Elérkeztünk a végjátékhoz: a szemünk előtt omlik össze a Nyugat uralma? - Artner Annamária

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek mindenkit, aki még nem tette meg, de rendszeres hallgató néző, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:05]És nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm Artner Anna Máriát, a Milton Friedman Egyetem tanárát.

[00:00:11]Nagyon köszönöm, hogy eljött.

[00:00:13]Én is nagyon köszönöm a meghívást és szeretettel köszöntöm önt is és a hallgatókat, nézőket.

[00:00:18]A hormozis szoros, illetve az iráni konfliktus lesz a kiindulópontja a beszélgetésünknek, és nagyon érdekel az, hogy hogyan alakulnak.

[00:00:24]Nem csak engem, hanem a hallgatókat is.

[00:00:26]Azt gondolom, hogyan alakul a globális gazdaság, hogyan alakul át, mit látunk most, mire számítsunk akár itt az olaj válság kapcsán, akár ugye az azt követő hát megjósolt gazdasági válság kapcsán, de annak is örülnék egyébként, hogyha akár Európa irányába, vagy esetleg néhány mondat erejéig, legalább Magyarország irányába is el tudunk jönni, mert nyilván, hogy bennünket ez is érdekel, hogy bennünket mindez hogyan érint akár itt az Európai Unión belül.

[00:00:52]De kezdjük az elején, kérem azért, hogy a nagyképből tudjunk kiindulni.

[00:00:55]Ugye Donald Trump elindította ezt a háborút februárban, és hát annak ellenére, hogy voltak olyan hírek, hogy ezt egy ilyen három hetesre tervezték, még mindig tart ez a feszültség, és úgy tűnik, hogy ebből a padhelyzetből elég nehez nehéz is elmozdulni mindkét félnek, mert senki nem akarja magát vesztesként tehát nem akar senki vesztesként kijönni ebből a helyzetből.

[00:01:16]Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzetet?

[00:01:19]Nyilván megvan ennek a gazdasági meg politikai ítélete is.

[00:01:23]Most a katonait azt azt nem erőltetem önre, mert azt meg szoktam beszélni másokkal.

[00:01:27]De hogyan ítéli meg ezt a szituációt most?

[00:01:29]És hogyha lehet, akkor engem az is érdekel, hogy milyen okokat sejt egyébként emögött, hogy elindult ez a háború.

[00:01:36]Hát köszönöm szépen.

[00:01:36]A téma az az valóban egy kimeríthetetlen téma.

[00:01:42]Ö, és ez így lesz még az elkövetkező napokban, hetekben is, sőt hónapokban akár években, mert itt egy világtörténelmi átalakulásban vagyunk, és én szeretném először a kontextust kontextusát megadni ennek, még akkor is, hogyha egy kicsit úgy tűnik, hogy távolról indulok, de meg fogok érkezni oda a a ma vagyunk.

[00:02:03]Tehát arról én úgy látom ezt az egészet valóban, mint egy mint egy hosszútávú világrendszerváltást, amelyre már volt példa még ennek az általam imperializmusnak, nem csak általam, hanem sokak másak oszvá pengler által is imperializmusnak nevezett időszakban.

[00:02:29]Az első ilyen nagyobb átalakulás, mondjuk formaváltás az a 2933-as világgazdasági válság után következett be, amikor amikor az állam a monopóliumok mellett belépett a gazdaság menedzselésébe.

[00:02:45]Amerikában Franklin Delano Roosevelt vezetésével.

[00:02:49]Ez egy tulajdonképpen egy nulladik kénysziánus politika volt.

[00:02:51]Európában tudjuk, hogy a fasizmus és a nárcizmus felemelkedésével.

[00:02:58]De aztán ez az ez az állami szerep, ez az állammonopol kapitalizmus, ez megmaradt a második világháború után, már a jólétti államokat építették ki vele, tehát a a jó arcát mutatta, és a kénziánus gazdaságpolitika vezérelte ezt az egész ügyet.

[00:03:13]egészen a 70-es évekig akkor amikor megint csak egy politikailag indukált, de gazdaságilag indokolt válság következett be az olajrobbanásokkal, az OPEC embargóval, amelynek az lett, az volt a lényege gazdasági szempontból, hogy jelezte, mint ahogy egyébként a 2933-as is, csak azt most nem részleteztem, és nem is kívánom most részletezni, de ez a 70-es évek válsága az jelezte, hogy az az energiafalu technológiai paradigma, amire az addigi fejlődés épült és szükségszerűen épült rá, hiszen ebben benne volt az újjáépítés utak, ipari épületek, vasutak, vegyipar satöbbi létrehozása.

[00:03:54]Tehát, hogy ez kimerült és egy váltás kell, aminek már meg is voltak a 70-es években a technológiai feltételei, mert 1971-ben az amerikai Intel már kifejlesztette a korszerű mikroelektronika alapját, a mikroprocesszort.

[00:04:09]Na és ez a váltás hozta el azt a neoliberális világrendet, amely lehetővé tette a struktúra váltását a tőkének, az egyik ágazatból a másikba áramlását a tőkének, és azt, hogy felnyíljanak a neokolonialista gazdaságok, amelyek addig egyébként megpróbáltak jó részük megpróbálthelyettesítő és piacvédő módon fejlődni a neoliberális gazdaságpolitikával, aminek az intézményei az IMF, a világbank hang segítették ezt a folyamatot, tehát ez elárasztotta ezeket az országokat, és lehetővé tette, hogy a tőke egy új szerkezetben és még nagyobb koncentrációban emelkedjen föl.

[00:04:50]Ezeket nevezzük transznacionális vállalatoknak.

[00:04:55]Ebben a az időszakban erősödik az európai indul erősödésnek az Európai Unió együttműködése és a transznacionális tendenciák erősödése.

[00:05:07]Itt zárójelet nyitok és ez nagyon is vonatkozik Magyarországra és a mai helyzetünkre.

[00:05:13]Ez ugyanis mindig benne volt az Európai Unióban, tehát hogy a a szupranacionális intézményeket erősítsék, vagyis a nemzetek feletti intézményeket és szabályokat hozzák létre.

[00:05:25]Ez egy folyamat, és ezzel szemben mindig volt egy úgy mondjuk kormányközi kormányköziséget pártfogoló, inkább francia az előző, az inkább német irányvonal, de ez a ez a szupranacionális, vagyis nemzetek feletti szabályozást igényelő irányvonal, az egyre egyre erősebb.

[00:05:45]Aztán 1991-ben a Szovjetunió előtte már a kelet-európai országok rezsiminek, rendszereinek az összeomlása további terjedést tett lehetővé a tőkének és a neoliberális gazdaságpolitikai bonzák kísérleti terepe is volt ez a régió.

[00:05:58]És az Európai Unió folytatta 1992-ben a masztrityti szerződéssel, ami kimondja, hogy politikai és pénzügyi és szociális unióra is szükség van.

[00:06:12]Tehát 92 az tulajdonképpen egy mérföldkő, ugye akkor jön létre az Európai Unió, addig nem is úgy hívták.

[00:06:19]Aztán 99-ben bevezetik az eurót, ami egy nagyon fontos, hatalmi tényező, közös valuta.

[00:06:26]Erről is beszélhetünk majd később.

[00:06:29]És aztán sorra jönnek a a az Európai Unió, illetve a NATO terjeszkedésének a lépcsői.

[00:06:37]Tehát a a kerület-európai tagfelvétel mind a két esetben ugye már 2008-as csúcson belengetik azt is, hogy akár Ukrajna is tagja lehet a NATO-nak.

[00:06:48]És aztán [torokköszörülés] 2015 2000 2008 ez egy következő mérföldfő, hiszem mondtam 2933-as válságot, a 70-es évek válságát és a 2008-as évek vál 2008-as válságot, ami megint egy olyan csomópontválság volt, mint az előző a 29-33-as és a 70-es, 1970-es évekbeli, amit amin azt értem, hogy gazdasági, intézményi, politikai, kulturális értékrend rendbeli válság, ami mindenképpen egy formációváltást igényelne, azért már globálissá vált kapitalista világrendben.

[00:07:29]Na most el is e ez a formációváltás elmaradt.

[00:07:32]Mi lehet még másb a kapitalizmusban, mint a legmagasabb szinten koncentrálódott és centralizálódott tőke, a hatalmas vállalatok, amelyek akár akár egymagukban is képesek államokat befolyásolni, államok gazdaságát vagy társadalmi helyzetét megrengetni.

[00:07:51]Tehát elmarad ez a formációváltás, és ugyanakkor elmarad az innováció is, ahol talán még van valami az az USA, de valójában innováció nincs.

[00:08:00]Hol van innováció?

[00:08:05]Kínában.

[00:08:05]Kínában rendületlenül folyik az innováció és egyre gyorsuló formában.

[00:08:08]Ez pedig azt eredményezi, hogy ez az egész hierarchikus világgazdaság, amely amelyé vált a a a kapitalizmus, megrendül.

[00:08:22]Gondoljunk bele, hogy 2000 2015-ös az eurozónát megrengető görög görög gazdasági pénzügyi válság.

[00:08:32]2016 Trump megjelenése először, illetve a Brexit népszavazás.

[00:08:37]Aztán persze jönnek a külső válságok, a covid, majd 2022-ben a az ukrán konfliktus kirobbanása, aminek az előzménye az, hogy amit az előbb említettem, hogy folyamatosan nyomul kelet felé és terjeszkedik a a globális kapitalizmus centruma.

[00:08:56]Csak, hogy ezen folyamatok közben a kínai innováció kapcsán már említettem, elindul egy felemelkedés keleten, a kínai gazdaság felemelkedése, és 2002-ben a go global, menjünk legyünk globálisak stratégiával, megjelenik a kínai tőke a világpiacon is egyes országban beruházásként, aztán 2013-ban meghirdetik ugye a az övezetés út stratégiát, akkor még úgy mondták, hogy új seemút és seemutak, amely amely lehetővé teszi, hogy a kínai fejlődés eljusson más országokba, és hát az áruk is eljussonak természetesen más országokba.

[00:09:42][horkantás] És akkor ezek a a ezek mellé fölzárkódik a bricknek a megalakulása, majd szépen lassan a a a együttműködési kör ter növekedése.

[00:09:54]Tehát most már vannak vannak ugye 10 tagországban és további partnerek is vannak, amelyek mindezzel az új hatalmi centrommal szeretnek szeretnének együttműködni.

[00:10:07]Na most ebben a helyzetben mit tehet, amikor azt látja egy akár nemzetgazdaságok szintjén, nemzetgazdaság története szintjén is nyomon követhetjük, mondjuk akár a francia forradalom, 1989-es francia forradalmat megelőző időszakon, de most ugye globális szinten vagyunk.

[00:10:28]Tehát mit tehet egy egy uralkodó osztály, vagy egy uralkodó kör, hogyha hogyha azt látja, hogy ő már nem képes fönnt tartani azt a rendet, amit eddig ő tartott fönt?

[00:10:37]És és és bizony az alattvalói is nem is akarják fönn tartani ezt a rendet.

[00:10:42]hogyha vagy tud váltani, és azt várjuk 2008 óta, de ez a váltás nincs, vagy megpróbálja megerősíteni a hatalmát minden áron, tehát elindul elindít egy egy ellencsapást.

[00:10:54]Tehát a tőke terjeszkedésének a lehetősége Kína felemelkedésével, Kína globális gazdasági szerepvállalásával, az orosz gazdaság megerősödésével és az ukrajnai háború előrehaladásával, a BRIXnek a bővülésével.

[00:11:15]Tehát ez ez a ez a terjeszkedése a globális centrum tőkének ez megnehezült, sőt vissza kellett húzódnia.

[00:11:24]Gondoljunk a sok sokszor emlegetem, de mindig de mindig fontosnak tartom megismételni a a frankofon orországok, afrikai frankofon országok leválását, ami Burkina Fasszó Niger Mali szövetségében nyilvánul meg például.

[00:11:44]Tehát tehát ezt a ezt ezt a terjeszkedési lehetőséget szűkítő folyamatot megpróbálja a centrum.

[00:11:53]Ugye valaki úgy fogalmaz, hogy hogy hogy pozíció harcot vív tulajdonképpen az Amerikai Egyesült Államok és Európa.

[00:12:00]Tehát megpróbálják visszafordítani.

[00:12:02]Na most a láttuk nagyon jól ez év elején megjelenő amerikai nemzetbiztonsági stratégiában, hogy azért ezt áramvonalosították, mert eddig majdnem ugye minden minden a az a világ minden részén érdekeltségét fejezte ki az USA, de most már koncentrál a a nyugati féltekére, illetve Kína meg felemelkedésének a megállítására.

[00:12:25]Na most hogyha ránézünk a globális térképre, akkor azt látjuk, hogy Irán ott van középen, de Irán nem csak a földrajzilag van középen, és a a Seelyemút vagy a Berten Road övezetés út projekteknek az útjában áll, hanem mint tudjuk az egész közelkeleti térség vagy hát ugye kevésbé európai szemlélettel azt mondhatjuk, hogy nyugat-ázsiai térség jelentőségének megfelelően ugye itt a nyersanyagok, az olaj tekintetében is egy kulcsszerepről is.

[00:12:58]Ez az Irán, ez elmozdult már ugye már a 1979-es forradalom, iráni forradalom óta elmozdult a az USA vezető világrend pártfogóinak sorából, és egyrészt önálló, illetve a Brix megjelenésével keletre húzó szerepet kezdett játszani már ugye a [torokköszörülés] 80-as évek végétől kezdve kész tulajdében az Irak-Irán háború óta készül, mint kiderült arra, hogy adott esetben megvédje a pozícióit.

[00:13:30]Na most abban a helyzetben vagyunk tehát, hogy egy összeomló hierarchikus globális kapitalizmus csúcyszereplője, vagy csúcys szereplői, elsősorban az USA és annak tulajdonképpen egy ilyen belső perifériáját alkotó Európai Unió próbálja a saját lehetőségeihez képest megerősíteni a azokat a területeket, ahonnét ő folytathatja az erőforrásbevonásokat, az eroprores bevonást, mert történelmileg, és ezt mindenki tudja, aki elvégezte az általános iskolát, remélhetőleg történelmileg a az északlanti régió, tehát elsősorban Európa, másodsorban az Amerikai Egyesült Államok a gyarmati rendszerből tudott meggazdagodni, és ennek a rendszernek az évszázadokon keresztül történő fenntartásából született az a gazdag gazdagság, és mai napig ez táplálja azt a gazdagságot, amit ő, amit ez északatlanti régió felmutat.

[00:14:38]De ezt pontosan ez a forráslecsapolásnek a lehetősége szűnt meg, vagy nem szűnt meg, bocsánat, hanem szűkült össze az elmúlt évek, évtizedek fejleményei okán.

[00:14:53]Na most, hogyha azt nézzük, hogy hogy a maga konkrétságában mit hoz ez az iráni háború, akkor utalok arra, hogy egy jó hónappal ezelőtt, vagy talán pont egy hónappal ezelőtt beszélgettünk erről, és akkor nagyon részletesen végigmentünk ezen.

[00:15:07]Úgyhogy én csak nagyon röviden slágwortokban, címszavakban említem meg, hogy tehát először is kezdődt azzal, hogy ez egy spekulációs áremelkedés, ami most az olajpiacokon van.

[00:15:17]Tehát ezt mindenki hajlamos elfelejteni.

[00:15:19]És miért fontos ez?

[00:15:21]ugye még nem hullámzott végig a a piacokon, a felhasználáson ez a magas olajáram, ami a hiányból és a a megnövekvő kockázatokból, a megnövekvő biztosítási díjakból, a meg az alternatív útvonalak magasabb árából satöbbi adódik, és máris magasak az olajárak.

[00:15:42]Tehát mi mozgatja ezt a rendszert, kérem szépen?

[00:15:47][horkantás] Azt mondják a kapitalizmus apologetik apologetái, hogy hogy ugye itt a a költségek és a a hatékonyság mozgatja.

[00:15:56]De hát nem, mert ezen, hogy már ahogy már Kész megmondta egyébként, ezen az egész rendszeren van egy hatalmas spekulációs buborék.

[00:16:04]És ő már megállapította már nagyon hamar már a 30-as-40-es években, hogy hogy ez a spekulációs buborék ennek a viszonya, a termeléshez teljesen megváltozott, és tulajdonképpen már a spekuláció, már a termelés a buborék a spekuláción.

[00:16:22]Tehát nincs itt szó, kérem szépen, semmiféle hatékonyságról.

[00:16:28]Hatalmas pénzalapok vannak, spekulánsok vannak.

[00:16:30]Ezekre szoktuk mondani, hogy hogy olyan erőt képviselnek, amely már szinte egy mély államot a globális nagy tőkerékben, a befektetési alapok révén tulajdonképpen egy mély államot jelentenek a világ ténylegesen uralkodó politikusai felett.

[00:16:46]Tehát ez az egyik árfolyamingadozások, detto ugyanez.

[00:16:51]Aztán ugye mindaz, ami az olaj, gázkereskedelem [torokköszörülés] korlátozásával jár, az ez hogyan hat a műtrágyártásra, ami kihat az agráriumra, ami az élelmiszer árakra elsősorban a kevésbé fejlett országú vagy az elmondadottabb országokat fogja sújtani.

[00:17:06]összes szállítási és közlekedési útvonal.

[00:17:08]Ugye most a kerozinnal már már már zárnak le, törölnek járatokat, törölnek útv útvonalakat a légiközlekedésben.

[00:17:22]Tehát ez egy ez egy ez a folytópont, ahogy mondjuk a hormozi hormozi szorosról, ez a világgazdaságban egy olyan csap elzárását jelentheti, ami sok testrészt táplál szerte a világban.

[00:17:37]Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy vannak még nemzeti tartalékok, és ugye, ahogy a éppen március 15-étől a a nemzetközi energiaügynökségnek 32 tagja van, köszön Magyarország, megállapodott arra, hogy 90 napra elegendő tartalékot szabadítanak föl, tehát ez június közepéig még kitart.

[00:17:58]Ugye akkor elvileg akkor lehet majd érezni igazán ezeket a hiányokat, vagy vagy a a a magasabb árakat.

[00:18:06]zárójelben Magyarország hál istennek egyelőre egyelőre ebből nem kell hogy érezzen semmit mindaddig amíg Oroszországtól kapja az olajat illetve hát a a török áramlaton érkezik a a gáz de hát mint tudjuk mind a kettővel problémák vannak mind a kettő bizonytalan főleg ugye az olajellátás most igen, most egyszerre megjavult a barátság kőolajvezeték amit az oroszok oroszok megint saját maguk tettek tönkre mint ahogy az északi ár áramlatot is, mert a saját maguk által termelt olaj eljuttatásában nem voltak érdekeltek.

[00:18:42]No, tehát ez természetesen szarkazmus volt.

[00:18:44]Tehát most egyelőre van.

[00:18:44]És mint ilyen, a hormózi szorossal kapcsolatos problémák közvetlenül Magyarországot nem érintik.

[00:18:52]Sőt, a hosszútávú gázszerződésekkel, bármek persze nem tudjuk a részleteit, de nagyon valószínű, hogy hogy nem ilyen mértékben és nem ilyen közvetlenül érintik a gázszállítások árát, feltételeit ezek a heptikus piaci váltakozás változások, hiszen minden hosszútávú szerződésnek az a lényege, hogy valami stabilitást vigyen be a kivéve, hogy ugye ezeket fel kell mondani mondjuk egy európai uniós nyomásra.

[00:19:21]Így van.

[00:19:21]Tehát azért mondtam, hogy egyelőre Magyarország nagyon jó politikát folytatott e tekintetben a a az Orbán kormány, meg kell, hogy mondjam.

[00:19:29]És ez ez az igazi diverzifikáció, hogy nem hogy a hogy a a biztos és viszonylag olcsó forrásokból biztosítjuk azt, ami minden gazdaságnak az alapja.

[00:19:43]Kérem az energia minden gazdaság alapja.

[00:19:47]Aki nem jut elegendő és olcsó energiához, az megnézheti magát.

[00:19:49]lásd Németország.

[00:19:51]Na most középtávon ugye mindezek a tendenciák ha folytatónak az tartós áremelkedést, tartós inflációt, magas kamatokat jelent, akkor viszont az visszafogja a termelést.

[00:20:05]A és olyan válsághoz vezet, például a a a kormányok büdcseinének a finanszírozásán keresztül, amelyeket aztán megszorító politikával kell majd orvosolni.

[00:20:14]és a megszorítások kiket fognak érinteni mindig a bérből fizetésből élők.

[00:20:22]Végsősor még akkor is, hogyha hogyha egyeső vállalatokat szorítanak meg, ami nagyon ritka, mert mindig a kapitalizmusban mindig a vállalatokat és a profitot mentik meg.

[00:20:31]Az átmenetib államkapitalista társadalmakban ott lehetséges, hogy hogy ezt igyekeznek megosztani ezeket a terheket, de valójában a bérből fizetésből élőkön csattan az ostor, a szociális juttatások a a bérek színvonalának, vagy éppen a reális vásárló erejének a romlása révén.

[00:20:54]Na most ez fel fogja erősíteni a a és egyáltalán az a helyzet, hogy hogy hogy mindennek, hogyha most hirtelen megegyezés lenne a hormozi szoros körül, leállnának a az leállna minden ellenségeskedés, akkor is már megrendült a bizalom ebben a világgazdasági rendben, és akkor is pontosan érzi a centrumőket, tehát a kapitalista világrendszer, hogy hogy a ezen ennek az urai, hogy az eddigi módon nem tudják fenntartani pozíciókat, ezért egy regionalizáció következik be, és egy sokkal erősebb fogása azoknak a az országoknak és forrásoknak, amelyekhez még hozzáférnek.

[00:21:41]Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy az európai centralizáció nem törekvések nemhogy enyülni fognak, hanem erősödnek.

[00:21:50]Mint ahogy azt látjuk is, minden árat megad az Európai Centrum, tehát a fejlett európai ország.

[00:21:56]elsősorban persze Németország és a hozzákapcsolódó gazdasági körök, illetve azok a körök, amelyek Németországot is a kezükben tartják, hogy hogy ne váljanak, ne válhassanak ki azok a peremországok vagy félperifériák Európából, amelyek egy a 89-91-es rendszerváltás után nagy segítség jelentettek, ha már akkor is, már akkor is versenyképesség tekintetében nem nem a legjobban álló európai európai vállalatok számára.

[00:22:40]Tehát meg fog erősödni a nagy tőke védelmében az energiaunióra való törekvés, a migrációs unióra való törekvés.

[00:22:51]Ezeket mind ismerjük és látjuk és tudjuk.

[00:22:53]A magyar kormánynnyal szemben ez volt és ez van a a követelések sorában.

[00:22:58]Megerősödik az euróba való bevonásra irányuló presszió.

[00:23:03]A különböző jogállamisági elvárásokkal megerősödik az, hogy olyan legyen a társadalom, amely lehetővé teszi egyrészt a tőke szabadáramlását ezekben az országban nyugati tőke, a nyugati tőke szabadáramlását, tehát amely amely majd kizárja, mert ugye van ilyen Európa és Kína viszonyában például olyan olyan rendelkezése az Európai Uniónak, hogy hogy nem vehet részt tenderen és nem kaphat megr megrendelést olyan vállalat ugye ez esőban kín ellen szól amely amelynek a a termelését a működését a saját állama segíti finanszírozza.

[00:23:48]De hát miért ne ugye hol ír?

[00:23:50]Tehát a Bibliában van ilyen megírva.

[00:23:52]Hol van ilyen megírva?

[00:23:52]Nem.

[00:23:52]Ez egy kitalált konstrukció, hogyha mi úgy szervezzük a gazdaságunkat mindent a magánt őke csinál.

[00:23:59]Mi nem szólunk bele, de hogy nem segítjük, ahol tudjuk.

[00:24:04]Persze, de csak ilyen bújthatott formában a szabályoknak a lazításával, vagy úgy olyan alakításával, hogy nekik jó legyen, milyen alakításával, hogy felnyitjuk azokat a piacokat, ahova egyébként nem mennének be, mert a a azok a piacok igyekeznének magukat védeni.

[00:24:18]A fej a fejtörekvő országok mindig mindenütt csak állami segítséggel tudtak gazdasági erőt felmutatni.

[00:24:25]Tehát mi ezt ezt próbáljuk ezeket a a veszélyeket söpörjük el a saját tőkénk elől, és ezért kikiáltjuk az állami támogatásokat.

[00:24:37]Piactorzító, persze, hogy piactorzító, mert nem torzítanánk, akkor minden tetarolnál le.

[00:24:41]Tehát akkor torzítjuk a piacot azért, hogy mi is tudjunk termelni, hogy nálunk is legyen innováció, hogy mi is foglalkoztassuk az embereket, hogy hogy adott esetben magasabb bérért tudjuk folytatni satöbbi.

[00:24:53]De ehhez állami beleszólás kell.

[00:24:55]Na most ezek jönnek majd a különféle ilyen jogállamiság és egyéb erőírások révén Magyarországra és hát persze a Kelet-Európa országokra általában elvárásként, hogy márpedig ez a jó, aki ezt meg megszegi, megsérti, az az majd nem kap pénzt az Európai Unióból, ami ráadásul hát egy közös költségvetés.

[00:25:18]Úgyhogy ez is érdekes, hogy hogy hogy kik kik is határozzák meg, hogy ebből a költség olyan szabályokat írnak, amelyek eleve majd meg lehetővé fogják tenni automatikusan, hogy ne kapjon az a közös büdzséből fejlesztési pénzt, aki nem ezeknek a szabályoknak felel meg.

[00:25:39]Ez ugye jóformán egy ilyen szankciós politika, nem?

[00:25:40]Ugye Amerikától láttunk ilyet az elmúlt évtizedekben is, hogy szankcionálta azokat az országokat, akikkel bármilyen vagy kifogásai voltak.

[00:25:50]És most már az Európai Unió is ugye nem csak Oroszországgal szemben hozott ugye szankciókat, hanem a saját tag tag országa vagy tag államaival szemben is.

[00:25:59]Végül is, ha nem is kimondottan így hívják, de ez egy szankciós politika.

[00:26:02]Tökéletes a megfogalmazás, és igen, meg kell valóban meg kell ugranunk azokat a gátlásokat, amelyek amelyek bennünk vannak, amikor megfogalmazunk valamit és akkor ilyen pólkorrekten akarunk fogalmazni, mert nehogy valakit megsértsünk, vagy durván beszéljünk, de ez megakadályoz minket abban, hogy a lényeget elmondjuk.

[00:26:21]És akkor most Rita nagyon okosan elmondja, hogy ez tulajdonképpen egy szankciós szankciós politika.

[00:26:27]tovább mehetünk, egy zsaroló politika mintogy a szankciók általában azok is egyébként egy egy idősek a a kapitalizmussal.

[00:26:35]Most így hirtelen nem emlékszem, hogy valais hallottam ilyet Kína vagy akár Oroszország részéről, hogy mindig válaszként ő is ők is hoztak valamilyen intézkedést.

[00:26:45]Ugye most nagyon kiválóan látszik ez a a az amerikai és kínai kapcsolatok tekintetében, hogy Kína mindig csak reagál, és nem ő találja ki ezeket a vámemeléseket, amelyeket szintén egyfajta szankcióként használ az Amerikai Egyesült Államok a saját szövetséges mondta, így van.

[00:27:05]A saját szövetségeseivel szemben is ugye, mert mi történt?

[00:27:10]Tehát az történik, hogy mint mondom, a centrum maga meggyengült, ezen belül az Amerikai Egyesült Államok is.

[00:27:18]Hát hogyha a saját közege megnyergül, akkor nyilván ő is, de egyáltalában is a Bricks megjelenésével, Kína, főleg valóban Kína felemelkedésével a gazdasági és pénzügyi lehetőségei egyrészt eleve beszűkültek, másrészt fenyegettek, [horkantás] hogy még tovább fognak szűkülni.

[00:27:34]Tehát ezt ezt kell elhárítani, és ezért mindent elkövet még akár a saját szövetségesei kárára is.

[00:27:40]Itt világlik ki legtisztább módon, hogy mit jelent a kapitalizmust.

[00:27:45]A a a bellom, omni kontra omnész, mindenki arca mindenki ellen.

[00:27:51]Tehát itt nincsen barátság, nincsen szerelem.

[00:27:53]Itt itt csak a a profitért folyó harc van, amit le lehet bontani ugye nyersanyagra, munkaerőre, innovációra, hogy ezért folyó verseny itt.

[00:28:04]És hogyha hogyha a legkézenfekvőbb dolog, hogy hogy az én kereskedelmi hiányomat a saját szövetségeseim termékeinek a megadóztat vám vámok útján történő megadóztatásával tudom enyhíteni és javítani a kereskedelmi mérlegemet, tehát hogy több pénz áramoljon be hozzám, mint amennyi hozzám, mint amennyi tőlem kiáramlik, akkor ezt meg fogom tenni akár a szövetség esseim viszonylatában is.

[00:28:35]És ez zajlik.

[00:28:35]Tehát az Amerika Egyesült Államok is annak a tőkéje számára teljesen lényegt, hogy mi történik Európával a mindaddig, amíg amíg a a ő a saját pozícióját, gazdas a saját vállalatainak a pozícióját és a profitabilitását és a piacát tudja védeni akár Európának a megsarcolása vagy meg vagy vámokkal sújtása árán is.

[00:29:02]Tehát ez a ez a helyezkedés azt jelenti, hogy hogy egy újabb, hogy a globalizációból inkább egy regionalizáció felé mozdulunk el.

[00:29:12]Európa is, az Európa erőd, de régi kifejezés, nem most került ez elő, és sőt most talán nem is használják, de erről szó volt már régób az euró megalakítása előtti időszakokról, hogy hogy Európa, hogy ez most jó-e vagy sem, hogy Európa megerősíti a saját külső falait és saját magán belül fejlődik.

[00:29:32]Ugye ott van akkor a a nyugati félteke, amire az Amerikai Egyesült Államok tart igényt a Donro Elver, ugye a Monroelvnek a zsurnalisztisztikus átírásával és és hát figyelni kíván ugye ugye a Kínára, de hogy az következik be pont az iráni konfliktus, a hormózi szoros örüli problémák miatt, hogy hogy hogy Ázsia is egyre inkább magára fog szorulni, arra fog szorulni, hogy hogy saját régióján belül oldja meg a problémáit, hiszen mindig azt mondjuk, hogy hát Kínának milyen rossz, Kínának is milyen rossz, hogy a hormózis szorosból nem érkezik olaj.

[00:30:15]Mindjárt erről majd mondok valamit, de hát hát Dél-Koreának milyen rossz?

[00:30:19]Hát a Japánnak milyen rossz?

[00:30:23]Tehát ők földraj, a földrajz nagy úr, ők mindig ott lesznek Kína közelében.

[00:30:30]Úgyhogy ez a ez a fajta regionalizáció, amire rákényszerülnek tulajdonképpen az országok, azért, mert ez a globális világrend és ennek a a a csakrái, tehát a a vér és és nyirok ér és nyirokrendszere ezekkel a folytópontokkal, vagy ezzel a folytóponttal ugye hát sérülést szenved, ez oda fog kulminálni szerintem objektív okokból, hogy meg fog gyengülni az a a centrum, tehát az az a az USA keleti ázsiai szövetségi lába is, mert bármennyire akarnának is, és biztos, hogy törekvés az itt lesz, gondoljunk Fülöp-szigetekre, ahol egyre csak növekszik az amerikai katonai jelenlét is.

[00:31:20]bármennyis szeretnék megtartani ezeket, gazdaságilag nem nem tudják majd megengedni maguknak, vagy egyre nehezebben tudják megengedni maguknak, hogy hogy ezt a szövetségi rendszert ilyen olyan ellenséges módon tartsák fön Kínával szemben, ami megakadályozza őket abban, hogy hogy nyerjenek a Kínával való együttműködésből.

[00:31:41]Azt mondtam az előbb, hogy erre még mondok valamit.

[00:31:44]Tehát Kínának azért a az importjának valóban az olaj és a gáz importjának fele egymada a hormozi szorosból jött a tengeren a hormózus szoroson átjönt, de egyrészt ez a teljes fogyasztásának csak egy olyan 6-7%-át tette ki, amit ő a tartalékaiból, illetve a a a Oroszországgal való kapcsolatokból tud pótolni.

[00:32:05]Másrészt ő nagyon előrehaladott a az elektronikus, tehát az alternatív energiák a elektronikus közlekedés tekintetében, és egyáltalában ugy az akkumulátorygyártásban, és majd erről is mondok mindjárt valamit Magyarországra vonatkozóan.

[00:32:22]Másrészt pedig Másrészt pedig vannak alternatív föld szárazföldi útvonalak, amelynek révén Iránból vagy Iránon keresztül [torokköszörülés] folytatni fogja tudni a a az olaj, illetve adott esetben a gáz importját.

[00:32:41]Tehát őt nem fogja a Kínát ez nem fogja megállítani.

[00:32:43]Tehát aki azt hiszi, hogy hogy a hogy Kína felemelkedését meg lehet állítani, az egyrészt nem tudja, hogy milyen lentről milyen magasságokba ért el Kína.

[00:32:54]másrészt nem érti azt, hogy a az a politika, amit most Kína ellen folytatnak, legfeljebb egy olyan függőhely egy függőhelyzetű országgal szemben lehetne sikeres, ahol anarchikusak a termelési viszonyok, tehát alapvetően a piacra épülnek, a politika labilitására épülnek, és nem pedig egy olyan ország Kína, aki nem érti, hogy nem egy hogy ezzel szemben Kína egy olyan ország, ami nem függ.

[00:33:26]Az exportja révén mondhatjuk, hogy függ a világpiactól, de a termelés rendjének a fenntartása és a szüksetek k kielégítése tekintetében nem, vagy nem lényegesen függ, nem halálosan függ, nem egzisztenciálisan függ a világpztól minden gyakorlatilag minden nyersanyaga és energiája megvan vagy barháti országokból tudja pótolni.

[00:33:49]Másrészt pedig a gazdaság szervezése egy biztos politikai rendszerrel rendszerre épül, tudományos tervezésre épül, amire azt mondják, hogy ugye ők azt mondják, hogy szocializmus kínai jellegzetességekkel, tehát amelybe a termel a amelybe ebbe a kínai tervezésbe bekapcsolják és használják a piacnak a a az erejét, tehát a versenyben érdekel szereplőknek azt a törekvését, hogy minél többet minél jobbat állítsa állítsanak elő, hogy a piacon ugye nyerjenek.

[00:34:28]De ezt ez az utó ezt az utóbbit a kínai gazdasági társadalmi konstrukció csak használja, nem pedig megengedi, hogy ez a piaci szemlélet uralkodjon fölötte.

[00:34:40]Tehát ezt a Kínát nem lehet megállítani az ő felemelkedésében.

[00:34:45]Nem lehet nehézségeket lehet okozni neki természetesen.

[00:34:48]Attól nem fogja jobban szeretni sem a kínai vezetést, sem az 1,4 milliárdnyi kínai ember, az Amerikai Egyesült Államokat, vagy az Európai Uniót, hogy ilyen nehézségeket okoznak neki, de nem tudják olyan helyzetbe sodorni, hogy ő az ő fejlődése meg megtorpanjon.

[00:35:06]2008-ban sem érintett az exportpiacok összeomlása miatt volt érintett Kína a ebben a 2008-as globális válságban, de ez belül gyakorlatilag nem vagy nem lényeges termelési turbulenciákat okozott.

[00:35:28]Na most hadd hadd kérdezzek erre vissza, mert hogy ugye nemzetközi ilyen gazdaság nemzetközi lapokban, amelyek gazdasággal foglalkoznak, azért lehetett olvasni olyan cikkeket itt az elmúlt időszakban, hogy Kína számára ami elengedhetetlen magának a gazdaságának a működéséhez, az pont a nyersolaj, a csepfolyósított földgáz akár akkor az ipari fémek, az integrált áramkörök, tehát ugye a technológiai szinten fenn tudja tartani azt a potenciált, amit eddig lehetett látni és nyilván ugye az a narratíva is megjelenik, hogy Donald Trumpnak pont ez tehát ez volt az egyik célja, hogy Kínának fájdalmat, nehézséget okozzon, akár valamilyen szinten meg is állítsa.

[00:36:12]Ez itt ugye a kérdésnek a a része, a gazdasági fejlődését azáltal, hogy a hormozis szorosban egy ilyen káoszt kreál.

[00:36:19]Igen, hát ez nem fog sikerülni.

[00:36:19]Tehát ez egy ezek a ezek a nyugati narratíák mindig abból meg az elemzések mindig mindegyikből sugárzik ez a kapitalista szemlélet.

[00:36:27]Tehát nem értik még mindig, hogy hogy Kína hogyan működik.

[00:36:32]Egyszerűen a ezek az újságírók, ezek az elemzők olyan iskolákban jártak, olyan helyeken nőttek fel, olyan ismertekre tettek szert, amelyek miatt el nem tudják képzelni, hogy más gazdálkodási mód is lehetséges, mint a piaci.

[00:36:44]Tehát azt azt mondják, hogy jaj, hát hogyha én én szolgáltattam ennek az országnak a nem tudom fejlett csipeket, akkor és én azt most azt most elvágom tőle, és akkor majd összeomlik, és akkor négy kézláb ide fog úszni, és megcsokolja a lábamat, és megkérdezi, hogy mit tegyen azért, hogy hogy megkaphassa újra ezeket a csippeket.

[00:37:06]El nem tudják képzelni, hogy valaki azt mondja, pedig a saját életükből is gondolhatnál.

[00:37:10]Tehát nem tudom ezek az elemzők hogy élnek valószínűleg.

[00:37:16]felületesen gondolkodnak a világról, merthogy ugye teher alatt nő a pálma, tehát egy csomó dolgot megold az ember akkor is, hogyha hogyha [horkantás] hirtelen rászakad egy helyzet, ami ami az elő az státuszkód teljesen felborítja.

[00:37:31]Kína abszolút képes arra, lehet, hogy egy kicsib nyilván ha amit eddig csak meg tudott vásárolni, mert ez racionális azért Adam Smith szellemében Kína a szabad kereskedelem híve.

[00:37:45]Tehát hogyha neked van, én megveszem annyira, amennyiért mondod, vagy hát ahogy kialkottuk, ami nekem van, azt én neked eladom.

[00:37:52]És akkor és hogyha te kéred, hogy hogy építsünk közösen egy út, egy utat vagy egy vagy egy egy vasutat, akkor csináljuk meg együtt.

[00:38:02]Tehát ezt ezért valóban importált és importál olyan dolgokat, amelyeket nem vagy még nem tud vagy nem akar költségokból akár belöldön előállítani.

[00:38:19]Költségokon azt értem, hogy mindenhez kell beruházás.

[00:38:20]Az egyszerre az egy nagy pénz, mert egyébként biztos, hogy mindent olcsóbban tud előállítani Kína, tehát ami a termelést illeti, mert ott nagyon szorgalmasan dolgoznak az emberek szemben Európával, vagy Európa nagy részével, mert azért Európában is vannak nagyon sokan, főleg a kelet-európai migránsok Nyugat-Európában, akik sokat dolgoznak, de hát ugye Ázsiára általában is jellemző, nem csak Kínára, hogy hogy nem csak nyolc órát, hanem akár önként, tehát törvényes nyolc órán felül is dolgoz dolgoznak akár, de azért elmondanám, hogy én is sokszor dolgoztam többet, mint napi 8 óra, még hétvégén is, meg meg éjszaka is.

[00:38:55]Tehát azért ez nagyon sok más országban is és bizonyos rétegekben előforduló igény, de vagy vagy állapot.

[00:39:08]Na, mindenesetre Kínát ugye nem lehet nem lehet megállítani a fölemelkedésben, mert egy olyan stabil szerkezete van, és egy olyan gazdasági társadalmi politikai szerkezete van, és egy olyan munkamorája, egy olyan kultúrája, amelyen amelyen nem lehet rést ütni, nem lehet nem lehet, hogy mondjam, kirúgni, kirúgtam egy lábát, és akkor összeomlik, tehát ilyet nem lehet nem lehet elérni nála.

[00:39:35]azonkívül Kína a gazdasági kapcsolatainak a szépen csendben történő főleg a fejlődő világban történő kiépítésével olyan szinergiákat is megszerzett magának, amelyek majd tovább segítik őt a a kutatásfejlesztésben egyébként, ami azt illeti, hogy mi az, amit meg lehet vonni Kínától.

[00:40:01]Ugye ez egy nyugat narratív, hogy Kína azért érte el, amit, mert nyugatról importálta a tőkét, meg nyugatról importálta a technológiát.

[00:40:08]Volott mindig arról volt, hogy és Kusai Sándor, aki aki kiváló ismerője kívülről belülről kínálnak, az nagyon sokszor elmondja, sőt minden alkalommal elmondja, hogy nagyon jól tudják adaptálni és tovább fejleszteni azokat a technológiákat, amiket másút látnak, vagy máshonnét átvettek.

[00:40:23]Egyáltalán nincs arról szó, hogy ők csak ilyen kicsi sárga, ferdesztemű emberként ők ők csak utánozni tudják, vagy megvásárolni a technológiát másoktól.

[00:40:32]Tehát akármi is történik a világga Kína biztos, hogy a talpán fog állni.

[00:40:38]A már a tengeri kereskedelemben is ugye szokták azt mondani, hogy hogy az atlanti régió azért emelkedett föl, mert ez így is van történetileg, hogy a tengeri kereskedelmi technológiában ő volt az első és a tengeri hatalmak katelték, akik aztán a a szárazföldi lassabban fejlődő hatalmakat magukak alá tudták gyűrni.

[00:40:59]Hát egyrészt a szárazföldi technológiák már Mckinder is a 20.

[00:41:04]század elején jelezte, hogy már a szárazföldi közlekedési technológiák is nagyon fejlettek, tehát a szárazföldi hatalmak nem maradnak mindig alávetettek a a tengeri hatalmaknak.

[00:41:16]Másrészt pedig Kína már most a a tengeri közlekedésben is annak a technológiájában is élovas.

[00:41:24]Tehát nem lehet azt mondani, hogy alig lehet azt nem is tudom, hogy tudnánk-e olyan területet biztos egy-kettőt, vagy esetleg ahogy ahogy mondta valami katonai szakember tudna mondani olyan területet, ahol mondjuk a katonai technológiában még nem csúcs szereplő Kína, de akár az informatikát, mondom a a a 6G technológiákat, vagy ez az egész e-commerce, tehát az i keres elektronikus kereskedelem, vagy a a az elektronikus autók tekintetében mind teljes teljes mértékben képes arra, hogy hogy letarulja a nyugat-európai piacokat.

[00:41:58]És ezért tesznek meg mindent ezek az atlanti országok, hogy bezár bezárják a piacukat vámokkal, előírásokkal a kínai termékek előtt.

[00:42:11]És akkor még egy miet még a önben lévő kérdéseknek helyt adok, de harag ugyanúgy időt még egy dolgot itt, mert mondtam, hogy vissza fogok térni, hogy nagyon sokan kritizálják a magyar akkumulátor gyártást, ami nyilván lehet is, és akkor ez egy másik beszélgetés témája, hogy hogy ugye egyoldalúan nem lehet mit tudom én lesz ezt lehet folytatni ezt a De hát de hát hogyha a hormuzi szorosban kialakult, vagy amiatt kialakult energiaválság szituáció felől nézem.

[00:42:48]és a és szükségszerűen arra a következtetésre jutok, hogy ez meg fogja erősíteni az alternatív energiák és az és az elektromos közlekedés be fektetett pénzt és energiákat, és ezeknek az ágazatoknak a felfuttatására fogja ösztönözni országok sorát.

[00:43:10]CK azt tudom mondani, hogy Magyarország jó lóra tett, mert hát ennek az az akkumulátorok lesznek a a aumulátorok lesz a kulcsa ennek a ennek a fejlődésnek.

[00:43:24]És hadd mondjak valamit, képzeljék el, hogy ma reggel kaptam egy egy üzenetet a tárhelyemre, ahol kérem szépen a a német magyar ipari és kereskedelmi kamara jelzi, hogy üzleti partnereket keres német vállalatok számára Magyarországon az ipari dekarbonizáció és energiahatékonyság területén.

[00:43:46]És a német cégek innovatív megoldásokat kínálnak, és keresik azokat a magyarországi vállalatokat, akik akik szeretnének tőlük vásárolni, és amit ők kínálnak, például ipari akkumulátorok.

[00:44:00]Tehát a németgazdaság bajban van, keres partnereket, hogy kiknek adhatná el a termékeit.

[00:44:08]Mi pedig itt vagyunk dél-koreai és kínai akkumulátorgyárakkal, amelyek hatalmas kapacitással képesek ellátni akár egész Európát.

[00:44:24]Nem sok időnk maradt, egy öt percünk maradt, de örülök, hogy fölvázolta egyébként a nagy képet.

[00:44:27]Én akkor Magyarország tekintetéből kérdeznék egyrészt az euróval kapcsolatosan, ami azt is említette, hogy erről is beszélhetünk egy pár mondatot.

[00:44:34]Ugye most itt Magyarországon felmerült újra az eurónak a bevezetésének a kérdése.

[00:44:40]Hogyan látja ön ezt gazdasági szempontból?

[00:44:42]Jót tenne a magyar gazdaságnak avagy nem?

[00:44:44]Mit jelent ez egyébként Magyarország számára?

[00:44:46]És hát a ilyől következik a következő kérdés is, hogy mekkora Magyarországnak vajon a gazdasági mozgástere jelenleg akár az unióval való kapcsolatában, akár hogyan látja itt a következő időszakot, hogyha ideér az a hormoziszoros és az iráni konfliktus miatt kialakult válsághelyzet, azt említette, hogy közvetlenül nem érinti jelenleg Magyarországot, de hogy mégis mi az, amire oda kell figyelni ahhoz, hogy azért itt állva lehessen maradni?

[00:45:14]Hát én azt gondolom, hogy Magyarország nagyon veszélyes helyzetben van.

[00:45:18]Tehát, hogy én nekem az a határozott meggyőződésem, hogy hogy egy szupranacionális, vagyis nemzetek feletti Európai Unióban nem szabad tartozni.

[00:45:29]Tehát én azt gondolom, hogy Magyarország fejlődési lehetőségeit vágja el az a kormány, amelyik alárendeli magát az Európai Unió intézményrendszerének.

[00:45:38]És ennek egy fontos lába az euró.

[00:45:40]Az euro közgazdaságilag a egy nagyon veszélyes dolog.

[00:45:44]Persze érz érzileg sokan biztos örülnek neki, hogy milyen jó lenne, nem kellene eurót váltani, hogyha Bécsbe akarnak menni, amire akkor közdön velük, hogy csak nyissanak egy Revolut számlát, vagy egy VI számlát, és akkor nem kell váltaniuk eurót, mert ha azzal fizetnek, ott még jobb árfolyamon is váltja ez a Revolut, vagy ez a V, vagy hasonló ilyen digitális számlák jobb árfolyamon is váltják, mint ahogy ő a bankban tud.

[00:46:12]Tehát ennek semmi jelentősége nincsen már, hogy most akkor mi a kényelmesebb, még akár vállalatok vállalati kapcsolatok szempontjából sem.

[00:46:22]De az a ha nem mi tudjuk itt Európa közepén és Nyugat-Európa perifériáján nem tudjuk mi meg elhatározni, elemezni és kiválasztani a saját fejlődési érdekünknek megfelelő gazdasági kapcsolatokat és pénzügyi kapcsolatokat, akkor egy örökös alávetettségre leszünk ítélve egyfajta vazallusi státuszra.

[00:46:46]még akkor is, hogyha ezt nagyon szépen fogják keretezni, és mindenki európéerit, és az európai demokrácia meg az európai politikai korrektség, és a és és ami még ehhez jár, leplével fogják letakarni.

[00:46:58]Ha az ha eurónk van, nem tudjuk befolyásolni a monetáris politikánkat, azt másút fogják eldönteni.

[00:47:05]Hol fogják eldönteni?

[00:47:06]Gyakorlatilag Németországban fogják eldönteni, mert az eurózónára a legerősebb gazdaságok elsősorban Németország érdeke nyomják rá a bélyeg a bélyegét.

[00:47:15]Na most ez azt jelenti nagyon röviden, és majd egyszerről hosszabban is beszélhetünk talán, hogy az euró az erősebb lesz, mint amilyen a magyar gazdaság számára, mint amennyire mint amilyen erős a forint.

[00:47:26]És ez azt jelenti, hogy nekünk az exportversenyképességünk romlani fog.

[00:47:33]Viszont az import olcsóbb lesz számunkra.

[00:47:36]Tehát ezt ez az ipartalanítási vagy az iparfejlődési folyamat ipartalanítási folyamatot erősíti, vagy az iparfejlődési folyamatot gátolja.

[00:47:43]A dolog másik oldalán értelemszerűen az van tükörben, hogy Németország számára az euró gyengébb, mint amilyen a márka lenne.

[00:47:53]Ez azt jelenti, hogy őki ez az exportversenyképességét biztosítja és bizonyos piacvédő hatással rendelkezik.

[00:48:00]Megmutatkozik ez abban, hogy a jövedelmi mérlege Németországnak dinamikusan növekedett az euró bevezetésével, és és ebből az extra jövedelemből tudta jó ideig fenntartani a versenyképességét az euró az eurozónán belül.

[00:48:19]Nagyon szépen köszönöm Arner Anna Máriának, hogy eljött és mindenképpen szeretném, hogyha tudnánk beszélni bővenben majd ezekről a kérdésekről is.

[00:48:27]Nagyon szépen köszönöm.

[00:48:27]De j