Fekete Rita 39:21

Globális elit embere csellel vette át a hatalmat Kanadában? - Minár Péter

amerikai politikabevándorlásfüggetlenséggazdaságpolitikakülpolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Globális elit embere csellel vette át a hatalmat Kanadában? - Minár Péter
tl;dr
  • Alberta elszakadási vágya erősödik: a konzervatív tartomány politikai és gazdasági okokból elutasítja a liberális szövetségi kormány migrációs, woke és LMBTQ-politikáját
  • Alberta tartja el Kanadát, de sosem kap vissza a közös kasszából, miközben a világ harmadik legnagyobb olajtartalékával és kiemelkedő mezőgazdaságával rendelkezik

    „2017-ben Alberta egy főre jutó GDP-je 71 000 dollár volt, szemben a kanadai átlaggal, amely csak 47 000 dollár volt" – Minár Péter

  • A függetlenségi petíciót bíróság utasította el, mert nem kérdezték meg az őslakosokat; a miniszterelnök végül több kérdésből álló referendumot írt ki, amely a clarity act szerint nem egyértelmű
  • Mark Carney kanadai miniszterelnök WEF-alapító, zöld ideológiai elkötelezettje; a liberális kisebbségi kormány képviselők átpártolásával szerzett többséget
  • A kormány online megfigyelési törvényt tervez, amely az Apple és más cégek ellenállásába ütközik; Kanada recesszióban van, egyedüliként a G7-ek közül
  • Trump 51. tagállamként emlegette Kanadát és tarifákat vezetett be, ami hozzájárult a liberálisok győzelméhez; a két ország kapcsolata jelenleg befagyott
  • Trump belpolitikájában megállította az illegális migrációt, Kennedy eltörölte a kötelező gyermekoltásokat és fellép az egészségtelen vegyszerek ellen, de a mozgalmon belül nő a feszültség
  • Egy friss bírósági döntés akár 16-20 képviselőházi helyet vehet el a demokratáktól a félidős választásokon, ami magyarázhatja Trump magabiztosabb lépéseit

    „Az iráni nép meg az iráni hatalom nem egészen így működik, az egy nagyon komoly ország, egy 5 000 éves történelemmel" – Minár Péter a közel-keleti beavatkozás kudarcáról

Részletes összefoglaló megjelenítése

Alberta lehetséges elszakadása Kanadától

Minár Péter elmondta, hogy Alberta tartományban közel 100 éve létezik egy szeparatista mozgalom, amely a Kanadától való függetlenedést tűzte ki célul. Bár korábban ez inkább kisebb mozgalom volt, most az eddigi egyik legerősebb formáját öltötte, politikai és gazdasági okokból egyaránt.

Politikai okok

Alberta egy alapvetően konzervatív tartomány, ahol szinte mindig konzervatív pártok nyerik a választásokat, és konzervatív miniszterelnöke van. A szövetségi szinten azonban 10 évig Justin Trudeau liberális pártja volt hatalmon, és jelenleg is Mark Carney liberális kormánya irányítja az országot, ami egyre nagyobb elégedetlenséget szül Albertában. A vendég kiemelte, hogy a tartomány lakói különösen a nagyszámú migráns beengedését, valamint a woke-ideológia és az LMBTQ-törekvések térnyerését ellenzik.

Gazdasági okok

A gazdasági feszültségek talán még hangsúlyosabbak. Alberta tartja el gyakorlatilag Kanadát, az ország gazdaságának motorja, de ebből nem részesül arányos nyereségben. A vendég az EU-hoz hasonlította a kanadai rendszert: minden tartomány befizet a közösbe, és onnan osztják szét a pénzt a fejletlenebb régióknak. Alberta mindig befizető, sosem kap vissza a közös kasszából, miközben rengeteg pénzt fizet be. A tartomány lakói elegük van abból, hogy a keleti parti tartományokat (Maritime provinciák: Nova Scotia, Prince Edward Island, New Brunswick, Newfoundland és Labrador) is ők tartják el. Kanada adóterhei észak-amerikai összehasonlításban is nagyon magasak.

„Ők a gazdaságnak a motorja az egész Kanadának. De viszont ők ebből nem nagyon kapnak nyereséget" – Minár Péter *

Olaj- és természeti kincsek

Alberta rendkívül gazdag természeti erőforrásokban. A világ harmadik legnagyobb olajtartaléka található itt, de emellett más értékekben is bővelkedik. A vendég szerint ha Alberta független országgá válna, a világ egyik leggazdagabb állama lehetne. A tartomány népessége viszonylag alacsony, legfeljebb 10 millió fő körül mozog, amihez képest hatalmas kincsek felett rendelkezik.

További fontos gazdasági adatok:
- A tartomány a világ egyik legtermékenyebb mezőgazdaságával rendelkezik, a kanadai mezőgazdasági termés több mint 20%-át adja
- Vezető szerepet tölt be a szarvasmarha-tenyésztésben, időről időre több mint 3 millió szarvasmarha él a tartományban
- Az élelmiszer- és italgyártás egyik fő központja
- A tartomány 59%-át hatalmas északi fenyőerdők borítják, amelyek a világpiacon is jelentős fűrészáru- és rétegeltlemez-exportot tesznek lehetővé, főként az Egyesült Államokba
- Területe nagyjából akkora, mint Franciaország és Magyarország együttvéve
- 2017-ben az egy főre jutó GDP 71 000 dollár volt, szemben a kanadai átlag 47 000 dollárral

„2017-ben Albert egy egy főre jutó GDP-je, szóval az egy főre jutó gazdasági teljesítménye 71 000 dollár volt, szemben a kanadai átlaggal, amely csak 47 000 dollár volt" – Minár Péter *

A referendum körülményei

Danielle Smith, Alberta tartomány miniszterelnöke megváltoztatta a törvényt, jelentősen csökkentve a petíció benyújtásához szükséges aláírások számát. Erre reagálva két csoport is aláírásgyűjtésbe kezdett: az egyik a leválásért, a másik a maradásért. Összesen körülbelül 700 000 aláírást gyűjtöttek, ebből a szeparatista petíció 300 000 aláírást tartalmazott.

Amikor a leválásról szóló petíciót benyújtották, egy bíró elutasította, mert az indián őslakosokat nem kérdezték meg külön. Ez azért lényeges, mert a koronával kötött történelmi szerződések értelmében az indián törzsek saját földekkel és hatáskörökkel rendelkeznek, és sokan közülük nem akarnak leválni Kanadáról, mert akkor elveszítenék ezeket a jogaikat és a szövetségi támogatásokat. A vendég megjegyezte, hogy az indiánok a kanadai lakosság mindössze 5%-át teszik ki.

A referendum formátumának problémája

Danielle Smith végül úgy döntött, hogy egy több kérdésből álló referendum keretében teszi fel a kérdést, más témákkal együtt (például a nem választott szenátus megszüntetése, a befizetési rendszer átalakítása). A probléma ezzel az, hogy a bíróságok által a québeci függetlenségi törekvések kapcsán kialakított ún. "clarity act" (egyértelműségi törvény) értelmében a szavazás kérdésének nagyon tisztának és egyértelműnek kell lennie. Ha több kérdést tesznek fel egyszerre, a válaszok nem lesznek egyértelműek. A vendég szerint lehet, hogy ezt szándékosan így alakították ki, mert a szövetségi kormány akár külön is kezelhette volna a leválás kérdését. Ráadásul maga Danielle Smith is bejelentette, hogy a maradásra fog szavazni, arra hivatkozva, hogy sokat sikerült elérnie a mostani kormánynál Alberta pozíciójának javítása érdekében.

Amerikai kapcsolódás

A függetlenségpártiak többsége önálló országot szeretne, nem az Egyesült Államokhoz való csatlakozást. A vendég szerint az Alberta-párti szeparatistáknak is van nacionalista szellemük, hasonlóan a québeci mozgalomhoz. Az USA-hoz csatlakozni vágyók csak egy kisebbséget alkotnak. Mindazonáltal Alberta földrajzi mérete és gazdasági potenciálja az USA számára sem közömbös, különösen az olajkincsek miatt.

A jelenlegi kanadai politikai helyzet

Mark Carney hatalomra kerülése

A jelenlegi kanadai miniszterelnök, Mark Carney 10 évig nem élt Kanadában, korábban az Egyesült Államokban, illetve Angliában élt, és kanadai, angol, valamint ír állampolgársággal is rendelkezik. A World Economic Forum (Világgazdasági Fórum) egyik alapító tagja és meghatározó személyisége.

„Ő a WEF-nek az egyik embere, a World Economic Forum világgazdasági fórumnak. Vagyis hát ő nem az embere, hanem ő az egyik szinte alapító tagja, egyik fő tagja" – Minár Péter *

Carney a zöld ideológia elkötelezett híve, ami különösen rossz hír Alberta számára, hiszen a tartomány gazdasága nagymértékben az olajkitermelésre épül, amit a klímavédelmi politika veszélyeztet.

A többség megszerzésének módja

A liberális párt kisebbségi kormányként nyerte meg a választást, majd a vendég szerint nem demokratikus módon szerzett többséget. Összesen öt képviselő pártolt át a liberálisokhoz: négy a konzervatív pártból és egy az Új Demokrata Pártból (ami eleve baloldali párt). Mivel a képviselők a mandátumukat is magukkal vitték, a liberálisok így többséghez jutottak, noha a választók nem erre szavaztak. Hogy milyen ellentételezést kaptak az átpártolók (pénzt, hatalmat, pozíciót), azt nem lehet pontosan tudni. A vendég szerint a megfelelő eljárás az lett volna, ha ezek a képviselők lemondanak, és időközi választáson mérettetik meg magukat már a liberális párt színeiben.

„Senki se szavazta meg, hogy nekik többségük legyen" – Minár Péter *

Tervezett törvényi változások

A többség birtokában a kormány olyan törvényeket is be akar vezetni, amelyeket már korábban Trudeau idején is napirendre tűztek, de akkor még nem sikerült elfogadtatni. Ilyen például az online cégek megfigyelését lehetővé tevő jogszabály, amely alapján a kormány bármikor bármilyen információt elkérhetne a Facebook, YouTube, Instagram és hasonló platformok felhasználóiról, akár egy egyszerű rendőrségi telefonhívással is. A titkosított, biztonsági kóddal védett üzenetküldési adatokhoz is hozzáférnének, ami az Apple és más amerikai cégek heves ellenállását váltotta ki, hiszen ők azt ígérték a felhasználóknak, hogy az üzeneteket rajtuk kívül senki más nem tudja elolvasni. A vendég szerint a cégek ellenállása miatt valószínűleg módosítani kell majd a törvényjavaslatot.

Gazdasági recesszió

Kanada gazdasága jelenleg recesszióban van – a G7-ek közül egyedüliként. A vendég ironikusan megjegyezte, hogy még a háborúban álló Ukrajnában és a szankciókkal sújtott Oroszországban sincs recesszió, miközben Kanadában hivatalosan is az van.

Kanada és az Egyesült Államok kapcsolata

Trump megjegyzései és hatásuk

Donald Trump beiktatása után a kanadai vonatkozású kijelentései – például hogy Kanadát 51. tagállamként emlegette –, valamint a Kanadát sújtó tarifák bevezetése komoly hatást gyakoroltak. A vendég egyetértett azokkal az elemzésekkel, amelyek szerint Trump megnyilvánulásai és a tarifák jelentősen hozzájárultak a liberálisok választási győzelméhez. Felmerülhet az a szándék is Trump részéről, hogy szándékosan gyenge, neki ellenállni nem tudó kormányt hozzon létre Kanadában, vagy akár gazdaságilag annyira meggyengítse az országot, hogy az könnyebb prédává váljon, és Alberta is könnyebben akarjon leválni.

A jelenlegi kapcsolat

A vendég szerint Kanada és az USA között jelenleg "semmilyen" a kapcsolat. A kanadai miniszterelnök semmit nem ért el Trumpnál, annak ellenére, hogy éppen azzal kampányolt, hogy kiáll Kanadáért és rendezi a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat. A kereskedelem nem normalizálódott, és úgy tűnik, Trumpot pillanatnyilag nem is érdekli a kanadai helyzet, mivel figyelmét a közel-keleti konfliktusok kötik le.

Trump elnökségének értékelése

Belpolitikai eredmények

A Trump-adminisztráció első másfél évében a vendég megítélése szerint voltak pozitív eredmények is:
- Az illegális migráció gyakorlatilag leállt a déli határon
- Elkezdték összegyűjteni és kitoloncolni az illegális bevándorlókat, elsősorban azokat, akik bűncselekményeket követtek el (akár Amerikában, akár a saját országukban). Az intézkedések hatására sokan önként is elhagyták az országot
- Az olaj- és benzinárakat próbálták csökkenteni, bár ez a háborús helyzet miatt nem sikerült

A Robert F. Kennedy Jr. által elért intézkedések:
- Megszüntették a kötelező gyermekkori oltásokat (korábban 71-72 kötelező oltás volt gyermekenként)
- Elindították a nagy kémiai cégek és az egészségtelen mezőgazdasági vegyszerek elleni fellépést
- Törekvések az egészségesebb élelmiszerek és anyagok használatának előmozdítására

„Eléggé jókat ért el Kennedy azzal, hogy rávette az államot arra, hogy akkor megszüntetik a kötelező oltásokat, mert most már valami 71 vagy 72 oltásnál tartottak per gyermek" – Minár Péter *

Belső feszültségek

Trump mozgalmán belül egyre nagyobb feszültségek tapasztalhatók. A vendég megkülönböztette a hagyományos konzervatív szavazókat és azokat, akik valójában Trumpot hatalomra segítették – utóbbiaknak mindkét pártból elegük van, és a politikai korrupció, a nagyvállalati befolyás és az állandó háborúk ellen tiltakoznak. Ezek az emberek csalódottak, mert szerintük érdemi változás nem történt.

Példaként említette Tulsi Gabbard esetét, aki korábban demokrata politikus volt, majd Trump alatt a titkosszolgálatokat (CIA, FBI, NSA) koordináló pozíciót töltötte be. Ő nemrég lemondott, hivatalosan azért, mert férje súlyos csontrákkal küzd. A vendég szerint ugyan ez valószínűleg igaz, de sokan úgy vélik, valójában kiszorították, mint másokat is, akik ellenezték az iráni háborút vagy általában a háborús fellépést. Ezzel szemben Robert F. Kennedy Jr. egyelőre még a helyén van, de kérdéses, meddig.

Trump egészségi állapota

A nemrég közzétett orvosi jelentések szerint Trump elnök teljesen egészséges, bár fogamzásgátlót javasoltak neki. A vendég ezt szkeptikusan fogadta, felidézve Joe Biden esetét, akinek egészségét szintén kiválónak minősítették a jelentések, miközben már akkor is demenciával küzdött. Ugyanakkor Trump életmódja is ellentmondásos: a vendég szerint minden nap McDonald's-ot eszik és Coca-Colát iszik, keveset alszik (3-5 órát), mégis szinte gépként funkcionál. Ez a furcsa életmód akár jó reklám is lehet a gyorsétteremláncnak, viccelődött a vendég.

A félidős választások lehetősége

Októberben félidős választások lesznek az Egyesült Államokban. A korábbi várakozások szerint a demokraták visszaszerezhetik a képviselőházat és a szenátust, ami Trump elmozdításához (impeachment) vezethetne. Azonban egy friss fejlemény megváltoztathatja a helyzetet: a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a választási körzetek olyan átrajzolását, amely kifejezetten a kisebbségi szavazók (akik zömében demokratákra szavaznak) felülreprezentálását célozta. A körzetek újrarajzolása akár 16-20 képviselőházi hely elvesztését is jelentheti a demokraták számára. Ez magyarázhatja, hogy Trump miért engedhet meg magának olyan lépéseket, amelyek saját bázisának nem tetszenek – a republikánusok eleve plusz mandátumokra számíthatnak.

A közel-keleti konfliktus

A vendég szerint a jelenlegi háborús konfliktusok mögött részben az a szándék állhat, hogy globális recessziót idézzenek elő. Felidézte, hogy Izrael már 30 éve próbálja rávenni Amerikát Irán megtámadására. Egy másik megközelítés szerint a venezuelai és most az iráni olajexport ellehetetlenítése Kínát hozza nehéz helyzetbe, mivel Venezuela és Irán Kína legfontosabb olajbeszállítói közé tartoztak. Ez illeszkedik abba a geopolitikai stratégiába, amelyet még Obama indított el "pivot to Asia" (keleti fordulat) néven, és amely Kínát tekinti a legfőbb versenytársnak.

A vendég hibának tartotta, hogy Trump adminisztrációja nem ismerte fel Irán különlegességét:

„Az iráni nép meg az iráni hatalom nem egészen így működik, az egy nagyon komoly ország, egy 5 000 éves történelemmel" – Minár Péter *

Az iráni beavatkozás nem úgy alakult, ahogy azt az izraeli tanácsadók ígérték – a vallási vezető és a katonai vezetők likvidálása nem vezetett népi felkeléshez és demokráciához. Jelenleg patthelyzet van: Trump nem tud kilépni arcvesztés nélkül, hiszen mindig győzni akar, de a háborút nem lehet megnyerni. Ez a helyzet hasonlít az ukrajnai konfliktushoz: senki nem tud úgy kijönni belőle, hogy ne veszítsen arcot.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Jékás, Jékás" – Valószínűleg egy indulatszó vagy felkiáltás, esetleg "Jézus" ismétlése lehetett. A kontextusból az átpártoló képviselők miatti felháborodás kifejezése.
  • „a szele van mindenféle rosszal" – Értelmezhetetlen töredék. Feltehetően arról akart szólni, hogy Kennedy szerint mindenféle rossz dolog van a gyorséttermi ételekben.
  • „anya humának" – Valószínűleg "az ajatollah" vagy "annak a régóta" torzult alakja. A kontextusból ítélve arra utal, hogy Izrael régóta meg akarta támadni Iránt.
  • „mak egészséges" – A "makkegészséges" szó félrehallása.
  • „fogyorúrák" – Valószínűleg "fogyókúrát" lehetett.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat.

[00:00:01]Június 1jén a kora esti órákban rögzítjük ezt az adásunkat.

[00:00:07]Vendégünk pedig nem más, mint Minár Péter, az amerikai hírek objektíven csatornaszerkesztője.

[00:00:13]Köszönöm, hogy tudunk beszélni.

[00:00:15]Én is köszönöm a meghívást.

[00:00:18]amivel amivel kapcsolatban kérdezni szeretnélek elsősorban aztán majd egy kicsit kinyitjuk még azért ezeket a kérdéseket, de egy aktualitás ugye nemrégen derült ki, hogy Kanadában vagy Kanadától való elszakadás esetleg lehetségessé válna Alberta számára, és ezzel kapcsolatban lesz egy népszavazás is.

[00:00:38]Mi történik és pontosan mit jelentenek ezek a hírek?

[00:00:43]egyébként a fősodratú magyar médiában én annyira nem is találkoztam, bevallom őszintén, ezzel a hírrel.

[00:00:48]Itt most a magyar belpolitikával nagyon el vannak foglalva egyébként úgy tűnik, hogy a a online oldalak is, a híroldalak is, úgyhogy ilyenekre nem nagyon jutott már idő meg energia.

[00:00:59]De azért mégis csak érdekes kérdés beszélni arról, hogy mi történik itt, és hogy milyen esetleg politikai folyamatoknak a következménye az, amit most látunk.

[00:01:08]És egyáltalán te hogyan látod ezt?

[00:01:11]Mennyire jelentőségteljes.

[00:01:12]Ez csak egy ilyen, mert olyan véleményt is hallottam, hogy ez hát ez egy ilyen adminisztratív dolog, hogy lehessen azt mondani, hogy hát igen, az emberek elmondhatták a véleményüket, de voltak olyan vélemények is, akiket így hallgattam, ami szerint azért ez olyan tekintetben előremutató lehet, hogy akár komoly következményei is lehetnek.

[00:01:34]Igen, ez mind a kettő.

[00:01:34]Én szerintem egyszerre.

[00:01:38]És akkor majd elmondom, hogy miért egyszer lehet még a kettő, mert hogy a szavazás most úgy lett formázva, hogy igazából ha le is akarnának szakadni, akkor is, ha minden az megdőlne az egész.

[00:01:54]Szóval az történt, hogy és ez nem egy új dolog, mert hogyha egy kicsit az Alberta történelmét visszafelé nézzük, akkor szinte közel 100 éve van egy ilyen mozgalom, hogy váljanak le Kanadáról.

[00:02:07]hogy vagyis hát, hogy ők ők függetlenek legyenek.

[00:02:09]Általában sok kisebb mozgalom volt ez, de mindig volt egy picike mozgalom legalább, de most van a egyik legnagyobb, legerősebb mozgalma ennek az egésznek.

[00:02:19]Én szerintem ez politikai és gazdasági okokból, mind a kettő és mind a kettő nagyon fontos politikokból talán az, hogy azért Alberka egy konzervatív tartomány, az emberek nagyobb számok konzervatívá majdnem mindig konzervatív ö pártok nyerik meg, és és konzervatív ö miniszterelnöke van Albertának.

[00:02:47]És ugye most volt 10 év liberális pártvezetése az országnak a csudó alatt, és most megint csak a liberálisok vannak hatalmon, ugye Karni alatt és ebből kezd egy kicsit elegük lenni nagyon sok Albertjanak, merthogy ugye olyan törvényeket, olyan dolgokat hoznak be, ami nekik annyira nem tetszik, főleg az a hatalmas mennyiségű migráns, amit behoznak Kanadába.

[00:03:12]Plusz még ezek a VOK ideológiák, az LMBTQ és és a többi, ami ezen az egészen jön.

[00:03:19]Ez nekik nem annyira tetszik.

[00:03:22]De ami még rosszabb, az az, hogy Alberta tartja el Kanadát valamilyen szinten.

[00:03:30]Ők a gazdaságnak a motorja az egész Kanadának.

[00:03:34]De viszont ők ebből nem nagyon kapnak nyereséget, mert úgy van, hogy minden provinc, ez olyan, mint az EU, és az EU-ba is mindenki bedob valamennyi pénzt a közösbe, és akkor onnan szétosztják azoknak az országoknak, akik le vannak maradva, akik ugye már fejlettek, mint Németország, mondjuk az nem kap vissza abból a pénzből, de mondjuk mint Magyarország, vagy mit tudom én, hát talán már Endurország már nem kap, de Szlovákia vagy más ilyen kisebb országok azok kapnak ugye pénzt és Alberta az az mindig a befizető ő sose kap abból a pénzből és ők rengeteg pénzt fizetnek be és ebből is már eléggük van nagyon magas az adó Kanadába ö hát észak-amerikai szinten, és nem akarják azt, hogy minden pénzük arra menjen el, hogy ők a mondjuk webek tartományt A van a Mary Times, ugye a Mary Times az a keleti parton a a sok kisebb novaszkósja.

[00:04:39]Pinad Island, New Brunswick, New Fren Labrador.

[00:04:42]Ezeket is eltartja Kanada és Albertak úgy érzik, hogy ők tartják el ezeket.

[00:04:51]ez a gazdasági része.

[00:04:51]És az történt, hogy hogy most összegyűjtö, hogy a Albertának a vezetője a a Smith, ő azt csinálta, hogy a törvényt meg bocsánat, megváltoztatta, hogy kevesebb aláírással, sok kevesebb aláírással már lehet egy petíciót benyújtani az államnak, amiből akkor az államnak kell egy szavazást tartania.

[00:05:21]Ezt majdnem a ferére levitték.

[00:05:24]Szóval sokkal lejjebb ugye azt a határt.

[00:05:26]És erre fölbőszülve az emberek elkezdtek gyűjteni aláírásokat.

[00:05:30]Csak az az érdekes, hogy elkezdtek gyűjteni a alákat ahhoz, hogy leváljanak, egy másik csoport meg ahhoz, hogy ne váljanak le.

[00:05:39]Szóval az történt, hogy körülbelül 700000 aláírást gyűjtött ez a két csoport együttesen.

[00:05:43]Végül is ugyanazt akarták megkérdezni, csak kicsit máshogy.

[00:05:47]Az egyik azt akart megkérdezni, hogy maradjunk együtt, ugye?

[00:05:49]A más meg, hogy váljunk le, ügye.

[00:05:52]körülbelül ez történt, és utána beadták ezeket a és amikor a a leválásról beadták a szavazatokat, ami 300000 aláírás volt, hogy ez a szeparatista petíció, akkor egy bíró úgy döntött, hogy hát ez nem jó, mert az indiánokat nem kérdezték meg külön, hogy ők mit szólnak ehhez.

[00:06:21]Most azt tudik, hogy indiánok persze vannak Albertában, de egész Kanadában az indiánok az mit tudom én 5%-a a lakosságnak.

[00:06:30]Szerintem Albertába is nem tudom a pontos számokat, kisebb, kevesebb, de szóval nem sokkal több.

[00:06:35]Szóval azért érdekes, hogy egy 5-10%-os csoportot miért kell megkérdezni?

[00:06:40]Hát azért kell megkérdezni, mert anno a koronával, ami még mindig érvényes, az Indián mindenféle szerzedéseket írtak alá.

[00:06:48]A legtöbb szerés az volt, hogy ők átadják a földjüket a koronának, és plusz ezért ők kapnak olyan földeket, ami csak az övék, és akkor ott nekik van saját hatáskörük.

[00:07:00]És nagyon sok indián törzs az nem akar leválni kanátor, mert akkor ugye elveszíti ezeket a jogokat, meg elveszíti azt is, hogy őket nagyon sok pénzzel támogatják, mert akkor ugye Albertával teljesen új gondolom szerződéseket kéne írniuk.

[00:07:15]És akkor itt bukott meg ez az egész, és erre a Daniel Smith, a tartománynak a miniszterelnöke azt mondta, hogy jó, akkor ő fölrakja ezt a kérdést saját maga, mert eleve van egy pár ilyen kérdés, amit már felraktak egy ilyen petícióra, és ezt hozzádobja.

[00:07:36]Ez egy online petíció, úgy kell elképzelni?

[00:07:38]Nem, nem, nem.

[00:07:38]Ez egy választás.

[00:07:40]A petíció ez egy olyan, vagyis bocsánat, a petíciót odaadták, és akkor egy referendum elnézést referendum lesz.

[00:07:45]És a referendum már vannak kérdések, más kérdések egy referendumon.

[00:07:50]Olyan kérdések vannak mondjuk, hogy ne legyen a szenátus szüntesse meg a kanai állam, mert a a szenátus az nem megválasztott, az egy kijelölt és az sose jó Albertának változtassák meg ugye ezt a rendszert, ez a befizetős rendszert, hogy ez ne legyen többet, vagy valahogy dolgozzák át, mert ez nem fair Albertának.

[00:08:13]Szóval ilyen kérdésekkel együtt rakták össze.

[00:08:15]Csak pont itt van a gibasz, hogy ha több kérdéssel összerakod, akkor minden kérdésre ugye igennel kell válaszolni, hogy az a kérdés is, hogyha nincsen, hogy valamelyik kérdésre nemet, máshogy meg igen, mert akkor nem nem tiszta, mert az történt, hogy vagyis hát nem tiszta a a kérdés, nem tiszta akkor a válasz.

[00:08:36]És ez a bíróság szerint van ez így, mert amikor Kebekart válni, akkor a legtelsőbb bíróság hozott egy olyan döntést, amit úgy úgy hívják, hogy the clarity act.

[00:08:47]A hát nem is tudom ezt, hogy mondjam, hogy a a az egyértelműségi törvény, ami kifejezetten kimondja, hogy hogy a hogyan mehet végbe egy ilyen kérdés, és végülis azt mondja, hogy ennek nagyon tisztának és egyértelműek kell lennie.

[00:09:11]Nem b a kérdése, hogy mit kérdeztek és ez mit jelent.

[00:09:13]De ha összerakom más kérdések, akkor ugye nem olyan tiszta.

[00:09:17]Szóval itt van az a kis csavar, amit lehet, hogy direkt így csináltak meg, mert a betai állam kormány az nyugodtan azt mondhatta volna, hogy vannak ezek a kérdések, ez egy ebből csinálok egy ilyen szavazást, és akkor egy külön egy másik szavazást meg csak arra a kérdésre, hogy leváljunk vagy nem.

[00:09:38]Így is meg lehetett volna csinálni, de hát nem így csinálták.

[00:09:41]Szóval ebből látszik, hogy egy kicsit úgy néz ki, hogy már itt már el van vetve a kocka, mert ráadásul a Daniel Smith, ő azt mondta, hogy ő arra fog szavazni, hogy maradjanak Kanadába.

[00:09:53]És ő ezt azért mondta, mert hogy azt mondta, hogy nagyon sokat elértek most a mostani kormánnyal annak érdekében, hogy Albertának kicsit jobb pozíció, hogy jobb pozíciója legyen, és érvényesüljön Alberta akarata is.

[00:10:07]A szeparatiszták mit képviselnek?

[00:10:07]Tehát, hogy Albertát, mint egy külön államot képzelik el, vagy pedig az Amerikához való csatlakozás van emögött a szándék mögött, mert ugye erről is lehet olvasni.

[00:10:18]És te elmötetted a gazdasági erejét Albertának.

[00:10:21]Hát ahogy láttam, itt ilyen olajtartománynak is nevezik, mert ugye olajcs gazdag területről van szó, ami nyilván Amerika szempontjából sem közömbös, gondolom én.

[00:10:34]Nem, hát szóval ők ők külön ország szeretnének lenni.

[00:10:37]Szóval a legtöbben Klülszág akar lenni, mert azért kavéakban is, albaiakban is van egy nacionalista szellem.

[00:10:46]Van egy kisebbség azok között, akik rá akarnak válni, hogy Amerika része legyen, de az csak egy, szerintem csak egy kisebbség.

[00:10:55]És egyébként, hogyha megnézzük az adatokat, amit mondtad, ugye a sok olaj, hát a a világ harmadik legtöbb olaj olajja az ott van Albertában.

[00:11:07]De ezen kívül még azért tudna leválni Alberta, és az lehetne Alberta a világ egyik leggazdagabb országa, mert ott nem csak olaj és gáz van, ott nagyon sok minden van.

[00:11:18]És ezért hogyha megnézzük mondjuk a a közelkelti országokat, ahol ugye sok az olaj meg a gáz, hogy ők milyen gazdagok.

[00:11:26]És szerintem a népettség az nem sokkal másabb, mert Albertában nem laknak olyan rengetegen.

[00:11:31]Szóval én szerintem ilyen max 10 millióan lakhatnak.

[00:11:33]Most hirtelen nem jut eszembe.

[00:11:40]De ahhoz képest rengeteg kincsük van.

[00:11:42]Szóval ott van a világ egyik legtermékenyebb mezőgazdasági gazdaságával büszkékedhet.

[00:11:50]A Kanada elses megazdasági termésnek több mint 20%-át adja, akkor a az ország vezető szerepét tölti be a szarvasmarha tenyésztésben.

[00:12:01]Élelmiszer is ittal a gyártás egyik főközpontja.

[00:12:03]A tartományban egyébként időről időről több mint 3 millió szarros marha él.

[00:12:10]A és akkor plusz még van a hatalmas északi fenyőerdők, ami Alberta számára egy nagy mennyiségű fűrészárút csinál, amit a világon mindenhova exportál, főleg Amerikába, amiből OSB lemezt csinálnak, rétegettlemezt hasonló, mert a 59%-a a tartománynak az erdő.

[00:12:27]És ez a tartomány csak, hogy tudjuk, hogy mekkora Alberta.

[00:12:33]Ha megfogjuk mondjuk Franciaországot, hozzávjuk Magyarországot, az akkor Alberta nagysága.

[00:12:42]Szóval nem kicsi.

[00:12:42]És ugye Franciaországa egyik legnagyobb ország területileg Európában.

[00:12:53]És még egy gyorsat, hogy hogy milyen gazdag.

[00:12:55]Szóval, hogy menny itt?

[00:12:55]2017-ben Albert egy egy főre jutó GDP-je, szóval azaz egy főrejutó gazdasági teljesítménye 71000 dollár volt, szemben a Kandai átlaga, amely csak 47000 dollár volt.

[00:13:10]Szóval ez nagyon jól illusztrálja, hogy mennyit termel Alberta, és miért olyan már kezdenek edellegük lenni Albertaknak, hogy ők csak termelik termelik a pénzt, amit visznek ki.

[00:13:19]És ugye az is, hogy ők nem szólhatnak bele a politikába, mert minden, majdnem minden politikus, akit megválasztanak, az vagy onériós, vagy köbekes, de általában francia eredetű.

[00:13:31]És minden választás Onterióba és köket töl el.

[00:13:37]Viszont nincs vele szólásuk a politikába, miközben ők fizetik ugye Kanada egy nagyon nagy részét.

[00:13:44]De ha már itt tartunk, akkor ide talán kapcsolódik, amit említettél is, hogy ugye Alberta egy konzervatívabb tartománynak minősül, hogy kik vannak most hatalmon Kanadában, hogyan kerültek hatalomra, pontosan mi történik, milyen a politikai stabilitás, milyen a jelenlegi kormánynak a népszerűsége, mit tudsz ezekről elmondani?

[00:14:06]Tehát milyen politikai folyamatok zajlanak?

[00:14:07]Ugye azért azt hozzátenném, hogy Trump beiktatása után voltak választások Kanadában, és mondjuk a Trump mint 51.

[00:14:15]tagállamként való kanadai vagy Kanadának ezt a megnevezését, amit ő ugye használt, és sokan ki is akadtak rajta, gondolom, hogy leginkább a kanadaiak, az azért nagyon hozzásegítette a liberálisokat ahhoz a győzelemhez, amit el tudtak érni.

[00:14:30]Legalábbis a nyugati elemzések erről szólnak.

[00:14:32]Te ezzel egyetértesz, nem értesz egyet.

[00:14:34]És mit gondolsz, hogy mi mi az a helyzet, ami most kialakult?

[00:14:40]Igen, ezzel egyetértek.

[00:14:40]A sajnos a Trumpnak ez a beszólásai, meg az, hogy a tarifákkal elkezdte betámadni Kanadát, ez nagyon rossz kor jött Kanadának.

[00:14:50]Most, hogy ezt direkt csinálta azért, hogy egy inkább egy olyan kormány legyen Kanában, ami gyenge, gyengébb, ami nem tud ellenállni neki, vagy esetleg ami összeomlasztja tényleg teljesen Kanadának a gazdaságát, és akkor egy könnyebb réde lesz Kanada Amerikának, meg akkor esetleg Alberte is jobban le akar szakadni.

[00:15:14]Benne van a pakliba.

[00:15:16]Per pillanat kam gazdaság úgy áll, hogy a G7-ekből az egyetlen ország, ami per pillanat, pont most olvastam, hogy recesszió van Kanadában.

[00:15:24]Az első negyed év olyan rosszul sikerült, hogy recesszió van.

[00:15:29]És akkor valaki viccesen mondta, hogy Ukrajna háborúban van, és ott sincs recessó.

[00:15:33]Oroszországban sincsen rezessenció meg mit tudom én sorolt még egy pár ilyen országot, ahol kéne lennie, de nincs, de Kanadában meg van hivatalosan végül is.

[00:15:43]Szóval nem túl jól megy a dolog.

[00:15:45]Ugye most megválasztották ezt a a Carnit, aki 10 éve nem élt Kanadába, előtte Amerikában élt, előtte egyébként Angliában élt.

[00:15:55]Neki van angol, kanadai, ír hívják?

[00:16:02]Állampolgársága.

[00:16:05]És ő a WeFnek az egyik embere a World Economic Forum világ világgazdasági fórumnak.

[00:16:12]Vagyis hát ő nem az embere, hanem ő az egyik szinte alapító tagja, egyik fő tagja.

[00:16:17]Ő ráadásul nagyon ez a CO2 megy zöldé csináljuk a világot.

[00:16:25]Ez a zöld ideológiának az egyik zászlóvivője, hogy a céltől nagyon rossz.

[00:16:30]Szóval ez Albertának is rossz, mert Albert meg pont ugye az ellenkezője, mert úgy mindig mondják, hogy Albertában ugye, hogy kitermelik az sok alatt, az a sok CO2 az az ugye káros állító avattól meleg melegedik fel a föld.

[00:16:44]És mindeközben ugye Karném, a liberális párt az úgy nyerte meg a választást, hogy kisebbségi kormányként.

[00:16:53]És ezért úgy volt, hogy lehet, hogy esetleg megbukhat megint a kormány, és akkor még az évben lesz egy választás.

[00:17:00]Hát ez most már biztos, hogy nem lesz.

[00:17:02]És igazából egy nagyon nem demokratikus módon megszerezték a többséget.

[00:17:04]Szóval nem tudom, Kaná szerintem már nincsen demokrácia, mert ugye a választók nem ezt akarták, mert az történt, hogy a konzervatív pártból átment a liberális pártba több képviselő is, ami azt jelenti, hogy a széküket, a helyüket vitték magukkal.

[00:17:24]Szóval az azt átment egy öt összesen 1 2 3 Igen.

[00:17:29]Összesen öt képviselő ment át abból abból négy konzervatív volt és egy meg a új demokrata pártból volt ami mondjuk a új demokrat pált az a az egy eleve egy balos párt.

[00:17:43]És hát ugye nagyon sokan fölháborodtak, hogy ez hogy lehet, mert ezzel megvan most nekik a többség.

[00:17:54]De hát senki se szavazta meg, hogy nekik többségük legyen.

[00:17:55]Hogy mit ígért nekik, azt senki se tudja, hogy pénzt, hatalmat vagy pozíciót, ezt nem nagyon lehet tudni.

[00:18:06]Valamelyik kapott egy jobb pozíciót, de igazából nem tudjuk.

[00:18:08]Csak ugye fura, hogy nem ezért szavazták be ezeket a képviselőket a választók.

[00:18:13]És ugye sokan mondták is, hogy Jékás, Jékás, akkor hogyha ők nekik nem tetszik, hogy a konzeti pártban vannak, akkor legyen egy választás megint az ő székükért, mondjanak le, és akkor mehetnek át a liberális párthoz a következő szavazáson, vagy egy szavazáson induljanak úgy, egy új szavazáson, mint a liberális párt tagja, és akkor legyen, hogy az emberek megint csak eldöntessék, hogy most egy liberális párt vagy egy kozáeti pártnak a képviselői szeretnék, hogy képviseljék az ő körzetüket.

[00:18:45]Szóval most itt tartunk Kanadában, és eközben olyan törvényeket hoznak be, főleg most, hogy megvan a a többség is, ami eléggé nem demokratikus, mondjuk be akarnak hozni egy olyat, amit már a Trudó is be akart hozni, nem sikerült neki egy olyan törvényt, ami amivel az online cégeket, mint a Facebook, YouTube, Instagram, ezek mindegyiket meg tudja figyelni végül is a kormány akármilyen információt elkérhetnek, akár akármikor, egy sima rendőrség békisé telefonnal elkérheti, hogy kinek milyen beszélgetése volt online-on.

[00:19:25]és hogy belelássanak, és már a egyébként erre a ezek a cégek azt mondták, ugye ezek általában amerikai cégek, mint a Facebook, mint a YouTube vagy a Instagram, bocsánat, hogy nem meg az Apple-nál is, ugye amikor a chat részét használod, hogy hát ők azt ígérték meg az ő ö felhasználónak, hogy mégkét félről ugye úgy megy az üzenet, hogy az ahhoz azt nem tudja senki más elolvasni, merthogy az kódolva van.

[00:20:02]Biztonsági kód van rajta és ugye ezt a biztonsági kódot szeretné a kanadai állam.

[00:20:07]Szóval most az történt, hogy annyira föllázadtak ezek a cégek, hogy ők nem adják, hogy ő is meg kell változtatniuk ezt a ezt a törvényjavaslatot, hogy ez ez ne legyen így benne.

[00:20:20]Ja, itt tartunk.

[00:20:20]Hadd kérdezzelek akkor még Amerika és Kanada kapcsolatáról.

[00:20:25]Egyrészt nem tudom, hogy láttad-e, tudod-e, hogy milyen reakciókat szült az a hír, hogy népszavazás lehet, referendum lehet Albertának a sorsáról, tehát hogy itt az amerikai reakciókra lennék kíváncsi.

[00:20:36]Illetve hogyan alakul Donald Trumpnak és Cardinak a kapcsolata, illetve Amerika és Kanada kapcsolata.

[00:20:42]Most látjuk azt, legalábbis mi azt látjuk innen, hogy Donald Trump nagyon el van foglalva ugye a közelkeleti háborúval.

[00:20:48]Azóta talán most Iránon kívül olyan sok megdöbbentő lélegzetelállító módat nem is hagyta el a száját, mint azelőtt.

[00:20:58]Most ugye Iránnal kapcsolatban van egy olyan kommunikáció, amit meg kell fejteni, hogy pontosan mire is gondol időnként.

[00:21:07]Tehát most milyen a kapcsolat?

[00:21:07]Mit lehet erről elmondani?

[00:21:10]Én szerintem ilyen semmilyen a kapcsolat igazából.

[00:21:17]Szóval végül is a kanadai miniszterelnök nem ért el igazából még semmit Trumppal.

[00:21:22]Szóval nem történik igazából semmi.

[00:21:24]Mindenki vár, hogy most mi van, mert ugye az azért lett ő megválaszolva, hogy ő majd kiáll Kanadáért, és akkor ő majd elintézi Trumppal, hogy akkor a két gazdaság között ugyanúgy foljon a a trade, a na, hogy hívják már?

[00:21:42]A kereskedelem.

[00:21:44]kereskedelem, ilyen kereskedelem, mint előtte, vagy hogy legalábbis hasonlóan végülis nem történt semmi.

[00:21:50]Szóval mindig mond valamit, aztán semmi nem történik.

[00:21:54]Szóval egyel fogalmunk sincsen, hogy mi lesz, senki se tudja, mert a minis kanai miniszterelnök nem csinálja szerintem a dolgát, vagy nem nem történik semmi.

[00:22:02]A csampot, mint ahogy mondtad, annyira nem érdekli per pillanat Kanada, nem figyel rá, teljesen máshol van van az agya, ha még egyáltalán van agya, mert ahogy amiket mostanában csinált, meg amiket mond, hát nem tudom, mintogyha az embernek egy kicsit elment volna.

[00:22:21]Vagy lehet, hogy már neki is a demencia kezd jönni, mint Bidennek, mert azért Trump is most már 80 éves.

[00:22:29]Szóval nem nem tudom, mindenki azon gondolkozik, nyilván az emberrel.

[00:22:33]Ö már Amerikán belül is nagyon Trumpnak nagyon nagy problémái vannak a ezzel a maga mozgalommalő ügyez a Make America Great, akik őt végülis hatalomra segítették és azok segítették őt hatalomra.

[00:22:50]Nem, nem azok a konzervatívok, akik mindig elmennek szavazni és konzervatívok szavaznak, hanem azok, akik meg elegük van igazából mindkét pártból, a demokratából is, meg a meg a republikánusból is.

[00:23:04]és azt akarják, hogy akkor szűnjen meg ez a úgymond mocsár, hogy ez a amikor állandóan háborúba viszik őket, ugye ez a mérhetetlen kabzsiság, a lopás, az, hogy a nagy cégek elviszik a az adott fizetők pénzét, végül is hatalmas korrupció van Amerikában, de nem változott sem.

[00:23:26]És azok az emberek, akik vele együtt segítették, ugye mondjuk Tulsy Gabbert, aki most mondott le, ki demokrata volt előtte, és utána most ő volt a hát annak volt a felelőse, aki az összes ö ilyen kétu meg kém szervezetet ö koordinálja.

[00:23:56]Ő volt annak a főnöke.

[00:23:56]Szóval végül is ő ő neki jelentett a CIA, az FBI, a NSA az összes ilyen cég, szóval ő volt, aki ezeket koordinálta, és utána ugye Trumpal együtt dolgozott, hogy akkor azok mit csináljanak, hogyan.

[00:24:10]Ő most lemondott, állt, ő azt mondta, hogy azért mondott lem, hogy a férjének nagyon komoly csontrákja van, és ő vele szeretne lenni a férjével.

[00:24:20]Hát ez le gondolom ez igaz is, de nagyon sokan azt mondják, hogy ez nem teljesen igaz, hanem úgy kitolták a helyéről, mint ahogy más olyanokat is, akik nem nagyon akarták ezt a a iráni háborút, meg egyáltalán semmilyen háborút.

[00:24:37]Szóval még azon csodálkozok, hogy a Kennedy az még mindig ott van, ahol van, de lehet, hogy majd őt is ki fogják tolni.

[00:24:48]De viszont ugye most jön októberben lesz a időközi választás Amerikában.

[00:24:53]És elég úgy gondolták, hogy most a republikánsokat nagyon meg fogják verni a demokraták.

[00:25:01]elveszik tőlük a a képviselőházat meg a szenátust, és hogyha elveszik tőlük ezeket, akkor biztos, hogy a Trump impeachmentet kap megint, és el fogják távolítani.

[00:25:11]Szóval ez ez volt idáig a szöveg és egyébként nagyon sok igazság is van benne.

[00:25:18]Mindig ez, mert úgy szokott lenni egyébként is, hogy a a regnáló kormány az mindig el szokott veszíteni egy pár ülést az ilyen ezen a választáson.

[00:25:29]És ugye olyan közel vannak, hogy a párés már azt jelenti, hogy elveszheted a képviselőházat vagy a szenátust.

[00:25:36]Csak, hogy most az történt, hogy ez egy ilyen jó kis csavar az egészben, hogy a Amerikában ugye vannak ezek a válaszókörzetek, és a határait azokat néha úgy szokták húzni, ezt a demokraták találták ki még nagyon sok évvel ezelőtt, hogy a úgy szabjuk meg, hogy olyan helyek is legyenek, ahol a kisebbség van többségben.

[00:26:00]Ezért akkor a őnek is legyen képviselőjük a az a a képviselő házba meg a szenát vagy a szenátusba.

[00:26:09]És ezt általában ugye már nagyon régóta a kisebbségföld a négerek azok demokratákra szavaznak.

[00:26:16]Szóval ez mindenképpen a demokraták javára volt.

[00:26:21]Most a republikánsok ezt még Biden alatt, szó ezt még évekkel ezelőtt elvitték a a bíróságra, legfelsőbb bíróság, alkotmányos bíróságra, hogy hát azért ez nem alkotmányos.

[00:26:30]Nem is demokratikus.

[00:26:34]Ez igazából nem fair.

[00:26:36]Ezt nem így kéne, merthogy minden szavazat az egy szavazat tök mind, hogy milyen szí színed van és megnyerték a pert.

[00:26:44]Szóval azt jelenti, hogy most újra kell rajzolni egy csomó ilyen körzetet.

[00:26:51]Választási körzetet.

[00:26:51]Igen.

[00:26:51]Amit emiatt volt úgy, ahogy most van.

[00:26:54]És ezt meg kell tenniük még mindenképpen a a következő választása előtt.

[00:27:01]Vagyis hát a ez a közép, na hogy is hívják önok félidős választás.

[00:27:07]Félidős bocsánat, félidős választás előtt át kell rajzolni.

[00:27:09]És már a demokraták is azt mondták, hogy úgy néz ki, hogy lehet, hogy 16 vagy akár 20 ülést elveszíthetnek csak ezzel.

[00:27:21]Szóval most lehet, hogy a Trump is azért olyan bátran mond olyan dolgokat, meg olyan dolgokat csinál, amit az ő új, akik őt megválasztották, nem akarnak, mert lehet, hogy ők már tudják, hogy így is, úgy is, ha el is vesznek öt, hat nyolc ülést, de viszont kaptak 16-ot vagy 20-at.

[00:27:42]Szóval lehet, hogy ez is benne van ebben az egész hogy mondjam, számolásba.

[00:27:50]De nem tudom.

[00:27:50]Szóval hallottam olyat is, akik elemezték azt, hogy esetleg tényleg Trumpnak demenciája van, mert hogy úgy viselkedik meg minden, és hogy kontrollálatlan.

[00:27:59]Állítólag volt egy olyan eset, hogy a kik ki lett küldve egy olyan szobából, van egy olyan szoba, amikor van egy különleges katonai akció, akkor összegyűlnek egy ilyen szobába a legfő a leg legfőbb katonai vezetők, meg a a elnök is, és akkor ott élőben nézik, hogy hogy m az akció egy ilyen kommandós akció videón meg mit tudom én, és állítólag nem tudták kezdeni, és kiküldték egy ilyenből.

[00:28:24]Nem tudom, hogy ez igaz-e, de-e.

[00:28:25]Szóval ilyen is volt állítólag.

[00:28:29]Ugye úgy tudom, hogy pont most tették egyébként közzé, tehát most lett nyilvános Trump elnöknek a az orvosi eredményei.

[00:28:36]Ugye Amerikában ez szokás, hogy hivatalosan is közzéteszik, hogy milyen egészségi állapotban van az amerikai elnök.

[00:28:44]És ez alapján a jelentés alapján Mak egészséges.

[00:28:49]Hát pájdalon is az volt, de már már akkor is az volt, mielőtt megválasztottuk.

[00:28:54]Olyan és még négy évig az volt, amikor megválasztották, miközben már mindenki tudta, hogy mielőtt megválasztották, már azelőttenciá és szóval nem volt ott már az ember már mielőtt megválaszták, de fogyorúrák javasoltak Trumpnak.

[00:29:10]Ezt ez tartalmazza a jelentés.

[00:29:10]Igen.

[00:29:10]Az az érdekes, hogy a Trump, hogy egészséges minden, az olyan érdekes, mert ő minden nap McDonald'sot eszik és Coca-colát iszik.

[00:29:21]Ez tényleg így van?

[00:29:23]Igen.

[00:29:23]Igen.

[00:29:23]Ő mind ő azt veszi meg azt hissa, és mindenki mondja, nem is hétik, hogy ez az ember, mert nem alszik, ő állandóan dolgozik.

[00:29:30]Szóval ő ő mint egy gép.

[00:29:33]Szóval ő mit gondolom ő alszik három négy-5 órát max ennyi.

[00:29:39]Igen.

[00:29:39]Egy ilyen elhat jó rekláma a McDonaldált számára.

[00:29:41]Nem, igen.

[00:29:45]Volt is nagyon jó kép a még amikor kampányoltak, hogy a a repülőgépen mentek és ott volt a a Kennedy is, és a Kenedy előtt is egy hamburger volt meg Coca-Cola és ezt képet ezt kirakták, és ugye pont a Kenry, aki azt mondta, hogy semmi ilyet nem szabad enni, a szele van mindenféle rosszal, ő betiltaná az egészet.

[00:30:04]Na mindegy.

[00:30:07]Szerintem troll trolloskodtak elled egy ilyen fényképpel.

[00:30:11]Sose sose lehet tudni, hogy Donald Trump esetében mi hogy történik, mennyire gondolja komolyan, vagy mennyire úgy van, és mennyire komoly a szituáció.

[00:30:19]Azért még arról megkérdeznélek, hogy itt Donald Trumpnak már ugye nyilván róla beszélünk, de hogy a politikáját azt hogyan látod?

[00:30:27]Akkor akár visszatérhetünk egy picit Kanada viszonylatában is, de ugye amikor meg beiktatták elnöknek Donald Trumpot, akkor az volt az üzenet, és el is kezdték ezt a munkát, hogy ezt a walk ideológiát visszaszorítani, hogy egy újfajta vagy hát visszatérni azokhoz a konzervatívabb eszmékhez, amely Amerikának a sajátja volt régebben, és mondjuk akár a két párt között viszonylagos konszenzus is volt azokban az értékekben.

[00:30:55]Tehát, hogy ilyen tekintetben hogyan látod Trumpnak ezt az elmúlt, mondjuk egy másfél évét, ami itt a hátunk mögött van?

[00:31:02]És milyen hatása van szerinted a világra?

[00:31:04]Mert nagyon nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy jön Donald Trump és visszafordítja ezt az egész őrületet, és akkor majd Európában is egy picit talán jobb lesz a helyzet, és azokban a liberális országokban, ahol tényleg kezdett nagyon úgymond elfajulni a dolog, és olyan törvények láttak már napvilágot, amelyek úgymond a józanésztel szembe mentek.

[00:31:27]Hát igen, pontosan.

[00:31:27]Sajnos Kanadában még mindig az megy a a olyan törvényeket húzak, ami jészt szemben megy, de már annyir olyan törvény van eleve, hogy hogy igazából meg kéne az egész szerintem törvényt változ nem tudom hány törvényt változtatni Kanadába, hogy normalitás legyen megint.

[00:31:43]De Trump egyébként a Trump adminisztráció azért csinált jó dolgokat is Amerikán belül.

[00:31:52]Ög a meg megállították ezt a hatalmas migráns tömeget, illegális migránset, aki jön.

[00:32:02]Állítólag most már szinte senki nem jön át a határokon, szóval ez egy hatalmas nagy plusz.

[00:32:07]Elkezdték összegyűjteni az embereket, hogy őket kirjak az országból.

[00:32:11]Ezt a demokraták fölhasználták arra, hogy fellázítsák a a szélsőséges baloldali embereket, hogy a támadják meg a azokat a rendőröket, akik megpróbálják elfogni és ugye kivinni az országból, kiutasítani az országból az olyan illegális migránsokat, akik bűncselekményeket követtek el Amerikában és a saját országok ban is.

[00:32:45]Szóval legelőször is azokat most azokat szedték össze.

[00:32:48]Tehát szerintem szinte csepp a tengerbe, amennyit idáig kirúgtak.

[00:32:52]Viszont az is volt, hogy mondták, hogy önként is elhagyhatják az emberek Amerikát, és akkor nem lett semmi bajuk.

[00:32:59]Szóval volt eléggé sok önkéntes is, aki elhagyta Amerikát, merthogy már illegálban volt ott.

[00:33:05]A azok nagyon sokszor nem voltak bűnözők, csak ugye ott maradtak.

[00:33:11]dolgoztak valami ott maradtak, de megijedtek, hogy a köőket is elviszik.

[00:33:16]Inkább azt mondák, jó, inkább megyek.

[00:33:18]Ö arra azt nem tudom, hogy ők kaptak-e mondjuk ingyen repülőjegyet, vagy ilyesmi támogatást.

[00:33:25]Lehet, hogy kaptak ezt sajnos azt nem tudom.

[00:33:28]Szóval ezt jól csinálták, ugye próbálták a amerikai gazdaságot ugye növelni, visszaszorítani az olajárakat, benzinbocsán benzinárakat, ami persze most nem sikerült, mert pont az ellenkezője csinálják, hogy az egész világon a a mostani ezekkel a háborúkkal végülis egy recessziót próbálnak csinálni az egész világba, hogy ezt pontosan miért csinálják, hogy most ez ebben a Izrael keze van bele benne, mert ugye Iránt ugye anyahumának nagyon régóta meg akarta támadni, körülbelül 30 éves saját bevállalása szerint rá akarta menni Amerikát, hogy megtámadja, mert Izrael nem elég erős ahhoz, hogy ezt véghez vigye.

[00:34:07]Vagy az van benne, hogy ha megnézzük, hogy ugye Venezuelába mit csinált Amerika, ami a egyik legfontosabb olaj exporterre volt Kínának, akkor a második legfontosabb az Irán, akkor ugye most az is meg van támadva.

[00:34:25]Szóval ezzel Kínát eléggé rossz helyzetbe hozták ezzel.

[00:34:31]Szóval ez is benne lehet ebbe az egészbe, hogy ezzel valamiképpen ugye Kínát is bántják, vagy vagy visszaszorítják, mert azt ne felejtsük el, hogy még Obama alatt Obama mondta, hogy a kelet felé fordulást.

[00:34:49]Nem, lehet, hogy nem jól mondom.

[00:34:51]Magyarul ez a pivot a ami azt jelenti, hogy Obama is már azt mondta, hogy a ugye a Kína a legnagyobb hát nem is nem feltétlenül ellenség, de inkább betélytárs.

[00:35:02]Igen, versenytárs, betárs, hogy nagyon fontos, hogy Amerika ott legyen.

[00:35:07]Szóval, hogy ott legyen mindig a hadihajó, ott legyen, támogassa a Kínának úgymond a ellségeit, vetításait, mint Japánt, mint Twat és a többi.

[00:35:16]Szóval ezt nem Trump kezdte el, ezt még Obama kezdte el.

[00:35:21]Trump most ugye folytatja ezt az egészet.

[00:35:26]Ja, mondjuk ugye eléggé jókat ért el Kennedy azzal, hogy rávette a az államot arra, hogy akkor megszüntetik a kötelező oltásokat, mert most már valami 71 vagy 72 oltásnál tartottak per gyermek, mire felnő kötelező oltások, az most már nem kötelező.

[00:35:47]Meg azt is redukálták.

[00:35:47]Ö akkor rá rávette egy csomó olyan helyet, hogy olyan ö olajokat használjanak meg szó dolgokat használbe, ami egészségesebb, akkor ne használjanak egészségtelen dolgokat, elkezdte betámadni azokat a nagy kémiai cégeket, akik olyan kémiai anyagokat gyártanak, amik amikkel ugye le lepermetezik a búzák, kukorriicát, a a mezőgazdasági ilyen termé termékeket.

[00:36:19]hogy azt ne csinálják.

[00:36:19]Szóval vannak ezek a a dolgok is, amiért megválasztották, amiket azért Trump elért.

[00:36:27]Csak most ezzel a háborúval ez ez nem jó.

[00:36:30]Ez nagyon nem jó.

[00:36:30]Szóval Venezuela az egy dolog volt, gyors volt, oké, jó.

[00:36:35]Mindenki azt tudta, hogy te ügyes voltál.

[00:36:37]És és lehet, hogy az volt, hogy elhitették vele, hogy ugyanez lesz Iránba, hogy az egyik biztonsági miniszter, aki lemondott, az azt mondta, hogy hogy ő úgy tudja, hogy a izraeliek odamentek és adtak egy előadást, hogy ez ez könnyű lesz.

[00:36:56]Iránba csak meg kell ölni a a vallási vezetőt, az ajatólakót, meg a meg a ha a mit tudom én miniszterelnök, vagy a vagy főleg a a katonai vezetőket, és akkor egy nagy lázadás lesz, átveszi a nép kormány demokráciáhez és fantasztikus, minden jó lesz.

[00:37:17]Hát nem így volt, mert mert Csamb sajnos meg az adminisztráció úgy néz ki, hogy nem ismeri egy Iránt, mert hogyha megkérdeztek volna egy Irán szakértőt, vagy egy iránit, vagy valakit, akkor mondták volna, hát az iráni nép meg az iránami hatalom nem egészen így működik, az az egy nagyon komoly ország egy 5000 éves történelemmel.

[00:37:37]Szóval ők ők ők nem egy Venezuela.

[00:37:39]Nem nem ugyanaz.

[00:37:43]Ja, nem bizony.

[00:37:43]És most a világ és és Európa is hátben egyébként aggódva figyeli, hog mi történik, és majd a következményekkel is számolnia kell.

[00:37:53]Nagyon szépen köszönöm.

[00:37:53]Igen, mondjad nyugodtan.

[00:37:54]Csak egy egy nagyon gyorsat, hogy ugye az a baj, hogy mivel Trump nem tudom, hogy mivel lép, és most olyan szituációban van Amerika meg meg a Trump adminisztráció, hogy nem tud kilépni arcvesztés nélkül, Trump meg utál arcot veszteni, mert ő mindig győzni akar.

[00:38:13]Szóval itt van ez a probléma, hogy igazából nem nyerhetik meg a háborút, de vesztelni se akarja.

[00:38:18]Szóval ezért van az, hogy nem történik igazából semmi.

[00:38:19]És most ez a padhelyzet van.

[00:38:22]Én szerintem hát mint amit négy éve láttunk jóformán ugye az orosz-ukrán háborúban is.

[00:38:31]Nyilván hogy ide egy bonyolultabb történet ennél talán mert sok tényezős, de mégis valahol ezt lehet látni, hogy senki nem akar veszteni, és senki vagy mindenki úgy érzi, hogy nem tud most ebben a pillanatban kijönni belőle úgy, hogy hogy ne veszítsen arcot, meg hogy el tudja magyarázni otthon, hogy mi történt.

[00:38:49]Hát igen.

[00:38:49]Úgyhogy nagyon szépen köszönöm még egyszer, főleg, hogy Kanadával kapcsolatban tudtunk beszélni, és minden jót kívánunk neked.

[00:38:57]Én is mindenkinek minden jót, és további szép estét, vagy szép napot, hogyha holnap nézek.

[00:39:03]Így van.

[00:39:03]Ezt holnap fogják látni.

[00:39:03]Június 2-án a délelőtti órákban ezt az adást ugye mi egy nappal korábban vettük fel.

[00:39:11]Azt gondolom talán, hogy Kanadával kapcsolatban nagy változás addig talán nem fog történni, de ha igen, akkor majd beszélünk még egyszer.

[00:39:17]Köszönöm szépen.

[00:39:19]Én is köszönöm.