Kárpátalja lángokban: Putyin olyan helyre csapott le, ahol eddig béke volt! – Siklósi Péter

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek mindenkit, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornára, ha rendszeresen követ bennünket.

[00:00:05]És nagy szeretettel köszöntöm Siklosi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

[00:00:11]Szervusz!

[00:00:12]Amiről kérdezni szeretnénleek, az természetesen a háborúkkal kapcsolatos kérdéskör, ugye Ukrajna, Oroszország között dulló háború, és egy kicsit majd Iránról is kérdeznélek, de először akkor egy magyarokat is érintő vonatkozású hírt hozzak.

[00:00:25]ugyanis Kárpátalját is támadás érte itt az elmúlt napon.

[00:00:28]Én azt olvastam, hogy 800 drón indult el Oroszország felől Ukrajna felé, és ebből ugye jutott Ungvárra is konkrétan.

[00:00:38]Hogyan kell értékelni szerinted ezt, ami történt?

[00:00:40]Ugye hál istennek az elmúlt négy évben azért nem sokszor érte Kárpátaját közvetlen támadás.

[00:00:44]Már volt rá egyébként példa, de azért általában akik ott élnek, arról számoltak be, hogy ilyen tekintetben nem érezték meg a háborút, más tekintetben ugyan igen.

[00:00:55]Te hogyan értékeled azt, hogy erre most került sor?

[00:00:58]Miért?

[00:01:00]Ugye alapvetően ez egy jó nagy dróntámadás volt, illetve kombinált támadás, amelyik az ukrán energetikai infrastruktúra ellen irányult.

[00:01:08]Ö, és ezen belül ennek egy viszonylag kicsi része, ugye itt a beszámolók szerint 11 drón repült be Kárpátalja fölé, vagy kárpátaljai célpontokat támadott volna.

[00:01:24]Ezeknek a nagy részét is elhárították.

[00:01:27]És nem egészen világos pontosan hány csapódott be, de mondjuk kettő-három csapódhatott be ténylegesen a a célpontjába.

[00:01:35]Tehát ez egy viszonylag kicsi támadás volt.

[00:01:37]Most ugye az az újdonság benne, hogy Kárpátját, ahogy te is mondtad, nagyon ritkán támadják.

[00:01:42]És ezért a helyi lakosságot is meglepetésként érte.

[00:01:46]Ugye Kárpátaljám tulajdonképpen amikor az Ukrajnát, az országot bármilyen támadás éri, mindenhol megszólalnak a légvédelmi szirénák, vagy a riasztás és olyankor azokon a helyeken, akiket sűrűn támadnak, azok le is vonulnak az óvóhelyekre.

[00:02:05]Na Kárpátalján nem nagyon szoktak lemenni az óvóhelyekre, hiszen ők ahhoz szoktak hozzá, hogy őket őket nem támadják.

[00:02:11]Most ez ebben nyilván egy változást hozott, azóta is volt már légiadó, ugyan nem támadták Kárpátalját, de az emberek sokkal nagyobb része ment le a az óvóhelyekre.

[00:02:20]Tehát ilyen ilyen következményei vannak a dolognak.

[00:02:27]Ténylegesen az, hogy mekkora károkat okozott a támadás, erről csak olyan híreket olvastam, hogy viszonylag limitált károkat okozott.

[00:02:38]De látsz valami, tudom, olyan szintű szándékosságot vagy célzatosságot emögött, ami mondjuk akár itt a magyarországi változásokkal összefüggésben van, vagy olyan szintű összefüggés, hogy az, tehát, hogy Oroszország szeretné elérni azt, hogy nyugat vagy hát nyugat-ukrajnában se érezzék magukat biztonságban az emberek.

[00:02:58]Különösebben nem látok ilyen szándékosságot.

[00:03:00]Ez egy olyan légitámadás volt, amelyik az egész országra kiterjedt.

[00:03:04]Tehát nem csak Kárpátalját, hanem nyugat-ukrajna több régióját is támadták, a központi régiókat Kievet, tehát gyakorlatilag a teljes ország támadás alatt állt.

[00:03:16]Ö ami ugye magyar szempontból érzékeny lehet, hogy abban az esetben, hogyha Kárpátalját támadják, akkor nem kizárt, hogy esetleg szándékosan vagy véletlenül áttévedhet Magyarországra is egy egy-egy drón.

[00:03:33]Most a orosz részről nem nagyon logikus Magyarország felé vinni a földrajzókoknál fogva a drónokat, de amit nem lehet kizárni, az az, hogy az ukrán légvédelem működése miatt tévedhet át egy-egy ilyen drón.

[00:03:56]Ugye azt kell tudni, hogy ezeket a drónokat vagy kinetikus módszerrel, tehát magyarul lelövik őket, vagy elektronika elektronikus zavarási módszerrel szokták kivédeni, ami az elektronikus zavarás azt jelenti, hogy letérítik a pályájáról és valami olyan helyen esik le, ahol semmilyen kárt nem okoz.

[00:04:18]De ugye ezt azért nem lehet olyan nagyon precízen kiszámolni, tehát itt simán előfordulhat, hogy ilyen elektronikus zavarás miatt áttévedhet adott esetben Magyarországra.

[00:04:30]Van egyébként Magyarországnak ezzel kapcsolatban védekező mecchanizmusa már, mert ugye itt a drónokkal kapcsolatos ez egy folyamatos kérdés, és azért az látszott, hogy ugye Ukrajná, Ukrajna és Oroszország között zajlik ez a drónháború részben drónháború, de mondjuk a attól még a világ más részei nem feltétlenül készültek fel arra, hogy ők is ki tudják védeni a drónokat.

[00:04:52]Válasszuk ezt a kérdést ketté.

[00:04:52]Tehát azokkal az eszközökkel, amikkel jelen pillanatban a Magyar Honvédség rendelkezik, azokkal, hogy most ki vannak-e települve az ukrán határ közelébe kelet északkeletmagyarországra vagy sem, ezt nem tudom, de azt tudom, hogy korábban még az Orbán kormány ideje alatt többször is volt olyan időszak, amikor fokozott készültségben volt arrafelé a a légvédelem.

[00:05:21]Tehát ilyen már előfordult, és lehet, hogy még most is készenlétben vannak.

[00:05:26]Konkrét információm erről nincsen.

[00:05:26]Ez az egyik dolog.

[00:05:28]A másik, hogy a nyugat egyáltalán mennyire van felkészülve a drón hadviselésre.

[00:05:36]Ugye az a helyzet, hogy nem igazán van fölkészülve.

[00:05:40]Pontosabban megpróbálja ezt a létező hátrányát ledolgozni.

[00:05:45]Csak, hogy a szituáció az, hogy ebben a pillanatban az ukránoknak és az oroszoknak van mindennapos tapasztalata ezzel a fajta drónhatviseléssel.

[00:05:58]Tehát ők minden nap számtalanszor tapasztalatokat szereznek ezzel kapcsolatban.

[00:06:04]Tehát ott van, ott van meg a legújabb tudás.

[00:06:06]Most a nyugat nyilván megpróbálja ezeket a tudásokat, információkat, tudáshalmaszt, tapasztalatot átvenni Ukrajnától.

[00:06:17]Ugye ez gyakorlatilag ez az egyik dolog, amivel Ukrajna fizetni tud azért a segítségére, amit a a nyugattól kap.

[00:06:24]Tehát például amikor olyan híreket olvasunk, hogy mondjuk közös dróngyártó gyárat hoztak létre az ukránok és a németek, vagy az ukránok és a spanyolok, vagy az ukránok és a brittek ezekben az országokban, már nem Ukrajnában, hanem ezekben az országokban, akkor itt arról is szó van, egyfelől persze ezek a ez a dróngyártási kapacitás fogja segíteni majd Ukrajnát a a háborúban.

[00:06:48]Másfelől meg arról van szó, hogy ezek az ezeknek az országoknak a hadíipara át első kézből átveszi a tapasztalatokat ökrajnától.

[00:06:59]Tehát Ukrajna megosztja ezeket a tapasztalatokat, és olyan drónokat fejlesztenek, amik a legújabb tapasztalatok alapján készülnek el.

[00:07:09]Ukrajna európai partnereivel és a NATO-val közösen dolgozik egy antiballisztikus koalíció létrehozásán, valamint a ballisztikus rakéták elleni rendszerek európai gyártásán.

[00:07:16]Eddig az MTI-nek a híre.

[00:07:19]mit jelent ez egyáltalán, hogyan értékeljük ezt a lépést?

[00:07:23]És úgy tudom, hogy ezt egyébként válaszul született ez az ötlet, ez a terv ugye egy az orosz ballisztikus rakétarendszerre.

[00:07:32]Hát ugye a az oroszoknak több ballisztikus rakéendszere is van, tehát a fogalmazzunk inkább úgy, hogy az orosz ballisztikus rakéta fenyegetésre született ez.

[00:07:42]Na most nagyjából az a felállás, hogy Ukrajnát ugye sűrűn támadja Oroszország.

[00:07:47]Általában a támadó erőknek a nagy része az drón, de egy kisebb része az ballisztikus rakéta.

[00:07:58]És a a drónok többek között azért fontosak itt, mert megosztják a légvédelem figyelmét.

[00:08:05]A ballisztikus rakétát viszont sokkal nehezebb elfogni, mint egy drónt.

[00:08:08]Ráadásul sokkal nagyobb robbanófej szokott rajta lenni.

[00:08:13]Ezért ez egy nagyon komoly fenyegetés, ami ellen ugye fel kell lépni.

[00:08:15]Jelen pillanatban a legsűrűbben használt és a legnagyobb mennyiségben gyártott ilyen antiballisztikus rakéta védelmi rendszer, az a durván csak Patriotnak hívott amerikai rakétavédelmi rendszer.

[00:08:34]Ugye ez de ez amerikai.

[00:08:37]Az európaiaknak is van saját gyártmányú ilyen rendszerek.

[00:08:40]konkrétan egy francia-olasz közös gyártmányú rendszer.

[00:08:43]Ez nagyjából összemérhető a Patriottal.

[00:08:47]És aztán vannak sokkal kisebb rakétarendszerek, aki amelyiknek van ballisztikus rakéta elhárító képessége, de messze nem olyan jó, messze nem olyan nagy távolságú, mint a mint a Patriot és az említett francia olasz rendszer.

[00:09:03]Na most a teljesen egyértelmű, hogy Európának ezen a területen is a saját képességeit sokkal jobban ki kell építenie, mint jelenleg van.

[00:09:14]Ez ebben a NATO-ban konszenzus van.

[00:09:17]Az amerikaiak nyomják saját maguk azt, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb felelősséget Európa védelméért.

[00:09:24]És ennek egy kis szelete, de nagyon fontos szelete a rakétavédelmi képesség.

[00:09:30]Most meg ugye Ukrajna megpróbál ebbe beleszállni nyilván azzal a szándékkal, hogy ő majd megosztja a saját tapasztalatait, ugye, ami tegyük zárójelbe, ingyen van.

[00:09:45]A a nyugatiak meg majd legyártják ezeket az eszközöket, és ezeknek egy jó részét majd odaajándékozzák Ukrajnának.

[00:09:51]Ugye ez a ez az ukrán elképzelés erről a dologról.

[00:09:56]Ez bizonyos szintig egyébként az európaiak is ebbe benne lehetnek, ugye, mert egy csomó információ tapasztalatot nyernek a a az orosz ballisztikus rakéta karakterisztikájáról, ami segíti őket a a meglévő rendszerek továbbfejlesztésében.

[00:10:17]Tehát ez le lehet egy működőképes modell.

[00:10:22]És hát Európának sokkal több ilyen rakétavédelmi rendszerre van szükség.

[00:10:24]a jövőben.

[00:10:28]Tehát elképzelhető úgy is egy ilyen ö szövetség vagy koalíció, hogy Ukrajna nem NATO tag, jelenleg még nem is EU-ag, viszont mondjuk ezen a területen egy ilyen együttműködés, vagy hát hívjuk ezt szövetségnek vagy koalíciónak létrejöhet.

[00:10:45]Természetesen ugye itt alapvetően ebben a kérdésben a hadipari szereplők a a fontosak.

[00:10:51]Ugye ez egy ipari, hadiipari kérdés.

[00:10:54]Nyilván rá kell bólintania a az adott államok politikai vezetésének, mert nagy hadipari együttműködés soha nincsen állami politikai rábólintás nélkül.

[00:11:08]De itt semmi kétségem van felől, hogy a politikai rábólintás ezekben az országokban megvan egy ilyen együttműködésre.

[00:11:18]kérdés, hogy melyik fél mit tud ebbe beletenni, mennyi pénzt tud beletenni, mennyi fejlesztési kapacitást tud beletenni, mert ugye nem mindegy, hogy hogy mennyi pénz áll rendelkezésre, hogy a balisztikus rakétavédelmi képességet, ami egy nagyon drága képesség, azt a az adott országok fejlesszék.

[00:11:38]De akkor valószínűsíthető, hogy Ukrajna itt is a a tapasztalatokkal van úgymond Ukrajna tapasztalatait adja és cserébe várja, hogy majd adnak neki ingyen ilyen védelmi rendszereket.

[00:11:53]Nos, van itt egy érdekes hír.

[00:11:53]Az EP News hozta ki, hogy egy olyan szimulációs hadgyakorlat történt ugye a NATO részéről, amely során fölényes győzelmet aradtak a szövetség katonáival szemben az ukrán drónkezelők.

[00:12:05]Itt még mielőtt belemennénk magába a történetbe, hadd kérdezzem meg, hogy mik ezek a szimulációk, vagy hogyan kell ezt úgymond egy halandó embernek elképzelni, aki nem volt még ilyen ilyen helyzetben.

[00:12:17]Ugye én is olvastam ezt a hírt.

[00:12:17]Eleve a hír ilyen szenzációhajház clickbait módon van megfogalmazva.

[00:12:23]Minél többen kattintsanak el.

[00:12:26]Azt már fel se olvastam azt a részét.

[00:12:28]De ez teljesen normális.

[00:12:30]Ez is egyébként a tapasztalatátvételnek a az egyik módszere.

[00:12:34]Ö ugye már hogy lehet egy tapasztalatot átadni?

[00:12:37]Ukrán katonák odamennek és előadást tartanak arról mondjuk német katonáknak, hogy hogy is zajlik ez a fronton.

[00:12:45]Hát így is lehet csak így kevésbé hatékony.

[00:12:50]Leginkább úgy hatékony, hogy azok akik tudják, hogy ez hogy működik, ezek az ukránok azok közös gyakorlatot tartanak olyanokkal, akik nem tudják még, teszem hozzá, hogy ez hogy működik.

[00:13:03]Azoknak az a célja, hogy megtanulják.

[00:13:03]Ö, és ilyenkor az történik, hogy a az ukrán drón kezelők ráküldik a drónokat a a az európai katonákra, akik az addigi tudásuknak megfelelően próbálnak védekezni, vagy valamit kezdeni ezzel, és aztán ott szépen le lehet vonni a tapasztalatokat, hogy adott esetben a technikájuk nem elég jó, mit kell a technikán változtatni, vagy az eljárásrendjük nem elég jó.

[00:13:32]Ugye ezt nagyon sokan nem szokták figyelembe venni.

[00:13:34]Ugye itt nem csak technikákról van szó, hanem arról, hogy a katona az ki legyen képezve arra a technikára, és milyen eljárás móddal használja az adott technikát, mert lehet egy jó technikát rosszul is használni, és akkor nem ér semmit sem.

[00:13:52]Ugye azt tartalmazza még a cikk, hogy háromszor is leállították a gyakorlatot, hogy a katonák kitalálják, hogy hogyan lehetne megoldani ezt a problémát.

[00:13:58]Hát ez is teljesen normális egyébként.

[00:14:00]Tehát amikor a tapasztalatokat kell levonni, akkor érdemes időnként megállni a gyakorlat során, és ott helyben gyorsan, frissiben, melegében levonni a tapasztalatokat, mintogy lejátszani az egészet.

[00:14:17]Nem változtatni semmit.

[00:14:17]Ugye az egyik fél hagyonveri a másikat, és utána mit vonnak le a legvégén tapasztalatként?

[00:14:24]Nem, itt itt érdemes az ilyen gyakorlatok során elkezdeni valahogy, akkor kiderülnek bizonyos tapasztalatok, dolgok, akkor ott megáll, akkor változtat a a másik fél, akkor megpróbálják máshogy.

[00:14:34]És ezzel a ezzel a a próba szerencse alapon lehet javítani a a teljesítményet.

[00:14:43]Egy 24 éves drónpilótát is idéznek, aki azt mondta, hogy a svéd katonákban van potenciál, de a drónjaikon és a taktikájukon javítani kell.

[00:14:50]A NATO parancsnokok viszont még nem értik eléggé a drónhadviselést.

[00:14:56]Jó.

[00:14:56]Ugye amikor a 24 éves, mit tudom én, szakaszvezető nyilatkozik arról, hogy a mondjuk a svéd hadsereg vezérkari főnöke mihez mennyire ért, azért ezeket érdemes hogy is mondjam, csak szódavízzel kezelni ezeket a ezeket a dolgokat.

[00:15:14]Öz teljesen világos.

[00:15:19]Azért hívják őket meg, mert a mert a nyugati hadseregek is pontosan tudják, hogy mit nem tudnak.

[00:15:27]Szeretnének megismerkedni a legújabb eljárásokkal.

[00:15:29]Ö de azért, mert mondjuk a 24 éves szakaszvezetőnek sikerült néhány másik 24 éves szakaszvezetőt eltalálnia egy gyakorlat során, legalábbis virtuálisan, attól még olyan nagyon messzemenő következtetéseket mondjuk egy hadvezetésnek a felkészültségéről nem érdemes levonni.

[00:15:52]Rátérnék akkor egy kicsit az orosz-ukrán fronthelyzetre.

[00:15:54]Ugye arról már beszéltünk, hogy egy nagy szabású drón támadás is egyébként rakétatámadás is érte Ukrajnát itt tegnap, meg így ma hajnali órákban.

[00:16:05]De hogyan értékeled magát az egész fronthelyzetet?

[00:16:07]Ugye volt szó hetekkel ezelőtt arról, hogy elindulhat egy tavaszi nagy orosz offenzíva.

[00:16:11]Ennek látszik-e bármilyen jele, vagy most mi a helyzet ezzel?

[00:16:16]Mert teljesen eltűnt a hír csatornákról az orosz tavaszi offenzíva, illetve ugye voltak itt azért tűzszüneti napok is az elmúlt időszakban.

[00:16:25]Donald Trump is újra megszólalt egyébként, hogy ő békét vár, vagy békét kellene kötni itt ebben a háborúban.

[00:16:31]Vársz bármilyen előrelépést akár a fronton, akár a diplomáciában?

[00:16:36]Először kezdjük a kezdjük a a nagy tavaszi offenzívával.

[00:16:39]Én is hallottam róla, hogy Oroszország nagy tavaszi offenzívát tervez.

[00:16:44]Hát az a helyzet, hogy ezt a ezt az offenzívát hát mikroszkóppal se lehet megtalálni.

[00:16:49]Tehát a harcok folytak tovább.

[00:16:55]De ezt főleg az ukránok mondták egyébként.

[00:16:57]É persze mondjuk az az is egy jó kérdés, hogy vajon az ukránok miért mondták ezt?

[00:17:04]azért, mert a saját hírszerzésük szerint tényleg akartak az oroszok egy tavaszi offenzívát indítani, vagy azért mondták, mert azt mi, mert tudták, hogy nem akarnak ilyet indítani.

[00:17:15]De hogyha azt mondják a világnak, hogy az oroszok ilyet akarnak indítani, és aztán mégse történik meg, akkor utána el lehet azt mondani, hogy a hős ukrán védők megakadályozták, hogy a az oroszok tavaszi offenzívát indítsanak.

[00:17:28]Ezt nem lehet pontosan tudni, hogy ki mit ugye ez egy csomó propagandaszempont van ebben, ki milyen propaganda játékot játszik.

[00:17:38]Mindenesetre szó volt nagy tavaszi offenzívá, amit mondom, mikroszkóppal se lehet megtalálni, tehát nem történt igazán nagy tavaszi offenzíva.

[00:17:49]A tavaszból hátra van még körülbelül két hét.

[00:17:54]Ö, utána már nem is csoda, hogy áttértek a nagy nyári offenzívának a narratívájára.

[00:18:03]Ö, és aztán az is lehet, hogy ebből se lesz semmi.

[00:18:05]Ö, tehát egy egyébként is az a helyzet, hogy a a fronton pontosan a drónok miatt és egyéb más a nagyon kifinovult szenzorok miatt lehetetlen elbújni ezen a hadszíntéren, ezért lehetetlenség igazán nagy offenzívát indítani.

[00:18:24]Ennek a háborúnak a a megvívásának a módja leginkább beszivárgásokkal szokott zajlani.

[00:18:36]Nagy offenzívak eleve kudarcra vannak ítélve.

[00:18:42]Úgyhogy én magam megnék erősen lepve, hogyha itt tényleg elindulna egy valami ténylegesen komoly nagy offenzíva, ami adott esetben még sikert is elérne.

[00:18:55]Én mondom, ezen komolyan meglepődnék.

[00:18:57]Ön azt gondolom, hogy a harc hasonló módon, ahogy eddig is folyt, kicsi beszivárgó egységekkel, akik ö lépésről lépésre, hát gyakorlatilag centiméterről centiméterre haladhatnak előre, ha egyáltalán valamennyit.

[00:19:15]És így lehet területeket elfoglalni, vagy visszafoglalni, de egyébként, hogyha egy szóban kéne kifejeznem a a fronton a helyzetet, akkor padhelyzet van.

[00:19:26]A sokkal inkább zajlik a háború a Hátországban.

[00:19:29]És itt sincsen újdonság egyébként már ez jó ideje ez folyik.

[00:19:32]Az oroszok rombolják a az ukrán infrastruktúrát, energetikai infrastruktúrát, export és import infrastruktúrát.

[00:19:44]Tehát például a odesszai kikötőnek a a támadása az az ide tartozik.

[00:19:50]Ugye Oroszország vagy Ukrajna importálna mondjuk olajat.

[00:19:57]Nyilván, hogyha a kikötőket rombolják, csökken Ukrajnának ez a fajta importképessége, hogyha exportálni akar gabonát, ami ugye az egyik legnagyobb export cikke, akkor is, hogyha rombolják a a kikötői infrastruktúrát, nehezebben fognak tudni exportálni.

[00:20:14]A másik oldalon Ukrajna folyamatosan támadja Oroszországnak az az olaj feldolgozó és olajxport infrastruktúráját, például finomítókat vagy kikötőket.

[00:20:29]Ö Szent Pétervár mellett van két kikötő.

[00:20:34]A Fekete tengeren van egy kikötő, amelyiket többször visszatérően támadt Ukrajna.

[00:20:44]Ugye ebben az a logika, hogy Oroszországnak jó volt ilyen szempontból az iráni háború.

[00:20:51]mondom csak ilyen szempontból egyébként, mert egyfelől megnövelte a keresletet az alternatív olaj ellátások iránt.

[00:21:02]Tehát a ami ami nem az öbölből származik, tehát az orosz iránt is.

[00:21:06]Másrészt megemelte az árakat.

[00:21:06]Ugye régebben 60 dollár körül volt a Brentnek a hordónkénti ára.

[00:21:12]Időnként felugrott 120 dollárig is.

[00:21:15]Most éppen nem tudom mennyi, de de olyan 100 környékén van.

[00:21:20]Ugye ez is jelentősen magasabb a 60-nál, tehát Oroszország nagyobb bevételeket tudálni, kivéve, hogyha Ukrajna hatékonyan tudja rombolni az orosz exportképességet, a kikötőket, mert akkor annyival kevesebbet tud exportálni, és ebben jelentős sikereket ért el Ukrajna.

[00:21:43]Én egyébként azt gondolom, hogy köze van ehhez annak, hogy most már Putyin is néha tesz olyan kijelentéseket, amelyek azt mondják, hogy tulajdonképpen közeli itt a háborúnak a a vége.

[00:21:55]Tudék ők is pontosan tudják, hogy lehet, hogy jelen pillanatban ez még nekik még úgy is, hogy a kikötőiket rombolják, ez még nekik kedvező, hogy magasan van a az olajár.

[00:22:08]De hogyha az amerikaiak egyszer lezárják az iráni háborút, újra nyílik a hormuzis szoros, akkor viszonylag záros határidőn belül az olajárak ismét le fognak csökkenni.

[00:22:21]Attól függ persze, hogy mi lesz a tartalma ennek a megállapodásnak Iránnal, de ideális esetben még akár 60 dollár alá is zuhannak az olajárak.

[00:22:31]És ebben az esetben, elnézést a kifejezésért, de Oroszország ott fog állni letolt gatyával.

[00:22:39]Mert megszűnnek a bevételei.

[00:22:43]Úgyhogy ez ezt szerintem nyilván számításba veszi az orosz vezetés is.

[00:22:48]És ezért aztán előbb-utóbb majd megállapodást fog kötni Ukrajnával.

[00:22:54]De ehhez persze szükségesek az amerikaiak.

[00:22:56]Önmagukban a két ország együtt, vagy csak csak önmagában a két ország nem fog tudni egymással megállapodni.

[00:23:03]ahhoz kellenek az amerikaiak, akik akár ígéretekkel, akár fenyegetésekkel ráveszik a mindkét felet, hogy itt ott engedjen.

[00:23:13]De de az amerikai külpolitikának a sávszélessége az nem elég széles ahhoz, hogy egyszerre tudja kezelni a két háborút.

[00:23:23]Most egyértelműen az iráni háborúra koncentrál.

[00:23:28]Plusz ugye most még ott van a Pekingi lát a Trump elnök packingi látogatása, az is nagyon sok energiát lefoglal, de amikor ezeket majd maga mögött tudja, akkor majd rá tud fordulni az ukrán háborúra.

[00:23:44]Nos, akkor itt egy másik kérdés, ugye, ami a Kaukázust érinti, itt mi is beszámoltunk róla, meg foglalkoztunk is vele, hogy az Európai Unió vezetői ugye Jerevába látogattak itt nem annyival, tehát nem olyan régen, egy-két héttel ezelőtt és megállapodásokat kötöttek ugye Örményország és az Európai Unió között, amelyek sok mindenről szólnak, tehát kereskedelemtől kezdve, kulturális együttműködés satöbbi, satöbbi.

[00:24:06]Na most ennek van egy olyan folyománya egyébként az is szóba került, hogy Örményország esetleg csatlakozna meg hogyan tudna közelebb kerülni az Európai Unióhoz.

[00:24:14]És hát ez az, amit már a már már Oroszország sem hagyott szó nélkül.

[00:24:18]Ugye Maria Zarahova külügyi szóvívő volt, aki bírálta Jerevánt, és azt mondta, hogy ezek Oroszország ellenes lépések és a kétoldalú kapcsolatok súlyos romlásával fenyeget.

[00:24:30]De maga Valal Egymir Putyin is május 9-i egyik sajtótájékoztatóján beszélt erről egy kérdésre válaszolva.

[00:24:37]és komoly következményeket említett, hogy mérlegelni kell örményorszárnak a lépéseit, és hogy azt javasolja, hogy ne menjenek el a végleekig.

[00:24:44]Na most ezekből a kijelentésekből többen arra következtetnek, hogy akár itt egy komolyabb feszültség is kialakulhat, akár még egy katonai feszültség is.

[00:24:55]Gondolom nyilván a grú példából vetítik ezt vissza.

[00:24:58]Mit gondolsz erről?

[00:25:03]Honnan közelítsünk ehhez?

[00:25:03]Ö induljunk el onnan, hogy nem olyan régen még tulajdonképpen formálisan még most is, Oroszország és Örményország szövetségesek voltak.

[00:25:13]Ugye Örményországnak a a legnagyobb kihívója vagy ellensége ez Azerbajdzsán, ugye a karabach problémakör okán.

[00:25:26]Na most az történt itt ugye néhány évvel ezelőtt lezajlott egy viszonylag gyors háború, ahol kihas az Azerbajdzsáia kihasználták azt, hogy Oroszország le van kötve Ukrajnába, és villámgyorsan visszaszerezték a a karabaki területeket.

[00:25:49]Azerbajdzsánnak ott van, vannak erős szövetségesei, például Izrael vagy Törökország.

[00:25:54]Érdekes dolog egyébként, hogy Izrael és Törökország így vannak egymással.

[00:26:02]Eközben mind a ketten szöveg szövetségesei Azerbajdzsánnak.

[00:26:08]Jerevánnak, tehát Örményországnak pedig csak Oroszország van, és Oroszország nem igazán segített nekik ezalatt a háború alatt.

[00:26:17]Tehát Örményországban nagyon sokan úgy értékelik, hogy a az ősi, régi szövetségesük elárulta őket.

[00:26:26]Egész egyszerűen Oroszország le volt annyira kötve Ukrajnában, hogy nem volt képes igazán segíteni örményországnak.

[00:26:39]Nagyjából ez a helyzet.

[00:26:39]Most ebben a helyzetben örményország keresi a barátokat, keresi a kiutat.

[00:26:44]És ugye az egyik lehetőség az az Európai Unió, ugye azon belül is egyébként Franciaország az, amelyik különösen szoros kapcsolatokat ápol örményországa ennek.

[00:26:56]És megvan a a maga hagyománya egyébként történelmi okai ennek a dolognak.

[00:26:59]De a az itt a lényeg, hogy hogy Örményország keresi a lehetséges alternatív szövetségeseket.

[00:27:11]És így jön a képbe az Európai Unió.

[00:27:13]egyébként Jerebánban most az Európai politikai közösségnek a tanácskozása zajlott.

[00:27:19]Ugye nem olyan régen egyébként volt Budapesten is egy európai politikai közösség csúcstalálkozó.

[00:27:26]Ugye a a az Orbán kormány alatt, amikor Magyarország volt az EU soros elnöke, akkor Budapesten volt ez a találkozó.

[00:27:34]Most fél fél évente rendeznek egy ilyen csúcsvákozót.

[00:27:37]Most Örményországban volt, és ennek a a margóján írták alá ezeket a megállapodásokat.

[00:27:47]Ugye ezek kísértetiesen hasonlítanak azokhoz a a megállapodásokhoz, amit a háború kitörése előtt már nem 22-ben, hanem 14-ben Ukrajna kötött az Európai Unióval, és ami miatt ez az egész elindult.

[00:28:05]De én úgy látom, hogy Oroszország ebben a pillanatban igazándiból csak fenyegetőzni tud.

[00:28:10]Bár vannak egyébként orosz katonák örményországban, nem pont Jeremálban, de Örményországban.

[00:28:22]De ezek kevesek voltak ahhoz, hogy Azerbajdzsán ellen megvédje őket.

[00:28:25]És kérdéses, hogy önmagában mekkora problémát tudnának okozni.

[00:28:31]Oroszország le van kötve, súlyosan le van kötve Ukrajnában, ezért most tulajdonképpen igazándiból csak a fenyegetőzésnek az eszközéhez tudott nyúlni.

[00:28:43]Még van egy kis időnk, úgyhogy hadd kérdezzelek Iránnal kapcsolatban is.

[00:28:45]Ha már azt említetted, hogy az orosz-ukrán fronton padhelyzet van, ugye erre a konfliktusra is azt szokták mondani most az elemzők, ugye egy padhelyzet van a hormozi szoros tekintetében mindenképpen.

[00:28:56]Milyen kilátásokkal nézette ezt az egész konfliktust?

[00:28:59]Ugye innen Európából olyan tekintetben aggódnak, vagy nézik, hogy meddig megy föl az olaj ára, de egyrészt biztos vagyok benne, hogy vannak más szempontok is, másrészt meg meg itt kérdés Iránnak a jövője is, tehát hogy egy milyen Irán fog ezután maradni?

[00:29:18]Hát ugye azt azt megjósolni, hogy milyen Irán marad, ez nagyon nehéz.

[00:29:19]Számtalan dologtól függ.

[00:29:23]Ugye az van egy-két biztos dolog.

[00:29:27]Először is jelen pillanatban a ez ezen a néhány napon nem tudom mikor jelenik meg ez a podcast, de ezen a néhány napon, ami ami alatt mi most beszélgetünk a az amerikai kínai csúcstalálkozó a legfontosabb az Egyesült Állam Szám most ugye május 14-én beszélgettünk és 15-én fog megjelenni a beszélgetés, úgyhogy na akkor stimmel mondok.

[00:29:50]Tehát ez ezen a néhány napon ez a legfontosabb.

[00:29:52]Én ez ez a ezek alatt a napok alatt komolyabb eszkalálódásra nem számítok.

[00:29:58]Nyilván az amerikaiak ki fogják várni, hogy mit mond a kínai elnök, hajlandó-e a kínai elnök nyomást gyakorolni Iránra vagy sem.

[00:30:09]Ez ezeket ezeket majd meglátjuk.

[00:30:12]Persze az nem biztos, hogy kiderül, hogy hajlandó-e, csak lehet, hogy utólag fog kiderülni, tehát nem biztos, hogy ezt majd sajtótájékoztatom bejelentik a felek.

[00:30:19]De utólag lehet, hogy hogy ki fog derülni.

[00:30:22]Mindenesetre, amikor az végetér, akkor az amerikaiak nyilván visszafordulnak, mint prioritás a az iráni helyzet, vagy a hormuzi szoros helyzete felé.

[00:30:32]Ugye jelen pillanatban az az a föállás, hogy az amerikaiak megakadályoznak minden iráni olajexportot.

[00:30:41]Az irániak pedig fenyegetésekkel a legtöbb hajót el tudják attól riasztani, hogy elinduljon kifelé a hormózi szorosba.

[00:30:49]azért mondom, hogy a legtöbbet, mert azért naponta néhány ki kilóg hogy így mondjam kisurran a szoroson ugye leginkább az ománi felségvizeken, tehát nem a hagyományos útvonalon keresztül, hanem az ománi felségvizeken keresztül.

[00:31:07]Időről időre egyébként ezek belefutnak mindenféle problémákba, de azért naponta néhány hajó el tudja hagyni.

[00:31:14]Na most ez nyilván nem elég ahhoz képest, hogy korábban mekkora volt a a forgalom.

[00:31:19]Ezért én arra számítok, hogy újra előtérbe kerülnek a tárgyalások most már vagy kínai nyomásgyakorlással, vagy anélkül.

[00:31:28]Ugye akkor az amerikaiak ehhez, hogy a kínaiak mennyire vannak benne, hozzá tudják alakítani a saját stratégiájukat, és meglátjuk, hogy elég lesz-e továbbra is fenntartani ezt a gazdasági jellegű nyomásgyakorlást az ő részükről, vagy pedig újra el kell kezdeni bombázni bizonyos célpontokat.

[00:31:52]Ugye itt lehetnek még katonai célpontok is egyébként, de alapvetően a a polgári infrastruktúrális célpontokat lehet bombázni, amelyik mondjuk az iráni gazdaság szempontjából lehetnek fontosak.

[00:32:08]Hidak, vasútvonalak, ilyesmi.

[00:32:13]Itt igen.

[00:32:14]Tulajdonképpen ahhoz még térjünk egy picit vissza.

[00:32:16]Tehát az fontos az amerikaiaknak, hogy azért ez záró határidőn belül lezárják.

[00:32:19]Ez nem tarthat el nekik évekig, mint az ukrajnai háború.

[00:32:25]Ez annál sokkal fontosabb, hogy viszonylag záró határidőn belül ezt lezárják.

[00:32:30]November elején jönnek a félidős választások.

[00:32:35]Legeslees legkésőbb a kampány vége előtt ezt le kell zárni.

[00:32:40]Tehát tulajdonképpen leginkább már ezen a nyáron le kellene ezt zárni, ezt az ügyet.

[00:32:48]De amért itt tartunk, ugye itt ahogy mondtam is, hogy nyilván nem csak az olajárában mérhető majd ennek a háborúnak a következményei.

[00:32:53]Az egy ugye egy kérdés, hogy Iránnal mi lesz, de mennyiben változtatja meg szerinted ez a konfliktus egyébként akár a térségnek a geopolitikai helyzetét, akár ugye a tengerekkel kapcsolatos kérdéseket, amik felmerültek, ugye, mert itt a hormozi szorosnál azért elég komoly kérdések vannak, hogy most ki hajózható, kinek hova, mihez van joga, ki tud biztosítani egy szorost, ki nem.

[00:33:18]Ugye azzal, hogy nem tudom, hogy az európaiak mit küldenek, hogy küldenek oda segítségnek, ez is jelzésértékű.

[00:33:24]Tehát hogyan látod ezt ezt a folyamatot, ami ami egy kicsit ilyen ilyen keveset beszélünk róla, mert nem enny ilyen direkt folyamatok, de mégis végbe mennek ez alatt a hetek.

[00:33:36]Nézzük először a a hormózi szorossal, illetve a szorosok hajózhatóságával.

[00:33:41]Ugye az irániak azt próbálják elérni, hogy kvázi mintha szuverenitásuk lenne a szoros felett, ők szedhessenek áthaladási díjat.

[00:33:53]Ez teljesen kizárt, hogy az amerikaiak ebbe belemenjenek.

[00:33:55]tudnilé, ez precedens értékű lenne, és az összes többi hasonló szoroson a parti államok megpróbálnának, mondjuk a Malaka szoroson Indonézia megpróbálna áthaladási díjat szedni, amelyik a szabadhajózást teljesen tönkretenné.

[00:34:11]Hát ez nem ez nem megengedhető.

[00:34:16]Ezért ebbe nem fognak belemenni.

[00:34:18]Az egy jó kérdés, hogy a megállapodásnak majd amikor létrejön, része lesz-e valamilyen katonai felügyeleti megállapodás?

[00:34:30]Tehát ugye, mint korábban, nem voltak ott csak a közelben amerikai és egyéb erők, ugye, mert egyébként vannak más bázisok is a közelben, mondjuk európai országoknak, a briteknek másoknak haditengerészeti bázisaik.

[00:34:49]Közelben állomásoztak erők, de magát a hormózi szorost nem kísérték folyamatosan figyelemmel.

[00:34:55]Nem kizárt, hogy a ugye mivel a bizalom elúszott a háború miatt, ezért a a a majdani béke megállapodásnak valami olyan záradéka is lehet, amelyik valamifajta ellenőrzési mechanizmust ír elő, és hogy aztán azt kicsinálja az amerikaiak, vagy az amerikaiak és az európaiak, vagy bevonnak ebbe más Coalition of the Willing módszerrel, akár Ázsiából, hatalmakat számtalan módja lehet ennek.

[00:35:29]Ezt majd meglátjuk a amikor amikor odajutnak.

[00:35:32]A másik kérdés, hogy a közelkelet egészének a biztonságára ez milyen hatással lehet.

[00:35:40]Ugye az a helyzet, hogy tulajdonképpen egy folyamatos van egy folyamatosan zajló átrendeződés, amelyben tulajdonképpen egyre több arabors ország köt Izraellel békét és akar jó viszonyban élni Izraellel.

[00:36:03]Ugye régebben, amikor Izrael megalakult, az volt a felállás, hogy minden arab ország Izrael ellen volt.

[00:36:12]És aztán szépen lassan egyenként Egyiptommal vagy másokkal békét kötöttek, és elkezdtek együttműködni, vagy látványosabban, vagy kevésbé látványosan, de mindenesetre egyre jobban együttműködtek az Ábrahám akkordok, amik ugye a Trump első elnöksége alatt születtek.

[00:36:37]egy nagy lökést adtak ennek a folyamatnak.

[00:36:39]Itt igazán a korona égzer az lett volna, hogyha Szaarábia is belép ezek közé a az államok közé, és rendezi a viszonyát Izraellel.

[00:36:50]Sok ellemző szerint, és hajlamos vagyok egyetérteni velük, a Hamasznak a támadása október 7-én 23-ban ugye azért indult, hogy ezt lehetetlenné tegye ezt a ezt a közeledést.

[00:37:06]Tehát és a Hamasz mögött Irán van.

[00:37:09]Tehát Irán egy olyan aktor volt a ö a a környéken, aki képes volt arra, hogy hát botot dobjon a megbékélés küllői közé.

[00:37:27]Most Iránnak ezt a képességét azóta súlyosan rombolták.

[00:37:29]Ugye alapvetően Izrael az iráni proxiknak a rombolása során.

[00:37:37]Hamas, Hezbolla, aztán a szíriai iráni befolyás összeomlása után.

[00:37:46]Lényeg az, hogy ez a képessége jelentősen csökkent Iránnak, de megmaradt a ballisztikus rakétaképessége, amit aztán láttuk ebben a háborúban használt is, mégpedig ugye érdekes módon mondjuk az Egyesült Arab Emirátusok ellen sokkal több támadást indított, mint Izrael ellen.

[00:38:04]Pedig az is egy muzmán ország, igaz, hogy más, tehát nem Sia, hanem szuni.

[00:38:09]Ö de az az a lényeg, hogy itt a a térségben a legtöbbeknek mostanra már világosan körvonalazódott az, hogy Irán semlegesítése nélkül, és azért használom a semlegesítés szót, mert vagy megváltozik az irányultsága az országnak, vagy valamilyen más módszerrel megszűnik a lehetősége a megmaradt irányultságú országnak, hogy befolyásolja ezeket a folyamatokat.

[00:38:39]De az lényeg, hogy hogy le nagyon sokaknál leesett már a tantusz, hogy Irán semlegesítése nélkül nem lehet hosszútávú kiegyezést csinálni a térségben.

[00:38:54]Na, hogy ez a semlegesítés sikerül-e az ügye itt a kérdés.

[00:38:57]Nagyon szépen köszönöm Siklosi Péternek, hogy eljött.

[00:39:00]Természetesen fogjuk tovább elemezni a történteket.

[00:39:03]Köszönöm szépen, hogy meghívtál.