Fekete Rita 56:09

Lejtőn vagyunk és Magyar Péter a gázra lépett - Hack Péter

alaptörvény-módosítássulyok tamásmagyar péterabortuszlmbtqközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Lejtőn vagyunk és Magyar Péter a gázra lépett - Hack Péter
tl;dr
  • Magyar Péter miniszterelnök alaptörvény-módosítással távolítaná el Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután az nem mondott le.
  • Hack Péter szerint a kormányfő megalázta az elnököt, és a tervezett általános módosítás precedenst teremthet a közjogi tisztségviselők tömeges leváltására.
  • A kétharmados szabály kiüresedett, nem védi a kisebbséget.

    „A Tisza jelenleg nem a fékre lép ezen a lejtőn, hanem a gázra.” – Hack Péter

  • Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás ígérete Hack Péter szerint illúzió, és szuverenitás-lemondással jár.
  • A parlamenti vizsgálóbizottságok idézési jogot kapnának, ami elfogadható, ha megfelelő garanciákkal jár.
  • A szívhangrendelet körüli vita értékrendi kérdés: a miniszter eltörölné, Hack Péter szerint néhány életet már megmentett.
  • Medián-felmérés: 57% visszavonná az LMBTQ-jogokat korlátozó rendelkezéseket; Hack Péter a jogok ütközését hangsúlyozza.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Sulyok Tamás köztársasági elnök körüli alkotmányos válság

A politikai patthelyzet kialakulása

Magyar Péter miniszterelnök a választási győzelme óta többször, nyilvánosan szólította fel lemondásra Sulyok Tamás köztársasági elnököt, május 31-i ultimátumot adva neki és más, a korábbi Fidesz-kormány által pozícióba helyezett közjogi szereplőknek. Sulyok Tamás videóüzenetben utasította el a felszólítást, alkotmányos és jogállami indokokra hivatkozva. A miniszterelnök erre válaszul június 1-jén a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol bejelentette: alaptörvény-módosítással fogják eltávolítani a köztársasági elnököt, ha nem mond le.

„Én azt gondolom, hogy a miniszterelnök mindent megtett, amit meg lehet tenni, hogy nehogy lemondjon Sulyok Tamás. Tehát ha valóban az lett volna a dramaturgiai cél, hogy Sulyok Tamás húzódjon félre az átalakulás útjából, akkor lehetőséget lehetett volna teremteni számára, hogy méltósággal távozzon.” – Hack Péter *

Hack Péter szerint a miniszterelnök a választás éjszakájától kezdve „nagyon durva jelzőkkel” illette és megalázta az elnököt, ami éppen ellenkező hatást ér el: akiben „egy cseppnyi önérzet” is van, az nem fog engedni az ilyen nyomásnak. Az alkotmányozói többséggel rendelkező kormány jelenleg dolgozik a szükséges jogszabály-módosításokon, de ezek a beszélgetés időpontjáig nem kerültek nyilvánosságra – annak ellenére, hogy egy héttel korábban már benyújtottak egy másik, „Lex Orbán” néven emlegetett alaptörvény-módosítást. Ez a sorozatos alkotmánymódosítás Hack Péter szerint arra utal, hogy a kormányzati lépések nincsenek kellően átgondolva.

Az eltávolítás jogi és politikai alapjai

A miniszterelnök maga ismerte el, hogy a hatályos, 1990 óta érvényes szabályok alapján nincs közjogi indok Sulyok Tamás elmozdítására – kizárólag politikai okok állnak fenn, nevezetesen az, hogy a parlamenti többség nem kívánja őt a pozíciójában látni. Hack Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Sulyok Tamás társadalmi támogatottsága jelenleg is magasabb, mint Nicolas Sarkozy francia elnöké volt május végén (akiről a franciák 78%-ának volt negatív véleménye). Az előző kormányok idején történt lemondások (Schmitt Pál plágiumügye, Novák Katalin kegyelmi botránya) mögött egyéni, konkrét jogsértések vagy vállalhatatlan lépések álltak. Ezzel szemben a Sulyok Tamással szembeni vádak – hogy bizonyos politikai kérdésekben nem szólalt meg, és nem szolgálta a „nemzeti egységet” – olyan ügyek, ahol a tényfeltáró vizsgálatok még nem zárultak le, és ahol a nemzeti egység eleve nem létezik, hiszen a választás is 54-47%-os megoszlást mutatott.

„Azokban a kérdésekben, amik itt szóba kerültek, viták folytak, és ma is folynak még viták, ezek nem lezárt ügyek. Szóval ezekben nem lehet azt mondani, hogy a nemzet egy az egyben azt az álláspontot képviseli, amit a kormányfő szerint történt.” – Hack Péter *

Hack Péter hangsúlyozta: Sulyok Tamás nem a Fidesz politikai köreiből származik, hanem jogász-alkotmánybírói pályáról érkezett, így nincsenek politikai tapasztalatai és mély gyökerei a Fideszben. A vendég szerint éppen az lett volna a helytelen, ha az elnök a büntetőeljárások és vizsgálatok lezárulta előtt állást foglal valamelyik politikai narratíva mellett (például a titkosszolgálatok választási beavatkozásáról szóló vitában).

A „generális” alaptörvény-módosítás veszélyei

A miniszterelnök a Sándor-palota előtti tájékoztatón arról beszélt, hogy nem személyre szabott törvényt hoznak, hanem egy olyan általános szabályozást, amely egyszerre teheti lehetővé a köztársasági elnök, a Médiatanács elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, valamint az Állami Számvevőszék elnökének és más közjogi tisztviselőknek a leváltását. Hack Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta ilyen tömeges, egyidejű leváltásra nem volt példa – legutóbb 1948-49-ben, a kommunista hatalomátvételkor történt hasonló. A Fidesz egyetlen alkalommal rövidítette meg egy független közjogi szereplő mandátumát: Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének esetében, amit később a luxemburgi Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalt.

A vendég szerint a legnagyobb veszély az, hogy az egyszeri alaptörvény-módosítás precedenst teremt. A jövőben bármelyik kormánytöbbség bármelyik közjogi szereplőt leválthatja arra hivatkozva, hogy „a mostani kétharmad felülír minden korábbi kétharmadot”. Ezáltal a köztársasági elnök, a Kúria elnöke és más tisztségviselők „minden reggel megnézhetik az interneten, hogy nem csináltak-e olyat”, ami miatt két képviselő benyújthat egy indítványt az eltávolításukra.

Az alkotmányosság leépülése és a kétharmados többség problémája

Ki lép a fékre?

Hack Péter szerint a magyar alkotmányosság lerombolásának folyamata 2010 után indult el, és a Fidesz azóta folyamatosan építette le a jogállami intézményeket. A probléma szerinte az, hogy a Tisza Párt jelenleg „nem a fékre lép ezen a lejtőn, hanem a gázra, tehát még tovább építi le” az alkotmányosságot.

„A magyar alkotmányosság lerombolásának folyamata kétségtelenül 2010 után indult el. A Fidesz kétségtelenül elindította a leépülés lejtőjén az alkotmányosságot. A probléma az, hogy a Tisza jelenleg nem a fékre lép ezen a lejtőn, hanem a gázra, tehát még tovább építi le.” – Hack Péter *

Rámutatott: az elmúlt tíz parlamenti ciklusból hatszor volt alkotmányozó többsége a kormánypártoknak, ami a jelenlegi választási rendszer mellett kiüresíti a kétharmados szabály eredeti funkcióját. Egy arányos választási rendszerben a kétharmados követelmény arra szolgálna, hogy az alkotmánymódosításokhoz és a közjogi tisztségek betöltéséhez konszenzust kelljen kialakítani az ellenzékkel. Magyarországon azonban a kétharmad „semmilyen gátat nem jelent, még akkora akadályt sem, mint a bejáratnál a küszöb”. A parlament jelenleg a tizenhatodik alaptörvény-módosítást tárgyalja, és a miniszterelnök már bejelentette a tizenhetediket is – az alaptörvény gyakorlatilag ugyanolyan könnyen változtatható, mint bármely más törvény.

A populista és a liberális demokráciafelfogás ütközése

A vendég két demokrácia-modellt különböztetett meg. A Fidesz által követett populista felfogás szerint „ha van kétharmadunk, akkor a nép felhatalmazása feljogosít bennünket bármire”. Ezzel szemben a liberális demokrácia a joguralom talaján áll, amely korlátot szab a többség diktatúrájának. A Tisza Párt retorikája jelenleg a Fidesz által képviselt populista logikát követi: „nem jogászkodni kell, hanem a népakaratot kell végrehajtani”. Hack Péter szerint a miniszterelnök kijelentése – miszerint a köztársasági elnök eltávolításának nincsenek jogi, csak politikai indokai – egyértelművé teszi ezt a szemléletet.

Az alkotmányos kultúra hiányában gyakorlatilag az Európai Unió jogállamisági eljárása maradt az egyetlen lehetséges korlát – amennyiben az EU valóban komolyan veszi a jogállamiságot, és nem csupán politikai támadóeszközként használja azt. Hack Péter ugyanakkor hangsúlyozta: a bíróságok az elmúlt tizenöt évben is függetlenül és pártatlanul ítélkeztek, és bár az Országos Bírói Hivatal elnökének megválasztási módja sértett jogállami elveket, maga a hivatal nem számolta fel a jogállamiságot.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lehetőségei és illúziói

Magyar Péter miniszterelnök a HVG-nek adott nyilatkozatában fél évre becsülte az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás folyamatát, és azt ígérte, hogy a szervezet 2027 elejétől már működni fog Magyarországon, 2021-ig visszamenőleg vizsgálódva. Hack Péter ezzel kapcsolatban komoly kétségeit fejezte ki.

„Az európai ügyészség nem a nemzeti ügyészség és a nemzeti igazságszolgáltatás képességeit pótolja, hanem a hajlandóságát.” – Hack Péter *

Kifejtette: az EPPO-t nem Magyarországra szabták, hanem azért hozták létre, mert több tagállamban (Olaszország, Spanyolország, Málta, Görögország) a nemzeti ügyészségek és bíróságok nem voltak elég aktívak az EU-s pénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásában. A magyar ügyészség viszont minden olyan ügyet, amely még nem évült el, „teljes erővel feltárhat” – az EPPO ehhez nem tud érdemben hozzátenni. A csatlakozás így elsősorban annak a korábbi ellenzéki állításnak a lenyomata, hogy Polt Péter legfőbb ügyész vezetése alatt a magyar ügyészség nem járt el olyan ügyekben, ahol kellett volna. Hack Péter megjegyezte, hogy az EPPO-hoz való csatlakozás – hasonlóan a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozáshoz – a szuverenitás lényeges pontjairól való lemondást jelent, de ez a „globalista többség” számára valószínűleg nem okoz problémát.

Parlamenti vizsgálóbizottságok: az igazságszolgáltatás határán

Az új szabályozás iránya

A kormány olyan parlamenti vizsgálóbizottságokat tervez létrehozni, amelyek idézési joggal rendelkeznek, és a meg nem jelenő tanúkat akár elő is vezethetik. Hack Péter, aki 1994-ben az új házszabályt kidolgozó bizottság elnöke volt, elmondta: akkor két modell közül választhattak. Az amerikai típusú erős kikényszerítési jogú megoldás helyett a puhább, a parlament tekintélyére és a nyilvánosság erejére építő modellt választották – az országgyűlési határozat ugyanis akkor csak a képviselőkre volt kötelező, külső személyekre nem.

A Fidesz azóta az országgyűlési törvényben túllépett ezen, így most törvénybe lehet foglalni a kikényszerítési jogosítványokat is. Ez Hack Péter szerint önmagában nem problémás, ha a megfelelő garanciákat is átemelik a szabályozásba: az ártatlanság vélelmét, az önvádra kötelezés tilalmát, a foglalkozási titoktartási kötelezettségeket (ügyvédek, lelkészek, újságírók forrásvédelme), valamint a személyiségi jogok védelmét (például annak lehetőségét, hogy egy nem közszereplő tanú kérhesse neve és arcképe nyilvánosságra hozatalának mellőzését).

A vendég pozitívumként emelte ki, hogy az általa látott előterjesztés paritásos összetételű bizottságokat irányoz elő (három kormánypárti és három ellenzéki taggal), ahol a tények megállapításához meg kell győzni a másik oldalt, nem pedig a többség dönt az „igazságról”.

A szívhangrendelet körüli vita: értékrendek ütközése

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter parlamenti meghallgatása

A KDNP egyik képviselője a parlamentben kérdezte Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert a „szívhangrendelettel” kapcsolatos álláspontjáról. A miniszter a rendeletet „szívtelen szívhangrendeletnek” minősítette, és válaszából Hack Péter szerint az tűnt ki, hogy a kormány nem feltétlenül tartaná meg ezt a szabályozást.

„Ebben a kérdésben vagy az egyik oldal mellett, vagy a másik oldal mellett foglal állást az állam. Eddig inkább a magzatok mellett foglalt állást, és ez a rendelet is ezt szolgálja. A másik megoldás pedig inkább azok mellett foglal állást, akik nem tekintik életnek a magzati életet.” – Hack Péter *

A vendég szerint a magzati élet védelmének ügyében nem lehet konszenzusos megoldást találni – „vagy az egyik értékrendet valljuk, vagy a másikat”. Kiemelte: a szülész-nőgyógyász szakma 90%-a valószínűleg úgy tekint a magzatra, mint eltávolítandó szövetre, minden morális tartalom nélkül – ezért „nem várható el tőlük”, hogy a magzatvédők szempontjai szerint közelítsenek a kérdéshez. Hack Péter a „farkasok és bárányok” hasonlatával élt: olyan ez, mintha a farkasoktól kérdeznénk meg, hogy a bárányhús egészséges-e.

A rendelet hatása és a társadalmi gyakorlat

A szívhangrendelet – amely előírja, hogy a terhesség-megszakítás előtt a nőnek meg kell hallgatnia a magzat szívhangját – 2022 óta van hatályban. A miniszter szerint nem mutatható ki, hogy a rendelet ténylegesen változtatott volna a művi terhességmegszakítások számán. Hack Péter ezzel szemben négy-öt olyan esetről tud, ahol a szívhang meghallgatása hatására az anya megváltoztatta a döntését – és ha csak ennyi életet sikerült megmenteni, már „megérte”.

A vendég ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a rendelettel párhuzamosan megnőtt az érdeklődés az ausztriai magánklinikák iránt (amelyek magyarul hirdetik magukat), valamint az interneten rendelhető abortusztabletták iránt – nők hajlandók akár az egészségüket is kockáztatni, csak hogy elkerüljék a szívhang meghallgatását. Lelkészi tapasztalatai alapján hozzátette: az abortuszon átesett nők „hosszú évekre, évtizedekre traumatizálódnak”, a lelki problémák nem azonnal, hanem hosszú távon jelentkeznek.

Társadalmi értékváltozások és az LMBTQ-jogok kérdése

A Medián közvélemény-kutatása

A friss Medián-felmérés szerint a magyarok 57%-a visszavonná az elmúlt években elfogadott LMBTQ-jogokat korlátozó rendelkezéseket – köztük a gyermekvédelmi törvény vonatkozó részeit, a transzneműek névváltoztatási tilalmát és a Pride-jellegű gyűlések korlátozását. Fekete Rita felvetette, hogy a korábbi, hasonló témájú népszavazáson a többség éppen ellenkezőleg nyilatkozott, ami arra utalhat, hogy a közhangulat nem belső értékrend alapján, hanem az aktuális politikai kurzusváltást követve változik.

„Ha valaki el akarja vinni a gyerekét egy civil szervezetnek a szexuális felvilágosító programjára, vigye el, de a kötelező oktatásnak ne tegyék részévé. Tehát lehessen, legyen meg a szabadsága annak, aki ezt nem akarja, és legyen meg a szabadsága annak is, aki akarja. De most az az érvelés, hogy aki akarja, annak a szabadsága felülírja mindenki másnak a szabadságát. És ez szerintem nem teljesen logikus, és nem teljesen igazságos.” – Hack Péter *

A kulturális befolyásolás és a jogok ütközése

Hack Péter szerint a közhangulat nem magától változik, hanem a kultúra folyamatos közvetítő hatására. Példaként említette az Oscar-díjas filmek és a Netflix-műsorok magas arányú, direkt vagy rejtett LMBTQ-tartalmát, amit az Egyesült Államokban kongresszusi bizottság is szóvá tett. A probléma szerinte az, hogy bizonyos jogokat abszolút és korlátozhatatlan jogokként állítanak be, figyelmen kívül hagyva, hogy velük szemben mások jogai is fennállnak. A Pride kapcsán kifejtette: nem arról van szó, hogy a résztvevők jogait korlátozzák, hanem arról, hogy a résztvevők jogával szemben ott vannak azok jogai is, akik ezt nem akarják látni, nem akarják, hogy a gyerekeik ezzel szembesüljenek. A vendég szerint ez nem pusztán a homoszexuálisok ellen irányul – például a Love Parádéra ugyanúgy vonatkoztatható lenne, ha valaki a heteroszexuális szexualitás látványos ünneplését nem akarja elviselni a lakókörnyezetében.

A transznemű kérdés kapcsán Hack Péter megjegyezte: óvodás korban nem átműtésről van szó, hanem pubertáskor előtti hormonkezelésekről, amelyek megakadályozzák a nemi érést. A szülők, nagyszülők és gyermekek jogai állnak szemben azokkal a civil szervezetekkel, amelyek bemennek az iskolákba és óvodákba, és azt közvetítik a gyerekek felé, hogy nincs semmi probléma a nemváltással. A vendég szerint az a kérdés, hogy mi indokolja az LMBTQ-csoportok jogainak magasabb rendűségét mindenki más jogaival szemben.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Bárándi Péter volt igazságügyi miniszter: Az átiratban "Bárandi Péter" és "Bárándi Péter" alakban szerepel. Valószínűleg egy korábbi igazságügyi miniszterről van szó, akinek neve az ASR-felismerés során torzult. A pontos név nem azonosítható egyértelműen a referencialistából.
  • Magasúlyok Tamás: Az átiratban egy helyen "Magasúlyok. Tamás" formában jelenik meg. Ez nagy valószínűséggel a köztársasági elnök nevének (Sulyok Tamás) félreismert változata, a környező kontextus egyértelműen rá utal.
  • Korona Netflix-sorozat: Az átiratban "a Corona című Netflix sorozatot" szerepel. A helyes cím valószínűleg "A Korona" (The Crown) lehet, de mivel a beszélő a magyar címre utalt (és az ASR a "Korona" szót "Corona"-ként ismerhette fel), a szövegkörnyezet alapján egyértelműen azonosítható.
  • Varga Zsé András: A Kúria elnökének neve az átiratban így szerepel. A pontos névforma bizonytalan, de a kontextusból egyértelmű, hogy a Kúria elnökéről van szó.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]És nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm Hak Pétert, jogászt, egyetemi tanárt, lelkészt.

[00:00:11]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:14]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:14]Én is köszöntöm a nézőket, hallgatókat és téged is.

[00:00:18]Rita, lehet, hogy sokak számára unalmas, bár én azt látom, hogy még a múlt hétnek meg ennek a hétnek is ez a top témája.

[00:00:25]Ügyesúlyak Tamás köztársasági elnök körül kialakult dilemmák.

[00:00:27]Mondhatnánk azt is, hogy az ő egyfajta megtámadása, ugye Magyar Péter szólította fel most már több egyére lemondásra, május 31-ig adott egy ultimátumot, nem csak neki, hanem más olyan szereplőknek is, akiket a Fidesz helyezett be, pozíciókba az előző időszakban, hogy mondjanak le.

[00:00:47]Ez a lemondás nem történt meg.

[00:00:49]Súlyok Tamás egy videóüzenetben közölte, hogy nem mond le, és azt meg is indokolta úgymond alkotmányos és jogállami indokokkal.

[00:01:01]Ugye erre rá tegnap, június 1jén a reggeli órákban Magyar Péter ellátogatott a Sándorpalotába, tartotta Sándor Palota előtt egy sajtótájékoztatót, és arról beszélt, hogy úgy fogják megváltoztatni az alaptörvényt, hogy eltávolítsák Súlyok Tamást, mint köztársasági elnököt.

[00:01:17]Láttam olyan nyilatkozatokat is, akár volt igazságügyi minisztertől is, aki azt mondta, hogy nem csak lehetőség, hanem jóformány joga is és kötelessége a kormánynak eltávolítani a köztársasági elnököt, merthogy ugye nem szólalt meg, meg Fideszbá, meg ugye megvannak ezek a vádak.

[00:01:38]Magasúlyok.

[00:01:38]Tamás pedig úgy fogalmazott, hogy politikai zsákmány szerzés az, ami történik.

[00:01:41]Mi történik?

[00:01:47]Hát ugye ez a sorozat nem tudom hanyadik évfolyamának hanyadik epizódja, aminek részei vagyunk.

[00:01:54]Ugye hétfőn június 1jén jött egy új fordulat, hogy Súlyok Tamás nem mond le, amit egyébként már a választások óta lehet tudni.

[00:02:04]ugye hetekkel ezelőtt az Indexnek adott egy hosszabb interjút, azt elmondta márci május 31-én újra elmondta egy videó közleménybe, hogy nem mond le.

[00:02:15]Én azt gondolom egyébként, hogy hogy a miniszterelnök Magyar Péter mindent megtett, amit meg lehet tenni, hogy nehogy lemondjon Súlyok Tamás.

[00:02:24]Tehát ha valóban az lett volna a dramaturgiai cél, hogy Slyog Tamás húzódjon félre az átalakulás útjából, akkor lehetőséget lehetett volna teremteni számára, hogy méltósággal távozzon.

[00:02:40]Ugye a miniszterelnök a választás éjszakájától kezdve a parlament nyitóén keresztül akár naponta többször nagyon durva jelzőkkel, illetve megalázta, nyilvánosan megszégyenítette.

[00:02:57]Én azt gondolom, hogy ez a hétköznapi életben is, hogyha azt akarjuk elérni, hogy valaki hogy mondjam, méltósággal félrehúzódjon az úkból, akkor nem ez a legjobb módszer.

[00:03:08]Ezzel a módszerrel csak azt lehet elérni, hogyha ha egy csepnyi önérzete van valakinek, akkor akkor nem fog engedni az ilyen típusú felszólításnak.

[00:03:20]Ugye Súlyok Tamás eltávolítása kapcsán a miniszterelnök a hétfői bejelentésben azt is elmondta, hogy a jelenleg hatályos 1990 óta hatályos szabályok alapján nem tudják eltávolítani a köztársasági elnököt.

[00:03:36]Tehát a köztársasági elnök eltávolításának közjogi, jogállami indoka nincsen.

[00:03:48]politikai indoka van, ugye az, hogy a többség nem szeretné ott látni.

[00:03:51]Ugye ez abból a szempontból érdekes, hogy ezen a héten Magyar Péter Franciaországban látogat.

[00:03:59]Nem tudom, hogy fog-e találkozni Nikolas Sárközi francia elnökkel, de most a műsor előtt direkt megnéztem, május végén a franciák 78%-ának negatív véleménye volt Nikolás Sár köziről, és 21%-ának volt pozitív véleménye.

[00:04:19]Ennél Sujúlyok Tamásnak nagyobbat támogatott, csak annak ellenére, hogy a többség valóban azt szeretné, hogy távozzon.

[00:04:25]Tehát ugye ebből a szempontból az is meglepő, hogy úgy tűnt, mintha a miniszterelnök vagy a kormány számára ez egy váratlan fordulat lenne, és nincsenek készen jelenleg amíg beszélgetünk, még nem látjuk azokat az alkotmánymódosításokat, miközben múlt héten már a Lexorbán tekintetébe benyújtottak egy alkotmánymódosítást, tehát könnyen lehet, hogy két héten belül két alkotmánymódosítás történik, ami ami megint csak nem a nem arra utal, hogy nagyon-nagyon végiggondolták, hogy most mi fog történni.

[00:05:02]Ugye ezt a fajta megfosztást most a jogi részén egy kicsit túl is lépve politikailag nézve én hallottam azt, hogy lehetnének olyan megoldások, hogy megvonják a fizetését, megvonják a jogköreit, ugye a köztársasági elnöknek valami olyan pozíciót kreálnak, amiben aztán tényleg abszolút megalázó lenne már benne maradni.

[00:05:22]Elképzelhetőnek tartod, hogy ilyen tudom ilyen út ilyen eszközökhöz nyúlnak?

[00:05:29]Hát meglepődnék ugye kukásautóval el lehet járnálni a kijáratot és akkor nem tud kijönni a rezidenciából.

[00:05:34]Szóval azért azért szóval ne szabaduljon el teljesen a a gondolkodás.

[00:05:39]Ög a magyar alkotmányosság lerombolásának folyamata kétségtelenül 10 után indult el.

[00:05:50]A Fidesz kétségtelenül elindította a leépülés lejtőjén az alkotmányosságot.

[00:05:59]A probléma az, hogy a Tisza jelenleg nem a fékre lép ezen a lejtőn, hanem a gázra, tehát még tovább építi le.

[00:06:04]Ugye az ötödik országgyűlési ciklus kezdődött most, amelyben a kormánypártoknak kéthada van, és hát volt ugye 1994 és 98 között egy hatodik is, tehát 10 ciklusból hatszor volt alkotmányozó többsége a kormánypártoknak, miközben az alkotmányt ugye annyi a garancia az alkotmány stabilitására, hogy a képviselő két kéharmadával lehet megváltoztatni, tehát valamennyi képviselő kétharmadával, de ezt újra mondom, a legutóbbi és a jelenlegi ciklusokban mindegyikben megvolt.

[00:06:44]Tehát gyakorlatilag az alkotmányt a parlament ugyanúgy tudja változtatni, mint bármelyik másik törvényt.

[00:06:51]Most ettől még nem omlana össze a világ.

[00:06:55]Ugye látjuk, hogy vannak jogállamok és hogy mondjam, parlamentáris demokráciák, ahol nincs is alkotmány.

[00:07:04]Ugye az Egyesült Királyságnak nincs írott kartális alkotmánya, vagy Izrael államnak nincs írott kartális alkotmánya.

[00:07:14]Tehát gyakorlatilag a parlament vagy a KNESZET bármilyen törvényt el tud fogadni, amihez 51% elég.

[00:07:19]Ugye azt gondolom egyébként, hogy ez a ha marad ez a választási törvény, akkor egyszerűen nincs értelme a kétharmados szabálynak a magyar alkotmányosságban, mert látjuk, hogy ötből 5 x kha3ada van a kormánynak.

[00:07:33]Tehát a kétharad, amely egy arányos választási rendszerben, ahol a győztes 38 39 néha 40%-ot is elér egy és koalícióban kell kormányt alakítani, és a történelemben nem volt még arra példa, hogy egy kormány mögött kétharmados többség állt volna.

[00:07:51]Ott van értelme a kétharmados szabálynak, mert ott a kétharmad kikényszeríti azt, hogy akár az alkotmánymódosítás, akár közjogi tisztségek betöltése csak csak konszenzussal az ellenzéket bevonva is történjen meg.

[00:08:09]Magyarországon ez nem így van.

[00:08:11]A magyar alkotmányban a kétharmados szabály tulajdonképpen semmilyen gátat nem jelent.

[00:08:15]még akkora akadályt sem jelent az előrehaladásba, mint a bejáratnál a küszöb, hiszen akárhányszor előterjesztettek alkotmánymódosítást, akkor mindig megszavazták.

[00:08:28]Ugye most vitatja a parlament a 16.

[00:08:31]alkotmánymódosítást az alaptörvény elfogadásának 14.

[00:08:34]évében, és a a miniszterelnök bejelentette, hogy lesz 17.

[00:08:40]alkotmányódosítás is, vagy alaptörvénymódosítás is.

[00:08:44]Tehát gyakorlatilag az alkotmányosság nakak az a fajta felemelése a hétköznapi törvényalkotásból, ami más országokban gyakorol, az nem létezik Magyarországot.

[00:08:59]Most ezt a helyzetet lehetne ellensúlyozni valamifajta alkotmányos kultúrával, tehát azzal, hogy nem teszek meg mindent, amit megtehetek.

[00:09:08]Ugye ahogy a az előbb te is kérdezted, hogy hát megvonhatják-e a fizetés, megvonhatják-e a költségvetését a a miniszterelnökségnek?

[00:09:22]Elbarikádozhatják-e az épületét?

[00:09:22]Mindent meg lehet tenni.

[00:09:25]Tehát ugye arra a kérdésre, hogy elmozdíthatják-e alkotmánymódosítással a köztársasági elnököt és a és a közjogi tisztségviselőket.

[00:09:34]A válasz az, hogy igen, ahogy arra a kérdésre, hogy át lehet-e lépni a záróvonalat autóvezetés közben az a válasz, hogy igen, át lehet, csak nem szabad.

[00:09:44]És ugye tudjuk azt, hogy a gépjármű vezetők is addig tartják be a szabályokat, amíg azokat ellenőrzik.

[00:09:51]és tekintettel arra, hogy a magyar alkotmányos rendszerben nincsen érdemi fék, és most nem látjuk azt, hogy a Tiszapárt egy féket építek ki, hanem a meglevőket is még eltávolítja.

[00:10:07]Ezért korlát tulajdonképpen csak az Európai Unió jogállamisági eljárása jelenthet.

[00:10:15]Ha kiderülne, hogy az Európai Unió tényleg komolyan veszi a jogállamiságot, és nem csak a az egységes Európai Federális állam kiépítésének útjában álló politikai erőkkel szembeni támadóeszköznek használja.

[00:10:32]Az előbb pontatlanul idéztem egy picit picit, úgyhogy most megnéztem.

[00:10:37]Ugye Bárandi Péter volt igenügyi miniszter mondta azt, hogy az új kormánynak nem csak joga, hanem kötelességes súlyokéknak a leváltása.

[00:10:47]Úgyhogy innen közelíteném meg újra a kérdést, merthogy ugye Súlyok Tamással szemben az a vád, hogy egy politikai kinevezet, hogy bizonyos kérdésekben, amelyekben meg kellett volna szólalni a itt akár a az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt, ő nem szólalt meg, csendben volt és ezáltal méltatlanná vált úgymond erre a tisztségre.

[00:11:06]Tehát a köztársasági tisztségre.

[00:11:08]Aztán az is felmerül, hogy voltak ugye itt az elmúlt években olyan köztársasági elnök, akik le kellett, hogy mondjanak akár Novák Katalinra, ha gondolunk, akár Smid Pál is lemondott, és amögött is sejtenek egyfajta politikai ráhatást, mondjuk ott konkrétan Orbán Viktor részéről, aki vagy elengedte a kezét az említett köztársasági elnöknek, vagy valószínűsítik, hogy finom politikai nyomást gyakorolt arra, hogy lemondjanak, és ezek megtörténtek.

[00:11:32]Akkor ez miért más ez az eset?

[00:11:37]azért más, mert ugye az, amit akár Bárándi Péter, akinek a szakmai munkásságát tisztelem, ebben vitatkozom ebben a kérdésben vele, azért más, mert ugye mind Smid Pál esetén, mind Novák Katalin esetén történt egy olyan lépés, aminek ami hát részben törvénysértő volt annak idején, amit ö amit Smith Pál tett a doktori fokozat megszerzésénél, és az vállalhatatlan volt.

[00:12:11]Novák Katalin esetében pedig a kegyelem volt vállalhatatlan, tehát hogy ő elnöki jogkörével visszaélve adott kegyelmet valakinek, akinek nem lett volna szabad kegyelmet adni, és a ma amikor beszélgetünk, jobban alá tudjuk támasztani ezt a megállapítást, hiszen minden előkészítő irat nyilvános.

[00:12:36]Ugye ha az igazságügyminisztériumban az ügyet dokumentáló iratok is mind hozzáférhetők, és abból egyértelmű, hogy az igazságügyminisztérium illetékes munkatársai, az ügyben felelősséggel rendelkező politikai államtitkár, és a miniszter is azt mondta, hogy nem.

[00:12:56]A köztársasági elnök stábia is azt mondta, hogy nem.

[00:13:01]Tehát a köztársasági elnök, Novák Katalin annak idején felülbírált mindenkit anélkül, hogy meg tudta volna magyarázni a nyilvánosság előtt, hogy miért bírálta felül a a kompetens stábokat.

[00:13:19]Tehát ott egyértelmű a felelősség.

[00:13:19]Ugye Sullyok Tamás esetén a most már többször elhangzott, hogy mik azok a vátpontok, amik miatt ugye Magyar Péter, illetőleg a a Tiszapárt szavazói, vagy mások őt alkalmatlannak tartják.

[00:13:35]És ezek a vádpontok kivétel nélkül olyanok, amik politikai vitában, a választási kampányban való egyik oldalon történő megszólalást kérik számon SőK Tamástól.

[00:13:55]Ugye arról azt mondják, hogy nemzeti egységet nem szolgálta, de azok a kérdések, amik elhangoztak, azokban a kérdésekben kétségtelenül van nemzeti többség, de nincs nemzeti egység.

[00:14:04]Ugye az, hogy pontosan mi történt a Szőllőutcában, pontosan mi történt a gyermekvédelmi intézményrendszerben, pontosan mi történt a a titkosszolgálati akciók során a választások keretében.

[00:14:21]Ugye erről még a a belügyminiszter jelölt a parlamenti meghallgatásán is azt mondta, hogy ki fogjuk vizsgálni.

[00:14:27]Tehát még nincsen olyan kétséget kizáró eredmény, amire bárki azt mondhatná, hogy én tudom, hogy mi történt.

[00:14:35]Van két narratíva, de én nem akarok.

[00:14:38]Tudom, hogy a Facebook posztolóknak 100%-os meggyőződésük van valamelyik álláspont mellett, és ezeket a meggyőződéseket a tények azok inkább zavarják, mint segítik.

[00:14:48]De az egyik narratíva az, amit Magyar Péter képvisel, hogy a titkoszolgálatokat használta fel az előző kormány az ellenzékkel szembeni fellépésre.

[00:14:58]A másik narratíva az, amit az akkori titkoszolgálatok is mondtak, hogy ők úgy ér úgy érzékelték, hogy van egy külső titkosszolgálati beavatkozás, aminek a Tiszapárt akár az áldozata is lehet, és hogy ők ezt akarták meghiúsítani.

[00:15:13]Ez majd majd ki fog derülni egy vizsgálat eredményeként, vagy reméljük kiderül.

[00:15:17]De azt várni a köztársasági elnöktől, hogy mielőtt a büntetőeljárások lezajlanának, mielőtt a vizsgálatok lefolytatnának, az egyik politikai párt által támogatott narratíva mögé álljon, ez egy nagyon veszélyes követelmény.

[00:15:33]És a a veszélyek, hogy ugye lássunk tisztán Sulyok Tamás néhány hét vagy egy-két hónap múlva nem lesz a Magyarország köztársasági elnöke, mert valamilyen módon el fogják őt távolítani.

[00:15:48]Ezt szerintem ő is tudja az első pillanattól kezdve.

[00:15:56]A kérdés az, hogy az ő helyére lépő személy számíthat-e arra, hogy a 36 éves alkotmányos gyakorlatnak megfelelően az ő feladata az, hogy közjogi rendszer fölött örködjön, vagy őnek is arra kell készülnie, hogy napra készen figyelje a közvélemény alakulását, és a közvélemény előtt népszerű ügyekbe megszólaljon.

[00:16:18]Ugye Magyar Péter pozitív példaként említette Gönc Árpádot.

[00:16:24]Én is csak pozitív példaként tudom lényegében említeni.

[00:16:28]Annak ellenére, hogy voltak olyan döntései, amik vitathatóak.

[00:16:30]De hát emlékezzünk vissza, akiknek van emlékük, hogy a bokros csomag az minden volt, csak nem népszerű intézkedés.

[00:16:38]A lakosság tömegei úgy érezték, hogy ez egy méltánytalan.

[00:16:43]A bokros csomagról az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy alkotmányellenes.

[00:16:48]A Sólyom László vezette, ugye ő a másik pozitív példa az elnökök rendszerében.

[00:16:53]Azt mondta ki, hogy alkotmányellenes.

[00:16:56]Mégsem, ugye amikor a Fidesz 1998-ban kormányra került, mégsem állt elő Orbán Viktor, és nem szólította fel Gönc Árpádot, hogy mint a nemzet árulója mondjon le, merthogy Lámabokros csomag ügyében nem képviselte azt az álláspontot, amit a parlamenti vitában a Fidesz képviselt.

[00:17:16]És én szerintem helyes, hogy nem tette annak idején, mert az elnöknek a mi rendszerünkben a feladata nem politikai.

[00:17:24]Persze van a politikai mezőben cserekszik ebbenik.

[00:17:29]Török Gábornak igaza van, hogy ez egy politikai szerep is.

[00:17:31]És tulajdonképpen azt kell mondanom, hogy Sulyok Tamásnak bizonyos értelemben veszte azt, hogy semmilyen politikai rutinja nem volt, talán még most sincsen.

[00:17:41]Tehát ő nem politikusi háttérből soha nem politizált szemben Gönc Árpáddal, Sollyom Lászlóval, Bárl Ferenccel, aki azért ugye négy évig miniszter volt.

[00:17:50]És utána ugye Smit Pál, Ádár, János, Novák, Katalin, mind-mind volt politikai hátterük.

[00:17:58]Ugye most látszik a vitában, hogy Sullyok Tamás mögött.

[00:18:00]Hát illendőségből ott áll a Fidesz, de azért igazán ő nem a Fidesz ben felnőtt ember, akinek mély gyökerei lennének abban a politikai közösségben.

[00:18:14]Ugye amennyire én tudtam követni, ő soha nem volt ott a békemeneteken, tehát a Fidesz oldalán, nem volt ott a miniszterelnöki évértékelőkön.

[00:18:26]Tehát ő, ha szabad így mondanom, talán a Fidesz szavazók között sem egy szeretett figura, mert nem az ő nem a ahogy régen szokta, vagy népiesen mondják, nem az ő kutyájuk kölyke, tehát nem tartozik ehhez a politikai családhoz.

[00:18:42]Ugye a fideszesek kiállnak mögötte, mert ők hozták ebbe a helyzetbe, amiben van, de de valójában őneki nincsenek politikai gyökeretni, nincsenek politikai tapasztalatai.

[00:18:52]Ő alkot jog ugye jogászvégzettségű, ügyvédként praktizál, tudományos fokozatot szerzett, tanított egyetemen, alkotmánybíró lett, majd alkotmánybíróság elnöke, és ugye így lett köztársasági elnök.

[00:19:10]Én utólag is azt gondolom, hogy azokban az ügyekben, amikben számon kérik a megszólalását, az azokban az ügyekben nagyon-nagyon vitatott lett volna, ha ő megszólalt.

[00:19:21]Tehát ha anélkül, hogy a vizsgálatok lefolytak volna, anélkül, hogy történtek volna pontos ténybeli feltárások, ő állást foglalt volna.

[00:19:32]biztos, hogy valamennyire a népszerűségét növelte volna, de ugye azért azt hangsúlyozni, hogy ő nem képviselte a nemzet egységét, ez azért becsapós, mert nem igaz, hogy a nemzet egységes.

[00:19:48]Tehát ez nem egy Vannak kérdések, amiben van nemzeti egység.

[00:19:54]A választás ügyében nem volt.

[00:19:54]Ott 54% azt mondta, hogy Tisza, 47% azt mondta, hogy nem Tisza.

[00:20:00]A nemzeti többség az nem nemzeti egység.

[00:20:06]Azokban a kérdésekben, amik itt szóba kerültek, ahogy utaltam is rá, viták folytak, és ma is folynak még viták, ezek nem lezárt ügyek.

[00:20:12]Szóval ezekben nem lehet azt mondani, hogy a nemzet egy az egyben azt az álláspontot képviseli, amit a kormány vagy a kormányfő ami a kormány vagy a kormányfő szerint történt.

[00:20:28]Ezekben nincs nemzeti egység, tehát ezekben az ügyekben különösen választási kampány időszakban megszólalni rendkívül kockázatos és vitákat váltott volna ki.

[00:20:39]Én ajánlom minden nézőnknek a figyelmében a a Corona című Netflix sorozatot, amikor éppen nem a kormányváltás című magyar Netflix sorozatot nézik.

[00:20:49]a hogy a hogy mennyi vita volt annak idején a királyi családban is, illetőleg az angol monarchiában is, hogy mikor szólalhat meg egyáltalán az uralkodó politikai kérdésekben.

[00:21:04]Ugye ott a a király, illetőleg a korábban a királynő minden parlamenti ülészak elején a Trón beszédét elmondja, amit a kormány ír.

[00:21:15]Tehát az nem az ő véleménye, nem az ő prioritásai.

[00:21:17]a kormány a kezébe teszi, hogy mit kell felolvasni, és ezenkívül más ügyekben nagyon-nagyon ritkán szólal meg, és az elnöki rendszernek az a módozata, amit 1990-ben Magyarország választott, az ezt ezt a megoldást képviseli.

[00:21:34]Pár héttel ezelőtt az indexben egy politológus, kolléga, szegedi politológus nagyon jól összefoglalta, hogy Gönc Sml és Sólyom idején milyen kritikák érték ezeket az elnöket politikai alapon, de egyik esetben sem merült fel az ő alkalmasságuk.

[00:21:50]Pusztán azért, mert nem azt az álláspontot képviselték, amit akár a többség, akár a választáson nyertesek képviseltek.

[00:21:59]Magyar Péter tegnap a Sándor Palota előtti sajtótájékoztatójan arról beszélt, hogy ugye nem személyre szabott törvénykezés lesz, vagy az alaptörvénynek a módosítása nem ilyen módon fog végbe menni, hanem ugye ő több embernek a lemondását követelte akár a kampányban, akár ugye a a választási győzelem után, és aztán miniszterelnökként is.

[00:22:18]És hogy egy olyan, én úgy értelmeztem, egy olyan generális törvényt akarnak hozni, amelyek alkalmazhatóak lesznek ezen személyek esetében is.

[00:22:25]Magyarán szólva, ha ez így lesz, akkor egyszerre lehet leváltani a köztársasági elnököt, a nemzeti média hír hírközlési hatóságnak a az elnökét, az alkotmánybíróság elnökét, mert őt is ugye fölszólították és a tagjait.

[00:22:39]Ezt nem tudom, hogy erről mit tudsz egyébként, mert ez így nagyon nagyon durván hangzik azért, illetve azt az államissza számvevőszéknak az elnökét, és még akkor sorolhatnék egy pár pozíciót, amelyre szintén hatással lehetne egy ilyen törvényalkotás.

[00:22:54]Tehát mi történt már Magyarországon?

[00:22:55]Ilyen, hogy egyszerre lemondatnak ilyen pozícióban lévő embereket, úgy, hogy azért ezek a mandátumok ugye direkt elcsúsztatva vannak, én úgy tudom, tehát hogy ne egyszerre történjen általában a egy mondjuk egy kormányváltás és ezekről való pozícióknak a megüresedése.

[00:23:14]Hát Magyarországon 1948-49-ben történt ilyen ugye a kommunista hatalomátvétel idején, tehát nem történelmi előzmény nélküli.

[00:23:25]a 90 év 90 óta, tehát a demokrácia újabbkori történelmében ilyen nem történt.

[00:23:31]Tehát a Fidesz ugye egy esetben sértette meg ezt az általános normát.

[00:23:39]Ugye ez Baka Andrásnak a legfelsőbb bíróság korábbi elnökének a mandátumát rövidítették le, amely lépést egyébként ugye a luxemburgi bíróság is és a strasburgi emberi jogi bíróság is sérelmezett.

[00:23:53]És ugye a az Európai Bíróságnak, a luxemburgi bíróságnak vannak döntései, ami más országokban ugye ilyen kritériumokat határozott meg, hogy hogyan lehet ilyen független szereplőket leváltani.

[00:24:05]Ugye vitathatatlan, hogy a a hugye a a tulajdonképpen a demokráciának kétféle megközelítése lehet.

[00:24:12]Az egyik a populista demokrácia, amit a Fedesz képviselt.

[00:24:17]Ha van kétharmadunk, akkor a nép felhatalmazása feljogosít bennünket bármire.

[00:24:22]A másik a liberális demokrácia felfogása, amely a jogállamiság és a joguralom zászlaja alatt kíván felvonulni.

[00:24:30]És azt mondja, hogy a joguralom az azt jelenti, hogy a jogelőzi a többség akaratát.

[00:24:35]Hiába akarná például a többség azt, hogy mit tudom én a bizonyos embercsoporthoz tartozó állampolgárokat fosszuk meg az állampolgárságuktól, mert lehetne ilyen kampányt indítani, és a történelemben volt is erre példa.

[00:24:54]A jog ezt megakadályozza, ugye a joguralom szabkorlátót a többség diktatúrájának.

[00:25:02]Na most a problémám nekem az, hogy ugye a Fidesz inkább a populista demokrácia talaján állt.

[00:25:10]Azt mondta, amit egyébként most a Tiszapárt is mond, hogy nem jogászkodni kell, hanem a népakaratot kell végrehajtani.

[00:25:17]Csak ugye a kérdés az, hogy hol van a népakaratnak a határa, és mi szab határt a a többség diktatúrájának, milyen korlátok lesznek.

[00:25:28]Ugye a miniszterelnök is elismerte, hogy Súlyok Tamás, tehát a köztársasági elnök eltáv eltávolításának alkotmányos jogi indokai nincsenek, politikai indokok vannak.

[00:25:39]Másoknál, más szereplőknél azért felmerülhetnek alkotmányos indokok.

[00:25:46]Tehát vannak olyan közjogi szereplők, akiknél a pozícióba kerülés az kétségtelenül személyre szabott jogalkotással történt, kétharmaddal való visszaéléssel történt, a nemzetközi jogállamisági normák megsértésével történt.

[00:26:06]Ugye például azt, hogy a legfelsőbb bíróság vagy a Kúria elnöke, vagy az Országos Bírói Hivatal elnöke hogyan választható meg.

[00:26:15]Ezzel kapcsolatban részben, már 2010-ben a velencei bizottság megfogalmazott jogállamisági sztenderdeket a bíróságok függetlensége kapcsán, és kimondta azt, hogy meghatározó szerepel kell rendelkezni a bírói önkormányzatoknak.

[00:26:34]Ugye a jelenlegi kúriai elnök és az Országos bírósági hivatal elnökét nem úgy választották meg, hogy a bírói önkormányzatnak bármilyen szava lehetett volna.

[00:26:44]Sőt, hát ugye Varga Zsé András esetén kifejezetten ellenezte a bíróság olcországos bírói tanács a megválasztását.

[00:26:55]Tehát ott vannak olyan közjogi tisségek, ahol normákba ütközik.

[00:26:58]A a az ottani eltávolításra viszont árnyékot vet, hogy politikai alapon is tisztogatnak, például a köztársasági elnök esetén, tehát ott nincsenek jogállamisági és közjogi normák.

[00:27:11]És ugye a következő probléma, hogy valamit be akarnak vezetni, amiről most, amikor beszélgetünk, nem tudunk, mert még nem jelent meg az az alkotmánymódosító tervezet, amit a miniszterelnök előrevetített, hogy ez most csak erre a ciklusra vonatkozik, vagy a helyükre kerülő embereket is bármikor le lehet váltani.

[00:27:38]És most egyébként akármit mond a jogszabálytervezet, azzal, hogy ezt megteszik, azzal egyértelművé teszik, hogy ezt bármikor a jövőben meg lehet tenni.

[00:27:46]Tehát a az igazi veszély, és ugye ezt szeretném itt tisztázni, én nekem nem súlyog Tamásért fáj a szívem.

[00:27:54]Emberileg szerintem nem érdemli meg, amit kap, de ha valaki haragszik rá, haragudjon nekem ez nem fűződik ez érdekem.

[00:28:02]Na, az én problémám az, hogy a helyében lépő köztársasági elnök is jól teszi, ha minden reggel megnézi majd a az interneten, hogy nem csinált-e olyat, vagy nem szolgáltatott-e okot arra, hogy két képviselő benyújtson egy indítványt, és azt mondja, hogy a köztársasági elnök jövő héttől nem töltheti be a pozícióját.

[00:28:26]És ugyanez vonatkozik a új kúria elnökére és az Újbírósági hivatal elnökére, az Új ÁS elnökre és mindenkire, akiket itt felsoroltak.

[00:28:35]Tehát ha egyszer ezt megteszik, akkor ezzel egy jog alkotmányos precedenst teremtenek, amely precedenst a jövőben is lehet tenni.

[00:28:45]Ugye a Fidesz azt aratja, amit elvetett.

[00:28:48]Látjuk azt, hogy naponta háromszor verik a fejéhez a Baka András ügyet.

[00:28:53]És azt mondják, hogy hát ha ők megtehették Baka Andrással, akkor mi is megtehetjük a köztársasági elnökkel és bárki mással.

[00:29:00]És ha most a Tiszatöbbség megteszi, hogy leváltja ezeket a független szereplőket, akkor a Tiszatöbbség két év múlva vagy két hét múlva ugyanúgy leválthatja a helyükre kerülőket, és ha a Tisza többség nem váltja őket le, akkor a következő, vagy az azt követő, vagy a 16 év múlva esedékes választásnál takarítják ki ugyanígy azokat a közjogi tissviselőket.

[00:29:23]Tehát itt ugye az az állítás, hogy a mostani kéth az felülír minden korábbi kétharmadot, az nagyon nehezen aláttámasztható.

[00:29:31]Ugye amikor a Fidesz kétharmad birtokába megtett olyanokat, amiket nem tett, nem le nem lett volna szabad megtenni, akkor aláta ezzel az alkotmányos intézményrendszert, és ha a Tisza ugyanezt teszi, ő is ugyanúgy alá fogja ásni, és hát tulajdonképpen alkotmányosan a fékek és az ellensúlyok rendszerét alapjaiban rengeti meg.

[00:29:57]Csak két mondat még ehhez a kérdéshez.

[00:30:00]Politikailag, hogy lehet ebből jól kijönni?

[00:30:02]Tehát ha én úgy nyerem meg a választást, hogy én egyébként hetente háromszor elmondom, hogy ezeket az embereket, ha odakerülök, le fogom váltani, meg fogom szüntetni ezt a rendszert, rendszerváltozást fogok létrehozni mindent, és akkor itt sorolhatnám az ígéreteket.

[00:30:16]Aztán megnyerem a választásokat.

[00:30:17]Ezt elmondom a választások éjszakáján is, hogy ezt meg lesz csinálva.

[00:30:21]És utána beleütközök ugyan ilyen kérdésekbe, amelyekben lehet, hogy Magyar Péter maga is jogászként egyébként tisztában van bizonyos ö részeivel ezeknek a kérdéseknek.

[00:30:34]Reméljük.

[00:30:34]De hogy mégis politikai ö tehát a politikai szinten lehet-e ebből visszatáncolni?

[00:30:42]Lehet-e azt mondani, hogy hát én fölszólítottam, nem mondott le, hát akkor mindegy, ez van, és akkor így megyünk tovább.

[00:30:49]Ugye én azt gondolom, hogy nem szabad, vagy nem volt helyes felszólítani azokat, akiket nem lett volna szabad eltávolítani.

[00:30:54]Tehát indokolt lett volna csak azokról beszélni, ahol vannak alkotmányos érvek.

[00:30:58]A probléma ebben az, hogy ha most azt mondjuk, hogy a többség akarata mindent felülír, lehet így is létezni, csak az a probléma, hogy akkor ne mondjuk azt, hogy ez a jogállam, mert a jogállam éppen az, hogy a többség akaratának vannak korlátai, és egy miniszterelnök nem tehet olyan nyilatkozatot, amit a jogállamban nem tud ő végrehajtani.

[00:31:25]például nem teheti meg azt a nyilxkozatot, hogy XY-t bűnösnek nyilvánítja, mielőtt a bíróság megállapítaná a bűnösségét, mert akkor akkor ha így van, hogy hát megígérte, hogy mindenki börtönbe megy, akkor börtönbe kell men, akkor elfogadunk egy törvényt, hogy XY öt évig börtönbe kerül.

[00:31:43]De hát nem véletlenül a hatalmi ágak megválasztása az a többség akaratának korlátott szab.

[00:31:48]És ugye az a fajta retorika, amely azt állítja, hogy a többség akaratának nincsen korlátja, az a retorika szembegy a jogállamisági érverendszerrel.

[00:32:03]Ugye az előző ciklusban, az elmúltő 15 évben az volt az állítás, hogy ugye felszámolták a jogállamot, de ugye az ellenzéki narratíva az volt, hogy már megszűnt a jogállam.

[00:32:16]Ennek mindig ellentmondtak a civil szervezetek jogállamisági jelentései, amik a régóta megszűnt jogállamról azt mondták, hogy tovább romlott.

[00:32:24]Tehát ők maguk is elismerték, hogy azért a jogállamiság nem számolódott fel az elmúlt időszakban.

[00:32:31]Szerintem a bíróságok korrektül ellátták a feladatukat.

[00:32:36]Szerintem miközben az OBH elnökének a megválasztási módjával voltak és vannak is kritikáim és kifogásaim, és azt gondolom, hogy ott jogállami elveket sértett, ahogy megválasztották az Országos Bírósági Hivatal elnökét, de nem gondolom azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal felszámolta volna a jogállamiságot, vagy része lett volna a jogállamiság felszámolásának.

[00:32:59]És azt gondolom, hogy például a miniszterelnök úrnak az édesanyja helyesen tette, hogy ebben a rendszerben az Országos Bírósági Hivatal halelnökeként dolgozott.

[00:33:08]És szerintem én akkor is ezt mondtam, most is ezt mondtam, a bíróságok az elmúlt 15 évben is függetlenül és pártatlanul ítélkeztek.

[00:33:17]Lehettek ugye ügyvitatható ügyek, különösen a esetleg a közigazgatási bíráskodás tekintetében, de összességében például a bírósági rendszer betöltötte a funkcióját.

[00:33:30]Na most ha azt mondjuk, hogyha egy politikus megígér valamit, akkor ezt akkor is meg kell tennie, hogyha ezzel felrúgja az összes jogállami korlátot, akkor amit létrehozunk, az nem jogállamiság, hanem az a többségnek a többségnek a mindent elsöprő hatalma, amely korlátlan.

[00:33:47]És akkor nem kell azt ígérni, hogy megteremtjük és megerősítjük a jogállamiságot.

[00:33:53]Következő kérdés.

[00:33:53]És hogy a HVG-nek nyilatkozott Magyar Péter miniszterelnök arról, hogy fél év lehet a csatlakozási folyamat az európai ügyészséghez.

[00:33:59]Tehát 2027 elején már működhet ez az ügyészség Magyarország tekintetében is, és a jelenlegi tervek szerint 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat majd.

[00:34:09]Mit jelent ez?

[00:34:12]Ez lenne az egyik kérdésem.

[00:34:12]A másikat gyorsan mellé csatolnám, ugye jönnek létre a parlamenti vizsgáló bizottságok, amelyek esetében, ha jól tudom, olyan módosításokra fog sor kerülni, amely ugye kritikát is szült, merthogy akár elő lehet vezetni azokat, akiket úgymond meghívnak, de nem akarnak elmenni.

[00:34:32]Ez mennyiben inkább már egy rendvédelmi vagy a nyomozóhatóságok és a bíróságok működésére hasonlító úgymond intézkedés volna?

[00:34:39]És mi a véleményed erről?

[00:34:42]Tehát helyesen egy parlamenti vizsgáló bizottságban úgy viselkedni, mintogyha egy igazságszolgáltatásban történő bírósági meghallgatásról lenne szó.

[00:34:54]Hogy kezdem ezzel az utóbbval, a parlamenti bizottságokkal.

[00:34:56]Ö a 1994-ben, amikor ugye az első nagy kormányváltás megtörtént, én voltam az elnöke annak a bizottságnak, amely az új házszabályt kidolgozta, és ehhez kérdeztünk nem meg beszereztünk nemzetközi tapasztalatokat is.

[00:35:12]És ebben a kérdésben, amit említettél, kétféle tapasztalat létezett.

[00:35:16]Az egyik ez a nagyon erőteljes kikényszerítési joga a bíró bizottságoknak, tehát hogy idézést bocsáthatnak ki, kötelező a megjelenés, kötelező a vallomástétel, kötelező az igazmondás, hogy hamisan lehet tanúskodni a parlamenti vizsgálóbizottság vagy parlamenti bizottság előtt.

[00:35:41]Ugye ezt látjuk az amerikai példában is.

[00:35:43]Hát ugye nemrég akik figyelték a külpolitikát, ugye Steve Bennon, a Trump korábbi munkatársa ugye rövidebb börtönbüntetést is kapott, mert nem volt hajlandó egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt vallomást tenni olyan információkról, amiről ő azt gondolta, hogy arra arra titoktartási kötelezettség terheli.

[00:36:05]Tehát ez az egyik modell.

[00:36:07]A másik modell az, ahol a parlament tekintélye önmagában és a nyilvánosság ereje önmagában kikényszeríti azt, hogy hogy megjelenjenek az emberek a parlamenti bizottság előtt, és a legjobb tudásuk szerint nyilatkozzanak.

[00:36:20]Ugye akkor mi ezt megfontoltuk 94-ben, és úgy döntöttünk, hogy inkább ezt az utóbbi utat járjuk.

[00:36:27]Nem nem írunk elő olyan szabályokat, amik a bíróságnál, vagy a rendőrségnél, vagy a hatóságoknál léteznek.

[00:36:37]de lehet járni a másik utat is.

[00:36:37]Tehát én ezt nem tartom önmagában problémásnak.

[00:36:42]Nyilvánvaló, hogy a parlamenti az országgyűlési törvényben kell ezt szabályozni.

[00:36:47]Ugye mi annak idején úgy döntöttünk, hogy házszabály az egy határozat, ami csak a parlamenti képviselőkre kötelező, és a külsősökre nem.

[00:36:56]Tehát az egy országgyűlési határozattal nem lehet állampolgárok számára kötelezettséget meghozni.

[00:37:00]Ugye azóta a Fidesz az országgyűlési törvénnyel túllépett ezen.

[00:37:04]Tehát ha az országgyűlési törvénybe beleraknak olyan passzusokat, amik ugye az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartják, az önvádra kötelezés tilalmát, ami alaptörvényben rögzített jog, hogy senki nem kötelezettő arra, hogy önmagát terhelő vallomás te legyen.

[00:37:22]Senkin mindenki megtagadhatja a vallomást olyan kérdésben, amivel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

[00:37:33]hogy azok a mentességek, amik a büntetőeljárásban megilletik például a büntető ügyekben eljáró ügyvédeket, vagy ugye a gyónási titok vonatkozásában a lelkészeket, vagy a titokazdákat, vagy hát mondjuk meg minősített adat birtokában lévő személyeket.

[00:37:49]Sajtó esetében ugye a büntetőeljárásban is az újságírók megtagadhatják a választ az információ forrásukra vonatkozóan.

[00:37:58]Tehát ha ezeket a garanciákat átemelik a parlamenti törvénybe, és valamilyen garanciát teremtenek a személyiségi jogok tiszteletére is, mert mert ugye egy bírósági eljárásban, ha tanút jelenik meg valaki, aki nem közszereplő, akkor mondhatja azt, hogy nem járul hozzá, hogy az ő neve és az arcképe nyilvánosságra kerüljön.

[00:38:22]Egy parlamenti meghallgatásnál ugye ezek a személyiségi jogok megsérülhetnek, mert ezek ugye nyilvános ülések és harccal, képpel is megjelenhetnek olyan személyek, akik egyébként nem közszereplők.

[00:38:35]Tehát ezeket a kérdéseket, ha megnyugtatóan rendezik, akkor ez működni fog.

[00:38:39]Ami a a ami az európai ügyészséget illeti, ugye azt gondolom, hogy elég komoly illúziók fűződnek ehhez a szervezethez.

[00:38:46]Én többször elmondtam, hogy az európai ügyészség nem a nemzeti ügyészség és a nemzeti igazságszolgáltatás képességeit pótolja, hanem a hajlandóságát.

[00:38:58]Tehát azért kellett létrehozni európai országok együttműködésében ezt a szervezetet, mert mert úgy ítélték meg, különösen a az unióba sokat befizető nagy országok, hogy a kisebb országok, akik inkább kivesznek az unió kasszájából, mint betesznek, nem megfelelően bánnak ezekkel a pénzekkel.

[00:39:24]Ugye ezt nem Magyarországra szabták ezt a szervezetet.

[00:39:28]Súlyos problémák voltak.

[00:39:28]Olaszország, Spanyolország Málta és sorolhatnám még Görögországban az Európai Uniós pénzek felhasználásával, és a nemzeti ügyészségek és bíróságok nem voltak elég aktívak, hogy feltárják.

[00:39:45]A magyar ügyészség minden olyan ügyet, amely még nem évült el, teljes erővel feltárhat.

[00:39:50]Ehhez az európai ügyészség túl sok mindent hozzá tud tenni nem fog tudni.

[00:39:56]Tehát én nem feltételezem azt, hogy az európai ügyészség el tud járni olyan ügyben 2021-ben, amiben a magyar ügyészség nem tudna eljárni.

[00:40:07]Tehát az alapkérdés az, hogy miért van szükség az európai ügyészségre, ha egyszer a magyar ügyészség is ellátja a feladatát.

[00:40:13]Az európai ügyészségre akkor volt szükség, amikor az volt az állítás, hogy a magyar ügyészség Polt Péter vezetése alatt nem jár el olyan ügyekben, ahol el kellene járni.

[00:40:27]Tehát én a én ezt nem tartanám különösebben problémásnak.

[00:40:31]Azt sokszor elmondtam, hogy az európai ügyészséghez csatlakozás ugyanúgy, mint az európai, mint a a nemzetközi büntetőbírósághoz csatlakozás, az a szuverenitás lényeges pontjairól való lemondást jelenti, de nyilván a globalista többség számára ez nem okoz problémát.

[00:40:50]Két gyors témát hagy hozzak még be.

[00:40:53]Itt a szívhangrendelettel kapcsolatban alakult ki tegnap egy vita a parlamenten belül.

[00:40:58]Ugye a KDNP-s képviselő kérdezte meg Hegedűs Zsoltot, aki a parlamenti meghallgatásán is úgy nyilatkozott ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amit szerettek volna tisztázni itt a parlament nyilvánossága előtt is, hogy konkrétan mire gondolt.

[00:41:12]Ugye Hegedű Zsolt az új egészségügyi miniszter egy most ezt gyorsan akartam szívtelen szív szívhangrendeletnek minősítette ezt a rendeletet és hát az elmondásaiból nekem úgy tűnt vagy hát a válaszából nekem úgy tűnt hogy ők nem is feltétlenül tartanák meg ezt a fajta rendeletet a magyar egészségügyi szokásban mit gondolsz erről a kérdésről és majd lesz még egy ilyen világnézettel összefüggő kérdés Em, ugye egy új medián közvéleménykutatásra hivatkozva, mert ahogy beszéltünk róla, ugye kéthad fényében mindent, bármit, és még azon felül is meg lehet tenni dolgokat és hát a közhangulat számomra azt mutatja, hogy most amit a Tisza teszt, vagy a Tisz politikusai tesznek, azzal kapcsolatban van egy nagyon nagy fokú remény és elfogadás, és majd erre kitérnék a következő kérdésnél is, de maradva itt, te mit gondolsz a erről a vitáról?

[00:42:12]hangrendelet nagyon jól rávilágít egy olyan kérdésre, ami a az alaptörvényről vagy a leendő konszenzusos alkotmánnyal kapcsolatban egy alapkérdés.

[00:42:23]Lehet-e a magzati életvédelmek ügyében konszenzusos megoldást találni?

[00:42:29]Az én válaszom az, hogy szerintem nem.

[00:42:31]És nagyon sok más kérdésben sem.

[00:42:34]Vagy az egyik értékrendet valljuk, vagy a másikat ér valljuk.

[00:42:37]Ugye az előző 16 évben a kormánytöbbség azt mondta, hogy az alaptörvényben szerepeljen az, hogy a magzati életet a fogantatástól kezdve megilleti az élethez való jog.

[00:42:56]Ugye a miniszter úr a parlamenti megszólalásában is már én csak az összefoglalót láttam, meg egy rövid videót, ami ami azt mutatta, hogy elég heves érzelmek kísérték ezt a vitát, de nem akarok ebbe válást foglalni, mert nem tudom, hogy mi váltotta ki az érzelmeket.

[00:43:14]Ugye ő azt mondta, hogy a szakmai szakmát nem kérdezték meg ebben a kérdésben, tehát a szülésznő gyógyász szakmát.

[00:43:24]Ö tisztelem a szülésznőgyógyász szakmát, de az előfeltevésem, hogy a szülész nőgyógyász szakma 90 plus%-a azt gondolja, hogy a magzat eltávolítása az anya méhéből az egy szövetnek az eltávolítása.

[00:43:46]egy méhből semmilyen morális vagy egyéb tartalma nincsen.

[00:43:56]Ugye azért azt látjuk, hogy 2010 óta a művi mest ugye művi terhesség megszakításoknak a száma lényegesen lecsökkent Magyarországon.

[00:44:07]Ugye a magzat, tehát ez a szívhang rendelet, ez csak 2022 óta volna.

[00:44:11]A miniszter úr azt mondta, hogy nem kimutatható.

[00:44:16]hogy ez tényleg változtatott.

[00:44:16]Én magam legalább négy-öt konkrét esetet ismerek, ahol ahol ennek hatására változtatott meg anya döntést.

[00:44:26]És és ha öt életet megmentettünk, azért az orvosok, amikor felnőtt életéről van szó, sem időt, sem energiát, sem forrást nem kimélnek, hogy megmentsék az életet.

[00:44:37]Tehát ha csak azt az öt életet sikerült megmenteni, amiről én tudok, már lehet, hogy megérte ezeket megmenteni.

[00:44:41]Tehát, hogy mondjam, az a szakma, amely nem lát semmilyen problémát abban, hogyha hogy elvegyék a még magzatokat, azok a nők, akik ugye egy egyik kedves Szent Pál akadémiás hallgatóm, Ferenci Noémi kutatta ezt, hogy hogy ugyan a mesterséges terhességmegszakítások száma Magyarországon csökkent, de közben láthatóan megnőtt az érdeklődés Ausztriában a magánklinikákon a ezek a magánklinikák magyarul hirdetik magukat magyar közönségnek.

[00:45:19]Tehát nők hajlandók sok pénzt fizetni és elmenni Ausztriába, csak azért, hogy ne hallgassák meg, ne kelljen meghallgatni a szívhangot.

[00:45:28]Ugyancsak megnőtt az érdeklődés az online kapható abortusz tabletták iránt, amit ugye Magyarországon gyógyszertárban úgy tudom, hogy nem árusítanak, vagy csak orvosi rendelvényre, de interneten nyugodtan meg lehet rendelni.

[00:45:42]Ez nem reklám, hanem csak tehát ez a jelenség, hogy emberek hajlandók a saját életüket is kockáztatni, tehát orvos nélkül bevenni ilyen tablettát, kitéve magukat esetleges szövedményeknek, csak azért, hogy ne kelljen meghallgatni a szívhangot.

[00:45:57]Tehát én azt gondolom, hogy a ebben az ügyben, tudom, hogy ezen sokan felháborodnak, de ebben az ügyben hát a magzatokat senki nem hallgatja meg, csak azokat hallgatja meg, akik a művi meghattesség megszakításokat végzik.

[00:46:12]Ez egy kicsit olyan, mintha a farkasoktól kérdeznénk meg azt, hogy a bárányús az egészséges-e vagy sem.

[00:46:15]Tehát ugye őnekik a egyszerűen én nem én nem várható el egy olyan orvostól, aki a az abortuszt ugyanolyan ért ugyanolyan típusú beavatkozásnak tartja, mint egy szemölcs eltávolítását, vagy egy vakbél eltávolítását.

[00:46:36]Nem várható el, hogy azon az alapon közelítsen, ahogy azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy a magzati élet védelemre szorul.

[00:46:42]Ebben a kérdésben vagy az egyik oldal mellett, vagy a másik oldal mellett foglal állást az állam.

[00:46:50]Eddig inkább a magzatok mellett foglalt állást, és ez a rendelet is ezt szolgálja.

[00:46:56]A másik megoldás pedig inkább azok mellett foglalállást, akik nem tekintik életnek a magzati életet.

[00:47:01]Ö és valószínűleg ez a lakosságnak a többsége, hiszen ö gyakorlatilag a mai világban hát jóformán nem lenne szükség arra, ha ha megfelelően védekeznének emberek, hogy hogy terhességmegszakítást hajtsanak végre.

[00:47:25]A ugye a másik, tehát ennyit tudnék erről mondani.

[00:47:28]Valószínűleg, ha a szakmát megkérdezik, a szakma azt mondja, hogy hogy nem jó ez a szívhangrendelet.

[00:47:34]Jobb, hogyha nem traumatizáljuk az anyákat, hanem hagyjuk, hogy hogy szabadon véget vessenek.

[00:47:41]Azt már ugye lelkészként látom, hogy akár tetszik ez, akár nem.

[00:47:46]A kívülállóknak egy nagyon sok emberrel találkozunk az évtizedek során.

[00:47:53]Aki ilyen beavatkozáson átesett, az mind hosszú éveekre, évtizedekre traumatizálódik, akármennyire is felmenti magát.

[00:48:03]Ezek a beavatkozások nem akkor, nem a következő héten, nem a következő évben, hanem hosszú távon jelentenek lelki problémákat.

[00:48:12]De ugye ezt sok-sok 100 vagy sok 1000er ember esetében láthattuk, mert ugye Magyarországon különösen egy bizonyos korosztályban, az idősebb korosztályban hát még nem ugye most évente 20000 terhesség megszakítás történik, de volt olyan időszak, amikor ez a 100zret is jócskán meghaladta.

[00:48:36]Van egy másik kényes kérdés.

[00:48:36]Ugye a Medián Friss közvélemény kutatása jött ki, azt hiszem pont a tegnapi nap folyamán tették nyilvánossá.

[00:48:43]57%-a a magyaroknak a többsége visszavonná az elmúlt években elfogadott LMBT emberek jogait korlátozó rendelkezéseket, mint a például a gyermekvédelmi törvényt, illetve van még itt ugye egy-két ilyen, mint a transztnevű embereknek a névváltoztatás tilalma, LMBT gyűléseknek a tiltása satöbbi, satöbbi.

[00:49:03]Na most ezzel kapcsolatban igazából azt szeretném csak kérdezni, hogy ugye volt itt olyan népszavazás is, amely részben vonatkozott hasonló kérdésekre, hogy a gyerekeknek ez a fajta érzékenyítésével mennyire ért egyet a magyar társadalom, ott azért a többség úgy nyilatkozott, hogy nem ért ezzel egyet, és hogy az iskolákban, óvodákban nincs helye az ilyen fajta tartalmaknak.

[00:49:24]Na most történik egy politikai kurzusváltás és és mennyiben látható az egy ilyen társadalmi folyamat, hogy ebben az esetben akiknek mondjuk ezek a világnézeti kérdések, és ez vonatkozik ugye az első az előbb tárgyaltra is, nem úgymond egy belső értékrend alapján meghatározott válaszuk van erre, hanem igazából egy ilyen trend, egy ilyen haladjunk az árral, a többséggel című történet, akkor ennyiben meg vagy ennyire meg tud változni ezzel kapcsolatban a közhangulat és a vélemény.

[00:49:57]Hát ugye a közhangulat nem magától változik, hanem folyamatosan történik a kultúrán keresztül a közhangulat és a társadalmi megítélés változtatása.

[00:50:07]Ugye ha valaki csak megnézi az elmúlt évek oszká díjas filmjeit, hogy hány százalékban ö tehát gyígynertesek mekkora százalékában volt abszolút pozitívan beállítva a gender vagy az LMBTK tartalom.

[00:50:24]Ugye az Egyesült Államokban kongresszusi bizottság tette szóvá azt, hogy hogy ugye a Netflix műsoroknak egy nagyon nagy százaléka direkt vagy rejtett LMBTK propagandát folytat.

[00:50:42]Ha egy mondat erejéig visszatérhetnék a vizsgálóbizottságokra, mert ott kit ki kimarad.

[00:50:46]Én a vizsgálóbizottságokat önmagában nagyon jó dolognak tartom, hogy a parlament lássa el ezt a funkcióját az előző 15 évben.

[00:50:55]Ez nem volt.

[00:50:55]A parlament tekintéje, a politika tekintélye sokat javulhat, hogyha ezek normálisak.

[00:51:00]És ugye az első lépés pozitív, ugye, hogy ne ne csak kritikát mondjak, hogy ezekbe a bizottságokban három kormánypárti három ellenzéki tag van, legalábbis abba az előterjesztésben, amit én láttam.

[00:51:13]Tehát ezek parításos bizottságok, ahol egymást is meg kellene győzni.

[00:51:16]Tehát nem többségé nem a többség dönt az igazság mellett, hanem valahogy meg kell győzni egymást a tények tekintetébe.

[00:51:23]De visszatérve tehát, hogy hogy a a nyilvánvalóan a kultúra az közvetít bizonyos értékrendet, és az emberek többsége kultúrafogyasztóként átveszi ezt az értékrendet.

[00:51:37]A a számomra a probléma az, hogy bizonyos jogokat úgy állítanak be, mintha ezek a jogok abszolút és korlátozhatatlan jogok lennének, és nem vesznek tudomást arról, hogy az egyik joggal szemben ott van egy másik jog.

[00:51:52]Ezt lehet mondani a magzati életvédelme kapcsán is.

[00:51:54]Ugye az anyának a testével való önrendelkezési jogával szemben ott van a magzat élethez való joga.

[00:52:02]Az államnak választani kell, hogy a kettő közül melyiket támogatja.

[00:52:04]A népszerűbb az biztos, hogy az any joga, mert ő ki tudja fejezni a véleményét, meg szavaz a magzat meg hát ha nem születik meg, soha nem derül ki, hogy mi lett volna, hogyha megszületik.

[00:52:15]Vagy ugyanez ugye az LMBTQ érzékenyítés, ugye az egyik oldalon ott vannak azok a civil szervezetek, szerveződések, amelyek fontos ügynek tartják, hogy a saját erkölcsi értékrendüket ö népszerűsítsék, és bemenjenek az óvodákba, bemenjenek az iskolákba, és elmagyarázzák a gyerekeknek, hogy semmi probléma nincs azzal, hogyha valaki rájön arra, hogy ő nem is fiú, hanem lány, vagy nem is lány, hanem fiú.

[00:52:45]És hogyha erre rájönne, akkor ők szívesen segítenek nekik.

[00:52:51]De óvodás körban nem átműtés, ahogy a miniszterasszony szóvá tette, hanem hanem a ugye a pubertás kor előtt a horpont kezelések, amik megakadályozzák.

[00:53:02]Na most ezzel a ő jogukkal szemben ott van a szülőknek a joga, meg a nagyszülőknek a joga, meg a gyermekeknek a joga, akiket akik ugye gyermekeket arra vesznek rá, hogy változtassák meg a nemet.

[00:53:16]És a ugye azt mondják, hogy aki ezt korlátozza ezt a jogukat a és aki ö meg akarja fosztani ettől a lehetőségtől a gyerekeket, az az jogot sért.

[00:53:30]De hát ott vannak a szülőknek, nagyszülőknek, a testvéreknek satöbbinek, meg magának a gyerekeknek a jogai.

[00:53:38]Miért?

[00:53:38]Mi indokolja azt, hogy az LMBTQ csoport joga az magasabb rendű, mint a mint azoknak, akik ezzel szembe kerülnek?

[00:53:49]Ugye pont a te műsorodban beszélgettünk annak idején a Pride betiltásáról, ahol az én ugye elmondtam, hogy ugye azért ez egy nagyon ellentmondásos rendelkezés, de azért itt se felejtsük el.

[00:53:59]Itt nem arról van szó, hogy vannak a a Pride résztve venni akaróknak a jogai, akiket megakadályozunk a szabadságukban, hanem van egyik oldalon a Prideon résztvevők jogai, és vannak, akik ezt nem akarják látni, nem akarnak ebben részt venni.

[00:54:14]A ugye ugyanez vonatkozik egyébként a Love Paradra is, tehát ez nem csak a homoszexuálisok ellen szól.

[00:54:21]Tehát ha valaki egy olyan helyen lakik, ahol ahol heteroszexuális szexualitást mutatnak be kihívó módon, az is mondhatja, hogy én ezt nem akarom látni, és miért nekem kelljen elmennem az otthonomból, miért nem mennek ők be a stadionba, és miért nem tartják ott meg, ahol csak azok vesznek rajta részt, akik Na most itt azt állítani, hogy az a jog, hogy valaki kimenjen és a szexualitását látványosan ünnepelje, akár homos sexuális, akár heteroszexuális szexualitását, hogy ez a jog, ez teljes mértékben felülírja mindenki másnak a jogát ahhoz, aki ezt nem akarja látni, nem akar ennek tanúja lenni, nem akar részt venni ebben, nem akarja, hogy a gyerekei ezzel szembesüljenek.

[00:55:08]Aki szeretné, ha gyerekeinek a szexuális nevelése, az nem a tanárokon adott esetben ö civil szervezeteken keresztül történne, hanem hogyan ő ő lenne őneki lenne ennem ebben meghatározó szerepe.

[00:55:25]És ugye azt, hogy ha valaki el akarja vinni a gyerekét egy civil szervezetnek a szexuális felvilágosító programjára, vigye el, de a kötelező oktatásnak ne tegyék részébe.

[00:55:36]Tehát lehessen, legyen meg a szabadsága annak, aki ezt nem akarja, és legyen meg a szabadsága annak is, aki akarja.

[00:55:44]De most az az érvelés az az, hogy aki akarja, annak a szabadsága az felülírja mindenki másnak a szabadságát.

[00:55:51]És ez szerintem nem teljesen logikus, és nem teljesen igazságos.

[00:55:58]Nagyon szépen köszönöm Hakpéternek, hogy eljött és tudtunk ezekről a kérdésekről beszélni.

[00:56:02]Ennyi fért bele.

[00:56:02]Bár még lett volna miről, de nagyon köszönöm, hogy ezekre sort tudtunk keríteni.

[00:56:07]Én köszönöm a lehetőséget.