Globális változás: Valójában a törökök és a kínaiak nevetnek a Nyugat bukásán? – Vasa László

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]Nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket Vasa Lászlót, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadóját és a Széchenényi István egyetem professzorát.

[00:00:14]Jó napot kívánok.

[00:00:15]Köszönöm szépen a meghívást és jó napot kívánok.

[00:00:17]A kaukázusról fogunk beszélni, méghozzá annak fényében, hogy az iráni kitört iráni konfliktus és az anyomán keletkező energiaválság hogyan hat a Kaukházus országaira.

[00:00:29]Itt legutóbb pont az Angúrfolyosóról beszéltünk és egyéb ilyen tervekről, ugye Amerika terveiről is, hogy mik a tervek a Kaukázussal kapcsolatosan.

[00:00:39]És talán így összegzésképpen azt elmondhatom, hogy ez egy olyan térség, amelynek a jelentősége egyre nő, és a jövőben valószínűleg ez növekedni is fog.

[00:00:48]Úgyhogy azért azért is szeretnék mindenképpen foglalkozni ezzel a témával.

[00:00:52]Ugye itt van játékosként az Európai Unió, Oroszország, a Közelkelet és az iráni konfliktus egyébként mind a mindannyiukat érinti a térségben.

[00:00:59]Ha most így belekezdünk ebbe a témába, melyeket tartja a legfontosabb szempontoknak, amelyek egyébként ezen országokat érintik, és akkor lehet, hogy érdemes azért elmondani azt, hogy pontosan mely országokról érdemes beszélni ebben a tárgörben.

[00:01:15]Igen.

[00:01:18]hogy mi érinti a Kaukázus Kaukázusi régiót?

[00:01:21]Hát leginkább a háborúk érintik, ugye?

[00:01:23]És nem csak az iráni hadműveletekre gondolok, hanem a az oroszukrán háborúra is, mert hogyha ránézünk a térképre, ugye Délkaukázusról beszélünk, mert az Északkaukázus az az Oroszország része valójában, és azon belül mindenféle jogcímen leginkább csak papíron létező egyfajta tagköztársaságok, vagy vagy ilyen föderáció tagjai, de a délkalkozusról beszélünk, akkor akkor nyugatról ugye Grúzia, Örvényországi és Azerbajdzsán, amiről szó van.

[00:01:58]Ez a ez a politikai földrajzi kategóriája nagyjából lefedi a topográfiát is természetesen.

[00:02:08]És hogy miért mondom azt, hogy a háborút befolyásolják?

[00:02:10]Azért, mert hogyha ránézünk erre a térképre, akkor azt látjuk, hogy Északon a a szankció alatt álló Oroszország, ennek ugye nagy jelentősége van a szankciónak, ugyanis nem lehet például nagyon szállítani és kereskedni vele.

[00:02:22]délen pedig a tám tulajdonképpen támadás alatt álló Irán van, helyezkedik el megfűszerezve még egy még egy ugye Törökországgal, amelyiknek enyhűlő, de azért még mindig meglehetősen ellenséges a viszony éppen Örményországgal és testvéri a viszonya Azerbajdzsánnal.

[00:02:45]Na most a ha a így makros szintről közelítjük meg madár perspektívából, akkor a a a régió felértékelődésének a leglátványosabb jele az irán bombázásakor rajt rajzolódott ki, és itt szó szerint értem a madár perspektívát, ugyanis hogyha rámentünk a flight radar vagy bármilyen más alkalmazásra, akkor azt láthattuk, hogy a az arab félsziget fölötti légforgalom is teljes mértékben a Kaukázus fölé tolódott.

[00:03:13]egy szűk pár 10 kmes vagy mondjuk 100 kmes sávban zajlott Ázsia és Európa közötti légi forgalom 95%-a.

[00:03:23]Azért nem a teljes, mert a kínai gépek például átrepülnek az orosz légtéren.

[00:03:27]Ilyen módon nemcsak a légiközlekedés, de már korábbi évek a korábbi évek folyamatainak következtében a szárazföldi logisztika is áthelyeződött az úgynevezett középső folyosóra, aminek talán egyszer észe lesz az Angezur koridor is, vagy a vagy a ugye a Trump folyosó.

[00:03:50]De valójában az Európa és és nevezzük nevén Kína, vagy táborkel, de leginkább Kína közötti kereskedelem az eddigi északi koridorok helyett középre tolódott, délebbre, ami jelenleg több útvonalon halad Közép-Ázsián keresztül, három alternatív útvonalon, de a Kaukázusban csak egyetlen egyen.

[00:04:09]És ilyen módon természetesen felértékelődik a térség.

[00:04:16]Plusz ugye az említett energia válság miatt nem az iráni, hanem még az orosz-ukrán háború miatt, például a gáz import diverzifikálás jegyében Azerbajdzsán szerepe felértékelődött.

[00:04:30]Addig politikailag meglehetősen kritikusan szemlélt ország hirtelen stratégiai partnerévé vált tulajdonképpen az Európai Uniónak azért, hogy az Európai Unió gázellátásának egy jelentős hányadát biztosítsák ezáltal.

[00:04:44]Tehát ilyen módon azt is mondhatnánk, hogy ezek a szörnyű körülmények lehetőséget is teremtenek a kaukázusi országok számára, hiszen egy gazdasági prosperitást hozhat, hogyha csak egy úton mehet át az áru, vagy mondjuk maximum kettőn, akkor abból mindenki profitálhat.

[00:04:59]De ugye hiányzik az infrastruktúra, hiányzik a béke, hiányzik a politikai stabilitás, mármint a régióból, úgyhogy a kihívások azért vannak.

[00:05:07]Ö de a jelentőségének a felértékelődését azt mindenképpen a közlekedés és a térbeliség, valamint valamint az energia energia ö termelés és import legjellemzően Európában irányuló azeri gázexport adja meg, illetve később most itt Áramexportról is fogunk beszélni, de erről még lesz szó.

[00:05:33]Így van.

[00:05:33]Aha.

[00:05:33]Ha már itt tartok, akkor akkor egy kicsit a Azerbaj Azerbajsánnal kapcsolatban hadd kérdezzek, mert hogy nem csak Európai Unió felé mennének ezek az exportok, ha én jól értelmeztem, hanem úgy tudom, hogy Ukrajna is érdeklődik, és most ha lett volna egy olyan ötlet is, vagy hát Ukrajna részéről egy olyan szándék, hogy a jövőben Azerbajdzsánnal oldja meg az ukrán ellátást is.

[00:05:59]Hát igen, vannak ilyen ötletek.

[00:06:01]Egyébként Ukrajna része lett volna valamelyest a középső folyosó eredeti terveinek.

[00:06:08]Ugye a középső folyosó, ez a transzkaszpi szállítmányzási útvonal, azért nem nem a háború miatt került elő, et hát ezért került előtérbe, de volt korábban is, mint alternatíva.

[00:06:18]És akkor úgy nézett ki, hogy a a grúziai batumi kikötőjéből három irányba mentek volna a hajón tovább.

[00:06:24]Tehát nem csak a gaszpi tengeren keltek volna át a konténerek, hanem a fekete tengeren is, és az egyik Ogyásza lett volna, a másik Konstanca, ugye a harmadik pedig Istanbul.

[00:06:32]ö jellenzően meg hát persze most itt akár várna is szóba jöhet, de nem a szárazfö nem a Törökországon keresztüli it szárazföldi verzió volt első körben.

[00:06:40]A itt itt a nagy gond az a az ukrán szándékokkal kapcsolatban, hogy hogy persze felajánlották azt is, hogy az ő csővezetékeiken keresztül is lehet betáplálni azigázt és szállítani Európában.

[00:06:57]Ez pont a barátság vezetékrendszer kapcsán hangzott el.

[00:07:02]De az a helyzet, hogy hogy véges véges mennyiségben áll rendelkezésre a földgáz Azerbajdsánban is.

[00:07:07]Tartalékok hatalmasak, de a kitermelés infrastruktúrája limitált.

[00:07:11]Egyébként ezt nagy mértékben tudják növelni, de a szállítmányozás, ugye a csővezetékes szállítás infrastruktúrája adja a legfőbb legfőbb korlátot.

[00:07:19]A szivattyúállomások fejlesztésével ezt fel tudták tornázni jelentős mértékben, de nem tudják az egész európai igényt kiszolgálni.

[00:07:27]Tehát meg sem közelíti azt a mennyiséget, amit mondjuk az oroszok szállítottak annak idején.

[00:07:32]mondjuk Németországba.

[00:07:32]Tehát itt az a kérdés, hogy akkor kinek a kárára lássák el Ukrajnát gázzal, akkor mondjuk az osztrákok, a magyarok vagy az olaszok, vagy ki ne kapjon, mert hogy egy véges mennyiségről beszélünk.

[00:07:44]Ugye ugyanaz a baj a Katarival is, főleg, hogy onnan most hajónk se tudják juttatni az RNGt.

[00:07:50]Ugye itt az egész közép-európai gáz import diverzifikáció kapcsán ez a kérdés, hogy nem az, hogy hajlandóak vagyunk-e többet fizetni, hanem van-e egyáltalán valaki, aki szállítani tud nekünk fizikailag?

[00:08:01]Ugye itt az energián túl akkor akkor ha már említette, akkor az áramellátást még arról arra térjünk, és akkor utána jön örményországgal kapcsolatos kérdés és az Európai Unió.

[00:08:11]Csak érdekességképpen mondtam, hogy már folyamatban van az a projekt, hogy Azerbajdzsán és Grúzia, valamint Románia és Magyarország egy konzorcióumot hozott létre és métengeri kábelt fektetnek, amely keresztül zöld árammal fogják ellátni Közép-Európát, aminek óriási a jelentősége.

[00:08:29]azeri szempontból diverzifikálják a gazdaságukat, azaz nem szimplán nyersanyagot szállítanak nagy mennyiségben, hanem hanem tulajdonképpen feldolgoznak valamit, energiát termelnek és mára a készeget az elektromos áramot szállítják el, amely mellé egy nyilvánvalóan adatkábel is fektethető, és ez a projekt annyira ígéretes, hogy már Közép-Ázsia is bejelentkezett, hogy a Kaszpi tenger alatt is fekthessünk kábelt, és ők is becsatlakoznának Európa áramellátásába.

[00:08:59]aminek Európa, főleg Közép-Európa szempontjából azért hatalmas jelentősége van, ugyanis hozzájárulhat a a klímaváltozással kapcsolatos célok eléréséhez, a tiszta energiatermeléshez, a régi fossilis energiatermelőinfrastruktúra leépítéséhez és így tovább.

[00:09:16]valamint ha megfelelő az ár, akkor természetesen a digitális gazdaság új követelményei és tényező mátrixa mentén az fog a versenyelőnhöz jutni, aki olcsón tud energiát termelni vagy importálni, és abból különböző iparágakat aztán működtetni.

[00:09:31]Nem véletlen, hogy mondjuk a a Bitcoin farmok jelentős része az például például Kazachsztánban van, merthogy rendkívül olcsón tudják árammal ellátni ezt a szektort.

[00:09:45]Akkor rátérek Örményországra.

[00:09:45]Ugye itt május 4-én, 5-én Jerevánban rendezték meg az első uniós örménycsúcsot, EU örményország csúcstalálkozót.

[00:09:56]Mi volt ennek a konkrét célja?

[00:09:56]Mekkora jelentősége van ennek akár Örményország, akár az Európai Unió részéről?

[00:10:00]Aztán majd kérdezném ugye az orosz reakciókról is, de pontosan mi ez?

[00:10:04]azért kérdezem, mert pont ebben az időszakban is már az iráni háború meg egyéb más ilyen globális események annyira elvitték a fókuszt, hogy elég keveset lehetett hallani arról, hogy ezek milyen eredménnyel zárultak és egyáltalán mekkora jelentőséggel bírnak.

[00:10:22]Ö kicsit visszamenve a történetben, az Európai Unió sokáig hezitált, hogy mit akar valójában nem csak a Kaukázusban, hanem Közép-Ázsiában is.

[00:10:30]Ez a két térség azért erősen összefügg.

[00:10:32]Ezért is szoktam én jó magam leginkább közép-eurázsiaként hivatkozni erre a térségre, mert egész egyszerűen például Azerbajdzsan elválaszthatatlan része a a jellemzően türk középzsiai világnak, és ez számos döntését befolyásolja, meg a a közös a történelemnek bizonyos közös szakaszai is is egy bizonyos mintát determinálnak ezeknek az országoknak az esetében.

[00:10:54]A az Európai Unió most jutott el odáig, hogy próbál szereplőként feltűnni.

[00:11:01]Azt kell mondjam, hogy sajnos eddig ez nem sikerült.

[00:11:05]En ennek nyilvánvalóan oka a bonyolult EU-s döntéshozatali mechanizmus, és az is, hogy valójában nincsen közös külpolitika.

[00:11:13]minden egyes tagország valójában az európai, fogalmazzunk úgy, alapelvek figyelembe vételével olyan olyan külpolitgát folytat, amilyet tulajdonképpen szeretne.

[00:11:24]Erre erre nem csak Magyarország volt példa, hanem egyébként akár Olaszország is, akik mondjuk az emberi jogok miatt rendkívül elítélt turkmenisztánnal vagy akár Üzbegisztánnal is rendkívül jó üzleteket tudnak kötni.

[00:11:40]az EU és ugye ez is az oka, hogy az EU-es tagországai ezekben a térségekben egymás versenytársai.

[00:11:45]Tehát ugye van egy ilyen ilyen brüsszeli szemellenzős hozzáállás, hogy hát hogy hát miért miért miért miért becsüljük le az Európai Uniót, amikor mondjuk a Közép-Ázsia kereskedelmében az Európai Európai Unió az az mekkora szerepet játszik?

[00:12:01]Hát igen ám, csak hogy mondjuk az Európai Unió része Lengyelország, Németország és Olaszország is, amelyek ugyanért a piacért versengenek.

[00:12:09]Tehát nem vez nem foghatjuk fel az EU-t úgy, mint Kína vagy Oroszország, ahol van egy központi állam.

[00:12:15]Itt különböző tagállami érdek is vannak.

[00:12:17]De visszatérve magára az EU EUR-ra, hogy ezek ez egy jelzés volt, ez egy szimbolikus jelzés, hogy segíteni akarják egyrészt a jelenleg kormányzó Pasinnyján újbóli választási nyerését, sikerességét.

[00:12:38]ugyanis a pasinyámbarról gondolják azt, hogy hogy a a nyugati ö orientációt folytatni tudná, vagy erősíteni tudná a többiekkel ellentétben.

[00:12:48]Ugye itt már ez megjárták Grúzia kapcsán egyszer.

[00:12:54]És mi a fő motiváció az Európai Uniónak?

[00:12:57]Nyilván nem akar kimaradni adott esetben a biznisből.

[00:12:59]Bár bár ebben elég gyenge azért az Európai Unió.

[00:13:01]Lássuk be, ha csak a Global Gateway program keretében felajánlott 10-12 milliárdos középső folyosóhoz kapcsolódó beruházásokat nézzük, ami 2023-ban történt januárban, azóta sem történt ebben az ügyben semmi, és 2026 nyarát írjuk már.

[00:13:17]Ö de ez egy jelzés akart lenni erősíteni az európai orientációt Örményországnak, ami azért veszélyes játék, mert hogyha bármilyen konfliktusra kerül sor, semmelyik európai ország nem fog kiállni.

[00:13:35]Mellettük ugye egy törményországról beszélek, a leghangosabb támogatói támogatója örményországnak Franciaország, ugyanis Franciaországban van az egyik legnagyobb örmény diaszpóra.

[00:13:45]hogy Örményország is egy olyan nemzet, amelyiknek a a határain kívül sokkal többen élnek, mint a határain belül.

[00:13:50]És Egyes Országban az Egyesült Államok és és Franciaország nagyon erős politikai szerephez is jutnak.

[00:13:57]Ugye nagy tömegben értelmiségi pozíciókat elfoglalva hatással vannak az adott ország belpolitikájára.

[00:14:06]A a konkrét csúcstcsalálkozó és konzultációk azok nyilván gazdasági célt is szolgáltak, próbálják ösztönözni az általános infrastruktúrafejlesztést, ugyanis Örményországot szeretnék egy egyfajta hubbá tenni a középső folyosó mentén, ami azért lesz nehéz egyébként, mertogy amíg nincsen békemegállapodás Azerbajdsán és Örményország között, addig egész egyszerűen nem fognak arra kanyarodni a vonatok, mert mert nem lesz szó átmenjenek.

[00:14:34]nek a logikus termékáramlás az az jelenleg Azerbajsán, Grúzia és Törökország.

[00:14:40]Mindenesetre abból a feltételezésből indulnak ki, hogyha fejlesztik az országot, akkor a gazdaság is fejlődni fog.

[00:14:48]Ő, fél milliárd euró beruházást ajánlottak fel, vagy terveznek a közeljövőben Örményországban, ami az ország méretéhez és a gazdaság méretéhez képest egy hatalmas összeg.

[00:14:57]Magyarország esetében sem lenne kevés, de mégis csak azért körülbelül egy négyszeres ötszörös szorzóval vehetjük a fajsúlyosságát komolyabban Örményország esetében.

[00:15:10]És emellett egy biztonsági és védelmi együttműködést is aláírtak.

[00:15:14]Ennek keretében például az örményeri határra európai uniós határvédelmi személyzetet, tanácsadókat, járőröket rendelnek, valamint 30 millió eurós támogatást adnak a az örmény hadseregnek.

[00:15:29]Ugye ez egy elég érzékeny téma, mert mert közben azeri örmény békemegállapodás nem halad.

[00:15:36]Azerbajdzsán ugyanúgy ugyanúgy fontos partnere az Európai Uniónak pragmatikus okok miatt.

[00:15:44]az imént említett energia import, gázimport és az üzleti lehetőségek miatt nagyon fontos partnere az Európai Uniónak és egyes nagyobb európai országnak, például Olaszországnak.

[00:15:57]Ilyen módon azért be van kódolva egy egy érdekellentét, ami semmiképpen sem viszi előre majd a békefolyamatot.

[00:16:03]Tehát Azerbajdzsánban meglehetősen barátságtalan gesztusként kezelik, hogy hogy készpénzzel támogatják az örményhadsereget, ami nyilvánvalóan azzal a céllal történik, hogy megerősítsék és ezt ezt Azerbajdzsán meglehetősen rossz néven veszi.

[00:16:18]Annak ellenére is, hogy nyilván nem támadásra készítik fel, de abban a abban a hanem inkább védelemre, de egyrészt ugye Azerbajdzsán többször megesküdött rá, hogy nem akarja örményország területi integritását megsérteni, tehát nincsenek támadó szándékai.

[00:16:32]Ugye a múltkor beszéltünk arról, hogy a Karabach visszafoglalása az egy teljesen más nemzetközi jogi dimenzióban jelenik meg, mintha meg támadták volna örményországot.

[00:16:44]És tulajdonképpen még egy egy még egy kicsi mézet raktak a madzagra azzal, hogy itt a vízum könnyítés kapcsán és a igazságügyi együttmögés kapcsán írtak alá megállapodásokat.

[00:16:58]Tehát mindenféleképpen Európát vonzóvá akarják tenni az örményválasztók számára, akik ugye és akkor itt beszéljünk, arról gondolom, vagy célszerűen tartom, hogy valójában Örményország eddig és még a mai napig rendkívüli módon kiszolgáltatott Oroszországnak, amire lehet mondani, hogy gyengül, de hogyha például 2048-ig szóló koncessziója van a az orosz államvasútaknak, az örményvasútak üzemeltetésére, és ezáltal tudja a fejlesztéseket is blokkolni, valamint mondjuk az orosz az örmény határdelem egy jelentős részét a mai napig, sőt a reptér védelmét is a mai napig Oroszország adja, és méghozzá van két katonai bázis az országban egy meglehetősen ingataghelyzet.

[00:17:43]De természetesen ez egy értékválasztási kérdés, ami akkor fog véglegesedni, hogyha adott esetben Pasinny megnyeri a június 7-i választásokat, akkor minden bizonnyal az az uniós orientáció fog erősödni.

[00:17:58]Ugye vannak különböző megoldások a függőség csökkentésére, amit mindenképpen az oroszok rossz néven fognak venni.

[00:18:05]Például az orosz koncessziót azt olyan országok cégei számára próbálják meg átkonvertálni, ha az oroszok is belemennek nyilván.

[00:18:15]amelyek talán még az oroszok szemét sem csíp annyira.

[00:18:18]Például Kazach vagy Emirátusok béli vagy Katari befektetők vennék át ezt a koncessziót, és így próbálnák meg kiszorítani, de ez egy sok ismeretlenes játék, aminek nem tudjuk még a végét, de még ott van az atomerőmű, ugye energetikai megállapodásokat is aláírtak, hatalmas napelemparkokat akarnak létesíteni örményországban tekintettel arról, hogy 300 napon át süt a nap az országban.

[00:18:43]kedvezek az adottságok, de ez jó kérdés, hogy például egy napelemrendszer az atomerőmű nélkül tud-e működni tekintettel a az a az ingadozásokra meg a a természetes ciklikusságra, és az atomerőművet pedig le akarják állítani.

[00:18:58]Ugye ez az EU-nak egy nagyon fontos terve.

[00:18:59]Ez is az orosz függés csökkentését szolgálná.

[00:19:04]Na most akkor én összeszedtem egy-két orosz reakciót, amit lehetett olvasni a médiában.

[00:19:07]Ugye itt az EU csúcs után Zaharova, Mária Zaharva orosz külügyi szóvívő volt az, aki a partnerség mélyítését azt úgy fordította le, mint egy olyan brüsszeri szlogent, amely az EU- geopolitikai érdekeit szolgálják kizárólag, és hogy a nyugatnak a valódi célja az lenne, hogy Örményországot megfossza a stabil biztonsági rendszerétől.

[00:19:30]Most gond gondolom, hogy itt ezalatt Oroszországot is érthették, de majd kérem a véleményét, hogy mit gondol ezekről.

[00:19:37]Aztán ugye utána el eleve nagy felháborodást kell tett, hogy Volodimir Zelenszki is részt vett egyébként ezen a csúcson, illetve Oroszország azzal is vádolta az EU-t, hogy tolakodó módon beavatkozik az örményválasztásokba, amit ugye ön is említett, hogy a jelenlegi vezetőt támogatják és bíznak az ő sikerében és újraválasztásában.

[00:19:56]Na de mi az, amit ugye a kommunikáción túltett Oroszország?

[00:20:02]Egyrészt energiahordozók és nyersanyagoknak a leállítását ez közölte.

[00:20:06]Kereskedelmi blokádot és bojkott hirdetett meg a csúcstalálkozót követően, és ugye a ter az örvénytermékek beviteli követelményeit szigorította meg.

[00:20:17]Tehát volt, hogy más adásban is szóba került ez a kérdés, és azt mondták, hogy kizártnak tartják bizonyos elemzők, biztonságpolitikai szakértők, hogy katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Oroszország beavatkozna valamilyen módon az örményhelyzetbe, viszont fájdalmat azért tudnak okozni.

[00:20:36]Ezek a szokásos orosz eszközkészletre utalnak természetesen.

[00:20:42]Mivel nagy a gazdaság hitettsége örményrészről meg például a vendégmunkások száma is jelentős, azért tudnak kellemetlenkedni.

[00:20:48]Ugyanezt eljátszották a terrorénylet után mondjuk a tadsikokkal, vagy vagy adott esetben ilyen az üzbégeket vegzálják, kazakokkal, tehát nincs új nap alatt.

[00:21:00]Én sem tartom reálisnak a fegyveres konfliktus kirobbantástás.

[00:21:05]Egyrészt nincs annyi, hogy nyilván van elég katonájuk, hogy kellemetlenkedni tudjanak ugye a gyumri bázison, de hát azért ahhoz mégsincs elég, hogy lebíítsák az egész országot.

[00:21:17]Ez a terv már már Ukrajnában sem jött be, hiszen ott is egy villám villám akció keretében akarták elmozdítani a hatalmat.

[00:21:22]Nekik azért szofteszközeik vannak, áramellátás, a a az erőmű és a vasút, valamint a a rendvédelmi szervek jelenléte és a gazdasági függés, azért azok jelentős tényezők.

[00:21:34]Másrészt a nevetségük alá azt sem, hogy a lakosság jelentős része ugyan az örménye nyilván nem szláv, de mégis csak mindenki beszél ott is oroszul.

[00:21:44]És ez mind Közé-Ázsiában, mind a Kaukázusban egy hatalmas soft power, hiszen például rengeteg orosz nyelvű híradás megy.

[00:21:55]Az orosz mintákat követik bizonyos kulturális közegben.

[00:21:57]A vezetők egy jó része a Szovjetunióban végzett, ugye az a generáció azért még nem halt ki feltétlenül.

[00:22:04]ö és a az államigazgatgatárrendszere is tulajdonképpen a postzovjet mintát követi.

[00:22:09]Tehát én számos olyan olyan puha van, ami ami egy kicsit csökkenti a nyugati befolyás feltétlen erősödésének a lehetőségét, de azáltal, hogy hogy sikerült azt elhitetni a lakossággal Örményországban, hogy Karabakot azért vesztette el az örménynnép, nem mondom, hogy Örményország, mert hivatalosan nem volt köze Karabakhoz Örményországnak, mert az oroszok cserben hagyták őket.

[00:22:35]Ö ez azért megkönnyíti a helyzetét most Pasinyánnak, hogy az oroszok ellen hangolja.

[00:22:42]Másrészt viszont ugye táv nem szomszédos országok, köztük van még Grúzia.

[00:22:46]Azt láthattuk, hogy Grúzia is amikor nagyon izmozott, hogy fogalmazzunk így Oroszországgal, akkor elvesztette Délosétiát, ami már Oroszország része, meg Abháziát és hasonlókat.

[00:22:59]Itt ráadásul nincsen közös határ, tehát nem is tartom valószínűnek, hogy milyen módon oldanák meg a katonai hadműveleteket és az utánpótlást, amikor tulajdonképpen csak a a légi út létezik, hiszen nincsen például kikötője az országnak.

[00:23:14]Azerbajdzsán pedig egészen biztosan nem fog asszisztálni egy olyan művelethez a annak ellenére, hogy még ellenséges a viszony, mivel ők maguk sincsenek jó viszonyban jelenleg Oroszországgal.

[00:23:25]Tehát az egy az egy elég súlyos dominót indítana el, hogyha Oroszország szárazföldi hadműveletet indítana.

[00:23:31]Sokkal inkább valószínűleg tartom a a a dezinformációs hadműveleteket, hogy ez a fake news és a különböző különböző be politikai beavatkozásokat például a vallási vezetőkön keresztül ugye a pravoszláv egyház jelentős személyiségeit tartják orosz ügynöknek örményországban.

[00:23:56]És és ilyen, illetve destabilitást is tudnak okozni ugyanúgy, ahol megpróbál ahogyan megpróbálták már más országokban is, Moldovától Gruzián keresztül, még akár Kazachsztánig is bizonyos helyzetekben.

[00:24:12]Ennél többre én nem számítok de nem is vagyok benne biztos, hogy vannak abban a helyzetben most, hogy annyira rá tudjanak koncentrálni.

[00:24:19]Még úgy is, hogy azért Örményország egy kiemelt kiemelt bástyája továbbra is a az oroszoknak.

[00:24:29]De hát elég nagy volt a forgalom Örményországban, mert most május 26-án Marco Rubió járt Jerevánban, és ugye alá is írtak egy stratégiai partnerségi megállapodást, amely ugye egyrészt szólt erről a folyosóról, amiről mi is beszéltünk már, illetve kritikus ásványkhez kapcsolódó együttműködésekről is.

[00:24:47]És hát két hét van a választásokig, ahogy ön is fogalmazott.

[00:24:49]Igen, hát ezt majd meglátjuk, hogy itt a magyarországi választások kapcsán is azt láttuk, hogy azért ezeknek a magas szintű látogatásoknak és támogatásoknak nem az lett a vége, mint amire számítottak az adott politikai térfélen.

[00:25:06]Ö nem dimenzionálnám túl.

[00:25:06]Amerika éppen nem abban a szakaszban van, hogy mindenhol a befolyását akarná erősíteni.

[00:25:13]Bár ennek némiképpen ellentmond a az iráni az iráni helyzet és az ottani hadműveletek.

[00:25:23]Nincs különösebb érdeke, ami ami jól kivehető, hogy ez ez inkább inkább az orosz medbe bajszának a húzogatása.

[00:25:31]Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy stratégiai megállapodás keretében adott esetben majd amerikai csapatok fognak örményországban bevetésre kerülni, hogy adott esetben mondjuk stabilizáljanak egy orosz destabilizációs helyzet helyzetet.

[00:25:47]Tehát persze lesz odadéka mondjuk gazdaságilag, de azon már régen túl vagyunk, hogy hogy akár csak táj van és arra számítson például, hogy majd Zusa megvédi, ha esetleg Kira megtámadja.

[00:26:00]Tehát szeretnék ezt túdimenzionálni.

[00:26:04]Nem nem tartom valószínűnek, hogy hogy egy bizonyos pontnál tovább menjen akár Amerika.

[00:26:10]Az EU meg soha nem is ment tovább, meg nem is eszközei sincsenek rá, meg bátorsága sem, hogy ilyen helyzetekbe erővel beszálljon.

[00:26:18]Ugye említette azt, hogyha a jelenlegi vezető nyerné a választásokat, amelyek két hét múlva lesznek, akkor az EU-hoz való közeledés folytatódna, vagy akár magasabb szintre is léphetne.

[00:26:30]Mekkora realitása van annak, hogy akár Örményország, akár és akkor itt behoznám Grúziát is, tagjai legyenek valamilyen módon az Európai Uniónak.

[00:26:40]Főleg úgy, hogy most egy ilyen társult pozíciót, ugye amit Friedrich Merc német kancell ajánlott föl Ukrajnának, hát Ukrajna felé irányoztak, és hát úgy tűnik, hogy az Európai Unió most bőven el van foglalva ezzel a kérdéssel.

[00:26:55]Ugye vannak a Balkánon is olyan országok, akek már régóta szeretnének csatlakozni, de nem sikerült.

[00:27:02]Tehát reálisnak tartja magyarán szólva, hogy létrejöjjön valamilyen integráció.

[00:27:06]Nem, nem.

[00:27:06]El gyakorlatilag semmi esélyt nem látok rá.

[00:27:09]Először is kérdés, hogy mit takarná ez a társultátusz, mert hogyha ha a az egységes piachoz való hozzáférést takarja, akkor elsőre azt gondolná az ember, hogy mekkora lehetőséget jelent, de a a középkelet-európai országok tapasztalataiból azért az azt jelenti, hogy egy gyenge gazdaságot ha behúznak, akkor még tovább gyengíti.

[00:27:31]Az egészen egyszerűen mondjuk nincsenek olyan erős grúz vagy örménycégek, akik egy egységes EU piacon versenyképesek lennének.

[00:27:40]Ráadásul itt akkor vegyük bele a szállítási távolságokat is és az infrastrukturális nehézségeket.

[00:27:43]Például, hogy szárazföldön csak nem EU tagállamon keresztül lehetne eljutni.

[00:27:49]Másrészt a körményország tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, ami ami gyakorlatilag ugyanolyan egységes piacot jelent, mint az EU.

[00:27:55]Na e mindkettőnek nyilvánvalóan nem lehet tagja.

[00:27:57]azt kell megnézni, hogy hogy melyiknek nagyobb a kitettsége adott esetben.

[00:28:04]A grúzok esetében pedig ott tartunk, hogy a grúzok maguk nem akarnak éppen az Európai Unióval szorosabbra vagy Európai Unióba belépni, fogalmazzunk így tagország lenni.

[00:28:14]De ugye ez messzire vezet, mert láthattuk láthattuk Törökország példáján vagy a nyugatbalkáni egyre egyre jobban közeledő országoknál is, hogy egész egyszerűen egyrészt nincs meg a nyugat-európai jellemzően nyugat-európai, hiszen közép-Európá a bővítést támogatja.

[00:28:28]Politikai akarat nincsen meg arra, hogy hogy bővüljön az Európai Unió.

[00:28:36]Másrészt pedig az adott országoknak is fel kell mérni, hogy mik az előnyei és mik a hátrányai, hiszen hiszen egy sokkal sokkal sokkal rosszabb társadalmi és gazdasági állapotban van például örményország, mint annak idején Románia volt a a belépés kapcsán, ami szint úgy Románia Bulgária esetében egy egy szintiszta politikai döntés volt, de itt meg is álltak nagyjából.

[00:28:59]Hát ugye persze még később jött Horvátország, de őszintén szó, hogyha ránézünk a térképre, nehezen nehezen indokolható az, vagy illetve nehezen belátható az, hogy hogyan tudná az EU érvényesíteni az érdekeit egyébként Délka Kaukázusban.

[00:29:20]Tehát, illetve mit tud adni a délkaukázusnak az Európai Unió, az az emberi jogok tiszteleté való nevelés, és a a a jogállamiság és a és a különböző nem körülötti egyenlőséghez kapcsolódó NGO, jellemzően NGO-kat érintő projekteken kívül, ugye, mert azért azt is hozzá kell tenni, hogy ezek az országok, én ezt elsősorban közép-Ázsiában tapasztaltam, azért amikor az Európai Unió megjelenik a a lehetőségek tárházával, akkor tulajdonképpen a kioktatásban részesíti ezeket az országokat.

[00:29:53]Ugyanis az európaiak által vallott értékrendek meglehetősen távol állnak a mondjuk egy közép-ázsiai vagy délkaukázusi például a hagyományos családnod ellen alapuló és a vallást és a családot tiszteletben tartó értékrendhez képest.

[00:30:11]Úgyhogy nem tartom egyáltalán.

[00:30:11]Másrészt, másrészt az a tapasztalat, tényleg a nyugatbalkán kapcsán, hogy hosszú évek ígérletei után nem halad előre a tagsági folyamat, és egész egyszerűen csalódottá válnak ezek az országok, és ez pontosan egyébként a nyugatbalkánon Oroszországnak teremtette meg a a lehetőséget a a befolyása növelésére mondjuk Szerbia esetében, vagy akár most mondhatnánk Monteneglóban is voltak kísérletek, vagy Macedóniában.

[00:30:36]De akkor folytassuk is Grúziával, mertogy ugye itt 2026 márciusában az Unió vagy az bocsánat, az Európai Bizottság konkrétan hivatalosan felfüggesztette ugye a vízummentes utazást a grossz diplomácia útlevéllel rendelkezők számára a antidemokratikus jogalkotási lépésekre válaszol.

[00:30:55]És akkor ez itt egy kicsit kapcsolódik azokhoz az elvárásokhoz is, amit amiről itt az el említette az imént.

[00:31:03]Mi történik most Grúziában?

[00:31:06]mennyire stabil a politikai helyzet, mert arról is lehet olvasni, hogy azok a tüntetések, amelyek a választások után kitörtek, azért hellyel közzel folytatódnak, hol kisebb, hol nagyobb létszámban részt vesznek az emberek ilyen tömegtüntetéseken.

[00:31:20]Mi történik most, és mennyiben lehet látni azt a fajta Oroszországhoz való közeledést, amit ugye itt az Európai Unió is sérelmez?

[00:31:30]Hát a GR az ott ott indult, hogy a választásokat az Európai Unió elismerte az elején, akkor jöttek rá, hogy nem voltak törvényesek a választások, amikor Grúzia felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat, mondván, hogy hogy eléggé meddő folyamat az egész.

[00:31:51]Ö tulajdonképpen öfagyasztották az Európai Uniós integrációs tárgyalásokat és a közeledést fogalmazzunk így.

[00:32:04]És ennek következtében lett fogalmazzunk úgy pária a az Európai Bizottság és az Európai Parlament szemében Grúzia.

[00:32:10]A a helyzet én úgy tudom, hogy hogy relatív stabil.

[00:32:16]Most ugye Szerbiában is tüntetnek meglehetősen hosszú hónapok óta még nagyobb létszámban, mint Grúziában, és ott sem látom a politikai instabilitást.

[00:32:26]Bár már felmerül általában az, hogy most fog megbukni, vagy most Igen, igen.

[00:32:31]Aztán valahogy mégsem.

[00:32:34]Ez egy ez egy pici picit befagyott befagyott viszonyrendszer.

[00:32:38]Én azt azért nem állítanám, hogy arccal Oroszország felé fordultak volna.

[00:32:40]Ö nyilvánvalóan, ha a nyugati szövetségi rendszer nem áll velük szóba, akkor nekik szükségük van, mert szintén egy kiszág még ha jobb adottságokkal is rendelkezik, mint mint Örményország.

[00:32:54]De azért azt se felejtsük el, hogy nem csak Oroszország partnere Gruziának, hiszen mondjuk Törökországnak meglepően nagy befolyása van gazdaságilag.

[00:33:04]Hogyha elmegyünk Batumiba, akkor tulajdonképpen egy mini dubályt látunk, aminek a 90%-a török kontroll alatt áll.

[00:33:11]Ugye Batumi a híres feketeengeri kikötő városa.

[00:33:16]Másrészt ugye a középső folyosó szállítási rendszere, logisztikai rendszerei valójában érintik Grúziát.

[00:33:25]Tehát ők köszönik szépen, jól el vannak az Európai Unió politikai támogatottsága nélkül, ha egyébként a Kínából az Európai Unióba származó váruk náluk haladnak át, és ők realizálnak hasznot belőle.

[00:33:38]Ráadásul Azerbajsánnal is kiegyensúlyozott viszonnyal viszonyuk van, meg még egyébként Örményországgal is.

[00:33:44]Örményország nyilván nem tehet mást, hiszen tulajdonképpen csak nyitott határa csak Grúziával és Iránnal van.

[00:33:53]Na most azért kérdeztem itt az Oroszország felé való fordulást, mertogy van egy tanulmány, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ugye a civil szervezetek révén hogyan próbál meg Oroszország hatást gyakorolni ugye Grúziára, hogy létrehoztak ott azt hiszem valamilyen ruszufóbiát, figyelő intézményt is vagy valamilyen hatóságot, amely azt figyeli, hogy milyen az orosz ellenesség az országban.

[00:34:16]És hát ugye azok a vádak érzi, hogy leépíti a demokratikus jogrendszert, hogy az emberi szabadságjogokkal kapcsolatosan olyan változások történtek itt a választások óta, amelyek kifogásolhatóak.

[00:34:33]Itt ezzel kapcsolatban mit lehet elmondani?

[00:34:35]Objektíven lehet látni ezeket a folyamatokat?

[00:34:38]Valóban.

[00:34:38]Nyilván vannak vannak olyan intézkedései a a Gruce kormánynak, amely amelynek megítélése vegyes.

[00:34:49]De hát ez ez ez nagyon nagyon nehéz ennek mögé látni, hogy adott esetben ez vezethet-e egy olyan politikai feszültséghez ami ami mondjuk egy választáson ezt az irányt megváltoztatja.

[00:35:04]Ugye eleve még arrébb van még legalább két év a a következő választás, és nincs kétségem, hogy egyébként ki is lesz írva.

[00:35:11]A nagy kérdés valójában az, hogy hogy a külföldi szereplők, ágensek milyen módon avatkoznak be az ország társadalmi életébe.

[00:35:22]Azt én nagyjából természetszerűnek tartom, hogy az oroszok befolyást akarnak szerezni, és minden lehetőséget kihasználnak, hogy az övdekeiket érvényesítsék.

[00:35:30]Egész egyszerűen nem veszíthetik el a Kaukázust úgy, ahogy van.

[00:35:36]Így is rendkívüli erőfeszítéseikbe kerül, hogy hogy Közép-Ázsia ne soddulódjon teljesen mondjuk Kína karjaiba, mert mertogy egyébként ez a ez a folyamat körvonalazódik.

[00:35:46]Másrészt azt se szabad elfelejtenünk, hogy hogy ügynöktörvény ide vagy oda, ugyanis ott is bevezettek egy ez ezt ez váltottak ki talán a legér leglesebb kritikát, ahol listázni kell a külföldi támogatásukat kapott szervezetekkel.

[00:36:03]Tehát ez megint ugye ez a régi történet, hogy most a amerikai minta alapján vezették be vagy nem.

[00:36:08]Ezt ugye Magyarországon is már ez a vita lezajlott, aztán okafogyottá is fát, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a törököktől a nyugati nyugat európai országon keresztül és Amerikán keresztül az oroszokig, de még a kínaiakig is mindenkinek érdeke van Grúziában, és ehhez a megfelelő titkoszolgálati eszközöket hozzárendelik.

[00:36:27]az a politikai elit és a és hát a megfelelő szerveknek a a hozzáállásán és éleslátásán múlik, hogy ezeket hogyan képesek kezelni, de a Kaukázus sajnos éppen azért vált egy ilyen izgága térséggé, vagy azért alakult ki ez a kép, mert ott igen könnyű azért mindenféle elégedetlenséget szítani és egymásnak ugrasztani még akár országon belül is különböző csoportokat.

[00:36:57]Akkor így a végezettül hadd kérdezzem ugye a közelkeleti változások, amelyek ugye még annyira nem látunk, mert folyamatában van még az Irán elleni háború Amerika és Izrael részéről.

[00:37:05]És hát itt már men megy megy a fejtegetés azzal kapcsolatosan, hogy attól függen, hogy hogyan fejeződik be ez a háború, a régióban ki az, aki a nyertese lehet mindannak, ami történik.

[00:37:18]Itt hát úgy tűnik, hogy az őből menti országok azért eléggé megtépázza őket ez a konfliktus.

[00:37:25]több szempontból is.

[00:37:25]Most ennek az elemzésébe annyira nem is mennék bele, de ugye mint egy főjátékos Törökországot szokták megemlíteni, mint aki esetleg nyertese lehet annak, ami itt történik.

[00:37:35]És hát Törökországnak pedig van egyfajta lába vagy csápa, nem tudom melyik a jobb kifejezés ugye ebben a térségben is.

[00:37:41]Úgyhogy erre szeretnék rákérdezni, hogy ilyen módon az iráni konfliktus és a közelkeleti helyzetnek most ez a kicsit instabil formálódó jellege, ez milyen hatásokat generálhat?

[00:37:52]Egyetértek, Törökországának nyerese lehet.

[00:37:54]hogyha csak a az egyébként rendkívül nagy profitot jelentő és bevételt jelentő légi forgalom áthelyeződésére gondolunk, Kaukázus és mondjuk Istanbul átveszi részben Dubá szerepét egyelőre és nem tudjuk mikor állnak fel valóban az öbölmenti országok, de minél több hét telik el, annál annál kisebb az esélye, hogy egyáltalán fel tudnak-e állni valaha is oda, ahol voltak.

[00:38:19]Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az iráni konfliktus az nem feltétlenül csak Iránról szól, hanem épp annyira szól, mondjuk Kína meggyengítéséről is.

[00:38:26]De valóban, hogyha Törökországból indulunk ki és a és a szomszédságából, fogalmazzunk így, vagy a Pántürkvilágból a három kaukázusi országból csak egy türk, ugye Azerbajdzsán.

[00:38:41]Azerbajdzsánnal valójában van szárazföldi határa Törökországnak, Nahicaván miatt, de nahivánnak nincsen szárazföldi határa a saját anyaországával, ugye az Azerbajdzsán fő területével, mert közbérékelődi körményország.

[00:38:52]Az angezó koridor pont ezért lett volna fontos, hogy a szárazföldi összeköttetést és így pántürk összeköttetést teremt, de én én valójában azt gondolom, hogy hogy a a délkaukázus, hogyha képes lenne az országok közötti konfliktusokat megoldani, meg egyébként régióként viselkedni, és nem a nagyhatalmak befolyási szándékai szerint borulnának ide vagy oda, vagy vagy csatlakoznának ide vagy oda, hanem legalább annyi integráció ós szándék, ami nyilván lehetetlen, mert például nincs még annyira beszéli viszony, vagy nem nem békés a helyzet még mindig azerbajdzsán és örméország között, mint ami elindult Közép-Ázsiában, akkor a akkor ennek az egész helyzetnek a nyertese lehetne.

[00:39:34]Hiszen még egyszer olyannyira bedugultak a a kelet-nyugat közötti kereskedelmi útvonalak, hogy hogy tulajdonképpen már csak Afrika megkerülése jelent biztonságot, hiszen a vöröstenger sem biztonságos.

[00:39:48]A az iráni szárazföldi útvonal az egyáltalán nem jöhet mos szóba.

[00:39:50]ugyanis ez a középső folyosónak egy alternatívája volt, és pontosan Kína próbálta még az amerikai támadások előtt már már előrehalladott tárgyalások voltak az iráni vasútrendszer fejlesztésére, merthogy nem akarták használni az angezó koridort semmiképpen a kínai konténervonatók.

[00:40:10]Ez is meghiúsult.

[00:40:10]Tehát nincsen más, csak a középső folyosó, ami ugye Kína, Kazachsztán részben, ha ügyesek, de az is kínai segítséggel az Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán több útvonalon, de mindegyik Bakuban találkozik, és onnan egyetlen egy vasútvonalon és autópálya útvonalon tud tovább menni.

[00:40:29]És hogyha még ehhez hozzávesszük a csővezetékrendszereket és a kitermelési infrastruktúrát, akkor látható, hogy hogy tulajdonképpen a két kontinens gazdasága most Délka Kaukuázuson és Közép-Ázsián múlik, hogyha ezt ügyesen ki tudják használni.

[00:40:41]Ö és márpedig úgy tűnik, hogy Közép-Ázsiában, illetve Azerbajdzsánban eléggé felvilágosult módon tudnak befektetni ezekbe a projektekbe és oda csalogatni a forgalmat.

[00:40:52]És még ehhez ehhez még a légi forgalmat is fejlesztve, akkor egy rendkívül nagy jövő áll előtte.

[00:40:59]A Délkaukázus esetében a nagy gond még egyszer az az, hogy hogy a hár, hogy a a két az örmény azeri békétlenség az az egyszerűen kivetíti a geopolitikai bizonytalanságot az egész régióra.

[00:41:13]És itt a közeljövőben nem is várható, hogy ott úgy tartósan rendeződjön a helyzet akár egybéken megállapodással, mert ugye nem tudom, hogy Donald Trumpnak voltak ilyen tervei, céljai, vagy betett a volt a a nagy aláírás, most már június van.

[00:41:25]Ö azt azt több korábbi elemzésemben is leírtam, elmondtam, meg talán itt is beszéltünk róla, hogy hogy addig, amíg június 7-én nem derül ki, hogy ki lesz szörményország vezetője, addig addig nem egész egyszerűen nem fog semmi történni, merthogy alkotmánymódosítás szükséges.

[00:41:47]Ö, és ezt csak egy új kormány tudja majd kezdeményezni, és még az sem kizárt, hogy az új kormány is belebukik abba, mertogy azért egy még mindig többen vannak azok, akik elutasítják azeriekkel való békektést, mint amennyien támogatják ezt.

[00:41:59]Bármennyire is irracionálisnak tűnik.

[00:42:03]Jelentzett érzelmek ennyire erősek a kaukázusban.

[00:42:05]Akkor ez még várt magára azért.

[00:42:07]Hát nem, nem most lesz az első kapavágás egy év belatrán bejelentés után.

[00:42:09]Ebben majdnem biztos vagyok.

[00:42:11]Nyilván egyeztettek valamit a Rubióval, de ez annyira sok tényezős, ez egy 100 milliárd 100 milliárd dolláros beruházás.

[00:42:22]Kik, hogyan, milyen módon, milyen lesz a pozíciója Trumpnak adott esetben?

[00:42:24]fél év múlva a belpolitikában mennyire foglalkozik még ezzel az üggyel satöbbi satöbbi.

[00:42:30]De itt elsősorban nem is az lenne a lényeges, hogy külső nagyhatalom hogyan kényszeríti rá ezt a két országot, hanem hanem jelen állapot szerint leginkább örményországnak kellene rájönnie arra, hogy vagy békét köt, vagy tovább sorvad.

[00:42:45]Most ez a ez a sajnálatos geopolitikai valóság.

[00:42:47]Hát illetve gondolom, hogy Donald Trumpnak és az Amerikai Egyesült Államoknak most van ennél sokkal nagyobb problémája és baja.

[00:42:53]Tehát valószínűleg nem ezen dolgoznak otthon a háttérben, hogy Washingtonban a szobákban, hogy most ez a béke létrejöjjön.

[00:43:04]De még akkor itt összegzésképpen, mert ugye az időnk az lejárt, tehát van itt beszélhettünk Kínáról is, Amerikáról és Oroszországról is ugye a délkaukázust érintve.

[00:43:14]Ö hogyan áll most itt úgymond a globális verseny, ha lehet ilyet mondani?

[00:43:20]Mert ugye a Közelkelettel kapcsolatban is lehetett mindig látni azt, hogy a befolyásért zajlik egyfajta küzdelem.

[00:43:27]Most Oroszország onnan hát háttérbe vonult itt az ukrán háború miatt, de Kína például nagyon aktív van, megpróbálta azt az vákuumot vagy azt az űrt kitölteni, amit Oroszország hagyott például itt ebben a térségben hogyan állnak az erőviszonyok?

[00:43:45]Itt az oroszok nyilván vannak olyan jelek, amiből azt látjuk, hogy gyengültek.

[00:43:49]Erről beszéltünk is egy pár szót, de a pozícióik még erősek dél Közép-Ázsiában és és a Délkaukázusban is.

[00:43:58]A a már említett örménybázisok például a a nem ellenséges grú politikai hozzáállás.

[00:44:06]Egyedül most éppen Azerbajdzsánnal van egy van egy van egy fagyosabb viszony a a ominózus légi szerencsétlenség, illetve hát a azeri gép lelövése, a grozni járat lelövése kapcsán még ha nem is volt szándékos, annyira sikerült legendásan, tragikusan kommunikálni az orosz félnek, hogy tulajdonképpen ez ez ezt vették nagyon rossz néven az azért, nem az, hogy megtörtént ez a helyzet, mert nyilvánvalóan nem szándékos lelövés volt.

[00:44:33]De de azt azt látni kell, hogyha biztonságpolitikai szempontból Oroszország kivonulna a térségből, mondjuk a haderét kivonná, azért nem a kínaiak mennének a helyére.

[00:44:47]A kínaiaknak a a módszere az a gazdasági terjeszkedés.

[00:44:51]És valóban egyrészt nekik van idejük, tehát az oroszok 10, 20-30 éves távlatba terveznek, a kínaiak meg több 100 éves távlatban.

[00:45:00]Pontosan az élvezetes civilizációjukra és kultúrájukra hivatkozva ők hangsúlyozzák, és nekik van idejük, az idő nekik dolgozik.

[00:45:06]És itt is gazdaságban próbálnak teret nyerni, mégha egyébként ebben a térségben nem is annyira látványos, hogy én szerintem a a törökök sokkal hangsúlyosabban vannak jelen gazdasággilag, mint a kínaiak.

[00:45:17]Kína mondjuk Kazachsztánban sokkal sokkal erősebb pozíciókat foglalt el, de még itt is hozzá kell venni a helyiek adott esetben meglévő ellenérzéseit a kínaiakkal kapcsolatban.

[00:45:29]De mindenesetre Kína egyelőre nem tervez biztonságpolitikai szempontból, inkább megpróbálja ezeket a helyzeteket.

[00:45:38]Például mondjuk a Kína szemét nagyon szúrta, amikor amerikai bázisok voltak Közép-Ázsiában, és nyilván mindent megtett, hogy azok eltűnjenek honnan.

[00:45:46]Meg persze mondjuk Tadsikisztánban, Özbekisztánban közös hadgyakorlatot csinálnak a terror elleni veszélyre hivatkozva és így tovább.

[00:45:51]De én azt gondolom, hogy hogyha Oroszország gyengül, akkor inkább a már említett Törökország tud a helyére lépni.

[00:45:57]Iránnak egész egyszerűen nincsen ereje most és fókusza erre, hiszen még azt sem tudjuk, hogy az irányító elit az hol és mit csinál.

[00:46:07]Mindenesetre az ország működik, de nem hiszem, hogy képes stratégiai vagy akár középtávú taktikai célok mentén mozogni.

[00:46:15]Az egy, az valóban egy diszkrét bájt adott a helyzetnek, amikor mondjuk a világ első keresztény állama, az egyébként síta teokrácia, vagy nevezzük inkább katonai állam, Iránnal működött együtt a muszlim Azerbajdzsán ellenében.

[00:46:31]Tehát voltak ilyen nagyon érdekes konstellációk, de itt én én leginkább azt látom, hogy hogy valóban az Európai Unió próbál erősebb lenni, de azt kell mondjam, hogy Törökország sokkal ügyesebb ebben.

[00:46:46]Nagyon szépen köszönöm Vasa Lászlónak, hogy eljött és meg tudtuk nézni, mi történik ebben a térségben.

[00:46:50]Köön, hogy hog valami hasznosat is mondtam.

[00:46:51]H