Kiderült Putyin háborús stratégiája, így kerítik be az ukrán városokat? - Üveges Huba
- Az orosz stratégia középpontjában nem a gyors területszerzés, hanem az ukrán haderő folyamatos felmorzsolása áll, operatív bekerítő „zsákok" kialakításával és fenntartásával.
- Limannál és Kosztyantinivkánál az oroszok szándékosan olyan nyomást gyakorolnak, ami lehetetlen logisztikai helyzetbe kényszeríti az ukrán erősítéseket, maximalizálva az élőerő-veszteséget.
- A zaporizzsjai fronton ukrán sikerek után most egy nagyobb orosz offenzíva bontakozik ki, melynek célja a korábbi ukrán fővédelmi vonal visszafoglalása.
- A drónok éves gyártási száma mindkét oldalon milliós nagyságrendűre nőtt (2026-ra 7-7 millió), ami alapvetően visszaveti a hagyományos szárazföldi hadműveletek lehetőségeit.
- A Kijev és Moszkva elleni csapások eszkalációs láncot alkotnak, de a szakértő szerint egyik félnek sem célja a civilek tömeges pusztítása, a találatok gyakran műszaki hibákra vezethetők vissza.
- Az Oresnyik rakéta elsősorban föld alatti célpontok elleni kinetikus fegyver, bevetéseinek valódi jelentősége a médiasikerben rejlik, nem a katonai pusztításban.
- Az ukrán hadiipar saját irányított bombát (Brave One) fejleszt, de a gyártási kapacitás és a bevethető repülőgépek hiánya miatt egyelőre nem tudja érdemben csökkenteni a napi 250 orosz siklóbombával szembeni hátrányt.
- A háború lassabb, kivárásos szakaszba lépett; az egyetlen rövid távú változó az ukrán nagy hatótávolságú drónképességek növekedése, ami növelheti az orosz tárgyalási hajlandóságot.
„Az ukrán fél szeretne minél több területet megtartani... Míg az orosz fél alapvetően az ukrán haderő megsemmisítésére törekszik." – Üveges Huba
Részletes összefoglaló megjelenítése
1. Fronthelyzet – áttekintés
Üveges Huba a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy a legfontosabb harcok továbbra is Donyeck területén zajlanak, de érdemes végigmenni a teljes arcvonalon. A fronthelyzetet nem annyira a napi területváltozások, mint inkább az oroszok által szándékosan kialakított „bekerítő zsákok" határozzák meg.
„A legjelentősebb dolgok alig, ha nem Donyeck területén történnek továbbra is, de azért végigmennék az egészen." – Üveges Huba *
Megjegyezte, hogy 2026-ban Ukrajna négyzetkilométerben mért területi veszteségei nem olyan rosszak, mint az előző év utolsó hónapjaiban voltak, de a hadászati helyzet így is „igencsak rossz".
2. Zaporizzsja – ukrán ellentámadások és orosz válaszok
A zaporizzsjai fronton a nyugati szakaszon, az egykori kahovkai víztározó mentén (ma már mocsárvidék) májusban egy jelentős ukrán ellentámadás indult. Az ukránok visszafoglalták Primorszkot, Sztyepnahirszk nagy részét és egy kisebb, Pavlivka nevű falut. Ez a nyugat-zaporizzsjai hadművelet az utóbbi időszak egyik legsikeresebb ukrán ellentámadása lett, mivel sikerült eltávolítani az orosz csapatokat a második védelmi vonaltól, és az első vonal jelentős részét is visszaszerezték.
A kelet-zaporizzsjai ellentámadás viszont más képet mutat. Az oroszok már április második felében stabilizálták állásaikat, sőt, vissza is szorították az ukránokat. Májusban Polohitól nyugatra egy geolokációkkal is jól követhető orosz előretörés zajlott: három települést foglaltak el, és több másikba is behatoltak. Az itteni frontvonalat korábban a Jancsul folyó képezte, amelyen viszonylag könnyű volt átkelni, ezért az oroszoknak sikerült az arcvonalat egy észak-déli irányú vasútvonal mellé tolni. A vasúti töltés és az erdősávok védhető vonalat nyújtanak.
A zaporizzsjai front északi részén – ahol az ukrán ellentámadás februárban és márciusban volt a legeredményesebb, mintegy 17 kilométert haladva délre – most, május végén úgy tűnik, hogy egy nagyobb orosz offenzíva zajlik éppen. A cél itt is a korábbi ukrán fővédelmi vonal visszafoglalása és azon túl a Wowcsa folyó elérése lehet, amelyet az oroszok már a hadműveleti zóna északi határaként jelöltek meg.
3. Donyeck: Liman, Kosztyantinivka, Kupjanszk és a bekerítések logikája
Üveges Huba a donyecki hadszíntér kapcsán kifejtette, hogy az oroszok nem a nagy léptékű területszerzésre, hanem az ukrán haderő folyamatos felmorzsolására törekednek. Ennek eszközei az operatív bekerítések, az úgynevezett „zsákok", amelyekbe igyekeznek minél nagyobb ukrán erőket beszorítani.
„Az ukrán fél szeretne minél több területet megtartani, tehát alapvetően területet védenek. Míg az orosz fél alapvetően az ukrán haderő megsemmisítésére törekszik. Számukra nem annyira az a cél, hogy nagy léptékben előretörjenek, lévén, hogy akkor tüzérséget, elektronikai hadviselést, logisztikát, mindent újra kéne rendezni, előrébb kéne mozgatni, és úgy sokkal nehezebb lenne jelentős veszteséget okozniuk az ukránoknak." – Üveges Huba *
Ennek a stratégiának a szerves része, hogy Oroszország – beleértve Putyin többszöri kijelentését is – nyíltan kommunikálja, hogy Észak-Donyeck elfoglalása az első számú stratégiai cél. A szakértő szerint ez nem véletlen: a védekező fél számára igen komfortos, ha a támadó fél pontosan bejelenti, hol kíván támadni, hiszen ez arra készteti az ukránokat, hogy pont oda összpontosítsák erőiket.
Limannál ezt a dinamikát különösen jól lehetett megfigyelni. Május 16-án Geraszimov orosz vezérkari főnök kijelentette, hogy az ott harcoló 25. orosz hadsereg a város 85%-át elfoglalta, és nyugatra, illetve keletre is jelentősen előrehaladt. A geolokációk szerint ez a 85% nem volt igaz, ám a kijelentés politikai és médiaszinten akkora nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy az ukránok erősítéseket küldtek Limanba.
„Aminek mi a következménye? Az, hogy még nagyobb erők zsúfolódnak össze egy alapvetően három irányból körbezárt területen, aminek az egyetlen logisztikai útvonala a Szeverszkij Donyec folyón keresztül vezet, aminek nincs egy hídja se, és a pontonhídjait is folyamatosan lerombolják az oroszok. Ilyen lehetetlen logisztikai körülmények közé kell még több embert küldeni az ukrán haderőnek, azért, hogy Geraszimovnak az állításait cáfolják, és hogy Ukrajna bizonyíthassa a közvélemény felé, hogy ezt a területet továbbra is stabilan ellenőrzi." – Üveges Huba *
Kosztyantinivkánál hasonlóan szorult helyzet alakult ki. A város völgyben fekszik, a környező magaslatok mind orosz kézen vannak, az ellátáshoz csupán egy-két útvonal áll rendelkezésre, miközben az oroszok drónfölényben vannak. Ha az oroszok fokozzák az offenzívát, az ukránok ismét arra kényszerülhetnek, hogy a város megtartása érdekében újabb erősítéseket küldjenek ilyen nehéz körülmények közé.
Kupjanszknál az áprilisi orosz témyerés után az ellátás szinte minimálisra csökkent az Oszkil folyó keleti partján rekedt ukrán hídfőben. Április végén ukrán katonák hozzátartozói arról számoltak be, hogy a szolgálatot teljesítők „gyakorlatilag éheznek". Az ukránok erre leváltották az érintett dandárparancsnokokat, majd miután Hnateszt parancsnok is elismerte, hogy a helyzeten nem tudnak érdemben javítani – legfeljebb drónokkal és vízi eszközökkel tudják valamennyire támogatni az ellátást –, őt is leváltották. A helyzet ettől függetlenül továbbra is rendkívül súlyos maradt, különösen az élőerő vesztesége szempontjából, ami az oroszok számára e háborús szakaszban az elsődleges célpont.
A frontvonal egyéb szakaszain (Pokrovszk, Kramatorszk, Limantól északra, Északkelet-Harkov, Vovcsanszk) Üveges Huba kisebb változásokat említett: orosz előretörések egy-egy településen, illetve ukrán visszaszerzések néhány faluban, összességében egy dinamikus, de lassú mozgás képét festve.
4. Pozíciós hadviselés és az anyagháború stratégiája
A szakértő részletesen kifejtette, hogy az orosz taktikát a brit Királyi Katonai Kutatóintézet (RUSI) és a bécsi Mária Terézia Katonai Akadémia kutatói is „pozíciós hadviselésnek" (positional warfare) nevezik. Ebben a keretben a manőverek szerepe az, hogy a bekerítéseket kialakítsák és fenntartsák, a tulajdonképpeni cél pedig az, hogy a lehető legkoncentráltabban és legkisebb logisztikai átrendeződéssel tudjanak az oroszok maximális veszteséget okozni az ukrán haderőnek.
„Nagyjából az orosz hadműveletek ezekre a zsákokra koncentrálnak, ezeket próbálják egyben tartani." – Üveges Huba *
Ennek a stratégiának a sikerét szerinte jelzi, hogy bár a területi veszteségek nem drámaiak, az ukrán helyzet „igencsak rossz". A nehéz logisztikai körülmények közé kényszerített csapatok éppen az élőerőt – a gyalogságot – veszítik el a legnagyobb ütemben, ami a legnehezebben pótolható erőforrás.
5. Moszkva és Kijev: a nagyvárosok elleni csapások dinamikája
A beszélgetés második felében a műsorvezető egy friss hír kapcsán tért át a nagyvárosok támadására: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólította az Ukrajnában dolgozó külföldi diplomatákat a menekülésre, mivel Moszkva a tervek szerint folyamatosan támadni fogja az ukrán városokat, nem csupán Kijevet.
Üveges Huba egy eszkalációs láncot vázolt fel:
- Május 13–14-ei Kijev elleni orosz csapások során egy – vélhetően eltévedt vagy rosszul kiszámított pályájú – rakéta egy kijevi társasházat romba döntött.
- Zelenszkij elnök erre válaszul meghirdette a maga „különleges katonai hadműveletét" Oroszország ellen, ami egy Moszkva elleni dróncsapásban öltött testet.
- Május 22-én négy ukrán drón eltalálta a Sztarobilszki Pedagógiai Egyetem egyik kollégiumát a Luhanszki területen; 18 ott lakó lány és 3 fiú meghalt, 65-en megsérültek. Az orosz média ezt – hasonlóan a kijevi társasházas esethez – terrorcselekményként használta fel.
- Válaszul május 24-ére virradó éjjel az oroszok 90 rakétával és 600 drónnal mért csapást Kijevre. A mennyiség a rakétáknál volt kiugró, a drónok száma (600) a jelenlegi viszonyok között „közepesnek" mondható. Vitalij Klicsko kijevi polgármester beszámolója szerint Kijev minden kerületében pusztítás történt, az amerikai kereskedelmi kamara létesítményeinek 47%-a károkat szenvedett vagy összedőlt, ám a civil áldozatok száma viszonylag alacsony maradt.
Üveges Huba a csapások eszkalációs jellegét nem tartotta különösebben jelentősnek, mint mondta, mindkét fél esetében inkább műszaki hibáknak, pontatlan felderítésnek vagy rosszul kiszámított röppályáknak tudja be a civil objektumokat ért találatokat. Kiemelte, hogy sem az orosz, sem az ukrán félnek nem célja a civil lakosság tömeges pusztítása – a félelemkeltés igen, a tömeges halál nem –, és ezt az éjszakai támadások azon vonása is alátámasztja, hogy azok többnyire éjszaka zárt intézményeket értek.
„Itt azért azt kell látni, hogy ukrán részről is naponta több 100 drónt vetnek be. Nyilván olyan hihetetlenül részletes felderítés ezeket nem előzheti meg azok nagyon magas számából következően sem. Tehát lehetséges, hogy valahol valamilyen műholdképen látnak egy nagyobb épület előtt egy zöld színű teherautót. Az már onnantól kezdve lehet, hogy katonai célpont az ő szemükben." – Üveges Huba *
A balti térségbe eltévedt ukrán drónok kapcsán – amelyek egy tározót is eltaláltak – a szakértő úgy vélekedett, hogy ez minimális eszkalációt jelent, amit a balti országok amúgy is „benne éreznek a konfliktusban" és Oroszországot hibáztatták miatta, nem Ukrajnát.
6. Drónháború: milliomos nagyságrendek és a szárazföldi műveletek visszafogása
A beszélgetés fontos számszerű adatokat is érintett a drónokkal kapcsolatban. Üveges Huba szerint a drónok egyre növekvő tömege visszaveti a hagyományos szárazföldi hadműveleteket, és egyfajta „anyagháborús" közeget teremt.
A felhasznált drónok éves mennyisége:
- 2024: Ukrajna kb. 1 millió (főleg kis FPV drónok), Oroszország 1,3 millió
- 2025: Ukrajna kb. 3 millió, Oroszország 4 millió
- 2026 (előirányzott): mindkét fél 7–7 millió, az oroszok ezt azóta pár százezerrel meg is emelték
Ez a tendencia azt jelenti, hogy az oroszok napi szinten annyi drónt alkalmaznak, mint régebben akár egy hónap alatt, és ukrán oldalról is hatalmas növekedés tapasztalható.
„Sokkal nehezebb így támadó műveleteket folytatni, de sokkal nehezebb így védekezni is, mert a védekező csapatokat ugyanúgy felderítik és megsemmisítik ezek a drónok." – Üveges Huba *
Az orosz kőolajipar elleni ukrán dróncsapások külön kiemelést kaptak: 2026 májusáig már több mint 20 ilyen jellegű csapásra került sor, ami ugyan nem éri el a 2025-ös teljes évi mennyiséget, de a 2024-es szintet már túllépi. A becslések szerint az orosz kőolaj-finomító kapacitás a 2009-es szintre esett vissza. Az oroszok erre válaszul új légvédelmi ezredeket és ütegeket állítanak fel, ami miatt viszont a frissen toborzott újoncok egy része nem a szárazföldi csapatokhoz, hanem a légvédelemhez kerül. Ráadásul a szárazföldi haderőn belül is a drónos csapatokhoz csoportosítanak át embereket a gyalogságtól. Ez összességében azt mutatja, hogy mindkét félnél a drónok előtérbe kerülése visszafogja az offenzív hadműveletek lehetőségeit.
7. Rakétafegyverek: Oresnyik, H-71, hiperszónikus rakéták és a Szarmat
Az Oresnyik rakéta bevetése
Az Oresnyik rakéta kapcsán Üveges Huba kifejtette, hogy ez egy elsősorban föld alatti létesítmények ellen használható kinetikus fegyver. A rakéta 36 darab robbanófej nélküli részegységet szállít, amelyek óriási sebességgel csapódnak be és mélyre fúrják magukat, pusztító erejük tehát nem a robbanóanyagból, hanem a kinetikus energiából származik.
„Maga a rakéta nagyon másra nem is lehet alkalmazni, mint föld alatti célpontokra." – Üveges Huba *
Hozzátette: ha felszíni célok ellen akarnák használni, ahhoz a robbanófejeket máshogy kellene időzíteni, a beépíthető maximum 100 kg robbanóanyag pedig nem tenne lehetővé akkora pusztítást, amekkorát a rakéta híre sugall.
Az Oresnyiknek szerinte „nagyon jó marketingje van": minden bevetése komoly médiasikert hoz Oroszországnak. Az oroszoknak arra kell ügyelniük, hogy ne használják túl gyakran – mert akkor a hatás elkopik –, de túl ritkán se, mert akkor azt feltételezhetnék, hogy elfogytak a rakéták.
Azzal a sajtóban gyakran hangoztatott érvvel kapcsolatban, miszerint az Oresnyik nukleáris fegyver hordozására is alkalmas, így a bevetése különös fenyegetést jelent, a szakértő leszögezte:
„Nos, a legtöbb rakétájuk, amit bevetnek, alkalmas nukleáris fegyverek hordozására, szóval a H-59-esekre, amiket tudatszám alkalmaznak, vagy a Kinzsalokra, vagy a Cirkonokra, ugyanúgy lehet olyan nukleáris robbanófejet tenni. Szóval ehhez semmi szükség nincsen az Oresnyikre." – Üveges Huba *
A német külügyminiszter, Johann Wadephul Oresnyik-bevetés utáni nyilatkozatát („Oroszország terrorja megdöbbentő, az Oresnyik bevetése további eszkaláció") Üveges Huba nem a fegyver valós paramétereire, hanem a mindenkori politikai szándékra vezette vissza. Véleménye szerint minden nagyobb orosz csapás után születnek ilyen nyugati nyilatkozatok, amelyeknek a valódi célja Ukrajna támogatásának fenntartása, függetlenül attól, hogy éppen milyen típusú rakéta csapódott be.
A H-71-es orosz rakéta
Az orosz légierő Szuhoj-57-es – részben lopakodó képességű – vadászbombázóiról indított H-71-es rakéták alkalmazása ukrán hírszerzési jelentések szerint megszaporodott. Ezt a fegyvert azért is nehéz elhárítani, mert egyrészt az indítógép önmagában is nehezen észlelhető, másrészt a rakéta olyan bevonatot kapott, amely a radarok előtt láthatatlanná teszi. A H-71-esek egyre gyakoribb bevetése tovább feszíti az ukrán légvédelem amúgy is nyomasztó kapacitáshiányát.
Ukrán légvédelmi hiányosságok
Jurij Ihnát, az ukrán légierő szóvivője többször beszélt arról, hogy Ukrajnában óriási hiány van légvédelmi rakétákból. Még a jobb időszakokban is a rakétaindítók számához képest csupán feleannyi elfogórakétával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a könnyebben elhárítható cirkálórakéták ellen is sokkal nehezebb a védekezés – a nehezen követhető, hiperszónikus eszközökről nem is beszélve.
Szarmat (Sátán-2) interkontinentális ballisztikus rakéta
A Szarmat rakétarendszer bejelentése kapcsán Üveges Huba elmondta: hatótávolságát és méretét tekintve valóban a világ legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétája, de – mint fogalmazott – a korábbi szovjet rakéták is alkalmasak voltak már arra, hogy az Egyesült Államok bármely pontját elérjék. A Szarmat tehát inkább a nukleáris elrettentő erő „frissen tartását" szolgálja, és nem ebben a háborúban, hanem a mögöttes nagyhatalmi erőegyensúlyban játszik szerepet. A rakéta egyébként már a háború előtt is létezett, sikeres tesztelések (nukleáris robbanófej nélkül) megtörténtek, a sorozatgyártásról pedig szintén jóval a konfliktus előtt beszámoltak az oroszok.
A párhuzamosan zajló orosz nukleáris hadgyakorlatot (tényleges atomfegyver bevetése nélkül) a szakértő ugyanebben a keretben értékelte: a cél az elrettentés fenntartása a nyugati országok felé, hogy azok továbbra se avatkozzanak be közvetlenül a háborúba.
8. Új hadiipari fejlesztések: az ukrán siklóbomba és a gyártási valóság
Az ukrán védelmi miniszter bejelentése szerint Ukrajna egy saját fejlesztésű irányított légibombát állít hadrendbe Brave One (Bátor egyes) néven. Ez a fegyver – a hivatalos kommunikáció szerint – teljesen ukrán tervezés, független mind a szovjet, mind a nyugati bombáktól.
Üveges Huba a bejelentést reálisan értékelte: a probléma az, hogy az ukránok rendkívül korlátozott számban kapnak nyugati irányított bombákat. A franciák például továbbra is havi 50 darabot szállítanak, az amerikai eszközök pedig erősen ki vannak téve az orosz GPS-zavarásnak, így a távolabbi célpontokat nem tudják pontosan eltalálni. Az ukránok emellett próbálkoztak a meglévő szovjet bombáikat is átalakítani, de ez a gyártás nem működik megfelelően.
„[A] franciáktól ők havonta 50 darab ilyen irányított légibombát kapnak, míg az oroszok naponta több mint 250-et vetnek be a sajátjaikból. Tehát itt hatalmas lenne a rés, amit le kéne dolgozniuk, és ehhez nyilván nincs meg a kellő számú repülőgépük sem." – Üveges Huba *
Az új ukrán siklóbomba tehát egy szükségszerű lépés, de a szakértő szerint a valódi versenyképességhez nagyon messze vannak. A gyártás kapcsán megjegyezte: az ukránok a hadiipari létesítményeik helyét titkolják, részben föld alatti, szovjet időkben épített üzemekben, részben szétszórt kisebb egységekben dolgoznak. Emellett külföldi koprodukciós gyártások is zajlanak – előfordulhat, hogy a Brave One egyes részegységei nem is Ukrajnában készülnek.
Egy másik, korábban bemutatott ukrán fegyver, a Flamingo esetében Zelenszkij maga ismerte el, hogy egy orosz rakétacsapás megsemmisítette a gyártósorait, amelyeket aztán máshol újraépítettek. Ez jól mutatja, mennyire sebezhető az ukrán hadiipari termelés.
9. Összefoglaló értékelés: kivárás, kimerülés és az egyedüli változó
A beszélgetés zárásaként Üveges Huba átfogó helyzetértékelést adott. A háború szerinte egy lassabb szakaszába lépett, ahol mindkét fél alapvetően kivárásra játszik:
- Ukrajna hosszú távon abban reménykedhet, hogy az Egyesült Államokban elnökválasztás következik, illetve a kongresszus összetétele a javukra változhat, ami több nyugati segítséget hozhat.
- Oroszország azt várja, hogy az anyagháborús stratégiája beérjen – az ukrán haderő egy ponton kimerüljön és összeroppanjon.
Ami a szakértő szerint valóban újdonság az elmúlt hónapokban, az az ukrán drónos képességek méretbeli növekedése, különösen a nagy hatótávolságú drónok terén. Ez a tényező most már „a korábbiakhoz képest egy nagyobb kihívás elé állítja" Oroszországot. Sőt, Üveges Huba ebben látja az egyedüli olyan elemet, ami rövid távon növelheti a tárgyalási hajlandóságot orosz részről.
A beszélgetés végén a műsorvezető megjegyezte, hogy Donald Trumpnak jelenleg „nagyobb baja is van annál, hogy orosz–ukrán háború lezárással foglalkozzon", amire a szakértő egyetértően reagált.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „arasztalosi offenzíva": A kontextusból valószínűsíthető, hogy egy Araszló (talán Orichiv) környéki orosz offenzívára utal, de a geográfiai név az ASR átirat alapján nem rekonstruálható teljes biztonsággal.
- „Hattest parancsnak": Feltehetően Hnateszt (Hnatest?) nevű ukrán parancsnokról van szó. Az ASR a nevet torzította, a pontos alak nem állapítható meg egyértelműen.
- „termeleskőkészítésére": A mondatban a támadások előkészítéséről volt szó, így ez vélhetően „terepelőkészítés" vagy „támadáselőkészítés", de a kifejezés pontos jelentése az átirat alapján bizonytalan.
- „a házház egyesekre": A kontextus alapján orosz rakéta- vagy bombatípusra utalhat (pl. H-59, H-101). A pontos típus a torzult átiratból nem azonosítható, a szövegben a legvalószínűbb értelmezés került feltüntetésre.
- „nyelv permenti mocsárvidék": A szövegösszefüggésből ítélve „a jelenlegi perem menti mocsárvidékről" beszélt a szakértő, azaz a kahovkai víztározó helyén kialakult mocsaras területről. Az ASR hibája egyértelmű, a helyes alak használható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Megkérek mindenkit, aki rendszeres hallgató néző, de még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:06]Ha tetszik, akkor lájkolja a videót, illetve nyugodtan szóljon is hozzá ezekhez a tartalmakhoz.
[00:00:12]Nagy szeretettel köszöntöm üveges hubát, írót, youtubert, történészt.
[00:00:14]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.
[00:00:18]Köszönöm a lehetőséget, és én is üdvözlöm a kedves közönséget.
[00:00:22]Ahogy megszokhatták a nézőink, hallgatóink, egy picit ránézünk a fronthelyzetre.
[00:00:25]Mi történt az orosz-ukrán háborúnak a frontján?
[00:00:27]tehát a szárazföldi szakaszokon elsődlegesen.
[00:00:32]Aztán szeretnélek majd kérdezni ugye a nagyvárosokat, Moszkvát és Kijev ért csapásokról, mert itt az elmúlt hónapban, az elmúlt hetekben azért lehetett hallani arról, hogy mind Moszkva, mind pedig Kiev támadás alatt volt.
[00:00:44]Ezeknek az okai, illetve következményei is érdekelnének.
[00:00:46]És hát természetesen majd beszélünk azokról az újdonságokról a harctéren, vagy a hadiiparban, amelyet mind a két fél megpróbált megvillantani az elmúlt időszakban.
[00:00:58]Mind ukrán, mind orosz oldalon voltak olyan bejelentések, hogy milyen új eszközöket állítanak hadrendbe, vagy vannak tesztelés alatt, amik aztán meg fogják oldani itt a világ összes problémáját.
[00:01:08]De kezdjük akkor először is a fronthelyzettel.
[00:01:10]Mik azok a szakaszok, amelyeket te most kiemelnél, ahol valóban történnek olyan jelentős dolgok esetleg, amelyeket ér amelyekkel érdemes tisztában lennünk?
[00:01:23]A legjelentősebb dolgok alig, ha nem Doyesk területén történnek továbbra is, de azért végigmennék az egészen.
[00:01:28]Tehát ugye Zaporizsiában volt egy nagyobb ukrán ellentámadás.
[00:01:33]Ez Zaporizsának a nyugati végében, tehát az egykori kahovkai víztározó mentén.
[00:01:37]Szóval a jelenlegi nyelv permenti mocsárvidékkel határos részen még tulajdonképpen most is zajlik itt, hogyha májusi eseményeket nézzük csak, akkor Primorskét sikerült az ukrajánaknak elfoglalniuk, Step Nohirsk egy jó részét, illetve még egy kisebb Pavlifka nevű falut is.
[00:01:58]Ezzel a nyugat-zaporízsiai ellentámadások, az elmúlt időszak ellentámadásai közül az egyik legsikeresebbé nőtte ki magát.
[00:02:08]lévén, hogy a második védelmi vonaloktól sikerült eltávolítani az orosz csapatokat, és az első védelmi vonal egy jó részét is visszaszerezték.
[00:02:19]A keletzaporizsai ellentámadásukkal már kicsikét más a helyzet.
[00:02:22]Itt az oroszok még április második felében tudták magukat stabilizálni, illetve vissza is szorították valamennyire az ukrán csapatokat.
[00:02:32]Ennek a folytatását láttuk, látjuk most májusban is.
[00:02:36]Itt egyfelől polétól nyugatra figyelhető meg egy egyértelmű és a geolokációkkal is jól követő orosz előretörés.
[00:02:45]Itt összesen három településtől foglaltak el az oroszok, illetve néhány másikba is behatoltak.
[00:02:55]A lényeg az, hogy a Jancsul folyó, ami addig a frontvonalat képezte és egy meglehetősen mozgó frontvonalat képviselte, még ezen a folyón viszonylag könnyű átkelni.
[00:03:10]Ettől sikerült nyugodhatolniuk nagyrészt az arcvonalat egy vasútvonal mellé, ami észak-déli irányba fut nagyjából a folyóval párhuzamosan.
[00:03:17]És ott a egyfelől vasúti töltés, másfelől pedig az annak két oldalán lévő erdősávok egy viszonylag jól védhető vonalat nyújtanak.
[00:03:28]Északon, ahol az ukrán ellentámadás februárban meg tulajdonképpen még márciusban is a legeredményesebb volt.
[00:03:35]Ugye az időt nagyjából egy olyan 17 km-t sikerült délre mozogniuk az ukrán csapatoknak.
[00:03:40]Az egyfelől április második felében az arasztalosi offenzíva idején valamelyest visszaszorult.
[00:03:50]Másfelől pedig ugye hosszabb csend következett, de most pont így a mai napon, ahogy néztem a geolokációkat, úgy tűnik, hogy ott egy nagyobb orosz offenzíva van.
[00:03:59]Az oroszok ott is megpróbálnak visszajutni az ukránok által korábban nagyrészt visszaszerzett második ukrán fővédvonalhoz, illetve azon túlra egyenesen a Wavcsa folyóhoz, aminek amit ugye ők elevebb megcéloztak ezen hadműveleti zóna északi határaként.
[00:04:20]Ez jelenleg egy ilyen nagyobb léptékki előretörést jelent, bár itt ugye nagyon sok a vitatott település, szóval nehéz tisztán látni.
[00:04:27]Pokrovsk irányában is sor került májusban kisebb mértékű rossz haladásra.
[00:04:33]Kettő település, szóval nem olyan nagyon sok, de azért valamennyivel előrébbitottak.
[00:04:38]Illetve Kosztyinfka egy részét, illetve az attól keletre eső részeket az oroszok kisebb-nagyobb mértékben elfoglalták.
[00:04:46]Kosztyinivkában nagyjából a város harmadánál tartanak.
[00:04:52]Attól keletre két kisebb települést talán elfoglaltak, talán részben elfoglaltak.
[00:04:58]Kramatorsk irányban szintén egy települést sikerült elfoglalniuk.
[00:05:04]Limántól északra viszont az ukránok értek el egy kisebb sikert, egy település visszafoglalva.
[00:05:09]És még mehetünk egy kicsikét északabbra.
[00:05:11]Északkelet Harkovban egy települést az ukránok visszafoglaltak.
[00:05:13]Wovans felől, ahol pedig ugye áprilisban elég jelentős volt az orosz térnyerés.
[00:05:18]Szintén ugye zajlik egy ukrán ellenoffenzíva.
[00:05:20]Ez három falvat visszafoglalt.
[00:05:23]közben az oroszok kicsit odébb elfoglaltak egy másikat.
[00:05:27]Ilyen kisebb változások figyelhetőek meg.
[00:05:29]Itt tulajdonképpen nem is ezek a változások szerintem a leglényegesebbek amúgy a fronthelyzetben, bár nyilván ezeket kíséri a legnagyobb figyelem, mert ezek ezek követőek még talán így a legkönnyebben.
[00:05:44]Amelyek itt a legfontosabb harcok, azok továbbra is ezek az operatív bekerítések, ezek a zsákok, amiket az oroszok kialakítottak.
[00:05:50]Nyilván számukra is ezek a legfontosabbak, hogy ezekben minél jelentősebb ukrán erőket semmisítsenek meg.
[00:05:58]És itt ismét visszakanyarodnék oda, hogy a két félnek más a háborús megközelítése.
[00:06:02]Szóval az ukrán fél szeretne minél több területet megtartani, tehát alapvetően területet védenek.
[00:06:10]Még az orosz fél alapvetően az ukrán haderő megsemmisítésére törekszik.
[00:06:16]Tehát számukra nem annyira az a cél, hogy nagy léptékben előre törjenek lévén, hogy akkor tüzérséget, elektronikaiviselést, logisztikát, mindent újra kéne rendezni, előrébb kéne mozgatni és úgy sokkal nehezebb lenne jelentős veszteséget okozniuk az ukránoknak.
[00:06:36]És nem is az a cél, hogy nagy kiterjedésben zajlódjanak a hadműveletek, hanem az, hogy minél koncentráltabban, ezért is, hogy továbbra is azt látjuk, hogy donyász területén zajlanak a harcok.
[00:06:45]Persze erre fel lehet vetni, hogy ugye Putyinnak többszöri kijelentése is az, hogy Északdonyeck elfoglalása az első számú stratégiai cél, de hát azért valljuk be, hogy a védekező félnek az egy meglehetősen komfortos dolog, amikor a támadó félbejelenti, hogy hol fog támadni.
[00:07:09]Ez úgy gondolom, hogy nincsen véletlen.
[00:07:14]Limán helyzete, ami ugye Dyacnak az északi részén található a Szeverszki Dyc folyótól már északra nagyon jól példázza ezt kicsib ugye május 16-án volt Gerassimov orosz vezérkari főnöknek egy kijelentése, amiben is arról beszélsz, hogy az ott harcoló 25.
[00:07:30]orosz hadsereg elfoglalta a város 85%-át, illetve attól nyugatabbra és keletebbre is nagyonjal halad.
[00:07:39]És hát ugye erre mi volt az ukrán fél válasza?
[00:07:42]Annak ellenére, hogy ugye geolokációkkal kimutatható, hogy ez a 85% nem igaz.
[00:07:50]Nyilván politikai szinten meg a média szintén nagyon rosszul festett ez az orosz állítás, és erre valami kézzelf fogható cáfolat kellett, ami hát azt jelentett, hogy erősítést kell küldeni Limánba.
[00:08:02]Aminek mi a következménye?
[00:08:04]Az, hogy még nagyobb erők sufolódnak össze egy alapvetően három irányból körbezárt területen, aminek az egyetlen logisztikai útvonala Sversky Donyc folyón keresztül vezet, aminek nincs egy hígja se, és a ponton hídjait is folyamatosan lerombolják az oroszok, és egy ilyen lehetetlen logisztikai körülmények közé kell több még több embert küldeni az ukrán haderőnek, azért, hogy Geraszimovnak az állításait cáfolják, és hogy Ukrajna bizonyíthassa.
[00:08:35]a közvélemény felé azt, hogy ezt a területet továbbra is stabilan ellenőrzi.
[00:08:38]Szóval nagyjából így így ezen a szem ezen a nézőponton keresztül érdemes ezt nézni.
[00:08:46]Itt Kosztyinfkánál is, ami szintén hasonlóan szorult helyzetben van, illetve Kupjánnál is hasonlóan zajlanak az események.
[00:08:54]Kupjansnál még szintén április második felében sikerült az oroszoknak visszanyerni a régebbi pozícióikat, a város nagy része felett megszilárdítani az ellenőrzésüket és részben feldarabolniuk a az oszkil folyó keleti partján lévő ukrán hitfőt és az ottani kisebb kiszegeléseket.
[00:09:16]Így gyakorlatilag mindenféle szempontból nagyon-nagyon nehéz helyzetbe hozni.
[00:09:21]Ugye innen érkeztek azok a hírek április végén.
[00:09:24]ukrán katonák hozzátartozóitól, hogy az ott szolgálatteljesítő férjeik gyakorlatilag éheznek, mert az ellátás minimális mértékben jut át a folyón.
[00:09:34]Persze az ukránok leváltották erre az érintett dandárpancsnokat is.
[00:09:39]majd később, miután Hattest parancsnak elmondta, hogy hát ezen igazán nem tudnak javítani, csak bár megpróbálnak, amennyire a drónokból és a vízi ususzú eszközökből telik, utána őt is leváltották, de ettől függetlenül nyilván ez a nagyon-nagyon nehéz helyzet megmaradt az Oskil keleti partján, és az ilyen helyeken, ahova páncélozott eszközöket, tüzérséget és egyéb technikát nagyon-nagyon nehéz bevinni, ugye elsősorban ban pont az élőerő, szóval a gyalogság, ami pusztul, a ami ugye legnehezebben pótolható, és aminek a pusztítás az oroszok számára nyilván az elsődleges cél is ebben a háborúban, legalábbis háborúnak ebben a szakaszában.
[00:10:27]Tehát nagyjából az orosz hadműveletek ezekre a zsákokra koncentrálnak, ezeket próbálják egyben tartani.
[00:10:33]Több kevesebb sikerről itt láthattuk, hogy azért Kupiancnál ez az elmúlt időszakban nem mindig ment túl jól, sőt volt, amikor kimondottan rosszul ment.
[00:10:41]Most éppen ott is jól megy.
[00:10:43]Limánnál is, Kastyantyinifkánál is ugye nagyon rossz a helyzet.
[00:10:48]Itt egy kis domborzat, ugye Kosztyinivka völgyben fekszik, és tőle délre, délkeletre és tőle délre, délnyugatra és keletre lévő magaslatok egyaránt.
[00:11:01]Oroszkézen vannak, drónfölény van, egy-két útvonal van, amin el tudják látni.
[00:11:06]Nyilván itt is, hogyha az oroszok beljebb mennek a városban, hogyha erőltetik az ottani offenzívát, az azt provokálja ki ukrán részről, hogy a várostartása érdekében újabb erősítést küldjenek ide oda, tehát nagyon-nagyon nehéz körülmények közé, ami ismételten csak elősegíti azt, hogy a az oroszfél ebben az anyagháborús vonatkozásában sikereket érjen el a konfliktusnak.
[00:11:36]Ennek ellenére azért van a manővereknek szerepe.
[00:11:37]Nyilván ezeket a bekerítéseket ki kell alakítani, ezeket fenn tartani.
[00:11:44]Ezt az angol positionel warfarnek hívja.
[00:11:49]pozíciós hadviselés vagy valami ilyesmi a magyar fordítása.
[00:11:54]Ezt amúgy nem csak én állítom, hogy ez ez az oroszok taktikája, hanem akár ugye Mark Risner és a Bécs Mária Terézi akadémiár, akár a brit royal brit királyi katonai kutatóintézet a Ruszi, szóval ők is erről beszélnek.
[00:12:14]Ebből a szempontból viszont habár Ukrajnának a négyetkilométerben kimutatott területi veszteségei 2026-ban nem olyan rosszak, mint az előző év utolsó hónapjaiban voltak például, de de a helyzetük igencsak rossz.
[00:12:33]Akkor ha nem bánod, át is térnék itt a nagyvárosok támadására, méghozzá egy friss hírből kiindulva.
[00:12:37]Aztán ha még vissza szeretnél térni bármelyik területre, nyugodtan tedd meg.
[00:12:41]Ugye itt az egyre fokozódó orosz energetikai infrastruktúrát érő dróntámadások miatt Szerge Lavrov, a külügyi tárca vezetője felszólította az Ukrajnában dolgozó külföldi diplomatákat a menekülésre, mivel Moszkva a tervek szerint folyamatosan lőni fogja az ukrán városokat, nem csak Kievet, hanem nagy más nagy városokat is.
[00:13:01]Na most koncentrálnék egyébként Kievre és Moszkvára, merthogy itt az elmúlt hetekben főszerepet kapott ez a két főváros is, és nem csak az energetikai infrastruktúrát támadták a felek, hanem úgymond civil célpontokat, vagy civilnek gondolt célpontokat.
[00:13:17]Úgyhogy ezt szeretném, hogyha segítenél egy picit felvázolni, hogy mi is történt az elmúlt hetekben, milyen csapásra milyen válasz érkezett, és milyennek a jelentősége egyáltalán eszkalációt jelent ez a lépés például, amit az elmúlt hetekben történt a háború szempontjából.
[00:13:37]eszkalációnak nem gondolnám, mert bár ugye a Baldi térségben volt egy ilyen jellegű vonulata is, leginkább eltévedt ukrán drónok miatt, mint az talán az ismeretes.
[00:13:50]Itt ugye egy tározót is ott találatért, illetve egyéb bonyadalmakat is okozott.
[00:13:59]Az ukrán félre úgy nagyon nem haragudtak meg a baltiak.
[00:14:04]Nyilván az oroszokat hibáztották emiatt.
[00:14:05]Finnország területére is téved kormány megbukott.
[00:14:10]Igen, igen, igen.
[00:14:10]Szóval ez kétség kívül számukra kellemetlen helyzetet helyzetet idézett elő.
[00:14:20]Szóval egy ilyen jellegű minimális eszkaláció volt.
[00:14:22]Ezt annyira nem értékelném túl a balti térségből mindig is, mindig is valamennyire úgy érezte, hogy benne van ebben a konfliktusban.
[00:14:36]Ez tulajdonképpen ezzel nem változott meg.
[00:14:41]A csapások és ellencsapások ugye egy érdekes dinamikát mutattak.
[00:14:43]A Moszkva elleni csapás az május 13-ai 14-i Ukrajna elleni csapásokra vezethető vissza.
[00:14:53]Ugye ekkor Kievben egy társasházat Ramba döntött az egyik vélhetően eltévedt vagy rosszul kiszámított pályájú a rossz rakéta, amire válaszol Zelenski meghirdetett egy úgymond különleges katonai hadműveletet.
[00:15:14]Nyilván úgy utalva az oroszoknak a az ukrajnai háborús ukrajnai háborút megnevező hivatalos formulájára Oroszország ellen, ami egy Moszkva elleni sapást jelentett.
[00:15:28]Aztán egy ideig nem azt mondom, hogy csend volt, mert ugye folyamatosak ezek a rakéta dróncsapások, de történt ugye aztán egy újabb, nagyobb, jelentősebb incidens.
[00:15:42]Ez ez május 22-én volt, amikor is a Starobillskban eltalálta négy ukrán drón a Luhánzki pedagógiai egyetem egy kollégiumát.
[00:15:53]Ott ugye 18 tanuló, vagyis ott lakó lány és három fiú meghalt.
[00:15:59]Volt 65 sérült is ebből az orosz média nyilván hasonlóan a néhány héttel korábbi Kievi társasházzas esethez meglehetősen.
[00:16:17]Szóval ezt nyilván felhasználta a propagandacélra is az ukránok ellenében.
[00:16:22]És hát terrorcselekménynek minősítették terrorcselekménynek is minősítették.
[00:16:24]És hát erre hivatkozva valósították meg a azt követő 25-e 25-ére viradón történő vagyis hus azt követő kiev ellenébb rakéta dróntámadást.
[00:16:42]Ebben ismételten nagyobb számú rakéta vett részt.
[00:16:49]Igen, ez 24-ére viradó éjelen történt.
[00:16:52]90 rakéta 600 drón.
[00:16:52]Tehát a rakéták száma volt viszonylag nagy.
[00:16:55]A drónok száma az mondjuk, hogy ez a 600 mostanában ilyen közepesnek mondható.
[00:17:02]És és hát ez ugye meglehetősen nagy pusztítást végzett Kievben alapvetően ugye azt mondanám mind a korábbi Ukrajna elleni csapásról, mindakár a Moszkva elleni ukrán válaszcsapásról, mindpedig erről a Kiev elleni csapásról, hogy ezek méretükhöz mérten nem jártak olyan kiribóan magas számú civil áldozattal.
[00:17:29]lennék annyira jó iszemé, hogy az előző kijevi társas házösszedülését eredményező rakétatálatot is inkább zavarásnak, műszaki okoknak vagy rosszul kiszámított röppályának tudnám be, avagy akár a Starobilski kollégium elleni támadást is a felszínes felderítésnek tudnám be.
[00:17:48]Itt azért azt kell látni, hogy ukrán részről is naponta több 100 drónt vetnek be.
[00:17:55]Nyilván olyan hihetetlenül részletes felderítés ezeket nem előzheti meg azok nagyon magas számából következően se.
[00:18:02]Tehát lehetséges, hogy valahol valamilyen műholdképen látnak egy nagyobb épület előtt egy zöld színi teherautót.
[00:18:09]Az már onnantól kezdve lehet, hogy katonai célpont az ő szemükben.
[00:18:13]Ez ez nagyjából így működik.
[00:18:16]és ennek megfelelően történnek ilyen hibák, de alapvetően nem azt látom, hogy akár egyik, akár a másik férfi így az ellenséges civil lakosságot olyan nagyon nagy számban szeretné nem az, hogy megfélemíteni, mert az azt nyilván szeretné, de azok pusztulását olyan nagy számban szeretné.
[00:18:35]És ez igaz erre a Kiev elleni csapásra és a belcsapódott rakéták száma alapján.
[00:18:40]Ugye Klicskó arról számolt be, hogy Kiev minden kerületében sor került pusztításra.
[00:18:46]arról számoltak be, hogy a számos intézmény pláza és hasonlók rombadől mellett, hogy például az ukrajnai amerikai kereskedelmi kamara kamarához tartozó létesítményeknek 47%-a összedőlt a vagy legalábbis károkat szenvedett el, hogy szóval az épületekben nagyon nagy károk keletkeztek, de ez nem járt akkora civiláldozatokkal, ugye itt Itt alapvetően és éjszaki támadá éjszakai támadásról beszélünk olyan intézmények ellenében, amek éjszaka nincsenek nyitva.
[00:19:23]Tehát minimális számban vannak csak ott emberek.
[00:19:26]Ugyanez igaza amúgy az érintett hadiüzemekre is.
[00:19:33]Ennek megfelelően én én ennek a civil vonatkozásait annyira nem értékelném túl.
[00:19:39]De ez ez nyilván megítélés kérdése, mert mégis csak ezen intézmények, illetve ezen épületek egy jó része civil használatú létesítmény volt.
[00:19:49]Mégis ugye a két háború félnek a fővárosai voltak érintettek ezekben a csapásokban.
[00:19:54]És ahogy te is említetted, ugye, hogy az orosz most válaszcsapás vagy csapás, nem én fogom eldönteni most valószínűleg ebben a műsorban, de de az orosz csapásoknak ugye volt egy olyan hullám, amiben a rakéták játszották a főszerepet.
[00:20:09]Ezek a én úgy úgy olvastam, hogy hiperszónikus rakéták, fegyverek voltak.
[00:20:14]Úgyhogy ha gondolod egy kicsit beszélhetünk erről is, hogy mik azok a fegyverek, amit favorizálnak most a felek a drónokon túl drónokon kívül.
[00:20:24]Itt a drónokkal kapcsolatban megjegyezném azt is, hogy bizonyos elemzések szerint a dróngyártás, amelyet Oroszországban igencsak felpörgettek, hát ambivalens módon a a rovására is mehet igazából ennek a drónhadviselésnek, amelyet folytatnak a felek egymás ellen.
[00:20:42]Úgyhogy ezzel kapcsolatban is érdekelne a véleményed.
[00:20:46]Te hogyan látod most ezt, hogy ilyen és ilyen szempontból is kérdeztem az eszkalációt, hogy ez jelent-e egy újabb lépcsőfokot?
[00:20:53]Nem arra gondoltam, hogy ugye Ukrajnán is, Oroszországon túllépe-e, hanem hogy ebben ezen a háborún belül jelent-e ez mondjuk egy újabb lépcsőfokot.
[00:21:02]Amellett, hogy azt várná az ember, hogy esetleg valóban leülnek egymással tárgyalni a felek most már lassan négy év után.
[00:21:13]A drónok egyre nagyobb tömegű alkalmazása nyilván komoly csapás mind a két fél haderejének, mind a két fél hátországának.
[00:21:21]Itt ugye azt láthatjuk, hogy gyakorlatilag az oroszok napi rendszerességgel alkalmaznak annyi drónt, mint régebben akár egy hónap alatt, de ukrán részről is a korábbiakhoz képest nagyon nagy mértékben megnőtt a dróncsapások száma.
[00:21:36]Itt az orosz kőolajipért csapásokat, illetve földgázi partért csapásokat talán ki lehet emelni.
[00:21:41]Itt csak májusig több mint 20 ilyen jellegű csapásra került sor.
[00:21:50]Ez ugyan nem éri el a 2025-ös össznyiséget, de a 2024-eset már meghaladja így ezalatt a néhány hónap alatt.
[00:21:58]És ez jól mutatja, hogy ezeknek a nagyságrendje bizony megnőtt, az okozott kár is megnőtt.
[00:22:06]Becsülések szerint a Rosszországnak a kőolajfinomító kapacitása nagyjábla 2009-es szintre esett vissza, tehát jelentős mértékben viss visszaszorult.
[00:22:19]Bár vannak azért ennél konzervatívabb becslések is, amik 10-112%-ról beszélnek, de de azt lehet látni, gyakorlatilag Oroszországnak az európai részén lévő ilyen létesítményeket folyamatosan érik támadások.
[00:22:31]Ez az oroszoktól jelen szinten a légvédelem bővítését váltottak ki.
[00:22:38]Szóval új ezredeket állítanak fel, új önálló ütegeket állítanak fel, és így tovább.
[00:22:47]Ez nyilván azt is jelenti, az ujjoncok egy jó része nem a szárazföldi csapatokhoz kerül, hanem a légvédelemhez.
[00:22:55]Ami megjegyzendő, hogy már a korábbiakban is sújtotta a szárazföldi haderőt, hogy egyfelől a légvédelemhez csoportosítanak át onnan embereket, másfelől pedig, hogy a szárazföldi haderőn belül is a drónos csapatokhoz csoportosítanak át például a gyalogságtól embereket.
[00:23:13]Ez nyilván nem az offenzív hadműveleteknek az előre mozdulása felé mutatt orosz oldalról, de amúgy ukrán oldalról se, mert ott is nagyjából hasonló tendenciák figyelhetőek meg.
[00:23:26]Ez kétségkívül jelent egyfajta változást a drónok számában.
[00:23:31]További növekedés várható.
[00:23:31]Ugye 24-ben összességében az ukránok elméletileg nagyjából 1 millió különböző drónt használtak fel.
[00:23:41]Itt beleértve a harcéren alkalmazott kis FPV drónokat is, amelyek ezek zömét jelentik.
[00:23:47]Még az oroszok 1,3 milliót 25-ben a az ukránok 3 milliót, az oroszok 4 milliót használtak fel.
[00:23:57]Idén az előirányzás mindkét féltől 7-7 millió volt.
[00:24:04]Azóta az oroszok ezt pár százerrel emelték.
[00:24:06]Valószínűleg csak azért, hogy az Ukrának ne azért több legyen az ő oldalukon.
[00:24:12]Szóval ez nyilván jelent a hadműveletekre is némi hatást.
[00:24:15]sokkal nehezebb így támadó műveleteket folytatni, de sokkal nehezebb így védekezni is, mert a védekező csapatokat ugyanúgy felderítik és megsemmisítik ezek a drónok.
[00:24:28]sokkal nehezebb egyáltalán az arcvonal közelében lenni, mint szóval ez mindkét irányba hat, és emiatt gyakorlatilag mind a védelmet sokkal jobban meg kell tervezni, mind a támadásokat sokkal jobban meg kell tervezni, mind a védelem tehermentesítésére, mind a termeleskőkészítésére.
[00:24:51]sor kell, hogy kerüljenek az ellenséges drónos csapatok, illetve drónok ellen kivitelezett hadműveletekre is.
[00:24:55]Tehát kisebb változásokkal ez kétségkívül jár.
[00:25:02]rakétákra visszatérve ugye hiperszónikus rakéták is voltak, de voltak hagyományos iszkander ballisztikus rakéták is.
[00:25:09]Itt Jüri Ignát az ukrán lég légierős szóvivője ugye többször beszélt már, hogy Ukrajnának a légvédelmi rakéták terén óriási hiánya van, hogy gyakor 5-10 hasonló nagyságrendű légvédelmi rakétát kell kérnie a szövetségeseittől, és hogy gyakorlatilag a légvédelem még még amikor jobb állapotában van, akkor is az adott rakétaindítók számához képest csak fele mennyiség égő rakétával rendelkezik.
[00:25:43]Tehát ez azt jelenti nyilván, hogy ezeket a rakétákat, még akár a könnyebb ellelőhető cirkáló rakétákat is beleértve sokkal nehezebb elhárítani.
[00:25:52]Miközben pedig újabb rakétatípusok kerülnek alkalmazásra.
[00:25:55]Itt egy orosz részről a H71-es rakéta, ami így kiemelhető.
[00:26:01]Erről az ukrán hírszerzés részéről is sokat beszéltek, hogy ezeknek az alkalmazása megszaporodott.
[00:26:07]Ez azért is jelentős, mert hogy ezeket az oroszok a Suoy 57-es részben lopakodó képességű reggenerációs vadászbombázóikról indítják, tehát eleve az indítógép is nehezen észlelhető ezeknél.
[00:26:20]Másfelől pedig az ukránbzámoló szerint a rakéta is nagyrészt olyan bevonatot kapott, hogy az a radarok előtt láthatatlanná teszi.
[00:26:30]Tehát egy nagyon-nagyon nehezen elhárítható fegyverről van szó, amelynek az alkalmazása folyamatosan nő.
[00:26:36]miképpen a szaiha 57-eseknek az alkalmazása is nő ebben a háborúban, és ezt szintén az ukrán hírszerzés állítja, szóval nem a az orosz fél részéről megerősítetlenül áll ez az állítás.
[00:26:52]Oresnyik rakéta.
[00:26:52]Ugye ezt újra bevetették az oroszok Ukrajna ellen, ami ugye egyes kommentárok szerint kiverte a biztosítékot nyugaton, illetve most olvastam egy olyan egy katonai szakértőnek a véleményét is, aki arról beszélt, hogy az oresnyik rakéta most felfedte egy olyan tulajdonságát, ami eddig rejtve volt, vagy amiről eddig nem lehetett tudni, vagy nem kifejezetten kötötték az orrára senkinek, méghozzá az, hogy az ellenség föld alatti ipari infrastruktúráját is képes megsemmisíteni.
[00:27:22]Mennyiben új információ ez?
[00:27:26]Annyira nem mondanám újnak, hogy tulajdonképpen onnantól kezdve, hogy az előző nyugat-ukrajnai orácnyék csapást is sikerült pontosabban geolokalizálni, illetve arra megszülettek az első magyarázatok, első komolyabban vehető magyarázatok.
[00:27:42]Ott is látszott, hogy föld alatti létesítményeket vettek velük célba, tehát ez elsősorban föld alatti létesítmények ellen.
[00:27:49]lévén, hogy óriási sebességgel csapódnak be ezek a rakéták, ugye 36 robbanófej rakétánként, és és nagyon mélyre be tudják ásni magukat, robbanófejjel nem rendelkeznek, hanem ugye kinetikus pusztító erőt kihasználva semmisítik meg a föld alatti létesítményeket, ami ez esetben sokkal nagyobb, mint a bőrobbanó fejnek a hagyományosrobbanó fej esetében a pusztítóképesség.
[00:28:19]lenne.
[00:28:19]Hogyha felszínen akarnák ezeket alkalmazni, akkor valószínű, hogy egyfelől akkora pusztítást nem is tudnának kivitelezni.
[00:28:28]Lév egy ilyen robbanófejbe maximum 100 kg robbanóanyag férhet be, ami annyira nem olyan sok.
[00:28:37]Másfelől akkor úgy kéne időzítenünk, hogy a felszín felett robbanjanak.
[00:28:39]Fel lévén, hogyha beássák magukat, vagy hogyha összetörik magukat a talajszinten, amennyiben ígyás robbanószerrel ellátott tetekről beszélünk, az esetben ezt a funkciót nem tudják ellátni.
[00:28:51]Tehát gyakorlatilag gyakorlatilag nagyon másra nem is lehet alkalmazni, mint föld alatti célpontokra.
[00:28:58]azokat viszont lévén egy 36 alttete van, és azokat viszonylag jól, de egy koncentrált körben szórja.
[00:29:06]Így így abban viszont abban viszont eredményes lehet, de hát most egy katonai szakértő megfejtette a rejtett képességeit is, úgyhogy akkor ezzel is előrébb vagyunk ma.
[00:29:19]Viszont ugye Németország és Franciaország elítélte ezt a ennek a az eszköznek a bevetését.
[00:29:23]hogy egy kicsit beszéljünk erről is, hogy egyrészt itt most a konkrét orosz bevetés mennyire kellett, hogy ezt vesse be, vagy ezt a fegyverét vesse be Oroszország, tehát mennyire kívánta meg úgymond a helyzet, vagy mennyiben üzenetértéket hordozott inkább ennek a fegyvernek most a bevetése, akár a nemzetközi szinttérnek egyfajta üzenet, akár kier számára egy üzenet.
[00:29:47]Az oresnyiknek úgy látom, hogy nagyon jó marketingje van, szóval akármikor bevetik, az gyakorlatilag mindig mindig az orosz haderő számára egy komoly médiasiker.
[00:29:56]Nyilván arra az egyre kell ügyelniük, hogy túl gyakran nevessék be, mert akkor akkor ez a hatás oda lenne.
[00:30:06]De arra is figyelniük kell, hogy olyan túl ritkán sebessékbe, hogy önmagábó nehogy azt gondolják, hogy elfogyott, ugye, mert ilyenek is voltak, hogy Igen, igen, mert mert ugye önmagában ennek az, hogy mekkora pusztítást okozott, azt nehéz felmérni az ukránok szerint azzem, hogy egy karázs szövetkezetben ebben az érintett településben, ami egy kisváros Kftől 50 kmre délre három garázst megsemmisített, vagy valami hasonlóról ól számoltak be.
[00:30:39]Nyilván ez egy kicsikét irreális, de a becsapódásnak a lokáció alapján azt látjuk, hogy egy nagy ipartelepet ért, tehát valamilyen föld alatti ipari leesítmények lehettek, csak ugyan a célpontok.
[00:30:51]Az, hogy ezeket mennyire volt szükséges megsemmisíteni, vagy sürgető megsemmisíteni, azt nem tudjuk.
[00:30:58]feltehetően, hogyha pont oda lőtték ki, akkor a ahhoz valamilyen hírszerzési adat rendelkezésre állhatott, hogy az az egy értékesebb célpont.
[00:31:09]Az, hogy mennyire volt értékes, nehéz felmérni, de de nyilván nem véletlenszerű volt a választás, de akkor az üzenetjellege is megvan azért az orásnyi bevetésének.
[00:31:20]Az üzenet jellege is megvan, bár ugye itt nagyon sok érdekes komment látott napvilágra, meg ilyen érdekes újság címek, hogy ugye nukleális fegyver hordozására képes rakétát vetettek be az oroszok, meg hasonlók.
[00:31:38]Nos, a legtöbb rakétájuk, amit bevetnek alkalmas nukleáris fegyverek hordozására, szóval a házház egyesekre, amiket tudatszám alkalmaznak, vagy a kinzsálokra, vagy a cirkonokra, ugyanúgy lehet olyan nukre robbanó fejet tenni.
[00:31:52]Szóval ehhez semmi szükség nincsen az odesnyikre.
[00:31:54]Már csak azért sincs szükség, mert mert ugye ennek 36 robbanó feje van.
[00:32:01]Most 36 robbanó fejet egy rakétára rátenni az viszonylag felesleges, mert nukleáris robbanó fejből sokkal kevesebb is megtenni akár egy akkora vers esetében is, mint Kiev.
[00:32:15]Még egy mondat itt a nyugati reakciókról.
[00:32:16]Johann Vadeful, német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Oroszország terrorja megdöbbentő, az oresnyik bevetése további eszkaláció.
[00:32:26]erről beszélt.
[00:32:26]És akkor utána pedig itt a NATO külügyminiszteri tanácskozásán vagy találkozóján arra tett javaslatot, hogy hogyan lehetne támogatni Ukrajnát, illetve az ukrán segélyekről volt ugye szó magán ezen a tanácskozáson, merthogy ezek után a mondatok után az is elhangzott, hogy egy erős Ukrajna lehet, csak képes arra, hogy Vladyimir Putyin orosz elnököt visszakozásra késztesse.
[00:32:49]Az ilyen mondatok, meg ezek a mondatok egyébként valószínűsíthetően inkább politikai célzattal tör történnek meg ezek szerint, mert azt nem gondolom, hogy egy német külügyminiszter ne lenne tisztában azzal, amit te is elmondtál, hogy úgymond az Olesnyékrakétát hova kell tenni, vagy hogy milyen milyen kategóriában érdemes beszélni róla.
[00:33:12]Hát úgy látom, hogy amikor nem volt tudásnyikrakéta bevetve, például a már említett május 13-ai 14-e kievet is érintő széleskörű drón és rakétacsapások Ukrajna ellen, ott is hasonló nyilatkozatok születtek európai uniós, illetve más Ukrajnát támogató országok vezetői részéről.
[00:33:39]Nyilván ezek a későbbiekben is meg fognak születni, amikor arra arra valamilyen alkalom alkalom kínálkozik.
[00:33:47]Itt alapvetően az Ukrajna támogatására irányuló szándék, ami ezeket motiválja.
[00:33:51]És nem nem hinném, hogy az, hogy éppen melyik ukrán ipartelepet milyen jellegű csapás érte, vagy milyen sem.
[00:34:03]Beszéljünk kérlek akkor a többi úgymond újdonságról is, a még azokról is, amik nem annyira újdonságok, de szóba kerültek itt az elmúlt hetekben, például ugye a szármát rakéta rendszer, amely az oroszok elmondása szerint is a az orosz nukleáris arsenalnak lett egy újabb vagy egy megerősített része.
[00:34:19]Majd ezt kérlek, hogy segíts elhelyezni konkrétan, hogy mit is gondoljunk erről.
[00:34:25]Én azért olvastam olyan orosz kommentárt, akkor most meg ne mondom már, hogy kimondta, de egy körelm képviselő mondta talán, majd megkeresem, aztán lehető beteszem ide a videó alá, hogy a szármát rakéta vagy az amit most teszteltek, az a világ legerősebb raktarendszere.
[00:34:42]Valahogy egy így fogalmazott.
[00:34:45]Mit tudunk erről, ha már az oresnyikről lehúztuk a mít?
[00:34:52]Igen.
[00:34:52]Ugye hatótávágát, illetve méretét tekintve kétség kívül ugye a legnagyobb a világon.
[00:34:57]felülmúlja az amerikaiak hasonló interkontinentális balisztikus rakétáját, bár funkcióját tekintve gyakorlatilag az is képes arra, hogy Oroszország bármely részét elérje akár, mint ahogy a korábbi orosz, illetve a szovjet rakéták közül is a késelyiek már alkalmasak voltak arra, hogy az Egyesült Államoknak akár bármelyik részét elérjék.
[00:35:20]Mindenesetre az, hogy ezekből van újabb, van úgymond jobb, az egyfelől szükségszerű is, mert ezeket a rakétákat nyilván időnként cserélni kell, mert a végtelenségig azok se maradnak használhatóak.
[00:35:34]Másfelől pedig a nukleáris haderőnek az alapbető célját is szolgálja, ami pedig ugye az elrettentés, és amely alapvetően nyilván ebben a konfliktusban nagyon jól látszik, hogy gyakorlatilag az a tényező, amelyik távol tartja az esetben az európai országokat, briteket és és a és még számos más országot attól, hogy közvetlen módon beavatkozzanak például ebbe a konfliktusba.
[00:35:59]Szóval ennek megvan a funkciója, és erre az oroszoknak nyilván időnként rá is kell erősíteni, hogy hogy ezt fenntartsák.
[00:36:09]Itt jelenleg ugye volt egy nukleáris hadgyakorlat, nukleáris fegyver tényleges bevetése nélkül, amelynek amelynek szintén ez volt a feladata, hogy ezt fenntartsa.
[00:36:21]ebben Oroszország részéről egyrészt egyfelől rakétaerők, másfelől a légierő, másfelől más hátországi csapatok is részesei voltak és hát ez is ugye ezt az elrettentést szolgálja.
[00:36:36]Szóval itt az üzenet nyilván elsősorban nem Ukrajina felé, hanem az azok a támogató országok felé szól.
[00:36:39]Maga szarmat vagy szarmata, avagy NATO kód szerint Sátán kettes.
[00:36:48]Ez ez már azért egy jó pár éves múltra visszatekintő fegyvere, aminek már rég megvoltak a sikeres tesztelései, nyilván ukreális robbanófej nélkül.
[00:36:58]Tehát ez egy működőképes rakéta, aminek a arról, hogy sorozatgyártás zajlik, már már jóval az orosz-ukrán háború előtt beszámoltak az oroszok.
[00:37:11]Tehát tehát ez nem egy teljesen új fegyver, de nyilván az, hogyha újból tesztelnek belőle egy-egy példányt, akkor az akkor az bír azért némi hírértékkel.
[00:37:27]Ugye ezen kívül volt még két olyan eszköz, amelyet bejelentettek, és akkor majd beszéljünk az ukránokról is, mert ott is van egy új eszköz, illetve úgy tudom, hogy az oroszoknál is.
[00:37:35]Ezek micsodák, és mennyiben változtathatnak mindazon, ami történik a fronton.
[00:37:42]Igen.
[00:37:42]Az ukránoknál is van egy új siklóbomba.
[00:37:44]Erről az ukrán hadíügyminiszter emlékezett meg, illetve felvételget is publikáltak.
[00:37:48]Ez a Brave One Bátor egyes.
[00:37:52]Csak angolul hivatkoztak rá az ukránok is, amely elméletileg teljesen a mind a szovjet, mind pedig a nyugati fejlesztésű bombáktól független teljes mértékben ukrán gyártású és fejlesztésű, bocsánat, mint a flamingó.
[00:38:11]Vagy ez vagy az nem teljesen ilyen, mert arról is azt azt mondták, hogy egy ukrán fejlesztés.
[00:38:16]Az is tulajdonképpen ilyen.
[00:38:20]Ez pedig ugye egy bombában ugyanaz.
[00:38:22]Ühüm.
[00:38:23]Itt nyilván azt érdemes látnunk, hogy nyugatról az ukránok viszonylag korlátozott számban kapnak irányított légibombákat.
[00:38:34]A franciáktól továbbra is ezt a havi 50 darabos mennyiséget kapják.
[00:38:37]Bár ugye tárgyaltak arról, hogy a franciák ezt ennek a gyártási tempóját megpróbálják majd növelni.
[00:38:47]Az amerikaiaktól szintén korlátozott számba vásárolnak, illetve azokat a ellentétben a francia változattal az orosz GPS zavarás is nagyobb mértékbe befolyásolja, azaz nem nem igazán tudják eltalálni a távolabbi célpontokat.
[00:39:04]Harmadrészt pedig próbálkoztak a meglévő szovjet légibombáiknak is az orosz légibombák mintájára egy külső modal való ellátására, hogy azokat is lehessen alkalmazni ilyen célra.
[00:39:15]Abból voltak bemutatók is régebben, hogy működik, de jelenleg úgy néz ki, hogy valamiért mégsem működik ezeknek a gyártása.
[00:39:24]És ugye erre egy alternatíva az, hogy most nekiállnak gyártani az ukrának maguk is egy teljesen új fajta irányított légibombát, hogy ezzel ellensúlyozzák a kieg vagy legalábbis kiegészítsék a nyugatról kapott igencsak kis számú irányított légibombát.
[00:39:43]És ezzel valamelyest felvegyék a versenyt az oroszokkal.
[00:39:46]Bár ugye attól, hogy ténylegesen felvesshessék a versenyt, még nagyon-nagyon messze vannak, mert mint mondtam, a franciáktól ők havonta 50 darab ilyen irányított légi bombát kapnak, míg az oroszok naponta több mint 250-et vetnek be a sajátjaikból.
[00:40:03]Tehát itt hatalmas lenne a rés, amit le kéne dolgozniuk, és ehhez nyilván nincs meg a kellőszámú repülőgépük sem.
[00:40:11]Tehát valószínűleg egy jelentőségét tekintve nem olyan óriási dologról beszélünk, de de azért azért látszik, hogy tesznek erőfeszítéseket ez ügyben is.
[00:40:22]Itt amikor ilyen saját fejlesztésű fegyverekről beszélünk, akár erről, akár ugye a flamingóról és ezeknek mondjuk a gyártásáról, mert ha jól értem, vagy gondolom ezt azért tömeges gyártást el kell indítani, hogyha ők ezt úgymond hadrendbe akarják állítani és rendszeresen használni akarnak ilyen eszközöket.
[00:40:38]Ez hogyan képzelhető el, vagy hogyan képzeljük ezt el?
[00:40:40]Tehát ez valószínűleg ilyen nyugati együttműködéssel, partnerséggel működik ilyenkor, például ezeknek aztán a akár a fejlesztése, akár a gyártása és és mit tudunk ezekről?
[00:40:52]Tehát mennyire transzparens az, hogy ez hogyan és miként működik?
[00:40:56]Lehet kicsit ilyen furcsa ezt egy háború kelős közepén álló országgal kapcsolatban megkérdezni, csak mivel érinti nyilván az európai akár pénztárcákat is, meg ugye az ipart is, meg bizonyos biztonságpolitikai kérdéseket is.
[00:41:11]Most ilyen tekintetben kérdezem ezt.
[00:41:14]Az ukránok a saját hadipari létesítményeik hol és hogy létét azt titkolják.
[00:41:20]Szóval az az egyértelműen államtitkot képez.
[00:41:25]Azt lehet tudni mind az orosz jelentésekből, mind pedig néha az ukrán jelentésekből, ez használják a jelenleg meglévő üzemeiket, azoknak a föld alatti részeit, és szovjet időkben még építettek ilyeneket, illetve megpróbálják ezeket kisebb üzemegységekre bontva szétszórni ezen ezen ezen iparegységek között.
[00:41:45]Másfelől pedig a ami valószínűleg a fontosabb tényező azok a külföldi kaprodukciós gyártások, ahol is a gyártás egy része vagy egésze külföldön történik.
[00:41:59]Az, hogy ez esetben hogy fog megvalósulni, az nem egyértelmű.
[00:42:00]Ugye a flamingo esetében, amit az előbb az előbb említettünk, az például elméletileg Ukrajnában valósult meg.
[00:42:08]Ezt tudjuk például abból, hogy maga Zelenski is beszámolt arról, hogy az egyszer az egyik orosz rakétacsapásnak sikerült annak a gyártósorait megsemmisíteni, amit ők újraépettek, aztán valahol máshol, de azt például megpróbálták otthon megoldani.
[00:42:25]Azt, hogy ez esetben megpróbálják-e otthon megoldani, az azt nem tudom.
[00:42:31]Az se egyértelmű, hogy habár ukrán fejlesztés, de az alkatrészei azok ukránok lesznek-e itt?
[00:42:39]Itt ugye a franciáktól próbáltak már korábban is külön beszerezni a francia légbombák által alkalmazott zavarástűrő berendezéseket is, hogy valamennyivel pontosabbá tegyék a rendelkezésükre bocsátott amerikai eszközöket.
[00:43:00]Lehetséges, hogy itt is azért a francia eszközökhöz is részben hozzányúlnak.
[00:43:07]Itt a műsor végéhez közeledve hadd tegyem föl még azt a kérdést, hogy összességében egy pár mondatban összefoglalva hogyan látod most az orosz-ukrán háborúnak a helyzetét?
[00:43:14]Ugye beszélünk itt új eszközökről, beszéltünk a frontvonalról, beszéltünk arról, hogy az elmúlt hetek ben végülis a hírek arról szóltak, hogy Moszkva és Kiev támadás alatt volt.
[00:43:27]Folyamatosak egyébként a másik fél energiainastruktúráját, érő támadások is, tehát ezekről már már szinte a hírértéket sem érik el annyira mindennaposakká vagy minden hetesekké váltak ezek a hírek.
[00:43:40]Tehát hogyan értékeled ezt most akár belevéve azt is, hogy Donald Trumpnak most úgy tűnik, hogy nagyobb baja is van annál, hogy orosz és ukrán háború lezárással foglalkozzon?
[00:43:52]Ez így igaz.
[00:43:54]Jelenleg úgy látom, hogy a háború egy ilyen kicsit lassabb szakaszában van talán, ahol ahol mind a két fél hát az ukraánok kivárásra játszanak.
[00:44:04]Szóval itt nyilván amiben hosszú távon reménykedhetnek, az esetleg az, hogy Amerikában előbb-utóbb majd elnökválasztása sor kerül, illetve már előtte is talán ugye kongresszusi összetétele megváltozik az ő javukra, amiben még szintén reménykedhetnek, hogy nyugat esetleg több segítséget kapnak.
[00:44:31]Oraszország részéről pedig azt várják, hogy ez az anyagháborús stratégia beérjen, tehát az az ukrán hadsereg egy ponton kimerüljön és megtörjön.
[00:44:41]Ami talán így újabb fejlemény így ezekben az elmúlt hónapokban az, hogy az ukrán haderő így az oroszok az ukrán haderőnek a drónos része különös tekintettel a nagy hatótávú drónokra, de kisebb részt a kisebb hatótáborságú drónokra is nagyot nőtt így méretében, illetve az alkalmazott eszközök számában.
[00:45:03]Ez az oroszokat a korábbiakhoz képest egy nagyobb kihívás elé állítja.
[00:45:12]Talán ez az egyetlen tényező, amit jelenleg látok, ami így a tárgyalási kedvet megnövelheti orosz részről például.
[00:45:23]Nagyon szépen köszönöm Üveges Hubának, hogy eljött és javaslom az ő Facebook, nem Facebook, de lehet, hogy az is van, YouTube oldalát megkeresni, hiszen ott sokkal részletesebben szokott beszámolni ezekről a kérdésekről is, és még sok minden más érdekességről.
[00:45:39]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél.
[00:45:41]Köszönöm szépen a lehetőséget.