Összeomlik az arab egység: Kiléptek az emírségek, Szaúd-Arábia magára maradt? – Sayfo Omar

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:05]És köszöntöm vendégünket, Sajfó Márt, Migráció Kutatóintézet kutatási vezetőjét.

[00:00:10]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:12]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:12]Az öbölmentű országokról szeretnélek kérdezni majd a nagy képet látni azzal kapcsolatosan, hogy hogyan alakul az energiapolitika ezeknek az országoknak a gazdasága, a politikája, a geopolitikája, merthogy úgy tűnik, hogy minden változik és mozog ebben a térségben is.

[00:00:27]De még mielőtt erre rátérnénk, hadd kérdezzelek arról, hogy itt most az iráni háború tekintetében mit látunk ezen országokban.

[00:00:36]Ugye az elmúlt napok friss hírei voltak, és akkor most el is mondom, hogy április nem május 6-án beszélgetünk egymással a délelőtti órákban, tehát ezen információk alapján tudunk beszélgetni.

[00:00:46]Tehát a legfrissebb hírek alapján az emirátusok azt mondta, hogy őket megtámadta Irán.

[00:00:51]Több ország vezetője, akár az arab emirségek, vagy hát az az öbölmenti országok vezetője vezetői is elítélték ezen támadásokat.

[00:01:02]Irán viszont cáfolja, hogy támadott volna.

[00:01:05]Sőt, azt is olvastam, hogy egyfajta ilyen hamis zászlós műveletre gyanakszanak, amelyit amit akár Amerika hajthatott végre, vagy Izrael.

[00:01:11]Mit tudunk erről objektívan?

[00:01:13]Mi történik?

[00:01:13]És hogyha történt támadás, abban mi a logika?

[00:01:18]Hát kezdjük a nagyobb képpel, aztán közelítsünk egyre konkrétabban, arra a kérdésre, amit most feltettél.

[00:01:22]Április 8-án az Egyesült Államok és Irán két helyetes tűzszünetben állapodtak meg.

[00:01:28]Ez a tűzszünet immár hozzávetőleg egy hónapja tart, és úgy tűnik, hogy egyik fél sem szeretne visszatérni a korábbi állapotokhoz, konkrétan a harcok állapotához.

[00:01:41]Természetesen a háborús hangzavarban, retorikai háborúban különböző kijelentések hangzanak el.

[00:01:49]Donald Trump folyamatosan levegőben tartja azt annak az eshetőségét, hogy az irániak nagyon rosszul fognak járni, hogyha véletlenül nem úgy alakulnának a dolgok, ahogy ő szeretné.

[00:01:57]Az irániak azt hangsúlyozzák, hogy ők még bele se lendültek igazán a háborúba, és ők a vég végletekig ki fognak tartani.

[00:02:03]Ami nagyon fontos, hogy most végsősoron egy tűzszünet van.

[00:02:08]Volt egy nagyon érdekes kimutatás egy hónappal ezelőtt, ami a 2020 óta kilenc közelkeleti és kaukázusi tűzszünetet vizsgált meg.

[00:02:19]Megállapították, hogy az első 60 napjában a tűzszüneteknek ebbenek a ebben a kilenc tűzszünetben 1233 alkalommal sértették meg a tűzszüneteket, tehát 12000 alkalommal.

[00:02:32]Ennek ellenére a tűzszünet tartott, hiszen a politika, a tűzszünet az elsősorban egy politikai döntés, nem feltétlenül, vagy nem minden esetben egy katonai döntés.

[00:02:40]Most úgy néz ki, hogy Irán és az Egyesült Államok részéről is van egy döntés, egy politikai döntés, hogy ők tartani akarják ezt a mostani tűzszünetet.

[00:02:50]Ezzel gyakorlatilag a háború, legalábbis a katonai hadműveleteknek, vagy ha úgy tetszik, a tűz tűzszünetsértéseknek a szintere egy meghatárol, egy földrajzilag is körülhatárolható területre összpontosodik.

[00:03:02]Ez pedig a hormózis szoros, illetve az ahhoz közeli vizek.

[00:03:06]Ez már mindenképpen egy nagyon fontos lépés, hiszen ez persze nem lehet azt mondani, hogy nem áll fenn az eszkalációnak a veszélye.

[00:03:13]Lehet, hogy mire ez az adás ki már eszkalálódott is a helyzet, de ezzel sokkal alacsonyabb az eszkalációnak az esélye, mint akkor, amikor szárazföldön zajlottak ezek a hadműveletek, adott esetben kritik kritikus infrastruktúrát ért támadások, ezek válaszokat igényeltek a felek részéről satöbbi.

[00:03:31]Ami az emirátusokat illeti, a Fujirra elleni valós vagy vélt támadás is ebbe a keletrendszerbe értelmezhető.

[00:03:43]Tehát az Egyesült Arab Emiruségek az elsődleges célpontja volt Iránnak már a háború kezdete óta.

[00:03:47]Az emérségek önmagában több rakétatámadást kapott, mint szinte bárki.

[00:03:52]Tehát több rakétatámadást és több dróntámadás érte az emirátusokat, mint Izraelt, mint az amerikai bázisokat, mint más arab országokat.

[00:04:00]Ennek számos oka van.

[00:04:02]Az egyik az, hogy az Egyesült Arabemérségek meglehetősen közeli kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, békét kötött Izraellel.

[00:04:09]tegyük hozzá, hogy Izrael ezt most az elmúlt időszakban meg is hálálta, hiszen egy vaskupolarendszert kapott az Egyesült Arabemérségek, ami nagyon jól végzi a dolgát, tehát több mint 95%-át hatástalanítják a rakétáknak és a drónoknak, illetve az Egyesült Arabemérségek azért is volt vonzó célpont, mert kellőképpen mélyen van integrálódva a nemzetközi gazdaságba.

[00:04:32]Ezáltal Irán az emérségeken keresztül tudott általánosan nyomást gyakorolni arra, hogy győzzék meg más hatalmak is az Egyesült Államokat arról, hogy hátráljon ki ebből a konfliktusból.

[00:04:44]Az emberségek ugyanakkor rosszul jár természetesen, mint a többi ország a környéken ezzel a konfliktussal, hiszen ő az olajának gyakorlatilag csak a felét tudja a hormóziszorost megkerülve exportálni.

[00:04:56]Ezek pedig ez az olaj pedig Fujseán keresztül kerül ki a nemzetközi piacokra.

[00:05:01]Tehát az, hogy FJrában támadás volt, ez mostani a mostani kontextusban mindenképpen egy üzenet az Egyesült Arab Emiruségek felé.

[00:05:09]Irán hivatalosan tagadja azt, hogy ehhez neki bármiféle köze lett volna.

[00:05:13]Irán itt most a Mosszadra, Izraelre titkos ármánykodásokra próbál utalni, vagy rájuk próbálja terhelni a felelősséget.

[00:05:22]Ez egyébként teljesen természetes része az iráni retorikának.

[00:05:27]Tehát ha bármilyen történik, akkor természetesen ők mindig valamiféle háttérben folyó összeesküvésre mutatnak rá.

[00:05:34]Az természetesen azért elképzelhető, hogy nem mondjuk mondjuk nem az iráni hadsereg hajtotta végre ezt a támadást, hanem mondjuk a forradalmi gárdal vagy annak valamely ágas csoportja megint csak persze egy központi utasításra vagy valamely iráni hatalmi központnak az utasítására.

[00:05:52]Azt nehéz a mostani kontextusban elképzelni, hogy Izrael hajtotta volna ezt végre, hiszen most nagyon erős a bizalom a két ország között.

[00:06:00]Van egy nagyon jól működő együttműködés, és nagyon súlyosan fenyegetné a bizalmat, hogyha most Izrael bármi ilyesmit csinált volna.

[00:06:09]Itt ugye az emirátusokra azért is szerettem volna kitérni külön, mert az is az elmúlt időszak híre volt, hogy kilépnek az OPECből, úgyhogy majd erre külön kitérnék az OPECnak a jelentőségére.

[00:06:20]De ha csak az emirátusokat figyeljük, akkor mit lehet elmondani, vagy lehet-e látni azt, hogy milyen politikai mozgások vannak jelenleg?

[00:06:30]Tehát említetted, hogy Izrael és az emirátusok között most jó a kapcsolat.

[00:06:34]ö az OPEGből való kilépés az kinek szól, vagy kinek üzenet, vagy kivel kapcsolatban jelent egyfajta negativitást, vagy negatív fejleményeket.

[00:06:44]És hát az emirátusoknak az többi a öbölmenti országgal milyen a kapcsolata?

[00:06:50]Az OPEGből való kilépés nem újdonság.

[00:06:53]Pontosabban az, hogy megtörtént, az most a háborúnak köszönhető.

[00:06:55]Tehát a háborúhoz időzítették ezt a kilépést, de az előzménye azért már a levegőben volt az OPEC.

[00:07:02]No ha minden tagnak egy szavazata van, a súlya miatt Szaarábia dominálja.

[00:07:07]Márpedig Szaarábiának meglehetősen megromlott az Egyesült Arabem Emérségekkel a kapcsolata az elmúlt időszakban.

[00:07:13]Gyakorlatilag Szudánban, Jemenben proxi háborút vívtak már egymással szemben, és annak köszönhették azt, hogy elcsendesült ez a konfliktus kettejük között, hogy kitört az iráni háború, és most sokkal nagyobb problémája van mindkét országnak, de összességében fagyos a viszony a két ország között.

[00:07:29]most természetesen koordinálnak egymás között.

[00:07:31]Ez az egy ez az egyik politikai része.

[00:07:34]Tehát az Egyesült Arab Emiruségek ilyen módon politikailag rés leválik Szaudarábiáról.

[00:07:41]A másik része a gazdasági, hiszen Szaudarábia alapvetően abban érdekelt, hogy egy közepes inkább alacsonyabb, stabil áron foljon a kitermelés az OPEC.

[00:07:52]Az Egyesült Államok vagy bocsánat, az Egyesült Arab Emiruségek pedig ebben ellenérdekelt, hiszen jelentős összegeket fordított a kapacitás növelésében.

[00:08:00]Tehát jelenleg három 3, fél millió hordóolaj a kitermelésük egy nap.

[00:08:06]Ők ezt 5 millióra szeretnék feltornázni, hogy ezzel kompenzálják a gazdaságuk diverzifikálásának a költségét, de ezt nem tehetik meg az OPEC keretén belül.

[00:08:17]Tehát itt természetesen az Egyesült Arab Emiruségek a maga gazdasági érdekeit figyelembe véve ledobja magáról ezt a béklyót, és így már saját kezébe veszi a a saját olajpolitikáját.

[00:08:29]Tehát végső soron ezek azok a meghatározó tényezők, és hát természetesen a háború ehhez egy nagyon jó apropót szolgáltatott, és a háborún belül lassan kibontakozó ellenérdek is.

[00:08:40]Ugye itt a szaúdi olajkitermelésnek a a maximalizálása az egy, bocsánat, rosszul mondtam, az emirátusok olajkitermelésének a maximalizálása az egy szúudi kérés volt, egy szaúdi érdek volt, ha jól tudom, nem?

[00:08:52]És akkor ha már ha igen, akkor viszont hogy lehet az, hogy az öbölmenti országoknak például az olajjal kapcsolatban más érdekeik vannak, akár olyanok, amelyek egymással ellentétben állnak.

[00:09:03]Ez egy hosszútávú ellenérdekeltség a szóudiak és az emérségek között, tehát itt eltérő gazdasági struktúrák vannak, és eltérő arányban szerepel benne a szénhidrogéneknek az aránya.

[00:09:12]Tehát ez egy adottság, alapvetően nem egy politikai döntés a két ország között.

[00:09:18]Most a háború kapcsán természetesen rövid ideig végsősoron hasonlóak lehetnek az érdek, tehát végül is most az mindegyiknek az, hogy valahogy stabilizálódjon ez a helyzet, és hogy az olajpiacok is alapvetően legyenek stabilak.

[00:09:32]Ez a fő érdeke most mindkét országnak.

[00:09:34]Ez ennek ellenére a bizalom az koránt sem erős a két ország között.

[00:09:40]Itt az Egyesült Arab Emirségek kapcsán azért azt érdemes elmondani, hogy az ő tervük az egy középtávú terv.

[00:09:45]Tehát most pusztán az, hogy ők kiléptek az OPECből, nem jelenti az, hogy azt, hogy ennek rövid távon bármi hatása lesz az olaj világpiaci árára.

[00:09:56]Hiszen tehát ha tegyük fel rövidt távon ők 5 millióra a fel is növelnék a naponta kitermelt olaj olajnak a mennyiségét.

[00:10:05]Ebben az esetben is korlátozott az exportkapacitásuk, hiszen így is csak napi másfél, maximum 1,8 millió hordót tudnak Fujseához kivezetni.

[00:10:16]Tehát ott van egy szűk keresztmetszet, mindegy, hogy mennyit termelnek, ennél többet nem tudnak kivezetni.

[00:10:22]Tehát most addig, amíg ez a háborús helyzet fenn áll, addig gyakorlatilag az Egyesült Arab Emérségek nem profitál jelentősen abból, hogy ő elméletileg növelni tudná a kitermelési kapacitását, mert nem tudja kijuttatni a piacra.

[00:10:37]A későbbiekben ez meghatározó lehet, de azért itt a számokat megint csak érdemes figyelembe venni.

[00:10:41]Tehát globálisan a napi olajkereskedelem az olyan 100-10 millió hordó hordó olaj.

[00:10:50]Ebből most 1,5 az, ami ehhez pluszban hozzájöhet az Egyesült Arab Emiruségek részéről.

[00:10:59]Egyébként a világszinten ennek a fele az, ami ténylegesen gazdára kerül, gazdára talál az olaj az olajból, de még így is alapvetően az emíségek által a jövőben hozzáadott olajmennyiség is arra lehet elegendő, hogy valamelyjest egy buffert alkosson, és hogy picit stabilizálja az árakat.

[00:11:16]De önmagában az OPECnek az ereje és az OPEC országoknak a kitermelésének a volumene az továbbra is meghatározó marad.

[00:11:24]Világos.

[00:11:24]Akkor azok a azok az, hogy mondjam, vágyálmok miszerint itt most ugye mivel az OPEC arra jött létre, hogy az Egyesült Államoknak a befolyását vagy gazdasági erejét valamilyen szinten ellensúlyozza, hogy akkor most aztán Amerika itt elszabadul, hogy egy kicsit ilyen pestiesnek fogalmazzak, akkor ez túlzás.

[00:11:44]Az OPEC meglehetősen szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal.

[00:11:46]Azért ne felejtsük el, oké, 1960-ban alakult, de igazán fontos az OPECnek a szerepe az 73-ban lett, amikor is az akkori arab-izraeli konfliktus nyomán Szaudarábia bevetette az olajfegyvert az OPECnek a támogatásával.

[00:12:03]Tehát az egy nagyon fontos történelmi momentum volt.

[00:12:07]Tegyük hozzá, hogy egészen más volt akkor a történelmi politikai kontextus, mint napjainkban.

[00:12:13]Az 50-es0-as években az arab nacionalizmusoknak a korában az úgynevezett palesztin ügy az meglehetősen népszerű volt az arabutca emberének a körében.

[00:12:23]Az ennek a ennek a képviselete nagyon fontos volt egy bármilyen elnök, király bármilyen or állametőnek a legitimitása szempontjából.

[00:12:33]Tehát abban a kontextusban Szaudarábia nem tudta megtenni, hogy ezt ne lépje meg, hogy valamilyen módon ne mutasson szolidaritást a palesztinokkal.

[00:12:40]Azután azonban meglehetősen egy nagy változás történt.

[00:12:45]Neves azt, hogy a szaúdiak és az amerikaiak megállapodtak elsősorban abban, hogy a korábban felmondott Breton Woods egyezményt ellensúlyozandó, hiszen tudjuk, hogy korábban az Egyesült Államokban a dollár az az aranyhoz volt kötve, hogy ezt ellensúlyozandó az olajat a szaúdiak és az OPEC országok kezdjék el dollárban elszámolni.

[00:13:05]Ezzel gyakorlatilag a dollárnak a világpiaci státuszát megerősítették, és mai napig is nagyrészt ennek köszönhetően erős a dollárnak a nemzetközi Ázsiója és az értéke.

[00:13:19]Azutána persze a politika is változott, hiszen 1979-ben megtörtént az iráni Iszlám forradalom, amivel Szaudarábia és a több OPEC ország ott a térségben egy nagy riválist kapott oda a szomszédba, ami felértékelte az Egyesült Államokkal való jó kapcsolatot, hiszen ezek az országok azóta őrült módjára vásárolják az amerikai fegyvereket, és alapvetően az Egyesült Államokra tekintenek a főbb legfőbb védelmi véde legfőbb védelmezőjükként.

[00:13:50]Tehát itt az OPEC és az Egyesült Államok között azért van egy nagyon erős történelmi kapcsolat, még annak ellenére is, hogy most már OPEC plus-ról beszélünk, amely a hiszen csatlakozott Oroszország is ehhez, de azt se felejtsük el, hogy például a venezuelai fordulat, igaz, hogy Venezuela volumen vonú tekintve jól kisebb, mint Oroszország, de a venezuelai fordulattal meg az Egyesült Államoknak van most egy újabb aduásza az OPECen belül.

[00:14:15]Tehát összességében nem gondolnám azt, hogy itt egy szakítás van az Egyesült Államok és az OPEC országok között, még akkor sem, hogyha egyébként időről időre fellröppennek olyan törekvés, vagy olyan törekvések, vagy olyan elképzelések, hogy egyes országok részlegesen Yuanban vagy Rubelben, vagy egyéb alternatív módokon számolnák el az olajukat.

[00:14:42]ugye hallani olyan elemzést is, miszerint most az emérségeknek a kilépése akár egy láncreakciót indíthat el, akár Venezuelát említik, mint következő olyan országot, akik esetleg kiléphetnek, illetve Kazasztárról hallottam, hogy hasonlóan számítanak arra, hogy esetleg kiléphetnek.

[00:14:57]Ha valóban megtörténnének ilyen volumenű kilépések az OPEGből, akkor az mit jelentene?

[00:15:03]Tehát akkor ott azt már mondhatnánk azt, hogy itt ez hát felbomlik, recsegropog, elveszti a úgymond a befolyását.

[00:15:12]Hát teljesen nem tudja elveszíteni az OPE befolyását, mert továbbra így most jelenleg egy olyan 40-50%-át lefedi mégiscsak a az olaj a világolaj kitermelésének.

[00:15:22]Az kországok pedig együttesen hozzávetőleg 80%-át birtokolják a még földben vagy tenger alatt lévő olajt tartalékának a földnek.

[00:15:33]Tehát itt ez egy nagyon komoly aduázás, de mindenképpen diverzifikálódik ez a helyzet, és több központúvá válik.

[00:15:37]A venezuelai példa azért is fontos, mert például az Egyesült Arab Emérségek azzal, hogy most az Egyesült Államokkal közelebbre közelebbire fonda a kapcsolatait, gyakorlatilag be tud lovagolni egy meglehetősen nagy ló hátán a venezuelai piacra.

[00:15:53]Ezzel a végsősoron a saját portfólióját is diverzifikálni tudja.

[00:15:59]Tehát itt ami várható az elkövetkező időszakban, az nem feltétlenül egy OPEC utáni világ, hanem egy több központú világ, ahol az OPEC továbbra is az egyik meghatározó központ marad.

[00:16:10]Szeretnék még majd kitérni a Bricksre is, de még mielőtt tovább mennénk, hadd kérdezzek itt a biztonsági és védelmi stratégiáról, ami az öbölmenti országokat érinti.

[00:16:18]Ugye itt most a a híreket figyelve azt lehetett eddig tudni, hogy Szaudarábia az, aki talán itt a legerőteljesebben fejlesztette egyébként a védelmi kapacitásait, még az iráni háborút megelőzően is.

[00:16:31]Ugye Donald Trump első útja is odavezetett Szaudarábiába és az és az öbbölmenti országokba, és ilyen gigantikus megállapodásokról lehetett olvasni, hogy miket kötöttek meg.

[00:16:45]Hogy néz ez ki most az iráni háború után?

[00:16:47]Tehát ez az iráni háború, ami még jelenleg is zajlik, milyen hatással van ezen országoknak vajon a stratégiájára?

[00:16:55]Tudunk-e erről már bármit?

[00:16:57]Ezek az országok számos okból, elsősorban a védelmük szempontjából össze vannak bútorozva, vagy összebútoroztak korábban az Egyesült Államokkal, és ez a szövetség nehezen megbontható, hiszen itt gyakorlatilag teljes fegyverzetekről van szó.

[00:17:09]Tehát az ha egy országnak ország fegyverzetátnek több mint 90%-át egy forrásból szerzi be, akkor itt azért súlyos inkompatibilitás állna fel.

[00:17:20]Tehát ők nem tudnak orosz vagy kínai fegyvereket rászerelni a már meglévő amerikaiakra.

[00:17:27]Egyrészt, mert nem kompatibilisek, másrészt azért, mert ez a mostani háború is bebizonyította, hogy az amerikai és egyébként az izraeli fegyverek is technológiailag messze fölülmúlják az orosz és a kínai fegyvereket.

[00:17:38]Tehát ezen országok számára most egyértelművé vált, hogy rá vannak szorulva az Egyesült Államokra.

[00:17:45]Az Egyesült Arab Emirátusok esetében ez egy Izraellel való szorosabb szövetséget is jelent a többi ország szempontjából.

[00:17:53]Itt azt látjuk, hogy itt alapvetően a hosszabb távú érdekek és adottságok azok, amik meghatározzák a stratégiát.

[00:18:01]Tehát ezek pedig állandóak.

[00:18:04]Tehát bármi történik, Irán ott lesz a szomszédban, Iránnal valamilyen módon jóban kell lenni, de szükségük van egy biztos hátországra, egy olyan hátországra, amely a biztonságukat garantálja.

[00:18:15]Tehát hogyha a konfliktus véget éránban, akkor biztosra vehetjük, hogy különböző arab országok, de elsősorban Szaudarábia, Katar, Kuvait kisebb mértékben, tehát Kuvait nagyon alacsony profillal van most ebben az egész helyzetben benne, de mondjuk Bachrein esetében sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a kétoldalú diplomáciára, különböző különutasmegállapodásokra, különböző iráni erőcsoportokat, elsősorban a forradalmi gárdát, gazdaságilag érdekelté tevő megállapodás hogy ezzel gyakorlatilag Irántól is megvásárolják a saját biztonságukat, de nem tudják feladni az amerikaiakkal való közösségüket.

[00:18:53]És hogy ők most éppen hogyan navigálják át magukat ezen az egész konfliktuson, az elsősorban egyéb adottságaikon múlik.

[00:19:01]Tehát Katar, amely osztozik Iránnal a legnagyobb tengeri gázmezőn, szükségszerűen tudja, hogy hát az együttélésre van kárhoztatva, tehát bármi van, viszony el kell tűrnie, ki kell bekkelnie ezt a mostani időszakot, és akkor reméli, hogy majd folytatódhatna minden úgy, ahogy korábban ment.

[00:19:21]Szaudarábia megint csak a kivárásra játszik, próbálja mérsékelni a fenyegetéseket, vagy a veszteségeket.

[00:19:28]Az Egyesült Arab Emérségek az, ami részben egyébként az őt ért intenzív támadáshullámok miatt is egy kezdeményezőbb politikát támogatna és támogat is az Egyesült Államok és Izrael részéről.

[00:19:42]Akkor nem számítasz arra, hogy itt az amerikai orientációt vagy fölváltja, vagy kiegészíti mondjuk egy BRIXhez való közeledés, vagy jobb, tehát egy egy még közeled, még nagyobb közeledés, vagy Kína felé való közeledés?

[00:19:54]Ezek az országok természetesen felismerték azt, hogy változik a világrend.

[00:20:01]Különböző erőpórusok alakultak ki, de tisztában vannak az alapállásra is.

[00:20:06]Tehát a bricks ezt hát nagyon sokszor emlegetjük és valóban, tehát hogyha pusztán csak a számokat vesszük népességben, gazdasági potenciálban, akkor valóban egy nagyon erős szövetségről van szó.

[00:20:16]De ha a politikai részét vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy olyan országok is benne vannak, akik még nemrég háborúztak egymással, és nagyon súlyos érdekellentéteik vannak egyéb téren, vagy mégogyha jó is most a diplomáciai kapcsolatuk, mondjuk Oroszország és Kína vonatkozásában, az egymásba vetett bizalom történelmileg meglehetősen alacsony.

[00:20:37]Tehát a Brick az nem egy olyan integráns módon történelmeg kialakult szervezet, mint mondjuk a NATO vagy az Európai Unió, aminek egy ami végsősoron egy fej egy fejlődésnek az eredménye.

[00:20:50]Tehát a az Egyesült Arab Emérségek, a Sza-arábia is alapvetően ott bel a BRIXen belül van, de nem tesznek fel mindent egy lóra.

[00:20:59]Tehát ők is alapvetően különböző erőpórusokhoz szeretnének nem csatlakozni, de jó kapcsolatot ápolni velük az átalakuló világrendben.

[00:21:06]Még nem látjuk ugye ennek a háborúnak mikor és hogyan lesz vége, de ha az öbölmenti országok szemszögéből nézzük, akkor azt el lehet mondani, hogy azért tök súlyos károkat szenvedtek el ezalatt a háború alatt, akár ha a ugye a légitámadásokra gondolunk, de hát itt maga a hormoziszorosnak a lezárása, blokhádja is komoly károkat jelent a turisztikában.

[00:21:28]komoly károk érték ezeket az országokat.

[00:21:31]Vajon milyen mérleget fognak levonni mindabból, ami történt?

[00:21:36]Mert én ahogy látom, némelyek értik Amerika és Izraelnek a lépését és a céljait, de mondjuk ezzel az elhúzódó háborúval már nem értenek egyet.

[00:21:45]A másik oldal pedig azt sem érti, hogy miért indult el.

[00:21:50]Hát én úgy gondolom, hogy az arabors országok nagyon is értik, hogy ez miért indult el.

[00:21:55]De ezzel együtt ők kénytelenek ezzel a helyzettel együtt élni.

[00:21:57]Tehát nem gondolom azt, hogy ez tehát, hogy az értés vagy a nem értés ez ebben a pozícióban fontos lenne ilyen módon a számukra.

[00:22:04]Ők egyszerűen most próbálják túlélni ezt a kialakult helyzetet, és próbálnak alapvetően felkészülni arra az időszakra, ami majd a háború után jön.

[00:22:13]De az egészen biztos, hogy tökéletes visszatérés arra a pontra, ahonnan elindultak, az nem nagyon van.

[00:22:18]Tehát gondoljunk arra, hogy csak az emérségekben már több mint 15000 légijáratot töröltek a háború miatt eddig ezek az országok.

[00:22:29]Az imageüket arra építették, hogy a forrongó, problémás, lázongó közelkeleten ők jelentik a békének és a biztonságnak a központját.

[00:22:36]Hát most ez az imageük elúszott.

[00:22:38]Kérdés, hogy ez mit fog jelenteni későbbiekben mondjuk a Dubai ingatlanpiac kapcsán.

[00:22:42]Erre egyelőre még nincs válasz.

[00:22:47]Itt ugye az is érdekes kérdés, hogy hogyan alakul magának a régiónak a, hogy mondjam, az erőviszonyai ezután a háború után, illetve említetted azt, hogy ugye nincs visszatérés ahhoz a ponthoz, ahonnan elindultak.

[00:22:59]Ezt a hormozis szorosra is így gondolod, tehát nem lesz már az a szituáció, ami eddig volt?

[00:23:06]Tehát vagy az irániak valahogy ki fogják harcolni azt, hogy mondjuk akár ott fizetni kelljen valamiféle vámot, tehát hogy most már ők se akarnak visszatérni oda, ahol eddig voltak.

[00:23:15]Vajon a hormóziszoros kapcsán egyértelműen nincs visszatérés a korábbi állapothoz.

[00:23:20]Tehát a hormoziorosnál korábban az volt a fennállás, hogy az egyik r egyik része a vizeknek Ománhoz tartozik, a másik Iránhhoz, középen pedig gyakorlatilag zajlik a nemzetközi hajóforgalom különösebb ellenőrzés nélkül.

[00:23:35]Ez nem maradhat így az elkövetkező időszakban sem iráni, sem amerikai részről.

[00:23:39]Itt különböző víziók csapódnak össze, vagy ütköznek össze annak kapcsán, hogy mi lehet megoldás.

[00:23:43]Tehát tegyük hozzá, hogy nem precedens nélküli az, hogy egy szoroson áthaladásért vámot szednek a hajóktól adott országok.

[00:23:53]Gondoljunk itt a szezis a a vöröstengerre vagy szezre de akár a Panama csatornára is gondolhatunk.

[00:24:01]Tehát ez összességében nem egy ördögtől való dolog, mint ahogy az sem, hogy egyes országok, hogyha nem is konkrétan vámot szednek, különböző szolgáltatásokra hivatkozva, valamilyen pénzösszeget beszedjenek ezektől a hajóktól, amelyek áthaladnak.

[00:24:14]Itt most különböző elképzelések vannak.

[00:24:17]Tehát Irán szeretné a nemzetközi jogrendszerben is lefektetni azt, hogy neki most már beleszólása van az ottaniakba.

[00:24:25]Az Egyesült Államok ezt ebben a formában nem hagyhatja.

[00:24:28]Az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy neki is legyen valamiféle ráhatása, beleszólása ebbe a dologba.

[00:24:34]Ö egyébként Omán az, amiben az a fél, akiben mind az Egyesült Államok, mind Irán bízik, illetve aki földrajzilag is ott van a hormóziszorosnak a déli részén.

[00:24:44]Tehát itt ami körvonalazódik, az egyfajta iráni ománi közös projekt, amiben van valamiféle ráhatása az Egyesült Államoknak.

[00:24:56]Az amerikaiaknak tegyük hozzá, hogy nagyon fontos az, hogy a vámokat dollárban szedjék ezzel is az amerikai valutának a globális helyzetét, pozícióját erősítve.

[00:25:05]Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy éppen a biztonság miatt, azért, hogy aki jövőben ne ismételődhessen meg az, ami most történt, egyéb szereplőket is be fognak vonni.

[00:25:16]Ebben az esetben beszélhetünk európai országokról, amelyek már korábban is egyértelművé tették, hogy a jövőben, a béke fenntartásában szívesen kivennék a részüket, de beszélhetünk akár Kínáról is.

[00:25:28]Ne felejtsük el, hogy Kína is jelentősen érintett a mostani konfliktusban.

[00:25:33]Kína is alapvetően most a megemelkedett világpiaci árak mellett kénytelen fedezni az energiaszükségleteit.

[00:25:41]Éppen ezért Kína is szeretné azt, hogyha ez a mostani konfliktus minél hamarabb rendeződne.

[00:25:48]Feltételezhetjük, hogy itt lesz valamiféle kínai érintettség is majd a hormózis szoros rendezésében.

[00:25:55]Akkor visszatérek ugye ahhoz a kérdéshez, amit itt a hormózis szoros előtt tettem föl, de aztán eszembe jutott, hogy ez is ez ez még ide kapcsolódik.

[00:26:02]Tehát a régiós változások, hogy a közel-keleti régióban hogyan változhatnak meg az erőviszonyok ennek a háborúnak a kapcsán.

[00:26:09]Akár ha Iránra gondolunk, hallok olyan elemzést is, miszerint Irán olyan gazdasági válsággal néz szembe, hogy ahogy vége van a háborúnak, onnantól megborulhat a rendszer.

[00:26:20]De hallom azt is, hogy egyébként meg is erősödhetnek ezáltal a háború által.

[00:26:24]Nem tudom, hogy te hogyan látod ezt, illetve Törökországra csak egy mondaterejéig, ha kitérnénk, hogy őt hogyan érintik ezek az események, mert sokan a régió egyik legnagyobb nyertesének tartják azzal, hogy akár Szíria, akár most pedig Irán gyeng hát egy gyengülésnek indul, vagy más, tehát hogy változott változtak itt a szerepek.

[00:26:44]Hát az átalakulás az már korábban megkezdődött, hogyha a régióról beszélünk.

[00:26:47]Itt a Gázai háború során azt láttuk, hogy az iráni kliensek sorra eldőltek.

[00:26:52]A Hezbollak jelentősen meggyengült, a Hamasz is árnyéka egykori önmagának.

[00:26:56]Szíriában megbukott az aszadrezsim.

[00:26:58]Az is egyértelműen látszott, hogy sem a 20-ig, sem különböző iraki milíciák, Iránbarát Irán által támogatott milíciák nem szeretnének túlzott áldozatokat vállalni azért, hogy belebonyolódjanak egy konfliktusba.

[00:27:11]A 20-ik is egyébként csak olyan mértékben vállaltak konfliktust, ameddig ez nekik még úgy ahogy be stratégiailag megérte.

[00:27:17]Illetve miután ők elkezdtek szintén saját zsebre eltenni jelentős összegeket különböző hajók átengedéséért, akkor ők is így lassan kifaroltak volna ebből az egész konfliktusból.

[00:27:29]Tehát ez az átalakulás, ez egyértelműen látszik a Közelkeleten.

[00:27:35]Törökország természetesen nyertese ennek az egész helyzetnek.

[00:27:40]Ez az, hogy most a közelkeleten egy új kép van kirajzolódva, ez persze nem jelenti azt, hogy itt majd beköszönt az örök béke.

[00:27:48]Tehát itt a Közelkeleten az Egyesült most az látszik, hogy az Egyesült Államok és az úgymond nyugati világnak a holdudvarába vagy szövetségi rendszerébe kezd már tartozni gyakorlatilag mindenki.

[00:27:59]Tehát ebben van az emérségek, ebben van Szaarábia, ebben van Izrael, ebben van Törökország, ebben van most már Szíria is.

[00:28:06]Irak hintapolitikát folytat-e végső soron.

[00:28:10]Mégiscsak Iraknak is jelentős érdekeltségei vannak.

[00:28:12]Tehát végső soron egyfajta nyugati dominancia látszik kibontakozni az egész térségben.

[00:28:16]Ennek ellenére az geopolitikai és egyéb okokból adott ellentétek megmaradnak az országok között, de a konfliktusok ellenőrizhetőbb keretek között fognak lezajlani.

[00:28:30]Gondoljunk itt Szíriára.

[00:28:33]Törökországnak és Izraelnek meglehetősen különbözőek az érdekeik Szíria vonatkozásában, mégis a két ország amerikai bábáskodás alatt össze tudott hozni egy koordinációs mechanizmust, elkerülve azt, hogy eszkalálódjon bármiféle konfliktus Szírián belül.

[00:28:51]Tehát összességében, hogyha az államközi konfliktusok szintjén maradunk, akkor itt azért stabilabb lett a közelkelet az elmúlt időszakban, ami részben annak is az eredménye, hogy Irán kiszorult.

[00:29:02]számos frontról, hiszen Irán egy teljesen ellentétes spórust képviselt.

[00:29:06]Ez nem jelenti azt, hogy Irán elvesztette minden ütőkártyáját.

[00:29:08]Tehát ha a libanoni Hbollaknak a helyzetét látjuk, az látszik, hogy azzal, hogy Irán a tavalyi évben átutalt 1 milliárd dollárt a gazdasági válság ellenére a Hezbollaknak, hogy ki tudják fizetni a tagjaikat, ezzel a gyakorlatilag részleges lojalitást is vásárolt, hiszen láttuk azt, hogy a mostani iráni háború kezdetekor a HESPak mondjuk nem sokat, egy pár rakétát kilőttek Izraelre jelzés értékűen, aztán Benjaminyú élt a helyzettel, és alapvetően neutralizálta a Hezbollakot az ország déli részén és megszorongatta őket más frontokon, de mégiscsak tehát az iráni köldögzsinort nagyon nehéz elvágni a Hezbollak esetében, és ez még egy hosszú kérdés lesz ott a lefegyverzés minden egyéb kapcsán.

[00:29:52]Az állandó konfliktus, ami most már látszik azért a libanoni kormányzat és a Hezbola között is, ezek még ott lesznek a levegőben.

[00:30:00]Tehát a helyi apróbb konfliktusok ezek megmaradnak, de összességében a régió az az stabilabbá válhat a mostani átalakulással.

[00:30:09]Akkor végezetül hadd kérdezzek Ukrajnával kapcsolatban is, mert itt az elmúlt hetekben lehetett olvasni arról, hogy Ukrajna öt közelkeleti országba küldött drónvadász egységeket, illetve maga Volodimir Zelenski számolt be arról, hogy történelmi jelentőségű megállapodásokat kötöttek, mármint Ukrajna ugye az öbölmenti országokkal.

[00:30:27]Tudunk-e erről bármi többet, hogy ezek körülbelül milyen volumenű megállapodások lehetnek, illetve láttam azokat az értelmezéseket is, miszerint Ukrajna ezzel az Egyesült Államok tekintélyét ássa alá a Közelkeleten, hiszen az Egyesült Államoknak az az érdeke, ha eddig ő úgymond védte meg ezeket az országokat, akkor továbbra is fönt maradjon ez a státuszkó.

[00:30:47]Hát az ukrán hozzájárulás az öbölországok védelméhez az Csepp a tengerben.

[00:30:51]Tehát itt valóban van egy ukrán tapasztalat drónháború terén, amire szertettek az elmúlt öt évben, de ez meglehetősen szűk szegmense azért a védelemnek, a közelkeleti országoknál.

[00:31:05]Tehát az öbölországok már az orosz-ukrán konfliktusnak a kezdetén is egy semleges státuszt hirdettek.

[00:31:13]Ennek részben azért az az oka, hogy mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatot ápoltak, mind a két országtól vásároltak gabonát, ami meglehetősen fontos számukra stratégiailag, és ennél is fontosabb ennek a gabonának a helye, illetve szerepe az a az öbölországok klientúrájába tartozó kev kevésbé gazdag országokban, így például Jordániában, Szíriában, máshol, ahol a Egyiptomban, ahol a stabilitásnak a záloga az, hogy megfizethető legyen a gabona, illetve, hogy az állam tudja támogatni az alapvető élelmiszereket, így például a lisztet is, amiből a kenyeret sütik.

[00:31:52]Tehát ez az ez volt az alapállás ezen országoknál.

[00:31:53]Azután az elkövetkező időszakban ezt a neutrális helyzetet kihasználva tudtak közvetítő szerepet vállalni, de nem túlzott mértékben.

[00:32:02]Tehát az Egyesült Arab Emirségek több mint 20 alkalommal közvetített már fogolycser és fogolycsere megállapodásokat a felek között.

[00:32:14]Katarnak is voltak hasonló próbálkozásai itt ilyen gyermekek átadása kapcsán, de ez összességében még mindig csak ilyen apró projektalapú közvetítést jelent.

[00:32:25]Tehát ezek az országok nincsenek olyan pozícióban, hogy letárgyalják a békét, vagy segítsenek esetleg közvetíteni a valódi békét Oroszország és Ukrajna között, hiszen itt azért sokkal nagyobb érdekeltségek vannak ebben.

[00:32:35]Európai, amerikai érdekeltségek, amelyek dominálják ezt a helyzetet.

[00:32:40]Tehát itt én magam részéről nem túlítanék túlzott jelentőséget annak, hogy most Volodimir Zelenski próbál jobban nyitni az öbölországok irányába.

[00:32:50]Nyilván számára ez gazdaságilag is jó, és ezzel diverzifikálni tudja a nyugattól való függését, de nem olyan mértékben, hogy ez számára adott esetben stratégiai előnyt hozzon, mint ahogy az öbölországok számára sem jelent olyan mértékű stratégiai előnyt az ukrán segítség a drónháborúban.

[00:33:08]De marketing szempontból jó, hogy tudtunk segíteni az öbölmenti országoknak.

[00:33:14]Abszolút.

[00:33:16]Ha már itt tartunk Ukrajnánál, akkor még Európával kapcsolatosan egy kérdés.

[00:33:17]Ugye most látom azt, hogy egyre másra hozzák ki azokat az előrejelzéseket, hogy mekkora gazdasági vagy energetikai problémákat fog jelenteni itt Európa számára is, ahogy megyünk bele a nyárba és aztán majd az őszbe, az iráni háború.

[00:33:32]Kell-e attól tartani, hogy akár egy migrációs hullám induljon el Iránból?

[00:33:33]Ez érintheti-e egyébként Európát, vagy hogyha el is indul, akkor marad a Közelkeleten belül vajon?

[00:33:43]Hát migráció Iránon belül már zajlik.

[00:33:45]Tehát itt ami problémát jelenthet a migráció kapcsán, az az, hogy jelentős számú iránit, gyakorlatilag az ország lakosságának a harmada szegényedik el a világbank adatai szerint.

[00:33:57]Tehát végsősor itt 30 millió emberről beszélünk, akinek a megélhetése egyre rosszabb.

[00:34:02]Ez nem jelenti azt, hogy ők holnap útnak indulnak, de azt jelenti, hogy a társadalom jelentős részének a körében erősödik a migrációs kedv.

[00:34:10]Emellett az is látszik, hogy az országban van hozzávetőleg 4- 4,5 millió afgán, akiket eddig az iráni hatóságok rendszeresen hazavittek Afganisztánba, mert számukra is gazdasági és társadalmi nyomást jelentett az ő jelenlétük.

[00:34:26]Most kevésbé, tehát most is zajlanak ezek a kitoloncolások, de nem olyan mértékben, mint korábban.

[00:34:33]Most pár időről időre pár ezer embert visszavisznek Afganisztánba, de mondjuk 2024-ben 750000 embert vittek vissza az iráni hatóságok.

[00:34:41]Most erre nincs kapacitásuk, pontosabban másra fókuszálnak.

[00:34:45]Ez az egyik része a konfliktusnak, vagy ez a vagy a migrációs helyzetnek, de ott van egy másik vetület is.

[00:34:51]Ez pedig a ez pedig az elkövetkező élelmiszerválság a világban, hiszen a világélelmezési program szerint már most is globálisan van 300 millió ember, akinek problémát jelent az élelmiszervásárlás.

[00:35:10]Az elkövetkező időszak pedig az iráni háború eredményeként ehhez plusz 45 millió embert fog hozzátenni.

[00:35:15]Elsősorban azért, mert a hormozi szoroson halad át vagy hozzá tevő vagy hoz vagy alapanyagszinten, vagy kéztermékszinten a világ műtrágya kereskedelmének hozzávetőleg a harmada.

[00:35:30]Tehát jelentősen megnőttek a műtrágyaárak világszinten.

[00:35:35]Ez nyugaton nem jelent problémát, hiszen itt alapvetően így is sok gazda túlhasználta a műtrágyát.

[00:35:40]Vannak, akik tartalékokat halmoztak fel.

[00:35:42]De ezek egyébként a tartalékok egyébként gazda gazdaság szintjén vannak felhalmozva, illetve kereskedő szintjén, hiszen az országoknak nincs stratégiai műanyag mű műtrágya készlete, úgy mint ahogy van stratégiai olajtartaléka.

[00:35:55]Tehát itt elsősorban a szegényebb országok vannak kitéve.

[00:36:00]a műtrágya árra növekedésének, hiszen most vagyunk benne az a a vetési időszakban, nem csak az északi féltekén, de Afrikának különböző pontjain is.

[00:36:09]A földön van hozzávetőleg 5 millió 500 millió kisgazdálkodó, olyan gazdálkodó, aki gyakorlatilag null szaldózsa hozza ki a tevékenységét, és éppen a családjának tud enni adni.

[00:36:21]Tehát az látszik, hogyha ez a helyzet fenn fog állni, a műtrágya ára magas marad, akkor visszaesik a termés.

[00:36:29]És ez nagyon súlyos élelmezési problémát jelenthet különböző országokban, ami már a migrációs kedvet felpörgetheti.

[00:36:37]Tehát le akkor elképzelhető az, hogy nem a Közelkeletről, hanem mondjuk Afrikából fognak többen érkezni Európa irányába.

[00:36:46]Az ilyen konfliktusoknál mindig van egy okozati, egy okoz okozati lánc.

[00:36:51]Tehát nem konkrétan azért fognak eljönni az emberek, mert éhesek lesznek, mert annyi élelmiszer mindig lesz, hogy meg tudják tölteni a hasukat, vagy a nagy részén a Földnek azért ez így van, de összességében olyan társadalmi helyzet áll elő, olyan struktúrák borulnak fel, amelyek korábban stabilizálták a helyzetet.

[00:37:06]Egy országon belül belső migráció alakul ki, ebből társadalmi feszültségek jönnek létre.

[00:37:13]Törés korábban is meglévő törésvonalak mentén repednek szét a társadalmak, ami lehet etnikai, felekezeti, bármilyen egyéb törésvonal, konfliktus alakul ki, ami miatt aztán emberek átmennek egy szomszédországból, megint nagy lesz a nyomás, és lassan elér ez a h ez a eléri ezek a hullámok Európát.

[00:37:32]Tehát itt nem közvetlen hatásra kell gondolni, hanem egy hosszantartó, közvetett hatásra, ami egy migrációs nyomást eredményez.

[00:37:40]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:37:42]Tefó már volt a vendégünk.

[00:37:44]Köszönöm szépen én is.