Geopolitikai pánik: Putyin és Kína már megkötötte a Nyugatot elsöprő paktumot - Kusai Sándor

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, aki és nézőt, aki eddig még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]És nagy szeretettel köszöntöm Kusai Sándort, korábbi Pekingi nagykövetelt, Kínas szakértőt a Pázmá Péter Katalógus egyetem címzetes egyetemi tanárát.

[00:00:16]Üdvözlöm kedves Rita és a kedves nézőket, hallgatókat is.

[00:00:20]Nemzetközi dolgokból fogunk kiindulni.

[00:00:22]Nem is annyira friss maga a hír, hogy Donald Trump Pekingben járt, de azért vannak olyanok, akik nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ennek a találkozónak.

[00:00:30]Úgyhogy erről szeretném kérdezni először a véleményét, hogy ön hogyan értékeli mindazt, ami történt Pekingben, Cing és Donald Trump között.

[00:00:39]Özélhetünk arról is, hogy ki járt jobban ezzel a látogatással, ki jött ki jobban ebből a látogatásból, de az is érdekelne, hogy mennyire látja ön például ezt a találkozót mondjuk a kiegyezésnek vagy a kiegyezés felé való út első lépésének, vagy egyáltalán hogyan értelmezi?

[00:00:59]Szóval úgy hozta a véletlen, a történelmi véletlen.

[00:01:02]Néha a történelmi véletleneknek van egy nagyon fontos szimbolikus szerepük, mert különböző konkrét véletlen fejlemények egy belátható idősávon belülre nyomnak össze, tolnak össze két eseményt, mert ugye az, hogy Donald Trump elnök május 14-15-én, Putyin orosz elnök meg 1920-án járt Pekingben, Ez véletlen, hogy ez ilyen közel, egy héten belülre tolódott ez a két látogatás, viszont így egy komplett képet adott nekünk, egy szimbolikus képet.

[00:01:43]Egy csomó olyasmi történt, illetve egy csomó olyasmi elemezhető, ki értelmezhető a történésekből, ami hogyha távolabb lenne a két látogatás, nem lenne ennyire nyilvánvaló.

[00:01:56]Na, em kis filozófiai bevezetés után valójában az történt, hogy ugye az amerikai elnök látogatását azt február végén, március elejénre tervezték, csak ugye az amerikai elnök besétált abba a csapdába, ő maga, saját maga, tehát nem kényszerítette senki, mondjuk így nagyjából, hogy február 28-án megtámadta Iránt, és nem következett be a négy-öt nap alatt.

[00:02:27]elért hatalmas győzelem, ezért kénytelen volt elhalasztani a kínai látogatását.

[00:02:34]Hiszen a hadműveleteket kellett irányítani, vezetni, azt a politikai helyzetet kellett kezelni, ezért halasztódott el a látogatás.

[00:02:43]Ez az, amiről a bevezetőbe utaltam, hogy tulajdonképpen egy történelmi véletlen.

[00:02:50]Amiről ez a látogatás szólt, az szólt eredeti tervek szerint meg amivé végül is az új helyzetben, amit az iráni háború okozott, vált, az az egy nagyon fontos dolog lett volna, meg talán lenne is.

[00:03:05]Ez pedig az, hogy a le kellett vonni a tanulságokat a Donald Trump második elnöksége első évének kudarcos kínapolitikájából, és meg kellett volna próbálni egy új irányba indítani az amerikai kínai kapcsolatokat.

[00:03:30]amerikai részről elsősorban konkrét kérdésekben volt szükség megoldásra, vagy a az elé a tavaly októberben elért tűzszünet, vagy úgy értem a tűzszünetet, hogy kereskedelmi, vámpolitikai és egyéb tűzszünet meghosszabbítására.

[00:03:48]Kínai részről pedig az volt ezzel a csúcstalálkozóval a terv, hogy egy új keretezést adjanak az amerikai kínai kapcsolatoknak, legalább középtávra, azaz Donald Trump elnökségének hátralevő szűk három évére.

[00:04:10]Az igazság az, hogy valójában egyik se fél sem érte el a célját.

[00:04:17]A egyszerűen az én megítélésem szerint azért, mert egyszerűen mire a látogatásra sor került a nemzetközi körülmények, a nemzetközi helyzet annyira megváltozott, hogy lehetetlenné vált, hogy elérjék a céljukat.

[00:04:32]Ugye az amerikai részről egyfajta kiegyensúlyozott vetélkedést akartak elindítani, vagy vagy folyamattá tenni Kínával.

[00:04:46]Tehát ezeket a szélsőségeket, amit láttunk a tavalyi évben, ez a 1325%-os vámok meg tehát ezeket a tényleg agyament dolgokat, teljesen lezárjuk az exportját és annak a teret az agyament dolgokat, ezeket abbahagyni és ehelyett valamilyen konszolidált keretek között folytatni Kína bekerítését, de úgy, hogy ez ne vá ne okozzon károkat Amerikán ának egyáltalán meg ne okozzon konkrét katonai vagy egyéb konfliktus veszélyt.

[00:05:25]Ez volt az amerikai oldalon a az elképzelés.

[00:05:27]Ráadásul itt van egy ugye egy személyiségi kérdés is.

[00:05:29]Azért a politikából meg a történelemből sose szabad kiiktatni az egyéniség, a személyiség szerepét, a vezető személyének hatását.

[00:05:39]Itt Donald Trumpnak különösen azután, ahogy a az iráni háború félrecsúszott, szüksége volt egyfajta személyes megerősítésre a saját nagyságának demonstrálására.

[00:06:00]Ezt egyébként elérte, tehát a kínai féleben partner volt, a látogatás külsőségei, protokollja, a vörös szőnyeg nem egyszerűen vörös szőnyeg volt, hanem aranyszegélyű vörös szőnyeg.

[00:06:14]Tehát mindenki másnak vörös szőnyegjára ceremónián Donald Trumpnak a kínaiak aranyszegélyt vartak a hát a Golden Age miatt.

[00:06:24]Így van.

[00:06:24]Tehát tehát a a Donald Trump személyiségének ezek a sajátos vonásait könnyedén kielégítették a kínaiak.

[00:06:31]Elvégre nekik csak négy évük volt, hogy ezeket a dolgokat begyakorolják és jól műveljék.

[00:06:36]Úgyhogy ez sikerült.

[00:06:36]Én valójában semmilyen komoly megállapodás nem született.

[00:06:45]És ami az érdekes a történetben, hogy a kínaiak oldalán meg azt tűzték ki célul, hogy egy új formulát, egy új keretet, stratégiai keretet adjanak az amerikai kínai kapcsolatoknak, meg az amerikai kínai nemzetközi fellépésnek.

[00:07:05]Ugye ez a formula, amit a kínaiak be is mondott, Cyinping, és folyamatosan ezt használják azóta.

[00:07:10]Ezt úgy hívják, hogy konstruktív stratégiai stabilitás.

[00:07:20]A baráti országokkal Kínának stratégiai partnerségei vannak, együttműködései vannak.

[00:07:26]Az Egyesült Államokkal stratégiai stabilitás volt a kitűz a cél.

[00:07:32]Ez a kínai formula.

[00:07:32]Ez egy ilyen középtávú keret akar lenni, hogy Kína és Amerika, hogy működjön együtt.

[00:07:41]Nem egyszerűen arról szól, hogy nem háborúzunk egymással ez a stratégiai stabilitás, hanem az a konstruktív jelző az azt üzeni, hogy és közben próbálunk, amiben csak lehet megállapodni, egymás mellett élni.

[00:07:57]Ez lenne a gondolat.

[00:08:00]Na most este valamely este sikerült abban az értelemben, hogy ezt a kínaiak kimondták szíelnök, és egy csomó mindent ennek kapcsán elmondtak, de hogy ebben a két félnek például ebben sem sikerült megegyeznie az összes külsőség meg szépség ellenére az mutatja, hogy erről a látogatásról nem készült közös dokumentum, tehát nincs közös közlemény, nincsen egy olyan papír, amire leírták volna, hogy miben egyeztek meg, és mind a két fél ezzel egyetér, tehát ezt mind a két fél aláírja, tehát nincs ilyen közös nevező.

[00:08:44]Ö ehelyett amit kaptunk a látogatás eredményeként, hogy az amerikai fél a fehér ház kiadott egy saját összefoglalót arról, hogy mi történt a látogatáson, illetve a kínai kormányzat is kiadta azt, hogy mit történt ezen a látogatáson, mi az eredmény.

[00:09:08]A probléma az, ezzel a két beszámolóval fogalmazzunk így, hogy ez nem azonos.

[00:09:20]Hellyel közzel teljesen mást mond, mint a másik, sőt itt-ott ellent is mond egymásnak.

[00:09:28]Na most ez azt mutatja, hogy valójában nagyon-nagyon szerény ennek a csúcstalálkozónak az eredménye.

[00:09:32]Az amerikai elnök azon a célján kívül, hogy itt megint felfényezzék és kimondhassa, hogy fantasztikus, szuper, csodálatos tiszteletet kaptam satöbbi.

[00:09:48]ezen túl azokból a célokból, amit ő el akart érni, azokból elvben talán valamit elér, de konkrétan nem.

[00:09:58]Tehát most mondok egy példát.

[00:09:58]500 darab Bing repülőt kívánt eladni Kínának.

[00:10:06]Ehelyett az történt, hogy 200 repülő eladását jelentették be, de nem köntöttek róla üzleti szerződést.

[00:10:16]Tehát valójában kereskedelmi üzlet nem született.

[00:10:21]Szándék van, hogy a kínainak vesznek 100 darabing utaszállító repülőgépet.

[00:10:27]Ezt bejelentették, de papír nincs róla.

[00:10:31]És így tovább a szólja.

[00:10:34]A marhahús export Amerikából Kínába.

[00:10:36]a ritka földfémek és stratégiai anyagok kínai szállításának garantálása.

[00:10:44]Semmi ilyenről nincs papír.

[00:10:48]A másik oldalon a kínaiaknál ugye elhangzott ez a formula, hogy hogy konstruktív stratégiai stabilitás.

[00:10:56]És ennek az egyik kulcselemeként a kínai fél többször elmondta, hogy mik az elvárásai Tajvan kezelésé, tajvani kérdés kezelésé iránt az amerikaiaktól.

[00:11:10]Erő se született papír.

[00:11:13]Ami elhangzott, az az, hogy hazafelé menet a repülőgépen.

[00:11:15]Donald Trump azt mondta, hogy ő bizony nem szeretné, ha Tajvan függetlenné nyilváníttaná magát.

[00:11:26]De azt például, hogy a 11-15 milliárd dollár körül tervezett fegyveradást jóvá hagyja-e Tajvannak vagy nem, arra csak annyit mondod, hogy ezen még gondolkodom.

[00:11:39]Tehát ugye a kínaiak célja az volt, hogy ez ne történjen meg, ne adja el a fegyvereket.

[00:11:43]Tehát ezért mondom, hogy ez a látogatás, és ez azért nagyon most megint egy picit átlibbenek az elmélet és a filozófia sikjára, de ez most nagyon fontos szerintem, hogy a hallgatók értsék, hogy itt az történt, hogy az amerikai kínai kapcsolatok a hidegháború alatt és után mindig úgy léptek előre, mindig úgy léptek egy új fejlődési fázisba, hogy kiadtak egy közös dokumentumot.

[00:12:18]197 72-ben kezdődött, amikor Nixor elnök ellátogatott Kínába.

[00:12:22]Ugye ez mindenkit meglepett.

[00:12:25]Arról született egy közös közlemény.

[00:12:30]Aztán 1979-ben, amikor Carter elnök ellátogatott Kínába, arról is született egy közös közlemény.

[00:12:37]Ezek a dokumentumokban le van írva, hogy a felek miben értenek egyet, milyen irányba fognak haladni a jövőben.

[00:12:46]Tehát a kínaiak egy ilyet akartak, ami hosszabb távra, ha lehet 5 10-15 évre a 79-es közös közlemény az 15 évre meghatározta, hogy hogy alakul az amerikai kínai kapcsolat, milyen irányba működnek együtt, hogy kezelnek nézeteltéseket satöbbi.

[00:13:02]Most nemhogy 15 évre nem sikerült előre tervezni, még a Trump elnökség végéig sem sikerült megegyezni.

[00:13:16]Ez mutatja, hogy az amerikai-kínai viszony egy teljesen új történelmi fázisba került, ami azt is jelenti, hogy tulajdonképpen ez a helyzet jelzi, hogy itt nem egy kooperatív viszonyról van szó valójában, hanem így vetélkedő viszonyról van szó, egy versengő viszonyról.

[00:13:35]Ezt most mind a két fél tulajdonképpen hallgatólagosan elismerte, és mindegyik azt hangsúlyozza a versengésnek a különböző elemeiről, az ott elért eredményekről, ami neki fontos, és arról hallgat, ami a másiknak fontos.

[00:13:51]Ez jellemzi például az amerikai közlést az iráni konfliktussal kapcsolatban, ami a kínai álláspontból teljesen hiányzik.

[00:14:00]Tehát Donald Trump azt mondja, hogy a a szíelnök azt mondta, hogy nem lehet Iránnak nukleáris fegyvere, hogy a hormozis szorost meg kell nyitni, és a hormozi szorosban nem lehet adót szedni.

[00:14:18]A kínaiak nem mondanak semmi ilyet.

[00:14:21]Tehát amikor két különböző dokumentumot ad ki, két fél a tárgyalásokról, és az eltér, jelentősen eltér, akkor ez tulajdonképpen arról szól, hogy ott nem születtek meg a megállapodások, illetve olyan helyzet alakul ki, hogy ki ki annak hisz, akinek akar.

[00:14:45]említette itt, hogy marad a versengés valószínűsíthetően.

[00:14:46]Itt meg lehet azt állapítani ez alapján a találkozó alapján, hogy egyébként ki volt úgymond jobb helyzetben akár itt a tárgyalások alatt, vagy ki érezhette magát fölényben.

[00:14:56]És azért is kérdezem talán a Washington Postban jegyezték azt meg, hogy Cic Ping az egyik megnyilvánulásában beszélt arról, hogy Hanyatló Amerikáról beszélt, és hogy ezt Donald Trump nem cáfolta meg, hanem akkor a Biden érának a hibáiról kezdett beszélni.

[00:15:17]És hát ezt nagyon sérelmezték ugye Amerikában, hogy ezt azért másképpen is lehetett volna kezelni.

[00:15:24]Illetve van, aki arra is felhívta a figyelmét, hogy Donald Trump tartózkodott az olyan diplomáciai sajátosságaitól, mintogy a kézfogásnál erőltet egy bizonyos mozdulatot, vagy vicceskedik úgymond a tárgyalópartnerrel, valamit csak oda odaszúr finoman akkor is.

[00:15:39]És hogy most ezek mind elmaradtak?

[00:15:46]ehhez a ennek a látogatásnak a lebonyolítása meg a tartalma az arról tanúskodott, hogy Kína sincs ideális helyzetben, Kínának is vannak problémái, de ezek eltörpülnek ahhoz, amilyen problémákkal Donald Trump és kormányzata szembenéz.

[00:16:08]Tehát egyfajta ideiglenes pillanatnyi egyensúlytalanság körülményei között került sor magára a tárgyalásra.

[00:16:17]Egyszerűen azért, mert az amerikai gazdaságban vannak problémák, az amerikai infláció elindult, az olajárak mennek fölfele, amiknek egy nagy része egyébként ennek a hát finoman szólva is félresikerült iráni háborúnak a következménye.

[00:16:37]Ö tehát valójában az történt, hogy az Egyesült Államok viszonylag gyengébb pozícióban tárgyalt, mint amiben tárgyalhatott volna, és Kína viszonylag erősebb pozícióban tárgyalt, mint amennyibe amire számított az amerikai fél.

[00:16:59]És ez ilyen értelemben egy olyan szituációt eredményezett, amelynek a külsődleges jegyeiben is megjelent egy sor következménye.

[00:17:10]Tehát Donald Trump, aki hogy mondjam, ahogy említette már, a kézfogásoknál is egyfajta ilyen felsőbbséget szokott előadni, ettől most tartózkodott.

[00:17:23]Ez egyébként azt mutatja, hogy a amit az ő szellemi képességeinek hanyatlásáról sokan beszélnek, az nem teljesen igaz.

[00:17:34]Tehát tehát ő pontosan megértette, hogy itt nem lehet olyan pök pökkendi, amilyen egyébként mindig szokott lenni.

[00:17:41]Tudja, hol vannak a határok?

[00:17:42]Tehát tehát bizonyos határokat tud.

[00:17:46]Másik oldalról azt is lehet mondani, hogy a ez a relatív pillanatnyi erőviszony különbség, erről mind a két fél tudja, hogy ez relatív.

[00:17:57]Tehát itt nagyjából jelenleg két egyformán erős szuperhatalom között próbáltak legalább ideiglenesen valamilyen kompromisszumot elérni úgy, hogy ezek a egyes konkrét elemei segítsék Donald Trumpot a közelgő választás ugye novemberben lesz az Egyesült Államokban a parlamenti választás előtt, illetve olyan folyamat induljon el a kétoldalú kapcsolat okban, mert azért tudjunk róla, hogy Kínában is volt belpolitikai számítás.

[00:18:31]Kínában már folyik a jövő ősszel esedékes pártkongresszus előkészítése.

[00:18:40]Megkezdődtek a politikai küzdelmek.

[00:18:42]Tehát Szyin Pingnek sem árt, hogyha az ő nemzetközi tekintélye és pozíciója az erősnek látszik.

[00:18:49]Tehát itt a a kétoldalú viszony problémái mellett mind a két oldalon voltak belpolitikai vonatkozásai is ennek a dolognak, és ebből annyi jött ki, amennyi a mostani pillanatban kijöhet eredményként.

[00:19:07]És hadd mondjam meg, hogy ez nem nagyon sok.

[00:19:09]És akkor még diplomatikusan fogalmaztam.

[00:19:12]És ehhez hadd tegyek hozzá még egy fontos tényezőt.

[00:19:19]Egy pozitív eredmény viszont biztosan van.

[00:19:24]Elindult egy amerikai kínai egyezkedési folyamat, amelynek egy következő lépését már tudjuk.

[00:19:34]Szeptember 24-ére bejelentették Sidyimping elnök viszontlátogatását Amerikába.

[00:19:41]Tehát most a két fél, hogy mondjam, szer nyert magának időt, hogy szeptemberig előállítson valami olyat, ami közvetlenül az amerikai választás előtt, illetve egy évvel körülbelül a kínai pártkongresszus előtt, amikor már éleződni fognak a belső előkészítő küzdelmek, mind a két félnek hasznos.

[00:20:09]hogy ez sikerül-e vagy nem, ezt én nem tudom megmondani.

[00:20:11]Szerintem senki nem tudja.

[00:20:13]Ugyanis van még egy probléma, ha még egy gondolatot hozzáteek.

[00:20:19]Ennek az egész Trumplátogatásnak az egyik rákfenéje az, hogy a Trump kormányzat, most ne menjünk bele az okokba, hogy miért, képtelen arra, hogy precízen hónapokon át előkészítsen eredményeket, eseményeket.

[00:20:42]Tehát azt tudjuk a történtekből, a nyilvánosságra került információkból, hogy az amerikai küldöttség illetve, hogy a látogatás előkészítése során nem folyt igazi szakértői előkészítő tárgyalás, nem ültek le amerikai és kínai kormányzati, üzleti és egyeb szakértők heteken át napról napra minden részletet megtárgyalni.

[00:21:13]A kínaiak erre kész voltak, mert ők így működnek nekik.

[00:21:15]Ez a normális.

[00:21:15]A Donald Trump kormányzata nem volt képes.

[00:21:18]Volt egy pénzügyminiszter előkészítő tárgyalás, meg volt egy külügyminiszteri telefonbeszélgetés.

[00:21:28]Na most ezen nem lehet.

[00:21:28]Ha most ezután a tárgyalás után a szeptemberre tervezett újabb csúcstalálkozót módszeresen, alaposan előkészítik, akkor lehet, hogy egy jó kezdet volt, ami május közepén történt Pekingben ahhoz, hogy szeptemberre legyen komoly eredmény.

[00:21:47]De erre nincs meg a garancia, mert mert szerintem a Trump kormányzat nem a nem csak nem akar ilyenfjta alapos, részletes előkészítést, nem is tud ilyet megcsinálni.

[00:22:00]Trump elnök személyisége, döntéshozatali módszerei, módozatai és az egész kormányzatának működése az nem alkalmas arra, hogy júniusban elkezdjek olyan részmegállapodásokat csinálni, amiket szeptemberben még elfogadok.

[00:22:15]Lehet, hogy amit júniusban megegyeznek, azt már ő maga nem fogadja el szeptemberben.

[00:22:20]Tehát kérdéses, nagyon kérdéses, hogy sikerül-e a szeptemberi csúcsot jól előkészíteni, és ehhez jó belépő volt-e, vagy jó indító volt-e ez a mostani látogatás?

[00:22:35]Ezt majd meg fogjuk látni, ezt most még nem lehet megmondani.

[00:22:38]Nekem komoly kétségeim vannak.

[00:22:40]Akkor behozok két olvasatot, és akkor most már Oroszországot is bekapcsolnám ide, mert több elemzést meg véleményt is meghallgattam ezekkel a csúcstalálkozókkal kapcsolatosan.

[00:22:49]És van egy olyan hogy mondjam, olvasat, miszerint itt Kína és Amerika nem sok eredményt tudott elérni, és ennek a nagy nyertese lehet Vladyimir Putyin, tehát Oroszország ennek a jelenlegi világ vagy nemzetközi szituációnak.

[00:23:06]A másik olvasat, hogy azzal, hogy ilyen új intézményi kereteket is bejelentettek, mint ugye a amerikai kínai kereskedelmi tanács, meg az amerikai kínai befektetési tanács, ez annak az egyik jele vagy alapköve, hogy az új világrendnek az első lépcsőfokában Kína és Amerika egymással megegyezett, valamiféle alkúra jutottak, és ebből Oroszország ki van hagyva, meg egyébként Európa is, meg más nagy hatalmak is.

[00:23:34]Tehát az új alapokat, az új világrendnek az alapjait Kína és Amerika teszi le, és ennek ez volt az első találkozása vagy momentuma ez a találkozó.

[00:23:42]Mit gondol ezekről?

[00:23:45]Én azt gondolom, hogy ez az utóbbi elképzelése szerintem túl optimista.

[00:23:51]Van egy nagyon régi mondás a politikában meg a diplomáciában, hogyha egy kérdést nem tudsz megoldani, akkor hozz létre egy bizottságot.

[00:24:04]arra a kérdésre.

[00:24:06]Tehát ez a két, ez az amerikai kínai kereskedelmi tanács, meg az amerikai kínai befektetési tanács.

[00:24:14]Ez egy ilyen bizottság, amely azért van, mert nem sikerült a vámkérdéseket megoldani, meg nem sikerült a befektetési korlátozásokat feloldani.

[00:24:28]Ezért azt mondták, hogy létrehozunk egy ilyen tanácsot, ahol majd ezt a szakértők majd ennek a részleteit kidolgozzák, hogy szeptemberre legyen valamilyen megoldás.

[00:24:37]Én ebben nem hiszek.

[00:24:39]Szerintem ezek fedőszervek, tehát ezeknek a túlértékelésétől én mindenképpen tartózkodnék.

[00:24:49]Ez körülbelül annyira lesz konkrét, hatékony és jól működő valami, mint a Donald Trump által megalapított béketanács.

[00:24:58]Ha még emlékeznek rá.

[00:25:03]Volt egy alapítás, meg volt egy nagy aláírási ceremánia Mónia, bocsánat Washingtonban.

[00:25:12]Ö és a dolog ezzel nagyjából be is fejezte az ő létezését.

[00:25:19]Ha ez a két tanácsot arra felhasználják, hogy amint az előbb említettem, a szeptemberi csúcstalálkozót úgy előkészítsék, hogy konkrét kereskedelmi szabályok szülessenek, konkrét vámmegállapodások szülessenek, konkrét befektetési szabályok legyenek.

[00:25:45]Amerika feloldja vagy megoldja a kínai befektetések tilalmát ilyen olyan amolyan iparágakba, illetve Kína föloldja az amerikai befektetések tilalmát, korlátozását satöbbi.

[00:25:57]Ha ennek ez lesz az eredménye, akkor annak van valami kimenetele.

[00:26:03]De az igazság, hogy az amerikai kormányzat több mint egy éves tevékenysége azt sejteti, hogy ez a két tanács megalapítása, ez nem konkrét megoldás, hanem ez a konkrét megoldás helyett van.

[00:26:24]Nem tudták a kérdést megoldani, ezért létrehoztak két bizottságot.

[00:26:31]Nekem ez a megítélésem róla.

[00:26:31]Úgy, hogy én abban a dologban hiszek, hogy hogy nem veszett el, tehát én azt nem fogadom el, hogy ez a látogatás teljesen eredménytelen volt.

[00:26:40]Lehet, hogy be fog bizonyosodni, hogy ennek a látogatásnak abban a tekintetben van egy nagy eredménye, hogy az ütközőpályáról az amerikai-kínai kapcsolatokat, viszonyt átállította egy olyan pályára, ahol esély van valamilyen megegyezésre, elindulhatnak olyan folyamatok, amelyek valamilyen kiegy ideiglenes kiegyezéshez vezetnek.

[00:27:11]És ezt majd szeptemberben meglátjuk.

[00:27:11]Nem biztos, hogy az esély megvalósul.

[00:27:14]Ha már megemlítette, ezzel szemben az orosz elnök látogatása, az egy teljesen más műfaj volt.

[00:27:22]Arról pontosan tudjuk, hogy azt, hogy most május 19-20-án fog látogatni Putyin elnök Pekingbe, erről a döntés tavaly decemberben született.

[00:27:38]Azóta a két kormányzat képviselői és a kétfél üzleti cégei, egyetemei satöbbi megkezdték az előtkészítő munkát.

[00:27:50]Több mint négy hónapon át részletes tárgyalásokat fogadtak, folytattak.

[00:27:55]Ennek eredménye az, hogy 20 darab államközi és 20 darab nem államközi, tehát egyetemközi, vállalatközi satöbbi egyezményt írtak alá.

[00:28:04]Az 40 egyezmény.

[00:28:07]Donald Trump látogatásán nulla egyezményt írtak alá.

[00:28:13]Illetve Putyin elnök és Szyimpinping elnök két közös nyilatkozatot is aláírt.

[00:28:18]Tehát itt van egy olyan két olyan papír, amit hogyha elolvasunk, akkor tudjuk, hogy mi az, amiben egyetértenek.

[00:28:31]Hiányoznak ebből is dolgok.

[00:28:31]Tehát vannak ebbe csak az van benne, amiben egyetértenek.

[00:28:36]Az nincs benne, amiben nem értenek egyet.

[00:28:38]Tehát ezeknek a közös nyilatkozatoknak az elemzése az nagyon tanulságos, de itt egyáltalán van közös papír.

[00:28:48]Ugye az egyik az a orosz-kínai kapcsolatokról szól, és a nemzetközi helyzet konkrét kérdéseiről, többek között Iránról, Ukrajnáról, az 31 oldalas.

[00:29:06]A másik közös nyilatkozat, amit kiadtak, az a világrend átalakításáról és az új világrend főelemeiről szól.

[00:29:15]Az meg nyolc oldalas.

[00:29:20]Van mit elemezni.

[00:29:20]Tudjuk, hogy miben értenek egyet.

[00:29:22]Ha kikeressük, hogy milyen apró vagy részletek hiányoznak, akkor azt is tudjuk, hogy azok azért hiányoznak, mert abban valószínűleg nem értenek egyet.

[00:29:32]Szóval summa sumárom teljesen más súlya, jelentősége van ennek a látogatásnak, és eznek az ennek az egyik oka nem csak a tartalmi, a két ország közötti viszony más jellege az oka, hanem az is, hogy ezt a látogatást öt hónapja készítik elő módszeresen, precízen, úgy ahogy a diplomáciában, az államközi kapcsolatokban ezt kell csinálni.

[00:30:01]a 25 éve kötött jószomszédsági szerződés évfordulójára időzítették a látogatást, és bejelentették, hogy a két ország ennek a szerződésnek a hatályát meg fogja hosszabbítani.

[00:30:19]Tehát itt megtörtént az, amit a Trump látogatás kapcsán mondtam, hogy a kínaiak azt szeretik, őnekik ez a politikájuk, hogy egy 10,15 20 éves távlatra keretet határozzanak, meg minty felvázolják az a a továbbvezető autópálya nyomvonalát.

[00:30:39]Putyin elnök és Szyinping elnök ezt megcsinálta.

[00:30:43]Mondom, ebben van egy stilisztikai különbség.

[00:30:45]A Trump adminisztráció nem így működik.

[00:30:50]A kínaiak így működnek.

[00:30:50]Egyébként jelzem, hagyományosan az orosz diplomácia, az orosz külpolitika is így működik.

[00:31:00]Tehát ők könnyen tudták öt hónap alatt előállítani azt a politikai keretdokumentumot, ami mondjuk 10, 15-20 évre kirajzolja, hogy hol fog menni az autópálya a két oldalú kapcsolatokban, meg a nemzetközi a világrend átalakulásában.

[00:31:16]az ő véleményük szerint, mert ez a két ország, ez ez így működik.

[00:31:24]Amerika meg nem így működik.

[00:31:24]Tehát ezért mondom, hogy itt ilyen szempontból annak, hogy a Putytin látogatás sokkal tartalmasabb, sokkal jobban megfogható volt.

[00:31:33]Annak ellenére, hogy abban is vannak homályos elemek, de ott legalább van egy keret.

[00:31:41]A Trumplátogatáshoz képest ennek van tartalmi oka.

[00:31:44]konkrét aktuális politikai oka, és van neki egy ilyen hagyományokból a az országok működési módjából adódó oka is, ami eltér.

[00:31:57]Tehát ez egy bonyolultabb dolog, de tény, hogy a a Putyin látogatás konkrét eredményeket és általános politikai döntéseket, stratégiai távlatokat vázolt föl.

[00:32:11]A Donald Transfére látogatás meg legjobb esetben egy ilyen folyamatnak talán a kezdete lehet.

[00:32:18]Én ezt így ítélem meg.

[00:32:22]Egy Igen.

[00:32:22]egy orosz szakértő az RT-nek nyilatkozott, és ő úgy fogalmazta meg a kínai orosz kapcsolatot, hogy lassan, de félreérthetetlenül egy olyan strukturális szövetség felé halad, amely átalakítja a globális hatalmi egyensúlyt ugyan különböző sebességgel.

[00:32:36]Tehát valahogy ezeket a kapcsolatokat mindenki, vagy nem mindenki, de egyesek ugye, vagy hát jó részt próbálják a globális képbe beilleszteni akár az oroszkínai kapcsolatokkal kapcsolatban, és lehet érezni azért olyan néha túlzó kijelentéseket is, amik hát úgy érzi az ember, hogy azért ez mégis csak túlzás, mert azért Amerikát nyilván nem lehet teljesen kihagyni ebből a képből, de ugye ez Amerika és Kína esetében is mondom, van egy ilyen olvasat, amit már fölvázoltam.

[00:33:06]Mit gondol erről?

[00:33:06]Tehát a kínai orosz partnerség, amiről egyébként Seedshipiping azt mondta, jól tudom, hogy ez a stratégiai partnerség a legmagasabb fokára ért el.

[00:33:14]Ugye ezt pont most ezen a csúcstalálkozón mondta el, hogy ezt a globális viszonylatba hova tegyük.

[00:33:23]Hát erről szól az egyik aláírt közös nyilatkozat.

[00:33:25]Tehát tehát ennek a megfogalmazásnak ennek van egy nagyon komoly tartalma.

[00:33:33]Tehát az orosz és a kínai elnök aláírt egy több pontba foglalt dokumentumot egyetlen témakörről, arról, hogy a világrendet hogyan, milyen, milyenné és hogyan kell átalakítani, milyen lesz az új világrend.

[00:33:57]Ez tehát azt jelenti, hogy ebben a kérdésben egy húron pendülnek.

[00:34:05]megállapodtak abban, hogy hogy haladnak és milyen irányba, milyen lépéseket, milyen elveket követnek és így tovább.

[00:34:14]Ez nem azt jelenti, hogy ők határozzák meg egyedül az új világrendet.

[00:34:15]Itt az az álláspont és az a jövőbeli közös fellépés van leírva, hogy hogyan fogják a politikai folyamatokat ebbe az irányba befolyásolni.

[00:34:29]Természetesen vannak más szereplők is.

[00:34:31]Nem egyedül ők csinálják a világrán, de többek között és mindenek előtt az Egyesült Államok, a másik szereplők, de ők már leegyeztették a saját hozzáállásukat, és összehangolják a saját lépéseiket.

[00:34:48]Tehát ilyen értelemben a kínai elnöknek igaza van, hogy ez a stratégiai partnerség lehető legmagasabb szintje.

[00:34:56]De hogy ne legyünk ilyen huráoptimisták, vagy vagy nem tudom én, reálisan értékeljünk az oroszkínai viszonynak, és ez kiderült ebből a látogatásból, a az elhangzott összes nyilvános megszólalásból.

[00:35:12]Egy másik nagyon fontos eleme, amit én egyébként elég régóta mondok, de ez persze nem jelent semmit, lehet ettől még tévedhetek.

[00:35:22]Nem véletlen, hogy nem kötnek szövetséget, hanem nagyon közeli partnerséget csinálnak.

[00:35:30]Tehát az oroszkínai és stratégiai partnerség az konvergál a szövetségesi viszonyhoz.

[00:35:39]de nem éri azt el soha.

[00:35:45]Egyre-egyre közelebb kerül.

[00:35:45]Aki emlékszik középiskolai matematikai tanulmányáranyaira, az tudja, hogy a konvergencia az, amikor egy vonal mindig közelebb lesz a másik vonalhoz az időben, de sose fogja elérni.

[00:36:04]Egy picike különbség, egy pici pici még pici még picit mindig lesz köztük.

[00:36:09]Na, ez az, amire a kínai elnök azt mondta, ez ezt jelenti a kínai elnöknek az a megfogalmazása, hogy ez elérte a stratégiai szövetség legfelső szint, stratégiai partnerség legfelső szintjét, de elkerülte annak a szónak a használatát, hogy szövetség.

[00:36:29]A szövetség ugyanis teljes összehangoltságot jelent.

[00:36:34]A partnerség az azt jelenti, hogy mindenben összehangoljuk.

[00:36:41]amiben érdekünk összehangolni.

[00:36:45]Tehát ott lehetségesek eltérések.

[00:36:48]Tehát a jövőbeli világrend szempontjából, és akkor most fogok mondani egy nagyon eretnek új gondolatot, ha megengedi, a világrend átalakulása, a multipoláris világrend megformálódása, ez minimum 2022, de lehet, hogy 2014 óta folyik.

[00:37:16]visszatérés az egypólusú Amerika uralt a világrendhez nincs.

[00:37:24]A kínaiak, akik eddig multipolaritásról beszéltek, most tettek egy engedményt az oroszoknak, és most policentrikus világképről beszélnek.

[00:37:40]Mi a különbség?

[00:37:44]A több pólusú multipoláris világ azt jelenti, hogy van több nagyhatalom, amely elsősorban vetélkedik egymásra.

[00:37:58]A policentrikus, azaz több centrumú világ, van a hangsúly nem a vetélkedésen, hanem a megegyezésen van.

[00:38:09]Nem véletlen, hogy Putyin elnök folyamatosan policentrikus világról beszél.

[00:38:14]Korábban a kínaiak vagy egyes amerikai szakértők azok multipoláris világról beszélnek.

[00:38:20]Az ugyanaz a fogalom lényege, több hatalmi centrum, több hatalmi erőközpont van.

[00:38:27]Az egyikben a több hatalmi erőközpont közötti viszonyok azok konfrontatívak, versengőek.

[00:38:38]A másikban meg kooperatívak, tárgyalásosak, együttműködek.

[00:38:44]Ez a különbség a két fogalom között.

[00:38:44]Na most a kínaiak eddig mindig a multipolaritást használták.

[00:38:51]Most a dokumentumokban, amit aláírtak, sőt Cyimpin Ping elnök beszédében policentrikus világról volt szó.

[00:39:00]Tehát amit én nagyon fontosnak tartsok, hogy értsünk meg, hogy a kínaiak és az oroszok egy új világrend kialakításában működnek együtt, összejátszanak, egy húron pendülnek, de ez nem jelenti azt, hogy új világrendet lehet csinálni Amerika nélkül.

[00:39:18]Én egyébként úgy érzem, hogy vannak még más szereplők is, akiknek valamilyen módon ebben részt kell majd venniük, de most olyanok a globális erőviszonyok, hogy ezt hárman fogják lejátszani ennek az alap játékát.

[00:39:37]Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország az a három globális erőközpont a policentrizmusban, vagy pólus a multipolaritásban, kinek hogy tetszik.

[00:39:49]amely meg fogja határozni, hogy milyen lesz a következő világrendnek a fő keretrendszere.

[00:39:57]És most azt látjuk, ez egy nagyon érdekes folyamat, hogy egymással az amerikaiak a kínaiakkal, az oroszok a kínaiakkal jóval kevésbé intenzíven, de a az amerikaiak és az oroszok is érintkeznek egymással, csak nem ilyen intenzíven, illetve nem ilyen sikeresen.

[00:40:16]Láttuk tavaly az alaszkai csúcstalálkozót Putyin elnök és Trump elnök között.

[00:40:21]Ott ott ez sokkal kevésbé világos, de amiről ők folytatnak, most mind egyenként a másikkal egyeztetik, hogy milyen legyen ez az új világrend.

[00:40:37]Ez az eleje vagy a eleje a folyamatnak.

[00:40:41]Ha ez jól sikerül, és ebben nem vagyok biztos, nincs garancia, hogy ez jól sikerül, akkor el fog jönni az a fázis, amikor hármasban ülnek le.

[00:40:54]rendbe tenni.

[00:40:54]A történelem iránt érdeklődő hallgatóknak elmondom, hogy a második világháború idején először Churchill brit miniszterelnök látogatott Halifaxba és tárgyalt Roosevelt amerikai elnökkel.

[00:41:16]Ketten beszéltek meg valamit.

[00:41:16]Ennek az eredménye lett az Atlanti karta, amiből később a Zens kinőtt.

[00:41:24]Utána Churchill miniszterelnök a moszkvai csata idején Moszkvába látogat ott a moszkvai csata után közvetlenül, mikor az oroszok megállították, illetve a szovjetek, és Szálinnal tárgyalt, ketten egyeztettek valamit.

[00:41:43]Aztán a mellékvonalon Churchill és Roosvert Kairóban találkozott Csanka kínai elnökkel.

[00:41:53]Sztálin nem volt ott.

[00:41:56]Aztán többször találkozott még Roosevelt elnök Churchillel, Churchill elnök Sztálinnal, Churchill miniszterelnök Sztálinnal, illetve Rooswelt elnök küldöttje, személyes megbízottja, többször is tárgyalt Sztálinnal.

[00:42:09]Tehát sok kétoldalú előkészítés folyt, mikor a stálingrádi csata után, amit megnyertek a szovjetek, kiderült, hogy Németország vesztésre áll.

[00:42:23]Mi lett a következmény?

[00:42:27]Hárman Roosevelt, Churchill és Szálin elmentek Teheránba, aztán Jaltába és azdán Pocdamba.

[00:42:32]onnan már nem két a hárman, de mindig ketten tárgyaltak, hanem onnantól már együtt konferencián alakították meg, hogy milyen legyen a világ, és ebbe mint egy oldalágon bekapcsolták a kínai elnököt, Kínát is.

[00:42:55]Így indult el az a rendszer, amelynek az eredménye ma a világrend, a biztonsági tanács, az ENS, annak az öt állandó tagja.

[00:43:04]a nagy hatalmak és így tovább.

[00:43:08]Tehát csak azt mondom, hogy most egy új világrend formálásának még abban a fázisában vagyunk, amikor a meghatározó három nagy hatalom még kettesével tárgyal egymással, kettesével próbál megegyezni arra, hogy amikor majd eljön az ideje, és én meg tudom mondani nagyjából, mikor jön el az ideje, azt is, amikor az Ukrajna háború a ukrajnai háború a hat szinttéren eldől, és amikor az iráni háború a hat szintéren eldől, ennek a két háborúnak előbb katonai eredményeinek kell lenni, hogy egyáltalán legyen értelme a három nagyhatalom vezetőjének együtt leülni, új világrendet formálni.

[00:43:58]Kérdés, hogy oldalágon bekapcsoljak-e Európát?

[00:44:01]Az mertogy ugye nem lesz nem lesz oldalág.

[00:44:05]lesz oldalák, de nem Európa lesz, India lesz.

[00:44:07]Európát senki nem akarja sehova befog a jelenállapot nem szükséges, nincs értelme.

[00:44:16]Európa nem tényező a világ rendkialakításában.

[00:44:23]Nem lassan odajutunk, ha ez így folytatódik, hogy Európa nem lesz tényező az európai országok közötti határok újrahúzásakor sem, mert az európai országok közötti határok egyikét másikát ennek az átalakulásának a során át fogják rajzolni.

[00:44:45]Ez mindig így zajlik.

[00:44:45]Csak most úgy fog történ egyébként az európai országok határainak átrajzolásába 1945-ben mintegy eltérően 1918-tól az első világháború, akkor ott a határok átrajzolásában Franciaország mint győztes hatalom részt vett.

[00:45:09]Az 1945-ös határátrajzolásban részt vett a Szovjetunió.

[00:45:17]részt vett az Egyesült Államok.

[00:45:17]Arról tudjuk, hogy egy másik kontinensen van, nem Európában.

[00:45:24]És Nagyitánia, amiről meg tudjuk, hogy egy sziget, nem a kontinensen van.

[00:45:31]Európai, a kontinensen lévő európai országnak nem volt beleszólása, hogy milyenek lesznek a határok.

[00:45:36]Most is így lesz.

[00:45:41]Nagyon szépen köszönöm Kusai Sándornak, hogy eljött és tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről.

[00:45:45]És hát egy másik megközelítésből, de csak odajutottunk, hogy átalakul a világrend, és ennek vagyunk most a tanúi.

[00:45:52]Én köszönöm a figyelmet.

[00:45:52]Elnézést kérek, hogyha hosszú és kicsit elméleteskedő volt a okfejtésem.

[00:45:59]Nagyon élveztem én.

[00:45:59]Köszönöm szépen.