Pánik a NATO-ban: Bosszúból teljesen magára hagyja Európát Amerika? – Resperger István
- Oroszország közel 700 drónt és több tucat rakétát indított Kijev ellen; Patriot ütegek megsemmisítéséről is érkeztek jelentések, de a Hormuzi feszültség miatt kevesebb nyugati rakéta jut Ukrajnába.
- A mélységi csapások átalakultak politikai bosszúvá: kölcsönös városi támadások zajlanak, Moszkva és Kijev sem érezheti magát biztonságban, miközben az orosz olajfinomítói kapacitás 20%-kal csökkent.
- Az orosz drónok Portugália kivételével Európa összes nagyvárosát elérhetik; mindkét fél fejleszt drónelfogó drónokat és lézerfegyvereket, de utóbbiak hatótávolsága korlátozott.
- Ukrajna már havi 7000 nagy hatótávolságú drónt indít, Oroszország havi 4000-et gyárt; a határmenti légvédelem kicselezésére tömegesen használnak csalidrónokat.
- A drónok optikai vezetéke milliós nagyságrendben szennyezi a szántóföldeket Herson megyében, 1300 km²-en pedig aknák és fel nem robbant lövedékek jelentenek hosszú távú környezeti veszélyt.
-
„Körülbelül 600 rakétát lőttek el a Patriotból 1500 nap alatt. Az öböl-országok meg 800-at három nap alatt.” – Resperger István
- Az USA F-16-osokat és más kulcsfontosságú eszközöket von ki Európából, ami politikai jelzés a Hormuzi-szorosban tapasztalt európai tétlenségre; Lengyelország kész befogadni a Németországból távozó amerikai erőket.
- Több kelet-európai ország amerikai atomfegyverek befogadását kéri, de a szakértő figyelmeztet, hogy az ilyen bázisok automatikusan orosz nukleáris célponttá válnak.
- Irán megőrizte ballisztikus rakétaarzenáljának 60%-át, a Hezbollah rakétáinak hatótávolsága iráni segítséggel 150 km-re nőtt, és egy amerikai F-35 először szenvedett valós harci sérülést a konfliktusban.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Orosz-ukrán front: a légitámadások új szakasza
Orosz drón- és rakétatámadások volumene
Resperger István katonai szakértő elmondása szerint az elmúlt hetekben Oroszország közel 700 drónt, valamint több tucat rakétát – köztük hiperszónikus eszközöket – indított Kijev ellen. A megsemmisítési arányokról ellentmondásosak a jelentések, de az orosz fél szerint Patriot légvédelmi rakétaütegeket is sikerült kilőniük. A szakértő hozzátette: a Hormuzi-szorosnál zajló feszültség miatt Ukrajnába kevesebb nyugati rakéta jut.
„Mindig van a Patriot rakétának is egy álom része, van egy PR meg a valóság.” *
Mélységi csapások és politikai bosszú
A szakértő hangsúlyozta, hogy a frontvonal mellett egyre fontosabbá válnak a mélységi csapások. Ukrajna HIMARS sorozatvetőkkel 300 km-re, Storm Shadow rakétákkal 500 km-re, mélységi drónokkal akár 1400-1500 km-es távolságra is képes csapást mérni. Ezzel elérték, hogy Oroszország olajfinomító képessége 20%-kal csökkent, 6-8 milliárd dolláros kárt okozva.
Resperger István szerint a csapások jellege megváltozott: a korábbi katonai stratégiát felváltotta a politikai bosszú. Míg korábban az oroszok Kijevet, Odesszát és a vasútvonalakat támadták, most a kölcsönös városi csapások jellemzőek – ha Moszkvát támadás érte, akkor Kijevet lövik, hogy egyik fél se érezhesse magát biztonságban.
„Most már én azt gondolom, hogy mind a két vezető ilyen politikai bosszút csinál ezekből a műveletekből.” *
Drónháború: technológiák, fejlesztések és környezeti hatások
Drönök által elérhető távolságok
A szakértő kiemelte, hogy az orosz drónok Portugália kivételével Európa minden nagyvárosát elérhetik. Oroszországban Moszkvát és Szentpétervárt érte támadás; utóbbi mellett egy nagyobb olajfinomítót is találat ért. Egyes verziók szerint NATO-tagországok is felajánlhatták légterüket a drónok bejuttatásához a balti útvonalon keresztül Kalinyingrád irányába.
Drónelfogó drónok és lézerfegyverek
Mindkét fél fejleszt drónelfogó drónokat, körülbelül 2 km-es hatótávolsággal. Emellett legalább 9 ország dolgozik lézerfegyverek kifejlesztésén – köztük Izrael, ahol már tesztelték is. A lézerfegyverek hatótávolsága nem több 5 km-nél, márpedig egy 1000 km-es arcvonal védelméhez 2-300 ilyen eszközre lenne szükség.
Az ukránok kifejlesztették az Octopus nevű elfogó drónt, amely közel 300 km/órás sebességgel képes megsemmisíteni a 180 km/órás sebességű iráni drónokat. Ezzel az öböl országaival is üzletelni próbálnak. Eközben az oroszok turbóhajtással látták el az iráni drónokat, így azok már 800 km/órás sebességre is képesek – ebből azonban még nincs nagy mennyiségben.
Drónok mennyisége és gyártási kapacitás
Az oroszok havi 4000 darabos gyártás mellett folyamatosan növelik kapacitásaikat. Ukrajna az előző években 1000-3000, idén már 7000 nagy hatótávolságú drónt indított. Zelenszkij elnök szerint a határmenti és frontvonali légvédelem kicselezésére rengeteg csalidrónt használnak, amelyek robbanóanyag helyett rádiójeleket sugároznak, vagy – ahogy az oroszok teszik – alufóliát tartalmaznak, hogy zavarják a radarokat.
A hálók új szerepe
Érdekességként említette a szakértő, hogy a hálókat már nemcsak az utakra, hanem a harckocsikra is kifeszítik, mivel a drónkezelők célzottan az árkokba is beviszik eszközeiket.
„Őneki az a dolga, hogy a drónnal zizegjen, zavarja a csapatokat, és valakit megsemmisítsen.” *
Környezeti problémák: optikai kábelek és aknák
A szakértő felhívta a figyelmet egy kevéssé ismert környezeti károsodásra: Herson megyében több millió méternyi optikai kábelt kell majd összeszedni a szántóföldekről. A drónokat ugyanis optikai kábelen keresztül vezetik a célig, ami az út során a földeken marad. Korábban 5-20 km-es kábeleket használtak, de Kína nemrég legyártotta a 600 km-es változatot. Emellett 1300 négyzetkilométeren vannak aknák és fel nem robbant lövedékek, ami hosszú távú környezeti probléma lesz.
Légvédelmi rendszerek és utánpótlási nehézségek
Patriot rakéták hiánya
Resperger István elmondása szerint 1500 nap alatt körülbelül 600 Patriot rakétát lőttek el Ukrajnában, míg az öböl országai 800-at három nap alatt. Az amerikaiak évi 600 darabról 2000-re szeretnék növelni a gyártást, de az utánpótlás elsősorban a saját készletek, a NATO és az öböl-országok feltöltésére irányul. Emiatt Zelenszkij elnök indulatosan bírálta az Egyesült Államokat, hogy kevés rakétát kapnak.
A szakértő adatai szerint egy hiperszónikus ballisztikus rakéta elfogásához 3-4 légvédelmi rakétát kell kilőni, ami körülbelül 3-5 millió dollár költséget jelent. A drónok esetében jobb az elfogási arány – körülbelül a drone-ok egy nyolcada éri el célját.
„Körülbelül 600 rakétát lőttek el a Patriotból 1500 nap alatt. Az öböl-országok meg 800-at három nap alatt.” *
Ukrán támadási stratégia: a logisztika bénítása
Az ukránok taktikát váltottak: nagy hatótávolságú drónjaikkal és egyéb eszközeikkel most már elsősorban az orosz logisztikát támadják – teherautókat, buszokat, mindent, ami szállít – különösen Mariupol térségében, hogy megakadályozzák a frontvonal ellátását. Májusban Oroszország 14 négyzetkilométert foglalt el, az előző hónapban viszont Ukrajna nyert területeket. A déli arcvonalon, Zaporizzsja térségében kisebb ukrán előretörés tapasztalható az erődvárosoknál.
NATO: amerikai csapatkivonás és európai következmények
Amerikai eszközök kivonása és politikai üzenete
Resperger István a NATO-t érintő legfontosabb fejleményként említette, hogy az Egyesült Államok jelentős eszközöket von ki Európából – bár ez elsősorban a déli és északi régiókat érinti, Kelet-Európát nem. A kivonás főleg F-16-os és F-15-ös vadászgépeket, valamint harcámogató eszközöket (például légiutántöltőket) érint. A szakértő szerint ez egyértelmű politikai jelzés: ha Európa nem segített Amerikának a Hormuzi-szoros helyzetének megoldásában, akkor Amerika is kevésbé érzi fontosnak az európai jelenlétet.
„Ezek az eszközöknek a kivonása ez egy politikai jelzés Amerika részéről, hogy ti se segítettetek nekem Hormuz megoldásában, vagy késlekedtetek, akkor nekem se olyan fontos, hogy itt mi történik.” *
A kivonás képességhiányt okoz, ami különösen nagyobb műveleteknél – például evakuálásnál vagy nagy távolságú csapásoknál – válik kritikussá. Lengyelország jelezte, hogy szívesen befogadná a Németországból kivont csapatokat, és mintegy 5000 katonát küldenének Németországba.
A NATO jelenléte és szemléletváltása
A szakértő hangsúlyozta, hogy a NATO mintegy 700 szakemberrel tartózkodik Ukrajna területén, akik kiképzési és támogatási feladatokat látnak el. A szervezet a NATO-ukrán tanács keretében koordinál, miközben a NATO-orosz tanács nem üzemel – ez utóbbi a hidegháború után jött létre, és légi incidensek, katonai problémák megbeszélésére szolgált volna.
Továbbá a NATO drónfalat és emberfalat épít ki a balti-finn határon, ami közel 3000 km hosszú (csak Finnországnak 1340 km határa van Oroszországgal). Radarállomásokat és egyéb eszközöket telepítenek.
Román és észt légtérben történt események
Szintén szemléletváltást jelez, hogy Románia légteréből kilőttek egy Ukrajna felől érkező, Románia irányába tartó drónt. Észtország területén pedig egy eltévedt ukrán drónt lőtt le a NATO. Resperger István megjegyezte: ez azt mutatja, hogy a szövetség mindkét irányból komolyan veszi a fenyegetéseket.
Ukrajna támogatásának forrásai
A szakértő összefoglalta az Ukrajnának nyújtott segélyeket:
- A nagy bejelentés 90 milliárd eurós segélyről szólt, ami folyamatosan érkezik.
- Az SF program keretében 150 milliárd eurós haditechnikai segélyt 2035-ig biztosítanak.
- Ukrajna eddig közel 1000 harckocsit, 1100 gyalogsági harcjárművet, 800 tüzérségi eszközt és 87-89 légvédelmi rendszert kapott.
- Németország például öt Patriot rendszert adott át (egy rendszer értéke 1,4 milliárd dollár), de a 85 készletéből többet már nem tud átadni.
- Amerika régebbi típusú HAWK rakétákat ígért, közel 100 millió dollár értékben.
Európai dilemma, hogy az Egyesült Államok által korábban nyújtott támogatás 50%-a kiesett, és a kontinensnek kell megvásárolnia az amerikai eszközöket, ha tovább akarja adni őket Ukrajnának – erre jó példa a HAWK légvédelmi rakéták esete.
Nukleáris fegyverek a Baltikumban?
Amerikai atomfegyverek iránti igények
A műsorvezető kérdésére Resperger István elmondta: Litvánia, Finnország, Románia és Lengyelország is jelezte igényét amerikai atomtöltetek befogadására. Litvánia ehhez alkotmánymódosításra készül. Jelenleg nyolc európai katonai bázison (Belgium, Németország, Törökország, Hollandia) állomásozik amerikai atomfegyver.
A szakértő szerint ezek a lépések egy orosz-amerikai nagy megállapodás részét képezhetik, és tükörválaszként működnek: Oroszország 10-20 atomfegyvert telepített Belaruszba, mire a NATO német területre Tomahawk rakétákat (1500-2600 km-es hatótávolsággal) és hiperszónikus eszközöket helyezett.
Eszkalációs kockázatok
Resperger István szerint Amerika várhatóan legfeljebb Lengyelországot támogatja majd atomfegyverekkel kapcsolatban. A balti államok túl közel vannak a "tűzhöz", és nincs sok értelme néhány száz kilométernyi előnyt nyerni, hiszen az Egyesült Államok rendelkezik haditengerészeti bázisokról indítható Tomahawk rakétákkal.
Figyelmeztetett: azokra a területekre, amelyek atomfegyvert fogadnak be, automatikusan orosz atomfegyverek irányulnak. A balti államok különösen veszélyeztetettek az orosz harcászati nukleáris fegyverek miatt, amelyek 2000 km hatótávolságúak és 100 kilotonnásak. A szakértő szerint nem biztos, hogy egy ország nemzeti érdeke és a pillanatnyi háborús pszichózis összhangban van.
„Aki ilyen fegyvert telepít, arra szintén atomfegyverek irányulnak.” *
A balti államok biztonsága
A szakértő a balti országok védelmi garanciáit a sorkatonai szolgálat fenntartásában, a védelmi építményekben, a külföldi csapatok állomásoztatásában és a NATO alapszerződés 5. cikkelyében látja. A három ország jelenleg 8100 fős haderővel rendelkezik, és Lettország most rendelt először harckocsi-zászlóaljat. Légtérellenőrzésüket a NATO felváltva biztosítja – például magyar Gripen vadászgépekkel. Resperger István szerint ezek elégséges garanciák a meglévő biztonsági rendszerekkel együtt.
Irán és a közel-keleti konfliktus
Irán katonai képességei
Irán megőrizte ballisztikus rakétái 60%-át és dróneszközei 70%-át. A legfőbb vallási vezető kijelentette, hogy Izrael "végső óráit éli", amennyiben nem hagyják békén Libanont és a Hezbollát. A Forradalmi Gárda egyre inkább ki akarja terjeszteni ellenőrzését a Hormuzi-szorosban – bizonyos alkukat már kötöttek Ománnal a hajók áthaladásának díjszedéséről.
Libanoni helyzet és a Hezbollah
Izrael újabb folyót is kijelölt a Latvánia folyó mellett, ahonnan evakuálják a lakosságot, hogy nagyobb területen szoríthassák vissza a Hezbollahot. A szervezet korábban 5-25 km hatótávolságú rakétákkal rendelkezett, de iráni segítséggel már 75-150 km-es eszközökhöz is hozzájutott. Izrael és Libanon megállapodott arról, hogy a libanoni kormányerők néhány területet átvesznek a Hezbollahtól, ami nemzetközileg is elfogadhatóbb megoldás, mintha az izraeli hadsereg vonulna be.
„Nagyon sok vád éri ugye Izraelt, hogy ő nagy Izraelt akarja megteremteni. Nincsenek ilyen tervei, nincsenek ilyen képességei.” *
Kuvait és Bahrein: járulékos célpontok
Hiába jelentették ki Kuvait és Bahrein, hogy semlegesek a konfliktusban, amerikai bázisaik miatt rendszeres támadásoknak vannak kitéve – beleértve a kuvaiti nemzetközi repülőtér elleni dróntalálatot is. Eddig 8-100 ember halhatott meg, amerikai oldalon 15 halott és közel 600 sebesült van. A konfliktus gazdaságilag is súlyos: az olaj ára időszakosan 120 dollár körül volt, ami Oroszországnak kedvezett.
F-35: első valós harci sérülés
Érdekességként említette a szakértő, hogy a konfliktus során egy amerikai F-35-ös vadászgép először szenvedett valós harci sérülést – nem zuhant le, de kényszerleszállást kellett végrehajtania. A statisztikák szerint az F-35 négyszer biztonságosabb, mint az F-16 volt: 1 millió repült kilométerenként mindössze 1 baleset következik be.
Irán az aszimmetrikus hadviselésre támaszkodik: kisebb tengeralattjárókat és drónokat vet be, régi vadászgépeit a hegyekben rejtette el olyan mélységben, ahová a bunkerromboló bombák sem hatolnak be.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Trespender István" – ASR hiba, a kontextus alapján Resperger István katonai szakértőről van szó.
- "az oroszok gázolajat engedtek a drónra" – feltehetően üzemanyag-leengedéses akcióról van szó a Fekete-tenger felett, de a pontos technikai leírás bizonytalan.
- "horkantás" – többszöri ASR-zaj, feltehetően torokköszörülés vagy levegővétel.
- "pajlót jelleggel" – valószínűleg "pilot jelleggel" (kísérleti jelleggel).
- "Kuvait és Bakrin" – a "Bakrin" feltehetően Bahrein.
- "a izraeli vezetés már nemcsak a latvánia folyót" – feltehetően a Litani folyóról van szó.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]A következő egy órában az oroszukrán háborúval kicsit Iránnal, illetve olyan kérdésekkel fogunk foglalkozni, amelyek a háborút és a nemzetközi politikát, akár a NATO-t is érintik.
[00:00:11]Trespender István a vendégem, katonai szakértő.
[00:00:15]Üdvözöllek és köszönöm, hogy jöttél.
[00:00:17]Szép napot kívánok, üdvözlök mindenkit.
[00:00:20]Beszéljünk először kérlek azokról a harctéri eseményekről, amelyek történnek ugye az orosz-ukrán fronton.
[00:00:24]És hát úgy tűnik, hogy itt egyébként most az elmúlt hetekben nem is annyira talán a frontvonal a legfontosabb, hanem azok a légitámadások, amelyek egyébként oda-vissza történtek, de azért én úgy láttam itt a hírek alapján, hogy itt azért mégis csak Oroszország van előnyben.
[00:00:39]Úgyhogy át is adom neked a szót, hogy ez valóban így van-e, és milyen jelentőségűek, milyen volumenűek ezek a támadások.
[00:00:48]Ugye ha a belpolitikai eseményeket figyeljük Magyarországon, ahhoz képest most háttérbe szorult ezeknek a drón és légi és rakétatámadásoknak az eredménye, de azt lehet mondani, hogy közel 700 drónnal, több 10-es nagyságrendű rakétával, ezek között hiperszónikus rakétákkal támadták kijevet az oroszok.
[00:01:14]Nyilván a jelentések szerint nagyon sok rakétát megsemmisítettek, de az orosz jelentések szerint például Patriot légvédelmi rakéta részlektet is kilőttek.
[00:01:26]Ugye mindig van a Patriot rakétának is egy álomrésze, van egy PR meg a valóság.
[00:01:33]Hát ugye nagyon jól látjuk, hogy a az öbölháború miatt, ami zajlik Iránnál, a hormuzis szorosnál, jóval kevesebb rakéta jut most a arra, hogy Ukrajnát támogassák.
[00:01:48]A másik a szankciókról lehetne beszélgetni.
[00:01:51]Több rakétát megvizsgáltak az ukránok.
[00:01:54]Ezekbe a szupermodern rakétákba legalább 145 olyan alkatrész van, ami nyugatról származik.
[00:01:59]Tehát kerülőúton, Georgián, Kazachsztánon, bármin keresztül beszerzik az oroszok, vagy akár Kínán keresztül.
[00:02:07]A brutális támadást ugye megelőzte pár mélységi támadás, hiszen a ukránok is ugye a Hmar sorozatvetőkkel 300 kmig, a strom shadow rakétákkal 500 kmig, illetve a mélységi drónjaikkal akár 1400 1500 km-es mélységig is eljutnak.
[00:02:32]Egyes szakértők szerint ugye nem csak az olajlétesítmények most már a célok, hiszen ott elérték, hogy 20%-kal visszaesett Oroszországnak az olajfinomító képessége, feldolgozó képessége, és közel 6-8 milliárd dollárnyi kár keletkezett.
[00:02:49]Most már én azt gondolom, hogy mind a két vezető ilyen politikai bosszút csinál ezekből a műveletekből, hiszen korábban mind a két félnek megvolt egy stratégiája, hogy mit akarok felszámolni, mi hova küldöm a rakétákat, drónokat.
[00:03:07]Tehát megvolt az oroszoknál is az ütem, hogy Kiev, a főváros, Odessza, illetve a mélység, vagy a vasútvonalak.
[00:03:16]Most ilyen politikai bosszú, hogy ha ti lőttétek Moszkvát, mi lőjük Kievet, hogy azért senki ne érezze magát biztonságba.
[00:03:26]Ugye a drónok miatt azt kell mondani, hogy rengeteg nagy város van a világban, és ugye az [horkantás] orosz drónok Európában, Portugália kivételével minden nagy várost elérnek.
[00:03:37]Tehát rendkívül fontos, hogy milyen védelmi rendszereket lehet kiépíteni.
[00:03:46]Ami most érte ugye az oroszokat, az egyrészt Moszkva volt és Szent Pétervár.
[00:03:52]Szentpétervár mellett egy nagyobb olajfinomító létesítményt, olajtároló létesítményt lőttek az ukránok.
[00:03:56]Ugye itt most több fajta verzió is van, hiszen sokan azt mondják, hogy a NATO tagországok közül némelyik felajánlja a légterét, és megpróbálja bejuttatni akár a kalinyingrádi körzet irányába Szentpétervárra a baltikumon keresztül.
[00:04:15]Ugye pont két héttel ezelőtt volt, hogy Észtország légterében is volt ukrán drón.
[00:04:25]Ugye ez egyrészt bekövetkezhet amiatt, hogy zavarták őket, vagy azt az útvonalat választották.
[00:04:29]És ugye ezért mindenki azon gondolkodik, hogyan lehet megvédeni az országot.
[00:04:34]Talán emlékszünk a fekete tenger fölött egy vadászgéppel az oroszok gázolajat engedtek a drónra.
[00:04:46]Aztán a mostani világba egyre inkább az drónelfogó drónok kerültek előtérbe.
[00:04:54]Mind a két félnek van körülbelül 2 km a hatótávolsága, de [horkantás] ugye ezekből rengetegre lenne szükség.
[00:05:04]És akármelyiket nézem, látható a videófelvételeken, hogy mindegyik próbálja a másik drónt kiütni, [horkantás] illetve legalább kilenc országra találtam adatot, akik lézer fegyveren gondolkodnak.
[00:05:19]Nyilván ebben benne van Izrael is, aki már próbálgatta ezt.
[00:05:24]Itt ugye kevés energiára van szükség, de ennek is a hatótávolsága nem több mint 5 km.
[00:05:30]És gondoljunk bele egy 1000 km-es arconalra, azért ez drága fegyver, legalább 2-300 ilyenre lenne szükség.
[00:05:41][horkantás] Egy ökológiai problémát is hadd említsek meg.
[00:05:44]A rengeteg optikai kábelt látjuk Herson megyében a szántóföldön.
[00:05:51]Több millió méternyi anyagot kell majd összeszedni, mert egyébként ha ezt a szántóföldbe beszántják, akkor meg a termés nem lesz olyan.
[00:06:04]Ezt úgy bocsánat, ezt úgy kell elképzelni, hogy ugye a drón egy optikai kábelen keresztül van elvezetve a célig, és ilyenkor ez a kábel ott marad.
[00:06:12]Így van.
[00:06:12]Ott maradt természetesen.
[00:06:12]Ugye eddig voltak az 5 kmesek, a 2030 km, a legújabb volt a 60 és most Kína legyártotta 600 km-es drónkábelt, amivel el lehet juttatni az eszközt.
[00:06:30]Hát lesz mit helyre rakni a háború után.
[00:06:34]Ugye 1300 n kmmen akna, fel nem robbant lövedék van.
[00:06:38]Ez csökken, mert próbálják ezeket megvalósítani, de ez is egy környezeti probléma lesz hosszútávon.
[00:06:50]Aztán még egy elfogót hoztam az oroszoktól.
[00:06:53]Egy öngyilkos drónt próbál meg kiütni.
[00:06:57]Ukrán oldalon van az Octopus nevezetű drón.
[00:07:02]Ezt közel 300 km/órás sebességre tudják felgyorsítani.
[00:07:10]A 180 km száguldó iráni drónokat meg tudja semmisíteni.
[00:07:17]Ebből is rendkívül sokra lenne [horkantás] szükség.
[00:07:20]Egyébként az ukránok ezzel üzleteltek az öböl országoknál is, hogy ezt átadják bizonyos fegyverekért cserébe.
[00:07:28]Viszont az élet nem áll meg, hiszen a oroszok is fejlesztik tovább az iráni drónokat.
[00:07:38]Turbóhajtást [horkantás] kapott, így 800 km/órás sebességre képes.
[00:07:43]Ez szinte kilőhetetlen, felfoghatatlan.
[00:07:46]Ebből még nincs nagy számban az oroszoknak.
[00:07:49]viszont a havi 4000 darabos gyártás mellett ezeknek is a felfuttatása folyik.
[00:07:58]Ukrán oldalon ugye a nagy hatótávolságú drónokat alkalmazzák.
[00:08:04]Az előző években 1000-3000, csak idén 7000 ilyen drónt indítottak.
[00:08:10]Ugye Zelenszki elnök elmondta, hogy a határmentén és a frontvonalnál kell kicselezni úgymond a légvédelmet.
[00:08:15]És ehhez rengeteg csalidrónt használnak az ukránok, ami nem tartalmaz robbanóanyagot, csak különböző rádiójeleket sugároz, vagy ahogy az oroszok csinálják, sokszor csak alufólia van beletéve, hogy ez zavarja a radarokat.
[00:08:33]Tehát ezek a drónok, amik 100-1800 km-es távolságra is elmennek.
[00:08:38]És ugye emellett mindig fontos kérdés, hogy mennyit tudnak ezekből lelőni.
[00:08:44]Látjuk, hogy a rakétáknak közel a felét el tudják fogni.
[00:08:49]Viszont ez drága játék abból a szempontból, hogy egy ilyen hiperszónikus ballisztikus rakétára három-4gy légvédelmi rakétát kell kilőni.
[00:08:59]Ez körülbelül 3-5 millió dollártba kerül.
[00:09:06][horkantás] A drónoknál látjuk, hogy jóval jobb az elfogási arány.
[00:09:08]Ott körülbelül az 1e egy nyolcada ér célba.
[00:09:17]Hát hogy mi mindenre kell gondolni ugye a harctéren itt egy harctéri videót hoztam, hogy például már a hálókat nem csak az útvonalakra teszik ki az ukránok, hanem a harcárokba is, mert oda is beviszi a drónkezelő.
[00:09:28]ugye ül egy terembe, őneki az a dolga, hogy a drónnal zizegjen, zavarja a csapatokat, és valakit megsemmisítsen.
[00:09:39]Ez mind a két oldalon így zajlik.
[00:09:39]Hát hoztam egy érdekességet, ami ugyan nem olyan szép dolog, de ugye mostanában vannak a ballagások, és ilyenkor a gyermekek kimennek a apák sírjaihoz is megmutatni a ruhájukat.
[00:09:57]Milyen következményei vannak ugye ennek a drón és egyéb háborúnak?
[00:10:02]Hát főleg azon látszik, hogy kevesebb a légvédelmi rakéta.
[00:10:07]Ugye a támadás után elég indulatosan Amerikát okolta Zelenszki elnök, hogy kevés rakétát kapnak.
[00:10:14]Hát nyilván, hiszen körülbelül 600 rakétát lőttek el a Patriotból 1500 nap alatt.
[00:10:24][horkantás] Az öbölországok meg 800-at három nap alatt.
[00:10:27]És ugye itt jönnek elő azok a feladatok, hogy az évi 600 darab gyártásról 2000-re akarják növelni a Patriot rakétának a gyártását az amerikaiak, de nyilván először a saját készletet, a NATO és az öbölországokat kell feltölteni.
[00:10:50]egyébként nagyon jól látható, hogy a különböző rakétáknál milyen szintet esett az amerikai csapásmérő képesség.
[00:10:59]Vanahol 60-40%, tehát nagyon is ösztönözni kell a hadipari vállalatokat, hogy ezeket gyártsák.
[00:11:07]Most kitaláltak egy új módszert, ugye [horkantás] van a különböző rakétavédelmi rendszere Európának.
[00:11:14]Az egyik az égisz, illetve a Patriot rakéta az egy lesz.
[00:11:17]Egyfajta rakétát fognak alkalmazni, hogy ezzel is tudjanak spórolni.
[00:11:25]A másik, hogy most a drónok kapcsán Ukrajna áttért arra, hogy a orosz logisztikát, tehát mindent, ami teherautó, busz vagy bármit szállít, azokat lövik.
[00:11:38][horkantás] Ez főleg a Mariopol és a többi részen van.
[00:11:41]azért, hogy ne jusson el a frontvonalba a támogatás.
[00:11:47]Ezekből elég sok eszközt sikerült kilőniük.
[00:11:53]Ugye most a kimutatások szerint májusban 14 n km-t foglalt el Oroszország.
[00:11:56]Az előző hónapban mínuszban volt, mert az ukránok foglaltak el többet.
[00:12:05]És hát a különböző kimutatások szerint most az ukránok közel 400 n kmt tudtak elfoglalni, de ez még mindig olyan kicsi az arcvonalon.
[00:12:16]Ugye a déli arcvonal részen az aporozsiánál van némi ukránsiker és kisebb előrehaladás az erődárosoknál, amit ígértek.
[00:12:28]A drónokból még van egy fajta, amit meg szeretnék mutatni.
[00:12:32]Ez az, amelyik hálóval fogja be a másik drónt, a közelébe megy, és leviszi, hogy ne tudja a csapatokat megsemmisíteni.
[00:12:46]Ugye a különböző technikai eszközöknek a fejlesztése azért zajlik, például a terminátornak hívják az oroszok, amin légvédelmi rakéta gépágyú van.
[00:12:57]Ez a szárazföldi csapatok támogatására nagyon is alkalmas eszköz.
[00:13:04][horkantás] A másik a légvédelmi rakéták fejlesztése.
[00:13:07]Bár sok szakértő azt mondja, hogy ha nem mobilak ezek az eszközök, tehát nem járműv, hanem mondjuk egy főváros köré telepítik, mint Iránban, ezek 10-15 nap alatt felszámolta ugye az izraeli és az amerikai légierő.
[00:13:25]Fúyik azért a páncéltörőeszközöknek is a fejlesztése.
[00:13:30]Ezeknek a hatótávolsága ugye a 300 mtől az 5 kmig tart.
[00:13:35]Illetve [horkantás] hát ott van mind a két oldalon a harckocsizók nem adják fel.
[00:13:40]Ezeknek a eszközöknek a modernizációja folyik, és mindenki keresi a megoldást, hogy lehet megvédeni ezeket az eszközöket.
[00:13:53]akár a németek is a leopard különböző változataival.
[00:13:57]Hát NATO és Ukrajna ugye az egyik fontos bejelentés, hogy a amerikaiak nagyon sok eszközt ki fognak vonni Európából.
[00:14:05]Ez jelenleg nem a kelete-európai részt érinti, hanem a déélit és az északit.
[00:14:10]Ezekből jól látható, hogy főleg F16-os, F15-ös [horkantás] eszközökről van szó.
[00:14:22]illetve olyan eszközökről, amelyek a harcámogatást végzik, azaz például a légiutántöltés.
[00:14:31]Ugye [horkantás] ezek az eszközöknek a kivonása ez egy politikai jelzés Amerika részéről, hogy ti se segítettetek nekem Hormusz megoldásában, vagy késlekedtetek, akkor nekem se olyan fontos, hogy itt mi történik.
[00:14:47]Ugye ezek az eszközök olyan képességhiányt okozhatnak, hogy ezt majd kölcsön kell kérni, ha nagyobb műveletekről van szó.
[00:14:58]Például evakuálni kell, például különböző nagy távolságú csapásokat akar mérni a NATO valahova, akkor ezeknek az eszközöknek a légiutántöltését a saját eszközökkel kell megoldani.
[00:15:14]Ugye a ukrán háború adatait, ha megnézzük, látható, hogy brutális mennyiségű drónt, közel 100zret, közel 13000 rakétát indítottak erre a területre.
[00:15:30]Azaz mindenképpen egyfajta asszimetria továbbra is van.
[00:15:34]Az oroszok bárhol csapást tudnak mérni.
[00:15:40]Sajnos ezt Kárpátalján is éreztük, hiszen oda is csaptak a rakéták és a drónok, míg Ukrajna ugye az 1400 km-nél van.
[00:15:51]Hát ha az Európai Uniót meg a NATO-t megnézzük, akkor nagyon sok ígéret van Ukrajna részére, és ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy legalább kettő évig még Ukrajna háborúzni tud.
[00:16:03]Gondoljunk bele az első nagy bejelentésre, hogy 90 milliárd euró segélyt kap Ukrajna, ha nem is azonnal, de folyamatosan.
[00:16:13]Különböző pénzügyi segélyeket kap.
[00:16:16]És hát van egy haditechnika is segítség, ez a SF program.
[00:16:22]Ebben 150 milliárd euróról van szó, de ez 2035-ig [horkantás] szól.
[00:16:28]Ami szintén fontos, hogy a NATO nem csak technikai eszközökkel, hanem kiképzéssel is segíti.
[00:16:34]Közel 700 szakembere van.
[00:16:37]Ezt most már beismerték Ukrajna területén.
[00:16:39]Kiképzést segítenek és különböző támogatásokat, és működtetik a NATO-ukrán tanácsot.
[00:16:48]Ugye ez a hidegháborút követő termék volt.
[00:16:51]Volt egy NATO orosz tanács, és az most nem üzemel.
[00:16:56]A fontosabb dolgokat ott lehetett megbeszélni Oroszországgal, ha volt egy légi incidens, egy katonai probléma.
[00:17:03]És hát ugye a NATO továbbra is azon dolgozik, hogy meglegyen az emberfal, meg a drónfal az orosz balti fin határon.
[00:17:14]Ebbe radarok és mindenféle eszközök vannak.
[00:17:18]Ugye nagyon hosszú határról beszélünk, majdnem 3000 km, hiszen csak Finnországi 1340 km az oroszokkal a határa.
[00:17:27]Ugye ehhez kellenek azok az eszközök, amit a NATO működtet különböző légibázisokról.
[00:17:36]És ugye múltkor beszéltünk arról, hogy mit keresnek ezek az eszközök.
[00:17:38]Ugye a fekete tenger fölött például a Evex, illetve a pilóta nélküli eszközök.
[00:17:43]hát mind felderítést, hírszerzést végez a NATO és Ukrajna részére.
[00:17:49]Ugye az égisz rendszer szintén radarokkal működik.
[00:17:56]Törökország, Lengyelország, Románia, sőt Nagy-Britannia területéről is arra számítva, hogy az Oroszország felé jövő fenyegetést, illetve a közelkeleti országok, például az iráni rakétákkal kapcsolatban is ezt meg tudja valósítani.
[00:18:15]Mi segíti még Ukrajnát, az a különböző kétoldalú kapcsolatok, ahol minden NATO ország próbál valamilyen segítséget adni Ukrajnának, hogy például közösen gyártanak drónokat, közösen gyártanak lőszert, ilyenfjta törekvések vannak.
[00:18:35]Sokan azt mondják, hogy Ukrajna akár a 7 millió drónt is elérheti éves gyártásban majd, ha ezek a programok beindulnak, ha addig nem lesz változás.
[00:18:45]Ugye a NATO történetében ebben a konfliktusban is van változás.
[00:18:53]Román légtérből Ukrajna fölött lőtek le drónt, ami Románia fele ment.
[00:18:57]Tehát ez már egyfajta szemléletváltás, hogy sokkal komolyabban veszik azokat a fenyegetéseket, ami Ukrajna és Oroszország felől érkezik.
[00:19:10]A másik szintén Észtország területén történt, ott pedig eltévedt ukrán drónt lőtt le a NATO, tehát mind a két fél irányába figyelmet fordít.
[00:19:23]A nagy kérdés szerintem mindig az hosszú távon, hogy hogy bírja Európa amerikai segítség nélkül, hiszen az 50%nyi támogatás a pénzügyig kiesett.
[00:19:34]Ugye Európa egyrészt segíti Ukrajnát, de neki meg kell venni az amerikai eszközöket, ha oda akarja adni Ukrajnának.
[00:19:43]Erre most lesz példa a HWK légvédelmi rakéták kapcsán.
[00:19:46]És ha megnézzük, hogy eddig mi mindent kapott Ukrajin, akkor látjuk, hogy közel 1000 harckkocsit, 1100 gyalogsági harcjárművet, tüzérségi eszközből is 800-at.
[00:20:03]A légvédelmi eszköz az a legszűkösebb része, hiszen ebből csak 87 készletet kaptak, illetve 89-et.
[00:20:14]Például ugye a németek öt patriot rendszert adtak át, ami ugye elég nagy vonalú dolog, de ha belegondolunk, hogy egy patriot rendszer 1,4 milliárd dollár, akkor ez iszonyú nagy támogatás.
[00:20:29]85 darab készlete van Patriotból Németországnak.
[00:20:33]Gondoljunk bele, milyen gazdasági hatalmat jelent ez, de többet már ő sem tud átadni.
[00:20:41]Most Amerika ígérte ezt a régebbi típusú hókrakétát, közel 100 milliós dollár értékben kapnak, hogy kitöltsék azokat a réseket, ahol ugye éppen kilőttek egy Patriot rakétát, ott kiesett 120 km.
[00:20:57][horkantás] Tehát valamilyen légvédelmi eszközre Ukrajnának hosszútávon szüksége van.
[00:21:04]Én azt gondolom, hogy a másik történet a csapatok kivonása.
[00:21:08]Ugye most van lehetősége Lengyelországnak, esetleg Magyarországnak arra, hogy a német területről kivont amerikai csapatokat, repülőtereket vagy bármi egyebet felajánljon, hogy odamenjenek.
[00:21:23]Ugye a lengyelek most ebbe nagyon sokat szeretnének előrelépni, hiszen közel 5000 katonát küldenek el Németország területéről.
[00:21:33]Hát meglátjuk, hogy ebbe a versenybe ki milyen ügyességgel vesz részt.
[00:21:38]A Balti Államok és Lengyelország pedig ugye egy védelmi falat épít 30 kmes mélységben, Belorussia, illetve Oroszország irányába.
[00:21:56]Ami megszaporodott, az főleg a vonatok, a vonatrendszerek, a vasúti rendszerek elleni támadások.
[00:22:05]Ugye a LV-nél bejövő nyugati támogatásokat valahogy el kell juttatni Kievig, Odessáig, [horkantás] illetve a frontvonalra.
[00:22:15]És nem véletlen, hogy ezeket a vonalakat is támadták az oroszok, és főleg a Donyeckhez vezető vasútvonalaknak a támadása történt meg nagyon sok alkalommal, hiszen az erődárosoknak az ellátását szeretné megakadályozni Oroszország.
[00:22:35]Másik érdekesség a különböző vízfelszíni, víz alatti drónoknak a helyzete.
[00:22:41]Ezek elég olcsó eszközök egy haditengerészethez képest, hiszen Ukrajna elvesztette a haditengerészeti képességét.
[00:22:51]100 darab ilyen drónt kapott a nyugati államoktól.
[00:22:54]Közel 121 hajót támadtak és nyolcat el is süllyesztettek.
[00:23:01]Azaz az oroszoknak az egész fekete tenger problémát jelent.
[00:23:07]A másik, hogy ezek az eszközök nem csak csapásmérésre alkalmasak, hanem felderítésre, hírszerzésre.
[00:23:14]Most Görögország partjainál találtak egy ilyen ukrán drónt, ami hát olyan készelléti üzemmódban van, hogy figyeli az orosz [horkantás] árnyékflottát, a NATO mozgását, a haditengerészeti képességeket.
[00:23:32]Tehát amellett, hogy nincs haditengerészete, rendkívül veszélyes Ukrajna az oroszokra.
[00:23:39]Rakétafejlesztések.
[00:23:41]folyamatosan kapjuk a híreket, hogy milyen hatótávolságú rakétákat fejleszt Ukrajna, de ez valójában a Neptun rakéta, ami 3000 km-es hatótávolságú, illetve bocsánat, a flamingó, a Neptun [horkantás] az rövidebb hatótávolságú, de ezek nyugati országokban készült alkatrészekből kerültek összeállításra, illetve hát az ukrán kenyérről elnevezett rakéta is részt vesz ebben.
[00:24:11]A Neptun 400 kmt tud, tehát jóval megnövekedett az a képessége Ukrajnának, hogy csapásokat mérjen orosz mélységi területekre.
[00:24:21]Én azt gondolom, ezek most a technikai adatok, hogy tovább tudja-e fokozni azt a képességét Ukrajna, hogy csapásokat mérjen.
[00:24:33]Most azt látom, hogy főleg a logisztikát próbálja az oroszoknál támadni.
[00:24:39]Az oroszok pedig arra készülnek nyilván, hogy majd a erődvárosokat valahogy elszigeteljék.
[00:24:47]Itt a NATO és Ukrajna viszonylatában lenne még azért kérdésem, ugyanis jelent meg egy friss hír azzal kapcsolatosan, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja a Litvániában állomásozó katonai erők jelenlét.
[00:24:58]Itt ugye a balti államédelmi minisztere nyilatkozott erről pár nappal ezelőtt, illetve elhangzott olyan is, hogy folynak tárgyalások azzal kapcsolatosan, hogy amerikai atomtölteteket vagy nukleáris tölteteket fogadna úgymond Litvánia is.
[00:25:14]És ugye Lengyelország is ezzel kapcsolatban már korábban jelezte az igényét.
[00:25:19]Ez hogyan rajzolja át itt a viszonyokat?
[00:25:21]És mit gondolsz, hogy az amerikaiak erre rá fognak bólintani?
[00:25:27]Milyen lépés lenne ez?
[00:25:30]Hát nyilván ez orosz-amerikai nagy megállapodásnak a része lehet.
[00:25:34]Finnország is bejelentette az igényét, Litvánia is most akar alkotmányt módosítani, mert az alkotmányt tiltja, hogy atomfegyvert állomásoztasson.
[00:25:45]Románia nyilván, és Lengyelország is jelezte ezt a szándékát.
[00:25:48]Én azt gondolom, hogy jelenleg nyolc katonai bázisom van Európában.
[00:25:54]Amerikai atomfegyver, Belgium, Németország, Törökország, Hollandia.
[00:26:03]Ezek azok a területek, ahol ott vannak ezek a fegyverek.
[00:26:07]És mivel a két nagyhatalom mindig tükörválaszt ad azokra a történésekre, ami bekövetkezett az atomfegyvereknél, lásd, hogy Beloruszba, Fehér Oroszországban 10-20 darab atomfegyvert telepített Oroszország.
[00:26:22]A NATO csúcstalálkozó után német területre tomahók rakétákat telepítettek 1500 és 2600 km-es hatótávolsággal, illetve hiperszónikus rakétákat.
[00:26:36]Én azt gondolom, Amerika maximum h Lengyelországot fogja támogatni.
[00:26:43]A többi túl közel van a tűzhöz, úgymond Oroszországhoz, és nem sok értelme van, mert két 3-400 km-t lehet nyerni, [horkantás] illetve rengeteg olyan eszköze van az Amerikai Egyesült Államoknak, amit haditengerészeti bázisról tud indítani a tomahók rakétákat.
[00:27:07]nem fogják eszkalálni a helyzetet, hiszen most például a atomfegyverekről [horkantás] szóló megállapodás is felfüggesztésre került, de mind a két fél jelezte, hogy meg fogják hosszabbítani és odafigyelnek ezekre a kérdésekre.
[00:27:20]Ez a nagy asztalnál fog eldőlni Oroszország és Amerika között.
[00:27:25]A jelzés az egy jó dolog, de azt se szabad elfelejteni, hogy aki ilyen fegyvert telepít, arra szintén atomfegyverek irányulnak.
[00:27:33]Tehát az biztos, hogy orosz csapást jelent.
[00:27:40]És akik túl közel vannak Oroszországhoz, lásd a balti államok, ott a harcászati nukleáris fegyverek, aminek 2000 km a hatótávolsága, és 100 knásak, azok adnak választ orosz részről.
[00:27:56]Tehát nem biztos, hogy egy ország nemzeti érdeke meg a pillanatnyi háborús pszichózis az összhangban van.
[00:28:07]Mit gondolsz egyébként, hogy így a balti országok tekintetében mi lenne a az az ideális biztonsági tudom intézkedés, ami még nem jelent eszkalációt, viszont a baltiaknak jelentene egy olyan biztonságérzetet, hogy nem is keresnék azt a lehetőséget, ami mondjuk eszkalációval jár?
[00:28:24]Hát ugye az eszkalációt, ha megnézzük, akkor a balti államoknál ugye a sorkatonai szolgálat, illetve ennek a fenntartása, a védelmi építmények, illetve az ott állomásozó külföldi csapatok jelentik az egyik garanciát.
[00:28:40]A másik meg ugye a NATO alapszerződés ötödik cikkeje, tehát ha őket megtámadják, minden NATO ország köteles a segítségére sietni.
[00:28:50]Tehát ezt kellene alapul venni.
[00:28:53]Most nyilván a háború miatt ez sokkal inkább eszkalálódott, illetve van egyfajta lehetőség arra, hogy ez a három ország is fejlessze a haderejét.
[00:29:05]8100 fős haderőkkel rendelkeznek.
[00:29:12]Lettország rendelt most egy harckocsi zászlóajat, mert eddig a háromország nulla harckocsival rendelkezett.
[00:29:21]Nincs légiererejük úgymond, amit a NATO felváltva látt el, például a magyar grippen vadászgépek, tehát a légterük biztosítása is, NATO felelősség.
[00:29:30]Én azt gondolom, ezek elégségesek ahhoz a többi meglevő biztonsági rendszerrel, hogy ők is biztonságban érezzék magukat.
[00:29:44]Gondolod mehetünk tovább Iránra?
[00:29:47]Igen.
[00:29:47]Hát ott kevesebb történés van.
[00:29:50]viszont annál nagyobb gondot okoz a világ számára, nagyobb problémát okoz.
[00:29:52]Egyrészt ugye a iráni képességekről kiderült, hogy még a 60% ballisztikus rakétája megvan, 70%-nyi dróneszközökkel rendelkezik, és hát a legfőbb vallási vezető bejelentette, hogy Izrael a végóráit éli, mert ők azért fognak csapni, amennyiben nem hagyják békén Libanont, a Hezbollakot, és hát ki akarják terjeszteni egyre inkább a forradalmi gárd az ellenőrzést a hornu szorosban.
[00:30:26]Ugye Ománnal már van bizonyos alkúyuk, hogy hát csak szedjünk pénzt azért, hogy itt a hajók áthaladnak, de ugye ez nemzetközi vizeket érint, az amerikaiak pedig egy másik vonalon nem engedik át a hajókat.
[00:30:42]Ög nem szerencsés, hogy egy időben zajlik ugye a libanoni a hormuzi probléma, hiszen most a izraeli vezetés már nemcsak a latvánia folyót, hanem egy másik folyót jelölt ki, hogy evakuálják onnan a lakosságot, hogy még nagyobb területen tudják ellenőrizni és hátrébb szorítsák a hezbollakot.
[00:31:04]Ugye a HZballak eddig csak a közeli 5-25 km-es rakétákkal, de most már 75 és 150 km-es rakétákkal is rendelkezik, nyilván iráni segítséggel.
[00:31:18]Tehát egyre inkább ezt a fajta törekvést, hogy a Hezbollak továbbra is harcoljon.
[00:31:24]Ezt Iránnak is be kellene fejezni, hogy béke legyen.
[00:31:31]Hoztam egy izraeli videót, ahogy a vaskupola működik éppen.
[00:31:34]Ugye a városokra menő eszközöket próbálják megsemmisíteni.
[00:31:42]Ami érdekesség, hogy ugye Libanonban van egy kormány, van egy kormányzati hadcsereg.
[00:31:48]És most Izrael és Libanon megállapodott abban, hogy pajlót jelleggel néhány területet átvenne a libanoni hadcsereg, hogy ne a hezbollak legyen ott, a hezbollak vonuljon ki.
[00:32:04]Azaz még tovább lehetne növelni azt a sárga vonalat, amit korábban kijelöltek, hogy onnan ne lőjék Izraelt, és ez a fajta biztonsági garancia lenne Izraelnek is.
[00:32:17]Nyilván sokkal kevesebb az az erő, ami a libanoni kormány erők részén van, de ha néhány úgymond ellenőrzőáterjesztőpontot, néhány városnak át tudja venni az ellenőrzését, az is könnyebbség lenne Izraelnek.
[00:32:36]nem kellene folyamatosan a vaskupolát működtetni, amit a szomszéd országokból lőnek át ugye a adott rendszerre, hiszen ennek egyrészt ugye a Libanon felől, a palesztin területek felől lövő rakétákat, a Yemen felől jövő rakétákat és az Irán felől jövő rakétákat mind el kellene fognia.
[00:33:04]Tehát, illetve ugye nemzetközi szempontból elfogadhatóbb, ha a libanoni hadcsereg van ott, mintogyha az izraeli hadsereg.
[00:33:12]Nagyon sok vád éri ugye Izraelt, hogy ő nagy Izraelt akarja megteremteni.
[00:33:16]Egyiptom, Szíria, mindenkinek az elfoglalásával.
[00:33:20]Nincsenek ilyen tervei, nincsenek ilyen képességei, nagyon jó képességei vannak, de ez a több frontos harc azért az izraeli gazdaságot is megviseli abból a szempontból, hogy a vezérkarfőnök is mindig kéri a tartalékosok számának a növelését, azt a gazdaságból kell elhozni, és Izrael képességei nem végtelenek.
[00:33:45]Ugye ami még Kuvaitot és Bakrint illeti, hogy ezeket folyamatosan támadják.
[00:33:49]Hiába van az a kijelentése Kuvvaitnak és Bakránnak, hogy mi semlegesek vagyunk ebben a konfliktusban, de mivel amerikai erők vannak, amerikai bázisok, ezért nagyon sok mindent támadnak.
[00:34:03]Legyen az haditengerészeti bázis, vagy az ötödik flotta parancsnoksága.
[00:34:10]a drónokkal egy felőrlő, időszakosan működtetett aszimmetrikus hadviseléssel ezt el lehet érni.
[00:34:19]És ugye a Kuvaiti nemzetközi repülőteret ért egy dróntalálat.
[00:34:22]Igen, pontosan.
[00:34:22]Tehát itt van a humán része, közel 8-100 ember halhatott meg eddig ebben a konfliktusban.
[00:34:30]Amerikai részről is közel 600 sebesült 15 halott van.
[00:34:33]És hát a gazdasági részét se felejtsük el, hogy ez óriási kiesés.
[00:34:40]volt, amikor 120 dollár körül volt az olajára, ami leginkább ugye Oroszországnak kedvezett.
[00:34:47]Érdekességek ugye a haditechnikai részről, hogy túlesett az első valós találaton az F35-ös vadászgépe Amerikának.
[00:34:57]Nem lezuhant, sérülést szenvedett, note szükségleszállást kellett végrehajtania.
[00:35:06]Az első nagyobb tapasztalat ez, és nyilván az amerikaiak tovább fogják fejleszteni ezt a vadászgépet.
[00:35:16]Ugye Izrael tovább fokozza azokat a támadásokat, ami Dél Libanont érinti.
[00:35:21]Itt rengeteg támadást hajtanak végre.
[00:35:26]Főleg a Hezbollaknak a Bejrut környéki és a Beka völgyben levő eszközei és főleg rakétái ellen.
[00:35:33]Ugye a F15, F16-os és F35-ös vadászgép összehasonlítását végezte el egy katonai szaklap.
[00:35:43]És hát, hogy mennyit változik a háborúban, két adatot hadd mondjak el.
[00:35:49]Ugye azt szokták nézni, hogy 1 millió kilométernyi repülésre mennyi baleset következik be.
[00:35:59]Ez az F35-ösnél egy darabra tehető.
[00:36:01]Ez négyszer jobb, mint az F16-osé volt.
[00:36:05]Azaz a valóságban ez a eszköz rendkívül drága.
[00:36:12]Nagyon sok európai ország érdeklődik, utána sokan már be is szerezték, de ez a képesség ott van.
[00:36:22]Irán részéről meg ott van az asszimmetria, kisebb tenger alattjárók alkalmazása, a drónok folyamatos bevetése [torokköszörülés] közelre és távolra, illetve hiába vannak régi vadászgépei, helikopterei, ezeket elrejtette a hegyekben, és a bunkerromboló bombák sem fognak olyan mélységbe bevenni, ami az [horkantás] ugye az Elbrus hegységnél van.
[00:36:49]Hát azt szokták mondani, hogy a háborúban is cselekvési változatokat kell kidolgozni.
[00:36:54]Hát én hoztam egy tréfás cselekvési változatot.
[00:37:01]A, B, C és D változatban lehet választani, csak jó lenne már a békés megoldásokat látni Iránnál is.
[00:37:13]Nagyon szépen köszönöm Resperger Istvánnak, hogy eljött és összefoglalta nekünk a történteket, illetve, hogy ilyen mélységig tudtunk a drónokkal is foglalkozni, mert nagyon sokat beszélünk róluk, de igazából mivel nem látjuk őket, nem mindig tudjuk, hogy pontosan miről van szó.
[00:37:26]Úyhogy köszönöm szépen.
[00:37:28]Köszönöm szépen.