Fekete Rita 38:47

Magyar Péter terveit vetíti előre az alkotmány módosítás - Nagy Attila Tibor

választásoktisza pártrendszerváltáskormányváltáskegyelmi botrányközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Magyar Péter terveit vetíti előre az alkotmány módosítás  - Nagy Attila Tibor
tl;dr
  • A választások óta nyugodtabb a belpolitika, mert egyértelművé vált, hogy a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelmet aratott, és Magyar Péter mögött stabil parlamenti többség áll.
  • A Tisza listájára több mint 3,3 millióan szavaztak, amire a rendszerváltás óta nem volt példa; az utolsó valódi koalíciós kormány 2009-ben volt, Magyarországon a domináns kormánypártok a jellemzők.
  • A 141 tagú frakcióból csak 29-en párttagok, ami kihívást jelent a sokszínű képviselőcsoport egyben tartásában; az államtitkári kinevezések a lojalitást és a stabil többséget biztosítják.
  • A „rendszerváltás" fogalma tisztázatlan: szűk értelemben Orbán Viktor távozása megtörtént, de a közjogi rendszer érdemi átalakítása még nem.
  • A Tisza kétharmados többsége akár elnöki vagy félelnöki rendszer bevezetését is lehetővé teszi; Magyar Péter nem zárkózott el a közvetlen elnökválasztástól.
  • Az Alkotmánybíróság mozgástere rendkívül szűk az alaptörvény-módosításokkal szemben, mivel a Fidesz korábbi módosítása csak eljárási hibák esetén enged beavatkozást.
  • A Fideszt váratlanul érte a súlyos vereség; a háttérintézményrendszer összeomlóban van, megszűntek az állami hirdetések és keretszerződések, a párt anyagi forrásai szűkülnek.
  • A kegyelmi ügyben nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint sem az igazságügyi minisztérium, sem az elnöki hivatal nem javasolta a kegyelmet, ami politikailag terheli a Fideszt.
  • A Tisza vizsgálóbizottságot állít fel, és akár Novák Katalin beidézését is kezdeményezheti; az ügy a figyelem elterelését is szolgálhatja a várhatóan népszerűtlen költségvetési lépésekről.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A választások utáni politikai helyzet értékelése

A politikai légkör megváltozása

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a választások óta a magyar belpolitika bizonyos értelemben nyugodtabbá vált, mivel a legfontosabb kérdés – hogy ki vezeti az országot – egyértelműen eldőlt. A választás előtti időszakot jelentős bizonytalanság jellemezte: kérdéses volt, hogy Orbán Viktor folytathatja-e a kormányzást, kikap-e a Fidesz, vagy bevezetnek-e szükségállapotot a hatalom átadásának megakadályozására.

„Én azt gondolom, hogy bizony és értelemben vagy fokban nyugodtabb lett a magyar belpolitika, mint volt a kampány hónapjaiban. Nyugodtabb lett abból a szempontból, hogy fontos dolog dőlt el." – Nagy Attila Tibor *

A Tisza Párt elsöprő győzelme – „nem éppen hogy nyert, hanem nagyon-nagyon nyert" – megteremtette a stabil parlamenti többséget, ami behatárolja a politikai viták hevességét. Magyarországon továbbra is egyértelműek a hatalmi viszonyok: a Tisza erős kétharmados többséggel rendelkezik, Magyar Péter mögött nagyon erős parlamenti többség áll.

A koalíciós kormányzás hiánya és a magyar hagyományok

Magyarországon az utolsó valódi koalíciós kormány 2009-ben volt, amikor az SZDSZ kilépett a koalícióból. A Fidesz-KDNP formálisan két párt volt ugyan, de közös pártlistával és frakciószövetséggel működtek, így de facto nem volt koalíciós kormányzás. Ez azért figyelemre méltó, mert Európában a koalíciós kormányok a tipikusak, Magyarországon viszont a nagy domináns kormánypártok jelenléte a jellemző – ez a minta a dualizmus korától (1867) kezdve megfigyelhető, leszámítva az állampárti időszakot.

A Tisza Párt ebből a szempontból is történelmi teljesítményt nyújtott:

„Az elmúlt 36 évben nem volt olyan párt Magyarországon, ami képes lett volna majdnem 3,4 millió szavazót megnyerni. Magának a Tiszapártnak sikerült." – Nagy Attila Tibor *

A Tisza listájára több mint 3,3 millióan szavaztak, amire nem volt példa a rendszerváltás óta. A korábbi nagy kormánypártok (MDF, MSZP, Fidesz) is erősnek számítottak, de ekkora szavazószámot egyikük sem tudott elérni.

A miniszterelnök dominanciája és a frakciófegyelem kérdése

A magyar politikai hagyomány része, hogy a miniszterelnöknek van parlamentje, nem pedig a parlamentnek kormánya – noha jogilag a kormány a parlamentnek felelős. A kormánypárti frakciókban erős a frakciófegyelem, így azok általában „pecsétnyomó szerepet" töltenek be. Nagy Attila Tibor szerint izgalmas kérdés, hogy a Tisza frakció mennyire lesz képes vagy hajlandó önálló politikai szereplőként fellépni a Magyar Péter vezette kormánnyal szemben.

Az államtitkári kinevezések gyakorlata – miszerint szinte minden minisztériumba jut egy kormánypárti országgyűlési képviselő államtitkárként – a politikai jutalmazás eszköze és egyben a lojalitás biztosítéka is. Ezek a képviselők egyszerre részesülnek képviselői és államtitkári illetményben, ami erős elkötelezettséget teremt a kormány iránt.

A Tisza frakció sajátos összetétele

A Tisza Párt különlegessége, hogy a 141 tagú frakcióból csak 29-en tagjai a pártnak. Ez kihívást jelent a sokféle gondolkodású, ideológiailag is heterogén képviselőcsoport egyben tartása szempontjából. Az államtitkári kinevezések ezt a célt is szolgálják: biztosítani a szilárd parlamenti többséget Magyar Péter mögött.

Rendszerváltás vagy hatalomváltás?

A rendszerváltás fogalmának tisztázatlansága

Nagy Attila Tibor szerint a Tisza részéről senki sem tisztázta pontosan, mit értenek rendszerváltás alatt, így sokféle értelmezés lehetséges. Ha rendszerváltás alatt azt értjük, hogy az Orbán-rendszer véget ért, mert Orbán Viktor nem folytathatta miniszterelnökként, akkor beszélhetünk rendszerváltásról. Ha azonban tágabb értelemben nézzük – tehát a közjogi rendszer érdemi megváltozását is –, akkor egyelőre nem történt rendszerváltás.

Az elemző három értelmezési szintet különböztet meg:
1. Szűk értelemben: Orbán Viktor távozása a hatalomból – ez megtörtént.
2. Tágabb értelemben: A közjogi rendszer érdemi átalakítása – ez még nem történt meg.
3. Legtágabb értelemben: A parlamentáris demokrácia alapvető átalakítása – ilyen 1989-90 óta nem volt.

A liberális demokrácia és az orbáni rendszer különbsége

1990 és 2010 között a liberális demokrácia rendszere működött, ahol a központi kormányzati hatalmat érdemi ellensúlyok fékezték. A Fidesz 2010 és 2026 között ezeket a fékeket és ellensúlyokat módszeresen leépítette, létrehozva a „nemzeti együttműködés rendszerét". A nagy kérdés, hogy a Tisza beül-e ebbe a rendszerbe – azaz megtartja-e az erősen központosított kormányzati hatalmat kisebb változtatásokkal –, vagy valódi rendszerváltást hajt végre.

Lehetséges irányok: elnöki rendszer felé?

A Tisza kétharmados többsége akár arra is lehetőséget ad, hogy félelnöki vagy elnöki rendszert hozzanak létre, a köztársasági elnök jelentősen megnövelt hatáskörével. Magyar Péter említette, hogy nem zárkózna el a közvetlen elnökválasztástól sem. Az elemző szerint azonban a nép által választott elnöknek nem kell feltétlenül nagy hatáskörrel rendelkeznie – példaként Ausztriát és Szlovákiát említette.

Az alkotmánymódosítás és a miniszterelnöki ciklus korlátozása

A tervezett változtatások

Az alkotmánymódosítás egyik legfelkapottabb eleme a miniszterelnöki ciklusok maximalizálása. A Fidesz és Orbán Viktor annyira népszerűtlenné vált, hogy társadalmi felzúdulás valószínűleg nem lesz amiatt, hogy Orbán Viktor többé ne lehessen miniszterelnök.

Nagy Attila Tibor szerint azonban az alaptörvény-módosítás hosszabb távon megnyithatja annak lehetőségét is, hogy Magyar Péter a miniszterelnöki székből átmenjen egy megnövelt hatáskörű köztársasági elnöki pozícióba.

Az Alkotmánybíróság korlátozott mozgástere

Az Alkotmánybíróság mozgástere rendkívül szűk az alaptörvény-módosításokkal szemben, és ez éppen a Fidesz korábbi alaptörvény-módosításának következménye. A 2013-as módosítás értelmében az Alkotmánybíróság csak akkor léphet fel alaptörvény-módosítás ellen, ha az alaptörvényben meghatározott eljárási szabályokat megszegték. Ha megvan a kétharmados többség és a megfelelő személyek terjesztették elő a módosítást, az Alkotmánybíróság nem helyezheti hatályon kívül azt.

Ez azt is jelenti, hogy a házszabályban foglalt eljárási szabálysértések esetén sem léphet fel az Alkotmánybíróság. Ez vonatkozhat például Sulyok Tamás köztársasági elnök esetleges eltávolítására is – ha a Tisza megszüntetné az államfői tisztséget, vagy lerövidítené a mandátumát, az Alkotmánybíróság csak az eljárási szabályok betartását vizsgálhatná.

„Meglehetősen szűk a mozgástere az alkotmánybíróságnak." – Nagy Attila Tibor *

A Fidesz helyzete a választási vereség után

A vereség mértékének hatása

A Fidesz politikusai sem számítottak ekkora vereségre. Az elemző több fideszes politikussal és „megmondó emberrel" beszélgetett az elmúlt hetekben, és mindegyikük csak szűk vereséggel számolt – azzal, hogy a Tisza esetleg feles többséget szerez, de kétharmadot nem. A bőséges kétharmados Tisza-győzelem – amely nagyobb, mint a Fidesznek valaha volt – teljesen felkészületlenül érte a pártot.

„Ez a bénultoltság, tanácstalanság, amelyet egy jó ideig lehetett érzékelni, illetve az, hogy a Fidesz kullog az események, illetve Magyar Péter után, ez ennek tudható be." – Nagy Attila Tibor *

A háttérbirodalom összeomlása

A Fidesz háttérintézményrendszere máris súlyos veszteségeket szenvedett el. Az állami hirdetések megszűntek, és megszűnnek azok a keretszerződések is, amelyeket Fidesz-közeli elemzőintézetekkel, agytrösztökkel kötött a kormányzat. Az oligarchák részéről sem látszik igyekezet a Fidesz ellenzéki támogatására.

Az MCC is gondba kerülhet, mivel Magyar Péterék már most megpróbálják megakadályozni, hogy az osztalékhoz hozzájussanak. A hatalmasra nőtt fideszes intézményrendszer nem tudja tovább folytatni a választások előtti működését, erőteljes karcsúsítás kezdődött.

A Fidesz jövője és a megújulás nehézségei

A Fidesz június 13-án tart kongresszust, ahol Orbán Viktort vélhetően újraválasztják egy évre, és valamiféle mozgalmat szerveznek. A probléma az, hogy ha ez a mozgalom a kormányzásban „megpörkölődött" egykori miniszterekből és miniszterelnökből áll, nehéz lesz elhitetni a hiteles megújulást. Az ellenzéki párthoz sok pénzre lenne szükség, de a Fidesz elkényelmesedett a korábbi pénzügyi fölényben, és most meg kell szoknia a jóval kevesebb forrást.

A kegyelmi botrány felmelegítése

A nyilvánosságra hozott dokumentumok jelentősége

Magyar Péter tudatosan használja a kegyelmi ügyet a Fidesz ellen, mivel az rendkívül kellemetlen a párt számára. Az elemző szerint nem igaz, hogy nem tudtunk meg semmi újat a nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Két fontos új információ is napvilágot látott:
1. Az igazságügyi minisztérium valóban nem javasolta a kegyelmi kérvény jóváhagyását.
2. A köztársasági elnöki hivatal munkatársai sem javasolták Novák Katalinnak a kegyelmet.

„Tehát én azt gondolom, hogy ez a néhány dokumentum azért kedvez Magyar Péter számára, mert innentől kezdve ő még inkább tudja azt mondani, hogy hát a Fidesz által megszavazott Novák Katalin akkor miért írta mégis mindennek ellenére alá?" – Nagy Attila Tibor *

Jogilag a köztársasági elnök nem volt köteles megindokolni a kegyelmi döntést, de politikailag ez a Fideszen marad, hiszen Novák Katalin a Fidesz embere és politikusa volt.

A vizsgálóbizottság felállítása

A Tisza frakció vizsgálóbizottságot kíván felállítani a Novák Katalin-féle kegyelmi ügy kapcsán. Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy Novák Katalint beidézik a bizottság ülésére, és hogy ne tudjon kibújni a megjelenés alól, már a parlament előtt van egy olyan törvénymódosítás, amely lehetővé tenné az elővezetését is annak, aki nem hajlandó megjelenni.

A figyelemelterelés stratégiája

Nagy Attila Tibor szerint a Tiszának szüksége van erre a „tűzijátékra", hogy a költségvetéssel vagy az adótörvényekkel kapcsolatos, a lakosságot esetleg kedvezőtlenül érintő ügyekről elterelje a figyelmet. Magyar Péter saját bevallása szerint is nehéz helyzetben van a költségvetés, nagy jóléti intézkedésekre nincs mód. Az RTL-nek adott interjúból az is kiderült, hogy még a 40 év feletti anyák adómentessége is kérdéses lehet, amelyet a Fidesz törvényben rögzített ugyan, de csak 2026 utáni évekre.

„Tehát lehet, hogy itt majd szükség lesz egy-két kevésbé népszerű intézkedésnek a meghozatalára. Például arra, hogy a Magyar Péter vezette kormány azt fogja mondani, hogy sajnáljuk, de nincs pénz a 40 év feletti anyák adómentességére, másra kell költeni." – Nagy Attila Tibor *

A 16 év hosszú idő a többpártrendszerekben, és sokféle ügy halmozódhatott fel, amelyeket a Tisza most előbányászhat és a Fidesz ellen fordíthat.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „pénzparipegyver" – A kontextus alapján valószínűleg „pénzügyi fegyver" vagy hasonló kifejezés lehetett, de pontosan nem rekonstruálható.
  • „kekvákhoz" – Az ASR által torzított szó, a kontextus alapján valószínűleg „közjogi méltóságok" vagy „költségvetési források" lehet, de nem egyértelmű.
  • „Rter" – Valószínűleg „Richter" vagy más vállalatnév, de a kontextusból nem határozható meg pontosan.
  • „práni" – A kontextus alapján valószínűleg „várni" vagy „húzni", de pontosan nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat.

[00:00:04]Május 24-én 18 óra után pár perccel rögzítjük ezt az adásunkat.

[00:00:09]Úgyhogy engedjék meg, hogy mindenek előtt nagyon boldogáldott, pünkösdö pünkösd hétfőt kívánjak mindazoknak, akik számára fontos ez az ünnep.

[00:00:18]És hát a következő percekben Magyarországról lesz szó, a magyar belpolitikáról és arról, ami itt az elmúlt hónapokban történt, és mi várható.

[00:00:26]Nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket.

[00:00:28]Nagy Attila Tibort politikai jellemzőt.

[00:00:32]Üdvözlöm.

[00:00:34]Amiről szeretném kérdezni, mivel megnéztem, ugye április 13-án beszéltünk mi utoljára, pont a választások utáni napon ilyen frissibben értékelte mindazt, ami történt a választásokon.

[00:00:45]Úgyhogy én azzal a kérdéssel gondoltam kezdeni, hogy itt a közel másfél hónapot hogyan értékeli, ami a választások után történt.

[00:00:53]Ugye sokan hallottam, még emlékszem a kampány időszakban, hogy csak legyen már meg a választás, aztán utána hátha lesz egy kis nyugalom.

[00:01:00]Hát én azt tapasztaltam a magam részéről itt az elmúlt hetekben, hogy a nyugalomszó az nem igazán mondható el mindarra, ami a magyar belpolitikában történik, de nagyon érdekelne, hogy például ön milyen szavakkal tudná akár összefoglalni.

[00:01:12]azt, ami történik, és mi az, amit mindebből fontosnak tart?

[00:01:20]Kicsit másként látom.

[00:01:20]Én azt gondolom, hogy bizony és értelemben vagy fokban nyugodtabb lett a magyar belpolitika, mint volt a kampány hónapjaiban.

[00:01:31]Nyugodtabb lett abból a szempontból, hogy fontos dolog dőlt el.

[00:01:33]Ugye addig, amíg nem volt meg a választás, április 12-i választás, addig azért nagy izgalmak voltak.

[00:01:43]Tudja-e folytatni Orbán Viktor a kormányzását, Csale-e a Fidesz, lehet, hogy bevezetik a szükségállapot, vagy valamit kitalálnak, hogy ne kelljen átadni a hatalmat.

[00:01:54]Tehát, tehát azért voltak bizonytalanságok, és ehhez képest én azt gondolom, hogy miután egyértelműen eldőlt a hatalom kérdése április 12-én, tehát a Tisza nem éppen hogy nyert, hanem nagyon-nagyon nyert.

[00:02:09]Ezért innentől kezdve a legfontosabb kérdés, ami a politikában szokott lenni, tehát hogy ki vezeti az adott közösséget, az adott országot, és mit kezd majd ehhez a hatalommal.

[00:02:21]Nos, a hatalom kérdésem a személyi kérdést illetően, tehát hogy ki lesz a miniszterelnök, eldőlt.

[00:02:28]Tehát én azt gondolom, hogy ebből a szempontból az a meglehetősen lázas, zaklatott állapot, ami a választás előtti hetekben, hónapokban volt, az szerintem jelentősen enyhült.

[00:02:41]Nyilván vannak utóvédarcok, nyilván vannak éles heves viták olykor, de azért Magyarországon továbbára is nagyon egyértelműek a hatalmi viszonyok, ahogy voltak az elmúlt 16 évben.

[00:02:56]Tehát a Tisza erős kétharmados többséggel rendelkezik.

[00:03:03]a kormányfő mögött egy nagyon erős parlamenti többség van jelenleg, és ez azért behatárolja a vitáknak a hevességét olyan értelemben, hogy természetesen a Magyar Péter vezette kormány kritikája felbuzoghat.

[00:03:22]ö láthatunk ilyen-olyan kommenteket a Facebookon, de ez alapvetően nem változtat azon a körülményen, hogy egy meglehetősen szilád parlamenti többséggel rendelkező hatalom van, ami egyébként az európai országokban nem feltétlenül magától értetődő.

[00:03:42]Tehát a tipikus az európai politikai rendszerekben a koalíciós kormány.

[00:03:49]Tehát kezdjük ezzel.

[00:03:51]Koalíciós kormányok szoktak a legtöbb helyen lenni.

[00:03:54]Ehhez képest az utolsó koalíciós kormány Magyarországon az gyakorlatilag 2009-ben volt.

[00:04:04]Ugye akkor volt az, amikor az SZDS kilépett a kormánykoalícióból, aztán kívülről mégis csak támogatta a bajnai féle kormányt, illetve a Gyurcsányék utolsó néhány hónapját.

[00:04:19]De azóta, 2010, illetve 9 óta nem volt koalíciós kormány.

[00:04:25]A Fidesz KDMP ugyan formálisan két párt volt, de tekintettel arra, hogy volt közös pártakság és frakciószövetséget alkotott a két frakció.

[00:04:39]De facto nem küét külön pártról beszélünk.

[00:04:43]Ők maguk sem koalíciós társkényt tekintettek egymásra.

[00:04:46]Tehát innentől kezdve az sem volt igazából koalíciós kormányzás.

[00:04:52]Tehát Magyarország nagyon elszokott a koalíciós kormánytól.

[00:04:58]Tehát most már olyan nemzedékek kerülnek ki, amelyeknek nincs igazán élénk emlékük, aktív emlékük a koalíciós kormányzásról.

[00:05:10]Míg mondom, a legtöbb európai országban koalíciós kormányok vannak.

[00:05:16]És hát az a helyzet, hogy a koalíció nélküli kormányzásnak amikor van egy nagy kormánypárt, annak elég nagy a hagyománya a magyar történelemben.

[00:05:31]Tehát i ilyenért, tehát hogyha a dualizmusra gondolunk, a 1867-től kezdődött már több mint 100 évre, nyilván leszámítva az állampárt időszakát, azért azt látjuk, hogy hogy még több pártrendszerben sem annyira jellemzőek Magyarországon a koalíciós kormányok, vagy ha mégis, akkor általában egy nagy domináns kormánypárt irányítja az esetleges kormánykoalíciót is.

[00:06:03]Tehát innentől kezdve a nagy pártoknak a jelenléte az erőteljesen meghatározza a magyarországi pártpolitikát.

[00:06:10]Ennek hagyománya van nálunk sok-sok évtizedes, sőt ha úgy tetszik, majdhogy nem 150 éves hagyománya.

[00:06:20]Mondom még egyszer, nyilván az állampárti 40 évet, az egypárt rendszert ebből ki kell szedni.

[00:06:27]Tehát ebből a szempontból a Magyar Péter vezette kormány tulajdonképpen folytatása annak a mintának, ami Magyarországon mindig is megfigyelhető volt, vagy sokszor megfigyelhető volt.

[00:06:41]nevezetesen az, hogy egy nagy kormánypárt van, vagy ha nem is egyedül van a nagy kormánypárt a kormányon belül, akkor is hát elég kicsi koalíciós vagy viszonylag kis koalíciós partnerek szoktak lenni.

[00:06:55]Most a Tiszapárt azzalé érte el egyedülálló teljesítményt, hogy az elmúlt 36 évben nem volt olyan párt Magyarországon, ami kegyedülképes lett volna majdnem 3,4 millió szavazót megnyerni.

[00:07:15]Magának a Tiszapártnak sikerült.

[00:07:15]Tehát ez egy óriási politikai teljesítmény, amit Magyar Péter el tudott térni.

[00:07:24]Tehát az, hogy az általa vezetett Tiszapárt lista több mint 3,3 milliós szavazót tudott rávenni arra, hogy a listáról szavazzon.

[00:07:35]Erre nem volt példa az elmúlt 36 évben.

[00:07:41]Úgy nem volt példa, hogyha visszatekintünk az elmúlt 36 évben a kormánypártok, tehát a legnagyobb kormánypárt egy meglehetősen erős kormánypárt volt.

[00:07:50]Az NDF is azért egy nagy kormánypártnak számított a Magyar Szocialista párt is.

[00:07:56]Aztán ugye a Fidesz 1998-ban majd 2010-től 26-ig különösen, amikor a Fidesz három évet leszámítva kétharmados parlamenti többséget tudott a parlamentben megtartani.

[00:08:15]Tehát a nagyon nagy pártoknak a jelenléte a magyar pártpolitika történetében erőteljesen megjelenik.

[00:08:21]De ezzel együtt megvan az a kockázat is, és az igaz szerintem Magyar Péter kormány nyára nézve is, hogy vajon lesz-e kellő visszacsatorolás, vagy pedig a pártelnök és a miniszterelnök, aki ahogy Orbán Viktor is az volt, egy személyben ugyanaz.

[00:08:43]Tehát a Tiszapált elnöke és az országminiszterelnöke egyaránt Magyar Péter, hogy vajon nem dominálja-e Magyar Péter majd túlságosan a kormányát és a parlamentet.

[00:08:54]Hát az is a magyar pártpolitika hagyományához tartozik, hogy nálunk alapvetően a miniszterelnöknek szokott lenni parlamentje, és nem a parlamentnek kormánya.

[00:09:08]jogilag, közgyjogilag persze a kormány a parlamentnek felelős, mint ahogy bejáratot parlamentáris kormányformákkal rendelkező országokban, amelyek ugye nem elnöki rendszerek, tehát onnantól kezdve a parlamentnek felelős kormány van.

[00:09:26]De ennek ellenére Magyarországon miután a kormánypáti frakciókban elég erős szokott lenni a frakciófegyelem, innentől kezdve a kormánypárti frakciók általában arra szoktak jók lenni, hogy egyfajta pecsétnyomszerepet töltsenek be.

[00:09:44]Tehát amit a frakció vezetése vagy a kormány, illetve a kormányfő elhatároz, azt engedelmesen megsz szavazzák a parlamentben, esetleg néhány kisebb módosítással együtt.

[00:09:58]Tehát ebből a szempontból is izgalmas lesz, hogy a Magyar Péter vezette kormány mennyire fogja folytatni a magyar hagyományokat.

[00:10:08]Az már most látszik az elmúlt néhány hétből, tehát április 13a óta, amióta beszélgettünk, hogy Magyar Péter nagyon meghatározza legalábbis a kifelé a kommunikációs képe a Tiszának és a miny a május 9e óta tevékenykedő Magyar Péter miniszterelnöknek, hogy nagyon-nagyon erősen rányomja a bélyegét az, hogy Magyar Péter mit mond, mit cselekszik.

[00:10:41]És hát kíváncsi vagyok én, hogy vajon a Tisza frakció mennyire lesz képes, vagy mennyire akar önálló politikai szereplőként fellépni akár a Magyar Péter vezette kormánnyal szemben is, vagy alapvetően folytatja azt a korábbi mintázatot, hogy a Tiszapárt frakciónak alapvetően a kormány akaratának a végrehajtása, esetleg ez finomítása lesz a feladat.

[00:11:10]Ebből a szempontból is hát a további hagyománynak a folytatása az, hogy a hogy mindegyik minisztériumba jutan államtitkár, aki egyúttal kormánypárti képviselő is.

[00:11:22]Az elmúlt 16 évben szintén nagyjából ezt láthattuk az Orbán kormányok idején, tehát hogy majdnem mindegyik minisztériumba jutott valamilyen kormánypárti, fideszes vagy KDMB-s országgyűlési képviselő, akik tulajdonképpen egyfajta politikai felügyeletet gyakoroltak a minisztériumban zajló tevékenység fölött.

[00:11:46]És most is azt látjuk, hogy a minisztériumokban bekerültek olyan államtitkárok is, akik egyúttal Tiszás országgyűlési képviselők is.

[00:11:57]Ez a politikai jutalmazás egyik eszköze Magyar Péter részéről.

[00:12:02]Tehát egyfelől meg tudja jutalmazni egyes országgyűlési képviselőit, hiszen azok befolyáshoz jutnak a kormányon belül államtitkári sarzsival.

[00:12:10]Több pénz is jut pénzhez is tudnak jutni.

[00:12:14]hiszen egyszerre képviselői és államtitkári életményre jogosultak, de ezzel nyilván erőteljes lojalitásra kötelezettek, tehát ők már biztosan a kormány által eldöntött előterjesztéseket meg kell, hogy szavazzák csont nélkül, vagy lehetőleg csont nélkül, hiszen ők a kormány szolgálatában állnak államtitkárként.

[00:12:42]Úgyhogy ez azért arra utal, hogy szerintem lesz törekvés, vagy már most van törekvés arra, hogy egy lehetőleg fegyelmezett frakció álljon a Tisza mögött.

[00:12:52]És akkor végül még arra hadd utaljak, hogy annyiban viszont eltérő a Tiszapárdnak a mintázata, hogy korábban azért a kormánypárti frakciókban az elmúlt 36 évben szinte mindenki az adott kormánypárt tagja volt, tehát párttag volt.

[00:13:09]Most a Tiszapárt az egy azért nagyon sajátos formáció, mert itt viszont a képviselők igen része nem tagja a Tiszapártnak, hiszen a Tiszapártnak 29 tagja van.

[00:13:20]A Tisza frakció pedig 141 tagú.

[00:13:23]Tehát innentől kezdve ebből a szempontból azért van kihívás, hogy ezt a egyébként vélhetően elég sokféle gondolkodású, akár ideológiailag is többféle gondolkodású emberből álló 141 tagú Tisza frakciót tényleg egybe lehessen tartani, és hogy tényleg megbízható frakció álljon Magyar Péter kormányfő mögött.

[00:13:54]Úgyhogy az államtitkárok, tehát az egyes képviselők államtitkárrá való tétele azt is szolgálja, hogy Szilárd parlamenti többség maradjon akár hosszabb távon is magyar Péter miniszterának mögött.

[00:14:10]Még egy picit itt az összegzésnél tartva mit gondol arról, ami úgymond történt, tehát hogy Magyar Péter jutott hatalomra, ilyen nagyon egyszerűen megfogalmazva ezt a kérdést.

[00:14:20]Mennyiben lehet ebből egyébként egy valóságos, vagy vagy legalább annak vélt rendszerváltás?

[00:14:28]És most itt az elmúlt heteknek az eseményeit tekintve több olyan politikai momentum is történt, vagyis jobban mondva momentumot is kreáltak ugye politikai szintéren a Tiszapárt és maga Magyar Péter, amely mind arra volt hivatott talán részben, hogy azt mutassa meg, hogy most tényleg más lesz, mint eddig volt.

[00:14:47]Ugye ezt többször el is mondták, hogy rendszert akarnak váltani, és ezért szakítanak olyan hagyományokkal, amik minimum minimum, de a az elmúlt 16 évben jellemezték a magyar politikai életet.

[00:15:03]Hogyan látja ezt?

[00:15:03]Ez egy, hogy is fogalmazzam meg?

[00:15:05]Ez egy mutatása annak, hogy tényleg ez az ígéretünket betartjuk és lesz itt rendszerváltás, vagy ezek olyan valós politikai változtatások, amelyek tényleg azt mutatják, hogy ez merőben más lesz, mint ami eddig volt.

[00:15:21]Attól tartok, hogy igazából senki sem tisztázta a Tisza részéről, hogy mit ért pontosan rendszerváltás alatt.

[00:15:26]Innentől kezdve sok mindenki sokfélét beleláthat, beleérthet a rendszerváltásba.

[00:15:35]A ha rendszerváltás alatt azt értjük, hogy az Orbán rendszernek vége, hiszen a név adója Orbán Viktor nem tudta folytatni miniszterelnökként, akkor ennyiben rendszerváltásnak is lehet mondani, hiszen az Orbán rendszer már nem tudja úgy folytatni.

[00:15:50]De hogyha a rendszerváltást tágabb értelemben nézzük, tehát hogy nem csak úrcsere történik, nem csak a kormány tagjai cserélődnek ki, meg a parlament többsége, hanem mondjuk a közjogi rendszer is érdemben megváltozik, akkor egyelőre még nem beszélhetünk rendszerváltásról.

[00:16:11]Sőt, hogyha kitelítjük a rendszerváltásértnek a fogalmát, mert vannak olyanok, akik szerint igazából 1989-90 óta ugyanaz a közjogi rendszer van, vagy legalábbis kormányforma, nevezetesen, hogy parlamentáris demokrácia van Magyarországon az elmúlt 36 évben mindig is ez volt.

[00:16:34]akkor ilyen értelemben egyszer sem volt rendszerváltás.

[00:16:39]Ha viszont, és én inkább ezt képviselem, azt nézzük meg, hogy a több pártrendszeren belül a kormányzásnak a stílusa, illetve a közjogi rendszerben lévő változtatás tekintetében beszélhetünk-e rendszerváltásról, akkor szerintem igen, hiszen 1990 és 2010 között a liberális demokrácia rendszere volt.

[00:17:04]Tehát a központi kormányzati hatalmat azért érdemie ellensúlyok igyekezték igyekeztek megfékezni.

[00:17:15]Még akkor is, hogyha már akkor is egy erős kormányzati hatalom volt.

[00:17:17]De ezeket a fékeket és ellensúlyokat a Fidesz 2010 és 2026 között módszeresen leépítette.

[00:17:26]Tehát ilyen értelemben beszélhetünk egy orbáni rendszerről.

[00:17:29]ők maguk magukat is saját politikai rendszernek tekintették.

[00:17:35]Ugye nemzeti együttműködés rendszer volt az Orbáné önmakhatározása.

[00:17:42]Na most ugye a nagy kérdés az, és szerintem ez nem dőlt el, hogy vajon magyar Péterék beülnek-e a kézbe?

[00:17:47]Tehát azt csinálják, hogy ugyan szavakban rendszerváltásról beszélnek, de valójában nem hajtják végre a rendszerváltást, tehát beülnek abba, hogy egy nagyon erősített központi kormányzati hatalom van Magyarországon, és kisebb változásokat ugyan végrehajtanak, de érdemi, tehát a hatalomgyakorlás érdemén, tehát hogy erősen központosított kormányzás folyik Magyarországhoz, ezen nem változtatnak, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy igazi rendszerváltás nem történt.

[00:18:22]Mondjuk a rendszerváltás elmehet afelé is, hogy a parlamentáris rendszerből csinálnak elnöki rendszert.

[00:18:31]Tehát ugye az államfő, a köztársasági elnök igenjelentős megnövelt hatáskörrel, hatalommal ruháztatik fel, és innentől és a parlament és a kormány kárára.

[00:18:44]Tehát lehet ilyen félelnöki vagy elnöki rendszert csinálni.

[00:18:47]Lehet akár két kamarás parlamentet létrehozni.

[00:18:50]Erre is megvan egyébként a Tisza többségnek a kétadoshados felhatalmazása.

[00:18:58]Tehát könnyen lehet, tehát természetesen én nem zárom ki, hogy majd a 2026-os választást egy egy újabb rendszerváltásnak mondhatjuk el.

[00:19:10]Hát abban az értelemben mondom mindenképpen, hogy az Orbán rendszer annyiban nem tudta tovább folytatni, hogy Orbán Viktor nem maradt tovább miniszterelnök, de hogy közjogilag, politikailag mennyire mondható valójában új rendszernek a most Magyar Péter kormányfőségevel kezdődött uralom, azt még egyelőre nem tudnám igazából megmondani.

[00:19:38]Hadd kérdezzem akkor arról is, ami itt az elmúlt napoknak a híre, ugye a kegyelmi botrány, illetve maga az alkotmánymódosításnak az terve, ötlete, főleg az a része, amely arra vonatkozik, hogy mibe hogyan maximalizálnák a miniszterelnöki ciklust.

[00:19:53]Talán ez az, ami leginkább felkapottá vált itt a magyar belpolitika területén.

[00:19:59]Úgyhogy itt a másodikkal kezdeném el, mert ez valamennyire kapcsolódik is ahhoz, amit itt az elmúlt mondatokban mondott.

[00:20:06]Tehát, hogy milyen lesz ez a rendszer, ez nyilván ezektől a dolgoktól is fog függeni.

[00:20:11]És nagyon sokaktól lehetett hallani azt a mondatot, hogy hát kétharmaddal mindent lehet, bármit lehet.

[00:20:16]Még ahogy hallottam ugye vagy olvastam egy interjut Hak Péter is úgy fogalmazott, hogy bár ő nem tartja alkotmány, tehát hogy alkotmány ellenesnek vagy az alkotmánnyal összeütközőnek tartja ezt az ötletet, viszont az alkotmánybíróság nem fog tudni ellene tenni semmit akkor sem, hogyha esetleg így lenne.

[00:20:34]Most nem teljesen pontosan idéztem természetesen csak az értelmét a mondatnak.

[00:20:39]Hogyan látja ezt a kérdést?

[00:20:41]Most úgy tűnik, hogy maga a Fidesz is és Orbán Viktor is olyannyira népszerűtlenné vált, hogy társadalmi felzúdulás valószínűleg nem lesz amiatt, hogy ő többet ne lehessen miniszterelnök.

[00:20:56]Valóban én se látom.

[00:20:56]Eddig legalábbis különösebben erősek a tiltakozást amiatt, hogy Orbán Viktorból nem lehet többé miniszterelnök, amennyiben jóvá hagyják az alaptörvény módosítást.

[00:21:10]Viszont éppen ez az alaptörvény módosítás, há én is mondom több hete, megnyitja idővel akár annak a lehetőségét is, hogy Magyar Péter a miniszterelnöki székből átmegy, vagy át szeretne menni a megnövelt hatás körű hatalmú köztársasági elnöki székbe.

[00:21:29]Tehát a Tisza kéthadós többségnek akár arra is van lehetősége, hogy félelnöki vagy elnöki rendszert hozzon létre.

[00:21:38]Abban az esetben közjogilag lehet jó eséllyel rendszerváltásról is beszélni.

[00:21:47]Ugye Magyar Péter említette azt, hogy nem zárkózna el attól sem, hogy közvetlen elnökválasztás legyen, tehát hogy a nép válassza meg a köztársasági elnököt.

[00:21:57]Egyébként a nép által megválasztott köztársasági elnöknek nem kell feltétlenül nagy hatáskörrel rendelkeznie.

[00:22:03]Láss például Ausztriát vagy Szlovákiát, tehát ott sem nagy hatáskörrel rendelkezik a nép által megválasztott köztársasági elnök.

[00:22:19]de elmehet valóban másfajta irányban is, tehát igen, nem nincs különösebb ellenállás, ami pedig a alkotmánybíróság mozgásterét illeti, még hát itt egy kicsit visszanyal a fagyi, mert éppen a Fidesz vezette kétharmados többség, illetve alkotmánybíróság hoztak olyan döntéseket, hogy az alaptörvény módosítást akkor dobhatja vissza az a alkotmánybíróság, amennyiben az alaptörvényben meghatározott eljárási szabályt megszegi a kétharmados többség.

[00:22:54]De hogyha egyébként megvan az alaptörvény módosításhoz szükséges kétharmados többség, ha egyébként a megfelelő személyek terjesztették elő az alaptörvénymódosítást, akkor az alkotmánybíróságnak nincs lehetősége hatályon kívül helyezni az alaptörvénymódosítást.

[00:23:14]Tehát meglehetősen szűkre tette azt a lehetőséget még a Fidesz többség alattörvény módosítása, hol amelyik ha jól emlékszem éppen 2013-ban történt, hogy az alaptörvény módosításokkal akár az alkotmánybíróság számára károsan, káros következményekkel járóak alaptörvénymódosítást meg lehessen állítani.

[00:23:39]Tehát ez vonatkozik például akár arra is, hogyha mondjuk Súlyó Tamást úgy próbálják majd félreállítani, hogy mondjuk megszüntetik az államfői tisséget, vagy egész egyszerűen lerövidítik egyszeri alkalommal a mandátumát öt évről, mondjuk kettő évre, vagy valami bármi mást kitalálnak Súlyok Tamás eltávolítása érdekében, vagy a többi közjogi méltóság tissviselő eltávolítása érdekében, akkor ebben Ebben az esetben az alkotmánybíróságnak a Fidesz Fideszes alaktörvény értelmében nincs igazán mozgástere, csak azt tudja megvizsgálni, hogy az alaptörvényben lefektetett eljárás be lett-e tartva, de az alaptörvényben lefektetett eljárás az az nem egy tuú bonyolult betartani, tehát megvan-e a kéthad az alaptörvény módosításhoz, vagy nincs meg.

[00:24:34]Tehát ebből egyébként az is következik, ez csak így a jogvégzettek számára mondom, hogy miután az alaptörvény azt mondja, hogy az alaptörvényben foglalt eljárási szabályokat kell betartani, és akkor és csak akkor és csak ennek be nem tartása esetén léphet az alkotmánybíróság az alaptörvény módosítás ellen.

[00:24:56]Ez azt is jelenti, hogy például az Országgyűlési házszabályban foglalt eljárási szabálysértések esetén sem léphet fel az alkotmánybíróság az alattörvény módosítása ellen.

[00:25:09]Tehát meglehetősen szűk a mozgástere az alkotmánybíróságnak.

[00:25:16]Én egyébként arra számítok, hogy hogy akár még a az egyes közjogi intézmények szerepkörét is, vagy legalábbis a személyi összetételét befolyásoló alaptörvénymódosításokra vagy sarkalatos törvénymódosításokra is sor kerülhet.

[00:25:36]kicsit hadd beszéljünk a Fideszról is, legalább egy pár mondat erejéig, mert én akár magánbeszélgetésekben hallom azt, vagy meg látom azt a megdöbbenést, hogy akár Tisza, akár Fidesz szavazók részéről, hogy azt azért nem gondolták volna sokan, hogy az elmúlt 16 évnek a ez a nagy kívülről úgy tűnő nagyon erős politikai jelenléte, ez ilyen gyorsan tud szertefoszlani össze romlani.

[00:26:03]Gondolok itt akár a médiának a jobboldali médiának a problémáira, amelyekkel most itt az elmúlt hetekben szembesülnek sokan, illetve magára arra, hogy nem látszik az a fajta egység a Fideszen belül, ami azért hosszú évekig úgy tűnt, hogy egy kikezdhetetlen valami, valami összetartó erő van itt.

[00:26:25]Nem nagyon voltak kibeszélések, vagy ha voltak, azok azért ritkák voltak, elvétve voltak ilyenek.

[00:26:32]Most pedig azért látunk olyan embereket is egymásnak ugrani, akiről eddig azt gondolhattuk kívülről nézve a történetet, hogy egy hajóba neveznek.

[00:26:41]Hogyan értékeli mindazt, ami most történik politikai szempontból?

[00:26:43]és magának a úgymond a magyar ennek a fajta jobb oldalnak a jövőjét, vagy inkább úgy mondom, hogy a Fidesz jövőjét, mert szerintem még most fejtjük meg azt, hogy itt azért valóban nem a jobb és a bal oldalnak a versengését láthattuk az elmúlt években már.

[00:26:59]Tehát hogyan látja a Fidesznek és Orbán Viktornak a jövőjét?

[00:27:06]A Fidesz padlóval nagyon vert helyzetben van.

[00:27:08]Ez jól látszik.

[00:27:12]És ennek az kiindulópontja az, hogy maguk a fideszes politikusok sem számítottak ekkora vereségre.

[00:27:17]Én több fideszes politikussal, illetve megmondó emberrel beszélgettem az elmúlt hetekben, és mindegyik odajukt ki, hogy a vereség ugyanne volt a pakliban, de a fideszesek csak egy szűk vereséggel számoltak.

[00:27:34]Tehát tehát az azzal azért számoltak főleg a nem túl sikeres kampány is látva, hogy hát a Fidesz mondjuk kikap, de de mondjuk szűken kap ki, tehát a Tisza megszerez feles többséget, és akkor arra azért nem lesz lehetősége, hogy a kétmaddal megválasztott köztársasági elnököt legfőbb ügyészt és másokat kipenderítsen, vagy például mondjuk a kekvákhoz hozzá tudjon tudjon nyúlni, merthogy nem lesz meg ez a kéthadós többsége.

[00:28:07]Onnantól viszont onnantól kezdve tehát az, hogy a Tisza kétharmados bőségesen kétharmados többséget szerzett, tehát nagyobb kétharmados ereje lett a Tiszának, mint a Fidesznek valaha volt.

[00:28:23]Nos, hát ez teljesen felkészületlenül érte a Fideszt.

[00:28:27]Tehát ez a bénultoltság, tanácstalanság, amelyet egy jó ideig lehetett érzékelni, illetve az, hogy a Fidesz kullog az események, illetve Magyar Péter után ez ez ennek tudható be.

[00:28:43]Most a Fidesz baja még ott is, a Fidesz még az is sújtja, amire ön is utalt, hogy a háttérbodalma az máris súlyos veszeségeket szenvedett el.

[00:29:00]ugyanis azáltal, hogy még kétharmad sincs, innentől kezdve a a neves oligarchákon sem látom azt az igyekezetet, hogy a Fideszen most ellenzékben különösebben segítsenek.

[00:29:13]Jól látszik az, hogy az elmúlt hetekben már most érdemi leépítések történtek a Fidesz háttérintézményében, illetve média birodalmában.

[00:29:26]és az vélhetően tovább fog folytatódni, hiszen az állami hirdetések megszűntek, illetve megszűntek, vagy meg fognak szűnni azok a keretszerződések, amelyeket Fidesz közeli elemzőintézetekkel vagy agytöszökkel kötött a kormányzat.

[00:29:42]Ugye ez is kiesik.

[00:29:44]Gondban van, vagy gondban lehet az MCC, amely ugye szintén egy ilyen kekvás intézet lett már olyan értelemben, hogy a a Rter, illetve a MOL 10-10%-os részvénycsomagja került részben hozzájuk.

[00:30:09]És most például Magyar Péterék már most megpróbálják megakadályozni, hogy az osztalékhoz hozzájussanak.

[00:30:17]Tehát ők is gondba kerülhetnek.

[00:30:20]Nyilvánvaló, hogy a hatalmasra nőtt fideszes intézményrendszer nem tudja tovább folytatni, ahol a ahol a választások előtt abbahagyta.

[00:30:33]Tehát itt erőteljes karcsúsítás kezdődött meg a választásokat követően.

[00:30:41]És ez azért rossz hír, mert a azért ahhoz, hogy egy ellenzéki párt érdemben tudjon reagálni a nagy kormányzópártra, ahhoz azért sok pénzre van szükség.

[00:30:55]És az az igazság, hogy a Fidesz elkényelmesedett, hiszen volt pénzparipegyver óriási intézményrendszere által rendelkezésre.

[00:31:05]Most valahogy meg kell szokni, hogy sokkal, de sokkal kevesebb a pénz, és ez nem lesz egy egyszerű dolog.

[00:31:13]Tehát a választásnak nem pusztán az a következménye, ami önmagában súlyos, hogy a Fidesz mandátumainak a nagy elveszítette a választás következtében, hanem az öteddig támogató intézményrendszer is az elapadó pénzek miatt jelentősen meggyengült.

[00:31:30]Úgyhogy hát nem lesz könnyű ezt kezelni.

[00:31:34]És ha Fidesz saját bevallása szerint sem tudta práni őszig, tehát június 13-án lesz egy kongresszus, amelyen Orbán Viktort vélhetően újraválasztják majd egy évre, és majd valamiféle mozgalmat szerveznek.

[00:31:51]Csak hát az a baj, hogyha ez a mozgalom ö hát a kormányzásban megpörkölődött miniszterek, egykori miniszterekből, egykori miniszterelnökből is fog állni, akkor nehéz lesz elhitetni, hogy a megújulás az hiteles lesz.

[00:32:11]Akkor hadd kérdezzem még itt a kegyelmi botránnyal kapcsolatosan is, merthogy ugye ahogy említettem, ez volt a másik ilyen hír, ami talán itt az elmúlt héten lekötte a belpolitikai belpolitikai iránt érdeklődőknek a figyelmét.

[00:32:24]Mit gondol erről?

[00:32:24]Nagyon sokan azt ha mondták akár elemzői szinten is, hogy igazából ez egy bullshit, Trumpra hajazó lépés a Magyar Péter részéről, hogy most nyilvánosságra hoznak olyan dokumentumokat, amelyek ugye eddig titok és homály fedett, de hogy jóformán nem tudunk meg semmit.

[00:32:41]közben látni azt, hogy mintogyha bele akarnák húzni magát Orbán Viktort és magá az Orbán családot ebbe a történetbe, mikor ő ugye a kegyelmi botrány idején próbált nagyon elhatárolódni ettől a dologtól már az elején, úgy is, hogy ugye Novák Katalintól és Varga Judittól úgymond elbúcsúztak és ők mondtak le akkor, amikor ez a botrány kitört, és akkor úgy tűnt, hogy Orbán Viktort nem érinti ez az egész kérdés, hogy egész botrány.

[00:33:05]Most ugye úgy tűnik, hogy őket is szeretnék belehúzni.

[00:33:07]közben látni bizonyos lépésein Magyar Péternek, hogy amikor a Fideszt üti, akkor azért egy-egy pofont leoszt a mi hazánknak is, tehát oda is próbál egyet-egyet kiosztani.

[00:33:18]Hogyan ítéli meg ezt a szituációt, ami most történik?

[00:33:22]Az ellenzék bajban van, tehát ugye itt olyan felállás van, hogy a az ellenzék nagy része a leszerepelt kormánypártból áll.

[00:33:34]Ja, Mián nem volt kormányon, de a Fidesz igen, méghozzá 16 évig, és az önmagában nagyon megnehezíti a Fidesz dolgát.

[00:33:40]És hát magyar Péter kétségtelenül tesz annak érdekében, hogy ez a nehezített pálya minél hosszabb ideig megmaradjon.

[00:33:52]Ide tartozik a kegyelmi ügynek a felmelegítése is.

[00:33:53]Magyar Péter nagyon jól tudja, hogy a kegyelmi ügy irtókellemetlen a Fidesz számára, hiszen annak idején a Fidesz tette Novák Katalint köztársasági elnökké.

[00:34:07]Tehát Novák Kotalina a Fidesz KDNP képviselőinek a szavazataival lett köztársasági elnök, és ő bukott meg szégyenletesen a kegyelmi ügybe.

[00:34:19]Magyar Péternek innentől kezdve kifejezetten legalábbis egyelőre hálás téma a kegyelmi ügynek a felmelegítése.

[00:34:27]És ezzel megint előjöttek a találgatások, hogy vajon Novák Katalin miért írta alá?

[00:34:31]És az azért nem nem igaz, hogy nem tudtunk meg semmi újat a nyilvánosságra hozott dokumentumokból, mert annyit mégis csak megtudtunk, hogy az igazságügyminisztérium valóban nem javasolta a kegyelmi kérvény jóváhagyását, sőt ami külön nóvum, hogy a a köztársasági elnöki hivatal munkatársai sem javasolták Novák Katalinnak a kegyelmet.

[00:34:55]Tehát én azt gondolom, hogy ez a néhány dokumentum azért kedvezmagyar Péter számára, mert innentől kezdve ő még inkább tudja azt mondani, hogy hát a Fidesz által megszavazott Novák Katalin akkor miért írta mégis mindennek ellenére alá?

[00:35:11]Na most persze jogilag a köztársasági elnök nem volt köteles megindokolni a kegyelmi kérvényt, csak hogy politikailag ez még a Fideszen maradhat.

[00:35:27]Mertogy ő a Fidesz embere volt, a Fidesz politikusa volt.

[00:35:29]Nem véletlen, hogy Magyar Péter tovább próbálja elhúzni ezt a történetet, hogy a Fidesznek minél kellemetlenebb legyen.

[00:35:38]És ennek érdekében vizsgálóbizottságot kíván a Tisza frakció felállítani a Novák Katalin féle kegyelmi ügy kapcsán is.

[00:35:50]Én nagyon is el tudom képzelni azt, hogy Novák Katalint majd beidézik a vizsgálóbizottság ülésére, és hogy ne tudjon kibújni a megjelenés elől.

[00:35:57]Már most a parlament előtt van egy olyan törvénymódosítás, hogy akár elővezetni is lehet azt a személyt, aki nem hajlandó megjelenni a vizsgálóbizottság ülésén.

[00:36:13]Úgyhogy ez nyilván kellemetlen lehet a Fidesznek, és a Tiszapártnak azért is szüksége van erre a tűzijátékra, hogy a költségvetéssel vagy az adótörvényekkel kapcsolatos a lakosságot esetleg nem mindig kedvezőtlenül érintő ügyekről elterelje a figyelmet.

[00:36:33]Tehát én arra gondolok, hogy bizony azért, miután Magyar Péter szerint, a saját bevallása szerint is nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért hát nagy jóléti intézkedésekre nincs mód.

[00:36:47]Sőt, még az sem biztos, ez kiderült az RTL-nek adott interjúból, hogy a 40 év feletti anyák adómentessége, amelyet a Fidesz rögzített törvényben, de már csak 26 utáni évekre, hogy azokat tényleg meg tudja valósítani.

[00:37:09]Tehát lehet, hogy itt majd szükség lesz egy-két kevésbé népszerű intézkedésnek a meghozatalára.

[00:37:16]Például arra, hogy a Magyar Péter vezette kormánytség azt fogja mondani, hogy sajnáljuk, de nincs pénz a 40 év feletti anyák adómentességére, másra kell költeni.

[00:37:26]Tehát nyilván azért ez nem fog mindenkinek tetszeni, ha esetleg így dönt Magyar Péter.

[00:37:32]És akkor abban az esetben hát valami ellenpolitikai tűzijátékot kell csiholni, és az lehet például a kegyelmi ügy, illetve hát lehetnek még más olyan ügyek, amelyeket a Tiszapárt előbányász a Fidesz ellen.

[00:37:49]Azért 16 év az hosszú idő tud lenni a több pártrendszerekben.

[00:37:57]Tehát az, hogy 16 évig egy kormánypárt egyfolytában kormányoz, az finoman szólva nem mindennapi nyugati demokráciákban.

[00:38:04]Úgyhogy sokféle ügy halmozódhatott fel a 16 év alatt, amelyeket most a Tiszapárt kedvére megpróbálhat szemezgetni, és ezeket a Fidesz ellen, mint egykori kormánypárt ellen fordítani.

[00:38:19]Nagyon szépen köszönöm Nagy Attila Tibornak.

[00:38:20]Itt az elején, amikor megbeszéltük, hogy miről fogunk beszélni, ugye azt mondta, hogy két-három adást is kitöltenének ezek a témák.

[00:38:26]És valóban így van, de most ennyi fért az adásunkba, és remélem egy picit hamarabb fogunk tudni most majd beszélni a következő időszakban majd, mint ahogy ugye egy ilyen másfél hónappal beszéltünk ezelőtt, úgyhogy kicsit sűríteni kell ezeket, hogy minden sorra kerüljön.

[00:38:41]Nagyon szépen köszönöm még egyszer, hogy a rendelkezésünkre állt.