Ukrán műveleti területté vált Európa? - Kosztur András

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket, és megkérek minden kedves hallgatót, aki rendszeresen néz bennünket, fogyasztja a tartalmainkat, de még nem iratkozott fel, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:10]Illetve ha tetszik, akkor lájkolják a videót és kommenteljenek bátran.

[00:00:12]Nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm Kosztur Andrást történészt, akinek szintén föl lehet iratkozni a Subst csatornájára.

[00:00:20]Sok sikert kívánunk ehhez a vállalkozáshoz, illetve akik szeretik Andrásnak az elemzéseit, azok pedig ott meg fogják találni.

[00:00:27]Köszöntelek szeretettel.

[00:00:30]Szervusz.

[00:00:30]Én is köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:32]Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban szeretnélek kérdezni elsősorban, de aztán még Iránra is örülnék, hogyha sor kerülne, illetve egy-két olyan globális folyamatról is kérdeznélek, ami így a háborúkat érinti, meg a nemzetközi politikát.

[00:00:44]De kezdjük akkor az orosz-ukrán háborúval.

[00:00:45]A legfrissebb hírek is arról szólnak, hogy nagyvárosok vannak légi támadás alatt.

[00:00:49]Ugye egyrészt Oroszország is támadja Ukrajna nagyvárosait, illetve az orosz nagyvárosok, mondjuk például pont Moszkva is kap a dróntámadásokból.

[00:01:03]Hallottam olyan elemzést, miszerint a szárazföldről, ami ugye ezt a hosszú frontvonalat jelenti, amelynek az elemzésébe azért vannak olyanok, akik nagyon alapossággal, részletességgel bele tudnak menni, hogy erről a figyelem teljesen elterelődött a nagyvárosoknak a légitámadásai felé, és hogy jóformán ebben a háborúban létre is jött egyfajta stratégiai váltás, tehát hogy ez egy szándékos fordulat úgymond a szárazföldről ebbe az irányba Mit gondolsz erről?

[00:01:35]Én nem gondolom, hogy teljes egészében külön lehetne a kettőt választani, és hogy mondjuk akármelyiket feltétlenül lehetne priorizálni a másikkal szemben.

[00:01:43]Itt azért tehát nyilván látványosabb a a légiháború, tehát a rakéták és drónok, amelyek ugye becsapódnak ugye általában még mai napig is lakott nagyvárosok kellős közepén, ugye ezeket nagyon sokan videóra is veszik.

[00:02:02]Aztán ezek felkerülnek az internetre.

[00:02:06]Ezek ugye nagy mennyiségben érkeznek, tehát több 100-as nagyságrendben, tehát rengetegen látják őket akár egy sorozatban, egymás után.

[00:02:11]Tehát ez mindenféleképpen egy látványos része a háborúnak, mégogyha nyilván tragikusan látványos is, de de alapvetően egy jobban fel magára hí vonzza a figyelmet, mint ugye a a frontnak a a a darálója, ami ugye folyamatosan zajlik napról napra, és nagyon gyakran ugye aprócska településekéret folytatott akár több 100 napos küzdelmekben valósul meg.

[00:02:40]De ettől függetlenül azért a a szárazföldi eseményeknek a jelentőségét én nem nem írnám le.

[00:02:47]Nyilván most ugye persze annyiból is csökkenhetett ez, meg annyiból is kisebb a figyelem, hogy nagyon minimális változások vannak.

[00:02:54]Ugye mindkét fél azt mondja, hogy alapvetően ő van valamekkora fölényben, és több területet foglal el, mint a másik.

[00:03:00]Ugye most az utóbbi hírek már arról szólnak, hogy Oroszország nagy több területet veszít, mint amennyit el tud foglalni, de azért ugye ezt árnyalja az a a az a tény, hogy óriási szürke zóna alakult ki a frontvonal mentén.

[00:03:16]Tehát van egy nagyjából 10-20 km-es sáv, ami tulajdonképpen a senkié.

[00:03:20]Mind a két országnak vannak ott csapatai, állásai, kis pozíciói, amiket bevettek.

[00:03:26]ezeket a területeket valójában egyik fér sem uralja, hanem a drónok uralják, és a drónok háborúja zajlik ezeken a területeken.

[00:03:35]Ez egy óriási kiterjedésül vezet, hogyha a hosszú, tehát több mint 1000 km-es frontszakaszt nézzük, akkor ez egy óriási terület és nyilván ezeken belül valójában azt, hogy ki ural és ki nem ural egy adott területet nagyon nehéz megállapítani.

[00:03:48]Tehát ezek a számok, amelyek így nagyon pontosan négyet kilométerre akarják mondani, hogy éppen ki mennyit haladt, ezek bizonyos szempontból indikátornak jók, de azért azért annyira mégsem pontosak és megbízhatóak, tehát nem feltétlenül rajzolják ki nagyon a képet, tehát egy tendenciát láthatunk belőle, ami most nyilvánvalóan az orosz előrehaladásnak a újabb lelassulása, viszont nagyon pontosan nem tudja megmondani, hogy valójában ki áll feltétlenül jobban.

[00:04:19]ban de ettől függetlenül fontos ugye a a szárazföldi harcnak az állása is és hiszen az oroszoknak az egyik fő követelése is éppen erre vonatkozik ugye a Donbasnak a feladása ukrán részről és ugye annak az elfoglalása jelenti jelenleg az egyik fő célt orosz részről tehát és hát valójában ott tud igazán kimerülni az ukrán hadsereg tehát azt látszik hogy tehát inkább még mindig a légiháború az, ami ami valójában talán másodlagos és inkább kiegészítő jellegű a a tényleges harctéri cselekményekhez képest, hiszen ott tud a harctéren tud igazán érvényesülni az orosz fölény.

[00:05:04]Annak ellenére, hogy egyébként orosz fölény van a légi háborúban is, de de ezek a kis pontszerű csapások, ezek nem tudnak akkora előnyhöz jelenteni Oroszország számára, ami önmagában eldönteni a háborút.

[00:05:18]Ugye akkor lenne döntőjelentősége a a légiháborúnak, hogyha Oroszország teljes fölényre tudna szertenni Ukrajna fölött, majd rá mondva az ukrán légvédelem teljes egészében kiiktatódna, megsemmisülne, elfogyna és Oroszország szabadon berepülhetne Ukrajna területe fölé, és mondjuk azokat a több 100 kg-s bombákat, amit a repülőgépekről le tudnak dobni a frontvonal mentén az ukrán állásokra, azokat akár az ukrán városok elős közepén is le tudnák dobni.

[00:05:46]Ettől nagyon messze állunk.

[00:05:46]Tehát ezért az ukrán légvédelem még áll, és ugye nagyon veszélyes lenne ilyen mélyen behatolni az ukrán légtérbe az orosz gépek részéről.

[00:05:53]Addig amíg nincs ilyen, addig a légiháború az kiegészítő jellegű marad szerintem a szárazföldi harcokhoz képest.

[00:06:00]Még akkor is, hogyha nagyobb figyelmet kap, és még akkor is, hogyha természetesen ugye a a nagyobb tömeget, tehát ugye a háttország lakosságát, az sokkal inkább érinti, mint mints sem az, ami a harcéren történik.

[00:06:11]Abban lehet már mérleget vonni, hogy az értenek a légiháborúnak azok a részei, amit említettél is, ami a hátországot érinti, infrastruktúrális létesítményeket érint, akár ugye látjuk, hogy orosz olajfinomítókat támad Ukrajna most már lassan, ha jól mondom, talán most már lassan egy éve lesz annak, ha jól gondolom, akkor tavaly nyáron kezdődött egy ilyen nagyobb kampány, és azóta mondhatni azt, hogy hát kisebb szünetekkel, de folyamatosan tart ez a fajta cél kitűzése Ukrajna ának.

[00:06:40]Tehát, hogy lehet mérleket vonni abban, hogy ebben ki az, aki nagyobb fájdalmat tud okozni a másiknak?

[00:06:49]Hát én azt gondolom, hogy a gyakorlatban nyilván az oroszok azok, akik akik nagyobb fájdalmat tudnak okozni.

[00:06:55]Tehát önmagában a csapásoknak a a méretét is, hogyha nézzük, tehát például a múlt éjszaka az ukránok arról számoltak be, hogy 729 orosz célpont, orosz objektum támadta Ukrajnát.

[00:07:14]Ehhez képest ugye az orosz részről arról számoltak be, hogy 148 drón repült be az orosz légtérbe.

[00:07:18]Tehát ez itt is van egy többszörös különbség van.

[00:07:22]És ugye ez tulajdonképpen folyamatos, tehát mindig mindig jóval több több támadóegységgel tudnak támadni az oroszok.

[00:07:32]És ugye a másik szempont pedig az, hogy amit sokszor el szoktam mondani, hogy az oroszok be tudják lőni Ukrajna teljes területét, tehát kelet-Ukrajnától egészen a az EU-s határokig.

[00:07:44]Ellenben ugyanez nem mondható el ukrán részről, tehát az ukránok is nagyon mélyen be tudnak hatolni.

[00:07:50]Tehát egy ukrajnányi területre, vagy még mélyebben is be tudnak egyébként hatolni a drónjaikkal Oroszország területére.

[00:07:57]Már egészen messzire is eljutottak, tehát a a talán Murmack környékére is, ha jól tudom, elértek már meg az Urálig.

[00:08:10]ami ami nyilván ugye impozáns meg meg elgondolkodtató orosz részről, de ezek alapvetően nagyon pontszerű csapások, nagyon ritkán történik azért, hogy nagyon-nagyon messzire eljutnak.

[00:08:24]Persze mindig egyre mélyebben, egyre több egységgel tudnak ők is támadni, és így egyre több a találat is, de azért ez még mindig inkább kivétel, és valójában az ukrán drónháború még mindig inkább az ukrán határhoz közeli célpontokat tudja effektíven és nagyobb mértékben támadni, ami ugye egy viszonylag szűk övezet az orosz területekhez képest.

[00:08:43]És ugye az orosz hadiiparnak a jelentős része, az orosz kőolajiparnak a jelentős része, és hát a katonai bázisoknak is a jelentős része, az ezen az övezeten túl van.

[00:08:56]És ez ugye azért biztosít egy egy stabilitást Oroszország számra.

[00:09:00]Tehát van egy olyan hátországa, ami nem, vagy csak alig elérhető Ukrajna számára.

[00:09:05]Ugye voltak különböző akciók, mint amikor ugye ilyen elhagyatott kamionokból repkedtek ki a drónok egészen mélyen Oroszországban.

[00:09:15]Nyilván ezeket meg lehet szervezni, ezek szintén látványosak és ugye szintén ugye arra, hogy a a lakosságot elbizonytalanítsák azzal kapcsolatban, hogy a másik fél mire képes és hol csaphat le arra jók meg meglepő károkat tudnak okozni.

[00:09:30]Viszont ugye nyilván, hogyha tehát egy ilyen akciót ugye évekig kell szervezni, egyszer lement és akkor vége van.

[00:09:37]mire újra meg tudja az ember csinálni, nagyon sok időt telik el, nagyon sok erőforrást emészthet fel, és könnyű a nagyon könnyű ugye a lebukni az ilyen nagy szabású szervezet akciók közben is, és főleg, hogyha már volt egyszer egy ilyen, és akkor figyelnek rá jobban.

[00:09:53]Tehát, hogy ezeket nagyon nehéz megismételni, és hogyha nem tudnak ilyen csapásokat folyamatosan végrehajtani, akkor nem tudnak fölénybe se kerülni, hiszen az oroszok viszont két hetente tudnak egy ilyen hullámot indítani Ukrajnával szemben.

[00:10:07]Akkor a drónincidenseknek, vagy vagy a drónháborúnak az incidens részére hadd kérdezzek rá.

[00:10:10]Ugye a balti országokkal kapcsolatban voltak ilyen incidensek, berepülések, légtérsértések, illetve ugye Romániába csapódott be egy drón, egy orosz drón.

[00:10:20]egy lakóházba.

[00:10:24]Ezzel kapcsolatban majd külön beszélnénk a a diplomáciai feszültségről is, ami kialakult Románia és Oroszország között.

[00:10:30]Te hogyan értékeled ezeket az eseteket?

[00:10:33]akár itt a Baltikummal kapcsolatban is érdekes ez, mert fenntart egy folyamatos ilyen fenyegetettségérzést egyébként ezekben az országokban, vagy a a nyugatban, ha lehet ugye ezt így egybe foglalni ezt a fogalmat, mertogy ugye ezek ezek azért mindig azt jelzik, hogy azért itt van mellettünk egy háború.

[00:10:52]Hogyan értékeled ezt?

[00:10:55]akár olyan tekintetben, hogy milyen válaszok érkeznek rá, akár olyan tekintetben, hogy mennyi lehet ebben a szándékossága, a tesztelése ezeknek a területeknek, illetve, hogy hát a drónháborúval együtt eljött az is, hogy azért ezek a akár véletlen incidensek is benne vannak a pakliban.

[00:11:14]Hát ugye ugye eléggé komplex a kérdés, meg eléggé sok oldala van.

[00:11:20]Hogyha most azt nézzük, hogy ezeknek az országoknak a az álláspontja milyen, nyilván egyrészről láthatjuk azt, hogy bizonyos szempontból politikailag hasznosítható ezek, mivel itt alapvetően olyan országokról van szó, akik szeretnék fenntartani ezt a konfliktust.

[00:11:37]Ilyen szempontból ugye hasznosíthatóak ezek a a különböző incidensek, mint amelyek rámutatnak arra, hogy a fenyegetettség itt van.

[00:11:45]Nyilván a baltiak szempontjából az nem szerencsés, hogy ezek a a berepülő drónok, ezek ukránok és nem oroszok.

[00:11:52]hiszen ezt azért még csak meg kell magyarázni a a a saját lakosságok számára is, hogyha az oroszok jelentik a fenyegetést, akkor miért ukrán drónok csapódnak be az országok területén.

[00:12:00]Ilyen szempontból még nyilván nem túl hasznosak ezek a történések.

[00:12:04]Ö Ukrajna Ukrajna esetén látható, hogy ő nekik tulajdonképpen mindegy.

[00:12:12]Ők minden más ország bármiféle érdekeltségére tulajdonképpen eszközként tekintenek a saját céljaik elérése érdekében, és nem különösebben vannak tekintettel arra, hogy egyébként közben kinek milyen károkat okoznak, addig amíg ugye számukra ez ez valamféle nagyon komoly veszélyt nem jelent.

[00:12:27]Tehát látjuk, hogy itt azért nagyon messzire el tudnak menni, és azért ilyen szempontból is veszélyes az, hogy Európa például szó nélkül tűrte az északi áramlatnak a felrobbantását, mert nyilván ezzel valójában egy zöld jelzést adtak az ukránoknak, hogy tulajdonképpen itt mindent szabad.

[00:12:41]Ukrajna egész nyugodtan használhatja műveleti területént tulajdonképpen egész Európát, hogyha az orosz érdekek ellen küzd.

[00:12:48]És ugye ilyen szempontból a járulékos károk azok teljesen másodlagosak.

[00:12:52]Ugye ennek a megnyilvánulása az is, hogy ők szabadon berepülnek a Baltikum fölé.

[00:12:57]Bár ugye itt nyilván ez kérdéses, mert könnyen lehet egyébként, hogy ők orosz területeken mennek alapvetően, és az orosz drónelhárítás az, ami ami kiszorítja ezeket a drónokat az ország területéről.

[00:13:14]Ugye ilyet láttunk például Ukrajna és Belarusz esetében, tehát az oroszoknak a az Ukrna területé felé irányuló drónja, azok ugye rendszeresen kisordolódtóak Belarusz területekre.

[00:13:25]Tehát ugye ha megzavarják ezeknek a drónoknak a a jelét, akkor akkor azok könnyen el tudnak tévedni.

[00:13:33]És nyilván ez ez is benne van a pakliban, de én nem lennék meglep egyébként, hogy az ukránok szándékosan tesztelnék ezeknek az országoknak a a reakcióját azzal kapcsolatban, hogy hogyan lépnek abban az esetben, hogyha az ő területük fölött repülnének át.

[00:13:49]Ugye itt felismerültek olyan hangok, hogy a Balti orszak engednék, vagy nem engednék azt, hogy ez a területüket felhasználják az ukrán drónoknak a a a az át haladására.

[00:13:59]Nyilván most jelenleg az az álláspont, hogy nem nem engednék, ami ugye egy logikus, hiszen azért ki nagy kitettséget jelentene ez több szempontból is.

[00:14:12]Viszont nyilván ez a folyosó ez ez így nyilván hasznos lenne Ukrajna számára.

[00:14:19]Tehát hogyha mondjuk az orosz és a balti országok határai mentén el tudnának lavírozni, akkor ugye Szent Pétervált könnyebben el tudják érni úgy, hogy egyébként az orosz légelhárítás számára elérhetetlenek.

[00:14:31]Hát nem feltétlenül fizikailag, de valószínűleg azért az oroszok nem feltétlenül lőnének be szívesen még most sem a balti államoknak a területére, hogy ukrán drónokat leszedjenek.

[00:14:41]És hogyha a balti országok nem lövik le ezeket, abban az esetben ugye ezek elég könnyen tudnának célt érni.

[00:14:47]Tehát egy viszonylag rövid szakaszon csak Oroszország felé.

[00:14:49]Tehát egy ilyen szempontja is van szerintem ennek.

[00:14:54]És azért az látható, hogy valószínűleg azért sodródnak ki ezek a a drónok balti területre, még hogyha véletlenről is van szó, vagy nagyon közel repülhetnek a a határokhoz.

[00:15:06]Most ugye azért itt itt nyilván figyelembe kell menni, hogy azért talán a balti országok vezetői is tisztában vannak azokkal a kockázatokkal, amikkel a konfrontációnak a nagyon drasztikus fokozása járna.

[00:15:25]Ennek ellenére nem mindig látszik ez például a nyilatkozataikon.

[00:15:29]És nem csak például Kaja Kallasra lehet gondolni, aki aki ugye a leghangosabb ellensége Oroszországnak a az EU biztosok között, de például nemrég a Litván külügyminiszter is eléggé felelőtlen nyilatkozatokat tett, miszerint le kéne rohanni Kaliningrádot meg hasonlók.

[00:15:44]Hát ugye ezek eléggé érdekes ötletek, tehát látszik az, hogy azért a az ukránoknak a a kalandor politikához hasonlító lépéseinek is vannak egyébként támogatói Európán belül.

[00:16:02]Ö, ami kevésbé értet, tehát az ukránok szempontjai érthetőek.

[00:16:05]Tehát az ukránoknak nem nagyon van mit veszíteniük, ugye, hiszen az ő teljes területük tulajdonképpen háborús terület.

[00:16:11]És tehát a saját szempontjukból nézők úgy tekintenek el, hogy élethalálharcot vívnak folyamatosan.

[00:16:18]Ilyen szempontból nincsen különösebb veszteni valójuk.

[00:16:20]Az európai országoknak az álláspontja az már néha kevésbé érthető.

[00:16:27]Akkor ahogy ígértem, térjünk ki egy kicsit itt Románia és Oroszország közötti csörtére vagy feszültségre, aztán majd ha igyekszem úgy beosztani az időt, hogy vissza tudjunk térni itt Európa és Oroszország kapcsolatára is.

[00:16:38]Ugye a románok azt mondják, hogy kétség kívül egy orosz drón csapódott be abba a a tömpházba, amelyet ugye felvételen is láthattunk itt Magyarországon is.

[00:16:47]De úgy tudom, hogy Oroszország ezt tagadja.

[00:16:50]Így van.

[00:16:52]Tehát tényleg tagadja Oroszország azt, hogy ez az ő ő hozzájuk tartozott volna ez a drón.

[00:16:56]Ez az egyik kérdésem.

[00:16:56]A másik kérdésem pedig az, hogy ugye erre a dróncsapásra vagy drónincidensre válaszul Románia.

[00:17:03]Úgy döntött, hogy kiutasítja a Moszkva konstanai konzulját, amire Oroszország pedig válaszlépéseket fog tenni.

[00:17:09]Nyilván ezek elsősorban diplomáciai válaszlépések lesznek.

[00:17:14]viszont önmagában ez a üzengetés vagy ez a feszültség, ez azért nem túl jó jel, merthogy azt várná az ember, hogy konszolidálódnak ugye a kapcsolatok előbb-utóbb, nem csak Romániával, de hát ugye egész Európával kapcsolatosan is.

[00:17:28]Mit tudunk erről az esetről és hogyan értékeled az erre adott válaszokat?

[00:17:35]Hát ugye itt van egy olyan tendencia, ami arra mutat, hogy retorikailag mind a két fél próbálja növelni tulajdonképpen a a téteket, a feszültséget, nagyon-nagyon erős kijelentéseket tesznek ugye mind a két irányb.

[00:17:54]És itt most nem feltétlen Romániára gondolok, hanem általában ugye a a Nyugati szövetségi rendszernek az országa.

[00:17:59]azért azt, amikor tehát azt láthatjuk, hogy amikor amikor élesedik a helyzet, akkor mindig van tehát a gyakorlatias lépések azért általában mindig visszafogottabbak annál, mint amik mint mint mint amik akár a nyilatkozatok alapján várhatóak lennének.

[00:18:18]Tehát azért mindig, amikor történ ilyen incidens a NATOorszak területén, annak ellenére, hogy ugye a hangos retorika az továbbra is ott van, megvan, és akkor jönnek az olyan kijelentések is, mint amiket például az előbb is említettem, hogy mit kéne lerohanni, meg mit nem, meg hogy mikor fog kitörni a háború Oroszországgal, akkor azért mindig látszik, hogy ha ha arról lenne szó, hogy most kéne háborúba menni Oroszországgal, akkor minek a ezek a nagyon hangos háború párti erők, és azt mondják, hogy ja most nem, köszönöm.

[00:18:49]Mert most is ezt láthatjuk, hogy Románi tulajdonképpen egyből közölte, hogy amúgy véletlenül repült be az a drón, és hogy az ukrán légvédelem lőtte le, és azért tért le a pályájáról, és akkor azért csapódott be ott, ahol ennek ellen nyilván kellett valami lépés, főleg ugye Románia azért nem a legorosz barátabb ország Európában.

[00:19:09]Ö, tehát nyilván kellett valami olyan közvemény megnyugtatására is, viszont özles konfliktusba se akar valószínűleg egyik fél sem belemenni.

[00:19:22]Orosz részről is látszik ez, hogy bármikor csap történik ilyen becsapódás európai területen, akkor azt nem vállalják magukra, hanem egyből az ukránokra mutogatnak.

[00:19:35]Tehát ők se akarnak konfrontációt.

[00:19:35]És egyébként arra, hogy az ukránok a felelősek ezekért a támadá, tehát incidensekért, azt egyébként ezek a alapvetően Ukrajnáva szimpatizáló országok is mindig mindig felvállalják.

[00:19:49]Ugye így volt ez, amikor most Románia területén csapódtak be drónok.

[00:19:52]Így volt, amikor légvédelmi rakéták csapódtak be lengyel területen, és így van ugye a a baltikumi drónok kapcsán is.

[00:19:57]Tehát senki nem Oroszországra mutogat, miközben egyébként a világ összes baját ráfognák egyébként az oroszokra, de ezt meg nem akarják, mert ugye ott felmerülnek a kérdések, hogy akkor katonai válasz kéne.

[00:20:09]Ahhoz meg most még nem nagyon fülik a foguk.

[00:20:10]Ugye van itt egy ilyen koncepció, hogy akkor majd 2930-ra kéne felkészülni ugye a nagy háborúra Oroszországgal.

[00:20:17]Én azt gondolom, hogy akkor se szeretnének ők háborút vívni Oroszországgal.

[00:20:22]Inkább arról van szó, hogy ők szeretnék, tehát az európai, mai mainstream európai elit szeretné ezt az Oroszországgal való konfliktust, legalább egy hidegháborús konfliktus szintjén fenntartani, mert igazából nem nagyon maradt más, amivel össze tudják rántani az európai országokat, az európai társadalmakat egy nagy egységből és tovább vezetni ugye ott a további integráció felé.

[00:20:43]Tehát valahol még működik a nagyópai állam meg az eladhatósága, ugye.

[00:20:52]De de azért alapvetően ez kezd már meginogni.

[00:20:54]Tehát önmagában az, hogy az európai egység az valamiféle célt jelentene, magában vett értéket, és hogy attól majd minden magától megoldódik.

[00:21:04]Látjuk, hogy vannak, akik még ebben hisznek, de alapvetően nem ez a jellemző Európa szerte.

[00:21:10]Tehát egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy meddig kéne még erőltetni az integrációt, esetleg visszább kéne bontani pár dologból, mi az, ami amit meg kell tartani Nemzeti hatáskörben, mi az, amiben viszont lehet még adott esetben tovább haladni előre az integráció útján.

[00:21:27]Tehát erről nagyon komoly viták zajlanak, és azért alapvetően látható, hogy a a a közvélemény nagyon sok egyébként európai magállamban is a a szkeptikusabb pártok irányában mozdul el.

[00:21:39]még, hogyha ezek a szkeptikus pártok nagyon gyakran elmozdultak, viszont egy mérsékeltebb irányba, tehát most mondjuk nem felszámolni, hanem megreformálni akarnák például az uniót.

[00:21:49]De ezek a viták alapvetően jelen vannak.

[00:21:52]És ugye a mainstream elitek az egyre kis soványodó támogatottságukkal arra a törekednek, hogy legyen valami, ami még közös célként megindokolja azt, hogy hogy az egységet fenn kell tartani.

[00:22:07]És hát nem sok ilyen kézzelf fogható cél maradt.

[00:22:13]Ugye például a a zöld politika és a azok a kihívások, amire ez válaszként szolgált volna, az annyira nem rögzült nagyon mélyen a a társadalmakban.

[00:22:28]Nyilván lehet sok minden mással próbálkozni, lehetnek ilyen időszaki törekvések, megoldások is, mint mondjuk láthattuk a covid alatt, de hogy ezek nem feltétlenül szintén nem nem annyira megragadhatóak.

[00:22:39]És mondjuk adott esetben például van aminek konkrét elutasítottsága is van.

[00:22:44]központosítás terén.

[00:22:44]Viszont ez az orosz téma, ez olyan megfogható, történelmi, nagyon régi és hát ott van kézzelf fekvő, tehát amíg háború van, addig lehet mutogatni rá, hogy tényleg ott van.

[00:22:55]Nyilván, hogyha nagyon békésen végetérne ez a háború, és összebulna a Oroszország és Európa, akkor akkor ez is megszűnne.

[00:23:02]Úgyhogy az Európai mistream előttek úgy vannak vele, hogy addig jó, ameddig ez a konfliktus fenn marad, és fenn lehet így valamilyen formában tartani, annak ellenére, hogy szerintem ők se hisznek abban, hogy Oroszország meg akarná támadni Európát, nem is akarnának háborúba keveredni Oroszországgal, mert azért a nukleáris fegyvereket, tehát megszámolni nem nehéz, meg kiszámolni a hatásukat sem annyira bonyolult, úgyhogy vagyis felmérni a hatásokat nem annyira bonyolult, úgyhogy hogy ezt szerintem nem szeretnék, de de a konfliktust azt szeretnék.

[00:23:38]És ez látszik például most a románia incidens kapcsán is, hogy a harciasság megvan retorikailag, a lépésekbe pedig inkább maradjunk a szimbolikus területen.

[00:23:49]Egyébként orosz orosz részül ugyanez van, tehát ott is ugye a különböző médiumok elmondanak mindent a nyugatról meg Európáról.

[00:23:58]mindenféle jelzőkkel illetik, és ugye arról beszélnek, hogy itt egész Európában meg egész nyugattal harcol Oroszország, de azért valódi háborút azt nem szívesen vívnának vele, tehát az nekik az ukrajnai bőven elég.

[00:24:10]Na hát itt ugye a NATO elítélte, hogy te is mondtad retorikailag a harciasság megvan, Oroszországot itt ezután a dróncsapás után.

[00:24:16]és a szövetség tisztelői szerint a válaszlépés valószínűleg a keleti szádnak a megerősítése lehet, tehát a védelmi megerősítés és a drónelhárítóképességnek a javítása, fokozása, illetve a New York, The New York Times-ban jelent meg elemzés azzal kapcsolatosan, hogy egyébként a NATO keleti szárnyának mennyire hatékonytalan a légvédelme, egyáltalán hogyan lehet, hogy egy orosz drón becsapódik és eltalál egy lakóházat, mert ugye nyilván itt van az egyik oldal, hogy miért jár arra egyáltalán orosz drón.

[00:24:47]Ugye erről is lehet beszélni, meg arról is, hogy hogy ér el egy ilyen célpontot egy orosz drón, főleg egy olyan országban, amely szomszédos egyébként ezzel a háborúval.

[00:24:56]Tehát nyilván, hogy ilyenkor az éberségnek azért magasabb fokon kellene égnie, mint mondjuk Gröllandon esetleg, bár nem tudjuk, mert mostan arról nem hallottunk nagyon híreket az elmúlt időben.

[00:25:05]No, tehát a lényeg az, hogy te hogyan értékeled ebből az oldalból ezt a történetet, tehát a NATO oldaláról, mert a lengyelincidensnél is, a balti eseteknél is azért mindig fölmerül az a kérdés, hogy de hát hogy hogy egyáltalán a légtérsértések hogyan fordulhatnak elő?

[00:25:24]Hát ugye azért szerintem ezek a mazajló háborúk azért rámutattak arra, hogy nincsen teljesen hermetikusan záró légvédelem.

[00:25:33]Tehát lehet valakinek akármilyen fejlett eszköze, akár nyugati, akár keleti, akármilyen nagy mennyiségben, azon úgy is át tud jutni valami, hogyha elég nagy mennyiségben érkezik.

[00:25:46]Nyilván az egy az a drón az nem túl nagy mennyiség, tehát azt lehet, hogy valahogy ki lehetett volna védeni, de azért gyanítom, hogy arról románok nem pakolták ki a teljes légvédelmüket a a az Ukrajnával, Moldovával közös határvonalakra, vagy hogyha igen, akkor könnyen lehet, hogy nincs is annyi eszközük egyébként, ami mondjuk ezt a teljes területet lefedni.

[00:26:09]Tehát azért a a tehát nem véletlenül lettek ennek ennek a háborúnak is, meg egyébként az iráni háborúnak is a slágerfegyverei ezek a a drónok, ezek a kis olykor mopedeknek is nevezett kis zúgóbúgó drónok, mert mert olcsók, egyszerűek, viszonylag könnyen át tudnak hatolni bizonyos légvédelmeken, nagyon drága lelőni őket.

[00:26:33]Tehát most egy eltévedt 10000 dolláros drónt lelőni egy több milliós nyugati rakétával nem feltétlenül éri meg.

[00:26:43]Ö és hát ugye nyilván a a légvédelem az egy nagyon összetett dolog, tehát ugye ott a megfigyelés, tehát az az érzékelés is egy eléggé fontos dolog.

[00:26:53]Tehát hiába van ugye eszköz, hogyha nem tudod, hogy mit kéne vele lelőni, az egyáltalán, hogy feléd tart-e valami.

[00:27:00]És ugye azt is figyelembe kell venni, hogy bizonyos pontokon már mondjuk a beavatkozás is adott esetben nagyobb kárt tud például okozni.

[00:27:10]Mondjuk itt mondjuk pont valószínűleg nem, mert lakottületen csapódott be, de más esetben akár ez is felmerülhet szempontként, tehát hogy néha jobb hagyni keresztül repülni valamit adott esetben egy bizonyos területen, mint sem beavatkozni.

[00:27:25]Nagyon sok ö eset, tehát nagyon sok szempont van, és nyilván tehát ezek a tehát a ugye nem tud tökéletesen zárni a légvédelem.

[00:27:38]Ettől függetlenül az világos és valószínűsíthető, hogy a teljes nyugati szövetségi rendszernek és azon belül ugye ennek a keleti szárnyának a légvédelme valószínűleg egyáltalán nincsen felkészülve azokra a kihívásokra, amikkel a modern, tehát most a kortárs hadviselés jár.

[00:27:54]Tehát, hogy nem tudjuk elképzelni se, hogy mondjuk egy olyan támadás, ami manapság éri például az öbölmenti arab országokat Irán részéről, az milyen hatást gyakorolna ezekre az országokra?

[00:28:07]valószínűleg pusztító hatás, tehát hogy hogy és ugye Ukrajna is és Oroszország is képes lenne ilyen támadásokat végrehajtani ö sokkal nagyobb mennyiségben valószínűleg, mint amilyenben azt például most az irániak teszik.

[00:28:21]Ugye más kérdés, hogy van-e okuk rá, milyen válaszlépések lennének, hogy hosszabb távon az mi ez?

[00:28:25]Ne most azt zárjuk ki, de önmagában az, hogy ez a a lehetőség egyébként a képesség az az megvan ezeknek az országoknak a részéről, az önmagában aggasztó kellene, hogy legyen.

[00:28:36]És valószínűleg erre nincs valódi válasz.

[00:28:37]Ugye itt folyamatosan beszélnek már az orosz-ukrán háború alatt arról, hogy valamiféle drónfalat kéne kiépíteni ezeken a határszakaszokon, ami ugye ellen tudna állni esetleg az ilyen fenyegetéseknek is, de ebből én nem tudom, hogy megvalósult-e már egyáltalán valami.

[00:28:53]Vannak különböző együttműködések, főleg ugye az ukrán drónfejlesztőkkel, amik akár a csapásmérő drónoknak a közös gyártására, akár az elhárítóeszközöknek a közös gyártására vonatkozik.

[00:29:05]Ezek valószínűleg a következő években valamennyire fel fognak futni, de itt ugye ennek a tehát a drónháborúnak az egyik kulcskérdése az amúgy a tömeggyártás.

[00:29:15]És ugye itt megint csak felmerül az, hogy hogy mit érdemes tömeggyártani, mert ugye hidegháborúban is tömegesen gyártottak fegyvereket, amiket aztán nem használtak fel.

[00:29:29]Aztán ugye azokat, ahogy a technika fejlődött, ugye le kellett cserélni újabbakra, és általában ezek az újabbak, amikre lecserélték a régebbieket, ezek vannak mai napig használatban, tehát ilyen 70-es0-as években gyártott fegyverek nyugaton is és keleten is nagyon nagy mennyiségben megmaradtak, csak aztán felújították őket.

[00:29:47]Tehát ugye mondjuk a keleti, tehát Oroszországban vagy Ukrajnában kevésbé újították fel őket, de egyébként ott is már tehát, hogy rengeteg ugye szovjet eszközt használ mind a két fél, vagy használt főleg a háború elején, amíg még volt belőlük, és nyugaton is rengeteg egyébként, mondjuk 80-as években gyártott eszköz volt, amit felújítottak, és akkor úgy adtak át Ukrajnának, vagy egyszerűen csak ott volt a raktárban, és úgy adták át, vagy még szolgálatban van ezekben az országokban, mert mert mert kortársviszonyokhoz képest valamennyire harcképessé állapotban vannak ezek, És akkor most jönnek a különböző ötletek arra, hogy hogyan lehetne nagy mennyiségben újabb fegyvereket gyártani, beszerezni és satöbbi.

[00:30:22]De ugye itt mindig felmül az, hogy mit kezd az ember ezekkel a óriási mennyiségben felhalmozott fegyverekkel.

[00:30:27]És a drónháborúnak egy nagyobb problémája az, hogy rettentő gyorsan fejlődik a szemünk előtt.

[00:30:34]Tehát nem biztos, hogyha mondjuk például egy két évvel ezelőtti hosszútávú csapásmérő drónt az ember elkezdene sorozatban gyártani, akkor nagyon sokra menne vele, mert könnyen lehet, hogy mondjuk Ukrajnának és Oroszországnak már megvan a tökéletes ellenszere ezekkel a drónokkal szemben, és sokkal fejlettebbek vannak, amik mondjuk már manőverezni is tudnak.

[00:30:52]Tehát az első shahedek, amikor ugye megérkeztek Ukrajnába, azok még tulajdonképpen egyenesen mentek, amerre elindították őket, és akkor valahol majd egyszer becsapódt a kis túlzással.

[00:31:03]Most már ugye ezek manőverezni tudnak a levegőben, ezek most már rajokba szerveződnek, egy központi drón irányítja őket, önállóan tudnak valamennyire célpontot választani.

[00:31:14]Ugye rengeteg minden öve ilyen okos drónrajok támadnak, amiknek az első tehát van köztük felderítő, van olyan, ami csak arra van, hogy elterelje a figyelmet, van olyan, ami már ténylegesen a célpontra megy, tehát hogy nagyon sokkal összetettebb lett az egész, amihez ugye kell tapasztalat is, meg kell technológia is, és hogy ezt ugye Ukrajnától valamennyire be lehet szerezni, csak ez egy folyamatosan változó dolog.

[00:31:39]És abban az esetben, hogyha az ember ezt nem használja fel folyamatosan, akkor a sorozatgyártás és annak a fenntartása az egy olyan fölösleges költségé válik.

[00:31:47]Tehát nyilván itt ugye persze van egy egy logikus megoldás, hogyha ezt elkezdik sorozatban gyártani, h haladnak együtt az ukránokkal és beküldik Ukrajnába, hogy megsemmisüljön, csak ez szintén ugyanúgy drága.

[00:31:59]Az ukránok ennek örülnének, csak ezt ki fogja kifizetni.

[00:32:01]Úgyhogy egyébként annak hosszútávú előnye ezeknek az országok számára a tapasztalatszerzésen túl nem lesz, mert nem lesz valójában felhalmozott készlete, mert és az egész európai fegyvergyártás felfuttatása ugye ebbe a logikai zsákutcába fut, hogyha mindent odaadunk Ukrajnának, hogy Ukrajna tovább folytassa a háborút, az ahhoz vezet, hogy Európa nem lesz előrébb, mert nem lesznek felhalmozott fegyverkészletei.

[00:32:22]Hát meg ugye itt az innovációról, ha beszélünk, ez egy folyamatosan zajló háború, amiben újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe, amihez alkalmazkodni kell.

[00:32:30]Most nyilván, hogy egy békében élő országban fel se merülnek azok a problémák, amik egy harctéren előállnak.

[00:32:38]Hát igen.

[00:32:38]Tehát és ugye nyilván ilyen szempontból a költségek indoklása is nehezebb.

[00:32:43]Tehát azért akármelyik európai országban, ha megnézzük, rengeteg a tehát mindenütt nagy a társadalmi elégedetlenség, mindenütt van lenne mire költeni a pénzt a hadíiparon kívül is.

[00:33:03]Mindenkinek vannak jó ötletei.

[00:33:04]Igen.

[00:33:04]Tehát hogy hogy hogy azért alapvetően tehát hogy nyilván azok a amik itt Magyarországon is rendkívül népszerűek voltak, mint az oktatás, az egészségügy és más egyéb hasonló közszolgáltatások.

[00:33:17]Azok ezeknak a problémája fenn áll mindenütt is.

[00:33:18]Mind mindegyik európai országban ugyanúgy problémát jelentenek, ahova ugyanúgy lehetne több pénzt helyezni annál, mint ami jelenleg odakerül.

[00:33:27]És nyilván az ukrajnai háborúnak a fenntartása, amellett, hogy egyébként ezek az országok arra törekednek, hogy a saját hadseregeiket is megerősítsék közben egy olyan környezetben, amikor az energiahordozóknak az ára egyre magasabb, tehát minden gyártás is egyre drágább, és az alapanyagokért folytatott verseny is folyamatosan nő, miközben egyébként van egy másik technológiai verseny is, tehát nem csak hadipari, hanem ugye itt van a mesterséges intelligencia a kérdésem szintén kezdeni kéne valami, ami aztán még több energiát és még több pénzt igényel.

[00:33:56]Úgyhogy egyébként azt se tudjuk, hogy hova fog valójában még vezetni, de azt sejthetjük, hogy a lemaradás ezen a téren valószínűleg nem egy szerencsés helyzet egyik ország és egyik szövetségi rendszerre vagy blokk számára sem.

[00:34:10]akkor láthatjuk azt, hogy hogy ez eléggé súlyos dilemma, de az európai vezetés jelenleg inkább a a terelés mellett áll, tehát abban, hogy hogy alapvetően inkább a saját pozíciójának a félése érdekében fenntartja ezt a a narratívát az oroszokkal kapcsolatban.

[00:34:30]Nincs sem, hogy szembenézen a saját maga előtt álló valódi kihívásokkal, mert akkor be kéne ismerni azt is, hogy mi mindent nem tettek meg annak érdekében, hogy ezeket kezeljék, illetve azt is, hogy mi mindent tettek azért, hogy valójában most Európa olyan nehéz helyzetben legyen ezekben a kérdésekben, mint amilyenben van.

[00:34:46]És főleg ugye itt az energetikai kérdés az, ami ami rengeteg ö tehát ami nagyon problémás, hiszen hiszen tényleg e tehát itt konkrétan tehát itt konkrét döntések voltak azok, amikor odavezettek, hogy Európa sokkal rosszabb helyzetben legyen genergetikai szempontból, mint a a az úgynevezett potenciális riválisai, akik akikkel mondjuk, hogyha egy nagyhatalmi harcként képzeljük el a világot, akkor akkor elvileg versenyeznie kellen.

[00:35:17]Hát és ugye ezt az iráni konfliktus csak súlyosbítja ezt a helyzetet.

[00:35:19]Nem itt maradt már igazából időnk, csak tényleg két-három mondat, hogy hogyan látod az iráni konfliktusnak a lezárását?

[00:35:26]Te látod a közeljövőben, vagy itt is egy ilyen elhúzódó helyzet van kialakulóban?

[00:35:34]Már eddig is mondhatjuk azt, hogy már a mai napig is mondhatjuk azt, hogy ez egy elhúzódó háború, mert nem így számítottak rá, vagy nem ezt kalkulálták valószínűleg Amerikában sem.

[00:35:44]De mit gondolsz a jövőt tekintve a jelenlegi állás alapján?

[00:35:50]Hát itt szerintem sok minden az irániakon múlik.

[00:35:53]Tehát az, hogy egyrészt mennyire tudnak még kitartani.

[00:35:58]Könnyen lehet, hogy több idejük van olyan szempontból, hogy alapvetően gondolkozhatnak úgy, hogy végül is novemberig kell kihúzniuk.

[00:36:04]És hogyha addig elég problémát okoznak Trumpnak, akkor akkor Trump végülis a saját maga általásot verembe szépen beleesik.

[00:36:11]És akkor onnantól kezdve igazából nagyobb esélyük lesz arra, hogy egy egyébként többé-kevésbé korrekt dealt kössenek a az Egyesült Államokkal, mert nem lesz más lehetősége az USA-nak.

[00:36:28]Éppen emiatt viszont ugye könnyen lehet, hogy Trump megpróbál ugye siettetni a a megoldását ennek a a helyzetnek.

[00:36:37]Majd az a kérdés, hogy milyen eszközökkel tudja milyen eszközökkel tudja ezt végrehajtani.

[00:36:40]Itt én azt gondolom, hogy a amerikaiaknak a nemzetközi tekintéjét ez egy picit megtépázta ez az iráni konfliktus, és nyilván ez kihatással van az amerikai orosz meg az amerikai-kínai viszonyra is több szempontból is.

[00:36:55]Ö és hát nyilván Európa helyzetére is, meg egyébként a az egy Amerikai Egyesült Államoknak a távolkeleti szövetségese is hatással van.

[00:37:05]Tehát azt nem felejthetjük el, hogy valójában ugye ez a hormozi válság pont az USA szövetségesein üt a legnagyobbat.

[00:37:13]És egyébként a a nyugati szövetségi rendszer riválisai azok, amelyek kevésbé szenvedik meg.

[00:37:19]Persze a kínaiaknak se jó ez, de a kínaiak valószínűleg úgy gondolkoznak, hogy még mindig jobb ez a mostani válság, mints sem egy amerikai kézbe kerülő Irán, tehát mondjuk ami úgy viselkedik, mint a mai Venezuela.

[00:37:32]Tehát ezt szeretnék valószínűleg inkább elkerülni.

[00:37:34]És hogyha egyébként közben még egy picit jó modorra tanítják közben az amerikaiakat, akkor akkor ez egy jó megoldás lehet, és számukra és valószínűleg egy jó lehetőséget látnak a abban, hogy inkább támogatják egy picit iránt, hogy csak húzza ki addig, ameddig ameddig egy kicsit a az amerikaiak kiúzzanodnak, akár a saját belpolitikai harcaikba bele belegabajodva.

[00:38:01]Nagyon szépen köszönöm Kosztur Andrásnak, hogy eljött.

[00:38:02]A Subszex csatornáját pedig megtaláljátok a videó alatt.