Brutális tisztogatás jön a magyar állam élén, kegyetlen háború kezdődött? - Lakatos Júlia

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, de itt van velünk és rendszeresen követi a tartalmainkat, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:08]A következő adásban, vagy ebben az adásban, a rendszerváltásról fogunk beszélni, mint politikai tudományi fogalomról, illetve ennek az ismérveiről, és egy kicsit természetesen a magyar aktuál belpolitikáról is fogunk beszélgetni.

[00:00:23]szakértő vendégmel Lakatos Júliával, a méltányosságpolitika elemző központ stratégiai igazgatójával.

[00:00:28]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:31]Szia és köszönöm a meghívást.

[00:00:31]És mielőtt belevágnánk egy kis hirdetést engedjenek meg nekem a nézők és hallgatók, ugyanis a méltányosságpolitika elemző központ június 15-én hétfőn 18 órakor tart egy rendezvényt Milyen Magyarország milyen Európa címmel, amelyen Csizmadia Ervin ugye az igazgatónak az új könyvét is bemutatják, a külső erőtér című könyvet.

[00:00:57]Ronan Egó lesz egyébként a moderátora ennek az eseménynek.

[00:00:59]És ha jól láttam, de azt most nem látom, ez ugyanúgy a Petőfi Irodalmi Múzeumban lesz, ugye ahogy úgymond szokott lenni, úgyhogy igen, ott lesz.

[00:01:08]Úgyhogy érdemes ellátogatni, hogyha azoknak, akiket érdekelnek ezek a témák.

[00:01:13]És akkor belevágva a mai adásunknak a témájába, ugye sokat beszélnek a rendszerváltásról ma Magyarországon.

[00:01:20]van-e körül egy vita is a a közvéleményben, akár elemzők, politológusok között is, hogy pontosan most mi történik itt Magyarországon.

[00:01:29]A Tiszapártnak és Magyar Péternek volt egy olyan ígérete a választások előtt, hogy itt rendszerváltás legyen.

[00:01:34]Ugye lehetett is látni a tömegdemonstrációkor, rendezvényeken, hogy volt egy ilyen igény is az emberek részéről vagy a társadalom részéről, hogy igen, itt erre lenne szükség.

[00:01:44]megnyerték a választásokat, körülbelül két hónapja túl vagyunk már a választásokon, és hát most az a vita zajlik, hogy ez rendszerváltás-e vagy sem.

[00:01:53]Én szeretném, ha egy picit előtte úgymond a rendszerváltásnak az ismérveiről tudnánk beszélni, hogy egyáltalán mit nevezikatudomány mondjuk rendszerváltásnak, és aztán kitérhetnénk arra, hogy mi történik most itt Magyarországon.

[00:02:07]Igen.

[00:02:07]Először is köszönöm, hogy beharangoztad ezt a rendezvényt, és nyilván erről is fogunk ott beszélni, hiszen jelenről, múltról, külpolitikáról, belpolitikáról mindenről is fogunk beszélni a könyvbemutató mellett.

[00:02:20]Én azt látom, hogy mindenképpen egy rendszerváltó hangulat Magyarországon.

[00:02:24]Egy egy olyan érzés, hogy most akkor valamilyen módon egy szakítás van a múlttal, és egy új korszak kezdődik.

[00:02:32]Nyilván, hogy ez most mennyiben egy rendszerváltást, ezt a jövő fogja eldönteni, vagy hogy ez egy sikeres rendszerváltás lesz, ezt a jövő fogja eldönteni.

[00:02:41]Nem azt mondom, hogy ez a történészek szerepe, de hogy most még nem látjuk, hogy tulajdonképpen ez egy milyen rendszerváltás.

[00:02:46]annyiban értelemszerűen ez egy rendszerváltás, hogy a korábbi Orbán kormány alatt felépített rendszert választás útján leváltották, és ezt most megpróbálja a jelenlegi kormány lebontani az előző rendszernek az elemeit, szétszedni egy olyan módon, hogy más, hogy is mondjam, más módon működjön a magyar állam, a magyar intézmények, más kormányzati stílus legyen.

[00:03:12]Ugye az ő értelmezésük szerint most helyreállítják a demokráciát.

[00:03:16]Miért mondom azt, hogy az ő értelmezésük szerint?

[00:03:18]Mert ugye a politikaudománynál a rendszerváltás azért nagyon erősen összefügg a demokratizációval.

[00:03:25]Tehát hogy mikor váltunk rendszert, akkor amikor egy antidemokratikus rendszert szeretnénk leváltani.

[00:03:31]És azáltal, hogy ez megtörténik, akkor egy kvázi egy minőségi változás történik, egy egy szintlépés történik a demokratizáció irányába, ami aztán vagy sikeres, vagy sikeres lesz, vagy nem.

[00:03:43]Tehát ezt úgy nevezi a politika tudomány, hogy konszolidálódik a rendszer és és hát ezt még nem tudjuk, hogy ez konszolidálódni fog, de hogy ez mégis csak egy nézőpont kérdése.

[00:03:54]Tehát egy fideszes szavazó vagy vagy valaki, aki nem a Magyar Péterre és a Tiszára szavazott, az ő szemszögükből ez nem egy rendszerváltás.

[00:04:08]Egy tiszta szavazó szempontjából egyértelmű, hogy rendszerváltás.

[00:04:10]Ö, megint csak egy ilyen demokráciaértelmezési kérdés is, hogy mennyiben tekintjük az Orbánrendszert, demokráciának vagy sem.

[00:04:18]Ö, és ezért is szerintem ennyire ö vitatott, de még azok közül is, akik egyébként ö nem tekintik demokratikusnak az Orbánrendszert, ott is van szerintem egy generációs megosztottság, hogyha valakinek mondjuk a referenciapontja az a 90-es rendszerváltás, mert ő akkor volt fiatal, és ő azt éli meg rendszerváltásnak, hiszen a szocializmusból átmenet a demokráciába, és ahhoz képest ő ezt nem éli meg rendszer váltásnak az teljesen más, mint mondjuk egy mai fiatal, aki soha semmilyen más kormányt nem ismert, mint a Fidesz kormány.

[00:04:56]És az ő demokrácia képében ez legalább akkora váltás és és minőségi előrelépés, mint valaki, aki ezt a 90-es években élte meg.

[00:05:04]Akkor lehet, hogy érdemes azt is tisztázni, hogy egy politikai kurzus mikor válik rendszerré, mert ugye ebben is én azt látom, hogy nincs egységes álláspont, hogy az Orbán Viktor által film filmjelzett íveket, azt most rendszernek kell tekinteni márt, mert már, merthogy olyan dolgok történtek, amik így megkövesedtek, vagy megcsontosodtak.

[00:05:27]Vagy pedig nem kell annak tekinteni, mert amit említettél, hogy történik egy ilyen átalakítás, és hogy hogy lebontani ugye akár a kormányzati struktúrát, úgy átalakítani az a a győztes pártnak a saját képére, ahogy ő azt szeretné.

[00:05:41]Ez azért megtörtént ugye más kormányváltások esetében is.

[00:05:44]Tehát ettől még ugye az embernek van egy hiányérzése vagy hiányérzete, hogy de ilyet már láttunk, vannak akik többet is láttak.

[00:05:53]Tehát, hogy ettől még ezt a rendszerváltásnak kell neveznünk.

[00:05:59]Ugye ezért is lesz érdekes a konszolidáció szerepe, hogy mikor konszolidálódik egy rendszer.

[00:06:07]A Fidesznek volt egy nagyon aktív, vagy egy egy nagyon nyíltan vállalt rendszerváltó igénye.

[00:06:14]És itt most nem a 90-es évekre gondolok, hanem ugye mit mondott?

[00:06:19]Azt mondta, hogy a rendszerváltás után a hatalomátés miatt egy posztocialista vagy postkommunista rendszer jött létre.

[00:06:27]Ezt hívta Tellér Gyula, ugye az Fidesznek a fő ideológusa, vagy az egyik nagyon ismert ideológusa a rendszerváltás rendszerének, és azt mondta, hogy a polgári oldal az szembe áll ezzel a posztkommunista oldallal, ami olyan kulturális és egyéb hatalommal bír, hogy hogy a a az mindenféle erőforrásokért való küzdelemnek egész egyszerűen egy élethalálcot fog eredményezni.

[00:06:55]És aki ebben alulmarad, az eltűnhet.

[00:06:58]És ezért mondta azt Tellér Gyula.

[00:07:01]Ez nagyjából ilyen 2000 h nem nem akarok most butaságot mondani, de hogy hogy mint 2009 táján ez már aktuális volt ugye a 2010-es váltás előtt, hogy hogy le kell váltani ezt a rendszert és olyan módon kell szétszerelni ezt a rendszert, hogy ne lehessen újból összerakni.

[00:07:22]És innentől eredezhető ugye aztán a Fidesznek a 2010 után a centrális erőtérkoncepció, az alkotmányozás igénye, a tinkt tankek kiépülése, nem?

[00:07:37]Például az is, hogy a szellemi hátteret és a kulturális élet átvétele és így tovább.

[00:07:42]Tehát hogy egy teljesen más rendszert építsen fel, lebontsa az előző rendszert és megalakítsa a másikat.

[00:07:46]És később, ahogy haladunk előre az időben, egyébként Orbán rendszer már úgy beszél magáról, vagy vagy úgy beszél a pártjáról, hogy a rendszerváltás, az 1990-es rendszerváltás már nem referenciapont.

[00:08:00]Az egy nagyon fontos tapasztalat volt az életükben, de például a fiatalok már nem tudnak hozzávzonyulni.

[00:08:05]És ugye 2008-ban történt egy másik világrendszerváltás a gazdasági válsággal, aminek a következtében minden, amit eddig tudtunk a a világról, az megváltozott.

[00:08:15]És ugye ehhez köti azt, hogy akkor egyre erősebbek az illberális demokráciák a világban, vagy a nem hagyományos liberális demokráciák, az olyan rendszerek, amik lehet, hogy nem is demokráciák, és hogy rájuk kell figyelni, és innentől kezdve hirdeti meg az illiberális államatot, és innentől kezdve jön az, ami egyébként ehhez a második rendszerváltáshoz vezetett szerintem, hiszen ez alapította meg ezt az alapkonfliktust, amit például sem a nemzetközi közeg, sem pedig a magyar ellenzék nem tudott tolerálni, hogy teljesen mást gondoltak a rendszerváltásra, nem is a rendszerváltásra, a demokráciáról magáról, a liberális demokráciáról.

[00:08:56]És innentől kezdve nem csak az volt, hogy szakítottak a rendszerváltó ényükkel, nem csak az volt, hogy már nem liberális párt, hanem egy egy konzervatív jobboldali, hanem hogy már a demokráciát sem úgy értelmezték, mint ahogy a mainstream.

[00:09:12]És ez szerintem egy nagyon komoly törés és változás.

[00:09:14]Tehát, hogy ott mindenképp volt egy rendszerváltó szándék.

[00:09:20]Hogy ez végül be tudott teljesülni, az én úgy gondolom, hogy nem teljes mértékben.

[00:09:25]És egyébként Orbán Viktor is azt mondja, hogy nem tudta végigvinni azt, amit szeretett volna.

[00:09:28]Sokok, sok oka van ennek egész egyszerűen generációsan is kifalulattak, tehát hogy teljes mértékben elpártolt tőlük a fiatal generáció, és és az, hogy tényleg folyamatosan huzamos ideig voltak hatalman, ez mindenképpen erodálta, elkaptatta a rendszert.

[00:09:48]Illetve hát megváltozott a geopolitikai erőtér.

[00:09:50]Tehát, hogy az, hogy az ukrán háború egységesítette a nyugatot, ami korábban nem tudott mit kezdeni ezzel az illiberális kritikával, ez ez szerintem nagyon nagy mértékben összekavácsolta a nyugatot, és olyan erőt tudtak mutatni, olyan ideológiai megalapozottságot tudtak adni, hogy miért fontos mégis a liberális demokrácia, amit azelőtt nem tudtak mondani, és ezért tudott ennyire ilyen sokáig működni tulajdonképpen az az ajánlat, amit Orbán Viktor letett az asztalra.

[00:10:20]Mit gondolsz, hogy Magyar Péter, mint politikai vezető, vagy akár a Tisza szavazók fejében megvan konkrétan az, hogy ami ha azt mondom, hogy rendszerváltás, akkor hogy milyen rendszert akarok kiépíteni és felépíteni, mint ahogy beszélsz róla, hogy Orbán Viktor fejében egy koncepció, egy stratégia ott volt, és most visszamenőleg azt is el tudja mondani, hogy nem teljesen sikerült neki.

[00:10:41]Bár el tudja mondani nyilván gondolom azt is, hogy mi az, ami sikerült és mi az, ami nem sikerült.

[00:10:47]Merthogy kérdés az, hogy itt mihez akarnak, hogy most ez visszatérést szeretnének sokan, mert látni egy ilyen fajta vágyat is, hogy az Orbán előtti rendszerhez való visszatérés, vagy pedig egy egészen más dolgot szeretnének, tehát sem azt nem akarják, amit mondjuk az MSZP és Gyurcsány Ferenc képviselt, vagy filmjelzett sem azt nem akarják, amit Orbán Viktor fémjelzett, hanem akkor mit?

[00:11:13]Hát jóval kevesebb ideje volt a Tiszának ezen gondolkodni, de azért azt hiszem vannak kezdeti válasszaik.

[00:11:17]Hát csak azért hozom be az időt időtényezőt, mert ugye Orbán Viktor már 1998-ban azt mondta, hogy kevesebb mint rendszerváltás, több mint kormányváltás és tehát, hogy ott azért egy nagyon hosszú építkezés eredménye szerintem nem lehet visszamenni a 90-es évekhez.

[00:11:34]És azért gondolom, hogy nem is ez a koncepció, mert azáltal, hogy hogy a rendszerváltást hangoztatják, mégis csak egy pici kitérőt tegyünk a politika tudományhoz.

[00:11:48]Ugye mi a különbség a rendszerváltás és a rendszerkonszolidáció között?

[00:11:51]Az, hogy különböző fejlődési szintjén van a demokratizáció útján.

[00:11:59]Tehát a rendszerváltás az a szimbolikus pillanat, amikor kinyilvánítják azt, hogy innentől kezdve egy új korszak van, innentől kezdve megalapítjuk a demokratikus intézményeket, lefektetjük a demokratikus szabályokat, kinyilvánítja mind a társadalom, mind pedig a politikai vezetői gárda azt, hogy most a demokratizáció útjára lépünk, illetve meg meghirdetik azokat az úgynevezett átmeneti igazságsz szolgáltatási kezdeményezések.

[00:12:29]et, amelyek például a lusztráció, különböző ügyek kivizsgálása, igazságszolgáltatás.

[00:12:37]Na most ilyenekből nagyon sokat látunk a Tisza kormányzása kezdetén.

[00:12:42]Ezek mind szimbolikus cselekedetek, amik arra szolgálnak, hogy hogy egy cezúrát vonjanak.

[00:12:50]És ugye az az érdekes, hogy nem csak az Orbán kormánynak a 16 évére vonatkozik ez, hanem például az ügynökaktáknak a nyilvánosságra vonat nyilvánosságra hozatalával, vagy például a rendszerváltás utáni spontán privatizációnak a kivizsgálásával egészen a 90-es évekig visszamegy.

[00:13:08]Tehát ezáltal, ha nem is kimondottan, de azt mondják, hogy valami miatt sikertelen volt a 90-es évek rendszerváltása, és ezt most utólag kell bepótolni.

[00:13:18]Azokat a dolgokat, amik elmaradtak, mert nem volt megfelelő bátorság vagy politikai erő, azt most ők akarják pótolni.

[00:13:26]Tehát én nem gondolom, hogy visszamennek sem a Fidesz előtti időkhöz, sem egészen a rendszerváltásig, hanem kicsit azt érzem, hogy hasonló módon, ahogy a Fidesz szeretett volna egy rendszerváltást végigvinni a korábbi rendszerrel való ideológiai és kulturális szakítás mentén, a Tisza, hiszen végül is mégis csak onnan jött Magyar Péter, ugye, és azt mondja, hogy a ők a valódi polgári Magyarországot szeretnék képviselni, kvizi visszamenni oda, ahol elkanyarodott a Fidesz és rossz útra tért.

[00:14:03]Én Én azt érzem, hogy itt van egyfajta kontinuitás abban, hogy bizonyos dolgokat meg kell tenni, amit a 90-es években elszalasztottak, és ezt még hozzápakolják a Fidesznek a az ügyeinek a feltárásához.

[00:14:22]ilyen szimbolikus lépések lehetnek Magyar Péter részéről például Súlyok Tamással kapcsolatos kérdések, ami most már itt hetek óta úgymond uralja a a híreknek a a frontvonalát, hogy ki mikor mit mond, mit lép, milyen ötlettel áll elő.

[00:14:37]Ugye Súlyok Péter Súlyok Péter Súlyok Tamás a köztársasági elnöknek az eltávolításáról van szó.

[00:14:42]is egyébként mellette más ö köz akár közjogi méltóság, akár ugye olyan fontos pozíciót betöltő személyről is, akiket ugye a a Magyar Péter állítása szerint a Fidesz kinevez kinevezettjei és ezért távozniuk kell a magyar közéletből.

[00:14:58]Ezek akkor ilyen rendszerleváltó vagy rendszerváltó szimbolikus cselekedetek?

[00:15:04]Igen.

[00:15:04]Illetve nagyon komoly hatalompolitikai intézkedések is.

[00:15:06]Tehát, hogy ezek azért nem csak szimbolikus kérdések, hanem a jövőbeli kormányzásnak a a feltételeit teremtik meg.

[00:15:17]Ugyanakkor valóban ezek mind-mind hozzátartoznak ezekhez az átmeneti igazságszolgáltatási ügyekhez.

[00:15:23]De de hogyha ha csak pusztán szimbolikus dolgokról beszélünk, akkor például a karmelita megnyitása, vagy vagy ezek a bejárások azt, hogy megmutatják, hogy hogy milyen hatalmi terek jöttek létre.

[00:15:36]Ezek nagyon erős üzenetek, és ebbe a logikába illeszkednek bele.

[00:15:41]De hogy egy pillanatra még visszamenjek a konszolidációhoz, ugye mi a különbség a rendszerváltás és a rendszerkonszolidáció között?

[00:15:47]az, hogy eljut-e a társadalom oda, hogy mindenki elfogadja, hogy a rendszer ö úgy, az új rendszer az jó és támogassa, és aszerint annak a szabályai szerint működjön.

[00:15:59]És azért most lehet, hogy úgy tűnik, hogy egy nagyon nagy erőfölény van a Tisza részéről, de megint csak korábban már beszéltünk arról, hogy a Fidesz szavazóiakkor ezt egyáltalán nem rendszerváltásként élik meg, hanem úgy élik meg, hogy akkor most lerombolják azt, amit felépítették.

[00:16:16]Tehát, hogy azért van egy nagyon nagy társadalmi fel és politikai felhatalmazás a Tisza mellett, de messze nincsen nemzeti egység.

[00:16:25]És a Tisza azt mondja, hogy előbb kell az elszámoltatás, aztán majd lesz nemzeti egység.

[00:16:28]De hogy lesz ebből konszolidáció?

[00:16:32]Ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:16:34]Ugye Wolfgang Merkel német politikaudós, neki van egy négyes felosztása, hogy miből lesz a konszolidáció.

[00:16:41]És ugye van ennek egy alkotmányos szintje, amikor lefektetjük az intézményeket.

[00:16:45]Van ennek egy képviseleti szintje, amikor az összes párt ugye berögzül a választási rendszer, jól működnek a választások, átadják a hatalmat egymásnak.

[00:16:58]Ugye nagyon érdekes, megint csak a demokrácia kérdése, hogy a a Fideszes szavazók arra hivatkoznak, de hát itt demokrácia van, hát elvesztettük a választást, átadtuk békésen a hatalmat.

[00:17:09]Mi itt a probléma?

[00:17:09]Tehát, hogy hogy itt azért én itt látok komoly értelmezési különbségeket, amik miatt azért még érdekes lesz, hogy hogyan lesz ebből egy konszolidált rendszer, ami azért és ugye a konszolidációs folyamatnak a vége az az, hogy tényleg a teljes társadalom, az az egész civil szféra elfogadja azt és támogatja a rendszert, de hogy ugye nem minden rendszer jut el ide.

[00:17:33]Azért érdekes a magyar példa, és azért atipikus a magyar példa, mert azért mégis csak volt egy rendszerváltás a 90-es években.

[00:17:41]Az a politika, tehát az átmeneteket vizsgáló politikaatudományi tanulmányok szerint egy sikeres konszolidációs folyamatot zárt le.

[00:17:52]Tehát egyszer ezt már konszolidáltuk, és utána a 2010-es évek után mégiscsak valamilyen módon ez visszajára fordult, és eredményezett egy második rendszerváltást.

[00:18:04]Tehát nem az a szokatlan, hogy egy rendszerváltás után nem konszolidálódik a rendszer.

[00:18:08]Az a szokatlan, hogy egy konszolidált rendszer újra kell, hogy kezdje a konszolidációt.

[00:18:14]És ez szerintem a jövőben még nagyon sok vizsgálatot fog eredményezni, mert ez egy unikum.

[00:18:18]Főleg úgy, hogy azért 2010-ben a Fidesz sem, nem tudom, fegyveres erővel vette át a hatalmat, hanem ott is volt egy olyan társadalmi támogatottsága egyébként, és hosszú ideig ez fenn is maradt, hiszen újra és újra megválasztották ugye ugyanazt a úgymond politikai hatalmat a hatalomba, aki előtte volt.

[00:18:38]Tehát, hogy ott is volt egy társadalmi támogatottság, és mintogyha ez most megfordult volna, most más lenne a társadalmilag támogatott politikai hatalom, de mégis csak a társadalom áll ezek mögött a folyamatok mögött is, nem?

[00:18:55]Igen.

[00:18:55]És ez egy nagyon érdekes kérdés szerintem, hogy hogy ilyen magas felhatalmazást ad a társadalom folyamatosan, és hogy oda-vissza mozog az inga tulajdonképpen, hogy nagyon hosszú ideig felhatalmaz egy nagyon erős erőt, nagyon nagy, máshol szokatlan, tehát hogy azért ez ez sem a környezőszágban, sem Nyugat-Európában nem szokványos az utóbbi 60 évben.

[00:19:24]és és hogy aztán ez egy idő után kifulad és visszájára fordul.

[00:19:26]Ez mindenképpen a magyar történelmi hagyományokból ered és további vizsgálatot igényel.

[00:19:32]Ami szerintem nagyon érdekes, és most a politika tudományban érzek egy fordulatot, ugye a mainstream demokrácia elméleten belül, hogy hogy most már nem csak a populizmusból próbálja ezt levezetni, hanem például a társadalmi egyenlőtlenségekből.

[00:19:49]És van egy olyan új irányzat, ami azt mondja, hogy az egyik legerősebb előrejelzése annak, hogy egy demokrácia visszacsúszik-e vagy sem, az az, hogy mekkora a társadalmi egyenlőtlenség, és hogy az évek során nagyjából a 80-as években a pártok úgy alakultak át, hogy a baloldali kormányok azok ugye hát ugye baliberális kormányok lettek, és a globalizációt támogató módon léptek fel, ami azt Aztán olyan társadalmi egyenlőtlenségeket eredményezett, olyan módon megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, amire nem tudtak reagálni ezek a kormányok.

[00:20:27]Nem csak Magyarországon, de például az Egyesült Államokban is ezzel magyarázható, hogy egy ennyire stabil és hosszú múlttra visszanyúló demokrácia ilyen mértékben megbomlott és átalakult.

[00:20:41]Tehát, hogy hogy ezzel nem kezdett semmit tulajdonképpen a politikai elit, és innentől kezdve egy olyan társadalmi igényt tudtak kielégíteni ezek a kihívópártok, nevezzük így, hogy hogy a mainstream liberális demokráciát kihívó és valamilyen módon kritikával illető pártok, hogy hogy ez egy teljesen új megközelítés.

[00:21:06]És szerintem nagyon fontos, mert ez nagyon jól magyarázza, azt hiszem, a magyar nem magyarázza teljesen, de nagyon jól magyarázza, hogy miért jött a Fidesz 2010-ben.

[00:21:19]Ugye a Gyurcsány kormánynak a a teljesen kulturálisan, idegen öngondoskodó mentalitásával egy olyan országban, ahol azért nagyon erősen államfüggő a társadalom.

[00:21:33]És annak ellenére, hogy hogy szeretné ezt, hogy hogy jól éljen és jóléti társadalom legyen, de nem feltétlenül egy versengő piacorientált társadalom, és és bizonyos dolgokban, hogyha fenyegetve érzi magát, akkor azonnal elfordul.

[00:21:50]Gondolok itt az egészségügy átalakítására, gondolok itt a az oktatásnak a a fizetősé tételére.

[00:21:59]Tehát, hogy ezek a kérdések annyira erősen rezonálnak, hogy képesek teljes mértékben kibillenteni a politikai erőtteret.

[00:22:05]És most visszafelé történt meg ez.

[00:22:07]Ugye ezután a váltás után nagyon sok társadalmi réteg jobban ért.

[00:22:12]Részben azért, mert konjunktúra volt a világban, és és például az alsóbb rétegek be tudtak lépni a munka világába, és és ténylegesen egy olyan anyagi minőség javulást értek el, amit korábban nem tudtak elérni.

[00:22:31]És gondol gondolok itt arra, hogy például bizonyos szakmák hiány szakmává váltak.

[00:22:37]Tehát hogyha valamit szeretnék otthon megjavíttatni, akkor hetegig kell várnom a szakemberre, mert vagy annyira sok helyre kell mennie, hogy nem tud berakni, vagy éppen wellnesselt valahol, mert jól ment a a vagy jó jól futott a szekér.

[00:22:53]Tehát, hogy ez egy ténylegesen létező jelenség volt.

[00:22:55]Ugyanakkor onnantól kezdve, hogy például jött a covid, jött az orosz-ukrán háború, energiaválság, magas infláció, egész egyszerűen megváltozott ez a társadalmi egyenlőtlenség percepciója, és onnantól kezdve, amit korábban elviseltek, hogy hát nem baj, hogyha ellopnak bizonyos pénzeket, mert legalább a magyarok lopják el.

[00:23:23]Ugye ezt nagyon sokan mondták.

[00:23:25]Tehát, hogy hogy a korrupciónak a tolerálása az korábban sokkal inkább rendben volt, vagy vagy sokkal inkább elfogadták ezeket a jelenségeket.

[00:23:35]Onnantól kezdve, hogy úgy érezték az emberek, hogy rosszabbul élnek, ez az óriási szakadék, ugye, ami a luxizásnak a jelképévé vált, ez ez egyszerűen tolerálhatatlanná vált.

[00:23:45]És ez lett az eredménye, hogy akkor egy megint kilengett az inga ezúttal a második irányba, vagy másik irányba.

[00:23:52]Mondok egy-két olyan dolgot, amit itt az elmúlt időszakban lehetett hallani.

[00:23:57]Ugye amikor a rendszerváltás mint fogalom így megjelenik, akkor valamiért mintha kötődne ehhez egy ilyen normalizációnak az igénye.

[00:24:06]Tehát hogy ilyen normális legyen, amit te is mondtál, konszolidáció, de hogy ehhez minthogyha társulna egy ilyen is, hogy a rossz dolgokat hagyjuk, és akkor innentől jó dolgok legyenek, és azok is ilyen normális mederben történjenek.

[00:24:18]Na most ugye vannak azok a kritikák, biztos, hogy te is hallottad, és érdekel, hogy politológusként ezt hogyan értelmezed, amelyek arra vonatkoznak, hogy ugye a Fideszen belül vagy a Fidesz politikusainak egy részét, vagy egyes politikusait jellemezte egyfajta, mondjuk azt, hogy pökhendisék vagy gőg, akár a kommunikációban, akár bizonyos lépésekben nem voltak gesztusok mondjuk a parlamenti politizálást tekintve satöbbi, satöbbi.

[00:24:47]És ugye most már láttunk egy-két parlamenti ülést az a Tisza kormány alatt, amelyekkel kapcsolatban felmerül olyan kritika, hogy igazából ugyanaz történik, csak egy másik színben.

[00:25:00]Ugyanazt halljuk, csak még durvábban, ugyanaz most ugyanazt a stílust kell hallgatnunk, amit eddig hallgattunk.

[00:25:07]Tehát éppen ezt akartuk leváltani, hogy normalizálódjon a a közbeszéd, hogy tisztelettel beszéljenek egymással, például a képviselők satöbbi, satöbbi.

[00:25:16]Mit gondolsz erről?

[00:25:16]Mert hogy nyilván a társadalom részéről van egy ilyen igény is, hogy a politikát valószínűsítem, hogy normális mederben akarják látni, és pont ez ebből akartak sokan megszabadulni.

[00:25:33]nagyon komplex kérdést teszel fel, tehát hogy ez ez politikaudományag egy eldönthetetlen kérdés.

[00:25:42]Mindkét érvellett tud érvelni és érvel is a politikaudományt, tehát hogy hogy most nem kibújni szeretnék alóla, hanem mindkét mindkét irány tud helyes lenni és sikeres lenni.

[00:25:54]Ez ez kicsit helyzetfüggő.

[00:25:58]Egyértelmű, hogy van egy ilyen kérdés, hogy szabad-e ugyanolyan érvekkel vagy ugyanolyan stílussal politizálni, mint a korábbi rendszer a demokrácia védelme érdekében?

[00:26:08]Ugye így merül fel a kérdés, hogy hogy egy korábbi rendszer lebontásakor vagy helyreállítás, a demokrácia helyreállításakor élhetünk-e ugyanilyen eszközökkel.

[00:26:21]Ez például Lengy Lengyelországban egy nagyon is aktuális kérdés, hiszen ott nincsen kétharmados ö felhatalmazás, és rendkívül nehéz lebontani a korábbi ilyen bebástyázott dolgokat.

[00:26:35]Magyarországon mivel kétharmados felhatalmazás van, ezért elvilékben nincs rá szükség.

[00:26:41]Mégis úgy tűnik, hogy van egy erős társadalmi igény, hogy hogy minden eszközt ki kell használni, vagy el kell menni a falig.

[00:26:54]Azért lehet ez kontraproduktív, mert van egy olyan percepció, és és akkor itt most visszatérnék ehhez az egyenlőtlenség kérdéshez, a politikaudomány azt mondja, hogy minél inkább polarizált egy társadalom, annál inkább elfogadják azt, hogy lebontják a korábbi intézményeket.

[00:27:15]Azért, mert azt mondják, ugye Susan Stokesnak egy egy amerikai politika tudósnak ez az elmélete, hogy hogy az egyenlőtlenség fokozza a demokrácia leépítését, és fokozza azt, hogy mennyire fogadjuk el azt, hogy a korábbi intézményeket megbolygassák.

[00:27:30]És azért fogadják el egy jobban polarizált társadalomban, hogy lebontsák az intézményeket, mert mert úgy vannak vele, hogy jó, jó, hát hozzányúlnak, de legalább nem az ellenfél van hatalmon.

[00:27:43]És ez kvázi legitimál mindent.

[00:27:43]És itt kvázi ezt látjuk, akik kritizálják a Tiszának a mostani adottesetben például a köztársasági elnökkel szembeni viselkedését, ők ilyen logikából kritizálják, hogy hogy nyilván nem a jelenre szabunk szabályokat, hanem azért hozunk törvényeket, hogy a jövőre nézve mindenkinek jó legyen, és minden rendszerben jó legyen.

[00:28:08]És és ilyen szempontból van egy felelőssége a mindenkori kormányoknak, és főleg egy olyan kormánynak, ami ekkora felhatalmazással bír, hogy jó példát mutasson.

[00:28:21]Tehát hogyha az a az ő történelmi politikai szerepük, hogy helyreállítsák a demokráciát, akkor azt csinálják jól.

[00:28:28]Tehát, hogy hogy itt van egy ilyen szakértői igény.

[00:28:29]Ön én azt látom, hogy még túl korai ezt megítélni, és nagyon sok esetben inkább ilyen kommunikációs elemeket látunk, de nem látjuk még a részleteket.

[00:28:44]Tehát például bejelentették valóban, hogy nem személyre szabott törvényhozás lesz Sullyog Tamás esetében, de még nem tudjuk, hogy mik a részletek, tehát nem tudjuk megítélni, hogy akkor ez hol helyes hol helyezkedik el.

[00:28:58]ezen a szinten ugye van egy olyan érv, hogy kvázi minden eszköz megengedett a demokrácia helyreállítása érdekében.

[00:29:06]Most van egy olyan, ami azt mondja, hogy akkor, amikor az erősíti meg a demokráciát leépítő erőket, hogy hogy azt érzik, hogy a rendszerek át átpolitizáltak, korruptak, hogy a rendszer, hogy az intézmények maguk nem erősek, tehát akárhogy lehet őket formálni, ez egyébként erodálja a rendszert.

[00:29:31]Tehát hogyha megbolygatjuk az emberek bizalmát a rendszerben, akkor az egyébként visszájára is üthet.

[00:29:40]Tehát, hogy hogy ez egy nagyonnagyon kétélő fegyver egyébként, és egy nagyon nagyon erős egyensúlyozás kerít szerintem a Tisza részéről, hogy mennyire mennek el ebben.

[00:29:57]És most nem is az agresszióra gondolok, mert lehet keményen fogalmazni, de hogy a törvényhozás szintjén mennyire követik a korábbi gyakorlatot, vagy sem.

[00:30:06]Ö, és most nem csak azért, mert például akár az uniós források is múlhatnak ezen.

[00:30:11]Tehát itt itt szerintem van egy morális felelőssége a mindenkori kormánynak, ami azzal az igénnyel lép fel, hogy ő most ezt egy rendszerváltás után egy demokratizációs folyamatot visz végbe, és és kvázi lefekteti a jövő demokráciájának alapját.

[00:30:29]Ha ezzel az igénnyel lépnek fel, márpedig ezzel az igénnyel lépnek fel, akkor szerintem ott egy példát is kell mutatni.

[00:30:37]Azt említetted, hogy ugye még rövid az idő, nyilván én is mondtam az elején, hogy két hónappal vagyunk a választások után, és hát nem egészen két hón, tehát hogy nincs még két hónapja, hogy felállt a kormány.

[00:30:46]Hát valóban olyan kérdésekről beszélünk, ami ami még nyilván várhat magára, de mit gondolsz, hogy ahhoz, hogy mondjuk egy év múlva, amikor visszajössz, de majd gyere hamarabb is, nem azért mondtam, csak hogyha visszajönnél egy év múlva és megkérdezném azt, hogy ez most rendszerváltás volt nem volt, akkor mi az, aminek szerinted létre kéne jönni addig, hogy azt lehessen mondani, hogy rendszerváltás volt?

[00:31:08]Mondjuk gondolok ilyenekre, mint akár ugye tehát egy társadalmi igény szempontjából közelítem meg, mondjuk mint a az elszámoltatás, a világos, tehát hogy lássunk nyilvánosan bizonyos kérdéskörökben, dolgokban említetted az ügynökaktákat meg a privatizációt, de ilyen a ugye a választási törvénynek a kérdése, amit rengeteg kritika ért egyébként az elmúlt években is ugye azt állították többen, hogy a Fidesz KDNP csak azért nyeri meg a választásokat, mert olyan választási rendszer, amilyen tehát van a az alaptörvényel kapcsolatban, vagy az alkotmánnyal kapcsolatban is egy olyan hát bizalmatlanság, hogy ez egy ilyen egypárti dolog.

[00:31:44]Tehát, hogy minek kéne történnie, hogy egy év múlva azt mondhassuk, hogy ez nem egy kormányváltás volt csupán, ami ugyanazokkal az eszközökkel ért, mint az elődye csak most egymás szintben, hanem ez rendszerváltás volt.

[00:31:57]Nem vagyok benne biztos, hogy egy éve, tehát hogy hogy egy év múlva ezt még nem lehet megítélni, de vannak olyan dolgok, amik értelemszerűen a minden rendszerváltás kritériuma és és egyébként tényleg még még egy mondatra visszatérve az előző kérdéshez nem is tudunk most még ítélni vagy ítélkezni afött, hogy most az amiket felsoroltunk az rendben van sem, mert mert egész egyszerűen még nincsen megtöltve tartalommal.

[00:32:25]Tehát, hogy itt ebben semmilyen értékítélet nem volt.

[00:32:27]Én azt mondom, hogy ez egy a minden minden rendszerváltásnak feladata az szerintem, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek a jövőben az ország ország jövőjét fogják szolgálni, és és valóban demokratikus körülményeket teremtenek meg.

[00:32:45]Tehát, hogy hogy és akár itt például gondolok arra, hogy mondjuk a nyolc évben korlátozni azt, hogy valaki miniszterelnök lehet, az felveti azt a kérdést, hogy hogy és akkor ez mennyire demokratikus?

[00:33:02]Tehát, hogy a hogy elvesszük a néptől a döntés jogát például, és ezért ez egy nagyon erősen megfontolandó érv, hogy tekintsük felnőtteknek az állampolgárokat.

[00:33:17]értem a mögötte meghúzódó logikát, és még csak nem is gondolom azt, hogy hogy ez pusztán Orbán Viktor miatt van, de hogy hogy azért vannak akár az önkormányzatoknál is felmerül ez a kérdés, hogy hogy a demokrácia az azt jelenti, hogy bízunk az állampolgárokban és felnőtteknek gondoljuk, nem lehet, hogy inkább azt kéne szorgalmazni, és ez már a a sikeres rendszerváltás kritériumához tartozik, hogy olyan állampolgári nevelési folyamatokat hozzunk létre, hogy önfenntartó legyen a demokrácia.

[00:33:50]És ugye azt tudjuk, hogy a demokratizációnak egy nagyon fontos eleme az, hogy aktív tájékozott állampolgárokat neveljük.

[00:33:59]Ez nem alakul ki önmagától.

[00:34:01]És egyébként, hogyha arról beszélünk, hogy a a 90-es évek rendszerváltásának a konszolidációja az hol torpant meg, és miért nem tudott tovább fejlődni az a rendszer és fenntartani önmagát, valószínűleg ezért, mert volt egy nagyon erős társadalmi és politikai ellenállás az iránt, hogy ezt az állampolgári nevelési folyamatot végigvigyék.

[00:34:22]És és ez azért probléma, mert mi volt a az állampolgári ellenállás?

[00:34:27]És az állampolgári ellenállás az az volt, hogy mivel az előző rendszerben nagyon aktív volt ez a fajta hát tulajdonképpen propaganda, de egyébként állampolgári nevelés, ezért teljes mértékben elutasították, hogy ezt intézményes módon kiszolgálják, vagy vagy megteremtsék, és innentől kezdve senki nem végezte el ezt a feladatot.

[00:34:50]A civil társadalom sem tudta elvégezni ezt a feladatot.

[00:34:52]És és utána amikor arról beszélünk, hogy miért nem volt ellenálló ez a rendszer, azért, mert sem az állampolgároknak nem voltak meg a képességei, sem pedig a civil szférának, hogy ezt ezt tulajdonképpen pótolja.

[00:35:07]Tehát például én ilyen dolgokban látom, nem is annyira, hogy felállítják az intézményeket, mert a konkrétumok, a konkrét válaszok a kérdésedre, hogy egy év múlva mit kéne figyelni, valóban az alkotmányozási folyamat, de az alkotmányozási folyamatnak a feltétele, hogy valamiféle nemzeti konszenzust tudjunk teremteni.

[00:35:27]De hát azért az az nem a nem azon múlik, hogy akkor most rendben vannak a minisztériumok, meg meg elkezdtük mondjuk az egészségügyi és az oktatási reformot, ott az azt jelenti, hogy valamiféle párbeszédet kell nemzeti minimumokról kezdeményezni.

[00:35:42]Ilyen szempontból például nagyon érdekes, hogy ennyire erősen behozza a Tisza a különböző részvételi demokrácia elemeket.

[00:35:52]Az a kérdés, hogy tud-e szólni a nem Tiszá szavazókhoz is, és hogy tud-e nekik is valamiféle gesztú, vagy vagy feléjük is tud fordulni, és valamiféle gesztust gyakorolni, vagy pedig reprodukálódik ugyanaz a helyzet, ami a Fidesz alatt volt, hogy a Fidesz kitalálta, hogy ő megteremtette a nemzeti egységet, ugye a nemzeti egység rendszerét, de aki nem volt ennek része, az nem volt tagja a nemzetnek.

[00:36:16]Tehát hogy nem volna jó, hogyha ez reprodukálódna.

[00:36:21]És szerintem eb e tekintetben nagyon komoly feladatok vannak.

[00:36:26]De még akkor Súlyok Tamásnál is megállnak a köztársasági elnök pozíciójánál maradva egy picit, mert látszik, hogy ez most ilyen rendkívül fontos kérdéssé vált és központi kérdés is.

[00:36:36]Most láttam, hogy a Facebookon egyébként többen, vagy hát nem is tudom, ilyen pletyka szinten jelent meg.

[00:36:40]Én eddig ezt láttam, nagyon komoly nyilatkozatot nem, de felmerült ugye Rosta Andrea neve is, mint köztasági elnökjelölt esetleg, hogyha súlyok miután Súlyok Tamást lemondatták, mert úgy tűnik, hogy ez valószínűleg mindenképpen meg fog történni az ígéretek szerint.

[00:36:55]Tehát hogyha egy ilyen történik, példá most csak azért hozom szimbolikus képnek hozom be ezt a ezt az eseményt, ha egy ilyen történne meg, akár Rostandre, akár más úgymond Tiszapárthoz erősen kötődő ember lenne végül köztársasági elnök, akkor itt ugye megint feltehetnék sokan a kérdést, hogy ez miben más, mint ami volt.

[00:37:17]Tehát itt, hogyha rendszerváltásról van szó, akkor az ember azt várná, hogy akkor vagy megreformálandó legyen mondjuk a köztársasági elnöki pozíció, legyen itt egy közvetlen választás akár a nép részéről, ugye ez gyakran felmerült az utóbbi években Novák Katonint távozása után is, vagy valami ilyen elementáris változás legyen?

[00:37:42]Nem tartom valószínűleg egyébként, hogy előállna egy ilyen helyzet.

[00:37:44]Tehát inkább én is azt érzem, pontosan azért, mert azért a Tisza nagyon erősen képekben gondolkodik, tehát hogy nagyon ad a látszatra, hogy ez majd mi hogy fog kívülről kinézni, és szerintem el akarják kerülni annak a látszatát, amiről beszéltünk, hogy ugyanazt csinálják, mint a Fidesz pepitában.

[00:38:10]És nyilván ez most spekuláció, hogy ki lehetne.

[00:38:14]Nem egyszerűen kontraproduktívnak tartanám, hogyha ezt meglépnék.

[00:38:16]És és azért látjuk, hogy már kényszerültek korrigálásra, ugye az oktatási miniszter jelölésénél, igazságügyi miniszternél szintén.

[00:38:27]Igen.

[00:38:30]És és ugyanaz egy nagyon fontos gesztus, hogy bebizonyították, hogy képesek az önkorrekcióra, de szerintem tanultak is ebből, és ezt nem gondolom, hogy megismételnék a közársasági elnök esetében.

[00:38:41]Nyilván spekuláció van, hogy ki lehetne.

[00:38:43]Egyelőre még azt se tudjuk, hogy ez megtörténik, tehát hogy hogy ez egy komoly erőpróba még és és egyébként egyfajta előrejelzése is, hogy mi az, amit meg tud tenni a Tisza a kétharmad birtokában.

[00:38:57]Itt azért nagyon erősen a jogi kreativitás terepén vagyunk, és és egyébként ezért sem gondolom, hogy egy ennyire egyszerű vagy egy ennyire, hogy is mondjam, ilyen kézenfekvő választ talának erre a kérdésre.

[00:39:15]Egyébként szerintem ami nagyon érdekes, amit Vona Gábor a tegnapi tüntetésen mondott több ötletet is bedobott, amit nem gondoltam volna, hogy Vala Gábortól valaha azt fogom hallani, hogy Törölgyesi Péter legyen a köztársasági elnök.

[00:39:27]ö meg meg még sokan másokat is említett, de hogy hogy van egy olyan, ha van ha van valami, amit szerintem különleges a mostani pillanatban, és amiben más, mint mondjuk az a rendszerváltás, amit 2010-ben a Fidesz hirdetett, az az, hogy nagyon sok szakmai közösség állt elő különböző elképzelésekkel arra, hogy hogyan kéne bizonyos területeket újragondolni.

[00:39:58]fejleszteni, átalakítani.

[00:39:58]Tehát egy nagyon erős állampolgári és szakmai autonómia megnyilvánulását látom, akár az egészségügy terén, akár az oktatás terén, de még olyan területeken is, mint a könyvpiac.

[00:40:10]Tehát, hogy azt látom, hogy egy olyan állampolgári aktivitás alakult ki, ami korábban nem volt jellemző a magyar társadalomra.

[00:40:19]És nem csak az értelmiségi szinten, hanem tényleg alsóbb szintekről, alulról felfelé építkező igényeket látok megnyilvánulni, mert úgy érzik az emberek, hogy most van lehetőségük beleszólni és igen, és hogy hogy tehetnek javaslatokat, írhatnak koncepciókat, van egy olyan fajta mozgulódás, amit korábban nem láttak és nagyon nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyiben képesek ezek eljutni a törvényhozói szintre, hogy mennyire képes befogadni és becsatornázni ezeket a kezdeményezéseket a kormány, ez szerintem egy vízválasztó lesz.

[00:40:55]És hogyha egy év múlva megint erről fogunk beszélni, akkor ezt most felírom magamnak, hogy hogy ezt majd akkor erre térjünk vissza, mert szerintem ez egy meghatározó különbség a korábbi most a korábbi a 90-es évektől máig rendszerváltásokhoz képest.

[00:41:12]Mekkora kihívás egyébként egy ilyen politikai erőnek, amelyet most ugye Magyar Péter és a Tiszapárt képvisel, lavírozni a között, hogy hogy megmaradjon úgymond valaki, úgymond olyan józan döntéseket tudjon hozni, hogy az hosszú távon is vállalható legyen, miközben van egy erős társadalmi nyomás.

[00:41:30]Ö a tehát tehát, hogy akár az elszámoltatásra gondolok most tényleg arra, hogy a Súlyok Tamással kapcsolatban azért én azt láttam, hogy főleg az elején még nagyon sokan igenis mondjon le és így többen ugye nyilatkoztak úgymond az értelmiséghez tartozók is, hogy neki távoznia kell.

[00:41:49]Tehát, hogy van egy ilyen nyomás, van aki ennek hangot tud adni, mondjuk van, aki nem tud hangot adni, de ahogy te is említetted, látni azt, hogy vannak akár olyan civil kezdeményezések vagy csoportok, vagy nem tudom, a lobbit nem szoktuk nagyon Magyarországon használni, de ha Amerikában le lennénk, lehet, hogy ezt is mondhatnánk, amelyek próbálják ugye az akaratukat érvényesíteni, hogy mekkora kihívás ez ilyenkor, hogy legyen ez demokratikus, meg amit mondtunk, azt is betartsuk, de közben jönnek ezek a nyomások.

[00:42:18]Sok és nyilván, hogy minden politikai erő úgy működik, hogy nem akarja a népszerűségét elveszteni.

[00:42:25]Szerintem nagyon erős társadalmi nyomás van, és ez egyébként a hátulütője annak az interaktivitásnak, amit megteremtett a közösségi médiában Magyar Péter.

[00:42:32]Tehát ami nem nem mondom, hogy ez egy rossz dolog, ez egyszerűen ilyen korban élünk.

[00:42:40]Tehát, hogy szerintem a a legfőbb különbség az Orbáni és Magyar Péter hatalomgyakorlások között az az, hogy ez az állandó láthatóság, az állandó üzenés az emberek.

[00:42:55]Tehát, hogy hogy kvázi Orbán Viktor is mondta, hogy folyamatosan visszatérő mondata volt a kampány során, hogy köszöni, hogy az utóbbi években beengedték a tév képernyőjén keresztül a az otthonukba az emberek.

[00:43:09]De hogy itt már nem a tév képernyő van, hanem egy teljesen más váltás, hogy szinte 24/7, ha kinyitom a telefonomat, akkor a miniszterelnököt látom valamit kommunikálni és és hát nem csak politikai üzeneteket, hanem életmód üzeneteket is, vagy szórakoztató tartalomgyártóvá vált.

[00:43:32]Nem, nem mondom, hogy influencer, mert mert mégis csak más, de hogy amikor azt nézem, hogy éppen milyen street foodot fogyaszt a külföldi találkozóján, ezek olyan dolgok, amik érzelmi azonosulást váltanak ki, és interakció interakciót gyárt, vagy vagy arra készteti az embereket, hogy valamilyen módon kapcsolatba lépjenek vele, illetve terjesszék az ismerőseik között.

[00:44:00]egyébként, ha már beszéltünk arról, hogy a polarizációan járul hozzá a az intézmények és a demokrácia leépítéséhez, pontosan a közösségi média, és ahogyan a közösségi média ki van találva, hogy minél inkább egy tartalommal valamilyen kapcsolatba lépünk, akár lájkoljuk, megosztjuk satöbbi, annál több emberhez jut el, és emiatt olyan tartalmat kell gyártani, ami valamilyen módon megosztó, vagy vagy akár reakcióra kész.

[00:44:29]Tehát mégha ez egy negatív is, hogyha hogyha csak simán azért kommentelünk, hogy hogy elküldjünk valakit melegebb éghajlatra, ugye így működik a közösségi média, és ez egyébként felsófolja a a politikusi üzeneteknek a a tartalmát, hogy hogy mit mond.

[00:44:46]És és ez egyébként egy nagyon negatív folyamat a demokrácia minősége szempontjából.

[00:44:51]Tehát ha az a kérdés, hogy mekkora csábítás, hogy hogy egy politikus a végletekig elmenjen azért, hogy megőrizze a népszerűségét, akkor ez óriási nagyon erős nyomás van szerintem most már minden modern kori miniszterelnökön vagy vezetőn, hogy kiszolgálja ezeket az igényeket, mert máskülönben elveszíti a láthatóságát, hogyha nem tud olyan üzeneteket, hát hogyha ez mit tudom én, ilyen nagyon szép környezetpolitikai vagy szakpolitikai üzeneteket ad át, de hogy nem képes érzelmi viszonyulást teremteni a szavazókkal, akkor nem fog tudni eljutni, mert már nem olvasnak újságot az emberek, mert már nem mennek fórumokra.

[00:45:40]Tehát, hogy neki magának kell úgymond médium válnia.

[00:45:44]Igen.

[00:45:44]Igen.

[00:45:44]És ez azt jelenti, hogy minél erősebb üzeneteket kell átvinnie, és folyamatosan jelent kell lennie, és folyamatosan kommunikálnia kell a a választópolgárokkal, hogy eljusson hozzá, mert ha csak a napi egy posztot rak ki, akkor az eltűnik, és azt nem látja senki.

[00:45:59]És ez egy ez nagyon nagyon érdekes, hogy ez hogyan hat a politikai kommunikációra, a demokrácia minőségére.

[00:46:07]Én azt látom, hogy van egy nagyon erős társadalmi felhatalmazás.

[00:46:09]Most a Tisza felé van egy nagyon erős társadalmi elvárás.

[00:46:13]Ez nagyon kéterű.

[00:46:17]Nem, ez ez nem új jelenség.

[00:46:17]Tehát ezt megtapasztalta Barack Obama, aki hihetetlen elvárásokkal került hivatalba.

[00:46:27]az akkori technika legprofitb alkalmazója volt, aztán mégis nagyon erősen csalódtak benne sokan és nagyon megosztóvá vált.

[00:46:41]És nem ő az egyetlen, tehát hogy ez szerintem most egy jelenség.

[00:46:43]nagyon nehéz egy ilyen pozícióban lenni, amikor ennyire erősek az elvárások, és egyébként ennyire szűk a mozgástér, mert azért erről még nem beszéltünk, hogyan lehet fenntartani a támogatást akkor, amikor egyébként gazdaságilag ennyire nehéz helyzetben van egy ország.

[00:46:59]Tehát sokáig lehet visszamutogatni.

[00:47:01]És egyébként ezt is látjuk, tehát hogy most az elmúlt nyolc év helyett azt látjuk, hogy az elmúlt 16 év, és azt még éveken keresztül kitarthat, de az nagyon fontos, hogy egyébként ezzel az egyenlőtlenség kérdéssel és azzal a a az érzéssel, hogy valamilyen módon a a jelenlegi helyzetnek a vesztesei az emberek, hogy ők ők valamilyen módon akár az előző kormány vagy a világpolitika átalakulása miatt ők ők az élet színvonalukból és lehetőségeikből veszítettek.

[00:47:37]Szerintem ezzel kezdeni kell valamit.

[00:47:40]Ilyen szempontból nagyon-nagyon pozitív és nagyon nagy siker a kormány számára, hogy vissza tudják hozni az Európai Uniós forrásokat, és ebből lehet olyan intézkedéseket hozni, amelyek egyébként csökkentik ezt a leszakadás érzetet.

[00:47:59]lesz mit elemezni a következő hetekben, hónapokban is.

[00:48:01]Én nagyon szépen köszönöm Lakatos Juliának, hogy eljött a rendezvényetekhez, pedig sok sikert.