Fekete Rita 34:44

Jön a gazdasági csapda: gyanús rohanásba hajszolja Brüsszel az országot - Csath Magdolna

uniós pénzekköltségvetésállamadóssággazdaságpolitikakutatásközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Jön a gazdasági csapda: gyanús rohanásba hajszolja Brüsszel az országot - Csath Magdolna
tl;dr
  • Az uniós források típusa és aránya egyelőre ismeretlen, de a kohéziós pénzek jelentős része már elveszett, a helyreállítási alapnál pedig a hitelfelvétel növelné az amúgy is magas államadósságot.
  • Csath Magdolna szerint egyelőre nincsenek konkrétumok a „közös projektekről", és aggályos, hogy a miniszterelnök a magyar cégek tudását a német gazdaság fejlesztéséhez való hozzájárulásként említette.
  • „Rendszeresen azt hallottam, hogy majd a magyar KKV-kat fogják fejleszteni... De hogyha megint a központi kérdés az, hogy külföldieket hozunk, akkor mi a különbség? A Fidesz pontosan ugyanezt csinálta." – Csath Magdolna

  • A szoros határidő miatti kapkodás veszélyezteti a leghatékonyabb projektek kiválasztását, és egyelőre nem világos, hogy az Európai Bizottság pontosan mit és milyen szempontok alapján fog ellenőrizni.
  • A gazdasági fejlődést hátráltatja a kutatás-fejlesztésre szánt, az uniós átlagtól jelentősen elmaradó, alacsony GDP-arányos költés.
  • A költségvetés pontos helyzete vitatott, ezért a szakértő objektív, szakmai felülvizsgálatot sürget, remélve, hogy a kormány nem folyamodik további hitelekhez.
  • A szakértő nyilvános, szakmai vitát és világos értékrendet tükröző kormányzati tervet vár el, különös tekintettel a hazai KKV-szektor valós fejlesztésére.
  • A friss, 1,7%-os GDP-növekedést főként a magas hozzáadott értékű, jelentős KKV-aránnyal bíró szolgáltató szektorok hajtották, mint a turizmus és a mérnöki szolgáltatások.
  • A 6000 milliárd forintos uniós forrás hatását nem a puszta összeg, hanem a projektek minősége és az itthon maradó haszon mértéke fogja meghatározni.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az uniós források típusai és jellemzői

Csath Magdolna részletesen ismertette, hogy pontosan milyen uniós pénzekről van szó a Magyarország és az Európai Unió között körvonalazódó megállapodás kapcsán. A szakértő hangsúlyozta, hogy nagyon sokféle forrás létezik, és egyelőre nem lehet tudni, hogy a megállapodás milyen arányban tartalmazza ezeket.

A lehetséges források között említette az Európai Unió költségvetését, amelyből kohéziós és mezőgazdasági támogatások érkezhetnek. A kohéziós alapok jelentős része már valószínűleg elveszett, mivel lejárt a felhasználási határidejük. A legjelentősebb összegek az úgynevezett helyreállítási alapban vannak, amely a Covid-válság gazdasági következményeinek kezelésére jött létre.

Ezen a téren két lehetőség is van:
- Vissza nem térítendő támogatás, amelyet nem kell visszafizetni.
- Kedvezményes hitel, amely alacsonyabb kamatozású, mint a piaci hitelek – bár ennek kedvező volta a folyamatosan változó kamatkörnyezetben nehezen megítélhető. Csath Magdolna kiemelte, hogy az Európai Unió maga is figyelmeztette Magyarországot, hogy a hitelfelvétellel óvatosan bánjon, mivel az ország államadóssága már így is magas, és a hitel tovább növelné azt.

A rendelkezésre álló források többsége címkézett, tehát nem lehet akármire elkölteni. Emellett a szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány bizonyos fejlesztéseket már elindított és előfinanszírozott a költségvetésből, abban bízva, hogy az uniós pénz megérkezésekor ezeket az összegeket vissza lehet tölteni a büdzsébe. Ezek a források tehát gyakorlatilag már le vannak kötve.

A közös projektek kérdőjelei

Az interjú egyik központi témája volt, hogy mit takarnak pontosan azok a „közös projektek", amelyekről Magyar Péter miniszterelnök beszélt, és amelyekre az uniós pénzeket költeni kell. Csath Magdolna bevallottan értetlenül áll a kérdés előtt, mivel sem a TISZA gazdasági programjában, sem a nemzetközi elemzésekben nem talált erre vonatkozó konkrétumot.

„Én a programot többször elolvastam már a úgy értem a Tisza gazdasági programját, hogy abban szerepelnek-e ilyen Brüsszellel, illetve így olyan nincs, hogy Brüsszel a szokásos általános megfogalmazás" – Csath Magdolna *

Különösen aggasztónak találta a miniszterelnök németországi látogatása során tett kijelentését.

„Egész pontosan a közös sajtótájékoztatón... az hangzott el, hogy a magyar cégek és a magyar emberek tudása hozzá fog járulni a német gazdaság fejlődéséhez. És ezen én elgondolkodtam... Hát végsősoron itt a magyar gazdaság fejlődéséhez kellene hozzájárulni minden olyan pénznek, ami majd visszajön Magyarországra." – Csath Magdolna *

A szakértő szerint ha a közös projektek többsége valóban a német gazdaságot fejleszti, akkor az nem feltétlenül szolgálja a magyar érdekeket. Alapvető fontosságúnak tartaná tudni, hogy kik a további szereplők ezekben a projektekben, mekkora arányt képviselnek, és hogy a projektek már ki vannak-e dolgozva.

A korábbi ígéretek és a jelenlegi kommunikáció ellentmondása

Csath Magdolna rámutatott egy jelentős ellentmondásra a TISZA kampányüzenetei és a jelenlegi kormányzati megnyilvánulások között.

„Rendszeresen azt hallottam, hogy majd a magyar KKV-kat fogják fejleszteni, és majd felülvizsgálják azokat az állami támogatásokat, azt a rengeteg állami támogatást, amelyet a külföldi multicégek kaptak. Tehát értékrendben mintha azt üzente volna a potenciális szavazóinak, hogy majd a magyar gazdaságot akarják fejleszteni. De hogyha megint a központi kérdés az, hogy külföldieket hozunk, akkor mi a különbség? A Fidesz pontosan ugyanezt csinálta." – Csath Magdolna *

A professzor asszony úgy látja, hogy a korábbi ígéretek ellenére mintha a globális szemlélet és a külföldi tőkétől való függés egyáltalán nem csökkenne. Úgy véli, ha az uniós pénzekből is többnyire olyan projektek valósulnak meg, amelyekből a multinacionális cégek profitálnak, akkor a GDP ugyan nőhet, de abból valódi fejlődés nem lesz, mivel a profitot kiviszik az országból.

A kapkodás veszélyei és az ellenőrzés kérdése

A műsorvezető, Fekete Rita és Csath Magdolna egyaránt hangsúlyozták, hogy az uniós pénzek felhasználásának szoros határideje van, ami kapkodáshoz vezethet. A szakértő szerint a gyorsaság általában nem teszi lehetővé a legjobb és leghatékonyabb projektek kiválasztását.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt is jelezte, hogy minden percben ellenőrizni fogják a pénzek felhasználását. Csath Magdolna ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Tudni kellene, hogy mit akarnak ellenőrizni, mert ha azt akarnák ellenőrizni, hogy hatékonyan használja-e, jó lesz-e az országnak, fejlődni fog-e, akkor egyetértek vele. De ha valami mást fog ellenőrizni, akkor az nem biztos, hogy egy elfogadható dolog." – Csath Magdolna *

A tudásalapú fejlesztések hiánya

Az interjú egyik visszatérő motívuma volt, hogy a kutatás-fejlesztésre és az innovációra való költés mennyire alacsony Magyarországon, és ez mennyire gátolja a fejlődést.

„Én nem hallottam azt, hogy például a fejlődés szempontjából fontos lenne többet költeni a tudásszektorra... a technológiai felelős miniszter, aki azt mondta, hogy a kutatás-fejlesztésre középtávon... felemeli Magyarország a kutatás-fejlesztési összeget GDP-arányosan 2%-ra. Most 1,30 valahány körül állunk." – Csath Magdolna *

Csath Magdolna ezt az emelést is kevésnek és későinek tartja, rámutatva, hogy az Európai Uniós átlag már 2% fölött van, Ausztria pedig – amely versenyképességben és termelékenységben is előttünk jár – 3,3%-on áll.

A költségvetés helyzete és az átláthatóság hiánya

Az interjúban szóba került a Fidesz és a TISZA között zajló vita a költségvetés állapotáról. Míg a jelenlegi ellenzék (korábbi kormánypártok) azt állítják, hogy üres a kassza, a TISZA szerint ez nem teljesen igaz. Csath Magdolna szerint jelenleg csak annyit lehet mondani, hogy meg kell várni a költségvetés objektív, szakmai felülvizsgálatát.

Kiemelte, hogy a költségvetési hiány már az év elején jelentősen nőtt, és a kormány által bejelentett intézkedések – a különadók kivezetése, ami csökkenti a bevételeket, illetve egyes támogatások megszüntetése, ami csökkenti a kiadásokat – együttes hatása egyelőre nem látható át a pontos számok ismerete nélkül. A szakértő reményét fejezte ki, hogy a kormány nem fog többlethitelek felvételéhez folyamodni.

Az átlátható döntéshozatal követelménye

Csath Magdolna részletesen kifejtette, milyen folyamatot tartana ideálisnak egy ilyen jelentőségű pénzügyi döntéssorozat esetében.

„Vannak olyan országok, ahol az egész költségvetés teljesen nyilvános, az egész költségvetési folyamat, és az állampolgárok hozzászólhatnak. ... nagyon sok kiváló szakmai testület van Magyarországon. Kutatóintézetek, elemzőintézetek. Én azt gondolom, hogy ezeknek a tudását... szerintem kicsikét meg kellene vitatni." – Csath Magdolna *

A professzor asszony hangsúlyozta, hogy a kormánynak világos tervezetet kellene készítenie, amelyből kiderül az értékrend: mit tart fontosnak, mit akar fejleszteni, és miért. Különösen fontosnak tartaná, hogy a hazai KKV-szektor fejlesztésére konkrét, nem csupán szlogenek szintjén megfogalmazott elképzelések legyenek.

Szemléletes összehasonlításképpen elmondta, hogy a 6000 milliárd forintos összeg a GDP körülbelül 7-7,5%-át teszi ki, ami több, mint amennyit az ország a teljes oktatási rendszerre fordít (kb. 4-4,5%). A korábbi kormány által évente gazdaságfejlesztésre szánt összeg is körülbelül ugyanennyi volt.

A legfrissebb GDP-adat és annak értelmezése

Az interjú végén szóba került a frissen megjelent első negyedéves GDP-adat, amely 1,7%-os növekedést mutat.

„Ez egy első becslés volt... Ez egy jó érték, de... ahol viszont jelentősebb volt a növekedés, az a szolgáltatási szektor. Ezen belül nagyon jól teljesített a turizmus, de jól teljesített az úgynevezett tudományos, műszaki, szakmai terület, mérnöki munka, tervezési munka, az infokommunikáció. Tehát pontosan azok az ágazatok, amelyek nagy hozzáadott értéket állítanak elő." – Csath Magdolna *

A szakértő kiemelte, hogy éppen a hazai gazdaság azon szelete teljesített jól, ahol magas a KKV-k aránya – vendéglátás, turizmus, mérnöki szolgáltatások. Ennek jelentőségét abban látja, hogy ezekben az ágazatokban nagyobb a Magyarországon maradó hozzáadott érték, mint például a feldolgozóiparban, azon belül is a járműiparban.

Záró gondolatok az uniós pénzek jelentőségéről

Csath Magdolna végezetül arra intett, hogy nem szabad túlmisztifikálni a 6000 milliárd forintos összeget, hiszen a magyar gazdaság ezek nélkül is képes volt növekedést felmutatni. A pénzek hatását alapvetően az fogja meghatározni, hogy milyen projektekre költik, milyen hatékonysággal, és mennyi marad belőle Magyarországon. A professzor asszony szerint a legfontosabb szempont, hogy a projektek haszna itthon jelentkezzen, és hosszú távú, mozgósító hatásuk legyen a gazdaságra – nem csupán egyszeri GDP-növekedést okozzanak, amit aztán egy külföldi cég profitként kivisz az országból.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "az amként csökken az a pénz, ami a magyar gazdaságot erősíteni." – Valószínűleg: "az annak megfelelően csökken az a pénz, ami a magyar gazdaságot erősítené" vagy hasonló megfogalmazás lehetett.
  • "olyan tárgyidók beszerzése" – A szövegkörnyezet alapján feltehetőleg "tárgyi eszközök" beszerzéséről van szó.
  • "és ezeket mit látni kellene világosan egyértelműen" – Valószínűleg "ezeket mind látni kellene világosan, egyértelműen" lehetett az eredeti.
  • "most nekünk és minden jót, szép napot kívánunk." – Köszönés közbeni szóismétlés vagy vágás, az értelem nem sérül.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgat hallgatóinkat.

[00:00:02]Június 3-án a délelőtti órákban rögzítjük ezt az adásunkat, és szeretettel köszöntöm a vonal végén Csat Magdolnát, közgazdást, egyetemi tanárt.

[00:00:12]Jó napot kívánok.

[00:00:14]Jó napot kívánok.

[00:00:16]Ennek a hétnek az egyik fő híre a magyar gazdaságot illetően az, hogy körvonalazódik egyfajta megállapodás az Európai Unióval, és azokat az uniós pénzeket, amelyeket hosszú-hosszú éveken át nem tudott az Orbánkormány hazahozni, ugye ezt így szoktuk mondani Magyarországon, hogy hazahozni, azt most esetleg a Tiszakormány meg fogja tudni tenni.

[00:00:39]De még mielőtt belevágnánk abba, hogy pontosan miről van itt szó, meg hogy milyen érdekek és mit jelent ez a magyar gazdaság számára, hadd kérdezzem azt meg, hogy amikor az uniós pénzekről beszélünk, akkor konkrétan miről beszélünk, mire gondolunk, mert ugye van, ami ebből úgy tudom, hogy hitel, van ami tényleg olyan pénz, ami úgymond vissza nem fizetendő támogatás, tehát hogy csak egy kicsit tegyük rendbe így az uniós pénzek fogalmának a hátterét.

[00:01:08]Hát nagyon sokféle sokféle forrás van, és azt nem lehet igazából tudni, hogy ez a megállapodás, amelyről hallunk, ez milyen arányban tartalmazza ezeket a lehetséges forrásokat.

[00:01:22]Mondtuk néhányat.

[00:01:24]Ugye van a van az Európai Unió költségvetése, amiből különböző források járnak az egyes országoknak.

[00:01:30]Ilyen lehet a kohéziósok, lehet mezőgazdasággal kapcsolatos támogatások és sok minden más.

[00:01:38]Itt a a kohéziós alapnál nagy valószínűséggel már a források többsége elveszett.

[00:01:45]Ott már nem sok hazahozandó összeg van, vagy illetve ami lett volna, annak lejárta a határideje.

[00:01:53]Ahol jelentősebb összegek vannak, az az úgynevezett helytállítási alap.

[00:01:59]Ez összefügg a covidőszakban bekövetkezett gazdasági válság, gazdasági problémáknak a kiküszöbölésére, tehát ezzel kapcsolatos fejlesztéseknek a beindítására.

[00:02:15]És itt tulajdonképpen kétféle lehetőség is van.

[00:02:19]Nyilván a a az egyik az fontosabb, ez az egyik, ez pedig a az olyan támogatás, amelyet nem kell visszafizetni.

[00:02:27]Tehát elevett támogatás, odaadják, nem kell visszafizetni.

[00:02:30]A másik, hogyha ez kevés lenne, akkor hitelt is fel lehet venni.

[00:02:36]A hitel az kedvezményes hitel, tehát alacsonyabb kamatozású, mint a piaci kamatok.

[00:02:41]Bár ma már ezt nagyon nehéz megállapítani, mert annyira változnak a kamatok, hogy tényleg az mennyire kedvező.

[00:02:49]De ennek kapcsán maga az Európai Unió is azt üzente Magyarországnak, hogy ezzel azért vigyázat, ezt ne feltétlenül akarjuk igénybe venni, mert eleve magas a magyar államadósság, és nem kellene tovább növelni, és ugye a hitellel tovább növeljük a az az államadósságot.

[00:03:10]Fontos dolog még azt is tudni, hogy ezek egy résszel, sőt úgy mondanám, hogy a többsége címkézett, tehát akármire nem lehet elkölteni.

[00:03:24]És még olyan szempontból érdekes a kérdés, hogy bizonyos fejlesztéseket, amelyekkel korábban megállapodott az Orbán kormány az Európai Unióval, az Orbán kormány elindított, előfinanszírozott, ami azt jelenti, hogy a költségvetésből már fizetett azokra a beruházásokra, annak a abban bízva, hogy majd ha megérkezik az Európai Uniós pénz, akkor ezt vissza lehet tölteni a költségvetésben.

[00:03:52]be.

[00:03:52]Tehát azok a pénzek, amelyek ezekkel a projektekkel kapcsolatosak, azok eleve le vannak kötve.

[00:03:59]Tehát azok, amelyek már elindultak, és én nem tudom megmondani, hogy ez mekkora érték, ezeket nyilván be kell fejezni, feltételezem.

[00:04:09]És itt az a lehetőség van, hogy ami a költségvetésből származó finanszírozási rész, azt vissza lehet majd tölteni.

[00:04:21]Tehát azzal az értékkel eleve csökkenni fog a más dolgokra elkölthető összeg.

[00:04:29]No, akkor beszéljünk azokról a úgymond konkrétumokról.

[00:04:32]Bár nehéz konkrétumokról beszélni, mert én azt látom, hogy nagyon-nagyon sok a kérdés itt az unióval kötött megállapodással kapcsolatban is, ugye itt a a pénzekkel kapcsolatban is.

[00:04:44]Adott esetben ellentmondás is alakult ki, akár mondjuk a politikó által közölt forrásokra hivatkozott cikkek és a magyar beszámolók között, hogy most pontosan mi történt, milyen ígéret született és a többi, és a többi.

[00:04:57]Úgyhogy egy-két ilyen dologról, amiről tudunk beszéljünk.

[00:04:59]Ugye Magyar Péter arról is beszélt, hogy vannak közös projektek, amelyekre költeni kell majd.

[00:05:07]Mit tudunk arról, hogy ezek milyen projektek lehetnek?

[00:05:09]Ez nyilván ezek akkor az Európai Unióval közös projektekről van itt szó.

[00:05:13]Lehet bármit tudni, hogy mi itt az együttműködés tárgya?

[00:05:21]Én a programot többször elolvastam már a úgy értem a Fisza gazdasági programját, hogy abban szerepelnek-e ilyen Brüsszell, illetve így olyan nincs, hogy Brüsszel a szokásos általános megfogalmazás, de nyilván ilyenkor adott ország adott cégeiről van szó, amelyekkel itt bármiféle együttműködésről gondolkodni lehet.

[00:05:43]Tehát ilyenek magámra a programban nem szerepelnek.

[00:05:49]meghallgattam az összes interjút, elolvastam az összes nemzetközi elemzést a különböző Európai Uniós tárgyalásokkal kapcsolatban, és ezekből nem derült ki.

[00:06:01]És ez azért érdekes kérdés, mert mert ha arról beszélünk, hogy közös projekt, akkor nagyon-nagyon nem mindegy, hogy a közös projektben kik a további szereplők a magyarok mellett, és mekkora arányt képviselnek a projektben, mert nyilván a partner, a külföldi partner, a közös megvalósítás bármire legyen szó, akár energia, zöld energiára áttérés, csak hogy konkrét dolgot mondjak.

[00:06:30]vagy valamiféle beszerzésbe való együttműködés, nyilván a saját részét viszi el Magyarországról, és ez azt jelenti, hogy az amként csökken az a pénz, ami a magyar gazdaságot erősíteni.

[00:06:43]Tehát nagyon jó lenne tudni, hogy mit értsünk ezeken a projekteken, ezek már ki vannak-e dolgozva, vagy majd a jövőben lesznek kidolgozva, de mikor a jövőben?

[00:06:53]Mert nagyon gyorsan kell majd eltölteni, ami különösen gond.

[00:06:59]Mert a gyorsaság általában azzal jár együtt, hogy nehéz a legjobb projekteket kiválasztani, meg a leginkább hatékonyokat, az a hatékony, amelyből sok érték teremtődik Magyarországon a magyar embereknek.

[00:07:14]Tehát ezért ez egy ez egy kicsit úgy mondanám, hogy sötét ló, hogy mi ez a ez a közös projekt.

[00:07:19]Viszont egy picikét talán segít értelmezni az a legutóbbi nyilatkozat, amely a németországi látogatás alatt hangzott el.

[00:07:29]egész pontosan a közös sajtóérteten, és itt nekem megütötte valami a fülemet, őszintén szólva eléggé erőteljesen megütötte a fülemet, mert az hangzott el, hogy a magyar cégek és a magyar emberek tudása hozzá fog járulni a német gazdaság fejlődéséhez.

[00:07:52]És ezen én elgondolkodtam, hogy hogy mit értünk ezen.

[00:07:55]Hát végsősoron itt a a magyar gazdaság fejlődéséhez kellene hozzájárulni minden olyan pénznek, ami majd visszajön Magyarországra.

[00:08:03]Nagyon jó, ha mi jóban vagyunk a németekkel, bár ugye mostanában azért a német gazdaságnak a gyengélkedése okozza a magyar gazdaság problémáinak a jelentős részét.

[00:08:15]Persze attól még történelmi hagyományok meg egyéb dolgok.

[00:08:18]Persze, hogy jóban vagyunk az Európai Unió még mindig legerősebb gazdaságával, de hát mi akarjuk a német gazdaságot tényleg fejleszteni.

[00:08:28]Ez ez nem tudom, hogy ez egy véletlen kiszólás volt, vagy mit értett ezen a miniszterelnök, de hogyha ez azt jelenti, hogy a kötös projektek többsége az olyan lesz, hogy a német gazdaságot fogja fejleszteni, akkor nem biztos, hogy én annak nagyon örülni fogok.

[00:08:44]És picit még még ide hoznék egy gondolatot, az pedig az, hogy valahol egy másik interjúban az hangzott el, és ha jól emlékszem, ezt talán nem is a miniszterelnöktől, hanem valamelyik miniszterétől, hogy továbbra is Magyarország a külföldi tőke beruházásokat fogja erősíteni és támogatni, csak abban lesz nagy különbség, hogy majd arra figyelnek oda, hogy nagy hozzáadott értékű tevékenységeket hozzanak ide.

[00:09:16]Na most ebben én nem sok újdonszágot látok, mert Szától Péter volt külügyminiszter, rendszeresen ugyanezt mondta.

[00:09:23]Az egy másik kérdés, hogy nem ilyen cégek jöttek ettől függetlenül Magyarországra, de itt még olyan ellenmondást is látok, hogy amikor a a kampány zajlott, én meghallgattam ott kampány kampány előadásait is a a mostani miniszterelnöknek, és ott rendszeresen azt hallottam, hogy majd a magyar KKV-kat fogják fejleszteni, és majd felülvizgálják azokat az állami támogatásokat, azt a rengeteg állami támogatást, amelyet a külföldi multicégek kaptak.

[00:09:56]Tehát értékrende mintha azt üzente volna a potenciális szavazóinak, hogy majd a magyar gazdaságot akarják fejleszteni.

[00:10:04]De hogyha megint a központi kérdés az, hogy külföldéket hozunk, akkor mi a különbség?

[00:10:11]A Fidesz pontosan ugyanezt csinálta.

[00:10:13]Tehát én úgy látom, hogy mintha a korábbi ígéretek vagy felvetett gondolatok ellenére, mintha valójában ez a globális szemlélet a külföldi tőkétől való függés, ez az égvilágon semmit nem fog csökkenni, ha ugyanezeket a ugyanezeket a a hangszúokat halljuk most is.

[00:10:38]És ugye ezt kicsit rávetítem erre az Európai Uniós pénzre, erre 6000 milliárdra, hogy hát hogyha itt is többnyire olyan projektek zajlanak mag zajlanak majd, amelyekből a a múlticeknek lesz növekvő profitja, meg amelyek gyakorlatilag a a kifogynak az országba az összegek, akkor lehet, hogy a GDP nőni fog, mert tudjuk, hogy a GDP-ben benne van a külföldi cégek, profi fittja, amit elvisznek az országból, csak azzal fejlődés nem lesz.

[00:11:16]És itt ugye arra visszatérve, hogy kinek az országát vagy a gazdaságát kéne fejleszteni, hát gondolom a magyort kellene fejleszteni.

[00:11:24]Ugye ez azért is nagyon fontos kérdés.

[00:11:25]Egyrészt az is, amiről beszélt, hogy itt gyorsan kell elkölteni a pénzeket, mert ez szerintem ez sincs benne a köztudatban, hogy itt ezeknek a pénzeknek nem csak úgy van határideje, hogy bizonyos határidőig lehet lehívni és megkapni őket, hanem ugye van egy kimeneti határideje is, hogy ezeket aztán el is kell költeni, és nyilván arról azt majd valamilyen módon bizonyítani kell, meg megmutatni, hogy hova ment ez a pénz, de hogy de hogy ugye van egy ilyen határidő is, és ahogy fogalmazott is a kapkodás az általában nem sok jóra szokott vezetni akár ilyen pénzügyi döntéseknél is.

[00:11:59]A másik meg, amiről beszélt, hogy ugye itt nem tudjuk azt, hogy a megállapodásnak a politikai oldala pontosan miben áll, tehát mi az, amit Magyarországnak azért tennie kell, hogy ezeket az összegeket lehívja.

[00:12:13]És hogyha ezek az összegek aztán a gyorsaság miatt vagy a kapkodás miatt úgy vannak elköltve, hogy csak részben tudják a magyar gazdaság fejlesztésére fordítani, vagy olyan közös projektekre kell fordítani, ami aztán hosszú távon nem is biztos, hogy a magyar gazdaságnak hoz hasznot, akkor még inkább felmerül a kérdés, hogy mit kell nekünk ezért adnunk.

[00:12:34]Tehát, hogy mi az, amit ez miatt be kell vállalnunk.

[00:12:41]Mégképp nem lehet semmit tudni, mert nyilván az egyik dolog az, hogy amikor megszólal ilyenről a miniszterelnök, akkor mit mond?

[00:12:48]És a másik dolog, hogy esetleg miben állapodod meg?

[00:12:51]Jó lenne, ha a kettő az összhangban lenne, de ezt sajnos nem lehet tudni.

[00:12:55]Ez előbb-utóbb biztos, hogy ki fog derülni, de egyelőre nem lehet tudni, de egy másodpercre még ha visszatérhetnék a magára a 6000 milliárd Ftra, akkor az is egy érdekes dolog, hogy az Európai Unió vezetése elsősorban a bizottság elnöke azt is belengedte, hogy minden percben ellenőrizni fogják, hogy mire költik.

[00:13:20]Na most itt tudni kellene, hogy mit akarnak ellenőrizni, mert ha azt akarnák ellenőrizni, hogy hatékonyan használja-e, jó lesz-e az az országnak, fejlődni fog-e, akkor egyetértek vele.

[00:13:36]De ha valami mást fog ellenőrizni, akkor az nem biztos, hogy egy elfogadható dolog.

[00:13:43]Tehát ugye itt a a az állandó az állandó visszajövő gondolat, hogy hogy a korrupció.

[00:13:52]Hát az egy nagyon jó dolog, hogyha azt ellenőrzi, de én azt gondolom, hogy ezt Magyarországon kellene biztosítani eleve, hogy akár ha a közbeeknek a keretében lehet majd valamelyik részét ennek a a pénznek megszerezni, mondjuk egy egy projektnél, mondjuk magyar cégek elindulhatnak, versenyezhetnek, bár ez is egy hosszú idő, tehát nem tudom, hogy hogy lehet egyáltalán közbeszerzést kell majd lebonyolítani, de hogy hogy akarja majd ellenőrizni, hogy az az a cég, amelyik megnyeri, az mondjuk közel áll-e a mostani kormányhoz.

[00:14:29]Tehát nagyon-nagyon sok a bizonytalanság.

[00:14:34]És így a fejlődés kapcsán még megemlíteném, hogy én nem hallottam azt, hogy például a fejlődés szempontjából fontos lenne többet költeni a tudásszektorra, mert Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az az, hogy alacsony a termelékenység, annak meg egyik oka az, hogy hogy a tudásszín nem elég magas, és sok más oka is van, de hogy a tudásszín nem elég magas, az innovációs szín nem elég magas, És itt egyetlen egy adatot tudunk, és ez részben a programban is benne volt, bár nem ennyire konkréten, mint ahogy most a felelős miniszter fogalmazott, a technológiai felelős miniszter, aki azt mondta, hogy a kutatásfejlesztésre középtávon, amint gondolom öt évet értünk, mert tervezésben a középtáv öt év szokott lenni, középtávon pelemeli Magyarország a kutatásfejleszt Sunt összeget girdítő arányosan 2%-ra.

[00:15:40]Most 1 30 valahány körül állunk.

[00:15:40]Tehát ehhez képest ez egy ugrás.

[00:15:43]Csak az a probléma, hogy pillanatilag az Európai Uniós átlag már 2% fölött van jóval, illetve mondjuk Auta, amely ország előttünk van versenyképességben és előttünk van termelékességben, ami mindösszefügg azzal, hogy mennyit költ kutatás fejlesztésre 3,3%-on áll most 2026-ban.

[00:16:12]Én ezt későinek tartom a 2% emelést és kevésnek tartom.

[00:16:17]Nem tudom, hogy erre például lehetne-e költeni, de ha lehetne, akkor én ezt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb dolog lenne, hogy hogy az innovációra költeni.

[00:16:27]Hát az fejleszteni az országot.

[00:16:30]Tehát ha fejlődni akarunk, akkor olyan dolgokba kell befektetni, amelyek hozzájárunknak a fejlődéshez.

[00:16:34]De ez nem hangzott el.

[00:16:37]Lehet, hogy valahol ott van a az elképzelésekben, nem tudom, de nem merült fel, mint a 6000 milliárdból való egyik tétel a kutatásfejlesztés támogatásának erősítésének a a finanszírozása.

[00:16:56]Ugye vannak olyan összegek is, amelyek úgy kerülhetnének el költésre, hogy elő kell őket finanszírozni.

[00:17:02]Na most zajlik egyfajta vita a magyar közéletben, vagy a politikusok között.

[00:17:09]Ugye a jelenlegi kormány azt állítja, hogy üres a kassza, tehát jóformán ki lett fosztva a a magyar államháztartás, és hogy olyan költések történtek, ami miatt nagyon kevés pénz van.

[00:17:22]Közben a jelenlegi ellenzék pedig bizonyos adatok alapján próbálja alátámasztani azt, hogy azért ez nem teljesen így van.

[00:17:29]ennyi és ennyi, és így adták át az országot, és nincs kifosztva az ezek a viták mindig elő szoktak fordulni egy kormányváltás esetén, tehát nem újak ezek a viták.

[00:17:38]Na most mit tudunk akár az adatok szintjén arról, hogy vajon lehet-e a költségvetésben olyan összeg, amivel ezeket a projekteket, amelyekre megérkezhetnek az uniós pénzek, elő lehet-e finanszírozni?

[00:17:56]A költségvetéssel kapcsolatban annyit mondanék, ebben a pillanatban tényleg csak ezt lehet egy szakember ennyit mondhat, hogy várjuk meg, hogy tisztességesen, objektíven, szakmai alapon felülvizsgálják, kielemzik a költségvetés jelenlegi helyzetét.

[00:18:13]Az nyilvánvaló tudjuk, hogy jelentős volt a költségvetési hiány növekedése már ennek az évnek a leg legelején is hatalmas nagy növekedés következett be.

[00:18:26]És úgy pontosan, hogy mi hogyan áll, mennyi az eddig előfinanszírozott projekt, ezeket ki kell természetesen pontosan bogarászni, meg kell nézni az adatokat.

[00:18:39]Itt a következő dolog, ami miatt nem könnyű arra válaszolni, amit ön kérdezett, hogy egy csomó dolgot olyat vetett fel a kormány, amely tételek növelni fogják a költséget és kiadásait.

[00:18:55]illetve csökkenteni fogják a bevételeit.

[00:18:58]Ugye a különböző különadók kivezetése az a bevételeket csökkenteni fogja.

[00:19:05]A igaz a különböző olyan támogatások, amelyekhez az emberek hozzászoktak, ilyen mindenféle adókedvezmények meg lakástámogatások, most nem szeretném ezeket mind felsorolni, azok ha megtűnnek, azok viszont csökkentik a kiadásokat.

[00:19:21]Tehát az a helyzet, hogy látni kellene a számokat, hogy pontosan milyen bevételnövelésre készül a kormány, honnan, mit szeretne még a a költségvetésbe finanszírozást bevinni, illetve hol próbál majd spórolni, akár eddigi kiadásokat megszüntetni, csökkenteni?

[00:19:47]Anélkül nem lehet semmit mondani arról, hogy egyébként majd az Európai Uniós pénzek kapcsán van-e forrás előfinanszírozásra.

[00:19:59]És ez azért nagyon nagy gond, nem tudom hol áll a költségvetésznek a a felőbírálata, mert ugye minden nap valamilyen rémséges hír jön, hogy úristen, már megint milyen elrejtett tételt találtak, ami nem szerepel ott, de ugyanakkor mégis kiadásol.

[00:20:12]Tehát jó lenne, ha egybe lehetne végre az egészet látni.

[00:20:17]világosan, egyértelműen, meg melléve azt, hogy legalább ebben az évben mi fogja növelni, mi fogja csökkenteni a költségvetést, és mi marad a kettő között.

[00:20:29]Egy nem lenne jó, hogyha olyan finanszírozáshoz fordulna a kormány, amely tovább növelné a az adósságszintet, csak azért, hogy az esetleges hiányt csökkenteni lehessen.

[00:20:45]Erről eddig nem hallottam, de remélem jó, hogy nem is fog ilyen ötlet felmerülni, hogy valahonnan esetleg többlet hitelt felvenni.

[00:20:53]És most nem az Európai Uniónak a kedvezményes hitelére gondolok, hanem esetleg pénzpiacról, IMF-től, bárhonnan, máshonnan.

[00:21:01]De nem lehet látni ebből kifolyólag, hogy ténylegesen mivel lehet gazdálkodni, miközben tudjuk, hogy az idő a fut és az Európai Unió szeretné valami miatt borzalmasan gyorsan lezavarni.

[00:21:15]Én azt is el tudnám képzelni, hogy azt mondja az Európai Unió, hogy jó, hogy vannak szabályok, de ebben az eszben, hogyha új kormány van, át kell dolgokat nézni, meg kell próbálni a legjobb befektetéseket az ország szempontjából megtalálni, akkor adok egy kis többletidőt.

[00:21:33]Akkor nem hajszolom bele a kormányt abba, hogy mit tudom én, augusztusig, szeptemberig, akármeddig már minden döntsön el.

[00:21:40]Tehát nem is igazából értem, hogy mi a mi az oka ennek a rohanásnak.

[00:21:45]kicsit ez gyanús az embernek, hogy hogy mifelé szeretnék a kormányt terelni, hogy mi mindenre olyan dologra kölcsön, ami egyébként az Európai Uniónak a stratégiájában szerepel.

[00:21:58]Egy dolog érzékelhető ebből a zöldítés.

[00:22:00]Ugye ezt már hallottuk, hogy az élő környezetért felelős miniszter úr már elmondta, hogy ezen a területen energiamegtakarítás satöbbi, mindenféle lépések lesznek.

[00:22:13]Ugye én nem mondom, hogy Magyarországnak nem jó az öldítés, de azért ez egy nagy Európai Uniós projekt, ami nem nagyon halad előre, illetve amennyire előre halad, eszetenként inkább kárt okoz az Európai Unió gazdaságának.

[00:22:27]A másik dolog, amiről nem lehet tudni, hogy esetleg mi van a a hadi téma, a honvédelmi ügyekkel, katonai kiadásokkal, hogy ezek esetleg eszközvásárlás, olyan olyan olyan olyan tárgyidók beszerzése, amelyeket nyilván Magyarország nyugat-európai cégektől vesz meg.

[00:22:52]Tehát ezeket mit látni kellene világosan egyértelműen azt is hozzáteszem, hogy ezt meg kéne vitatni a parlamentben.

[00:22:59]Végül soha nem egy kormánynak egyedüli felelőssége és lehetősége, hogy az ország jövőjét, gazdaságát befolyásoló jelentős témákról egyedül döntsön.

[00:23:13]Szoktak ilyet csinálni.

[00:23:13]Lássuk be.

[00:23:13]Előző kormány is elég sokat lépett ilyen lépéseket, de legalább most arról volt szó, hogy átlátható lesz minden.

[00:23:20]Hát jó lenne, ha ez is átláthatóbb lenne ez az egész folyamat.

[00:23:25]Akkor folytassuk is innen, mert valóban a kormány átlátható pénzügyi döntéseket ígért.

[00:23:29]Kivel és hogyan kellene egyeztetni?

[00:23:32]Nyilván, hogy vannak ezeknek a pénzügyi döntéseknek olyan bonyolult háttere, hogy lehet ráborítani úgymond az állampolgárokra, mert nem biztos, hogy átlátják megértik, hogy egyáltalán miről van szó.

[00:23:43]De Magdolna milyen egyeztetést vagy átláthatóságot tartan egyébként ideálisnak a jelenlegi helyzetben, hogyha már átláthatóságról beszélünk?

[00:23:55]egy tervezési folyamat mindig úgy szokott normális esetben zajlani, hogy megfogalmazza az illető, aki a magát a tervet készíti, megfogalmazza, hogy mik a csillok és oda hogyan akarok elérni és az mibe fog kerülni.

[00:24:13]És ezt nem állt esetleg több változatban, hogy így is lehet, úgy is lehet.

[00:24:16]És akkor ezt a szakmai háttérrel, tehát ez nem csak parlamenti ügy, végképp nem csak kormányügy, hanem ez egy társadalmi egyeztetést igényeln.

[00:24:26]Én azt gondolom, vannak olyan országok, ahol az egész költségvetés teljesen nyilvános, az egész költségvetési folyamat, és az állampolgárok hozzászólhatnak.

[00:24:37]Nyilván nem fog mindenki hozzászólni ahhoz, hogy a mondjuk a egy valami résztémánál mennyit kell arra félretenni a költségvetésben, mert nem ismeri a résztémát, de a szakmai testületekkel, a Tudományos Akadémiától kezdve a Kutatóhálózattal, és úgy általában a társadalommal mindenképpen ezt úgy egyeztetni kellene, hogy hogy tudják Azt az emberek lássák, azt az emberek, hogyha az egyik változat következik be, vagy a másik, az milyen hatással lesz hosszabb távon az országra, milyen hatással lesz a gazdaságra, milyen hatással lesz az életszínvonalra, az életminőségre, hiszen a költségvetés mind ezekkel a tényezőkkel foglalkozik, mindezekre a tényezőkre hatással van, tehát egy nyitottabb folyamatra lenne mindenképpen szükség.

[00:25:36]nagyon sok kiváló szakmai testület van Magyarországon.

[00:25:40]Kutatóintézetek, elemzőintézetek.

[00:25:44]Én azt gondolom, hogy ezeknek a tudását, függetlenül attól, hogy esetleg milyen politikai nézeteket vallanak ilyenkor, ez nem érdekes.

[00:25:51]Itt a szakmai tudás számít, a hozzáértés számít, és ezekkel szerintem kicsikét meg kellene vitatni.

[00:26:01]Tehát ezek nem olyan dolgok, amelyeket el kell kapkodni.

[00:26:03]És de mindennek az az alapja, hogy legyen egy világos tervezet, amelyről beszélni lehet.

[00:26:11]odáig először el kellene jutni, amiből kiderül az értékrend, hogy mit tart fontosnak a kormány, mit akar fejleszteni, mire nem akar szállni pénzt, amit fejleszteni akar, miért akarja azt fejleszteni.

[00:26:25]Én például a az előbbiek kapcsán is itt a 6000 milliárd, hiszen Ed is egy jelentős tétel egyébként, hogy körülbelül ez a 6000 milliárd.

[00:26:35]Ez ha GDP-ben gondolkodunk, tehát az összes nemzeti összékben gondolkodunk, annak körülbelül ilyen 7-7 és f%-a ész, hogy a tisztelt hallgatóig azok valahova tenni tudják ezt a 7,5%-ot, akkor szeretném megemlíteni, hogy oktatásra például körülbelül ilyen 4-4,5% körül fordít az ország.

[00:26:57]Tehát ez több, mint amit oktatásra, a teljes oktatásra a GDP-ből a kormány fordít.

[00:27:04]És még egy dolgot megemlítenék, hogy a szintén a GDP-ből a gazdaságfejlesztésre van egy ilyen tétel, hogy gazdaságfejlesztés a költségvetésben.

[00:27:19]És amennyit erre eddig úgy évente a Fidesz kormány szánt, az nagyjából pont ugyanennyi, ilyen 6000 milliárd Ft.

[00:27:28]Tehát ez egy ilyen szempontból, ha ha jól költi el a kormány, akkor ennek jelentős hatása lehet.

[00:27:36]De ezt már oda kell tenni ezt a tételt is a költségvetéshez.

[00:27:38]Tehát ez nem egy külön valahol egy külön papíron lévő tétel, hanem ezt a költségvetésbe már bele kell a költségvetési tervezésbe mindenképpen bele kell érteni.

[00:27:49]És ugye a én nagyon szeretném azt hallani, hogy a hazai gazdaság fejlesztésére, ezen belül a KKV szektor fejlesztésére nem slzlogenek kintjén, hogy na majd persze majd támogatjuk a KKD szektort, hanem konkrétan milyen elképzelések vannak arra nézve, hogy a hazai vállalatok ezen belül a KKV szektor, ugye ez a mikro, kis közepes méretű vállalkozásoknak a lehetőségei növekedjenek.

[00:28:19]Ez azért is érdekes, mert ha megnézzük, ez a szektor a gazdasághoz több oldalról is jelentősen járul hozzá, foglalkoztatási oldalról is és helyben előállított hozzáadott értékoldalról.

[00:28:35]Itt helyben állítják, nem nem viszik ki a pénzt az országból, felhasználják, újra befektetik.

[00:28:41]Tehát nagyon-nagyon fontos szelete a magyarságnak.

[00:28:45]Tehát ezeket mind látni kellene világosan, és ugye akkor tudjuk megítélni, hogy hogy mi lesz ennek a következménye az országba nézve.

[00:28:55]A GDP-ről csak egy mondatot hadd kérdezzek.

[00:28:57]Ugye most láttam, hogy abszolút friss hírakásá kihozta az adatait az első negyed évre vonatkozóan, és három és fél éve nem nőtt ilyen mértékben a magyar gazdaság.

[00:29:10]A GDP alapján ezt lehet olvasni.

[00:29:13]Mit gondol erről?

[00:29:13]Ugye most ezt nyilván, hogy arra is használják most ezeket az adatokat, hogy ezt el lehessen mondani, hogy valóban nem úgy adták át a kormányzást, ahogy hogy hogy az aztán abszolút katasztrófa, hanem itt egy növekedő GDP-vel kapta meg a Tisza kormány végül is a magyar gazdaságot, hogy innen induljon neki a feladatainak.

[00:29:37]Mit gondol erről?

[00:29:37]Mondom, ez nagyon friss, úgyhogy ebbe így nagyon számok alapján nem is kívánok belemenni, mert nem beszéltük meg, hogy most erről kifejezetten hosszan beszéljünk, csak ez egy jó jel mondjuk egy gazdaság szempontjából, vagy ezt úgymond a helyén kell kezelni?

[00:29:52]Tehát ez az első negyedéves adat és pont.

[00:29:56]Nincsenek meg még a részletek.

[00:29:56]Az nagyon fontos lenne.

[00:29:58]Ez egy első becslés volt, ami azt jelenti, hogy majd még jönnek később a KSából a részletek, hogy melyágazatok mennyivel járultak hozzá.

[00:30:09]Ez egy 1,7%-os növekedés volt egyébként, ami valóban egy egy nagyon kedvező adat az Európai Unión belül is a rendelkezésre álló adatok között.

[00:30:18]Ez egy jó érték, de amennyit tudni lehet, az az, hogy valójában némi növekedést mutatott az ipar is, és ahol viszont jelentősebb volt a növekedés, az a szolgáltatási szektor.

[00:30:36]Ezen belül nagyon jól teljesített a turizmus, de jól teljesített az úgynevezett tudományos, műszaki, szakmai terület, mérnöki munka, tervezési munka, az infókommunikáció.

[00:30:50]Tehát pontosan azok az ágazatok, amelyek nagy hozzáadott értéket állítanak elől, és amelyekben elég jelentős a KKV szágtól szerepe.

[00:30:58]Hát gondoljuk meg, hogy a a vendéglátás, a turizmus, ott nagyon sok a magyar kisvállalkozó, közepes méretű cég.

[00:31:07]Tehát ez a éppen a hazai gazdaságnak a hazai szelete úgy néz ki, hogy onnan jött az eredmény, de mondom a abszolút részleteket még nem láttam.

[00:31:15]Az nyilván valamikor talán a EO végén fog, ha jól emlékszem, megjelenni.

[00:31:20]Tehát akkor lehet objektíven a helyzetet értékelni, de kétségtelen, hogy a szolgáltató szektor az, amelyik jobban hozzájárult, és a szolgáltató szektorban egyébként nagyobb a hazai hozzáadott érték, mint mondjuk a feldagozóiparban, mondjuk egy azon belül egy járműiparban.

[00:31:41]Utolsó kérdésem, akkor ugye itt az elmúlt években is zajlott egy vita körül, hogy a meg nem kapott vagy nem érkező uniós pénzek mennyiben járulnak hozzá bizonyos adatokhoz, mennyiben érinti kedvezőtlenül a magyar gazdaságot.

[00:31:54]Urszula von der Len maga is beszélt a választások után egy sajtótájékoztatón arról, hogy egyébként ezek a visszatartott pénzek szerinte hozzájárultak a kormányváltáshoz, mert olyan problémákat okoztak a magyar gazdaság számára, hogy ezt az emberek is megérezték és elégedetlenek voltak.

[00:32:11]Ögyilván sok kérdésnek a válaszát még nem látjuk tisztán, hiszen erről is beszéltünk ebben a műsorban, de összességében hogyan látja, hogy ezek a felszabadított támogatások per hitelek satöbbi satöbbi mit jelenthetnek a magyar gazdaság számára?

[00:32:29]Tehát lehet abban reménykedni, hogy igenis most akkor van egy olyan lehetőség, hogy talpráljon a magyar gazdaság és és kedvezőbek legyenek a következő évek itt az elmúlt évek stagnálása után, vagy ez nagyon attól függ, hogy hogyan kerülnek ezek elköltésre?

[00:32:47]Amit előszul is szeretnénk mondani, hogy ne misztifikáljuk annyira túl azért ezt a 6000 milliárdot, mert azért mint látjuk, hogy most éppen növekedett a gazdaság, pedig még nincsenek itt ezek az összegek, tehát azért a magyar gazdaság azért nem áll teljesen fejre, azért a szélsőségektől kicsikét a ilyet azzem el kell vonatkoztatni, amelyek ugye elhangzottak.

[00:33:09]Nyilván egy kampány mindig arról szól, hogy felnagyítják a a negatív jelenségeket, de én azt gondolom, hogy hogy természetesen hozzájárulhat a gazdaságnak a a teljesítményvulásához egy feltétele van, az, hogy jó projektekre költsék el, olyan projektekre, amelyeknek a haszna Magyarországon jelentkezik, és amelyek hosszútávú hatással lesznek.

[00:33:39]Tehát nem, mit tudom én, egy óriási nagy beruházás valahol mondjuk egy külföldi cégbe, amelyik megdobja, mivel a beruházás ugye az egy eleme a GDP-nek, megdobja a GDP-t, de aztán utána az gyakorlatilag ott egymagában elműködik, a profitot meg elviszi és nem lesz igazából mozgósító hatása a magyar gazdaságra.

[00:34:00]Tehát azon múlik egyértelműen, hogy ez a 6000 milliárd mire fog menni, milyen hatékonysággal és mennyi marad belőle Magyarországon.

[00:34:13]Nagyon szépen köszönöm Csat Magdolnának, hogy tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről.

[00:34:16]Valószínűleg, hogy mivel ezek a dolgoknak még ugye sok mindennek nincs meg a válasza, fogunk is még a következő időszakban beszélgetni ilyen hasonló témákról, akár önnel, akár más szakértőkkel.

[00:34:27]Én nagyon szépen köszönöm, hogy mindenben segített.

[00:34:29]most nekünk és minden jót, szép napot kívánunk.

[00:34:33]Köszönöm szépen és köszönöm a lehetőséget.

[00:34:34]Minden jót.

[00:34:35]A hallgatóinkat pedig megkérem, hogy iratkozzanak fel a csatornára.

[00:34:37]Ha tetszett a videó, akkor lájkolják, illetve nyugodtan osszák meg a véleményüket a komment szekcióban.

[00:34:41]y