Időzített bombaként robbanhat a magyarok elleni radikális gyűlölet? – Zsivity Tímea
- A szabadkai zászlóégetés után a szerb hatóságok vizsgálódnak, a közéleti szereplők elítélték a cselekményt, és mind magyar, mind szerb oldalról együttérzés érkezett.
- Szerbiában az alkotmány engedélyezi a kisebbségek számára saját nemzeti szimbólumaik használatát, így a diákok szabadon vihették ki a zászlót.
- A radikalizáció erősödik Szerbiában, a társadalom polarizálódik, és a szakértő szerint idő kérdése volt, hogy a magyar kisebbség ellen is megjelenjenek incidensek.
- A szélsőséges csoportok online platformokon radikalizálódnak, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent; példa erre a belgrádi izraeli nagykövetség elleni támadás.
- A 2024 novembere óta tartó tüntetések nem mérséklődtek, az egyetemisták és az ellenzék alapvető változásokat követelnek, Vučić azonban nem hajlandó lemondani.
- Vučić Tadić bukásának példájával érvel, hangsúlyozva, hogy a társadalom EU-val kapcsolatos megosztottságát és a belügyi erők lojalitásának fontosságát figyelembe kell venni.
- Szerbia multivektorális külpolitikát folytat, de az EU-val fagyos a viszony az Oroszország elleni szankciók hiánya miatt, miközben Kínával szorosabbra fűzi a kapcsolatokat.
- A Kínával kötött szabadkereskedelmi egyezmény, a katonai együttműködés és a lítium stratégiai szerepe növeli Szerbia alkupozícióját, de a bizalmatlanságot nem szünteti meg a Nyugattal szemben.
- A MOL tárgyalásokat folytat a NIS orosz tulajdonrészének megvásárlásáról, ami kivonná Oroszországot a szerb kőolajiparból, de Szerbia további részesedést és a pancsovai finomító sorsának biztosítását kéri.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A szabadkai zászlóégetési incidens
A beszélgetés apropóját egy Szabadkán történt incidens adta, ahol egy iskolai ballagás alkalmával rendezett "bolond ballagási" felvonuláson egy magyar fiatal magyar zászlóval jelent meg. Két szerb társa elvette és elégette a zászlót. Az eset magyar vonatkozásai miatt a magyar médiában is nagy visszhangot kapott.
Zsivity Tímea elmondta, hogy a szerbiai hatóságok megfelelően reagáltak, a kivizsgálás zajlik, és a szerbiai közéleti szereplők, valamint a Vajdaság képviselői is elítélték a cselekményt. Magyarországról is érkeztek visszajelzések – mind a kormányzat, mind a volt kormányzat részéről –, amelyek együttérzésüket fejezték ki a vajdasági magyarok iránt, hangsúlyozva, hogy egy nemzeti szimbólum elégetése nem megengedett cselekmény.
A szakértő kiemelte, hogy Szerbiában az alkotmány engedélyezi a kisebbségek számára saját nemzeti szimbólumaik használatát, amit külön a nemzetiségekről szóló törvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény is szabályoz. Ebben az esetben a zászló használata engedélyezett volt, a diákok szabadon vihették ki nemzeti szimbólumaikat.
„Szerbiában maga az alkotmány engedélyezi a kisebbségek minden egyes nemzeti etnikai kisebbség számára az, hogy használja a szimbólumait." – Zsivity Tímea *
Etnikai alapú incidensek és a radikalizáció erősödése
Zsivity Tímea részletesen beszélt arról, hogy nehéz definiálni és azonosítani, mi számít etnikai alapú incidensnek, és a statisztikák sem teljesen megbízhatóak, mivel az intézmények és hatóságok eltérő szempontok alapján ítélik meg ezeket. Öt fő tényezőt azonban mindenki etnikai alapú incidensnek tart:
- Verbális támadások
- Fizikai agresszió
- Nemzeti szimbólumok meggyalázása
- Falfirkák, röplapok terjesztése
- Emlékművek rongálása
- Negatív diszkrimináció a munka világában vagy hivatalos pozícióknál
2012-2013-ban, amikor Szerbia tagjelölti státuszt kapott az Európai Uniótól, javuló tendencia mutatkozott, és a szerbiai büntető törvénykönyvet is módosították – az etnikai jellegű bűncselekmények deklaráltan és pontosítva szerepelnek benne.
A radikalizáció azonban erősödött. A szerb társadalom a jelenlegi események miatt erőteljesen polarizálódik, és ebben a polarizáltságban egyértelműen radikalizálódik. Ez nem feltétlenül vallási radikalizációt jelent, hanem társadalmi, gazdasági, politikai és pszichológiai dimenziói vannak.
„Tavaly azt mondtam, hogy időkérdés, hogy mikor fog megjelenni a magyar kisebbséggel szemben. Sajnos most ez megtörtént." – Zsivity Tímea *
A szakértő hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben is voltak vajdasági magyar kisebbségek ellen elkövetett bűncselekmények, de számuk mérséklődött a 90-es évekhez viszonyítva. A 90-es években a fő konfliktusokat nem feltétlenül a szerbiai lakosság okozta, hanem a háború során kialakult külső és belső migráció következtében Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából érkező, traumatizált menekült réteg, amely nehezebben tudott beilleszkedni a multikulturális közegbe.
A radikalizáció új dimenziói: online tér és szélsőséges csoportok
A radikalizációs folyamatra több tényező is kihatott: az orosz-ukrán háború, a gázai konfliktus, valamint a 2024 novemberében Szerbiában történt események. Zsivity Tímea kiemelte, hogy kizárólag a marginális szélsőjobboldali csoportokról beszél, amelyek hagyományosan iszlamofóbok voltak, de a gázai konfliktus kapcsán egy erőteljes Izrael-ellenesség és antiszemitizmus jelent meg náluk. Izraelt a globális Nyugattal, az EU-val, az USA-val és a NATO-val azonosítják, így ez lényegében egy Nyugat-ellenes álláspont.
A belgrádi emberjogi központ és zsidó közösségek elemzései szerint a gázai konfliktus után atrocitások történtek zsidó közösségekkel, zsidó temetőkkel és katolikus temetőkkel szemben – falfirkák és egyéb bűncselekmények formájában.
Egy konkrét esetet is ismertetett: 2024 nyarán egy 25 éves mladenovaci fiatalember számszeríjjal megtámadta a belgrádi izraeli nagykövetség csendőrét. A rendőr súlyosan megsérült, de hatástalanította a támadót, aki belehalt sérüléseibe. A fiatalember online platformokon követett szélsőséges, radikális tartalmakat, és áttért a radikális iszlámra – ez vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez.
„A titkosított platformok és a zárt online közösségek színterei a radikális eszmék terjesztésének. Erre nagyon oda kell figyelni, mert egy nagyon súlyos biztonsági kockázatot rejt magával." – Zsivity Tímea *
Politikai magyarellenesség Szerbiában?
Fekete Rita kérdésére, hogy Romániához hasonlóan (ahol az AUR előretörésével a magyarellenesség is teret kap) Szerbiában politikai szinten megjelenik-e magyarellenesség, Zsivity Tímea elmondta: a jelenség egy nagyon szűk, radikális csoportot jellemez, a szerb társadalmat globálisan nem. A politikai palettát sem jellemzi ilyen kommunikáció – a szélsőjobboldali Dveri nevű pártot a 2000-es évek közepén és a 2010-es években jellemezték ilyen megnyilvánulások, de rajtuk kívül más nem.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a zászlóégetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár súlyos és jogellenes cselekmény volt, nem megszokott jelenség Szerbiában, és nem helyezheti zárójelbe a magyar-szerb kapcsolatokban elért jelentős eredményeket. Zsivity Tímea hasonlóképpen értékelte a helyzetet: hagyományosan a szerb-magyar kapcsolat kiegyensúlyozott, és a 90-es évektől mostanáig javulás érződik.
A szerbiai tüntetések és Vučić politikai helyzete
A beszélgetés második felében a szerbiai belpolitikai helyzet került terítékre. A 2024 novemberében, a buszpályaudvar leomlása után kitört tüntetések a mai napig tartanak. Zsivity Tímea elmondta, hogy az elmúlt hetekben is volt egy nagyon volumenű tüntetés Belgrádban, és a helyzet nem mérséklődött. Az egyetemisták és az ellenzék kitartanak, és fundamentális, alapvető változásokat követelnek a társadalomban.
Aleksandar Vučić egy érdekes kijelentést tett, amelyben saját magát Boris Tadić korábbi elnökkel állította párhuzamba, és azt mondta, nem fog úgy viselkedni, mint Tadić – vagyis nem mond le. A történeti kontextus: Tadić 2012-ben kiírta az elnökválasztást, mert abban az évben kapta meg Szerbia a tagjelölti státuszt az EU-tól, és biztos volt a győzelmében. Tévedett – a választást Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt vezetője nyerte, a parlamentben pedig a haladók szereztek többséget.
Tadić bukásának okai:
- Nem számolt azzal, hogy nem mindenki EU-párti az országban – a tagjelölti státusz feltétele volt a hágai törvényszékkel való együttműködés és a háborús bűncselekménnyel vádolt személyek kiadása, amit sokan elleneztek, mert ezeket a személyeket háborús hősöknek tekintették
- Alacsony volt a részvételi arány
- Tadić túllépte alkotmányos hatáskörét
- Korrupciós vádak jelentek meg a Demokrata Párttal és koalíciós partnereivel szemben
Vučić ezzel a párhuzammal lényegében egy "fricskát" adott Tadićnak és az ellenzéknek, jelezve, hogy a társadalom más dimenzióit is figyelni kell.
A közvélemény-kutatási adatok is ezt támasztják alá: a fiatalok 42%-a szeretne az EU-ba menni, 32%-a nem. A kelet-nyugati politikai egyensúlyozást 36% támogatja. A NATO-csatlakozást 55% elutasítja, és csak 22% mondja azt, hogy bár elutasítja a csatlakozást, valamiféle partnerséget ki kellene alakítani.
Történelmi tanulságok: Milošević bukása és Đinđić meggyilkolása
Zsivity Tímea visszanyúlt a 2000-es évek elejének történéseihez, hogy megmagyarázza a jelenlegi szerbiai politikai dinamikát. Milošević 2000 őszén nem ismerte el választási vereségét – végül három komponens együttállása kellett a bukásához: a rendvédelmi szervek, a katonaság és a szolgálatok nem lőttek a tüntető tömeg közé.
Milošević kiadatása Hágának kormányválságot idézett elő. Zoran Đinđić akkori miniszterelnök megkerülte a szövetségi államot és alkotmányt, és saját hatáskörében, titokban kiadta Miloševićet Hágának. Ez pragmatikus lépés volt, mert az ország a csőd szélén állt, és a Nyugat egy nagy gazdasági támogatási csomagot ígért, aminek feltétele volt a kiadatás.
2003-ban Đinđićet meggyilkolták, mert fel akarta számolni a korrupciót és a szervezett bűnözést. Ebből, valamint Milošević bukásából okulva a következő kormányok sorra megemelték a belügyi dolgozók, a katonaság és a szolgálatok bérét. Zsivity Tímea egy szemléletes példát hozott: míg 2006-2007-ben egy friss diplomás bére körülbelül 20 000 dinár (kb. 200 euró) volt, addig egy friss diplomás belügyi dolgozó 46 000 dinárt keresett – a dupláját.
Vučić a belügy napján ki is hangsúlyozta, hogy az állam egyik tartópillére a belügy, és ezeket az embereket anyagilag is meg kell becsülni, mert fegyveres erőként az életüket is kockáztatják.
Szerbia nemzetközi kapcsolatrendszere
Szerbia hivatalosan multivektorális külpolitikát folytat, amely négy pilléren nyugszik: EU, USA, Oroszország és Kína, valamint az Öböl-menti országok. 2007-ben Szerbia parlamenti határozattal deklarálta katonai semlegességét.
Viszony az Európai Unióval
Vučić elnök az euroszkeptikus hangok ellenére is fenntartja az EU-s irányvonalat, de a csatlakozási tárgyalások 2021 óta akadoznak. Ennek fő oka, hogy Szerbia bár elismerte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és nem csatlakozott a gazdasági szankciókhoz sem. Az EU elvárja a közös kül- és biztonságpolitikához való teljes mértékű igazodást. A kapcsolat Brüsszellel "eléggé fagyosnak nevezhető". Szerbia már 2014-ben, a krími események után sem igazodott az EU külpolitikájához, amit az Európai Bizottság éves jelentésében írásba is foglalt.
Viszony Oroszországgal
Az orosz-ukrán háború miatt az oroszokkal sem annyira szoros a kapcsolat, mint korábban. Korábban katonai, gazdasági és kulturális együttműködés volt jellemző – a szerb légierő orosz légvédelmi eszközökkel volt felszerelve. Zsivity Tímea megjegyezte, hogy Szerbia kapott támogatást nyugatiaktól is, és rendelkezik nyugati haditechnikai eszközökkel is, de ez kevésbé jelenik meg a narratívában.
Viszony Kínával
A kínai szál folyamatosan erősödik, ami aggodalmat keltett az EU-ban és Washingtonban is. A közelmúlt fejleményei:
- 2023-ban szabadkereskedelmi egyezményt kötöttek, amely 2024 nyarán lépett hatályba – a vámok 90%-ától eltekintenek
- Katonai együttműködés: az FK3-as kínai légvédelmi rendszert először Szerbiába exportálták, amit az EU és a NATO-tagországok "szent rettenettel" követtek
- Közös hadgyakorlatot tartottak Kínában, amelynek középpontjában a kínai drónok és az FK3-as alkalmazása állt
- A bori bányászati komplexum többségi tulajdonosa egy kínai cég – Szerbia gyakorlatilag a saját aranyát vásárolja Kínától
„Szerbia a saját aranyját vásárolja Kínától." – Zsivity Tímea *
A kínai jelenléttel szemben azért nincs különösebb ellenvetés Szerbiában, mert Kína feltételek nélkül ad hiteleket, nem szab olyan feltételeket, amelyek sérthetnék a szerb nemzeti érdeket, és ami a legfontosabb: Kína, mint a Biztonsági Tanács tagja, támogatja Szerbia Koszovó-politikáját. Szerbia viszonzásképpen nem csatlakozott a Kínát támadó nemzetközi fórumokhoz.
A NIS kőolajipari vállalat esete
A NIS többségi tulajdonrészét 2008-ban adták el az oroszoknak – ez a Tadić-kormány idején történt, éppen amikor Koszovó bejelentette függetlenségét, és Oroszország BT-tagként támogatta Szerbia Koszovó-politikáját.
Technológiai együttműködés Kínával: humanoid robotok és MI
Vučić 2026 május végén Kínában járt, ahol szóba került, hogy humanoid robotjai lesznek Szerbiának – olyanok, amelyek Európában eddig még senkinek nincsenek. Zsivity Tímea szerint Szerbia jelenleg összeszerelő üzemként fog funkcionálni, de már zajlanak tárgyalások arról, hogy a mesterséges intelligencia és egyéb technológiai fejlesztésekbe is bekapcsolódjon. Ennek keretében 500 IT-szakembert küld Szerbia Kínába tanulni – korábban is volt tudományos együttműködés, de nem ilyen létszámban.
„Per pillanat nincs kimondva, de jelenleg egy összeszerelő üzemként fog Szerbia funkcionálni." – Zsivity Tímea *
A lítium mint stratégiai alkupozíció
Szerbia másik jelentős alkupozíciója a lítium. Kína birtokolja a ritka földfémek és kritikus nyersanyagok több mint 90%-át világviszonylatban, ami miatt Amerika és az EU versenyhátrányban van. Szerbiában a Jadar folyó környékén található az európai kontinens második legnagyobb lítiumlelőhelye.
Vučić ezzel "jól sakkozik" – mindenkinek beígérte a lítiumot, lebegtetve, hogy Kínának, Amerikának vagy az EU-nak adja. Az Európai Bizottság 2025-ben stratégiai jelentőségű nyersanyagként és projektként nyilvánította a Rio Tinto szerbiai lítiumbányászatát, hogy biztosítsa az EU ellátását és gazdasági biztonságát.
„Szerbia a lítiumát csak egyszer tudja eladni és egy valakinek, úgyhogy e téren is tud mozgolódni." – Zsivity Tímea *
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a lítium nem helyettesíti a bizalmat. Bár az érdekek miatt mérsékelheti a Belgráddal szembeni kritikus hangokat, a bizalmatlanságot nem fogja felszámolni az euroatlanti szövetségesek részéről.
A MOL-NIS üzlet és a magyar-szerb kapcsolatok
A beszélgetés végén a MOL és a NIS közötti tárgyalások kerültek szóba. A MOL az orosz tulajdonrészt vásárolná meg a szerb kőolajipari vállalatban, amire az amerikaiak is rábólintottak. A tárgyalások körülbelül egy éve zajlanak, és a beszélgetés időpontjában (június 2.) pozitív volt a hangulat – a hét végére akár megállapodás is születhetett volna.
Az üzlet elsődleges jelentősége, hogy az orosz tulajdonrészt kivonják a szerb vállalatból, megfosztva Oroszországot egy bevételi forrástól, amelyet háborús célokra fordíthatna. Június 6-ig kaptak lehetőséget a felek a megállapodás véghezvitelére.
A szerb oldal további 5%-os részesedést kér, amivel vétójoga lehetne. Szerbia számára bizalmi kérdés a pancsovai kőolajfinomító sorsa – a szerződés ettől függ.
A magyar-szerb kapcsolatok jövőjét illetően Zsivity Tímea óvatosan fogalmazott: mindkét fél nyitott az együttműködésre intézményi szinten, de a bizalmat ki kell építeni. Szerbiában jogosak az aggodalmak, hogy ha a pancsovai olajfinomító helyzete máshogy alakul, az energiaellátás veszélybe kerülhet. A szakértő szerint ki kell várni az időt, mert még nagyon rövid idő telt el.
„A nyitottság mindkét fél oldalán jelen van, akár a magyar kormány részéről, akár a szerb oldalról. Várjuk ki a végét." – Zsivity Tímea *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a eg [torokköszörülés] egy lakosság és népesség váltolás történt a külső és a belső migr a háború során kialakult külső és belső migrációnak a következtében" – a mondat eleje töredezett, de a kontextusból kikövetkeztethető, hogy a 90-es évek háborúi során történt népességmozgásokról van szó.
- „a rendvédelmi szervek, a katonaság és a szolgálattok a népmel ajánlak, pontosan szó szerint nem lőttek a tüntető tömeg közé" – a „népmel ajánlak" rész értelmezhetetlen, valószínűleg „a néppel azonosultak" vagy hasonló kifejezés lehetett.
- „helikopterrelzállított technolós ütyét Ángába" – valószínűleg „helikopterrel átszállították Hágába" lehetett az eredeti mondat.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót, nézőt megkérek, aki még nem tette meg, de rendszeresen fogyasztja a tartalmainkat, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:07]Ha tetszik a videó, nyugodtan lájkolják, illetve kommenteljenek bátran itt a témával összefüggésben, vagy akár csak általánosságban is a videóink alatt.
[00:00:17]Most ebben az adásban Szerbiáról fogunk beszélgetni szakértő vendégemmel.
[00:00:19]Meg fogjuk nézni, hogy mi történt itt az elmúlt hetekben Szerbia kapcsán.
[00:00:23]Vannak nagyon érdekes fejlemények akár nemzetközi nemzetközi szintére is tekintettel léve.
[00:00:33]Zsivic téme a vendégünk.
[00:00:33]A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa stratégiai kutatóintézetének kutatója Nyugatbalkán szakértő, akit nagy szeretettel köszöntök.
[00:00:42]Köszönöm szépen a meghívást és üdvözlöm a nézőket és hallgatókat.
[00:00:46]Régebben jártál nálunk, mert volt itt ugye választási kampány, utána is elég turbulens maradt a magyar belpolitika, úgyhogy picit kevesebbet tudtunk Szerbiával foglalkozni.
[00:00:53]plusz kitört egy plusz háború, ugye az iráni konfliktus itt az év elején, előtte pedig Venezuálában voltak gondok, de most most úgy gondoltuk, hogy éppen itt van az ideje egy picit rendet tenni azzal kapcsolatosan, hogy mi minden történik Szerbiában.
[00:01:08]És hát egy sajnálatos hírrel fogom kezdeni egy aktualitással itt az elmúlt napok egyik olyan hírével, aminek magyar vonatkozásai is vannak.
[00:01:15]Ugye Szabadkán egy iskolai ballagásnak a bolond ballagás részén, ha jól mondom, majd kijavítasz, hogyha bármiben tévednék, egy ilyen felvonuláson megjelent egy magyar zászló, egy magyar fiatal vitte ezt a zászlót ugye a a tömegben vagy erre a felvonulásra, és két szerb társat, szerb Ajúársa pedig naketszett ez a megmozdulás, úgyhogy hogy elégedték ezt a zászót.
[00:01:47]Elvették és elégedették.
[00:01:47]Ugye ha bármiben tévedtem majd kérlek javítsd ki, milyen gyakran történik ilyen, mit tudsz erről?
[00:01:55]Mennyiben kavarta fel akár a mennyire került be ez a történet akár a szerb médiába?
[00:02:00]Mert ugye nálunk itt ezt nyilván felkapták.
[00:02:02]Volt is erre én úgy tudom reakció is, hivatalos reakció is.
[00:02:08]Mit tudsz erről elmondani?
[00:02:10]Igen, tehát tényleg a ballaggás alkalmával történt ez a nemzeti alapú incidens.
[00:02:14]A hatóságok meg a szábiai hatóságok erre megfelelően reagáltak.
[00:02:18]A kivizsgálás zajlik, illetve a szerbiai Vajdaság, illetve a szerb közeti szereplők is elítélték ezt a cselekményt.
[00:02:29][torokköszörülés] illetve Magyarországról is érkeztek visszajelzések akár a kormányzat, illetve a voltkormányzat részéről is, hogy együttérzés fejezzék ki a a vajdasági magyarok iránt, és hogy ez nem megengedett esem cselekmény, hogy egy nemzeti szimbólumot égetnek.
[00:02:54]Ez így keretezve.
[00:02:54]Na most itt el kell mondanom azt, hogy Szerbiában maga az alkotmány engedélyezi a kisebbségek minden egyes nemzeti etnikai kisebbség számára az, hogy használja a szimbólumait.
[00:03:09]Ez külön a nemzetiségi nemzetiségekről szóló törvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény külön még külön szabályozza.
[00:03:25]Tehát a törvényi keret adott ahhoz, hogy hogy a kisebbségek saját szimbólumaikat használják adott helyen, adott formációban.
[00:03:33]Ez jelen esetben ez engedélyezve volt, hogy a diákok szabadon használhatják és kivihetik a a térre a a nemzeti zászlót, a saját nemzeti szimbólum.
[00:03:49]Viszont itt meg kell, hogy jegyezzem, hogy történtek változások a nemzeti.
[00:03:55]Tehát egyrészt nagyon nehéz definiálni és azonosítani, hogy mit is nevezzünk etnikai alapú incidensnek, illetve ezek a statisztikák hát nem nem túl biztosak azért, mert a az intézmények, a hatóságok és más szervezetek más tényezők alapján ítélik meg, hogy mit jelent egy ilyen incidens.
[00:04:17]De viszont amiben mindenki megjegyezik, hogy van öt fő tényező, ami ami hatással van erre, és hogy mit tartanak nemzeti alapú incidensnek.
[00:04:29]Hát az egyik a verbális támadások, másik a fizikális agresszió.
[00:04:37]Akkor a ami most is történt, ugye, hogy a nemzeti szimbólum, más nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak a nemzeti szimbólumak szimbólumoknak a meggyalázása, falfirkák, röplapok etnikumok elleni röplapoknak a terjesztése, emlékművek rongálása, illetve itt még még besorolják a a negatív diszkriminációt akár a munkavilágában, akár a betöltött hivatalos pozícióknál.
[00:05:09]És 2013-ban, illetve 12-ben, amikor már Szerbia tagjelti státuszt kapott az Európai Unióból, akkor [horkantás] akkor valamilyen javuló tendenciát elkezdett ez mutatni, és már ez bekerült a szerbiai, módosították a szerbiai büntető törvénykönyvet is, és az ilyen etnikai jellegű bűncselekmények akkor már deklaráltan is szerepeltek, úgy pontosítva is a büntető törvénykönyvben.
[00:05:39]viszont radikalizáció erősödött.
[00:05:44]Ezt még a tavaly is mesél előadtam, hogy a társadalom per pillanat, a szebbi társadalom a jelenlegi események miatt erőteljesen polarizálódik és a ebben a polarizáltságban egyértelműen radikalizálódik.
[00:06:00]Ez most nem feltétlen vallási radikalizációt jelent, vagy nem csak abban a dimenzióban valósul meg, hanem társadalmi, gazdasági, politikai és pszichológiai dimenziós vannak ennek a radikalizációnak.
[00:06:14]És itt akkor azt fejeztem ki, hogy történtek már kilengések a szlovák és a a bosnyák, illetve albán nemzeti kisebbségekkel szemben.
[00:06:24]És akkor tavaly azt mondtam, hogy időkérdés, hogy mikor fog még jelenni a magyar kisebbséggel szemben.
[00:06:30]Sajnos most ez megtörtént, hogy most a magyar kisebbséget ért egy ilyen szíens.
[00:06:36]Ki kell hangsúlyoznom, hogy mindig is voltak, tehát az elmúlt évtizedben is voltak akár vajdasági magyar kisebbségek ellen elkövetett bűncselkmények.
[00:06:49]Viszont a számuk mérséklődött a 90-es évekhez viszonyítva csökkent, csökkentő tendenciát mutatott.
[00:06:58]Na most egy turbulens időszakban élünk.
[00:07:01]Egyrészt a radikalizálóási folyamatra kihatott ugye az orosz-ukrán háború, illetve a gázai konfliktus, meg hát maga, ami Szerbiában is történt 2024 novemberében, ami egy erőteljes megmozdulás váltott ki.
[00:07:20]És itt az történik, hogy még az orosz-ukrán háborúban kapcsán megmaradtak a narratívák, a NATO, a pánlávizmus, addig a Gázai konfliktus kapcsán történt egy erőteljes változás.
[00:07:38]A és most hangsúlyozom, kizárólag a szélső jobboldali csoportokról beszélek, a marginális szélső jobboldali csoportokra jellemző, hogy ők hagyományosan, sarkosan fogalmazva ők iszomafóbok voltak, ilyen ilyen jellegű narratívák jelentek meg akár főként az online térben, de ez manifesztálódott ugye a a valós környezetben is.
[00:08:02]viszont a gázai konfliktus kapcsán jött egy izrael ellenesség.
[00:08:09]És ez az Izrael ellenesség, ez egy antiszemitizmusban, egy erőteljes antiszemitizmusban nyilvánul meghangsúlyom, ez a szélsőséges csoportokra jellemző.
[00:08:21]És és azért, mert Izraelt ők ők a globális nyugattal, illetve az EU az USA és a NATO szinonájaként alkalmazzák, és ez lényegében egy nyugat ellenes álláspont a részükről.
[00:08:44]És hát ugye a belgrádi emberjogi központ meg zsidó közösségek is különféle elemzéseikben akkor megjelölték, hogy történtek a gázai konfliktus után különféle atrocitások, a zsidó közösség, illetve zsidó temetők, illetve katolikus temetőkkel szemben, hogy megrongálták őket falfirkák és ilyen jellegű ö szabálysértések bűncselekmények történtek.
[00:09:16][horkantás] Viszont van ennek még egy olvasata.
[00:09:24]2024-ben, hogy hogyan tér át az online térből a valós térbe ez a radikalizálódás.
[00:09:33]2024 nyarán egy mladinci 25 éves fiatalember számszeríjjal megtámadta a belgrád izraeli nagykövetségnek a csendőrét.
[00:09:42]A rendőr súlyosan megsérült, de hatástalanította a fiatalembert, aki sérülésseiben meghalt.
[00:09:48]Na most mit tudni a fiatalemberről?
[00:09:50]A fiatal ember azt kell tudni, és megint hangsúlyozom, hogy az online platformokon követett fogyasztott szélsőséges, radikális tartalmakat, és ezek felőstötték benne ezt a ezt a tudatot.
[00:10:07]Hát ő ő áttért a radikális iszlámra.
[00:10:11]Tehát ez most nem az iszlámról szól, hanem ez a radikális változatáról.
[00:10:16]És el is hozzásegített ahhoz, hogy ő ezt a bűncselekményt elkövesse.
[00:10:19]És izraeli nagy követséggel szemben.
[00:10:23]Tehát el is egy manifesztáció a nyugatellenességének.
[00:10:28]Illetve itt fel kell hívnom a figyelmet, hogy a titkosított platformok és a zárt online közösségek szinterei a radikális eszméknek a terjesztésének.
[00:10:40]Erre nagyon oda kell figyelni, mert egy súlyos ez egy nagyon súlyos biztonsági kockázatot rejt magával.
[00:10:46]Tehát a titkosított platformokat kellene jobban figyelni a hatóságoknak is.
[00:10:56]Ugye Romániával kapcsolatban szokták felhívni a figyelmet itt a magyarországi jellemzőknkel, akik foglalkoznak azzal a térséggel, hogy az AUR-nak az előretörésével a magyar ellenesség is egyre nagyobb teret kap a román társadalomban.
[00:11:09]Ha most párhuzamot szeretnénk vonni csak a megértés kedvéért, akkor Szerbiában politikai szinten jelenik meg bármiféle magyarellenesség, vagy sem?
[00:11:18]És ide hoznám a VMS elnökének ugye a a nyilatkozatát ezzel a zászlóégetéssel kapcsolatban.
[00:11:26]Pásztor Bálint arról beszélt, hogy ugyan súlyos és jogellenes cselekmény volt ez a zászlóégetés és egy és nem lehet jelentéktelen incidensként kezelni.
[00:11:35]Ugyanakkor azt mondta, hogy nem megszokott jelenség ez egyébként Szerbián belül, és nem helyezheti zárójelbe az eddig elért jelentős eredményeket a magyar szerb kapcsolatokban.
[00:11:47]Te hogyan értékeled ezt?
[00:11:50]Most ezt hasonlóképpen fogom értékelni, mert hagyományosan azért a szerb magyar kapcsolat kiegyensú Szerbiában történtek ilyen jellegű kilengések, de a 90-es évektől mostanáig azért javulás érződik.
[00:12:08]És a 90-es években is lényegében a fő konfliktusokat, nem feltétlenül a szerbiai lakosság, a az ott élő délszláv népek okozták, hanem a eg [torokköszörülés] egy lakosság és népesség váltolás történt a külső és a belső migr a háború során kialakult külső és belső migrációnak a következtében.
[00:12:35][horkantás] és a a Horvátországbó és Bosznia Hercegovinából érkező már önmagában traumatizált, menekült réteg volt, aki nehezebben tudott beilleszkedni ebben a multikulturális közegbe.
[00:12:50]És akkor ott voltak emiatt a és hangsúlyozom a 90-es években, voltak ilyen jellegű atrocitások.
[00:12:57]Igen.
[00:12:57]Tehát akár verbális, akár fizikai agresszióba forduló.
[00:13:06]Igen, de azóta ez valamennyire javult, sőt csökkenő tendenciát mutat.
[00:13:11]Na most általában ilyen verekedések már vannak, de nem olyan mértékben.
[00:13:20]A azt tapasztalhattuk mostanság is, hogy mondjuk a települések a neveinél a magyar vagy a horvát településne neveket átfirkálják.
[00:13:29]Tehát ilyen jellegű volt, lesz is, de ez egy nagyon szűk, radikális csoport, tehát nem jellem, tehát a magát a globálisan véve a szerb társadalmat vagy a nem jellemzi.
[00:13:46]Egy nagyon szűk szélsőséges csoportot jellemez ez a visel.
[00:13:50]És akkor a politikai palettát sem jellemzi akár kommunikációban.
[00:13:55]Tehát, hogy nem a nagyon szélsőségeseket mondjuk volt a a Dvri, aki szélső jobboldali csoportból lett politikai párt.
[00:14:05]Ő őket a szintén a 2000-es évek közepén, illetve a 2010-es években jellemezték ilyen ilyen még nyilvánulások.
[00:14:14]Ö de egyebet nem nem áttérnék akkor ha nem bánod a politika vagy hát a Szerbiának a politika életére egy kicsit elemezzük azt, hogy mi történik ott.
[00:14:27]Azért is jó, hogy veled tudok erről beszélni, merthogy itt ahogy kitörtek ugye a tüntetések Szerbiában a busz pályaudvarnak a leomlása után, akkor rendszeres vendég voltál, és emlékszem, hogy így végigkövettük ennek a stációit, hogy hol tartanak.
[00:14:42]Én úgy tudom, hogy a mai napig azért vannak tüntetések, úgyhogy most szeretném, ha ezt is elmondanád, hogy milyen volumenűek ezek, akár a szervezettség, akár kik állnak ennek a hátterében, tehát hogy mennyire változott ennek a természete, vagy vagy egyáltalán a képe, amióta ez a tragédia megtörtént.
[00:14:59]És hogy valóban ez az oka annak, hogy Alexander Vocsics egy olyan kijelentést tett, miszerint egyrészt beadhatja a lemondását, másrészt meg úgy tudom, hogy arról is beszélt, hogy nem indulna a következő választásokon, merthogy itt van az alkotmányban olyan ciklus limit, ami miatt nem is indulhatna, de azért mindig fölmerült a kérdés, hogy ezt változtathatják, vagy mégis valahogy meg lehetne okoskodni, hogy mégis csak induljon.
[00:15:25]Tehát mi a helyzet most?
[00:15:28]Igen, az elmúlt hetekben szintén volt egy nagyon valómenű tüntetés Belgrádban.
[00:15:36]Nem mondhatnám, hogy hogy ez mérséklődött volna.
[00:15:38]Az egyetemisták kitartanak, és a az ellenzék is kitart, és tartják ahhoz magukat, hogy kellnek változások és fundamentális, alapvető változások a társadalomban.
[00:15:54][torokköszörülés] Úgyhogy eéren nincs változás.
[00:15:54]Most a Vucicsnak a a megjelzése az az igen, az egy érdekes.
[00:16:03]Itt párhuzamban vonta saját magát a Tedic korábbi elnökkel.
[00:16:07]Azt mondta, hogy nem fog ő úgy viselkedni, mint Na.
[00:16:12]És akkor elre mit értett?
[00:16:15]Ő nem gondolja most, hogy ő lemondana.
[00:16:18]Nem, nem fogok Gucics lemondani.
[00:16:22]Ez azt jelentette, hogy Tadic 2012-ben kiírta az elnökválasztást is.
[00:16:27]Szerbiában 2012-ben kellett volt parlamenti tartományi helyhatósági és 13-ban lett volna esedék és csak az elnökválasztás.
[00:16:42]Igen ám, de mivel 2012-ben pont a Tadic kormány ideje alatt, illetve elnöksége alatt kapta meg Szerbia tagjal előtti státuszt az Európai Uniótól, akkor úgy gondolta, hogy ez már kellő garancia arra, hogy ő meg fogja nyerni a választásokat, és ő lesz továbbra is a köztársasági elnök.
[00:17:01]Na, itt tévedett, mert benem így történt.
[00:17:05]A 2012-es választásokat akár az elnök kivál, mert Szerbiában közvetlenül választják meg az elnököt.
[00:17:13]A szerb haladó párt vezetője Tomis Nikolic nyerte még, tehát ő lett a az új köztársasági elnök.
[00:17:20]Parlamentbe pedig többséget szerzett a szerbhaladópárt, és akkor a demokraták vesztéttek és ugye [nevetés] Tedic tényleg hitt a győzelmében, és főleg amiatt, hogy már régóta húzódott Szerbia EU csatlakozásának az ügyját.
[00:17:42]Kérdéses volt, hogy megkapja a tagjelatti státuszt.
[00:17:44]Megkapta.
[00:17:44]Hát igen, ám, de azzal egy dologgal nem számolt.
[00:17:49]Azzal nem számolt Edigy, hogy nem mindenki EU párti ad országban.
[00:17:51]Nem fogja mindenki ugyanúgy értékelni ezt a az EU tag előtlti státuszt.
[00:17:56]És azért nem, merem a Szerbia társadalmában a szavazó bázis egy részét azok képezik, akik például na most mi volt ennek a feltétel?
[00:18:08]Ezt még ki kell hangsúlynom.
[00:18:10]Ennek a feltétel szában megkaphassa a tagjelti státuszt.
[00:18:13]Ö együtt kellett működni a hágai törvényszékkel, és ki kellett adni a háborús bűncselekménnyel vádó személyeket.
[00:18:21]Amikor ezt még tették, akkor kapta még Szerbia togeluti státuszt.
[00:18:26]Na és sokakban ellenézés váltott ki, mert a társadam egy elég nagy szegletében akkor ezeket a személyeket nem háborús bűnökkel váldoz személyként tekintettek rájuk, hanem olyanokra, akik háborús hősök.
[00:18:45]Ez volt az egyik oka.
[00:18:45]A másik oka az volt, hogy alacsony volt a részvételi arány, és a számok mást igazoltak, illetve Tadic szemben is felmerült az, hogy túllépte az alkotmányos hatalás körét, illetve még az is, hogy korrupciós vádak jelentek meg.
[00:19:01]Ásos igen igen korrupciós váltok jelentek meg a demokrata párttal szemben és még a hozzákapcsolódó koalíciós partnerek képviselőivel szemben is és amikor Vucsék illetve a Vucic Dac élre került akkor elindították a a büntető eljárásokat is ezekkel a politikusokkal megkezdőtt a büntető eljárás ezekkel a politikusokkal szemben és [horkantás] itt már veszédtek népszerűségükből.
[00:19:36]Ez volt az oka annak, és lényegében ő erre reflektált úgyics, hogy nem fog lemondani.
[00:19:41]És ez egy most csúnyán fogalmazva egy fricska volt Tadicsnak és az ellenzéknek, hogy hogy azért meg kell figyelni a társadalomnak más dimenzióit is.
[00:19:53]De viszont ugyanezt mutatják különben a közvélemkutatási adatok is, mondjuk a fi pont a fiatalok körében végzőtek, hogy a fiataloknak az öme 42% szeretne az EU-ba menni, 32% nem.
[00:20:06]Ugyanígy a kelet-nyugati politikai balanszírozást, egyensúlyozást 36% támogatja.
[00:20:15]A NATO csatlakozást 55% elutasítja, és csak 22% mondja azt, hogy elutasítja a NATO csatlakozást, de viszont valamiféle partnerséget ki kellene alakítani.
[00:20:23]Igaz 90% mondja azt, hogy szeretne is csatlakozni a NATO-hoz.
[00:20:29]Ez nagyon kicsi arány, tehát és ezeket ö ö mondjuk Tedicsék, mert akkor is hasonló arányok volt.
[00:20:39]Kicsivel jobb volt az EU csatlakozási arány, de minden más azért így kábé ilyen arányokat mutatott.
[00:20:45]Ezt nem vette figyelembe.
[00:20:47]És vissza kell ugranom még egyet az időben, ami ami nagyon fontos megérteni a hogy miért történik az, ami most történik Szerbiában.
[00:21:00]2000 ősz.
[00:21:03]Ez ugye a Milorsovicii rezsim bukása.
[00:21:09]Milorsvic nem ismerte el verességét, nem ismerte el, hogy hogy az elnökválasztást elvesztette és Kóstunit vett a az Egyesült Demokratikus ellenzék vezetőjét választották meg.
[00:21:24]Végül ugye mi történt?
[00:21:24]V végül nem a választás meg meg a meg a tüntetéseknek következtében mondott le vagy vagy fogadta el a verességét, hanem három komponisnek kellett együtt állnia.
[00:21:38]Ez mi volt?
[00:21:38]A akkor mondott le, vagyis akkor fogadta el a verességét, amikor a rendvédelmi szervek, a katonaság és a szolgálattok a népmel ajánlak, pontosan szó szerint nem lőttek a tüntető tömeg közé.
[00:21:53]Ez okozta.
[00:21:56]Na akkor utána jött a következő lépés, hogy Milosevicnek kiadatása Hágába.
[00:22:05]Itt Milosev egyeztek nagy nehezen megegyeztek abban, hogy Milosevicjét börtönbe kell zárni.
[00:22:12]Meg is történt Szerbiában.
[00:22:14]Viszont a az egyesült ellenzéknek egy része nem egyezett azzal, hogy kiadni őt HGába.
[00:22:20]De viszont a nyugat, az amerikaiak a az ország már cső szélén állt, és ígért egy nagy gazdasági támogatást, egy pénzügyi csomagot, de annak volt feltétele az, hogy kiadják Milosevicét Hágának.
[00:22:40]És ez kormányválságot idézett elő, mert Zoran Gyindyic, az akkori miniszterelnök mit tett?
[00:22:47]megkerülte a szövetségi államot és a szövetségi alkotmányt, mert akkor még Jugoszlávia volt, a kis Jugoszlávia megkerülte a szövetségi államot, és saját hatáskörében lényegében titokba, de kinerült kiadta és helikopterrelzállított technolós ütyét Ángába és akkor meg is kapták a mert ez egy pragma pragmatikus húzása volt Gyingycsnek, mert egyébként az ország teljes mérték a cső szélén állt gazdaságilag, tehát napja lettek volna gazdaságilag az országnak.
[00:23:23]Ezt ezt e tekintetben pragmatikus lépésként meg kell, de viszont nem nézték jó szemmel az egyéb körök, és ez kormányválságot idézett elő.
[00:23:30]Mi történik?
[00:23:33]Az történik, hogy 2003 vagy ingicset meggyilkolják.
[00:23:38]Miért?
[00:23:38]Mertogy föl föl akarta számolni a korrupciót és a szervezet bűnözlése elleni harcot.
[00:23:45]És hát bizonyos körök voltak, akit akit őt eliminálták, és ebből okultak a következő kormányok [torokköszörülés] meg meg Milosevics bukásából látva, hogy ki kik neek volt köszönhető végül a bukása.
[00:24:04]A következő kormányok sorra megemelték a bérét a belügyi dolgozóknak, a belügyi, a katonaságnak és a szolgálatoknak.
[00:24:16]Itt muszáj elmondanom egy példát, hogy értsék a nézők, hogy miről van szó.
[00:24:20]Míg Szerbiában a 2006-ban 7-ben egy fiatal friss diplomásnak a bére ilyen 20000 dinár volt, ez ilyen 200€ környéki összegtóban.
[00:24:33]Addig egy friss diplomás belügyi dolgozzon.
[00:24:36]Most teljesen mindegy, hogy büntetésvégrehajtási intézetbe vagy adminisztratív munkásként dolgozik.
[00:24:44]46 valahány 100 dináról beszélünk.
[00:24:48]Bőven a duplája.
[00:24:51]Akkor az arányok ilyenek voltak.
[00:24:51]Most nem tudom, hogy milyenek az arányok.
[00:24:55]gondolom, hogy hasonlóak, de de ez egy szemléletes példa, hogy most azért a kormányok erre odafigyelnek jobban.
[00:25:02]És VC most amikor volt a belügy napja, akkor ezt ki is hangsúlyozta, hogy az államnak a tartópillére, az egyik tartópillére a belügy, és hát az az állam biztonságáért, az ország biztonságáért felel.
[00:25:19]És ezeket az embereket, ezt ő mondja, meg kell becsülni, és anyagilag is meg kell becsülni, mert hát mint akik fegyveres erők vagy vagy lőfegyverrel rendelkeznek, azok az életüket is kockáztatják.
[00:25:39]Ugye majd még visszatérhetünk a belpolitikára, meg hogyha van olyan aspektus, nyugodtan hozd be.
[00:25:41]Csak én kérdeznék egy olyat is, hogy említetted ugye itt az euroszkeptikusoknak az arányát a szerb társadalmon belül.
[00:25:47]És hát nyilván ugye ezt a politika is érzékeli, tehát nem ezekkel az üzenetekkel fog valószínűleg úgymond nyomulni a politikában.
[00:25:57]Mik mik mi most a nemzetközi tér úgymond Szerbia körül?
[00:26:00]Mert ugye az orosz-ukrán háborúnak is megvan az a terhe, hogy itt a régi nagyon jó közeli orosz szerb kapcsolatok távolabbnak tűnnek most, vagy sokkal hidegebbnek tűnik a kapcsolat kívülről nézve, de érdekelne, hogy te ezt hogyan látod, vagy mit gondolsz erről.
[00:26:17]Tehát, hogy van itt egy ilyen, akkor Kínával kapcsolatban ugye a hírek, amik Szerbiával összefüggésben, legalábbis a magyar médiában megjelentek, azok ilyen fegyverkezési hírek voltak, rakétavásárlás satöbbi.
[00:26:31]Amerikával nem tudom, hogy milyen a viszonyuk, az Európai Unióval eléggé távoli hidegénk csak kritikákat olvastam egyik-másik oldalról is.
[00:26:36]Tehát hogyan néz ki most Szerbia ebben a nemzetközi kapcsolatrendszerben?
[00:26:43]Hát hivatalosan Szerbia multi külpolitikája multivtorális.
[00:26:48]Több pill mondhatom azt, hogy négy pilléren fekszik.
[00:26:51]Van egy EU pillér, van egy USA pillér, van egy orosz pillér, van egy kínai pillér.
[00:26:56]Jó, még még van egy ilyen öbölmenti országok pillér.
[00:27:02]Na [horkantás] most ez annak is tudható, hogy 2007-ben Szerbia deklarálta parlamenti határozattal a katona semlegességét.
[00:27:13]Tehát ő egy egy tömhöz sem tartozik, annak ellenére, hogy azért az Európai Unióhoz kíván csatlakozni.
[00:27:20]Tehát Wuc elnök ez hangsúlyozza egyébként, hogy ő még továbbra is fenntartja az euroszkep szkeptikus hangok ellenére rá a azt az az Európa uniós irányvonalat.
[00:27:32]Viszont mivel ez akadozik, hát ez 2021 óta akadozik, azóta nem jutottak meg új tárgyalási fejletét Szerbiával, és pont az orosz-ukrán háború miatt, mert Szerbia igaz, hogy elismerte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de nem vez még azóta se vezetét beene szankciókat.
[00:27:51]Nem, nem csatlakozott egy gazdasági szankciónak a kivitelezési elfogadásához sem.
[00:27:58]És ez azért hátráltatja, mert az EU még elvárja a az Európai Unió közös külbiztonsági és védelem politikájához teljes mértékű igazodást.
[00:28:09]Úgyhogy most a EU-val, Brüsszellel a kapcsolat eléggé fagyosnak nevezhető.
[00:28:17]Akkor igen, az orosz-ukrán háború miatt most a az oroszokkal is nem annyira szoros a kapcsolat.
[00:28:24]Korábban ugye a katonai együttmű gazdasági együttműködés volt jellemző kulturális és a katonai is.
[00:28:33]Ugye mert a Szerbia légjerez azért a a az orosz légvételmi eszközök adták ki.
[00:28:41]Annak ellenére meg kell jegyezzem, hogy Szerbia kapott támogatást egyébként a a nyugatiaktól is, tehát rendelkezett ilyen jellegű haditechnikai eszközökkel.
[00:28:54]Csak ez úgy annyira nem jelenik meg a narratívában, de ez is ott van egyébként.
[00:28:57]És tehát az oroszokkal most olyan amilyen a kapcsolat.
[00:29:04]A a kínai szál az erősödik, az folyamatosan erősödik, és hát algodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban a az Európai Unió és Washington is egyébként.
[00:29:14]Itt most csak a közel múltra pár néhány pár évre visszamenőleg mennék.
[00:29:20]Ö 20233-ban szabadkereskedelmi egyezmény kötöttek, ami 2024 nyarán lépett hatályban el azt jelenti, hogy a vámoknak a 90%-ától eltekintenek a felek, akkor utána ha mondjuk a a erősödött természetesen, ahogy említetted is a a katonai együttműködést, a légvédelmi rendszerek kisb az FK3-as légvédelmi rendszert először Szerbiában ez exportálták el a ezt a kínai légvédelmi rendszert.
[00:30:00]És hát ez is az Európai Unió és a NATO tagországok is így szentrettenettel követték, hogy hogy hát azért mégis csak Szerbia Európa Unióba ig szeretne felé tartana és egy ilyen légvédelmi rakétarendfert beszerzett.
[00:30:19][horkantás] És katonai együttműködés is van.
[00:30:22]ö olyan jellegű, hogy hadgyakorlatot, közös hadgyakorlatot tartott a két ország Kínában és a ennek középpontjában akkor a a kínai drónok és pont az FK3-asnak az alkalmazása állt, de voltak különös hadgyakorlatok különben Oroszországgal is korábban, illetve most volt különben NATO, Szerbia 2006 óta a NATO partnerségben is benne van.
[00:30:50]Ö most is volt Szerbiában egy ilyen közös aggyakorlat, de erről azért annyira nem beszélnek, de van létezik egy ilyen is.
[00:31:01]Illetve amit még tudni kell, hogy a bóri bányászati komplexum többségi tulajdonos a kínai cég.
[00:31:10]Úgyhogy az történik, hogy Szerbia most borban mi van?
[00:31:13]Az lényegében van aranybánya és részbánya.
[00:31:16]és Szerbia a saját aranyját vásárolja Kínától.
[00:31:24]Na most ez azért érdekes, most a hallgatók, akik esetleg ismerik vagy jártak Szerbiában, vagy onnan származnak, azok pontosan tudják, hogy sokan szerbiai polgárok lejártak Szerbiá délszerbiába vásárolni aranyat, akár égszereket, bármilyen kiegészítők, aranykiiegészítőket, mert annyira olcsó a a normál zsárhoz képest annyira olcsó volt az arany.
[00:31:49]Most most már ez is többségi tulajdonban kínai.
[00:31:55]És ezzel kapcsolatban, ha már beszéltünk a radikális meg a nacionalista ügyeszercsoportokról, ezzel kapcsolatban nincsenek ilyen, nem tudom, lázongások, vagy legalább felvetése a kérdésnek, hogy miért, vagy hogy?
[00:32:08]Ez egy nagyon jó kérdés, és azért nincs különösebb felellenvetés, mert a kínaiak azok [sóhajtás][zihálás] ők különféle feltételek nélkül adnak hiteleket az országnak, nem szabják feltételekhez.
[00:32:28]V ami sérthetné a szerb nemzeti érdeket.
[00:32:32]És azért nem, mert ez egy fontos.
[00:32:38]A Kína, mint az biztonsági tanácsának a tagja támogatja Szerbia koszovó politikáját.
[00:32:43]És megfigyelhettük azt is, hogy Szerbia, amikor nemzetközi fórumokon támadták Kínát, akkor Szerbiahez nem csatlakozott.
[00:32:53]Tehát ez a ez a Kína koszovo politikájával is összefügg, mert hogy ugye ez BT ug ugye ez vonatkozik különben az oroszokra is, hogy Szerbia azér ez pé a Niss [torokköszörülés] kőalipari vállalat, ami szintén így most pörög a magyar médiában is a Mol Niss vásárlás kapcsán, hogy mi fog történni.
[00:33:14]szint úgy [zihálás] a niszt a többségi tulajdon részt azért adták el az oroszoknak 2008-ban és ez a Tadic kormány Tadicsék voltak még Kostunica mert akkor vált ki Koszovó akkor jelentette be függetlenségét és Oroszország az BT tagjakét szintén támogatja szerbiak szó politika áját.
[00:33:42]És még egy dolog, hogy hogy mondjuk miért fagyos a a Zeú-val való kapcsolat.
[00:33:48]Nemcsak az orosz a 2022-es orosz-ukrán háború kitörése után Szerbia nem kapcsolódott a szankciókhoz, hanem amikor volt 2014-ben a krími eset, akkor sem igazodott.
[00:34:02]és a a az Európai Unió külbiztonsági és védelempolitikájához is, akkor is az Európai Bizottság az éves jelentésében ezt le is írta, írásba foglalta, hogy Szerbia nem és Krim és igen, akkor is elismerte az agressziót, de akkor is lojális maradt Oroszországhoz.
[00:34:25]De akkor itt be is hoznám ezt a témát ugye a humanoid robotokkal kapcsolatosan már csak azért is, merthogy ez a kínai szerb barátság vagy kapcsolat egyébként hozhat el egy olyan állapotot, ezt most még általánosságban kérdezem, amikor azért a fejlett kínai technológia ilyen-olyan módon, üzletek által satöbbi, satöbbi megjelenik Szerbiában, ami ez kérdés, mertogy ugye ez olyan érdekes helyzetet hozna létre, hogy akár még az Európai Uniót is technológiai szinten be lehet előzni ezzel a ezzel a jó kapcsolattal.
[00:34:58]Na most ugye Vocsics nem olyan régen Kínában járt itt május végén, és ott ugye volt szó arról, hogy humanoid robotjai lesznek Szerbiában, méghozzá olyanok, amelyek Európában eddig még senkinek nincsenek Vucsics elmondása szerint.
[00:35:15]Tehát ezért is gondoltam tovább azt, hogy ez lehet, hogy ne, hogy hogy ez nem csak a robotokra lehet egy ilyen kapcsolatot lebontani, akár nagyon fejlett csípeket lehet, akár a mesterséges intelligenciának egy olyan változatát lehet alkalmazni, használni, ami mondjuk az Európai Unió bizonyos ilyen megkötöttségek miatt mondjuk megtilt a saját országai vagy tagországai számára.
[00:35:38]Tehát Szerbia így jóformán tud egy picit előzni.
[00:35:41]Nem [sóhajtás] azt nem tudom, hogy tud-e előzni.
[00:35:44]De az biztos, hogy így alkupozícióba kerül.
[00:35:52]És igen, itt most per pillanat nincs kimondva, de jelenleg egy összeszerelő üzemként fog Szerbia funkcionálni.
[00:36:03]De viszont arról már zajlanak tárgyalások, amit említettél, igen, hogy a mesterséges intelligencia és egyéb technológiai fejlesztéseket is majd fognak be fog Szerbia kapcsolódni és 500 IT szakembert fog Szerbia küldeni Kínába, hogy tanuljanak.
[00:36:22]Tehát már van egy ilyen tudományos együttműködés.
[00:36:25]És a volt korábban is együttműködés, csak nem ilyen számban.
[00:36:30]Most 500 főről van szó.
[00:36:36]és hogy szakemberek, programozók, IT, ez a szektor igen.
[00:36:40]Feltételezhető.
[00:36:40]A másik, amit elfelejtettem mondani, az a ami mi a Szerbia még alkupozícióba kerülhet, ez a lítium.
[00:36:51]Ez na most a lítiumról azt kell tudni, igen, hogy Kína az, aki a ritka földfémek és kritikus nyersanyagoknak a 90 plus%-át birtokolja világviszonylatban.
[00:37:04]És hát ezzel Amerika és az Európai Unió versenyhátrányban van, és nagyon nem.
[00:37:08]És a Szerbiában ugye a jádár folyó környékén van egy az Európai kontinens második legnagyobb lítium lelőhelye.
[00:37:18][torokköszörülés] És ezzel jól sakkozik Vucsic, mert mindenkinek is már beígérte a lítiumot, tehát azér lebegteti, hogy Kínának adja, vagy a keleti résznek, hogy Amerikának, az EU-nak, mert ugye az Európai Bizottság 2025-ben stratégiai jelentőségű nyersanyagként, illetve projekti nyilvánította a Riot Tinto szerbiai lítium bányászatát.
[00:37:46]másik három projekt mellett.
[00:37:50]Ezek EUUN kívüli zömmel EUUN kívüli térségekről beszünk, akik amelyek rendelkeznek kritikus nyersanyagokkal és ritka földfémekkel.
[00:37:59]És ez lényegében azért kell, hogy a az európai az EU biztosítsa a az ellátását, illetve a gazdasági biztonságát.
[00:38:11]Na most Szerbia a lítiumát csak egyszer tudja eladni és egy valakinek, úgyhogy eéren is tud mozgolódni, és hát vélhetően a kínaiak erre is, ez irányba is érdekeltek lennének, és Szerbia most megpróbál egyensúlyozni még mindig.
[00:38:30]És ami fontos, hogy a lítium az nem helyettesíti a bizalmat, mert itt nagyon fontos a bizalommal felek között akár Szerbia és az Európai Unió, akár Szerbia és az USA, a tehát bármelyik reláció van, de mondjuk, hogyha csak az Európai Uniót és szövetségeseit nézem, akkor maga a lod Szerbia birtokolja a lítiumot, ez az érdekek miatt mérsékelheti a Bélgráddal szembeni kritikus hangokat, de a bizalmatlanságot nem fogja felszámolni.
[00:39:11]Igen, igen.
[00:39:11]Az és itt az euróatlanti szövetségesekre gondolok.
[00:39:19]Úgyhogy ez egy nagy kérdése Szerbiának, meg az Európai Uniónak is.
[00:39:25]Nagyon kevés időnk maradt, de kérlek egy kicsit azért beszéljünk még a Mol és a majdnem a NIS mondta, mert ugye ott is van egy konfliktus folyamatosan, de ugye itt az Inával nem ez a NIS.
[00:39:37]Jó, akkor összekevertem a kettőt.
[00:39:39]Tehát a horvát az az Ina és a szerb az a NIS kőolajipari vállalat.
[00:39:41]És ugye zajlanak itt a tárgyalások, a móllal való tárgyalások.
[00:39:47]Ugye itt az orosz tulajdonrészt vásárolná meg a MOL, amire rábólintottak az amerikaiak is.
[00:39:53]Ez már körülbelül egy éves történet, ha jól emlékszem rá.
[00:39:59]És most azt láttam, hogy itt az elmúlt órákban is az a hír jelent meg június 2-án.
[00:40:04]Mi ugye olyan dél körül beszélgetünk egymással, hogy hogy itt ezen ennek a hétnek a végére akár megállapodás születhet ezzel kapcsolatosan.
[00:40:15]Nagyon pozitívak, ha jól látom mindkét oldalon, hogy itt ezeket a ezt a tárgyalási kört le lehet zárni és nylbe lehet ütni az üzletet.
[00:40:22]Itt ezzel kapcsolatban ennek tehát egyáltalán ennek az üzletnek mi a jelentősége, és van-e jelentősége a magyar szerb kapcsolatok tekintetében?
[00:40:34]Van rá pár percünk.
[00:40:34][nevetés] Igen, igen.
[00:40:36]Na, akkor röviden ennek az üzletnek egyetlen egy jelentősége van, hogy a az orosz tulajdonrést kivonják a a szerb vállalatból.
[00:40:48]Ez az amerikaiaknak teljesen mindegy, nem teljesen mindegy, de ez a fő cél, hogy legalább ehhez a bevételi forráshoz juthasson Oroszország, hogy háborús célokra tudja fordítani, illetve hát ezáltal is akkor távolítsa el vagy vagy Szerbiát Oroszországtól.
[00:41:08]Itt is bizalmi kérdésről van szó.
[00:41:08]Most 6-áig, június 6-áig kaptak lehetőséget arra, hogy véghez vigyék ezt.
[00:41:19]Várjuk meg a végét, mert igen, rengeteg hír és egymásnak ellentmondó hír jelenik meg a médiában.
[00:41:24]Ha sikerül kiegyezni a a szerb oldalnak és a magyar oldalnak, a szerb oldal azért kér még plusz 5%-ot ezzel, akkor ő neek vétó joga lehetne.
[00:41:36]És Szerbiánál bizalmi kérdés a páncsovai kőolajfinom mítónak a a helyzete.
[00:41:43]Úgyhogy minden attól fog függni, hogy a páncovai kölfinomítóvalnak a sor sorsától fog függni ez a szerződés.
[00:41:53]De most hogyan látod egyébként, hogy a szerbő magyar kapcsolatok, ami itt az mondjuk az elmúlt években kiépült, ugye van több közös projekt is, ilyen gázszállítás és hasonló kérdések.
[00:42:07]Tehát, hogy ez a kapcsolat egyébként töretlen marad.
[00:42:09]Ugye ezzel kezdtük itt a zászlóégetés kapcsán, hogy felhívták rá a figyelmet ugye akár a vajdasági pártnak a képviselője is, hogy nem érdemes feláldozni ezt a kapcsolatot.
[00:42:22]akkor is, hogyha ez egy komoly incidens volt.
[00:42:24]Most meg én itt a ezek miatt a projektek miatt kérdezem, hogy te hogyan látod ezt a ennek a jövőjét?
[00:42:34]Nehéz kérdés.
[00:42:34]Most ahogy látom, mind a két fél nyitott, akár a magyar, akár a szerb oldal nyitott az egymással való együttműködésre.
[00:42:43][horkantás] Intézményi szinten.
[00:42:48]Itt azért a bizalmat ki kell építeniük egymás irányába.
[00:42:53]És Szerbiában azért jogosak az aggodalmak, hogy ha esetleg máshogy tör és megint visszatérek a Páncsovékű olajfinomítóra, akkor az ő ellátása, [torokköszörülés] energiaellátása akkor veszélybe kerül.
[00:43:09]Hát és azért nem mindegy, hogy mennyi az a mennyért fogja tudni akkor beszerezni azokat a nyersanyagokat, ami ami szükséges az üzemeltetés, bármi jellegű üzemeltetéshez.
[00:43:21]Úgyhogy én ezt rábízám az időre, mert még nagyon rövid idő múlt el, úgyhogy nehéz ilyenkor nagyon nehéz bármit is mondani.
[00:43:30]A nyitottság mindkét félold mindkét féloldalán jelen van, akár a magyar kormány részéről, akár a akár a szerb oldalról.
[00:43:39]Várjuk ki a végét.
[00:43:44]Kivárjuk és téged is várunk legközelebb is, hogy akkor majd segíts értelmezni a történteket.
[00:43:48]Zsivicá volt a vendégünk.
[00:43:50]Nagyon köszönöm.
[00:43:51]Köszönöm.