Rendkívüli: Orosz - NATO incidens a Fekete tengeren - Resperger István

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat.

[00:00:01]Május 21-én, a délelőtti órákban rögzítjük ezt az adásunkat.

[00:00:04]Egy pár napos szünet után újra fölvesszük a híreknek a fonalát ezen a csatornán is.

[00:00:12]És nagy tisztelettel köszöntöm Resperger Istvánt katonai szakértőt, akinek nyilván nem kell újra fölvenni a fonalat, mert abszolút képben van a helyzettel.

[00:00:19]Itt egy nagyon friss hírből indulnék ki, és akkor kérdeznék majd olyan dolgokat is, amik egy picit ilyen nagyobb távúak, vagy a nagyobb képet mutatják.

[00:00:28]Ugye egy súlyos incidens történt.

[00:00:30]Orosz vadászgépek veszélyesen megközelítettek egy fegyvertelen brit felderítő repülőgépet a fekete tenger felett.

[00:00:39]Ezt a brit védelmi minisztérium közölte.

[00:00:41]Mit tudunk erről az incidensről?

[00:00:43]És hát azt talán el lehet mondani, hogy itt az elmúlt hónapokban több akár drónincidensről, hajók közötti súrlódásokról úgymond nem fizikailag, de de feszültségekről tudunk beszélni.

[00:00:59]Oroszország, a NATO, Ukrajna, a NATO, Ukrajna és más országok tekintetében hogyan értékeled mindezt?

[00:01:05]NATO és Oroszország közötti helyzetet ugye okozzák azok a problémák, hogy egy rendkívül hosszú NATO orosz arcvonal van úgymond.

[00:01:17]Hiszen ha megnézzük Norvégiától Törökországig közel 2600 kmenen találkoznak repülőgépek, drónok, pilótanélküli eszközök, felderítő, hírszerző rendszerek.

[00:01:35]hiszen ha megnézzük csak a NATO-nak az Evex az elektronikai harc és irányító rendszereit, ezek folyamatosan járőröznek a Feketeen, Románia, Bulgária, Magyarországtól egészen fel Norvégiáig a balki államokon keresztül.

[00:01:55]És Oroszország ugye, aki egy hibrid hadviselést is folytat a NATO ellen, folyamatosan teszteli, illetve keresi azokat a lehetőségeket, hogy hogy felderítési információt szerezzen a NATO légvédelmi rendszereiről, radarjairól, reagál képességeiről.

[00:02:19]Tehát ezek a találkozások úgymond nyilván kisebb konfliktusokkal járnak mind a két fél részéről.

[00:02:29]Az egyik súlyosabb incidens, amit Oroszország is említett, az például Románia területéről lőtt le a NATO egy orosz drónt ukrán terület fölött.

[00:02:40]Itt ugye azért nyilván az orosz fél ezt fel fogja vni, hogy beavatkozik a NATO, illetve a másik incidens pedig Ukrajnával történt meg, hogy egy eltévedt ukrán drónt kellett lelőni Észtország felett.

[00:02:59]Itt ugye folyamatos mélységi csapásokat mér Ukrajna.

[00:03:03]Hát valószínűleg az orosz légtérből vagy eltévedt, vagy ezen a sávon a balti államokon keresztül próbált bejutni.

[00:03:16]De hát ezt úgy érzékelte a NATO rendszere, amiben egyrészt ugye benne vannak az Evex felderítő rendszerek egész Norvégiától a feketeig, illetve az égisz rendszer, ami egy rakétahárító rendszer radarjai, a légvédelmi rendszerek reagáltak erre.

[00:03:41]Ugye a konfliktus kirobbanása után a NATO megígérte, hogy két falat fog húzni Európa védelmére.

[00:03:49]Az egyiket emberekből, azaz katonai erőkből próbálja odavinni, azaz a balti államokba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába, Magyarország, Szlovákia területén NATO csapatok állomásoznak nem nagy létszámmal 1000 emberrel, de ez is egyfajta biztonságot jelent.

[00:04:15]A másik pedig ugye a drónfal, ami egyre inkább, főleg a lengyel incidens után, amikor több drón Lengyelország területére be tudott lépni, az tette ezt lehetővé, hogy a vadászgépek, illetve egyéb eszközökkel ezeket lelőjék.

[00:04:37]Ugye a NATO biztosítja egyrészt a különleges képességeivel, az Evex, az égiszrendszerrel, a légvédelemmel, a radarokkal, a katonákkal a biztonságot, de azt nem lehet kizárni, hogy drónok ne tévedjenek el, hiszen több ország területén, Moldávia, Románia, Lengyelország, a balti államok területén már csapódtak be ilyen eszközök.

[00:05:04]Tehát ez egyfajta eszkalációt is jelent, illetve hát majd a NATO és orosz kapcsolatokban is megtárgyalják ezeket a eseményeket.

[00:05:21]Hát ennél a friss hírnél, amit említettem és ugye az első között, hogy orosz vadászgépek, fegyvertelen brit felderítő repülőgépek közelébe férköztek, vagy köz, tehát hogy veszélyesen közel mentek hozzájuk, és ez a fekete tenger fölött zajlott.

[00:05:35]Itt ilyenkor hogyan néz ki ez a történet?

[00:05:39]Tehát egyáltalán a brit felderítő repülőgépeknek milyen létjogosultsága van a fekete tenger felett?

[00:05:44]Én emlékszem rá, hogy a háború kitörésének talán az első évében voltak hasonló találkozások, még nem is volt olyan közeli az a találkozás, de ott is felmerült ez a kérdés, hogy a britek és a feketetenger, tehát milyen kapcsolat van itt?

[00:06:01]Hát nyilván a NATOK rendszere az mindig áll egy adott műveleti területből.

[00:06:10]És most ugye a NATO-nak a műveleti területei az a NATO felségvizei és felség területei.

[00:06:15]viszont a felderítési terület és az érdekeltségi terület az messzebbe lóg ugye az orosz érdekszférába, az orosz területekbe is, hiszen ahhoz, hogy normális és megbízható adatokat tudjanak biztosítani Ukrajnának a légvédelemhez, a precíziós csapásokhoz, ahhoz felderítést kell folytatniuk a Fekete tengeren is ugye főleg azért, mert ott van az orosz Krimfélszigeten levő csoportosítás, a légiereje, a rakétái, a légvédelmi rendszerei, tehát ezekről megfelelő információval kell rendelkezni a NATO-nak.

[00:07:04]Nyilván Oroszország érdekeit ez messze érti, hogy brit amerikai vagy éppen NATO Evex rendszerek, pilóta nélküli eszközök járőröznek az ő vizeikhez közel.

[00:07:19]És ugye itt van egyfajta jogi hézag is, hiszen a háború kezdete óta megváltoztak a felségvizek is a fekete tengeren, hiszen Oroszország sokkal nagyobb területre tart igény, hiszen megsemmisítette egyrészt a ukrán flottát, aminek már csak vízfelszíni drónjai vannak, illetve kisebb egységei, illetve az of tengert beltengerré tette, de én azt Azt gondolom, hogy a brittek messzebbe tartják, hogy a nemzetközi vizek fölött vannak a nemzetközi légtérben, és onnan próbálnak információt szerezni.

[00:08:00]Tehát ugye a NATO érdekeltségét látják el ezek a gépek is.

[00:08:11]Elképzelhető itt egyébként egy figyelmetlenség, vagy ez egy szándékos hielzés ilyenkor valószínűsíthetően például az orosz vadászgépek részéről, amikor megközelítenek egy úgy kiemelik azt, hogy fegyvertelen brit felderítőt.

[00:08:27]Ugye több ilyen eset volt már volt, amikor a orosz vadászpilóta elvakította a drónt azzal, hogy üzemanyagot engedett rá.

[00:08:34]Tehát ezek nagyon is tudatosak és jelzik, hogy eddig és ne tovább jöjjön a NATO.

[00:08:40]Én azt gondolom, nagyobb következménye ennek nem lesz.

[00:08:47]Maximum egy jegyzékváltása NATO és Oroszország között.

[00:08:50]És itt jegyezném meg, hogy régen korábban ugye működött egyrészt a NATO-Urán tanács.

[00:08:55]Ez most is működik, viszont volt egy NATO-Oroszország tanács is, ahol az ilyen eseményeket eleve ki tudták zárni azzal, hogy volt egy folyamatos kommunikáció.

[00:09:11]Tehát ezeket jó lenne visszahozni, és hát erre számítani kell Oroszország részéről az ő pilótáik.

[00:09:19]Egyrészt a nemzetközi határokat sem a légtérben, sem a hajózásban nem kívánják mindig betartani.

[00:09:29]Nyilván senki nem szeretné, hogyha egy komolyabb válasz lenne erre, és ez egy eszkorációs spirált indítana el.

[00:09:34]viszont vannak szakértők, akik fölhívják a figyelmet arra, hogy az a sorozatos, vagy az a mintázat, ami kibontakozik ezekből az incidensekből, akár itt a tengeri drónok, akár ugye a drónberepülések, akár most ez a eset, hogy maga a trend az elég veszélyes, mert hogyha a NATO mindegyik ilyen incidenst úgymond úgy kezeli, hogy elnéz, félrenéz, nem válaszol, nem akar eszkalálni, és ettől ettől úgymond így itt maradnak Ezek a dolgok rendezetlenül, abból viszont a végén rosszul jöhet ki.

[00:10:11]Te hogyan látod ezt?

[00:10:14]Látsz ebben egy veszélyes mintázatot és trendet, vagy ezek egyedi esetek, amelyeket egyedileg kell elbírálni?

[00:10:22]Én is látok benne nyilván egy trendet, hiszen emellett a hosszú NATO-oros határ mellett az incidensek azok dekódolva vannak.

[00:10:33]azt jelenti, hogy a NATO-nak a tesztelése folyik.

[00:10:37]Tehát nem csak arról van szó, hogy Oroszország keresi azt a vonalat, amit még elérhet, meg átléphet, de ezekre ugye mindig megvan a válasz.

[00:10:50]Egyrészt a NATO ott levő légvédelmi eszközei, a NATO ott levő arcászati repülőgépei, azért most már egyre tudatosabban használják a fegyverzetüket, illetve kiutasítják a légtérből vagy a felségvízről azokat az eszközöket, mint például a britteknél, ugye brit felségvizeken voltak orosz tenger alatt járók, tehát ezeket a NATO védelme érdekében meg kell tenni, hiszen sokan mondják, hogy Oroszország a Német vezérkarfőnök 29-re prognosztizálja azt, hogy Oroszország most nem csak az ukrán háborúra készül, hanem arra is készül, hogy esetlegesen a balti országok tekintetében valamilyen akciót indítson.

[00:11:46]És azt gondolom, hogy ezekre fel kell készülni.

[00:11:48]Ugye Budanov vezérlőn mondta valamikor, hogy a két dologgal tévedtek Oroszországgal kapcsolatban.

[00:11:55]Azt hitték, hogy a hadsereg erős, és a ipara gyenge.

[00:12:01]Hát pont fordítva van.

[00:12:01]De most azt a tendenciát látjuk, hogy Oroszország olyan mennyiségben átállt, havi 4000 drónt és évi 7 millió lőszert, és közel 80000 siklóbombát gyártott le.

[00:12:15]ö hogy ezt nem mind Ukrajnában kívánja bevetni, hanem 29-re feltételezi a német hírszerzést, hogy más tervei is vannak emellett a hosszú NATO orosz vonal mellett Oroszországnak.

[00:12:35]Tehát mindenképpen készen kell állni és határozott válaszokat kell adni ezekre a hibrid fenyegetésekre.

[00:12:43]Ugye emellett infrastruktúrát is a finhatár mellett, illetve Franciaországban a gyorsvasúthálózatot, tehát minden olyant megpróbál Oroszország, amivel nehezítheti a NATO helyzetét, de ez még az úgynevezett szürke zónás támadások, tehát nincs hadüzenet, nincs háború, de ebben a szürke zónában sok mindent meg lehet tenni a diplomáciai, a gazdasági és egyéb fegyverekkel.

[00:13:18]Említetted, hogy itt kellenének hatós válaszok.

[00:13:22]Itt mire kell a válaszok mögött gondolni?

[00:13:24]azért is kérdezem, mert ugye van egy olyan orosz narratíva is, hogy mivel az ukránokat olyan szinten támogatják NATO tagországok, akár itt a briteket is ugye ide sorolhatjuk, amilyen szinten támogatják, tehát hogy ezt a háborút több mint négy éve lehet vívni, ez ennek is köszönhető, hogy hogy Oroszország őket kvázi hadviselőfélnek tekinti.

[00:13:50]Tehát hol kezdődnek itt az én, hogy mondjam, én ütöttem először, és ő csak reagál.

[00:13:55]És milyen reakcióra kell itt gondolni?

[00:13:59]Én azt gondolom, hogy az Európai Uniós NATO olyan támogatást adott Ukrajnának, hogy Oroszország már tényleg az egész nyugati világgal, hiszen Japán dél-Koreja mindenki segíti Ukrajnát, érezheti azt, hogy egyrészt a pénzügyi alapokat körül 610 millió eurót adtak tavaly Ukrajnának az Európai Unió részéről.

[00:14:25]A SVE programbiárdol eurós program került előirányzásra.

[00:14:35]Ebből 20 program lesz, amiből 15 Ukrajnával foglalkozik.

[00:14:40]A kiképzésben tavaly 90000 ukrán katonát képeztek ki nyugati területeken.

[00:14:48]A lőszergyártásra 500 millió eurót adott az Európai Unió és különböző hadipari fejlesztésekre is.

[00:14:56]Emellett az orosz befagyasztott vagyonból is 3,4 milliárdot felhasznált.

[00:15:05]NATO most már bevallottan a kiképzést közel 700 fővel segíti, 1,2 milliárd eurót biztosított segítségnyújtásra, és csak 2024-ben NATO országok 50 milliárd eurót ajánlottak fel Ukrajnának katonai eszközökből.

[00:15:25]Ezekkel nyilván Oroszország is tisztában van, hiszen az a harckocsi mennyiség, csak hogy megemlítsük, közel 860 harckocsitott a NATO Ukrajnának, 1180 darab gyalogsági harcjárművet, 758 darab tüzérségi eszközt, és a háború kezdete óta a légvédelmi eszközökből 89-et.

[00:15:56]Tehát az, hogy Oroszország lassan halad, az nem csak annak következménye, hogy a Donbas erődárosoknál rendkívül megerődített körzetekkel, aknamezőkkel, mindenféle harckocsiakasztóval lassítják, hanem annak is a következménye, hogy Ukrajna veszteségeit pótolják.

[00:16:17]aniben lassan tudják pótolni, az ugye az a légvédelmi eszközök és a légvédelmi rakétáknak a kérdése, illetve még nincs meg egyik oldalon sem az a lehetőség, hogy a drónok ellen hatásosan fellépjenek.

[00:16:34]Ugye most Ukrajna reklámozza az Octopus 100-as típusú drónelfogó drónját, ami közel 300 km sebességre képes, és el tudja fogni a közel 150-200 km-val repülő iráni drónokat.

[00:16:58]De ugye a másik oldalon is megszületett a válasz, hogy tovább fejlesztették az iráni drónokat.

[00:17:04]most már úgynevezett turbo jet meghajtással közel 800 km/ességre képesse.

[00:17:14]A másik oldal orosz részről is alkalmaz elfogó drónokat.

[00:17:22]Ez a fajta pedig azt a célt szolgálja, hogy a ukrán nagy hatótávolságú drónokat tudják elfogni, illetve megsemmisíteni.

[00:17:35]Ez a rendszer, ez egy Elka nevezetű fedőnevet visel, hiszen olyan mélységi csapásokat mérnek az ukránok 1800 km-es mélységekben, amivel ugye főleg az orosz infrastruktúrát, Moszkvát, az olajlétesítményeket, olajfinomítókat támadtak az elmúlt időszakban.

[00:17:59]És ez már kimutatható veszteség Oroszország részére.

[00:18:04]milliárd dollár veszteséget jelent az olajlétesítmények miatt.

[00:18:12]Ha már itt tartunk, akkor hadd kérdezzek rá egy másik úgymond kényes kérdésre, ami itt az elmúlt napokban szintén téma volt.

[00:18:19]Ez ugye Oroszország és esetlegesen az atombevetése, vagy atomfegyver valamilyen módon való bevetése.

[00:18:26]Ugye az ukránok azt mondják, hogy Oroszország már tesztel, vagy próbálgatja azt, hogy iskander rakétával tudná-e célbe juttatni, vagy hát valószínűleg tudna, de hogy hogyan Ukrajnába ilyen töltetű, tehát atomtöltetű rakétát.

[00:18:40]Mit gondolsz erről ennek a realitásáról?

[00:18:43]Itt ugye itt az elmúlt napok egy újabb eszkalációt hoztak azzal, hogy Kiev és Moszkva is támadás alatt volt az elmúlt napokban.

[00:18:54]Hogyan látod ezt a szituációt?

[00:18:54]És még akkor ide tenném azt is, hogy Oroszország szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy Oroszországban is nő a társadalmi feszültség.

[00:19:02]Most már a negyedik éve tart ez a háború, és ott is, bár nem annyira nyilván, mint az ukrán társadalom, de az orosz társadalom is kezdi megérezni akár a gazdaság állapotán, az inflációs adatokon azt, hogy háború van.

[00:19:17]Igen.

[00:19:17]Akkor kezdjük a atomfegyverekkel és a rakétákkal.

[00:19:20]Közel 13000 rakétacsapást mértek már Ukrajnára az oroszok.

[00:19:29]Ezek mellett még további 4600 cirkáló rakétát és közel 1110000 drónt indítottak erre a 6400 n km nagyságú területre.

[00:19:45]A rakétáknál azt látjuk, hogy egyrészt ugye Oroszország területéről, a kaliningrádi körzetből, illetve mivel Belorusz, azaz fehér Oroszországba is telepítettek rakétákat, ezekkel körülbelül a Düsszeldorf könn szakaszt érik el, hiszen az iskander rakétákat Oroszország a háború alatt tovább fejlesztette.

[00:20:10]eddig 500 km-es hatótávolsága volt, most már 1000 km-t is elér a modifikált változata.

[00:20:17]Tehát ezeknek a bevetése nyilván főleg Ukrajna ellen valósul meg.

[00:20:25]A drónoknál is azt látjuk, hogy a különböző területekről most már Lisszabon kivételével, a módosított drónjaikkal, 2500 kmes hatótávolsággal minden európai fővárost elérnek.

[00:20:44]Én azt gondolom, hogy a atomfegyver bevetése, bár ugye nagy hangsúlyt kapott a moszkvai díszemlén is egy filmrészletben, ahol bemutatták a szármat 28 típusú több robbanófej hordozására képes interkontinentális balisztikus rakétát.

[00:21:08]az nem Ukrain ellen irányul, hanem az ugye az Oroszország északi részén levő rendszernek a része, ami Amerikát venné célba egy nagy konfliktus esetén.

[00:21:24]Mivel Oroszország rendelkezik a legtöbb atomfegyverrel, 5835 darabbal, ebből 2200 harcászati típusú.

[00:21:35]Ezért sokan azt mondják, hogy ezeknek az eszközöknek a bevetése bekövetkezhet.

[00:21:40]Erre még nem látunk jeleket egyelőre én azt gondolom, ez az atomfegyver továbbra is egy nagyon drága fegyver, nehezebb kifejleszthető, nagyon sokba kerül fenntartani és szinte bevethetetlen.

[00:21:58]Ugye több szakértő mondta, hogy olyan bevetés történhet esetleg, hogy egy teljesen nyílt, üres területen elrettentő jelleggel esetleg Oroszország beveti.

[00:22:10]egyetlen alkalommal hallottunk róla, amikor Harkiv, illetve a hersoni offenziája volt, az ukránoknak akkor jelezték az oroszok, hogy esetleg ilyet bevetnek, ha nem tudják visszavonni a csapataikat, ugye a hersoni frontszakaszról, de ez nem valósult meg.

[00:22:33]A felek egyébként többször jelezték a nemzetközi közösségnek, hogy a másik hamisz zászlós támadásra készül, piszkos bontbát készül bevetni.

[00:22:49]Szerintem ez a bevetés bármelyik ország is alkalmazná, kiírná őket a nemzetközi közösségből, nem beszélve arról, hogy egy nagy területet hosszú ideig sugárszennyezetté tennének.

[00:23:03]Szerintem van elég gondja Ukrajnának és Oroszországnak, Csernobillal is, illetve a meglevői fegyverekkel.

[00:23:11]Tehát én nem gondolom, hogy ilyen bevetés történne.

[00:23:16]Akkor sem, hogyha Oroszország belefárad ebbe a háborúba, és egyszerűen nem tud erőt venni Ukrajnán.

[00:23:21]Tehát azt gondolom, hogy a helyzet az, hogy Ukrajna ezt a háborút nem tudja megnyerni a területeiből még kisebb területeket esetleg visszaszerezhet.

[00:23:33]A ha azt nézzük, hogy Oroszország veszítené el a háborút, akkor is 20%-nyi területet Ukrajna területéből meg tud tartani.

[00:23:43]És az orosz katonai doktrina ugyan törölte azt, hogy ők csak akkor alkalmazzák az atomfegyvert, ha valaki már bevetette ellenük.

[00:23:52]Ö nem hinném, hogy Oroszország létérteke kerül veszélybe azzal, hogy a háború ellaposodik, illetve befagy ez az arconal.

[00:24:04]Ez nem hozhat olyan politikai, katonai döntést, hogy atomfegyvert kelljen bevetni.

[00:24:13]Akkor az, hogy most újra előkerült ez a kérdés, és erről van szó, ugye itt a NATO főtitkár is reagált egyébként ilyen hírekre, és egy fenyegető üzenetet is küldött Oroszország számára, hogyha bevetnék, akkor annak milyen következményei lennének?

[00:24:25]Minek köszönhető szerinted?

[00:24:31]Na, a köztudatban kellani azt a lehetőséget, hogy Amerika az az egyetlen nagy hatalom, aki ellensúlyozni tudja a NATO keresztül Oroszországnak az atomfegyvereinek a számát, illetve azok a NATO csúcs után történt fejlesztések, hogy Németországba és további NATO országokba telepítenek 1500 és 2500 km-es hatótávolságú tomahók rakétákat, cir hiperszónikus rakétákat, az azért Oroszországot is úgymond féken tartja, hiszen tudja, hogy Oroszország ellen egyedül az Amerikai Egyesült Államok tud fellépni.

[00:25:18]Tehát a Rutte féle üzenet az inkább amerikai üzenet átadása volt, hogy ezt senki nem nézné jó szemmel, ha Oroszország ezt a lépést meglépné.

[00:25:33]Elmaradt, vagy legalábbis nem látjuk azt a nagy tavaszi offenzívát, amiről itt a hetekkel ezelőtt lehetett hallani, hogy esetleg egy ilyenre sor kerül.

[00:25:39]Ugye Ukrajna szempontjából jöttek ezek a hírek, tehát ukrán hírforrások közölték ezeket.

[00:25:46]Mit gondolsz, hogy miért nem láttunk ilyen nagyobb tavaszi, szárazföldi orosz offenzívát?

[00:25:52]És ennek az elmaradása ez mit mutat katonai szinten, tehát hogy nem akarnak az oroszok most egy ilyenbe belefogni?

[00:25:59]Nem tudnak, mert nincsen erre erő.

[00:26:01]Úgy ítélték meg, hogy ez kevésbé hatásos, mint például az a drónháború, amit folytatnak.

[00:26:07]Mit gondolsz erről?

[00:26:10]Azt gondolom, hogy a rendkívül nagy veszteségek mind a két oldalon 25-35000 ember kiesik havonta.

[00:26:17]Ennek a pótlása már ugye társadalmi problémákba ütközik.

[00:26:23]Egyrészt rengeteg embert el kell hozni a iparból, a civil világból, és nem biztos, hogy ez hosszú távon jót tesz bármelyik gazdaságnak is.

[00:26:33]Oroszország tovább folytatja azt a módszerét.

[00:26:36]Ugye legutóbb 30 óra alatt majdnem 1600 drónt és közel 6080 rakétát indított.

[00:26:44]Tehát folytatja a felőrlőműveleteket.

[00:26:52]Egyes szakértők azt mondják, hogy most már Oroszország átállt egy kicsit arra a módszerre, hogy a ukrán infrastruktúrát, ezen belül is a vasúti szállítást és ezeket a területeket próbálja meg támadni.

[00:27:10]Ugye az ukrán vasúthálózat is közel 31003200 kmes, de főleg a Kárpátalján, a Lvovnál, Kiev, Harkiv és Mikoljev, Odessa irányú vasútvonalakat próbálja támadni, illetve azokat a vasútvonalakat, amelyek az erődárosokat látnák el logisztikailag.

[00:27:39]Tehát ez is egyfajta törekvés, és sokkal lassabb az előrehaladás.

[00:27:42]A napi 100 m sincs már meg szinte az orosz haderőnek, és még közel 50 km-t kellene teljesíteni, hogy az erődvárosokat, amit április végére ígért Gerasszimov, elszigeteljék.

[00:28:05]Másrészt az a 150000 tartalékos, akiket mozgósítottak és a frontvonalra küldtek.

[00:28:13]Ezeknél is van már egy érdekesség.

[00:28:17]Pár száz katonát már Kína képzett ki Oroszország számára.

[00:28:20]Egyrészt a drónok elleni védekezés, éppen másrészt egy másfajta harcászati módszereket ismerhettek meg pár százan kínai területen.

[00:28:33]Erre is figyelmeztették Kínát, hogy ezt nem kellene csinálnia.

[00:28:39]Bár a NATO is csinálja ukrán részre.

[00:28:43]A másik pedig a mélységi csapások ukrán részről.

[00:28:48]2024-ben 1000 ilyen csapást hajtottak végre.

[00:28:53]2025-ben már 3000et és idén márciusig már 7000 ilyen drónt tudtak indítani.

[00:29:03]Azaz az a drónk kapacitás, amit felpörgetett a nyugat, és rengeteg kétoldalú szerződést kötöttek Ukrajnával, ez különböző segélyeknek által.

[00:29:14]Ezekkel elérhetik azt, hogy Oroszország is jobban belefárad a háborúba, több kiadása lesz azáltal, hogy az olajlétesítményeit csapáséri, illetve az egyéb létesítményeket is, hiszen sokszor a dróncsapásot lakóépületeket érnek.

[00:29:39]Lásd, Moszkva vagy Kiev, tehát semmi köze katonai célpontokhoz, ami ugye a Genfi egyezmény szerint sem megengedett.

[00:29:46]Viszont a lakosság moráljára azért jelentős hatással van, hogy elérjük az ellenséges fővárost, a lakosságnak óvóhelyre kell menni.

[00:29:59]illetve ha május 9-e díszemlét megnézzük, technikai eszközök nélkül, 40 percben lezavar az egyik legjelentősebb orosz ünnepet sem tudták biztonsággal garantálni.

[00:30:18]Egy kérdést engedj még meg, kérlek Iránnal kapcsolatosan.

[00:30:22]Itt itt a szokásos hogy üzengetés és nyilatkozatok történnek meg, legalábbis amit az elmúlt hetekben megszokhattunk.

[00:30:29]Egyrészt ugye forradalmi gárda egy régióntól mutató eszkalációval fenyeget, hogyha Trump újra elkezdi bombázni Iránt.

[00:30:38]Tehát azt ígérték, hogy egy regionális háború most túl fog mutatni a régiónt, tehát hogy nem marad regionális szinten magyarán szólva.

[00:30:48]Közben pedig lehet arról is olvasni, hogy közel vannak a megegyezéshez a felek.

[00:30:52]Azt, hogy közel vannak a megegyezéshez, ezt hosszú hetek óta lehet olvasni időnként a médiában.

[00:30:59]És ugye Donald Trump is időnként elmondja azt, hogy vége a háborúnak, meg hogy le fognak ülni, meg hogy itt a vége, most már mindjárt, satöbbi, satöbbi.

[00:31:07]Hogyan ítéled meg ezt a konfliktust?

[00:31:08]Egész nyáron itt marad velünk ez a csiksuki padhelyzet iránnal kapcsolatban.

[00:31:13]Mit gondolsz?

[00:31:16]Én azt gondolom, hogy mindenik félnek érdeke, hogy valahogy győztesként jöjjön ki ebből a háborúból, ugyanúgy, mint az oroszukránnál, hogy mind a kétféle el kell hitetni, hogy győzött, és talán akkor mindenki megelégedett lesz.

[00:31:32]illetve hát ugye Oroszország és Ukrajna esetében már a német kancerál is próbálta érzékenyíteni az ukránokat, hogy hát nyugodjanak bele, hogy területet fognak elveszíteni.

[00:31:44]Itt azt gondolom, hogy a világgazdaság, a kínai látogatás és az amerikai választások és Trump elnöknek a személyes politikai ambíciói vannak veszélyben, ha ez még elhúzódik a nyáron.

[00:32:01]Másrészt az öbölmenti országok is szeretnének már nyugalmat, hogy visszatérjen a légiközlekedés, visszatérjen a turizmus.

[00:32:09]És azt gondolom, Iránnak is nagyon-nagyon fontos, hiszen lehet, hogy kap Kínától, Oroszországtól a kaszpitengeren keresztül fegyverzetet, egyéb ellátást, de azért ne felejtsük el, hogy körülbelül a lakosságnak a a 70%-a szegénységben él, azaz azok a lehetőségek, hogy Iránnak az exportja, importja működjön.

[00:32:37]ahhoz szükség van a hormoziszoros megnyitására.

[00:32:43]Abban már látszik egyfajta egyeztetés, hogy Irán és Omán nagyon szívesen szedne ittanban, dollárban vagy kriptovalutában, mindegy, bármelyik hajótól valamilyen tarifát.

[00:32:59]Ugye a legfontosabb kérdésekben sajnos nem sikerült választ kapnia Trumpnak, hiszen ha a bejelentek győzelmi adatok, hogy a rakétaindiktó kétharmadát megsemmisítették, erről kiderült, hogy 70%-a még megvan, több 1000 drónja van még Iránnak, tehát tudja fokozni az öböl térségben a feszültséget.

[00:33:25]viszont neki is hosszútávú diplomáciai érdeke és gazdasági érdeke, hogyha fönn is marad a forradalmi gárda által támogatott rendszer, az hosszú távon, ne csak középtávon maradjon fenn.

[00:33:43]Én azt gondolom, hogy valahol egy-két héten belül lehet megállapodás, hogy ez aztán kinek mennyire fog tetszeni, ki mennyire győzött.

[00:33:55]De hát már halljuk az új célpontokat, hogy Kuba is szóba jöhet az Amerikai Egyesült Államok részéről.

[00:34:00]Bár szerintem most megfontoltabb lesz az amerikai kormányzat is, hiszen azért egy túl nagy országnak ment neki kevés eszközzel, úgyhogy több fronton küzdött ugye Izrael is Libanonban.

[00:34:20]És hát nem sikerült elérni egyrészt az a dúsítóának az átadását vagy kivonását, és még mindig támogatja Irán a proxi helyettesítő terrorszervezeteket, a Hezbollakot, a Hamaszt, és ezek csapásokat is mérnek Izraelre.

[00:34:36]és a ballisztikus program sem került leállításra, sőt 2000 kmes rakétát mutattak be, amit a Diego Garcia támaszpont felelődtek.

[00:34:51]Tehát nagyon sok esetben nem mutatható ki az a katonai és politikai cél, amit el kellett volna érni az amerikai és az izraeli haderőnek.

[00:35:05]Nagyon szépen köszönöm Resperger Istvánnak, hogy a rendelkezésünkre állt így telefonon is, és hát várjuk majd a stúdióba itt a következő időszakban.

[00:35:13]Köszönöm szépen.

[00:35:13]Szép jönni fogok.

[00:35:14]Köszönöm szépen.

[00:35:14]Szép napot kívánok mindenk.

[00:35:22]K