Fekete Rita 38:41

Rendkívüli: Magyar Péter megfoszthatja Sulyok Tamást a hivatalától? - Kiszelly Zoltán

alaptörvény-módosításmagyar pétersulyok tamáseu-s pénzekkárpátaljai magyarokközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli: Magyar Péter megfoszthatja Sulyok Tamást a hivatalától? - Kiszelly Zoltán
tl;dr
  • Sulyok Tamás nem mond le az ultimátum ellenére, Magyar Péter alaptörvény-módosítást és lehetséges fizetéscsökkentést helyezett kilátásba, valamint a Sándor-palota előtt tüntetett.
  • Kiszelly Zoltán szerint Magyar Péter a saját rendszerét építi, és a régi közjogi tisztségviselőket – „bábokat” – akarja eltávolítani, hogy azok ne hátráltassák az új hatalmi struktúra kiépítését.
  • „Ő egy új köztársasági elnöki jogkört szeretne, és ezeket az új jogköröket nem akarja Sulyok Tamásra ruházni.” – Kiszelly Zoltán

  • A köztársasági elnök elmozdításának egyetlen jogi útja az Alkotmánybíróság általi megfosztás lenne, ami jogsértés hiányában járhatatlan; ezért merült fel egy átfogó, személyre szabott alaptörvény-módosítás.
  • Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordul, mert a tervezett módosítást jogelvekkel ellentétes, „ad hominem” jogalkotásnak tartja, hasonlóan a korábbi miniszterelnöki cikluskorlátozáshoz.
  • Brüsszelben politikai megállapodás született 16,4 milliárd euró uniós forrás felszabadításáról, de a pénz lehívásához a kormánynak 27 mérföldkövet kell teljesítenie, például az Integritás Hatóság megerősítését.
  • Az egyetemeknek járó 2,2 milliárd euró feltétele a kuratóriumi tagsági szabályok pontosítása, ami visszavezetheti a hallgatókat az Erasmus+ programba.
  • A kormány igyekszik halogatni az uniós migrációs paktum átvételét, ami elengedhetetlen a napi 1 millió eurós büntetés megszüntetéséhez, de a miniszterelnök kommunikációjában ezt nem köti a források felszabadításához.
  • A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése érdekében Magyar Péter Beregszászon tárgyalna Zelenszkijjel, mert a régióban a magyar nyelvű oktatást továbbra is korlátozzák, és belső migrációs nyomás nehezedik a magyar iskolákra.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Magyar Péter ultimátuma Sulyok Tamás köztársasági elnöknek

Az ultimátum lejárta és Sulyok Tamás válasza

Magyar Péter a választások után több állami tisztviselőnek – köztük Sulyok Tamás köztársasági elnöknek – adott ultimátumot, hogy május 31-ig mondjanak le. A határidő lejárt, Sulyok Tamás azonban egy Facebook-videóban közölte: nem távozik hivatalából. A köztársasági elnök részletesen megindokolta döntését. Magyar Péter erre reagálva június 1-jén bejelentette, hogy meglátogatja a köztársasági elnököt, és a Sándor palota előtt már sajtótájékoztatót is tartott.

Kiszelly Zoltán értelmezése: Magyar Péter új rendszert épít

Kiszelly Zoltán politikai elemző szerint a történtek mögött egy átfogó rendszerépítési szándék húzódik meg. Magyar Péter a NER-ben (Nemzeti Együttműködési Rendszer) szocializálódott, és most a saját rendszerét – amit Kiszelly „globalis tanernek” nevez – kívánja kiépíteni a kétharmados alkotmányozó többséggel. Az új rendszer sarokköveit most helyezik be a magyar intézményrendszerbe.

„Ő egy új köztársasági elnöki jogkört szeretne, és ezeket az új jogköröket nem akarja Sulyok Tamásra ruházni. Tehát ezért akarja elmozdítani a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróságnak a tagjait, akiket még az előző kormánytöbbség jelölt és választott meg. Pontosan azért, hogy az ő új rendszerének a kiépítését a régi többség által megválasztott személyek, akik közjogi pozíciókat töltenek be, ne hátráltathassák.” – Kiszelly Zoltán *

Az elemző szerint az egész helyzet egy „abszolút filmszínház”, amely azt a célt szolgálja, hogy az útban lévő régi tisztségviselőket elmozdítsák.

A köztársasági elnök elmozdításának jogi lehetőségei

A hatályos alaptörvény egyetlen eljárást ismer a köztársasági elnök eltávolítására: a megfosztási eljárást. Ennek első lépése, hogy az Országgyűlés kétharmada megszavazza a leváltást, ezt követően az Alkotmánybíróság folytatja le az eljárást, és dönt a hivataltól való megfosztásról. Bár a TISZA Pártnak megvan a parlamenti kétharmada, az Alkotmánybíróság várhatóan nem lenne fogékony Magyar Péter érveire, mivel nincs olyan jogsértés, ami megalapozná a köztársasági elnök elmozdítását. Kiszelly szerint Magyar Péter pontosan tudja, hogy ez az út járhatatlan, ezért mondott le róla „nagyvonalúan” – ami szintén a politikai színház része.

Magyar Péter maga úgy nyilatkozott, hogy a hivatal méltóságának védelmében nem akarja ezt az utat járni. Helyette alaptörvény-módosítást helyezett kilátásba. Sulyok Tamást 2024-ben választották meg öt évre, mandátumából még három év van hátra. Kérdéses, hogyan lehet úgy módosítani az alaptörvényt, hogy az jogszerűen elmozdítson egy hivatalban lévő köztársasági elnököt. Az elemző emlékeztetett a Fidesz korábbi hasonló lépésére, amikor a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává alakították – egy új testület jött létre, új elnökkel. A köztársasági elnök esetében azonban nehéz új intézményt létrehozni, hiszen ebből a tisztségből csak egy van. A demokratikus szabályok szerint egy új alkotmányos szabályozás a következő elnökre vonatkozna, akit három év múlva választanának.

A „bábok” eltávolítása – nem csak Sulyok Tamásról van szó

Magyar Péter a Sándor palota előtti sajtótájékoztatóján szó szerint úgy fogalmazott, hogy „minden bábnak az eltávolításáról szó lesz”. Kiszelly értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy az alaptörvény módosítása nem kizárólag Sulyok Tamás ellen irányul, hanem a versenyhivatal, a Számvevőszék és az Alkotmánybíróság tagjainak elmozdítását is lehetővé tenné. A miniszterelnök érvelése szerint tehát nem egyetlen személyről, hanem nagyjából tizenöt emberről van szó, így az nem minősül személyre szabott jogalkotásnak.

Sulyok Tamás védekezése: a Velencei Bizottsághoz fordul

Sulyok Tamás bejelentette, hogy a Velencei Bizottsághoz fordul az ügyben. Ez az Európa Tanács szakosodott testülete, amely alkotmányjogászokból áll, és azt vizsgálja, hogy egy jogszabály összhangban van-e az európai normákkal. A köztársasági elnök – korábbi alkotmánybíróként – arra hivatkozik, hogy itt személyére szóló jogalkotás történik: kifejezetten őt akarják elmozdítani, és ehhez igazítják az alkotmányt. Kiszelly szerint ez az úgynevezett „ad hominem jogalkotás”, ami szembemegy minden jogelvvel, és ezt az Alkotmánybíróság is vizsgálni fogja. A párhuzam kézenfekvő: a nyolcéves miniszterelnöki limit is ilyen személyre szabott szabály, hiszen az eddigi miniszterelnökök közül egyedül Orbán Viktor töltött ki nyolc évnél többet hivatalban.

Nyomásgyakorlás a juttatások csökkentésével

Magyar Péter utalt arra, hogy Sulyok Tamás jelenlegi havi bruttó 6,3 millió forintos tiszteletdíját – és más közjogi méltóságok juttatásait is – csökkenthetik. Ez egyfajta megszégyenítési eszköz lehet. Az elemző példaként említette, hogy a kormány már megfelezte a miniszterelnöki fizetést is: Orbán Viktor képviselői és miniszterelnöki javadalmazása együtt korábban bruttó 7,3 millió forint volt, ami júliustól 7,8 millióra emelkedett volna, ám ezt Magyar Péter 3,8 millióra csökkentette.

A politikai színház funkciója: a figyelem elterelése

Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy a „bábok” emlegetése, a Fidesz-ellenes retorika fenntartása mögött tudatos politikai kommunikációs stratégia húzódik meg. A választással azok vágya, akik kormányváltást akartak, teljesült – a Fideszt leváltották, Orbán Viktor már nem miniszterelnök. A lendület fenntartása érdekében Magyar Péternek folyamatosan feszültséget, drámát kell generálnia, hogy a változást akaró szavazók ne forduljanak el a politikától.

Emellett ez a fajta keretezés (framing) arra is szolgál, hogy a figyelem ne terelődjön a kényes kormányzati döntésekre. Az elemző szerint előbb-utóbb népszerűtlen intézkedéseket kell hozni – például a védett üzemanyagárat nem lehet a végtelenségig fenntartani, különösen miután az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy vagy tegyék elérhetővé a kedvezményes árat minden uniós polgár számára (mint Horvátországban), vagy szüntessék meg a jelenlegi rendszert, amelyben csak magyar magánszemélyek tankolhatnak védett áron.

„Amikor Magyar Péter így visszafele mutogat, bábokról beszél, vagy az orbáni korrupcióról beszél, akkor ezzel ezt a lendületet akarja még fenntartani, mert azok, akik csak a kormányváltásban voltak érdekeltek, azok egy idő után visszahúzódnak a politikától.” – Kiszelly Zoltán *

A köztársasági elnök szerepének átalakítása és Magyar Péter hosszú távú tervei

Magyar Péter korábban utalt arra, hogy a közvetlen elnökválasztás bevezetését is elképzelhetőnek tartja. Több környező országban (Szlovákia, Ausztria) közvetlenül választják az államfőt, jellemzően gyenge jogkörökkel, míg a félelnöki rendszerekben (Franciaország, Románia) a külpolitikában erősebb jogosítványokkal rendelkezik az elnök. Az amerikai modell, ahol az elnök a végrehajtó hatalom feje, Európától távolabb áll.

A jelenlegi elképzelések szerint egy köztes megoldás körvonalazódik: a következő köztársasági elnököt még a parlament választaná, de az azt követőt már a nép. Kiszelly egy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: Magyar Péter a nyolc évben maximalizált miniszterelnöki ciklusa után egy megerősített, közvetlenül választott köztársasági elnöki pozícióba ülhetne át. Ezzel a hatalom súlypontja áthelyeződne a miniszterelnökről a köztársasági elnökre – hasonlóan ahhoz, ahogy Oroszországban Vlagyimir Putyin egy ciklus erejéig miniszterelnök lett, mielőtt visszatért az elnöki székbe.

Történelmi párhuzam: Göncz Árpád példája

Az elemző történelmi analógiaként említette Göncz Árpád esetét, aki köztársasági elnökként az MSZP-SZDSZ kormány idején passzívabb volt, míg a Fidesz-kormány alatt (1998–2000) intenzívebben élt ellenőrző jogköreivel. Ez arra példa, hogy egy köztársasági elnök politikai ciklusonként eltérő intenzitással viszonyulhat a kormánytöbbséghez.

Sulyok Tamás a maga részéről jelezte: az uniós pénzek hazahozatala szempontjából fontos törvényeket ugyanúgy aláírja, ahogy azt hivatalba lépésekor, 2024 márciusában a svéd NATO-csatlakozás parlamenti elfogadása után azonnal megtette. Tehát amikor a nemzet érdeke megkívánja, együttműködik a kormánnyal, egyébként viszont az alkotmányosság őreként figyel, és visszaküld törvényeket – ahogy azt a Fidesz-kormány idején is megtette néhány esetben.

Brüsszeli tárgyalások és uniós források

A politikai megállapodás tartalma

Magyar Péter pénteken Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A megbeszélést a miniszterelnök történelmi győzelemként értékelte. A Bizottság 16,4 milliárd euró uniós forrás felszabadítását javasolja Magyarország számára. Kiszelly Zoltán szerint egyelőre politikai megállapodásról van szó, ami fontos lépés, és összességében Magyarországnak jó – de ez nem jelenti azt, hogy a pénz azonnal megérkezik.

A csomag három fő tételből áll:
1. 10,4 milliárd euró a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF): ebből kb. 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás, és kb. 3,5 milliárd kedvezményes hitel. Korábban a Bizottság a hitelrészt nem akarta folyósítani, most viszont ez is benne van a csomagban, ami plusz forrást jelent.
2. 2,2 milliárd euró az egyetemi szférának és kutatásnak: a modellváltó egyetemek fenntartásával kapcsolatos brüsszeli kifogások rendezése után.
3. Kb. 4 milliárd euró a kohéziós alapból.

„Daniel Freund, a zöld párti európai képviselő azt írta, hogy Magyar Péter egy ígérettel tér haza Budapestre, nem egy bőröndnyi pénzzel, és hogy nem kapott tiszta lapot.” – Kiszelly Zoltán *

A 27 mérföldkő teljesítése

Az RRF-források lehívásához a magyar kormánynak azt a 27 mérföldkövet kell teljesítenie, amelyet a Bizottság megszabott. Az előző kormány álláspontja szerint ebből 20-at teljesített, Brüsszelben ezt máshogy ítélték meg. Most újraindul a számolás. Az új kormány benyújtott egy új újjáépítési tervet, amelyet a Bizottság várhatóan elfogad – erről júniusban döntenek a tagországok.

Magyar Péter a brüsszeli sajtótájékoztatón már említette, hogy például az Integritás Hatóságnak nagyobb jogköröket adnak, ami az egyik vitatott pont volt. Konkrét fejlesztési tervek is elhangzottak: a budapesti HÉV szerelvényeinek cseréje, valamint másfél milliárd euróból a villamos hálózat felújítása.

Az egyetemi alapítványok átalakítása és az Erasmus-program

Az egyetemeknek járó 2,2 milliárd euró felszabadításának feltétele a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapok átalakítása. A korábbi kormánytöbbség vagyont juttatott a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknak. Brüsszel kifogásolta, hogy a kuratóriumokban nem volt egyértelműen szabályozva, meddig maradhat tag egy politikus. Az európai gyakorlat szerint egy miniszter vagy polgármester a hivatali ideje alatt lehet kuratóriumi tag, de megbízatása megszűnése után nem. Ezt a szabályt most pontosítják, és ha Brüsszel ezt elfogadja, a magyar hallgatók visszatérhetnek az Erasmus+ programba.

Az elemző megjegyezte: a korábbi kormány által bevezetett magyar alternatív program (Pannónia Program) sok szempontból jobb volt, mert nemcsak Európába, hanem Amerikába és Ázsiába is lehetett menni, viszont az Erasmusnak nagy presztízse van a hallgatók körében. Ugyanakkor Kiszelly figyelmeztetett: Európa gazdaságilag hanyatlik – a legtöbb AI-szabadalmat ma már Kínában adják be, a chipgyártás motorja pedig Délkelet-Ázsiában van.

A migrációs paktum: kényes téma, amit a kormány igyekszik halogatni

A brüsszeli tárgyalások egyik legkényesebb pontja a migrációs paktum. Bár Magyar Péter azt kommunikálja, hogy az uniós pénzek felszabadítása kizárólag a korrupció felszámolásától függ, Ursula von der Leyen a közös sajtótájékoztatón egyértelművé tette: a migrációs paktumról is tárgyaltak, és a Bizottság elvárja, hogy Magyarország teljesítse azt. Ellenkező esetben nem sikerül felszámolni a napi 1 millió eurós büntetést.

A büntetés megszüntetésének feltétele, hogy az új kormány fogadja el az uniós menekültügyi politikát, és bontsa le a jogi határzárat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki Röszkénél jelentkezik, és azt állítja, hogy afgán, szír vagy szudáni menekült, kiskorú, homoszexuális, áttért keresztény, polgárháborús menekült – akkor be kell engedni.

„Tehát amíg ezt a törvényt a magyar Országgyűlés nem fogadja el, az uniós menekültügyi jogszabálynak az egy az egyben való átvételét, addig ketyeg a napi 1 milliós büntetés.” – Kiszelly Zoltán *

Magyar Péter ezzel szemben azt állítja, hogy a migrációs paktum nem volt feltétel, és az ő kormánya nem építi meg a 23 000 migráns befogadására szolgáló állomásokat. A migrációs paktum értelmében Magyarországnak évente 23 000 embert kellene átvennie kvóta alapján, és ki kell építenie a fogadáshoz szükséges infrastruktúrát. A kormányfő azonban nem tette hozzá, hogy a fizikai átvétel kiváltható: fejenként 20 000 euró befizetésével a migránsok abban az országban maradhatnak, ahol vannak. Tehát ha például 3 millió iráni menekült jelenne meg Görögországban, Magyarország a rá jutó 23 000 fő átvétele helyett átutalhat 23 000 × 20 000 eurót a görögöknek.

A migrációs paktum egy vészhelyzeti szolidaritási mechanizmus, amely akkor lép életbe, ha tömeges migrációs hullám indul. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti konfliktusok – például az iráni vízválság, a háborús helyzet – bármikor kiválthatnak ilyen vészhelyzetet. A paktum júniusban lép életbe, így a jogharmonizációt előbb-utóbb végre kell hajtani, még ha a kormány próbálja is minél tovább halogatni.

A keretezés (framing) és a gender-ideológia kérdése

Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyar Péter tudatosan keretezi a kommunikációt: azt sulykolja a hívei fejébe, hogy itt csak a korrupció felszámolásáról van szó, miközben hallgat más kényes témákról – például a gender-ideológiáról vagy a migrációs kvótáról. A gender-ideológia korlátozása miatt korábban szintén fagyasztottak be uniós forrásokat, és ez a téma ugyanúgy a kormány asztalán van. Az elemző szerint a miniszterelnök akár le is mondhat bizonyos – például a migrációval kapcsolatos 500-540 millió eurós – tételekről, hogy ne kelljen végrehajtania a jogharmonizációt, de ez a nyomás akkor is fennmarad.

Ukrajna uniós csatlakozása és a magyar kisebbség jogai

A magyar álláspont és a német háttéralku

Magyar Péter és Ursula von der Leyen egyaránt azt kommunikálta, hogy a Magyarországnak járó pénzek feloldása nincs összekötve Ukrajna uniós csatlakozásával. Kiszelly Zoltán szerint ezt annak fényében érdemes nézni, hogy a legerősebb uniós tagország, Németország, jelenleg maga is fékezi Ukrajna felvételét. A németek javaslata az, hogy a bővítés előtt a döntéshozatali mechanizmusokat reformálják meg: térjenek át többségi szavazásra a külpolitikában, és ne minden tagállamnak legyen saját uniós biztosa, hanem országcsoportok (visegrádiak, baltiak, Benelux államok, skandinávok) rotációs alapon adjanak egy-egy biztost. Ez a reform pontosan azt célozza, hogy előbb a gazdag országokat (Norvégia, Izland, Kanada társult tagsága, Egyesült Királyság visszalépése) vegyék fel, és csak utánuk jöjjenek a felkészült, kisebb országok, mint Montenegró, Albánia vagy Észak-Macedónia.

A német külügyminiszter hatpontos javaslata (amelyről Kiszelly egy videót is készített a csatornáján) ilyen irányba mutat. Németország tehát nem érdekelt abban, hogy Ukrajna 2027. január 1-jétől tag legyen. Ez ad Magyar Péternek nagyobb mozgásteret.

Ukrajna helyzete és a „tagság light” koncepció

Merkelt utódjának (Friedrich Merz német kancellár) álláspontja szerint Ukrajna esetében egy „tagság light” jöhet szóba: felvennék őket, de társult tagként, szavazati jog és biztosjelölési jog nélkül. Zelenszkij ezt határozottan elutasította, ő csak teljes jogú tagságot tud elképzelni. Brüsszelben és Berlinben pontosan ezt nem tudják elképzelni – részben azért, mert a befagyott konfliktusokkal terhelt országok felvétele felrobbantaná a költségvetést. Ukrajna és Moldova a nyugat-európai átlaghoz képest jelentősen le van maradva, és a jelenlegi kohéziós és agrártámogatási rendszer képtelen lenne finanszírozni a csatlakozásukat – még átmeneti derogációs időszakokkal sem, mint amilyeneket a 2004-ben csatlakozott közép-európai országok kaptak. Ukrajna hét év után is elmaradottabb lenne, a finanszírozási igény pedig a nyugat-európai gazdaságok jelenlegi helyzetében nem biztosítható.

Donald Trump elnök egyértelművé tette: NATO-tagság nincs, 5. cikkely szerinti garancia nincs. Így az uniós integráció maradt az egyetlen nyugati perspektíva, amit Zelenszkij fel tud mutatni az ukrán lakosságnak. Ebben a mátrixban Magyar Péter most bátrabban harcolhat a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogaiért.

A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete

A tervek szerint nyáron, Beregszászon találkozna Magyar Péter Zelenszkijjel. A helyszínválasztás oka, hogy a magyar miniszterelnöknek ne kelljen Kijevbe utaznia – Kiszelly feltevése szerint Magyar Péter az év második felében Moszkvába is ellátogatna, ahhoz viszont először az ukrán fővárosban kell tárgyalnia (ahogy Orbán Viktor, Olaf Scholz és Emmanuel Macron is tette 2022 februárjában).

A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete továbbra is rendezetlen. A korábbi ukrán oktatási törvényt nem módosították úgy, hogy a régi jogokat biztosítsák. A jelenlegi szabály szerint a hatodik osztály felett minden tantárgyat ukránul kell tanítani, a magyar nyelvet pedig csak délutáni napközis foglalkozásokon lehet tanulni. Ezt a szabályt az ukránok eddig mindig csak egy évvel tolták el, de nem helyezték hatályon kívül.

További probléma, hogy Kárpátalja az egyik legbiztonságosabb ukrajnai régió, ezért rengetegen költöznek oda Ukrajna más részeiből. A belső migráció következtében egyre több ukrán család jelenik meg, és a korábban magyar állami forrásból felújított, szép magyar iskolákba ukrán tagozatot akarnak telepíteni. A magyar kormány olyan garanciákat vár Kijevtől, amelyek biztosítják a nagyjából százezres kárpátaljai magyar kisebbség jogait – például azt, hogy a magyarok kedvezményes mandátumhoz juthassanak az ukrán parlamentben, vagy hogy az oktatási törvényt valóban módosítsák. Kiszelly szerint az ukránok részéről egy ilyen döntés szükséges, de egyelőre nem tudni, mennyit engednek.

„Magyar Péter most bátrabban harcol a magyar kisebbség jogaiért, ami egyébként rendben van, hiszen a magyar miniszterelnök harcoljon a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogaiért is.” – Kiszelly Zoltán *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átiratban a „globalis taner” kifejezés szerepel, ami valószínűleg Kiszelly Zoltán által használt egyedi fogalom vagy félrehallott szókapcsolat – a kontextus alapján Magyar Péter saját politikai rendszerének elnevezésére utal, de pontos jelentése nem rekonstruálható.
  • Az átiratban „Velenci bizottság” és „Velenci bizottság” szerepel – a helyes név „Velencei Bizottság”, a javítás megtörtént.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat.

[00:00:04]Június 1jén 10 óra környékén rögzítjük ezt az adásunkat és nagy tisztelettel köszöntöm a vonal túlsó végén Kiszeli Zoltánt, a századék politikai elemzési igazgatóját, a jól értesült optimistát, a jól értesült optimista YouTube csatorna tulajdonosát.

[00:00:17]Jó napot kívánok.

[00:00:20]Jó napot kívánok.

[00:00:21]Gratulálunk az elindult YouTube csatornájához.

[00:00:23]Sok sikert kívánunk hozzá.

[00:00:25]De hát nem ilyen jó kívánságok miatt kerestük meg, hanem egyrészt azért, mert szeretném kérdezni az Európai Unióval kapcsolatos ügyekről.

[00:00:33]Ugye Magyar Péter kint járt Brüsszelben az elmúlt napokban és találkozott Urszula von der Lennel.

[00:00:38]Úgyhogy ez egy nagy témacsomag, amelynek nagyon sok szempontja van.

[00:00:41]Erről szeretném kérdezni, de még mielőtt ebbe belefognánk, ma reggel meg tegnap délután már, aki így a gyereknap után mondjuk kinyitotta az internetet, az láthatta, hogy Sulyog Tamás kitett egy videót a Facebook oldalára.

[00:00:53]hiszen tegnap járt le az a moratórium, amit Magyar Péter adott több állami tisztviselőnek.

[00:01:00]Ez köztük volt ugye Sujlyok Tamás is közjogi méltóság, akinek a lemondását követelte, és ez a május 31-i időpont volt megadva, mint egyfajta ultimátum.

[00:01:11]Na most június 1jét írunk.

[00:01:14]Tegnap este azt mondta Sullyok Tamás, hogy nem fog lemondani.

[00:01:16]Ezt meg is indokolta, hogy miért a videójában.

[00:01:21]És Magyar Péter pedig bejelentette, hogy ma meglátogatja a köztársasági elnököt.

[00:01:26]Mit szól ehhez a kialakult helyzethez?

[00:01:28]Egyáltalán mi történik Magyarországon?

[00:01:31]Igen, hát ugye egy parlamenti választáson vagyunk túl, ahol kétharmados alkotmányozó többséget kapott az új kormánytöbbség, ugye a Tiszapárc, egy párt kapott kétharmadot, ugye ez most már sorban az ötödik kéth.

[00:01:43]Eddig a Fidesz KDNP kapott 4 k3hadot, de volt 94-ben is korábban egy kéth az MSZPSDS kormánynál.

[00:01:52]Tehát amit most látunk, én úgy látom legalábbis, hogy Magyar Péter egy új rendszert épít ki, a saját rendszerét.

[00:01:59]Hát ugye ő a NERben szocializálódott, a saját nemzeti együttműködési rendszerét építi ki, és ennek az új rendszernek a sarokköveit most kétharmados többséggel be tudja helyezni a magyar politika intézményrendszerébe.

[00:02:14]És ez a leg ez az egy mondatos válasz, azt a legfontosabb, így értik meg a hallgatók, hogy ő egy új köztársasági elnöki jogkört szeretne, és ezeket az új jogköröket nem akarja Sujúlyok Tamásra ruházni.

[00:02:25]Tehát ezért akarja elmozdítani a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróságnak a tagjait, akiket még az előző kormányt többség jelölt és választott meg.

[00:02:35]Pontosan azért, hogy az ő új rendszerének a kiépítését a régi többség által megválasztott személyek, akik közjogi pozíciókat töltenek be, ne hátathassák.

[00:02:49]Tehát így értik meg a hallgatók azt az egész abszolút filmszínházat, amit Magyar Péter itt eköré szervez.

[00:02:52]Tehát őneki útjában vannak ezek az emberek, mert ő egy saját rendszert akar kiépíteni.

[00:02:58]Így érdemes szerintem ezeket a dolgokat nézni.

[00:03:02]Volt ő szó arról, hogy esetleg közvetlen elnökválasztás legyen-e vagy sem?

[00:03:04]Ugye ez a forgatókönyv is felmerült, illetve Magyar Pétert kérdezték egy interjúban a arról, hogy kit tartana alkalmas személynek, és azt mondta, hogy konkrétan, ha jól értettem én a válaszát, nincs ötlet, vagy nem tudják, hogy ki lenne, de gondolkodnak rajta, és biztos, hogy Slyog Tamásnál tudnak jobbat találni.

[00:03:24]Ezzel kapcsolatban mi a véleménye?

[00:03:26]És mi van akkor, hogyha Súlyok Tamás nem mond le?

[00:03:28]Ugye ez egy olyan jogállamissági kérdést is felvet, hogy hogy egyszerűen ezt a lemondást, ha ő nem sért jogot vagy alaptörvényt, akkor nem lehet kikényszeríteni.

[00:03:42]Ugye a hatályos alaptörvény egy eljárást ismer, az úgynevezett megfosztási eljárást.

[00:03:48]Ez azt jelenti, hogyha az Országgyűlés kétharmada megszavazza a köztársasági elnök leváltását egyszerűen fogalmazva, akkor utána az alkotmánybíróságnak kell egy eljárást lefolytatnia, ami amelynek a végén, hogyha úgy dönt az alkotmánybíróság, akkor megfosztják a köztársasági elnököt a hivatalától.

[00:04:06]De hát itt ugye látjuk, hogy ugye az országgyűlési kétharmad az adott, hiszen Tiszapártnak ez ez megvan, de az alkotmánybíróság kérdés, hogy fogékony-e azokra az érvekre, amiket Magyar Péter felhoz, és hogy ezt az eljárást úgy folytatná le, ahogy azt a miniszterelnök szeretné.

[00:04:26]Tehát ez a ez az út járhatatlan.

[00:04:27]És Magyar Péter most ma reggel, amikor ezt a műsort felvesszük, már nyilatkozott is a sajtónak, hogy hát ő úgy mondja, hogy ezt a hivatali a hivatal méltóságának a védelmében nem akarja ezt az utat járni.

[00:04:38]Hát igazából nem is tudja, mert egyrészt ugye nincs olyan indok az a a köztársasági elnök elmozdítására, ami megalapozná mondjuk az alkotmánygyíróságnak az ilyen irányú döntését.

[00:04:49]Tehát ez az út számára járhatatlan, ezért idézőjelben nagy vonalúan lemond erről.

[00:04:53]Hát ez is a színháznak a része.

[00:04:55]Hát a ugye amit mondott, hogy alaptörvénymódosítás lesz.

[00:05:00]Hát ez érdekes, mert ugye hát a köztársasági elnököt 24-ben választották meg öt évre.

[00:05:05]Ebből kettő év már letelt, tehát még három évig tart Sulyog Tamásnak a hivatali ciklusa.

[00:05:09]Hát érdekes, hogy hogyan változtatják meg úgy az alaptörvényt, hogy hogy törvényesen elmozdítsák őt.

[00:05:17]Ugye láttunk erre példát a Fidesz részéről, amikor mondjuk a a legfelsőbb bíróságot átalakították Kúriává, és akkor egy új testület jött létre, és akkor úgymond már az új testületnek új elnöke lett.

[00:05:31]Talán ez az egy ilyen módosítás volt a Fidesz 16 év 16 éve alatt, amely egy hivatalban lévő vezetőt érintett, de itt egy új testületet hoztak létre.

[00:05:39]Hát a köztársasági elnöknél nehéz egy új testületet, új intézményt létrehozni, hiszen ugye a köztársasági elnökből egy van, és hát nyilván lehet a az intézményen változtatni, de általában és a sportszerűség meg a törvényszerűség, a demokrácia szabályai azt kívánják, hogy hozhat a kéthad egy új szabályt.

[00:05:57]De hát ez majd az új köztársasági elnökre vonatkozik, akit a mostani tudásunk szerint három év múlva választ meg az országgyűlés.

[00:06:05]Nyilván a Tisza kéhard meg tud választani egy új köztársasági elnököt, amikor Súlyok Tamás mandátuma lejár.

[00:06:12]Csak Magyar Péter, mint feltételezen, egy új rendszert akar létrehozni, egy saját rendszerét.

[00:06:16]Ezt globalis tanernek hívom.

[00:06:20]és hogy ebben a rendszerben ő új intézményeket akar kijelölni új hatáskörrel, és nem akarja, hogy egyrészt lassítsák a a hiv a most hivatalban lévő tisségviselők az ő rendszerének a kiépítését, hiszen Sullyog Tamás még három évig van ott, az alkotmányt bírák ugye még hosszabb ideig.

[00:06:36]Ugye pont ez a lényege a demokráciának, hogy azért húzódik át egyes közjogi méltóságok vagy fontos tisztségviselők hivatali ideje a kormányzati és parlamenti ciklusokon.

[00:06:49]hogy miután megválasztották őket, onnantól kezdve a törvények szellemében, az alaptörvény szellemében, vagy akár ahol ez indokolt, az uniós szabályok figyelembevételével végezzék a munkájukat.

[00:07:00]Tehát ilyen szempontból az, hogy őket lemondatja, lemondatnál, ez teret nyit arra, hogy új emberek kerüljenek hivatalba, és egy új rendszert alakítson ki.

[00:07:11]Valóban Magyar Péter korábban utalt arra, hogy egy közvetlen elnökválasztást is elképzelhetőnek tart.

[00:07:17]És hát ilyet látunk egyébként az a környező országokban, szomszédos országokban, például Szlovákiában és Ausztriában, ahol közvetlenül választják ugyan a köztársasági elnököt, de de gyenge jogkörrel.

[00:07:30]Tehát úgy mint Magyarországon, tehát inkább ilyen szimbolikus gyenge jobb jogkörrel.

[00:07:33]Hát mondjuk a félelnöki rendszerekben, Franciaországra gondolunk, h Romániában, Romániára, ahol szintén közvetlenül választják a köztársasági elnököt, de mondjuk a külpolitika terén erőseb jogosítványaik vannak.

[00:07:47]Hát nyilván az amerikai rendszer az egy más, ahol az elnök áll a végrehajtó hatalomnak a csúcsán, de az az mondjuk az messzebb van Európától.

[00:07:54]A magyar rendszer az egy parlamentáris rendszer, tehát a parlament van a döntéshozatal középpontjában és a német kancellári rendszerre hasonlít, ahol a kormányfő az, aki a végrehajt végrehajtóhatalomnak a feje, és úgymond az ő politikája, az ő víziója valósul meg.

[00:08:10]Hát olyan köztes megoldást hallunk most Magyar Pétertől, hogy talán akkor most a következő köztársasági elnököt még a parlament válassza meg, és akkor a következő utánit már a nép.

[00:08:22]Ugye hát itt felvetődik az is, hogy két ciklusban maximalizálják nyolc évben pontosabban a miniszterelnök hivatali idejét.

[00:08:30]Ez azt jelenti, hogy Magyar Péter mondjuk lehet nyolc évig miniszterelnök, ha újra választják 30-ban, és akkor utána már egy megerősített köztársasági elnöki székbe ülhet át.

[00:08:41]Megint feltételezhezve ugye, hogy megválasztják.

[00:08:43]De hát ez is lehet egy ilyen forgatókönyv, hogy most ő nyolc évig miniszterelnök, és akkor utána mondjuk egy megerősített, közvetlenül választott elnöki jogkörbe ül át, ha megválasztják, és akkor ott akkor a hatalom súlypontja is áthelyeződik a a miniszterelnöktől a köztársasági elnökre.

[00:09:01]Láttunk ilyet egyébként Oroszországban, amikor a két elnöki ciklussra vonatkozó limit utolérte Vladyimir Putyint, akkor ő egy ciklus erejéig miniszterelnök lett, és ugye Medvegyev lett a a köztársasági elnök, Putyin a miniszterelnök volt, és ezzel a hatalom is megváltozott Oroszországban, hogy a miniszterelnök Putyin volt a haló a a hatalom valódi letéteményese.

[00:09:28]És amikor ugye letelt ez az időszak, akkor utána Putyint újra választották elnöknek, és akkor visszatért az elnöki hivatalba, és a hatalom központja is visszatért a miniszterelnöki pozíciótól, az elnöki pozícióra.

[00:09:41]Tehát erre látunk példát, még az orosz példa nem is egy az egyben ültethető át nyilván egy nyugati vagy magyar környezetbe, de lényeg az, hogy hogy ez lehet egy forgatókönyv.

[00:09:51]És hát itt útban van Sullyok Tamás, aki utalt arra, hogy például az uniós pénzek hazah hazahozatala szempontjából fontos törvényeket ugyanúgy aláírja, már meg is tette egyébként az uniós ügyészséghez való csatlakozás esetén, mintogy amikor hivatalba került 24.

[00:10:07]márciusában, akkor Svédország NATO csatlakozásának a parlament általi elfogadását is azonnal aláírta.

[00:10:15]Tehát magyarul ő utalt arra, hogy hogy amikor a nemzet érdeke ezt megkívánja, akkor akkor ő együttműködik.

[00:10:22]a kormánnyal egyébként meg nyilván a az alkotmányosság őreként figyel arra, hogy hogy a törvények összhangban legyenek az alaptörvényel, és akkor ott visszaküld törvényeket.

[00:10:31]Hát a Fidesznél is visszaküldött egy pár törvényt.

[00:10:36]eddig ugye nyilván most még csak másfél hónapja van a szakkormány küldött, de van erre is példánk egyébként.

[00:10:39]Gönc Árpád példája, aki mondjuk a amikor ő volt a köztársasági elnök, és az ő ciklusa is ugye 2000 98 után 2000-ig belenyúlt a Fidesz első kormányzati ciklusába, hogy például Gön Szárpáda az MSZPSDSZ kormányzat idején mondjuk így passzívabb volt, és a a Fidesz kormányzása alatt mondjuk 98-tól 2000-ig, ami ő volt a köztársasági, amikor úgymond intenzívebben dolgozott.

[00:11:07]Tehát tehát van erre is példa, hogy ez köszöny a köztársasági elnök az egyik ciklusban úgymond megengedőbb, jobban elfogadja, hogy a parlamenti többség nyilván az alkotmánnyal összhangban törvényeket fogad el, még máskor mondjuk kritikusabb.

[00:11:22]Itt ugye az is felmerült, ezt is Súlyok Tamástól tudjuk, hogy a velenciai bizottsághoz fordul ezzel az egész politikai kialakult helyzettel kapcsolatosan.

[00:11:31]Ugye a Velenci bizottság egy olyan uniós szerv, amely alkotmány jogászokból áll.

[00:11:35]Mit gondol, hogy ez a lépés segíthet-e Sújok Tamásnak hivatalban maradni?

[00:11:42]Egyáltalán mi itt a tét?

[00:11:42]Tehát, hogy hogy meg tudjuk-e fogalmazni azt, hogy most ez a fajta politikai nyomásgyakorlás, amely Sújok Tamásra helyeződik, milyen tétekkel fut?

[00:11:55]Azt értem, hogy Magyar Péter mit szeretne, és mit szeretne a másik oldal.

[00:12:03]Igen, hát Súlyok Tamás nem mondott le, hogy ő ezt megfontolhatta.

[00:12:06]Itt vannak még nyomásgyakorlási eszközök.

[00:12:08]Magyar Péter utalta arra, hogy Suly Tamásnak most a tiszteletdíja havi bruttó 6,3 millió Ft.

[00:12:14]Tehát könnyen elképzelhető, hogy ezt, illetve a más közjogi méltóságoknak az előző országgyűlési többségek által meghatározott juttatásait csökkentik.

[00:12:24]Hát ez egy ilyen megszégyenítés, hogy mondta, hogy most Magyar Péter a miniszterelnöki fizetést megfelezte, ugye Orbán Viktor képviselőként és miniszterelnökként összesen, tehát a két tisztség után összesen nagyjából 7,3 millió Ft bruttó fizetést kapott amikor ő volt még most idén a miniszterelnök.

[00:12:43]És Magyar Péternek ez a ez a juttatás, ez a képviselői és a miniszterelnöki együtt az most júliustól, amikor újra számolják ezt az összeget, 7,8 millió bruttóa emelkedett volna.

[00:12:55]Tehát a képviselői és a miniszterelnöki juttatása.

[00:12:57]És ugye ebből lett most 3,8 millió magyar Péter esetén a képviselői és kormányok kormánytagi fizetéseket is csökkentették.

[00:13:08]Tehát ugye elképzelhető ez a nyomásgyakorlás is, hogy a a juttatásait csökkentik.

[00:13:15]Ami a velencei bizottságot illeti, ez az Európa tanácsnak egy szakosodott testülete, tehát ez az Unión kívüli szervezet.

[00:13:22]Az Európatannak 46 európai országa tagja.

[00:13:25]Volt szovjet utót köztársaságok is.

[00:13:27]Hát most éppen talán Oroszországot felfüggesztették a háború miatt a tagok sorából, de lényeg az, hogy ez a velencei bizottság ez tényleg valóban ilyen törvényeket, választási szabályokat értelmez.

[00:13:40]Valóban alkotmányogászok vannak benne, és hát azt vizsgálják meg, hogy az Európa tanács dokumentumaival ez mennyire van összhangban.

[00:13:47]És hát Súlyok Tamás jogászként, korábbi alkotmánybíróként arra hivatkozik, hogy itt az ő személyére szóló jogalkotás történik.

[00:13:56]Tehát őt akarják elmozdítani, és úgy módosítják az alkotmányt, hogy őt elmozdíthassák.

[00:14:01]Ez valóban szembem megy minden jogelvvel.

[00:14:04]Ezt adhominem jogalkotásnak hívják, amikor ilyen személyre szabot, mint a legszorbánnak mondjuk ugye azt a a szabályt, amit most elfogadtak, hogy hogy csak nyolc évig lehet valaki miniszterelnök, amit az eddigi miniszterelnökök közül csak Orbán Viktor töltött ki nyolc évet hivatalban.

[00:14:24]Tehát ilyen szempontból ez a szabály, ha ez felmenő rendszerben elfogadásra kerül, akkor ez csak Orbán Viktorra vonatkozik, hiszen ő volt több mint nyolc évet összességében miniszterelnás.

[00:14:35]Sők Tamás erre hivatkozik.

[00:14:35]Magyar Péter június 1jén, amikor már az első sajtó tájékoztatóját megtartotta a Sándor palota előtt, rögtön utalt arra, hogy szerinte ez nem személyre szabott törvényhozás lesz, amivel el akarják mozdítani Sullyok Tamást.

[00:14:49]Hát feltetően ő ezt úgy érti, hogy a többi tisztségviselő elmozdítására is irányul.

[00:14:55]Tehát nem egy ember Sullyag Tamás elmozdítására a köztársasági elnöki hivatalból, hanem a versenyhivatal, a számvevőszék, az alkotmánybíróság tagjainak az elmozdítására is.

[00:15:04]Tehát magyarul lehet, hogy Magyar Péter ebbe kapaszkodik, hogy itt nem egy emberről van szó, hanem mondjuk nagyjából mondjuk 15-ről.

[00:15:14]Úgy fogalmazott szó szerint, hogy minden bábnak az eltávolításáról szó lesz.

[00:15:18]Tehát úgy akarják itt az következő egy hónapban az alaptörvényt módosítani, hogy lehetőség legyen minden bábnak az ő szavaival élve az elmozdítására.

[00:15:30]Hát ez az abszolút filmszínháznak a része.

[00:15:32]Ugye az látszik, hogy előbb-utóbb népszerűtlen döntéseket kell hozni a kormánynak.

[00:15:36]Tehát mindenki tudja, hogy a védett üzemanyagárat nem lehet végtelenségig fenntartani.

[00:15:40]Egy ugye most folyik az olaj a barátság kőolajvezetékel.

[00:15:44]Orbán Viktor elérte, hogy az ukránok újra megnyissák a csapot.

[00:15:47]De ugye ez mindenki tudja, hogy ez nem lehet a végtelenségig.

[00:15:50]Hát már azért sem, mert az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy vagy tegyék minden uniós polgár számára elérhetővé a védett árat, mint Horvátországban, hogy ott van egy fix ár, és az összes uniós polgár tankolhat.

[00:16:06]Ugye nálunk csak a magyarok tankolhatnak védett áron, a magyar magánszemélyek, a az uniós magánszemélyeknem.

[00:16:10]Tehát minimum ezért meg kell szüntetnie Magyar Péternek a védett olajárat.

[00:16:15]És hát az iráni háború függvényében az olajár ugye hol növekszik, hol csökken.

[00:16:19]Donald Trump miket twittel éjszaka vagy a True Social miket ír, hogy most éppen hol tart a háború.

[00:16:26]Tehát illetve hát azt is látjuk, hogy Magyar Péter próbálja kitolni a kényes témákat.

[00:16:31]Tehát ugyanez, amikor bábokról beszél idézőjelben, akkor ez egy úgymond keretezi ezt a történetet, meg akarja tartani a Fidesz ellenes hangulatot minél tovább, hiszen a választással, az új kétharmaddal azok, akik politikai változást akartak, azoknak a vágya teljesült.

[00:16:49]Ugye a Fideszt leváltották, Orbán Viktor már nem miniszterelnök, egy új többség alakult ki ráadásul kétharmados többség.

[00:16:55]És amikor Magyar Péter így visszafele mutogat, bábokról beszél, vagy vagy az a orbáni korrupcióról beszél, akkor ezzel ezt a lendületet akarja még fenntartani, mert azok, akik csak a kormányváltásban voltak, érdekeltek, azok egy idő után visszahúzódálnak a politikától.

[00:17:10]És amikor ilyen drámát, színházat, feszültséget csinál, akkor ezzel meg tudja tartani ezeknek a szavazóknak a figyelmét, akik esetleg nem foglalkoznának már úgy politikával.

[00:17:21]Ez az egyik része a történetnek.

[00:17:23]A másik meg jobb neki, amíg ezt a fajta polarizációt fenntartja, hogy az egyik oldalon van a Fidesz, amely még ugye ezek szerint mindig milyen befolyásos vagy hatalmas Magyar Péter szerint, hogy ugye, hogy ott tudja tartani ezeket az embereket a hivatalukban, de hát megpróbálja ezt a feszültséget úgy is fenntartani, hogy erről beszéljenek.

[00:17:42]És ne mondjuk arról, hogy hiába mondja azt, hogy az uniós pénz hazahozatalának csak a korrupció felszámolása volt a feltétele, amikor Uzzula von der Lien mondta ott a brüsszeli sajtótájékoztató Magyar Péter mellett, hogy a migrációs paktumról is beszéltek, és a migrációs paktumot is elvárja a bizottság, hogy Magyarország teljesítse.

[00:18:01]Különben nem sikerül a napi 1 millió eurós büntetést felszámolni.

[00:18:07]Ugye annak meg az a feltétele, hogy az új kormány fogadja el az unió menekültügyi politikáját, és bontsa le a jogi határzára.

[00:18:13]Tehát ha valaki kopogtat rözkén a határnál, és azt mondja, hogy ő afgán, szír, szudáni, kiskorú, homoszexuális áttért keresztény, polgárháborús menekült, akkor azt be kell engedni.

[00:18:23]Tehát amíg ezt a törvényt az a magyar országgyűlés nem fogadja el, az uniós menekültügyi jogszabálynak az egy az egyben való átvételét, addig ketyeg a napi 1 milliós büntetés.

[00:18:34]Tehát és erre mondja Magyar Péter, hogy hát nem, ez nem volt feltétel.

[00:18:38]Aztán majd meglátjuk, hogy mondjuk az, hogy ezt ezt ezt is el kell fogatniuk, különben tovább kell fizetni a napi 1 milliós büntetést.

[00:18:45]Tehát amikor ő így a Fideszre mindenfajta címkéket aggat, meg lepropagandistázza a a kellemetlen kérdésekkel érkező újságírókat, akkor ezt a fajta feszültséget, ezt ezt úgy hívjuk, hogy keretezés framing.

[00:18:56]Tehát ő megpróbálja úgy keretezni a történetet, hogy a saját híveinek ad egy választ, egy ilyen előre megfogalmazott választ vagy gondolatmankót, és akkor ők már nem azzal foglalkoznak, hogy most itt mi a lényeg, hanem jó, a Fidesznek jól beszólt, és akkor most ezzel úgymond sokan ki vannak fizetve.

[00:19:14]Kérjünk is hát erre a témára.

[00:19:14]ugye az uniós ügyeknek a a a az intézésére, ugyanis Magyar Péter pénteken Brüsszelben tárgyalt Ursola von der Lienként na Ursula von der Liennel és történelmi győzelemként értékelte egyébként Magyar Péter ezeket a tárgyalásokat.

[00:19:33]Az Európai Bizottság 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását javasolja Magyarország számára.

[00:19:38]Erről szóltak a hírek.

[00:19:40]majd az a hét folyamán fogunk egyébként gazdasági szempontból is foglalkozni magával az egész témával, hogy hogyan állnak össze ezek a pénzek, és most valóban mire lehet számítani, és mire nem, mi a realitás, mi nem.

[00:19:51]De nézzük ennek azt a részét, amiről ön is beszélt.

[00:19:55]Tudjik-e egyáltalán azt konkrétan, tényszerűen, hogy milyen megállapodás született itt akár pénteken, akár a megelőző hetekben, a megelőző tárgyalásokon.

[00:20:08]Tudjuk-e azt, hogy egyáltalán miről van itt szó?

[00:20:09]Igen.

[00:20:12]Tehát egy politikai megállapodásról van szó.

[00:20:14]Ez fontos.

[00:20:14]El kell ismerni, hogy ez egy fontos lépés.

[00:20:17]Tehát összességében ez Magyarországnak jó.

[00:20:20]Tehát ami jó, azt el kell ismerni.

[00:20:22]Tehát az jó, hogy megszületett az a politikai megállapodás, aminek eredményeként azt a 10,4 milliárd eurót a remények szerint teljes egészében sikerül lehívni, amit a bizottság politikai zsarolási okokból visszatartott.

[00:20:41]Tehát magyarul egy politikai megállapodást látunk, amely arról szól, hogy a a magyar kormány együttműködik a bizottsággal azon feltételek teljesítése érdekében, amelyet az uniós pénz feloldásának feltétele a bizottság szabott.

[00:20:57]Ugye ez azt jelent, tehát ez ez történt most.

[00:21:00]Ez nem azt jelenti, hogy a pénz jön.

[00:21:02]Ugye Daniel Freund a az a zöld párti európai képviselő, aki a pénzügyi ellenőrző bizottságnak a tagja, és az Orbán kormány nagy ellenfele volt, ő meg talán még most is az.

[00:21:14]Ő azt írta, hogy Magyar Péter egy ígérettel tér haza Budapestre, nem egy bőröngnyi pénzzel, és hogy nem kapott tiszta lapot, tehát nem kapott egy egy általános felhatalmazást bármire, hanem neki azok azt a tehát a 10,4 milliárd újjaépítési támogatás és hit kedvezményes hitel érdekében azt a 27 mérföldkövet kell teljesítenie, amelyet a bizottság megszabol.

[00:21:41]Tehát akkor lesz pénz, ha ezeket teljesítette.

[00:21:42]Ugye az előző kormány úgy számolt, hogy ők a 27-ből 20 mérföldkövet teljesítettek, és hét az, ami nem teljesült.

[00:21:51]Brüsszelben ezt máshogy értették.

[00:21:52]Hát most újra indul a számolás, tehát ezt a 27 mérföldkövet kell teljesíteni.

[00:21:57]Itt Magyar Péter már utalt arra a brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy például az integritáshatóságnak nagyobb jogköröket adnak.

[00:22:04]Tehát ez is egy vitatott pont volt.

[00:22:06]Tehát biztos, hogy a mostani kormánytöbbség jobban törekszik arra, hogy a brüsszeli elvárásoknak megfeleljen és így hozzájussan ehhez a pénzhez.

[00:22:15]Itt volt egy vita, és ha sikerül, akkor ezt is el kell ismerni, hogy ez egy, hogy ez egy eredmény.

[00:22:22]Bár lehet, hogy itt a brüsszeli szándék is legalább ugyanilyen fontos, hogy korábban arról volt szó, hogy csak azt a nagyjából 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást kapjuk meg a covid utáni újépítési alapból.

[00:22:36]Ezt RRF-nek hívják angol betűszóval.

[00:22:38]és a nagyjából ilyen 3, fél milliárd eurós kedvezményes hitelt nem.

[00:22:43]A bizottság nem nagyon akarta odaadni ezt a kedvezményes hitelt.

[00:22:48]Most viszont a 10,4 milliárdban ez a kedvezményes hitel is benne lenne.

[00:22:53]Tehát ez plusz forrásokat jelentene Magyarországnak a bizottság korábbi nyilatkozataihoz képest.

[00:22:57]Tehát ha ezt sikerül lehívni, az valóban egy egy eredmény lenne Magyarország számára.

[00:23:01]Itt az előző kormány benyújtott egy újjáépítési tervet.

[00:23:04]Ehhez képest az új kormány most egy újat nyújtott be.

[00:23:07]Úgy tűnik, hogy ezt elfogadták.

[00:23:09]Ez is része ennek a politikai nyilatkozatnak, hogy a bizottság ezt az új tervet megvizsgálja és el fogja fogadni.

[00:23:16]Ezt még majd júniusban el kell fogadni a a az uniós tagországoknak.

[00:23:23]Várhatóan ez megtörténik.

[00:23:25]Itt olyan fejlesztések jelentettek be már most, mint pé budapesti Hév szerelvényeinek a cseréjét új járművekre.

[00:23:32]ugye más5él milliárd euróból az áram hálózat, tehát az a villanyhálózat felújítása.

[00:23:39]Tehát ezek ilyen konkrét intézkedések, amelyeket ebből a pénzből lehet finanszírozni.

[00:23:45]Nyilván ezekre az országnak szüksége van.

[00:23:46]Tehát ez a politikai megállapodásnak az újépítési forrásokra vonatkozó része.

[00:23:51]És hát itt van 2,2 milliárd euró, ami az egyetemi szférának járó pénz.

[00:23:58]Ez itt a itt is már született módos alaptörvény módosítás.

[00:24:01]A 16 az úgynevezett ilyen közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapoknak az átalakításáról.

[00:24:11]Ez a modellváltó egyetemek fenntartását érinti.

[00:24:13]Itt ugye a korábbi kormánytöbbség vagyont juttatott ezeknek az egyetemeknek, pontosabban az egyetemeket fenntartó alapítványoknak vagy más szervezeteknek.

[00:24:20]És most ez a vagyon visszaszáll az államra és a fenntartó alapítványokat meg átalakítják.

[00:24:27]Itt az volt Brüsszelnek a kifogása, hogy ezekben a tehát az alapítványok kuratóriumaiban nem volt például pontosan meghatározva, hogy egy politikus meddig maradhat tag.

[00:24:38]Ugye a logika azt diktálja, meg az európai szabályok is úgy alakulnak, hogyha valaki mondjuk polgármester egy nagy városnak, vagy vagy miniszter, akkor ameddig ő a polgármester, vagy ő a miniszter, addig persze exoficioció tagja lehet egy ilyen kuratóriumnak.

[00:24:52]amikor leváltják, vagy megszűnik a megbizatása, akkor meg az új polgármester veszi át a székét, vagy az új miniszter.

[00:24:59]Tehát ez a szabály nem volt egyértelmű az előző kormány által hozott törvényben.

[00:25:05]És akkor ezt most pontosítják.

[00:25:07]Tehát ilyen szempontból emiatt például ez a 2,2 milliárd az egyetemi szférának a kutatásnak várhatóan felszabadul.

[00:25:14]És ha ezt elfogadják Brüsszelben, akkor a magyar hallgatók visszatérhetnek az Erasmus Plus programba.

[00:25:21]hogy az új magyar program az sokkal jobb volt, mint az Erasmus, mert az Erasmus az csak ugye Európára vonatkozik, amit az Erasmus helyett az előző kormány elfogadott, azzal Amerikába is lehetett menni, Ázsiába is lehetett menni, tehát sokkal több helyre lehetett menni, mint az Erasmus, de az Erasmusnak van egy ilyen presztízse a magyar hallgatók körében, tehát nyilván fontos, hogy az európai egyetemekkel is jó legyen az együttműködés, de hát ugye Európá Európa inkább már hanyatlik sajnos a a a keleten kél a nap.

[00:25:47]Tehát ha megnézzük, hogy a legtöbb szabadalmat például a az AI területén már Kínában adják be, vagy Délkelet-Ázsiában van a a például a csipgyártásnak a a motorja, tehát hogy hogy érdemes arra is figyelni.

[00:26:00]Na tehát és van még egy nagyjából 4 milliárdos tételünk, ami szintén ami ami a kohíziós alapból érkezne.

[00:26:06]Tehát így jön ki ez a 16 milliárd.

[00:26:08]Ugye Magyar Péter 8000 milliárd hazahozataláról beszélt.

[00:26:10]Oké, rendben van.

[00:26:13]Hallom a kommenteket, hogy a forint erősödött, ez igaz.

[00:26:15]De hát azt is látjuk, és akkor itt van a a kényes téma, hogy azért vannak ott még olyan plusztételek, amelyeket pont a gender ideológia korlátozása miatt fagyasztottak be, vagy a migrációs paktumból való kimaradás miatt.

[00:26:30]És hát miután most júniusban lép életbe a migrációs paktum, ezért ugye most a jogharmonizációt majd fel kell pölgetni még akkor is, ha Magyar Péter azt mondja, hogy csak a korrupciós szabályoknál fogunk törvénymódosításokat látni.

[00:26:48]De hát ahhoz, hogy nyilván lehet, hogy lemond egyébként, mert mondjuk a migrációnál ilyen 500 millió euróról olvasok, 540 millió euróról olvasok a migráció kapcsán, lehet azt mondja, hogy inkább lemond erről a pénzről sem mintogy belesétáljon ebbe a vitába, hogy akkor most az uniós jogharmonizációt végrehajtsa.

[00:27:05]És hát igen, azt is bejelentette, bár ez ez szerintem ebből is vissza kell majd táncolnia, hogy a Magyar Péter kormánya nem építi meg a 23000 migráns befogadására a befogadóállomásokat.

[00:27:17]Ugye a migrációs paktumnak az is része, hogy a kvóta szerint Magyarországra évente 23000 embert kellene betelepíteni.

[00:27:24]És ugye a paktum részeként ki kell építeni azt a fizikai infrastruktúrát és befogadóállomást vagy állomásokat, ahová ezt a 23000 embert, hogyha ez a vészhelyzet bekövetkezik, mondjuk 3 millió iráni holnap megjelenik Görögországban, akkor ezt a 3 millió embert, aki Görögországban, Olaszországban hirtelen megjelenik, ezeket szétosztanák a tagországok között.

[00:27:46]Ez lép most életbe júniusban.

[00:27:48]Ezt fogadták el migrációs paktumként.

[00:27:50]Ugye Magyarország, Szlovákia ebből kimaradt csak az új kormánynak.

[00:27:55]Csatlakoznia kell ehhez a migrációs paktumhoz, mert Magyar Péter néppárti politikus, Brüsszel ezt elvárja, illetve ugye a későbbiekben ezt is ezt elvárják ugyanúgy majd minden tagországtól.

[00:28:04]És ugye ő mondta is Magyar Péter, hogy ő az ő kormánya nem fogja kiépíteni ezt a bef ezeket a befogadó kapacitásokat.

[00:28:12]De hát ez is kérdés, hogy ezt meddig teheti meg, mert nyilván a nyomás az nagy lesz minden országon, főként egyébként a frontországok részéről, mert az olaszok nem akarják, hogy hogy mondjuk 3 millió iráni, hogyha pont hozzájuk fújja őket, a szél ott maradjon.

[00:28:29]És hát ugye itt van egy olyan lehetőség, Magyar Péter, amikor azt mondja, hogy ő nem épít befogadóállomást 23000 embernek, akkor ő azt a lehetőséget nem teszi hozzá, hogy a 23000 embert kötelező lenne átvenni, ha belép egy beáll egy migrációs vészhelyzet, de ki lehet váltani az emberek fizikai átvételét azzal, hogy a nekünk járó kvóta, létszám után fejenként 20000 eurót fizetünk annak az országnak, ahol ezek a migránsok fizikailag vannak.

[00:28:57]Tehát hogyha mondjuk 3 millió irány érkezik Görögországba, és akkor azt mondják, hogy 23000et Magyarországra kell áttenni, akkor mondhatjuk, hogy nem kérjük őket, maradjanak Görögországban, de átutalunk a görögöknek 23000 x200 eurót.

[00:29:09]És akkor úgymond ebből a pénzből nekik kell ellátni ott helyben.

[00:29:15]Tehát ez az, ami ami még vár Magyarországra sajnos az uniós kvóta miatt, illetve a a migrációs politika miatt, ami most júniusban lép életbe, ez a migrációs paktunk.

[00:29:26]De hát nyilván ezt próbálják minél tovább kitolni Magyar Péterék, de Brüsszel ezt számon kéri, mert ezt minden tagországon bevasalják.

[00:29:34]Hát most hál istennek, hogy nem jön 3 millió iránig, de láttuk egyébként, hogy például a szárazság miatt ugye a például Teheránban például, hogy tavaly nyáron nem volt víz, vagy csak nagy minimális ivóvíz volt, inkább így mondom.

[00:29:46]Ugye kiszáradtak a folyók, kiszáradtak a víztározók, a háború is ugye komoly elégedetlenséget szül.

[00:29:53]Tehát, hogy bármelyik konfliktus, ha eszkalálódik, akkor előfordulhat egy ilyen migrációs vészhelyzet.

[00:29:57]És ez a kvóta, ez egy vészhelyzeti szolidoritási mechanizmus a brüsszeli bigfanyelven.

[00:30:01]Ez akkor lép életbe, hogyha mondjuk tényleg hirtelen 3 millió iráni például megjelenne Görögországban.

[00:30:07]Tehát így kell ezt nézni.

[00:30:09]És még több ilyen, hogy genderógia is ugyanilyen.

[00:30:11]Tehát hiába mondja magyar Péter, hogy csak ez egy keretezés.

[00:30:15]Tehát ő most azt súlykolja a híveinek a fejébe, azzal eteti őket, hogy itt csak a korrupció felszámolásáról van szó, és a többiről nem beszél.

[00:30:23]Itt láttuk a migrációnál, hogy ki lehet kerülni a migránsok fizikai átvételét azzal, hogy fejenként 20000 euró büntetést fizetünk az átnemvett emberek után, de ugye akkor is az a 20000 euró az Magyarországról átmegy, mondjuk Görögországba vagy Olaszországba, hogyha ez az esetbe következik.

[00:30:40]Egy utolsó kérdést engedjen, akkor még meg ezzel a témával kapcsolatosan.

[00:30:43]Magyar Péter és Orszula von der Lien is úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak járó pénzek feloldása nincsen összeketve kötve Ukrajna uniós csatlakozásával.

[00:30:53]Mit gondol erről és mennyire lehet elhinni ezeket a mondatokat annak a fényében, hogy itt az elmúlt években az Orbán kormánnyal kapcsolatban folyamatosak és nagyon hangosak voltak azok a kritikák az Unió részéről, amelyek éppen hogy ezt kritizálták.

[00:31:10]Tehát az orosz-ukrán háborúbal kapcsolatos álláspont volt talán az, ami itt az elmúlt években a leghangosabb kritikákat váltotta ki.

[00:31:17]El tudja képzelni azt, hogy valóban itt ezzel kapcsolatban nem kell megnyilatkozni, nem kell változtatni az állásfoglaláson, nem kell változtatni a politikán?

[00:31:31]Hát ugye a most tehát nézzük röviden a a nagy képet.

[00:31:34]Tehát Ukrajna csatlakozását most már a németek is fektetik.

[00:31:36]Tehát Magyar Péterék azért bátorodhatnak fel, mert a legerősebb uniós tagország, Németország sem érdekelt abban, hogy január 1jétől Ukrajna tag legyen.

[00:31:45]Tehát a németek most fektetik Ukrajnát, így most Magyar Péter is bátrabb.

[00:31:49]Tehát itt itt ez a ez a legfontosabb információ.

[00:31:51]A második, hogy most gazdag országok jelentkeznek, őket kell először fölvenni.

[00:31:57]Tehát a norvégok most a a az orosz fenyegetés miatt lehet, hogy harmadszóra most már igent mondanak.

[00:32:05]72-ben és 92-ben a norvégok nemet mondtak az uniós csatlakozásra, mert nettó befizetőkké válnának.

[00:32:11]Most úgy néz ki, hogy elképzelhető, hogy hogy esetleg néhány éven belül, hogyha ez a háborús helyzet Ukrajnában fennmad, vagy egy új hidegháború Oroszországgal beáll, akkor lehet, hogy mégis belépnek.

[00:32:23]Ott van Izland és Kanada, amely nem európai ország, de hát valamilyen társult státuszra törekszik.

[00:32:29]és hát az Egyesült Királyság is, ahol a többség most már visszalépne az Európai Unióba, most lesz 10 éve, ugye pont 16 nyarán volt a Brexit népszavazás.

[00:32:39]Tehát a az először a gazdag országokat szeretnék felvenni, Norvégiát, Izlandot és Kanadát ilyen társultagság, ugye izrael is társultagja az Európai Uniónak.

[00:32:50]Tehát magyar először a gazdagszágok jönnének, utána jönnének a felkészült országok, mint Montenegro, Albánia, ugye Albánia 3 milliós lakossággal bír, tehát nem egy nagy ország.

[00:33:03]Hát Észak-macedónia meg szintén kisebb, ugye, mint nagyjából málta.

[00:33:09]Montenegro, Észak-macedónia nagyjából ilyen fél milliós lakosság, tehát 1 millió alatti lakossággal.

[00:33:13]És hát itt értjük meg a német külügyminiszternek azt a javaslatát, amiről egyébként egy videót csináltam a csatornámon.

[00:33:19]Az a hat pont, hogy át kell térni a többségi szavazásra a külpolitikában, hogy nem minden országnak jusson saját uniós biztos, tehát mondjuk a visegrádiak, baltiak, Benelux államok, skandinávok adjanak rotációs alapon egy-egy biztost, hogy mondjuk öt évig egy magyar biztos van, aztán a következő egy cs lesz, aztán jön egy lengyel.

[00:33:39]Egymás közjük meg, hogy hogy töltjük be ezt a biztosi pozíciót, de nem minden országnak legyen egy, hanem országcsoportoknak legyen egy.

[00:33:47]Tehát ilyen szempontból a német javaslat pont abba az irányba megy, hogy bővíthessék az uniót, de nem Ukrajnával meg Moldovával, amelyek ugye háborúban lévő vagy befagyott konfliktusban lévő országok.

[00:33:57]Tehát most Magyar Péter ezt úgy dramaturgizálja, hogy nyilván ez fontos, hogy a kárpátai magyar kisebbség jogait garantálják.

[00:34:05]Itt az ukránok részéről kell egy döntést hozni, mert amennyire ismerem a helyzetet, az oktatási törvényt nem módosították úgy, hogy a régi jogokat biztosítsák.

[00:34:16]és például a közoktatásban, általános iskolában a hatodik osztály fölött ne legyen kötelező az ukrán nyelv használata.

[00:34:23]Tehát mondja, hogy a hatodikos magyar gyerekek Kárpátalján ukránul tanuljanak minden tantárgyat, és hát délután megtanulhatnak magyarul a napköziben.

[00:34:32]Tehát magyarul ezt a szabályt csak mindig egy évvel eltolták ennek a hatályba lépését az ukránok és nem szüntették meg.

[00:34:38]Tehát magyarul a magyar kormány valamilyen olyan garanciát vár, ami biztosítja a kárpátai magyar kisebbségő.

[00:34:46]Tehát olyanokra kell gondolni, én legalábbis ilyeneket várnék el.

[00:34:50]Ott van ugye a magyar állam kiépítette, felújította az iskolákat, óvodákat.

[00:34:54]Ugye hát a magyar kisebbség létszáma sajnos csökken.

[00:34:56]Kárpátalja most még az egyik legbiztonságosabb ukrajnai régió.

[00:35:01]Rengetegen költöznek Ukrajna többi részéből Kárpátal jár.

[00:35:03]belső migrációnak hívjuk, vesznek ott lakást, vagy költöznek oda, és hát azt látják, hogy a magyar gyerekek alig vannak, a magyar iskola milyen szép, hogy akkor az ukránok is azt mondják, hogy csináljunk bele ukrán iskolát, tehát ezt nem szabad.

[00:35:16]Tehát magyarul ugye ez ezeket a kisebbségi jogat, amiket az ukrán alkotmány meg az ukrán kisebbségi törvény garantál, hogy ezeket hogy biztosítja Kiev.

[00:35:23]Hát ugye nagyjából egy ilyen százezres magyar kisebbségről van szó.

[00:35:28]Ugye hát ezt júniusban még nyáron szeretnék tető alá hozni ezt a megállapodást.

[00:35:32]Berekszászon találkozna Magyar Péter Zeleskiel.

[00:35:35]Miért Berekszászon?

[00:35:36]Azért, hogy ne Kievbe kelljen mennie.

[00:35:39]Ugye itt a műsorban is beszéltünk önnel arról, hogy szerintem Magyar Péter az év második felében Moszkvába is ellátogatna.

[00:35:44]Szeretne ott ülni a hosszú asztalnál, ahol Orbán Viktor Oláv Solc vagy Emanuel Macron is ült 2022 februárjában.

[00:35:50]És ugye ahhoz, hogy hogy Moszkvába mehessen, először Kievbe kell mennie.

[00:35:55]Tehát most úgymond Kárpátalján a kötelező köröket lefutják.

[00:36:01]az ukránok ígérnek valamit, vagy akár módosítanak is a törvényeken a magyar kisebbség jogait garantálandó.

[00:36:05]Ilyen volt például ugye az, hogy a hog hogyan tudnak a magyarok például egy mandátkedvezményes mandátumhoz jutni az ukrán parlamenten.

[00:36:14]Tehát sok sok dolog van, amiről lehetne beszélni.

[00:36:16]Meglátjuk, hogy az ukránok mennyit engednek, de most már a bizottság részéről nem annyira fontos Ukrajna gyorsított tagsága.

[00:36:23]Ugye arról beszéltünk, hogy az ukránoknak fel kell valamit mutatni, mert a a NATO-ba nem veszik fel őket.

[00:36:26]A Trump elnök megüzte, hogy NATO tagság nincs, ötödik cikkely szerinti garancia nincs.

[00:36:33]Ugye már mondjuk az az Európai Uniós integráció az egyetlen olyan nyugati perspektíva, amit Zelenski fel tud mutatni az ukrán lakosságnak és az ukrán katonáknak, hogy miért viseljék az áldozatokat, miért harcoljanak.

[00:36:44]És hát ilyen szempontból itt látjuk azt, hogy MS kancellár mit mondott, hogy hát egy ilyen tagság light, hogy hát oké felveszik őket, de társult tagként, vagy felveszik őket, de nem szavazhatnak, nem adhatnak biztost.

[00:36:57]És Zelenski erre mondta, hogy nem, ő csak teljes jogutagságot tud elképzelni.

[00:37:00]Hát Brüsszelben meg Berlinben meg pont azt nem tudják elképzelni.

[00:37:04]Tehát itt tartunk most, és ezért most Magyar Péter is jobban ráér, mert most már hirtelen nem annyira sürgős Brüsszelben az ukránok felvétel.

[00:37:12]Ez nyilván a moldávokra is vonatkozik, tehát a ezeknek az országoknak valamilyen különleges tagságot akarnak kínálni, mert nem vehetik fel őket a befagyott konfliktus miatt.

[00:37:22]Nyilván az felrobbantaná a költségvetést is, hiszen úgy Moldova, mint Ukrajna a nyugati átlaghoz képest azért le van maradva.

[00:37:30]és a mostani kohéziós rendszerben, vagy a mostani agrártámogatási rendszerben ezt nem tudnánk finanszírozni, még akkor sem, ha úgy, mint a 2004-ben csatlakozó közép-európai országok esetében, Magyarország esetében, hogy mondjuk mi az agrár támogatásnak csak az 55%-át kaptuk meg a belépés évében, és ez hét év alatt fokozatosan emelkedett az uniós átlag 100%-ára.

[00:37:55]Tehát vannak ilyen átmeneti időszakok, derogációs időszakok.

[00:37:59]Ez ez elfogadható.

[00:37:59]Ez rendben van.

[00:38:01]Csak hát az ukránok után hét év után sem tudjuk, hogy mi lesz a háborúval.

[00:38:06]Ukrajna még mindig lemarad elmaradottabb lesz, mint mint mondjuk Közép-Európa vagy Nyugat-Európa.

[00:38:10]Tehát a finanszírozási igény sem biztosítható a nyugat-európai országok mostani gazdasági helyzetében.

[00:38:18]Tehát így ebben a mátrixban kell nézni azt, hogy Magyar Péter most bátrabban harcol a magyar kisebbség jogaiért, amir egyébként rendben van, hiszen a magyar miniszterelnök harcoljon a kárpátajai magyarok kisebbségi jogaiért is.

[00:38:31]Így van.

[00:38:31]Nagyon szépen köszönöm Kiszeli Zoltánnak, hogy a vendégünk volt, és tudtunk beszélni mind a két témáról.

[00:38:37]Köszönöm én