Széthullik az Európai Unió a brutális energiaválság miatt? – Rajcsányi Péter
- Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása a történelem legnagyobb globális energiabiztonsági kihívását idézte elő, átrendezve a világgazdasági és geopolitikai szerkezeteket.
- Oroszország a konfliktus nyertese: a szankciók ellenére diszkontáron szállít olajat Kínának és másoknak, havonta kb. 10 milliárd dollár nettó bevételre szert téve.
- Kína dupla hasznot húz: olcsóbban jut orosz olajhoz, majd a feldolgozott termékeket világpiaci áron értékesíti a régióban, miközben erősíti regionális befolyását.
- Az öböl menti országok a legnagyobb vesztesek: a lezárt szoros miatt nem tudnak exportálni, így óriási bevételkiesést és súlyos élelmiszerhiányt szenvednek el.
- A globális dél elfordul a Nyugattól, mert onnan semmilyen energetikai vagy pénzügyi segítséget nem kap, így kénytelen Oroszországra és Kínára támaszkodni.
- Az EU a legnagyobb vesztes: három hónap alatt 45 milliárd euró többletköltséget fizetett az energiáért, pontosan annyit, amennyit Ukrajnának ígért erre az évre.
- Az EU „bezáródott” az USA–Kína–Oroszország háromszögbe, és nincs kibontakozási lehetősége kereskedelmi, geopolitikai és energetikai téren.
„Az Európai Unió bezáródott ebbe a Egyesült Államok, Kína Oroszország háromszögbe, és nincs kibontakozási lehetősége.” – Rajcsányi Péter
- Az EU-n belül három törésvonal rajzolódik ki az energiabeszerzés mentén (déli, keleti, északi), ami a központosított uniós modell végét jelzi.
- A júniusi EU-csúcson Ukrajna és az energiaválság lesz a fő téma, de a belső politikai válság és a német–olasz–török tengely erősödése aláássa a bizottság tekintélyét.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés: az iráni háború és az energiaválság
A beszélgetés kiindulópontja a február elején kitört iráni háború, amelyet már a kezdetekkor olyan eseménynek tartottak, ami akár rövid idő alatt is súlyos gazdasági és energetikai következményekkel járhat Európára és az egész világra nézve. A konfliktusnak egyelőre nem látszik a vége, az energiaválság pedig „becsomagolt állapotban” érkezik azokba a régiókba is, ahol még nem érezték a hatását. A műsorvezető, Fekete Rita és vendége, Rajcsányi Péter azt vizsgálják, milyen gazdasági, geopolitikai és katonai következményei lehetnek ennek a válságnak, különös tekintettel az Európai Unióra.
Rajcsányi Péter az IMF megállapítását idézi, amely szerint ez „a történelem legnagyobb globális energiabiztonsági kihívása, amely világgazdasági és geopolitikai szerkezeteket egyaránt érinti és átrendezi”. Ez a minősítés önmagában is jelzi a helyzet súlyosságát, hiszen az 1970-es évek olajválságai is jelentős változásokat hoztak.
„A történelem legnagyobb globális energiabiztonsági kihívása, amely világgazdasági és geopolitikai szerkezeteket egyaránt érinti és átrendezi.” – Rajcsányi Péter az IMF-et idézve *
Történelmi párhuzam: az 1970-es évek olajválsága
Rajcsányi felidézi a korábbi olajválságok három fő következményét: elindították a globalizációt és a globalizmus ideológiáját, multilaterális intézményeket hoztak létre vagy erősítettek meg (mint az OPEC), és alapvetően átrendezték a nemzetközi pénzügyi rendszert. A petrodollár-rendszeren keresztül az 1970-es évek válsága alapozta meg az Egyesült Államok későbbi pénzügyi hatalmát. A mostani energiaválság azonban a meglévő törésvonalakat felerősíti, és a korábbi liberális világrend problémáit drámaian megnöveli.
Az Egyesült Államok helyzete
Bár az USA energiaexportőr és gyakorlatilag önellátó, mégsem marad érintetlen. Az olajexportőrök jövedelemtöbbletre tesznek szert, míg a fogyasztók többet fizetnek – ezt jól mutatja a benzinár emelkedése: gallononként 2,4 dollárról 5 dollárra nőtt az ár. Összehasonlításképpen: Norvégiában (szintén exportőr) 8,9 dollár, Németországban (importőr) 9,9 dollár egy gallon benzin. Ez rögtön szemlélteti, hogy az exportőrök és importőrök között jelentős jövedelemátcsoportosítás zajlik világméretekben.
Oroszország: a konfliktus nyertese
Oroszország a világ egyik legnagyobb energiaexportőre volt, és bár szankcionálták, az iráni konfliktus miatt hiány támadt a világpiacon, különösen Ázsiában és Kínában. Irán korábban 15-20%-ban látta el ezeket az országokat olajjal, ez a forrás kiesett, ráadásul a Hormuzi-szoros lezárása miatt az öböl menti országok exportja is leállt. Oroszország belépett a piacra, és bejelentette, hogy bárkinek szállít, elsősorban Kínának, méghozzá 15-20%-os diszkonttal. Az USA először csak a már tengeren lévő orosz tankerekre oldotta fel a szankciókat, majd a helyzet romlásával gyakorlatilag minden orosz szállítmányt engedélyezett.
Oroszország így havonta körülbelül 10 milliárd dollár nettó bevételre tesz szert a Kínán kívüli eladásokból, három hónap alatt ez minimum 30 milliárd dollár. Kínával jüanban számolnak el, ami bizonyos veszteséget jelent Oroszországnak, de így is jelentős a haszon. Rajcsányi becslése szerint Oroszország eddig összesen mintegy 50 milliárd dollárt keresett az iráni konfliktuson.
Ukrajna eközben dróntámadásokkal próbálja megzavarni az orosz tankerek forgalmát a Földközi-tengeren, a Kaszpi-tengeren és az Északi-tengeren is. Ez üzenet a partnereknek és Oroszországnak, és tovább eszkalálja a háborút. Az USA és Ukrajna viszonya folyamatosan romlik: Zelenszkij könyörgő levelet írt Trumpnak és a kongresszusnak, de a jóváhagyott 400 millió dolláros támogatás első, 100 milliós részlete csak alkatrészekre és karbantartásra szolgál, nem pedig új fegyverekre. Ukrajna nem fogadja el az amerikai békejavaslatot, Európához fordul, és megpróbálja eladni drónelhárítási tapasztalatait az öböl menti országoknak – ám a gyártási kapacitások felfuttatása legalább egy évet vesz igénybe.
Kína: dupla haszonnal jár
Kínát nem sikerült megszorongatni az iráni háborúval, mert Oroszország mindent pótol diszkontáron. Kína így olcsóbban jut olajhoz, feldolgozza, és a régióban (Malajzia, Vietnám, Laosz stb.) világpiaci áron értékesíti a termékeket. Ezzel kétszeresen is nyer: egyszer a 20%-os diszkonton, másodszor a világpiaci ár emelkedésén. Emellett Kína erősíti regionális hálózatát, amire az USA a KOD (valószínűleg az AUKUS vagy a QUAD) keretében reagál: Ausztrália, Japán és az USA megosztja egymással a térségre vonatkozó összes hírszerzési adatot, ami Kína fokozott megfigyelését jelenti.
Kína ugyanakkor visszafogja ipari termelését is, tartalékol, mert nem tudni, meddig tart a válság. A műtrágya-alapanyagok (karbamid) exportját is korlátozza, részben azért, mert ezek a lőszergyártáshoz is nélkülözhetetlenek, és a háborús kereslet miatt nem akarnak hiányt kockáztatni. Kína és Oroszország egyaránt azt kommunikálja, hogy egy héten belül tudnak szállítani, amint a tartalékokat kieresztik.
Az öböl menti országok: jelentős vesztesek
Az öböl menti országok óriási exportjövedelem-kiesést szenvednek el, és a Hormuzi-szoros lezárása miatt élelmiszerhiány alakul ki – egyes becslések szerint terméktől függően 40-120%-os hiány. A korábban jólétben élő országokban korlátozni kell a fogyasztást, a külföldi gazdagok elhagyják a térséget, a turizmus drasztikusan visszaesik. Ráadásul a termelőkutak leállítása és újraindítása rendkívül költséges, így a későbbi helyreállítás is jelentős terheket ró rájuk. Az öböl országai tehát – a korábbi olajválságokkal ellentétben – most nem tudják kihasználni az energiaválságot, mert egyszerűen nem tudnak szállítani.
A globális dél elfordul a Nyugattól
Afrika, a kisebb ázsiai országok és részben Dél-Amerika számára az energiaválság súlyos következményekkel jár. Ezek az országok nem tudják megfizetni a megemelt árakat, adósságszolgálati rátájuk magas, tartalékaik nincsenek. Aki nyersanyaggal rendelkezik, az eladhatja azt, de a bányák jelentős része kínai befolyás alatt áll. Kína hitelt nyújt, rövid távon kedvezőbb feltételekkel, mint az IMF, hosszú távon viszont erősebb függést eredményez.
A globális dél országai ezért nem fordulnak szembe Oroszországgal és Kínával, mert tőlük remélnek olajat és mezőgazdasági termékeket. A Nyugattal szemben viszont kritikusak, mert onnan semmiféle segítséget nem kapnak: sem LNG-t, sem pénzt a megemelt árak kifizetéséhez, sem beruházásokat. Alexander Stubb finn elnök könyve és davosi előadása a globális dél megnyeréséről mára teljesen irrelevánssá vált. Hasonlóan kudarcot vallott Mark Carney kanadai miniszterelnök koncepciója a középhatalmak összefogásáról – a középhatalmak kétségbeesetten küzdenek egymással az energiáért, és senki nem hajlandó együttműködni, ha nincs közvetlen haszna belőle.
„A globális dél azt mondta, hogy nem bízom meg ebben a fejlett világban. Már múltkor se nagyon bíztam benne, de most aztán végképp nem bízom meg benne.” – Rajcsányi Péter *
Az Európai Unió: a legnagyobb vesztes és a bezáródás csapdája
Az EU fizeti a legtöbbet az energiáért. Norvégia kapacitásai 100%-ban kihasználtak, az amerikai LNG a felhasználás 45-46%-át adja, a többi az öbölből érkezne – de onnan most nem jön. Európa csak úgy tud más forrásokat bevonni, ha többet fizet értük. Ursula von der Leyen korábban 25 milliárd eurós többletköltségről beszélt a már megszerzett energiára vonatkozóan, és a szakértők szerint további legalább 20 milliárd eurót tesz ki az újonnan beszerzett források felára. Három hónap alatt tehát az EU 45 milliárd eurót költött az energiaválság miatt – pontosan annyit, amennyit erre az évre Ukrajnának ígért. A pénzügyi mozgások is az EU ellen dolgoznak: a dollárba és a svájci frankba menekülő tőke gyengíti az eurót, ami tovább növeli a költségeket.
Rajcsányi szerint az EU „bezáródott” az Egyesült Államok–Kína–Oroszország háromszögbe, és nincs kibontakozási lehetősége. Ezt a bezáródást négy tényező okozza:
- Kereskedelmi bezáródás: az USA vámmegállapodása még nincs lezárva, és ha az EU hozzányúl, bilaterális tárgyalásokba megy át, ami az EU-t mint intézményt megkerüli.
- Geopolitikai bezáródás: az USA átpasszolta az ukrán konfliktus folytatását vagy lezárását az EU-nak, amely kénytelen foglalkozni vele, miközben az USA a saját útját járja.
- Kereskedelmi bezáródás Kínával szemben: az EU exportorientált intézmény, de ha központilag összevesz Kínával, nem tudja eladni a termékeit, miközben az egyes tagállamok külön üzleteket kötnek.
- Energetikai bezáródás: az EU nem energiafüggetlen, az orosz források helyett most az USA-tól és az öböltől függ, és még akkor sem vásárol iráni olajat, amikor az USA néhány napra felfüggeszti a szankciókat – Kaja Kallas bejelentette, hogy az EU fenntartja a szankciókat.
„Az Európai Unió bezáródott ebbe a Egyesült Államok, Kína Oroszország háromszögbe, és nincs kibontakozási lehetősége.” – Rajcsányi Péter *
Kitörési kísérletek és kudarcok
Az EU próbálkozik a megmaradó csatornákon, de ezek is korlátozottak:
- Mercosur-egyezmény: a 110 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom ellenére a Mercosur exportjának 80%-át Brazília adja, Argentína 12%-át, de utóbbi teljesen az USA kezében van a 425 milliárd dolláros hitel miatt. Brazília mezőgazdasági exportja pedig minőségi problémákkal küzd (szalmonellás csirke, vírusos marha, hormonkezelt termékek), ami presztízsveszteséget okoz, és az európai mezőgazdaság ellenállását váltja ki.
- Mexikó: a 85 milliárd dolláros kereskedelemben 20 milliárdos EU-többlet van, de Mexikó exportjának 80%-a az USA-ba megy, importjának 45%-a onnan jön, Kína 21%-ot ad. A kínai autók elárasztották a mexikói piacot, így az európai autók drágábban nem versenyképesek.
- Kanada: itt lehet némi mozgástér, de Kanada legfontosabb partnere az USA, és ha „nagyon ugrál”, az USA biztonsági fenyegetésekkel és Alberta elszakadási törekvéseivel válaszol.
Az EU belső törésvonalai és a központosítás kudarca
A júniusi EU-csúcs tétje, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. Az EU vezetésében három német szereplő van (a bizottsági elnök, a néppárti frakcióvezető és a német kancellár), de nincs közöttük összhang. Ha Friedrich Merz nem lép fel kritikusan, és nem változtat az EU magatartásán, a német gazdaság tönkremegy, a CDU/CSU megbukik, és az AfD – jelenleg Németország legnagyobb pártja – kormányzati szerephez jut. Az AfD rendkívül kritikus az EU vezetésével szemben, és naponta bírálja Von der Leyent.
Kialakulóban van egy német–olasz–török tengely, amely az EU vezetésével szemben lép fel. Giorgia Meloni személyesen közölte Von der Leyennel, hogy alkalmatlan az EU vezetésére. Bár a Maastrichti szerződés értelmében a bizottsági elnököt nehéz megbuktatni, a cél az, hogy az EU vezetése valóban hivatalnokként működjön, és a nemzeti kormányok által jóváhagyott intézkedéseket hajtsa végre.
Az energetikai érdekek mentén három-négy törésvonal rajzolódik ki:
- A déli csoport (Olaszország, Törökország) Líbiát, Algériát és a török áramlatot akarja bevonni.
- A kelet-európaiak vissza akarnak térni az orosz energiához, mert máshonnan nem tudják beszerezni – a török vezetéken keresztül kazah, orosz, azeri forrásokból.
- Az északi csoport (Norvégia, Lengyelország, balti államok) a norvég energiára és az LNG-re épít, Hollandia elosztóközpontként működik.
Ezek a törésvonalak véglegesek, és a központosítási koncepció, amelyet az elmúlt 8-10 évben erőltetett az Európai Bizottság, „kezd a kukába menni”. Ilyen helyzetben nem lehet egységes piacot teremteni, mert mindenki máshonnan szerzi az energiát, közvetlenül fizet érte, és nem járul hozzá központi tartalékokhoz. Nincs közös pénzügyi rendszer sem.
„Minél tovább tart az energiaválság, annál mélyebbek ezek a törések.” – Rajcsányi Péter *
Kilátások: a júniusi EU-csúcs
A június 18-19-i uniós csúcson Ukrajna, az energiaválság és más fontos témák is napirenden lesznek. A beszélgetés végén a műsorvezető megköszöni Rajcsányi Péter részvételét, és jelzi, hogy figyelemmel fogják kísérni a csúcs fejleményeit.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Carni” – a szövegben „a Carninak a a koncepciójára, hogy a középhatalmak fogjanak össze egymással” szerepel. Valószínűleg Mark Carney kanadai miniszterelnökről van szó, aki a középhatalmak összefogását szorgalmazta, de a név torzult.
- „Alexander Stub” – a szövegben „Alexander Stubnak a Finn elnöknek egy könyve” szerepel. A finn elnök Alexander Stubb, a név valószínűleg elírás.
- „Mastrichti jeg egyezmény” – a Maastrichti szerződés torzult alakja, a kontextus alapján egyértelműen azonosítható.
- „Kaja Kallas” – a szövegben „Kaja Kallas közli, hogy mi fönntartjuk a szankciókat Iránnal szemben” szerepel. Kaja Kallas észt miniszterelnök, az EU külügyi főképviselője, a név helyesen szerepel, de a keresztnév „Kaja” alakban írva szokatlan (a helyes „Kaja” vagy „Kaja”? – valójában Kaja Kallas a hivatalos név, így ez nem hiba, de a szövegben „Kaja” szerepel, ami megfelel a valóságnak).
- „Merkos” – a Mercosur dél-amerikai kereskedelmi blokk torzult rövidítése.
- „Fonder Leen” – Ursula von der Leyen nevének torzult alakja.
- „hormózis szoros” – a Hormuzi-szoros torzult írásmódja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Megkérek minden rendszeres nézőt és hallgatót, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:06]És nagy szeretettel köszöntöm a stúdióban Rajcsányi Pétert.
[00:00:10]Történ üdvözlön kedves itt a nézőket, hallgatókat.
[00:00:13]Úgy szintén itt az év elején ugye a februári hónap elején kitörte az iráni háború, konfliktus.
[00:00:20]Azt sokan előrejelezték már akkor, hogy akár egy pár napos vagy egy-két hetes konfliktusnak is nagyon komoly hatásai lesznek a gazdaságra vagy az energetikai helyzetre, tehát az az energia helyzetünkre akár Európának is, de globálisan is ki fog hatni.
[00:00:35]Most ott tartunk, hogy egyelőre nem látjuk a végét ennek a konfliktusnak, és az energiaválság pedig meg van ígérve jóformán becsomagolt állapotban, hogy érkezni fog azokra a régiókra is, helyekre is, ahova még nem érkezett meg.
[00:00:50]van, ahol már nagyon komolyan érzik ennek a hatását.
[00:00:52]Európában valószínűleg fogják a következő hónapokban.
[00:00:54]És az lenne a témánk ma, hogy ennek az energiaválságnak milyen gazdasági, geopolitikai, katonai ö következményei lehetnek.
[00:01:07]Nyilván globálisan is beszélhetünk erről, de kifejezetten az európaira európai unióra vonatkozóan.
[00:01:14]Igen, hát ez egy nem akármi ez a jelenlegi energiaválság.
[00:01:16]Ugye magáról a háborúról meg annak a dolgairól beszélgettünk már korábban.
[00:01:21]Én hadd idézzem a az IMF-nek a megállapítását az energiaválságra vonatkozóan, azt mondja, hogy a történelem legnagyobb globális energiabiztonsági kihívása, amely világgazdasági és geopolitikai szerkezeteket egyaránt érinti és átrendezi.
[00:01:42]Szóval azért ha az IMF ezt így fogalmazza meg, akár akkor tényleg nem akármiről van szó, hiszen 1970-es években, 73-ban vagy 79-ben már egyszer volt egy jelentős olajválság, amiről tudjuk jól, hogy hogy milyen következményekkel járt.
[00:01:57]Nem akarom összehasonlítani most a a régit az újjal, mert az nagyon sok elemet jelentene, de hadd mondjam azt, hogy a réginek alapvetően három következménye volt.
[00:02:09]egyszer az, hogy megindította a global globalizálódást, és hát persze ennek megfelelő utána a globalizmus ideológiáját is előszedte valahogy létrehozott multilaterális intézményeket és azoknak a szerepét megerősítette.
[00:02:24]Hát többek közt mondjuk az opeket, ami hát kifejezetten az olajtermelőknek a gyesülete, és hát egyúttal átrendezte a nemzetközi pénzügyi helyzetet rendkívül jelentős mértékben.
[00:02:37]Tulajdonképpen ha azt nézzük, hogy az Egyesült Államok pénzügyi hatalma hogyan és miként alakult a második világháború után, akkor azt kell mondani, hogy a 70-es évek olajválsága a petrodollárokon keresztül alapozta meg az Egyesült Államok későbbi pénzügyi hatalmát.
[00:02:56]Tehát mondjuk ez volt a helyzet akkor, és hát ez ugye relatíve nyugalomba jutott egy darabig.
[00:03:06]liberális szabályokon alapuló világrend, pénzügyi hatalom, olaj áramlik, jön, megy, nincs nagy probléma.
[00:03:16]Na most az egy más kérdés, hogy közben megjelennek egyéb törésvonalak azért ebben a a világrendben, de azok a problémák, amelyek idáig megjelentek, azok rettenetes módon hogy mondjam, megnagyobbodnak az energiaválság következtében.
[00:03:32]Ugye az első reagálása az energiaválságra mindenkinek az volt, hogy hát na jó, hát akkor nézzük, hogy hát ki fizet többet, ki fizet kevesebbet, kinek mibe kerül ez az egész dolog.
[00:03:43]De jó.
[00:03:43]Nézzük meg ezt, induljunk ki ebből, és akkor minden alkalommal majd mondom azt, hogy az adott szereplő ö helyzetéből milyen geopolitikai, geostratégiai következmények jönnek létre.
[00:03:57]Tehát mindjárt nézzük meg konkrétan, hogy mikor mi történik.
[00:04:02]Hát induljunk az Egyesült Államokból.
[00:04:04]Ugye ő robbantotta ki Izraellel együtt ezt a konfliktust.
[00:04:09]Az Egyesült Államok az energiaexportőr és hát lényegében energia önellátó.
[00:04:16]Tehát feltételezhetnénk, hogy hogy őt nem érinti ez a dolog különösképpen.
[00:04:21]Valójában azonban mégiscsak érinti, mert ha megnézzük a belső helyzetet az Egyesült Államokon belül, akkor azt látjuk, hogy az olajexportőrök jövedelem többletre tesznek szert.
[00:04:35]Ezzel szemben a fogyasztók, az energiafogyasztók, azok többet fognak fizetni az Egyesült Államokon belül is.
[00:04:44]De hát ezt mindjárt lehet látni, ugye leginkább a a benzinár mozgásánál, ahol már ugye múltkor is mondtam, hogy a 2,4 dollár per galonról simán fölment 5 dollár per galonra az ár.
[00:04:57]Na most azért mindjárt egy első összehasonlítás.
[00:05:03]Az Egyesült Államok helyzete és mások helyzete.
[00:05:07]Norvégia szintén energieexportáló.
[00:05:10]Mibe kerül egy gallom benzin?
[00:05:10]8,9 dollár.
[00:05:16]Majdnem duplája az amerikainak.
[00:05:19]Németország olajimportáló.
[00:05:22]Mibe kerül egy galombenzin?
[00:05:22]9,9 dollár, ugye?
[00:05:28]Tehát mutatja rögtön a különbséget, hogy hogy eleve az, hogy valaki olajexportáló vagy energiaimportáló, ez azonnal egy jelentős jövedelem átcsoportosítást tesz lehetővé, és világméretekben is arról van szó, hogy az olajexportálók jövedelem többletre tesznek szert, amit az olyan olajimportálók fizetnek meg, ha meg tudnak fizetni.
[00:05:58]majd erre rátérünk, hogy hogy van, aki nem tudja megfizetni.
[00:06:04]Na, a következő szereplő, aki ugye nincs benne a dologban, de mégis jelentős szereplő, Oroszország.
[00:06:11]Ugye Oroszország a világ egyik legnagyobb energieexportáló országa volt.
[00:06:17]És ha nincs szankcionálva, akkor változatlanul az.
[00:06:24]Mi történik a iráni konfliktus kapcsán.
[00:06:28]Most hagyjuk azt, hogy mennyire szövetségesek, mennyire nem szövetségesek.
[00:06:31]Ezek külön kérdések.
[00:06:31]Csak kifejezetten az energiaügyre koncentrálva ö hiány támad az olajból és a gázból a világpiacon.
[00:06:46]hiányt támad az ázsiai térségben, és azon belül Kínában is, hiszen a Közelkelet Irán 15-20%-ban látta el ezeknek az országoknak az olaj és főleg olajszükségletét.
[00:07:03]Na most ez kiesett, ugye?
[00:07:03]Plusz hát a az öbölmenti országok exportja is leállt amiatt, hogy a hormózis szorost lezárták és akkor belép olasz Oroszország.
[00:07:13]azt mondja, hogy bárki vásárolhat tőlem, mindenkinek szállítok.
[00:07:20]Olyan hátterem van, hogy mindenkinek tudok szállítani.
[00:07:23]Hát elsősorban természetesen szállítok a legfontosabb szövetségesemnek, Kínának.
[00:07:30]És szállít mindazt, ami kiesett Kína importjából, azt Oroszország leszállítja.
[00:07:40]Kína meg jól jár vele, mert ezen a szállításon van körülbelül egy olyan 15-20%os diszkont.
[00:07:50]Tehát Oroszország annak érdekében, hogy mennyiségben eladhasson, és ezért bruttó jövedelemre tegyen szert, hajlandó veszteséget is, hát kvázi veszteséget fölvállalni a diszkont ár miatt.
[00:08:07]Tehát ebbe a szempontba, na most ráadásnak ugye miután a nemzetközi piac nagyon megbillen, hát az Egyesült Államok azt mondja, hogy hát jó, hát akkor az oroszokkat felmentjük a szankció alól, és akkor szállítsalak.
[00:08:21]Hát elsődlegesen azt szállítsák el, ami a már a tankerekben van valahol a tengereken.
[00:08:27]Tehát ezeket nem szankcionáljuk, tovább szállítsák le, jövedelmet vágják zsebre, majd a második menetben, miután a helyzet nem javul, sőt inkább romlik, azt mondja, hogy olyan mindegy, szállítsanak, amit akarnak.
[00:08:41]Az ujat is szállíthatják.
[00:08:45]Tehát nem csak azt, ami már kint van a tengeren, hanem lepakolhatják az ujjat is a tengerbe, elindíthatják, mehet.
[00:08:49]Ez jó, persze most azért Oroszország is már óvatosabb, tehát fölhasználja még mindig ezt a szellem flottát, de azért a a legfontosabb szállítmányokat, azokat már nemzetközileg biztosítja.
[00:09:07]Tehát ott azért többet fizet, mint korábban fizetett.
[00:09:12]Tehát azt kell látni, hogy hogy Oroszország tényleg annak érdekében, hogy megint visszatérjen a nemzetközi energiaéletbe, hajlandó ezeket a relatív veszteségeket elszenvedni annak érdekében, hogy tényleges jövedelemre tegyen szert.
[00:09:28]Mennyi ez a jövedelem?
[00:09:28]Hát ez havonta körülbelül 10 milliárd dollár nettó.
[00:09:35]Ugye most már harmadik hónapja tartunk.
[00:09:38]Ez 30 milliárd dollár minimum, ami a Kínán kívüli bevételt jelenti.
[00:09:43]Nem tudjuk, hogy Kína mennyit fizet és mennyit szállított neki Oroszország, de feltételezhető, hogy hogy legalább egy 20 milliárd dollár értékben.
[00:09:54]Jó, itt itt juanba megy az elszámolás, tehát itt is van bizonyos vesztesége megint Oroszországnak, hiszen a UNT nem tudja úgy konvertálni, mint a dollárt nem tudja úgy fölhasználni, de azért azért keres az ügyen.
[00:10:07]Nagyon sokat keres az ügyen.
[00:10:10]Tehát szumma szummárum azt lehet mondani, hogy idáig Oroszország körülbelül 50 milliárd dollárt keresett ezen a iráni konfliktuson.
[00:10:19]viszont ugye itt azért nagyon sok olyan hír volt az elmúlt hetekben is, meg hónapokban is, hogy dróntámadásokkal igyekeztek ezeket a tankereket eltalálni ugye ukrán részről és ezzel egyfajta bizonytalanságot is létrehozni, hogy azért ez üzenet nyilván a partnereknek és Oroszországnak is, hogy nem eszik olyan forrónekását.
[00:10:37]Persze, persze.
[00:10:37]Hát Ukrajna mindent elkövet.
[00:10:39]Ami csak egyáltalán létezik a a kezében, azt mindent fölhasznál Oroszország ellen.
[00:10:46]Tehát odáig megyünk ugye, hogy a a Földközi tengeren eltalál orosz tankert belő kaszpi tengerre.
[00:10:56]Megpróbálta, erről kevesebb hír van, de megpróbálta az északi tengeren menő orosz tankert is valamilyen formában elfogni, vagy vagy megrongálni.
[00:11:06]Tehát ez ez Ukrajna részéről azt jelenti, hogy ezt a háborút ő maximális mértékben, ami képességeihez adva van, eszkalálja.
[00:11:13]De ezt gondolom, bocsánat, az amerikaiaknak sem van az van az úgymond az ínyére, hogyha feloldanak egyfajta szankciót, vagy legalábbis ők tesznek egy engedményt Oroszország felé pont azért, hogy a világpiaci árakat mérsékeljék, hogy egy kicsit csökkentsék az energia világpiaci árán a nyomást, és akkor erre rá ugye ilyen lépések történnek, tehát hogy erről tudunk, hogy mi a reakció.
[00:11:38]Nincs is jó viszony az Egyesült Államok és Ukrajna között.
[00:11:41]Sőt, azt kell mondanom, hogy lépésről lépés romlik a viszony.
[00:11:45]Ühüm.
[00:11:46]Romlik a viszony.
[00:11:46]Tehát most már ugye ott tartunk, hogy Zelenski egy hát lényegében könyörgő és panaszkodó levelet ír ugye a a Trumpnak és a kongresszusnak, mert hát a kongresszustól reméli, hogy hogy ott azért több a az ukrán támogató, mint a kormányzaton belül.
[00:12:03]Hogy hát hát azonnal küldjenek védelmi eszközöket, ezt izét.
[00:12:09]Most akkor kiderül, hogy a 400 millió dollár, amit jóvá hagyott a kongresszus Ukrajna támogatására erre az évre, annak az első része egy olyan 100 millió dolláros támogatás elindult.
[00:12:22]Miből áll a támogatás alkatrészekből és karbantartásból?
[00:12:30]Tehát semmiféle konkrét fegyver, ami Ukrajna védelmi képességeit növelni.
[00:12:38]Csak az, hogy a már ott lévő fegyverek elhasználódását azt ugye alkatrészekkel satöbbikkel pótolhatja és és újból üzembe állíthatja őket.
[00:12:48]Tehát ez mutatja, hogy itt itt azért a a viszony az az nagyon nagy mértékben megromlott az Egyesült Államok kormányzata és az ukrán kormányzat között.
[00:12:57]Ebben nagyon sok minden elem benne van.
[00:12:59]Hát mindenek előtt az van benne, hogy ugye az ukránok nem fogadják el az amerikai javaslatot a a béke megállapodásra vagy fegyverszüneti megállapodásra.
[00:13:09]Második ellen ugye, hogy Európához fordulnak támogatásért Európa föl is vállalja a támogatást annyira, amennyire tudja.
[00:13:20]Akkor ugye a az ukránok be, bocsánat, beszemtelenkednek az öböl térségbe azzal, hogy hát nekünk vannak ám drónelhárító eszközeink, hát mi eladjuk nektek.
[00:13:31]Hát Omán, Katar satöbbi, emiség, vegyétek meg.
[00:13:39]Bocsánat, kutyafüléjük van az ukránoknak.
[00:13:42]Tapasztalatuk van, azt mondtad, tapasztalatuk.
[00:13:44]Az van, az van.
[00:13:44]Tehát ukránoknak és oroszoknak van jelen pillanatban egyedül most Irán esetén persze megint más a helyzet, de úgy egyébként a akiknek harctéri tapasztalatuk van, jelentős, mindenki másnál jelentősebb.
[00:13:58]Tehát kétségtelen, hogy ezt el tudom adni.
[00:14:01]Na de na de az eszköz, hol az eszköz hozzá?
[00:14:04]Hát a sufniban gyártott drónokat, azt nem tudom eladni a közelkeletre.
[00:14:11]Ahhoz először föl kell futtatni a gyártást.
[00:14:13]Ugye hát erről van szó, hogy hogy gyártok Dániába, gyártok Németországba, gyártok lengyeleknél most.
[00:14:19]De hát mire ezek ezek valóban fölfutnak ezek a gyártások, hát ez legalább egy év.
[00:14:24]Tehát ez inkább egy ilyen ígéret volt Ukrajna részéről.
[00:14:28]Megértem az ukránokat, persze pénzre van szükség, meg mutatni kell, hogy ők ők milyen ügyesek és és jók, de hát azért konkrétan ez nem egy olyan nagy segítség a az öbölmenti országoknak, hogyha Irán komolyan esetleg megint megtámadja őket.
[00:14:44]No hát ez csak a az orosz-ukrán helyzethez, tehát ott ott megint megjelenik egy ilyen geopolitikai állapot.
[00:14:54]És mindjárt látható az, hogy az energiaválság jelentős mértékben befolyásolja az ukrán helyzetet és az Ukrajnával kapcsolatos helyzetet.
[00:15:06]Ebbe nem nagyon akarok belemenni, csak csak jelzem azt, hogy itt azért ennek nagyon komoly hatása van.
[00:15:11]Na nézzük a a mai témánk főszereplőjét, az Európai Uniót.
[00:15:18]Hát az Európai Unió fizeti a legtöbbet ezért a energiáért.
[00:15:25]Ugye az a helyzet, hogy nincs nincs vagy nagyon kevés egyéb energiaforrás van, amit amihez hozzá tudna nyúlni.
[00:15:38]Ugye van a Norvég energiaforrás, amelyik hát ugye megy Lengyelországba, és ott lényegében vége is van a dolognak.
[00:15:43]Egy kicsit talán megy Hollandiába, és azért Hollandia végül is egy nagy tranzit hely, amelyik a az összes bejáramról LNG-t azt azt be tudja fogadni Európába, hát kibéve, amelyik a déli részeken jön fölfele.
[00:15:58]Tehát a norvég az ott odamegy, de de ott a norvég kapacitás az az 100%-ig kihasznált állapotban van.
[00:16:05]Tehát ott nincs többet reméli.
[00:16:07]Plusz a norvégek is emelték az árat természetesen.
[00:16:12]A norvégek azok azok szeretik a pénzt és és gyűjtögetik is szorgalmasan.
[00:16:16]Egyike a leggazdagabb országoknak jelen pillanatban a világon.
[00:16:21]No az amerikai rész ugye, hiszen az Európai Unió lecseréli az orosz függőséget egy más típusú függőségre.
[00:16:34]részben amerikai függőségre.
[00:16:37]Ugye az LNG a felhasználásnak a 45-46%-át az Egyesült Államokból kapja az európai kapta az Európai Unió, hogy legyek pontos.
[00:16:49]A többi részét pedig az öbölti országoktól.
[00:16:55]Hát az öbölből most nem jön.
[00:16:55]Ugye Qatar teljesen tönkrement olyan értelemben is, hogy az irányiak eltalálták a a kitermelő és csomagoló egységeket.
[00:17:10]Irán lezárja a hormózis szorost, az amerikaiak még külön lezárják a szorost, úgyhogy ott nem jön ki jóformán senki, csak akit ők néha kiengednek egy-egy egy-egy hajót valami oknál fogva.
[00:17:18]Nem tudja senki pontosan az okokat, hogy miért.
[00:17:23]Egy-egy hajó kijön.
[00:17:23]De de hát ezek nem Európába mennek.
[00:17:26]Na most Európa próbálja a az egyéb területekre irányuló szállításokat a maga térségébe bevonni.
[00:17:37]Ennek egyetlen módja van.
[00:17:37]Többet fizet érte, mint más.
[00:17:40]Tehát Európa itt is többet fizet.
[00:17:44]Na most ugye Fonder Leen egyszer azt mondta, hogy hát a 25 milliárd euróba került pluszba.
[00:17:53]az eddig megszerzett energia, vagyis magyarul az az energia, amit egyébként is megszereztek, csak most 25 milliárdnaldal többet kell ugyanazért fizetni.
[00:18:04]Ez az egyik része a dolognak.
[00:18:04]A másik, hogy hát azért vesznek újon is új áron.
[00:18:10]Erre nem nyilatkozik, hogy ez mennyi, de a szakértők azt mondják, hogy minimálisan is 20 milliárd dollár, vagy 20 milliárd euró, bocsánat, az amit az ujonan megszerzett forrásokért fizet.
[00:18:25]Tehát összesen azért most már 45 milliárd eurónál tartunk, amit három hónap alatt az EU az energiaválság következtében kifizetett.
[00:18:33]Mennyi ez a 45 milliárd dollár?
[00:18:36]Hát ez a 45 vagy euró.
[00:18:39]Ez a 45 milliárd, ez pontosan annyi, mint amennyit erre az évre Ukrajnának ígért, ugye?
[00:18:46]És a az Ukrajnán menő pénz is ugye részletekben megy, nem áll rendelkezésre együtt.
[00:18:53]Na most az egy megint más kérdés, hogy természetesen a 45 milliárd az kevés Ukrajnának erre az évre.
[00:18:57]A 90 milliárd kevés a két évre.
[00:19:00]Tehát jövő év 27.
[00:19:04]májusa környékén ki fog derülni, hogy a 90 milliárd elfogyott és nem volt elég.
[00:19:09]De közben az energiaválságra kénytelen elkölteni 45 milliárdot idáig, és ha ez a válság elhúzódik, márpedig úgy néz ki, hogy elhúzódik, akkor még többet elkölteni, akkor megint honnan jön a pénz?
[00:19:22]Tehát ez az Európai Unió pénzügyi helyzete indulásként.
[00:19:24]És akkor akkor mindjárt nézhetjük azt is, hogy ez a ez a mostani energiaválság ugyanazt a pénzmozgást indítja el, mint amit a 70-es évek energiaválsága.
[00:19:41]Tehát a pénz dollárba menekül meg svájci frankba.
[00:19:45]Ez a két klasszikus tartalékvaluta.
[00:19:50]Mindenki odam menekíti, mert látszik egyébként, hogy hogy mennyivel nő az amerikai kötvényeladás, az odabefektetett pénz satöbbi.
[00:19:59]Következmény gyengül az euró.
[00:20:04]Tehát vesz itt vesz itt az értékéből.
[00:20:07]Vesz itt az értékéből.
[00:20:07]Tehát megint többet kell fizetni ugyanazért a termékért.
[00:20:14]No, tehát ez a másik része a ennek a a pénzügyi pénzügyi mozgásnak, ami ami itt lezajlik az Európai Unió területén.
[00:20:22]Hát a következő szereplő Kína, ugye?
[00:20:25]Hát szakértők egy része, vagy talán mondjuk azt, hogy nem szakértők egy része, azzal kezdte, hogy hát igen, hát itt az Egyesült Államok megszorongatják Kínát ezzel az iráni háborúval.
[00:20:39]Ugye hát Kirán Irán szállította Kínának ezt meg azt meg amaszt, ilyen olajat, olyan olajat.
[00:20:51]Semmiféle megszorongatásról nincs szó.
[00:20:54]Semmi kidaiak meg sem rezdültek erre, mert Oroszország mindent pótol.
[00:21:05]Mindent pótol.
[00:21:05]És ugye ahogy mondtam, diszkontáron, tehát még jobban is járnak.
[00:21:09]Na most, hogy diszkontáron vesz, ezen most még keres is Kína.
[00:21:12]tudnélik feldolgozza az olcsóbb orosz olajat, és a régióban szétteríti és osztja a termékeket.
[00:21:25]Maláziának, Vietnámnak, Laosznak, ide-oda, a moda.
[00:21:31]Hát jó, Japánnak meg Fülöp szigeteknek nem, mert az a másik oldalon van, de a többieknek igen.
[00:21:39]és természetesen piaci áron, világpiaci áron, miközben ő 20%-kal olcsóbban kapja Oroszországtól, tehát egyszer ott nyer 20%-ot, és a korábbi árhoz képest a világpiaci ár megemelkedése következtében nyer egy másik 15-20%-ot.
[00:21:58]Tehát Kína remekül áll a dologba.
[00:21:58]Hozzá kell azonban tenni, hogy ugyanakkor spórol is, tehát azért az ipari kapacitás működtetését azt visszafogja.
[00:22:11]Kicsit előre gondolkodva, hogy hát esetleg ez az energiaválság azért mégiscsak hosszabb távval elnyúlik, ki tudja, szállítanak-e nekünk eleget satöbbi.
[00:22:19]Tehát egy kicsit az ipari termelés az az kezd hanyatlani, vagy leállni, vagy csökkenni Kínában.
[00:22:24]Tehát ő ő ezt az árat fizeti a dologért, miközben pénzben beszed mindent, ami csak lehetséges.
[00:22:31]Na most azért ennek, hogy ő itt a régióba elkezd osztogatni, az annak az a következménye, hogy a régiós hálózatát erősíti.
[00:22:43]Tehát nem csak arról van szó, hogy idáig is ebben a régióban Kína volt a meghatározó szereplő, hanem most még ráerősít erre.
[00:22:53]Rögtön jön az amerikai reagálás.
[00:22:57]kod ülés, új megállapodás a kódon belül.
[00:23:05]Összetoljuk teljes mértékben a hírszerzési adatainkat.
[00:23:07]Tehát Ausztrália, Japán, Egyesült Államok megosztja egymással a térségre olatkozó összes hírszerzési adat.
[00:23:17]Hát ennek egyetlen ellenfele van, ugye?
[00:23:19]Tehát Kínát figyeljük azért, tehát mindjárt növeli Kína a befolyását a térségben.
[00:23:28]Korlátozzuk, vagy legalábbis próbáljuk figyelni mindjárt.
[00:23:30]első reagálássalkodnak, ami azért érdekes, mert most már több éve működik ez az intézmény, és ez az első olyan, amikor kifejezetten biztonsági kérdésben hoz közös döntést és egy új hát akciót, vagy hogy mondjam, lehetőséget teremt a maga számára.
[00:23:49]Itt ezzel párhuzamosan, ezzel a folyamattal párhuzamosan mennyire látszik egyébként megjelenni az is, hogy ugye itt az energiaválság magával hoz olyan más termékeknek a válságát vagy hiányát is, mint például a műtrágya és úgy tudom, hogy Oroszország is, Kína is ugye a kivitelét korlátozta itt az első időszakban.
[00:24:12]Most bevallom őszintén, hogy ma éppen május 28-án mennyiben élnek ezek a korlátok, azt nem tudom, de azt tudom, hogy érte kínált kritika a szomszédos országok részéről, akár olyanok részéről is, akik partnerei Kínának, hogy hát ez nem egy szép viselkedés, hogy fölhalmozza ugye a ezeket az anyagokat, aztán pedig korlátozza a kivitelt, hagyva, hogy a körülötte lévők hiányt szenvedjenek ebből.
[00:24:38]Tehát hogy akkor milyen folyamatok vannak itt?
[00:24:40]Ugye az a helyzet, itt a a következő momentumban akartam, igen, csak az öböl országokkal kapcsolatban akartam erre rátérni.
[00:24:47]Tehát az a helyzet, hogy a a műtrágya alapanyag, tehát a karbamid és azzal összefüggő egyéb alapanyagok is hát természetesen ezeknek az exportja is leállt ebből a térségből, tehát hiány keletkezett.
[00:25:02]Na most Kína azért nincs olyan mértékben fölöslegben a ezekbe a műtágyi alapanyagokban, mint például Oroszország.
[00:25:14]Csak, hogy az a helyzet, hogy ez nem csak mű műtrágyaként használható, hanem jelentős szerepe van a a robbanó anyagokban, tehát lőszergyártáshoz nélkülözhetetlen.
[00:25:27]És amilyen mértékben ugye fölfut a a lőszerhasználat, olyan mértékben fölfut ezeknek az alapanyagoknak, főleg a karbamidnak a felhasználása a a lőszergyártásban is.
[00:25:36]Tehát ez az, amit tulajdonképpen Oroszország és és Kína esetén is a a korlátozások nak a fő motívuma, motiváló tényezője, nehogy ott hiány támadjon, akkor inkább korlátozunk, tartalékolunk, hogy így mondjam.
[00:25:58]És hát amikor kiderül, hogy hát ez a tartalék kiereszthető, hát akkor majd azért lépésről lépésre kieresztjük és eladjuk.
[00:26:07]hiszen megint ez egy ez egy megint egy hosszútávú játék.
[00:26:10]Ugye május van, most kell vetni, vagy az őszi terméshez.
[00:26:13]Most kell a műtrágya, meg majd még a nyáron kell a műtrágya.
[00:26:20]Tehát nem nem maradtunk le semmiről, mondja Kína meg Oroszország.
[00:26:24]Hát egy héten belül tudunk szállítani bárkinek.
[00:26:26]Na most a az érdekessége a dolognak az is most az öbölországokat ha nézzük, hát azon túl ugye, hogy hát óriási export jövedelem kiesés van.
[00:26:39]Még rádásnak a a az öböl lezárása miatt ugye élelmiszerhiány kezd támadni.
[00:26:45]egyes becslészek szerint országonként különböző, meg élelmiszerenként is különböző 40%-tól 120%-ig terjed a hiány.
[00:26:56]Tehát az effektív fogyasztást is korlátozni kell egyes országokban, az öbölmenti térségben.
[00:27:06]Hát ez borzasztó.
[00:27:08]Hát nincsenek ehhez hozzászokva.
[00:27:08]Hát ők ők 25 év óta jól élnek.
[00:27:11]Jövedelmük van.
[00:27:14]Azt szereznek be, amit akarnak.
[00:27:16]mindenük megvan.
[00:27:16]És most egyszer csak kiderül, hogy hogy holnaptól nincs avokádó, meg meg nincs ez, meg nincs az, meg nincs amaz, de azért ez ezt nehezen viselik el, ami mindjárt megjelenik abba is, hogy a a az ott élő külföldi gazdagok elkezdenek elmenni.
[00:27:37]A turista turizmusforgalom drasztikusan csökken az öböltérségben.
[00:27:44]Ja, hát ki a fene akar odamenni Abu Dhaviba, hogyha bizonytalan, hogy mikor jön oda egy iráni drón, vagy akármi.
[00:27:51]Tehát az öbölti országok tulajdonképpen jelentős vesztesi vesztesei ennek a helyzetnek.
[00:27:57]Plusz még ugye egy olyan fajta veszteség is van, ami ugye be van kódolva a következő időszakra, amikor esetleg már leáll a a háború és a a lezárás, hogy hát azért a termelőkutakat nem célszerű leállítani, mert borzasztó sokba kerül azoknak az újraindítása.
[00:28:20]Tehát termel, termel a raktárakat, a tárolótérséget föltölti, a tárolótérség tele van.
[00:28:27]Mi történik az új kitermelt anyaggal, ha nem tudom elszállítani?
[00:28:31]Hát akkor mégis csak le kell állítani valahol a kutat.
[00:28:36]Ha leállítottam a kutat, annak a későbbi költsége az újraindításnak elég jelentős.
[00:28:42]Tehát az öböl országok nem jártak jól ebben a buliban.
[00:28:46]Ez ez egészen biztos.
[00:28:46]miközben hát elviekben, ha energiaválság van, hát akkor korábban ők voltak a főszereplők, ugye, akik azt mondták, hogy korlátozzuk az olaj szállítását a fejlett nyugatnak, mert nem vagyunk megelégedve velük, nem fizetnek eleget, nem gondoskodnak rólunk, satöbbi, satöbbi.
[00:29:08]És hogyha eleget fognak fizetni, meg javul a helyzet, akkor akkor majd szállítjuk az olajat.
[00:29:11]Na most nem erről van szó.
[00:29:16]fizetne a nyugat, már értem alatt az Európai Unió, de nincs szállítás, kész.
[00:29:24]Tehát az öböltérség az az így néz ki a a dolog.
[00:29:27]És hát még valami van, ami számukra kellemetlen, hogy hogy csökken a megtetés és az építkezés.
[00:29:33]Ott ez a két elem vitte jelentős mértékben a a közelkeleti fejlődést.
[00:29:40]Ugye hát olyan elképzeléseik voltak, hogy micsoda hatalmas lakó és irodaházat, mit tudom én, 300 m hosszú, mondta Szaudarábia, hogy azt fogunk építeni, vagy több kilométer hosszú.
[00:29:56]Ö a katariak, abu dhabak azt mondták, hogy hát tuatjával fogjuk az adatközpontokat építeni.
[00:30:07]Kész, csönd, semmi.
[00:30:12]Na most még egy szereplőnk van ebben a dologban, és ez a globális dél, hogy így fogalmazzunk.
[00:30:20]Tehát Afrika, a kisebb ázsiai országok és hát valamilyen mértékben a dél-amerikaiak is.
[00:30:28]Bár azokat vegyük külön, mert ott ott ott az amerikai befolyás az olyan nagy, hogy hogy ők szállítanak oda, kész a többiek, azok ne szállítsanak.
[00:30:39]Mindig ez volt az Egyesült Államoknak a fő szempontja, hogy Dél-Amerikába, Közép-Amerikába senki más ne szállítson olajat.
[00:30:48]Ja, és ezt ezt le is állította, meg is akadályozta.
[00:30:50]Most rátette a kezét ugye a venezuellai olajra tulajdonképpen, tehát ő ki tudja elégíteni az ottani szükségletet.
[00:30:58]Mértékletesen persze nem kapkodja el a dolgokat.
[00:31:01]Na de mi van a többiekkel?
[00:31:07]Többiek kapnak olajat, kapnak gázt, kapnak csepfolyósított gázt.
[00:31:11]Nem kapnak.
[00:31:15]Nem kapnak.
[00:31:15]két oknál fogva nem kapnak.
[00:31:18]Egyrészt már nem tudják megfizetni, hiszen jelen pillanatban is az adósságszolgálati rátájuk az az rendkívül magas.
[00:31:26]Tehát további hiteleket fölvenni azért, hogy megemelt áron vásároljak olajat, nagyon óvatosan lehet csak működni, mozogni.
[00:31:36]Tartalékpénz nem nagyon van, hiszen miük van, amit el tudnak adni.
[00:31:42]Hát a ha van olyan ország, amelynek nyersanyaga van, és azt sikerül eladni, akkor ő tud fizetni az olajért.
[00:31:51]Hát hol van ilyen?
[00:31:54]Hát a kongói köztársaságnak a demokratikus kong mi van ott?
[00:31:56]Ebola.
[00:32:00]Tehát akkor meg hát ugye ezeket a bányákat azért jó részt kínai fennhatóság vagy kínai befolyás alatt.
[00:32:06]Amerikai amerik persze amerikaiak nagyon igyekeztek odamenni.
[00:32:11]Tehát ugye ők vasútvonalat ígértek hongónak, ami kiviszi a tengerpartra az ásványkcset, a satöbbit, satöbbit.
[00:32:19]Hát elkezdték építeni, de hát ezér azért alapvetően kínaiak vannak jelen.
[00:32:23]Alapvetően kínaiak vannak jelen.
[00:32:23]Hát a kínaiak pedig inkább nyújtanak hitelt az ő saját feltételeik szerint, amik nagyon érdekes feltételek, tulajdonképpen rövidt távon jobb feltételek, mint az IMF által nyújtott hitelé.
[00:32:41]hosszú távon azonban sokkal erősebb kötést jelentenek Kínához való viszonyban, ugye?
[00:32:46]Tehát azért egyik másik ilyen globális déli állam hát azért meggondolja, hogy mennyire akarok el elköteleződni Kína mellett, ugye.
[00:32:53]És hát akkor nézzük meg az általános magatartást, és itt jön megint ez a geopolitikai politikai stratégiai kérdéskör.
[00:33:06]Ugye ebben a helyzetben nem fordulok szembe Oroszországgal, mert tőle remélek olajat és mezőgazdasági terméket.
[00:33:14]Nem fordulok szembe Kínával, mert vele együtt akarok működni.
[00:33:19]Szembe fordulok viszont a nyugattal, a fejlett világgal, mert a fejlett világtól semmiféle segítséget nem kapok jelen pillanatban.
[00:33:30]Nem ideirányítja az LNG-t, hanem ő maga viszi el.
[00:33:36]ugye nem ad nekem pénzt, hogy a megemelt árat ki tudjam fizetni, ha mégis idejönne az a szerencsétlen csepfolyós gáz.
[00:33:45]Ugye semmiféle extra beruházást nem hajt végre nálunk annak érdekében, hogy enyhüljön ez az energiaválság.
[00:33:55]Tehát a globális dél azt mondta, hogy nem bízom meg ebben a fejlett világban.
[00:34:01]Már múltkor se nagyon bíztam benne, de most aztán végképp nem bízom meg benne.
[00:34:07]Geopolitikai vagy politikai következtetés.
[00:34:11]Mi történik?
[00:34:11]Ugye tavaly évvégén megjelenik az Alexander Stubnak a Finn elnöknek egy könyve.
[00:34:19]És hát egy előadást is tart Davosba is, meg azt hiszem Münchenben is a biztonságin, aminek az a lényege, hogy a a világrend átalakítását azt úgy kell végrehajtani, hogy a globális nyugat kedvezményeket biztosít a globális délnek, bevonja a maga oldalára a globális kelettel szemben.
[00:34:37]És hát akkor minden nagyon szép, minden nagyon jó, alapvetően megmarad ez a liberális szabályrendszerű világrend, tiszta haszony, megint mi vagyunk az urak.
[00:34:50]Kész, ezt a koncepciót ki lehet dobni.
[00:34:54]Nem működik.
[00:34:56]Globális Dél azt mondta, hogy nem, nem, nem, nem adsz nekem semmit, miért álljak én a te oldaladra.
[00:35:03]A többiek viszont adnak nekem valamit.
[00:35:03]A kínaiak is adnak, az oroszok is adnak.
[00:35:09]Még még hát még a végén talán az EU is ad valamit, de nem igazán látszik, de az amerikaiak is adnak, csak hát ők nagy árat kérnek érte, ugye?
[00:35:16]Tehát hogy mennyire gyorsan változik a a világhelyzet, ugye ami ami decemberben vagy februárban még érdekesnek, még esetleg megvalósíthatónak látszott, mára irrelevánssá vált.
[00:35:30]Kész.
[00:35:30]Ugyanez vonatkozik egyébként a Carninak a a koncepciójára, hogy a középhatalmak fogjanak össze egymással.
[00:35:38]Semmi nyoma, semmi.
[00:35:41]Sőt, középhatalmak kétségbeesetten küzdenek egymással, hogy az energia energiát megszerezzék valamilyen formában.
[00:35:50]Tehát kész.
[00:35:50]Ez ezek a koncepciók, amik megjelennek, rendkívül rövid ideig élnek jelen pillanatban, mert csak ötletelések, nem?
[00:35:57]Tehát valószínűleg Hát igen, ötletelések.
[00:35:59]Bár bár nem teljesen alapnélküliek, tehát nem mondanám azt, hogy hogy a az egy légből kapott koncepció volt a a Kárny részéről.
[00:36:11]Ő tényleg úgy látta, hogy hát lehetne, mit tudom én, néhány, hiszen hiszen Kanada is ilyen középhatalom, és hát ő is keresi a többi középhatalommal azért, de nem találja, nem találja, mert mindenki a saját nemzeti kuckójába rejtezik, és és onnan indul ki, és nem érdekli őt a másiknak a a helyzete.
[00:36:31]Nem nem fogok össze vele, ha nincs közvetlen hasznom hasznom belőle.
[00:36:37]No, tehát ezért érdekes, hogy kész globális dél elment ebbe az irányba, kirúgta a másik irányt.
[00:36:47]Na, ezek a fő következményei ennek az energiaválságnak.
[00:36:52]Hát azért ez hihetetlen változás.
[00:36:54]Viszonylag rövid idő alatt hihetetlen változás.
[00:36:56]És ugye akkor ennek ennek jönnek majd a biztonsági aspektusai, hogy ki kivel köt milyen típusú szövetséget, kinek a flottáját hova engedi be, vagy hova nem engedi be, kinek a a rakétáit, a repülőgépeit veszi meg.
[00:37:15]Ögye tehát ezek ezek még majd mind jönnek hozzá.
[00:37:19]De hát a leglényegesebb az a másik oldalon, most az energia oldalán, hogy egy vadonatúj energiaáramlási struktúra jön létre a világban.
[00:37:31]Hogy néz ez ki?
[00:37:34]Oroszország szállít Kínának, Indiának diszkontáron.
[00:37:39]Ez az egyik áramlási struktúra.
[00:37:42]Kína szállít Délkelet-Ázsiának és kisebb mértékben Afrikának.
[00:37:51]piaci áron.
[00:37:51]Ez egy másik struktúra.
[00:37:55]Az öbölszágok, ha ha működőképesek, hát előbb-utóz csak ez azok lesznek, azok szállítanak Ázsia felé és szállítanak Afrika felé.
[00:38:03]Afrika felé egyúttal egyfajta pénzügyi stabilitást is nyújtanak, hiszen hitelt adnak szébe.
[00:38:10]Ugye tehát ez ez egy ez egy megint egy jelentős áramlási struktúra.
[00:38:13]Afrika mivel fizet?
[00:38:17]Ha tud, nyersanyaggal fizet Kínának, öbölmenti országoknak és Indiának.
[00:38:26]Ki az, aki nincs benne ebbe az áramlási struktúrában?
[00:38:30]Európai Unió.
[00:38:30]Kész, megint kimarad.
[00:38:35]Kimarad valamiből, ami ami világméretekben rendez át dolgokat.
[00:38:44]Tehát itt ezt nem nem mondom, hogy ez az Európai Uniónak a hibája, ha nem így érdemes felfogni, bár vannak benne hibás döntések is az Unió részéről, hanem egyszerűen a világfolyamatok olyanok, hogy hogy kizárják Európát csomó mindenből.
[00:39:03]Én úgy, úgy fogalmaznék, hogy az Európai Unió bezáródott ebbe a Egyesült Államok, Kína Oroszország háromszögbe, és nincs kibontakozási lehetősége.
[00:39:21]Nem tud ezen kívül kibontakozni, nem tud kibújni.
[00:39:25]Valahol valamilyen formában ez a másik három szereplő bezárja őt.
[00:39:33]De hogyan hogyan érti ezt a bezárást?
[00:39:35]Jó, mindjárt mondom, hogy hogyan értem.
[00:39:40]Ugye hát az Egyesült Államok az az négy ellenbe zárja be tulajdonképpen.
[00:39:44]Egyszer bezárja a vámmegállapodás kapcsán.
[00:39:47]Ühüm.
[00:39:51]Ami még messze nincs lejátszva.
[00:39:51]Ugye erről beszéltünk már itt, ahogy mondtam, hogy ha az Európai Unió hozzányúl ehhez a megállapodáshoz, akkor újra kell tárgyalni.
[00:39:59]Ha újra kell tárgyalni, és az Egyesült Államoknak van ideje, hogy végiggondolja, akkor átmegy bilaterális tárgyalásba, és ezzel az EU-t mint intézményt odébb teszi.
[00:40:12]Kettő.
[00:40:12]bezárja azáltal, hogy tulajdonképpen átpasszolja neki az ukrán konfliktusnak a folytatását vagy lezárását.
[00:40:23]Hát attól függ, hogy mit akar az Európai Unió.
[00:40:27]Tehát rákényszeríti arra, hogy ezzel foglalkozzon.
[00:40:30]Kénytelen foglalkozni vele, mert hát itt van a a torkában, ugye?
[00:40:37]Tehát nem mondhatja már azt, hogy majd az Egyesült Államok megoldja, mert az Egyesült Államok azt mondta, hogy én megoldom, de akkor ne álljál ellen, akkor az én feltételeim szerint van a megoldás.
[00:40:48]Ha neked nem tetszik ez a megoldás, akkor te csinálod.
[00:40:51]Akkor te küldöd a 90 milliárdot, te küldöd a fegyvereket, amiket tőlem vásárolsz, vagy saját magad elkezded gyártani.
[00:41:01]Tehát ott marad a nyakadon ez a probléma.
[00:41:04]Nem tudod megúszni.
[00:41:04]Ezzel szemben én megyek a magam dolgait csinálni.
[00:41:10]Harmadik.
[00:41:14]Összeveszek Kínával, mint Európai Unió központ.
[00:41:20]Hát akkor hova fogom eladni az áruimat?
[00:41:24]Hát hát én egy én egy exportorientált intézmény vagyok, mint Európai Unió.
[00:41:29]Hát ez látszik.
[00:41:32]Hát egy csomó helyen van több letem a kereskedelemben, például az Egyesült Államokkal szemben.
[00:41:39]Jó, Kínával szemben nem, de az egy másik része a dolognak.
[00:41:43]De hát el kell adnom a termékeket, mert az Európai Unió az egy az egy fogyasztási egység, hogy így fogalmazzak.
[00:41:51]Tehát elsősorban a növekedés a fogyasztásra épül, és a fogyasztásnak része az, hogy a a megtermelt terméket el tudom adni külföldre, ugye, mert akkor ott fogyasztalak.
[00:42:01]Ha nem fogyasztanak eleget az európai termékekből, az Európai Unió kezd tönkremenni.
[00:42:08]Tehát akkor nem tudok eladni Kínának rendesen, mint mint Európai Uniós központ, tehát tehát mint mint multilaterális intézmény.
[00:42:18]Bezáródtam, hogy egyenként az európai országok azok üzleteket akarnak kötni Kínával, az egy egészen más kérdés.
[00:42:28]megkötik, ha éppen úgy adódik a a dolog.
[00:42:32]És akkor jön a következő része a dolognak.
[00:42:36]Ugye energetikailag is bezáródok, mert belemanővereztem magam egy olyan helyzetbe, amikor nem vagyok energiafüggetlen, függök változatlanul a külsőktől.
[00:43:02]Most nem a az oroszoktól, vagy csak kis mértékben az oroszoktól, mert azért suba alatt ottan veszegetek ezt meg azt megaszt, de most függők az olajos a öbölországoktól és függők az Egyesült Államoktól.
[00:43:15]Tehát ezt nem tudom kikerülni ezt a függést nincs.
[00:43:20]Tehát megint be vagyok zárva.
[00:43:22]Kész.
[00:43:22]Ez a ez a két energiaforrásom van.
[00:43:28]Ha nem nyitom ki az oroszok felé a az energiabeszerzést, akkor bezáródtam.
[00:43:35]Teljes mértékben attól függők, hogy az Egyesült Államok szállít-e eleget, milyen áron számít, szállít az öbölszágot, szállítanak-e eleget, milyen áron szállítanak.
[00:43:42]És akkor még megjátszom azt is, hogy ráadásnak Iránt ugye szankcionálom, hogy nehogy már véletlenül iráni olajat vegyek.
[00:43:48]Még akkor se veszek iráni olajat, amikor az amerikaiak néhány napra megszüntetik a szankciót.
[00:43:55]Nem, nem, nem.
[00:43:59]Kaja Kallas közli, hogy mi fönntartjuk a szankciókat Iránnal szemben.
[00:44:01]Hát ahelyett, hogy abba a négy napba mindent megvásároltak volna, amit meg lehetett volna venni.
[00:44:07]No, tehát itt azért vannak ilyen ilyen belső problémák, de még egyszer mondom, hogy ez a ez a bezáródás ez egy ez egy borzasztóan a súlyos dolog az Európai Unió számára.
[00:44:21]Ő is látja, tehát nem teljesen buta se a Fonderlejen, se a többiek, és próbálkoznak is.
[00:44:28]Próbálkoznak is azok a megmaradó nyitott csatornákon.
[00:44:31]Ebből adódik ugye a a Merkos egyezmény.
[00:44:39]Na nézzük egy pillanatra csak röviden.
[00:44:42]Ugye ez egy 110 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom.
[00:44:47]a két egység között viszonylag kiegyenlített 50-50% körülbelül a az ide-oda export import menő.
[00:44:58]Látszólag tehát itt van mozgástér, valójában nincs mozgástér.
[00:45:05]Miért?
[00:45:05]Azért, mert a Merkosuron belül az EUhoz való viszonyban egyetlen meghatározó szereplő van, Brazília.
[00:45:12]Ő adja a Merkosur exportjának 80%-át.
[00:45:19]Argentína ad körülbelül 12%-ot, Paragba urugva 4-4%-ot.
[00:45:25]Na most Urugvaj és Parag szerepe lényegtelen, azt azt kikapcsolhatjuk.
[00:45:30]Marad Argentína, melyik mégis hát 12%.
[00:45:32]Igen ám, csak hogy Argentína teljes mértékben az Egyesült Államok kezében van.
[00:45:39]két szempontból is.
[00:45:39]Egy az Egyesült Államok adta azt a h 425 milliárd dolláros hitelt, amivel a a Milei kormányt kihúzta a csődből.
[00:45:53]Tehát ott azt azt fog csinálni az argentin kormány, amit az Egyesült Államok mond.
[00:45:58]Ráadásnak mindjárt közölte is az Egyesült Államok, hogy saját márka néven vagy márkátlanul ugyanazokat a termékeket fogom exportálni Argentínában, amiket az Európai Unió is akar exportálni, és természetesen olcsóbban fogja tudni, mert a szállítási költség az kisebb.
[00:46:19]Ha csak a szállítási költség 4-5%-a különbség megvan, Egyesült Államunk már megnyerte azt a piacot magának.
[00:46:26]Kész.
[00:46:29]Tehát Argentína kiesett, akkor maradt Brazília.
[00:46:30]Jó.
[00:46:30]Mit tud Brazília?
[00:46:30]Hát ugye a 80%, amit amit ide exportálna, annak körülbelül a tehát a 80 belül olyan 70% 65-70% az abszolút mezőgazdasági termék és annak a leszármazottai.
[00:46:47]És körülbelül a maradék az ilyen ilyen olyan amolyan nyersanyag.
[00:46:52]Ezér.
[00:46:52]Na most a nyersanyagot ne bántsuk, nézzük a mezőgazdaságot, mi történik.
[00:46:58]sürgeti a európai Unió, hogy hogy nyissuk ki ezt a kaput.
[00:47:00]Kezdj kezdjük el.
[00:47:02]Azért Brazília persze szintén érdekelt benne.
[00:47:04]Jöjjön, jöjjön.
[00:47:06]Szállítja az első óriási csirkeszállítmányt, az első óriási marhaszállítmányt csirke szalmonhellás, marha vírusos plusz meg nem engedett hormonkezelt.
[00:47:22]Kész.
[00:47:22]Az első két szállítmány.
[00:47:25]Legalább az elsőre figyeltek.
[00:47:25]Hát legalább.
[00:47:26]Na de nem tud, szegény, nem tud.
[00:47:29]Hát neki ezek az adottságai.
[00:47:29]Ő így termel.
[00:47:33]Na jó, de gondolom otthon otthon sem ezt nem feltétlenül ezt adja a helyi lakosságnak, de hát ezt szívesen exportál, ugye kész, megy vissza, és akkor akkor mindjárt van egy óriási presztízsvesteség.
[00:47:46]Ugye az európaiak megint azt mondják, hogy hogy nem csak, hogy tönkreteszi az európai mezőgazdaságot, hanem lám lám ez meg ez.
[00:47:55]Sőt, még akkor a környezetvédők is fölszólalnak, hogy hát a a marha tenyésztés Brazíliába az a amazonas térség kiirtott erdői nek a helyén folyik.
[00:48:04]Tehát micsoda környezetrombolás egyébként tényleg az.
[00:48:10]Na most akkor akkor hogy szóval ez egy ez egy kitörési pont az Európai Unió számára.
[00:48:16]Szó sincs róla.
[00:48:16]Próbálja a következőt.
[00:48:19]Mexikó.
[00:48:19]Mexikó, ugye most gyorsan elrohant Mexikóval kötök egyezményt.
[00:48:24]Helyes.
[00:48:24]Jó, most azért pillanatig nézzük meg Mexikónak a kereskedelmi helyzetét.
[00:48:29]Itt én se tudom kívülről.
[00:48:32]Ilyenkor mindig összes szoktam szedni az adatokat.
[00:48:35]Azt mondja, hogy Mexico EU kereskedelem 85 milliárd dollár, amiben van 20 milliárd EU többlet.
[00:48:46]Na most az EU természetesen szívesen növelni a többletet.
[00:48:48]De nem hiszem, hogy a mexikója nagyon örülne neki, ugye, hiszen neki is az a problémája, hogy szeretne exportálni minél többet.
[00:48:55]Tehát ugye itt azért már eleve megint korlátozott a kereskedelem volumenének a növekedése.
[00:49:02]Másik, hogy néz ki Mexikó partnerviszonya.
[00:49:11]Hát ott van az Egyesült Államok tarkában, ugye?
[00:49:15]Tehát a Egyesült Államok a mexikói export 80%-át veszi föl, és a mexikói importnak 45%-át adja.
[00:49:29]Kína az export hányad minimális, amit Mexikó Kínába exportál?
[00:49:33]2% körül van.
[00:49:37]Kína exportja Mexikóban 21%, tehát 45% Amerika, 21% Kína, és még akkor délről jönnek a nyersanyagok a dél-amerikai részből.
[00:49:53]Mit akar akkor odaexportálni az Európai Unió?
[00:49:59]Aót.
[00:50:01]Hát a kínai autó letarolta Mexikót.
[00:50:04]Hát éppen az a probléma, hogy annyi sok autót exportált Mexikóba, hogy ugye azt szeretné továbbvinni az Egyesült Államokba.
[00:50:12]Egyesült Államok nem akarja átvenni, tehát ott döglik az ató Mexikóba.
[00:50:17]Tehát a mexikóiak veszik meg.
[00:50:19]Ha megveszik, akkor most európai autót fognak venni.
[00:50:23]Drágábban nem fognak venni, ugye?
[00:50:26]Tehát a Mexikónál szintén van egy egy korlát.
[00:50:29]Egy korlát Kanada.
[00:50:35]Ez ezt kevésbé látható.
[00:50:35]Ott ott valószínűleg van egyfajta mozgástér az Európai Unió számára.
[00:50:41]De hát megint ne felejtsük el, hogy azért Kanada a legfontosabb kereskedelmi gazdasági pénzügyi partnere, nem is szólva a biztonsági állapotokról, az Egyesült Államok.
[00:50:53]És ha a Kanada nagyon ugrál, márpedig hát ugye azért most a Carni alatt mutatja, hogy ő egy egy középnagy hatalom amire az amerikaiak rögtön reagálnak.
[00:51:09]Azt mondja, igen, hát kis barátom, akkor megszüntetjük neked a a biztonsági ernyőt a fejed fölött.
[00:51:14]Ugye ezt közlik vele, hogy kéz, holnaptól már nem érvényes, hogy az amerikai hadsereg az ugyanúgy véd téged, mint korábban.
[00:51:24]Másik, hogy van ez az Alberta, hogy ez ez mintha ez az Alberta ez ki akarna szakadni Kaladából, hát bejönne az Egyesült Államokba.
[00:51:34]Ugye most őszel lesznek a szavazás azzel kapcsolatban.
[00:51:37]Nem valószínű, nem valószínű, de hát azért izgalomnak azért mutat valamit az, hogy egyáltalán ezt pontan és hát ez az Alberta nem akármi az Egyesült vagy a Kanadán belül a legnagyobb olajtermelőtársaság iszonyú tartalékokkal, ugye.
[00:51:53]Na, tehát ott azért megint Egyesült Államok jelenléte, befolyása satöbbi, megint korlátozza valahol az Európai Unió és Kanada.
[00:52:00]Tehát sajnos ezt kell látni, hogy hogy nem nem nincs világpolitikai befolyása.
[00:52:11]Gyengül a világ gazdaságán belüli szerepe, hiszen hát ezt látjuk, ugye ez mindenféle adatok vannak, hogy korábban mit tudom én hány százaléka a GDP, világ GDP-nek jött, de az Egyesül Európai Unióból most meg mit tudom én, 8%-kal kevesebb jön belőle.
[00:52:29]Tehát nyilvánvaló, hogy hogy nem stimmel a a dolog, nem termel úgy, ahogy ahogy odáig termelt.
[00:52:37]És hát na most a a kérdés ilyenkor úgy vetődik föl, főleg az energiával kapcsolatban.
[00:52:44]Az ennyi.
[00:52:44]Na mindegy, hogy vajon ez a helyzet, ami itt kialakul, ez az Európai Unió ö rossz politikájának a következménye, vagy pedig valami más is, vagy más elemek is belejátszanak?
[00:53:02]És ez a tét tétje a júniusi, európai uniós csúcstalálkozónak ez a tét.
[00:53:13]kinek a hibája az, hogy ez a helyzet kialakult.
[00:53:18]És ugye bármilyen fura helyzet van, ugye, hogy a az Európai Unió vezetője az egy német, a legfontosabb frakciónak, a néppártnak az élén egy német áll, és ugye Németország élén is egy német áll.
[00:53:38]Tehát elviekben a három németnek ugye valahol egymásra kéne találni.
[00:53:43]Szó sincs róla.
[00:53:46]Ha merc nem lép fel támadólag és kritikusan a júniusi ülésen, és nem változtatja meg az európai magatart Európai Unió magatartását a német és hát ezen keresztül néhány más országgal kapcsolatban, akkor a német gazdaság tönkremegy és természetesen Merc CDU, CSU belebukik és jön az AFD.
[00:54:12]Nem, nem egyedül jön az AFD, hanem a CDU célszűkénytelen lesz bevenni az AFD-t és lecserélni a szociáldemokratákat.
[00:54:22]Jó, ez nem azt mondom, hogy ez holnap holnap után történik, de ez egy folyamat.
[00:54:26]Hát végülis az AFD jelen pillanatban Németország legnagyobb pártja.
[00:54:32]Szeptemberben két tartományi választás van, megnyeri esetleg ezeket.
[00:54:39]még az sincs kizárva, hogy saját kormányt hoz létre valamelyik tartományban.
[00:54:46]Tehát számolni kell vele.
[00:54:46]És az AFD rendkívül kritikus az Európai Unió vezetésével szemben.
[00:54:51]Szóval naponta lehet hallani a fölszólalásait az AFD parlamenti képréselőinek az Európai Unióban, ahol pontról pontra fölsorolja, hogy hogy milyen hibákat, milyen rossz döntéseket hozott az Európai Unió vezetése személy szerint ugye von derlen aki ott ül és hallgatja ezt.
[00:55:11]Ö és hát persze nem igazán tud mit csinálni.
[00:55:17]Tehát itt még talán még annyit mennék, mielőtt a részletekbe itt belemennénk, hogy hát az időnk már sajnos nagyon kevés.
[00:55:26]azért nagyon röviden még még mondom, ugye a Németország nincs egyedül ebben a dologban, hogy kritizálja az Európai Unió politikáját és vezetését, hanem kiépül egy német olasz és török tengely, amelyik egyértelműen a az unió vezetésével szemben lép föl.
[00:55:51]Hát Meloni szintén az Európa parlamenti ülésen névszerint közvetlenül szemtől szembe közli a vononder der Leennel, hogy alkalmatlan arra, hogy az Európai Uniót vezesse.
[00:56:04]Na jó, ezek ezek részben ilyen személyi dolgok, tehát ettől még a von derje nem fog összecsomagolni és elmenni, mert az egész konstrukció nem olyan az Európai Unióban, de az stabilitásra épül, lényegében arra épül, hogy egy bürokrata rendszer élén áll egy bürokrata, aki irányítja ezt a ezt a hierarchikus rendszert, és ezt ugye a a mastrichti jeg egyezménybe betonozza tulajdonképpen, ugye Ugye?
[00:56:32]Tehát nem lehet megbuktatni, csak csak 75%-os többséggel, meg aztán második alkalommal 50%-os többséggel.
[00:56:39]Tehát nem arról van szó, hanem arról van szó, hogy hogy kikényszeríteni azt, hogy hogy a az Európai Unió vezetése, akkor az valóban hivatalnokként működjön.
[00:56:53]olyan hivatalnokként, amely a nemzeti államok és kormányok által hát, hogy mondjam, jóváhagyott vagy oktojált intézkedéseket hajtsa végre.
[00:57:03]És akkor ezek az intézkedések az energetika területén néhány nagyon fontos dolgot mutatnak.
[00:57:11]majd azt például, hogy a a déli térség energia beszerzésében igénybe kell venni, Líbiát, Algériát, a török áramlatot.
[00:57:21]Tehát ezek ezek mindoda tömörülnek erre a vonulatra.
[00:57:24]Első csoport, ugye a keletiek, kelet-európaiak, azok meg azt mondják, hogy hát ez ez egy súlyos hiba, amit az Európai Unió vezetése elkövetett.
[00:57:37]elvágott minket a klasszikus energiaforrásunktól, az orosz energiától.
[00:57:45]Márpedig nekünk muszáj azt beszerezni, mert semmilyen más formában nem tudunk hozzájutni megfelelő energiához.
[00:57:50]Tehát jöjjön a török vezetéken keresztül, jöjjön Kazach, orosz, Azeri, nekünk mindegy, de jöjjön onnan, és ezt az Európai Unió vegye tudomásul.
[00:57:59]Ez a második csoport, amelyik azt mondja, hogy ö én nem működöm együtt a német olasz török csoporttal, csak annyiban, hogy a törökökön keresztül jön az áramlat.
[00:58:12]De ugyanúgy a központ ellen vagyok, északi Norvégia, nagyszerű.
[00:58:19]Norvégia, Lengyelország, balti országok, egy csoport.
[00:58:25]Nekem nem kell más.
[00:58:29]Talán még annyiban, hogy hogy Hollandia azt mondja, hogy hát oké, ha ha bejön ide az LNG, akkor persze adok én lengyeleknek meg cseheknek.
[00:58:36]Ezek tehát ő azért egy elosztóközpontként mindenkinek működik.
[00:58:40]És akkor hát ez ez három-négy törésvonal az EUN belül, és ezek ezek sztenderd törésvonalak.
[00:58:50]Ezek ezeket nem lehet már visszacsinálni.
[00:58:53]Nincs nincs tovább.
[00:58:56]Annyira széthúznak az érdekek.
[00:58:56]annyira szétú annyira széthúznak az érdekek, hogy ezt ezt nem lehet visszacsinálni.
[00:59:02]Tehát az a az a központosítási koncepció, amit ugye most az elmúlt 8-10 évben olyan rendkívül erőteljesen szorgalmazott a az Európai Bizottság, ez hát kezd kezd a kukába menni.
[00:59:15]kezd a kukába menni, mert ilyen helyzetben nem lehet egységes piacot teremteni.
[00:59:24]Hát hogyan teremtek egységes piacot, amikor a az energiát mindenki máshonnan szerzi, az energiáért mindenki közvetlenül fizet, ugye, tehát ez és nem járul hozzá ahhoz, hogy központi energiaellátottság vagy energiatartalék legyen.
[00:59:38]Szó, szó sincs róla.
[00:59:40]Szó sincs róla.
[00:59:40]Hát a kicsik nem mennek bele, hogy a nagyok elvigyék az energiát.
[00:59:45]A nagyok nem mennek bele, hogy a kicsik egyenlő mértékben részesedjenek esetleg egy ilyen központi izéből.
[00:59:50]Tehát kész.
[00:59:52]Nincs nincs közös piac.
[00:59:52]Sőt megint mindenki egyenként fizet.
[00:59:55]Ki így, ki úgy, ki amúgy.
[00:59:58]Tehát nincs közös pénzügyi rendszer sem.
[01:00:04]Tehát ezek ezek a dolgok azok, amik igazán érdekesek az energiaválság következményeként, hogy hogy ezek a politikai elemek és törekvések szűnnek meg, vagy legalábbis hát kerülnek háttérbe.
[01:00:17]Ez az igazi következménye ennek az energiaválságnak.
[01:00:22]És minél tovább tart az energiaválság, annál mélyebbek ezek a törések.
[01:00:25]Annál mélyebbek.
[01:00:28]Hát majd meglátjuk aztán, hogy hogyan küzd meg ezzel az Európai Unió.
[01:00:34]Így van.
[01:00:34]Amint említett a csúcs ugye június 18-19én lesz egy uniós csúcs, amelynek több témája is lesz.
[01:00:41]Ukrajna az energiaválság és egyéb más fontos témánk.
[01:00:43]Úgyhogy figyelni fogjuk majd mi is, hogy mi történik.
[01:00:46]Nagyon szépen köszönöm Rajcsányi Péternek, hogy eljött.
[01:00:49]Köszönöm a meghívást.
[01:00:49]Ja.