Fekete Rita 39:26

Facebookon szavaznak Sulyok Tamás lemondatásáról? - Hack Péter

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Facebookon szavaznak Sulyok Tamás lemondatásáról? - Hack Péter
tl;dr
  • A TISZA-kormány megalakulása és a parlamenti események a kampány folytatásaként értelmezhetők, ahol a rendszerváltás eufórikus hangulata dominál.
  • Hack Péter szerint a köztársasági elnök elleni támadás nem Sulyok Tamás személyéről, hanem az elnöki intézmény átalakításáról szól.
  • Az elnök jogkörei nagyrészt miniszteri ellenjegyzéshez kötöttek, politikai felelőssége nincs, és nem a népszerűség növelése a feladata.
  • A Facebook-szavazással történő nyomásgyakorlás veszélyezteti az elnöki intézmény függetlenségét és a kormányzás stabilitását.
  • Sulyok Tamás lemondásának megtagadása alkotmányos határsértést jelez, mivel megválasztása nem kétharmados visszaélés eredménye volt.
  • Más intézményvezetők esetében a Fidesz korábban konszenzus nélküli, többségi alapú kinevezési szabályokat vezetett be.
  • A kormányzás során gyakran rossz és még rosszabb döntések között kell választani, amit a választási ígéretek és a költségvetési realitások ütközése is mutat.
  • A Fidesz korábbi, kétharmaddal hozott döntései most visszaütnek, és a TISZA hasonló lépései hosszú távon ugyanígy visszaüthetnek.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A TISZA-kormány megalakulása és a május 9-i parlamenti események

A beszélgetés apropóját a május 9-én megalakult új parlament és az új kormány megalakulásának ceremoniális eseményei adták. Magyar Pétert miniszterelnökké választották, és a beszélgetés napján, május 11-én éppen a miniszteri meghallgatások zajlottak. A vendég, Hack Péter lelkész, egyetemi tanár értékelte a történteket.

A műsorvezető felhívta a figyelmet arra, hogy egy osztrák lap is beszámolt a parlamenti eseményekről, kiemelve, hogy Magyar Péter "közvetlenül megtámadta az államfőt" székfoglaló beszédében, és ezzel botrányt keltett. A nemzetközi sajtó tehát nem pozitív felhanggal, hanem inkább kritikával írt a történtekről.

A TISZA-kampány folytatódása

Hack Péter szerint a május 9-i rendezvény – a katonai felvonulással és a népünnepéllyel – egyenes folytatása volt a TISZA Párt kampányának. A kampány egyik lényeges és sikerhez vezető eleme az volt, hogy azt az érzetet keltette a szavazók tömegeiben, hogy alapvető problémák vannak Magyarországon, és rendszert kell váltani.

„Az egész rendezvény, a május 9-ei rendezvény a katonai felvonulással, a népünnepéllyel az egyenes folytatása volt a Tiszapárt kampányának." – Hack Péter *

Hack Péter rámutatott, hogy a mai napig nem világos, mit értenek pontosan ezen a rendszerváltáson: a NER rendszeréből való visszatérést a 2010 előtti liberális demokráciába, vagy valami teljesen új rendszer létrejöttét, amire az elmúlt 36 évben nem volt példa.

Eufória és párhuzamok

A vendég szerint a választás estéje és a szombati rendezvény is azt mutatta, hogy tömegek eufórikus örömben vannak. A hangulatot ahhoz hasonlította, mintha egy "Ceausescu-típusú rendszer" dőlt volna meg. Megjegyezte, hogy korábban az interneten kommentelők vizionálták a Ceausescu házaspár kivégzését, amit akkor periférikus gondolatnak hitt, de most látható, hogy tömegek érzik úgy, mintha valamilyen nagyon borzalmas elnyomás alól szabadultak volna ki.

Hack Péter hangsúlyozta, hogy a mai korban a tények és statisztikák (például hogy mennyivel több munkahely van, mennyivel többen tudnak elhelyezkedni) alapvetően nem meghatározóak, inkább az emberek érzete, hangulata, érzelmei mozgatják az eseményeket.

A köztársasági elnök elleni támadás értelmezése

Politikai logika

Hack Péter szerint a köztársasági elnök elleni támadás is ebbe a logikába illeszkedik: ha a TISZA Párt meggyőzte a választóit arról, hogy egy soha nem tapasztalt, a Kádár-rendszernél is rosszabb elnyomó rendszernek vetettek véget, akkor ebbe az illik bele, hogy mindenkit el kell takarítani, aki bármilyen módon szimbolikusan kötődik ehhez az elnyomó, kizsákmányoló, korrupt maffia rendszerhez.

Az elnöki intézményről szóló vita

A vendég álláspontja szerint a vita nem Sulyok Tamás személyéről szól, hanem az elnöki intézményről. Az 1990 óta praktikusan változatlan elnöki intézményről folyik a vita, és amit most a kétharmados többség el fog érni – Sulyok Tamás eltávolítását –, annak az ára az lesz, hogy az elnöki intézmény nem fog hasonlítani ahhoz, ami előtte volt.

„Az én problémám az, hogy itt a vita nem Sulyok Tamás személyéről szól, nem arról szól, hogy Sulyok Tamás jól látta-e el az elnöki feladatait vagy sem, hanem az elnöki intézményről." – Hack Péter *

Hack Péter felidézte, hogy korábban más köztársasági elnökök – Göncz Árpád, Sólyom László, Mádl Ferenc – is voltak olyan időszakokban, amikor népszerűtlenek voltak a kormánypártok körében. Magyar Péter korábban egyébként mindhármukat pozitív példaként említette.

Az elnöki jogkörök természete

A vendég részletesen kifejtette az elnöki intézmény alkotmányos természetét:

  • Az elnök sérthetetlen, politikai felelősséggel nem rendelkezik
  • Szinte alig van olyan döntése, amit önállóan hoz meg
  • A törvények aláírása szigorúan szabályozott: meghatározott napon belül alá kell írnia, vagy visszaküldheti, de ha a parlament újra megszavazza, alá kell írnia; illetve elküldheti az Alkotmánybírósághoz
  • A tábornokok és egyetemi tanárok kinevezése miniszteri ellenjegyzéshez kötött
  • Az elnöki jogkörök alapvetően miniszteri ellenjegyzéshez vannak kötve, pontosan azért, hogy ne az elnök viselje a döntések politikai felelősségét

Hack Péter megjegyezte, hogy a Fidesz-kormány a kegyelmi botrány után "indokolatlant lépett", amikor kivette a kegyelmi ügyből a miniszteri ellenjegyzést, és ezt bármikor vissza lehetne és helyes is lenne visszaállítani.

A Facebook-szavazás és a tömegnyomás veszélye

A vendég aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ha ez a folyamat sikerre jut, a következő elnöknek is mindig számolnia kell azzal, hogy a miniszterelnök egy parlamenti ülésen bejelenti a távozását, és aznap Facebookon elindít egy "lájkgyűjtést", hogy hányan szeretnék az eltávolítását.

„Akit a helyére kerül, őneki is mindig számolnia kell azzal, hogy a miniszterelnök egy parlamenti ülésen kiáll egy év múlva, két év múlva, három év múlva, és bejelenti, hogy távoznia kell, és aznap a Facebookon elindít egy lájkgyűjtést." – Hack Péter *

Sulyok Tamás helyzete és a lemondás kérdése

Személyes körülmények

Hack Péter elmondta, hogy Sulyok Tamás idén töltötte be 70. életévét, és nem a politikai jövőjét építi – ebből a szempontból más helyzetben van, mint Novák Katalin volt. Sulyok Tamás amióta elnök lett, nem kezdte el építeni a személyes népszerűségét. A vendég futólag ismeri Sulyok Tamás két felnőtt gyermekét, akik mindketten jogászok, és szakmailag és emberileg is kiválóak – az egyikük inkább konzervatív, a másik inkább liberális.

„Sulyok Tamás, mint nagypapának jobb lenne, hogyha nyugalomban a gyermekeivel és az unokáival töltené az idejét, és megírná az emlékiratait." – Hack Péter *

A lemondás megtagadásának értelme

Hack Péter szerint Sulyok Tamás számára személyesen a könnyebb és gyorsabb út a lemondás lenne, hiszen a volt köztársasági elnököt élethosszig tartó juttatások illetik meg. A lemondás megtagadása azonban azt jelzi, hogy itt egy határsértés történik. A vendég úgy véli, Sulyok Tamás alkotmányos feladatának megszegése lenne, ha most felállna.

A Novák Katalin-esettel összehasonlítva: Novák Katalinnak volt egy konkrét döntése (a kegyelmi ügy), amit a mai napig nem tud megmagyarázni a nyilvánosság előtt. Neki két lehetősége volt: vagy megmagyarázza, vagy feláll. Sulyok Tamás esetében ilyen konkrét, megmagyarázhatatlan döntésről nincs szó.

Az elnök feladata és a népszerűség kérdése

Hack Péter hangsúlyozta, hogy az elnöknek nem az a feladata, hogy azt érje el, amit az ellenzék nem tud elérni a parlamentben – nem egy "szuper, mindenkinél okosabb ember", aki átlát a szitán és kiszűri a rossz döntéseket. Az elnök feladata, hogy az alkotmányosság kereteit tartassa be.

„Az elnöknek nem az a feladata, hogy amit az ellenzék nem tud elérni a parlamentben, azt az elnök érje el, mint egy ilyen szuper, mindenkinél okosabb ember, aki mindenkinél morálisabb." – Hack Péter *

Az elnök aláírásával nem azt igazolja, hogy a törvény jó, hanem azt, hogy szabályos keretek között fogadták el, és meggyőződése szerint nincs ellentétben az alkotmánnyal.

Göncz Árpád példája

A vendég személyes példaként hozta fel Göncz Árpádot, akit a rendszerváltás utáni egyik legjobb elnöknek tart. Göncz Árpádot a jobboldal nagyon negatív színben tüntette fel – példaként említette a "Blokád" című filmet –, különösen a taxisblokád idején játszott szerepe miatt. Hack Péter meggyőződése szerint Göncz Árpád helyesen cselekedett, megakadályozta a vérfürdőt és a polgárháborút. Ugyanakkor Göncz Árpád például a Bokros-csomag ellen sem emelte fel a szavát, amit sokan kritizáltak.

Göncz Árpád népszerűségi mutatói akkor voltak a legmagasabbak, amikor már nem volt olyan aktív, mint az első négy évben. 1995-ös újraválasztását az akkori ellenzék nem támogatta, tehát nem volt konszenzusos.

A miniszterelnöki beszéd kettős üzenete

Hack Péter rámutatott, hogy a miniszterelnöki székfoglaló beszéd tulajdonképpen folytatása volt a TISZA Párt nyomtatásban megjelent programjának annyiban, hogy "minden olvasónak megígérte azt, amit az hallani szeretett volna". A beszédben egyszerre volt jelen:

  • A megbékélés üzenete: "függetlenül attól, hogy ki kire szavazott, a hazánkat egyformán szeretjük"
  • Az igazságtétel, bosszú vagy elégtétel ígérete az elszenvedett sérelmekért

A vendég szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy bármelyik kormányzat a világon úgy tud kormányozni, hogy soha senkinek semmilyen sérelmet ne okozzon.

A nemzeti egység és a többség különbsége

Hack Péter kifejtette, hogy az elnök feladata a nemzet egységének megtestesítése, de hogyan tudná ezt megtenni olyan kérdésekben, amikben nem egységes a nemzet? A választáson elért 53%-os többség sem egység, és a mandátumok 74%-a sem jelent egységet, mert vannak, akik máshogy látják a helyzetet.

Ha azt várjuk a köztársasági elnöktől, hogy a mindenkori legnépszerűbb álláspontot képviselje, és közvélemény-kutatások alapján döntsön, akkor a kormányzás lehetetlenné válik, mert vannak olyan kormányzati intézkedések, amik népszerűtlenek, de szükségesek.

A Bokros-csomag példája

A vendég felidézte a Bokros-csomagot: nem azért hozták, mert az MSZP és az SZDSZ vezetői azon gondolkodtak, hogyan tudnák az embereket a legjobban megnyomorítani, hanem mert úgy látták, hogy ha ezt nem lépik meg, akkor sokkal súlyosabb következmény, államcsőd áll elő.

A kormányzás realitásai és a költségvetési kihívások

Hack Péter – aki 1994 és 1998 között kormánypárti képviselő volt – saját tapasztalataira hivatkozva elmondta, hogy a kormányzás során nem a jó és a rossz között kell választani, hanem a rossz és a még rosszabb között. A választási programba bele lehet írni a pedagógusfizetések, az egészségügyi dolgozók fizetésének emelését, a tudósok javadalmazásának megjavítását, a honvédelemre, egészségügyre, gyermekvédelemre, oktatásra fordított több kiadást – de amikor a költségvetésről van szó, azt valahogy el kell osztani, és a bevételi és kiadási oldalnak összhangban kell maradnia.

„Nem a jó és a rossz között, hanem a rossz és a még rosszabb között kellett választani." – Hack Péter *

Ha az elnök "népszerűségvadász" lenne, és mindig azzal számolna, hogy egy Facebook-felmérésen hogyan jön ki jól, akkor nagyon meg tudná nehezíteni a kormánytöbbség dolgát, mert mindig az éppen aktuális népszerű, populista ügyek mögé odaállna.

A közvetlen választás problémája

A vendég kitért arra is, hogy a közvetlen elnökválasztás is arról szólna, hogy az elnök ellensúlya legyen a végrehajtó hatalomnak, és bizonyos érdekcsoportokat képviseljen. Példával illusztrálta: az, hogy valaminek magas az ára, jó vagy rossz, attól függ, hogy eladni vagy venni akarunk. A kormányzatnak ezek között a dilemmák között kell egyensúlyoznia.

Az intézményvezetők lemondásra szólítása

A május 31-i határidő

A műsorvezető felvetette, hogy Magyar Péter nem csak Sulyok Tamást, hanem több intézmény vezetőjét is lemondásra szólította fel május 31-ig. Eddig senki nem mondott le, de még van néhány hét a határidőig. A műsorvezető azt kérdezte, elképzelhető-e egy dominóelv-szerű lemondási hullám.

Különbség Sulyok Tamás és más intézményvezetők között

Hack Péter szerint alapvető különbség van Sulyok Tamás és a többi érintett intézményvezető között:

Sulyok Tamás esetében:
- Megválasztása nem a kétharmados fideszes többséggel való visszaélés eredménye volt
- Ugyanolyan módon választották meg 2024-ben, ahogyan korábban Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót, Schmitt Pált, Áder Jánost és Novák Katalint
- Alkotmányosan választották meg, nem éltek vissza a kétharmados hatalommal
- Az elmozdítás módját sem változtatták meg

Más intézményvezetők esetében (Alkotmánybíróság, Kúria, Országos Bírósági Hivatal):
- 2011-ben a Fidesz megváltoztatta az alkotmánybíró-jelölés szabályait
- 1990 és 2011 között csak úgy lehetett alkotmánybírót választani, hogy az ellenzék is támogatta – alkuk jöttek létre
- 2011-től többségi alapúvá tették a jelölést, nem konszenzusossá
- A Kúria elnöke, Varga Zs. András soha nem volt bíró, a bírói kar ellenállt a megválasztásának
- A nemzetközi sztenderdek szerint a független pozíciókba konszenzussal kell személyeket választani
- A Velencei Bizottság 2010-es dokumentuma szerint a bírói kar és más szakmai szervezetek véleményét is ki kell kérni, és a kormányt meghaladó konszenzus kell a megválasztáshoz

„Az ő esetükben a nemzetközi sztenderdek szerint nem lehetett volna őket megválasztani." – Hack Péter *

A 2023-as igazságügyi reform

Hack Péter elmondta, hogy 2023-ban a Fidesz-többség is elismerte a problémát, amikor elfogadták a 2023. évi X. törvényt. Ha most lemondana az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Kúria elnöke, az utódjukat egy olyan törvény alapján lehetne megválasztani, amelyet az Európai Bizottság a jogállamisági vizsgálat keretében követelt meg. Ez a törvény előírja, hogy:

  • A köztársasági elnök nem szabadon dönti el, kit jelöl
  • Pályázatot kell kiírni
  • A pályázókat az Országos Bírósági Tanács meghallgatja
  • Az elnök csak azok közül jelölhet, akit a bírói tanács alkalmasnak tart
  • A parlament kétharmaddal választja meg őket

Az alkotmánybírák helyzete

A vendég külön kitért az alkotmánybírák helyzetére is. A Fidesz-többség eltörölte a 70 éves felső korhatárt – ez is "személyre szabott jogalkotás" volt. Polt Péter (az Alkotmánybíróság elnöke) már túl van ezen az életkoron, és még három-négy alkotmánybíró is 70 év fölötti. Ugyanez a kormánytöbbség 2012-ben a bírák esetében 62 évre szállította le a korhatárt, amit a nemzetközi fórumok a bírói függetlenség sérelmének ítéltek.

A Fidesz korábbi döntéseinek visszaütése

Hack Péter zárásként figyelmeztetett: a Fidesznek a kétharmaddal történő visszaélései most ütnek vissza, most szállnak vissza a fejükre. A TISZA Pártnak pedig végig kellene gondolnia, hogy amilyen döntést most meghoznak, az lehet, hogy rövid távon hasznos, de öt, tíz vagy tizenöt év múlva ugyanúgy visszaüthet rájuk.

„Amit a Tiszapártnak végig kellene gondolni, hogy amilyen döntést most meghoznak, az lehet, hogy rövid távon hasznos, de lehet, hogy öt év múlva, 10 év múlva vagy 15 év múlva ugyanúgy visszaütnek rájuk, ahogy a Fidesznek ezeket az erőből meghozott döntései." – Hack Péter *

Egyéb említett témák

A szívhangtörvény visszavonása

A beszélgetés során Hack Péter megemlítette, hogy a miniszteri meghallgatásokon az új egészségügyi miniszter jelezte: a szívhangtörvényt vissza akarják vonni. A miniszterjelölt szerint ez a törvény "a szakmának a megerőszakolása volt". A vendég ezt annak példájaként hozta fel, hogy vannak morális kérdések, amelyekben a társadalom nem egységes, és az elnöknek nem kell minden törvény tartalmával egyetértenie, amit aláír.

Az abortusz kérdése

Hack Péter saját példáját is felhozta: amikor az LMP jelölte köztársasági elnöknek (szimbolikus jelleggel), felmerült a kérdés, hogy aláírna-e egy olyan törvényt, ami az abortuszt szélesebb körben legalizálja. Mint mondta, visszaküldött volna egy ilyen törvényt, de ez rendkívül népszerűtlen döntés lett volna, mert ma a lakosság többsége alapvető jognak tekinti az abortuszt.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat.

[00:00:01]Május 11-én, a délutáni órákban rögzítjük ezt az adásunkat és nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm vendégünket Hak Pétert, lelkészt, egyetemi tanárt.

[00:00:11]Nagyon szépen köszönöm, hogy tudunk beszélni.

[00:00:15]Szervusz Rita és köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:18]Május 9-én megalakult az új parlament.

[00:00:21]miniszterelnökké választották Magyar Pétert, illetve ugye több olyan ceremoniális része is lezajlott az új kormányalakításnak, amely ilyenkor jelentős ö egy jelentős esemény, illetve ugye ma zajlanak a miniszteri meghallgatások.

[00:00:38]Most amikor mi még beszélünk, most is folyamatosan zajlanak ezek, de amiről kérdezni szeretnélek első körben, az a május 9-i események, és ott is a parlamentben történtek, ugyanis egy osztrák lap is beszámolt arról többek között, tehát egy nemzetközi figyelem is kísérte azt, ami itt Magyarországon történik, hogy Magyar Péter hogyan és milyen stílusban beszélt Sullyok Tamásról a székfoglaló beszédében.

[00:01:04]Ugye úgy fogalmaz a az osztrák lap, hogy közvetlenül megtámadta az államfőt a miniszterelnök, és ezzel botrányt keltett.

[00:01:11]Tehát nem egy ilyen pozitív pozitív felhanggal írnak róla, hanem inkább kritikával.

[00:01:16]Úgyhogy szeretném ezzel is kezdeni, hogy egyrészt van ennek egy politikai értelmezése, meg hozzá lehet állni és lehet elemezni politikai szinten és lehet elemezni úgymond alkotmányos vagy jogi szinten.

[00:01:29]Te hogyan ítéled meg ezt a szituációt akár mind a két szempontból?

[00:01:35]Hát én azt gondolom, az egész rendezvény, a május 9-ai rendezvény a katonai felvonulással, a népünnepéllyel az egyenes folytatása volt a a a Tiszapárt kampányának.

[00:01:50]Ugye a Piszapárt kampányának egy nagyon lényeges és a sikerhez vezető eleme volt, hogy azt az érzetet keltette a szavazók tömegeiben, hogy hogy alapvető problémák vannak Magyarországon, hogy rendszert kell váltani.

[00:02:09]Ugye itt többen, már többször szóvá tették, hogy valójában a mai napig, amikor most beszélgetünk május 11-én, még mindig nem tudjuk, hogy pontosan mit is értenek ezen a rendszeren.

[00:02:25]Tehát, hogy ez rendszervisszaváltás, a a NER rendszeréből visszatérünk, vagy a illiberális demokráciából visszatérés a 2010 előtti liberális demokráciába.

[00:02:41]vagy valami új az előző rendszerváltás, a 90-es rendszerváltás óta eltelt 36 évben még nem tapasztalt új rendszer jön létre.

[00:02:53]És ugye abból az eufóriából, aminek volt már előz előzménye a választás estéje, de a most szombati rendezvény is hát azt mutatta, hogy tömegek eufórikus örömben vannak.

[00:03:09]szinte olyan érzete van az embernek, mintha mintha egy ilyen csausesú típusú rendszer dőlt volna meg.

[00:03:18]És megmondom őszintén, ugye ezeket a párhuzamokat korábban néha feldobta az internet, amikor kommentelők ugye a Csause házaspár kivégzését vizionálták, hogy az hogy ilyen helyzet van.

[00:03:34]És én akkor azt hittem, hogy ez egy nagyon periférikus néhány embernek a gondolata, de látható, hogy tömegek érzik úgy, mintha valamilyen nagyon-nagyon borzalmas elnyomás alól szabadultak volna ki, mintha nagyon, nagyon, nagyon rossz irányba mennének Magyarországon a dolgok.

[00:03:53]És most mindegy, itt erre lehet számokkal meg adatokkal meg statisztikákkal reagálni, hogy azért 1 millióval több munkahely, mennyivel több többen tudnak elhelyezkedni, megélhetést biztosítani, mennyi házasságot kötöttek bizonyos időkben?

[00:04:14]Itt meg is jelennek, ilyenek ezek a statisztikák, de valójában azt gondolom, hogy a mai korunkban ezek a tények alapvetően nem meghatározóak, inkább az embereknek az érzete, vagy a választóknak a hangulata, vagy hogy mondjam, érzelmei azok, amik amik mozgatják az eseményeket.

[00:04:34]És ezt azért futottam ilyen hosszan neki elnézést kérek ezért, mert én azt gondolom, hogy a hogy a köztársasági elnök elleni támadás is tulajdonképpen ebbe a ebbe a logikába illeszkedik.

[00:04:48]Tehát ha ha a választóinkat meggyőztük, arról mondja a Tiszapárt, hogy itt egy soha nem tapasztalt, tulajdonképpen a Kádánrendszernél is rosszabb elnyomórendszernek vetettünk véget április 12-én, akkor ebbe a logikába az illik bele, hogy mindenkit el kell takarítani, aki bármilyen módon szimbolikusan kötődik ehhez az elnyomó, kizsákmányoló, korrupt maffia rendszerhez.

[00:05:26]Ugyanakkor a azért azt látni kell, hogy a köztársasági elnök vonatkozásában, ha ez a folyamat sikerre jut, márpedig szinte bizonyos, hogy sikerre jut így vagy úgy, de eltávolítják a hivatalából Sullyok Tamást, akkor akit a helyére kerül, őnek is mindig számolnia kell azzal, hogy a miniszterelnök egy parlamenti ülésen kiáll egy év múlva, két év múlva, három év múlva, és bejelenti, hogy távoznia kell, és aznap a Facebookon elindít egy lágy gyűjtést, hogy hányan szeretnék.

[00:06:11]hogy ez megtörtént most, hogy hányan szeretnék, és abban a pillanatban a köztársasági elnököt úgymond ilyen tömegnyomással el lehet távolítani.

[00:06:22]Tehát az én problémám az, hogy itt a vita nem Slyö Tamás személyéről szól, nem arról szól, hogy Süllyö Tamás jól látta-e el az elnöki feladatait vagy sem, hanem az elnöki intézményről.

[00:06:35]Tehát a a 90 óta praktikusan változatlan elnöki intézményről folyik a vita, és amit most el fog érni a kétados többség, hogy eléri, hogy eltávolítja Súlyok Tamást, de ennek az ára az lesz, hogy az az elnöki intézmény, ami utána megmarad, az már nem fog hasonlítani ahhoz, ami előtte volt.

[00:07:03]Ugye ne felejtsük el, hogy voltak olyan időszakok, amikor a kormánypártok körében, az akkori kormánypártok körében könnárpád is népszerűtlen volt.

[00:07:13]Volt olyan időszak, amikor az akkori kormánypártuk körében Sólyom László is népszerűtlen volt, sőt Márel Ferenc is.

[00:07:20]Ugye azért őket hármójukat említem, mert mind a hármójukat korábban Magyar Péter pozitív példaként említette egyébként helyesen, de mindegyiküknek mindegyiküknek volt olyan döntése, volt olyan időszaka, amikor akkor adott esetben a a többség vagy a lakosság egy része elégedetlen volt velük, mert úgy érezték, hogy választók, hogy ő neki valamit tenni kellett volna.

[00:07:46]De a köztársasági rendszer 90-ben létrehozott intézményei között az elnök, az éppen azért mondja ki az, mondta ki az alkotmány is és az alaptörvény is, hogy sérthetetlen, hogy az elnök ugye politikai felelősséggel nem rendelkezik, hogy az elnöknek szinte alig van olyan döntése, amit önállóan hoz meg.

[00:08:07]Hát ugye az elnök feladata a törvények aláírása rendkívül alaposan be meg van kötve az elnök keze.

[00:08:17]Tehát nem teheti azt meg, hogy egy törvényt eltesz az íróasztal fiókba, és hónapokig nem nyúl hozzá, és ezzel megakadály szó a határba lépését, hanem megvan a törvény, hogy mennyi napon belül kell aláírnia, vagy visszaküldi, és ha a parlament újra megszavazza, akkor alá kell írnia.

[00:08:36]vagy elküldi az alkotmánybírósághoz, és akkor annak megfelelően, a döntésnek megfelelően kell eljárnia.

[00:08:46]Ugye az elnöki jogkörbe tartozik a tábornokok kinevezése, de csak azokat nevezheti ki, akit a miniszter előterjeszt egyetemi tanároknál ugyanez a helyzet.

[00:08:55]Tehát az elnöki jogkörök ugye alapvetően miniszteri ellenjegyzéshez vannak kötve.

[00:09:02]Ennek a funkciója pontosan az, hogy ne az elnök viselje a döntésnek a politikai felelősségét, hanem az ellenjegyzést gyakorló miniszter viselje.

[00:09:12]Most ebben persze a Fidesz kormánya a kegyelmi botrány után lépett egy indokolatlant, amikor kivette a rendszerből a kegyelmi ügyből a miniszteri ellenjegyzést.

[00:09:23]Ezt bármikor vissza lehet állítani, tehát azt és helyes is lenne visszaállítani, mert a miniszter viselje a felelősséget a kegyelmi döntésekértné az elnök.

[00:09:37]Van-e súlyog Tamásnak, vagy vagy Sullyog Tamás előtt olyan út, ami ami jó választás lenne, vagy egy jó út lehetne számára ebben a jelenlegi helyzetben, mert ugye ahogy itt látszik is, van ennek egy jogi része, meg egy politikai része.

[00:09:50]Te is említetted azt a Facebook szavazást, amelyet Magyar Péter indított, és megkérdezi úgymond az embereket, hogy mit gondolnak ügyes újak Tamás lemondásával kapcsolatosan, illetve már a választások előtt voltak olyan közvéleménykutatások, amelyek azt mutatták egyébként, hogy SőK Tamás valóban nem a legnépszerűbb politikusok közé tartozik, vagy közéleti személyek közé tartozik.

[00:10:10]És ugye itt van Novák Katalinnak a lemondása, amely ugye ő maga a lemondó beszédben arról beszél, hogy azért mond le, mert úgy érzi, hogy nem tudja már úgy ellátni ezt a feladatot, mert megrendült vele kapcsolatban a bizalom, és amit csinált, mármint a kegyelmi döntés, ez sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki.

[00:10:32]Tehát volt egy olyan közhangulat, ha úgy tetszik, ami miatt ő úgy érezte, hogy nem fogja tudni így tovább végezni a munkát.

[00:10:38]Ezt elképzelhetőnek tartod Súlyok Tamás esetében is?

[00:10:43]Ugye ebben az az a nehéz helyzet, hogy az alapkérdésedre, hogy tud-e jó döntést hozni Súlyok Tamás.

[00:10:53]Attól függ, hogy mit értünk jó döntés alatt.

[00:10:55]Ugye a döntése az rövid távon lehet jó, de hosszú távon lehet rossz.

[00:11:01]Ugye azért ne felejtsük el, ugyan hangsúlyoztam, hogy Nem Súlyok Tamás személyéről van szó.

[00:11:07]Tehát valószínűleg Sulyog Tamás, aki idén töltötte be a 70.

[00:11:12]életévét, ugye ő nem a politikai jövőjét építi, ugye ilyen szempontból azért Novák Katalin más helyzetben volt.

[00:11:22]SőK Tamás, amióta elnök lett, nem fogott bele abba, hogy saját személyes népszerűségét kezdje kiépíteni.

[00:11:32]Valószínűleg neki az lett volna a ha a könnyebb megoldás, hogyha ha lemond, hiszen a elnök jogállásáról szóló törvény alapján élethosszig tartó juttatások illetik meg a volt köztársasági elnököt nyugodtan élhetne.

[00:11:50]Én közelről nem ismerem Súlyok Tamást, de a két felnőtt gyermekét futólag ismerem, aki kollégák, mind a ketten jogászok és egészen kitűnő jogászok.

[00:12:05]És nagyon-nagyon jó hírük van a szakmában, és emberileg is, és szakmailag is nagyon jók.

[00:12:08]Ez ez számomra egy egy mérce arról, hogy Sullyok Tamás mint apa jó teljesítményt nyújtott.

[00:12:13]És amennyire én látom, hogy az egyik gyermekük gyermeke inkább konzervatívabb, a másik inkább liberális.

[00:12:22]De még egyszer mondom, emberként is és szakemberként is kiválóak.

[00:12:27]Tehát Sylyok Tamásnak, mint nagypapának jobb lenne, hogyha nyugalomban a gyermekeivel és az unokáival töltené az idejét, és megírná az emlékiratait, vagy az alkotmánybíróságon eltöltött éveket, hogy látta.

[00:12:42]Szóval őnek személyesen biztos, hogy a könnyebb és a gyorsabb és a számára jobb út az lenne, hogyha lemondana.

[00:12:51]A a a lemondás megtagadása az azonban jelzi azt, hogy itt egy határsértés történik.

[00:13:01]És azért tudom, hogy népszerűtlen az az álláspont, mert Magasyog Tamás népszerűtlen lett, vagy népszerűtlenné sikerül tenni őt, de de tulajdonképpen az lenne az alap az alkotmányos feladatának a megszegése, hogyha ő ő most felállna, mert ugye Novák Katalin esete más volt.

[00:13:24]Én nem ugye Novákatannak volt egy konkrét döntése, nem úgy általában volt népszerűtlen, hanem egy konkrét döntése volt, amit egyébként a mai napig nem tud megmagyarázni a nyilvánosság előtt.

[00:13:37]És őneki két lehetősége volt.

[00:13:40]Vagy kiáll a nyilvánosság elé és megmagyarázza a nyilvánosság számára elfogadható érvekkel, hogy miért adott kegyelmet abban a bicskei ügyben, vagy ha ezt nem teszi meg, akkor feláll.

[00:13:54]És ezzel tulajdonképpen a a az éppen, hogy induló vagy hát már kivirágzott politikai karrierjét is hát vagy végleg, vagy egy hosszú időre kettéri.

[00:14:07]Ugye SőK Tamás egyszerűen visszavonulhatna, de azt gondolom, hogy amellett is szólnak érvek, hogy ő azt mondja, hogyha őt az alkotmány módosításával, szabály eddigi szabályok megszegésével eltávolítják, az az elnöki intézménynek a felszámolása.

[00:14:26]Ugye, mert azok az érvek, amiket a miniszterelnök úr, Magyar Péter elmondott a parlamentbe, ezek jogos kritikák.

[00:14:36]Tehát félreértés ne essék.

[00:14:40]Azt gondolom, hogy mindenki tud olyan pontokat említeni, akár az alkotmánybírósági időszakból, akár az elnöki időszakból, amit egyesek vagy többen is, vagy sokan vitatnak.

[00:14:53]De azért ha ez a mérce, akkor akkor bármelyik köztársasági elnök megtámadható.

[00:15:02]Ugye a hétvégén az egyenes beszédben kérdezett erről Róai Egon, és ő neki említettem, hogy én személy szerint a rendszerváltás utáni egyik leg jobb elnöknek Gönc Árpádot tartottam.

[00:15:18]nagyon-nagyon pozitívnak látom az ő történelmi szerepét, de tudjuk jól, hogy őt az a a jobb oldal nagyon negatív színbe tüntette fel, tehát akik látták a blokád című filmet, azok látják, hogy milyen a milyen negatív képet alkotott a jobb oldal Gönc Árpádról.

[00:15:38]ugye különösen a taxis blokád idején játszott szerepe, ami meggyőződésem szerint helyes volt, amit tett, megakadályozta a vérfürdőt, megakadályozta a azt, hogy hogy polgárháború törjön ki.

[00:15:57]és és még demokratikus is volt abban az értelemben, hogy ez akkor történt, amikor a az önkormányzati választásokon kiderült, hogy az MDF-nek nincsen társadalmi, nincs meg az a társadalmi többsége ősszel, 90 őszéről beszélünk, ami megvolt tavassza.

[00:16:13]De utána említhetjük azt, hogy Gönc Árpád például a bokros csomagot, amit nagyon sokan kritizáltak, a bokros csomag ellen nem emelte fel a szavát.

[00:16:26]Tehát itt az a nagy kérdés, hogy hogy lehet-e olyan elnök, aki 100%-os elégedettséggel végzi a tevékenységét?

[00:16:37]megjegyzem, hogy a Göncárpát népszerűségi mutatói a legmagasabbra akkor mentek, amikor már nem volt olyan aktív, mint az első négy évben.

[00:16:47]Ugye ugye ők 10 évig volt elnök, tehát egyszer újra választották 1995-ben.

[00:16:54]Megjegyzem, az akkori ellenzék nem támogatta az újrat választását, tehát nem volt úgymond konszenzusos újraválasztás Göncárpád esetében is.

[00:17:03]És utána ugye a a mandátumának a nagyobb részét ugye 95-től 2000-ig a azt részben az MSZPSDS koalíció alatt látta el és utána ugye volt majdnem két év amikor az első Orbán kormány alatt volt és ezalatt a az időszak alatt tehát 95 és és illetve pontosabban azt mondom 94 4 és 2000 között sokkal, de sokkal kevésbé volt aktív, miközben nyilván ebben az időszakban, ha valaki visszanézi, nagyon sok vitatott elem volt.

[00:17:44]Csak azt kellene megérteni, hogy az elnöknek nem az a feladata, hogy amit az ellenzék nem tud elérni a parlamentbe, azt az elnök érje el, mint egy mint egy ilyen szuper, mindenkinél okosabb ember, aki mindenkinél morálisabb, merthogy ugye vannak a a gonosz és korrupt politikusok, de ott van fölöttük az elnök, aki átlát a szitán és és kiszűri a rossz döntéseket.

[00:18:12]Az elnöknek az a feladata, hogy az alkotmányosság kereteit tartassa be, tehát arra figyeljen, hogy az alkotmány kereteit ne lépjék túl.

[00:18:24]Ami ugye azért érdekes, mert ha alkotmányozó többség van, akkor az alkotmány kereteit az alkotmányozó többség határozhatja meg.

[00:18:31]Ugye a valaki tőlem vagy felmerült kérdésként inkább így mondom, hogy amikor ugye fel volt egy ilyen az LMP-nek volt egy lépése, hogy akkor engem is jelölt köztársasági elnöknek és ugye felmerült, hogy hát ha én elnök lennék, nem volt erre reális esély, én se gondoltam meg komolyan, csak szimbolikus elem volt, hogy akkor aláírnám-e például azt a törvényt, ami ami a ami az abortuszt szélesebb körben legalizálja, vagy bármi más, ami mondjuk a személyes erkölcsi meggyőződésemmel ellentétes.

[00:19:16]Nyilván ha én let volna az elnök, akkor visszaküldtem volna egy ilyen törvényt, de az biztos, hogy rendkívül népszerűtlen döntés lett volna ez az ismereti döntés, mert ma a lakosság többsége az az inkább ugye alapvetőjognak tekinti az abortuszt.

[00:19:35]Ugye amikor beszélgetünk már megvoltak miniszteri meghallgatások és a az új egészségügyi miniszter jelezte is, hogy például a szívhaktörvényt azt, ha jól értettem a hírekből, azt vissza akarják vonni.

[00:19:48]Mert mert ugye a többség az nem tartja jónak a a azt a szívhangtörvényt, amit a Fidesz kormány idején elfogadtak, hogy a szülés előtt az anyukák pontosabban nem az abortusz nem a szülés, hanem az abortusz előtt, mielőtt végrehajtják, meg kell hallgatni a magzatnak a szívhangját, hogy ez a miniszter jelölt, azt mondta, hogy ez a szakmának a megerőszakolása volt ez a törvény.

[00:20:16]Szóval vannak ilyen morális kérdések, de utána az nem igaz, hogy az elnöknek mindennel egyet kell tartalmilag érteni, amit aláír.

[00:20:23]Az elnök aláírásával nem azt igazolja, hogy ez a jó ez a törvény, hanem azt igazolja, hogy szabályos keretek között fogadták el.

[00:20:33]És a és a meggyőződése szerint nincs ellentétbe maga a törvény az a a a az alkotmánnyal és a és az alkotmányos renddel.

[00:20:45]Ugye itt május 9-i beszéd, Magyar Péter beszéd után Pokéle a Facebookon nyilvánult meg ezekkel az eseményekkel kapcsolatosan, és ő úgy írt, hogy alkotmányt sérthetett Magyar Péter azzal, hogy ilyen módon szólította föl Súlyok Tamást lemondásra, hiszen csak jogi keretek között lenne erre lehetőség.

[00:21:05]Itt már említettük ugye botrányszót is használják ezzel kapcsolatosan, akár egy nemzetközi lapban is lehet ilyet olvasni, akár itt itthon, akik értenek úgymond jogi szinten is ezekhez a kérdésekhez.

[00:21:16]Hát én úgy láttam, hogy sokan azért akár olyanok is, akik nem mondhatók Fideszesnek alapvetően, azért kritikával, hol élesebb, hol finomabb, de kritikával illették ezeket a mondatokat.

[00:21:32]Igen.

[00:21:32]Ugye érdekes, onnan kezdtük a beszélgetésünket, hogy a hogy a a május 9i rendezvény, vagy a a alakuló ülése a parlamentnek és az ottani miniszterelnöki beszéd, az az szerintem folytatása volt a a annak, amit a Tiszapárt, illetőleg Magyar Péter a kampányban képviselt, hogy itt radikális rendszerváltásra van szükség.

[00:21:57]De ugye az is érdekesség, hogy tulajdonképpen folytatása volt a Tiszapárt nyomtatásban megjelent programjának annyiban, hogy tulajdonképpen minden olvasónak megígérte azt, amit az hallani szeretett volna.

[00:22:13]Tehát ha megnézzük a miniszterelnöki székfoglaló beszédet, akkor abban benne van a megbékélés üzenete, hogy függetlenül attól, hogy ki kire szavazott a hazánkat egyformán szeretjük.

[00:22:26]Én nekem szerintem kényszerűen nem lehet állítani azt, hogy hogy súlyog Tamás, vagy azok, akik a Fidesz kormányban voltak, vagy akik a Fideszre szavaztak, azok nem szerették a hazájukat.

[00:22:42]Tehát ők azt mondta a miniszterelnök, hogy akik a egyformán szeretjük a hazánkat, még ha máshogy is dolg gondolkodó dolgokról, tehát azok, akik azt várják az új kormánytól, hogy hogy ezt a megosztó és kétségtelen, hogy a Fidesz sokat tett azért, hogy hogy megosztó legyen a retorikája, és akik azt várják, hogy ez elmúljon és béküljünk meg és jöjjön létre nemzeti egység, azok is megtalálják a hivatkozási pontjaikat a miniszterelnöki beszédben, és azok is, akik akik igazságtételt, bosszút vagy elégtételt vártak a az elszenvedett sérelmekért.

[00:23:23]És ugye azért azért azt nyilvánvalóvá kell tenni, hogy nagyon nagyon nagyon kicsi az esélye annak, hogy bármelyik kormányzat a világon úgy tud kormányozni, hogy az soha senkinek semmilyen sérelmet ne okozzon.

[00:23:40]Tehát ugye én a szintén az egyenes beszédbe felvetettem azt is, hogy persze az alaptörvényben is és a korábbi alkotmányban is benne volt, hogy a köztársasági elnök feladata a nemzetegységének a megtestesítése.

[00:23:51]De hát hogy tudná az elnök hogy tudná a nemzet egységét megtestesíteni olyan kérdésekben, amikben nem egységes a nemzet?

[00:24:02]Vannak kérdések, amikben nem egységes ma Magyarország.

[00:24:05]Van többségi álláspont, az vitathatatlan.

[00:24:11]A választás az nagyon világossá teszi, hogy hogy mi mellett van többségi álláspont, de a többség az nem egység.

[00:24:16]A a választáson elért 53%-os többsége sem egység a Tiszapátnak, de a mandátumok 74%-a se jelent egységet, mert vannak, akik ugyanezt a helyzetet máshogy látják.

[00:24:30]És amikor azt várjuk a köztársasági elnöktől, hogy a hogy a mindenkori legnépszerűbb álláspontot képviselje, tehát hogy nézze meg a közvélemény kutatásba, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatban mit gondolnak az emberek, és képviselje azt az álláspontot, amit aznap, ha felmérések szerint a többség képvisel, akkor a kormányzás lehetetlenné van téve, mert vannak olyan kormányzati intézkedések, amik népszerűtlenek, de szükségesek.

[00:25:03]Senki nem örül ezeknek, senki nem jó kedvéből csinálja, senki nem azért hoz meg például fájdalmas megszorító döntéseket.

[00:25:13]Annak idején ugye a bokros csomagnál nem azért hozták, mert körbeülték az asztalt az MSZP és az SZDS vezetői, és megkérdezték egymástól, hogy hogy tudnánk az embereket a legjobban megnyomorgatni, hogy tudnánk a legnehezebb helyzetbe hozni őket.

[00:25:28]És akkor Bokros Lajos felemelte a kezét, hogy nekem van egy ötletem, hogy vezessük be ezt a csomagot.

[00:25:34]Arra a csomagra azért volt szükség, mert bocsánat, mert úgy látták az akkori döntéshozók, hogyha ezt nem lépi meg, akkor sokkal, de sokkal súlyosabb következmény egy államcsőd áll elő, ami azt eredményezi, hogy a közalkalmazottaknak nem tudja az állam kifizetni a fizetését, a nyugdíjakosoknak nem tudja a nyugdíját kifizetni, és így tovább.

[00:26:00]Tehát én nagy valószínűséggel állítom, nem azért, mert rosszra számítok amú az új kormánytól, hanem azért, mert mert ez a dolgoknak a normális rendje, hogy ez az új kormányzat is most ezekben a napokban mindenki azt várja, hogy csak olyan döntést hoz, amit mindenki, amit mindenki üdvözölni fog és mindenki örülni fog neki, vagy legalábbis a lakosság 80-90%-a örül neki.

[00:26:27]De attól tartok, hogy a hogy a hogy előbb vagy utóbb lesz olyan helyzet, amikor amikor olyan döntést kell hozni, ami adott esetben népszerűtlen vagy lakosság egyes csoportjai számára hátrányos.

[00:26:48]Ugye rövidesen jönnek majd a költségvetési viták.

[00:26:51]Ö ugye a választási programba bele bele lehet írni azt, hogy hogy emeljük a pedagógus fizetést, az egészségügyi dolgozók fizetését, a tudósok ö javadalmazását megjavítjuk, a katonák, a rendőrök fizetését többet költünk honvédelemre, egészségügyre, gyermekvédelemre, oktatásra.

[00:27:15]De de amikor a költségvetésről van szó, akkor azt valahogy el kell osztani, és valahogy ki kell számolni, hogy a bevételi oldal és a kiadási oldalogy maradjon összhangban egymással.

[00:27:25]És akkor már választani kell.

[00:27:29]És ugye ilyenkor a kormányzat ugye én négy évi kormánypárti képviselő voltam a parlamentben 94 és 98 között.

[00:27:40]Hát akkor nem voltak könnyűek ezek a kormánypártiaknak sem ezeket a döntéseket meghozni, mert mert mert nem a jó és a rossz között, hanem a rossz és a még rosszabb között kellett választani.

[00:27:52]Most ha az elnök, és ugye ezért beszélünk az elnöki intézményről, hogyha az elnök hogy mondjam, tehát ilyen népszerűségvadász, és abban érdekelt, hogy hogy mindig azzal számoljon, hogy ha ma elrendelnek egy Facebook felmérést, akkor abból jól jöjjenek ki.

[00:28:10]akkor azért nagyon-nagyon meg tudja nehezíteni a kormányt többség dolgát, mert mert mindig az éppen aktuális népszerű populista ügyek mögé odaáll, és így tudja megtartani a hatalmát.

[00:28:23]megjegyzem, a közvetlen választás is erről szól, hogy az elnök ugye ellensúlya lesz a végrehajtó hatalomnak és és hát egy bizonyos érdekcsoportokat fog képviselni, mert minden kormányzati döntéssel mások járnak jól.

[00:28:39]Ugye szoktam mondani azt, hogy az, hogy valaminek magas az ára, az jó vagy rossz, ez attól függ, hogy eladni akarunk vagy venni.

[00:28:49]Ugye aki eladni akar, az abban érdekelt, hogy mondjuk az ingatlanárak azok nagyon magasak legyenek, mert minél magasabban vannak az árak, annál többet ér a házuk, az ingatlanuk, annál többért tudják eladni, annál nagyobbat tudnak rajta nyerni.

[00:29:03]A vevő értelemszerűen az ellentétében.

[00:29:05]Az, hogy a gabona ára magas, az jó a termelőknek, de rossz a fogyasztóknak.

[00:29:11]Az alacsony az jó a fogyasztóknak, rossz a termelőknek.

[00:29:15]Tehát a kormányzat ezek között a dilemmák között kell, hogy egyensúlyozzon, és az elnök minden ügyben mindig a az aktuálisan népszerű ügy mellé kénytelen állni, mert azzal kell számolni, hogy hogy hogy online felméréseken méretik meg minden héten, hogy ő most éppen a méltó-e a pozíciójára vagy nem.

[00:29:38]Akkor ez egy nagyon rossz konstrukciót hoz létre.

[00:29:44]Egy utolsó kérdést engedj, míg megkérlek.

[00:29:46]Ugye itt nem csak Huyog Tamás lemondásra való felszólításáról van szó, hanem több intézménynek a vezetőjét is lemondásra szólította föl Magyar Péter május 31-ig.

[00:29:55]Az lenne a kérdésem, én eddig úgy láttam, hogy még senki nem mondott le, és minthogyha nem is szándékoznának erre, de hát még azért van addig egy pár hét, május 31-ig.

[00:30:04]Az lenne a kérdésem, hogy egyrészt elképzelhetőnek tartod-e azt, hogyha el, tehát ha valaki lemond ezek közül a személyek közül, akik fel lettek ilyen módon szólítva, akkor itt úgymond ilyen dominóelvszerűen aztán a többiek is kénytelenek lesznek, akár politikai nyomás, akár úgymond a levegő elfogyás, ahogy ezt szokták mondani, miatt kénytelenek lesznek lemondani.

[00:30:27]Tehát vársz-e esetleg ilyen, vagy-e ilyen reális forgatókönyv, hogy valóban lemondanak és az összes intézmény élére új kinevezettek kerülnek.

[00:30:35]Illetve ugye itt Polt Péterrel kapcsolatosan volt egy olyan alkotmánybíró is, aki megszólalt, és ő is lemondásra szólította föl Polt Pétert.

[00:30:44]Mennyire szerencsés ez ilyen tekintetben, hogy a politika ilyen módon azért az igazságszolgáltatás egyik vagy hát a a jognak az egyik ilyen intézményén belül is kérdéssé válik?

[00:30:58]Ugye itt a az alapprobléma szerintem más a általad most említett körben, mint az elnök esetében.

[00:31:06]Ugye Sullyok Tamás esetében egy alaptétel, hogy őt az ő megválasztása az nem a kétharmados fideszes többséggel való visszaélés eredményeként jött létre.

[00:31:22]Sollyok Tamást ugyanolyan módon választották meg 2024-ben, ahogyan előtte Gönc Cárpádot újraválasztották, tehát gyakorlatilag csak a kormánypárti többség támogatta, ahogyan Már Ferencet megválasztották 2000-ben, ahogyan 2005-ben Sólyom Lászlót, hogy ő annyiban rendkívüli, hogy őt igazából az ellenzék választotta meg, és ahogyan utána Ugye Smidt Pált és Áder Jánost és Novák Katalint is megválasztották.

[00:31:56]Tehát itt nem volt olyan döntése a fideszes kétnak az elmúlt 16 évben, amin amely döntés nélkül nem lehetett volna megválasztani Slyog Tamást.

[00:32:07]Tehát szerintem Slyog Tamást alkotmányosan választották meg.

[00:32:11]nem éltek vissza a kétharmados hatalommal, és az elmozdítás módját sem változtattak, tehát nem tették, nem bonyolították a leváltásának a módját.

[00:32:26]Ugye Polt Péter esetében, mint alkotmánybírósági elnök, illetőleg tulajdonképpen az összes alkotmánybíró esetében az a helyzet, hogy ugye 2011-ben megváltoztatták a megváltoztatta a Fidesz többség az Alkotmánybíró jelölésének a szabályait.

[00:32:45]Ugye a korábbi jelölési szabály, ami 20 éven keresztül érvényben volt, az garantálta azt az aktuális politikai helyzetekben, nem önmagában a szabály, hanem azok a helyzetek, amik 20 évig rendálltak, hogy az ellenzék nélkül nem lehetett megválasztani Alkotmánybírót.

[00:33:03]Tehát 1990 és 2011 között csak úgy lehetett megválasztani Alkotmánybírót, hogy az ellenzék is támogatta.

[00:33:14]Illetőleg hát tulajdonképpen alkú jöttek létre, hogy voltak olyan jelölttek, akiket az ellenzék támogatott, voltak, akiket a kormánypártok támogattak, ugye és garanciát nyújtottak arra, hogy a többség megszavazza a kisebbség jelöltjeit.

[00:33:32]Most ezen változtatott 2011-ben a Fidesz, és kétségtelenül a Fidesz nem rövidítette meg egyetlen korábban megválasztott alkotmánybírónak sem a mandátumát.

[00:33:45]Felemelte a név létszámot 11-ről 15-re, tehát viszonylag hamar elérte azt, hogy többségbe kerüljenek azok a bírók, akik a akiket a Fidesz jelölt.

[00:33:54]Ugye többségi alapuvá tette, tehát nem konszenzussá jelölést.

[00:33:59]Most ugyanez a probléma a Kúria elnökének esetében is, ott még ráadásul halmozottan, én ezt annak idején akkor is elmondtam a éppen az egyenes beszédben, hogy hát Varga Zsé András egy jóhírű szakember, tehát szakmailag jó, de de ugye soha nem volt bíró, soha nem dolgozott bíróként.

[00:34:21]A bírói kar nagyon egyértelműen ellenállt az ő megválasztásának, és a és az ellenzék sem támogatta, hogy ő legyen a kúria elnöke, miközben a nemzetközi sztenderdek azt írják elő, hogy a független pozíciókba konszenzussal kell személyeket választani.

[00:34:43]Ugye a velencei bizottság az európai európa tanácsnak a a jogi szakbizottsága 2010-ben, tehát még a Fidesz kormányra kerülése előtt elfogadott egy dokumentumot a a az európai sztenderdek a a független bíróságra vonatkozó európai sztenderdekben, és abban benne van, hogy a bírói kar és a többi szakmai szervezet véleményét is ki kellene kérni.

[00:35:10]a vez a főbíró megválasztásánál, illetőleg a politikában pedig a kormányt meghaladó konszenzus kell a megválasztáshoz.

[00:35:20]Tehát és ugye ráadásul ugye benne van a jogszabályban, hogy bírónak kell lenni a kúria elnökének, de Varga Zsé András úgy lett bíró, hogy egy jogszabály módosítását szinte személyre szabottan kimondta azt, hogy az alkotmánybíró is bíró.

[00:35:38]Tehát az ő esetükben és ez vonatkozik az Országos Bírósági Hivatal elnökére is, az ő esetükben a nemzetközi sztenderdek szerint nem lehetett volna őket megválasztani.

[00:35:54]Ezt 2023-ban, tehát három évvel ezelőtt a Fidesz többség is elismerte, amikor elfogadták a 2023-as évi 10-es törvényt.

[00:36:03]És ha ha most ha lemondana az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Kória elnöke, akkor egy az utódukat egy olyan törvény alapján kellene lehetne megválasztani, amely törvényt az Európai Bizottság ugye a jogállamági vizsgálat keretében követelt meg Magyarországon.

[00:36:30]Ez annyit jelent, hogy a köztársasági elnök nem szabadon dönti el, hogy kit jelöl, hanem ki kell írni egy pályázatot ezekre a pozíciókra.

[00:36:39]A pályázókat az Országos Bírósági Tanács, tehát a bírókból választott testület, bírók által választott testület meghallgatja, és az elnök csak azok közül jelölhet a parlamentnek, akit a bírói tanács alkalmasnak tart.

[00:36:56]Tehát a bírói tanácsnak egyfajta vétójogot biztosít.

[00:37:02]Ez nyilván ezt még lehetne finomítani, hogy ne csak ugye a a renderi bizottság sztenderdje szerint ne csak a bírók, hanem például az a az ügyvédi kamara is, vagy az Akadémia Jogtudományi bizottsága is nyilváníson véleményt, de hogy minél nagyobb szakmai konszenzus legyen a jelölt mögött, és utána ugye a parlament kétharmaddal választja meg őket.

[00:37:25]Tehát az ő esetükben, az ő elmozdításuk szerintem más megítélés alá esik, mint Súlyok Tamás elmozdítása.

[00:37:34]A nyilván ha Sullyog Tamás lemondana, akkor nyilván a többieknek is le kellene mondani.

[00:37:40]Ugye az alkotmánybíróknál nem csak a megválasztás szabálya, hanem az a körülmény is furcsa, hogy ugye hosszú ideig volt az Alkotmánybíróságon egy 70 éves felső korhatár, tehát hogy 70 éves korukig tölthették be.

[00:37:55]Ez megint csak tulajdonképpen egyfajta személyre szabott jogalkotás volt, amikor a Fidesz többség ezt a felső életkort meg eltörölte.

[00:38:05]Ugye Polt Péter már túl van ezen az életkoron, tehát ő már nem lehetne, ha maradna ez a szabály, és még van három-négy alkotmánybíró, aki 70 év fölötti tette ezt az a kormánytöbbség, amelyik ugye 2000 12-ben az korábbi minden bíróra kiterjedt 70 éves életkorhatt leszállította 62 évre, amit ugye azért a Nemzetközi Fórumok a bírói függetlenség sérelmének itt ítéltek, és ugye vissza kellett meg kellett teremteni a lehetőséget azoknak, akik a nyugdíjból vissza akartak jönni, hogy visszamenjenek.

[00:38:45]Szóval tehát ezek ezek a korábbi fideszes döntések, ezek most ütnek vissza.

[00:38:51]És amit amit és talán akkor ezzel zárnám, ha szabad, hogy amit a Tiszapártnak végig kellene gondolni, hogy amilyen döntést most meghoznak, az lehet, hogy rövid távon hasznos, de lehet, hogy öt év múlva, 10 év múlva vagy 15 év múlva ugyanúgy visszaütnek rájuk, ahogy a Fidesznek ezeket az erőből meghat meghozott döntései.

[00:39:10]A kétharmaddal történő visszaélések most ütnek vissza, most szállnak vissza a fejükre.

[00:39:18]Hak Péter volt a vendégünk.

[00:39:18]Nagyon szépen köszönöm.

[00:39:22]Nagyon szívesen.