Az ukránok fel fognak lázadni az európai globalisták ellen? - Somkuti Bálint
- A balti államok légterének rendszeres ukrán használata dróntámadásokhoz súlyos eszkalációt jelent; az orosz vezetés ezt nem tolerálja sokáig, és felveti a NATO 5. cikkének alkalmazhatóságát.
- Civil célpontok elleni közvetlen támadások (sztarobelszki iskola, szimferopoli busz) felborítják a korábbi visszafogottságot, és Oroszország válaszul európai célpontokra is kiterjesztheti a támadásait.
-
„Arról van szó, hogy van egy globalista érdekkör, akinek Oroszország egy iszonyatos tüske a szemében. [...] az eszköze Ukrajna." – Somkuti Bálint
- Az európai vezetők kalkulált cinizmussal használják Ukrajnát „faltörő kosként" Oroszország ellen, ami visszaüthet, ha az ukrán társadalom felismeri eszköz-szerepét.
- Ukrajna EU-csatlakozásának megkezdése számos akadályba ütközik: növekvő szélsőségesség, korrupció (például Andrij Jermak ügye), és náci szimbólumok nyílt használata.
- Amerikai atomfegyverek Litvániába telepítése biztonságpolitikai garancia lenne, de Washington számára óriási kockázat, és orosz válaszlépéseket provokálhat (például Kuba atomfelfegyverzése).
- Az USA csapatkivonásai a balti régióból jórészt jelképesek, de üzenetértékük nő, mert ezek az országok az amerikai érdekekkel szembemenve akadályozták az ukrajnai békefolyamatot.
- Oroszország hosszú távú céljai nem állnak meg Kelet-Ukrajnánál; a háború lezárulta után a figyelem délre, a klasszikus érdekszférába (Örményország, Kazahsztán) fordulhat.
- Nagy-Britanniában a migrációs nyomás és a törvények kettős mércével való alkalmazása (rituális késviselés tolerálása) társadalmi robbanással fenyeget.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A szentpétervári dróntámadás és a háború eszkalációja
A beszélgetés apropóját egy friss, Szentpétervár környéki ukrán dróntámadás adta, amelyet a szakértő szerint érdemben az orosz hátország elleni csapások fokozódásának keretében kell értékelni. Somkuti Bálint kiemelte, hogy a frontvonalon állásháború alakult ki a drónok széleskörű elterjedése miatt, bár Konsztantyinivka és Szlovjanszk térségében éppen a beszélgetés előtti napokban történtek orosz előrenyomulások.
A szakértő különösen aggasztónak nevezte, hogy Ukrajna rendszeresen a balti államok légterét használja az Oroszország elleni támadásokhoz, amit súlyos eszkalációnak tart.
„Felhívnám a figyelmet arra, hogy ebben a támadásokban most már rendszeres, hogy Ukrajna a balti államok légterét használja. És ez egy súlyos eszkaláció." – Somkuti Bálint *
Hozzátette: a balti államok korábban repülési tilalmakkal segítették a dróntámadásokat, jelenleg hivatalosan ugyan fellépnek ellene, de érdemben továbbra sem tesznek semmit. Ez olyan szituáció, amit az orosz vezetés nem fog sokáig tolerálni, és felveti a kérdést, hogy az Egyesült Államok alkalmazná-e a NATO 5. cikkét egy olyan esetben, ahol a balti államok passzív közreműködése megállapítható.
Somkuti megjegyezte, hogy hasonló kérdések Romániával kapcsolatban is felmerültek fegyverszállítások kapcsán, és úgy fogalmazott: egyes vélemények szerint „ukrán műveleti területté vált jóformán Európa".
A civil célpontok elleni támadások fordulópontot hozhatnak
A beszélgetés során Somkuti Bálint részletesen kitért a civil áldozatokat követelő támadások jelentőségére. Említette az orosz oldalon történt sztarobelszki támadást, amelyben több tucatnyi fiatal halt meg – az oroszok szerint ők drónkezelők voltak, de a hírek szerint két tanítónő is az áldozatok között volt, akik a Mirotverec nevű ukrán halállistára is felkerültek. A szimferopoli civil buszjárat elleni támadásnak hét halottja és 11 sebesültje volt.
A szakértő szerint ezek a célzott, civilek elleni támadások megfordíthatják a háború menetét, mert felborítják azt a viszonylagos visszafogottságot, ami eddig a civil célpontok elleni fellépést jellemezte mindkét oldalon.
„Tehát ha Oroszország most úgy dönt, hogy nem csak Ukrajna eddig megkímélt célpontjai, hanem Európára is kiterjeszti a támadott célpontok listáját, akkor maximum bólogatni vagy a fejünket csóválni lehet, de meglepődni semmiképpen." – Somkuti Bálint *
Európa szerepvállalása: kalkulált cinizmus vagy ideológiai fanatizmus?
Somkuti Bálint hosszasan elemezte az európai vezetők motivációit. Elmondása szerint sokáig nem értette őket, de mára egyértelműen kirajzolódott, hogy nem világvége-hívő szektatagokról van szó, hanem egy kalkulált cinizmusról.
„Arról van szó, hogy van egy globalista érdekkör, akinek Oroszország egy iszonyatos tüske a szemében. Nekik a meggyőződésük az, hogy Oroszországot le kell győzni ahhoz, hogy az elképzelt, mondjuk nyugodtan internacionálista világforradalom sikerrel járhasson. És ennek az eszköze Ukrajna." – Somkuti Bálint *
A szakértő „szörnyű dolognak" nevezte, hogy egy országot faltörő kosként használnak fel az orosz birodalom ellen. Hozzátette: beszélt olyan globalista szakértővel, aki évekkel ezelőtt nyíltan kimondta, hogy „mindenki tudja, hogy az ukránokat fölhasználják".
A műsorvezető (Fekete Rita) felvetette, hogy ez a fajta cinizmus visszaüthet, hiszen az ukrán társadalom előbb-utóbb felismerheti, hogy eszközként kezelik, és fellázadhat korábbi támogatói, az európai globalisták ellen. Somkuti ezzel egyetértett, és Csecsenföld példáját hozta fel, ahol a második csecsen háború után a korábban szemben álló csecsen erők mára az orosz hadsereg keretein belül harcolnak.
„Az a gondolat, hogy a szó szerint palira vett ukránok nem fognak-e föllázadni a korábbi támogatóik, az európai globalisták ellen, az egy teljesen reális és jogos gondolat. És higgyük el, hogy az oroszok nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy ez így is legyen." – Somkuti Bálint *
Ukrajna EU-csatlakozása és Magyarország álláspontja
A műsorvezető a Politico értesülésére hivatkozva kérdezte Somkutit arról, hogy a magyar miniszterelnök zárt ajtók mögött zöld utat adhat Ukrajna uniós csatlakozásának. A szakértő óvatos pesszimizmussal viszonyult a hírhez, emlékeztetve arra, hogy Szlovákia és Románia korábbi uniós csatlakozásakor tett kisebbségi ígéreteiket sem tartották be.
Somkuti hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamat megkezdése még nem jelenti annak befejezését, és számos kérdést vet fel: a növekvő ukrán szélsőségességet, a korrupciót (itt említette Andrij Jermak, az elnöki hivatalvezető körüli korrupciós ügyet), valamint a náci szimbólumok nyílt használatát. Külön kiemelte, hogy nemrég egy ukrán iskola diákjai horogkeresztet formáztak az udvaron, ami bejárta a világsajtót.
A szakértő szerint Szlovákia korábban „elbújhatott Magyarország mögé", de Robert Fico „kálvini kettős" politikája – két lépés Oroszország, két lépés az EU felé – most nehezebb helyzetbe kerül, ha Magyarország változtat álláspontján.
„Fölteszem azt a nehezen megválaszolható és sok vitát kiváltó kérdést, hogy Európai Uniónak mi éri meg? Mi minden éri még meg azért, hogy Ukrajnát kedvező helyzetbe hozza?" – Somkuti Bálint *
Andrij Melnik újratemetése és az ukrán szélsőségesség
Fekete Rita kérésére Somkuti Bálint röviden ismertette Andrij Melnik szerepét. Melnik az ukrán nacionalisták szervezetének (OUN) egyik vezetője volt, aki előbb együttműködött a nácikkal, majd szembefordult velük és a szovjetekkel is. Az OUN-on belüli szakadás során jött létre az OUN-M, ahol az M Melniket jelölte (szemben a banderista OUN-B-vel). Melnik Németországban halt meg, Luxemburgban temették el.
Somkuti szerint az újratemetés egyértelmű gesztus az ukrán szélsőségesek felé, ami komoly diplomáciai botrányhoz vezetett. Hozzátette: Magyarországon sokan rettegnek a szélsőjobbtól, de a „konkrét neonáci vagy éppen a nácikon is túlmutató rasszista és soviniszta irányvonal Ukrajnában ténylegesen jelen van".
„Amíg Magyarországon csak a rémével fenyegetik az embereket, és akár Lengyelországban, akár Szlovákiában ezek a mozgalmak részben egyébként Szlovákiában magyarellenes éllel működnek, de azok a méretű megjelenések, a náci szimbólumok nyílt használata az Ukrajnában mindennapos" – Somkuti Bálint *
Atomfegyverek Litvániában: biztonságpolitikai garancia vagy provokáció?
A műsorvezető a Politico újabb értesülését ismertette: a litván védelmi miniszter szerint országa tárgyal az Egyesült Államokkal amerikai atomfegyverek Litvániába telepítéséről. Korábban Lengyelország is hasonló igényt jelzett.
Somkuti Bálint emlékeztetett arra, hogy az atomfegyver a modern kor tabuja: egy olyan eszköz, amelynek birtokában egy ország „érinthetetlenné" válik. Egy Quinland nevű brit teoretikus klasszikus mondását idézte: „az atomhatalomnak lenni azt jelenti, hogy egy országot nem lehet katasztrofális vereségbe taszítani". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen garancia azt jelentené, hogy az Egyesült Államok kockáztatja Washingtont, New Yorkot és Los Angelest Vilniusért cserébe – ez óriási felelősségvállalás.
„Egy ilyen típusú garancia azt jelenti, hogy adott esetben az Egyesült Államok kockáztatja Washingtont, New Yorkot, Los Angelest Vilniusért vagy éppen Varsóért cserébe. Ez egy nagyon-nagyon komoly felelősségvállalás, amit azért nem tesznek meg nagyon könnyen." – Somkuti Bálint *
További érvként hozta fel, hogy az atomfegyvereket nem érdemes túl közel telepíteni a várható frontvonalhoz, mert egy első csapásban könnyen sebezhetővé válnak. Emellett felvetette, hogy ha az USA ennyire közel viszi atomfegyvereit Oroszországhoz – Kalinyingrád közvetlenül határos a balti országokkal, és Szentpétervár is közel van –, akkor az oroszok újragondolhatják például Kuba atomfegyverekkel való ellátását.
Amerikai katonai jelenlét Európában: a csapatkivonások valódi súlya
A beszélgetés során szóba került, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja litvániai katonai jelenlétét. Somkuti Bálint tágabb kontextusba helyezte a kérdést: Obama elnök 2012-13-as „pivot to Asia" politikája óta várható az amerikai figyelem eltolódása Európáról Ázsia felé. A Kongresszus törvényben rögzítette az európai amerikai erők létszámát (75 000-100 000 fő), jelenleg 90 000 katona tartózkodik a kontinensen. A tervezett csökkentések (1000-4000 fő) így inkább jelképes jelentőségűek.
A szakértő szerint azonban az amerikai katonai jelenlét biztonságpolitikai üzenete világos: egy ilyen országot „nem illik megtámadni". Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a balti államok – amelyek az ukrajnai békefolyamatot is akadályozták – szembemennek az amerikai érdekekkel, ami más megvilágításba helyezi a csapatkivonásokat.
„Ha innen közelítjük meg, akkor az amerikai csapatok kivonása teljesen más szemszögből látszik, mintha csak azt nézik, hogy kivontak 1000 főt pillanatnyilag Litvániából." – Somkuti Bálint *
Az orosz-ukrán háború jelenlegi szakasza
A műsorvezető a háború jelenlegi szakaszáról kérdezte Somkutit, aki szerint a frontvonal mellett a hátország elleni támadások kerültek előtérbe, mivel mindkét fél úgy ítélte meg, hogy ezek hozhatnak áttörést. Említést tett arról a véleményről, hogy az amerikai Palantir mesterséges intelligenciája hibázhatott a sztarobelszki támadás során, ahol több tucatnyi civil fiatal halt meg. A szimferopoli busztámadás kapcsán elmondta: bár korábban is haltak meg ukrán civilek orosz támadások következtében, a célpontok akkor katonai létesítmények voltak, a civilek halála „járulékos veszteségnek" volt tekinthető. A mostani, közvetlenül civilek ellen irányuló támadások azonban új helyzetet teremtenek.
Oroszország hosszú távú céljai: Dugin víziója és a háború folytatása
A műsorvezető felvetette Alekszandr Dugin és egy orosz milliárdos által bemutatott jelentést, amelyben 2036-ig tartó orosz területi előrenyomulással és az Európai Unió felbomlásával számolnak. Somkuti Bálint elmondta, hogy ő maga a háború közepe óta hangsúlyozza: az orosz célok nem állnak meg Kelet-Ukrajnánál. Bár Dugint sokan Putyin „házi ideológusának" tartják, ez nem teljesen igaz, de az orosz társadalom elvárásainak formálásában aktívan részt vesz.
A szakértő ugyanakkor rámutatott a nyugati kommunikáció ellentmondásosságára is:
„Az európai vezetők beszélnek most már lassan két éve arról, hogy Oroszország meg akarja támadni Európát. Az az Oroszország, amelyik az Európa által támogatott Ukrajnával is nehezen bír." – Somkuti Bálint *
Hozzátette: az európai hadseregek közel sincsenek olyan állapotban, mint az ukrán haderő, és az európai lakosság mindössze 30-35%-a lenne hajlandó harcolni, ha saját országát támadás érné – máshol pedig még kevesebben. A szakértő szerint az orosz fenyegetéseket az évek óta tartó európai provokációra adott reakciónak kell tekinteni, bár hangsúlyozta, hogy ezzel nem akarja „fölmenteni az oroszokat, nem egy matyóhímzés ők sem".
Örményország és a kaukázusi helyzet
A májusi jereváni EU-csúcs kapcsán, amelyen Volodimir Zelenszkij is részt vett, Somkuti Bálint kifejtette: Putyin egyértelmű üzenete szerint az ukrajnai válság hasonló helyzetből indult ki, mint amilyenben Örményország van most. A szakértő szerint Oroszország ellenezni fogja az EU-csatlakozást, és bár most Örményország megtehet bizonyos lépéseket – mert az orosz erőforrások le vannak kötve Ukrajnában –, ez a helyzet a háború lezárultával megváltozik.
„Ha lezárul az ukrán háború, akkor nem Európa felé fognak tovább menni az orosz katonák, hanem délre. Ugyanis a klasszikus orosz érdekszférát tetszik, nem tetszik, létezik." – Somkuti Bálint *
A szakértő szerint Azerbajdzsán még nagyobb veszélyben van Törökországgal való kapcsolata miatt, és Kazahsztán esetében is feszültség várható. Tokajev elnök – akit épp egy orosz katonai beavatkozás tartott meg a hatalomban 2022 januárjában – szintén elindult egy Oroszországtól függetlenebb irányba. A középső folyosó nevű kínai kezdeményezés elkerüli Oroszországot, amit az oroszok Somkuti szerint nem fognak hagyni. Örményország kapcsán egy régi honvédségi mondást idézett: „járna nekik szuverenitás, csak nem jut".
Brit belpolitikai válság: migráció, kettős mérce és társadalmi robbanás
Az utolsó témakörben a műsorvezető Nagy-Britanniára terelte a szót. Egy 2025 decemberi gyilkosság kapcsán, amelyben egy szikh férfi szúrt le egy 18 éves brit egyetemistát, most került nyilvánosságra egy rendőrségi videófelvétel, ami tüntetésekhez vezetett. Somkuti Bálint Köves Slomó rabbit idézte, aki szerint „nem a bevándorlókkal van a probléma, hanem velünk, mert elfelejtettünk nekik megtanítani – és megkövetelni tőlük –, hogy az európai értékeket elfogadják és betartsák".
A konkrét eset kapcsán a szakértő felháborítónak nevezte, hogy a brit rendőrök a videó tanúsága szerint meg sem próbáltak segíteni a halálosan sebesült, lengyel származású áldozatnak.
„Ez egy fordított George Floyd ügy [...] Ebben az esetben a brit rendőr, intézkedő rendőr olyan szintű elfogultságról tett tanúbizonyságot, hogy amiatt jogosan vannak felháborodva." – Somkuti Bálint *
Somkuti súlyos problémának nevezte, hogy Nagy-Britanniában a szikh vallási előírásokra hivatkozva (rituális késviselés) nem alkalmazzák a fegyvertartási törvényeket mindenkire egyformán. A szakértő egy korábbi incidenst is felidézett: a londoni főpolgármester, Sadiq Khan a késes támadásokat a „mindennapi élet szerves részének" nevezte. Elmondása szerint ismerősei beszámolói alapján a fehér brit lakosság menekül Új-Zélandra, Ausztráliába ez elől a helyzet elől.
A szakértő egy másik, Elon Musk által felvetett brit esetre is utalt: valakit otthoni imádkozásért tartóztattak le, mert az otthona közel volt egy abortuszklinikához. Somkuti szerint ezek a túlkapások évtizedek óta zajlanak Európában, de a jólét idején a lakosság konformista módon átnézett felettük – most azonban „szó szerint a bőrére mennek ezek a dolgok".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Maló Fejjely" – egy orosz milliárdos neve, aki Alekszandr Duginnal közösen mutatott be egy jelentést. A pontos név az ASR-hibák miatt nem rekonstruálható.
- „az akkori Zinyi Miklós nemzetvédelmi egyetemen" – valószínűleg Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a toldalék és a név torzult.
- „Mirot Verec nevű hír halálistára" – nagy valószínűséggel a Mirotvorec nevű ukrán halállista-oldalról van szó, a név és a jelző („hír") ASR-hiba.
- „OMB", „ONM" – az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) frakcióinak rövidítései: OUN-B (banderista) és OUN-M (melnikista). Az átiratban pontatlanul szerepelnek.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Ebben az órában az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos legfrissebb híreket, illetve a nagyobb összefüggéseket fogjuk vizsgálni szakértő vendégünkkel.
[00:00:08]Illetve nyilván fogunk beszélni egy kicsit a közelkeleti témákról is, illetve van egy európai téma is, amit hoztam.
[00:00:14]A vendégünk pedig nem más, mint Sampkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő YouTuber, akinek szintén a YouTube oldalát érdemes felkeresni és feliratkozni mindazoknak, akik még eddig nem látták, nem találták meg.
[00:00:26]Nagyon köszönöm Bálint, hogy tudunk beszélni.
[00:00:28]Szervusz és köszönöm szépen a lehetőséget.
[00:00:30]Üdvözlöm a nézőket és a hallgatókat.
[00:00:33]Azt mondtam, hogy friss hírekkel jövünk.
[00:00:35]Ugye egy Szentpétervári támadásról lehetett hallani a tegnapi este folyamán, nap folyamán.
[00:00:39]Mi most június 4-én beszélgettünk egymássról a reggeli órákban, úgyhogy a tegnap esti hírek viszonylag még frissnek számítanak, úgyhogy ezzel kapcsolatban szeretnélek kérdezni, illetve azt látni ebben a háborúban, és majd kíváncsi lennék a te elemzésedre, véleményedre, hogy mit gondolsz erről, hogy olyan lépések történtek itt az elmúlt hetekben, amik előtte nem voltak megszokottak, akár itt mondjuk a Szentpétervári támadás, pont úgy időzítve, hogy egyébként Putyint éppen ide várják, ugye Ugye ebbe a városba most egy ilyen pont a mai napon tartanak egy ilyen világgazdasági fórumot, vagy gazdasági fórumot, és és ő is a meghívottak között van.
[00:01:20]Hogyan értelmezette ezeket az eseményeket, amiket most látunk?
[00:01:26]Ja, az egyértelműen látszik, hogy a frontvonalon van egyfajta szünet, mondjuk így, ugye nem állás, nem állóháború alakult ki, mert a háború sosem áll, ahogy még annoó a fejembe verték az akkori Zinyi Miklós nemzetvédelmi egyetemen, hanem hanem állásháború van.
[00:01:44]Tehát a a drónoknak a széleskörű eltersége miatt mintha megállt volna a front.
[00:01:48]Bár pont tegnap délután este jöttek arról hírek, hogy Konstantinovkáér megkezdődtek a közvetlen harcok, az orosz erők elérték a külvárosait, tehát az a külső részét ennek a városnak.
[00:01:57]Sőt, a szlavians kirában is történt egy jelentősebb orosz előrenyomulás.
[00:02:01]Ugye erről hetekig, hónapokig nem lehetett hallani.
[00:02:03]Az ukrán drón erők gyakorlat parításba, sőt bizonyos helyeken fölénybe kerültek az oroszokkal szemben.
[00:02:10]Úgyhogy várható volt, hogy a hátországok elleni támadások fokozódnak.
[00:02:15]Ez meg is történt egyébként, és ennek a keretében érdemes értékelni a szentpétervári régiót, rosszul mondom, a leningrádi légió régiót és a Szentpétervár környékét ért támadásokat.
[00:02:26]Felhívnám a figyelmet arra, hogy ebben a támadásokban most már rendszeres, hogy Ukrajna a balti államok légterét használja.
[00:02:31]És ez egy súlyos eszkaláció.
[00:02:34]Tehát eddig a balti államok elősegítették ezt azzal, hogy például repülési tilalmat léptetek életbe az ukrán drónok esti késő délutáni repülése ideje alatt.
[00:02:42]Tehát, hogy ezzel is segítsék a a támadást Oroszország ellen.
[00:02:46]Mostanra ugyan hivatalosan fellépnek el, de tenni nem tesznek továbbra semmit.
[00:02:48]Na most ez egy olyan szituáció, amit az orosz vezetés nem fog sokáig hagyni.
[00:02:52]Nem szép, nem jó, nem erkölcsös, de a háború az ilyen.
[00:02:56]Tehát ebben a helyzetben az Egyesült Államok eldöntheti, hogy a NATO ötödik cikkeit fogja alkalmazni egy olyan esetben, amikor finoman szólva is mondjuk így egy passzivitás vagy vagy passzív közreműködés vádja megáll a balti államokkal szemben.
[00:03:12]Úgy úgyis ezen az útvonalon, bocsánat könnyebben és gyorsabban elérhetik ezeket az északi orosz régiókat, ahol egyébként komoly károkat okoztak ezek az FP1, FP2 vagyutyi típusú ukrán drónok.
[00:03:26]Ugye itt volt, aki úgy fogalmazott pont az én műsoromban egy pár nappal ezelőtt, hogy ukrán műveleti területté vált jóformán Európa.
[00:03:32]Ugye itt Romániával kapcsolatban is merültek föl előzőleg egyébként ilyen kérdések, mert ott meg a fegyverszállításoknak egy része gyanítható volt, hogy segít, tehát, hogy segítséget nyújtanak ebben.
[00:03:44]És ugye most a román dróntámadásban nem feltétlenül mennék bele, bár az is talán ebbe a láncolatba olyan tekintetben illik bele, hogy NATO tagállam és nem tudja egyszerűen függetleníteni magát, úgy tűnik, ettől a háborútól.
[00:04:01]Azért érdemes erről a témáról beszélni, mert egy háború az egy nagyon összetett jelenség.
[00:04:05]Tehát azok, akik háborút szeretnének, akár Oroszországgal, akár más területeken, nem gondolják végig, hogy ez milyen következményekkel járhat.
[00:04:13]Tehát ez a korszak, ez már nem a hideg háború.
[00:04:15]Tehát amikor az Egyesült Államok segített a mudsahedeket Afganisztánban, vagy nem az az időszak, amikor a Szovjetunió szállított légvédelmi berendezéseket radaroktól kezdve légvédelmi rakétákig, észak-vietnámig olyan szinten egyébként, hogy egy rövid ideig az észak-vietnámi légierő hivatalos nyelvés az orosz volt, mert a pilóták is oroszul kommunikáltak, mert ott tanulták meg a szakkifejezéseket.
[00:04:36]Ez már nem az az idő.
[00:04:39]Tehát mostanra egy átmenti korszakba kerültünk.
[00:04:41]Az átmenti korszakban Donald Trump csökkenteni akarja az Egyesült Államok európai kitettségét.
[00:04:47]Egyértelművé tette a jelleg szerint, hogy nukleáris zsarolást Európa szempontjából nem fog megengedni senkinek.
[00:04:52]Viszont egy hagyományos konfliktus esetén kérdés, hogy az Egyesült Államok mit fog és mit akar lépni, erre utal, hogy például Lengyelországban és Balti Államokban is csökkent a katona jelenlét.
[00:05:01]Tehát ha ezeket a dolgokat összetesszük, akkor nagyon nehéz az európai szerepvállalást racionálisan értékelni, mert nem látjuk, hogy mi lehet a cél.
[00:05:10]Azt ugye Európa sem gondolhatja komolyan, hogy egy hagyományos háborút megvív Oroszországgal, mert akár nyer, akár veszít ebben a küzdelemben, atomhatalma közötti küzdelemnek a vége az mindig egy atomháború, mert aki veszít, az nem fogja atomfegyver bevetése nélkül hagyni, hogy megverjék.
[00:05:26]Tehát ebben az esetben meg egy globális atom nukleáris konfliktust kockáztatunk.
[00:05:30]Tehát ezért használnak proxikat azért, hogy ne kelljen egymással közvetlen konfliktusba keveredni.
[00:05:37]É, tetszik, nem tetszik ukránai proxi a nyugat kezében.
[00:05:41]De mit gondolsz, hogy Európa ezt nem teljesen érti, vagy érti, és mégis úgy viselkedik, vagy úgy kommunikál Ukrajnával kapcsolatban, mintogyha az elsődleges szereplője lenne ennek a konfliktusnak?
[00:05:55]De ez olyan dolog, egy kicsit kezdjük azzal, hogy én sokáig nem értettem az európai vezetőket.
[00:05:59]Tehát azt gondoltam, hogy vagy tudatlanok, vagy elvakultak, vagy vallási fanatikusok.
[00:06:05]Itt nyilván ideológiai fanatikust kellett volna pontosabban mondani, de mostanra egyértelműen kirajzlódni látszik az, hogy ez egy kalkulál cinizmus.
[00:06:11]Tehát itt szó sincs arról, hogy ezek az emberek egyfajta ilyen világvége hívő szektának a tagjai lennék, akik elő akarják segíteni azt, hogy bekövetkezzen az Armagedon azzal, hogy kiprovokálnak egy atomháborút.
[00:06:24]Arról van szó, hogy van egy globalista érdekkör, akinek Oroszország egy iszonyatos tüske a szemében.
[00:06:29]Nekik a meggyőződésük az, hogy Oroszországot le kell győzni ahhoz, hogy a elképzelt, mondjuk nyugodtan internacionálista világforradalom sikerrel járhasson.
[00:06:37]És ennek az eszköze Ukrajna.
[00:06:39]Ez egy szörnyű egy dolog, hogy egy országot, egy nemzetet, egy egy társadalmat arra használnak föl, hogy kvázi faltoró faltörő kosként luküss üssön, vagy réstüssön az orosz birodalmon.
[00:06:50]De körülbelül ez történik, mert ne fejtsük, hogy Oroszország egy többeniségű állam, és nyugodtan mondhatjuk birodalomnak is egyébként.
[00:06:57]Tehát ebben a helyzetben, amit látunk az európai vezetők részről, az az iszonyatos cinizmus.
[00:07:01]Tehát én magam is beszéltem olyan globalista szakértővel, aki azt mondta egyébként már évekkel ezelőtt, hogy hogy hát nem értem, miért vagy kiakadva ezen.
[00:07:08]Hát mindenki tudja, hogy az ukránokat fölhasználják.
[00:07:11]De hát hölgyeim és uraim, ezek a dolgok vissza szoktak ütni.
[00:07:14]Tehát az az a cinizmus, hogy Európa áll Ukrajnához, hogyha gyakorlatilag föláldozzák azért, hogy Oroszországnak ártsanak, annak meglesznek később a következményei.
[00:07:24]Illetve ugye Ukrajnán belül is azért egy társadalomról beszélünk, egy gazdaságról beszélünk, tehát egy olyan mondjuk entitásról beszélünk, amelynek olyan tekintetben van szabad akarata, hogy olyan folyamatok is lezajlódhatnak Ukrajnán belül, ami még aztán komoly fejtörést is okozhat Európa számára.
[00:07:41]Most ha csak a érdekek meg a hasznosság szempontjából nézzük, és nem a humanitárius szempontokat, az is nyilván nagyon fontos, de ha csak az európai, hogy mondjam, ésszel gondolkodunk, akkor is ennek, ahogy fogalmaztál is, meglehet a böjtje.
[00:07:57]Abszolút mértékben.
[00:07:57]Ugye ezt azért nem szabad elfelejteni, hogy a társadalmakat általában az érzelmei vezérlik.
[00:08:01]Ez egy teljesen normális és logikus emberi tulajdonság.
[00:08:06]És emiatt az érzelmeken keresztül Ukrajna igen komolyan föllázítható volt az orosz befolyás.
[00:08:14]Ellen tegyük hozzá, hogy az életszínvonaló sem volt messze azon a szinten, amely egyébként sokak számára elképzelhető vagy elvárható lett volna.
[00:08:22]Tehát egy jobb élet ígéretével, egy egy nagy nemzetnek az ígéretével, egy olyan társadalom ígéretével, amelyik hatást gyakorol nem csak a régió, hanem a világ dolgaira, ezzel nagyon könnyen lehet emberek millióit, sőt 10 millióit mozgósítani.
[00:08:36]Ezt láttuk Ukrajnában egyébként 2014-től.
[00:08:38]Az, hogy mondjuk közben olyan elemeket használtak föl, mint Stepan Bander, akiket ha lehet még a nácitól is jobbra állónak lehet minősíteni.
[00:08:44]Ugye a nácik legalább ária fajokban gondolkodtak Stepan Bander meg csak és kizag ukránokban.
[00:08:50]Tehát ő mindenkit lemészárolt, mindenkinek nekiment, aki nem tartozott az ukrán nemzethez.
[00:08:54]Na most őt egyfajta központi személyé emelni, az nagyon furcsa, hogy a nyugati egyébként emberi jogokra és a méltóságra érzékeny nyugatiakat semmilyen szinten nem zavarja.
[00:09:04]Tehát ebben a helyzetben Ukrajnából egy olyanfajta eszközt csinált a nyugat, amelyiknek a fő célja nem az, hogy az ukrán nemzetet nagyá tegyék, fölemeljék, vagy valami, hanem az, hogy Oroszországnak ártsanak vele.
[00:09:17]Na most ez beindíthatja azt a folyamatot, ami egyébként Csecsenföldön is megtörtént, hogy amikor lezajlott a második orosz csecsen háború, vagy sőt Csen orosz háború, hiszen a csecsenek kezdték a támadást, akkor utána a mai napig, vagy mára ajítottunk odáig, hogy hogy a Csechencsen különleges alakulatok ott harcolnak az orosz hadserek keretein belül.
[00:09:34]Tehát az a kérdés, az a gondolat, hogy a szó szerint palira vett ukránok nem fognak-e föllázadni a korábbi támogatóik az az európai globalisták ellen, az egy teljesen reális és jogos gondolat.
[00:09:46]És higgyük el, hogy az oroszok nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy ez így is legyen.
[00:09:52]A politikunak tegnap jelent meg egy írása azzal kapcsolatosan, hogy egyébként a Németországban és Franciaországban is ellátogató magyar miniszterelnök zárt ajtók mögött jelezte, hogy zöld utat adhat Ukrajna uniós csatlakozása számára.
[00:10:03]Most ezzel kapcsolatban kérdeznélek úgy, hogy kihagyjuk ebből a magyar belpolitikát.
[00:10:10]Engem az érdekelne elsősorban, hogyha ugye Magyarország, mint aki eddig Gátyának bizonyult ennek, vagy legalábbis kommunikáció szinte, mindenképpen ezt képviselte Szlovákiával együtt, ők most elállnak ebből az útból, és megnyílik egy ilyen csatlakozási folyamat, akkor annak önmagában vannak-e biztonságpolitikai kockázatai Európa számára, magának a csatlakozásnak vannak-e.
[00:10:34]És mennyire látod ezt egyébként egy átgondolt folyamatnak?
[00:10:37]Mert itt egy ilyen integráció, egyrészt akár a hadsereg szempontjából, amit Ukrajnában felépítettek, az összegek, a pénzek, a korrupció, a növekvő szélsőségesség szempontjából azért vetnek fel kérdéseket, és ezek azok, amiről egyáltalán nem beszélnek.
[00:10:54]Kezdjük azzal, hogy gyakorlatilag az ukrán csatlakozással kapcsolatban a Szlovákia nagyon furcsa álláspontot képviselt.
[00:11:02]Kicsit a kálai kettős által ismert magyar történelemben tapasztalható jelenséget láthatjuk Robert Ficonál, hogy kettőt lép Oroszország irányába, kettő kettőt lép az Európai Unió irányába.
[00:11:11]Nagyon könnyű volt elbújni Magyarország korábbi kormánya mögé.
[00:11:15]Most már nem lesz ennyi egyszerű ez a helyzet.
[00:11:17]Ugye a politikónak megdöbbentően jó értesülései vannak, de én ezeket a dolgokat is inkább megfelelő távolságtartással kezelném.
[00:11:24]Ugye az adás előtt beszélgettünk arról, hogy láttunk már olyan ígéreteket, amelyeket Ukrajna tett egyébként a magyar kisebbséggel kapcsolatban.
[00:11:30]Aztán sem Szlovákia, sem Románia nem tartotta be ezeket, amelyek az Európai Uniós csatlakozások egyébkén feltétele voltak.
[00:11:36]Úgyhogy mondjuk így óvatos pesszimizmussal állok ehhez a folyamathoz, de ez mindenképpen, hogyha így van, ez egy jelentős ukrán siker.
[00:11:46]Ugye azt tegyük hozzá, hogy hogy az Európai Uniós csatlakozás folyamatának a megkezdése az nem jelenti a folyamat befejezté.
[00:11:53]Tehát a tény, hogy az ukrán vezetés akár a már említett bandera sőt legújabban Andrei Melnyék újrateremet, vagy Andrei Melnyék újratemetésével kapcsolatban is megnyilvánuló szélsőséges gesztusai, vagy a szélsőségeseknek tett gesztusai, ne felejtsük el, hogy nemrég egy ukrán iskola tagjai horokkeresztet formáltak az udvaron.
[00:12:13]Erről erről készült kép is bejárta a világsajtót.
[00:12:15]Tehát, hogy ezzel kapcsolatban az Európai Unió mit tesz, vagy mit nem tesz, az egy kérdés.
[00:12:19]És ugye a kettős mérce sajnos köszöni szépen jól van és létezik.
[00:12:23]Ugye a korrupciók kérdés egy másik történet.
[00:12:26]Ugye egész közelért Zelenszki elnökhöz Andri Jármak esetében annak a megvádolt személynek a története, aki ugye elnöki hivatalvezető volt, ha jól emlékszem, akit megvádolt a korrupcióval, és hát úgy néz ki, hogy börtönés fog menni emiatt.
[00:12:41]Tehát innentől kezdve ez is egy óriási kérdés, de fölteszem azt a nehezen megválaszolható és sok vitát kiváltó kérdés, hogy Európai Uniónak mi éri meg?
[00:12:51]Mi minden éri még meg azért, hogy Ukrajnát kedvező helyzetbe hozza?
[00:12:56]Ugye sokak és sokszor tették föl azt a kérdést, hogy az európai vezetés sokszor úgy viselkedik, mintha az ukrán kormánytagja lenne, nem az Európai Unió vezetése.
[00:13:03]Tehát ebben a helyzetben nem hiszem, hogy bármilyen olyan korlátozás vagy ésszerű korlát lenne az európai vezetők számára, kivéve a tagországoknak a tiltakozását.
[00:13:12]Tehát Németország és Franciaország is kifejezte, hogy gyors ukrán csatlakozás nem lesz.
[00:13:15]Viszont az ötödik évében lépett háborúban már valamit kellett Ukrajnának adni.
[00:13:23]Szeretném csak, hogyha legalább egy pár mondatot mennyikről beszélnénk, akit említettél, akinek az újratemetéséről ugye szó volt, szó került, mert hogy Banderával kapcsolatban szerintem elég sokat beszéltünk veled is, másokkal is, Tirgáborral satöbbi, satöbbi.
[00:13:34]Tehát ők nagyjából ismerik talán a hallgatóink, hogy kiről van szó.
[00:13:38]Itt ennél az embernél nem vagyok benne biztos.
[00:13:41]Csak egy pár mondatot mondasz róla?
[00:13:42]Igen.
[00:13:45]Ugye ő ugyanannak az, a ukrán nacionalisták szervezetének a egyik vezetője volt, aminek bandera volt a feje.
[00:13:51]És a ahogy a a ők elkezdtek egyébként együttműködni a náikkal, és utána viszont ahogy változott a fronthelyzet, és a a náci nem mutattak arra sem hajlandóságot, hogy az általuk elképzelt független Ukrajnát létrehozzák, szembefordultak velük is, és egyszer a szovjetekkel.
[00:14:06]És ennek a hasadásnak vagy szakadásnak a részekén jött létre az ONM, amelyik a ahol az M a mennyiket jelenti.
[00:14:13]Ugye az OMB-vel szakítottak való B a banderát jelölte, és ennek a vezetője volt, aki aztán végül Németországban halt meg, és Luxemburgban temették el.
[00:14:23]Na most gyakorlatilag az ő újratemetése az újra egy só hintése a különböző le nem zárt sebek.
[00:14:33]Úgy Lengyelország, mint Izrael, mint az összes többi érintett ország, Oroszország és egyéb fehérroszország részéről.
[00:14:39]Tehát Zelenski ezzel a gesztussal gyakorlatilag a saját hazájának a szélsőséges irányába tett egy gesztus.
[00:14:47]És ne felejtsük el, hogy Magyarországon sokan rettennek a szélső jobbtól, de a konkrét neonáci vagy éppen a náikon is túl mutató rasszista és és soviniszta irányvonal Ukrajnában ténylegesen jelen van.
[00:14:59]Tehát, hogy hogy amíg Magyarországon csak a rémjével fenyegetik az embereket, és akár Lengyelországban, akár Szlovákiában ezek a mozgalmak részben egyébként Szlovákiában magyarellenes éllel működnek, de azok a méretű megjelenések, a náci szimbólumok nyílt használata az Ukrajnában mindennapos, tehát ebben a helyzetben mennyik újratemetése egy gesztus az ukrán szélsőségeseknek.
[00:15:21]Viszont nagyon komoly diplomáciai botrányhoz vezetett.
[00:15:24]Például Lengyelország is egyre több lépést szorgalmaz azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna nem hajlandó mondjuk úgy európai módon viselkedni.
[00:15:33]És hát mennyiben vehető rá egyébként ezekre a viselkedésekre, akár ugye itt a korrupció felszámolására, ha gondolunk, akár ezekre a kérdésekre, mert eddig a Zelenski által fémjelzett ukránpolitika inkább azt a képet sugalta magáról, hogy önjáró módon nem a együttműködés vagy a kompromisszumkészségnek a minta példájává emelte úgymond az ukrán politikát.
[00:16:00]Ez egyértelmű.
[00:16:00]Az ellenszki elnöket m sokan próbálják egyfajta amerikai vagy európai bábként leírni, de pontosan ez a lépése mutatja, hogy ténylegesen egy önállóan cselekvő személyiség.
[00:16:06]Ugye a kérdés az az, hogy vajon pontosan kiszámolta vagy kiszámolhatta-e ennek a következményeit?
[00:16:11]Tehát ezzel nyilván tette egy gesztust a hazai szélsőségeseknek, akik nincsenek annyira sokan egyébként, tehát mármint úgy értem, az ukrán szélsőségeseknek nincsenek annyira sokan, viszont annál hangosabbak és erőszakosabbak.
[00:16:21]Tehát ezzel a lépésével gyakorlatilag egyfajta ilyen ilyen dacot sugárzó elszántságot mutat, csak a kérdés az az, hogy hogyha a lengyel kormányzat mondjuk aki akinek figyelembe kell venni a lengyel lakosság második világháborús eseményekkel kapcsolatos érzékenységét, elkezdi csökkenteni az amúgy is szorult helyzetben lévő Ukrajna támogatását, akkor megérte-e ez a lépés?
[00:16:47]Folytatom azt a témát, amit itt az előbb már pedzegettünk részben, ugye Európa és hogy mennyire vonódik be, hogyan a háborúba.
[00:16:54]És te említetted egyébként a nukreális fegyvereknek a veszélyét is.
[00:16:59]Most ezzel kapcsolatban a már emlegetett jól értesült politikótól idéznék újra.
[00:17:04]Ugyanis a Litván védelmi miniszter szerint országa jelenleg tárgyal az Egyesült Államokkal arról, hogy amerikai atomfegyvereket telepítsenek Litvánia területére.
[00:17:13]Folynak a tárgyalások.
[00:17:13]Tehát erről a Litvá védelmi miniszter szerint, és az egy korábbi hír volt, hogy egyébként Lengyelország is igényt tartana hasonló műveletre.
[00:17:22]Ugye Lengyelország egyébként oda is bejelentkezett, amikor Donald Trump arról beszélt, hogy Németországból vonnának ki amerikai katonákat, hogy akkor azokat esetleg lehetne Lengyelországba küldeni, illetve ugye tudjuk azt, hogy az atomfegyverekkel kapcsolatosan is voltak ilyen kérések.
[00:17:39]Mit gondolsz, mekkora a realitása annak egyrészt, hogy Amerika teljesíti ilyen kéréseket, vagyok, hogy ezek a tárgyalások úgymond ezen országok számára úgymond pozitívan záródhatnak le.
[00:17:49]És ennek mi lehet a hosszútávú következménye?
[00:17:53]Kezdjük azzal, hogy az atomfegyver az a modern kornak a tabuja, tehát az a az az eszköz, amelynek a megjelenése egy adott ország töretén azt jelenti, hogy mondjuk úgy nyugodtan ki érinthetetlenné válik.
[00:18:04]Ugye egy nagyon kis számú európai nukleáris szakértő és teoretikus közé tartozik egy Quinland nevű britúri ember, aki az 50-es években élt és alkotott.
[00:18:13]És neki van egy ilyen sokat idézett mondása, hogy az atomhatalomnak lenni azt jelenti, hogy egy országot nem lehet katasztrofális vereségbe taszítani.
[00:18:20]Tehát ebben a helyzetben az az ország, amelyiknek ha nem is saját, de szövetséges atomfegy van a területén, azzal nem lehet mit kezdeni.
[00:18:26]Érdemes merézni Észak-koreát.
[00:18:28]Tehát ebben a szituációban ezek a lépések, ezek a kérdések erre utalnak, hogy az adott országot katonailag nem lehet elfoglalni, nem lehet megalázó vereséget mérni rá, hiszen abban a pillanatban atomfegyvert fog használni.
[00:18:41]Na most emiatt azért ez nem is egy elterjedt dolog, mert egy ilyen típusú garancia azt jelenti, hogy adott esetben az Egyesült Államok kockáztatja Washington, New Yorkot, Los Angeles Vilniusért vagy éppen Varsóért cserébe.
[00:18:53]Ez egy nagyon-nagyon komoly felelősségvállalás, amit azért nem tesznek meg nagyon könnyen.
[00:18:58]Érdemes megnézni, hogy az Egyesült Államoknak hol vannak most Európában atomfegyverei.
[00:19:01]Törökország, Németország, Nagy-Britannia, körülbelül ez a három ország, ahol találhatók ilyen eszközök.
[00:19:06]Tehát ezeket a dolgokat azért ebből a szempontból is érdemes megvizsgálni.
[00:19:10]A másik viszont az, hogy ezeket az eszközöket nem érdemes olyan helyre telepíteni, amelyek az úgynevezett első csapásban könnyen sebezhetőek.
[00:19:17]Tehát túlságosan közel telepíteni a várható frontvonalhoz ezeket az eszközöket, az azt is jelenti, hogy az ember elveszíti őket, mert egy első támadásnál, akár egy légiitámadásnál, akár egy szárazföldi műveletnél egy különleges műveleti erők által elfoglalható területre esnek ezek a ezek a ezek a raktárak.
[00:19:36]Tehát én ezt egy abszolút egy biztonságpolitikai garancia szempontjából értékelem.
[00:19:39]Ugye megint tegyük föl azt a kérdést, hogyha az USA ilyen közeliszi Oroszországhoz a saját atomfegyvereit, mert ne felejts el, hogy Kalinrád az közvetlenül határos egyébként balti országokkal is, ott vannak orosz területek is, például a már említett Szent Pétervár is igen közel van ehhez a területhez, akkor az oroszok ne gondolják újra mondjuk Kubába atomfegyverek telepítését.
[00:19:57]Tehát ez egy nagyon összetett kérdés, egy nagyon összetett problémakör, amellyel kapcsolatban szerintem még sok vitát fogunk látni.
[00:20:06]egyébként párhuzamosan ezzel a kérdéssel kapcsolatban olyan hírek is jelentek meg, amelyek azt állítják, hogy az Egyesült Államok éppen felülvizsgálja a Litvániában állomáshozó katonai erőinek a jelenlétét.
[00:20:17]Ugye erről is egyébként a Bolti államédelmi minisztere beszélt kedden.
[00:20:22]Mit gondolsz ezzel kapcsolatosan?
[00:20:24]Tehát az amerikai katonai jelenlétről Európában, akár Németországra, ha gondolunk, hogyha valóban megtörténik egy kivonulás vagy kivonás onnan a csapatoknak, az mit jelent Németország számára?
[00:20:34]Ha ezek hazamennek, vagy pedig Lengyelországba mennek, akkor annak mi az üzenete?
[00:20:38]Tehát itt az atomfegyvereken túl ennek a katonai jelenlétnek mi a jelentősége?
[00:20:46]Képzük egy kicsit távolabbról, mert ez a folyamat nem most kezdődött.
[00:20:48]elékeimzint 2012-ben vagy 13-ban jelentette be Barack Obama elnök a pivot toát, az az Ázsia felé fordulást.
[00:20:57]Hát onnantól kezdve várható volt, hogy az amerikai katonai jelenlét, az amerikai figyelem nem Európára fog fókuszálni, hanem az ázsiai térségre, ugye Kína, mint egyértelmű kihívó szerepére.
[00:21:07]Na most ez a folyamat ezért megindult, de nem akkora tempóval, amit sokan számítottak rá.
[00:21:15]És pontosan azért, hogy az egyébként sokszor meglepő módon viselkedő Donald Trump ne tudjon egy egy személyben önhatalmólag dönteni erről a kérdésről, a kongresszus hozott egy törvényt, ami előírja az Európában állomásozó erőknek a létszámát.
[00:21:27]Hogy ez hol van elosztva, az nyilvánvalóan továbbra is elnöki hatáskörben maradt.
[00:21:30]Na most ezeket a dolgokat, ha megnézzük, akkor ezek a lépések, ezek igazából kisebb jellegű, kisebb fajsúlyú döntések, hiszen az európai fegyveres erő létszámát 75000 valahány 100z főben határozta meg.
[00:21:43]Ez a törvény.
[00:21:45]Ehhez képest 90000 amerikai katon van Európában.
[00:21:48]Tehát ezek a tervezett csökkentések 1000 fő, 4000 fő, ezek ilyen mondjuk így a szaktáblán a a gyalogóknak a tologatása szintjén van.
[00:21:58]Az viszont tény, hogy egy amerikai katonai jelenlét egy adott országban azt jelenti, hogy nem illik megtámadni külső hatalomnak, függetlenül mondjuk egy NATO ötödik cikkees védelemtől, hiszen az Egyesült Államok érthető módon elég határozottan és agresszívan fog reagálni arra, ha a katonait külső katonai támadás éri.
[00:22:13]Viszont ezekben az átalakuló körülmények mellett érdemes megnézni, hogy adott ország esetben a balti államok mit tesznek és mit nem tesznek szembemenve az amerikai érdekekkel.
[00:22:24]Hiszen az Egyesült Államok Enkoricban a hírek szent megállapodott arról, hogy ők békés úton fogják az ukrán konfliktust rendezni.
[00:22:31]Azonban Európa, többek között a balti államok megakadályozták ezt a békés rendezést.
[00:22:37]Tehát ha innen közelítjük meg, akkor az amerikai csapatok kivonása teljesen más szemszögből látszik, mintha csak azt nézik, hogy kivontak 1000 fő pillanat Litvániából.
[00:22:47]Visszatérek még majd ide ezekhez a kérdésekhez is, de hadd kérdezzelek arról is, hogy hogyan értékeled egyébként az orosz-ukrán háborúnak a jelenlegi szakasztát.
[00:22:53]És ezt azért kérdezem, mert ugye sokan várták a békét Donald Trumpnak a megjelenésével, ami most elhúzódott, sőt egy újabb háború keletkezett.
[00:23:01]Sőt, ha jól tudom, egy interjúban saját magára már mint háborús elnökre is célzott.
[00:23:05]Úgyhogy ez egy külön történet, hogy hogy lesz egy béke elnökből háborús elnök.
[00:23:10]Viszont ez a ennek a háborúnak a jelenlegi szakaszát én hallottam olyan elemzéseket is, akik egy ilyen fordulatként, stratégiai fordulatként is jellemzik.
[00:23:20]Te mit vársz?
[00:23:24]Tehát, hogy most ez az eszkaláció irányába megy el akár a Szentpéteri, akár ugye a nagyvárosok támadásával?
[00:23:30]civil áldozatoknak a halálával, amelyekről egyre többet hallunk mind a két oldalon, vagy pedig mert közben hallani a diplomácia oldalról olyanokat is, hogy késznek megállapodni, késznek leülni egymással, és folyamatosan jönnek ezek az üzenetek is.
[00:23:47]Picit hagy kezdem ezt a kérdést is távolabbról.
[00:23:49]Tehát a a háború az egy olyan folyamat, amely egy adott társadalom minden szintjét érinti.
[00:23:55]És ebben a küzdelemben a frontnak, a frontvonalnak a közvetlen harcérintkezésnek a vonala egy nagyon fontos, sőt talán a legfontosabb dolog, de nem az egyetlen.
[00:24:05]Tehát amikor ott egy előáll egy padhelyzet, amelyet most lehet, hogy kérőbe kell tenni a már általam is említett konstantinovkai, illetve szlavianszki előretörések fényében, akkor az felek elkezdik keresni a megoldást.
[00:24:20]És ebben a helyzetben mind a két fél úgy ítélte meg, hogy a hátország elleni támadások azok, amelyek egy áttörést hozhatnak.
[00:24:26]Én már halltam olyan véleményt is egyébként, hogy az amerikai palantír mesterséges intelligenciája hibázott a Starobelski támadásnál, amelyben több tucaknyi fiatal civil fiatal halt és halt meg és sebesült meg.
[00:24:41]Ö nem tudni, mi volt a kollégium ugye, amiről most beszéltünk, mert ugye ott az ukránok azt állítják, hogy ezek drónkezelők voltak egyébként.
[00:24:47]Igen, igen, igen, igen.
[00:24:47]Tehát ott van egy ilyen állítás ugye amelyet gyengít azért lehet, hogy igazuk van, ugye nem tudjuk, hogy mi történt ott.
[00:24:54]Mindenesetre ezt a ezt az érvet gyengíti az a hír, amely szerint a Mirot Verec nevű hír halálistára felkerült két olyan tanítónő, akik ebben az intézményben tanítottak, akik az ukrán ifjúságot átnevelve, illetve orosz propagandára oktatták volna.
[00:25:10]Tehát onnantól kezdve viszont érdekes az, hogy sokkal inkább egyfajta szélsőség és bosszú akciót láthatunk ezen.
[00:25:15]És ugyanúgy bosszú akciónak tűnik a szimferopolba tartó civil buszjárt támadás, aminek szintén több tucatnyi sebesültje és halottja van.
[00:25:24]Hét halotról és 11 sebesültről szólnak a hírek.
[00:25:26]Tehát ezek az egyértelműen civilek ellen indított támadások megfordíthatják a háború menetét.
[00:25:32]több 100 vagy akár több 1000 ukrán civil halt meg orosz támadások következtében, de a célpontok nem ők voltak, hanem különböző katonai létesítmények.
[00:25:40]És van arra is bizonyíték, hogy ukrán légvédelmi rakéta vagy darabok végeztek velük.
[00:25:43]Tehát nyilván a háború kirobbantója Oroszország a felelős a halálukért, de fontos odáni, hogy a célpontok nem ők voltak.
[00:25:50]Viszont azzal, hogy orosz állampolgárok halnak meg sokadjára célzott ukrán támadásokban, ezzel valószínűleg felborul az a fajta kiegyensúlyozottság, ami a civil célpontok elleni visszafogottságot jellemezte, akármennyire is történtek kis nagyobb incidensek korábban is.
[00:26:06]Na most ha ez bekövetkezik, akkor a háború egy olyan veszélyes eszkalációjába léphet, amelyben például az Európai Unió egyértelmű, de nem közvetlen hadviselő szerepét is érintheti.
[00:26:17]Tehát onnantól kezdve, hogy elindul egy eszkaláció, onnantól kezdve, hogy az hol áll meg, az már nem a feleken múlik, hanem a nem az egyik oldalon múlik, hanem a másik oldalon.
[00:26:27]Tehát ha Oroszország most úgy dönt, hogy nem csak Ukrajna eddig megkímélt célpontjai, hanem Európára is kiterjeszti a támadott célpontok listáját, akkor maximum bólogatni vagy a fejünket csóválni lehet, de meglepődni semmiképpen.
[00:26:40]Na most fölvetek itt még egy kérdést.
[00:26:42]Itt akár Oroszországnak a helyzetéről, céljairól, akár hosszútávú céljairól is kérdeznélek, ugyanis ez a friss hírekben jelent meg, hogy hogy Dugin Orosz filozófus Maló Fejjely, ezt nem fogom tudni kimondani ezt a nevet, tehát egy milliárdossal együtt mutatott be egy olyan jelentést Oroszország 2030-ig és 2050-ig tartó fejlődésének a lehetséges forgatókönyveiről, amelyben az szerepel, hogy Oroszország 2036-ra elfoglalhatja Kievet Odesszát Harkivot és más ukrán városokat.
[00:27:12]Emellett a szerzők az Európai Unió felbomlásával is számolnak.
[00:27:17]És azért kérdezem ezt, mert ugye nyilván itt a nyugati sajtóban ez ilyenkor mint vírus terjed egy ilyen forgatókönyv, hogy lám lám az oroszok, hogyha nincsenek megállítva, akkor itt a végén eljutnak egészen Nagy-Britanniáig.
[00:27:32]Tehát mit gondolsz erről?
[00:27:32]Lehet-e látni azt objektíven, hogy mik lehetnek vajon az orosz stratégiai célok?
[00:27:37]Tehát a hosszútávú célok és milyen helyzetben vannak most körülbelül legalább meghatározva ebben a háborúban vagy ennek a következményeképpen?
[00:27:49]Én magam a háború közepétől kezdve beszélek arról, hogy az orosz célok nem állnak meg Kelet-Ukrajnánál, nem állnak meg a Donbasz régiónál és egyebekről.
[00:27:58]Ezt egyébként alátámasztják azok a térképek, amiket egyébként akár Dugin, akár Dmitri Medvegyeev közöltek, vagy vagy mutattak be.
[00:28:07]Ugye azért Alexander Duggint sokan tartják Putyin házi ideológusának, ami azért nem teljesen igaz.
[00:28:11]viszont az tény, hogy az orosz társadalom és az orosz lakosság elképzeléseinek, elvárásainak a formálásában igen aktívan részt vesz, és több esetben ő maga az, aki hangot ad ezeknek a dolgoknak, mondjuk ugye egyfajta nem hivatalos szócsőként inkább úgy mondom, hogy kommunikációs forrásként.
[00:28:29]Tehát ebben a helyzetben szerintem meglepődni azon, hogy az orosz elképzelések egyrészt az orosz ajkú vagy orosz lakta területeket oroszként tüntetik fel, másrészt olyan területi követeléseket tartalmaznak Ukrajnával szemben, ami kizártá teszi, hogy Ukrajna bármikor a jövőben katonai fenyegetést jelentsen Oroszországra, ezeken nem lehet meglepődni.
[00:28:48]Ez megint az a kategória, amit az egyik kedvenc mondásommal nem szép, nem jó, nem erkölcsösnek szoktam jellemezni, de ettől még ez a helyzet.
[00:28:54]Na most a fenyegetéssel kapcsolatban azért érdemes lenne felidézni, hogy ki kezdte a fenyegetőzést.
[00:29:00]Tehát a a az európai vezetők beszélnek most már lassan két éve arról, hogy Oroszország meg akarja támadni Európát.
[00:29:08]Az az Oroszország, amelyik az Európa által támogatott Ukrajnával is nehezen bír.
[00:29:11]Ukrajna lakossága háboröltően 35-40 millió körül lehetett.
[00:29:16]Mostanra ez 20 212-re, 234-re csökkent a hírek szerint.
[00:29:20]Orosz ezzel szemben Oroszország lakossága 145 millió, európai meg körülbelül olyan 450- 500.
[00:29:26]Tehát azért picit tegyük már össze ezeket a dolgokat, hogyha komolyan akarjuk értékelni.
[00:29:30]Tehát az európai vezetők már tényleg évek óta arról besznek, hogy 2930-ra Oroszország meg fogja támadni Európát.
[00:29:36]Mit gondoltak, hogy mi lesz a válasz?
[00:29:38]Tehát a a mesében is szereplő jön a farkas, jön a farkas kategóriából, a farkas egyszer csak el fog jönni, ha állandóan kiabálunk, vagy ahogy másik mondás tartja, a falra festjük az ördögöt, akkor meg fog jelenni.
[00:29:48]Tehát ebben a helyzetben én ezt egy orosz reakciónak látom.
[00:29:50]Nem akarom fölmenteni az oroszokat, nem egy matyóhímzés ők sem, de egy ilyen folyamatos provokáció után mi mit gondoltak Európában?
[00:29:57]Mi lesz a válasz?
[00:30:00]És azért nagyon veszélyes ez a játék, mert az európai hadseregek közel sincsenek olyan állapotban, mint az ukrán.
[00:30:04]Se fölkészülve nincsenek rá, se a társadalmi támogatságuk nem olyan.
[00:30:07]az európai lakosság felénél é jelentősen kisebb résszel 30 35%-a akarna csak harcolni, ha a támadás érni az országát, nem máshol, han a saját országát sem akarja megvédeni, akkor mit gondolnak, hogy lehet egy háborút megvíni?
[00:30:21]És most tegyük félre az összes humanitár meg egyéb szempontot?
[00:30:26]Örményország, hadd kérdezzelek ezzel kapcsolatosan is.
[00:30:28]Ugye májusban volt egy EU csúcs örményországban, amelyre Volodimir Zelenski is hivatalos volt, ugye részt is vett ezen.
[00:30:34]Ez rendkívül kiverte a biztosítékot Oroszországban, így is fogalmazhatunk.
[00:30:39]Ugye kommunikációban is elítélték egyébként és és figyelmeztettek ennek a veszélyeire, ennek a az európai közeledésnek a veszélyeire, illetve olyan blokádokat is vagy embargókat vezettek be, amelyek a kereskedelemre vonatkoznak.
[00:30:54]ugye Orményország és Oroszország között most legfrissebben azt hiszem a gyümölcsöknek a behozatalát tiltották meg, ami most nem tűnik egy olyan nagyon eszkalációs lépésnek, de hát Örményország egyébként főleg Oroszországba viszi ki a termékeit, úgyhogy számukra ez nem abszolút nem egy pozitív dolog.
[00:31:10]És Vladyir Putyin egy újságírók előtt elmondott beszédében vagy válaszában úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai válság hasonló helyzetből indult ki, mint amilyen az amelyen Örményországban alakult ki az ukrajnai válság.
[00:31:26]Valamikor Ukrajna európai unióhoz való csatlakozási kísérletével kezdődött.
[00:31:30]Mi pedig nem elleneztük ezt, ugye ezt most sem ellenzik.
[00:31:36]Mit gondolsz ezzel a kérdéssel kapcsolatosan?
[00:31:38]Tehát ugye azt el szokták mondani, hogy Oroszország örül, ha valahogy lezárja ezt azt az Ukrajnával folytatott háborút, és valahogy ki tud ebből jönni, aztán a saját dolga figyel.
[00:31:50]Mennyire tartod realitásnak, hogy akár Örményországgal is valamilyen komolyabb feszültség alakuljon ki?
[00:31:57]Ez is egy olyan dolog, amiről évek óta beszélek.
[00:31:58]Nem azért, hogy saját magamat reklámozom, de pont Örvényországról beszéltem a a saját csatornámon három nappal ezelőtt.
[00:32:04]ugyanis az a Putin üzenet az elég határozott és egyértelmű volt.
[00:32:08]Annyit hadd tegyek hozzá egyébként, hogy most már nem támogatják Ukrajna Európai Uniós tagságát.
[00:32:11]Tehát most már az Európai Unió harcios fellépése miatt azt is meg megkívánják vétózni.
[00:32:17]Most nyilván kérdés, hogy milyen eszközük lesz erre a folyamatra.
[00:32:21]Úgyhogy ha ezeket a dolgokat nézzük, akkor valóban lehetnek párhuzamok.
[00:32:25]Ugye amit évek óta mondogatok szintén, hogyha lezárul az ukrán háború, akkor nem Európa felé fognak tovább menni az orosz katonák, hanem délre.
[00:32:32]ugyanis a klasszikus orosz érdekszféra tetszik, nem tetszik, létezik.
[00:32:36]Egyébként érdemes megnézni az Egyesült Államok, hogy viselkedik Kubával, mit csinált Venezuellában.
[00:32:41]Tehát van amerikai érdeksféra és van orosz érdeksféra is.
[00:32:42]Tetszik, nem tetszik?
[00:32:44]Ezekben a régiókban, ezeken a területeken az oroszok kiszorulófélben vannak.
[00:32:48]Kazachsztánban az orosz nyelvoktatást támadják, brit és amerikai közzeműködéssel és egyéb helyeken is különböző kihívásokkal kell megküzdeniük a az orosz üzletembereknek és egyéb kapcsolatoknak, kulturális kapcsolatoknak.
[00:33:02]Ez megint nem arról szó, hogy én támogatnám bármelyik folyamatot.
[00:33:05]Arról van szó, hogy ezekről beszélni kell, mert ezek meghatározhatják nem csak a régió, hanem az egész világ közeljövőjét is.
[00:33:10]Tehát, hogyha az orosz-ukrán konfliktusa egyszer lezárul, ami egyébként az orosz fegyveres erők híszerzési kapacitás és egyéb jelentős részét leköti, akkor ezek a kapacitások felszabadulnak.
[00:33:21]És miután a Kaukázusban is, különösen Azerbajdzsán és Örményország illetve a közép-ázsiai régióban is nagyon komoly kihívások érték az orosz befolyást, biztos vagyok benne, hogy itt látni fogunk még orosz csapatokat.
[00:33:34]Nem szép, nem jó, nem erkölcsös, csak az orosz gondolkodás az ilyen.
[00:33:38]Ezért mondom azt, hogyha az ember szembe akar szállni az erdőben garázdálkodó medvével, akkor föl kell készülnie.
[00:33:44]Az Európai Unió ezt mulaszolja el megtenni.
[00:33:46]Tehát az az Örményország azt gondolja, hogy az európai, eurázsiai gazdasági Unióból, amelynek egyébként a tagja sok volt szovjetköztársasággal együtt, ő egyik pillanatból a másikra át tud lépni az Európai Unió gazdasági befolyásába, úgy, hogy közvetlen határa nincs.
[00:34:01]Az egy nagyon súlyos tévedés.
[00:34:03]Tehát ugyanaz igaz egyébként Örményországra is, amely Ukrajnára igaz, egy régi honvédségben tanult mondás értelmében, hogy járna nekik szuverenitás, csak nem jut.
[00:34:11]Ugye az a mondás, hogy járni jár, csak nem jut.
[00:34:14]Tehát, hogy ebben a helyzetben Örményország is úgy gondolja, hogy megtehet bizonyos lépéseket.
[00:34:18]Most meg is teheti, mert az orosz erőforrások le vannak kötve Ukrajnában abban a pillanatban ez a helyzet megváltozik, abban a pillanatban kapaszkodjon minden politikai vezetőrményországban, aki a másik irányba indult el.
[00:34:28]Azerbajsán szerintem még nagyobb veszélyben van a Törökországgal való kapcsolata miatt, illetve a a amiatt, hogy egy fizikai, földrajzi hidat képez a török törekvések számára közép-ázsiai irányába.
[00:34:39]Nagyon érdekes volt egyébként picit hadd fűzzem hozzá, hogy Putyin nemrégiben Kazachsztánban is járt, és ne felejtsük el, hogy Tokajev elnököt 22 januárjában egy orosz katonai beavatkozást tartotta meg a hatalomban.
[00:34:50]Ahhoz képest Kazachsztan is elindult egy másik irányba.
[00:34:53]Tehát ott is ott is egyébként van egy jelentős orosz lakosság.
[00:34:55]Ők is elkezdtek Kína és az Európai Unió irányába kacsingatni.
[00:34:59]Ugye a középső folyosó nevű kínai kezdeményezés elkerüli Oroszországot és ezen a régión halad keresztül.
[00:35:05]Ezt az oroszok nem fogják hagyni, vagy legalábbis ami erejük van, megpróbálják megakadályozni.
[00:35:10]Tehát ez egy olyan folyamat, ami megint csak nem szép, nem jó, nem erkölcsöz, csak a világ így működik.
[00:35:15]Na akkor egy utoljára így a a műsor vége felé Európa problémáiról hadd kérdezzek.
[00:35:21]Ugye itt Nagy-Britanniában alakult ki egy újabb feszültség vagy helyzet.
[00:35:27]egyébként nem először, itt az elmúlt években, 2025 decemberében történt egy gyilkosság, amelyben egy szikk férfi szúrt le egy 18 éves brit egyetemistát, és ennek kapcsán került ki egy videófelvétel, egy rendőrségi videófelvétel itt nemrégiben, aminek nyomán egyébként tüntetések alakultak ki Nagy-Britanniában, és hát megvan az a társadalmi feszültség, ami látszik, hogy igazából egy-egy esemény be tudja robbantani ezt a feszültséget, még hogyha úgy is tűnik sokszor, hogy békében megélnek egymással a különböző helyről jött népek.
[00:36:09]Nagy-Britanniában nem először robban be ez a feszültség.
[00:36:11]Hogyan értékel biztonságpolitikai szempontból mindazt, ami történik Európában?
[00:36:16]Erről mostanában kevesebbet szoktunk beszélni, de ezek a folyamatok egy ugye egyre mélyebbek, hiszen most már olyan bevándorló generációkról beszélhetünk, akik valóban ott születtek.
[00:36:27]Akár van egyfajta brit vagy francia, vagy német, vagy akármilyen más identitásuk is a saját kulturális és faji identitásuk mellett, amelyekkel kapcsolatban már nehezebb is gondolom a kormányoknak is cselekedni.
[00:36:44]Mit gondolsz mindenről?
[00:36:46]Ezzel kapcsolatban én Köves Lomó rabbit szoktam idézni, aki azt mondta, hogy nem a bevándorlókkal van a probléma, hanem velünk, mert elfelejtettünk nekik megtanítani, és tegyük hozzá ezt már én teszem hozzá, megkövetelni tőlük, hogy az európai értékeket elfogadják és betartsák.
[00:36:57]Tehát az a szituáció, amelyben azok az európai normák, amelyekért emberek milliói haltak meg a két világháborúban és a holokausztban, ezeknek az elfogadása, ezek a bevándorlók, jellemzően egyébként illegális bevándorlók számára nem kötelező.
[00:37:13]És ez az európai kormányok hibája, nem ezek az emberekét.
[00:37:16]Tehát én elmegyek valahova, és nem mondja el senki, hogy hogy kell viselkedni, amikor a saját szokásim szerint viselkedek.
[00:37:21]Ez ennyire egyszerű.
[00:37:23]Tehát ez ez egy ez egy ugyanolyan dolog, ami miatt például Szicíliában megkövetel vagy Déloraszországban megkövetelik a nőktől, hogy fedetlen vállal, ne menjenek be katolikus templomokba, és szólnak, és ki van írva.
[00:37:32]Ezt a szabályt, ezt a fajta gondosságot elfelejtették idézőjelben elfelejtették megkövetelni Európa nagy részén.
[00:37:39]Innentől kezdve például, ha valaki hord magánál kést, és nem szik, mert a szikeknek van egy rituális késség, am ezt a gyilkosságot egyébként elkövették, az bűncselekménynek számít.
[00:37:51]De szikrá nem vonatkoznak a törvények.
[00:37:52]Miért?
[00:37:52]Miért?
[00:37:55]Miért van az, hogyha én elmegyek egy meccsetbe, le kell vennem a cipőmet?
[00:37:59]Mert ez a szokás, és ezt megkövetelik.
[00:38:00]Miért nem követeljük meg azt, hogy a társadalam lefegyverzéséről szóló szabályokat érvényesítsük mindenkinél?
[00:38:07]Tehát ez a fajta kettős mérce az, ami most a nyugati társadalmak arcába robban.
[00:38:11]És nem arról van szó, hogy egy kulturálisan más háttérrel érkező ember bármilyen szempontból rosszabb, vagy akár egyébként tegyük hozzá jobb lenne, mint bárki más, hanem arról, hogy egy szabályrendszer azt mindenkire alkalmazni kell.
[00:38:21]Ugye Nagy-Britanniában olyan szintű késes támadások voltak korábban, hogy az egyébként meglepő módon ö a ezt a a londoni főpolgármester, Sadik Kh a mindennapi élet szerves részének nevezte.
[00:38:35]Hát nem az.
[00:38:35]Na most ez az eset azt mutatja meg, hogy konkrétan fordított a rasszizmus érvényesül a brit egyébként tegyük hozzá fehér bőrű mi más lenne lakossággal szemben.
[00:38:46]Tehát amikor az az egyébként szellemileg zavart szikk férfi megtámadta a lengyel származású brit egyetemistát akkor, amikor utána az anyja elrejtette a kést, és a rendőrök már csak egy vérző férfit láttak, és azt mondta a támadó, hogy hogy őt támadták meg, és hiába próbálta elmagyarázni az egyébként halálosan sebesült novák, hogy mi történt, a rendőrök a videófelvétel tanulsága szerint meg se próbáltak neki segíteni.
[00:39:14]Tehát ez egy fordított George Floyd ügy ugye ott is az a klasszikus mondat hangt, hogy nem kapok levegőt.
[00:39:19]Tegyük hozzá utólag kimutatták a vizsgálatok, hogy George Ford annyi kábítószert vett vett be, hogy így is, úgy is megfuladt volna.
[00:39:24]Tehát az egyébként az amerikai rendőrség által legálisan, a helyi rendőrség által legálisan tartalmazott hát vagy alkalmazott hátára térdelés csak gyorsította a folyamatot, nem előidézte.
[00:39:36]Tehát ebben az esetben a brit rendőr, intézkedő rendőr olyan szintű elfogultságról tett tanúbizonyságot, hogy amiatt jogosan vannak felháborodva.
[00:39:43]Az illegális migráció kérdése évtizedek óta feszíti az európai társadalmakat, és ahogy közeledik az egyébként az ukrán és az iráni háború által felgyorsított gazdasági válság, ennek ennél sokkal, de sokkal súlyosabb következményei is lesznek.
[00:39:59]Na de úgymond mit tudnak kezdeni ezzel a felháborodással az európai társadalmak?
[00:40:04]Mit tudnak kezdeni ezzel a britek?
[00:40:04]Ugye a körülbelül egy évvel ezelőtti eseménysor volt az, amikor Elon Musknak a a, hogy mondjam, nyilvánosság előtt való kiállására kezdődtek el tüntetések, amikor kiderült, hogy olyan ügyeket próbált eltussolni a brit hatóság, amely ugye brit fiatal lányoknak a megerőszakolásáról szólt, és az elkövetők pedig migrációs hátterűek voltak.
[00:40:32]Tehát ott is történt egy felháborodás.
[00:40:34]De hát mit tud ezzel a felháborodással kezdeni a társadalom?
[00:40:38]Amíg a politikai előtt nem csinál semmit, addig semmit.
[00:40:39]Nekem is vannak olyan ismerőseim, Facebookos, YouTube-os ismerősök, akik megírják, hogy mi történik Nagy-Britanniában.
[00:40:45]Az ő beszámolóik szerint a lakosság többsége menekül egyébként.
[00:40:49]A fehér lakosság menekül Új-Zélandra, Ausztráliába, bárhova, ahova lát, csak otthon ne kelljen tartózkodnia pont emiatt a dolgok miatt.
[00:40:56]De ez sem egy tart fenntartható folyamat, tehát előbb vagy utóbb ennek hatása lesz, ha más egy forradalom formájában.
[00:41:02]Ugye tegyük hozzá, hogy az utolsó brit forradalom 1640-ben volt, úgy 400 éve.
[00:41:05]A britek nem az a kapkodó hevesvérű társaság, mint akár Magyarország, akár a mediterráni államok, de úgy néz ki, hogy ott is kezd elfogyni a türelem.
[00:41:14]Tehát nem lehet egy adott ország mondjuk nyugodtan úgy benszülöttjeiből másodrangú állampolgárokat csinálni.
[00:41:20]De ne felejtsük, hogy Ilan Mask is olyan dolgokra hívta fel a figyelmet, amikor valaki egy abortusz klinika mellett otthon imádkozott, tehát nem kint az utcán.
[00:41:29]Mondjuk azt is, miért ne tehetné meg?
[00:41:30]Ha a muszlim imádkozhat az utcán, akkor valaki mi egy keresztény mi nem imádkozhat egy abortusz klinika mellett, ebbe most ne is menjünk bele, de az illető otthon csak közel volt az abortusz klinikához, és valaki hallotta, hogy imádkozik, ezért letartóztatták.
[00:41:42]Tehát ezek a túlkapások Európában már évtizedek óta zajlanak.
[00:41:44]Az európai lakosság eddig jól élt, és a jólét értelmében vagy érdekében, konformista módon, tegyük hozzá, el nem ítélhető módon átugrott ezeken a dolgok felett.
[00:41:56]Csak most már szó szerint a bőrére mennek ezek a dolgok, mert ez az eset, hogy őt támadják meg és a saját rendőrsége utána őt vonja felelősségre, ez már túlment minden határon.
[00:42:03]És egy darabig még csönd lesz, mert a a rendőrség és a politikai elit el fogja nyomni ezeket a hangokat, amíg aztán be nem következik egy robbanás, ami aztán ki tudja milyen következményekkel jár.
[00:42:15]Ez megint egy olyan dolog, hogy előrelátható lett volna.
[00:42:16]Sajnos valakik a politikai elitben megint fullba nyomták a kretént, hogy egy híres filmet idézzek.
[00:42:22]Szerencsére itt Magyarországon még kevés ilyen esettel találkozunk.
[00:42:26]Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő.
[00:42:26]Én nagyon szépen köszönöm SK Bálint biztonságpolitikai szakértőnek, youtubernek, hogy a vendégünk volt.
[00:42:31]Akik pedig még nem tették meg, de rendszeresen hallgatják a tartalmainkat, azokat megkérem, hogy iratkozzanak fel erre a csatornára is lájkolják a videót, hogyha tetszett, és nyugodtan osszák meg a véleményüket itt a komment szekcióban.
[00:42:43]Köszönöm, Bálint.
[00:42:43]Köszönöm szépen és viszontlátásra viszonthásra.