Zelenszkij emberét bebörtönözték: a háború végén jön a politikai leszámolás? - Olekszij Anton

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat június 1jén a kora délutáni órákban rögzítjük ezt az adásunkat és tisztelettel köszöntöm a vonalt túolsó végén Olexi Antont Ökonomousz Gazdaságutató Alapítvány junior elemzőjét.

[00:00:14]Jó napot kívánok.

[00:00:16]Jó napot kívánok.

[00:00:18]Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban szeretném kérdezni.

[00:00:20]Itt a múlt hét arról szólt, hogy mindenféle fenyegetésekről lehetett hallani.

[00:00:26]Ugye Kievnek az elhagyására szólított fel az orosz fél diplomatákat, külföldieket, mert Kievnek a bombázása, illetve több ukrána nagyváros bombázása volt tervbe véve.

[00:00:41]Mit tudunk magáról erről az egész szituációról, helyzetről?

[00:00:43]Tehát kérem, hogy beszéljünk egy picit a frontról.

[00:00:45]Mi történik a fronton?

[00:00:47]ö nyilván azokon a vonalakon is, ahol zajlanak az összecsapások.

[00:00:53]Viszont ugye itt a légitámadásokról is örülnék, hogyha tudnánk egy kicsit beszélni, hogy itt hogyan néz ki a történet, és aztán majd megyünk tovább a feleknek az elemzésében.

[00:01:05]Igen.

[00:01:05]A az oroszuk háború katonai műveletének a jellege az továbbra is változatlan.

[00:01:10]Tehát az Oroszország taktikai szinten előre tud haladni, tehát kisebb, tehát ilyen szakasz század szinten, tehát egy utca egy vá negyed elfoglaláshoz jobban megy.

[00:01:22]Operatív szinten viszont továbbra is alapvetően csekké a az előadás, tehát mondjuk teljes városok elfoglalása.

[00:01:32]Dandár szintén mondjuk itt sokkal nehezebb, viszont taktikai szinten Oroszország továbbra is kezdeményező félben van.

[00:01:38]egy-két fonoszakaszon kivéve, ahol alapvetően az ukrán hadsereg van kezdeményezőben.

[00:01:42]Ugye elsősorban itt az alxandrski frontszakasz, azaz ahol ukránok februárban taktikai előnyben vannak és továbbra is ott viszont a frontszakaszok többségén vagy taktikai orosz kezdeményezés előrehaladás van, vagy gyakorlatilag mondjuk, hogy nem történik semmi és nincsenek jelentős változások.

[00:02:05]Az is igaz, és az is látszik, hogy az utóbbi másfél két hétben nagyon megnőtt a a az összes apások intenzitása, és főleg itt a a támadási kísérletek száma orosz részről.

[00:02:17]Tehát az ukránok körülbelül napi 155 támadási kísérlető számolnak be minden frontszakaszon.

[00:02:22]És nyilvánvalóan ezek alapvetően hivatalos adatok, tehát ennél valószínűleg magasabb is lehet ez a szám.

[00:02:29]Ez a korábbi, mondjuk mondjuk május elejéhez képest még a tűzszünet előtt az nagyjából 20%-os növekedés jelent.

[00:02:37]Tehát nagyon megnőtt a az orosz támadások száma, főleg Uyajápo és Orivi frontszakaszon.

[00:02:46]Ezek ös összefüggésbe állnak azzal, ami mivel később is fogunk beszélni, az, hogy itt alapvetően nagyon megnőd az úgynevezett középhátország elleni dróncsapások, tehát a logisztikát próbálják folyamatosan kilőni.

[00:03:01]És nagyjából ennek a megoldása az, hogy az oroszok ezen a két frontszakaszon, ez ugye Zaporízse megye, gyakorlatilag Zaborizsa megyeit teljesen lefed ez a két frontszakasz, tehát Herkul és Sorichillnál sokkal nagyobb intenzitással támadnak.

[00:03:17]Tehát a május elejéhez, április végéhez képest Orihnál például 50%-os növekedés van, Uppónál pedig 30%-os.

[00:03:27]Tehát nagyon megnőtt ott a a támadási kísérletek száma.

[00:03:29]És ami szerintem ugyanúgy fontos és látszik is a statisztikákból is, meg az egész helyzetből is, hogy mindkét fél számára a szárazföldi harcok és hogy te ilyen, bár gyakorlatilag azt is lehet mondani, ilyen kiegészítő tehát vagy mellékszerepet játszanak.

[00:03:47]Tehát nyilvánvalóan a legnagyobb forrásigényozód van, és továbbra is nagyon nagy az intenzitástak szárazpött egy támadásot minden frontszakaszon, de alapvetően az látszik, hogy mindkét fél mind Oroszországnál, mind Ukrajnánál az, hogy a fő mondjuk úgy cselekvési terület az inkább a Hátország ellen szól.

[00:04:10]Nem csak mélységi csapásokról van szó, tehát amikor mondjuk nagyobb városokat, tehát orosz részről mondjuk Kievet, Odessát Vivet támadják ukrán részülő Moszkvát, Rosztót satöbbi, hanem a ugye a középpátországot, ami nagyjából nem a frontvonal és nem a frontvonal melletti terület, hanem kicsit odébb van.

[00:04:31]Tehát mondjuk ugye a nagyon nagy mélységi terület és a foront közeli területi terület, ami a jelentősen megnövekedett ott az intenzitás.

[00:04:45]És például az a adatokból is látszik az, hogy a mindkétfél, tehát gyakorlatilag most már most is lehet mondani, hogy hónapról hónapra növeli a a drónok számát, amivel támadja a hátországot.

[00:04:58]Tehát itt két adatot hoztam.

[00:05:01]Ott alapvetően, amit az oroszok és ez nyilván ezek mind hivatalos adatok és egyébként is nyilvánvalóan valószínűleg ennél sokkal nagyobb a a drónok száma, de a hivatalos adatokból is legalábbis egyfajta trendet ki lehet rajzolni, hogy látszik, hogy folyamatosan növekszik.

[00:05:17]Tehát az oroszok részéről most már ugye az áprilishez képest 20%-on megnövekedett a a nagy hatótávolságú drónok száma.

[00:05:24]Tehát ez napi körülbelül 260 drónt indítanak az oroszok, és az ukrán részről is nagyjából kicsit ennél magasabb, tehát 270 drónnal támadnak nap napi szinten.

[00:05:37]Ezek közvetlenül nem összehasonlítható adatok, mivel teljesen máshogy számolják ezeket.

[00:05:43]De az is látszik, hogy miközben ugye áprilishoz képes az oroszoknál 20%-kal növekedett, ukránoknál 30%-kal növekedett, és miközben ugye az áprilisnál például ugyanúgy növekedett márciushoz képest, tehát folyamatosan növez növekednek a drónok száma, ami ugyanúgy megerősíti azt, amit alapvetően elég sok elemző látja, és az egész háborúból is látszik, hogy a szárazföldi harcok azok már inkább egyfajta ilyen kiegészítő mellékszerepben vannak.

[00:06:13]A mindkét fél a stratégiát gyakorlatilag a hátország elleni támadásokra építi, mert abban próbálja abba látja azt a lehetőséget, hogy az egyik vagy a másik fél jelentősen tud gyengülni, ami hozzárul ahhoz, hogy szárazföldön is gyengül a az ukránok részéről a védelem, az oroszok részéről pedig az, hogy nem tudnak előre haladni.

[00:06:41]Tehát ott egyre nagyobb az intenzitás, nem csak a drónoknál, hanem a rakétáknál is.

[00:06:46]Itt ugye nyilván a hátország támadásának gondolom kettős célja is lehet.

[00:06:48]Egyrészt ugye a társadalomnak a a megtörése, ami egyébként már a háború eleje óta zajlott ilyenolyan eszközökkel, különböző eszközökkel.

[00:06:57]Ugye maga a szankciós politika is, ha jól gondolom, akkor ezt a célt szolgálta Oroszország ellen.

[00:07:01]És ugye van a másik cél, ami mondjuk az infrastruktúrának a rombolása, vagy a gazdasági erőnek a lerombolása.

[00:07:08]Tehát mi mi az, ami ami indokolta ezt a fajta váltást?

[00:07:17]szinte minden.

[00:07:17]Tehát amikor hátország elleni támadásról beszélünk, akkor elsősorban nyilvánvalóan olyan célpontokat próbálnak választani, amik hozzárulnak az ellenfél gyengítéséhez.

[00:07:31]Tehát ez elsősorban a az, hogy a hátország elleni támadások azok folyamatosan növekednek és egyre nagyobb hangsúlyt is kapnak.

[00:07:40]Ennek elsősorban az az oka, hogy szárazföldön egyik fél se tud úgy ugye azokat a sikereket elérni, ami számára elegendők lesznek.

[00:07:49]Tehát orosz részről bár van előrehaladás, de rendkívül lassú, egyáltalán nem az az előrehaladás, amit Oroszország megkívánjak, ezért ott alapvetően nem tudnak úgy megváltoztatni, am csak ezért a hátország ellen kellett álladni.

[00:08:07]ukrán részről is ugyanez van.

[00:08:08]Tehát tudják drónok segítségével jelentősen lassítani az orosz támadási támadásokat, az orosz előrehaladást.

[00:08:15]viszont nem tudják folyamat hosszú távra gyakorlatilag legalábbis mint a frontszakasztok többségén megállítani tartósan az orosz előrenyomulást, ami miatt ugyanúgy szükségessé válik az, hogy ha nem ha szárazföld annyira nem sikerül, akkor a hátországban tudjanak gyengíteni a Oroszországot.

[00:08:37]Ugye mindkét részről ez úgy néz ki nagyjából, hogy kijelölnek jelentősebb cénpontokat.

[00:08:43]elsősorban ugye infrastruktúráról van szó, tehát a az ukrán részről ez ez az olaj és gáz infrastruktúra.

[00:08:51]Máshoz szerepel pedig a hadi különböző hadi gyárak, mindenfajta más hadi infrastruktúra, ami célba megy Oroszországnál ezek tehát gyakorlatilag ugye Ukrajnában már szinte azt is lehet mondani, hogy nincs olyan létesítmény, amit Oroszország már nem támadta.

[00:09:09]Itt nyilvánvalóan az a kérdés, hogy ott, ahol már esetleg volt támadás, ott azóta újraindult valami vagy nem.

[00:09:17]Nyilván ezeket nem tudjuk, de alapvetően az orosz támadások is ugye a hadiuktra ellen irányulnanak és a az energetikai létesítmények ellen.

[00:09:26]Tehát ezeknek ugye nyilvánvalóan az a célja, hogy alapvetően ha márnyira nem tudják befolyásolni az ukrán front védelmét, tehát ha a hadiipar gyakorlatilag már nem is tudják kilőni, mert egyrészt már szinte mindent kilőttek, amit lehet, másrészt ugye nyilvánvalóan az ukrán hadiipar jelentős része az Európában van, és ugye Európától Oroszország nem fogja támadni, legalábbis nyilatkozatok szintjén ez nem jelenik meg.

[00:09:58]Ezért gyakorlatilag az marad, hogy egyrészt gazdaságilag lehessen csökkenteni Ukrajna Ukraj az ukrán ellenállást.

[00:10:06]Másrészt nyilván társadalmi szintennél az és az energetikai távolások ezek pont erre nyelülnak.

[00:10:12]Egyrészt nyilvánvalóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalatok, a gazdaság annyira nem jó fog jól működni, mert vannak áram kimaradások satöbbi.

[00:10:21]És társadalmi szinten, merthogy alapvetően ha folyamatosan áram kimaradások vannak, a társadalom foly folyamatosan fáradt, nem az emberek nem tudnak rendesen aludni satöbbi.

[00:10:32]Hát riadók vannak.

[00:10:35]Ezek nyilvánvalóan hozzájárulnak ahhoz, hogy az ukrán társadalom alapvetően lehet, legalábbis az orosz részről ez a az a cél, hogy gyengüljön és le legyen valamifajta, ahol legalábbis politikai következménye.

[00:10:50]Ez eddig nem következett be.

[00:10:53]nyilvánvalanaként is, hogy be fogja következni, de legalábbis eddig annak ellenére, hogy gazdasági szinten megjelenik a gyengülés, ugye a a katonai szinten, tehát az, hogy a mennyire jól tartják a védemet, ott is valamikor megjelenik, aztán vissza tudják állítani, valamikor megint visszamegy.

[00:11:14]társadalmi szinten is van csökkenés a ugye az ellenállásnál, de továbbra is politikai szinten ez nem egyelőre nem hozott semmilyen jelentős következményt.

[00:11:26]És ugye ugye alapvetően az ukránoknál is ez a cél.

[00:11:28]Tehát egyrészt nyilvánvalóan úgy kell olyan támadá úgy kell támadni Oroszországot, hogy ez megjelenjen a szárazföldön is.

[00:11:37]Tehát mondjuk kevesebb legyen a a rakéta, kevesebb drónt tudjanak gyártani.

[00:11:41]És ez az ilyenfajta támadások, ezek hozzájárulnak hozzá, vagy legalábbis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Oroszország rosszabban tudjon haladni előre.

[00:11:51]És nyilvánvalóan a társadalmi szinten a cél az, hogy alapvetően az orosz társadalomfajta elégedletenséget fejezzen ki az orosz politikai elit iránt, és ugyanúgy nem látjuk.

[00:12:05]Tehát gazdasági szinten megjelennek ezek a támadások, a társadalmi szinten is megjelenik az, hogy alapvetően nem tehát sokkal több kritika van mondjuk, mint egy éve, de olyan változásokat egyelőre egyik fél se tud megmutatni, ami a másik fél az ellenfél számára az kedvező lenne.

[00:12:25]Tehát vannak problémák, de jelentős változások, ami mondjuk ahhoz vezetnek, hogy az egyik fél nagyon-nagyon jelentősen meggyengülne, ez egyelőre nincs élt, és sok szempontból egyelőre nem is reális.

[00:12:41]Akkor hadd kérdezzelek arról, hogy hogy mi történik ugye a háborús felek egyéb más területein.

[00:12:47]Tehát gondolok itt akár a gazdasági kérdésekre.

[00:12:50]Ugye itt Oroszország esetében az infrastruktúrális támadások, amelyeket Ukrajna hajt végre, azt a célt szolgálhatják többek közt, hogy megroppantsák vagy meg nehezítsék legalábbis az energetikából bejövő jövedelmeket.

[00:13:05]viszont itt van ugye az iráni háború, ami azért ezt ezt ezt a célt valamilyen módon mégis csak megtorpedózta.

[00:13:14]Tehát hogyan állunk most?

[00:13:16]Hogyan áll Oroszország?

[00:13:16]Hogyan áll Ukrajna?

[00:13:18]Mert nagyon ellentmondó híreket lehet ezzel ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban hallani egy picit.

[00:13:22]Segíteni abban, hogy bemutatod azt, hogy hogyan á is állnak most a felek?

[00:13:30]Hát igen, nagyon sok hír jelenik meg, és sokát alapvetően nagyon komplex a kérdés, tehát különböző dimenziók vannak.

[00:13:41]Tehát nyilvánvalóan a szárazföldről és alapvetően a front helyzetről már ugye beszéltünk, ott a helyzet az, hogy alapvetően változatlan, tehát Oroszország kezdeményező fél, de rendkívül lassan tud előrehaladni.

[00:13:56]Ukrajna tudja lassítani az orosz előrehaladást, de nem tudja tartósan megállítani.

[00:14:00]Ugye a hátországi támadásoknál az látszik, hogy mindkét fél folyamatosan próbálja jelentősen megnövelni a drón és a rakéta mennyiségeket, amivel támadja.

[00:14:13]Ugye ugye erről is beszéltünk, hogy alapvetően vannak főleg ugye gazdasági nehézségek és mindenfajta ilyen logisztikai nehézségek is.

[00:14:19]Ugye az utóbbi időkben erről is elég sokat citkeztek, és elő sok hír is megjelent, hogy ugye a mélységi csapások, bár nyilvánvalóan ez is külön vizsgálatot érdemel, tehát sokkal hatékonyabbak inkább az úgynevezett ilyen középhátország elleni csapások, tehát nem nagyon mélységbe, tehát nem 500000 km-re a frontvonalattól, hanem körülbelül 5070 esetleg 90 km a frontvonaló, ahol alapvetően a ugye a hadsereget próbálják ellátni mindenfajta fegyverrel, élelembmel satöbbi.

[00:14:56]És ezeknek a az útvonalaknak a kilövése, tehát a ezeknek a az autóknak, amelyek szállítják ezeket, ezeknek a kilövése, ez egy nagyobb hangsúlyt kap.

[00:15:09]Ugye ez konkrétan nincs hatással a alapvetően ugye a gazdaságra, de a legalábbis a a frontvonalon lévő a katonák hadsereg ellátására igenis van hatása, ami ugye a gazdaságot illeti, itt is van sok az ellentmondó hír.

[00:15:28]Alapvetően a helyzet ugyanaz, ami ami mondjuk egy éve is volt.

[00:15:31]Tehát Ukrajnánál továbbra is rendkívül nagyobb pénzhiány, amit ideglenesen meg tudták oldani a azzal, hogy az Európai Unió végül beleegyezett abba, hogy folyosítják a 90 milliárdoságos hitelt.

[00:15:48]Ugye ez az első részlet most júniusokban meg is fog érkezni.

[00:15:50]És alapvetően vannak mindenfajta ilyen kikötések, hogy akkor egy törvény, egy rendelet végrehajtásáért kapnak meg ennyi meg ennyi pénzt.

[00:15:59]Tehát reformokért kapnak majd támogatást.

[00:16:03]És nyilván valamivel ez a pénzmennyisé az rendkívül fontos Ukrajna számára, mert nélküle nem lenne problémamentes az Ukrain állam működése.

[00:16:14]Ezeket végre is fogják hajtani.

[00:16:14]Tehát ennél szempontból a a pénzügyi helyzet az nagyjából rendezve van, mivel de ugye ezen az éen, tehát itt 26 végére nagyjából az ukrán állam tud működni és nyilvánvalóan lesznek fizetések, lesznek fegyverbeszerzések is ugyanúgy.

[00:16:34]Viszont nyugil Ukrajnánál mindig az a probléma, hogy aztán a jövő évere is ugyanaz a pénzmennyisége az elegendő-e.

[00:16:42]És ahogy láttuk az előző évekből is, tehát nem arról van szó, hogy ugyanannyi pénz kell, hanem min hát egyre több pénzre van szükség.

[00:16:51]Tehát ahhoz képest h-be is, most 26-ban is milyen a kölcs a a háborúra, hát a a katonai kiadások, az az így nagyon jelentős növekedés.

[00:17:00]Tehát körülbelül több mint kétszeresére növekedett a katonai kiadás.

[00:17:05]ugye az első háboros évet 2022 kezdve és 27-re is valószínűleg ennél nagyobb mennyiség lesz kelleni fog a pénzből.

[00:17:16]Tehát itt nyilván mindig van az a kockázat, hogy most van, de a kérdés az, hogy lesz-e ugye a jövőben.

[00:17:24]Ugye Oroszország esetében is vannak jelentős problémák, bár ott úgy kicsit más a helyzet, ott az van, hogy alapvetően a költségvetés túl nagy aránnyal megy a katonai kiadásokra.

[00:17:40]Tehát nagyjából ha mindenfajta erőszakszervezetek is beleszámítjuk, akkor majdnem 40% az orosz költségvetésből az katonai vagy mindenfajta ilyen rendvédelmi erőszakszervezeti kiadásra megy.

[00:17:50]Ez rendkívül magas.

[00:17:52]Tehát Oroszország most is egyfajta ilyen kettős politikát próbál vinni.

[00:17:58]Tehát egyrészt háborúzik is, másrészt próbálja a ezt a ugye a a háború előtti évekhez hasonlítva egyfajta ilyen továbbra is ilyen szociális politikát vinni, tehát továbbra is magasak a szociális kiadások, továbbra is magasak az egészségügyi kiadások.

[00:18:16]Viszont nyilvánvalóan ez nem összeegyeztethető folyamatosan, tehát valamennyit egy-két évet ki lehet bírni, de nyilvánvalóan folyamatosan ez nem lehet ilyen magas katonai kiadás mellett ugyanúgy magas szociális kiadásokat is vinni.

[00:18:31]És ez ez egy ugye korábban is volt probléma, de ezt sok szempontból tudtak orvosolni, tehát voltak ad megnöték az adókat, ezzel tudtak valamennyire javítani a helyzetet.

[00:18:43]Ugye 2026-ban már ez a kérdés egyre sürgetőbbé vált, főleg úgy, hogy még januárban és februárban rendkívül alacsony volt az olajára, és ez még ugye rárakott azzal, hogy itt nagyon nagy lesz a költségvetési hiány.

[00:18:57]Viszont az irányi háború valamennyire tudta enyhíteni ezeket a problémákat, és most ugyanúgy magas lesz a hiány, de kisebb, mint amennyire még az év elején számítottak.

[00:19:09]De az is igaz, hogy ezek ezek strukturális problémák.

[00:19:11]Tehát itt nem arról van szó, hogy akkor magas az olajár, akkor lehet végtelen háborúzni, hanem az, hogy a költségvet is az rendkívül feszült.

[00:19:19]Tehát túl nagyok a kiadások és a bevételek még úgy is, hogy ideiglenesen az iráni háború miatt a megnövekedett olajár segít segítségére jön.

[00:19:29]Ezek továbbra is olyan problémák, amiket nem lehet megoldani addig, amíg háború van, aminek ugye az a megoldás az, hogy egyrészt nyilvánvalóan a zsatósághoz növelni kell, tehát több nem is hitelt, hanem inkább fajta ilyen államkötvények kibocsátás kell vérrehajtani, ami miatt nyilvánvalóan az orosz állam el fog adósodni.

[00:19:49]És ami ugyanúgy fontos és rendkívül nehéz az orosz gazdaság számára, az az, hogy továbbra is nagyon magas a a központi kamad, tehát 14,5%.

[00:20:02]Ez pont azért van, mert rendkívül feszült a költségvetési kiadások.

[00:20:05]Tehát mivel a 40% az mondjuk úgy nem a hozzáadott értékű kiadásra megy, tehát nem a technológia fejlődésre, hanem ugye hadi kiadás, ami nyilvánvalóan a a modern gazdaság számára nem jó, ezért nagyon magas a kamat.

[00:20:22]Amiatt alapvetően a hitelfelvétel a sok vállalatnál azért nehézkes, mert nyilvánvalóan ezt majd vissza is kell fizetni, és ahhoz, hogy nagyjából problémamentesen menni, az sokkal nagyobb bevétel és profit kell ahhoz, mint maga a kamat.

[00:20:37]Ezért ezek olyan strukturális problémák, amelyek csak halmozódnak, és nyilvánvalóan itt ugyanúgy nem arról van szó, hogy akkor az év végére, vagy nem tudom, valamikor a közéjövőben az orosz gazdaság össze fog homlani, de ezek problémák, amik kizárólag akkor olvasolhatóak, ha nem lesz háború, és ha a háborúk továfolyik, azok ezek a problémák csak halzódni fognak.

[00:21:00]És itt nyilvánval az a kérdés, hogy alapvetően az orosz politikai elit személyesen Vagyimi Putin meddig fogja tartani ezt a a helyzetet, mivel mel továbbra is az, hogy háborút is kell vinni, de a szociális kiadások is magasak kell, hogy legyenek.

[00:21:17]Tehát az oroszok életszínol alatt remélhetőleg legalábbis nem szabad csökkenteni.

[00:21:21]És itt nyilvánvalóan valamikor el fog jönni az az idő, hogy dönteni kell.

[00:21:26]Tehát akkor vagy ezt visszünk, vagy azt, mert mindkettőt egyelőre még lehet vinni, de nyilvánvalóan ezek halmozódnak.

[00:21:33]Tehát a időkérdése, hogy mikor lesz ilyen döntés.

[00:21:39]Mit lehet elmondani most egyébként az orosz politikai helyzetnek a stabilitásával kapcsolatosan, mert ugye itt említettem az imént, hogy itt akár a gazdasági helyzettel összefüggésben is vannak általában ellentmondó hírek.

[00:21:52]Most Oroszországgal kapcsolatban is megjelent itt az elmúlt hetekben olyan híresztelés, hogy kezdenek elégedetlen kezdenek elégedetlenkedni az orosz állampolgárok.

[00:22:05]Ugye, hogy a társadalomban nő az elégedetlenség, hogy Vladimir Putyinnak a népszerűsége, vagy maga maga inkább inkább úgy fogalmaznék, hogy a háború elindításának a a az indokolhatóságát kérdőjelezik meg.

[00:22:18]Sokan lehet tapasztalni egyébként ilyen politikai folyamatokat, vagy ezek azok közözi a vágyálmok közé tartoznak egyelőre, ami itt a szankciós politikát is jellemezte?

[00:22:30]Ugye a mi a vannak igen, vannak ilyen folyamatok, ezek Alvórában is voltak, tehát nem arról volt szó, hogy mondjuk 23-ban vagy 24-ben nem volt semmilyen kritika volt, csak most sokkal hangosabb.

[00:22:45]Ö és ez egyébként a legérdekesebb és a legláthatóbb az, hogy ugye Oroszországban vannak ugyanúgy a közvelyen kutatók elsősorban ugye állami közvényen kutatók, akik ugyanúgy mérnek mindenfajta népszerűséget nem csak Vagyimir Putyinnak, hanem állami szereplőnek, politikusoknak, intézményeknek satöbbi.

[00:23:11]és a legnevesebb, ugye a FCIOM, a állami közvelény kutató.

[00:23:16]Nyilvánvaló itik nem szoktak olyan kérdéseket föltenni, aminél az orosz.

[00:23:21]Legalábbis nyilván valószínű föl szoktak tudni, csak publikálni nyilvánosan ezeket nem szoktak, ami az orosz hatalom számára nem annyira jó.

[00:23:30]Viszont gyakorlatilag hetente mérnek mindenfolytán népszerűségi kutatásokat.

[00:23:35]És ott is látszik az, hogy 2026 elején Vladimir Putyin népszerűsége az körülbelül 80% volt, tehát január, januári hónapokban.

[00:23:48]Ez a 80% az gyakorlatilag 2022 vége óta az folyamatos.

[00:23:54]Tehát 23-ban, 24-be, 25-ben is nagyjából 80% körül mozgott, ami hát nyilvánvalóan nem nem is az a fontos, hogy igaz-e az a szám vagy nem, hanem az, hogy látszik egy trend, és pedig az, hogy most 2026 májusában ez a népszerűség, Vagyimi Putinnál 70%-ra csökkent.

[00:24:14]Megint nem a szám a lényeg, hanem az a trend, hogy itt az állami közelkutató, akik együtt dolgoznak a az elnöke adminisztráció satöbbi, tehát állami megrendelésekre nem publikálnak olyan nyilvánossági nyilvános kutatásokat, amelyek alapvetően nem lennék jó az orosz politika elé számára, de mérnek olyan népszerűséget, hogy Vladyimir Putyin népszerűsége az csökkent.

[00:24:41]Tehát ez ez a ez egyfajta trend, ami gyakorlatilag ugye 2027 eleje óta van, és ezzel ez is összefüggésbe áll azzal, hogy egyre több az olyan hát ez lehet kritikus hangnak is mondani, de inkább egyfajta ilyen elégedetlenség, hogy itt alapvetőenek megkérdőjelezik azt, hogy a mostani politika, a mostani háború folytatása ilyen eredmények mellett az jó-e vagy nem.

[00:25:12]Tehát ezek ezek nem úgy kell tekinteni, hogy itt jön egyfajta forradalom, vagy ahogy a nyugati médiumok cikkeztek erről, hogy akkor lehet az, hogy ugye majd a Szergely Sóból le fogja váltani.

[00:25:24]Tehát itt nem erről van szó, szerintem erre legalábbis jelenleg ebben a helyzetben nincs esélye.

[00:25:29]De az igaz igaz igaz is látszik az, hogy egyre több olyan ilyen finom kritikával megjelen cikk jelenik meg a az orosz állami médiában is, ami sok szempontból szokatlan, mert mert ugye nagyjából mindenki hozzászokott ahhoz, hogy Oroszországban nyilvánosan nem lehet kritizálni Vladimir Putyint.

[00:25:55]Vladimir Putyint nem kritizálják, de Vladyimir Putyin bizalmasait, más kormányzati szereplőket, katonai beosztottakat alapvetően elég homói kritikák is érik.

[00:26:09]Az más kérdés, hogy alapvetően ennek milyen visszhangja van.

[00:26:14]Az, hogy mi ellenzők ezeket látjuk, ez igaz, ezeket leírjuk, ezek a folyamatok vannak, ez zajlik, látszik, hogy van egyfajta elégedetlenség.

[00:26:20]A kérdés az, hogy ez a fajta elégedetlenség, ez ki tud-e nőni olyan eleg elegedetlenségbe, ami megmutatkozik mondjuk a a pártpreferen pártprecia szintjén.

[00:26:34]És itt is vannak érdekes változások.

[00:26:37]Ugye 2026 szeptemberében Oroszországban parlamenti választások lesznek.

[00:26:45]És bár az egész orosz parlamenti rendszer az nem demokratikus, úgy ahogy mi ezt Magyarországon és Európában megszoktunk, de vannak mondjuk úgy van egy úgynevezett novégyi ellenzéknek rendszerellenzéki párt, ami ami egyfajta ilyen ugyanúgy ilyen kremli projekt.

[00:27:07]Viszont a célnek a pártoknak az, főleg ugye a Novel ügyinek, hogy egyfajta ilyen liberálisabb gondolkodású, sokkal ellenzékebbi választópolkárokat összegyűjtse.

[00:27:21]És ennek a pártnak a növekedése is nagyon jelentős.

[00:27:26]Tehát ugye korábban, ugyan 2026 elején ennek a pártinak körülbelül 5-6%-a volt a a támogatottságon, most 12%, ami nagy gyakorlatilag kétszeres növekedés.

[00:27:38]És nyilvánvalóan ezek olyan mozzanatok, amiben látjuk azt, hogy az oroszok elégedetlenebbek.

[00:27:48]Itt nyilvánvalóan az a kérdés, hogy ez megmutatkozik-e döntési szinten.

[00:27:50]Tehát lesznek mondjuk olyan döntések, hogy Vladyimir Puty valaki ilyen magas angú beosztottat, tehát politikus vagy esetleg katonai vezetőket le fogja váltani.

[00:28:01]Tehát én ha lehet arról gondolkodni, hogy akkor mi lehetne ennek az elegedetlenségnek, akkor szerintem ez lenne az első.

[00:28:10]Tehát az orosz purika el próbál és személyesen valami Putin próbál erre reagálni, de szerintem de én m óvatos lennék azzal, hogy itt egy fajta olyan forradalom vagy államcsin lenne.

[00:28:20]Tehát ez egy sokkal-sokkal hosszabb folyamat, ami látszik, hogy beindult.

[00:28:25]És ez nyilvánvalóan attól is függ, hogy alapvetően Oroszországnak vannak-e sikerei a háborúban.

[00:28:29]És mivel jelenleg leg és itt fontos megjegyezni, tehát az információs szintén szinten az, hogy mi hogy jelenik meg a médiában, hogyan kommunikálnak.

[00:28:41]Itt az látszik, hogy Oroszország nem tud felmutatni már hónapok óta jelentős eredményt, amit lehet kommunikálni, és emiatt nyilvánvalóan is a alapvetően az elégedetlenség is folyamatosan növekszik.

[00:28:56]Nem is beszélve arról, hogy nyilván vannak mélységi csapások ukránok esetében, tehát ezek nyilván mint rárakódnak ezekről a döntésekre, de ez egy fajta folyamat.

[00:29:08]Tehát a helyzet igenis mondjuk úgy az orosz hatalom számára kritikusabb, mint volt mondjuk két éve.

[00:29:16]De az is igaz, hogy itt még nem lehet arról beszélni, hogy itt forradam lennem meg hatalomváltás.

[00:29:21]Tehát ez még tú korai.

[00:29:24]Akkor nézzük meg nagyon gyorsan a háború másik oldalát is.

[00:29:27]Ugyanis itt Voladimir Zelenszkijel, illetve a kormányával kapcsolatosan ugye korrupciós gyanúk, vádak fogalmazódtak meg.

[00:29:37]Voltak, akiket le is mondattak, voltak, akik elhagyták az országot.

[00:29:40]Itt az utóbbi időszakban, hetekben voltak olyan nyugati újságcek is, amelyek azt is pedzegették, hogy maga Volodimir Zenzki is érintett lehet ezekben a botrányokban.

[00:29:53]Itt hogyan néz ki a politikai stabilitás most?

[00:29:58]Hát a politikai stabilitás Ukrajnában nem mondható stabilnak.

[00:30:01]Tehát nagyon ugye a a korrupciós ügyek ótat ez 2025 ősz óta jelentősen megváltozott az ukránpolitika.

[00:30:13]Tehát ugye korábban gyakorlatilag egy hatalmi, tehát jelentős befolyás bíró hatalmi centrum volt, ugye Volodimir Zelenski is személyes bizalmas kabinet főnöke.

[00:30:27]Ukrajna második ember ugye Andri Jermák és gyakorlatilag gyermák és nyilvánvalóan Zelenszki körül folyt az egész ukrán politika.

[00:30:34]Ugye Jermák a leváltása óta az jelentősen megváltozott, és most gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy kezdek kiépülni.

[00:30:46]Ugye ezek korábban is léteztek, csak most egyre nagyobb befolyással bírnak mindenfajta ilyen érdekcsoportok, amelyek próbálnak mindenfajta nyomást gyakorolni Zelenszkére, hogy legyenek jelentősebb változások.

[00:31:02]Ugye Volodimir Zenzki helyzete emiatt rendkívül nehezebb, sokkal nehezebb lett, mint jermákkal, mivel jermák körül volt egy hatalmi centrum, voltak emberek szinte mindenhol, nagyjából mind a parlamentet, mind a kormányt, mind különböző állami ininttézmények szempontjából lehetett irányítani.

[00:31:26]geryermák nélküle sokkal nehezebben megy, és emiatt Volodimir Zelenski is politikai szinten gyengült.

[00:31:32]És ezt úgy kell elképzelni, hogy alapvetően a lojalitás az továbbra is megvan.

[00:31:36]Tehát nyilvánvalóan a a politikusok, a képviselők, a miniszterek, mindenfajta állami intézmények vezetői, az továbbra is lojálisak Zeneckihez.

[00:31:48]De ez a kérdés nyilván addig lesz, amíg Volodimir Zeneckinek tényleges hatalma van.

[00:31:54]És amit láttuk a korrupciós ügyekkel, főleg úgy itt, hogy ugye jermák hot is ugye három napra ugye bebörtönöztik, aztán kiengedték.

[00:32:05]Ez is egyfajta jelzés ugye a korrupcióellenes szervek részéről, hogy itt ha már ugye ez ugye korábban így fontos tudni, hogy ugye ez egyfajta szisztematikus nyomásgyakorlás a korrupció ellenes szervek részéről, mert korábban ugye miniszterhelyetteseket, államtitkárokat, egyes képviselőket gyanúsítottak, aztán jött a magasabb szint, elkezdték minisztereket gyanúsítani, ugye 2026 őszén ú ugye Ugye két minisztert is meggyanosítottak, és azóta egy miniszter továbbra is börtönbe ül, és gyakorlatilag tehát az látszik, hogy ez mivel ez szisztematikus, egyre magasabb szintre ér el ez a nyomásgyakorlás és most ugye jermák Andri Jermákot meggyanúsították, ami gyakorlatilag egy jelzés ultimizenski számára, hogy itt amikor vége lesz a háborúnak, akkor lesz itt valószínűleg hatalmi változás.

[00:33:04]Ugye Volodimir Zeleskin nyilván nem lehet meggyanúsítani, mivel mentelim joga van.

[00:33:08]Viszont sokak szerint, sokellemző szerint alapvetően az, hogy itt Andre Germákot is megnyosították, aztán bebörtönözték.

[00:33:14]Ez is nagyon jelentős jelzés arra, hogy itt Voldbimir Zelenski politikai pályafutása az valószínűleg ugye ők próbálnak egyfajta ilyen ilyen kommunikációt folytatni, hogy itt vége lesz a háborút a háború befejezése után.

[00:33:38]És az látszik, hogy igenis Zelenski befolyása az továbbra is magas.

[00:33:43]Viszont ez attól függ, hogy egyrészt ugyanúgy tudnak-e a fronton sikereket elérni.

[00:33:52]Ugye a sikerek alatt azt jelenti, hogy a a védelem az legalábbis ugyanúgy úgy úgy alakuljon, ahogy ez a katonai és a politika politika eltervezi.

[00:34:02]Másik pedig az, hogy itt valószínűleg arra sok ukrán politikus, ukrán politikai szereplő arra számít, hogy mivel a korrupció ellenes szervek gyakorlatilag hát ez nyilvánvalóan ez sok szempontból vizsgálható, de legalábbis nagyon az a Zeneski embereinek nagyon jelentős számát gyakorlatilag kiiktatta a politikából, ami miatt Zelenski ki a apparátusi és személyi befolyása az jelentősen csökkent, ami miatt ugye a amikor vége lehetne a háborúnak, ami és amikor vége lesz a háborúnak, a Zelenskinnek gyakorlatilag nem lesz annyi embere, nem lesz olyan sok befolyásos embere, akivel ő együtt tud működni, és akivel esetleg el tud indulni egy második ciklusra.

[00:34:54]Tehát ott is látszik az, hogy amíg tart a háború, addig nagyjából mindenki lojális, mindenki úgy azt csinálja, amit kell.

[00:35:03]Egyszerűen azért, mert ugye háború van, de amikor vége lesz a háborúnak, akkor nagyon nagy és várható jelentős politikai átrendeződés fog végre vég vég végbenni Ukrajnában.

[00:35:18]Csak egy utolsó mondat, azt lehet már látni, vannak arra utaló jelek, hogy mikor lesz ennek körülbelül vége.

[00:35:23]Ugye amikor az ember próbálja a hírekből kihámozni így az időpontokat, akkor azért látni nagyon sokan, mert itt a felek közül is hosszú távra terveznek.

[00:35:38]Nagyon sok hír jelenik meg, és mindkét fél mind folyamatosan más kommunikál.

[00:35:44]Ugye itt az utolsó hír, ami két napja jelent meg, ugye az, hogy Vodimir Zenski 2026.

[00:35:53]novemberét jelölte meg, amikor vége lehetne a az úgymond aktív fázisnak a háborúban.

[00:35:59]Ugye ez az ukrán sajtó népjelen forráskozva azt írta, hogy ez azért tehát azt mondenski azért mondta ilyet, mert ugye egyrészt jönnek az amerikai kongresszusi választások, ami ahol várhatóan ugye demokraták fognak nyerni, ami miatt a republikánusok és személyesen Donald Trump elveszíti a kongresszusi a parlamenti többségét, és ami miatt az ő politi politika politikai egy és az ukránok részéről ezért is várható az, hogy itt egyrészt az a a trumpi adminisztráció az növek növelni fogja a nyomásgyakorlást mind Ukrajna, mind Európá érebal.

[00:36:50]A másik pedig az, hogy itt mivel valószínűleg Amerikában alhatanedősek lesznek, ezért lehet arra, hogy teljesen más politika lesz az Amerikában.

[00:37:05]Viszont ezek a a dátumok, ezek folyamatosan változtak.

[00:37:08]Tehát ugye korábban 2025 végét is mondtak.

[00:37:13]Aztán korábban Holdenski három évet mondott, ugye Vladimir Putin év végét mondott.

[00:37:18]Tehát itt alapvetően sok időpont van.

[00:37:22]Szerintem ezt egyelőre senki nem tudja.

[00:37:25]Ezek elsősorban kommunikációra használjuk fel.

[00:37:28]Tehát ugye a az embereket úgy úgymond meg kell nyugtatni, adni kell nekik egy reményt, hogy akkor addig kell még kibírni, és akkor aztán most már nem lesz semmi.

[00:37:39]De valójában szerintem nem látszik, és egyik fél se akar konkrétabban belemenni a megállapodásba.

[00:37:48]Egyszerűen azért, mert nem elfogadhatók azok a a a dolgok, amit ugye megállapodásba alá kell írni.

[00:37:58]Tehát ezek elsősorban kommunikációs szinten vannak felhasználva.

[00:38:02]Ez az egyik.

[00:38:02]A másik pedig az, hogy nyilvánvalóan politikai szinten is beszélnék arról, hogy itt valamikor vége lesz, mert ugye népszerűség szempontjából az rendkívül fontos, mert ugye az emberek, ha nem tudják, hogy mikor lesz vége a háborúnak, ugye növekszik az elégedetlenség, ezért szorongás satöbbi, az megmutatkozik a népszerűség csökkenésnél is.

[00:38:24]Viszont ha nyilván mondanak valamifajta időpontot, teljesen mindegy, hogy ez be lesz tartva vagy nem lesz betartva.

[00:38:30]mondanak, akkor az emberek lehet, hogy kicsit megkönnyebbülnek.

[00:38:34]Tudjuk, hogy akkor már csak ennyi marad, és akkor lehet, hogy ez politikailag valamennyi hasznot is tud adni, de valójában egyelőre senki nem tudja.

[00:38:43]Ezek a számok inkább politikai célt szolgálnak, mint valós olyan időpontok, amikor vége lehetne a háborúnak.

[00:38:53]Nagyon szépen köszönöm Alexi Antonnak, hogy tudtunk beszélni.

[00:38:55]Köszönöm szépen.