Elfogyott Putyin türelme új szakaszába lép a háború? - Koskovics Zoltán
- A békefolyamat kudarcot vallott: Marco Rubio felfüggesztette az amerikai közvetítést, mert jelenleg nem látják értelmét a további tárgyalásoknak.
- Vlagyimir Putyinnak belső politikai kényszerek (szeptemberi választások, növekvő elégedetlenség) és kedvező külső környezet miatt sürgős az eszkaláció.
- Az orosz külügyminisztérium rendszeres támadásokat jelentett be Kijev ellen, célpontként a katonai infrastruktúrát és döntéshozatali központokat nevesítve.
- Koskovics Zoltán szerint ez egy hosszabb, intenzívebb szakasz kezdete, ami rosszabb lesz, mielőtt javulna.
- Az utánpótlás fogyása miatt Ukrajna drónokkal és szárazföldi robotgépekkel ellensúlyozza az emberhiányt, ami etikai aggályokat is felvet.
- A legfelsőbb ukrán katonai vezetés (beleértve Zelenszkijt) célkeresztbe került, az orosz közlés szerint külföldieknek el kell hagyniuk Kijevet.
-
„Végsősoron ez egy felőrlő attríciós háború. A lokális előnyöket a másik fél minden körülmények között mindig ellensúlyozni fogja tudni" – Koskovics Zoltán
- Az USA fegyverszállításai gyakorlatilag leálltak, a támogatás mára főként hírszerzési adatokra és a lengyelek által fizetett Starlinkre korlátozódik.
- Zelenszkij nyilvános légvédelmikérését Trumpnak súlyos diplomáciai baklövésnek ítéli az elemző, ami Washington további elhidegüléséhez vezethet.
- A közel-keleti konfliktusban várható egy tűzszünet Iránnal, de a hosszú távú ellentét kibékíthetetlen, és Oroszország pozícióját erősíti a felértékelődő szárazföldi energiaszállítás.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz-ukrán háború általános helyzete
A békefolyamat lezárulta
Koskovics Zoltán geopolitikai elemző szerint lezárult a háború egy szakasza, amely tavaly augusztusban, az alaszkai csúcstalálkozóval indult. Vlagyimir Putyin és Donald Trump akkor állapodtak meg egy keretrendszerben a béke elképzelhető módjáról. Ez a folyamat mára kudarcba fulladt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter másfél héttel ezelőtt bejelentette, hogy az amerikaiak jelenleg nem tudnak többet tenni a békéért, és a tárgyalási folyamatot felfüggesztettnek tekintik. Hozzátette, bármikor hajlandóak visszatérni a közvetítői feladatokhoz, de jelenleg nem látják értelmét. Donald Trump korábban többször jelezte, hogy Zelenszkijnek előrelépést kell tennie a béke ügyében, mert kifogy az időből – ez most bekövetkezett.
„Az alaszkai békefolyamat kudarcba fulladt, és most valami más jön. És ennek a másnak az előjeleit tapasztaljuk." *
Az eszkaláció új szakasza
Az elemző szerint a helyzet rosszabb lesz, mielőtt javulna. Az orosz bejelentések egy intenzívebb szakasz kezdetét sugallják. Az orosz külügyminisztérium bejelentése alapján rendszeres támadások várhatóak Kijev ellen, amelyek a katonai infrastruktúrát, a döntéshozatali központokat és adminisztrációs épületeket célozzák. Koskovics Zoltán szerint ez a folyamat hosszabb ideig eltarthat.
Az oroszok tavaly augusztus óta lassan és óvatosan haladtak előre, ami összefügghetett az alaszkai békefolyamattól várt reményekkel. Mivel ez a folyamat véget ért, elképzelhető, hogy szárazföldi katonai nyomásnövekedés is érkezik Oroszország részéről. Az ukránok ugyanakkor jól alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, és jól tartották magukat ebben az időszakban.
Orosz belpolitikai kényszer az eszkalációra
Az elemző három okot azonosított, amiért Putyinnak sürgőssé vált a helyzet:
-
Szeptemberi választások: Szeptember 18-20. között dumaválasztásokat tartanak Oroszországban. Bár Oroszország nem demokrácia, de nem is Kína vagy Észak-Korea – az elégedetlenség meg tud nyilvánulni, és a választások idején ez veszélyes lehet a hatalom számára.
-
Növekvő belső elégedetlenség: Az elégedetlenség elsősorban nem a szankciókból, hanem a Kreml saját intézkedéseiből fakad – különösen a mobilinternet-hozzáférés korlátozásából. A hivatalos magyarázat szerint az ukrán drónok az orosz mobilinternet-átjátszó állomásokat használják tájékozódásra, ezért kell korlátozni a hálózatot. Az elemző kétségbe vonja ennek a magyarázatnak az érvényességét. Az intézkedés súlyosan érinti a kisvállalkozói szektort és a hétköznapi emberek életét (pl. bankolás, kapcsolattartás). Az elégedetlenség személy szerint Putyin ellen irányul.
-
Kedvező külpolitikai környezet: Nő a stratégiai távolság Washington és Brüsszel között (Donald Trump és Ursula von der Leyen nem kedvelik egymást), a NATO működése minimum akadozik, és Európa felé energiaválság közeledik, ami megterheli a gazdaságot. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy az európaiak tovább csökkentenék az orosz energiafüggőséget, vagy fokoznák a katonai segítséget Ukrajnának. Moszkvát tehát belső folyamatok kényszerítik eszkalációra, a külső tényezők pedig kevésbé fékezik, mint egy évvel ezelőtt.
„Van egyfajta belső kényszer is, hogy most aktivizálniuk kell magukat és nagyobb nyomást kell kifejteni." *
Katonai fejlemények és taktikai változások
A fronthelyzet és az utánpótlás problémái
Az ukrán emberállomány fogy, amit a sorozásokról készült videók is alátámasztanak. A Telegramon terjednek ezek a felvételek, a Facebook nem engedi feltölteni őket túlzott agresszivitás miatt. Az elemző szerint Ukrajnának nincsenek jelentős mozgósítható tartalékai olyan emberekből, akik hajlandóak vagy képesek is lennének harcolni.
Technológiai alkalmazkodás: a drónháború
Az ukránok ezt a problémát drónokkal kezdték ellensúlyozni – nem csak a klasszikus négyrotoros repülő drónokkal, hanem szárazföldi robotgépekkel is, amelyek mesterséges intelligencia irányításával vesznek részt a harcban. Ez etikai aggályokat is felvet, aktív használatuk viszont átmenetileg enyhíti az emberhiányt. Az ukránok stratégiaváltása azt eredményezte, hogy sokkal hatékonyabban használják drónjellegű eszközeiket, ami egyfajta automatizálási előrelépést jelent. Ez a külföldi kommentátorokban azt a benyomást kelti, hogy Ukrajna kerül fölénybe, de az elemző szerint ez a háború alapvetően egy felőrlő attríciós háború, ahol a lokális előnyöket a másik fél mindig ellensúlyozni fogja.
„Végsősoron ez egy felőrlő attríciós háború. A lokális előnyöket a másik fél minden körülmények között mindig ellensúlyozni fogja tudni egészen addig a pillanatig, amelyik a amíg az egyik fél össze nem omlik." *
Védelmi előkészületek és a fehérorosz fenyegetés
Kijev nagyon tart egy újabb betöréstől Fehéroroszország irányából. Ezt a félelmet hitelesnek ítélték Franciaországban is – Emmanuel Macron évek óta nem egyeztetett telefonon Lukasenkával, most mégis megtette, és figyelmeztette Fehéroroszországot, hogy ne vállaljon aktívabb részt a háborúban. Lengyelország is tart ettől. Az odesszai körkörös védelemre való berendezkedés ugyanakkor nehezen magyarázható, mivel a város messze van a frontvonaltól, a Dnyeperen való átkelés gyakorlatilag kizárt a gát felrobbantása és a mocsarasodás miatt, és az oroszok nem rendelkeznek nagy szabású partraszállási képességekkel. Kijev körülbelül novemberig tudja tartani a védekezés jelenlegi intenzitását, ami után attól tartanak, hogy átszakad a front Kelet-Ukrajnában, és a nagyvárosok ostromára kerülhet sor.
Célzott likvidálások és a vezetők elleni támadások
A precedensek
Az Egyesült Államok megteremtette a precedenst a politikai vezetők likvidálására: az iráni háborúban a politikai és vallási vezetést célzottan likvidálták, Venezuelában pedig Madurót kiemelték és bíróság elé állították. Az orosz katonai bloggerek, az úgynevezett "vojenkorok" régóta követelik Zelenszkij fejét és a Dnyeper hídjainak lerombolását. Az orosz közvélemény nem érti, miért nem célozzák a katonai vezetést, ami mindig is legitim katonai célpont volt.
Várható orosz célpontok
Az elemző szinte biztosra veszi, hogy a legfelsőbb ukrán katonai vezetés célkeresztbe került, és a biztonsági szolgálatok vezetését is célozni fogják. Az orosz bejelentés, amely felszólította a külföldieket és a diplomatákat, hogy hagyják el Kijevet, erre utal. Lehetséges célpontok: a védelmi miniszter, a külügyminiszter, Budanov (korábbi katonai hírszerzési vezető) és maga Zelenszkij is.
„Azt viszont szinte biztosra veszem, és vannak már olyan jelek, hogy ez elkezdődött, hogy a legfelsőbb katonai vezetés az most már célkeresztbe került." *
Putyin védettsége
Putyin a kezdetektől fogva célpont – nem csak az ukránok részéről –, de rendkívül erősen védik. Ha az ukránok tudták volna, már rég kiiktatták volna. Lavrov és Peszkov esetében más a helyzet; egy elnöki szóvivőt katonai célpontnak tekinteni nem szokás civilizált országokban. Julia Mendel, Zelenszkij korábbi szóvivője viszont Tak Carsonnak adott interjújában nagy nyíltsággal beszélt az ukrán vezetésről és Zelenszkijről – az elemző szerint őt inkább az ukrán szolgálatok fenyegethetik.
Az ukrán fegyver-utánpótlás és a nemzetközi helyzet
Az ukrán "előnyök" valóságtartalma
Koskovics Zoltán szerint az ukrán drónfölényről szóló hírek mögött valós fejlemények vannak, de a háborúban többször előfordult már, hogy az egyik fél látványos előnyre tett szert, amit a másik hosszú idő után sikeresen lerendezett. Az ukránok például korábban sikeresen támadták az orosz energetikai létesítményeket, és az oroszok hónapokig nem tudtak reagálni, míg végül megtalálták az ellenszert. Hasonló volt a helyzet a siklóbombákkal, amikor az oroszok a régi szovjet bombákat precíziós fegyverekké alakították.
Zelenszkij levele Trumphoz
Zelenszkij nyilvános levelet írt Donald Trumpnak, amelyben légvédelmi rendszereket kért. Az elemző szerint ez egy súlyos diplomáciai baklövés, amely visszafelé fog elsülni. A levél célja a sajtón keresztüli nyomásgyakorlás, de Trump nem tűri, hogy "palira vegyék" – főleg külföldiek. Friedrich Merz hasonlóan járt, amikor március környékén megpróbálta rávenni Trumpot fegyverszállításokra: ennek következményeként Washington jelenleg nem hajlandó szóba állni Berlinnel. Az amerikaiakat egyre kevésbé érdekli Ukrajna, sőt Zelenszkijt végképp megunták.
„Ez egy olyan szintű diplomáciai baklövés, amelyet nem gondoltam volna, hogy Zelenszkij el fog követni, de ez visszafelé fog ütni." *
Az amerikai támogatás valós szintje
Technikai értelemben az USA még részese ennek a proxy háborúnak, de gyakorlatilag már csak a hírszerzési adatok megosztása és a Starlink jelentős. A Starlinket a lengyelek fizetik, így az már üzlet. A fegyverszállítások papíron léteznek, de gyakorlatilag leálltak. A fejlettebb rendszerekből az USA nem is tud adni a közel-keleti konfliktus miatt, mert az izraeli Vaskupola is kimerülőben van, és pótolni kell a légvédelmi muníciót. A közvélemény nyomása is sokkal kisebb már, mint egy évvel ezelőtt, bármi is történik Kijevben. Az utolsó orosz csapáshullámnál közel 1000 muníciót lőttek ki, és mindössze négy civil halálos áldozat volt, ami azt bizonyítja Washington számára is, hogy az oroszok nem a civileket akarják meggyilkolni.
Ukrajna európai uniós tagsága
Friedrich Merz német kancellár innovatív megoldásokat sürget Ukrajna uniós integrációjára, mivel a tagállamok közötti viták miatt a csatlakozási folyamat belátható időn belül nem zárható le. Az elemző szerint ez egy megvalósíthatatlan javaslat, ami mindenkinek rossz. Az EU sosem érdem alapján döntött a bővítésről (lásd Görögország euró-csatlakozását), és Ukrajna felvétele tönkretenné a közösség gazdaságát, földművelését és biztonságát. Korábban mindenki Orbán Viktor mögé bújt, aki nyíltan kimondta ezt, most viszont nincs ilyen "fedezék". A "társult tagság" ötlete senkinek sem jó: akik fel akarják venni Ukrajnát, kevesellik, akik ellenzik, átverésnek látják.
„Nem véletlen az, hogy a CDU-ban elindult az a pletyka, hogy le akarják cserélni Friedrich Merzet az ilyen dolgok miatt." *
Irán és a közel-keleti konfliktus
A háború jelenlegi állása
Május 28-án az Egyesült Államok újabb csapásokat mért iráni célpontokra. Az iráni békéről szóló hírek folyamatosan "két nap távolságra" vannak, hasonlóan a fúziós erőművek technológiájához, ami mindig pár évre van a megvalósulástól. Az elemző szerint valamikori papírt alá fognak írni, mert júniusig az amerikai belpolitikai okokból ezt valahogyan rendezni kell. A republikánusok egy technikai megoldással tolták ki a kongresszusi felhatalmazás kérdését júniusig.
A hosszú távú kilátások
Az információs tér teljesen összezavarodott a számos kiszivárogtatás miatt, így lehetetlen eldönteni, mi valós és mi nem. Amit biztosan tudni lehet:
- Az USA és Izrael ragaszkodni fog ahhoz, hogy Irán ne gyártson atomfegyvert.
- Irán minden áron atomfegyverre fog törekedni, mert semmi más nem biztosíthatja a biztonságát rövid távon.
- Ez az ellentét kibékíthetetlen.
Várható egy olyan papír aláírása, ami eltakarja ezt az ellentmondást, és létrejön egy hosszabb tűzszünet (hónapokig, akár 2-3 évig is). Ezalatt Irán dolgozni fog az atomfegyveren, Izrael kémkedni fog, és amikor túl közel kerülnek a célhoz, a konfliktus kiújul. Ez beláthatatlan ideig fog folytatódni, amíg vagy összeomlik az iráni politikai rendszer, vagy sikerül legyártaniuk az atombombát.
„Ez alatt az időszak alatt, amíg tűzszünet van, Irán dolgozni fog az atomfegyveren. Izrael kémkedni fog Iránban, hogy megállapítsa, hogy hol tartanak. És amikor túl közel kerülnek, akkor ki fog újulni a konfliktus." *
Globális következmények
A Hormuzi-szoros lezárása és az energiaválság a tengeri szállítás költségeit drasztikusan megnöveli a biztosítási költségek emelkedése miatt. A szárazföldi kereskedelem és a csövön érkező energia felértékelődik, ami Oroszország szerepét erősíti, és még inkább sarokba szorítja Európát. Az elemző szerint akár a szíriai háború is kiújulhat, mert Szírián keresztül lehetne csatornát húzni a Közel-Keletről Európába, ami számos ellenérdekelt felet érint.
„A csövön érkező energia lesz a megbízható. A tengeren szállított energia az drága lesz és megbízhatatlan." *
Az ukrán stratégia és az európai bevonódás
Koskovics Zoltán szerint az ukrán diplomácia 2022 februárja óta tudatosan arra játszik, hogy bevonódásra kényszerítse az európai országokat, mert Ukrajna csak akkor tudja megváltoztatni az attríciós képletet, ha több európai ország is felvonul a frontra. Egyébként a háború végén Ukrajna fog elfogyni – ezt a kezdetektől lehet tudni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Megkérek mindenkit, aki még nem tette meg, de rendszeres hallgató vagy néző, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:06]És nagy szeretettel köszöntöm Koskovics Zoltánt, az alapjólkért Központ geopolitikai elemzőjét.
[00:00:12]Jó napot kívánok.
[00:00:12]Üdvözlöm a tisztelt nézőket is.
[00:00:15]Az orosz-ukrán háborúval fogom kezdeni a beszélgetésünket, de majd szeretnék kitérni Iránra is, illetve ha lesz időnk a vége felé, akkor az Európai Uniós külpolitika is sorra kerülhetne.
[00:00:24]Tehát itt orosz-ukrán háborúval kapcsolatban először kérnék egy ilyen pármondatos összefoglalását annak, hogy mit látunk most.
[00:00:35]Ugye külön kitérhetnénk mondjuk a frontra vagy a diplomáciai helyzetre, de talán érdemes azért egy ilyen összefoglalót kérnem így a legeslején, hogy most hogyan látod a szituációt, ami kialakul, merthogy ugye eszkalációs spirálnak tekinthető-e az, ami történik Kiev és Moszkva tekintetében, hogy a két háborúban résztvevő országnak a fővárosát lövik.
[00:01:01]Nagyon sokszor megjelenik az eszkaláció, szó én úgy látom, hogy a híreknek a a címében, és ezért szeretném ezt az elején egy kicsit rendbe tenni, hogy mi történik most, hogyan látod, a béke felé mennek a folyamatok, merthogy erről is lehet olvasni, vagy pedig valóban egyre beljebb mennek a felek ebbe a konfliktusba?
[00:01:22]Hát rosszabb lesz, mielőtt volna a helyzet.
[00:01:24]Ezt sajnos egy ideje mondogatjuk Ukrajnával kapcsolatban.
[00:01:27]Én úgy gondolom, hogy lezárult a háború egy időszaka, ami tavaly augusztusban indult el.
[00:01:35]Az alaszkai csúcstalálkozó van, ahol Vladyimér Putyin és Donald Trump megállapodtak egyfajta keretrendszerben, hogy hogyan elképzelhető a béke.
[00:01:42]Erről sokat beszéltünk ebben az adásban, és szerintem azért is tegyük most félre, mert való ez lezárult.
[00:01:48]Ennek azt hiszem, hogy vége van.
[00:01:51]Hivatalos, fél hivatalos bejelentés szület is született erről.
[00:01:56]Marco Rubio elmondta egy olyan másfél héttel ezelőtt, hogy az amerikaiak jelen pillanatban nem tudnak többet tenni az ukrajnai békéért, és a tárgyalási folyamatot felfüggesztetnek tekintik.
[00:02:06]Az amerikai külügyminiszter azt is elmondta, hogy ők bármikor hajlandóak visszatérni a közvetítői feladataikhoz, amiket önként vállaltak magukra, de jelen pillanatban egész egyszerűen nem látja értelmét.
[00:02:18]Nem nevezett meg ő felelőst ezzel kapcsolatban.
[00:02:21]Más amerikai politikusok alapvetően az ukrán félrehállítják hárítják a felelősséget.
[00:02:30]Donald Trump maga is nem egyszer fogalmazott úgy az elmúlt hónapokban, hogy Zelenskének előrelépést kell tenni a bék ügyében, mert különben kifogy az időből.
[00:02:39]Úgy tűnik, hogy kifogyott az időből.
[00:02:42]Hát itt húzni kell egy vonalat.
[00:02:44]Az alaszkai békefolyamat kudarcba fulladt, és most valami más jön.
[00:02:47]És ennek a másnak az előjeleit tapasztaljuk.
[00:02:52]Ö ezt sugalják az orosz bejelentések is.
[00:02:55]Öy nem tudom mikor kerül a adásba ez a podcast, de valószínűleg néhány órán belül fog adásba kerülni.
[00:03:04]Akkor már lehet, hogy az oroszok támadni fogják Kievet.
[00:03:06]És az orosz külügyminiszter elmondása szerint most egy olyan időszakra kell felkészülni, amikor rendszeres támadások fogják érni Kievben a katonai infrastruktúrát és a döntéshozatalnak a központjait, adminisztrációs épületeket.
[00:03:26]Hogy ez mit jelent?
[00:03:26]Ki fog derülni az elkövetkező néhány, már néhány napban ki fog derülni, de vélhetőleg ez a folyamat el fog tartani egy jó darabig.
[00:03:37]Eközben azt is szögezzük le, hogy a tavaly augusztus óta az oroszok haladtak előre, de nagyon lassan és nagyon óvatosan mentek előre.
[00:03:44]Ez összeköthető azzal, hogy hogy sokat reméltek az alaszkai békefolyamattól.
[00:03:50]Hogyha ez okozta a lassú orosz előrehaladást, amikor óvatosan mentek előre, akkor az araszkai békefolyamat végetért.
[00:03:57]Tehát elképzelhető az, hogy egy szárazföldi katonai nyomásnövekedés is érkezik Oroszország részéről.
[00:04:05]Viszont azt azt is vegyük észre, hogy az ukránok elég jól alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, és igen jól tartották magukat ezek ebben az időszakban.
[00:04:15]Úgyhogy közben az emberállomány fogy, ezt látjuk a a sorozásokból.
[00:04:22]Érkeznek ugye a videók Telegram csatornákon keresztül.
[00:04:24]Elsősorban a Facebook nem engedi, hogy feltöltsék az ilyeneket, mert túlságosan agresszívnak ítéli, de körülbelül mindenki tisztában van azzal, hogy hogy néz ki most a sorozás Ukrajnában.
[00:04:33]Ezek nem azt vetítik elő, hogy Ukrajnának vannak mozgóítható, jelentős mozgóítható tartalékai olyan emberekből, akik hajlandóak is, vagy képesek háborúzni.
[00:04:44]De er ezt a problémát ők elkezdték különböző drónokkal kezelni, és most ne a klasszikus drónra tessenek gondolni, amelyik felszáll a levegőben négy rotorral és repül, hanem szárazföldi drónok, tehát kis robotgépek, amelyek részt vesznek a harcban.
[00:05:03]mesterséges intelligencia irányításával, ami azért felvesz felvett bizonyos etikai aggályokat mondjuk bennünk, akik távol vagyunk ettől a frontvonaltól.
[00:05:12]Nyilván a kievi vezetés már kevésbé aggódik az ilyesmi miatt, de megjelentek ezek is.
[00:05:17]És ezt igen aktívan kezdték el az ukránok használni, ami bizonyos szempontból enyhíti az emberhiányukat, legalábbis átmenetileg.
[00:05:24]Ugyanakkor, hogyha most tényleg egy intenzívebb szakaszába lép a háború, akkor majd ki fog derülni ez is néhány héten belül.
[00:05:33]hogy mennyire tudják tartani magukat.
[00:05:33]Az látszik, hogy a kievi nagyon tart egy újabb betöréstől Fehér Oroszország irányából, és ezt minimum hitelesnek ítélték meg Franciaországban is, ugyanis Macron nem szokott Lukasenkával telefonon egyeztetni.
[00:05:51]évek óta nem volt ilyen, és most egy két héttel ezelőtt ez mégis megtörtént.
[00:05:55]A francia fél elmondása szerint figyelmeztették feehér oros Oroszországot, hogy ne vállaljon aktívabb részt a Oroszország-Ukrajna elleni háborújában.
[00:06:04]Ezt nyugodtan érthetjük úgy, hogy Párizsban is aggódnak egy esetlegesen attól, hogy az északi frontot újból megnyitják az oroszok.
[00:06:15]Lengyelország is tart ettől.
[00:06:18]nyilvánvalóan ott vannak a szomszédban, és ezért sokkal inkább érzékelik és reagálnak a feszültségekre.
[00:06:23]A másik hírcsokor, ami érkezett Ukrajnából, az az, hogy Odessa, Odessát emeljük ide más városok esetében is, az ukránok körkörös védekezésre álltak be, ami ami furcsa azért, mert Odessa az most elég jelentős távolságban van a frontvonaltól.
[00:06:44]Ráadásul a nyeperen azon a szakaszán átkelni.
[00:06:47]Én szerintem katonai értelemben lehetetlen, főleg azóta, hogy ott ugye azt a gátat felrobbantották, hogy ki az nem tudjuk még biztosan a mai napig, de a nyeper az földrajzon jelentősen megváltozott, nagyon mocsarassává vált, tehát katonai technikát abba az irányba átkelni a nyeperen teljesen kizártnak tartom úgy, hogy nem lehet ilyen katonai hidakat gyorsan megépíteni ezen a területen.
[00:07:13]Egyszerűen a földrajz nem engedi meg.
[00:07:15]Akkor miért áll be odsze a körkörös védekezésre?
[00:07:20]Partraszállás?
[00:07:22]Nem hiszem.
[00:07:22]Tehát az oroszoknak nincsenek meg azok az eszközeik, amivel egy nagy szabású partra szállási műveletet végre tudnának hajtani.
[00:07:29]Márpedig Odesszában partra szállni az egy nagyon bonyolult, nagyon komplex.
[00:07:33]Több 10000, inkább 100000 környékén kéne mozgatni katonát ahhoz.
[00:07:37]És egyszerűen kizártnak tartom, hogy erre az oroszok a fekete tengeren képesek lennének.
[00:07:41]Nincs meg az a nincsek olyan hajóik például, amivel ezt meg lehetne valósítani.
[00:07:46]De akkor mitől tartanak?
[00:07:48]Ez nagyon érdekes dolog, és egyelőre én nem tudom a választ rá, hogy a esetében miért készülnek körkörös védelemre.
[00:07:58]Kiev arról beszél, hogy körülbelül novemberig tudják tartani a védekezésnek ezen intenzitását.
[00:08:05]Hogyha úgy vesszük, hogy november után attól tartanak, hogy átszakad a front kelet-Ukrajnában, akkor talán elképzelhető az, hogy beállnak a nagy városoknak a a védelmére, csak azért, hogy minél inkább elhúzzák a háborút, és az oroszok kifodjanak a szból, vagy ez egy borzalmas fajta háború lenne, amikor az oroszok körbeveszik és ostromolják az olyan nagy városukat, mint Odessa.
[00:08:27]Ez katasztrófa lenne, és nagyon rosszul mutatna a képernyőkön is.
[00:08:33]és úgy nagyon vészjósló kép, ami kirajzolódik Ukrajna esetében.
[00:08:39]És most jutottunk el arra a pontra egyébként, ahol én azt hiszem, hogy Putyinnak is kezd sürgős lenni.
[00:08:46]Egyrészt ugye szeptember végén 18-ától 20-áig tartanak választásokat Oroszországban sok fajta választást tartanak.
[00:08:53]A legfontosabb a dummaválasztás.
[00:08:54]Nyilvánvaló Oroszország nem egy demokrácia, úgyhogy nagy csodákat ne várjunk, de ugyanakkor Oroszország nem is Kína vagy Észak-Korea.
[00:09:03]Tehát hogyha elégedetlenség van Oroszországban, akkor az meg tud nyilvánulni, és legtermészetesebb módon a választások idején fog megnyilvánulni.
[00:09:13]Ez egy veszélyes időszak, és van elégetetlenség Oroszországban.
[00:09:15]Roppant érdekes a történet, mert ezt elsősorban egy ki nem erőszakolt hibának tűnik részemről.
[00:09:22]Az tehát nem a szankciók azok, amelyek megroppantották a KRE támogatását Oroszországon belül, hanem hanem a KEMnek az intézkedései elsősorban az, hogy korlátozzák a mobil internet hozzáférést.
[00:09:36]Egy olyan helyzet alakult ki Oroszországban, hogy egész egyszerűen az emberek nem tudják, hogy mikor fog működni a mobilnetük.
[00:09:43]Vagy működik, vagy nem.
[00:09:48]Ezt a hivatalos Moszkva azzal magyarázza, hogy az ukrán drónok az az orosz mobil internet átjátszó állás állomásait használják a tájékozódáshoz, hogy célra vezessék saját magukat, és ezért kell korlátozni a az internetet.
[00:10:03]Nem tudom, hogy ez mennyire állja meg ez a magyarázat, tehát mennyire állja ki a valóság próbáját.
[00:10:08]De mindenesetre nagyon veszélyes a helyzet, mert az oroszok nem gondolnák, de sokkal inkább egy online társaság, mint akár mi magyarok is.
[00:10:18]Hihetetlen mennyiségű forgalom történik az interneten, a bankolás, a különböző kütyüknek a használata és a kisvállalkozások nagyon élnek az orosz interneten.
[00:10:28]És az interáció.
[00:10:31]Így van.
[00:10:31]És a kisvállalkozási szektort hihetetlenül rosszul érinti ez.
[00:10:34]Így iszonyatos mennyiségű pénztől esnek el.
[00:10:39]És ezek hétköznapi orosz emberek is sokan vannak és egyre dühösebbek.
[00:10:42]És nekik vannak családjaik, akik érzik ezt, érzik ugyanezt a problémát, hogy arról már ne is beszéljünk, hogy egész egyszerűen furcsának találják, hogy miért nem lehet felhívni a nagyit a Viberen.
[00:10:54]Most nem tudom, a Viber működik-e Oroszországban, vagy nem.
[00:10:56]A WhatsApp az működik.
[00:10:58]A WhatsAppon miért nem lehet felhívni a nagyit?
[00:11:00]Hát azért, kisfiam, mert a Putyin elvette az internetet.
[00:11:06]Hát kialakult egy olyan helyzet, amikor most már van egy olyan szintű elégedetlenség, ami személy szerint az elnök ellen irányul.
[00:11:15]Nem elsősorban gazdasági jellegű a történet, hanem így lábon lőtték magukat.
[00:11:20]De ez a helyzet, és szeptemberben választások jönnek.
[00:11:24]Valamit produkálnia kell a Kremnek, leginkább egy győzelmet kéne produkálnia Ukrajnában, vagy olyan katonai áttörést, ami előrevetíti a közeli győzelem lehetőségét.
[00:11:33]Úgyhogy van egyfajta belső kényszer is, hogy most aktivizálniuk kell magukat és nagyobb nyomást kell kifejteni.
[00:11:40]És harmadsorban a külpolitikai helyzet, a tágabb külpolitikai helyzet is olyan, hogy ez lehetővé teszi az oroszok számára.
[00:11:48]Egyrészt ugye nő a stratégiai távolság Washington és Brüsszel között.
[00:11:51]Erről is sokat beszéltünk majd, még lehet, hogy ebben az adásban is beszélünk egy kicsit, de mindenki látja azt, hogy Donald Trump és mondjuk Ursula von der Lion nem szeretik egymást.
[00:11:59]Az is látszik, hogy a NATO jelen pillanatban működése minimum akadozik.
[00:12:04]Én azt szoktam mondani, hogy felfüggesztette a működését.
[00:12:08]Tehát jelen pillanatban nem beszélhetünk NATOór-ról, de nem arról van szó, hogy örökre megszűnt, hanem egyelőre átmenetileg.
[00:12:17]És az európaiak esetében pedig hát egy olyan energiaválság közeledik Európa felé, ami nagyon meg fogja terhelni a gazdaságunkat.
[00:12:25]És ilyen körülmények között én nem látom azt, hogy az európaiak még inkább tudnák csökkenteni a függőségüket az orosz energiától.
[00:12:33]Itt zárójelben jegyezzük meg, hogy nem Szlovák és nem Magyarország az egyetlen két ország, ami orosz energiát vásárol, hanem mindenki vásárol orosz energiát, csak átcímkézik és indiai vagy török címke alatt veszik meg, de orosz energiát vásárol mindenki.
[00:12:48]Nem látom azt, hogy ezt fel lehetne adni.
[00:12:50]Akkor nem lehet fokozni a feszültséget Oroszországon.
[00:12:53]És azt se látom, hogy egy 10ányos állapotban hogyan lehetne eszkalálni mondjuk a katonai segítséget Ukrajnának.
[00:13:00]Tehát egy olyan helyzetben találja magát Moszkva, amikor belső folyamatok miatt rá van kényszerítve az eszkalációra, de a külső tényezők viszont sokkal kevésbé fékezik, mint mondjuk egy évvel ezelőtt.
[00:13:14]Úgyhogy eskolációra kell számítani.
[00:13:17]Szergei Lavrov volt ugye itt az elmúlt napokban, aki ismételten felszólította az Ukrajnában dolgozó külföldi diplomatákat, hogy hagyják el Kijev.
[00:13:26]Itt ugye, és ezt azért mondom el, mertogy ugye említettel itt a döntéshozatali pontoknak a támadásának a lehetőségét is.
[00:13:34]Egyrészt ezzel kapcsolatban egyébként orosz hát ilyen bloggerektől is lehet hallani cinikus mondatokat, miszerint miért eddig mit csináltak?
[00:13:43]Tehát eddig, hogy hogy ezeket nem támadták?
[00:13:46]Ez ez talán annak is a jele, amiről beszéltél, hogy van egyfajta elégedetlenség vagy kritika az orosz vezetésrel szemben, hogy miért kell négy évig folytatni ezt a háborút, és miért nem lehet minél gyorsabban lezárni.
[00:13:54]De az lenne a kérdésem, hogyha itt ez a támadáshullám elindul az oroszok részéről és itt a döntéshozatali pontokat is külön kiemelték, akkor ez a gyakorlatban körülbelül mit jelent?
[00:14:06]Mit jelent?
[00:14:08]het, mert itt van ez az iráni háború, ahol láttuk, hogy a politikai és vallási vezetést is jóformán kivégezték, tehát célzott likvidálással likvidálták őket.
[00:14:21]Ott volt ugye Venezuela, ahol kiemelték az elnököt és elvitték és bíróság elé állítják Amerikában.
[00:14:26]Elképzelhetőnek tartod azt, hogy a Kijevi vezetéssel valami hasonlót történjen?
[00:14:30]Vagy mert eddig úgy tűnt, hogy ez vörös vonal és nem történhet meg.
[00:14:35]De hát az elmúlt egy évben láttuk, hogy megtörténhet máshol.
[00:14:39]Hát a precedenst azt sikeresen megteremtette mondjuk ki az Egyesült Államok.
[00:14:44]Általában az Egyesült Államok szoktak megteremteni azt a precedenst, amit mondjuk Oroszország később arra használ, hogy ő is agresszív külpolitikát tudjon folytatni.
[00:14:52]Úgyhogy ezt nem lehet kizárni.
[00:14:55]Valóban a voyorok, ezek ugye az orosz olyan bloggerek tulajdonképpen, akik nagyon közel vannak a a frontvonalhoz és egyébként nagyon jól élnek abból, hogy a közösségi hálón folyamatosan tájékoztatást nyújtanak.
[00:15:10]Nyilván tehát adott keretet között, tehát őket is, hogyha elkezdenének olyasmit mondani, ami nem tetszene a Kremnek, akkor sokkal kevésbé lennének sikeresek.
[00:15:18]De vannak bizonyos dolgok, amiket megengedhetnek maguknak a háború kezdete óta.
[00:15:22]És két visszatérő refrén van.
[00:15:24]Az egyik az, hogy miért él még Zeneski, a másik pedig az, hogy miért állnak a hidakat Nyeper folyam.
[00:15:31]És ezt négy éve hajtogatják ezek a Voenkorok, hogy egyszerűen nem értik azt, hogy ha egyszer háború van Ukrajna ellen, akkor miért nem rombolják le a hidekat a nyepren nyeperfolyón, mert azon megy át a katonai ugye minden a frontvonalhoz.
[00:15:49]Egy, kettő, Zelenski nagyon gyűlöik.
[00:15:53]Nyilván érthető.
[00:15:55]és nagyon követelik a fejét.
[00:15:55]Nagyon hosszú ideje.
[00:15:58]De az oroszok valóban eddig nem tekintették célpontként a legfelsőbb politikai és a legeslefelső katonai vezetését Ukrajnának.
[00:16:06]miközben ez fordítva, legalábbis a katona katonai vezetés tekintetében nem volt így.
[00:16:11]Tehát az ukránok folyamatosan támadták, likvidáltak is magas rangú orosz tábornokokat, és voltak terror kísérletek is Moszkvában is, kimondottan magas rangú katonai vezetők ellen.
[00:16:26]Nem érti az orosz közvélemény, hogy ez miért van így.
[00:16:29]őszintén szólva én sem értem azt a részét, hogy a katonai vezetést miért ne lehetne támadni, mert a katonai vezetés igenis minden körülmények között legitim katonai célpont volt.
[00:16:40]Még a 19.
[00:16:40]század sokkal civilizáltabb és kulturráltabb hadviselési hagyományai közepette.
[00:16:45]És a politikai vezetést valahol meg tudom érteni, mert hát ebben az adásban is, vagy ebben a műsorban is beszélgettünk arról, hogy nagyon furcsa és veszélyes dolog az, hogy az amerikaiak csak úgy egyszerűen elfogták Madurót és kerráncigálták az országból, vagy hogy Irán legfelsőbb vezetőjét a háború első napján kiiktatták.
[00:17:06]Maradjunk annyiban, hogy ez nem volt szokás, hogy így viselkedjenek.
[00:17:12]A precedens megteremtődött, és az amerikai precedensre hivatkozva az orosz közvéleményt formáló kommentátorok egy jelentős része igenis Zenki fejét követeli, hogy ezt most fogják-e csinálni vagy nem.
[00:17:25]Tehát konkrétan célozzák az Eneszkét.
[00:17:27]Ez megint szerintem órákon, napokon belül ki fog derülni, még akkor is, hogyha esetleg sikertelenek lesznek az ő személye elleni első támadások.
[00:17:34]Azt viszont szinte biztosra veszem, és vannak már olyan jelek, hogy ez elkezdődött, hogy a legfelsőbb katonai vezetés az most már célkeresztbe került.
[00:17:44]Tehát konkrétan szándékosan célozzák az ukrán hadsereg négi erővezetését.
[00:17:51]Alapvetően az várható, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok vezetését is elkezdik célozni.
[00:17:57]Tehát gondoljunk itt az FSZB felső esolonjára.
[00:18:02]Valószínűleg nem tudom, ez egy kérdés.
[00:18:05]Budanov átkerült egy másik pozícióba.
[00:18:07]Tehát Budanov most az elnök adminisztrációnak a feje korábban, viszont ő volt az a katonai hírszerzési vezető, aki szervezte a, másképp nem lehet hívni, terrortámadásokat orosz területen, mint például a az említett tábornok elleni robbantási kísérleteket is.
[00:18:27]Ő is könnyen lehet, hogy egy célpont lesz.
[00:18:30]Védelmi miniszter, külügyminiszter elképzelhető.
[00:18:37]Tehát ezt erre utal az a bejelentés, amit az orosz külügyminisztérium tett a saját hadügyminisztériumokra hivatkozva, amelyben felszólította a külföldieket, ideértve a diplomatákat is, hogy hagyják el Kiev városát.
[00:18:50]Ez erre utal mindenképpen.
[00:18:55]Az ukrán fél meg az Ukrajna támogatói azt mondták, hogy egyébként Putyin végig ki akarta iktatni Zenzkét.
[00:19:01]Volt egy olyan történet, valószínűleg nem igaz.
[00:19:06]hogy a háború elején el akarták rabolni Zeneskit.
[00:19:08]Tehát van egy ilyen narratíva, hogy azért nem ölték meg Zenkit az oroszok, mert nem tudják.
[00:19:12]Most szerintem ki fog derülni, hogy tudják-e.
[00:19:17]Mindenesetre az biztos, hogyha én biztosítótársaság lennék, akkor most nem kötnék hosszútávú szerződést Ukrajna elnökével.
[00:19:26]Oda-vissza is elképzelhetőnek tartasz hasonló cselekményeket.
[00:19:27]Ugye itt, hogy Putyin válik célponttá, vagy Szerge Lavrov célpontá, vagy nem tudom, Peskov.
[00:19:37]Ennek nyilván pszich pszichológiai hatása is van egy ilyen hát Putin a kezdetektől fogva célpont.
[00:19:40]Tehát Putyin nem azért van életben, mert ne lenne célpont, és nem is szerintem nem is csak az ukránok részéről.
[00:19:46]Putyint nagyon védik, nagyon-nagyon védik.
[00:19:49]Ő a kezdetektől fogva célpont volt, és erről tulajdonképpen nyíltan beszélt a Kievi vezetés.
[00:19:55]Tehát hogyha tudták volna, akkor Putyint kiatták volna.
[00:19:58]Lavrov más kérdés.
[00:20:02]Peszkov, hát ezint nagy fokúvariatlanság lenne, fogalmazzunk így.
[00:20:06]Egy elnöki szóvivőt katonai célpontnak tekinteni, ez normális civilizált országokban nem szokás.
[00:20:14]Tehát Zelenskinek a szóvivői sem célpontok.
[00:20:16]Mondjuk Julia Mendel egyébként, aki korábban Zelenszki szóvivője volt, az lehet, hogy célpont, csak az ukránok részéről.
[00:20:22]Ugye ő volt az, aki most interjút adott viszonylag hosszan, és beszélt az élményeiről, vagy amiteket megtapasztaltszenski környezetében.
[00:20:31]Igen.
[00:20:31]Tak Carsonnak adta az interjút.
[00:20:33]Tak Carsonnak mostanában kevésbé jó a híre, mint volt.
[00:20:35]Julián Mendelnek is kevésbé jó a híre, mint volt.
[00:20:38]De mindenképpen egy érdekes interjú, hogyha a tisztelt nézőknek van kedve hozzá, akkor azt nyugodtan meg tudják találni a YouTube-on.
[00:20:47]Nem lesz nehéz.
[00:20:47]Julia Mendel nagyon nagyon nagy fokú nyíltsággal.
[00:20:51]Nem tudom mennyire őszintén, de őszintének tűnik.
[00:20:54]Nagyon nagy fokú nyíltsággal beszél a az ukrajnai vezetésről meg személyes véleményéről Zenzkijel kapcsolatban.
[00:21:01]Tehát ö az ő esetében nem kötnék életbiztosítást megint csak, csak csak őt inkább az ukrán szolgálatok fenyegetik sem, mint bárki más.
[00:21:10]Mi az oka annak, hogy az elmúlt én két hétben látom azt, hogy különböző ilyen platformokon jelennek meg, vagy vagy ilyen tingkeknél is jelennek meg olyan elemzések, amelyek azzal foglalkoznak viszonylag hosszan, leírva, hogy Ukrajna hogyan szerzett előnyt az utóbbi időben a háborúban.
[00:21:28]És akár ugye a Telegráfon is megjelent.
[00:21:32]Itt például arról arról írnak, hogy hogyan sikerült Oroszországnak az élő erő fölényét megállítani és visszájára fordítani Ukrajna Ukrajna számára.
[00:21:42]illetve olvastam ilyen drónokkal kapcsolatban is, hogy most már a drónháborút is abszolút Ukrajna átvette az előnyt, az irányítást, és az oroszok nem tudnak mit kezdeni.
[00:21:53]Ugye folyik akkor az eszközökkel kapcsolatban is egy verseny, hogy amikor bejelentenek egy eszközt, akkor azt hogyan tudják hatástalanítani.
[00:22:00]De közben meg azt olvasni szintén, hogy Washingtonhoz járult úgymond Volodimir Zelenski és kér patriot légvédelmi rakétákat, illetve eszközöket és folyamatosan arról beszél, hogy egyébként többet kellene a nyugatnak segítenie, hogy az Európai Unióval kapcsolatban is fogalmazott meg kritikákat az elmúlt hetekben.
[00:22:19]Tehát az ember nem igazán tudja összetenni azt a képet, hogy hogy lehet előnyt szerezni.
[00:22:26]Úgy közben folyamatosan arról beszél a vezető, hogy ugye még még még nekik muszáj, hogy életben maradjanak, hogy akár segélyt, akár eszközöket kapjanak.
[00:22:36]Hát ennek a sztorinak az igazságmagja az az, amire meg korábban utaltam, hogy volt egy stratégiaváltása az ukránoknál.
[00:22:43]Elfogadták azt, mert nem lehetett mást tenni, hogy kifogytak a mozgósítási bázisból, és egyre kevésbé alkalmas utánpótlás érkezik, aminek a várható harcképessége a frontvonalon pedig csökken.
[00:22:58]Ezt megmássíthatatlan tényként elfogadták, és megpróbáltak találni rá egy választ, és ezt a drónokban találták meg.
[00:23:06]Az biztos, hogy sokkal hatékonyabban használják a drón jellegű eszközeiket.
[00:23:11]megint ne csak a repülődrónokra tessenek gondolni, hanem különböző szárazföldi robot, katonai robotokra is.
[00:23:19]Ez biztos.
[00:23:19]És ez biztos, hogy az oroszok egyenlőre nem tudták lereagálni, de már volt számos olyan pont ebben a háborúban, amikor az egyik fél látványos előnyre tett szert, és a másik nem nagyon tudta ezt lereagálni hosszú ideig.
[00:23:33]És akkor ilyenkor mindig elindult egyfajta várakozás, hogy na akkor most megfordult a háború, vagy ha az oroszoknál volt ez az elén, na akkor most gyorsan vége lesz ennek a háborúnak.
[00:23:45]A az ukránok esetében akkor talán emlékeznek a nézők, akkor beszéltek ilyesmiről, amikor sikeresen támadták, sokszor sikeresen találták el az orosz energetikai létesítményeket, és az oroszok hónapokig nem tudtak erre reagálni, de aztán hónapokkal később már tudtak, és ma már ritkábban kapunk ilyen sikeres ukrán támadásokról hírt, de akkor ott megint felröbbent a lelkesedés, hogy az oroszok ezt nem fogják bírni, és lehet, hogy abban a tempóban nem is bírták volna nagyon sokáig, de tudtak reagálni rá.
[00:24:16]Az orosz előny pedig akkor volt a legnagyobb, amikor az ukránok az égegyett a világot semmit nem tudtak csinálni a káb bombákkal.
[00:24:21]Ez ugye a a buta, de nagyon nagyot robbanó régi szovjet bombákat az oroszok pár ezer dollárból át tudták alakítani precíziós 21.
[00:24:32]századi bombákká, ami egy jelentős fordulat volt, és hosszú ideig az ukránok nem tudtak rá reagálni, és akkor nagyon meggyorsult az orosz előrehaladását.
[00:24:43]Meggyorsult ahhoz képest, hogy egyébként milyen lassan haladnak előre 2022 tele óta.
[00:24:48]Azt az időszakot február és 22 tele óta azt tekintsük a háború kezdeti szakaszának, amikor gyorsabban változtak a dolgok.
[00:24:55]De azóta beht egy egy olyan dolog, hogy lassan haladnak előre az oroszok, nagyon lassan.
[00:25:00]Az ukránoknak lokális sikereik tudnak lenni ellentámadás tekintetében.
[00:25:04]És ez tart a mai napig tulajdonképpen vannak időszakok, amikor az oroszok gyorsabban vannak elő, és ez egybe esett azzal, amikor a káb ellen nem nagyon tudtak az ukránok védekezni.
[00:25:15]Most már kitaláltak valamit, a káb továbbra is hatékony fegyver, de nyilvánvalóan nem segíti annyira az oroszokat, mint eddig.
[00:25:21]Hát rövidre zárva a történetet, a háború automatizálása terén az ukránok egy jelentős előrelépést tettek.
[00:25:29]amely azt a benyomást kelti sok külföldi kommentátorban, hogy most neki kell a zászló.
[00:25:36]A helyzet sajnos nem így van, nem áll nekik a zászló, nem fogják tudni megtörni az orosz lassú előrehaladást.
[00:25:44]Egész egyszerűen azért, mert végsősoron ez egy felőrlő attríciós háború.
[00:25:48]A lokális előnyöket a másik fél minden körülmények között mindig ellensúlyozni fogja tudni egészen addig a pillanatig, amelyik a amíg az egyik fél össze nem omlik.
[00:25:58]Ez addig fog így történni.
[00:26:01]Ez egy ilyen pingpong lesz.
[00:26:02]Hol az egyik fél, hol a másik fél fog előnyben jutni, de a végén valaki el fog fogyni, és 2022 februári óta tudjuk, hogy ki fog ennek a háborúnak a végén elfogyni.
[00:26:12]Ukrajna.
[00:26:12]Ezt egyetlen egy módon lehet megakadályozni úgy, hogyha Ukrajnához csatlakozik több, nem elég egy, több sok európai ország, és ők is felvonulnak a frontra.
[00:26:24]Csak akkor változik meg az attríciós képlet.
[00:26:28]Semmilyen más esélye nincs Ukrajnának, és ezt Kievben 2022 február óta tudják, és erre játszanak.
[00:26:35]Ez az ukrán diplomácia stratégiai célja az, hogy bevonódásra kényszerítsék az európaiak.
[00:26:44]Ugye az európai vezetés, az Európai Unió vezetése látszólag mindent megteszért, hogy Voladimir Zelenski jobban érezze magát és Ukrajnát folyamatosan a támogatásukról biztosít biztosítják.
[00:26:56]Mégis Zelenszké ugye Trumpnak címzett egy levelet.
[00:26:59]Ugye a Rajter az, aki ezt nyilvánosságra hozta, vé megszellőztette, hogy van egy ilyen levél amelyben a segítségét kéri, légvédelmi rendszereket kér.
[00:27:08]Mit gondolsz ezzel kapcsolatosan, hogy azt látjuk, hogy Donald Trump is majd ki fogunk térni Iránra is hamarosan.
[00:27:13]Azzal a konfliktussal van lekötve.
[00:27:16]Mondhatnám azt is, hogy jobban érdekli az, hogy mi történik a Közelkeleten, mint hogy mi történik Ukrajnával.
[00:27:22]Milyen válaszra számíthat Volodimir Zelenski?
[00:27:25]És miért fordul egyáltalán Trumphoz, mikor rendszeresen elmondta az új, hát most már több mint egy éve hivatalban lévő amerikai adminisztráció, hogy ők ebből ki akarnak szállni?
[00:27:38]Hát a writer sticket nem láttam.
[00:27:38]Én ezt a levelet az X-en láttam, ahová Zelenski rakta ki maga.
[00:27:42]Tehát elképzelhető, hogy ez már azután történt, hogy a Wittersben megjelent, de mindenesetre az ukrán elnök nem titkolja egyáltalán, hogy küldött egy ilyen levelet Donald Trumpnak.
[00:27:52]Nem.
[00:27:54]Tehát valószínűleg politikai nyomást próbál gyakorolni az Egyesült Államok elnökére, ami egy olyan szintű diplomáciai baklövés, amelyet nem gondoltam volna, hogy Zenecki el fog követni, de ez visszajájára fog ütni.
[00:28:07]Tehát Donald Trump nem szereti azt, a palira veszik, és nem szereti azt, amikor a sajtón keresztül próbálnak rá, főleg nem, ha külföldiek nyomást gyakorolni.
[00:28:15]Tehát emlékezhetünk arra, hogy Friedrich Merc március környékén talán elutazott Amerikába az iráni háború kitörése után, és megpróbált bolondot csinálni Donald Trumpal és rávenni arra, hogy ha az európaiak segítenek Iránba, de akkor azonnal küldjön fegyvereket az Egyesült Államok Ukrajnába, és csak akkor segítenek, ha Ukrajnában azonnal küld fegyvereket az Egyesült Államok.
[00:28:39]Na ennek az lett a következménye, hogy jelen pillanatban Washington nem hajlandó szóba állni Berlinnel.
[00:28:45]Tehát az ilyen fajta magatartást nem tűri el Donald Trump, de egyébként az Egyesült Államok alapvetően nem szokta ezt eltűrni, főleg nem egy függőségi viszonyban, vele szemben függőségi viszonyban álló országtól.
[00:28:58]És Ukrajnára ez hatványozottan igaz, még Németországnál is sokkal jobbat.
[00:29:02]Tehát ez a kísérlet én azt hiszem, hogy a visszájárra fog elsütni elsülni, de egész egyszerűen nem látok mást, mint egy kísérlet arra, hogy a sajtón keresztül nyomást gyakoroljon Donald Trumpra, hogy Amerikában elkezdjenek azzal foglalkozni, hogy szegény Ukrajna, most mindjárt ukrán civilek százai fognak meghalni, azért, mert Donald Trump nem ad nekik patriot rakétákat.
[00:29:25]Most ott az alapvető félreértés ott van, hogy nem érdekli az amerikaiakat Ukrajna.
[00:29:30]Egyre kevésbé érdekli még a demokratákat is.
[00:29:33]Egész egyszerűen megunták.
[00:29:35]Ukrajnát is megunták, de Zenkét aztán főleg megunták.
[00:29:37]Úgyhogy ezzel nem fog tudni nyomást gyakorolni az elnökre.
[00:29:41]Főleg úgy, hogy Donald Trump nem volt nagyon sikeres az Ukrajna politikájában, de egy dolgot elért, az, hogy lassan, fokozatosan eltávolítsa az Egyesült Államokat ettől a proxi háborútól.
[00:29:51]Technikai értelemben még mindig arról kell beszélni, hogy az Egyesült Államok részese ennek a proxi háborúnak, de alapvetően most már gyakorlatilag csak egy szempontból ez a hírszerzési adatok megosztása.
[00:30:01]A másik ott a Starlink, ami még aminek van még jelentősége, de a Starlinket már nem ingyen bocsátják az ukránok rendelkezésére, hanem a lengyelek fizetnek azért, hogy az ukránok megkaphassák a Starlinket.
[00:30:14]Tehát azt arra már lehet azt mondani, hogy h üzlet, háborúban is van üzlet.
[00:30:18]A fegyverszállítások papíron léteznek, gyakorlatban lényegében leálltak, nyilván nem minden tekintetben, tehát a tüzességi lövedékeket még valószínűleg szállítanak az amerikaiak az európaiaknak, akik megveszik pénzért, és utána ingyen tovább adják az ukránaknak ők, mint európai lőszert, amely amerikai gyártásunk.
[00:30:40]De a fejlettebb rendszerek tekintetében az Egyesült Államok most nem is tud Ukrajnának adni, Európának adni, hogy tovább adja Ukrajnának.
[00:30:47]egész egyszerűen, mert a közelkeleti konfliktus miatt az amerikaiaknak is szüksége van rájuk, meg a térségbeli szövetségeseknek is szüksége van rájuk.
[00:30:57]A izraeli vaskupola is jelentősen meggyengült, mert ugye a vaskupola abból áll, hogy hihetetlen mennyiségű légvédelmi muníció áll tűzre készen azonnal és bármikor a támadás éri Izraelt.
[00:31:09]Azokat szép lassan fogyasztják, merítik ki, azokat pótolni kell.
[00:31:11]És ezek bizony elsősorban olyan légvédelmi eszközök, amikre az ukránoknak is szükségük lenne, például annak érdekében, hogy csökkentsék a kiev elleni várható csapásoknak az intenzitását vagy hatékonyságát, de nem fog tudni az Egyesült Államok adni, még akkor se, hogyha akarna.
[00:31:28]De nem is akar, mert Donald Trump egyébként egy roppantó, idegesítő, makacsfigurának tekinti Volyimir Zeneskét.
[00:31:35]és semmilyen inklinációja nincs arra, hogy segítsen ö az ukrán elnöknek, de nem is tud, ha akarna se, akkor sem tud.
[00:31:42]A közvélemény részéről pedig most már közel sem lenne rajta akkora nyomás, akár mi történik Kievben egyébként, mint lett volna egy évvel ezelőtt.
[00:31:50]És az oroszok meg azért vegyük észre, hogy a legutóbbi csapás Kiev ellen, elsősorban Kiev ellen, ott Ukrajnan máshol is voltak célpontok.
[00:32:00]Közel 1000 muníció repült Ukrajna felé trónoktól egy oresnyikig, és az egész országban végül lett négy civil halálos áldozat, miközben 1000 muníciót lőttek ki az oroszok.
[00:32:13]Tát azt szögezzük le, hogy az oroszok tudnak célozni, és nem a civileket akarják meggyilkolni.
[00:32:17]Ebből indulnak ki Washingtonban is, hogy akármi is következik most Kiev ellen, ott valószínűleg nem lesz olyan borzalom, hogy 10000 civil halt meg.
[00:32:28]Rátérek gyorsan Európára, hogy még jusson időnk Iránra is.
[00:32:30]Friedrich Merc nem először szólal meg azzal kapcsolatosan, hogy hogyan is lehetne Ukrajnát minél gyorsabban integrálni az Európai Unióhoz, még akár úgy is, hogy a csatlakozási tárgyalásokat nem tudják megkezdeni.
[00:32:41]Most is arról beszélt, hogy nem tudják belátható időn belül lezárni a csatlakozási folyamatot, számtalan akadály miatt ide sorolja a tagállamokban zajló vitákat is.
[00:32:49]és úgy fogalmazott, hogy eljött az ideje, hogy merészen tovább vigyük Ukrajna uniós integrációját, és azonnali lépésként innovatív megoldásokat alkalmazzunk.
[00:33:03]Magyarán szólva, az eddigi szabályrendszeren túllépve próbálnak meg olyan megoldást találni, ami Ukrajnát behúzhatja az Európai Unióba.
[00:33:09]Szerbia pedig várakozhat tovább.
[00:33:11]Ez csak idő, vagy ezt csak zárójelven jegyzem meg.
[00:33:15]Tehát mit gondolsz ezzel kapcsolatosan, ezekkel a tervekkel kapcsolatosan?
[00:33:18]Mert hogyha túl innovatív és túl merészek ezek a lépések, azok az Európai Uniónak az egységét is kockáztathatják.
[00:33:27]Azért Szerbiával kapcsolatban egy gyors megjegyzést sokkal jobban megérdemli Szerbia is, meg még Albánia is, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint Ukrajna.
[00:33:34]És hogyha Ukrajna elől érdem dől most el, tehát nem nyilván soha nem is érdem alapján dőlt el.
[00:33:42]Ezt kell sajnos megérteni, hogy itt mindig a geopolitikai meg a gazdasági érdek voltak az elsődlegesek, és itt ezek mastrikti kritériumok meg mit tudom én micsoda, az az papíron meg a sajtóban lobogtatni az volt a cél.
[00:33:52]Gondoljunk bele abban, hogy Görögország csatlakozott az euróhoz.
[00:33:55]Az hogyan?
[00:33:55]Na mindegy.
[00:34:01]A másik dolog, amit azért vegyünk észre, hogy eltűnt Orbán Viktor, ki kell bújni az árnyéka mögö.
[00:34:07]Eddig sem akarták felvenni Ukrajnát, csak egészen mostanáig mindenki szépen bebújt Orbán Viktor árnyékába, és onnan csöndben nézte, ahogy a volt magyar miniszterelnök elmondja nyilvánosan azt, amit egyébként mindenki tud, hogy Ukrajnát nem lehet felvenni az Európai Unióba, azért mert tönkreteszi a gazdaságunkat, tönkreteszi a földművelésünket és tönkreteszi a biztonságunkat.
[00:34:28]És ezért nem lehet felvenni Ukrajnát.
[00:34:29]Most, hogy Orbán Viktor nincs, nem tudja ezt elmondani, valamit ki kell találni.
[00:34:33]És akkor ilyenkor jönnek ezek a mellébeszélések, amelyek a végén érkezik egy nem szavazat azon a zárt körű megbeszélésen, ahol végül is a döntésnek meg kéne születnie.
[00:34:44]És akkor Friedrich Merc néz nagy szemekkel, hogy úristen, most mi történt?
[00:34:47]Az történt tisztert kancellár, hogy fel kellett volna mérnie korábban is, hogy Ukrajnát nem lehet felvenni az Európai Unióban, mert nem lehet és kész.
[00:34:56]Most kitalálni erre egy pótmegoldást, hogy átmatricázzuk az ukránurópai viszonyt és azt mondjuk, hogy társult tag Ukrajna, az meg egy olyan dolog, hogy nagyon sokan, akik tisztában vannak azzal, hogy Ukrajnát nem lehet felvenni az Európai Unióba, úgy fogják ezt megítélni, hogy ez egy kiskapu, amin keresztül be akarják szuszakolni az Európai Unióba, és ezért nem.
[00:35:18]Azok meg, akik ténylegesen fel akarják venni Ukrajnát az Európai Unióban meglátják ezt a matricát, hogy társult tagság, azt fogják mondani, hogy mi ez?
[00:35:26]Kérem szépen, négy évig ontották a vérüket Európáért, az európai értékekért, az európai szabadságért, az európai demokráciáért, és te ezzel akarod kiszúrni a szemét.
[00:35:36]Úgyhogy Friedrich Merc annak ellenére, hogy egy komoly felnőtt férfi, akinek jelentős múltja van a politikában is, meg Black Rock azért nem óvodások gyülekezete.
[00:35:50]Egyszerűen nagyon rosszul mérte fel ezt a helyzetet, mert kitalált egy olyan jav javaslatot, ami megvalósíthatatlan és mindenkinek rossz.
[00:35:57]Erre mit mondjan az ember?
[00:35:59]Nem véletlen az, hogy a CDU-ban elindult az a pletyka, hogy le akarják cserélni Friedrich Mercet az ilyen dolgok miatt?
[00:36:07]Irán, hadd kérdezzelek akkor Iránnal kapcsolatban is.
[00:36:09]Az a helyzet, hogy én tegnap este néztem meg ugye a híreket, hogy mi történhet, és látom, hogy ma reggelre azok már teljesen felülíródnak, úgyhogy azért is kérdezem frissen azt, hogy te most hogyan látod ennek a helyzetnek a a a kimenetelét.
[00:36:20]Május 28-án 12:30 per van.
[00:36:24]Most hangoznak el a következő mondatok.
[00:36:27]Tehát mi lesz?
[00:36:30]Mertogy itt ugye Amerika a tegnapi nap folyamán meg úgymond megelőző csapásokat mért Banderabbasra és ott mellette egy-két kikötőre, ami ugye Iránhhoz tartozik.
[00:36:39]Most azt láttam, hogy Irán újabban drónokat lőtt ki, miközben arról szóltak a hírek egészen eddig, hogy órákon belül béke történhet.
[00:36:49]Valahogy ez a béke, ez mindig két naptávolságra van.
[00:36:53]volt még egy ilyen dolog, talán a a fúziós erőmű, ugye a fíziós erőműveink vannak, tehát meghasadásra épülő erőműveink, amik veszélyesebbek lennének, mint a fúziós erőművek, amelyek több energiát is termelnének, csak valahogy mindig két-három évre vagyunk attól, hogy működőképes legyen a technológia.
[00:37:13]Na most így két-három napra vagyunk mindig az iráni békétől mindig.
[00:37:19]És attól tartom, hogy ez így is fog maradni.
[00:37:20]Nem tudom, hogy mikor fognak aláírni egy papírt, de alá fognak írni egy papírt.
[00:37:25]Júniusig alá kell írni egy papírt.
[00:37:28]Megint csak nem tudom megmondani, hogy június hányadik-áig, mert az amerikai belpolitikában is káosz van, de jelen pillanatban ez a háborúnak ez egy ilyen jogi limbóban van ez a konfliktus iránnal, mert háború is meg nem is kell is hozzá felhatalmazás, kongresszusi felhatalmazás, még nem is kell hozzá kongresszusi felhatalmazás, de ezt valahogy el kéne dönteni júniusban, mert egy technikai megoldással tolták ki a republikánusok ennek a kérdésnek erre vonatkozó szavazást júniusig.
[00:37:55]június hányadik-áig, azt megint nem tudjuk, de nem július lesz belőle, hanem június.
[00:37:59]Tát valamikor valamilyen papírt alá kéne írni, hogy mi lesz ez a papír, rengeteg kiszivárogtatás volt a sajtóban, és én arra biztatnék mindenkit, hogy ezeket teljesen ignorálja.
[00:38:10]Nem tudjuk, hogy mi van készülőben.
[00:38:14]Egész egyszerűen, amik, mert amikor ennyi kiszivárogtatás van minden oldalról és mindenféle szándékok, akkor az teljesen összekavarja, összezavarja az információs teret, és és esélyünk sincs arra, hogy eldöntsük, hogy mi a valós, meg mi a nem valós.
[00:38:27]Az amit tudunk az, hogy az Egyesült Államok és Izrael ragaszkodni fog ahhoz, hogy Irán ne gyártson nukleáris fegyvereket, atomfegyvereket.
[00:38:36]És tudjuk azt, hogy Irán minden áron és minden körülmények között atomfegyverre fog törekedni, mert nézzünk körül, semmi más nem biztosíthatja Iránt biztonságát, mint az atomfegyver.
[00:38:47]Az egy más kérdés, hogy hosszú távon az sem lesz majd jó Iránnak, de mostan rövidtávon gondolkoznak, mert rövid távon kell túlélni.
[00:38:56]És ez az ellentét, ez kibékíthetetlen.
[00:38:58]Hogy ezt milyen papírral fogják letakarni, azt egyelőre nem tudjuk, de hamarosan lesz egy olyan papír, ami ezt az ellentétet eltakarja, és akkor egy ideig lesz egy olyan tűzszünet, amit akár hosszútávónak is tekinthetünk.
[00:39:12]Minimum hónapokig fog tartani, de könnyen lehet, hogy két-három évig, de ez alatt az időszak alatt, amíg tűzszünet van, Irán dolgozni fog az atomfegyveren.
[00:39:20]Izrael kémkedni fog Iránban, hogy megállapítsa, hogy hol tartanak.
[00:39:25]És amikor túl közel kerülnek, akkor ki fog újulni a konfliktus, megint le fogják zárni a szorosokat, megint baj lesz a az energiaellátása, és ez beláthatatlan ideig fog folytatódni.
[00:39:36]Tehát egészen addig, amíg vagy összeomlik az iránni iráni politikai rendszer, vagy sikerül nekik legyártania az atombombát.
[00:39:46]Ez a két végkifejlett van.
[00:39:46]Az kettő közül az egyik fog bekövetkezni, hogy mikor.
[00:39:50]Ezt most megjósolhatatlan, de biztos, hogy nem néhány éven belül.
[00:39:56]Nem, nem lesz már időnk most ebbe nagyon részletesen belemenni, de az, hogy a hormozis szoros lezárásra került, mindaz, ami ott történik, mindaz az energiaválság és az azt követő pénzügyi válság, amit kivált k vált és ki fog váltani a következő hónapokban, globális szinten az, ami ott történik, az egyébként geopolitikai változásokkal is együtt jár, és látjuk-e azt, hogy milyen irányba?
[00:40:18]Igen.
[00:40:18]Mivel nagyon sok időnk nincs, a legfontosabb a csövön érkező energia lesz a megbízható.
[00:40:23]a tengeren szállított energia az drága lesz és megbízhatatlan.
[00:40:28]Azért, mert látva ezt a ezeket a fejleményeket, általában a tengeri szállítás, nem is csak az energia, annak a zára emelkedni fog, a költségei emelkedni fognak, mert a biztosítási költségek meg fognak nőni, nem történhet másképp.
[00:40:40]Akkor ez azt jelenti, hogy a szárazföldi kereskedelem fog prioritásba, előnybe kerülni.
[00:40:45]Az energia viszonylatában ez azt jelenti, hogy csövön kell, hogy érkezzen az energia, ami pedig felértékeli Oroszország szerepét és még inkább sarokba szorítja Európát egyrészt.
[00:40:56]Másrészt pedig én számítanék arra, hogy esetleg akár a szíriai háború is kiújulhat, mert biztos, hogy most már elkezdenek azon gondolkozni mindenhol, hogy bizony a közelkeletről is lehet ám csatornát húzni Európába, csak Szírián keresztül kell, és ott lesznek ellenérdekelt felek.
[00:41:16]Nagyon szépen köszönöm Koska Zoltának, hogy eljött.