Ukrajna Eu csatlakozásának a napja a koninentális háború kezdete lesz! - Robert C. Castel
- A háború jelenlegi szakaszában a mélységi csapások egyre inkább érintenek kettős felhasználású vagy civil célpontokat, ami az elhúzódó konfliktusok tipikus mintázata.
- Az átadott nyugati vadászrepülőgépek messze az elvárások alatt teljesítenek, és az ukrán légierő valódi szűk keresztmetszetét a képzett pilóták hiánya, valamint a sokféle típus logisztikai rémálma jelenti.
- Oroszország termelési adatai nem utalnak egy kontinentális háborúra való készülődésre, a képességek alapján az ország csak az ukrajnai háború folytatására rendezkedett be.
-
„Ha nem légi eszközökről lenne szó, [...] hanem egy ukrán páncélos oszlopról, amelyik átkel ezen a három baltikumi országon, és onnan támadja meg Szentpétervárt, akkor mit mondanánk evvel kapcsolatban?" – Robert C. Castel
- Ukrajna uniós csatlakozása olyan háborút importálna a kontinensre Oroszországgal, ami felborítaná a belső hatalmi egyensúlyt és felszínre hozná a régi nemzeti feszültségeket.
- Örményország EU-közeledése egy újabb orosz katonai konfliktus előszele lehet; az ország földrajzilag elszigetelt és mélyen függ az orosz gazdaságtól.
- Európa egyszerre több fronton is növekvő súrlódásba került Kínával, a kereskedelemtől a technológián át a katonai incidensekig.
- Az iráni háború lezárását célzó képviselőházi határozat jelképes jelentőségű, és Trump a libanoni szál leválasztásával taktikai csapdát állított Iránnak.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A háború jelenlegi szakasza: mélységi támadások, civil áldozatok és a konfliktus mintázata
Robert C. Castel szerint az orosz-ukrán háború jelenlegi szakasza teljesen beleillik abba a mintázatba, amit más, hasonló elhúzódó háborúkban is megfigyelhetünk. A háborúk általában katonai célpontok támadásával indulnak, majd fokozatosan átcsúsznak a kettős felhasználású célpontok, végül a városok támadásába – különösen akkor, ha a precíziós csapásmérő képesség kifogy vagy a célpontok fogynak el. Ez a folyamat most az orosz-ukrán háborúban is zajlik.
A közelmúltban egy buszt ért támadásban heten haltak meg, feltehetően civilek, korábban pedig egy kollégiumi épületet ért találat, ahol több fiatal vesztette életét. Bár vita folyik arról, hogy a kollégiumban drónkezelők vagy civilek voltak-e, az ilyen esetek egyre gyakoribbá válnak. Szentpétervárt is dróntámadás érte, amelyet ukrán részről hajtottak végre, ráadásul úgy időzítve, hogy Vlagyimir Putyin is a városba volt várható egy gazdasági fórumra.
Castel hangsúlyozza, hogy az attriciós (felőrlő) háborúkban nehéz nyomon követni az eseményeket. Míg egy gyors manőverező háborúban a területfoglalások könnyebben értelmezhetővé teszik a helyzetet, itt grafikonok és statisztikák „harcolnak” egymás ellen. Ennek ellenére jól látszik az óriási aszimmetria Oroszország és Ukrajna között: míg Ukrajna teljes területe többszörösen le van fedve orosz mélységi csapások által, addig Oroszország területén – különösen a fronttól távolodva – ezek a támadások elszórtak. A kőolajfinomítók elleni ukrán csapások például a médiában népszerű témává váltak, de valódi súlyukat az aszimmetria kontextusában kell értékelni.
„A háborúk mindig elkezdődnek… a katonai célpontok támadásával, és fokozatosan átcsúszik a kettős felhasználású célpontok támadására, és a végén, mikor már vagy elfogynak a célpontok, vagy elfogynak a képességek, hogy nagy precíziósan támadjuk azokat a célpontokat, akkor a városok válnak célponttá.” – Robert C. Castel *
Nyugati vadászrepülőgépek Ukrajnában: Rafale, Gripen, F-16 és a légierő valós helyzete
A műsorvezető felvetette, hogy Franciaország Rafale vadászgépeket adna át Ukrajnának, ami ismét felveti a „csodafegyver” mítoszát. Castel szerint azonban az ukrán légierő ember által vezetett eszközökkel eddig nem ért el jelentős sikert a háborúban. Az F-16-osok és a Gripenek egyaránt az elvárások alatt teljesítettek. Amire képesek voltak, az lényegében egyfajta „lebegő légvédelmi platform” szerepe: segíthetnek megakadályozni az orosz betöréseket Ukrajna belsejébe, de a frontvonal feletti harcok támogatására nem alkalmasak az orosz légvédelem jelenléte miatt.
Az ukrán légierő a háború során három szakaszon ment keresztül. Az elsőben az életéért küzdött, a másodikban átállt egy attriciós dinamikára – egyik fél sem tudott légi fölényt kivívni, ami Castel szerint a háború egyik legnagyobb meglepetése, és egyben az oka annak, hogy Oroszország mindmáig nem tudott győzelmet elérni. A harmadik szakasz a nyugati repülőgépek megjelenése volt. A most bejelentett Rafale-okkal kapcsolatban a szakértő szkeptikus: a kéthajtóműves francia gép kisebb számban lett exportálva, kevesebb harci tapasztalattal rendelkezik, mint például az amerikai F-15-ös, és a legutóbbi indiai-pakisztáni konfliktusban sem brillírozott.
„Az F16-osok is, meg a Grippenek is, meg az összes ilyen nyugati eszköz, ami megérkezett, messze az elvárások alatt teljesített Ukrajnában.” – Robert C. Castel *
Az ukrán légierő valódi szűk keresztmetszetét a jól képzett pilóták alacsony száma jelenti. Több drámai baleset és veszteség során a legtapasztaltabb hajózók odavesztek. Emellett a sokféle típus (exszovjet, svéd, amerikai, francia) logisztikai és kiképzési rémálmot okoz. Castel ironikusan jegyzi meg: „szegény ember vízzel főz”, Ukrajna abból épít, ami rendelkezésére áll. Az Európa legerősebb légierőjének vízióját illúziónak tartja – a legszámosabb nem jelenti a leghatékonyabbat.
Ami a pszichológiai hatást illeti: attól, hogy egy ország „sínen van”, még nem biztos, hogy célba is ér – ahogy József Attila sem jutott el a Váci útról a Váci utcába.
Orosz hosszú távú tervek: Dugin, Putyin és a termelési adatok realitása
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon egy egykori szovjet „alvó ügynök” arról beszélt, hogy Oroszországnak a következő évtizedekben háborús készültségben kell élnie, és a konfliktus két nemzedéket is meghatároz majd. Ezzel párhuzamosan Alekszandr Dugin és más filozófusok tanulmánya 2036-ra helyezi Kijev, Harkiv és Odessza elfoglalását, és számol az Európai Unió felbomlásával is. A nyugati média ezeket gyakran úgy tálalja, mint Oroszország világuralmi törekvéseinek bizonyítékát.
Castel azonban óvatosságra int: minden tisztelete mellett Dugin és Putyin szavai helyett inkább a konkrét képességeket érdemes vizsgálni. Ha Oroszország valóban egy európai háborúra készülne, akkor drámai ugrást kellene látni a ballisztikus rakéták, cirkálórakéták és stratégiai drónok termelésében. Ezzel szemben a termelési grafikonok azt mutatják, hogy Oroszország kétségtelenül folytatni akarja az ukrajnai háborút, de nem készül kontinentális konfliktusra. A dróntermelést ugyan felfuttatták, a rakétagyártás terén azonban nincs drámai növekedés.
„Én mindig inkább a képességekből próbálok következtetéseket levonni, és nem a szándékokból, nem a nyilatkozatokból. Dugin úrnak nem került semmibe azt mondani, hogy most ez lesz vagy az lesz. Ugyanakkor kiépíteni egy gyártósort, fölépíteni egy új gyárat, ahol ballisztikus rakétákat csinálunk, ez teljesen más dolog.” – Robert C. Castel *
Arra a kérdésre, hogy látható-e már az orosz terv vége, Castel úgy válaszolt: ha az orosz erőknek sikerül elfoglalniuk az ukrán erődrendszer maradékát (főleg Szlovjanszkot és Kramatorszkot), akkor az orosz „hullám” áttörhet a „gáton”, és a hadviselés természetes folyamata egészen a Dnyeperig sodorhatja a frontot – egyszerűen azért, mert nincsenek fizikai akadályok. Ez azonban nem szükségszerű; elképzelhető tűzszünet vagy békekötés is.
„Európa hadműveleti területté vált” – a baltikumi drónincidensek tanulságai
A beszélgetés érintette Samkúti Bálint megállapítását, miszerint Európa ukrán műveleti területté vált. Castel továbbmegy: ha az ukrán drónok a baltikumi légtéren keresztül támadják Oroszországot, mi a különbség eközött és egy ukrán páncélos oszlop között, amely ugyanezen a három országon átkelne, hogy Szentpétervárt támadja? A balti államok nem zárják le a területüket e drónok előtt, miközben az ukránok igyekeznek a belorusz határ közelében repülni, hogy a „hihető tagadhatóság” látszatát fenntartsák. Ez a helyzet súlyos következményekkel járhat, és stratégiai szempontból elmossa a határt a közvetett és közvetlen részvétel között.
„Ha nem légi eszközökről lenne szó, amik a Baltikum légterét átszelik, hanem egy ukrán páncélos oszlopról, amelyik átkel ezen a három baltikumi országon, és onnan támadja meg Szentpétervárt, akkor mit mondanánk evvel kapcsolatban? Mi a különbség?” – Robert C. Castel *
NATO, amerikai csapatkivonás és nukleáris fegyverek a Baltikumban
A héten felmerült hírek szerint Litvániából amerikai csapatokat vonnának ki, és bár csapatcseréről van szó, az utánpótlás késik, ami aggodalmat kelt a litvánokban. Emellett Litvánia tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal nukleáris fegyverek állomásoztatásáról – hasonlóan a korábban nyilvánosságra került lengyel igényekhez. Castel szerint stratégiailag van ráció abban, hogy a NATO-csapatokat Nyugat-Európából a valós veszélyzónába, a keleti határokhoz helyezzék át, és ez vonatkozik az atomfegyverekre is.
Politikai szempontból azonban kérdéses, hogy a Trump-adminisztráció akar-e ilyen üzenetet küldeni Oroszországnak. A szakértő úgy véli, hogy a háttérben az érdekszférák felosztása zajlik – hasonlóan ahhoz az alkudozáshoz, ami Kuba és Venezuela kapcsán folyik. Az atomfegyver-telepítés, a kongresszusi segélyek megszavazása, majd annak visszavonása mind-mind olyan „kecskék”, amelyeket be lehet tenni a házba, hogy aztán kipakolva engedményként tűnjenek fel. Ez a fajta „érdekszférák felosztása” azonban nem fér össze azzal, hogy hirtelen amerikai nukleáris fegyverek jelenjenek meg a Baltikumban.
„Az amerikaiak is itt kreálnak különböző kecskéket az oroszok számára. Az egyik ez az atomtelepítés, a másik ez a segély, amit a kongresszus megszavazott, aztán ezt vissza lehet vonni és egyfajta engedményként lehet bemutatni.” – Robert C. Castel *
Örményország EU-közeledése: egy újabb háború előszele?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön egy jelentős segélycsomagot ígért Örményországnak, miután Oroszország embargót vetett ki több örmény termékre az ország EU-hoz való közeledése miatt. Putyin párhuzamot vont az ukrajnai háború kezdetével, ami komoly figyelmeztetés.
Castel szerint nem elképzelhető, hanem borítékolható, hogy ha az ukrajnai háború lezárul, és Örményország továbbra is kitart a nyugati orientáció mellett, Oroszország ott indítja majd a következő háborúját. A grúziai és az ukrán precedens alapján ez a forgatókönyv szinte törvényszerű.
Emellett Castel felhívja a figyelmet arra is, hogy Örményország földrajzilag egy sziget, 1200 kilométerre a legközelebbi uniós határtól. A szakértő ironikusan jegyzi meg: ha ez nem távolság, akkor akár Malit is felvehetnék az EU-ba, ami szintén 1200 kilométerre van. Örményország hagyományosan Oroszország, Törökország és Irán befolyási övezetében vergődik – Európának soha nem volt számottevő befolyása a Kaukázusban. Ráadásul az ország gazdasága mélyen függ Oroszországtól: a földgáz és a villamosenergia-termelés nukleáris komponense is orosz forrásokra épül, és az országban jelentős orosz katonai bázis működik, amely Oroszország stratégiai megfigyelőpontja volt a térségben.
„Nekem az az érzésem, hogy mikor az európai döntéshozók erről beszélnek, valószínűleg elgurult a térképük.” – Robert C. Castel *
Azt, hogy egy keresztény országról van szó, akár fel is lehetne hozni indokként, de a realitás az, hogy egy rendkívül bonyolult geopolitikai helyzetet örökölne magára Európa.
Ukrajna EU-csatlakozása: a kontinentális háború kezdőnapja?
A műsor egyik legfontosabb témája Magyarország vétójának valószínűsíthető feladása volt, ami megnyithatja az utat Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai előtt. Castel határozottan úgy véli, hogy az Európai Unió gondolkodásából teljesen hiányzik a geopolitikai, stratégiai szemlélet. Az az elképzelés, hogy Ukrajnát fel lehet venni a gazdaságával, népességével és problémáival együtt, miközben az orosz háborút „leadják a ruhatárban”, tiszta fikció.
Ukrajna és Oroszország egy „egységcsomag”. Ha Ukrajna csatlakozik, az EU egy háborút is importál Oroszországgal. Az orosz kisebbség a legnépesebb kisebbség Európában, és a balti államok után Ukrajnában is jelen van – nem beszélve Moldováról és Transznisztriáról, ha az is csatlakozna. Európa egyre több frontot nyit Oroszországgal szemben, és a történelmi mintázatok alapján Ukrajna elveszíti pufferzóna szerepét. Ha ez megtörténik, semmi nem áll majd a két blokk közötti háború útjában.
„Ezt a dátumot, mikor Ukrajnát fölveszik az Európai Unióba, fel lehet írni a naptárba, mint az európai kontinentális háborúnak a kezdete. Úgy kell majd fölírni a naptárba, és ne legyünk meglepve egy év múlva, két év múlva, három év múlva.” – Robert C. Castel *
Belső európai dinamikák és a katonai erőviszonyok átrendeződése
Ukrajna csatlakozása nemcsak az Oroszországgal való viszonyt borítaná fel, hanem az EU belső hatalmi egyensúlyát is. Az ország hatalmas, háborúból érkező hadserege, a gazdasági segélyektől való függősége, valamint a lengyel és német katonai ambíciók között súrlódások várhatók. Különösen élesen merül fel a kérdés, ha az Egyesült Államok ernyője meggyengül. Ahogy Castel fogalmazott: ha az USA továbbra is mindenhol ott van a csapataival és atomfegyvereivel, nincs probléma. De ha Oroszország nem jelent majd számottevő külső fenyegetést, és Amerika kivonul, akkor a 1945 előtti európai konfliktusok – magyar-ukrán, ukrán-román, ukrán-lengyel feszültségek – újra felszínre kerülhetnek.
„Ha az Egyesült Államok nem lesz avval elfoglalva, hogy Európában megakadályozza azt, hogy az európaiak elvágják egymást torkát, akkor láthatunk kialakulni különböző nagyon kellemetlen belső dinamikákat.” – Robert C. Castel *
Ebbe a képbe illeszkedik az a felvetés is, hogy Ukrajna Európa egyik legnagyobb nyugati típusú légierejét építheti ki, ami – függetlenül a kivitelezhetőségtől – tovább bonyolítaná a belső erőviszonyokat.
Közel-keleti helyzetkép: Trump, Netanjahu és a képviselőházi határozat Iránról
Az amerikai képviselőház elfogadott egy határozatot, amely szerint Donald Trumpnak le kell zárnia az iráni háborút. Castel szerint ennek a döntésnek elsősorban jelképes jelentősége van, mert egy 1973-as törvényen alapul, amely valószínűleg alkotmányellenes lenne, ha a Legfelsőbb Bíróság elé kerülne. Az amerikai alkotmányos rendben a kard mindig is az elnök kezében volt, és minden elnök féltékenyen őrködött e jogkör felett – a képviselőháznak a háborúindítás formális joga van. Ráadásul a szenátusnak is ratifikálnia kell a határozatot, amit az elnök megvétózhat, és a vétó felülírásához kétharmados többség kellene mindkét házban, ami a jelenlegi belpolitikai környezetben utópia.
„Itt egy elvi kérdésről van szó. Nem Iránról van szó. Itt egy elvi kérdésről van szó, hogy a mindenkori amerikai elnök kezében van-e a kard, vagy a képviselőház kezében.” – Robert C. Castel *
A Trump–Netanjahu feszültség háttere
Az Axios által kiszivárogtatott telefonbeszélgetésben Trump állítólag keményen beszélt Benjamin Netanjahuval, mert nem értette, miért van szükség a libanoni hadműveletekre, amikor az Egyesült Államok Iránnal küzd. Castel szerint ezt a konfliktust belpolitikai okokból mindkét fél „megjátssza”: Trumpnak demonstrálnia kell, hogy nem a „zsidók diktálnak” neki, Netanjahunak pedig azt, hogy Izrael nem amerikai gyarmat. Ez utóbbi különösen hasonlít arra, ahogy a volt izraeli miniszterelnök Barack Obama alatt építette népszerűségét.
Ugyanakkor a konfliktusnak kifelé gyengeségüzenete is van, amit a nemzetközi sajtó rendre ki is használ. Ami a lényeget illeti: Trump ügyesen csapdát állított a Hezbollahnak és Iránnak. Irán számára fontos a libanoni hegemóniája, és minden áron az amerikai–iráni tűzszüneti folyamathoz akarta kötni Libanont. Az Egyesült Államok ezt a kötést vágta el: a Fehér Házba meghívta az izraeli és a libanoni képviselőket tűzszüneti tárgyalásra, ahol a libanoniak is elismerték, hogy a Hezbollah Libanon ellensége, és gyakorlatilag beleegyeztek a hadműveletek folytatásába és a Hezbollah lefegyverzésébe. Ez a libanoni szorongatás egy „kecske” Irán számára, amit Trump emelőrúdként használhat az iráni tárgyalásokon – különösen az uránprogram és a Hormuzi-szoros ügyében.
Kína és Európa között növekvő feszültség – hat törésvonal
Castel hat olyan területet azonosított, ahol a Kína és Európa közötti súrlódás egyre látványosabbá válik:
- Kereskedelmi deficit és a kínai piac védelme: Kína agresszíven védi saját piacát, miközben erőszakosan tör be másokéra – ez éppúgy zavarja Európát, mint az Egyesült Államokat.
- Ritkaföldfémektől való európai függőség: Európa kitettsége Kína felé óriási ezen a területen.
- Félvezetők és csúcstechnológia: Európa (főleg Hollandia) két malomkő között őrlődik: az amerikai szankciók korlátoznák a csúcstechnológia átadását, miközben üzletileg jövedelmező lenne az együttműködés Kínával.
- Az orosz-ukrán háború: Már senki nem vitatja, hogy Kína alapvető érdeke, hogy Európa és Amerika Oroszországgal legyen elfoglalva, ne pedig Kínával. Európa emiatt is szankciókat kezd hirdetni Kínával szemben.
- Rendszerszintű rivalizálás és katonai súrlódások: Holland és kínai haditengerészeti egységek között történt incidens a Dél-kínai-tengeren, ami jelzi, hogy Európa egyes szereplői önálló geopolitikai hatalomként próbálnak viselkedni.
- Diplomáciai ellentétek és a klímapolitika kihasználása: Kína mesteri módon játszotta ki az európai klímahisztériát, elárasztotta Európát elektromos autókkal, miközben maga nem tartja be a klímakvótákat – minden nap épül egy új széntüzelésű hőerőmű az országban.
Castel megjegyzi, hogy miközben az európaiak lenézik az amerikaiakat, amiért azoknak sikerült egyszerre összeveszniük Oroszországgal és Kínával, az Európai Unió mindeközben gyakorlatilag mindenkivel megromlott viszonyt ápol: Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával egyaránt.
„Az Európai Unió gyakorlatilag mindenkivel összeveszett – Oroszországgal is, az Egyesült Államokkal is, és Kínával is rosszak a kapcsolatai.” – Robert C. Castel *
Kuba és Grönland: az „óriáskígyó-stratégia” tovább folytatódik
A korábban sokat tárgyalt Grönland és Kuba ügye az utóbbi időben háttérbe szorult, de Castel szerint mindkettő esetében csak idő kérdése, hogy Venezuela sorsára jussanak. Trump folytatja az „óriáskígyó-stratégiát”: ahogy Venezuelát, úgy Kubát is szépen lassan, nem kinetikus akciókkal, hanem gazdasági nyomással fojtja meg. A CIA igazgatójának kubai látogatása – nem a külügyminiszteré – fenyegető üzenet: mindent tudnak, és mindent megtehetnek, miközben egy repülőgép-hordozó harccsoport is a sziget partjainál tartózkodik.
Grönland esetében három új amerikai bázis létesítéséről tárgyalnak. Függetlenül attól, hogy ezek exterritoriális státuszt kapnak-e, a tény, hogy több ezer amerikai katona állomásozik majd a szigeten, de facto amerikai szuverenitást jelent. Marco Rubio külügyminiszter egy meghallgatáson úgy fogalmazott, hogy Grönland „még egyelőre” dán terület – ez az „egyelőre” sokatmondó. Castel szerint a nyugati félteke teljes egészében a Monroe-doktrína szelleméhez fog igazodni.
„Látjuk, hogy Trump nem keresi a kinetikus akciókat, ahol csak el lehet kerülni. Inkább ezt a csendes gazdasági megfojtásnak a stratégiáját alkalmazza.” – Robert C. Castel *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Ez itt a tűzvonalban Robert C.
[00:00:03]Casztel állandó vendégünk, szakértőnk lesz hétről hétre itt ebben a műsorban.
[00:00:09]Péntekenként fogunk jelentkezni.
[00:00:11]Nagy szeretettel köszöntöm Robert Szcastelt, az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját.
[00:00:17]Köszönöm, hogy itt vagy.
[00:00:19]Nagy szeretettel köszöntelek, Krita.
[00:00:21]Nagyon nagy öröm együtt együtt dolgozni veled és nagy szeretettel köszöntöm a a nézőinket is egy továbbra is napsütéses Jeruzsálemből.
[00:00:29]Csak egy-két mondat, mielőtt belefogunk a háborús elemzésbe, ugye 2020-as afganisztáni kivonulás óta, jól mondtam, ugye 20 körül volt az afganisztáni kivonulás.
[00:00:39]Én úgy emlékszem, hogy azóta vettük föl úgymond a kapcsolatot és készítünk időnként, akkor még ritkábban aztán az oroszuk ukrán háború kitörése után gyakrabban műsorokat, és ugye a tűzvonalban volt az egyik olyan műsor, amely rendszeresen jelentkezett hétről hétre.
[00:00:54]Úgyhogy most azért ez a neve, visszahoztuk ezt a műsort és kicsit újított formában, de akkor így fogunk tovább együtt majd haladni hétről hétre abban, hogy informáljuk az embereket, illetve kíváncsiak vagyunk természetesen a véleményedre is az aktuális kérdéseket illetően.
[00:01:10]Úgyhogy bele is fognék a témáinkba.
[00:01:12]Ugyanis amit az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban el lehet most mondani, az az, hogy egy átfogó támadás indult Ukrajna ellen, ugye orosz részről, amely nagyvárosokat is érintett.
[00:01:23]Szent Pétervárt is dróntámadás érte.
[00:01:25]Nyilván ezt az ukránok követték el, méghozzá pont úgy időzítve, hogy Vladyimir Putyint is odavárták Szent Pétervárra egy gazdasági fórumra, illetve ugye egyre gyakrabbak és sűrűbbek azok a találatok, illetve incidensek, amelyek civileket is érintenek mind a két részről.
[00:01:41]Tehát most legújabban vagy legfrissebben ugye egy buszt ért támadás, ahol a hírek szerint heten haltak meg, valószínűsíthetően civilek voltak.
[00:01:50]Előtte ugye egy kollégiumi épületet ért támadás, ahol szintén több fiatal halt meg.
[00:01:54]Ott azt látom, vita van arról, hogy civilek vagy drónkezelők voltak a kollégiumban.
[00:02:00]Hogyan értékeled most a háborúnak ezt a részét?
[00:02:02]Tehát akár gondolok itt a légitámadásokra, Szent Pétervárnak a támadására, mennyire jelentős dolog ez, illetve a civileknek a sajnálatos módon egyre gyakrabban való halálára?
[00:02:17]Tehát szeretnék néhány dolgot elmondani.
[00:02:18]Az első kérdés, amit fel kell tennünk, hogy amit látunk, ez egy normális dolog-e.
[00:02:22]Tehát ezt látjuk általában háborúkban, vagy vagy val vagy valamilyen nagyon furcsa dolgot látunk itt, ami nagyon rendhagyú.
[00:02:27]Tehát ez az első kérdés.
[00:02:29]A második pedig, amiről érdemes lenne beszélni szerintem az, hogy mi ennek a súlya tulajdonképpen.
[00:02:35]Tehát látunk támadásokat, Szent Péter vár ilyen olyan olajfinomító, olyan olyan ukrán város.
[00:02:39]A kérdés az, hogy mily ennek a súlya ezeknek a dolgoknak.
[00:02:43]Erről is szeretnék beszélni egy kicsit, mert a az egyik jellegzetessége ezeknek az attríciós háborúknak, hogy sokkal nehezebb nyomon követni az eseményeket.
[00:02:52]Tehát egy gyorsan mozgó háborúban, ahol területeket foglalnak el a felek, ott ott könnyű ítéletet mondani aránylag.
[00:02:58]Ott se könnyű, de könnyebb.
[00:02:58]Itt sokkal nehezebb a dolog.
[00:03:00]Itt grafikonok, statisztikák harcolnak egymás ellen, és nem annyira szexis az egész, mint mint egy ilyen, mint mikor mikor mikor Hadik András megsarcolja Berlint, mondjuk úgy, azok olyan drámai dolgok.
[00:03:11]Tehát talán kezdjük a kezdjük a a a dolgokat az elején.
[00:03:16]Én úgy gondolom, hogy amit látunk az orosz-ukrán háborúban, ez teljesen beleillik abba a mintázatba, amit más ilyen háborúkban látunk.
[00:03:22]Tehát a háborúk mindig elkezdődnek a legalábbis amióta amióta van neki légierő légierő létezik, van ez a stratégiai légierő alkalmazása, kezdődik a hábor hátboró, elkezdődik a a katonai célpontokat célpontok támadásával, és fokozatosan átcsúszik a kettős felhasználású célpontok támadására, és a végén, mikor már vagy elfogynak a célpontok, vagy elfogynak a képességek, hogy hogy nagy precíziósan támadjuk azokat a célpontokat, akkor elkezdenek, akkor a városok válnak célpontát.
[00:03:53]tulajdonképpen és ez ez amit látunk az orosz-ukrán háborúban, ez egy teljesen teljesen beleillik ebbe a mintázatba.
[00:04:02]Ugye aki követett bennünket itt az elmúlt évben is, illetve a múlt héten, azt tudja, hogy a grippenekről hosszabban beszéltünk, úgyhogy most arról nem beszélnék külön hosszan.
[00:04:12]Viszont behoznám azt, hogy friss hírként jelent meg, hogy Franciaország is adna át gépeket Ukrajnának.
[00:04:16]Ugye ezek ilyen Rafael vadászgépek, ezzel bővítheti Ukrajna úgymond a repertoárját.
[00:04:22]És ugye gyakran jelentek meg ezek a csodafegyvernek minősülő úgymond jelenségek, hogy azt gondolták, hogy ez vagy az fogja Ukrajnát a győzelemhez segíteni.
[00:04:32]Összességében hogyan értékeled mindazt, ami történik?
[00:04:35]Mert úgy tűnik, hogy Amerika kevésbé, vagy hát ebben az elmúlt egy évben nem nagyon akarja már támogatni ugye az ukrán háborút, vagy megpróbál belőle kiszállni.
[00:04:44]Viszont Európa egyre másra olyan felajánlásokat tesz, amelyek a hírek frontvonalába kerülnek, mert meglepőek.
[00:04:55]Köszönöm szépen a kérdést, Rita, hogy még egy pillanatra visszareflektálnék az előző kérdésre, hogy kapcsolót képezzek közte és a második kérdésed között.
[00:05:00]És ha meg megfigyeljük ezt a térképet, a Eurázsiának a térképét, akkor látjuk, hogy gyakorlatilag mi a mit okoznak ezek a stratégiai támadások.
[00:05:13]Mit okoznak ezek a stratégiai támadások?
[00:05:15]Most látjuk ezt az óriási asszimmetriát Oroszország és Ukrajna között.
[00:05:17]Tehát mikor mélységi támadásról beszélünk, akkor látjuk, hogy Oroszország területén, hogyha az egész Oroszországra tekintünk egészen a távolkeretig, akkor látjuk, hogy elszórtan vannak támadások.
[00:05:28]Minél inkább eltávolodunk az orosz-ukrán frontról, annál inkább gyérülnek ezek a mélységi támadások.
[00:05:32]És ez igaz általában.
[00:05:34]És ez igaz a a a kőolajfinomítókra is, ami olyan nagyon nagyon népszerű témábá vált az utóbbi időben.
[00:05:40]És ugyanakkor ha megvizsgáljuk a front másik oldalát, Ukrajnának a teljes egésze le van fedve többszörösen.
[00:05:45]Tehát látjuk ezt az óriási asszimetriát, amelyik a amelyik a két ország területe közötti méretbeli különbségből is fakad.
[00:05:54]Most akkor a kérdés az, hogy ezen belül hol van a a légierős, hol vannak azok a repülőgépek, amikről te is beszélsz?
[00:06:00]Nagyon-nagyon érdekes dolog, ha megvizsgáljuk a az ukrán légierőnek az evolúcióját a háború folyamán, akkor látunk különböző szakaszokat.
[00:06:07]volt az első szakasz, mikor gyakorlatilag a a az életéért küzdött a az ukrán légierő megállítani az oroszokat, és ez volt a a míoszoknak az időszaka, Kiev szelleme satöbbi.
[00:06:19]Biztos emlékszünk ezekre a dolgokra még a ezelőtt 1 millió évvel, mintogyha a fiatal, távoli fiatal korunkban történtek ezek a dolgok ezelőtt két évvel, három évvel, valami ilyesmi.
[00:06:29]Tehát mintogyha az örökkévalóság tört kal ezelőtt történt volna.
[00:06:34]Ezután láttuk a következő szakaszt, az a az a szakaszban a légi a a légi hadviselés, az orosz-ukrán háborúban átállt egyfajta ilyen attríciós dinamikára.
[00:06:43]Egyik félnek se sikerült légierényt, légi fölényt kicsikarnia.
[00:06:49]Ez egyik nagy meglepetése a háborúnak, és az a az oka annak, hogy Oroszországnak nem sikerül győzelmet elérnie mind a mai napig, az az, hogy nem voltak képesek az oroszok sem, és nyilvánvalóan az nyilvánvalóan az ukránok sem kicsikarni a légi fölényt.
[00:07:03]És itt már látjuk a a a különböző nyugati eszközöknek a megjelenését az ukrán légierőben.
[00:07:08]A harmadik szakasz ez a a nyugati repülőgépek megjelenése.
[00:07:13]F16-osok grippennek ez amire te is utaltál Rita.
[00:07:16]És ehhez csatlakozik aztán ez a Rafa repülőgépeknek.
[00:07:18]Ez lesz ez lenne a következő fokozat.
[00:07:20]Ugyanakkor el kell mondani, és talán ez a legfontosabb dolog, amit el kell mondani ebben a háborúban, hogy Ukrajna, az ukrán légierő igazából ember által vezetett eszközökkel nagy sikert nem ért el ebben a háborúban.
[00:07:33]És az F16-osok is, meg a Grippennek is, meg az összes ilyen nyugati eszköz, ami megérkezett, messze az elvárások alatt teljesített Ukrajnában.
[00:07:41]Tehát amire képesek voltak, az az volt, amit amiről akkor beszéltem, mikor azt mondtam, hogy mit lehet ezekkel elérni.
[00:07:47]Tehát ezek ilyen lebegő légvédelmi platformok lehetnek, segíthetnek megakadályozni az orosz betöréseket Ukrajna belsejébe, de nem lesznek képesek számottevően támogatni a a a harcokat a a az ütközési vonal felett az orosz légvédelemnek a jelenléte miatt.
[00:08:05]Tehát olyan magas szintű az attríció.
[00:08:07]Látjuk, hogy a a régi ukrán, a 2022-es ukrán légierőből szinte minden elveszett, annak ellenére, hogy az ukránok nagyon takarékosak voltak.
[00:08:15]Most a kérdés az, hogy a most megválaszolom a konkrét kérdésedet, Rita, hogy ezek az új két hajtóműves RA francia Raffá repülőgépek, ez az európai F15-ös, mondjuk úgy, mennyire lesz képes megváltoztatni a a helyzetet.
[00:08:27]Én nem gondolom, hogy számotvő változást fog hozni ebben a helyzetben.
[00:08:32]Nekem úgy tűnik, hogy Ukrajna nem abból épít, amiből szeretne, hanem abból, amiből a rendelkezésére áll.
[00:08:38]Az egyik nagy tanulsága Ukrajnának az volt, hogy nem érdemes amerikai rendszerekre építeni, mert ameddig a a Trump adminisztráció hozza a döntéseket, akkor bár addig bármik bármeddig megvétózhatják a különböző eszközök átadását.
[00:08:52]És így jutottunk el ehhez a RF repülőgéphez, amelyik sokkal kisebb számban lett exportálva, sokkal kisebb harci tapasztalattal rendelkezik, mint az F15-ös, mondjuk egy meg másik, egy vele párhuzamos nyugati repülőgép.
[00:09:07]viszont szegény ember vízzel főz, ahogy mondják.
[00:09:09]És a látjuk azt, hogy Ukrajna másik nagy gyengeség, ezt még el kell mondani, elnézést, ha hosszasan beszélek, a jól kiképzett pilótáknak az aránya.
[00:09:18]Tehát látjuk, hogy volt néhány drámai baleset, vagy néhány drámai veszteség, amiben Ukrajna elvesztette a legtapasztaltabb pilótáit, és látjuk, hogy ez az igazi szűk keresztmecszet Ukrajnában, a azok a pilóták, akik ezeket a rendszereket vinni tudják.
[00:09:34]Két gyors kérdés akkor ide.
[00:09:34]Egyrészt ha így szerepelnek ezek, vagy szerepeltek ezek a gépek akár ugye a szintéren, a hadszintéren, akkor is lehet-e pszichológiai hatásuk, mert én azt látom, hogy itt a nyugati médiában ezeket az eszközöket övezi egyfajta mítosz, és hogyha ezeket odaadjuk, ajándékozzuk, eladjuk, akkor annak minthogyha lenne egy ilyen érzete, hogy akkor Ukrajna innentől kezdve sínen van.
[00:09:59]Ez az egyik kérdésem.
[00:09:59]A másik pedig az, hogy ehhez a hírhez egyébként hozzácsatolnám azt, hogy bizonyos elemzések szerint itt akár ennek köszönhetően is, tehát a francia svédgépeknek köszönhetően is, Ukrajna a következő évtized elejére, tehát a 30-as évek elejére Európa egyik legnagyobb nyugati típusú harcászati légi erejét építheti ki.
[00:10:17]Mit gondolsz erről?
[00:10:21]Néhány gondolat evvel kapcsolatban.
[00:10:22]Tehát az, hogy Sinen vagyunk, József Attila is Sinen volt, és nem jutott a Váciútról a Váci utcába, mondjuk úgy.
[00:10:27]Tehát ez még ez még önmagában nem jelent semmit.
[00:10:29]Ez az első megállapítás.
[00:10:29]A második megállapítás az, hogy egy egy légierő az egy rendszer.
[00:10:34]Légierő az egy rendszer.
[00:10:37]És pusztán azáltal, hogy beledobunk egy kalapba különböző eszközöket, és látjuk azt, hogy Ukrajnának amúgy is egy ilyen francia salátája van már különböző exszovjet, svéd, amerikai, francia satöbbi repülőgépekből.
[00:10:50]Ez ez ez gyakorlatilag egy logisztikai rémálom.
[00:10:54]Ez egy kiképzési rémálom.
[00:10:55]Ezeket a rendszereket integrálni kell.
[00:10:57]Tehát mindannyian tisztábban vagyunk avval, hogy mikor veszünk egy új nyomtatót az irodába, az esetek 10 esetből öt alkalommal a nyomtató nem működik, mikor megnyomjuk a gombot, mert valami ugye rákapcsolva a hálózatra satöbbi, Bluetooth valami nem működik.
[00:11:11]Most akkor képzeljük el, hogy nem egy irodáról és nem egy új nyomtatógépről van szó, hanem olyan repülőgépekről, amiket más országokban gyártottak, más szabványok szerint, más világnézet alapján.
[00:11:20]A pilótákat különböző rendszerekre kell kiképezni.
[00:11:24]Ezek nem nem kis kihívások.
[00:11:24]És azt is el kell mondani, hogy a ezek a rafalé repülőgépek nem brilliroztak, mondjuk úgy Indiában, legutoljára a az indiai pakisztáni háborúban a pakisztániak kínaiak által gyártott levegőlevegő rakétái ellen.
[00:11:40]Tehát nem egy olyan eszközről van szó, ami az utóbbi években csodálatos sikereket ért volna el.
[00:11:47]Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a a francia nukleáris már nem diáda diá diádnak, nem a triádnak a az egyik lába ezekre a repülőgépekre épül.
[00:11:56]Tehát van bennük valami nyilvánvaló, hogy minden segítséget jelent Ukrajnának.
[00:11:59]Ugyanakkor azok az elképzelések, hogy pusztán azért, mert hozzávágunk Ukrajnához néhány rendszert, ez Európa legerősebb légierje lesz.
[00:12:07]Az ez egy igenív elképzelés.
[00:12:10]A legszámosabb nem a nem jelenti a leghatékonyabbat.
[00:12:15]Hoztam olyan híreket is, amelyek arról szólnak, és láttam, hogy több ilyen is jelent meg egyébként az elmúlt héten, hogy Oroszországnak mik lehetnek a hosszútávú tervei.
[00:12:22]Egy részük ugye egyfajta következtetés, a másik részük pedig ilyen idézetekből van összerakva.
[00:12:31]És akkor én inkább a másodikat hoznám ide.
[00:12:33]A már említett Szentpéter vári nemzetközi gazdasági fórumon hangzott el egy egykori szovjetalvó ügynöktől, hogy Oroszország a következő pár évtizedben háborúban áll majd.
[00:12:42]Ez két a konfliktus által meghatározott nemzedéket fog kitermelni.
[00:12:46]Azt mondta, hogy föl kell készülni arra, hogy úgy kell felépíteni az orosz államrendszert és a gazdaságot, hogy ne csak a fejlődéshez járuljanak hozzá, hanem a védelmet is ellássák.
[00:12:56]Egyfajta ilyen háborús úgymond készellétben kell állni.
[00:13:00]És akkor idehozom rögtön a másikat is, hogy ne vigyük vele az időt majd, mert van még egy csomó témánk, hogy ugye Vladyimir Putyinnak a belső köréhez tartozó Dugin és más filozófusok is közösen írtak egy tanulmányt azzal kapcsolatosan, hogy itt 2036-ra elérheti Oroszország Kievet, Harkivot, illetve Oyessát, és és aztán az Európai Unió felbomlásával is számolnak, és úgy kalkulálnak, hogy Oroszor országnak a stratégiáját úgy határozzák meg, hogy az Európai Unió nincs, ők pedig Ukrajnában tovább fognak tudni jutni, mint amit eddig produkáltak az elmúlt négy év alatt.
[00:13:42]Mit gondolsz ezekről?
[00:13:42]Nyilván a nyugati média ezeket nagyon felkapja, bizonyítva azt, hogy Oroszország az egész világ leuralására készül.
[00:13:47]Mik lehetnek az realista vagy reális orosz célok?
[00:13:54]Vajon én minden tiszteletem Putyin úrnak minden tiszteletem Dugin úrnak és a többi értelmiségének, aki evvel a kérdéssel foglalkozik, gondolkodik Oroszországban, vagy vagy közli velünk a gondolatait.
[00:14:08]Én én sokkal inkább a a konkrét adatokat keresem, mint a különböző tudom én, különböző köldöknézőknek a a a az elképzeléseit a háború jövőjével kapcsolatban.
[00:14:17]Tehát ha megvizsgáljuk a olyan meg megvizsgálunk olyan prózai dolgot, mint a az orosz termel csapásmérő eszközöknek a termelése.
[00:14:27]Beszélek itt balisztikus rakétákról, stratégiai drónokról, cilkáról, lobot repülőgépekről, akkor látjuk azt, hogy Oroszország bizonyos szinten felfuttatta ezeknek a termelését, különösen a drónoknak, de ami a rakétákat illeti, nem drámai módon, nem drámai módon.
[00:14:40]Tehát hogyha ezt összehasonlítom avval, ami most az Egyesült Államokban zajlik, hogy ilyen nagyságrendekkel meg akarják növelni ezeknek az eszközöknek a termelését, akkor én ezekből a termelési adatokból nem azt látom, hogy Oroszország egy kontinentális háborúra készül.
[00:14:53]Tehát én mindig mindig inkább a képességekből próbáló következtetéseket levonni, és nem a szándékokból, nem a nyilatkozatokból.
[00:15:01]Tehát Dugin úrnak nem került semmibe azt mondani, hogy most ez lesz vagy az lesz.
[00:15:06]Ugyanakkor kiépíteni egy gyártósort, fölépíteni egy új gyárat, ahol balisztikus rakétákat csinálunk, ez teljesen más dolog.
[00:15:12]És érdemes megvizsgálni itt ezeket a ezeket a grafikonokat, amiket itt bemutatok az orosz balisztikus rakéták alkalmazásával, a termelés adataival az utóbbi években.
[00:15:23]És látjuk azt, hogy hogy egy olyan országról van szó, amelyik folytatni akarja egyértelműen az ukrán háborút, ugyanakkor én nem látom azt, hogy Európa ellen készülne.
[00:15:30]Tehát hogyha Oroszország egy európai háborúra készülne, akkor egy drámai ugrást látnánk ezekben a dolgokban.
[00:15:36]Tehát én ezt ezt tudom ezekkel a dolgokkal kapcsolatban mondani.
[00:15:40]Mindig keressük a a a képességekben a bizonyítékot, és ne a nyilatkozatokban.
[00:15:47]Ukrajnával kapcsolatosan lehet látni vajon azt a tervnek a végét?
[00:15:49]Én tudom, hogy ez most már évek óta egy új egy újra és újra feltett kérdés, hogy mi lehet Oroszország célja, mi lehet Ukrajna célja, de mégis abból, amit látunk, ugye ráadásul most úgy tudom, hogy azért a frontvonalon is történnek olyan események, hogy közelebb kerül Oroszország ahhoz, hogy a Donyecket megszerezze.
[00:16:08]Tehát ezen túl te mit gondolsz arról, hogyha ez megvan, akkor utána nyugalom van és békesség.
[00:16:14]Most orosz részről kérdezem.
[00:16:16]Nyilván én úgy gondolom, hogy orosz részről most van egy akadály.
[00:16:20]Tehát van egy földrajzi, egy katona földrajzi akadály, ami ami amire még rájön egy egy ukrán erődrendszer, amelyik a a fedőt az orosz hullám alatt tartja, mondjuk úgy.
[00:16:29]Tehát a következ tehát hogyha ezt ha ezt a ezt a fedőt sikerül az orosz hullámnak levetnie magáról és elfoglalni a az ukrán erődrendszernek a maradékát, főleg Slaviánskot és Krematorskot, és sikerül az orosz hullám átcsap ezen a gáton, mondjuk úgy, akkor a a háborúnak, vagy a hadviselésnek a természetes folyamata az, hogy előre az egész előre szaladjon egészen a következő természetes határig, és ez a nyeper.
[00:16:54]Tehát én úgy gondolom, hogy ha a háború folytatódik, ha folytatódik, és ha az oroszoknak sikerül áttörnie ezt a gátat, akkor valószínűleg a a fogunk látni egy előrehaladást.
[00:17:06]Egészen a nye pedig egészen az egészen azért pusztán azért, mert nincsenek fizikai akadályok.
[00:17:10]Tehát a katonaföldrajz ezt lehetővé teszi és való szerintem valószínűleg ezt fogjuk látni.
[00:17:16]Ez nem szükségszerű, hogy ez most történjen meg ezalatt a rangadó alatt.
[00:17:20]Tehát, hogy fogunk látni egy tűzünetet, esetleg egy békektést, de látjuk azt, hogy van itt egy harc Európa és Oroszország között a befolyási övezet kiterjesztéséért mindkét irányba.
[00:17:28]És Ukrajna, Ukrajna peje azt, hogy az ő az ő területén történik ez a szkander.
[00:17:35]Mondjuk úgy ők ké ők az asztal, ők az asztal, amin szkanderezik ez a két hadviselőfél.
[00:17:40]És ez a szkander úgy zajlik, hogy egyébként európai országok is érintetté válnak.
[00:17:47]Ugye Samkúti Bálint pont a héten úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban itt a drónincidensek kapcsán, hogy műveleti területté vált Európa, ukrán műveleti területté, ugye itt a drónok indításával kapcsolatos tematikában.
[00:17:59]Tehát itt már nem csak Ukrajnáról és Oroszországról beszélünk, hanem ebből a háborúból valahogy majd Európának is, ha lesz itt tűzszünet vagy békekötés, akkor hátrébb kell lépnie.
[00:18:12]Én teljesen egyetértek Bálint barátommal, hogy Európa hadműveleti területé vál, de én tovább én tovább mennék egy lépést.
[00:18:18]Tehát amit láttunk a Baltikumban, látjuk azt, hogy ezek az ukrán drónok a Baltikumon keresztül támadják Oroszországot.
[00:18:25]Most én fölteszek egy költői kérdést.
[00:18:27]Ha nem légi eszközökről lenne szó, amik a Baltikum légterét át átszelik, hanem egy ukránpáncélos oszlopról, amelyik átkel ezen a három baltikumi országon, és onnan támadja meg Szent Péterbárt, akkor mit mondanánk evvel kapcsolatban?
[00:18:41]És a kérdés, amit föltennék, mi a különbség?
[00:18:43]Mi a különbség?
[00:18:43]Tehát, hogyha ez a három baltikumi állam nem zárja le a területét az ukrán drónok felett, akkor mi a különbség eközött és egy ukrán páncélos oszlop felett?
[00:18:51]És látjuk, az ukránok is értik ezt a különbséget, mert igyekeznek a a a baltikumi, belaruszi határ mellett elcsúszni, mondjuk úgy, hogy egy élvezzék a a a hihető tagadhatóságot, egy rossz anglicizmusnak még rosszabb magyar fordítását alkalmazzam, a hihető tagadhatóságot alkalmazzák, hogy ezek a baltikumi államok azt mondhassák, hogy kérem, ez nem náluk történt, hanem ez bele a beleruszi légtér fölött repültek át.
[00:19:18]De mindig gondolkodjuk úgy ezeken a drónokon, mintogyha egy ukrán páncélos oszlop lenne.
[00:19:24]Mindjárt rátérek Örményországra is, ugye Oroszország tekintetében, de előtte még azért a NATO és Ukrajna viszonylatában hadd kérdezzelek meg azokról a hírekről, amelyek itt a héten merültek föl.
[00:19:34]Egyrészt, hogy Litvániából vonnának ki amerikaiak csapatokat, vagyis egy ilyen csapatcsere történne, de az utánpótlás az úgy tűnik, hogy késik.
[00:19:40]magyarán szólva ott egy ideig most úgy tűnik, hogy nem lesznek vagy csak kis mennyiségben, hogy vagy hogy kevesen amerikai katonák.
[00:19:48]Ez ugye aggodalmat kelt nyilván a Litvánfélben, illetve arról is lehetett olvasni, hogy Litvánia is tárgyalásokat folytat az Amerikai Egyesült Államokkal, hogy állomás állomásoztassanak nukleáris fegyvereket, amerikai fegyvereket Litvániában.
[00:20:02]Ugye ezzel kapcsolatban Lengyelországnak lehetett az igényeiről hallani.
[00:20:07]Mit gondolsz erről, hogy az amerikai ismerve az amerikai politikát, valamennyire értve, hogy Donald Trump mit csinál esetleg?
[00:20:17]Mit gondolsz, hogy rábólhatnak egy ilyen kérésre, igényre?
[00:20:20]Én úgy gondolom, hogy pusztán katonai vagy stratégiai szempontból van egy nagy ráció abban, egy komoly ráció van abban, hogy nyugat-európai államokból kivonják ezeket a NATO csapatokat és áthelyezik oda, ahol valóban szükség van rájuk.
[00:20:31]Én teljesen megértem, hogy az amerikai katonáknak kellemesebb Németország vagy nyugati részén állomásozni, és nem Lengyelországnak a keleti részén, vagy a Baltikumnak a keleti részén.
[00:20:42]Ugyanakkor ott van rájuk szükség.
[00:20:44]Tehát ez ez ami a stratégiai gond meg gondolkodást illeti, és ugyanez vonatkozik az atomfegyverekre is.
[00:20:51]Tehát hogyha ott az amerikaiak csapatokat helyeznek el, vagy nukleáris fegyvereket a a amelyek rákönyökölnek a az orosz baltikumi határítésre, mondjuk úgy, akkor vagy a vagy a Belarusz baltikumi határítésen könyökölnek ezek az atomfegyverek, ennek van egy nagyon masszív politikai üzenete.
[00:21:06]És én nem vag most áttérünk most a stratégiai szintről, a politikai szintre.
[00:21:11]Én nem vagyok benne biztos, hogy politikailag ez ez az üzenet, amelyik amit a Trump adminisztráció akar Oroszország felé irányítani.
[00:21:21]Mondjuk úgy látjuk azt, hogy voltak tárgyalások az oroszok és az amerikaiak között egyfajta ilyen venezuelai forgatókönyvvel kapcsolatban Kubában, hogy mi lenne oroszág álláspontja, hogyha az Egyesült Államok egy ilyen rajtaést hajt hajtanak végre.
[00:21:36]És ö az a az a van egy olyan olvasata is a dolognak, hogy van egyfajta ilyen megegyezés, hogy mi nem eszkalálunk Oroszországgal szemben, Oroszország nem eszkalál velünk szemben Kubában.
[00:21:47]Tehát a az érdekszféráknak a felosztását látjuk.
[00:21:53]És ebben nem fér bele az a dolog, hogy most hirtelen az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezzen el a Baltikumban.
[00:21:59]E erről lehet beszélni, ezt be lehet lebegtetni.
[00:22:01]Tehát egy kicsit olyan, mint mikor az egyszeri zsidó panaszkodott a rabbinak, hogy nagyon kicsi a háza.
[00:22:06]És mondta, rabi, tedd be a kecskét a házba, és mikor kipakolta a kecskét két hét után, hirtelen mekkora hely lett.
[00:22:11]Hát az amerikaiak is itt kreálnak különböző kecskéket az oroszok számára.
[00:22:16]Az egyik ez az atomtelepítés, a másik ez a segély, amit a kongresszus megszavazott, aztán ezt vissza lehet vonni és egyfajta engedményként lehet bemutatni.
[00:22:24]És én ezt se tartom kizártnak, hogy látunk egy ilyen egy ilyen egyszerűen az érdekzóráknak a felosztását a két hatalom között.
[00:22:33]Örményország Urszula Vonder der Lion az Európai Bizottság elnöke csütörtökön beszélt telefonon pasinan örmény örményvezetővel, miniszterelnökkel, és egy segélycsomagot ígért az országnak, méghozzá egy egészen nagy segélycsomagot.
[00:22:46]ugyanis itt az örmény Európai Unió felé való közeledés nyomán ugye Oroszország embargót vetett ki több olyan termékre, ami az örményeknek azért elég fontos volt eddig és valószínűleg a továbbiakban is az.
[00:22:59]És erre a politikai nyomásgyakorlásra reagált így az Európai Bizottság.
[00:23:03]Na most melléteszem azt, hogy Vladyimir Putyin itt az elmúlt napokban újságírói kérdésre elmondta azt, hogy az ukrajnai háború is úgy kezdődött, hogy az EU-hoz való közeledéssel kezdődött, és ugye örményországgal hozta párhuzamba ezt a szituációt.
[00:23:21]Hogyan látod most ezt a helyzetet?
[00:23:21]Több elemzőtől én azt hallottam, meg olvastam, hogyha itt le sikerülne zárni az ukrán háborút, és Örményország továbbra is kitartaná emellett a nyugat felé való orientációja mellett, akkor elképzelhető, hogy Oroszország ott kezdeni el a következő háborúját.
[00:23:40]Én úgy gondolom, hogy ez nem elképzelhető, hanem ez borítékolható.
[00:23:44]Tehát láttuk azt, hogy volt egy ilyen fajta mozgolódás georgiában lett egy lett egy orosz georgia háború ott a helyszínen volt, aki láttunk egy ilyen mozgást Ukrajnában, bekövetkezett egy háború, tehát szerintem borítékolható ez a dolog és még néhány gondolat evvel kapcsolatban.
[00:24:00]Tehát érdemes megnézni ezt a térképet hogy hol is van tulajdonképpen örményország.
[00:24:04]Tehát nekem az az érzésem, hogy mikor az európai döntéshozók erről beszélnek, valószínűleg elgurult a térképük.
[00:24:10]Tehát a távolság örmény örményország egy sziget tulajdonképpen messze messze messze Európától.
[00:24:17]Milyen messze?
[00:24:17]1200 kmre.
[00:24:19]Most föltefődik a kérdés, az európai embereknek az élete jobb lesz?
[00:24:24]Európa nagyobb biztonságban lesz, vagy nagyobb prosperitás lesz Európában?
[00:24:28]Azáltal, hogy ezt a szigetet annektálják, ezt az új Grönlandot annektálják Európa belsejébe.
[00:24:33]Fölteszem a kérdést, hogyha 1200 km nem távolság, akkor miért nem veszik föl, miért nem veszik föl Málit az Európai Unióban?
[00:24:40]Mali is 1200 kmre van a legközelebbi EUs határtól.
[00:24:42]Föl lehetni Malit, vagy tudom én, Szudánt vagy bármelyik afrikai ország, ott talán még közelebb is vannak, mint törményország.
[00:24:50]Tehát van egy óriási stratégiai abszurditás ebben az egészben.
[00:24:53]Arról nem is beszélve, hogy ez a ez a Örményország mint befolyási övezet Törökországnak, Iránnak, a perégi perzsa birodalomnak, az orosz birodalomnak a a a vonzásköreiben vergődik.
[00:25:06]Mondjuk úgy három, egy olyan ing, amelyik három mágnes között inogott.
[00:25:11]És hol kerül, hogy kerül a csizma az asztalra?
[00:25:14]Két Európá ebben a kérdésben.
[00:25:15]Tehát az Európa az európai befolyása a világnak ezen a részen soha nem volt számot tevő.
[00:25:23]Láttunk most egy amerikai befolyást ott, de euró de Európának semmilyen köze nincs ehhez a területhez, azon kívül, hogy egy keresztény országról van szó.
[00:25:30]És az se lenne rossz, hogyha az Európai Unió kijelentené, hogy ezek a közös keresztény gyökerek miatt szeretnék örményországot fölvenni a a az Európai Unióban.
[00:25:41]Tehát ez ez lenne az egyetlen magyarázat.
[00:25:42]Ugyanakkor, ha megnézzük a reál politikát, megnézzük Örményországnak a különböző függőségeit Oroszországtól, akkor drámai dolgokat látjuk.
[00:25:50]Látunk, tehát érdemes megnézni ezt a dí.
[00:25:52]Látjuk azt, hogy a ami a földgáz, ami az az a a az örménygazdaságot működőképessé teszi, az orosz, elsősorban orosz és kisebb mértékben iráni földgázra épül.
[00:26:04]A villamosenergiatermelés ennek a nukleáris komponense teljesen egészében orosz energiára alapul.
[00:26:10]A földgáz szintén vagy beszéltünk erről orosz energiára alapul.
[00:26:15]Van Örményországon belül egy nagy orosz katonai bázis több 1zer katonával légvédelmi eszközökkel, repülőgépekkel, ami Oroszországnak egyfajta ilyen határőr posztja volt Irán és Törökország felé.
[00:26:28]Innen örködött a innen örködött Oroszország hírszerzési eszközökkel.
[00:26:31]Mi lesz evvel a katonai bázissal?
[00:26:33]Tehát látjuk azt, hogy Örményország millió szállal van Oroszországhoz kötve.
[00:26:39]Hagyományosan is Oroszország volt a protektora az örménykeresztényeknek.
[00:26:43]Most hirtelen megjelen megjelennek a frankok, mondjuk úgy egy új keresztes hadjárat keretében a a Kaukázusban.
[00:26:47]Én nem látom, hogy mi ennek a realitása stratégiailag.
[00:26:54]Hadd térjek át akkor egy másik kérdésre anélkül, hogy belpolitikai témát érintenénk.
[00:26:58]Ugye a hétnek a híre volt az is, hogy Magyarország valószínűleg eláll a vétótól, és emiatt megnyílhat az út az Európai Uniós csatlakozás felé Ukrajna számára, legalábbis elkezdhetik a tárgyalásokat.
[00:27:10]Engem ebből most az érdekelne, vagy azt a kérdést tenném fel, hogy ha sikerül az Európai Unióhoz csatlakoznia Ukrajnának akár itt a háború lezárása után, mert elvileg van egy folyamat, de hát sok mindent láttunk már átírni az Európai Unióban, az elvi kérdések nem annyira kötik sokszor a vezetőket, tehát van itt azért egy hosszadalmasabb folyamat elméletben, de kérdeznélek, hogy te milyen biztonságpolitikai kockázatát látod, ha egyáltalán van kockázata annak, hogy Ukrajna az Európai Uniós csatlakozzon.
[00:27:42]Tehát mit jelent ez akár itt a kelet-közép európai államok számára, illetve az egész közösség számára?
[00:27:51]Mik azok a kockázatok, amiről nem szoktak beszélni, mert csak arról beszélnek általában Ursula von der Liennel az élen, hogy Ukrajna Európához tartozik, Ukrajna az európai demokráciákat védi, és ezért itt a helye.
[00:28:06]Én úgy gondolom, hogy az Európai Unió gondolkodásából teljeseneg teljes egészében hiányzik a geopolitikai a stratégiai gondolkodás.
[00:28:12]Tehát az az elképzelés, hogy fölvesszük Ukrajnát a lakosságával, a gazdaságával, a tudom én a a lozungokkal meg mindennel együtt, és ugyanakkor az ukránok leadják a ruhatárban a háborút Oroszországgal.
[00:28:22]Ez egy fikció.
[00:28:24]Tehát Oroszország egy Ukrajna az egy egységcsomag.
[00:28:26]És ebben az egységcsomagban vannak jó dolgok, gazdasági erőforrások, egy egy nagy népesség jó ország, egy hatalmas piac, és vannak rossz dolgok.
[00:28:34]És mi ez a rossz dolog?
[00:28:36]Egy háború Oroszországgal.
[00:28:36]És gyakorlatilag evvel a Ukrajna csatlakozásával az Európai Unió befizet egy háborúra Oroszországgal.
[00:28:43]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy az orosz kisebbség a legnépesebb kisebbség Európán belül.
[00:28:50]A legnépesebb kisebbség Európán belül az orosz kisebbség a különböző országokban, a Baltikumban, most Ukrajnában is, ha a Moldova is csatlakozik esetleg az Európai Unióval, szintén ott van Transznisztriának a kérdése.
[00:29:05]Tehát én úgy gondolom, hogy Európa egyre több ilyen nyitott frontot, egyre több frontot nyit magának Oroszországgal szemben, és gyakorlatilag befizet egy kontinentális háborúra Oroszországgal.
[00:29:18]Tehát teljesen egyértelmű.
[00:29:18]Látjuk a történelmi mintázatot, látjuk a földrajzát Európának.
[00:29:21]Az egyetlen dolog, ami ami megakadályozta ezt a ezt ezt a két trendet, amelyik egymás ellen löki a két Gócot, az az a puffer volt, amit úgy hívtak, hogy Ukrajna.
[00:29:32]Most, hogyha Ukrajna már nem lesz puffer, akkor gyakorlatilag semmi nem áll, semmi nem áll a ennek a háborúnak az útjában.
[00:29:37]És gyakorlatilag ezt a dátumot, mikor Ukrajnát fölveszik az Európai Unióba, fel lehet írni a naptárba, mint az mint az európai kontinentális háborúnak a kezdete.
[00:29:49]Tehát ezt úgy kell majd fölírni a naptárba.
[00:29:50]Úgy kell majd fölírni a naptárba, és ne legyünk meglepve egy év múlva, két év múlva, három év múlva.
[00:29:56]Most én nem beszélek az azonnali dolgokról, és még az is lehet, hogy ez a háború Ukrajnával leáll.
[00:29:59]A nagy kérdéseket nem fogja megváltoztatni, a nagy problémát nem fogja levenni az asztalról, és Európa egy háborút importál Ukrajnával.
[00:30:08]Úgy emlékszem, veled beszéltünk arról is jó pár hónappal ezelőtt, vagy akár egy évvel ezelőtt is, hogy Európában sem egységesek az érdekek, akár a biztonságpolitikai érdekek sem.
[00:30:17]Ö most ha bejön egy Ukrajna, hogy mondjam, egy Ukrajna típusú állam, aki egy háborúból jön, ahol nagy a frusztráltság, a gazdasági életszínvonal, az az nagyon alacsonyan van, segítségre szorul, folyamatos segítségre szorul, satöbbi, satöbbi.
[00:30:34]Ez szerinted hogyan változtatja meg az európai tagállamok között lévő dinamikát?
[00:30:40]És ezt szintén most ilyen geopolitikai, biztonságpolitikai szempontból kérdezem, mert az előbb olvastam fel, hogy ugye Ukrajna lehet a legnagyobb légierővel rendelkező európai állam, de közben itt van Lengyelország, látjuk, hogy ambíciói vannak.
[00:30:56]Itt van Németország, látjuk, hogy ambíciói vannak azzal kapcsolatban, hogy erős hadseregeket állítsanak fel.
[00:31:01]Németország a legerősebb szárazföldi hadsereget szeretné felállítani.
[00:31:03]Tehát, hogy itt azért első ránézésre is ütköznek az érdek.
[00:31:07]Rengeteg érdek van, rengeteg gazdasági érdek van, nemzeti érdekek ütköznek, biztonsági érdeköznek, és ez a fajta katonai hatalom, vagy katonai erő, amit Ukrajna magával hozna egy ilyen Európán belülre, különösen egy amerikai, az amerikai ernyő meggyengülésével, ez bevisz egy olyan bizonytalansági tényezőt a az európai az európai erőegyensúlyba, belső európai erőeggyensúlyba.
[00:31:36]most függetlenül Oroszországtól, amit szerintem még nem látunk át teljesen.
[00:31:39]Tehát a a ha az Egyesült Államok ott van mindenütt, és az amerikaiak egyfajta ilyen tudom én, egyfajta ilyen nyugtatóként hatnak Európára, akkor semmilyen probl akkor akkor nem látok komoly problémát.
[00:31:52]Hogyha mindenütt amerikai csapatok állomásoznak, ha mindenütt amerikai atomfegyverek vannak, akkor ez ja ez ez ahogy sikerült megakadályozni azt, hogy az európaiak 1945 után elvágják egymást torkát, az valószínűleg továbbra is folytatódni fog.
[00:32:05]Ha lesz egy nagyon-nagy orosz fenyegetés, ez is segíthet, de ha nem lesz egy nagy egy nagyon számotvő orosz fenyegetés, tehát Oroszországnak csak arra lesz ereje, hogy hogy saját magát egyben tartsa, és nem fogja tudni kivetíteni az erejét Európa felé.
[00:32:16]Ha az Egyesült Államok nem lesz avval elfoglalva, hogy Európát a Európában megakadályozza azt, hogy az európaiak elvágják egymást torkát, akkor láthatunk kialakulni különböző nagyon kellemetlen belső dinamikákat.
[00:32:29]Tehát azok a válságok, amik 1945 előtt léteztek Európában, Magyarország és Ukrajna, Ukrajna és Románia, Ukrajna és Lengyelország satöbbi között, ezek a dolgok nem tűntek el, főleg nemzetiségi kérdések, ezek ott vannak.
[00:32:41]És látjuk az Európai Uniónak a meggyengülését Duginnal vagy Dugin nélkül teljesen mellékes.
[00:32:47]Tehát én azt hiszem, hogy mindenki egyetért abban, hogy hogy az Európai Unió kevésbé stabil és kevésbé koherens, mint volt ezelőtt 20 évvel mondjuk, vagy 10 évvel, teljesen egyértelmű.
[00:32:57]És a kérdés az, hogy hogyan fog működni ez a ez a ez a Frankenstein, ez a Frankenstein ország.
[00:33:04]És én fölteszem a felteszem a kérdést, hogy mik Európának a határai, vagy mik az Európai Unió terjeszkedésének a határait.
[00:33:10]Pont ezt kérdeztem a NATO-val kapcsolatban is, hogy hogy nem nem vagyunk-e erősebbek úgy, hogyha ha kisebbek vagyunk, kevesebb részvényessel, viszont nagyobb az egyetértés közöttünk, mintogyha elkezdünk egy ilyen elefántiázisban szenvedve elkezdünk terjeszkedni és további további játékosokat veszünk föl ezekbe a klubokba.
[00:33:29]Én nem tudom, minden klubnak a lényege az, hogy legyenek olyan tagok, akiket nem vagyunk hajlandók fölvenni.
[00:33:37]Közelkelet.
[00:33:37]Az amerikai képviselőház elfogadta azt a határozatot, amizerint Donald Trumpnak le kell zárnia az iráni háborút.
[00:33:43]Mik ennek a döntésnek a gyakorlati jelentősége és milyen további lépések várhatóak?
[00:33:47]Közben a héten ugye az Axios szivárogtatott egy olyan telefonbeszélgetésnek a tartalmát, vagy egy olyan telefonbeszélgetést szivárogtatott ki, amelyben Donald Trump állítólag elég keményen, durván beszélt Benjamin Netoval, mert nem igazán értette, ha jó, én jól értettem a konfliktusokát, akkor a Libanonban lévő hadműveletekkel nem ért egyet, vagy nem értette, hogy miért van erre most itt szükség, miközben itt Iránnal küzd Amerika.
[00:34:13]Mi most a helyzet a Közelkeleten?
[00:34:15]Hogyan tudod ezt összefoglalni?
[00:34:16]És ez a kongresszusi vagy képviselőházi határozat milyen gyakorlati hatásokkal bír?
[00:34:24]Tehát kezdjük talán a tényleg a a képviselőháznak a döntésével.
[00:34:26]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy van egy kötélhúzás az Egyesült Államokban avval kapcsolatban, hogy hogy ki az utolsó szó a a avval kapcsolatban, hogy háborúzunk-e, vagy nem háborúzunk.
[00:34:36]Tehát van itt van itt egy kérdés.
[00:34:38]Ez ez egy olyan kérdés, ami körülbelül az Egyesült Államok alapítása óta ez a kérdés elkísér minket.
[00:34:44]És a a ha elolvassuk a federalista dokumentumokat, akkor látjuk, hogy az elején a az állt bennük, hogy a a képviselőháza az, aki háborút indíthat.
[00:34:53]És akkor ezt megváltoztatták.
[00:34:55]Ezt megváltoztatták még az Egyesült Államok megalakulása előtt.
[00:34:57]És az volt a a egy olyan formulár, ami azt mondja, hogy a képviselőház az, amelyik háborút hirdethet formálisan.
[00:35:04]Formálisan háborút hirdethet.
[00:35:07]Ez ez miért?
[00:35:07]Miért fontos ez a dolog?
[00:35:09]Mert tisztában kell lenni avval, hogy van egy végrehajtóhatalom és van egy törvényhozás.
[00:35:12]és egyetlen országban sem a parlament hozza a döntéseket avval kapcsolatban, hogy támadunk-e vagy nem támadunk, hanem a végrehajtó hatalmi ág.
[00:35:18]És ez nem lehet másképp.
[00:35:20]Arról nem is beszélve, hogy nem egy bináris dologról van szó háborúról és békéről, hanem van egy sor, a szürkének egy sorárnyalata a kettő között, és ezt nem lehet kivenni az elnöknek a kezéből ezt a döntést.
[00:35:29]Ez egy józan parasztész.
[00:35:30]És az, ami az az 1973-as törvény, ami alapján a képviselőház meghozta ezt a döntést, valószínűleg nem, hogyha ez az Alkotmánybíróság elé kerülne az Egyesült Államokban, a legfelsőbb bíróság elé kerülne, valószínűleg elkaszálnák ezt a törvényt, mint alkotmányellenest.
[00:35:49]Tehát én ennek ennek a döntésnek inkább egyfajta ilyen jelképes jelentőségét látom.
[00:35:53]Annál is inkább, mert ezt egy a szenátusnak is ratifikálnia kell, és utána még mindig szembe kell néznie egy egy elnöki vétóval.
[00:35:59]Tehát az az elnök még, hogyha mind a két ház jóvá is hagyja ezt a ezt a határozatot, akkor is az elnök ezt megvétózhatja, és akkor szükség van ilyen kétharmados többségre mind a két házban, ami tudjuk, hogy az utópia az Egyesült Államokban egy ilyen kétharmados döntés.
[00:36:13]És a legutolsó dolog az, hogy itt egy elvi kérdésről van szó.
[00:36:16]Tehát ezt meg kell érteni, nem Iránról van szó.
[00:36:18]Itt egy elvi kérdésről van szó, hogy a mindenkori amerikai elnök kezében van-e a kard, vagy a képviselőház kezében.
[00:36:24]A hatalmi ágak közötti feloszlás felosztás kimondta azt, hogy a azy a képviselőházban van, a kard pedig az elnöknek a kezében van.
[00:36:32]És ezt minden elnök féltékenyen örködött a földött.
[00:36:34]És nagyon sokszor egyszerűen figyelmen kívül hagyták ezeket a dolgokat.
[00:36:38]Úgyhogy én erre azt mondom, amit a háború eleje óta mondtam, erre nem akasztanám a kalapomat.
[00:36:45]Valóban van-e feszültség Izrael és Amerika között itt a akár az irán, akár a libanoni helyzet miatt?
[00:36:54]Tehát kérdés az, hogy mit láttunk.
[00:36:56]Láttuk azt, hogy volt egy sor ilyen legalább négy ilyen alkalom volt, mikor azt olvastuk a némikép kárörvendő sajtóban, hogy hű, mekkora a balhé Trump és az az izraeli miniszterelnök között, és látjuk azt, hogy utána kiderült, hogy nem pontosan így voltak a dolgok.
[00:37:09]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy van egy belpolitikai érdek.
[00:37:12]Trumpnak meg kell mutatni, hogy nem a zsidók diktálják neki, hogy mit csináljon.
[00:37:17]Tehát neki demonstrálnia kell azt, hogy ő márpedig ő itt az Úr, és nem nem irányítja valaki hátulról kézi irányítással.
[00:37:23]És a az izraeli miniszterelnöknek is be kell bizonyítani otthon, hogy ő nem egy amerikai nem egy amerikai gyarmat.
[00:37:29]Izrael nem egy amerikai gyarmat.
[00:37:30]És az nem nem teszi Izrael feltétlenül azt, amit az amerikai elnök akar.
[00:37:35]Tehát befelé, a hazai közönség felé ezek nagyon hasznos dolgok.
[00:37:39]Bármilyen furcsának is hangzik.
[00:37:41]Tehát bármilyen furcsának is hangzik mind a két oldalon.
[00:37:43]Tehát látjuk azt, hogy a a Netaniau hogyan építette a népszerűségét ezekkel a konfliktusokkal Barack Obamával.
[00:37:49]Tehát gyakorlatilag ez a népszerűségenek az egyik alapja evvel alapozta, evvel bővítette ki a bázisát, hogy megmutatja, hogy szembe mer menni az amerikai elnökkel.
[00:37:58]Tehát itt itt ez egy érdekes dolog.
[00:38:00]Ugyanakkor mindennek az üzenete egy gyengeséget sugalm felé.
[00:38:05]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy ezek nem feketefehérek ezek a dolgok.
[00:38:08]Tehát ami befelé hasznos, vagy vagy van benne valami manipulatív dolog, az kifelé gyengeséget sugalhat.
[00:38:12]És erre látjuk, hogy az alapmédia reagált erre és gyengeségként értékelte.
[00:38:16]Tehát figyelembe kell venni, hogy minden minden éremnek több legalább két oldala van.
[00:38:23]Ami a lényeg ebben a dologban.
[00:38:25]Látjuk azt, hogy Trump itt igenügyesen létrehozott egy csapdát a Hiszbalának és a a és Iránnak is.
[00:38:29]Tehát Trump meg kell érteni, hogy ennek a az egész konfliktusnak mi volt az alapja.
[00:38:32]Trump kapaszkodókat keres Iránon, és látta azt, hogy Iránnak mennyire fontos a libanoni a libanoni hegemóniájának a a megőrzése.
[00:38:41]És Irán minden áron a a az iráni amerikai tűzszüneti folyamathoz akarta kötni Libanon.
[00:38:46]Most mit csinált az Egyesült Államok?
[00:38:48]Ezt el akarja vágni ezt a dolgot.
[00:38:50]Meghívta az izraeli és a libanoni képviselőket a Fehér házba egy tűzszüneti tárgyalásra.
[00:38:55]És most együtt kimondták azt, hogy a a libanoniak is kimondták azt, hogy Hiszbal a Libanon ellensége, és hallgatólagosan beleegyeztek, hogy Izrael tovább folytassa ezt a háborút Libanon ellen, és hogy le kell fegyverezni a Hizbalát.
[00:39:08]Most nyilvánvaló, hogy ha az érdeke úgy kívánja az amerikai elnöknek, egy pillanat alatt enged itt Iránnak, mert neki itt könnyű engednie.
[00:39:14]Az az elnök számára fontos az urán és fontos a hormózis szoros, de kreált itt egy emelőrudat, amivel ahogy az előbb említettük a kecskét Irán számára.
[00:39:22]És ez a Hiszbalánnak ez a szorongatása a kecske Irán számára.
[00:39:26]Tehát én ezt látom a jelenlegi libanoni tűzszünetben vagy békefolyamatban.
[00:39:33]Nyilvánvaló, hogy itt mindenki röhög, mikor erről van szó, hogy Libanonban békefolyamat meg tűzszet.
[00:39:36]Ez ilyen viccnek hangzik, de de látjuk azt, hogy Trump ügyesen használja ezt ki, mint a nyomásgyakorlás eszköz eszközét Iránnal szemben.
[00:39:43]Nem tudom, hogy megválaszoltam-e a kérdésedet.
[00:39:47]Igen.
[00:39:47]És megyek is tovább, mert még mindenképp szeretnélek Kínával kapcsolatosan kérdezni itt a műsor vége felé.
[00:39:53]Ugye látjuk azt, hogy nő a feszültség Európa és Kína között.
[00:39:55]Ezek olyan dolgokban valósulnak meg, mint mondjuk a vámkérdések vagy bizonyos termékeknek a kíben hozzatala.
[00:40:02]És szeretnélek megkérdezni, hogy hogyan látod ezt a feszültséget?
[00:40:07]Ugye mindenki általában azt mondja, hogy most itt egy ilyen gazdasági verseny zajlik, egy gazdasági háború, ugye ezt a kifejezést is szokták használni.
[00:40:16]Te hogyan értékeled a Kínának a szerepét akár Oroszországgal kapcsolatban, Európával kapcsolatban is így a globális versengés tekintetében?
[00:40:25]Öt gyakran jelennek meg ugye olyan hírek, amelyek már a háborút vizionálják akár Amerikával, és ebben látják Európának valamilyen módon a szerepét is.
[00:40:37]Hát gyakran hallom európai elemzőtől, elemzőktől, hogy megmosolyogják az amerikai böszmeséget, hogy az amerikaiaknak sikerült összevesznie úgy Kínával, mint Oroszországgal, vagy lerontani a kapcsolataikat.
[00:40:48]Tehát ezt erre erre azt mondanám csendesen, hogy az Európai Unió erre még rátette egy lapáttal, mert mert az Európai Unió gyakorlatilag mindenkivel összeveszett, Oroszországgal is, az Egyesült Államokkal is, és Kínával is rosszak a rosszak a kapcsolatai.
[00:41:00]Most tisztábban kell lenni avó itt nem csak nem csak gazdasági dolgokról van szó.
[00:41:04]Tehát van itt érdemes megnézni ezt a diát, amit itt összedobtam tegnap este.
[00:41:09]Én hat területét látom ennek a ennek a ennek a súrlódásnak, vagy ennek a feszültségnek Kína és Európa között.
[00:41:16]Az egyik a kereskedelmi deficit és a a hozzáférés a kínai piachohoz.
[00:41:20]Tudjuk azt, hogy a kínaiak igen pimasz módon védik a saját piacukat és igen erőszakosan törnek be mindenki másnak a piacára.
[00:41:27]És ahogy ez zavarja az Egyesült Államokat, zavarja Európát is.
[00:41:30]Európának óriási a kitettysége Kína felé, ami ritka földfémeket illeti.
[00:41:35]Látjuk azt, hogy a a harmadik ilyen doménben a félvezetők és a csúcstechnológia terén az egy Európa egyfajta ilyen két malomkő között örlődik.
[00:41:44]Egyrészt ott vannak az amerikai szankciók Kína ellen, amivel megpróbálják megakadályozni azt, hogy Kína csúcstechnológiákhoz jusson.
[00:41:53]Másrészt látjuk Kínának az ambícióját ezeket megszerezni.
[00:41:56]És Európa egyrészt szeretne együttműködni Kínával, főleg Hollandia.
[00:42:00]Különböző olyan képességek vannak Hollandiában, amik nincsenek máshol a világon.
[00:42:04]Ezek a litográfiai gépek meg hasonló dolgok.
[00:42:07]És látjuk, hogy az Egyesült Államok nagyon durván beleszólt ebbe a dologba.
[00:42:11]és az az európai nemzetbiztonsági megfontolások is arra sarkalják Európát, hogy ezeket az anyagilag nagyon jövedelmező együttműködéseket Kínával megnyirbálják.
[00:42:24]A negyedik ilyen domén az az orosz-ukrán háború.
[00:42:26]Tehát Európa egyre inkább látja.
[00:42:28]Hallottunk a háború elején ezeket a hallottam ezeket az optimista magyarázatokat, hogy hát Kína nem örül ennek a háborúnak, meg hogy hát Kína fékezzi Oroszországot, fékezzi a felét.
[00:42:37]mondtam az első pillanatól, hogy ez Kínának a a legalapvetőbb érdeke, hogy az Egyesült Államok meg Európa Oroszországgal legyenek elfoglalva, és ne Kínával.
[00:42:46]És azt hiszem, hogy most már ezt senki nem vitatja ezt a dolgot, hogy hogy Kína szempontjából ez egy fontos hadszintér.
[00:42:51]És látjuk azt, hogy Európa elkezd szankciókat hirdetni Kínával szemben.
[00:42:56]Ezek e ez ezból kifolyólag is láttunk rendszerszintű rivalizálást.
[00:43:02]Tehát nem olyan régen láttunk egy surlódest kínai és holland haditengerészeti egységek között a dél-kínai tengeren.
[00:43:07]Tehát Európa bizonyos szempontból igyekszik úgy viselkedni, mint egy önálló szuper, mintha önálló katonai vagy geopolitikai szuperhatalom lenne.
[00:43:15]És ez is kreál egy súrlódást Kínával.
[00:43:17]És látjuk a különböző diplomáciai, eleve egy rossz diplomáciai légkörben látjuk, hogy Kína nem működik együtt Európának evvel az energia meg a széndioxid fétisével, meg ezekkel a ez ezekkel az energia energiafétisekkel.
[00:43:31]Kína nagyon ügyesen kihasználja ezeket.
[00:43:33]Tehát Kínának sikerült gyakorlatilag tacsra játszani az európai autóipart és elárasztani Európát az elektromos autókkal.
[00:43:39]azáltal, hogy egyrészt Európában segített szíteni ezt a klímahisztériát, ugyanakkor Kína Kína maga nem tartja magát ezekhez a ezekhez a szerződésekhez, ezek ezek ezekhez a kvótákhoz.
[00:43:51]Minden nap épüli Kínában egy újabb hőerőmű, szénnel fűtött hőerőmű.
[00:43:54]Tehát ezek gyakorlatilag ez a az ezek a törésvonalak, ezt a hat törésvonalat tudtam beazonosítani.
[00:44:00]És az, hogy Európának jelentősen megromlott a viszonya Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával is, ez nem egy nem nem vall egy különösebb diplomáciai bölcsességre.
[00:44:12]Akkor a utolsó kérdésemet még engedd meg, merthogy ugye itt viszonylag keveset beszéltünk az elmúlt időszakban Kubáról.
[00:44:18]Ennek oka az is, hogy az iráni háborúval és az orosz-ukrán háborúval voltunk elfoglalva, illetve Grölland is olyan, mintha lekerült volna a napirendről.
[00:44:26]Voltak olyan napok, amikor nem lehetett Grölland nélkül híreket olvasni, mert folyamatosan ott volt a hírek frontvonalában.
[00:44:33]Most egy picit csend van ezzel kapcsolatosan, de kíváncsi lennék a gondolataidra és a véleményedre, hogy mégis az akár az amerikai stratégiában hol van ennek a helye, és mit vársz a következő időszaktól ennek a két helynek a tekintetében, akár Kuba, akár Grönland tekintetében?
[00:44:55]Szerintem teljesen egyértelmű, hogy csak időkérdése, és úgy Grönland, mint Kuba Venezuela sorsára fog jutni.
[00:44:59]Tehát nem lesz feltétlenül nem fog nem lesz feltétlenül az Egyesült Államoknak az 51.
[00:45:05]meg az 52.
[00:45:05]tagállama, de Kubában látjuk, hogy Trump folytatja ezt a ezt az óriás kígyó stratégiáját, ahogy megfolytotta Venezuelát, szépen lassan megfolytja Kubát is.
[00:45:15]Egyébként ezt a stratégiát folytatja Iránnal szembe is.
[00:45:19]Tehát látjuk azt, hogy Trump nem keresi a kinetikus akciókat, ahol csak el lehet kerülni.
[00:45:23]Inkább ezt a ezt a meg ezt a csendes gazdasági megfásnak a stratégiáját alkalmazza.
[00:45:27]Irán az ember sokkal nehezebb, mert egy óriási ország, de látjuk például Grönlandon arról tárgyalnak, hogy legyen másik három amerikai bázis a Grönland Grönland szigetén.
[00:45:38]És most ez teljesen mellékes, hogy ezeknek ezek ilyen ex exteritoriális státuszuk lesz ezeknek a bázisoknak, hogy ez szuverén amerikai terület lesz, vagy nem.
[00:45:46]Már maga az, hogy lesz ott még három amerikai bázis, les lesz sok ezer amerikai katona ezen a grönlandi szigeten.
[00:45:52]Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok átveszi a de facto szuverenitást a sziget fölött, még akkor is, hogyha a zászló, nem tudom milyen zászló fog lobogni felette.
[00:46:00]Hallottuk már Korubiót tegnap előtt a meghallgatásokban föltették neki ezt a kérdést.
[00:46:05]Azt mondta, hogy Gran még egyelőre Dán terület, Dán szuverenitást élvez, tehát még egyelőre ezt a kifejezést használta.
[00:46:11]Ami pedig Kubát illeti.
[00:46:14]Én azt hiszem, hogy ezek a tárgyalások, vagy Putinnak a beismerése, hogy tárgyalt az amerikaiakkal egy ilyen venezuelai forgatókönyvvel kapcsolatban Kubában, arra utal, hogy Kubának is a a napjai meg vannak számlálva.
[00:46:25]Ez meg vannak számlálva napjai, ez hónapokba, évekbe is telhet, de nekem úgy tűnik, hogy sokkal hamarább meg fogja folytani az Egyesült Államok Kubát.
[00:46:33]Látjuk a CIA igazgatójának a látogatását Kubába.
[00:46:35]Nem Marco Rubi ott küldték el a külügyminisztert, hanem a CIA-nak az igazgatóját, hogy tárgyaljon a kínai kommunista vezetőkkel.
[00:46:42]Van ebben egy óriási adagfenyegetés is, hogy valószínűleg azért ment el, hogy elmondja nekik, hogy mi az, amit, hogy mindent tudunk rólatok és mindent megtehetünk, és látjuk, hogy ott van most egy repülőgéphordozó harccsoport Kuba partjai mellett.
[00:46:55]Tehát én úgy gondolom, hogy a szépen lassan a a nyugati félteke teljes teljes egészében jobbra fog igazodni a monó doktrinához.
[00:47:05]Nagyon szépen köszönöm Robert Szikesztelnek, hogy a rendelkezésünkre által vendégünk volt.
[00:47:08]Tűzvonalban a jövő héten, pénteken is fog jelentkezni.
[00:47:12]Köszönöm szépen, Robert, nagyon kellemes hétvégét kívánok.
[00:47:15]Nagyon szépen köszönöm, Rita, és a viszontlátásra.
[00:47:18]Azon hallgatóink és nézőink számára, akiket pedig még nem tették meg, de rendszeresen követték a tartalmainkat, kérem, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.
[00:47:24]Ha tetszett a videó, lájkolják, illetve nyugodtan oszták meg velünk a komment szekcióban a véleményüket, és kérdéseket is küldhetnek Robert Cik Castelnek.
[00:47:33]Igyekszünk ezeket feldolgozni majd a jövő heti adásunknak az elején.
[00:47:35]A viszont látásra, viszonthllásra.