Küszöbön a román kormányválság: a magyarellenes AUR veheti át a hatalmat? - Köő Artúr

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]És nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm Dr.

[00:00:08]Kő Artur, történészt, a Magyarság Kutatóintézet munkatársát, az NK tanár segédjét.

[00:00:15]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:17]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:17]Üdvözlöm a hallgatókat, nézőket.

[00:00:20]Ez egy olyan adás lesz, ami egy picit visszanéz a múltba a történelem segítségével, viszont egy aktuális témához is kötődik.

[00:00:26]Ugye Magyarországon most 2026-ban, április 12-én voltak az országgyűlési választások.

[00:00:31]Ezek a választások egy kormányváltással eredményével értek úgymond véget.

[00:00:36]Tehát kormányváltás lesz az országban.

[00:00:41]És hát ez hogyan érinti ö a magyarságnak azt a részét, aki nem azanyaországban él, hanem most konkrétan ugye a Romániában élő magyarsággal szeretnék foglalkozni és velük kapcsolatban szeretnélek kérdezni, hogy hogyan alakult az erdélyi magyar politika itt akár a rendszerváltástól kezdve, hogyan milyen, hogyan és hogyan milyen kapcsolata volt ugye az anyaországi politikával, akár a társadalommal.

[00:01:06]Úgyhogy majd én azt várom, vagy azt kérem, hogy minden, amit te akár izgalmasnak tartasz, nyugodtan hozd be az új szempontokat is, mert én ezt így felvetettem csak ezt a kérdést, és majd valahogy jussunk el a máig.

[00:01:17]De hogyan indult el ez a rendszerváltás idején?

[00:01:24]Igen.

[00:01:24]Az elmúlt időszakban fölmerült kérdésként, hogy egyáltalán a határon túli magyarság kérdésköre erdélyi viszonylatban román belpolitikai kérdés, vagy pedig csupán anyaországi kérdés, vagyis is is meglátásom szerint mind a magyar belpolitikának hatása van az erdélyi magyarság életére, mind pedig az erdélyi magyarság sorsa, ha úgy tetszik, a román belpolitikai élet alakulása nagyban meghatározza azt, hogy az anyaországban a határon túli magyarság kérdése kapcsán milyen szemlélet formálódik.

[00:01:59]Úgyhogy azt gondolom, hogy bármennyire is szeretnénk a kettőt külön választani, mind a kettőnek borzasztóan nagy hatása van egymásra, és ez rögtön ugye a rendszerváltoztatás után már látszódott.

[00:02:11]Tehát azt lehet mondani, hogy 1990 óta napjainkig jól kimutatható egyik, illetve másik a magyar belpolitikai élet hatása az erdélymassarság sorsáról, illetve a román belpolitikai élet alakulása az anyaországi eseményekre.

[00:02:27]Ugye itt ha azért is gondoltam aktuálisnak ezt a témát itt a felvezetőben, lehet, hogy erre most nem tértem ki, mert ugye a magyarországi választások eredménye már most lehet látni, pedig még egy pár hét telt el ugye a választások óta, hogy okoz változásokat egyébként az erdélyi politikai életben is a magyarok között.

[00:02:46]És hát azért érdekes kérdés ez, mert ugye itt a rendszerváltás idején, amikor levetette magáról Magyarország végül is azt azokat a vagy megpróbálta levetni azokat a szocialista ideológiákat, amely azért nem a határon túli magyarokkal való kapcsolatpolásáról szólt leginkább, akkor ugye hogyan indultak el ezek a folyamatok.

[00:03:08]Úgyhogy arról is szeretnélek kérdezni, hogy hogy nézett ki ez itthon, és ugye hogy nézett ki Románián belül, mert ott azért egy kis késéssel indult el ugyanez a folyamat.

[00:03:18]Nagyon fontos, amit kérdeztél, és talán érdemes pont innen elindulni, hogy 1990 itt Kelet-Európában egy óriási földrengésszerű változásokat okozott.

[00:03:30]Ugye a szocialista tömb országai szabadfüggetlen országokká váltak, és 1990 és 1994 között is rögtön tapasztalható volt, hogy a magyar közvélemény akar foglalkozni a határon túli magyarság kérdésével.

[00:03:45]akárcsak 1990 előtt az 1990 utáni szemlélet is bipoláris volt.

[00:03:51]Ugye ha megnézzük 1990 előtt egy része a magyar társamnak annak ellenére, hogy maga a kérdéskör tabunak számított, folyamatosan érdeklődött nyomon követte a határon túli magyar testvérein életének alakulását.

[00:04:08]És ez jól megmutatkozik 1988-ban, amikor a román falurombolással szembeni tüntetés zajlik.

[00:04:14]A másik fele viszont a társalomnak, főleg a fiatalabbak, két generáció is úgy nő föl, hogy sem az iskolában nem hal a határon túli magyarságról.

[00:04:27]ilyen szempontból vagy ebből adódóan pedig nem is érdeklődik a határtúli magyar testvérei iránt.

[00:04:31]Na most ez a kettősség, ez megmutatkozik 1990 után is.

[00:04:36]Ugye az akkori győztes MDF [horkantás] kormánypártok legnagyobbika ugye rögtön kinyilatkoztatta.

[00:04:43]Hát ez a emblematikus mondat, hogy t lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akarok lenni az akkori frissen megválasztott miniszter elnök szájából.

[00:04:54]egyértelműen a környező országok fővárosaiban is vízhangra talált.

[00:05:02]A másik része viszont a társalomnak vitte tovább azt az örökséget, azt a szomorú örökséget, amelyet 1990 előtt ugye magába szívott.

[00:05:12]Ez pedig az, hogy hogy nem kell foglalkozni a határon túli magyarok kérdéseivel, életével, sorsának alakulásával.

[00:05:21]Persze ezt úgy tette, hogy szépen becsomagolta egy olyan gondolatkörbe, hogy hát azért nem tesszük ezt, hogy ne essen bántódásuk, hogy ne bántsák őket a többségi anyaország beliek, illetve maga a a szomszédországok kormányai.

[00:05:37]És akkor nagyjából ez alapján alakult a a határon túli magyarokról való gondolkodás.

[00:05:43]De mégis ez a lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akarok lenni.

[00:05:48]egy olyan lavinát indított el, amely mind a mai napig tart.

[00:05:53]Ö megjegyzem ennek a lavinának, ennek a folyamatnak ma úgy látszik körvonalazódni, az volt a vagy az lett a végicsengése, hogy ma már a magyar társadalomnak nagyon-nagyon szűk része, alig néhány százaléka-a gondolkodik úgy, hogy a határon túli magyarokkal nem kell foglalkozni.

[00:06:13]a határon túli magyarok szavazati jogát meg kell vonni és a többi és a többi.

[00:06:17]Tehát azt lehet mondani, hogy az a baloldali gondolat, ami erre épült, és ne felejtsük el, 2004-ben több százatot lehetett ezzel begyűjteni, hogy hergeltek a határon túli magyarok ellen.

[00:06:33]Ma már nincs rá igény, és teljesen a törtelems szemét dombjára került.

[00:06:38]Azért egyébként annyit megjegyzek, hogy most is volt ez kampánytéma, tehát visszavissza kúszott itt ott akár a szőnyegek alól.

[00:06:45]Ez a fajta kampányüzenet.

[00:06:48][torokköszörülés] Igen, csődöt mondott teljesen.

[00:06:51]Tehát azt mondom, és annak vagyok a híve, hogy azt állítom, hogy fogalmazok Pestesen, ma már gáz, ha valaki a határon túli magyarok jogait, akár szavazati jogát, akár létezését és fontosságát kérdőjelezi meg.

[00:07:07]Tehát ezért mondtam, hogy ugye április ilyen szempontból is egy történelmi dátum, mert gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy a magyar társamnak jelentős része, több mint 90%-a akar és szeretne foglalkozni a határonúi magyarság kérdéseivel, mert érzi azt a testvéri szálat, azt a köteléket, ami összeköti.

[00:07:27]Akkor azt el lehet mondani, hogy az a úgymond jobboldali politika, ami ezzel ezt fontosnak tartotta, ezt elkezdte kommunikálni, annak akkor van egy sikere, egy eredménye.

[00:07:39]Igen.

[00:07:39]Ugyanakkor azt is állítani kell, beszélni kell róla, hogy ez egy rögös út volt.

[00:07:44]Tehát ugye 1994 az MSZPSDS kormány megalakulása egy teljesen merőben más fordulatot hozott.

[00:07:56]Ugye mindenféle indokokkal, például a NATOba, illetve az Európai Unióban való sietés okán az akkori kormány, lásd 1996, amikor ugye egyezmény születik a románokkal a magyar kormány részéről, arról szól, hogy lényegében tudjuk, hogy vannak, de nem akarunk feltétlenül foglalkozni velük.

[00:08:23]Ilyen szempontból rögös volt az út.

[00:08:24]Aztán 1998-ban a kormányváltás és ide a Fidesz kormányra kerülése egy új helyzetet teremtett.

[00:08:30]És hát mérfölkölnek tekinthető 2001 ugye az a bizonyos törvény, amely a magyar igazolvány kiadásáról szólt, és a határon túli magyarság számára az anyországon belül nemcsak utazási kedvezményt adott, hanem különböző kulturális területeken lehetőségeket nyitott meg számukra, és onnantól kezdve gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen volt, csak időkérdése volt, hogy valamikor valamilyen formában a magyaroknak altárunk túli magyar magyaroknak állampolgársági lehetőséget kell biztosítani.

[00:09:03]Természetesen akkor is különböző visszhangok hallatszottak, ugye óriási fölháborodás kellett például ugye Bukarestben is, abban a Bukarestben, aki már 1990-91-ben a moldáviai románok számára lehetőséget biztosított a román állampolgárság felvételére, de 2001-ben úgy tállalta a honlosítási, bocsánat a a magyar igazolvánnyal kapcsolatos státusztörvényt, mintha a világ legnagyobb tragédiája lenne, és magyar Magyarország szeretne beavatkozni Románia belügyeibe.

[00:09:36]Tehát ugye ez a trükk a a utódállamok részéről mindig vagy nagyon sokáig bevált, de aztán 2010-ben egy teljesen új fejezet kezdődött.

[00:09:47]Ma már meg szinte megkérdőjelezhetetlen Európa, Kelet-Európa bármelyik országában is, hogy akár valaki kettős állampolgár legyen.

[00:09:58]Majd visszatérünk még ide a magyar szálakhoz, mert úgy értem, hogy magyarországi szálakhoz, de hogyan kezdődött el Romániában a rendszerváltás után a magyarságnak a politikai életbe való becsatlakozása?

[00:10:10]hogy egyáltalán az igény, hogy itt akár egy pártot kell létrehozni, meg kell próbálni a román politikában részt venni és artikulálni a magyarságnak az érdekeit.

[00:10:22]Az erdélyi magyarság részéről azt gondolom teljesen egyértelmű volt, hogy egy több pártrendszerben egy magyar pártot is kell létesíteni, ami képviseli a magyarság érdekeit Bukaresben.

[00:10:32]A románság részéről természetesen az lett volna az elsődleges cél, hogyha ha nem jön létre egy ilyen egy ilyen párt.

[00:10:42]önmagában véve a Marosvásárhelyi program, a ami aztán ugye fekete lapként, oldalként kerül be mind, mi pedig a románság történelmébe.

[00:10:53]Egyértelműen mutatta, hogy muszáj ilyen irányban megmozdulni a magyarságnak.

[00:10:59]Ugye ekkor jön létre a romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDS, ami mind a mai napig meghatározó és rendkívül érdekes.

[00:11:08]Később biztos a beszélgetés során vissza fogunk erre térni.

[00:11:10]Magának a pártnak a létrejötte mai napig is nagyban meghatározó, hiszen az erdélyi magyarság köreiben, mely úgy szintén egy előregedő társadalom.

[00:11:22]Ennek különböző okai vannak, ha majd úgy gondolod, kitérünk rá.

[00:11:27]gyakorlatilag meghatározó, és annak ellenére, hogy voltak később 2008-ban és 2011-ben is új magyar pártalapítási törekvések.

[00:11:39]Az idősebb generáció számára mind a mai napig megképzőjelezhetetlen, hogy az RMDSZ képviseli az érdekeit, még akkor is, ha sok esetben azt látjuk, hogy ez nem feltétlenül így van.

[00:11:50]kompromisszumra kényszerül Bukaresbe.

[00:11:53]Ha a koalíció kormánykoalíciónak a tagja, akkor sok esetben azt látjuk, hogy nem feltétlenül a magyar érdekeket nézi, tartja szem előtt, de egyértelmű, hogy a hát akkor 40-es éveki, 30-as évei környéken járó társam és annak tagjai úgy érzik, hogy ez az egyetlen olyan olyan párt, amelyik a az érdekeiket tudja képviselni Bukarestben.

[00:12:14]Azért itt ha már megemlítetted ezt a Marosvásárhelyi programot, programot, akkor kérlek csak egy pár mondat erejéig beszéljünk már arról, hogy mi is történik itt, miért történik, és milyen konzekvenciákat vonnak le mondjuk azon kívül, hogy a magyarságnak muszáj politikai szinten is jelen legyen.

[00:12:35]Ez a kérdés önmagában megérne egy külön műsort, de nagyon röviden összefoglalva a 90-ben mindenki olyan illúziókat kergetett, hogy a Demokratikus Romániában a kisebbségeknek valóban lesz joga érvényesíteni azt a kisebbségi jogot, amelyet már a trianoni béke diktátumtól kezdődően a különböző békeszerződések biztosítottak számára.

[00:12:57]Nem így volt a román belpolitikai élet átalakulása nagyban tükrözte azt is, hogy legyen az nemzeti liberális, legyen az szociáldemokrata, legyen az radikális jobboldali, mármint a a románság és a román pártok közül egyértelműen magyarellenes kampánytémákat feszeget, illetve a magyar ellenes állásponton van, és ezt képviseli a parlamentbe.

[00:13:25]Ö ennek egy emblematikus példája, hogy ugye Marosvásárhelyen sor kerül egy összetűzésre, egy etnikai összetűzésre, amelyet a románság provokált ki.

[00:13:34]Sok esetben nem is helyi románok, hanem oda buszoztatott románok voltak azok, akik megpróbálták a a magyar lakosságot vegzálni, törtek, zúztak, és hát ez egyértelműen jele volt annak, vagy megpróbált jele lenni annak, hogy oké, demokrácia van, rendben megtörtént a rendszerváltoztatás, de ti továbbra is tudjátok, hogy hol a helyetek.

[00:13:58]Erdély, Románia és a többi, és a többi.

[00:14:02]Természetesen ugye ennek vannak különböző áldozatai.

[00:14:03]rendkívül sok sérült, és mint mint valami seb a testen, ami a magyar-román együttélést és törtelmet illeti, ott van mind a mai napig.

[00:14:13]A az egyetlen egy pozitívuma, hogy a helyi cigányság kiállt a magyarság mellett, de egyértelműen megmutatta az esemény, hogy a demokrácia itt van, de nem adnak továbbra se semmit sem ingyen Romániába.

[00:14:29]A kisebbségi magyarságnak minden egyes könnyítésért, minden egyes jogért külön meg kell küzdenie.

[00:14:35]Szinte hétköznapról hétköznapra küzdeni kell.

[00:14:41]Ugye ez az esemény végül is egy olyan esemény, ha jól értem, ami a az megújuló román nacionalizmusnak vagy na nakak az egyik kifutása.

[00:14:50]Erre akartam utalni, tehát hogy hogy szinte logikusan végigkövethető, hogy ahogy a nacionalizmus nő, akkor elkerülhetetlen volt egy ilyenféle összetűzés.

[00:15:01]Ö igen, mondhatnánk így is, de ha megnézzük, akkor mind a mai napig a román társam körébe, ha választások ideje jön, legyen az Európai Uniós választás, vagy legyen helyhatósági választás, vagy vagy legyen országgyűlési választás, minden egyes esetben a magyar ellenes kártya jól jön.

[00:15:23]Ne felejtsük el, hogy nagyon nagy múltja és nagyon nagy támogatottsága volt a Nagy Románia pártnak Vadim Tudor vezetésével, mely örökséget aztán most visz tovább ugye az AUR.

[00:15:38]És korábban egy Facebook posztomban hívtam föl arra a figyelmet még április 12-e előtt, hogy bármi is lesz április 12-én, maradjon a régi kormány vagy legyen új kormány.

[00:15:51]egyértelműen foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy hogyan tovább a mi keleti szomszédunkat illeti, hiszen a román belpolitikai problémák, illetve a román gazdasági válság előbb-utóbb azt fogja előidézni, hogy az aur kerül kormányra.

[00:16:07]Ugye a tegnapi nap során a kormány elvesztette támogatottságát, úgy néz ki, hogy új kormány alakul.

[00:16:13]idő kérdése, hogy mikor fog az AUR kormányt alakítani.

[00:16:16]És bár mindenki a bizonyos Tihanyi beszéd kapcsán föl volt háborodva, de egyértelműen látni kell, hogy mindegy, hogy minek nevezik Magyarország kormányát, vagy éppen kiadja Magyarország kormányát, de el kell kezdeni foglalkozni azzal a gondolattal, hogy milyen forgatókönyv van abban az esetben, ha Romániában az áur kerül kormányra.

[00:16:40]És ez nem csak magyar belpolitikát illeti, hanem európai politikát is, hiszen előbb-utóbb ez meg fog történni.

[00:16:46]És mint ahogy látjuk, ez a soviniszta szélsőséges párt mindenre képes.

[00:16:52]Képes az úzvölgyi temetőt meggyalázni, képes magyarellenes, zsidóellenes, bármilyen etnikai kisebbséggel kapcsolatosan olyan kijelentést tenni, ami sértő, és egyszerűen föl kell erre készülni.

[00:17:03]Már csak azért is, mert mint mondtam, ugye onnantól kezdve, hogy kormányt alakítanak, célkeresztben ott lesznek a magyarok.

[00:17:10]Már szó volt arról, hogy be fognak nyújtani a román parlamentbe egy módosítást, ami a közigazgatás átalakítását jelenti.

[00:17:16]Ez azt jelenti, hogyha a terveiket figyelembe vesszük, az eddig stabil magyar többséget jelentő Székely megyék, kovászna és maga Hargita is a környéke közigazgatásilag is úgy fog feloszlani, hogy a magyarság kisebbségbe kerüljön.

[00:17:34]Ez kísértetésen hasonló ahhoz a területi beosztáshoz, amelyet ugye Felvidéken és Szlovákiában tapasztaltunk, ami aztán meggátolta mind a mai napig, hogy valódi rendes képviselete legyen a felvidéki magyarságnak a pozsonyi parlamentbe, és erre mindenképpen föl kell készülni.

[00:17:50]visszakanyarodok az RMDS-nek az alapításához vagy a létrejöttéhez.

[00:17:52]És ahogy te is levezetted itt akár a márciusi 90-es tehát a 1990 márciusi események után nyilvánvaló, hogy volt egyfajta egység azzal kapcsolatban az erdélyi magyarságon belül, hogy nekünk össze kell fognunk és képviselni kell ugye a saját érdekeinket.

[00:18:09]Ez tartott egy darabig, de utána ugye itt a 2000-es évek közepe tájékán azért létrejött az RMDS-en belül is egy ilyen belső ellenzék.

[00:18:19]Mert nyilván, hogy hogy itt arról, tehát logikusan arra lenne szüksége az erdélyi magyarságnak, hogy legyen egy nagy erős párt.

[00:18:28]De hát mivel ezek a pártok emberekből állnak, akik másképpen látják a világot, nyilván, hogy jönnek létre valamelyest feszültségek, és van aki gondolja úgy, hogy ő jobban tudná adott esetben csinálni.

[00:18:38]Hogyan láttod ezt a folyamatot?

[00:18:40]És mit gondolsz majd a jussunk el kérlek a mai napig, merthogy azért hallani olyan híreket, hogy az erdei magyarságot is megosztotta itt az elmúlt időben az anyaországon belüli választási kampány, az eredmények.

[00:18:57]Mekkora veszélyt jelenthet ez mindannak a fényében, amit elmondtál az Aurral kapcsolatosan?

[00:19:05]Igen, éppen a beszélgetésünk elején mondtam, hogy előbb-utóbb úgyis ennél a témánál vagy ennél a kérdésnél ki fogunk kötni, és ez nagyon helyes.

[00:19:11]Alapvetően minél több magyar párt van, annál rosszabb a helyzet.

[00:19:17]Ugye egy 5-6%-os támogatottságot élvezhet egy román egy romániai magyar párt, ami aztán képviselheti a magyarságot a parlamentbe, de abban az esetben, ha már két párt indul el, abban az esetben esélytelen.

[00:19:31]És ugye itt van a reális veszély, hogy a végén két cég közül ugye a pad alá ülünk, hogy semmilyen képviselete nem lesz az erdélyi magyarságnak.

[00:19:42]Mint ahogy említettem, a társam köszönhetően annak, hogy nagyon sokan elhagyják lakhelyüket, rendkívül sokan mennek nyugatra dolgozni, rendkívül sokan települtek át 1990 után ugye az anyaországba.

[00:19:56]Egy olyan jelleget ad az Erdélyi magyar társamnak, hogy egy egy viszonylag előregedő társam.

[00:19:59]A ott maradottak és főleg a 50 fölötti korosztálynál nem kérdőjel vagy nem kérdéses, hogy ugye az RMDS az akire a választások során szavazni kell, még akkor is, hogyha sok esetben jogosan szóvá teszi, hogy túl hajlékony, túl sok kompromisszumót köt, nem igazán képviseli a magyarság érdekeit.

[00:20:22]voltak pártalapítási próbálkozások, sok esetben a korábbi kormánypárt a Fidesz támogatásával, de előbb-utóbb a Fidesz is belátta, hogy a társam jelentős, főleg az idősebb része esetében ugye nem kérdés, hogy az LMDS az ami, akire szavazni kell, hogyha szavazásra kerül sor.

[00:20:40]Most az elmúlt napokban ismét létrehoztak egy élyi magyar pártot.

[00:20:48]Én azt gondolom, hogy ilyen szempontból ez ez rendkívül sok veszélyt rejt.

[00:20:50]Ami viszont látható és amit tapasztalasztalok, hogy a a fiatalabbak esetében egy teljesen eddig szokatlan helyzet alakul ki.

[00:21:03]És még mielőtt arra gondolnánk, hogy evidens, hogy egy másik magyar pártot próbál létrehozni, nem így van.

[00:21:10]Rendkívül sokan vannak, sok esetben még helyi elnöki tisztséget is betöltenek.

[00:21:18]magyar határon túli magyar emberek az Usérében például.

[00:21:21]Ugye az Uszé egy olyan párt, ami talán 2006-ban jött létre a román elnöknek, Dan N Dusornak a kezdeményezésére, aki ugye egy harcot hirdetett, az is a jelmondat, hogy gátoljuk meg a Romániában lévő lopásokat, politikai bűnözéseket.

[00:21:41]És nagyon sokan vannak magyar emberként, akik ezekben a pártokban vállalnak tisztséget, vagy hajlamos átszavazni román pártra.

[00:21:48]És ugyanaz tapasztalható, mint itt, hogy egyre inkább látszik körvonalazódni, hogy ma már a különböző médiafelületek újság és tév háttérbe szól, előtérbe kerülnek a különböző közösségi oldalak, és ilyen szempontból egy teljesen más mentalitás, politikai gondolkodást meghatározó mentalitás lesz úrá, ami nem csak Magyar közötti törésre vagy átszavazásra ad lehetőséget, hanem sok esetben jó szívvel helyesnek tartva Ván gondolja úgy egy erdélyi magyar, hogy érdemes szavazni egy román pártra.

[00:22:24]És ez megmutatkozott a április 12 előtti időszakban.

[00:22:33]Egyrészt a román különböző médiafelületeken erőteljesen próbálták elérni azt, vagy próbáltak annak szurkolni, vagy drukkoltak annak, hogy legyen kormányváltás.

[00:22:45]Ugye ez nagyban utal arra is, hogy ők érezték a 2010-től 2026-ig terjedő erős hátország jelleget magyar kormány részéről, amely ugye sportklub támogatást jelentett, oktatási épületeknek a felújítását, templomok felújítását, és nyilván Bukaresbe kénytelenek voltak ezt tudomásul venni, de nem nézték jó szemmel.

[00:23:11]Most egy olyan új helyzet adódik, amelyet jelen pillanatban a román közvélemény, a különböző sajtógánumok sem tudnak sem megrágni, sem kiköpni.

[00:23:20]Ők úgy gondolták, hogy a kormányváltás egyben a határon túli magyarok kezének féligmeddig vagy teljes elengedését jelenti.

[00:23:28]Ugyanakkor az eddigi kijelentések egyértelműen azt láttatják velük, hogy ez nem így lesz.

[00:23:36]Ugye talán április végén foglalkoztak egy olyan gondolattal, hogy hát az újonnan megválasztott miniszterelnök Magyar Péter ugye egy erős Ausztriával kapcsolatos szövetségről beszélt, és már annak a baljós előjeleit látja a román sajtó, hogy itt újra osztrák-magyar monarchia lesz, és ezzel valamilyen módon a román államnak foglalkozni kell.

[00:23:59]Tehát jelen pillanatban egyelőre nem látjuk, hogy pontosan mi lesz.

[00:24:03]Azt viszont látjuk, hogy a romániai belpolitikai helyzet, ami a magyar pártokat is illeti, illetve a szavazatokat illeti, teljes mértékben átalakulóban van.

[00:24:17]Hogyan volt hatással?

[00:24:17]És akkor most megint itt egy picit visszamegyek a történelmi párhuz vagy a rész részekre, hogyan van az erdélyi magyar politikára hatással az, hogy éppen mi történik az anyaországban?

[00:24:28]olyan tekintetben kérdezem ezt, hogy te is említetted ugye az Antali lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni című mondás itt nyilván hogy ez az elején egy nagy löketet adott gondolom én a magyarélyi politikának de aztán később ugye az MSZPSDS kormányok alatt volt egyfajta elhidegülés itt a viszonyban ebben az időszakban hogyan tudott működni és mennyire le mennyire ké kézzel fogható az, hogyha az anyaországban lévő politikai erő kormány például támogatást ad bármilyen szinten, és itt nem csak pénzre gondolok, hanem erkölcsi támogatásra, hogy egyáltalán odafigyel, egyáltalán azt üzeni az ott lévő, az ott élő magyaroknak, hogy itt állunk mögöttetek, ha baj van.

[00:25:16]Tehát, hogy ez ezek hogyan befolyásolják az ottani akár sikereket, akár a széthúzásra, milyen hatással vannak, akár arra, hogy mennyire tudnak egységben maradni.

[00:25:29]Mint ahogy említettem, az anyaországi magyarság és a határonúi magyarság tetszik, nem tetszik szimbiózisban él.

[00:25:36]Ami itt történik, az nagyban kihat rájuk is.

[00:25:38]Én sokszor azt érzem, ez saját meglátás, hogy a RMDS elnöki pozíciója is nagyban aszerint változott, vagy attól függött, hogy éppen az anyagországban ki van kormányon.

[00:25:48]Markó Bélát például egy bal oldalra húzó személynek gondolom Kelemenhor esetében, bár mindig próbálta az RMDS kisebbségi voltából adódóan a helyzetét centristaként meghatározni.

[00:26:03]Kelemen Hudort például inkább a jobb oldal felé húzó tendáló személynek tartom én.

[00:26:08]Ez azt mutatja, hogy nagyban meghatározza.

[00:26:14]Ugye a 2001-es nagy egymásra találás emlékszem nagymamám sírt, hogy a a magyar igazolványon ott van a szent korona és végre egy ő ő magyar ember lett.

[00:26:24]45 óta nem volt olyan.

[00:26:28]és a könnyeivel küzködött, h úristen, mekkora dolog, ő ismét magyar lett.

[00:26:33]És akkor hirtelen ugye ezen nagy ünnep után jött egy meredek váltás, 2002 kormányváltás, egy népszavazás, amelyet sajnálatos módon nem úgy mutatott be az akkori kormánypárt, hogy hát itt ugye a a Zalacs részvétel miatt lett sikertelen a népszavazás, hanem annak a jegyében mutatta be, hogy ő egyértelműen ugye a nem pártján állt.

[00:27:00]Ö, és a határon túli magyarság úgy érezte meg, úgy érezte, hogy gyakorlatilag megcsalták, lemondtak róla, elhagyták.

[00:27:12]És ez egy olyan ellentétes helyzetet szült, amit aztán csak 2010 után lehetett gyógyítani.

[00:27:18]Hál istennek szinte teljesen.

[00:27:22]Ebből adódóan én magam is azt látom, hogy hogy nagyban függ az, hogy hogy hogy az adott magyar kormány miképpen lép föl, vagy miképpen viseltetik, mert ez mind Bukares számára egy tükör, mind pedig a határon túli magyarság számára egy tükör.

[00:27:39]Én azt gondolom, megint csak egy saját vélemény, hogy a felvidéki magyarság esetében óriási hiba volt, hogy a Benes dekrétumok ismét törvénybe iktatása és az a körül kialakult problémák kapcsán nem volt egy erélyes magyar kormányi kiállás, amit értem én, hogy az európai, illetve a gazdasági és mindenféle helyzet nagyban meghatároz, de rendkívül fontos indikátor ilyen esetben a szomszédország fővárosában.

[00:28:11]Mint ahogy látjuk, ugye az új kormánynyilatkozatai is lecsapódnak.

[00:28:17]És hogyha hogy csak egy példát mondjak, ugye az elmúlt napokban szó volt arra arról, hogy ugye Vasal Albert személyét kérdőjelezték meg ismét, amint az Anyaországban ez téma, a szomszédban ismét téma lesz.

[00:28:28]Éppen a mai nap során olvastam, hogy egy aradi civilegyesület rögtön megpróbálja a azokat az utcaneveket, amelyek Vasalbertről, Herceg, Ferencről vannak elnevezve a székességben, illetve fölállított szobrokat azzal a címszóval, hogy háborús bűnösök és fasiszták elbontani, átneveztetni.

[00:28:46]Tehát ami itt történik, az számukra rögtön egy jelzés, és rögtön van az őrészükről egy lépés.

[00:28:51]Nagyon fontos, azt gondolom, hogy minden esetben zér toleranciát alkalmazzava a mindenkori magyar kormány teljes mellszélességgel álljon ki a határtúri magyarok érdeke mellett, mert ez bizony nagyban meghatározza azt is, hogy a szomszéd országok parlamentjei és maga a főváros miképpen gondolkodik, cselekszik a határon túli magyarsággal kapcsolatban.

[00:29:14]Ja, többször utaltál rám április 7e van, amikor mi fölvük ezt az adást, csak hogy itt a mai napot el tudják helyezni a hallgatók, amikor mi erről beszélgetünk, hogy akkor az pontosan mikor is volt ma.

[00:29:24]Ö itt kérdeznéének még arról is, ha már említetted a felvidéki magyarokat is.

[00:29:31]Ugye a Kárpátalja megint egy speciális terület, hogy milyen hatással vannak egyébként ezek a különböző régiók egymásra, és az, hogy az anyaország hogyan tud jó döntéseket hozni itt.

[00:29:43]akár most ugye a benes dekrétumokat említetted, de hát gondolom, hogy itt mivel valóban van egy egymásra hatás, például az a akár egy kevésbé erélyes fellépés, vagy egy nagyon erélyes fellépés egy ilyen kérdésben, akár a román politika számára is üzen valamit?

[00:30:03]Igen, hát a tártuli magyar szervezetek legyen az civil, vagy legyen politikai szervezet, bár én nem látok a belső ügyekre rá, de azt gondolom, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak, és akár csak ugye a revíziós időszakban, amikor a felvidéki revízió vagy felvidék déli részének visszatérése után rögtön a különböző trianos során elszakított részek magyarságai elkezdtek abban gondolkodni és reménykedni, hogy rájuk is sor kerül.

[00:30:30]azt gondolom, hogy a aktuál politikai mostani események is egyből valamilyen módon a határon túli magyarokra legyen az szó bármelyik területről hatással van.

[00:30:40]És valószínűleg vagy ez szerintem így van jól.

[00:30:47]A kérdéseddel kapcsolatban én azt gondolom, hogy ami az alfája a mindenkori magyar számára ilyen szempontból a határon túli magyarsággal való viseltetés kapcsán, az egyértelműen a támogatás.

[00:31:01]Itt legyen bármilyen támogatásról szó.

[00:31:03]Ö a április 12-e óta a különböző román médiafelületeken és közösségi oldalakon tort ülnek, hogy a különböző román első osztályban játszó futballcsapatoknak akkor vége, és akkor mind a Csíks Szeredával, mind pedig a Sheffszi Szentgyörggyel már nem kell számolni.

[00:31:25]Tehát, hogy azt gondolom, hogy a határonúi magyarság helyzette borzasztóan nehéz.

[00:31:32]különböző okoknál fogva nagy az elvándorlás, nagyon nagy az asszimiláció, és az idő nem nekünk dolgozik.

[00:31:37]Ez tény.

[00:31:37]Nem lehet semmi más eszközzel ez ellen küzdeni, csak a totális támogatás.

[00:31:44]Én azt gondolom, hogy nem kérdés független attól, hogy milyen kormány van, hogy 100%-ig mind anyagilag, mind erkölcsileg, mind szív, mindj szempontjából meg kell adni a maximumot, mert csak így tudjuk konzerválni, megőrizni.

[00:31:57]az amúgy is borzasztóan nehéz helyzetben lévő határon túli magyarságot.

[00:32:02]Még mindenki azt gondolta, hogy az az 1990 előtti kommunizmus és nacionál kommunizmus az a borzasztó veszély, ami előbb-utóbb a feloldását, az eltűnését jelenti a határon tüli magyarságnak, ma bebizonyosodott, hogy a demokrácia, a globalizmus és mindazok a gazdasági, politikai tényezők, amely jelen pillanatban a világot meghatározzák, még nagyobb veszéllyel bírnak, mint eddig bármi.

[00:32:29]a szavaidból, ha jól értem, akkor itt a magyar, mindenkori magyar kormánnyal kapcsolatban az lehet akkor egy reális elvárás, fogalmazzunk így, hogy a totális támogatás és nem lehet mérlegelni ebben a szituációban akár azt, hogy milyen nemzetközi kapcsolatok vannak, milyen globális folyamatok vagy európai uniós politikai érdek.

[00:32:53]Így van.

[00:32:53]Hát ugye a április 12-e óta azonnalan megválasztott kormányfővel voltak egyeztetések a határon túli magyarokat képviselő pártok, civil szervezetek, de úgy tudom, pártok részéről.

[00:33:06]És én azt gondolom, hogy csupán ha azt mondjuk, hogy jó, akkor a feladatod az, mint RMDSZ elnök, hogy járd ki Bukaresbbe, hogy oldódjon meg a nagyváradi probléma, ami most ugye a a kilakoltatás kapcsán fölmerült, az nem megoldás.

[00:33:23]A megoldás az, mint ahogy a felvidéki kérdés kapcsán nyilatkozott a friss miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy addig nem vagyunk hajlandóak közelebbi kapcsolatot létesíteni, amíg ezt a problémát meg nem oldjuk.

[00:33:36]Tehát az, hogy elküldjük, ugye óriási csatát vívnak a a magyarságot képviselő pártok Bukaresbe, Pozsonyba, de az nem elég.

[00:33:46]Teljes mellélességgel ki kell állni, és hogyha ha arról van szó, akkor akkor akkor keményen föl kell lépni.

[00:33:52]Azt gondolom, ez ez lehet a megoldás, és ez kell, hogy legyen a megoldás, mert mert mint ahogy mondtam, élethalál harcot folytatnak ezek a kisebbségek.

[00:34:02]Határon magyar kisebbség.

[00:34:05]Nincs könnyű helyzetben.

[00:34:05]Látszólag nem éhezünk, nem szomjúhozunk, van cipőnk, van ruhánk, de mint démoklészkardja, ott lebeg a a közösség feje fölött a megszűnésnek a a veszélye.

[00:34:19]Nyilván a teljesség igénye nélkül kérdezem most, mert ugye Romániában azért több alkalommal volt kormányváltás, mint semhogy egyébként azt a rendes országgyűlési választások alkalmával fel tudnánk ezeket sorolni, de nagyjából legalább itt a 90-es évek óta mit tudsz elmondani arról, hogy a román politika hogyan viszonyult ugye az erdélyi magyarsághoz, illetve akár a Magyarország és az erdélyi magyar magyarság közötti viszonyhoz?

[00:34:46]Nagyon jó, hogy megkérdezted, mert ha nem tetted volna föl ezt a kérdést, egy rendkívül fontos dolgot nem mondtam volna el.

[00:34:51]Ugye az elmúlt napokban, hetekben látott napvilágot április közepén az, hogy megint de a mondom az áur hatalomra kerülésre kormányalakítási lehetőség egyre inkább hozza előre ezt a témát, ugye, hogy mi van az eset, mi van a beszarábiai románokkal.

[00:35:08]Ugye az Áur egy olyan párt, ami nyíltan beszél arról, hogy Moldáviával való egyesülést, azt mindenképpen előre kell hozni.

[00:35:18]Nagyon sokan úgy gondolták, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt ez mennyire jó dolog, hiszen Románia, NATO tagország, Európai Uniós tag és a többi és a többi.

[00:35:26]Most a helyzet az, hogy abban az esetben, hogyha ez megvalósulna, ugye van egy nyesztermenti köztársaság, meg van egy Gagauz autonómia.

[00:35:34]Tehát innentől kezdve, ha ez megvalósulna, akkor nem lehetne a székely autonómiát margóra tenni.

[00:35:43]Na most a helyzet az, hogy egyre nagyobb számban látom azt közösségi oldalakon, hogy különböző véleményvezérek nyíltan beszélnek arról, hogy sok esetben az erdélyi románság helyzete is másképpen, gazdasági helyzete is másképpen alakulna, ha ha nem az lenne a helyzet, ami most van, és mondjuk Erdély egy autonóm autonómiát vívna ki magának, és egyre inkább érzem azt, hogy a különböző véleményvezérek, különböző médiafelületek, közösség oldalak következtében egyre többen vannak, akik európai módon gondolkodnak a romániai magyar kisebbség kapcsán.

[00:36:21]azért mindazok a lépések is ez párttól vagy párt színezettől függetlenül mondható, amelyek aztán ugye érvényre kerülnek a a törvényhozásban és Bukaresben, azok maradtak 90 óta mind a mai napig a magyarsággal kapcsolatban, tehát nincs szokatlan.

[00:36:42]A helyzet az az, hogy a a akkor jó a magyarság, ha ha nemsokára szavazni kell.

[00:36:48]És ilyenkor jó a magyarok szavazata, mint megtörténik az adott választás, és a magyarok szavazatát begyűjtötték.

[00:36:53]Minden megy a régi kerékvágásba, sok esetben ugye nacionalista színezettel, magyaruszító felütésekkel.

[00:37:02]Úgyhogy én azt gondolom, hogy ilyen szempontból 90 óta nincs sok változás.

[00:37:04]A közgondolkodásban azonban egyre egyre inkább látszik körvonalazódni, hogy az a többség, ami 90 után, mint magyarellenes közösség megjelent, kezd másképpen gondolkodni.

[00:37:23]Nagyobb változást nem hozott egyébként az Európai Uniós csatlakozás sem?

[00:37:29]Nagyon jó kérdés.

[00:37:33]Ai [horkantás] ugye most Ukrajnában ezér román politikának a gyökerei fanarióta politikába nyúlnak vissza.

[00:37:42]Most ne menjünk bele, hogy kik voltak a fanarióták.

[00:37:43]Ami a lényeg, hogy mindig a saját érdekeiket nézik, azt próbálják érvényesíteni, és mindent ez a ennek szentelnek.

[00:37:55]És nagyon sokszor látható volt, hogy hajlamosak a magyar közösséggel megfelelő európai módon viselkedni abban az esetben, ha rá vannak szorulva.

[00:38:06]Ugye amikor a sengen tagság forgott kockán, abban az esetben sokkal több jogot lehetett érvényesíteni, sokkal több mindent lehetett kiaknázni, mint azt követen, hogy fölvették fölvették őket.

[00:38:27]De onnantól kezdve, hogy Sengen tagállam lettek, egy teljesen más fordulatot vett a szemlélet ismét.

[00:38:32]Tehát azt gondolom, hogy hogy szokták mondani, hogyha rókát akarsz fogni, akkor légy ravaszabb a rókánál.

[00:38:39]Itt is az van, hogy abban az esetben, hogyha a határon túli Erdélyi magyar közösség érdekeit tartjuk szám előtt, akkor bizony hasonló, minimum hasonló ravasznak kell lennünk nekünk is, mint amilyen ravassággal a különböző román párpolitika, illetve azok képviseli képviselői tevékenykednek a a bukaresti parlamentben.

[00:38:59]Ugye meg van itt talán egy ilyen ambivalencia az EU-Európai Uniós csatlakozással, mertogy egyrészt ugye az Uniónak vannak irányelvei, amelyek a kisebbségi jogokra vonatkoznak, akkor gondolhatnánk azt, hogy ezt a tagállamoknak ugye be kell tartani, akkor ergo a kisebbségek helyzete jobb az Európai Uniós tagországokban.

[00:39:18]Viszont amilyen irányba most mennek a folyamatok, az inkább úgy tűnik, hogy ez az erőltetett integrációs folyamatnak az elmélyítése ugye inkább a nacionalista erőket, populista és nacionalista erőket erősíti meg sok tagállamban.

[00:39:33]És itt nem csak Romániára gondolok, de akár mondjuk Franciaországról is beszélhetnénk, meg Németországról is.

[00:39:39]És ha jól tudom, akkor az Aurit Romániában egyébként egy euroszkeptikus pártként is van nyilvántartva, vagy hát ezt mondják róla.

[00:39:48]Tehát miközben mondjuk ott akár sokan lehet, hogy a magyarok közül is egyetértenek azzal, hogy az Európai Uniónak visszább kéne húzódnia bizonyos kérdéskörökben, közben ugye itt van a magyar ellenesség, mert a nacionalizmussal együtt az is nő.

[00:40:06]Igen.

[00:40:06]Az Európai [horkantás] Unió gazdasági alapokon jött létre, és olybá tűnik, hogy gazdasági alapokon működik.

[00:40:15]a kisebbségi problémákat legyen az unió bármelyik tagországának területén lévő probléma eddig sehol nem tudta megoldani.

[00:40:24]A kérdés második felére koncentrálva Záur valóban mindaddig, amíg hatalomra nem kerül, és amíg kampány van, addig euroszkeptikus az Európai Unióban való létet is megkérdőjelezi annak a pozitív oldalát.

[00:40:42]Ugyanakkor, ha kormányra kerül, akkor ugye ellenzékből mindenki azt mond, amit akar.

[00:40:46]A kormányra kerül és teremthet egy olyan helyzetet, amikor kénytelen a ellenzékben bármit mondok jellegből egy tényleges tetteket kívánó helyzetbe találja magát, akkor át kell gondolni, hogy mit hogyan tesz.

[00:41:01]Ezért mondom azt, hogy abban a pillanatban, hogy hatalra kerülnek, szerintem teljesen másképpen fognak viseltetni az Európai Unióval kapcsolatban is.

[00:41:08]Ez az egyik.

[00:41:08]Kettő, meg kell lennie annak a magyar kormányi háttérnek és erőnek, hogy másképpen beszéljenek kormányon létükkor a határon túli erdélyi magyar közösséggel kapcsolatosan is, mint ahogy eddig tették.

[00:41:27]Említetted itt az erdélyi autonómiát?

[00:41:27]Ö és az lenne a kérdésem, hogy itt az elmúlt időszakban mondjuk a rendszerváltás óta szerinted volt-e olyan kegyelmi pillanat, amikor erre reálisan lett volna esély, mert ugye az arról is beszéltél, hogy az idő nem a magyarságnak dolgozik ezeken a határon túli területeken.

[00:41:43]Ez ez azt is jelenti ezek szerint, hogy ahogy évről évre egyre kevesebb gondolom az esély arra, hogy egy ilyet akár ki lehessen harcolni, mert minél kevesebben vannak ott, ugye, annál kevesebb az esély, gondolom erre.

[00:41:58]Volt ilyen, amikor erre nagy esély lett volna.

[00:42:02]Én azt gondolom, hogy 90 óta nem.

[00:42:05]De hát a történelmi távlatokat figyelembe véve egy szinte semmi időperiódus telt el azóta.

[00:42:10]A törtemhoz újból és újból lehetőségeket soha nem lehet tudni.

[00:42:15]Akár egy ilyen kormányválság is, mint amilyen most éppen fönn áll, teremthet egy olyan helyzetet, amikor hajlandó valaki józanésszel gondolkodni.

[00:42:26]Mindig attól félnek, hogy hát ugye a szeparatizmusnak az első lépése, a következő majd az lesz, hogy kiszakadna.

[00:42:33]Tehát ha megnézzük ugye a földrajzi elhelyezkedést és magát Románia térképét az ország kellős közepén van, tehát nem egy peremterület, ami el tudna szakadni.

[00:42:42]Tehát ilyen szempontbólmagában véve az autonómiának különböző előnyei olyan előnyök lennének, amelyért a a magyar közösség hálás lenne, de semmilyen veszélyt nem jelentene a román földrajzi egységre nézve.

[00:42:55]Ha ha a történelem ugye megy előre, mindig van lehetőség, ha olyan helyzet adódna, hogy végreakad egy olyan román politikus, aki belátja, hogy ez a bizonyos kiszakadás, elszakadás veszélye abszolút nem áll fönn, nem forog kockán, abban az esetben lesz lehetőség arra, hogy ilyesmi megtörténjen.

[00:43:15]De jelen pillanatban Románia demográfiai katasztrófának a kelős közepén van 2002 környékén 21-22 milliós lakosság ma 17 millió.

[00:43:24]Tehát én azt gondolom, hogy előbb-utóbb lennie kell egy román pártnak, amely belátja azt, hogy jelen pillanatban nem a székely autonómia a legnagyobb probléma, hanem gyakorlatilag a demográfiai katasztrófa következtében fönnó problémák, azok a problémák, amelyekkel érdemen, érdemlegesen, érdemileg foglalkozni kell, nem pedig a az autonómia kérdése.

[00:43:47]Szerintem lesz lehetőség, ki kell használni, de azt gondolom, hogy megint csak ott vagyunk, vagy ott kötünk ki, amit már oz sokszor ismételtem, hogy ehhez mindenképpen Budapestnek és a budapesti magyar kormánynak is a gáton kell lennie, mert önmagában ingyen nem adják azt a bizonyos autonómiát, még akkor is, ha legnagyobb lehetőség áll fönn.

[00:44:11]Beszéltem a héten egy Marosvásárhelyi újságíróval éppen itt a választások utáni helyzetet elemezve az erdélyi magyar politika helyzetét.

[00:44:19]És valahogy úgy fogalmazott, hogy most egy olyan időszak van hogy nagyon fontos lenne, hogy a magyarok egységesek legyenek és ne legyen széthúzás se politikai, se társadalmi szinten.

[00:44:33]Te is beszéltél arról, hogy itt az aurnak a hatalomra kerülése milyen kockázatokat rejt magában.

[00:44:41]Nem mintha feladatokat akarnánk adni az érdélyi magyarságnak, de hogy mégis mit gondolsz, hogy mi az, amire most szükség volna ebben az időben?

[00:44:50]önmagában véve ezt a veszélyt, illetve a megosztottságot, az generálja, hogy ugye április 12-én mi történt.

[00:44:59]Ugye nagyon sokan anyagországi magyarként azért haragudtak, vagy azért haragszanak a erdélyi meg a határonli magyarokra, merthogy azt mondják, hogy ők egyértelműen ugye Fidesz szavazók.

[00:45:11]Na most, hogyha megnézzük ezt a bizonyos periódust, amit mi most Gorcső alá vettünk 1990-től napjaink, terjedő időszakot, nem nagyon kérdés, hogy hogy miért szavaztak a Fideszre, hiszen önmagában véve az egyedüli olyan magyar kormánypárt, aki nyíltan vallotta és tett is azért, hogy végre ez a határon túli egyesülés gondolatban, erkölcsileg szívben megtörténjen, az a Fidesz KDNP kormány volt.

[00:45:45]Innentől kezdve nem kérdés, hogy ezért örökké hálás, legalábbis napjainkig hálás.

[00:45:54]Eddig egyetlen egy alternatívát látott, egyetlen egy másik alternatívát látott, ugye ez az MSZPSDSz kormányok nyújtott alternatíva, amikor gyakorlatilag nemhogy lemondtak a határon túli magyarságról.

[00:46:07]lábjegyzet az ebből az alomból, ebből a pártformációból, ezekből a pártokból még ma is politizáló politikusok többsége, mint ahogy említetted, továbbra is a kampány fő témájává tette, hogy ő nem akar semmilyen szavazati jogot meg állampolgárságot altáron tudni magyarságnak.

[00:46:25]Tehát még inkább megerősítette ezt a bizonyos alternatívát, a másik alternatívát, amit az erdélyi magyarság eddig tapasztalt.

[00:46:33]Így egyértelmű volt, hogy hogy ebben a helyzetben hova fog szavazni.

[00:46:35]Én azt gondolom, hogy harag helyett azt kellene megtervezni és azt kellene bebizonyítani, hogy két alternatíván kívül létezik egy harmadik alternatíva, illetve bebizonyítani azt, hogy megint csak mondom, független attól, hogy milyen párt adja Magyarország kormányát, a határon túli magyarsággal kapcsolatos gondolkodás, az összetartozás érzése az kormánypárt fölötti és természetes dolog, hogy mi összetartozunk, és hogy egy újonnan jövő kormánynak van gondolata, alternatívája, elképzelése a azzal kapcsolatban, hogy mit kíván kezdeni a határonúli magyar közösséggel.

[00:47:18]Most ez adja a megosztottságot.

[00:47:22]Ön azt gondolom, ha megfelelőképpen sáfárkodnak az új kormány, akkor lehet meg lehet ismerni egy harmadik lehetőséget is.

[00:47:31]És abban az esetben, ha azt érzi a határonúli magyar közösség, hogy az érdekeit ugyanúgy fontosnak tartja az új magyar kormány is, mint ahogy ugye a Fidesz is tette az ő szemszögből nézve, akkor elég hamar megtörténhet ez a bizonyos megosztottság.

[00:47:51]Az a megosztottság, amelyet itt fölvázoltunk, ugye végzetes is lehet, és nagyban gyengítheti azokat a magyar szándékokat, amelyek borzasztóan fontosak lennének ugye egy ilyen helyzetben, mint amilyen helyzetben vagyunk, mert megint hangsúlyozom, bár látszólag semmilyen hiányt nem szenvedünk, de meg kell vívni ezeket a csatákat nap mint nap, hétről hétre, és ebben borzasztóan fontos az, hogy valóban egységesek legyünk.

[00:48:18]Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő.

[00:48:21]ilyen történelmi távlatokat figyelembe véve elemeztük a helyzetet, de azt gondolom, hogy abban az esetben, hogyha ha érzi, hogy nem mostha anya az új anya, a tártuni magyarság, akkor ez a ez az ellentét, ami ott is megosztó, meg jelen pillanatban még április közepe óta mindig itt is tapasztalható.

[00:48:42]Ezen túl tudunk lépni.

[00:48:44]Így legyen.

[00:48:44]Nagyon szépen köszönöm.

[00:48:44]Dr.

[00:48:46]Kőartur volt a vendégünk.

[00:48:48]Köszönöm a meghívást.

[00:48:48]H