Fekete Rita 42:31

Megbukott a német iskolarendszer: integráció helyett káosz és érzékenyítés? - Rab Irén

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Megbukott a német iskolarendszer: integráció helyett káosz és érzékenyítés? - Rab Irén
tl;dr
  • Németországban a 18 év alattiak 36-38%-a, az öt év alattiak 44-45%-a migrációs hátterű, ami nyelvi nehézségeket és szegregációt okoz az állami iskolákban.
  • Rab Irén szerint a német nevelési intézményekben háromlépcsős érzékenyítés zajlik: gender-érzékenyítés, szexuális érzékenyítés (pl. „doktorjáték"), majd LMBTQ-érzékenyítés.
  • A nemi diszfóriás esetek száma a Covid alatt a százszorosára nőtt; a kezelési protokoll pubertásgátlókkal, hormonokkal és műtéttel jár, de a vendég szerint ez nem oldja meg a gyermekek alapvető problémáját.
  • A 2024 novemberében életbe lépett német önmeghatározási törvény három hónap várakozás után, orvosi beavatkozás nélkül teszi lehetővé a nem hivatalos megváltoztatását.
  • Az Európai Bizottság elfogadott egy polgári kezdeményezést, amely Rab Irén értelmezésében büntetné a nemváltásról lebeszélő orvosokat, és kötelezővé tenné az LMBTQ-érzékenyítést az iskolákban.
  • A görlitzi mintaiskolában egy projekt során külsős aktivisták pornográf tartalmakat osztottak szét diákok között, ami felháborodást váltott ki és a magyar gyermekvédelmi törvényhez hasonló szabályozás igényét vetette fel.
  • A magyar gyermekvédelmi törvényt uniós bírósági ítélet támadta; Rab Irén szerint ennek következményeként megszűnhet a pedofil elkövetők regisztere.
  • A beszélgetés végén Rab Irén bírálta az új oktatási minisztérium gyermekvédelmi államtitkárának kinevezését, aki korábban a szivárványcsaládok elfogadását népszerűsítő Hintalovon Alapítványt vezette.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A németországi gyermekvédelem és oktatás aktuális kihívásai

A migrációs hátterű gyermekek aránya és az oktatásra gyakorolt hatása

Rab Irén, az Ungari Real főszerkesztője a beszélgetés elején a németországi gyermekek demográfiai összetételének bemutatásával kezdte a téma kifejtését. Elmondta, hogy Németország 83-84 milliós lakosságának jelenleg mintegy 30%-a migrációs hátterű, azonban a 18 év alatti korosztályban ez az arány már 36-38%, az öt év alattiak körében pedig eléri a 44-45%-ot.

„Azt lehet mondani, hogy lassan, ha ez a tempó marad, akkor egy-két éven belül elérjük azt, hogy az öt éven aluli gyermekeknek a fele az migrációs hátterű lesz." – Rab Irén *

A vendég hangsúlyozta, hogy ezek a gyermekek gyakran nem beszélnek németül, mivel otthon a családban sem használják a nyelvet. Ez komoly nehézséget okoz az iskolai oktatásban, hiszen a tanárokat nem készítették fel ilyen típusú kihívások kezelésére. A tanártársadalom nehezen birkózik meg ezzel a helyzettel, és sokan el is hagyják a pályát annak ellenére, hogy kaptak egyszeri 300 eurós fizetésemelést.

Berlin egyes kerületeiben, például Neuköllnben, az iskolákban a gyermekek 90%-a migráns hátterű. Rab Irén szerint ez a helyzet egyfajta szegregációhoz vezet: a német szülők, akik tehetősebbek, magániskolába íratják gyermekeiket, míg az állami iskolákban a nagyvárosokban ilyen összetételű osztályok maradnak.

Az érzékenyítés három lépcsőfoka a német nevelési intézményekben

Rab Irén részletesen bemutatta azt a folyamatot, amely szerinte átjárja a német oktatási intézményeket az óvodától kezdődően. Ezt három szakaszra bontotta:

1. Gender-érzékenyítés

Az első lépcsőfok a társadalmi nemtől való felszabadítás volt. Ennek keretében a gyermekeket arra tanították, hogy a hagyományos nemi szerepek (például a lány a konyhában, a fiú a garázsban szerel) ne határozzák meg a viselkedésüket. Az óvodákban megszüntették a játékok nemek szerinti elkülönítését, és a gyermekek szabadon választhattak tevékenységet.

„Ez egyfajta felszabadítás, szabadságot jelent." – Rab Irén *

2. Szexuális érzékenyítés

A második szakaszban a gyermekek biológiai nemének tudatosítására helyezték a hangsúlyt, de olyan módon, hogy „szabadságot kapjanak" annak eldöntésére, melyik nemet választják maguknak. Rab Irén elmondása szerint ekkor vezették be az óvodai programba az úgynevezett „doktorjátékot", amelynek során a gyermekek egymás testét vizsgálhatják.

„Olyan játékokat vezettek be a gyereknevelésbe, az óvodai nevelésbe, amin keresztül a gyerekekben megerősítették a szexualitásnak a tudatát." – Rab Irén *

3. LMBTQ-érzékenyítés

A harmadik, jelenlegi szakaszban a gyermekek már a „szivárványcsaládokkal" ismerkednek meg. Az óvodákban olyan meséket olvasnak, amelyekben azonos neműek szeretik egymást, és a nevelők elmagyarázzák, hogy „van akinek két mamája van, van akinek két papája van". Rab Irén megemlítette a „Meseország mindenkié" című könyvet is példaként. Hozzátette, hogy a német oktatási minisztérium anyagokat biztosít ehhez a neveléshez.

A nemi diszfória és a transzneművé válás folyamata

Rab Irén részletesen kifejtette a nemi diszfória kérdéskörét. Elmondása szerint a diszfória egy szorongásos állapot, amely különösen a Covid-járvány alatt erősödött fel a gyermekek körében. A statisztikák szerint a diszfóriában szenvedő gyermekek száma a járvány alatt a százszorosára nőtt.

A vendég szerint a folyamat a következőképpen zajlik: a kiskamaszkor végén a gyermek nem érzi jól magát a bőrében, és elhatározza, hogy megváltoztatja a nemét. A pubertáskorban először pubertásgátlóval kezelik, ami visszamaradást okoz a nemi fejlődésben. Ezt követi a hormonkezelés (például egy lány tesztoszteront kap), majd a műtéti beavatkozás lehetősége.

„Most azt mutatják a statisztikák, hogy azok a gyerekek, akik átestek ezeken a kezeléseken, meg át is operálták őket, utána ugyanúgy nem érzik jól magukat a bőrükben, mint ahogy korábban nem érezték, mert itt alapvetően más problémáról van szó." – Rab Irén *

Rab Irén kitért arra is, hogy a WHO 2022-ig pszichés betegségként kezelte a diszfóriát, azonban ekkor átsorolták „állapottá", ami szerinte azt jelenti, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemváltás megtörténjen.

A vendég elmondta, hogy 18 éves kor alatt a pubertásgátló, a hormonkezelés és az operáció csak a szülő beleegyezésével történhet meg. Ha a szülő ezt nem adja meg, a gyermek a gyámhatósághoz fordulhat, amely adott esetben megvonhatja a szülői jogokat, és engedélyezheti a beavatkozásokat.

Az önmeghatározási törvény (Selbstbestimmungsgesetz)

Rab Irén beszámolt a német parlament által elfogadott önmeghatározási törvényről, amely 2024. november 1-jén lépett életbe. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy bárki, aki úgy érzi, hogy nem a biológiai nemének megfelelő nemhez tartozik, három hónapos gondolkodási idő után hivatalosan megváltoztathassa a nemét – anélkül, hogy bármilyen orvosi beavatkozáson, hormonkezelésen vagy műtéten kellene átesnie.

„Bemegy a hivatalba, ahol ezzel foglalkoznak, és ott közli, hogy ő szeretné a nemét megváltoztatni, és akkor három hónap a gondolkodási idő. Három hónap után lehetősége van megváltoztatni a nemét." – Rab Irén *

A vendég szerint azóta több százezren éltek ezzel a lehetőséggel. Példaként említette a „kalapácsos Maja" esetét, aki férfi létére nőként kéri, hogy kezeljék.

Az Európai Unió szerepe és a transzneműség kérdése

Rab Irén beszámolt egy európai uniós állampolgári kezdeményezésről, amelyet tavaly ősszel terjesztettek az Európai Bizottság elé. A vendég elmondása szerint többször is el kellett olvasnia a kezdeményezés szövegét, mire megértette annak valódi tartalmát.

„Ez a petíció arról szól, hogy azokat az orvosokat és pszichiátereket büntetik, akik a transznemű személyt le akarják beszélni a nem átalakításról." – Rab Irén *

Az Európai Bizottság áprilisban elfogadta a kezdeményezést, és egy cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet 24 nyelvre fordítanak le, és amelyet még ebben az évben minden tagországban be kell vezetni. Rab Irén szerint ez a terv valójában kötelező érvényűvé tenné az LMBTQ-érzékenyítést az iskolákban. Hozzátette, hogy az EU 2020 óta foglalkozik ezzel a témával, és milliárdokat különít el a megfelelő propaganda kifejtésére.

A görlitzi mintaiskola esete

A vendég egy konkrét esetet is ismertetett, amely szerinte jól példázza a folyamat végkifejletét. A szászországi Görlitzben egy mintaiskolában érzékenyítő projekt hetet tartottak, amelynek keretében egy baloldali aktivista csoport foglalkozott a kilencedikes diákokkal. A program része volt bekötött szemű fogdosás az erdőben, majd pornográf tartalmak szétosztása a gyermekek között.

„Férfi, pornográf szexuális tartalmakat osztottak szét a gyerekek között. Na, ez verte ki a biztosítékot." – Rab Irén *

Az eset kapcsán a szász miniszterelnök, a CDU-s Kretschmer annyit mondott, hogy „ez egy mintaiskola", míg az AfD-s Tino Chrupalla (Alice Weidel társelnöke) felháborodásának adott hangot, és azt követelte, hogy külsősök ne mehessenek be az iskolákba szexuális kérdésekkel foglalkozni – hasonlóan a magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezéseihez.

A német társadalom reakciója és a történelmi kontextus

Fekete Rita kérdésére válaszolva Rab Irén elmondta, hogy az 1990-es években, amikor ő Németországban tanított, ennek a folyamatnak még nyoma sem volt. Az érzékenyítés a 2010-es években indult meg igazán. Történelmi kontextusként hozzátette, hogy Németországban 1994-ben törölték el azt a több mint 100 éves törvényt, amely büntette a homoszexualitást. A nemzetiszocializmus idején a homoszexuálisokat üldözték, a koncentrációs táborokban rózsaszín háromszöggel jelölték meg őket.

A folyamat felgyorsulását a következő mérföldkövekkel szemléltette:
- 2001: az azonos neműek élettársi kapcsolatának engedélyezése
- 2017: az azonos neműek házasságának engedélyezése
- 2020: az EU napirendjére kerül a transzneműek kérdése

Rab Irén szerint a közösségi média és a könnyen hozzáférhető pornográf tartalmak is felelősek a folyamat felgyorsulásáért.

A magyar gyermekvédelmi törvény és az uniós ítélet

A beszélgetés apropóját az adta, hogy a magyar kormányváltás után nem sokkal európai bírósági ítélet született a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szemben. Rab Irén emlékeztetett arra, hogy a 2021-ben kiegészített magyar gyermekvédelmi törvény pontosan azért született, hogy a nyugaton látott folyamatok ne jelenhessenek meg Magyarországon. A törvény tiltja, hogy külsősök szexuális felvilágosítást tartsanak az iskolákban, és szabályozza a szexuális tartalmak hozzáférhetőségét.

A vendég kitért a pedofil elkövetők regiszterére is, amely a gyermekvédelmi törvény mellékletét képezte, és amelyet az uniós ítélet nyomán várhatóan meg kell szüntetni – ezt Rab Irén „visszafejlődésnek" nevezte.

„Hogy elkaszálták a gyerekvédelmi törvényt, ez azt is jelenti, hogy akkor megszűnik ez a regiszter." – Rab Irén *

A beszélgetés végén Rab Irén megemlítette, hogy az új magyar oktatási minisztérium egy olyan személyt nevezett ki gyermekvédelmi államtitkárnak, aki a Hintalovon Alapítvány vezetője – egy olyan szervezeté, amely szerinte a szivárványcsaládok elfogadására érzékenyíti a gyermekeket.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Rabi Rényt" – a vendég neve valószínűleg Rab Irén, a kontextus alapján egyértelműen azonosítható.
  • „Ungári Real" / „Ungá Reál" – a kiadvány címe valószínűleg Ungari Real, a kontextus alapján.
  • „Najn, Najköln" / „Nagykölben" – Berlin Neukölln kerületének eltorzult alakja.
  • „minisz kul milyen oktatási miniszter jelölt asszonyt" – valószínűleg az új oktatási miniszterre utal, de a név nem azonosítható egyértelműen.
  • „len szivárvány család" – valószínűleg „szivárványcsalád" kifejezés.
  • „dreken" – valószínűleg „drag queen" torzult alakja.
  • „minority svefek sz pack" – értelmezhetetlen, valószínűleg az európai polgári kezdeményezés nevének torzult alakja.
  • „cirk cirklós uniós megfogalmazásban" – valószínűleg a bürokratikus uniós nyelvezetre utal.
  • „bundesz buildunk stelle" – valószínűleg a „Bundesbildungsstelle" (Szövetségi Képzési Központ) torzult alakja.
  • „zelst bestimmunskezet" – a „Selbstbestimmungsgesetz" (önmeghatározási törvény) torzult alakja.
  • „Majatére" / „kalapácsos Maja" – egy magyarországi börtönben lévő személyre utalás, a név nem azonosítható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]Ha tetszik a tartalmunk, akkor kérjük, hogy lájkolják azokat, illetve nyugodtan hozzászólhatnak a komment szekcióban ezekhez a tartalmakhoz is elmondhatják a véleményüket, kérdéseket is küldhetnek.

[00:00:17]Nagy szeretettel köszöntöm Rabi Rényt, az Ungári Real főszerkesztőjét.

[00:00:22]Szervusz Pita.

[00:00:22]Szeretettel köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:26]És akkor ha már bemutattalak téged, akkor itt az Ungá Reál, a magyarság ismereti kézikönyv.

[00:00:30]Ezt meg is mutatom itt a kamerának.

[00:00:32]Ez egy nagyon-nagyon frissen megjelent könyved, szinte még ropogós, ha lehet így fogalmazni.

[00:00:37]Fogunk erről is majd beszélgetni egy másik adásban.

[00:00:41]Azt az adást egy kicsit később fogják tudni majd a hallgatók meghallgatni.

[00:00:44]viszont magát a könyvet azt el lehet érni, úgyhogy itt a videó alatt egy email címre írhatnak azok, akik szeretnének ilyen könyvet vásárolni, és ott meg fogják tudni rendelni.

[00:00:55]És nagyon örülök, hogy hoztál nekünk egy példányt, illetve majd, hogy tudunk róla beszélni.

[00:00:59]Én is köszönöm ezt a lehetőséget is.

[00:01:02]Amiről pedig beszélgetni fogunk, az a német gyermekvédelem nevelés.

[00:01:05]hogyan állnak a németek a gyermekekhez, ha lehet így fogalmazni, aminek az apropóját az is adja, hogy itt a kormányváltás után nem sokkal született meg az az európai bírósági ítélet, amely ugye a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szemben kifogásokat emelt, és olyan passzusokat emelt ki, amelyeket az uniós jog alapján úgymond meg kell változtatnia a magyar kormánynak, amire már egyébként az új jonan felálló magyar kormánynak a dolga lesz, hogy Ú emiatt is gondoltuk aktuális ez a téma.

[00:01:42]Szerinted mi az, amit érdemes a magyaroknak tudni arról, hogy akár Németországban hogyan zajlik ez?

[00:01:45]Illetve tehát mi lehet az, ami ami szerinted itt a magyar gyermekvédelemmel kapcsolatosan érdemes megfontolni akár a nemzetközi példák alapján is?

[00:01:57]Hát sok minden.

[00:02:00]Gondolkodtam rajta, amikor ezt a témát kaptam és választottam, hogy hol kell ezt elkezdeni, merthogy ez egy olyan hatalmas nagy anyag és olyan szerte ágazó, hogy az ember azt se tudja, hogy hova kapjon, mert ha gyerek, ha gyerekvédelemről beszélünk, ugye, akkor egyszer meg kell nézni azt, hogy ez mennyi német állampolgárt érint, hogy azoknak milyen az összetétele, hogy az iskolákban, az óvodákban, tehát a nevelő intézményekben ott hogyan viszonyulnak ehhez és mit tesz a politika, illetve mit tett a politika olyan nagyon régen.

[00:02:38]És amikor gyerekvédelemről beszélünk, akkor a gyerekvédelemben sok minden benne van, mert mitől védjük a gyereket?

[00:02:45]A gyereket elsősorban ugye most ez a magyar felfokozott állapot két éve a pedofíliától védjük, a pedofil bűncselekményektől.

[00:02:57]Most ha arról szeretnék beszélni, hogy Németországban milyen pedofil bűncselekmények vannak, mert ez a világon mindenhol van, milyen disznóságok, így is fogalmazhatnék, akkor az elvinne két adásidőt.

[00:03:09]Arról beszélek, hogy milyen a az oktatási intézményekben, a nevelőintézményekben a gyerekeknek az érzékenyítése, tehát a szexuális tartalmakkal való ö ellátása, akkor az megint elvinne egy csomó időt.

[00:03:29]A harmadik pedig az, hogy a gyerekeknek az összetételét nézem, akkor talán innen kezdeném.

[00:03:36]Jó, jó.

[00:03:38]Ö a gyerekeknek az összetétele, mert mindig beszélünk arról, hogy Németország milyen nagy ország, hogy ott van 8384 millió lakos, és hogy ezeknek most már a 30%- a migrációs hátterű.

[00:03:50]Ez az összpessége Németországnak.

[00:03:54]Ha azt nézzük, hogy mennyi ebből a kiskorú, tehát 18 éves koráig, akkor az olyan 15-16 millió.

[00:04:03]Tehát ez ez viszonylag kevés arányában az összépességhez képest, de ezeken belül a migrációs hátterűek aránya sokkal nagyobb, mint az összpességen belül.

[00:04:17]Tehát az összességben van 30%, itt már olyan 3638%, tehát a 18 év alattiaknál.

[00:04:29]És hogyha még egy másik korcsoportot nézünk, akkor a mondjuk öt év alatt, az öt év alattiaknál már 445%.

[00:04:38]Tehát azt lehet mondani, hogy lassan, ha ez a tempó marad, akkor egy-két éven belül elérjük azt, hogy a az öt éven aluli gyermekeknek a fele az migrációs hátterő lesz.

[00:04:50]És a migrációs hátterőeket is bonthatjuk, ugye, mert migrációs hátterő az, akinek legalább az egyik szülője migráns, a másik szülő lehet német.

[00:05:00]De ha azt nézzük, hogy az öt éves, öt éven aluli gyerekeknél nem csak a migrációs háttér számít, hanem az, hogy ők valóban migránsok, tehát migrációs történettel rendelkező szülőknek a gyermekei, még akkor is, hogyha Németországba születtek.

[00:05:19]Na most ez magával hoz egy csomó gondot az iskolában, merthogy ezek a gyerekek nem tudnak németül.

[00:05:25]Bekerül az óvodába, legalábbis az utolsó évben kötelező.

[00:05:32]Utána bekerül az iskolába, nem tud németül, mert otthon a családban nem beszélnek németül, hiszen a szülők sem tudnak németül.

[00:05:41]Úgyhogy ez az iskolai oktatás színvonalának a rovására megy.

[00:05:43]Ha gyerekvédelemről beszélünk, akkor az egy ilyen alapvető szempont, hogy az iskolában a gyerekeket szocializálni kell, és meg kell tanítani őket az alapvető ismeretekre.

[00:05:55]Mindenkinek azonos joga van a tanuláshoz és ahhoz, hogy tudást szerezzen magának.

[00:06:01]De hogyan szerezzen tudást mondjuk az a német gyerek, aki egy olyan iskolába jár, vagy egy olyan osztályba jár, ahol rajta kívül még talán ketten-hárman tudnak németül, és a többi gyerek az akkor tanulja a nyelvet?

[00:06:16]Mit csinál a tanár, akit nem erre képeztek ki?

[00:06:19]Tehát a a tanártársadalomnak ez egy akkora kihívás, hogy nehezen birkóznak meg vele, és bizony elhagyják az iskolát.

[00:06:29]Még akkor is, hogyha voltak olyan intézkedések az elmúlt években, hogy kaptak egyszeri 300€-s fizetésemelést visszamenőleg, és aztán ugye azt mondtam, hogy egyszeri, de hát az fizetésemelés az nem egyszer, tehát kapták visszamenőleg és attól kezdődően, és ez sem segít, mert olyan ö kihívást mondtam, de hát ezek nehézségek, tehát olyan nehézségek, amit igen nehéz áthidalni és a tanárképzés során ezeket a formákat nem tanulták meg.

[00:07:01]Vannak főleg a nagyvárosokban vannak olyan kerületek, mondjuk ha Berlint nézem, aki aki ismeri Németországot vagy Berlint, ha azt mondom, hogy Najn, Najköln, ugye ez egy kerülete Berlinben, hát Nagykölben az iskolákban a gyerekeknek a 90%-a migránsgyerek.

[00:07:26]Nagyon nehéz, nagyon nehéz velük foglalkozni.

[00:07:28]Nagyon nehéz őket megtanítani, és nyilvánvaló, hogy megindul egyfajta szegáció.

[00:07:36]Azaz, aki tehetősebb, vagy nem is tehetősebb, hanem német mindenképpen előkaparja a pénzt arra, hogy a gyerekét akkor magániskolába írassa.

[00:07:45]Tehát egy olyan típusú szegregáció marad, hogy az államiskolákban, a nagyvárosokban ilyen gyerekek maradnak.

[00:07:53]Tehát ez egyszer egy ilyen oktatási, nevelési probléma, de azt hiszem, hogy miután itt a bevezetőd az a az a magyar gyermekvédelmi törvény elkaszálásáról szólt, ezért sokkal inkább fontos azt a tendenciát megvizsgálnunk, ami minden ilyen nehézség dacára, amit elmondtam, átjárja a német oktatási intézményeket.

[00:08:18]És ez az érzékenyítés, én azt hiszem, hogy hogy ezt mondanám, az óvodától kezdődően, ha azt nézem, tehát ugye hallottam tegnap a minisz kul milyen oktatási miniszter jelölt asszonyt, amikor megkérdezték tőle, hogy hát mi a véleménye az LMBTK érzékenyítésről, és ő azt mondta, hogy nem nem tudom pontosan idézem-e.

[00:08:49]hogy ő még átoperált óvodást nem látott.

[00:08:52]Na most átoperált óvodást, azt nem is lehet látni, mert óvodás korban még csak az érzékenyítés zajlik, de hogy milyen irányba zajlik az érzékenyítés.

[00:09:01]És nagyon jó lenne, hogyha a magyar társadalom oda figyelne ezekre a jelenségekre, mert hogy ez egy ilyen lépcsőzetes fontolva haladó program, és a németek most már az ellenbtkú érzékenyítésnél tartanak.

[00:09:20]Tehát az egész kezdődött a gender érzékenyítéssel, aztán jött a szexuális érzékenyítés, és most már az LMBTK érzékenyítés van, és az ovónőket, vagy a tanítókat, akik a kisiskolásokat a Grundcsúléban tanítják, azokat ha nem is tanulták még a tanulmányaik során, mindenféle kurzusokon készítik föl, hogy ezt a ezt a folyamatot hogyan kell véghez vinni.

[00:09:53]Hát genderérzékenyítés az már nem nagyon van, mert ezen túl van a társadalom, de ez azt jelentette, hogy régen, tehát és akkor itt a régenbeen itt néhány évtizedet mondanék, mert ez nem megy messzebb ez az egész történet, akkor úgy volt, hogy hát a gyerekeket meg kell tanítani az egyenjogúságra.

[00:10:14]Tehát mindig vannak ilyen hangzatos szavak.

[00:10:16]Például az egyenjogúság az egy ilyen nagyon hangzatos szólam, amire fel lehet fűzni mindent.

[00:10:23]Na most úgy lehet megtanítani őket az egyenljogúságra, hogy azokat a elválasztjuk egymástól a gender nemet, tehát a társadalmi nemet és a biológiai nemet, merthogy a társadalmi, a biológiai nemünk az adott, tehát itt még ebben a fázisban ezt elfogadták.

[00:10:48]A gender nem az pedig az, amit a társadalom hát rátesz a különböző nemekre, hogy vannak lányoknak való játékok, fiúknak való játékok, vannak társadalmi szerepek és idáig az óvodákban, iskolákba ezekre a társadalmi szerepekre készítették föl a gyerekeket.

[00:11:11]hogyha majd felnő, akkor tudja azt, hogy hogy ő ő lány, nő, akkor ő majd a konyhában vasárnap, nem tudom én, sütni fog, megvarja a gyereknek a ruhákat és így tovább.

[00:11:23]És ezek olyan szimbolikus dolgokba is elkülönültek, hogy biztos van a hallgatók között olyan, aki emlékszik még rá, hogy amikor várták a babát, és még nem tudták előre akkoriban, hogy ez most fiú lesz-e vagy lány, akkor vettek rózsaszín ilyen garnitúrát a gyereknek, ami a kislánynak való volt, és világos kéket a fiúnak, tehát így is elkülönült.

[00:11:51]Na most ilyen már réges, régen nincsen.

[00:11:54]a gyerekek azt vesznek föl, amit akarnak.

[00:11:55]És itt ez az első érzékenyítés, ez a társadalmi nemtől való felszabadítás.

[00:12:02]Tehát ezektől a sztereotípiáktól, hogy a lány a konyhában, a fiú meg apával szerel a garázsban, hogy ezek ne legyenek az óvodában olyan játékok legyenek, amit mindenki tud csinálni kedve szerint.

[00:12:15]Ezt nem választjuk el, és így tovább.

[00:12:17]És ez egyfajta felszabadítás, szabadságot jelent.

[00:12:19]Na, amikor elérték ezt a szintet, hogy egyenljogú a kisgyerek, a az óvodás, a fiú is, meg a lány is, óvodás, akkor jött a következő lépés.

[00:12:29]Ez volt a szexuális érzékenyítés.

[00:12:35]Itt már érzékeltetni kellett a gyerekekkel, hogy hát őnekik van nem, biológiai nem, de nem a biológiai nem megfelelően kell viselkedni, hanem a biológiai nem a tudatában szabadságot kapjanak.

[00:12:52]Tehát ők majd eldönthessék, hogy ők melyik nemet akarják a maguk számára.

[00:12:59]Ö de elsősorban arról szólt a nevelés, hogy a gyerek megtanulja azt, hogy hogy akkor ő neki ez az identitását is jelenti, hogy egyfajta védekezést jelent, hogy tudja azt, hogy a bántalmazással szemben neki hogy kell fellépni satöbbi, satöbbi.

[00:13:15]De itt már ment egy olyanfajta érzékenyítés, ugye mondtam, hogy a gyerek tanulja meg, hogy van neve, hogy bevették az óvodai programba a ö, hogy mondjam?

[00:13:30]Ezt a doktorjátékot, azt hiszem így hívják.

[00:13:32]Tehát amikor a gyerekek egymás testét vizsgálhatják, tehát a sajátjukat is, hogy megtanulják, hogy ő mitől lány, hogy ő mitől fiú, vagy esetleg mitől nem az.

[00:13:43]És olyan játékokat vezettek be a gyereknevelésbe, az óvodai nevelésbe, amin keresztül a gyerekekben megerősítették a szexualitásnak a tudatát.

[00:13:53]A harmadik lépcsőfok az pedig már az LMBTQ érzékenyítés, mert most már ugye felszabadultak a gyerekek, már tudják, hogy egyen rangóak, egyenjogúak, ismerik a nemet, ismerik a másik nemet is, satöbbi, satöbbi.

[00:14:12]És most megtanulják, hogy van egy harmadik variáció is.

[00:14:14]Sőt, ez a harmadik variáció, ez nagyon sok mindent hoz magában.

[00:14:20]És az LMBTK érzékenyítés az óvodában az olyanokat jelenti, hogy a gyerekeknek elmagyarázzák, hogy hát van akinek két mamája van, van akinek két papája van.

[00:14:34]Tehát hogy milyen szép a szivárványcsalád.

[00:14:35]Ezt így hívják.

[00:14:35]Én nem tudom nálunk hogy hívják, de hallottam ezt a kifejezést len szivárvány család.

[00:14:42]És akkor olyan meséket olvastatnak a gyerekekkel, és akkor itt jöhetne a a mi is a címe?

[00:14:48]A meseországra gondol.

[00:14:53]A meseország, a meseország mindenkiét.

[00:14:55]Tehát ilyen mese meséket és erre anyagot ad az oktatási, a német oktatási minisztérium, amiben azt tanulják a gyerekek, olyan meséket olvasnak, ahol azonosneműek szeretik egymást, ahol azonosneműeknek a barátsága az túlmutat már azon olyan, mintogyha anya lenne meg apa lenne és így tovább.

[00:15:15]Tehát megtanulják ezeket a formákat, és annyira érzékenyítik őket, mert ez a ez a legfontosabb, ugye mindig ezt a szót használom, hogy milyen irányban mindennel kapcsolatban lehet érzékenyíteni.

[00:15:29]Itt a gyerekek érzékenyítése zajlik, és hogyha megjelenik mondjuk egy külső szereplő is a nevelési intézetben, mondjuk egy dreken, akkor a gyerek azzal is azonosulni akar, és ez azonosulás, ez nagy hatással lehet rá.

[00:15:44]Na most kis kiskamaszkorban eljutnak odáig, most már az iskolában vagyunk, hogy ő ő szeretne olyan lenni, mint a másik.

[00:15:54]Kiskamaszkor vége felé kezdődik az, hogy hogy nem érzi már jól magát a bőrében.

[00:16:01]Ennek van egy betegségelnevezése, ez az a diszflória.

[00:16:07]De a diszfória az szorongás.

[00:16:07]Az a szorongás attól alakul ki, hogy ő most már úgy úgy nem olyan, mint amirennek gondolta magát, nem úgy kezelik a testvérei, vagy az osztálytársak, vagy nem tudom én.

[00:16:19]És nagyon érdekes, hogy a covid mennyire ráerősített erre, mert a covid alatt a dyszfóriában szenvedő gyerekeknek a az aránya megsokszorozódott, de olyan mértékben, hogy mit tudom én, százszorosára nő, tehát mit tudom én, nyilvántartottak mondjuk 100 diszfóriás gyereket, és akkor hirtelen 10000 lett, mert az a szorongásos állapot, hogy nem volt a közösségen belül azt váltotta kiid A diszfória az még nem nemi diszfória, csak egyszerűen ráfogták erre, hogy hát a gyerek azért ilyen, nem azért, mert hiányzik a közösség meg a társaság, hanem azért ilyen, mert nem érzi jól magát a bőrébe.

[00:17:04]És hogyha ezt így hallja meg ezt mondják neki, és így tovább, akkor ő ő elhatározza, hogy ő most már nem akar fiú lenni, ő most már lány akar lenni, mert a lányoknak mennyivel jobb?

[00:17:14]És akkor mondjuk ez közli otthon a szülővel.

[00:17:18]Rengeteg ilyen történet lehet olvasni a neten, ami ahol a szülők, a kétségbe esett szülők a végén már nem a gyámhatósághoz fordulnak, mert a gyámhatóság a gyerek érdekeit védi, hanem a sajtó nyilvánosságához, hogy segítsenek nekik, hogy visszakapják a gyereküket, mert a gyerek kijelenti, hogy a szülő nem működik vele együtt.

[00:17:43]Nem fogja el a szülő, hogy ő mostantól mondjuk fiú létére szoknyába akar menni az iskolába.

[00:17:48]hogy ő odahaza is lány néven akarja magát szólíttatni, hogy ő szeretne pubertás blokkolót, ugye, és akkor itt itt kezdődik ez, amit a miniszterasszony mondott, hogy nem látott még átoperált óvodást, mert az pubertás korba kezdődik.

[00:18:03]pubertás korban először pubertás gátlóval kezelik a azt a gyereket, aki aki szorongó, és úgy gondolja, hogy a szorongását, a nem váltás majd meg fogja oldani.

[00:18:16]És ez azt jelenti, hogy akkor a nemi fejlődése az visszamarad.

[00:18:22]amikor visszamarad a nemi fejlődése, tehát nem alakulnak ki ezek a másodlagos nemi jellegek már nála, tehát a lányoknak nem kezd nőlni a cicéje, vagy nem tudom micsoda, mert kapott ilyen pubertás blokkolót.

[00:18:35]Akkor utána jön az, hogy transzhormont kap, azaz azt a hormont, mondjuk egy fiú lenni akaró leány, akkor akkor kap tesztoszteront, és akkor azt addig szedi azt a tesztoszteront, míg nem kezd el nőni a serkenni a bajusza, hogy a szakálla nem mélyül el a hangja és így tovább.

[00:19:00]Na, a szülő kétségbe van esve.

[00:19:03]És a következő lépés az az, hogy hát akkor kérheti a műtétet.

[00:19:08]Na most 18 éves kor alatt erre a három dologra, tehát a pubertásgátló, akkor a a másik a hormonkezelés és az operáció csak a szülőnek a beleegyezésével történhet meg.

[00:19:25]Na most ekkor van az, hogy a gyerek ott hagyja a szüleit, és akkor elmegy a gyámhatósághoz, és akkor a gyámhatóság följelenti a szülőt, mert a gyereknevelésben olyan hibákat követett el, ami alkalmatlanná teszi a gyereknevelésre.

[00:19:41]Ez mondjuk agyámhatóság, de a gyerek ugyanígy elmegy és feljelenti a szülőt, hogy a szülőt nem érti meg, hogy őt otthon kínozzák, nem tudom micsoda.

[00:19:50]És akkor a szülőtől megvonják a szülői jogokat.

[00:19:53]És akkor a gyerek az a gyámhatóságnak az engedélyével végigmehet ezeken a fázisokon.

[00:20:02]Most azt mutatják a a statisztikák, hogy azok a gyerekek, akik átestek ezeken a kezeléseken, meg át is operálták őket, utána ugyanúgy nem érzik jól magukat a bőrükben, mint ahogy korábban nem érezték, mert merthogy itt alapvetően más problémáról van szó.

[00:20:26]És a dolog érdekessége, hogy ezt a diszfóriát, ezt korábban 2022-ig a WHO betegségként, tehát pzichés betegségként kezelte.

[00:20:40]Ugye minden betegségnek van egy ilyen WHO-s besorolása.

[00:20:44]2022-ben ezt megszüntették és azt mondták, hogy ez nem betegség, ez állapot.

[00:20:48]Tehát az egy állapot, hogy te nem akarsz lány lenni, hanem fiú akarsz lenni, és akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez így történjen.

[00:20:59]Na most azt képzeljük el, hogy tavaly, tavaly előtt kezdtek el egy ilyen aláírásgyűjtést, ez az Európai Uniós állampolgári kezdeményezés, tehát olyan minority svefek sz pack volt.

[00:21:19]Összegyűjtöttek 1 valahány ezer aláírást.

[00:21:24]Megvolt a kellőszámú ország is, ahonnan.

[00:21:27]És akkor el is tehát hogy nevezik ezt?

[00:21:30]Nem igazságosnak, hanem milyennek fogadták el, tehát törvényesnek.

[00:21:35]Tehát hogy ez megfelelt az előírásoknak és ez tavaly ősszel az európai bizottság elé került ez a ez a kezdeményezés.

[00:21:43]Na most ötször neki kellett futnom, hogy megértsem, hogy miről szól a kezdeményezés, mert ugye az embernek van egy saját gondolkodási fonala.

[00:21:59]És én úgy értettem először ezt a kezdeményezést, hogy ez arról szól, hogy hát a transz neműekkel szemben egy ilyen egy ilyen elnéző bán, tehát egy elnéző bánásmód nem bántják, tehát azokat az orvosokat ítélik el, akik akik ezeket a szerintem emberkísérleteket, mert én én úgy ítélem meg a hormonkezeléstől kezdve az egészet, hogy ezek emberkísérletek.

[00:22:30]hogy igazából ez a petíció arról szól, hogy ne legyenek emberkísérletek, de ez a petíció nem arról szól.

[00:22:35]Tehát ez a cirk cirklós uniós megfogalmazásban ez arról szól, hogy azokat az orvosokat és pszichiátereket büntetik, akik a transznemű személyt le akarják beszélni a nem átalakításról.

[00:22:58]Tehát nem ellenkezőleg, hogy hogy megmagyarázzák, hogy jó neked a te bőrödbe lenni satöbbi, satöbbi, hanem ha le akarja beszélni.

[00:23:04]Na most ezt a petíciát mondom ennyien aláírták, az Európai Bizottság elfogadta, hat hónapuk volt arra, hogy ezzel foglalkozzanak és most áprilisban történt ez a nem a befogadás, hanem az elfogadás, és alakítottak egy olyan cselekvési tervet az Európai Unióban, ami most már minden országot még ebben az évben bele kell ebbe vonni.

[00:23:28]24 nyelvre fogják lefordítani a cselekvési tervet.

[00:23:34]És az van benne, hogy mit kell megtenni annak érdekében, hogy a transzneműek jól érezzék magukat a bőrükbe, milyen társadalmi elfogadásra, befogadásra és egyébbre van szükség.

[00:23:46]És ez nem egy friss dolog.

[00:23:48]2020 óta van ez a téma az Európai Unió napirend napirendjén, de azt mondanám, hogy hát az csak hat év, tehát öt év.

[00:23:57]Ugye most vagyunk a hatodik évben, tehát akkor jelent meg ez a probléma.

[00:24:01]Most ott vagyunk már, hogy kötelező érvénnyel be akarják vezettetni.

[00:24:06]Most nem ha azt mondom, hogy a társadalmi elismerését vagy elismertségét a transzneműségnek, akkor és mondjuk én azt mondom, hogy ezzel nem értek egyet, akkor azt mondják, hogy én homofób vagyok, de itt nem arról van szó.

[00:24:22]Tehát olyan köntösbe van csomagolva, hogy társadalmi elismertségét akarják elfogadni, valójában rá akarnak a társadalomra kényszeríteni a társadalmakra ugye az Európai Unión belül olyan formákat, ami ez az előbbiekben, amiket ott az elején elmondtam, ez a genderszexuális és LMBTK nevelés, ez kötelező érvényű legyen, kötelező érvényű legyen az iskolákban és így tovább.

[00:24:51]Na most az a kérdés, hogy hogy reagál rá a német társadalom, mert erre van pénz, tehát arról most nem beszélek.

[00:24:57]Tehát az unió erre milliárdokat különít el, hogy hogy ennek megfelelő propagandát fejtsenek ki.

[00:25:06]Akinek van ilyen transztörténete, azt megírja, megfilmesítik.

[00:25:09]Az EU-nak a honlapján van egy külön oldal arra, ahova ezt föl lehet tölteni, meg lehet nézni és így tovább.

[00:25:16]Tehát ez anyagilag is támogatott, hogy milyen lobbi van mögötte.

[00:25:22]Ugye hát ez egy nagy kérdés.

[00:25:22]Én nem tudom megfejteni.

[00:25:25]Elképzeléseim vannak, de nem akarom mondani.

[00:25:27]De hogy néz ki, tehát hova vezet a ez a folyamat például Németországba egy hónappal ezelőtt, a hiszem áprilisba, áprilisban olvastam, úgyhogy most valamikor tavasszal volt.

[00:25:44]Görlitzbe ez 100zban egy város.

[00:25:44]Ott van egy mintaiskola, és ebben a mintaiskolában projekttanítás volt.

[00:25:53]Azért használom ezeket a szavakat, mert most ebben az új oktatási programban ezek mind előfordulnak, ugye?

[00:25:58]Tehát hallottam a miniszterasszonyt, hogy szexuális nevelés az iskola feladata átvesszük a szülőtől.

[00:26:06]Na most elmeséltem, hogy ez hogy zajlik ez a szexuális nevelés a német iskolákban, akik előttünk járnak példával.

[00:26:17]azt mondja, hogy projekt tanítás kell, merthogy a tantárgyi tanítás elavult, és hogy csak Magyarország az, aki a tantárgyak számát növeli, ahelyett, hogy integrált ismereteket tanítana.

[00:26:28]Most a projekt tanítás az minden iskolában, régóta én tanítottam német iskolában, és tudom, hogy mi a projekttanítás, az egy nagyon jó dolog egyébként, de ahhoz az felső tagozatban, gimnáziumban lehet csinálni, ahol a gyerekeknek van már ismeretanyaguk, amiknek a segítségével különböző témákat fel tudnak dolgozni.

[00:26:54]Na most volt egy ilyen érzékenyítő projekt hét ebben a görlic mintaiskolában, és hát a szülők egy pár nap múlva felháborodva mentek az igazgatóhoz, meg a helyi miniszterelnökhöz.

[00:27:11]Ugye a miniszterelnök Száországban az CDU-s Krecsmer az országgyűlési képviselő, parlamenti képviselő ezen a területen az egy AFD-s Krupala, aki aki ugye Alice Weidelnek a társelnöke.

[00:27:26]Most nem tudom még mindig-e, de társelnöke volt.

[00:27:28]És hát ő hozzájuk a CDUs politikus azt mondta, hát ez egy mintaiskola.

[00:27:35]A Kropala felháboródott, és azt mondta, hogy mindenféle külső embert, tehát ahogy a magyar magyar törvény fogalmazott, tehát szexuális kérdésben külső ember nem mehet be az iskolába.

[00:27:54]Na most mitől volt ez a felháborodás?

[00:27:58]egy baloldali aktivista csoport vállalta ennek a projektnek a vezetését, és hát játékokat játszattak először kilencedikes gyerekekkel erdőbe, bokoros részen, nem tudom én, bekötötték a szemüket, és akkor mindenki kitalálta maga számára valami nevet, és akkor bekötött szemmel fogdosták egymást, és ehhez hasonlók.

[00:28:21]És aztán a projekt része volt az is, hogy miután túl voltak már ezen a típusú érzékenyítésen, akkor férfi, pornográf szexuális tartalmakat osztottak szét a gyerekek között.

[00:28:33]Na, ez verte ki a biztosítékot.

[00:28:38]Nem tudom, hogy ismételjem el.

[00:28:38]Tehát nem értitek, hogy miről van szó?

[00:28:45]És hát erre azt mondta Krupala, hogy semmit.

[00:28:47]Tehát, hogy megtiltani, hogy az iskolába ilyen típusú szereplők bekerüljenek, amit a magyar gyermekvédelmi törvény is tilt.

[00:29:02]De hát most a gyerekvédelmi törvényünk nem felel meg az uniós értékeknek, tehát át kell írnunk.

[00:29:08]Nem akarok csúsztatni, hogy akkor mik az uniós értékek, de mindenesetre a gyerekeknek nem az ilyen típusú védelme, ami nálunk volt, hogy mi fog bekövetkezni, hogy lesznek-e olyan projekthetek, amiben lesz szexuális nevelés is, mert van az iskolákban is tantárgyi keretek között is van a németeknél az etika tantárgy keretében.

[00:29:30]Később a nagyoknak kilencediktől van ilyen, hogy szociál kunde, akkor ott megy, érzékenyítik őket a szivárványcsaládok felé, a transzteműek felé, és ami a csúcs, én sokat beszélek, és nem hagylak téged kérdezni, de ezt még gyűlak a kérdéseim majd.

[00:29:49]Jó, ezt még el szeretném mondani, hogyha az ember utána néz annak, hogy milyen támogatása van, megtámogatása van ezeknek a az akcióknak, akkor azt látja, hogy rengeteg olyan szervezet van és intézmény van, ami azzal hirdeti magát, hogy a gyerekeknek, tehát az iskolák számára az iskolákban levő LMBTK gyerekek a segítséget nyújtanak, merthogy a sokszínűség az felülír mindent.

[00:30:25]És ezeknek a szervezeteknek a fedőszerve az a az a szövetségi képzési központ.

[00:30:37]Tehát van ez a bundesz buildunk stelle, azt hiszem, ez a ez a német neve.

[00:30:44]És ott szépen föl vannak sorolva ezek a ezek az intézmények.

[00:30:46]És azt is, hogy az is ott van, hogy mibe lehet hozzájuk fordulni, hogyan tudnak anyagot adni a tanároknak, az ovónőknek.

[00:30:59]Évekkel ezelőtt készült egy olyan olyan könyv az óvónők számára, ami egy katalógus volt, és szépen fölsorolta mindazokat a gyerekkönyveket, amiket melegen ajánlanak az érzékenyítő neveléshez.

[00:31:16]Most szóhoz engedlek.

[00:31:19]Nekem az lenne az első kérdésem, hogy említetted azt is ugye, hogy te tanítottál német iskolában több évtized ezelőtt, ugye ha jól tudom éve 90-es években.

[00:31:27]Tehát, hogy amikor ez a folyamat elkezdődött Németországban, ahogy te itt elmondtad, hogy mi zajlik az óvodában, mondjuk az iskola alsó tagakozatában, és hogyan gondolkodnak erről mondjuk egy gimnázium időszakában, akkor hogyan reagáltak erre úgymond a német civil társadalom, az egyházak, az a a szülők, akiket éppen akkor aktuálisan érintettek ezek a kérdések, mennyire vették ezt komolyan, mennyire értették azt egyáltalán meg, hogy mondjuk ezek az intézkedések hova futnak ki, mert ahogy te is céloztál, rá.

[00:31:57]Néha azért nagyon körmönfontak a megfogalmazások, ugye azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogy néz ki egy ilyen tanterv.

[00:32:04]Nagyon szépen el tudják mondani, hogy mi a jó abban, hogyha egy ilyen közösségben nő fel a gyerek, satöbbi, satöbbi.

[00:32:10]Tehát mennyire látták ennek az árnyoldalait?

[00:32:15]Amikor az ember benne van egy folyamatban, akkor nem látja.

[00:32:18]Tehát a biztos van olyan szülő, aki beszalad az iskolába, mert vannak ilyen szülők azért is, hogy a a miért Petőfitől miért ezt a verset tanítják most magyar viszonylat mondom, és miért nem azt a verset, de úgy általában a szülő elfogadja az iskolának a kompetenciáját.

[00:32:40]Tehát nem éreztem olyat, hogy hogy ezt ne, de a 90-es években, amikor tehát az 30 éve volt, és 30 éve ennek nyoma nem volt, tehát etikaórán, szociálkundén egészen más tartalmakat tanítottak a gyerekekkel.

[00:32:59]Az óvodákban nem volt ez az érzékenyítés.

[00:33:02]Ez tulajdonképpen a 10-es években indult meg, mert azért egy kis történelmi kitekintéssel azt ne felejtsük el, hogy Németországba 1994-ben szüntették meg azt a akkor már több mint 100 éves törvényt, ami a homoszexualitást azt büntetendőnek nyilvánította.

[00:33:28]Tehát büntetési tétel volt rá.

[00:33:31]Valamivel korábban a mondjuk a nemzeti szocializmus idején, hogyha ha ezt akarom, akkor is érvényben volt ez a büntető törvénykön 175.

[00:33:43]paragrafusa.

[00:33:45]A a nácizmus az a homoszexuálisokat üldözte.

[00:33:50]Tehát attól függően, hogy milyen típusú milyen mély volt a kapcsolat, mit tudom én kiskorúval szemben és így tovább.

[00:33:57]A attól függött a büntetési tétel, de még a koncentrációs táborokban is volt külön a homoszexuálisoknak, akiket azért vittek oda, nem azért, mert zsidó volt, vagy mert cigány volt, hanem azért, mert homoszexuális volt.

[00:34:13]Volt nekik egy külön jelük, egy rózsaszín, háromszög volt nekik a Dávid csillag helyett a ruhájukra varva.

[00:34:24]Tehát ez egy üldözendő dolog volt.

[00:34:26]Üldözendő dolog volt egészen a 60-as évek, azt hiszem végéig, ugye 6869 körül azt a részét, hogy hogy felnőtt, tehát nagykorú homoszexualitást, azt már engedélyezték, de az összes többit az k tehát végérvényesen ezt a törvényt 94-ben vették ki.

[00:34:48]2001-ben szavazták meg a az azonosneműeknek az élettársi kapcsolatát, és 2017-ben azt, hogy házasságot köthetnek.

[00:34:59]Tehát ezek, ha azt nézed, borzasztóan rövid idő alatt történtek meg, mint ahogy mondtam neked, hogy hogy ugye 2020 volt az az év, amikor az EU először foglalkozott a transzteműeknek a kérdésével, és vette az EU által fölkarolandó és és és szabályozandó tételek közé.

[00:35:23]Tehát az elmúlt egy-két évtizedben ment ez el idáig, és nem véletlen, hogy assasszem 2021-ben, amikor megszavazták a magyar gyerekvédelmi törvényt, mert volt gyerekvédelmi törvényünk korábban is, az lett kiegészítve olyan tételekkel, ami pontosan ezt a folyamatot látva, tehát idehaza, ezt a folyamatot látva, hogy mi van nyugaton, most a németeknél, angoloknál, svédeknél, mindegy, ö hogy ez ne kerülhessen ide Magyarországra, mert mit mondanak, hogy mi az oka ennek?

[00:36:01]Tehát mit mitől lett ez hirtelen ilyen gyors?

[00:36:03]És hát igazából a közösségi teret, a, tehát a a most a közösségi hálót, a Facebookot, az közösségi médiáról beszélk, tehát hogy a közösségi médiát tartják felelősnek, és nem csak a közösségi médiát, mondjuk én nem vagyok tévnéző, és nincsenek ilyen előfizetési csomagjaim, de tudom, hogy bármilyen előfizetési csomagot vesz az ember, akkor az tuti, hogy van benne két-három pornó csatorna.

[00:36:34]amit lekódolsz a gyerek előtt, de ha nem vagy otthon, akkor a gyerek esetleg rá.

[00:36:40]Tehát a az én nem gyerekkoromban, hanem fiatalkoromban az ember még szexújsághoz sem jutott hozzá.

[00:36:46]Tehát most a szexuális tartalmakat így nyomják bele, nem csak a felnőttek, hanem a gyerekeknek a szemébe.

[00:36:54]És ugye a magyar gyerekvédelmi törvényében az is benne van, hogy nem lehet kitenni az újságosnál, hogy nem lehet ilyen tartalmakat a tévébe, hogy nem lehet bemenni az iskolába külsősnek, hogy ott szexuális felvilágosítást tartson.

[00:37:08]És akkor azért egy dolgot ugye itt a pedofíliával csak annyiban kezdtem, hogy arra nagyon érzékeny a magyar társadalom.

[00:37:17]Ö, a magyar gyerekvédelmi törvénynek volt egy melléklete, ami regiszterbe foglalta, listázta, ha így jobban tetszik, a pedofil elkövetőket, tehát akiket nyilván tartottak.

[00:37:27]És ez a lista, ez pont arról szólt, hozzáférhető volt minden ilyen gyermek nevelőintéz, hát hogy nekem legyen tanár vagy ilyesmi, hogy hogy ennek a közelébe se kerülhessen.

[00:37:40]Na most, hogy elkaszálták a gyerekvédelmi törvényt, ez azt is jelenti, hogy akkor megszűnik ez a regiszter.

[00:37:46]egyébként a regisztert azt kifejezetten sajnálatosnak találták, merthogy a személyiségi jogokat csíp, meg a GDPR-t ugye ezt a hát a GDPR-t ugye a személyi adatokkal való visszaélés visszaélés jelenti, mert hogy ott van, hogy ne vedd már föl ebbe az állami nevelőintézetbe, mertogy hogy hát ez akkor ott bűnelkövető lesz, vagy ki lesz téve a kísértésnek, mert aki pedofil hajlamú, az mindig ki van téve a kísértésnek, hogyha olyan olyan környezetbe kerül, hogy most akkor mi lesz?

[00:38:19]Tehát, hogy micsoda visszafejlődést jelent ez.

[00:38:21]És hát hogyha már a magyar oktatási minisztériumról beszéltünk, ugye ott a miniszterasszony a gyerekvédelemben egy olyan hölgyet vett föl alkalmaz, ugye ő lesz valami gyerekvédelmi államtitkár, aki a Hintalovon Alapítványnak a elnöke vagy vezetője, vagy alapítója.

[00:38:40]És ez a Hintalovon alapítvány, ez az alapítvány, amelyik Magyarországon már több mint 10, azt hiszem, olyan 10 éves múlttal rendelkezik, nem néztem utána, de annál régebbi nem nagyon lehet, mert a probléma maga nem régebbi.

[00:38:55]a szivárványcsaládoknak a családok elfogadására érzékeny itt láttam a valamikor régebben a honlapjukon meg egy ilyen prospektusokon, hogy elmagyarázzák a gyerekeknek, hogy milyen családok vannak.

[00:39:12]És hát van olyan család, ahol van anya, apa két gyerek, akkor van olyan, hogy anya anya ö egy gyerek, vagy két gyerek, anya kutya, anya-apa macska.

[00:39:22]Tehát ezek is szivárványcsaládok.

[00:39:28]És hogy mennyi embert érint egy dolgot még, mert szerintem nagyon túl szaladunk egyetlen egy dolgot a németekről, hogy most már itt a műtétekről beszéltem meg átoperálásról ugye, hogy mint nemi meghatározottságról, de két évvel ezelőtt a bundest elfogadott egy törvényt, az a neve, hogy zelst bestimmunskezet.

[00:39:53]Ez az önmeghatározási törvény.

[00:39:53]És ez azt teszi lehetővé, hogyha valaki úgy gondolja, hogy ő nem férfi, hanem nő, nem kell hormonkezelés, nem kell pubertásblokkoló semmi a világon, operációs bemegy a hivatalba.

[00:40:11]Ugye a most akartam mondani, nem tudom magyarul, hogy mondják, tehát bemegy a hivatalba, ahol ahol ezzel foglalkoznak, és ott közli, hogy ő szeretné a nemét megváltoztatni és akkor három hónap a gondolkodási idő, vagy három hónap kell a hivatalnak, hogy ezt mérlegelje.

[00:40:34]Három hónap után lehetősége van megváltoztatni a nemét.

[00:40:40]ö nem a biológiai nemét, hanem azt a társadalmi nemét.

[00:40:45]Tehát őt mostantól nem Ritának hívják, bocsánat, hogy személyeskedek, hanem Rudolfnak.

[00:40:50]És akkor beírják neki az anyakönyvbe, hogy őt mostantól Rudolfnak hívják a nem transz, ugye, mert mert most már nem csak férfi és nő nem van, hanem van a transznem.

[00:41:02]És akkor akkor ő attól kezdődően annak számít, annak ellenére, hogy hogy biológiailag továbbra is nő maradt, de férfi néven él tovább.

[00:41:16]És hát ezek borzasztó sok vissza sokan éltek ezzel, illetve élnek folyamatosan, mert ez a törvény él.

[00:41:24]Tehát ez a törvény 2024 november 1jén lépett életbe, és azóta meg nem mondom, hogy mennyien mentek-e 200z-en vagy 300-en, akik akik így a nemüket megváltoztatták.

[00:41:36]De gondoljál arra a Majatére, aki itt a magyar börtönben snyved, aki férfi, ugye, tehát a a milyen a kalapácsos Maja, aki nem Maja, de ő azt mondta, hogy az, tehát ő is így vált, tehát nem esett át semmiféle hormonkezelésen, csak őt most már férfi hely, tehát nőként kell kezelni, vagy transzneműként kell kezelni, tehát hogy hova hova vezet a világ, hogy milyen mi lesz ennek a vége, ezt megmondani nem tudom, de mindenesetre az ember szörnyűködik, mert egy normális világban ilyen dolgok nem történhetnek meg.

[00:42:20]Köszönöm szépen Drabirénnek, hogy eljött és tudtunk erről beszélni.

[00:42:22]legközelebb majd a német politika szóba fog kerülni, és beszélünk egy picit arról az irányvonalról is.