Fekete Rita 39:41

Energia-összeomlás: 11 millió hordó hiányzik a piacról, Magyarország is veszélyben? – Tóth Máté

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Energia-összeomlás: 11 millió hordó hiányzik a piacról, Magyarország is veszélyben? – Tóth Máté
tl;dr
  • A védett áras dízel körüli hír félreértésen alapul: nem általános üzemanyaghiányról van szó, hanem arról, hogy a MOL kifut a stratégiai készletből felszabadított, hatósági áras dízelből, ami a kis kutaknak okoz átmeneti veszteséget.
  • A magyar stratégiai készletek a februári 45 napos mélypontról már 72-74 napra nőttek, és a MOL folyamatosan tölti vissza őket.
  • Az iráni konfliktus miatt az orosz Urál olaj ára elérte vagy meghaladta a Brent árát, ami a MOL követő árazású szerződésein keresztül már Magyarországon is érezhető.
  • Globálisan már napi 11 millió hordó olaj hiányzik a piacról, a világ stratégiai készletei történelmi mélypont közelében vannak, és a Nemzetközi Energiaügynökség szerint napi 4,8 millió hordóval csökkennek a tartalékok.
  • Tóth Máté szerint az orosz fél szerződésszegésétől nem kell tartani, a valódi kockázatot az EU 2027-es orosz energiáról való leválási ütemterve és a magyar-orosz viszony esetleges túlterhelődése jelenti.
  • A zöld átállás nem oldja meg az olajalapú civilizáció kiváltását, mert villanyból nem lesz műanyag vagy üzemanyag, és a napelemek, akkumulátorok új függőségeket és környezeti problémákat hoznak.
  • Európát sújtja leginkább a válság a nagy importkitettség miatt, különösen miután a közel-keleti alternatív források is kiestek, és a kerozinhiány már reptereket érint.
  • A Trump–Xi találkozó egy nagyhatalmi alku része, ahol gazdasági, politikai igények újrasúlyozása zajlik, és ez egy világrendszerváltás folyamatának állomása.
  • Kína energetikailag nyertes pozícióban van: a ritkaföldfémek terén minden hídfőállást birtokol, és a válság miatt felszabaduló olcsó fosszilis energiahordozókat is felvásárolja.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A magyarországi üzemanyag-ellátás helyzete és a stratégiai készletek

A védett áras dízel körüli hír valós tartalma

Tóth Máté energiajogász a beszélgetés elején egy friss, riasztónak tűnő hírt pontosított, miszerint 48 órán belül elfogyhat a MOL stratégiai készletből felszabadított dízel mennyisége. A szakértő hangsúlyozta, hogy itt minden szó számít, és a hír félreértelmezhető.

„Nem az üzemanyag fog elfogyni a kutakon, még csak nem is a MOL-nál, nem is a dízel, tehát a benzinről nincs szó, hanem az a két állami döntéssel a magyar stratégiai biztonsági készletekből átadott mennyiség, amit a MOL ahhoz használt, hogy amikor a Barátság kőolajvezetéken nem jött forgalom, illetve bevezették Magyarországon a védett árat, és ne legyen hiány a védett ár sapka logikája miatt, ahhoz kellett a MOL-nak." – Tóth Máté

A probléma valójában a kis benzinkutakat érinti: a MOL kifut ebből a típusú dízelből, és más árszínvonalon finomított dízelt fog adni a kis kutaknak, amit ők nem adhatnak a hatósági árnál magasabb áron, miközben magasabb áron szerzik be. Ez az árrések eltűnéséhez vezet a kis kutaknál, ami átmeneti veszteséges állapotot okozhat számukra, de ez nem ellátási probléma Magyarországon.

A stratégiai készletek helyzete

Tóth Máté kiemelte, hogy a MOL folyamatosan tölti vissza a stratégiai készletekbe a korábban felszabadított mennyiségeket. A februári döntések előtt nagyjából 90 napnyi biztonsági tartaléka volt Magyarországnak, ami a készletfelszabadítások után 45 nap környékére csökkent. Jelenleg ez az érték már 72-74 nap körül van, és folyamatosan növekszik.

„Tehát valójában nőnek a magyar biztonsági készletek. Ez azért fontos, mert ha tényleg eljönne egy ellátási válsághelyzet, begyűrűzne-e, ami amire van esély, de ez már a Magyarországon kívüli dimenzió, akkor ez az a takaró, ameddig nyújtózni tudunk." – Tóth Máté *

A szakértő elmagyarázta, hogy Magyarországon a biztonsági készletezésre külön entitás létezik, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, ami egy viszonylag sok szereplős történet, ezért könnyű összekuszálni a hírekben.

Az iráni konfliktus hatása a globális és a magyar energiapiacra

A válság már elérte Magyarországot

Tóth Máté határozottan cáfolta azt a korábbi szakértői véleményt, miszerint Magyarországot nem kellene érintenie az iráni konfliktusnak. Szerinte a válság már ideért, mégpedig az árképzésen keresztül.

„Az orosz Urál típusú olaj, ami történetileg mindig sokkal olcsóbb volt a világpiaci Brent árnál... ez a különbség megszűnt. Tehát akkora hiány miatti félelem lett a világban... most pedig már a tényleges hiányba tart befelé a világ bizonyos válságtérségekbe, ami felhúzta minden csepp olajat, felértékelte." – Tóth Máté *

A szakértő rámutatott, hogy rekordnak számít, hogy az orosz Urál olaj annyiba kerül, vagy néha egy-egy pillanatra többe, mint a Brent típusú olaj. Ez az árhatás a MOL-on keresztül már Magyarországon is érezhető, hiszen a hosszútávú szerződés árazása követő mechanizmus alapján működik.

A globális olajhiány mértéke

Tóth Máté történelmi kontextusba helyezte a jelenlegi válságot: az 1972-es és 1979-es nagy olajválságokat mennyiségi oldalról az okozta, hogy nagyjából 5-5 millió hordó per nap olaj hiányzott a világpiacról. Ezzel szemben jelenleg már több mint 11 millió hordó per nap hiányzik.

A szakértő aggasztónak nevezte, hogy világszerte mindenki a stratégiai készleteit éli fel. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint napi szinten 4,8 millió hordóval csökken a világ rendelkezésre álló olajtartaléka. Az Egyesült Államok újabb 53 millió hordó felszabadításáról döntött, és ha ezt is felhasználják, világtörténelmileg a legalacsonyabb szint közelében lesznek a stratégiai készletek.

Az időtényező szerepe

Tóth Máté felhívta a figyelmet arra, hogy az olajszállításnak van egy körülbelül egy hónapos átfutási ideje, mire a csővezetéken vagy tengeri úton ideér, feldolgozzák és eljut a fogyasztókhoz. Az az olajmennyiség, ami még az iráni válság előtt indult el és került be a rendszerbe, most fogy el, tehát most érezzük az első ténylegesen hiányzó mennyiségeket a világpiacon.

Az orosz-magyar energiakapcsolatok jövője

Az orosz szerződéses megbízhatóság

Tóth Máté több mint 20 éves energiajogászi tapasztalata alapján úgy véli, hogy az orosz felet nem lehet azzal vádolni, hogy ne tartaná be a szerződéses rendelkezéseket. Példaként említette a két évvel ezelőtti európai gázszerződés-felmondásokat, ahol az oroszok az utolsó pillanatig betartották a szerződéseket, miközben az európai felek egyszerűen nem fizettek a már leszállított mennyiségért.

„Sok rosszat el lehet mondani az oroszokról... de egy dolgot nem lehet elmondani saját tapasztalat alapján, hogy ne tartanák be a szerződéses rendelkezéseket." – Tóth Máté *

A szakértő elmagyarázta a "take or pay" (TOP) kötelezettség fogalmát is, ami egy kötbérszerű kötelezettség: ha az adott mennyiséget nem veszed át, akkor is ki kell fizetned a 70%-át. Ez bentartja a feleket a szerződésben.

A politikai változások kockázatai

Tóth Máté szerint nem attól kell tartani, hogy az orosz fél egyoldalúan felmondja a szerződéseket, hanem attól, hogy a megváltozott politikai környezetben az európai uniós nyomás hogyan hat a magyar-orosz viszonyra. Az EU-nak van egy ütemterve az orosz energiahordozókról való leválásra: földgázban áprilistól már nem lehet azonnali ügyletek keretében vásárolni, és 2027 során két dátummal le kell válni teljesen az orosz energiahordozókról, gázról és olajról is.

A szakértő aggodalomra okot adó körülményként említette, hogy az új kormány részéről Paks 2-vel kapcsolatban egyelőre csak félüzenetek vannak a szerződések és a finanszírozási struktúra áttekintéséről. Az orosz fél nagyon sokat nyelt az elmúlt években Paks 2 kapcsán, és ha az olaj, a gáz és Paks 2 kapcsán a magyar-orosz viszony nagyon terheltté válik, akkor az egész csomag felpattanhat és megbillenhet.

Putyin gázszállítási rendelete

A beszélgetésben elhangzott, hogy Putyin egy nemrég kiadott rendelete értelmében Oroszország nem várja meg, hogy az Európai Unió fejezze be a kapcsolatot, hanem egyszerűen átirányítja keletre az LNG szállítmányokat. Tóth Máté szerint ebben a feszített piaci helyzetben Oroszország bármikor talál új vevőt, tehát Európa számára a közös uniós címke lehet kellemetlen hosszú távon.

Az új magyar kormány energiapolitikája

Kapitány István miniszteri meghallgatása

A beszélgetésben elhangzott, hogy Kapitány István, az energetikáért felelős miniszter a meghallgatásán arról beszélt, hogy Magyarország egyelőre egyetlen energiaforrásról sem válik le radikális mértékben, hanem folyamatosan, biztonságosan akarja ezt megtenni. Kiemelte a szél- és napenergia szerepét az integrációban, és bejelentette Paks 2 szerződéseinek felülvizsgálatát.

Tóth Máté értékelése szerint a kampányidőszak véget ért, és megérkeztünk az energiaszektor realitásaihoz. Véleménye szerint nagyon nagy eltérésre nem kell számítani az energiapolitikában ahhoz képest, ami eddig volt, legfeljebb máshogy kommunikálják majd.

„Eddig is diverzifikált. Ez az olaj és a gázforrásokra is igaz... Eddig is ez történt. Emellé ment a napelemes program, az akkumulátoros program." – Tóth Máté *

A zöld energia korlátai és a megújulók realitása

Pogácsa Zoltán állításainak kritikája

Tóth Máté kritikusan nyilatkozott Pogácsa Zoltán azon felvetéséről, hogy az iráni konfliktus jó hozománya lehet a zöld energiára való átállás felgyorsulása. A szakértő szerint ez féligazság, és az olajról-gázról való leválás zöld villannyal való pótlása olyan, mintha azt mondanánk: "ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot".

„Villanyból mondjuk nem lesz fogkrém, nem lesz PET-palack, nem lesz nejlonzacskó, nem lesz üzemanyag. Tehát azért ne felejtsük el, hogy olajalapú civilizációba élünk." – Tóth Máté *

A szakértő rámutatott, hogy gyakorlatilag mindent kőolajból és földgázból állítunk elő, és ezt az áram nem tudja kiváltani.

A napelemek és a hálózat korlátai

Tóth Máté elismerte, hogy Magyarország dobogós a napelemek tekintetében Európában, de minden rendszernek van egy maximuma, amennyit elbír. A megújulók volatilisen és általában drágán termelnek, és a napnak van egy olyan tulajdonsága, hogy lemegy éjszaka – ilyenkor földgáztüzelésű erőművekkel kell pótolni a termelést.

A szakértő felidézte a tavalyi spanyol áramszünetet, amit az okozott, hogy a rengeteg napelem egyszerre termelve akkora feszültség- és frekvenciaingadozást okozott a spanyol hálózaton, hogy az egész európai hálózatot veszélyeztette.

Az akkumulátorok problémája

Tóth Máté felhívta a figyelmet arra, hogy az akkumulátorokkal egy újabb függőségbe kerülünk: kínai technológiai függőségbe. A lítium-ionos akkumulátorok teljes életciklusra vetítve még több környezeti aggállyal járnak, tehát lehet, hogy a napelemekkel több környezetszennyező hatást okozunk, mint amit nyerünk velük.

„A kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő vagy drága lett. Az olajkorszak sem azért fog véget érni, mert elfogy az olaj, vagy drága lesz, hanem majd jön valami egészséges ütemezés, amiatt elkezdi megérni." – Tóth Máté *

Az Egyesült Államok helyzete és a nagy olajipari vállalatok

A WTI és Brent árazás különbsége

Tóth Máté elmagyarázta, hogy az Egyesült Államokban más árazási logika működik: a WTI (West Texas Intermediate) típusú olaj árához indexálnak, ami mindig alacsonyabb, mint a Brent. Amikor ennyire magasak a világpiaci árak, ez a különbség szétnyílik – például 110 dolláros Brent mellett a WTI csak 100 dollár. Ez az Egyesült Államoknak hosszútávú előnyt jelent.

Emellett a palaforradalomnak köszönhetően az USA olajban és gázban is az első három között van a világpiaci kitermelési és eladott mennyiségek tekintetében, így saját készletei okán nála nem fog tudni úgy lecsapódni a válság, mint a világ többi részén.

A nagy olajipari vállalatok és a nemzetállamok viszonya

A műsorvezető felvetésére, hogy kinek jó ez a válság, Tóth Máté megerősítette, hogy a Shell például az első negyedévben 25%-os extra profitot ért el az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad azonosítani az Egyesült Államokat a nagy globális tőkével. Ezek a globális óriásvállalatok valójában minden nemzetállammal folyamatos szabadságharcban vannak, és független entitásként kell elképzelni őket.

Európa kiszolgáltatottsága és az alternatív források keresése

Európa importkitettsége

Tóth Máté szerint Európát fogja a legerősebben megütni a válság a Távol-Kelet mellett, pontosan a nagy importkitettség miatt. Az orosz energiáról a közel-keleti energia irányába vándoroltak el az európai országok, de most ezek a források is kiestek.

Példaként említette, hogy a katari LNG tavaly már 18%-át tette ki Európa cseppfolyós földgázvásárlásainak, de most onnan sem jön egy molekula sem. A szaúdi Aramco látta el Lengyelországot, Hollandia, Bulgária, Franciaország is kapott jelentős mennyiségű szaúdi olajat, és iraki olaj is érkezett Európába – ezek teljesen kiestek.

A Távol-Kelet és Európa versenye

A szakértő rámutatott, hogy a Távol-Kelet baja Európa baja is, hiszen egymással versenyeznek a szűkös forrásokért. Az iráni olaj a Távol-Keletről hiányzik, és azok az országok most Európával versenyeznek a megmaradt mennyiségekért.

A kerozinválság és az európai repülőterek

Tóth Máté a kerozin példáján keresztül mutatta be, hogy a válság már megérkezett Európába: négy olaszországi repülőtéren van korlátozás, és Hollandiában is van korlátozás.

A Kaukázus mint alternatív forrás

A szakértő elmondta, hogy a Kaukázus, különösen Azerbajdzsán felértékelődik alternatív ellátási forrásként. Érdekesnek nevezte, hogy azok az országok és maga az Európai Unió is, amelyek korábban politikai okokból távolságot tartottak Azerbajdzsántól, most egymásnak adják a kilincset a forrásokért.

Magyarország előnyös helyzetben van, mert mind a MOL-nak, mind az MVM-nek vannak azerbajdzsáni kitermelőprojektjei és infrastruktúra-részesedése is a SOCAR-ral, az állami azeri vállalattal. Ugyanakkor Tóth Máté figyelmeztetett, hogy a meglévő forrásokra mindenhol verseny van, és évekre előre le szokták kötni a kitermelő kapacitásokat, tehát nem gazdátlan javakról van szó, hanem a már lekötött piacba próbálunk valamilyen módon fogást találni.

Az orosz gáz iránti európai kereslet

Tóth Máté elmondta, hogy rekordot ért el februárban, márciusban és áprilisban az orosz cseppfolyós földgáz vásárlása Európában a Jamal mezőből, de ennek vége lesz, mert mind az oroszok, mind az európai leválás ennek végét jelenti.

A Trump–Xi Jinping találkozó és a globális átrendeződés

A találkozó kontextusa

A beszélgetés idején (2026. május 13.) Donald Trump éppen Pekingbe érkezett, hogy találkozzon Xi Jinpinggel. Tóth Máté emlékeztetett, hogy közel egy évtizede nem volt ilyen jellegű amerikai-kínai találkozó, és a korábban elhalasztott tárgyalás óta a nemzetközi helyzet nem lett jobb.

A szakértő kiemelte a tavalyi vámháborút, ahol több száz százalékos vámokat vetettek ki kölcsönösen egymásra, és most egy törékeny tűzszünet van érvényben. Jó lakmuszpapírnak nevezte, hogy köttetnek-e konkrét üzletek a találkozó során.

A nagyhatalmi póker

Tóth Máté szerint a nagyhatalmak – Oroszországot is beleértve – egy nagyon nagy pókerben vannak most egymással. Ennek jeleként említette, hogy az Egyesült Államok feloldotta az oroszokkal szembeni tengeri olajszankciókat, ami napi 100 millió dolláros ajándékot jelentett a Kremlnek. Ez magyarázhatja, hogy az oroszok viszonylag mérsékelten tiltakoznak az iráni helyzet kapcsán.

„Itt olyan nagy alku folyik. Ezt hívjuk a nemzetközi jog nyelvén pozíciólezáró nettósításnak, ahol mindenki asztalra teszi az igényeit. Ez lehet gazdasági, politikai vagy akár olyan, mint Tajvan. Ezeket újrasúlyozzák és megalkusznak róla." – Tóth Máté *

A szakértő szerint ez a találkozó egy állomás ebben a folyamatban, és nem biztos, hogy a nyilvánosság előtt látható eredménye lesz, de valamilyen eredménye mindenképpen lesz, mert a nagyhatalmak, mint a nagy tektonikus lemezek, mozgásban vannak – ez egy világrendszerváltás.

Kína szerepe és növekedési potenciálja

A kínai növekedés megállíthatatlansága

A műsorvezető kérdésére, hogy meg lehet-e állítani Kína fejlődését, Tóth Máté kifejtette, hogy szerinte nagyon sok olyan tényező van, ami miatt csak lassulni tud a kínai növekedés, de nem lehet visszafordítani. Ennek okai között említette a belső munkaerőpiac szerkezetét, a tervgazdaságban rejlő rugalmasságot, és legfőképpen a kínai szemléletet, ami 5000 évben gondolkodik.

„Ez a gazdaság válság korszakainál nagyon-nagyon releváns. Egy nagyon erős közösségelvű gondolkodás jelent, tehát a kínai nem a saját hasznát keresi, az individuum hasznát, hanem a közösségét." – Tóth Máté *

A szakértő szerint nem alkalmazhatók helyesen a nyugati szempontok a kínai gazdaság növekedési potenciáljára, és a 21. század fogalmilag csak a kínai évszázad tud lenni.

Kína energetikai előnye

Tóth Máté rámutatott, hogy Kína az energetika területén is nagyon ügyesen játszik. A ritkaföldfémek és kritikus nyersanyagok területén – amit az IMF a 21. század folyékony aranyának nevez – Kína minden hídfőállást birtokol, még ha valójában viszonylag szegény is ezekben a nyersanyagokban. A világban lekötötte ezeket a mennyiségeket.

Emellett Kína a régi klasszikus fosszilis energiahordozók tekintetében is hasznot húz az átrendeződésből: a közel-keleti válság okán felszabaduló szabad mennyiségeket Kína veszi meg, és az Oroszországból az európai értékesítésből felszabaduló olcsó mennyiségeket is.

„Kína nagyon ügyesen játszik mind a pillanatnyi, mind pedig a hosszútávú piacon. Tehát csak az energetika szempontjából, ha nézem, Kína valójában egy nyertes hídfőállásból indul neki a 21. század versenyfutásának." – Tóth Máté *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Tóth Máté a vendégünk, energiajogász, akivel fogunk beszélni a magyarországi helyzetről Európáról.

[00:00:07]És aztán egy kicsit kitekintünk, mert ugye Donald Trump és a kínai elnök valószínűleg ezen a héten találkoznak, úgyhogy erről is fogunk beszélni.

[00:00:14]A hallgatókat először megkérem, hogy iratkozzanak fel a csatornára, ha eddig nem tették.

[00:00:17]És akkor vágjunk is bele, és hadd kérdezzelek arról, hogy mikor és hogyan, milyen formában érhet ide az energiaválság Magyarországra.

[00:00:24]Ez nagyon sokakat érint.

[00:00:26]Most friss hírként láttam azt talán, hogy a védett áras üzemanyag elfogyhat a következő időszakban.

[00:00:31]Mit jelent egyáltalán ez?

[00:00:33]És olyat is hallottam, pont itt az elmúlt napokban volt egy szakértő nálunk, aki azt mondta, hogy igazából Magyarországot nem is kellene, hogy nagyon érintse az, ami Iránban történik.

[00:00:43]Hogyan néz akkor ez most ki?

[00:00:47]Köszönöm szépen a meghívást, és sok szeretettel köszöntöm én is a nézőket, hallgatókat.

[00:00:50]Minden szó számít, mindennek jelentősége van, ami most a hírekben Magyarországgal kapcsolatban is kijön, mert nagyon sok minden félreértelmezhető.

[00:00:57]Ilyen az a hír is, hogy 48 órán belül tegnap jött ki, tehát ez már 24.

[00:01:02]24 órán belül elfogyhat a MOLnak a stratégiai készletből felszabadított dízel mennyisége, hogy ez mit jelent.

[00:01:11]Itt minden szó számít.

[00:01:12]nem az üzemanyag fog elfogyni a kutakon, még csak nem is a Mollnál, nem is csak nem is a dízel, tehát a benzinről nincs szó, hanem az a két állami döntéssel a magyar stratégiai biztonsági készletekből átadott mennyiség, amit a MOL ahhoz használt, hogy amikor a barátság kölzetéken ugye nem jött forgalom, illetve bevezették Magyarországon a védettárat, és ne legyen hiány a védettár ásapka logikája miatt, ahhoz kellett a MOLnak.

[00:01:40]Ez mit jelent?

[00:01:42]Tehát nem jó a hír, de nem minket érint.

[00:01:46]Ez akiknek kellemetlen, azok a azok a benzinkutak, a kis kutak, merthogy a a MOL kifut ebből a típusú dízelből, ami azt jelenti, hogy más ár színvonalon finomított dízelt fog adni a a kis kutaknak, amit ő nem adhat a hatósági árnál magasabb áron, de ugye magasabb áron szerzi be, vagy finomítja adott esetbe.

[00:02:11]És a a kiskutak meg megint csak nem értékesíthetnek hatósági ár fölött, tehát eltűnik az árrése mindenkinek.

[00:02:18]Ez a mollnál valószínűleg senki nem hullanyköltscsepet a mól, értet ők megoldják, de a a kissi kutaknál ez azért érdekes, mert nekik azért közben vannak egyéb munkabér, járulék, egyéb költségei.

[00:02:29]Tehát ott kiskutaknál ez okozhat most átmenetileg valamilyen veszteséges állapotot, ami rossz, de ez egyáltalán nem ellátási probléma Magyarországon.

[00:02:38]Tehát nálunk ellátási válsághelyzet nehézség még egészen biztosan nem jelentkezik.

[00:02:44]Sőt, ezzel párhuzamosan, ami szerintem megnyutató a nézőknek is ezzel gyakorlatilag két percbe ezt a ezt a viszonylag bombasztikus és riasztó hírt tudtuk kezelni.

[00:02:54]Ezzel párhuzamosan a MOL tölti vissza a stratégiai készletekbe az általa megkapott, felszabadított mennyiségeket.

[00:03:02]Ez azt jelenti, hogy mielőtt február végén születtek volna az első döntések a készletfelszabadításról, akkor nagyjából 90 napnyi biztonsági tartaléka volt Magyarországnak, az egész országnak.

[00:03:14]Tehát itt a szereplőkre is érdemes figyelni.

[00:03:15]Az ország van, mall van, benzinkutak vannak, ezek ugye értékesítési meg ellátási láncok.

[00:03:20]Tehát az egész országnak ez a biztonsági készlete, ez megcsappant nagyon erősen, lement 45 nap környékére, és azt tölti vissza folyamatosan a mall.

[00:03:29]Ez jelenleg 72 napnyi újra, már most már inkább 73-74.

[00:03:33]Tehát valójában nőnek a magyar biztonsági készletek.

[00:03:36]Ez azért fontos, mert ha tényleg eljönne egy ellátási válsághelyzet, begyűrűzne-e, ami amire van esély, de ez már a Magyarországon kívüli dimenzió, akkor ugye ez az ez az a takaró, ameddig nyújtózni tudunk, és és ez az, ha minden ellátási forrás egyszerre megszakadna, ameddig ugye saját magunkat el fogjuk tudni látni.

[00:03:57]Tehát ez folyamatosan nő ez az érték, ez kipárnáz minket a nagyon rendkívüli hatásoktól.

[00:04:02]Tehát rossz, de nem annyira rossz ez a hír, mint amilyennek tűnik, merthogy ez valójában a benzinkutaknak kellemetlen, hiszen eltűnik az ár, és lehet, hogy átmentileg veszteségbe kényszerülnek a az ársapka miatt, de hogy nincs Magyarországon ellátási probléma szerencsére.

[00:04:14]Ezek ilyen belső logisztikai kérdések, ami a magyar ellátási és biztonsági készletezés specifikuma.

[00:04:20]Nálunk arra is egy külön entitás van, ez a magyar szénhidrogén készletező szövetség, akinek ezt a biztonsági készletet tartani kell.

[00:04:25]Tehát ez egy viszonylag sok szereplős történet, ezért könnyű összekuszálni a hírekbe, főleg ilyen bombasztikus headingekkel ezeket a történeteket.

[00:04:33]Az iráni konfliktusnak a következménye mikor, hogyan érhet ide Magyarországra, és egyáltalán itt ugye felvetettem azt, hogy volt olyan vélemény, miszerint nem is kellene, hogy megérezzük.

[00:04:43]Ha ideér, akkor miért ér ide?

[00:04:48]Már ideért.

[00:04:48]Tehát legyünk őszinték, most a napokba ér ide, miért lehetséges ez?

[00:04:52]Nagyon egyszerű oknál fogva az árképzés az ránk is hat.

[00:04:54]Azt látjuk, hogy a a az orosz urász típusú olaj, ami történetileg mindig sokkal olcsóbb volt a világpiaci brend árnál, változó, hogy mekkora volt ez a ugye spreadnek hívjuk ezt a különbözetet a világpiaci ár és az orosz olaj között.

[00:05:08]Ez 15-től majdnem 30%-ig változott, de mindig olcsóbb volt az orosz olaj.

[00:05:14]Ez a különbség megszűnt.

[00:05:16]Tehát akkora hiány fiány hiány miatti félelem lett a világban.

[00:05:20]Először ez a ez a szakasz érkezett meg félelmeket áraztak a piacon.

[00:05:24]Most pedig már a tényleges hiányba tart befele a világ bizonyos válságtérségekbe, ami felhúzta minden csepollajat felértékelte.

[00:05:30]Tehát nincsenek, ahogy a természetben nincsenek légüres terek, a jogban meg nincsenek gazdátlan javak, úgy a tengeren sincsenek gazdátlan olajcseppek, mindent megvesznek és pontosan ez felhúzza az árakat.

[00:05:42]azért látjuk a 100 dollár feletti világpiaci árakat, 110 dollár környékét is folyamatosan, ami csak átmenetileg tud kicsit egy kis borogatással levinni egy-egy Trump bejelentést, hogy már a vége fele közeledik valami iráni folyamat, aztán vissza meg kétet elmondja, hogy már csak két hét.

[00:06:00]Igen, igen, abszolút.

[00:06:00]És hát mindenki írja a táblára ióci, akáció, mindenki várja a végét, és mindig elhiszi a piac, és végtelen sokszor el fogja hinni a piac, hogy hátha tényleg itt a vége, de aztán visszaárazódik a a félelem.

[00:06:13]viszont most már ténylegesen itt a hiány, ami azt jelenti, hogy hogy ezt el szoktuk mondani nagyon sokszor, hogy a két nagy olajválságot 72-ben meg 79-ben mennyiségi oldalról az okozta, hogy nagyjából 5-5 millió hordó per nap olaj hiányzott a világpiacról.

[00:06:26]Ebben a pillanatban már most több mint 11 millió hordó per nap hiányzik.

[00:06:31]Tehát, hogy tényleg ide fog érni a válság világszerte.

[00:06:35]És nagyon ijesztő az is, hogy mindenki a stratégiai készleteit démálja.

[00:06:39]Tehát nem csak Magyarország az a nemzetközi energiagynökségnek a száma, hogy napi szinten 4,8 millió hordóval csökken folyamatosan napról napra világ rendelkezésre álló olajt tartaléka, mert mindenki a stratégiai készleteket eszegeti.

[00:06:55]Ez ugye azért ijesztő, mert előbb-utóbb elfogy.

[00:06:57]És nem az utolsó olaj, utolsó hordóolaj lesz a baj, hanem van egy ilyen üzembiztonsági minimuma a világnak, aminek egyszerűen rendelkezésre kell állni.

[00:07:05]Csak most az Egyesült Államok újabb 53 millió hordószabadításáról döntött.

[00:07:09]Ha ezt is megeszegetik, akkor világtörténelmileg a legalacsonyabb szint közelében lesznek a stratégiai készletek.

[00:07:15]Tehát, hogy ez a nagyon ijesztő, mert fogynak a a készletek a mennyiségi oldalról, de közben az ár az meg minket is elér.

[00:07:23]Tehát azzal, hogy az orosz olajnak az árát felhúzza most a világp látott.

[00:07:27]Ilyen nem volt.

[00:07:27]Tehát ez rekord, hogy az orosz urászol olaj annyiba kerül, vagy néha egy-egy pillanatra többe, mint a Brend típusú olaj.

[00:07:32]Ez ez gyakorlatilag már minket is elér, tehát már minket is érint a válság.

[00:07:36]A mennyiségi oldalról nyilván a MOLnak van egy hosszútávú szerződése, viszont az árazás az az követő mechanizmus.

[00:07:42]Tehát gyakorlatilag már most a Mallón keresztül Magyarországon is itt van a felára.

[00:07:48]Gyakorlatilag annak eddig ugye nagyon fontos még egy dolog az időtényező, tehát hogy nyilvánvaló módon amíg ideér a egy olajszállítán csővezetéken is, de pláne tengeri úton, azt feldolgozzák, ennek azért van-e mink egy egy hónapos átfutás ideje, vagy több.

[00:07:59]Tehát gyakorlatilag az az olajmennyiség, ami még az iráni válság előtt indult el és került be a rendszerbe, szállították le, finomították meg, az most fogy el.

[00:08:08]Tehát gyakorlatilag most érezzük az első hiányzó mennyiségeket ténylegesen a a világpiacon.

[00:08:14]Úgyhogy ezért is eddig félelmeket árazott a piac, most már tényleges hiányt, ezért is egész biztos, hogy még befele megyünk a válságba.

[00:08:22]Tehát időben nem látszik a vége, sőt még inkább befele megyünk.

[00:08:24]És már a az árhatás az az ideért Magyarországra.

[00:08:26]És tehát valójában az az állítás már most nem igaz, hogy Magyarországot nem kell, hogy érintse ez ároldalról már érint minket, és amikor meg majd tényleges versenyfutás indul a mennyiségekért, akkor majd felértékelődik különösen, hogy Magyarországnak az érdekérvényesítőképessége akár hiába van hosszútávú szerződésünk, láttuk már ezt tranzit oldalról is sérülni, tehát ez nagyon sok minden irányból sérül is szenvedett el.

[00:08:50]Tehát azért én óvatosabb lennék az ilyen bátor kijelentésekkel.

[00:08:55]Illetve ugye gondolhatják azt sokan, hogy hiszen mivel mi Oroszországból vesszük az olajat, ugye ez ez teszi ki főleg a magyar olajkészleteknek a a nagy részét.

[00:09:06]Ezért és itt van egy ugye hosszútávú szerződés, amit te is említettél, ezért miért érdekel bennünket az, hogy Iránból ki jön, nem jön, mi történik ott?

[00:09:13]Ugye nyilván van ez a spekulációs hatás, amit említettél, a árfelhajtó hatás.

[00:09:17]És mit gondolsz arról, hogy Oroszország hogyan és meddig hajlandó egyébként bármilyen energiát küldeni Európa irányába?

[00:09:24]Ugye most Magyarországon volt egy kormányváltás, ez is kérdéseket vett fel, hogy milyen orosz kapcsolat, milyen orosz-magyar kapcsolatokat fognak tudni kialakítani, illetve Vladyimir Putyin azt pedzegette már, hogy gázt mondjuk egyáltalán nem küldenének Európa felé.

[00:09:39]Nagyon fontos kérdések ezek, és szerintem a a közvéleményt iskal érdekli, hogy mennyire változik meg Magyarországnak az a helyzete, ami eddig elsősorban politikai okokból de fennállt.

[00:09:48]Ami nekem személyes tapasztalatom, én 20 plusz évvel dolgozok most már energiajogászként, hogy sok rosszat el lehet mondani a az oroszokról.

[00:09:56]Kicsit múltidézés is velük tárgyal.

[00:09:58]Én voltam olyan tárgyaláson, erőművi gázbeszerzési tárgyaláson, ah egyik orosz tárgyaló félnek a kabátjából kiesett egy pisztolyja tárgyalás közepén.

[00:10:06]Tehát kicsit más világ, mint a mint a nyugatias struktúrák, de egy dolgot nem lehet elmondani saját tapasztalat alapján, hogy ne tartanák be a szerződéses rendelkezéseket.

[00:10:13]Ha megnézzük a két évvel ezelőtti európai gázszerződés felmondásokat, Lengyelországnak volt, ilyen Csehországnak volt, ha emlékeznek a kedves nézők, hallgatók, ez volt a Rubelben fizetés kérdése, ami egy félrekeretezés volt a sajtóban, hogy Rubelbe kérte az orosz az árát a a földgáznak.

[00:10:30]Ez nem volt igaz, csak egy konvert egy konverziós számlára kellett befizetni dollárba, vagy ami a szerződés teljesen mindegy.

[00:10:37]Erre tekintettel elkezdték a a a nem orosz felek felmondani ezeket a szerződéseket.

[00:10:43]Pontosabban egyszerűen nem fizetni ért a már leszállított mennyiségért.

[00:10:47]Az oroszok az utolsó pillanatig betartották a szerződéseket.

[00:10:50]Nálunk Magyarországon is azt látjuk, hogy még akkor is, ha esetleg kedvezőtlen politikai viszony jön létre, én attól nem félek, hogy az orosz fél fogja önkényesen felrúgni a szerződéses rendelkezéseket.

[00:11:00]Teszem hozzá, hogy ezekből a fix idejű, hosszútávú szerződésekből nem is könnyű kijönni egyik félnek se.

[00:11:06]Tehát ha a másik nem követel valami nagyon nagy disznóságot, akkor vagy nem történik kívülről, ugye viszmajónnak hívja a köznyelv egy lehetetlen ülésszerű jogi állapot, akkor ezeket a struktúrákat amúgy is nagyjából mindenki tartja összeszerított foggal is, mert nagyon nehéz kijönni belőle.

[00:11:21]Az iparákban van egy top nevű kötelezettség, ez a tkor p kötelezettség.

[00:11:26]Ez nagyjából egy olyan kötbérszerű kötelezettség, hogyha az adott mennyiséget akár nem is veszed át, nem fogyasztod el, akkor is ki kell fizetned mondjuk a 70%-át annak, ami jön a vezetéken.

[00:11:36]Ez úgy bentartja a feleket, tehát annak azért van egy visszatartó ereje.

[00:11:39]Tehát egy dologra nem számítok, hogy az oroszfél mondja fel ezeket a szerződéseket, vagy fogja jogellenesen felpattintani.

[00:11:48]A megváltozott politikai környezet az releváns, már csak azért is, hogy Magyarország mennyire áll ellent az Európai Uniós elvárásoknak, amik viszont kimondottan az orosz energiaozokról való leválást célozzák.

[00:11:58]Ugye van is egy ütemterv, földgázban már nem lehet vásárolni áprilistól azonnali ügyletek keretében mennyiséget, és ugye 27 során két dátummal le kell majd válni teljesen az orosz energiaordozókról, gázról és az olajról is.

[00:12:14]Tehát az olaj is becsukják.

[00:12:16]Tehát a kérdés, hogy ez a nyomás és ez az időnyomás, ez mennyire hat a magyar orosz viszonyra, és ebben mi lesz?

[00:12:20]Én inkább ott látok aggodalomrokot adó körülményt az orosz-magyar kapcsolatban politikai változás okán, hogy az európai nyomás az csomagban a minden orosz kapcsolatra, ami a a gázszerződést, az olajszerződést és Paks 2-t is jelenti, ahol most a az új kormány részéről hát még csak félüzenetek vannak nyilván ezek nem is lehet ezeket számon kérni, nem is lenne korrekt, de a arról szóltak, hogy Paks 2-nek áttekintik a szerződéseit meg a finansz ílozási struktúráját.

[00:12:52]Ez még önmagában lehet egy olyan mondás is, hogy hogy mi a köszönjük hívását, tehát hogy lehet, hogy nem jelent többet, mint hogy valamit mondtak, de hogy hosszosan vizsgálgatni, az orosz fél nagyon sokat nyelt az elmúlt években, az oroszmagyar kapcsolatban Paks 2 kapcsán is.

[00:13:07]Tehát fizettek kötbért úgy, hogy valójában nem ők voltak a ludasak azért, hogy nem kezdhettek el egy következő építési szakaszt.

[00:13:13]Az Európai Unió várakoztatta a magyar félen keresztül a különböző szerződés szerinti fázisokat.

[00:13:18]Tehát az oroszoknál valószínűleg nagyon tele van az a pohár, hogy Paks 2-t építik, de mindent elfogadtak eddig.

[00:13:24]Most ha a az olaj kapcsán, vagy akár a gáz kapcsán, akár Paks 2 kapcsán az orosz-magyar viszony nagyon terhelté válik, akkor viszont eljöhet az a pont, hogy így az egész csomagban az az valamilyen módon felpattan és megbillent.

[00:13:38]Tehát nem önmagában félteném az olajszerződésünket, a hosszútávú olajszerződésünket.

[00:13:43]az mennyiségű oldalról mindenképpen kipárnáz minket a világpiaci mennyiségi szűkösségtől, de nem véd meg az árhatásoktól.

[00:13:50]Tehát azok viszont ide is begyűrűznek.

[00:13:52]Viszont csomagban minden mással ez a megváltozott politikai klíma, ez viszont eljuthat egy olyan együttes forráspontra, ami esetleg törésre viszi ezt a ezt az orosz-magyar kapcsolatot, ami aminek nagyon nagy jelentősége van most, mert ahogy mondtad is, ugye Nyugat-Európában van is most pár hete már egy érvényes rendelet a Kremtől.

[00:14:10]Ö Putin nem várja meg, hogy például a Csefolyos földgáz tekintetében az Európai Unió fejezze be a kapcsolatot Oroszországgal a levállással, a szankciók által, hanem egyszerűen átirányítja keletre az LNG szállítmányokat, és van is vevő ugye felárral rá, hiszen ahogy beszéltük is az előző kérdésnél, minden csep olaj, minden molekula, metán gazdára talál ma a világba.

[00:14:33]Tehát nincsenek olyanok most, hogy gazdátlan szállítmányok.

[00:14:35]egyszerűen nagyon feszített a a piac, tehát újvevőt bármikor tanár Oroszország, tehát Európa itt nem is Magyarország a kellemetlen, vagy Magyarországnak a magyar minősége, a magabíró minősége, hanem az Európai Unióval közös címkénk az, ami kellemetlen lehet hosszú távon és az orosz kapcsolatoknak a végét jelentheti.

[00:14:55]kapitány István miniszter, aki ugye az energetikáért fog felelni.

[00:14:58]A miniszteri meghallgatásán arról beszélt a diverzifikáció kapcsán, hogy Magyarország egyelőre a meglévő energiaforrásról vagy egyetlen energiaforrásról sem válik rá radikális mértékben, hanem folyamatosan, biztonságosan akarja ezt megtenni.

[00:15:14]Kiemelte azt is, hogy szerepet fog kapni a szél és a napenergia az integrációban, a hazai hálózatban.

[00:15:18]Tehát erre nagyobb ö figyelmet fognak fordítani.

[00:15:21]Ugye a Paks 2-vel kapcsolatban pedig már említetted, hogy felülvizsgálják.

[00:15:26]Mire lehet számítani szerinted ezek alapján a kijelentések alapján?

[00:15:29]Kezdhetjük itt akár a zöld energiával is, mert ugye vannak itthon hazai szereplők, akár Pogácsa Zoltánt említhetném, aki nagyon a a zöld energiáknak a híve, ha lehet így fogalmazni.

[00:15:39]És azt is mondta, hogy itt ennek az iráni konfliktusnak lehet ez egy jó hozománya, hogy a zöld energiára végre majd akár Európai Uniónak olyan tagállami is átállnak, amelyek eddig nem.

[00:15:50]Illetve ugye itt nagy kérdés volt a kampányban is, hogy most leváljunk az orosz gázról, nem?

[00:15:54]Hogyan és miként kell ezt megcsinálni?

[00:15:56]Te ezek alapján mire számítasz?

[00:15:59]Kezdem Pogácsa Zoltántól, de válaszolok természetesen a kapitány Istváni mondásra is.

[00:16:03]Szeretem én is hallgatni Pogácsa Zoltánt, mert mond fontos dolgokat, de félligazságokat mond nekem.

[00:16:09]ez a benyomásom, ami kimondottan az energetikai szakmai, tehát nem a közgazdaságtani makrofolyamatokat általában illeti, hanem a az iparák.

[00:16:15]Itt ilyen ez a zöldítés téma.

[00:16:16]Nekem mindig az a benyomásom, amikor ilyen üzeneteket hallok Pogácsa Zoltántól, nyilván ő megalapozottan mondja szakmailag, de politikusoktól meg még könnyebben kicsúsznak ilyen állítások.

[00:16:25]Most a kapitány István is ilyen, de az Európai Unió is ilyeneket mond, hogy az olajról meg a gázról való szükségszerű levállást, azt majd pótoljuk villannyal, zöld villannyal, hogy ez kicsit a Maria Antoanetnek tulajdonított mondást idézi az ember eszébe, amit sose mondott, de a a francia népnyelva szájába adta, amikor hallotta, hogy az emberek tüntetnek, ment az éhezők menete, azt mondta, hogy az embereknek nincs kegyenük, egyenek tortát, hogy kicsit ez is ilyen, hogyha az emberüknek nincs gázuk meg olajuk, akkor báltsanak villany ra villany általában drágább, tehát már csak azért is, mert régen olajból, most meg részben gázból állítják elő a villany.

[00:17:00]Tehát ez az input és az output értelemszerű különbsége, amit már a munka önmagában megrágít, de hogy csak a zöld energiánál maradva jó ez a villanyolog, csak villanyból mondjuk nem lesz fogkrém, nem lesz petpa palack, nem lesz nejlonzacskó, nem lesz üzemanyag.

[00:17:13]Tehát azért ne felejtsük el, hogy hogy olajalapú civilizációba élünk.

[00:17:17]Olajból, propilénből, benzolból, etilénből lesz minden körülöttünk.

[00:17:22]Tehát a a sminkekig, a tényleg a műtrálas ruháig, műtrágya meg földgázból, tehát az meg ugye az ammónia ciklus okán, tehát mind a földgáz, mind a kőolaj valóban, tehát a földgázra is igaz ugyanez.

[00:17:34]Egy csomó minden mást is jelent a világunkban.

[00:17:38]Sőt, ha körbenézünk gyakorlatilag mindent ebben a stúdióban is, kőolajból, kőolajból, földgázból állítunk elő, tehát tényleg mindent, mind ehhez kell, és azt az áram nem váltja ki.

[00:17:44]De ha csak a villanykérdésnél is időzünk, és ez már a kapitány Istváni mondásra a válasz, hogy azért lennék óvatos ezzel, Magyarország most is dobogós napelemekben, Európában a saját fogyasztásunkra vetített termelőkapacitásb legelsők vagyunk, tehát a legtöbb napelemkapacitásunk van, de minden rendszernek van egy maximum, amennyit elbír.

[00:18:06]És hogyha meg ráadásul hirtelen energiahordozót váltok, és még a a villanyoldalról, ugy az energiamixnek hívjuk azt, hogy miből állítunk elő villanyt, még ezt is elhagyom, és hirtelen kőolajt akarok kiváltani, meg meg földgáz egyéb felhasználási dimenziókat szintén zöld villannyal, akkor abba a falba ütközök, hogy mivel ezek a megújlók volatilisen és általában egyébként drágán termelnek, ezzel két probléma van.

[00:18:30]Az egyik az az, hogy hogy minden rendszernek van egy telítettségi pontja, amennyi például napelem vagy szeles kapacitást elbír.

[00:18:38]Egyszerűen azért, mert a napnak van egy olyan tulajdonsága, 4,2 milliárd éve, hogy lemegy éjszaka, és akkor is kell valamivel termelni.

[00:18:45]Úgyhogy ráadásul Magyarország méretű országnál jön egy felhő és kitakar minket napközben is.

[00:18:49]És olyankor is mivel pótoljuk a termelést?

[00:18:51]A földgáztüzelésű erőművekkel, mert azoknak le lehet telefonálni és akkor két perc alatt termelnek.

[00:18:57]Illetve rengeteg akkumulátor kell.

[00:18:58]Na most az akkumulátorral az egyik probléma, egy újabb függőségbe kerülünk, kínai technológiai függőségbe, ami ráadásul a teljes életciklust nézünk.

[00:19:06]Ez igaz egyébként a fotovoltaikus, tehát a napelen panelekre, az inverterekre, de az akkumulátorokra különösen.

[00:19:11]Ugye lítium ionos akkumulátorokról beszélünk, katódosokról, hogy ezeknek teljes életciklusra vetítve még több környezeti aggája van.

[00:19:19]Tehát amikor Pogácsi Zoltán azzal akarja megmenteni a pandákat a világba, hogy minél több napelem legyen, akkor lehet, hogy a nap végén pandára leosztva, egysyi pandára többet ártunk, tehát több környezetszennyező hatással jár a napelem, mint ami ami amit nyerünk vele, hogy kevesebb mocskos gáz meg koszos olaj mozog.

[00:19:37]De a másik probléma az nagyobb, ha emlékeznek a kedves nézők is, ugye tavaly volt egy spanyol áramszünet, aminek az oka valójában az volt, hogy a rengeteg napelem az egyszerre termelve akkora feszültség és frekvencia ingatozást okozott a spanyol hálózata, hogy meg se állt Spanyolország határánál.

[00:19:54]És már össze vagyunk kötözve, elég Európában egy ilyen gyenge pont, egy ilyen akilles szín és mindannyiunk a terránt.

[00:20:00]Tehát, hogy van egy ilyen kitettség pont a megújul energia tekintetében.

[00:20:04]Tehát nem tudok végtelenségig megújul energiakásokat telepíteni, pláne nem kiváltani egészen más természetű energiaforrásokat, amiknek teljesen más tulajdonságai és előnyei vannak.

[00:20:15]Úgyhogy a a az ötlet és a cél az nagyon jó, tehát egyetértünk, meg mentsük meg a bolygót, de az az ütemezés meg tempó, ahogy menni tudunk felé, az egyszerűen nem lehet kampányszerű.

[00:20:25]Tehát nem lehet például egy olyan kampányszerű pillanat, hogy azt mondjuk, hogy drága az olaj vagy a földgáz.

[00:20:30]Na ezért itt a helyes időpillanat, hogy rengeteg napelemmel vagy szélparkkal el árasszuk a világot.

[00:20:35]És nem is ez lesz egyébként a természetes üteme.

[00:20:36]Legyünk őszinték, a kőkorszak sem azért ért véget, mertogy elfogyott a kő vagy drága lett.

[00:20:41]A az olajkorszak sem azért fog véget érni, merthogy elfogy az olaj, vagy drága lesz, hanem majd jön valami egészséges ütemezés, amiatt elkezdi megérni, tényleg olyan mennyiségű napelemet telepíteni.

[00:20:52]Tehát én ezzel óvatos lennék.

[00:20:53]A mondás nyilván az irányhelyes, de valjabban ezt csinálta Magyarország eddig is.

[00:20:57]Tehát eddig is diverzifikált.

[00:21:00]Ez az olaj és a gázforrásokra is igaz.

[00:21:02]Ugye most Kapitány István azt is mondta, hogy amíg amíg lehet, addig tartják a meglévő forrásokat.

[00:21:06]Tehát ez volt a másik állítás, és emellé zöldítenek.

[00:21:11]Eddig is ez történt.

[00:21:11]Emellé ment a napelemes program, az akkumulátoros program.

[00:21:14]Tehát innentől viszont azt látjuk, hogy lényegében ez most végetért a kampány időszak, megérkeztünk a a realitásokhoz, az energiaszektor realitásaihoz, azok meg azért nagyjából azok, még ha máshova is kerülnek esetleg a hangsúlyok, főleg a kommunikációs hangsúlyok, mint eddig.

[00:21:29]Tehát valójában innentől nagyon nagy eltérésre én nem számítok az energiapolitikában, mint ami eddig volt.

[00:21:34]Legfeljebb majd máshogy kommunikálják meg, máshogy címkézik.

[00:21:36]És ez még rögtön hozzáteszem, hogy ez helyes, mertogy nem tudunk szemben menni a fizikai törvényszerűségekkel, amik például a beszerzési források vagy az árak.

[00:21:46]No, akkor hadd kérdezzelek még.

[00:21:46]Itt az iráni konfliktusnál Amerika szempontjából jutott eszembe egy kérdés, amit fel akartam tenni.

[00:21:51]Ugye egyrészt lehetett arról hallani a hírekben, amiről te is beszéltél, hogy egyrészt stratégiai készleteket szabadítanak fel, akkor mondjuk a kisebb repülőtársaságok problémát észlelnek, mert annyira megnőtt a kerozinnak az ára, satöbbi, satöbbi.

[00:22:06]Tehát ez van a kosár egyik mondjuk azt, hogy részében.

[00:22:08]A másik részében meg ott vannak azok a hatalmas nagy olajipari vállalatok, akik egyébként egészen jól érzik magukat valószínűleg ebben a jelenlegi helyzetben.

[00:22:17]És ugye van egy olyan eseményt magyarázóma, hogy kinek az érdeke egy bizonyos probléma, és akkor így megpróbálják néha visszafejteni az okokat, hogy mi miért történik.

[00:22:28]Te hogyan látod ezt a kettősséget akár Amerikát tekintve?

[00:22:32]Kinek jó az, hogy az olajipari cégek ekkorát nyernek?

[00:22:33]Ez a mondjuk az amerikai nemzetgazdaság tekintetében fog-e hozni bármi pozitívumot vagy eredményt?

[00:22:40]Vagy itt arról van szó, hogy lesznek ilyen multinacionális cégek, akik most még nagyobbat nőnek, még nagyobb akár globális gazdasági és nyomástgyakorló erővel fognak rendelkezni, és ott van az amerikai állampolgár, aki meg elszenvedi úgymond a negatív hatásait ennek a háborúnak.

[00:22:56]Már most azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban is hát lassan 50%-os üzem anyagáremelkedések vannak.

[00:23:00]Tehát ez mondjuk térségtől függ.

[00:23:03]Tehát a a az egyszerű amerikai a nagy gajtörős autójával a tudom én Salt Lake Cityben semmiképpen nem a nyertese annak, ami történik.

[00:23:14]De az tény, hogy a Shell például az első negyed évben 25%-os extra profitot ért el a tavalyi utolsó negyed évhez képest.

[00:23:22]Tehát a nagy olajipari cégeknek és hát az Egyesült Államokból viszonylag sok jön.

[00:23:25]Nagyon jó ez a ez a válság.

[00:23:27]De nem azonosítanám az Egyesült Államokkal a nagy globális tőkét.

[00:23:34]Én az Egyesült Államoknak ott látom a hosszútávú előnyét abban, ami történik, hogy kisebb a vesztesége.

[00:23:38]Mit jelent ez?

[00:23:41]Ugye mi mind a Brend kőolaj árához árazunk, a világpiaci árhoz.

[00:23:44]Még a az orosz urász típusiú olaj is a napvégén, annak a függvénye, pláne, hogy most már felzárkózott hozzá.

[00:23:50]Az egész világban így van ez egyetlen kontinensen.

[00:23:54]Nem, az pedig Amerika.

[00:23:56]Amerikában kialakult az a szokás, hogy a WTI, ez a West Texas Intermediary nevű olaj, ami egy tipikus szárazföldi olaj, annak az árához áraz és indexál mindenki, és nem csak az Egyesült Államokban, hanem ez Kanada, Mexikó, mindenkinél így van.

[00:24:11]Ez azért nagyon fontos kérdés, mert annak az ára mindig alacsonyabb, mint a Brend, de amikor ennyire elképesztően magasak a világpiaci árak, mint ami most van, akkor ez a különbözet, ez szétnyílik.

[00:24:23]Tehát az ólónak a szárai szétnyílnak, és Amerikának az előnye az, hogy nála azért szintén emelkednek az árak, de kisebb mértékben emelkednek az árak.

[00:24:29]Na, ez felértékelődik akkor, amikor a különbség nem ott van, hogy hogy 72 és 73 dollár a kettő, hanem 110 a brand és mondjuk csak 100 a WTI.

[00:24:40]Na, az Egyesült Államoknak a hosszútávú előnye leginkább ebben jelentkezik.

[00:24:46]illetve nyilván a másik fele meg az, hogy hogy nagyon nagy kitermelési mennyiségekenül ugye olajban is, gázban is, első né második, harmadik a a világpiaci kitermelési eladott mennyiségek tekintetében.

[00:24:57]Tehát a pala forradalom az valójában az Egyesült Államok helyzetét változtatta meg a 2010-es években a palaolaj és a palag kitermelés.

[00:25:04]Tehát hosszú távon pedig az Egyesült Államok saját készletei okán nála nem fog tudni lecsapódni úgy a válság, mint a világ többi részén.

[00:25:11]Tehát még egyszer a WTI védi egy teljesen más árazási logika van, ahol tényleg kisebb a jelentősége a közelkeletnek.

[00:25:18]Nekik az nagyon messze van.

[00:25:19]Nálunk az északi tengeri mezők meghatározók például.

[00:25:23]Náluk ilyen nincsen.

[00:25:23]Nálunk a Brendbe a tengeri szállítás szállít számított tipikusan a szárazföldi szállítás és tárolás.

[00:25:30]Tehát hogy egyszerűen más logikában működik ez a két árazás.

[00:25:32]Plusz a saját mennyiségek az USÁT megvédjük.

[00:25:35]Én ebbe látom az USÁnak a a az előnyét, hogy amikor mindenkinek rossz, nekik lényegesen kisebb mértékben lesz rossz.

[00:25:42]És nem azért, mert a Shell óriási profitál, de attól a Shell óriásit profitál, az viszont még nem az Egyesült Államoknak a haszna, hanem ezeknek a globális óriás válatoknak a haszna, akik valójában minden nemzet állammal és minden nemzet állam jogával, az Egyesült Államokat is ideértve, egy folyamatos szabadságharcban vannak.

[00:25:57]Tehát ezektől egy független entitásnak kell még jogi értelemben is elképzelnünk őket.

[00:26:01]Tehát pont abba az irányba mozognak ezek az óriás vállalatok, hogy hogyan írják felül a hagyományos nemzetállami jogot, amiből a saját jogi személyiségüket is valójában nyerték.

[00:26:12]Európára visszatérek, akkor méghozzá azért, mert említetted azt, hogy ugye Magyarország esetében a az árazás meg fog jelenni magyar piacokon, viszont ugye az szűkülő kínálattal, hogyha marad az orosz hosszútávú szerződés, akkor valószínűleg, hogy nem lesz probléma.

[00:26:27]Európa ugyanezt vagy az Európai Unió számos tagországa ugyanezt nem mondhatja el magáról, mert nem vesznek Oroszországtól egyáltalán energiát, vagy legalábbis ezt mondják.

[00:26:34]Ö most az árnyékflottákat hagyjuk.

[00:26:36]Tehát ezt mondják, és úgy tűnik, hogy a szankciókkal is egyre inkább en ezt ezt bélyegzik meg, ezt a szituációt.

[00:26:41]Tehát ők a közelkeletről vásároltak többnyire de itt majd kérem a segítségedet, hogy mennyi ez a ez a mennyiség nagyjából, ami onnan jött, ugye gáz és olaj tekintetében is.

[00:26:53]És mekkora mozgástere van Európának is, de behoznám akkor a Kaukázust is gyorsan, hogy mit gondolsz, hogy mennyire reális útvonal ez, mert most látni, hogy Európa azért mozgolódik a Kaukázus felé.

[00:27:03]Én már Ukrajnával kapcsolatban is hallottam olyan hírt, hogy Azerbajdzsánból vásárolna inkább.

[00:27:09]Mennyire létező lehetőség ez?

[00:27:12]Kezdem a Kaukázussal.

[00:27:14]Élő az az itt igazából a szűk keresztmetszet az leginkább az, hogy hol hozom el.

[00:27:18]Erre alkalmas a déli áram török áram alatt gázban, illetve nyilván olajvezetékek is vannak.

[00:27:21]Az roppant érdekes, hogy azok az országok, sőt az Európai Unió maga, akik politikai okokból eddig Azerbajdzsántól távolságot tartottak, most egymásnak adják a kilincset hizelekbeve Azerbajdzsánnak a forrásokért.

[00:27:34]Ugye Magyarországot is sok támadás érte amiatt, ugye ez még a azeri baltás gyilkos története 10 plusz évvel ezelőtt, hogy Magyarország praktikus kapcsolatokat tartott Azerbajdzsánnal.

[00:27:45]Ezek most felértékelődnek.

[00:27:45]Ögban is látjuk azt, kezdem a gázzal, hogy ugye Szerbiában például lényeges, tehát nagy mennyiségű gázvásárlási szerződés is született, illetve olaj keretszerződés is Azerbajdzsánnal, de Magyarország is jelen van, tehát nem csak a politika szintjén, hanem mind a MOLnak, mind pedig az MVM-nek vannak azerbajsáni kitermelőprojektjei is, illetve infrastruktúra részesedése is, ami azért nagyon fontos, mert ugye szok az az állami azeri vállalat.

[00:28:13]Ezzel van egy konkrétan tulajdonos érdekeltség is Magyarországról, amivel nekünk egy nagyon erős lábunk van bent.

[00:28:18]Ez a következő években fel fog értékelődni.

[00:28:21]Minden ilyen alternatív ellátási forrás releváns.

[00:28:24]És ezt ezt most tényleg az Európai Unió is már így látja.

[00:28:26]Ez két évvel ezelőtt még nem így volt.

[00:28:28]Viszont Európára általában visszatérve Európát mindenképpen meg fogja ütni a válság, sőt legerősebben Európát fogja megütni a távolkelet mellett.

[00:28:38]Miért van ez?

[00:28:39]Pontosan azért, mert nagyon nagy az importitettség.

[00:28:41]és a az orosz energiáról pontosan a közelkeleti energia irányába is vándoroltak el.

[00:28:45]Ezt például kevesen tudják, de amikor hallgatjuk a hírekben ezeket a neveket, hogy hogy a a szúdi rasztanúra olajfinomító hogy ég ki, vagy a az iraki rumaila olajmezőn a termelés hogy áll le, vagy ugyanez földgázba, hogy a katari LNG, Raszlafan terminál hogy áll lángokban.

[00:29:05]A kieső kapacitás az Európából hiányzik.

[00:29:07]Az LNG tekintetében tavaly a Katari LNG már 18%-ot tett ki Európa csefolyos földgázvásárlásaiban.

[00:29:16]Nem jön onnan egy molekula sem.

[00:29:16]Olajban is a szúdi Aramkó látta el például Lengyelországot.

[00:29:20]Erről keveset beszélünk.

[00:29:22]Hollandia, Bulgária, Franciaország kapott jelentős mennyiségű szaúdi olajat.

[00:29:26]Iraki olaj is érkezik Európába, ezek teljesen kiestek.

[00:29:31]Gond az, hogy ez a kieső mennyiség, ez Európából hiányzik, és a távolkelet, amit szintén a közelkeleti válság nagyon erősen üt meg, onnan meg az iráni olaj hiányzik.

[00:29:40]Tehát az iráni olaj ment onnan, Bandarabbas meg a karkszigetről, azok pedig velünk versenyeznek.

[00:29:46]Tehát valójában a távolkelet baja Európa baja is, hiszen egymással versenyzünk.

[00:29:49]És hát Európának egyrészt már ez az önmagában ez a nagyon magas árszínvonal is húsba vágó, hiszen az európai versenyképesség beesztésnek pont ez az egyik oka évek óta.

[00:30:00]hogy az olcsó energiahordozó, az olcsó orosz energiahordozó kiesett.

[00:30:04]Nem véletlen, hogy mivel csefolyós orosz földgászt, tehát olajat már nem, de csefolyós orosz földgázt még vásárolhatnak az európai cégek, úgy veszik, mintha nem lenne holnap.

[00:30:14]Rekordot ért el február, március, áprilisban a az orosz csefolyós földgázvásárlása Európának, a Jamal Mezőből vásároltak, de ennek ugye vége lesz most, mert mind az oroszok, mind az európai levállás ennek ugye végét jelentenek.

[00:30:27]Tehát Európában van egy őrült kitettség, és ezt már látjuk a a leg legegyszerűbb a keroziról beszélni, mert ott már meg érkezett a válság.

[00:30:33]Négy olaszországi repülőtéren van korlátozás, Hollandiában van korlátozás, tehát nagyon hamar elérkezik Európába a végesség, a szűkösség.

[00:30:43]Tehát Európa valójában a legkellemetlenebb helyzetben van, mert minket a mennyiségi válság is érinteni fog, Európát érinteni fogja.

[00:30:53]Ebben nagyon hiányzik az olcsó, orosz energiahordozó, és megoldás lenne az olcsó energiahordozó ebben a helyzetben.

[00:30:59]Persze az alternatívákat már keresi mindenki, akár bakuval tárgyalva, akár mással.

[00:31:03]Az a gond, hogy a meglévő forrásokra mindenhol verseny van, tehát nincsenek gazdátlan források, és ráadásul évekre előre le szokták kötni a kitermelő kapacitásot.

[00:31:14]Itt sokat itt felüllicitálni lehet.

[00:31:17]Tehát itt egy verseny indul be.

[00:31:18]ezeket a már lekötött kapacitásokat, vagy odaígért kapacitásokat, hogy valaki által megfejlesztett kapacitásokat hozni el, akár úgy, hogy beszállni mellé.

[00:31:26]Tehát ez egy egészen más szint, de nem az van, hogy valahol gazdátlan javak vannak és akkor elmegyünk érte, elhozzuk, hanem a már lekötött piacba próbálunk valamilyen módon fogást találni.

[00:31:35]Ez már önmagában egy válságjel, mert mutatja, hogy Európa kétségbeesetten keresi a forrást, és nem is a nagy mennyiségek, ezek az alternatívák.

[00:31:44]No, akkor itt az utolsó témánk a ugye Donald Trump és CPingnek a találkozása.

[00:31:50]Most itt kerestem közben, hogy pontosan mikor kerül erre sor.

[00:31:51]Ugye mi most május 13-án délelőtt, vagy hát kora délután beszélgettünk egymással, és elvileg ma este érkezik McDonald Trump ugye Pekingbe.

[00:32:01]Tehát arról, hogy miről tárgyaltak, arról nem tudunk beszélni.

[00:32:05]Viszont arról szeretnélek kérdezni, hogy mire számítasz ennek a találkozónak a kapcsán.

[00:32:08]Ugye Donald Trump a tőle megszokott optimizmussal elmondta, hogy CJ Ping egy milyen csodálatos vezető, és hogy mennyire várja ezt a találkozást.

[00:32:14]A kínaiak ennél általában azért visszafogottabban szoktak nyilatkozni itt akár a megbeszélések után is, mert csaknem egy évtizede évtizede nem volt amerikai kínai ilyen jellegű találkozó.

[00:32:28]Mármint amerikai elnök nem járt Kínában.

[00:32:31]És hát azt nem mondhatjuk, hogy az előzőleg elhalasztott tárgyalás után most sokkal jobb lenne a a nemzetközi helyzet, mert ugye ott akkor azt az iráni konfliktus miatt halasztották el, ami most is tart.

[00:32:41]És ennek a úgymond árnyékában kell megtartani ezt a találkozót, úgy ez Kínát egyébként érzékenyen érinti.

[00:32:49]És hát itt van a tajvani kérdés is, mire számítasz?

[00:32:54]Így van.

[00:32:54]És az se véletlen, hogy elhalasztották a valóban a a tárgyalásokat, mert hogy nagyon-nagyon feszült, kellemetlen nemzetközi geopolitikai helyzet van, és az a kínai amerikai relációban különösen igaz.

[00:33:03]Azt se felejtsük el, hogy egyrészt mibe érkezik meg ez.

[00:33:07]Ugye tavaly elképesztő vámháború dúlt Kína és az Egyesült Államok között, ahol több 100%-os vámokat vetettek ki kölcsönösen egymásra.

[00:33:15]Ott most van egy törékeny tűzszünet a vám megállapodásokban, hogy annak például egy nagyon jó lakmuszpírja lesz, hogy köttetnek-e konkrét üzletek.

[00:33:25]Ugye hatalmas vállalatvezetői kontingens kíséri ilyenkor az amerikai elnököt az útjára, hogy tényleges üzletek köttetnek-e, azt meg fogja mutatni, hogy ez a nagyon törékeny tűzszünet a vámháborúban, ez egyáltalán mit tesz lehetővé.

[00:33:38]Ez csak azért nagyon izgalmas indulópontnak.

[00:33:41]Taleran a legismertebb francia francia forradalomnak volt meg Napóleonak a külügyminisztere a mondta azt, hogy egy államnak valójában a vámpolitika az igazán húsbavágó és nem a késekkel elkövetett merényletek.

[00:33:54]Na most, hogy ez a vámpolitikai tűzszünet, ami ott egyáltalán létezik most az USA meg Kína között, mit tesz lehetővé?

[00:34:00]Nagyon sok mindenki fog belőle derülni, vagy pedig maradnak a késekkel elkövetett merényletek.

[00:34:05]A másik pedig az, hogy az elmúlt években, vagy hát az elmúlt egy évben olyan dolgok történtek, ami Kínát nagyon súlyosan érinti.

[00:34:10]Venezuela azért az egy nagyon fontos kínai olajkapcsolat volt, és politikailag is az egyik legfontosabb hitföllás az amerikai kontinenseken, illetve Irán, ahol szintén kínai érdekek sérülnek a státuszok, ami most a világban átrendeződik.

[00:34:24]Én azt gondolom, az egésznek az a helyes kerete, nem tudjuk, hogy mi fog kiesni ebbről a ebből a tárgyalásból.

[00:34:29]De gyakorlatilag itt a világ mozgásban változásban van.

[00:34:32]Ö az egész biztos, hogy a nagyhatalmak Oroszországot is ideértve az Egyesült Államokat és Kínát egy nagyon nagy pókerben vannak most egymással a a világban.

[00:34:44]Ennek vannak olyan jelei is, hogy az Egyesült Államok az oroszokkal elleni oroszokkal szembeni olajszankciókat, tengeri olajszankciókat feloldotta, amivel gyakorlatilag a Krem napi 100 millió dolláros ajándékot kapott, merthogy ez a többletértékesítés, ez neki ekkora pénzt jelent.

[00:34:59]Nyilván nem véletlen, hogy az oroszok viszonylag mérsékelten tiltakoznak most az iráni helyzet kapcsán.

[00:35:04]A kínaiakat is valahogy jól kell lakatni.

[00:35:06]Tehát itt olyan nagy alku folyik.

[00:35:08]Ezt hívjuk a nemzetközi jognyelvén pozíció lezáró nettósításnak, ahol mindenki asztalra teszi az igényeit.

[00:35:13]Ez lehet gazdasági, politikai vagy akár olyan, mint Taj van.

[00:35:16]Ezeket újrasúlyozzák és megalkúznak róla.

[00:35:19]Szerintem ebbe lesz egy állomás, és ilyen szempontból releváns ez a nagy találkozó is, hiszen ebben a nagyon törékeny helyzetben, ahol eleve egy vámháborúba érkeznek meg, egy vámháború tűzszünetébe és Venezuela irány nagyon sok minden terheli a kapcsolatot, gyakorlatilag ezekben fog történni, nem biztos, hogy a nyilvánosság előtt látható eredmény, de valamilyen eredmény, mertogy ezek a nagy hatalmak, mint a nagy tektonikus lemezek a a földön, ezek mozgásban vannak most.

[00:35:42]Ez tényleg egy világrendszerváltás, ami történik, ha tudomásul vesszük, ha nem.

[00:35:48]És ezek a nagy átrendeződések, ezek akár törésvonalakkal is járhatnak.

[00:35:52]Vita szokott, vizatárgya szokott lenni az, hogy Kínátak meg lehet állítani a fejlődését, a növekedését, például azokkal a lépésekkel, amit Trump ügyet tett, akár Venezuela, akár most Irán kapcsán.

[00:36:03]Te mit gondolsz erről?

[00:36:05]Ö megint lehet ilyen hangokat hallani, ilet lehetett egy évvel korábban is, hogy megállt a kínai növekedés, hogy hogy ennek eltűnt a a motorja.

[00:36:10]Én nagyon sokat foglalkoztam ezzel, nem akarom most ezt időt húzni.

[00:36:15]Szerintem nagyon sok olyan tényező van, ami miatt csakorpanni tud a kínai növekedés, vagy lassulni, de nem lehet visszafordítani.

[00:36:22]Ennek van a belső munkaerőpiac szerkezetében rejlő oka.

[00:36:24]Nagyon gyorsan át tud csoportosítani Kína, van a tervgazdaságban rejlő oka, de a legfőbb oka az, hogy a kínai szemlélet azért az mégis csak ilyen 5000 években gondolkodik.

[00:36:35]És ez a ez a viszonylag időtálló struktúra, ez a természetből fakadó rendezőelvek szerinti, ami egy nagyon erős hierarchikus struktúrát jelent.

[00:36:44]Ez a gazdaság válság korszakainál nagyon-nagyon releváns.

[00:36:46]Egy nagyon erős közösségelvű gondolkodás jelent, tehát a kínai nem a saját hasznát keresi, az individuum hasznát, hanem a közösségét.

[00:36:54]Ez egészen más szemlélet, amikor a a nyugati akár liberális cégek, akár az enyéni ember áll egy egy korszakhoz.

[00:37:01]És valójában nagyon erős idealizmus is jellemzi a kínaiakat.

[00:37:06]Hiába beszélünk erről keveset, hiszen egy kommunista típusú ország.

[00:37:10]Tehát, hogy van egy olyan adottsága Kínának, ez a ebből a hármasból, uralom etnos mitosból adódóan, ami miatt egy olyan struktúrája van Kínának, egy olyan gépezete van Kínának, ami időtálló produktumokat képes kitermelni.

[00:37:23]Én ezért vagyok az ilyen nagyon felületesen nagyon nyugati típusú mércékkel méricskélt kínai növekedés növekedésleállás szempontjából szkeptikus, mert egyszerűen nem alkalmazandók, nem helyesen alkalmazhatók a nyugati szempontok a kínai gazdaság növekedési potenciájára, és arra mozgást ér, amit ez a hatalmas gépezet képes akár irányváltással végrehajtani.

[00:37:43]Úgyhogy én azt gondolom, hogy a a 21.

[00:37:45]század fogalmilag csak a kínai évszázad tud lenni.

[00:37:47]Hogy ebben milyen lassulások, gyorsulások lesznek a következő években, ezek ezek viszonylagos kérdések.

[00:37:53]De az irány az egyértelmű.

[00:37:55]Cipész magyaron a kaptafánál egyetlen dolgot mondok ehhez, ami szerintem kézzel foghatóvá teszi.

[00:37:59]Az energia fegyver és az energia geopolitika.

[00:38:03]Ebből a szempontból Kína vesztes oldalon kellene, hogy álljon, hiszen a nagy alakítók, az Egyesült Államok Oroszországhoz képest egy alárendelt felvevő pozícióban van.

[00:38:10]Nos, Kínának sikerült egy olyan területen, ez az elektrifikáció, ami a 21.

[00:38:14]század területe, és a ritkaföldfémek kritikus nyersanyagok, amire azt mondja még a az IMF is, hogy ez a 21.

[00:38:21]századnak a a folyékony aranya aranya lesz az olaj és az arany helyett az új.

[00:38:26]Ebben kínai minden hitfőállás.

[00:38:28]Akkor is ha egyébként valójában ritka földfémekben, kritikus nyersanyagokban is viszonylag szegény Kína ahhoz képest, ami a felhasználás igény, de a világban lekötte ezeket a mennyiségeket.

[00:38:38]Tehát találta az energiaszektorban egy olyan dimenziót, ahol a 21.

[00:38:41]százan nyertese, és az pont a az Európa által meg Pogácsa Zoltán által vágyott zöld technológia napelemek, akkumulátorok, lítiumios akkumulátorok.

[00:38:52]Tehát pont az a zöld technológia, ez ez Kína térnyerésével jár.

[00:38:54]Ebből látszik, hogy Kína nagyon ügyesen tervez, hosszú távra tervez.

[00:38:58]Tehát ezek évszázados nyereségek.

[00:39:00]És nem mellékesen még a régi klasszikus fosszilis energiahordozók tekintetében jelentkező átrendezésből is hasznot tud húzni, hiszen például a világban most őszipkázza el az összes szabad mennyiséget a közelkeleti válság okán, illetve az Oroszországban az európai értékesítésből fel szabaduló olcsó mennyiségeket is Kína veszi meg.

[00:39:22]Tehát valójában Kína nagyon ügyesen játszik mind a pillanatnyi, mind pedig a hosszútávú piacon.

[00:39:26]Tehát csak az energetika szempontjából, ha nézem, Kína valójában egy nyertes hídfőállásból indul neki a 21.

[00:39:32]század verseny futásának.

[00:39:35]Nagyon szépen köszönöm Tóth Máténak, hogy eljött és szeretettel látjuk a jövőben is.

[00:39:39]Nagyon szépen köszönöm.

[00:39:39]S