Európai összeomlás: Trump kivonul, Merz kancellár pedig tehetetlen? – Horváth József

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek mindenkit, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra, hogyha rendszeres néző és hallgató.

[00:00:05]És nagy tisztelettel köszöntöm Horvát Józsefet, a szuverenes védelmi kutatóintézet igazgatóját.

[00:00:10]Jó napot kívánok.

[00:00:12]Kező csógom.

[00:00:12]Jó napot kívánok.

[00:00:13]Többféle hírt hoztam.

[00:00:13]Hoztam nemzetközi híreket is, illetve a NATO-val kezdeném itt Európát érintő NATO kérdésekkel.

[00:00:22]ugyanis a Pentagon hivatalos bejelentése szerint 5000 katonát vonnak ki Németországból a következő 6-12 hónapban.

[00:00:31]Ez lesz a ez lesz az első kör ennek a csapatkivonásnak.

[00:00:34]Ugye ezt már Trump jelentette be.

[00:00:37]És itt a következő időszakban azt jósolják elemzők, hogy egy viszonylag bizonytalan időszak vár a NATO és hát a NATO európai szárnya és az amerikai adminisztráció közötti kapcsolatra.

[00:00:56]Hogyan ítéli meg ezt a kapcsolatot most itt a ezeknek a akár intézkedéseknek a fényében is?

[00:01:01]És mit várhatunk a jövőtől ezzel kapcsolatosan?

[00:01:03]Én azt gondolom, hogy ebben a problémában már szügyig gázolunk.

[00:01:09]Tehát a a NATO belső kohéziója az talán az elmúlt két évben elkezdett lazulni.

[00:01:22]Tehát amióta Donald Trump a Amerikai Egyesült Államok elnöke, és ő meghirdette, hogy békét akar az orosz-ukrán háborúban, és leül tárgyalni Putyin elnökke, és azóta is szakértői szinten azért folynak az egyeztetések az oroszok és amerikaiak között.

[00:01:41]Az Európai Unió belüli NATO tagok, és ide venném Nagy-Britanniát is, hogy egyszerűsítsünk.

[00:01:47]Ez az úgynevezett hajlandó a koalíciója pedig a beni adminisztráció eszmei ideológiai alapján állva és annak a biztonságpolitikai elképzeléseit vallva továbbra is kitartanak a mellett, hogy Oroszországot minimum meg kell gyengíteni, de lehetőség szerint Putyint meg kell buktatni, Oroszországban egy hatalomváltást létrehozni és hozzáférni az orosz erőforrásokhoz.

[00:02:14]legyenek azok kőolaj, földgáz, ritka földfémek, arany, gyémánt és még a mennyeleév táblázatot sorolhatnám.

[00:02:26]Tehát ezt az elképzelésről nem tettek le.

[00:02:29]Ez volt a első jól látható repedés a NATO-nak a belső struktúráján, és ez napjaink idít van.

[00:02:37]És ennek a továbbvetülése volt, ami most az iráni konfliktus kapcsán kiderült, hogy több európai NATO tagország még az itt lévő amerikai bázisokról sem engedett egyes országok a légterüket, hogy az amerikai gépek innen induljanak bevetésre Irán ellen.

[00:02:57]Ezt sem engedélyezték.

[00:03:03]illetve még ide sorolhatnám, hogy azért az Egyesült Államok számára az is látható, hogy geostratégiai szempontból Európa leértékelődött.

[00:03:17]Tehát az a pénz, paripa, fegyver és ember, amit itt Európában állomásoztatnak, az az amerikai biztonságpolitikai érdek szempontjából leértékelődött, és a világ más pontjai viszont szükségük lenne rá.

[00:03:34]Tehát ezért is gondolom azt, hogy van egy pénzügyi gazdasági nyomás az Egyesült Államokon belül is, hogy a rendelkezésükre álló erőket hol tudják a leghatékonyabban kamatoztatni.

[00:03:44]És ez már nem Európa.

[00:03:49]Ugye itt a a német csapatkivonások egyik okaként egyrészt ezt az iráni háborúval kapcsolatos konfliktust nevezik meg.

[00:03:56]Ugye Friedrich Merc bírál bírálta az Egyesült Államokat emiatt a lépés miatt, és ezt egyfajta ilyen személyes konfliktus vagy tehát bosszú büntető jelleget is tulajdonítanak neki.

[00:04:09]Miszerint ugye Donald Trump így döntött.

[00:04:12]Ö Pistorius úgy fogalmazott, hogy ugye németvédelmi miniszter, hogy előrelátható volt ez a lépés, de bár nagyon sajnálatos.

[00:04:18]Mit gondol azzal kapcsolatosan, hogy a a NATO jövője, mint azért egy hosszútávú szövetségi rendszer múlhat-e egy négy éves cikluson?

[00:04:30]Most ugye most Donald Trumpra gondolok, vagy akár Friedrich Mercről is megkérdezhetném ezt, vagy Kir Starmerről is, mert egyébként a brit amerikai kapcsolatok is viszonylag mélyen vannak.

[00:04:40]Nem hiába ment Károly király megpróbálni egy kicseket a repedéseket egy kicsit összeforrasztani.

[00:04:44]Tehát hogy nincs jó kapcsolat az európai partnerekkel.

[00:04:46]De múlhat-e ezen, vagy ez most egy vagy ideiglenes völgy?

[00:04:53]Nem ideiglenes völgy, és nem ezen múlik.

[00:04:55]valójában azon múlik, hogy amiről már önnel is többször beszélgettünk, hogy zajlik a világ újrafelosztása és az Amerikai Egyesült Államok számára ez meggyőződésem szerint egyébként nem nem személyes kérdés, ahogy ön fogalmazott.

[00:05:15]Tehát most, hogy jó viszonyban van-e Donald Trump és Mercancellár, vagy bármelyik Macronnal, Kirstarmer nem ezen múlik.

[00:05:23]azon múlik, hogy az Egyesült Államoknak, ahol köztudott az, hogy ők nagyon haszonvűen gondolkodnak, hogy ami idáig Európának nagyon hasznos volt, hogy az Egyesült Államok biztosította a hidegháború óta napjainkig ezt a védőernyőt.

[00:05:46]És ezért aztán egy jóléti államokat tudtak felépíteni, mivel katonai költségvetésüket minimalizálták.

[00:05:51]Az Egyesült Államok viszont ezáltal egy erős szövetségi struktúrát tudott kiépíteni a volt Szovjetunióval szemben.

[00:06:02]Illetve azok az elképzelések is megjelentek már Joe Biden idejében, hogy az európai NATO tagországok azok például Kínával szemben is sorakozzanak fel az Egyesült Államok mögé.

[00:06:14]Emlékeztetnék arra, hogy még a Biden érában pont a németek vállalták azt, hogy ők majd hadihajókat küldenek a taiwani szorosba, hogy ott járőrözzenek, amihez, mivel ez egy északatlanti védelmi szervezet a NATO, tehát semmi hogy úgy mondjam, oka, joga ö vagy hogy mondjam, üzleti megfontolást sem indokolná ezt például a németek részéről.

[00:06:44]Ennek ellenére már a Biden adminisztráció is igyekezett a NATO-t, hogy úgy mondjam, saját érdekei mentén akár Kínával szemben is felsorakoztatni.

[00:06:55]Tehát itt ez a repedés, ez nem személyeknek szól, és meggyőződésem szerint nem négy évről szól.

[00:07:02]Ez a jelenlegi repedezett NATO jövője attól fog fügeni, hogy az Amerikai Egyesült Államok geostratégiai érdekei, akár a Közelkeleten, akár az orosz-ukrán háború vonatkozásában hoznak-e változást, magyarán, fölértékelődik-e ez a terület?

[00:07:24]Mert azért arra is emlékeztetnék, hogy amit a az amerikaiak tavaly, amikor Venzal elnök a müncheni biztonsági konferencián ismertette az amerikai nem új nemzetbiztonsági stratégiát, ahol ők már kimondták, hogy 10-15 éven belül Nyugat-Európával, mint kockázati tényezővel számol az Egyesült Államok, mondván egy kultúra és identitáscsere zajlik, aminek A végeredménye aká az is lehet, hogy egy-két évtizeden belül muszlim vezetésévé válik két atomhatalom, Franciaország és Nagy-Britannia, ami már az Egyesült Államok száma nem szövetségest, hanem kockázatot jelent.

[00:08:13]Tehát itt ezek a folyamatok, amik zajlanak pillanatnyilag, afelé tendálnak a az én megítélésem szerint, ami nem ezt az erős kohéziót erősíti, hanem inkább szétfeszíti.

[00:08:23]És nem véletlen az sem, hogy a NATO, bocsánat, a az Európai Unió jellegi vezetése abban gondolkodik, hogy ezt a gazdasági szervezetet, ami az Európai Unió, átalakítsák egy katonai szövetséggé.

[00:08:40]Tehát sokan már Európában abban is gondolkoznak, hogy ki kell szorítani az Egyesült Államokat, ki kell szorítani Törökországot, a két legerősebb NATO, pillanatnyi NATO tagországot, és utána egy saját katonai tömböt kell Nyugat-Európának Közép-Európa bevonásával létrehozni.

[00:09:01]Ami pedig azt mutatja, hogy hogy erősödik megint csak az a az érzet, akár a tengeren túlon is, hogy itt az európaiak olyanfajta mozgásokba kezdtek, ami már az amerikai gazdasági érdekekkel is szembegy, és politikai érdekekkel is.

[00:09:18]Ha most Európát nézzük, és akkor majd másik oldalra is megközelítenénk ezt a kérdést, de hát bizonyos politikai kérdésekben is komoly feszültségek, viták és érdekellentétek vannak az unión belül is.

[00:09:30]Tehát egy katonai szövetségnek a létrehozása, Németország, Lengyelország, és akkor nem is sorolom tovább az országokat.

[00:09:37]Tehát ezt egyáltalán elképzelhetőnek tartja, mert Lengyelország egy régiós katonai fölényre törekszik, és talán ezt még még én finoman is fogalmaztam.

[00:09:46]A Németország pedig ugye itt Európa legnagyobb szárazföldi hadseregét készül létrehozni, vagy legalábbis tervek szintjén, kommunikáció szintjén ez a kommunikáció.

[00:09:56]És akkor még a britekről nem is beszéltünk, és a franciákról, tehát hogy elképzelhetőnek tartja egyáltalán magát az ötletet, hogy kivitelezhető, mert eddig Amerika azért, ha úgy volt, odacsapott az asztalra, és mindenki csendben volt.

[00:10:08]Itt ki fog az asztalra csapni?

[00:10:11]Igen, ez egy nagyon jó kérdés.

[00:10:14]És erre pillanatnyilag azt gondolom, hogy nincs válasz, de hogy az igény megfogalmazódott arra, hogy legyen egy európai katonai szövetség, abban biztosak lehetünk.

[00:10:28]Az, hogy ez most német irányítással vagy brit francia irányítással jön létre, és ebbe bele tud-e majd szólni Lengyelország, vagy a V4-ek?

[00:10:43]És akkor ki is szűrtük, hogy ki mindenki szólhat bele, mert innentől kezdve már csak csatlakozni lehet a ehhez a három lehetséges tömphöz.

[00:10:52]Itt a déli országok, ugye a spanyolok, az olaszok vagy a balkáni uniós országokról beszélünk.

[00:10:57]Azt gondolom, hogy ez a következő időszaknak lesz a története, és ez attól is fog fügeni, hogy az orosz-ukrán konfliktus az fog lezárulni magyarán.

[00:11:15]Ki lesz az a vagy melyik ország lesz az Európában, amelyik azt mondja, hogy na ugye ahogy igazam volt.

[00:11:20]Tehát amelyik azt mondja, hogy most öt vagy 10 év múlva az oroszok megtámadnak bennünket, létre kell hozni egy ilyet.

[00:11:30]Vagy pedig az, amit most Macron elnök már hirtelen felismert, hogy azért mégis tárgyalni kéne az oroszokkal és valami megoldást talán, vagy a németek és a britek, akik most azt mondják, hogy adjuk oda a nagyhatótávolságú rakétáinkat a ukránoknak, és azzal hadd támadjanak mélységi célpontokat orosz területen, mert ezzel rogyasztjuk térdre majd az oroszokat.

[00:11:52]És ezt most napjainkban látjuk is ugye, hogy azért egy május 9-i díszemle helyett csak egy ünnepség lesz, mert Moszkvában sem érzi a vezetésbiztonságban magát.

[00:12:04]Tehát azért itt azért történt egyfajta szintlépés.

[00:12:12]És ezek fogják eldönteni azt, hogyha ez a konfliktus bármilyen formában nem azt mondom, hogy lezárul az oroszuk rán, hanem hogy befagy és hogy áll meg, milyen előjellel kimondhatja azt magáról, hogy győztünk és magyarázhatja meg a többi európai országnak, hogy valójában nincs más utatok, mint beállni én mögém.

[00:12:31]Ebből a szempontból a legerősebb versenyfutást én a a brit francia és a német tábor között látom.

[00:12:40]Én pillanatnyilag azt érzem, hogy a lengyelek a kétségtelenül nagyon erős fegyverkezése, és végül is egy 40 milliós országról beszélünk.

[00:12:52]A lengyelek esetében én még mindig azt látom, hogy a végelszámolásnál ők az első és a második világháború tragikis lengyel következményeit, ha nézzük, ők még mindig az amerikaiak felé tekingetnek.

[00:13:09]Na most, hogyha ez a széttartás Amerika és a NATO európai tagállamai között folytatódik, akkor itt az európai logika alapján azon túl, hogy föl kell ugye húzni egy saját haderőt, ezen logika alapján akkor abszolút logikus döntés az, vagy cél az, hogy Oroszország meggyengítésén dolgozzanak a végezetig.

[00:13:34]Merthogy ugye az volt itt a sok esetben az érv, hogy Oroszország azért nem indítana támadást mondjuk Európa ellen, mertogy akkor a NATO-val találja szemben magát.

[00:13:45]Ha ebben a NATO-ban már NATO mínusz Amerika, és erről van szó, akkor viszont újra föl lehet tenni a kérdést, hogy milyen védelmi, hogy mondjam, elrettentő ereje van az európai kontinensnek.

[00:14:00]Igen.

[00:14:03]Jelen pillanatban, ha levesszük a brit és a francia atom robbanófejeket, és most ne menjünk bele a számokba se, meg a célbajuttató eszközeik minőségébe sem, egyáltalán, hogy léte van.

[00:14:16]Ha ezeket levesszük, akkor Európának pillanatnyilag az elrettentő ereje, hogy finoman fogalmazzak, csekély.

[00:14:27]De a nyugat-európai gondolkodás szerintem arról szól most, mint a második világháború kitörés előtt a náci Németországé, hogy valójában a németek a második világháborúban is versenyt futottak az idővel a tekintetben, hogyha meg tudják szerezni az orosz erőforrásokat, akkor tudják tartósan uralmuk alatt tartani Európát.

[00:14:57]Na most ugyanaz a kér, tehát ez a háború, mint szerintem a világ legtöbb háborúja nem a eszmék meg az ideológiák terjesztéséről, védelméről szól, hanem ez is az anyagi eszközök, erőforrások birtoklásáról szól.

[00:15:19]Márpedig, ha megnézzük Európának a jelenlegi gazdasági kitettségét, megnézzük a nyersanyag tartalékait, az energia tartalékait, és ehhez hozzávesszük az Amerikai Egyesült Államoknak a mozgását, hogy hogy zárta el adott esetben most az iráni háborúval az európai hozzáférést az araböbölből származó csefolyóított földgáz, kőolaj, kőolajszármazékok hoz és ezekhez a piacokhoz is, mert ugye mint beszállító az európai cégek a piacot is elveszítik, úgy tűnik.

[00:16:00]Akkor azt kell mondani, hogy Európának valójában egyetlen esélye van, hogy a jelenlegi lecsúszó tendenciáit fékezze, vagy jó esetben megállítsa, hogyha A verzió az oroszokkal békét köt, és megállapodik abban, hogy hozzáférhessen az orosz energiaforrásokhoz és nyersanyagforrásokhoz, mert akkor tudja a saját iparát fönntartani és rentábilisan működtetni.

[00:16:28]B verzió, hogy erővel elvegye ezt az oroszoktól, vagy legalább egy olyan kormányt ültessen és olyan vezetőt Oroszország elnöki székébe, aki hajlandó arra, hogy megnyissa akár egy privatizáció útján is ezeket a lehetőségeket a nyugat-európai nagy befektető multinacionális cégek előtt.

[00:16:48]Európának nincs más lehetősége pillanatnyag.

[00:16:53]Tehát, hogyha megnézzük, és itt a a versenyfutásra, hogy miért utaltam, ha megnézzük, hogy nyersvasgyártás, vasérgyártás, ami a hadíiparnak egyik alapja még mindig, ha most ennek az alapanyaga nézzük, Európa már nem rendelkezik számot tevő nyersanyagtartalékokkal.

[00:17:15]Ha megnézzük az elektrozációt, elektromos autókat, minden, ami majd most már egy elektronikával működik, elektromos meghajtása, Európa nem rendelkezik számot tevő olyan bányakincsekkel, amivel az akkumulátorokat elő tudná állítani és még sorolhatnám, és az energiát tegyük ide az egésznek a végére.

[00:17:40]Tehát valójában Európa előtt nagyon más út most már nincsen.

[00:17:43]Ez a két lehetősége van.

[00:17:45]És most sajnálatos módon, de úgy tűnik, hogy Nyugat-Európa még mindig abban látja a nagyobb esélyt, hogyha polgárainak azt mondja, hogy na még egy kicsi pénzt adjatok, na még egy kicsi pénzt, és utána már mindjárt győzünk.

[00:18:00]Nem véletlen az azt gondolom, hogy most ha megnézi, mint egy varázsütésre olyan hírek öntötték el a nyugat-európai sajtót és a internetes információhálót, ami arról szól, hogy hát tulajdonképpen Putyin már a bunkerében rejtőzködik, már nem mer kimozdulni onnan, mert vagy megpuccsolják belülről, vagy annyira csökkent két hét alatt a nép népszerűsége, hogy az orosz emberek fognak ellene fordulni.

[00:18:33]Ezt ugyanezeket a történeteket a háború kitörése utáni hetekben, hónapokban is olvastuk.

[00:18:38]Tehát most újra ezeket vették elő, aminek szerintem még senki nem tudja, hogy mennyi az igazság tartalma, mert mindenhol ugyanarra az egyforrásra hivatkoznak, hogy egy nyugat-európai szolgálat információi szerint.

[00:18:51]És lehet, hogy így van, de azért éljünk a gyanúerrel, hogy ez arra is szolgál, hogy nyugat-európai polgároknak, vagy az uniós polgároknak a torkán lenyomják azt, hogy miért kell még mindig az ő pénzükből az ukrán háborút finanszírozni.

[00:19:12]Akkor még itt, hogy az európai témát lezárjam részben, itt még a ugye az a védelmi képességekkel kapcsolatosan Ukrajnának a szerepére szeretnék rákérdezni, mert azon túl, amit mondod, hogy mik árasztották el a médiát, milyen hírek.

[00:19:27]Én nagyon sok olyan hírrel találkoztam az elmúlt hetekben, amelyek közös megállapodásokról szólnak.

[00:19:31]Tehát ukrán és valamely európai ország közös hadipari fejlesztéséről, dróngyáról, drónfejlesztő központjáról satöbbi, satöbbi.

[00:19:43]Mit gondol ezzel kapcsolatosan?

[00:19:43]Mertogy nekem úgy tűnik, hogy itt Nyugat-Európában nyilván azért is, mert sokba kerül Ukrajnának a a a harcbant tartása.

[00:19:53]Ez egy logika mögött emögött.

[00:19:57]De számítanak Ukrajnára, mint mondjuk akár a közös védelmi iparnak a gerincére?

[00:20:04]Igen.

[00:20:04]Azzal együtt, hogy itt azt gondolom, hogy megint egy patyonkin falut építenek föl.

[00:20:13]Megint azzal akarnak megnyőzni bennünket, hogy tulajdonképpen az ukránok már majdnem önellátóak.

[00:20:19]Sőt, feleslegetra.

[00:20:22]Milyen furcsa dolog ez most így?

[00:20:22]Valaki nem kérdezi meg, hogy tessék már mondani, drága ukrán barátaink, lehet, hogy túl sok a kézi fegyveretek, lehet, hogy túl sok az aknátok, nem tudom mi, löveg, bármi, de ti ezt nem vettétek a piacon.

[00:20:40]Ti ezt kaptátok segélyként, támogatásként, hitelként.

[00:20:46]Hogyha neked erre nincs szükséged, ami az enyém, azt te hogy adod el?

[00:20:48]Tessék mondani?

[00:20:50]Nem az van, hogy ha neked nem kell, add vissza, majd én a raktáromba elrakom, vagy én eladom a a fegyverpiacnak a igenták horizontján.

[00:21:02]Még a végén Európának adják elem.

[00:21:02]Hát tehát érti az abszurditását ennek a és senki nem teszi fel ezt a kérdést, hogy ami nem a tiéd, azt hogy adod el?

[00:21:09]Hogy van neked akkor ebből felesleged?

[00:21:12]Hiszen hónapokkal ezelőtt is még azzal házalt Zelenski a nyugat-európai vezetőknél, hogy adjatok, adjatok, adjatok fegyvert, pénzt, paripát, mert akkor az oroszok előzőlenek bennünket.

[00:21:25]Most meg kiderül, hogy sok van.

[00:21:28]Hát erre szolgálnak a szakértői tárgyalások, könyörgöm.

[00:21:30]Nem Zelenszkek kell ezt letárgyalni, hanem az alatta lévő szakértői szinteken.

[00:21:35]Ez az egyik.

[00:21:37]A másik ugye, amit ön is említett, számos nyugat-európai ország híradáséban olvashatjuk, hogy közös vállalatot hoztak létre az ukránokkal, és már fejlesztik a ilyen-olyan drónokat.

[00:21:51]Sőt, már az ukránok Nyugat-Európában létesítenek gyárakat.

[00:21:57]Itt megint nem tesszük föl.

[00:21:57]Ez egy csődben lévő ország, könyörgöm, amely hogyha nem kapja meg az uniós pénzeket, nem tud nyugdíjat fizetni, nem tudja a közalkalmazottjait fizetni, nem tudja a katonáinak a zsoldját kifizetni, akkor ilyen gyárakat hogy tud finanszírozni?

[00:22:14]Megmondom, sehogy.

[00:22:14]Ez megint arra szolgál, hogy az embereknek elmagyarázzák nyugat, hogy tulajdonképpen már közös üzletben vagyunk, ami majd nekünk is jó lesz, és ebből az üzletből majd a mi adófizetőink is hasznot fognak látni, nyugdíjat fognak kapni, meg fizetést fognak kapni.

[00:22:31]Ez egyik része.

[00:22:34]A másik része, hogy ezek a híradások arra is szólnak, hogy itt a iráni konfliktus kapcsán azért Zelenszki elnök gyorsan kapcsolt, amikor azt mondta, hogy akkor gyorsan elmegyünk a öbölmenti országokhoz és felajánljuk nekik, hogy nekünk van katonánk, nekünk vannak kiképzett drónpilótáink, sőt nekünk vannak már a háborúban letesztelt drónjaink, és majd mi a ti légvédelmet eket vagy az elhárítást, légelhárítását kiépítjük.

[00:23:12]Magyarán itt kivel szembe?

[00:23:12]Az amerikaiakkal.

[00:23:17]Tehát Zelenski meggyőződésem szerint a háta mögött több nyugati fegyvergyártó céggel.

[00:23:23]Az amerikaiak által eddig döntően leuralt öbölmenti piacot akarják megszerezni, vagy annak legalább egy részét.

[00:23:34]Nem véletlen az, hogy a iráni konfliktus kirobbanása óta az amerikaiak 20 és 30 milliárd dollárt közti hadipari megrendelést kaptak az öbölventi államoktól.

[00:23:46]Tehát ebből a tortából is szeretnének kihasítani.

[00:23:49]És azt gondolom, hogy ebben egy ilyen ukránnyugat-európai összjátékot is látunk, amivel próbálkoznak, hogy az öbölben is valamiféle területet tudjanak fogni, vagy elvenni az amerikaiak elől.

[00:24:04]Na, hogy Európát lezárjam, és aztán utána még lesz Ukrajnával kapcsolatos kérdés sem.

[00:24:08]Jerevánben történelmi találkozót tartottak, ahol az EU és Örvényország egy közös misszióról állapodhat meg, amivel Brüsszel növelni kívánja jelenlétét a Kaukázusi régióban.

[00:24:19]Ugye a másik régió, ami most az iráni háború miatt így hát mozgásban van, vagy változások előtt áll, az a Kaukházus.

[00:24:26]Ugye itt Oroszország, Irán és több szereplőnek a változása és kiesése okozhat itt itt változásokat a szaktáblán.

[00:24:34]Hogyan értékeli ezt?

[00:24:34]Látom azt, hogy egyébként nem csak Örményországgal ugye Azerbajdzsánból energiát akar hozni Európa, sőt Ukrajna is bejelentette, hogy egy részét onnan kívánja megoldani az energia ellátásának.

[00:24:48]Tehát több olyan szereplő is hogy mondjam, változtathat itt helyet a a táblán, amire eddig esetleg nem gondoltunk.

[00:24:57]Hogyan ítéli meg ezt a kaukázusi szerepvállalását az EU-nak?

[00:25:01]Nyilvánvalóan most itt ne menjünk bele a történelembe.

[00:25:03]Itt a kaukázusi térség és az örmény örménykereszténység, mint az egyik legősib keresztény országról beszélünk, és egy kaukázusi térségben, ahol az iszlám borzasztóan erősen terjed.

[00:25:18]És ebből a szempontból ránézünk a térképre, meg az örmény népességet nézzük, és ehhez még hozzávesszük az elmúlt legalább 100-150 évben az örmény diaszpórának a kiáramlását, például Nyugat-Európába, vagy akár az Egyesült Államok irányába is, akkor abból látható az, hogy egyébként méretéhez képest erős lobbiképességeik vannak az örményeknek.

[00:25:42]Ez az egyik.

[00:25:42]A másik pillanatnyilag, ahogy ön is említette, a kaukázusi térség egyre inkább felértékelődik, mert Oroszország számára ez egy fájó pont, ha úgy tetszik, vagy fájdalmas pont lehet, hiszen a csecsenháborúktól kezdve, ha megnézzük és az iszlámnak a ottani térnyerését, Putyin elnök ugyan a csecs vezetőkkel, Kadirovval egyfajta alkut és békét kötött, és azokta ha elmegy valaki mondjuk Csecsenföldre, akkor döbbenetes változásokat is lát.

[00:26:21]Tehát jól látható módon az orszok nagyon sok pénzt pumpáltak a térségbe éppen a béke érdekében.

[00:26:28]Na most, hogyha ez a törékeny helyzet ebben a térségben, ami egyébként az elmúlt időszakban ugye itt azért azerbajdzsáni háború kapcsán is láttuk itt hogy felborul Törökországnak, mint regionális hatalomnak a türk államok szövetségének a létrehozása, törököknek a ebbe a térségbe való benyomulása.

[00:26:55]Most az iráni amerikai konfliktus kapcsán a térségnek a további destabilizálódása alapvetően befolyásolhatja az orosz belpolitikát, az orosz biztonságpolitikát, de a Irán helyzetét is, a türk államok helyzetét is.

[00:27:11]És ebben a nagyon bonyolult szövetékben, ha megnézzük, Európának ez a próbálkozás arról szól, hogy Örményországra tesznek most tétet, próbálnak ott politikai, katonai pozíciókat foglalni, amin keresztül akár Oroszországot gyengíteni, amiről az előbb beszéltünk, ez egy másik irány adott esetben, mert azért ne felejtsük el, hogy mind a lakosság számarányát nézzük Oroszországban.

[00:27:42]egyik problémájik, hogy nő az iszlámhitűeknek az aránya, sokkal nagyobb a ö népességen belül a ö születések száma, és az orosz hadseregben is már 20% muszlim katona szolgál.

[00:27:56]Tehát ebből a szempontból, ha ezen a területen akár az örményeken keresztül valamiféle nyomás érkezik az oroszoknak, már egyáltalán nem biztos az, hogy olyan örömmel és erővel képesek lennének, mondjuk két fronton bocsánat, két fronton ellenállni, vagy a pozíciójikat megtartani az orosz-ukrán konfliktus mellett, ha még a Kaukázusban is megjelenne egy veszélyforrás, az már az oroszok számára finoman szólva és nem lenne jól.

[00:28:32]Tehát lezárva az Európai Uniónak ezeket a lépéseit ezen a szemüvegen keresztül kell vizsgálni.

[00:28:41]Na most akkor egy kicsit Ukrajnára fókuszálok újra.

[00:28:43]Ugye itt a front esetében, ahogy én láttam, túl sok újdonságot nem lehet elmondani.

[00:28:50]Dróntámadások történnek mind a két oldalról.

[00:28:52]Ugye igyekszik Ukrajna még mindig az olajkikötőket, illetve az árnyékflottát támadni, és olyan mélységi támadásokat végrehajtani, amely főleg olajfinomítókat céloz meg.

[00:29:04]Oroszország pedig szinte mondhatjuk azt, hogy hétről hétre rekordokat dönt az egy nap elküldött drónok számában, tehát hogy mennyi drón van a levegőben egyszerre.

[00:29:13]Úgyhogy ez a drón háború zajlik most.

[00:29:15]Hogyan ítéli meg ennek a a hát, hogy mondjam, az aktualitását, vagy a jelenkori helyzetét?

[00:29:21]Mit látunk most egyáltalán?

[00:29:24]Ö szerintem más forgatókönyvvel, de vagy eszközökkel, de visszatértünk megint az anyagháborúhoz.

[00:29:32]Most a drónok vonatkozásában megy ez a háború, hogy ki képes arra, hogy drónok elindításával nagyobb pusztítást, nagyobb kárt vagy nagyobb fennakadást olkozzon az ellenségének a hátországában.

[00:29:51]Látható az, hogy ebből a szempontból az ukránok most, hogy nagyobb távolság átidalására képes drónok vagy rakéták birtokába jut Nyugat-Európán keresztül, ez azért az oroszokat is fájdalmasan érinti, mert azért említettük már, hogy itt van a győzelem napja, és Moszkvában nem lesz katonai parádé, hanem egyfajta felvonulás és a katonai eszközeiket pedig nem vonultatják föl.

[00:30:22]És már az oroszok előre bejelentették, hogy ha az ukránok mégis úgy döntenének, hogy csapást mérnek Moszkvába itt a felvonulásra magára, vagy pedig azokra a Moszkván kívüli területekre, ahol mondjuk a felvodulásra érkezőket gyülekeztetik, vagy eszközeiket tartják, akkor ők Kiev központját fogják kőkeményen megtámadni.

[00:30:46]tömeges megtorló rakétacsapással is így van.

[00:30:50]Így van.

[00:30:50]És erre láttuk, hogy az oroszok azért képesek, lehet, hogy nem huzamosb ideig, de hogy egy pusztító csapást mérjenek ki ebb városára, aminek a vágóképeit azt hiszem, hogy egyikönk sem szeretné látni.

[00:31:09]Ez azt gondolom, hogy most mutatja azt, hogy a következő napok az orosz-ukrán háborúban akár a háború későbbi menetére vagy irányára is befolyással lehetnek.

[00:31:23]Ez az egyik része.

[00:31:23]A másik része pedig az, hogy az oroszoknak a türelmét vagy visszafogottságát meddig tudja biztosítani Putyin elnök?

[00:31:39]Itt az a az lesz a következő kérdés, mert az ukrán támadások nem csak azokat a területeket érintették, amit ön említ, azok a fő célpontok, de ennek a járulékos veszteségei során megjelenik például az, hogy az internet az vagy maguk az oroszok korlátozzák épp azért, hogy a célpontokat ne tudják kiválasztani, vagy egyszerűbben célra vezetni az ukránok a drónjaikat, vagy pedig a szolg szolgáltatás szakadozik, áll meg épp az ilyen támadások miatt.

[00:32:13]És ez is egy érdekes tanulság egyébként a oroszukrán háború kapcsán, hogy a kritikus infrastruktúra, amiről idáig úgy gondolkoztunk, hogy az energiaellátás, vízellátás satöbbi, satöbbi, egyre inkább minimum föllép ennek a szintjére, de lehet, hogy már meg is haladja a lakosság fejében, hogy az internet, tehát ha nincs internet, akkor a orosz fiatalok is úgy érzik, hogy most elvesztették a kapcsolati hálójukat vagy lehetőségüket a barátaikkal, ismerőseikkel, a világgal.

[00:32:53]Nem tudják a közösségi médiából az megszokott tartalmaikat le vagy feltölteni.

[00:32:59]És hogyha elvesztik ezt a komfortérzetüket, akkor látható módon könnyen akár az orosz vezetése is szembe fordíthatóak.

[00:33:08]Tehát én ebből a szempontból azt is látom, hogy a háború jelenlegi szakaszában akár Ugránár részről, de nyugati részről is van egy ilyenfajta művelet is, ami pont a internetnek a hozzáférése kapcsán, vagy azon keresztül próbálja meg az orosz lakosságot szembe fordítani az orosz vezetéssel.

[00:33:30]Had kérdeznem akkor itt a tűzszüneti javaslatokkal kapcsolatosan.

[00:33:31]Ugye 8-ára 9-ére Moszkva ígért vagy ajánlott egy tűzszünetet hogy ezen a két napon ugye legyen fegyvernyugvás.

[00:33:42]Erre Voladimir Zelenszki ráíért.

[00:33:45]Ő ötödikéről 6-ára viradó éjszakára jelentett be egy tűzszünetet.

[00:33:51]Na most ahogy látom itt a kommentárokat, egy része ezt úgymond negatívan értelmezi, mint egy ilyen csak azért se akkor, hanem akkor, amikor mi akarjuk.

[00:33:59]ö című történet.

[00:34:02]A másik része a kommentároknak pedig pozitív azzal kapcsolatosan, hogy ez egy ilyen diplomáciai gesztus lehet, egy nyitás és egyfajta új átfogó békevaslatról is beszélnek, amelynek május 6-án dőlhet majd el a sorsa adott esetben.

[00:34:15]Ön hogyan látja?

[00:34:19]Pont abból kiindulva, és azért is akartam először a frontról beszélni, hogy ott mit látunk, hogy lehet-e ebből következtetni arra, hogy itt a diplomáciai szinten egy enyhülés, vagy következik be, vagy pedig marad egyelőre minden ugyanúgy, mint eddig.

[00:34:34]Ha a frontot nézzük és az ott zajló eseményeket, akkor azt gondol marad minden úgy, ahogy eddig.

[00:34:38]Ö ha most a következő napok ö fegyvernyugvással kapcsolatos vagy tűzszünettel kapcsolatos javaslatait nézzük, nekem egy harmadik forgatókönyv van a fejemben.

[00:34:52]Megnézzük azt, ugye Lanyimír Putyin bejelenti azt, hogy 8-9 győzelm napja kapcsán ők egy oldalon tűzszünetet hirdetnek.

[00:35:02]Az okairól, hogy ez nekik miért fontos, az előbb beszéltünk.

[00:35:06]Erre mit csinál Zelenszki elnök?

[00:35:06]Ő 5-6-ára jelent be tűzszünetet.

[00:35:10]Az én fejemben ez nem szól másról, mint arról, hogy az ukránok ötödikén, hatodikán egyoldalúan hirdetnek tűzszünetet.

[00:35:17]Ha az oroszok elküldenek egy rakétát, vagy 10 drónt a tűzszünet ellenére, akkor az ukránok okkal joggal fogják azt mondani a 89-ére oroszok által meghirdetett tűzszünet, hogy hát tessék világ, nézzétek meg, mi hirdettünk tűzszünetet, az oroszok nem tartották be.

[00:35:41]Akkor miért tartsuk be?

[00:35:41]Tehát ezzel a lépéssel az ukrán politikai vezetés szerintem a kommunikációs térben próbál előnyt reszertni azáltal, hogy gyakorlatilag a győzelem napja előtt még most már három-négy nappal visszamenőleg, ami semmi nem indokolná.

[00:36:06]Az ukránok hirdetnek tűzszünetet, és szerintem az oroszok is pontosan tudják, hogy most nekik egy diplomáciai vagy kommunikációs csapdát állítottak ezzel.

[00:36:16]Maradt még egy pár percünk, úgyhogy egy másik hát nehezen lezárható konfliktusról hadd kérdezzem.

[00:36:21]Ugye Irán Hormoziszoros.

[00:36:23]Ugye az IMF adott ki egy figyelmeztetést azzal kapcsolatosan, hogy rendkívül magas infláció várható itt az iráni konfliktus következtében, de hát nem az IMF volt az első ilyen szervezet, hanem itt várják a világválságot jóformán a következő hetekre, hónapokra, emiatt a konfliktus miatt.

[00:36:43]Közben kérdéses az, hogy mennyiben érte el Amerika a céljait, amelyeket Amerika és Izrael a céljait, amelyeket kitűztek maguk elé, merthogy úgy tűnik, hogy Irán még mindig képes például a támadásra is többek között, és nem igazán úgy tűnik, mint akik nagyon meg akarnák adni magukat, vagy valamiféle kompromiszumra törekednének.

[00:37:01]Hogyan értékeli ezt a konflik konfliktust és azt, ahol most tart ebben a tartanak a felek?

[00:37:06]Ugye a első nehézség az ott van, hogy nem tudjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen céllal indította meg ezt a támadást.

[00:37:16]Tehát, mert ugye az elején, vagy akár a tavalyi amerikai beszállás az izraeli légicsapások kapcsán arról szólt, hogy az iráni atomlétesítmények, dúsító centrifugák megsemmisítése, rakétabázisok megsemmisítése, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez.

[00:37:44]Az idén a támadás megindulásakor szintén azt hallottuk, hogy 400 kg dúsított uránja van Iránnak, és napokról max hetekre van attól, hogy atomfegyvere legyen.

[00:37:58]És a célba juttató eszközei pedig rendelkezésre állnak.

[00:38:01]Látjuk a iráni rakétáknak a képességeit.

[00:38:06]Na most a háború első napjaiban erre az amerikaiakikakik rátettek egy lapáttal és azt mondták, hogy nyilván nem tudták kihagyni azt a kínálkozó lehetőséget, és itt nagy valószínűséggel az izraeli hírszerzés információja alapján, hogy irándi legfölsőbb vezetés egymás közelében, két vagy három helyszínen, de tanácskozást tartott.

[00:38:30]ezekre csapást mérnek, megsemmisítik a vezetést, mondván, hogyha lefejezzük a első sort, akkor onnantól kezdve Iránnál csak időkérdése, hogy mikor rodynak térdre, és megindítottak egy nagyon intenzív légicsapásokat.

[00:38:47]Tehát az alapcélt fölül írták az amerikaiak azzal együtt, hogy Noa személyi kérdésekben valóban értek el látványos sikereket, hiszen akár a hadsereg, akár az Iszlám Állam felső vezetői, akár a forradalmi gárda fölső vezetői körét nézzük, ugye azt mondták, hogy az első két szintet lefejezték a szó klasszikus értelmében.

[00:39:13]Aztán kiderült, hogy azért a perzsák egy komolyan veendő állam még mindig, tehát a második, harmadik sorban lévő vezetők képesek voltak átvenni egy-két hét zavar után, de megállították azt a káoszt, ami az országon belül volt.

[00:39:35]Most pedig ott tartunk, hogy az amerikaiak, az öbölmenti államok és Irán egy ilyen csukafogta rókahelyzetbe lavírozta bele magát.

[00:39:50]Az irániak rájöttek, hogy a hormózis szoros lezárása és annak az lezárással való fenyegetése gyakorlatilag erősebb fegyvert adott a kezükben, mint egy atombomba.

[00:40:05]Hiszen nem csak a kimenő forgalom, ami ugye tudjuk 20-25% a csefolyósított földgáz vagy a kőolaj világpiaci részesedése itt halad keresztül.

[00:40:17]Igen ám.

[00:40:19]De az öbölmenti államok befelé ugyanezen a szoroson keresztül jutnak élelmiszerhez, nyersanyagokhoz.

[00:40:29]Adott esetben a tengerparton ott vannak a sótalanító üzemeik, ahogy ivóvízhez tudjanak jutni.

[00:40:39]És kiderül, hogy Dubaj, ami idáig egy turista paradicsom volt, és a befektetők Mekkája.

[00:40:44]Kiderül, hogy gyakorlatilag k maximum két hétre val elegendő élelmiszertartaléka van, és hogyha a sótalanító üzemeket támadás éri, akkor egy pár nap múlva már vizet se tudnak adni az embereknek.

[00:41:02]Az irániak ezt tudják biztosítani, annak ellenére ezt a fenyegetést vagy a lezárását az öbölnek, hogy a hadi flottájuk gyakorlatilag megsemmisült, az amerikaiak lebombázták őket, de kiderül, hogy azok a gyors motorcsónakok, rakéták, drónok, tengeralatti drónok, ezt a blokádot fönn tudják tartani, és ezt megsemmisíteni nagyon nehéz.

[00:41:29]Az amerikaiaknek ez nagyon sok pénzbe kerül ez a háború, úgy, hogy közben az Egyesült Ámokban és az üzemanyagárak fölmennek és jön a félidős választás.

[00:41:41]magyarán, bocsánat, jelen pillanatban nagyon nehéz megjósolni azt, hogy Amerika mit fog lépni, mert ebből a konfliktusból a Trump úgy hátrá ki, hogy ezt itt hagyja az egészet megoldatlanul, akkor elveszíti az öbölmenti országok szimpátiáját, szövetségési státuszát, hiszen kiszolgáltatja őket ennek a helyzetnek.

[00:42:08]másrészről akár a saját belpolitikai helyzetét is a választások előtt meggyengíti.

[00:42:13]Viszont hogyha még beljebb megy ebben a iráni mocsárban, akkor lehet, hogy ebben végépp meg is feneglik.

[00:42:21]Tehát nem véletlenül az, hogy mindeközben tárgyalnak az amerikaiak az oroszokkal.

[00:42:27]Az iráni vezetés Szent Péterváron tárgyalt Putyin elnökkel.

[00:42:31]Tehát itt diplomáciai úton is úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik ebben a kérdéskörben újra pozicionálni magát, amiről a beszélgetést is kezdtük, hogy ebben a világújrafelosztásban Irán kapcsán az oroszok, amerikaiak és a kínaiak, csak ugye a nagyokról beszéljünk, alapvetően most árgú szemekkel figyelik, hogy valójában mit fognak, vagy mit tudnak még lépni az amerikaiak.

[00:43:00]Utolsó kérdés akkor itt ugye már említette ön is az amerikai stratégiát és kíváncsi lennék a véleményére a tekintetben, hogy itt az amerikai pozíciókat most itt globálisan értem katonai akár biztonságpolitikai katonai pozíciókat hogyan érinti ez az iráni konfliktus?

[00:43:19]Mert ugye beszéltünk arról, hogy az Európával való kapcsolat itt a NATO tekintetében is károkat szenvedett ennek kapcsán.

[00:43:28]Akkor beszélünk itt az öbölmenti országokról, akik egyébként komoly szövetségesei voltak az Egyesült Államoknak, de most Ukrajna segít a drón tapasztalataival.

[00:43:36]Tehát ez is egy nagyon érdekes történet.

[00:43:38]És hát végső soron az öbölmenti országok nagy károsultjai lesznek ennek a konfliktusnak, mert mire helyreáll ott az élet, addigra lehet, hogy már sokát állnak egy másik energiaforrásra, és már nem lesz az a biznisz, ami eddig volt.

[00:43:52]Ezt ugye még most nem látjuk át.

[00:43:52]És itt van a Csendes óceáni térsége, ami elvileg kiemelt figyelmet igényelne, de emiatt a háború miatt onnan is vontak el olyan eszközöket, amelyek akár Dél-Korea számára hát most kis túlzással élve, de végzetesek is lehetnek, mert észak-koreai ha vérszemet kap, akkor akkor ugye nem tudjuk, hogy ott abban az régióban milyen konfliktus törhet ki.

[00:44:15]Tehát összességében egyébként úgy tűnik, hogy azok a szövetségi rendszerek, amelyeket Amerika épített a világon belül, azok ott mindrendülhetett a bizalom Amerika felé.

[00:44:24]hogyan értékeli azt, hogy hogyan lehet ebből még jól kijönni Amerikának egyáltalán, és hogy egyetért-e azokkal az állításokkal, amiket megfogalmaztam a kérdésben.

[00:44:36]Azzal mindenképpen egyetértek, hogy a világunk jelenlegi pozícióit tekintve egyfajta bizonytalanság, sőt lehet, hogy káosz felé halad.

[00:44:45]Tehát ez azok a stabilitási pontok, amiket ön is sorolt, azok a szemünk előtt erodálódnak.

[00:44:54]És ha ez így van, akkor itt a következő kérdés az az, hogy azt az űrt, ami támadt az amerikaiaknak adott esetben a gyengülésével, vagy a pozícióiknak az elvesztésével, vagy hogy ők gondolják azt, hogy ez adott régió, mint Európa, már kevésbé fontos a számukra.

[00:45:18]Ezt az űrt, ezt a vákuumot ki fogja betölteni?

[00:45:20]Látjuk, hogy az Európai Unió azon gondolkodik, hogy ő egy önálló katonai erőként képes ezt az amerikai kivonulása utáni űrt betölteni, és ezzel maga számára gazdasági és politikai hasznot hozni.

[00:45:40]Látható az, hogy az oroszok szerintem tartanak attól, és most a legnagyobb problémáik az, hogy egy belső destabilizációs művelettel Moszkvát és a moszkvai vezetést hozzák egy nagyon nehéz helyzetbe belülről.

[00:45:57]Ehhez kívülről igyekeznek meggyengíteni.

[00:46:00]Erről is sokat beszéltünk.

[00:46:01]És ennek a folyománya lenne az, hogy akkor egy belső destabilizációs műveletre gőzerővel lákapcsolni.

[00:46:10]Mindeközben ahogy ön is mondta, Délkelet-Ázsiában, az ottani amerikai szövetségesek, Dél-Korea, Japán, Taiwán érzi úgy, hogy bizonytalanok a saját helyzetüket, biztonsági státuszokat illetően, hogy az Amerikai Egyesült Államok hajlandó lesz-e és képes lesz-e a védelmüket akár elrettentő erővel is, de garantálni, ahogy idáig.

[00:46:37]És milyen érdekes, hogy mindenről beszélünk itt, és nem beszélünk Kínáról.

[00:46:43]A kínaiak úgy, ha nem is hátradőlnek, de nyugodtan nézik ezt a helyzetet.

[00:46:52]Miért gondolom ezt?

[00:46:52]Az egyik oldalról az oroszokkal kötött megállapodások kapcsán az ő energia és nyersanyagi ellátásuk döntő része biztosítva van.

[00:47:01]Hiába tudjuk, hogy venezuela is Irán irányából jelentős kőolajszállítások mentek például Kína irányába, de ezek kiesése az első napok után úgy tűnik, hogy az oroszok ugrásra készen állnak és pótolni hajlandóak és képesek is.

[00:47:20]Nem véletlenül az, hogy egy hónap alatt duplája lett az orosz energia beevétel az államkasszába, mint előtte egy hónappal volt.

[00:47:29]Tehát ebből a szempontból a kínaiak úgy tűnik, hogy tudják pótolni a kieséseket.

[00:47:34]Kettő.

[00:47:40]A amerikaiak ezekkel a regionális háborúkkal, mint az orosz-ukrán volt és most a k iráni konfliktus a hadseregük irgalmatlan mennyiségű pénzt éget el, és például a raktárait is üríti ki, amikből eddig Joe Bidenék ukránokat látták el, most pedig a iráni háború kapcsán kell például a rakétáikat elpufogtatni.

[00:48:07]az öbölmenti államok védelme és a saját bázisaik védelme érdekében.

[00:48:14]Magyarán a kínaiak ezzel is tisztában vannak.

[00:48:18]Ha ő említ Észak-Koreát, hogy Dél-Koreát fenyegetheti.

[00:48:20]Na most képzeljük el azt a kínai stratégiát vagy vezetést, katonai vezetést, aki most nyilván a kínai hírszerzés is itt jelen van, mondjuk Irán vonatkozásában a térségben, és pontosan tudja azt, hogy nagyjából egészében hány rakéta ment el az amerikaiak részéről, mennyit gyárt le az amerikai ipar, mennyi van még raktáron.

[00:48:46]Magyarán, ha most modellez mondjuk egy taiwani konfliktust, akkor ki tudja számolni azt, hogy mekkora időablak van a számára, amíg az amerikaiak föltöltik a készleteket, vagy a hadíiparuk képes lesz akár egy nagyobb volumen gyártására is.

[00:49:05]És még sorolhatnám ezeket.

[00:49:05]Tehát az a fajta bizonytalanság, ami felé haladunk, az nem állt meg, sőt erősödik ezekkel a folyamatokkal.

[00:49:16]Mert az Egyesült Államoknál azt sem látjuk, hogy amit sikeres műveletként könyvelhettek el Venezuela esetében, ugye így rátették a kezüket a venezuelai olajra, ott egy vezetőváltást a elnök és feleségek kiemelésével úgy tűnik, hogy sikeresen hajtanak végre.

[00:49:34]Most Donald Trump kénytelen azt kommunikálna, hogy hát Kuba az, ami most a harc nélkül az ölükbe fog hullani, de azért egyelőre még a kétségtelen, hogy Kuba ezer sebből vérzik, de nem történt meg.

[00:49:50]Az oroszok megint próbálják, és az amerikaiak beengedtek két tankert, amely üzemanyagot, kőolajat szállított Hubába.

[00:49:58]Magyarán az, hogy a az amerikaiak következő hetekben, hónapokban mire lesznek képesek, és ezáltal a szövetségeseiknek, vagy potenciális szövetségeseiknek mit üzennek, az lesz a következő időszaknak szerintem a legnagyobb kérdése, és erre válaszol, mit tud üzenni vagy ajánlani, például Kína.

[00:50:25]Ez lesz szerintem a következő fél egy évnek a legnagyobb kérdése, és ezt még nem látjuk, de ígérem, legközelebb Kínával is többet fogunk foglalkozni.

[00:50:33]Nagyon szépen köszönöm Horvát Józsefnek.

[00:50:34]Köszönöm.

[00:50:34]Én is.