Mégis visszakönyörgi magát Brüsszel az orosz gázra? - Hortay Olivér
- Az EU visszatérése az orosz gázra elsősorban politikai kérdés, a jelenlegi vezetés szélsőségesen szankciópárti álláspontról nehezen mozdítható.
- A REPowerEU csomag jogilag és gyakorlatilag is véglegesen elvágja az orosz beszerzési csatornákat, fordulathoz EU-s vezetőváltás kellene.
- Az Északi Áramlat helyreállítása műszakilag is problémás: három szálat felrobbantottak, a negyedik engedélyezetlen, a tulajdoni viszonyok zavarosak.
- Magyarország ellenáll a brüsszeli törekvéseknek, bíróságra vitte a REPowerEU gázrészét, és nem szándékozik leválni az orosz gázról.
- A lengyel összekötővezeték terve diverzifikációs szempontból lehet érdekes, de Magyarország nem fog tőle olcsóbb gázhoz jutni a meglévő szerződéseknél.
- A Lukoil-ügy óta Ukrajna egyre kevésbé érdekelt a tranzit biztosításában, mivel az EU anyagilag fedezi és nem szankcionálja az infrastruktúra elleni lépéseket.
- Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros kettős blokádja az 1979-es olajválsághoz hasonló energiaválságot okozhat, a helyzet óráról órára változik.
- Az EU strukturális gondja, hogy egyszerre akar leválni az orosz és amerikai energiáról, miközben Norvégia és Katar sem tud rövid távon többet szállítani.
- Rövid távon az EU-nak le kell bontania a beszerzéseket akadályozó politikai korlátokat és felül kell vizsgálnia a karbonárazási rendszert.
- A tiszaújvárosi MOL-üzemben történt balesetben egy ember meghalt, de veszélyes anyag nem jutott ki, és az üzemanyag-ellátás nem került veszélybe.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Európa esetleges visszatérése az orosz gázra
A politikai nyilatkozatok háttere
Magyar Péter egy interjúban arról beszélt, hogy az Európai Unió valószínűleg vissza fog térni az orosz gázra a háború után. Hortay Olivér szerint Európa visszatérése alapvetően politikai kérdés, ahogyan a leválasztás is az volt – és ez a kérdés egyre élesebbé, forróbbá válik.
Ursula von der Leyen nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az orosz gázhoz való visszatérés "teljes zsákutca" lenne, és nincs visszafordulás ezen a területen. Az EU vezetése jelenleg kizárja ezt a lehetőséget.
„Európa visszatérése egy politikai kérdés, ahogyan a leválasztás is egy politikai kérdés volt, és a mai napig is az, sőt talán egy egyre élesebb vagy egyre forróbb politikai kérdés." – Hortay Olivér *
A szankciós politika kritikája
Hortay Olivér szakmailag tévútnak tartja, hogy az EU a 2021-22-es energiaválságra még szankcionálással és a korábbi legnagyobb beszállítóról való leválasztással reagált. Az iráni háború okozta energiaválság még inkább felerősítette azokat az igényeket, hogy szakmai érvek érvényesüljenek, és az EU minden lehetséges útvonalon, minden beszállítótól vásároljon energiahordozót.
Az EU Energiaügyi biztosa többször kijelentette: "soha többé egyetlen molekula orosz olajat vagy gázt sem szeretne az Európai Unióban látni". Von der Leyen egy évvel ezelőtt a bizottság három legfontosabb prioritása közé emelte az orosz energiahordozókról való teljes leválást, és továbbra is kitart emellett.
A REPowerEU csomag és a visszafordíthatatlanság
A REPowerEU csomag, amely év elején lépett életbe, az orosz gáz kivezetését szabályozza, és gyakorlatilag véglegesnek tekinthető – minden útvonalat, minden beszerzési csatornát fokozatosan elvág az EU és Oroszország között. Hortay szerint ahhoz, hogy ebben gyökeres fordulat legyen, az EU-s vezetésnek is meg kellene változnia, amit jelenleg távolinak lát.
„Az EU jelenlegi vezetése egy annyira szélsőségesen szankciópárti pozíciót vett föl, politikai pozíciót, ahonnan nagyon nehéz elképzelni, hogy lenne visszafelé vezető út." – Hortay Olivér *
Műszaki akadályok az Északi Áramlat helyreállításában
Az Északi Áramlat gázvezeték esetében négy vezetékszálról van szó, amelyből hármat felrobbantottak. Ezek kijavítása csak akkor érné meg, ha mindkét fél tartós elkötelezettséget mutatna a kereskedésre. A negyedik, nem sérült vezetékszál még nincs engedélyezve, a tulajdoni viszonyok zavarossá váltak, és az engedélyeztetést is meg kellene valósítani. Hortay hangsúlyozta: még ha a politikai probléma megoldódna is, a műszaki problémák akkor is fennállnának.
Magyarország ellenállása a brüsszeli törekvésekkel szemben
Hortay fontosnak tartja, hogy Magyarország ellentartson azoknak a törekvéseknek, amelyek a magyar beszerzéseket is teljesen leállítanák. Ezért is lényeges, hogy a REPowerEU gázra vonatkozó részét az előző kormány (és Szlovákia is) bíróságra vitte, jelezve: nem szándékozik leválni az orosz gázról.
Az Európai Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy 2027 végéig teljesen töröljék ki az orosz olajat a piacukról – Hortay szerint ennek is ellen kell tartani. Emellett egyre intenzívebben kerül elő az újabb szankciós csomagok kapcsán a nukleáris együttműködések kérdése is, amiben szintén ellenállásra van szükség, mert a kapcsolatokat visszaépíteni mindig sokkal nehezebb, mint meglévőket bővíteni vagy visszafogni.
A lengyel gázpiaci összekötővezeték terve
Donald Tusk bejelentése
Magyar Péter interjújában elhangzott az is, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök ígéretet tett egy gázpiaci összekötővezeték fejlesztésére, amely csökkentheti a régió árait. Hortay ezt politikai nyilatkozatként értelmezi, amely válasz lehet arra a magyar szempontra, hogy földrajzi, történelmi és infrastrukturális adottságai miatt Magyarország jobban rá van kényszerítve az orosz beszerzésekre, mint más tagállamok.
A lengyel szál értékelése
Hortay szerint ilyen típusú új projektekből Magyarország nem fog tudni olcsóbb gázt biztosítani a fogyasztóinak, mint a meglévő vezetékes szerződések keretében. A lengyel szál diverzifikációs szempontból lehet érdekes – ha a lengyelek nagyon jó árat adnának, érdemes lehet megfontolni. Magyarország érdeke azonban az, hogy minden lehetséges útvonalon, minden lehetséges forrásból vásárolhasson – legyen az a román Neptun Deep gázmező, a Lengyelországba érkező cseppfolyósított földgáz, vagy a horvát Krk terminálba érkező amerikai vagy más forrásból származó LNG.
„Mindenféle szankciós törekvés, aminek a célkitűzésében az áll, hogy egy-egy beszállítót tiltsunk ki a piacunkról, az ellentétes a diverzifikációs törekvésekkel." – Hortay Olivér *
Biztonságpolitikai kockázatok és a szállítási útvonalak sebezhetősége
Az orosz-ukrán konfliktus hatása az infrastruktúrára
Az orosz-ukrán háború kitörése előtt nem volt jellemző, hogy a felek egymás energetikai infrastruktúráját támadnák. Hortay szerint az ilyen együttműködésekben a kulcskérdés, hogy ki lehet-e alakítani olyan kereskedelmi viszonyrendszert, amelyben minden fél érdekelt a feladatai ellátásában és a kereskedelem lehetővé tételében.
Ukrajna esetében éveken keresztül, ha a Barátság vezeték vagy a Testvériség vezeték támadást szenvedett is, utána gyorsan helyreállt, mert Ukrajna tranzitbevételt kapott, és maga is juthatott energiahordozókhoz. A felek – még ha egymás infrastruktúráját támadták is – törekedtek a szállítások zavartalanságára.
A Lukoil-ügy mint fordulópont
Hortay a Lukoil-ügyet tartja a konfliktus kezdőpontjának: két és fél-három évvel ezelőtt nyáron az ukránok elkezdték szankcionálni a Lukoilt és a hozzá kötődő vállalkozásokat. Bár ezzel Ukrajna megsértette a társulási megállapodást, az EU nem avatkozott be. Onnantól kezdve Ukrajna – mivel gyakorlatilag annyi anyagi forrást kap az EU-tól, amennyit kér, és energiabeszerzéseit is az EU fedezi – egyre kevésbé volt érdekelt a tranzit biztosításában, és fokozatosan kitapogatta, hogy bármit tesz az energetikai infrastruktúra tekintetében, nem érkezik szankció az EU irányából.
A déli irány és Magyarország kapcsolatrendszere
Magyarország az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett a jó energetikai együttműködés kialakítására Szerbiával, mivel a gáz Szerbián keresztül érkezik. Fontos, hogy a szerbek is óvják a vezetéket. A gázszerződés esetében a déli irány valamennyi érintett országa hajlandó teljesíteni kötelezettségeit. Hortay szerint magyar részről mindent meg kell tenni, hogy a felek közötti viszonyrendszer a lehető legstabilabbá váljon.
„Szerintem a kulcskérdés az, hogyha mondjuk Magyarország perspektívájából vizsgáljuk ezt a kérdést, hogy hogyan lehet olyan helyzetet teremteni, amiben minden fél újra érdekelté válik abban, hogy a szállítások zavartalanok lehessenek." – Hortay Olivér *
Az iráni konfliktus és a globális energiaválság
Történelmi párhuzamok a 70-es évekkel
Hortay Olivérnek van egy hipotézise: sok szempontból a 70-es éveket éljük újra. Szerinte a koronavírus-járvány alatti leállás megfeleltethető az 1970-es amerikai jegybanki "nagy kézifékhúzásnak" – mindkettő mesterséges recessziót idézett elő, ami geopolitikai és energiapiaci folyamatokat indított el. A 2021-22-es európai energiaválság után most egy 1979-es olajválsághoz hasonló problémába mehetünk bele.
1978-79-ben az iráni forradalom, majd az iraki-iráni háború jelentősen megemelte a világpiaci olajárakat, és csak 1984-85-re stabilizálódott az energiapiac. Hortay reméli, hogy nincs igaza, de vannak aggasztó fejlemények. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője néhány héttel ezelőtt arról beszélt, hogy szerinte még soha nem volt akkora energiaválság, mint amekkorát ez a mostani helyzet okozhat.
„Én úgy látom, hogy sok szempontból a 70-es éveket éljük újra, és nagyon sok párhuzam van a két időszak között." – Hortay Olivér *
Az EU strukturális energiaproblémái
Az EU olyan helyzetbe navigálta magát, hogy szépen fokozatosan elfogy körülötte a levegő. 2027 szeptemberéig teljesen le szeretne válni az orosz beszerzésekről, miközben az orosz gáz aránya még mindig közelíti a 10%-ot. Ezzel párhuzamosan csökkenteni szeretné az amerikai kitettségét is – az energiaügyi biztos kerek perec elmondta, hogy a korábbi orosz függést gyakorlatilag amerikai függésre cserélték. Norvégia jelezte, hogy rövid távon nem tud több gázt szállítani, Katartól pedig a közeljövőben nem várható több gáz.
A Draghi-jelentés rámutatott, hogy az EU versenyképességi problémáinak egyik gyökere, hogy egy európai iparvállalatnak többszörösét kell fizetnie a gázért vagy az áramért, mint amerikai versenytársának. Ha nem sikerül feltölteni a gáztárolókat őszig, a következő téli időszakban magasabb árak és nagyobb ellátási kockázatok várhatók.
A Hormuzi-szoros helyzete és a konfliktus kiszámíthatatlansága
A beszélgetés napján (május 26.) amerikai erők és izraeli vadászgépek súlyos csapásokat mértek a Hormuzi-szoros közelében lévő dél-iráni kikötővárosra, Bandarabbaszra, valamint Sirik és Jask térségére. Hortay különválasztja a kommunikációt és a valódi eseményeket: Trump többször bejelentette az elmúlt három hónapban, hogy "néhány órára vagyunk a megállapodástól", de a helyzet óráról órára változik.
Egy kutató grafikonon ábrázolta, hogy amikor a 10 éves amerikai államkötvény hozama 4,4% fölé emelkedett, Trump mindig bejelentette a közeli megállapodást.
„Teljesen kiszámíthatatlan, ami zajlik, akár óráról órára is változhat, hogy éppen akár az amerikaiak, akár az irániak, vagy az különböző iráni egységek hogyan nyilatkoznak a konfliktusról." – Hortay Olivér *
Kivel lehetne megállapodni?
Hortay szerint az alapvető kérdés, hogy kivel kötne megállapodást az Egyesült Államok vagy Izrael. Iránban van egy legfőbb vezető (ajatollah), akit hetek-hónapok óta nem látott senki, és ott van a Forradalmi Gárda is – nem világos a viszonyrendszerük. Trump egy sajtótájékoztatón tréfásan megjegyezte, hogy folyton hívogatják a különböző iráni telefonszámokat, és kérdezik: "Te egy vezető vagy? Veled lehet beszélni?"
Volt olyan eset, hogy az iráni külügyminiszter azt mondta, nem lövik többé a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat, majd egy órán belül a Forradalmi Gárda meglőtt egy hajót. Hortay szerint teljes káosz van.
Technikai és adminisztratív akadályok
Még ha meg is nyílna a Hormuzi-szoros, az sem azonnali, hanem fokozatos lenne: Irán aláaknázhatott bizonyos területeket, ezeket aknamentesíteni kellene. A biztosítók jelenleg nem adnak biztosítást az ott áthaladó hajókra, és a hajók sem szívesen vágnak neki az útnak. Kínai hajókról lehetett olvasni, hogy külön katonai biztosítással haladtak át, és tegnap elvileg két katari hajó is átjutott. Irán azt mondja, hogy a baráti országok hajóit átengedik, de amerikai részről is van blokád – kettős blokád érvényesül.
A több mint 80 létesítmény helyreállítása is kérdéses: vannak, amiket "csak" leállítottak, ezek újraindítása hetek-hónapok; a sérült egységek helyreállítása akár évekig is eltarthat. A katari energiavállalat vezetője szerint az egyik megsérült egységcsoportjuk helyreállítása évekig tarthat.
Lehetséges globális válaszok az energiaválságra
Rövid távú lépések
Hortay szerint a zöld átállásban hívők számára rossz hír, hogy a kapacitásfejlesztések, amelyek a zöld energiával helyettesíthetnék az olajat a közlekedésben, sok évet vesznek igénybe. A 70-es években is több év kellett, mire az alternatív technológiák ténylegesen segítséget jelentettek.
Rövid távon az EU-nak minden olyan politikai korlátot le kell bontania, ami akadályozza a beszerzéseket:
- Egy energiaválság közepén nem tilthat ki beszállítókat a piacáról
- A karbonárazási rendszert felül kell vizsgálni – Európában hétszer-nyolcszor annyit fizet egy vállalkozás egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy kínai versenytársa
„Ezeknek a rendszereknek az az alapfilozófiája, hogy mesterségesen megemelik az energiaárakat, hogy ezzel jobban ösztönözzék a szereplőket az energiahatékonyság növekedése irányába, de most semmi szükség arra, hogy mesterségesen tovább emeljék az energiaárakat." – Hortay Olivér *
Közép- és hosszú távú lehetőségek
Közép- és hosszú távon vannak törekvések: az öbölmenti országok alternatív vezetékes szállítási útvonalakat építenek, bővítenek; az Egyesült Államok LNG- és olajexportja felfuthat; növekedhet a venezuelai export; az orosz kapacitások is bővülhetnek. A légitársaságok már elkezdték optimalizálni, csökkenteni menetrendjüket, és a repülőjegyárak is növekedtek.
A katonai megoldás kérdése
Trump szerint az lenne a megoldás, ha a nyugat-európai NATO-tagországok Kínával együtt biztosítanák a Hormuzi-szoros szabad átjárhatóságát. Hortay ezt a kommunikációs dobozba sorolja: nem látja reálisnak, hogy kínai hadihajók az amerikaiakkal együtt harcoljanak Irán ellen. Az európai szövetségesek is vonakodnak katonákat küldeni a Közel-Keletre.
Még ha ki is pucolnák a szorost, ha három hét múlva egy drón becsapódik egy olajszállító tankerbe, kezdődik minden elölről. Hortay szerint azok az elrendezések stabilak, ahol minden résztvevő fél érdekelt a stabilitásban – egy 90 milliós ország a szoros mellett, amely nem érdekelt a régió stabilitásában, időzített bomba.
„Szerintem azok az elrendezések stabilak, ahol minden a kereskedelemben résztvevő fél érdekelt abban, hogy stabilak maradjanak." – Hortay Olivér *
A tiszaújvárosi MOL petrolkémiai üzem balesete
A baleset ismert részletei
A múlt hét végén ipari baleset történt a Tiszaújvárosi MOL petrolkémiai üzemében. Egy ember életét vesztette, kilenc embert kórházba kellett szállítani, de az állapotukat sikerült stabilizálni. Jó hír, hogy a rendelkezésre álló információk alapján veszélyes vegyianyag nem jutott ki a környezetbe.
Büntetőeljárás indult halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt, és a MOL belső vizsgálatot is indított. Hortay szerint a pontos okról még nem lehet 100%-osan nyilatkozni, a vizsgálatok eredményét meg kell várni.
Az üzemanyag-ellátás nem került veszélybe
A MOL közlése szerint az érintett egységnek volt biztosítása, így az anyagi károkért kompenzálják a céget. A termelés nem sérült, mert egy másik egységben kompenzálni tudják. Hortay hangsúlyozta: ez egy petrolkémiai üzem, nem olajfinomító – Magyarország üzemanyag-ellátása nem volt veszélyben.
Ipari balesetek globális kontextusban
Hortay megjegyezte, hogy a tiszaújvárosi eset után Kaliforniában is történt hasonló: egy űripari vállalat tárolójából vegyianyag-szivárgást tapasztaltak, és 40 000 lakost szólítottak fel otthonaik elhagyására. Az ilyen üzemekben veszélyes folyamatok zajlanak, ezért szigorúan szabályozottak és sokszorosan biztosítottak – de a balesetek kockázata benne van az ilyen tevékenységekben. Az üzemeltetők és az emberiség folyamatosan tanul ezekből az esetekből, és fejlődnek a biztonsági előírások.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Urszula von der Lion" / "Urszula von der Lennek" / "Urszula Fondernájan" – az átiratban több torz alakban szerepel Ursula von der Leyen neve, a kontextus alapján egyértelműen azonosítható.
- "csepfolyósított földgáz" – az átiratban következetesen így szerepel a cseppfolyósított földgáz (LNG) kifejezés, ASR-hiba.
- "Barátságolaj vezetékes" – a Barátság kőolajvezeték torz alakja.
- "Hormuzic szoros" / "hormózis szoros" / "hormózi szoros" – a Hormuzi-szoros többféle torz írásmódja.
- "kerozin piac" – a kerozin (kerozin) piac torz alakja, a kontextus alapján egyértelmű.
- "közelkelett" – a Közel-Kelet torz alakja.
- "Mall" – a MOL torz alakja.
- "itatisz újvárosi" – Tiszaújváros torz alakja.
- "drág jelentés" – a Draghi-jelentés torz alakja.
- "Szaarábia" – Szaúd-Arábia torz alakja.
- "emirátusok" – Egyesült Arab Emírségek torz alakja.
- "ajatollakot" – ajatollah torz alakja.
- "tankerhajóknak" – tankerhajók torz alakja.
- "csepfolyósított földgázxportjának" – cseppfolyósított földgáz exportjának torz alakja.
- "zsetont" – zsetont (pénzt) a kontextusban, valószínűleg "pénzt" vagy "forrást" értelemben.
- "oktrojált" – oktrojált (ráerőltetett) szó, ritka kifejezés, de helyes lehet.
- "csőthullám" – csődhullám torz alakja.
- "taggájaim" – kételyeim, aggályaim torz alakja.
- "gázárolók" – gáztárolók torz alakja.
- "karányaiban" – gyakorlatilag torz alakja.
- "hitettség" – kitettség torz alakja.
- "Perbölből" – Perzsa-öbölből torz alakja.
- "közgy" – Krk (horvát LNG terminál) torz alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót és nézőt megkérek, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:06]És nagy szeretettel köszöntöm Hort Olivért, a századvég energia és klímapolitikai üzletágalának vezetőjét.
[00:00:13]Szervusz!
[00:00:13]Nagyon szépen köszönöm a meghívást és szeretettel üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat.
[00:00:19]Nagyon sok megbeszélnivalónk van.
[00:00:19]a friss aktualitásokkal fogom kezdeni, de aztán lesz ebben majd magyar vonatkozás, meg nemzetközi vonatkozás is.
[00:00:26]Magyar Péter egy interjúban arról beszélt, hogy Euró az Európai Unió is valószínűleg vissza fog térni az orosz gázra a háború után.
[00:00:36]Nem teljesen pontosan idéztem a mondatot, de ez volt a mondatnak a lényege.
[00:00:40]Először is kérdezném a véleményedet, hogy mit gondolsz erről.
[00:00:43]Ugye maga Urszula von der Lion még egy jó pár héttel talán pont az iráni háború kitörése után merült föl ez a kérdés, hogyha Iránból vagy Irán Perzsőbőlből nem jön energia, akkor mégis csak lehet, hogy az oroszokkal kéne esetleg üzletelni.
[00:00:56]És ő arról beszélt, hogy ez teljes zsákutca lenne, és hogy nincs visszafordulás ezen a területen, valami ilyesmi mondatokat mondott el.
[00:01:02]Tehát eddig úgy tűnik, hogy az Európai Uniónak a vezetése a maga részéről kizárja ezt a fajta visszafordulást.
[00:01:10]Mit gondolsz erről?
[00:01:12]Európa visszatérése egy politikai kérdés, ahogyan a leválasztás is egy politikai kérdés volt, és a mai napig is az, sőt talán egy egyre élesebb vagy egyre forróbb politikai kérdés.
[00:01:23]Urszula von der Lennek nem csak egy alkalommal szegezték neki az elmúlt hetekben vagy már hónapokban a ezt a kérdést vagy ezt az ötletet.
[00:01:33]ugyanis az iráni háború okozta kibontakozó energiaválság még inkább felerősítette azokat az igényeket, hogy a a szakmai érvek azok érvényesüljenek és az Európai Unió a szankciók helyett inkább abba az irányba tegye el lépéseket, hogy minden lehetséges útvonalon keresztül minden lehetséges beszállítótól energiahordozót vásároljon, és így enyhítse a válság potenciális következményeit.
[00:02:03]Tehát szakmailag szerintem eredetileg is az lett volna érvényes vagy értelmes, hogyha az Európai Unió a21-es22-es energiaválságra nem úgy reagál, hogy még szankcionálja leválasztja a a kereskedőit a korábbi legnagyobb beszállítóról.
[00:02:25]Ö most is egy teljes zsákutcának tartom én is tévútnak, hogy megpróbálja még a meglévő kereskedelmi kapcsolatokat is szétválasztani, de valóban a háború után is ez egy nehezen indokolható lépés.
[00:02:37]A probléma szerintem sokkal inkább az, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése egy annyira szélsőségesen szankciópárti pozíciót vett föl, politikai pozíciót, ahonnan nagyon nehéz elképzelni, hogy lenne visszafelé vezető út.
[00:02:52]Az EU Energiaügyi biztosa több ízben elmondta, és konkrétan így fogalmazott, hogy soha többé egyetlen molekula orosz olajat vagy gázt sem szeretne az Európai Unióban látni.
[00:03:04]Urszula Fondernájan egy évvel ezelőtt a bizottság három kiemelt legfontosabb prioritású célkitűzése közé emelte az orosz energiahordozókról való teljes leválást, és továbbra is kitart emellett a az álláspontja mellett.
[00:03:21]is látható, hogy olyan jogszabályokat hoz az Európai Bizottság, ahonnan nagyon nehezen van vissza út.
[00:03:29]Tehát hogyha mondjuk a Repower EU csomagot nézed, ami év elején életbe lépett, és ami az orosz gáz kivezetését szabályozza, az egy az egy véglegesnek tekinthető csomag, ami lényegében minden útvonalat, minden beszerzési csatornát fokozatosan elvág az Európai Unió és és Oroszország között.
[00:03:49]ahhoz, hogy ebben gyökeres fordulat legyen, egyáltalán elképzelhető, ahhoz az Európai Uniós vezetésnek is meg kellene változnia.
[00:03:58]És akkor, hogyha még így is lenne, akkor utána jönnének a műszaki kérdések.
[00:04:03]Itt talán érdemes a egyes energiahordozókról meg az egyes útvonalakról külön-külön beszélni.
[00:04:11]Mondjuk gondolj bele, hogy az északi áramlatgázvezeték esetében négy vezetékszárról beszélünk, amiből hármat felrobbantottak.
[00:04:18]Ez csak akkor éri meg kijavítani, hogyha mind a két fél tartós elkötelezettséget mutat abba az irányba, hogy ott kereskedni fognak az új vezetékeken.
[00:04:27]A negyedik vezetékszál, ami nem sérült, az pedig még nincs engedélyezve ehhez a tulajdoni viszonyokat, amik azóta eléggé zavarossá váltak, tisztázni kellene, az engedélyeztetést meg kellene valósítani.
[00:04:39]Tehát hogyha a politikai probléma megoldódna, amit én elég távolinak látok a jelenlegi állás szerint, akkor is még ott lennének a műszaki problémák.
[00:04:49]És hogyha megengeded még egy kiegészítést, hogy ezért is tartom nagyon fontosnak azt, hogy Magyarország ellentartson annak a törekvésnek ami a magyar beszerzéseket is teljes egészében leállítaná.
[00:05:02]Ezért is tartom fontosnak, hogy a Repower EU gázra vonatkozó részét még az előző kormány bíróságra vitte.
[00:05:11]nem csak Magyarország, hanem Szlovákia is, és hogy ezzel is jelezte, hogy nem szándékozik leválni az orosz gázról.
[00:05:18]Ezért is tartanám fontosnak azt, hogy bár az Európai Bizottság azt várja el a tagállamoktól, hogy az olajra, az olajbeszerzésekre is egy kivezetési tervet tegyenek le az asztalra, és 2027 végéig teljesen töröljék ki a a beszállítóikat, vagy a vagy az orosz olajat a piacukról, hogy ennek is ellen kellene tartani, és hát egyre intenzívebben az asztalon van az újabb és újabb szankciós csomagok kapcsán a nukleáris együttműködések kérdés is.
[00:05:46]Ez is egy olyan terület, amiben Magyarországnak ellen kell tartania a a brüsszeli törekvéseknek, mert a kapcsolatokat visszaépíteni mindig sokkal nehezebb, mint egy meglévő kapcsolatrendszert bővíteni, ha szükséges, vagy szakmailag úgy indokolt, vagy akár akár vissza is fogni.
[00:06:06]Maradok még ennél az interjúnál, ahol ugye Magyar Péter ezt a nyilatkozatot tette, vagy ezeket a mondatokat mondta, aztán majd visszatérek ide európai és Oroszország kapcsolatára.
[00:06:12]De itt elhangzott egy olyan is, hogy Donald Tusk, lengyel miniszterelnök ígéretet tett egy olyan gázpiaci összekötővezeték fejlesztésére, amely csökkentheti a régió árait.
[00:06:22]Ezt hogyan kell elképzelni?
[00:06:24]Tudunk erről bármi többet?
[00:06:24]Hogy ez egy régebbi terv, csak most elő lett hozzá?
[00:06:27]Vagy ez egy teljesen új dolog, amiről még úgymond a szakértők sem tudják, hogy pontosan mit akar?
[00:06:31]Én ezt egy politikai nyilatkozatként értelmezem.
[00:06:33]Tuszk alig ha nem arra a magyar szempontra akart valamiféle választ adni, hogy a földrajzi történelmi, infrastruktúrális adottságaink miatt egyszerűen jobban rá vagyunk kényszerítve, mint más tagállamok, más országok az orosz beszerzésekre.
[00:06:51]olcsóbb gázt ilyen típusú új projektekből Magyarország nem fog tudni biztosítani a fogyasztóinak, mint egy meglévő vezetéken keresztül történő meglévő szerződés állomány keretében beszerzett mennyiség esetében.
[00:07:06]Ö a lengyelszál olyan szempontból érdekes lehet vagy jó, hogy a diverzifikációs törekvésekhez hozzá lehet illeszteni.
[00:07:17]Hogyha a lengyelek hajlandóak nagyon jó árat adni, akkor akkor érdemes lehet megfontolni azt, hogy a magyar beszerzési mixben egy ilyen komponenst is figyelembe vegyenek majd a döntéshozók.
[00:07:30]De én továbbra is azt gondolom, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy diverzifikáljon, ami azt jelenti, hogy minden lehetséges útvonalon keresztül, minden lehetséges forrásból lehetővé tegye az eladóknak, hogy az energiahordozóikat a magyar piacra juttassák.
[00:07:46]mindenféle szankciós törekvés, aminek a központjában, a célkitűzésében az áll, hogy egy-egy beszállítót tiltsunk ki a piacunkról, az ellentétes, a diverzifikációs törekvésekkel.
[00:07:59]Ilyen értelemben Magyarországnak érdekében áll, hogy az orosz beszerzések mellett képes legyen a lehető legtöbb irányból, legtöbb beszerz legtöbb beszállítótól vásárolni.
[00:08:11]legyenek azok mondjuk a kibontakozó román neptun deep gázmezőnek a kitermelései, vagy akár a Lengyelországba érkező csepfolyósított földgáz, vagy akár a Horvát körky terminálba érkező amerikai vagy más forrásból érkező csepfolyósított földgáz.
[00:08:32]Nos, akkor itt visszatérek ugye az európai és Oroszország kapcsolatára.
[00:08:35]említetted itt, hogy az északi áramlatnak bizonyos vezetékszálainak a helyreállítása hogyan, miként milyen feltételekkel érné meg.
[00:08:40]De azért ezek, amit említettél, amellé bejönnek ugye a biztonságpolitikai kérdések is, hiszen ez a vezeték is nem akárhogyan sérült meg, tehát nem egy villámcsapás okozta a sérülést, hanem egy katonai akció során sérült meg, vagy hát robbantották fel.
[00:08:56]Ö és ugye itt találtam egy olyan nyilatkozatot is.
[00:09:03]Oroszország budapesti nagykövete volt az, aki arról beszélt itt nem olyan régen, hogy Oroszország részéről nyitottak Magyarország ellátására akár a gáz, akár az olaj, atomenergiaszállítások tekintetében is.
[00:09:16]viszont ennek a folytonossága nem minden esetben függ, csak dőlük, utalva ezzel ugye itt a nemrégiben elzárt barátságolaj vezetékes konfliktusra is.
[00:09:26]Tehát arra arról szeretnélek kérdezni, hogyha akár ugye Magyarországon fennáll ez a kapcsolat, akár mondjuk Európában lenne politikai nyitottság arra, hogy újraépítsenek bizonyos kapcsolatokat a háború után, akkor is ennek megvan egy olyan kockázata, gondolom a jövőre vonatkozóan, ami eddig nem volt.
[00:09:45]az orosz-ukrán háborúk kitörése előtt, hiszen eddig azért nem nagyon beszéltünk, vagy hallottunk arról, hogy ilyen szinten mondjuk oroszok Oroszország és Ukrajna egymás infrastruktúráját támadná.
[00:09:56]És ugye egy háborúnak a vége az nem úgy van, hogy hétfőn vége, hanem ott azért még nyilván lehetnek összecsapások, vagy olyan akciók, amelyekről azt a végén sose fogja kiderülni az, hogy ki ki ellen követ el.
[00:10:10]Az ilyen típusú együttműködésekben mindig az a kulcskérdés, hogy ki lehet-e alakítani olyan kereskedelmi viszonyrendszert, amiben minden egyes fél érdekelt abban, hogy hogy a a feladatait ellássa, hogy a kereskedelmet lehetővé tegye.
[00:10:26]Ukrajna esetében is nem véletlen az, hogy éveken keresztül a barátság vezeték, a testvériségvezeték, illetve az azt kiszolgáló infrastruktúra hogyha még néhány alkalommal is támadást szenvedett, akkor is utána nagyon gyorsan helyreállt.
[00:10:43]A felek helyre állították.
[00:10:45]Ukrajna tranzitbevételt kapott a szállításokból.
[00:10:47]Ukrajna tudta azt, hogy a barátságvezetéken, testvériségvezetéken keresztül érkező olaj és gázból utána ő is juthat energiahordozókhoz, a barátság esetében finomított olajtermékekhez.
[00:11:03]És ezért valamennyi fél számára, még akkor is egyébként, hogyha a két fél az egymás infrastruktúráját támadta, mind a két fél törekedett arra, hogy ezek a szállítások, ezek zavartalanul folyhassanak tovább.
[00:11:18]egyébként ugyanez igaz mondjuk a gáz esetében a déli irányra is nem véletlen, hogy Magyarország az elmúlt években nagyon nagy erőfeszítéseket áldozott arra, hogy jó kapcsolatot alakítson ki, jó energetikai együttműködést alakítson ki például Szerbiával, ugyanis Szerbián keresztül érkezik a gáz Magyarországra, ezért nagyon fontos, hogy a szerbek is óvják ezt a vezetéket, odafigyeljenek arra, hogy zavartalanul folyhassanak a a szállítások.
[00:11:45]Itt ami egy törés volt inkább mondjuk a az ukrán területen, az hát szerintem hát ezen lehetne vitázni, hogy mi volt a a kezdőpontja az egész konfliktusnak.
[00:11:57]Én a Lukoil ügyet tartom annak még két és fél három évvel ezelőtt nyáron, ha visszaemlékszel, volt egy olyan eset, amikor az ukránok elkezdték szankcionálni a Lukailt és az ahhoz kötődő vállalkozásokat.
[00:12:13]és az Európai Unió, bár ezzel Ukrajna megsértette a társulási megállapodást, nem avatkozott be a az egészbe.
[00:12:18]És és onnantól kezdve, hogy kialakult egy olyan viszonyrendszer, hogy Ukrajna lényegében annyi anyagi forrást kap az Európai Uniótól, amennyit kér, talán kis túlzással, és hogy mondjuk az energiabeszerzéseit is az Európai Unió fedezi, így már sokkal korlátozottabbá vált érdekelté abban, hogy hogy a hogy a tranzitot biztosítsa.
[00:12:45]Ráadásul Ukrajna szépen fokozatosan, ahogy egyre távolabb és távolabb ment, azt is kitapogatta, hogy lényegében bármit tesz az energia infrastruktúra tekintetében, a tranzitszerződések tekintetében és így tovább.
[00:12:59]A arra nem érkezik majd semmilyen szankció az Európai Unió irányából, mert az Európai Bizottság, bár Ukrajna megsérti a társulási megállapodást, nem fog semmiféle eljárást kezdeményezni.
[00:13:09]Tehát szerintem a kulcskérdés az, hogyha mondjuk Magyarország perspektívájából vizsgáljuk ezt a kérdést, hogy hogyan lehet olyan helyzetet teremteni, amiben mindenfél újra érdekelté válik abban, hogy a szállítások zavartalanok lehessenek.
[00:13:25]És erre utalt az orosz nagykövetségi munkatárs talán azt mondtad, hogy akivel az interjú készült, hogy nem csak rajtuk múlik a az, hogy a szállítások zavartalanok legyenek.
[00:13:37]Valóban ez Ukrajnán is múlik, de mondjuk a déli irány esetében Bulgárián, Szerbián is múlik, az Európai Uniós szabályozókon is múlik, és így tovább.
[00:13:47]magyar részről szerintem mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a hogy a felek közötti viszonyrendszer a lehető legstabilabbá váljon, és hogy hogy a felek minél inkább hajlandóak legyenek lehetővé tenni a kereskedelmet, mert ezek olyan nagy volumenű kereskedelmi kapcsolatok, amelyeknél szerintem kialakíthatóak kialakíthatóak olyan egyensúlyi pontok, állapotok amihez utána a felek hajlandóak tartani magukat.
[00:14:15]Nem véletlen, hogy a gázszerződés esetében a déli irány valamennyi érintett országa az az hajlandó teljesíteni a a kötelezettségeit.
[00:14:29]Akkor dramatizálom a helyzetet, ha azt gondolom, hogy itt Európában azért az elmúlt mondjuk évtizedekben nem nagyon volt példa arra, hogy ilyen módon érje kihívás az energiainfrastruktúrákat, mint most.
[00:14:41]És ugye ezt nem csak majd az iráni háborúra is mindjárt rátérhetünk ilyen módon, mint az iráni háború, ahogy történik, mert ugye nyilván az olajválságok történetét nagyjából mindenki tudja, a tanultuk történelemből tudjuk, milyen gazdasági, világgazdasági következményei voltak ezeknek, de azért talán az nem volt úgymond mindennapos dolog, hogy itt Európán belül ilyen kihívásokkal kell szembenézni.
[00:15:04]És ugye ez nem csak az orosz-ukrán felett érintette, mert az északi áramlat Németországot is ugye érintette, és és ugye a bizonyos tankerhajóknak a támadása most is érinthet harmadik országokat is.
[00:15:16]Tehát erre gondolok.
[00:15:19]Tehát hogy hogy te ezt hogyan látod energetikai szakértőként, hogy hogy jöhet még a következő években egy olyan békeállapot, amikor békén hagyjuk egymás vezeték és úgymond dolgait.
[00:15:32]van egy hipotézisem, amit szívesen megosztok veled, aztán majd a jövő eldönti, hogy igazam van-e vagy sem.
[00:15:37]Én úgy látom, hogy sok szempontból a 70-es éveket éljük újra, és nagyon sok párhuzam van a két időszak között.
[00:15:48]Szerintem a a az 1970-es amerikai jegybank fed általi nagy kézifékbe húzás az megfeleltethető a koronavírus járvány alatti leállásnak.
[00:16:03]leállás egy koronavírus járvány alatti leállás egy drasztikusabb lépés volt, de mindenesetre arról van szó, hogy ott mesterségesen előidéztek egy egy recessziót.
[00:16:14]Utána ez olyan geopolitikai folyamatokat és energiapiaci folyamatokat alakított ki, amik elvezettek a 73-as olajválsághoz.
[00:16:26]Itt az Európai Unióban 2021-22-ben tapasztalhattunk meg egy elég durva energiaválságot, ami az én véleményem szerint, vagy aminek a következményei még mindig sújtják a közösséget.
[00:16:37]És attól tartok, hogy most egy a 79-es olajválsághoz hasonló problémába megyünk éppen bele.
[00:16:47]Ott 1978 novemberében, decemberében volt az iráni forradalom, akkor Irán kapacitásai estek vissza, ami szépen, fokozatosan, jelentősen megemelte a világpiaci olajárakat.
[00:16:59]Aztán 79 őszén kitört az iráni iraki iraki-iráni háború, ami további löketet adott az olajáraknak, és ez nagyon súlyos következményekkel járt a gazdaság egészére nézve.
[00:17:14]hogyha a 70-es éveket nézed, akkor mire azt mondhatjuk, hogy az energiapiac ténylegesen stabilizálódott, az az csak jó pár évvel később volt a 848 5-re.
[00:17:30]Remélem, hogy hogy nincs igazam, és hogy ez a mostani iráni konfliktus, amiről talán majd érdemes egy picit részletesebben is beszélni, ez nem fog akkora hullámokat vetni, mint a 79-es olajválság, de azért vannak elég aggasztó körülmények, aggasztó fejlemények.
[00:17:47]És hát sokat mondó, hogy a Nemzetközi energiaügynökség vezetője néhány héttel ezelőtt arról beszélt, hogy szerinte még soha nem volt akkora energiaválság, mint amekkora energiaválságot okozhat ez a mostani helyzet.
[00:18:01]Tehát, hogy válaszoljak itt az Európai Uniót érintő kérdésedre.
[00:18:06]Szerintem a helyzet nagyon nehéz.
[00:18:06]És nem csak azért nagyon nehéz, mert 2022-ben volt egy nagyon nagy ársok, vagy hogy mert most a kerozin piacon potenciálisan adódhatnak helyi szinten nehézségek a következő hónapokban, vagy mert a gázárolók töltöttsége nagyon alacsony szinten van, és elég magasáról lehet csak a következő hetekben majd tölteni ezeket a ezeket a tárolókat, hanem azért is, mert az Európai Unió egy olyan helyzetbe került, navigálta magát, hogy szépen fokozatosan elfogy körülötte a levegő.
[00:18:41]Tehát hogyha mondjuk a gázbeszerzéseket nézed, erről beszéltünk az orosz reláció kapcsán, 2027 szeptemberéig az Európai Unió teljesen le szeretne válni az orosz beszerzésekről.
[00:18:53]Az orosz beszerzések aránya még mindig közelíti a 10%-ot az uniós gázpiacon, ami egy meghatározó mennyiség.
[00:19:00]Ezzel párhuzamosan szeretné csökkenteni az amerikai kitettségét is.
[00:19:05]Ezt az energiaügyi biztos kerekperec elmondta néhány hónappal ezelőtt, hiszen a jelenlegi állás szerint a korábbi orosz függést karányaiban csakhogy nem teljes egészében amerikai függésre cserélte.
[00:19:16]Vannak olyan tagállamok, ahol pontosan megmutatható, hogy hogy mennyiségre azonos a hitettség a mosthoz Egyesült Államok felé, mint ami volt korábban Oroszország felé.
[00:19:25]Tehát Amerikától is szeretne elszakadni.
[00:19:30]Ráadásul ott is van egy eléggé konfliktusos konfliktusokkal terhelt viszonyrendszer.
[00:19:35]A norvégok jelezték, hogy rövid távon nem nagyon tudnak több gázt szállítani.
[00:19:39]És hát eredetileg az volt az elképzelés, hogy majd az Európai Unió a Katari beszerzések felfuttatásával kompenzálja ezeket a kieső mennyiségeket, de a jelenlegi állás szerint Katartól nem nagyon fog tudni több gázt vásárolni a közeljövőben.
[00:19:55]Tehát nem világos az, hogy hogyan fogja tudni az európai normál Európai Unió normalizálni a helyzetét.
[00:20:05]És mégha nem is okoz ez egyelőre olyan ártüsként, mint ami 2022-ben tapasztalható volt, a problémáinkat, amik fennálltak, nem tudjuk egyszerűen javítani, hanem mélyíteni fogja.
[00:20:17]A drág jelentés rámutatott, hogy az Európai Unió versenyképességi problémáinak egyik gyökér, hogy hogy a többszörössét kell fizetnie egy európai iparvállalatnak a gázért vagy az áramért, mint egy amerikai versenytársának.
[00:20:31]És ebben a mostani helyzetben ezek a problémák, ezek még jobban fokozódnak és még jobban elhúzódnak.
[00:20:39]Ha most nem tudjuk feltölteni a gáztárolóinkat kellő mértékben őszig, akkor a következő téli időszakban az árak várhatóan magasabbak lesznek, az ellátási kockázatok nagyobbak lesznek.
[00:20:50]A következő tavasszal megint alacsonyabb szintről fogunk indulni.
[00:20:55]Akkor megint nagyobb mennyiségre lenne szükség.
[00:20:56]Ki tudja, hogy honnan fogunk tudni akkor a mennyiséget szerezni.
[00:21:00]Tehát itt nem egy-két napos vagy hetes történetek vannak.
[00:21:04]Az energiaszektor egy nagyon robosztus ágazat.
[00:21:06]Az Európai Unió nagyon mély strukturális problémákkal küzd.
[00:21:09]És ez számomra azt vetíti előre, hogy az EU energia problémáit azt nem lehet egyik hétről a másikra megoldani.
[00:21:21]Nos, ugye itt az elmúlt napok arról szóltak az iráni amerikai izraeli konfliktusban, és ahogy láttam, így többen a Facebook oldalra is kiírták, hogy na most lehet, hogy pár órán belül megoldódik ez a konfliktus, hiszen éppen most is ugye egy iráni delegáció Katarban tartózkodik.
[00:21:36]Viszont most május 6 vagy 26-án, amikor mi is beszélgettünk egymással a reggeli hírek alapján, hajnali hírek alapján, az amerikai erők és izraeli vadászgépek súlyos csapásokat mértek a hormozi szoros közelében lévő dél-iráni kikötővárosra, Bandarabbasra, valamint Sirik és Jask térségére.
[00:21:52]Tehát annak ellenére, hogy sokan azt várták, hogy most itt lehet, hogy bármikor bejelenthetik, bejelenthetnek egy békem megállapodás.
[00:22:00]Sőt, olyan riportokat is hallottam, hogy itt Izrael attól tart, hogy még még Irán is jól járhat, mert Donald Trump annyira le akarja zárni ezt a konfliktust.
[00:22:08]Annak ellenére most, am ugye Amerika azt jelentette be, hogy önvédelmi akcióként megelőző csapásokat mértek erre az említett kikötővárosra.
[00:22:20]Úgyhogy ha ha csak ezt így az én kis bevezetőmet nézzük, akkor úgy tűnik, hogy ez a dolog még abszolút nincs megoldva.
[00:22:25]Ö nem négy napos, nem 30 napos, hanem fogalmunk sincs, hogy hány napos konfliktusról van szó.
[00:22:31]Igen, nagyon izgalmas, ami ami zajlik itt az elmúlt hetekben, hónapokban.
[00:22:33]Én egy ideje azt a stratégiát követem a helyzet megértésében, hogy teljesen külön értelmezem, gyűjtöm a kommunikációt, a dumát, meg a konkrét valódi eseményeket.
[00:22:48]És számomra úgy tűnik, éppen tegnap láttam egy gyűjtést arról, hogy Trump hányszor mondta az elmúlt három hónapban azt, hogy néhány órára vagyunk a megállapodástól, és hát több tuat alkalom fel volt sorolva.
[00:23:00]Sőt olyat olyat is láttam a körülbelül egy héttel ezelőtt, hogy egy kutató föltette egy grafikonra, ami a 10 éves amerikai államkötvény görbéjét, hozamgörbéjét ábrázolta.
[00:23:11]a konkrét időpontokat, amikor Trump bejelentette, hogy már nagyon közel van a megállapodás, és érdekes módon mindig, amikor 4,4% fölé emelkedett a hozam, akkor mindig Trump bejelentette, hogy néhány órára vagyunk a megállapodástól.
[00:23:27]Ennyit a kommunikációról.
[00:23:27]Teljesen kiszámíthatatlan, ami zajlik, akár óráról órára is változhat, hogy éppen akár az amerikaiak, akár az irániak, vagy az különböző iráni egységek hogyan nyilatkoznak a konfliktusról.
[00:23:37]Ráadásul van egy nagyon bonyolult helyzet, mert nem csak Irán szava számít, meg az amerikaiak szava, hanem hanem Izrael is meghatározó szereplő, az öbölmenti országok is meghatározó szereplők, az öbölmenti országok közötti együttműködés vagy álláspont sem teljesen egységes.
[00:23:57]Egyre inkább úgy tűnik, hogy Szaarábia és az emirátusok egymásnak feszülnek.
[00:24:01]Tehát egy nagyon bonyolult helyzet áll elő, és én egyelőre nem látom, hogy hogyan lehetne ezt a konfliktust egyik pillanatról a másikra megoldani.
[00:24:13]És néhány szempontot vagy kérdést hadd vessek inkább föl, hogyha már választ nem tudok arra adni, hogy mikor fog megoldódni a probléma.
[00:24:19]Az egyik az az, hogy én nem vagyok közelkelett szakértő, de az elmúlt időszakban igyekeztem a lehető legtöbb információt összegyűjteni Irán, Irán működéséről.
[00:24:30]És akik közelkelett szakértők, azok is nagyon különböző információkat mondanak.
[00:24:35]És ez alapján számomra nem teljesen világos például az, hogy egy megállapodást az konkrétan kivel kötne?
[00:24:41]Mondjuk az Egyesült Államok, vagy Izrael vagy bárki más.
[00:24:45]ugyanis van egy legfőbb vezető, ott van az iráni forradalmi gárda, lehet arról olvasni, hallani, tájékozódni, hogy ezek most milyen viszonyrendszerben vannak.
[00:24:55]Pontosan az ajatollakot nem látta senki hetek, hónapok óta.
[00:24:57]Tehát a szerintem a nulladik kérdés az az, hogy akkor mégis kivel állapodna meg Amerika?
[00:25:02]Volt is egyébként Trumpnak néhány hete egy tréfás megjegyzése az egyik sajtótájékoztatón, amikor arról beszélt, hogy ők folyton hívogatják a különböző iráni telefonszámokat, amiket megkapnak, és beleszólnak, hogy halló, te egy vezető vagy, hogy te veled lehet beszélni, mert neked van bármi ráhatásod az eseményekre.
[00:25:22]Tehát, hogy teljes káosz van abban, nem látjuk egyszerűen, hogy hogy ki az, aki ott döntéshozó, és hogyha mondjuk az aláírásával egy megállapodást hitelesítene, akkor utána más egységek azok vaj tényleg betartanák.
[00:25:37]Hát volt olyan az elmúlt hónapokban, hogy az iráni külügyminiszter azt mondta, hogy ők nem lövik többé a hormózi szoroson áthaladó hajókat, és egy órán belül az iráni forradalmi gárta meg lőtte a hajót.
[00:25:49]Tehát, hogy hogy teljes káosz van.
[00:25:49]Ez az egyik kérdéskör.
[00:25:52]A másik kérdéskör, hogy nincs előttem, hogy az elmúlt három hónap után, amikor Iránt szétbombázták, Irán pedig az öbölmenti országok infrastruktúráját lőtte szét, Irak elesett a bevételének egy nagyon jelentős részétől, ugyanez igaz Kuvaitra, hogy egy ilyen mély problémakört meg lehetne-e oldani egyetlen egy aláírással vagy megállapodással.
[00:26:19]Én ezt nagyon nehezen látom megvalósíthatónak.
[00:26:25]Tehát önmagában politikai oldalról én is én eléggé szkeptikus vagyok ebben a tekintetben.
[00:26:30]És akkor és akkor jön az energetikai része.
[00:26:32]Tehát hogyha most ebben a pillanatban megnyílna a hormoziszoros, egyébként már nem is azonnali megnyitásról beszélnek, hanem fokozatos megnyitásról, ugyanis úgy tűnik, hogy iránt aláaknázhatott bizonyos területeket a hormózi szorosban, ezeket aknamentesíteni kellene, tehát valószínűleg technikai akadályai is lennének annak, hogy a hormóziszoros megnyíljon.
[00:26:54]Adminisztratív akadályai is vannak, ugyanis a biztosítók jelenleg nem adnak biztosítást az ott áthaladó hajóknak.
[00:27:04]Az ott át haladni vágyó hajók egyelőre nem szívesen vágnak neki ennek az útnak.
[00:27:08]Persze lehet olvasni arról, hogy naponta néhány hajó átjut, de kínai nem a kínai hajókról lehetett olvasni, hogy azt hiszem külön biztosítással, mármint hogy úgy biztosításról, hogy külön katonai biztosítást küldtek, hogy át tudjanak haladni.
[00:27:20]Tegnap elvileg két katari hajó is átjutott.
[00:27:22]Igen, valóban voltak olyan hajók, amik Kínába tartottak különböző zászló alatt.
[00:27:26]Ö, Irán azt mondja, hogy a baráti országok hajóit átengedik, de az amerikai részről van egy iráni blokád is, tehát egy kettős blokád érvényesül jelenleg a hormózi szorosban.
[00:27:37]A hormózi szoros státusza és jövőbeli státusza egy megállapodás esetén is teljesen bizonytalan.
[00:27:44]És akkor jönnek azok a kérdések, hogy a több mint 80 létesítmény, amit fizikai támadás ért az elmúlt csaknem három hónapban, milyen gyorsan helyreállítható?
[00:27:55]Itt is különböző fokozatok vannak.
[00:27:58]Vannak azok a létesítmények, amiket egyszerűen csak leállítottak.
[00:28:02]Ezeket sem lehet egyik pillanatról a másikra újraindítani.
[00:28:07]Hetek vagy hónapok kellenek hozzájuk, hogy mondjuk például Irak az export kapacitásait, amik nem sérültek helyreállítsa.
[00:28:12]Azoknál az egységeknél, amik sérültek, ez az idő még sokkal hosszabb is lehet.
[00:28:17]a Katari energiavállalat vezetője azt mondta, hogy az egyik megsérült egységük vagy egységcsoportjuk helyreállítása akár évekig is eltarthat, de ezt pontosan egyelőre nem látjuk.
[00:28:30]Tehát ezek mind-mind azt vetítik előre, hogy ez a mostani helyzet, ez bár egyébként a tőkepiac gyakran olyan, mintha így árazná, hogy Trump mond egy pozitív dolgot, vagy egy egy biztató szót, és akkor csökkennek az olajárak 5-7%-kal, de ez nem ez nem fog ilyen gyorsan megoldódni.
[00:28:52]Akkor szerinted globálisan milyen válaszokat lehet erre adni?
[00:28:54]Tehát akkor el kell könyvelnie a világnak, mondjuk akár Kínának, akár az Európai Uniónak.
[00:29:02]Tehát akik érintettek ebben a kérdésben, hogy innentől kezdve a Perbölből jövő energiára nem számíthatunk, tehát akkor vagy keresünk más forrásokat, vagy másféle energiához nyúlunk.
[00:29:11]Merthogy hallani olyan szinte optimista elemzést is, hogy olyan tekintetben még akár a világnak globálisan jól is jöhet ez a jelenlegi szituáció, hogy majd akkor most kénytelenek lesznek a zöldállást egy kicsit felpörgetni, és innentől majd a zöld energia lesz az, ami kiteszi mondjuk akár az Európai Unió nagy részében az energia ellátását az adott tagországoknak.
[00:29:40]Tudom, hogy nagyon sokan szkeptikusan fogadják a zöld átállást, mármint magát kifejezést is, de te mit gondolsz, hogy milyen globális válaszokat lehet erre a jelenlegi helyzetre adni, hogy csak ülnek a résztvevők és várják, hogy történjen valami?
[00:29:53]Hát vannak különböző dolgok, amik itt összecsúsznak.
[00:29:56]Az egyik legkézenfekvőbb az időtávéma.
[00:30:00]Tehát a zöld átállásban hívők számára az a rossz hírem van, hogy ezek a kapacitásfejlesztések, amik ahhoz kellenek, hogy hogy a zöld kapacitások bármilyen mértékben is helyettesítsék mondjuk a közlekedésben az olaj szerepét, ezek sok évet fognak igénybe venni.
[00:30:21]Itt is megint, ha megengeded visszatérnék egy picit a 70-es évekre.
[00:30:26]Tehát a 70-es években is, mire azok az energiahatékonysági alternatív technológiákhoz kapcsolódó beruházások, amiket elindított az olajárrobbanás, azok ténylegesen segítségként jelentkeztek, az több évvel később érvényesültek.
[00:30:42]Hát a az alternatív technológiák kapcsán visszatekintve valóban az olajválságok nagyon nagy löketet adtak ezeknek.
[00:30:50]Akár a nukleáris technológiáról van szó, akár mondjuk abban az időszakban az autógyártásban, a kevésbé benzinfaló autók esetében, de ezek igazán a 80-as években kezdtek el felpörögni, meg meg rendszerbe állni, és így tovább.
[00:31:09]Egyébként ezen az időtávon szerintem a szénhidrogénpiacon is vannak már olyan törekvések, amik hatnak.
[00:31:13]Tehát például az öbölmenti országok már elkezdtek olyan alternatív vezetékes szállítási útvonalakat építeni, bővíteni, amik bizonyos mértékben helyettesíthetik a Hormuzic szoroson keresztül folyó exportjukat.
[00:31:28]Hogyha több éves időtávban gondolkodunk, akkor mondjuk az Egyesült Államok Csepfolyósított földgázxportjának, olajexportjának a felfutásában is gondolkodhatunk.
[00:31:40]Valamellest növekedhet mondjuk a venezuelai export, tehát a nem öbölmenti országokhoz kapcsolódó exportkapacitások, azok bővülhetnek, az orosz kapacitások is bővülhetnek.
[00:31:51]éppen most nem olyan régen volt erről is hír, hogy az oroszok is bővíteni szeretnék a kapacitásaikat, de ezek mind-mind közép és hosszútávú ügyek.
[00:32:02]Itt most először szerintem a rövidtávú problémát kell megoldani.
[00:32:03]És a rövidtávú probléma megoldása az azzal a beismeréssel kezdődik, hogy az augusztusi igényekre az nem fog megoldást kínálni, hogy több zsetont teszünk a zöld technológiákra, vagy hogy megengedjük az Európai Unióban több vállalatnak akár serkentjük is, hogy atomerőműveket építsenek, mert egy atomerőművet nem lehet két hónap alatt megépíteni, hanem a most jelentkező problémákra azonnali válaszokat érdemes adni.
[00:32:33]Ezeknek a válaszoknak is egy egészen széles skálájuk van.
[00:32:36]Látható, hogy különböző országok, tagállamok különböző módon indulnak el.
[00:32:41]Szerintem az első lépés, amit ilyenkor meg kell tenni különösen egy nagy importőr országnak vagy közösségnek, mondjuk itt az Európai Uniónak, az az, hogy minden olyan politika által a piacra oktrojált korlátokat, korlátot, ami ami akadályozza a beszerzéseket, azt le kell bontani.
[00:33:02]Az egyik ilánről már volt szó, tehát egy energiaválság közepén nem tilthatok ki beszállítókat a piacomról, mert azzal a saját energiapiaci mozgásteremet szűkítem.
[00:33:15]A másik ilyen, ami szerintem kézenfekvő lenne, az a karbonárazási rendszer itt az Európai Unióban.
[00:33:20]Ö egyébként is azt gondolom, hogy gazdasági, környezetvédelmi vagy bármilyen szempontból nem indokolható az, hogy hogy itt Európában hét-nyolcszor annyit fizessen egy vállalkozás, egy energiatermelő 1 tonna kibocsátott széndioxid után, mint mondjuk egy kínai versenytársa.
[00:33:39]Tehát szerintem ez normál esetben sem oké ez a rendszer, de most meg pláne nem oké.
[00:33:45]Tehát ezeknek a rendszereknek az az alapfilozófiája, hogy mesterségesen megemelik az energiaárakat, hogy ezzel jobban ösztönözzék a szereplőket az energiahatékonyság növekedése irányába, meg a zöld technológiák irányába, de most semmi szükség arra, hogy mesterségesen tovább emeljék az energiaárakat, mert az energiaárak már így is nagyon magasan vannak, már ezek önmagukban is motiválóan hatnak a zöld technológiák energiahatékonyság irányába.
[00:34:11]Itt inkább most azt attól kell megmenteni a közösséget, hogy egy csőthullám söpörjön végig, hogy elszabaduljon az infláció és így tovább.
[00:34:20]Ez a kettő lépés, ez olyan politikai lépés, aminek igazából nincs társadalmi költsége, de szerintem meg lehetne lépni nagyon hamar.
[00:34:29]És egyébként akkor utána jönnek azok a lépések, amik egyébként szintén már az asztalon vannak.
[00:34:33]Mondjuk, ha kerozin piacot nézed, akkor a légitársaságok már önállóan elkezdték optimalizálni, néhol jelentősen csökkenteni a a menetrendjüket, a járataikat.
[00:34:47]Ezzel megpróbálják elejét venni annak, hogy hogy rendszerszintű hiány alakuljon ki.
[00:34:53]Olvasni lehetett arról is már, hogy a repülő jegyárak is sajnos valamelyest növekedtek, de ezek mind-mind részben abból fakadnak, hogy egyébként már nagyon sok olyan teher van, amit most most le lehetne ennyesegetni.
[00:35:07]Mondtad, hogy ugye mindenki úgy tűnik, hogy másféle megoldásokat talál ennek a helyzetnek a kezelésére.
[00:35:11]Hát ugye Donald Trump szerint, ha én jól értem a kommunikációját, akkor az lenne az egyik megoldás, ha például a nyugat-európai NATO tagországok Kínával és másokkal együtt egyszerűen odamennek és segítenek biztosítani a hormozis szorosnak a szabad átjárhatóságát.
[00:35:29]Mit gondolsz, hogy ennek ennek a jelenlegi szituációnak lehet egy ilyen katonai megoldása?
[00:35:33]Tehát lehet az, hogy azt mondják az érintett felek, hogy hát valóban ez mindenkinek nagyon rossz.
[00:35:40]Eddig nem akartuk, de hát kénytelenek vagyunk.
[00:35:42]Odaküldjük a kínai hadiflottát, odaküldjük a francia, német, nem tudom, aknamentesítőket, és akkor nekiállunk úgymond ásót ragadunk, és nekiállunk saját kezünkkel itt megoldani ezt a problémát.
[00:35:53]Tehát lenne lehet ennek ilyen megoldása, vagy hát én ezeket a nyilatkozatokat is inkább a kommunikációs dobozba rakom.
[00:36:00]Az előbb beszéltük, hogy két doboz van, a kommunikációs meg a konkrét intézkedések doboz.
[00:36:07]Én ezeket a kommunikációs dobozba sorolom.
[00:36:09]Valahogy nincs előttem az, hogy odamenjenek kínai hadihajók és az amerikaiakkal Irán ellenében kezdjenek el működni, meg harcolni.
[00:36:18]Az európai szövetségesek ebben a helyzetben úgy látom, hogy azért egy picit másak.
[00:36:25]Tehát itt voltak olyan nyugat-európai vezetők, akik valamekkora hajlandóságot mutattak az együttműködésre, de igazából ők is vonakodnak katonákat küldeni a közelkeletre.
[00:36:40]Szerintem szerintem ez azért egy egy ilyen irreleváns kérdés, mert nem fognak odaküldeni katonákat.
[00:36:46]Én amúgy nagyon egyértelműen azt látom, hogy sem az európaiak, sem a kínaiak.
[00:36:50]És akkor a következő kérdés meg az, hogy ha egyébként katonákat küldenének oda, akkor mennyire lehetne kipucolni a hormózi szorost?
[00:36:57]Én nekem ezzel kapcsolatban is vannak azért taggájaim.
[00:37:03]Tehát az egy 90 milliós ország irán.
[00:37:03]Ott van mellettük a hormuzi szoros.
[00:37:07]És még, hogyha ki is pucolják a a szorost, akkor is mondjuk, hogyha három hét múlva ott egy drón becsapódik egy olajszállító tankerbe, akkor kezdődik az egész elölről.
[00:37:22]Tehát szerintem, és itt megint a beszélgetésünk egy korábbi pontjához térnék vissza, hogy szerintem azok az elrendezések stabilak, ahol minden a kereskedelemben résztvevő fél érdekelt abban, hogy stabilak maradjanak.
[00:37:36]Mert hogyha van egy olyan fél ott a hormózi szoros mellett egy 90 milliós ország, ami nem érdekelt a hormózis szoros tartós működésében, meg a úgy általánosságban a régió stabilitásában, az egy időzített bombává válik.
[00:37:54]egyébként szerintem részben ez is a a fő nehézsége a közelkeletnek, hogy én nem emlékszem, hogy volt-e valaha ott olyan stabil állapot, ahol ahol ne lettek volna olyan sérelmek, amik amik egyfajta időzített bombának tekinthetők.
[00:38:09]Na, akkor így a végére vissza Magyarországhoz.
[00:38:10]A múlt hét végén ipari baleset történt a Tiszaújvárosi MOL petrokémiai üzemében.
[00:38:17]Most azt lehet tudni erről, hogy nyomozást indítanak, tehát egy büntetőeljárás indul halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt, illetve a ML is egy belső vizsgálatot indított el az üggyel kapcsolatosan.
[00:38:30]Mi az, amit konkrétan objektív tudunk arról, hogy mi történt, vagy egyáltalán tudjuk-e azt, hogy mi történt?
[00:38:37]Hát amit talán elsőként érdemes elmondani, hogy egy ember sajnos életét veszítette a balesetben, és kilenc embert, ha jól emlékszem, kórházba kellett szállítani.
[00:38:49]A jó hír, hogy hogy ezeknek a az embereknek az állapotát sikerült stabilizálni.
[00:38:54]Szintén egyfajta jó hírként tekinthető az, hogy a rendelkezésre álló információk alapján olyan vegyianyag, ami az egészségek város benne, nem jutott ki.
[00:39:08]egyébként arról, hogy pontosan mi történt és pontosan mi okozta a robbantást, arról még még szerintem 100%-ban nem lehet kijelenteni, mert ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét célszerű megvárni.
[00:39:23]Amit még talán érdemes elmondani a Mall közlése alapján, hogy hogy a hogy az az érintett egységnek volt biztosítása, tehát a mt ilyen értelemben az anyagi károkért kompenzálják, és hogy a termelés az nem sérül, mert egy másik egységben lehet azt azt kompenzálni.
[00:39:45]Amit még talán érdemes ide hozni, hogy amikor a baleset történt, és az azt követő egy másfél nap nagyon sokan üzemanyagellátási problémákról beszéltek, ez egy petrolkémiai üzem, tehát ilyen oldalról én értem, hogy az elmúlt időszakban sokszó esett a m olajfinomítójáról, de itt egy másik itatisz újvárosi petrolkémia üzemről van szó.
[00:40:08]Hát ilyen oldalról Magyarország üzemanyag ellátása az nem volt veszélyben a baleset következményeképpen.
[00:40:16]Sajnálatos módon azért ezek tehát, hogy ezekben az üzemekben is most ezt globálisan mondom fordulhatnak elő ugye ilyen ipari balesetek.
[00:40:24]Pont itt a tisza újvárosi eset után olvastam, hogy Kaliforniában is egy űr űrpari vállalat tárolójából ugye vegyianyag szivárgást tapasztaltak és 40000 lakost szólítottak fel az otthonaik elhagyására, mert ott a levegőbe is kerültek ilyen veszélyes anyagok.
[00:40:42]Tehát, hogy ez egy olyan, mondjuk azt, hogy üzem, most idézőjelben mondom, az az ezekkel való foglalkozás, amiben ez a kockázat benne van.
[00:40:50]Igen, ezek veszélyes folyamatok, vagy veszélyes folyamatok is vannak ezekben az üzemekben.
[00:40:56]Ezért is van az, hogy nagyon szigorúan szabályozottak, sokszorosan biztosítottak, és hát ezekből az esetekből is a az üzemeltető is, de az egész emberiség is folyamatosan tanul, és folyamatosan fejlődik fejlődnek a biztonsági előírások.
[00:41:13]Mindenki abban érdekelt, azon dolgozik ott helyben is, hogy hogy a lehető legkisebb eséllyel forduljanak elő a a péntekihez hasonló balesetek.
[00:41:27]Hort Olivér volt a vendégünk.
[00:41:27]Nagyon szépen köszönöm.
[00:41:30]Nagyon szépen köszönöm.