Veszély: Ukrajna csatlakozása teljesen kivégzi a magyar gazdákat? – Dömötör Csaba
- A Fidesz szerint a választási vereség egyik oka, hogy nem tudták hatékonyan szétválasztani az Európa iránti elkötelezettséget a brüsszeli vezetők bírálatától, amit az ellenfelek sikeresen összemostak.
-
„Lehet úgy elkötelezett európainak lenni, lehet úgy Európa védelméért síkra szállni, lehet úgy hinni az európai együttműködésben, hogy közben az aktuális vezetők döntéseivel kapcsolatban felemeljük a szavunkat.” – Dömötör Csaba
- A Fidesz politikai zsarolásként értékeli a von der Leyen-bizottság által korábban visszatartott uniós forrásokat, és Dömötör szerint a brüsszeli tárgyalásokon valójában nem akartak megállapodni, mert egy simulékonyabb kormányt szerettek volna Magyarországon.
- A TISZA-kormány által bejelentett 16,4 milliárd eurós forráslehívással kapcsolatban Dömötör a Politico-ra hivatkozva azt állítja, a pénz nincs hazahozva, csupán a tárgyalások jogi lehetőségét nyitották meg, és a feltételek változatlanok.
- Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai a rezsicsökkentés kivezetését, a progresszív adózást és a multikat sújtó különadók eltörlését kérik, ami Dömötör szerint szembe megy Magyar Péter ígéreteivel.
- A békekeret vétójának feloldásával a magyar adófizetők pénze is részt vehet ukrán hadi finanszírozásban, ami Dömötör szerint kiemelt horderejű ügy, és Magyar Péter erről nyilvánosan nem beszélt.
- Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán Dömötör a háborús helyzet, a költségvetési átrendeződés és az ukrán mezőgazdaság magyar gazdákra gyakorolt kockázatai miatt aggódik, megjegyezve, hogy a csatlakozási vita elől sokan elzárkóznak.
- Dömötör szerint a gyorsított bővítés mögött üzleti-gazdasági érdekek állnak, és érdemes megfigyelni, kik profitáltak a háborús finanszírozásból, példaként említve a Rheinmetall részvényárfolyamát.
- Magyar Péter külföldi látogatásait Dömötör „filmszínháznak” nevezte, ahol a lényegi kérdésekről – mint a vétó feloldása vagy a különadók eltörlése – nem esett szó, míg a sajtóban ezek a témák nem kaptak figyelmet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés
Fekete Rita műsorvezető Dömötör Csabát, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét kérdezte a 2026-os magyarországi választások után kialakult új politikai helyzetről, különös tekintettel az Európai Unióval való kapcsolatokra. A beszélgetés középpontjában a Fidesz EU-politikájának újragondolása, a Magyar Péter vezette TISZA-kormány és Ursula von der Leyen között körvonalazódó megállapodás, valamint Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése állt.
A Fidesz választási vereségének okai és az EU-politika kommunikációs tanulságai
Dömötör Csaba szerint minden választás után szükség van újragondolásra, de vereség esetén ez többszörösen igaz. A párt jelenleg is az értékelési szakaszban van, és a jövő hétvégi kongresszus zárhatja le ezt a folyamatot.
A képviselő úgy látja, hogy a Fidesz nem volt elég hatékony abban, hogy szétválasszon két dolgot: az Európa iránti elkötelezettséget és a jelenlegi brüsszeli vezetők kritikáját. Meggyőződése, hogy lehet valaki elkötelezett európai, aki hisz az európai együttműködésben, miközben ellenzéki szerepből bírálja az aktuális vezetők döntéseit. A politikai ellenfelek sikeresen mosták össze ezt a két szempontot, és a Fidesz sem ügyelt eléggé a megkülönböztetésre.
„Lehet úgy elkötelezett európainak lenni, lehet úgy Európa védelméért síkra szállni, lehet úgy hinni az európai együttműködésben, hogy közben az aktuális vezetők döntéseivel kapcsolatban felemeljük a szavunkat.” – Dömötör Csaba *
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azokban az ügyekben, amelyeket a Fidesz kifogásolt – például a migrációs paktum, az új költségvetés vagy a források átcsoportosítása –, szerinte továbbra is igazuk van. Az EP-ben a Fidesz eddig is ellenzéki szerepben volt, és Dömötör szerint nem kellene, hogy a jobboldal ellenzékben legyen, ez az Európai Néppárt döntése, amely változatlanul baloldali pártokkal van koalícióban.
Kettős kritika a Fidesz EU-politikájával szemben
A műsorvezető kétféle kritikát idézett fel a Fidesz EU-politikájával kapcsolatban. Az egyik szerint a párt ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból – ezt Dömötör Csaba határozottan cáfolta, mondván, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen fideszes politikus sem érvelt a kilépés mellett, mindenki a tagság nemzeti érdek voltát hangsúlyozta.
A másik kritika épp ellenkezőleg: egyesek azért voltak kiábrándultak, mert a Fidesz nem akarja kiléptetni az országot, noha ők annyira euroszkeptikussá váltak Orbán Viktor brüsszeli harcait látva. Dömötör szerint ez a kettősség is abból fakad, hogy két különböző dologról van szó: az emberek joggal dühösek bizonyos brüsszeli döntések miatt, de ez nem azonos a tagság kérdésével. A Fidesz megközelítése az, hogy ha már ott vannak az asztalnál, akkor a jó álláspont győzelméért kell küzdeni.
Az uniós források megvonása mint politikai zsarolás
Dömötör Csaba kitért arra a félelemre is, hogy Magyarország a perifériára sodródhat. Ezt Ursula von der Leyen tevékenységével hozta összefüggésbe, akit rossz bizottsági elnöknek nevezett. Szerinte von der Leyen nyíltan beszélt arról, hogy politikai okokból vonták meg Magyarországtól az uniós forrásokat, és ezt most már összekötik más ügyekkel, például a bővítés kérdésével. A képviselő szerint ez egy ekkora országnak nagy versenyképességi hátrányt okoz, és befolyásolhatta a választási eredményt is. Hasonló zsarolási eszközt vetettek be korábban Olaszország és Lengyelország esetében is.
„Ez az eszköz elfogadhatatlan. És függetlenül attól, hogy most új kormány van Magyarországon, mi azt gondoljuk, hogy ezt az eszközt nem lehet bevetni, mert ezek az összegek járnak Magyarországnak.” – Dömötör Csaba *
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktornak mekkora volt a mozgástere, és lehetett-e volna kompromisszumot kötni, Dömötör azt válaszolta: kompromisszumra mindig van lehetőség, de a kérdés az, hogy mi az ára. Megéri-e feladni a határzár politikáját, a gyermekvédelmi törvényt, vagy ráállni a gyorsított bővítés pályájára? Szerinte az uniós pénzekről szóló tárgyalásokon a kormány valahányszor megállapodott technikai kérdésekben, a másik fél mindig újabb feltételeket rántott elő – ebből ő arra következtetett, hogy valójában nem is akartak megállapodni, mert egy simulékonyabb kormányt szerettek volna Magyarországon.
A vétójog leépítése és a Mercosur-megállapodás tanulságai
Dömötör Csaba szerint a választási eredmény ellenére is erőltetik a minősített többségi döntéshozatalra való áttérést, ami azt jelenti, hogy számos ügyben egy ország akkor sem élhet vétóval, ha az adott döntés számára nagyon káros. A vétónak szerinte kiemelt jelentősége volt az eddigi évtizedekben, mert garantálta, hogy senki ne érezze úgy, hogy alapvető érdekeit sértették.
Példaként hozta fel a Mercosur-megállapodást, ahol Franciaország jelezte, hogy nem kér belőle, mégis életbe léptették – a bizottság saját hatáskörében, ideiglenes intézkedésként, miközben az EP-ben nincs többsége, és bíróság elé is utalták az ügyet. Az aggodalmak szerinte beigazolódtak, hiszen azóta a húsimport egy részét egészségügyi kockázat miatt fel kellett függeszteni.
A patrióták helyzete az EP-ben és a francia választások tétje
A műsorvezető kérdésére, hogy változott-e a hangulat az EP-ben a magyar választások után, Dömötör Csaba vegyes képet festett. Korábban a Néppárt a baloldali pártokkal együtt teljes mellszélességgel kiállt bárki mellett, aki borsot tört a Fidesz orra alá. Most a Néppárt változatlanul Magyar Péter mögött sorakozik fel, a baloldali pártok pedig továbbra is Magyarországgal foglalkoznak – volt javaslat egy újabb, 36. vagy 37. Magyarországról szóló vitára is, de a Néppárt ezt nem támogatta, így végül nem lesz ilyen vita.
A patrióták körében nem volt nagy örömünnep, tartottak értékelő beszélgetéseket. Dömötör szerint a patrióták életében a következő nagy esemény a jövő évi franciaországi választás lesz. Már most látszik, hogy azok az aktivista csoportok, politikusok és médiumok, amelyek eddig zömében Magyarországgal foglalkoztak, most szépen ráfordulnak Franciaországra. Ha Franciaországban vagy Németországban átütő patrióta győzelem születik – Németország esetében az AfD-re utalt, noha ők más frakcióban ülnek –, az alapvető változásokat hozhat az uniós intézményekben, és vége lehet a nagykoalíciónak a jelenlegi formájában.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Franciaországban a jogi eszközöket is bevetik a patrióta jelöltek ellen. Marine Le Pen esetében napokon belül megszületik a bírósági ítélet arról, hogy indulhat-e az elnökválasztáson, és ha nem, akkor ugyanazokkal az eszközökkel fordulnak majd Jordan Bardella ellen is.
„A jogi eszközök, a bírósági eszközök, mint politikát befolyásoló eszközök, azok sokkal markánsabban vannak jelen például a francia kampányban.” – Dömötör Csaba *
Magyar Péter és Ursula von der Leyen politikai megállapodása
A megállapodás természete és a lengyel párhuzam
A beszélgetés egyik központi témája a Magyar Péter és Ursula von der Leyen között létrejött – az Euronews által történelminek nevezett – politikai megállapodás volt. A TISZA-kormány azt kommunikálta, hogy 16,4 milliárd eurót hoznak haza, amit az Orbán-kormánynak hosszú éveken át nem sikerült. Magyar Péter állítása szerint nem kívánnak mást, mint a korrupció felszámolását, amit egyébként is megígértek.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem voltak ott a tárgyaláson, így a részleteket nem ismerik, de kérdéseik vannak. Két lehetőséget vázolt fel az uniós pénzekről szóló tárgyalásoknál. Az egyik a „lengyel lehetőség”: Lengyelországban a kormányváltás után bemondásra megkapták az uniós pénzeket, anélkül hogy bármit változtattak volna – ez szerinte bizonyítja, hogy az egésznek semmi köze nem volt a jogállamisághoz, csak ahhoz, hogy a régi kormány nem tetszett Brüsszelnek. A másik lehetőség, hogy feltételeket támasztanak – és valójában ez történik Magyarországgal is.
„Értem én, hogy Magyar Péter azt állította a sajtótájékoztatón, hogy csak és kizárólag átláthatósággal, közpénzvédelemmel kapcsolatos dolgok voltak a vitás kérdések, de ez nincs így.” – Dömötör Csaba *
Dömötör szerint a Politico még aznap este megírta, hogy a pénzek koránt sincsenek hazahozva, csupán a jogi lehetőségét nyitották meg annak, hogy augusztus végéig letárgyalják a feltételeket. A képviselő úgy véli, a feltételek változatlanok, és ha Magyar Péter megállapodást köt, annak meg fogják kérni az árát – nemcsak a nagy ügyekben (bővítés, migrációs paktum, gyermekvédelmi törvény), hanem gazdasági téren is.
Az országspecifikus ajánlások gazdasági követelései
Dömötör Csaba részletesen ismertette az Európai Bizottság új országspecifikus ajánláscsomagját, amely szerinte „kőkemény dolgokat” tartalmaz. Ezeket a magyar választóknak eddig nem kellett komolyan venniük, mert tudhatták, hogy a magyar kormány nemet mond rájuk. Az ajánlások között szerepel:
- Az energiaártámogatások (rezsicsökkentés) fokozatos kivezetése
- Az otthonteremtési támogatások szociális alapúvá tétele, azaz az általános helyett csak kevesebben kapnának ilyet
- A jövedelemadó-rendszer progresszivitásának bevezetése a jelenlegi egységes 15% helyett
- Az állampapírok adómentességének megszüntetése
- A 13. és 14. havi nyugdíj kritikája
- A multikat sújtó különadók tarthatatlannak ítélése, mert jobban sújtják a nemzetközi nagyvállalatokat
Dömötör felhívta a figyelmet arra, hogy a 24.hu cikke szerint fellélegezhetnek az építőipari cégek, mert nem kell befizetniük a különadót – de itt alapanyaggyártó cégekről van szó, amelyek piacát külföldi óriásvállalatok uralják, tehát ők máris fellélegezhetnek.
A képviselő szerint a TISZA-kormány a kertek alatt elkezdi teljesíteni ezeket a gazdasági követeléseket, ami szembe fog menni Magyar Péter ígéreteivel – a személyi jövedelemadó csökkentésével, a 13. havi nyugdíj megtartásával, a rezsicsökkentés megtartásával. Dömötör utalt arra, hogy Magyar Péter pályafutásából ismertek olyan példák, amikor valamit állított, majd két nappal később mást mondott – ezt „TikTok politizálásnak” nevezte.
„Az Európai Bizottság ezekben az országspecifikus ajánlásokban világosan leírta, hogy mit kér Magyarországtól, és az eddiginél egy fokkal keményebb nyelvezetben tette ezt meg.” – Dömötör Csaba *
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és szuverenitási aggályok
Magyar Péter már a választás éjszakáján bejelentette az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, amit a kampányban is megígért. Emellett megalapítják a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalt, megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt pedig megszüntetik.
Dömötör Csaba szerint a Fidesz fő problémája az Európai Ügyészséggel az, hogy „nem csak kicsi, hanem elég nagy szuverenitásról kell lemondani igazságszolgáltatási ügyekben”. Példaként hozta fel Görögországot, ahol az ottani igazságszolgáltatási vezetők arra panaszkodnak, hogy az uniós intézmény túlterjeszkedik a hatáskörein, és vita alakul ki az igazságszolgáltatási szintek között a felelősségi körökről. Ez szerinte bizonytalanságot hoz.
A békekeret vétójának feloldása – ukrán hadi finanszírozás magyar pénzből
A beszélgetés egyik legsúlyosabb pontjaként Dömötör Csaba arról beszélt, hogy a TISZA-kormány feloldotta azt a vétót, amelyet az előző kormány a békekerettel kapcsolatban fenntartott. A békekeretet a félidős költségvetési felülvizsgálat idején hozták létre, és akkor nem Ukrajna finanszírozására hivatkoztak, hanem Európa védelmét célzó lépésekre. A magyar kormány azért nem járult hozzá, hogy ebből ukrán hadi finanszírozást biztosítsanak, mert álláspontjuk szerint ha többet kell költeni Európa védelmére, azt nem mások háborújának finanszírozásával kell intézni.
A keret összesen 40 milliárd euró (mintegy 14 000 milliárd forint), ebből most 6,6 milliárd eurót engedtek el. Ez azt jelenti, hogy egyes tagországok, amelyek korábban saját költségvetésből finanszírozták Ukrajna hadi gépezetét, most utólag uniós költségvetésből is megkapják ezeket az összegeket. A fennmaradó összegből pedig közvetlenül finanszírozhatják Ukrajnát, vagy visszamenőlegesen megtéríttethetik a kiadásokat.
„Ebben az alapban a magyar adófizetők pénze is benne van. Ez azt jelenti, hogy amit az eddigi kormány megakadályozott, hogy a magyar adófizetők pénzéből fegyvervásárlásokat ne finanszírozzanak, annak mostantól kezdve vége.” – Dömötör Csaba *
Dömötör szerint ez olyan horderejű ügy, hogy a magyar választók részletes tájékoztatást érdemelnének, de Magyar Péter a sajtótájékoztatóin erről egy szót sem ejtett – helyette „felveszi a napszemüveget a lengyel kormánygépen, meg elmegy a kolbászoshoz Berlinbe, meg felpattan a motorra, meg nagyon jól érzi magát az Élysée-palotában”.
A képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a következő hétéves költségvetésben több ilyen alapot is létrehoznának, amit csak úgy tudnak megtenni, hogy más alapokat csökkentenek: a kohéziós alapokat és az agrártámogatásokat 20%-kal. Míg az agrártámogatások viszonylag automatikusan oszlanak el a tagországok között, egy hadi alapnál nem garantált, hogy Magyarország megkap egy bizonyos összeget, és ha meg is kapja, jellemzően nem magyar tulajdonban lévő eszközöket vásárolnak belőle.
Ukrajna EU-csatlakozása: tisztázatlan kérdések és mezőgazdasági kockázatok
A Politico értesülései szerint Magyar Péter zárt ajtók mögött jelezte, hogy elállhat Ukrajna uniós csatlakozásának útjából, és elkezdődhetnek a tárgyalások. Dömötör Csaba szerint azzal, hogy nem Orbán Viktor ül az uniós csúcson, sok olyan hang előjött, amely eddig rejtve maradt. Korábban egyes országok informálisan megkeresték a magyar kormányt, megkérdezték, hogy vétózik-e, és ha igen, szépen bebújtak mögé – miközben a nyilvánosságban kritizálták Magyarországot. Most, hogy Magyar Péter nem várhatóan vétózik – a külügyminiszter szavaival: „nem akar lenni bot a küllők között” –, ezeknek az országoknak elő kell jönniük a farbával.
„Én figyelmes lettem arra, hogy a választások után mennyire népesebbek lettek azok a nyilatkozatok, amelyek arról szóltak, hogy azért nézzük ezt meg, hogy mivel is jár ez a bővítés.” – Dömötör Csaba *
A képviselő szerint az alapvető kérdések nincsenek tisztázva:
- Háborús helyzet: Egy háborúban álló ország csatlakozása az EU-hoz valójában az egész Uniót bevonná a háborús helyzetbe.
- Költségvetési kérdések: Ha Ukrajna teljes jogú tag lenne, teljesen újra kellene számolni a nettó befizető és haszonélvező országok körét. Sok ország, amely eddig többet kapott, mint amennyit befizetett, hirtelen átkerülne a befizetői oldalra.
- Mezőgazdaság: Ukrajna messze a legnagyobb termőterülettel rendelkező ország lenne, ami alapvetően felborítaná a jelenlegi költségvetési viszonyokat. Dömötör – aki az EP mezőgazdasági bizottságának tagja – elmondta, hogy már most „buherálják” a területalapú támogatásokat, például felső korlátot szabnak, és az idősektől elveszik a támogatás jelentős részét. Ez szerinte már az ukrán csatlakozás előkészítése, és a magyar gazdák kevesebb területalapú támogatást fognak kapni.
Az ukrán mezőgazdasági import hatása
Dömötör Csaba emlékeztetett arra, hogy 2022-ben, a háború kirobbanása után az EU megnyitotta piacait Ukrajna előtt. Az áruk alapvetően a kelet-közép-európai tagországokba özönlöttek, lenyomva a felvásárlási árakat és súlyos jövedelmi károkat okozva a gazdáknak – miközben a vásárlók ebből semmit nem érzékeltek, a hasznot a köztes cégek vitték el. A magyar kormány akkor betiltotta az importot, de az új kormány a veszélyhelyzeti rendeletek törlésével ezt a védelmet megszüntette. Pár nap alatt 91 tonna cukor érkezett Ukrajnából, és minden ilyen szállítmány az európai és magyar gazdák lehetőségeit szűkíti be.
„Ez olyan téma, amiről egy mondatot nem beszéltünk érdemben a nyilvánosságban, és nem is lesz róla vita. Nem akarnak róla vitát, mert úgy zajlik ez az egész, hogy aki felvet bizonyos kérdéseket, azt már megpróbálják kiátkozni.” – Dömötör Csaba *
A gyorsított bővítés mögötti üzleti érdekek
Arra a kérdésre, hogy Ursula von der Leyen miért ennyire elkötelezett Ukrajna felvétele iránt, Dömötör Csaba két lehetséges magyarázatot adott. Az egyik, hogy az Európai Bizottságnál mindig van egy nagy terv (Green Deal, lisszaboni stratégia), és amikor kiderül, hogy nem teljesülnek, előjönnek egy újabbal – most a győzelem az orosz-ukrán háborúban lett ez a nagy terv.
A másik magyarázat szerinte az üzleti-gazdasági megfontolásokban keresendő. Érdemes megnézni, hogy a háborús finanszírozásra költött elképesztő összegeknek kik voltak a haszonélvezői – a képviselő a Rheinmetall részvényárfolyamainak 2022 utáni alakulását ajánlotta mindenki figyelmébe. Ukrajna papírra vetette, hogy a következő 10 évben 1500 milliárd dollárra lenne szüksége (800 milliárd háborús, 700 milliárd gazdasági újjáépítési célra), és ebben a tervben „egészen megdöbbentő nyíltsággal” írják le, hogyan kellene nagy európai és tengeren túli vállalatokat bevonni, valamint 3300 ukrán céget privatizálni.
„Ilyenkor azért sokan nem tudnak nem arra gondolni, hogy itt valójában nem az ukránok sorsa érdekli őket, hanem az Ukrajna csatlakozásával, újjáépítésével vagy háborús finanszírozásával kapcsolatban fennálló gazdasági lehetőségek.” – Dömötör Csaba *
Dömötör utalt Ursula von der Leyen korábbi botrányaira is, például a Pfizer-ügyre (SMS-ben letárgyalt 100 milliárdos szerződések), valamint a védelmi cégekkel való együttműködésére. Szerinte nem látható, hogy Ukrajna csatlakozása hozzáadna Európa versenyképességéhez, viszont sok kockázatot hordoz – és az ezzel kapcsolatos vita még csak meg sem indult.
Magyar Péter külföldi látogatásai – „visszatérés Európába” vagy filmszínház?
A műsorvezető utolsó kérdése Magyar Péter németországi és franciaországi látogatásaira vonatkozott. Macron elnök úgy fogalmazott, hogy „Magyarország visszatért Európába”. Dömötör Csaba erre így reagált:
„Hahó, évszázadok óta itt vagyunk, időközönként minden erőnk kell védjük. Tehát itt vagyunk. Az, hogy vannak politikai nézetkülönbségeink időközönként, az azt hiszem demokratikus viszonyok között belefér.” – Dömötör Csaba *
A látogatásokat „abszolút filmszínháznak” nevezte, ahol imás videók és sajtótájékoztatók voltak, de a lényegi kérdésekről nem esett szó. A német és brüsszeli sajtó (Politico, EUobserver, Euractiv) véletlenül sem azokat a témákat hozta fel, mint amiről Magyar Péter beszélt. A védelmi kerettel kapcsolatos vétó feloldása, a gyorsított tagság ügye, a különadók kérdése – egyik sem került szóba a sajtótájékoztatókon, miközben három napon belül megszületett a döntés az építőipari alapanyaggyártó cégek különadójának eltörléséről. Dömötör szerint ezek között összefüggés van.
A képviselő zárásként hangsúlyozta: ellenzékben vannak, és a helyes testtartás az, hogy kérdeznek és tájékoztatást kérnek – nemcsak a saját, hanem sok millió magyar ember nevében is, nem csak azokéban, akik a Fideszt támogatták.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „meglátj megázásádi pótléknak”: A mondat valószínűleg a családi pótlékra vagy más szociális juttatásra utal, de a pontos kifejezés az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható egyértelműen. A kontextus alapján Magyar Péter azon ígéreteinek sorába tartozik, amelyeket Dömötör szerint nem fog tudni betartani.
- „kolbászoshoz”: Berlinben tett látogatásra utal, feltehetően egy currywurst-stand vagy hasonló informális programhelyszín, de a pontos jelentés nem azonosítható.
- „moszóról”: Valószínűleg „mosdóról” van szó, arra utalva, hogy Magyar Péter az Élysée-palotában nem készített videókat a mosdóról – ez egy ironikus megjegyzés lehet a korábbi közösségi médiás tartalmaira.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:06]És tisztelettel köszöntöm Dömötör Csabát, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét.
[00:00:09]Jó napot kívánok.
[00:00:11]Nézzőket.
[00:00:11]Európai Uniós ügyekkel kapcsolatban szeretném kérdezni, már csak azért is, mert történelmi megállapodásokról lehet olvasni a sajtóban Magyarország és az Európai Unió tekintetében, de azért mielőtt még ebbe belefognánk és egy kicsit szétszálaznánk ennek a történelmi megállapodásnak a részleteit, vagy ami itt körvonalazódik, hadd kérdezzek még vissza egy picit a választási eredmények és azon belül is a Fidesz Európai Uniós politikájára tekintettel.
[00:00:36]Ögylag, most már azért két hónap eltelt a választások óta, tudva az eredményeket, van olyan ebben az Európai Uniós fideszes politikában, amit ugye az előző években láthattunk, amin esetleg jó lett volna javítani.
[00:00:52]Most gondolok arra is, hogy én hallok olyan megfejtéseket, hogy az emberek belefáradtak abba, hogy itt folyamatosan harcolni kell Brüsszellel.
[00:01:01]És azért a kampány végéig szó volt erről, és ez a harciasság meg megjelent, hogy az emberek azt akarták, hogy legyünk valahogy jóban, valami kompromisszum szülessen, nem bírják a pressziót, vagy nem akarják a pressziót sokan, mondjuk a magyar társadalom részéről elviselni, mert nem látták ennek a tétjeit.
[00:01:20]Mi volt itt a probléma, vagy a kommunikációs hiba, vagy egyáltalán ebben az egész politikában az, ami picit talán félrement, és a társadalomnak egy jó része úgy tűnik, hogy nem tudta magáévá tenni?
[00:01:29]Hát minden választás után újragondolásra van szükség.
[00:01:32]Hogyha választási vereségről van szó, akkor pedig többszörösen igaz ez.
[00:01:37]És ez egyike azon ügyeknek, amelyekre ez érvényes.
[00:01:45]Szerintem a szerintem egy dolgot nem benne vagyunk most a az értékelési, újragondolási szakaszban, tehát annak a módját kell megtalálnunk, hogy levonjuk a megfelelő következtetéseket.
[00:02:02]a miközben egyébként megtartjuk azokat az eredményeket, vívmányokat, megközelítéseket, amelyek helyesek.
[00:02:10]Ebben vagyunk most benne, és szerintem ezt a szakaszt zárja majd le a jövő hétvégi kongresszus.
[00:02:14]Na most ami a konkrét kérdést illeti, a szerintem nem voltunk elég hatékonyak, de lehet, hogy nem ez a legmegfelelőbb szó abban, hogy szétválasszunk két két dolgot.
[00:02:26]Egyrészt az Európa iránti elkötelezettséget.
[00:02:29]mondhatom azt is, hogy az Európai Unió iránti elkötelezettséget, illetve a jelenlegi uniós, illetve brüsszeli vezetők kritikáját.
[00:02:38]Ez a kettő nem ugyanaz.
[00:02:38]És a politikai ellenfeleink azt hiszem, hogy eredményesek voltak ebben, hogy ezt a kettőt összetolják.
[00:02:49]Tehát az én meggyőződésem az az, hogy lehet úgy elkötelezett európainak lenni, lehet úgy Európa védelmé síkra szállni, lehet úgy hinni az európai együttműködésben, hogy közben egyébként a az aktuális vezetők döntéseivel egyébként ellenzéki szerepből, mert az Európai Parlamentben mi ellenzéki szerepben vagyunk.
[00:03:11]Szóval ezekkel kapcsolatban mi felemeljük a szavunkat, és ez a kettő szerintem össze toolódott.
[00:03:19]Mi sem ügyeltünk eléggé rá, és az ellenfeleink is a ebbe az irányba vitték.
[00:03:25]Tehát ez itt szerintem van mit újra gondolni.
[00:03:29]Mindezt úgy mondom, mindezt úgy mondom, hogy azon ügyek a amelyeket mi kifogásoltunk, abban szerintem igazunk van.
[00:03:39]Ugye ma most majd lesz egy nagy vitája a migrációs paktumnak, az új költségvetésnek.
[00:03:47]A nagy vita lesz abba, hogy mire menjenek az uniós adófizetői pénzek.
[00:03:52]Nincsen több forrás, a legnagyobb átcsoportosítást akarják véghez vinni, és és ezt csak úgy tudják megtenni, hogyha sok meglévő programból elvesznek.
[00:04:01]Tehát a vitákban benne vagyunk, de ezzel együtt újra kell gondolnunk azt, hogy ezt milyen módon tesszük.
[00:04:09]nem feladva azt, amit eddig meg tudtunk védeni kormányról.
[00:04:15]Úgyhogy azt is újra kell gondolni, hogy egyébként ez hogyan történjen a a az új helyzetben.
[00:04:22]Egyébként az Európai Parlamentben mi eddig is és a mostani helyzetben is ellenzéki szerepben vagyunk.
[00:04:27]Nem kellene, hogy a jobboldal ellenzékben legyen az Európai Parlamentben.
[00:04:32]Ez az Európai Néppárt döntése, hogy változatlanul a baloldali pártokkal van koalícióban.
[00:04:38]majd szeretnék ittérni a patriótákra meg a jövőjükre is.
[00:04:40]De azért még itt maradva egy picit ugye a Fidesszel kapcsolatban én legalábbis kétféle kritikát hallottam.
[00:04:46]Az egyik ez volt, hogy ki akarják léptetni az Európai Unióból Magyarországot, amit egyébként soha senki nem erősített meg, mert nálam akárki járt, akár fideszes politikus, rákérdeztem, mindenki úgy gondolta és azt mondta el, hogy Európában van a helyünk, és hogy szóba se jön Magyarországnak a kiléptetése.
[00:05:06]Akár Szarottól Pétertől kezdve tényleg nagyon sokan ezt nagyon hangsúlyosan elmondták.
[00:05:10]A másik kritika meg pont az volt, hogy túl ö lazán gondolkodnak erről, vagy hogy mondjam, tehát hogy hogy nem akarják kiléptetni Magyarországot az unióból, mert volt egy olyan közeg is, aki pedig olyan szinten lett euroszkeptikus az Orbán Viktor harcát látva az európai szintéren, hogy ők pedig azért voltak kicsit kiábrándultak, mertogy nem akarják kiléptetni őket.
[00:05:32]érzék érzékeli ezt a kettősséget, és mit gondol, hogy érzel érzékelem, de ez is szerintem a abból a jelenségből fakad, hogy két különböző dologról beszélünk.
[00:05:44]Tehát akik egyébként okkal dühösek bizonyos döntések miatt, ők azért teszik ezt valószínűleg, nem azért, mert ne szeretnék Európát, meg akár ne hinnének az európai együttműködésben általában, hanem azért, mert vannak most ott vezetők, akik akik olyan döntéseket hoznak, amelyek szerintük Európa érdekeivel ellentétesek.
[00:06:08]És ilyeneket mi is tudunk mondani.
[00:06:11]Tehát tár nyitva vannak a kapuk évek óta.
[00:06:14]Annak minden következményével elég megnézni a a nyugati lapok durva híreit.
[00:06:20]Tehát joggal dühös sok mindenki.
[00:06:24]De ez nem ugyanaz, mint a tagság kérdése.
[00:06:27]Tehát a mi megközelítésünk az, hogyha nem vagyunk elégedettek azzal, ami Brüsszelben történik, akkor hogyha már ott vagyunk az asztalnál, akkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a jó álláspont kerekedjen felül.
[00:06:39]Egyébként szerintem az idő ebből a szempontból nekünk dolgozik.
[00:06:45]Hiába van egy ilyen cordon sanit az Európai Parlamentben, egy ilyen egy ilyen karantén jellegű dolog, mert a választási eredmények szerintem ki fogják erőszakolni majd a változást európai európai szintéren.
[00:06:57]A ami a Fidesz álláspontját illeti, nem tudki olyan Fideszes politikus mondani az elmúlt évekből, azt is mondhatom, hogy évtizedekből, aki bármilyen formában a kilépés mellett érvelt volna, lebegtette volna ezt a kérdést, mindenki elmondta, hogy ez nemzeti érdek, de szeretnénk változtatni a mostani fő döntéshozók politikáján.
[00:07:18]De ugye a feszültség már olyan szintre jutott az Európai Uniós kapcsolatban Magyarország és az Európai Unió között, hogy emlékszem már mi is feldolgoztuk és többször beszéltünk arról, hogy az Európai Unió milyen büntetőintézkedéseket hozhat esetleg Magyarország ellen.
[00:07:32]Megvonhatja a szavazati jogot, ilyen-olyan forrásokat pluszban vonhat meg, tehát hogy milyen milyen szankciók várnak Magyarországra, hogyha ezt a politikát folytatja.
[00:07:40]Tehát volt egy olyan félelem is, hogy habár nem mondták, hogy ki akarnak lépni ezt így nyilvánosan, de hogy ezeknek a cselekedetnek előbb előbb-utóbb az lesz a következménye, hogy valamilyen módon kisodródunk a perifériára.
[00:07:52]Ühüm.
[00:07:52]Ez egy harmadik kérdés.
[00:07:55]Ez annak a kérdése, amiről Uzura Fonder lejjebb beszélt, aki szerintem egy rossz vezetője az Európai Bizottságnak.
[00:08:02]Ő ugye arról beszélt, hogy megvonták Magyarországtól az uniós forrásokat.
[00:08:08]nyíltan beszélt arról, hogy politikai okokból, mert most már össze is kötik ezekkel ezt a kérdést különböző ügyekkel, tehát bővítés kérdésével.
[00:08:19]És egy ekkora méretű országnak mondja ő a ez nagy versenyképességi hátrányt okoz.
[00:08:26]És ez működött, mondja ő, mert ez befolyásolhatta, hogy a magyarok hogyan szavaznak a választáson.
[00:08:31]Ezt egyébként korábban Olaszország esetében is teljesen nyilvánvalóvá tette, illetve a cselekedeteikkel Lengyelország esetében is nyilvánvalóvá tették.
[00:08:40]Tehát van itt egy zsarolási eszköz, amit nem először vetnek be, de talán ilyen súllyal Magyarország ellen vetették be a a legjobban.
[00:08:50]Szerintem ez egy külön kérdés.
[00:08:53]Ez az eszköz, ez elfogadhatatlan.
[00:08:54]És függetlenül attól, hogy most új kormány van Magyarországon, a mi azt gondoljuk, hogy ezt az eszközt nem lehet bevetni, mert ezek az összegek járnak Magyarországnak, és nem lehet olyan feltételeket előírni, a amely területeken egyébként nincs is jogköre az Európai Uniónak.
[00:09:11]Mekkora volt a mozgástere, vagy Orbán Viktornak a mozgástere az európai politikát illetően?
[00:09:15]Tehát lehetett volna-e kompromisszumot kötni, vagy olyan mérges volt ez a viszony, hogy nem?
[00:09:23]Tehát, hogy itt vagy csak azt, tehát hogy magyarul csak azt fogadták volna el Brüsszelben, hogyha mindenben úgymond teljesítik az elvárásokat Magyarország részéről vagy pedig volt-e olyan út, ami azért egy picit javított volna a kapcsolatokon, de mégse kellett volna teljesen feladni azt a szuverenitást, amit Orbán Viktor védeni akart?
[00:09:42]Vagy a fé érdekes kérdés, mindig mindig van lehetőség kompromisszumra, csak mi az ára ennek a kompromisszumnak?
[00:09:48]Tehát inkább csak költői a kérdés.
[00:09:51]Tehát megéri az a kompromisszum, amelyik mondjuk felülírja azt az eddigi az elmúlt évek eddigi politikáját, mis szerint zárva tartjuk a határainkat.
[00:09:59]Az a kompromisszum megéri, vagy megéri az a kompromisszum, hogy úgy úgy lépünk rá a gyorsított bővítés pályájára, majd talán erről is beszélünk.
[00:10:11]Ami most megkezdődik június 15-én, az a gyorsított bővítés maga.
[00:10:17]Tehát megéri az a kompromisszum, hogyha egyébként alapvető kérdések sem tisztázottak a bővítéssel kapcsolatban, vagy megéri a kompromisszom a gyermekvédelmi törvényügyében, kinyitjuk a a az ajtót minden előtt az iskolákban, úgy, hogy a szülőknek egyébként nincs nincs is rá hatásuk, hogy mi történik.
[00:10:35]Tehát kompromisszumra mindig van lehetőség.
[00:10:37]A kérdés az az, hogy hogy mi az ára.
[00:10:40]Ami a konkrét tárgyalásokat illeti, amit én tudok erről, tehát az uniós pénzekkel kapcsolatos tárgyalásokról, az az, hogy amikor a kormány megállapodott valamiben, technikai kérdésekben, akkor a kalapból előrántottak 10 másik feltételt.
[00:10:58]Tehát ebből én inkább azt mondtam le, hogy nem akarnak megállapodni, mégpedig azért nem akarnak megállapodni, mert eldöntötték, hogy egy simulékonyabb, az ő elvárásaikat jobban figyelembe vevő kormányt szeretnének Magyarországon, vagy azt is mondhatnám, szeretnének-e, vagy nem akarják, hogy még egyszer előforduljon, hogy egy 10 milliós ország fajsúlyos számukra egyébként kardinális ügyekben mondjuk használja a vétót.
[00:11:23]És ezt ez abból is látszik, hogy miközben választásnak volt egy eredménye, ennek ellenére is a erőltetik azt a javaslatot, hogy minél több ügyben térjenek át minősített többségi döntéshozatalra, ami azt jelenti, hogy nem lesz jó pár ügyben egy ország abban a helyzetben, hogy megvétózzon egy egy dolgot, akkor sem, hogyha az neki nagyon káros.
[00:11:50]És ez egy érdemi elmozdulás az eddigihez képest.
[00:11:54]A vétónak kiemelt jelentősége volt az eddigi évtizedekben, az uniós döntéshozatalban, mert azt garantálta, hogy senki nem áll fel úgy az asztaltól, hogy úgy érzi, hogy hogy alapvető érdekeit sértették, mégis mennek tovább.
[00:12:11]De átult az európai vezetés az elmúlt évekből.
[00:12:14]Hát nem kockáztatják meg, hogy egy újabb nem kockázat, de de az, hogy miből tanultak, tehát szerintem ez ebből óriási balhé lesz.
[00:12:22]És akkor is ezt gondoltam, amikor például a Merkos úr megállapodás ügyében előfordult az, ami korábban nem, hogy Franciaország jelezte, hogy ő ebből nem kér, nem akarja, és mégis életbe léptették.
[00:12:36]Én ilyenre nem emlékszem, hogy a franciák azt mondanak valami, azt mondják valamire, hogy szó se lehet róla, és mégis megcsinálják.
[00:12:43]Ugye a németek meg ezt ezt akarták, és hogy léptették az egészet életbe ideiglenes intézkedésként a bizottság saját hatáskörében, miközben az Európai Parlamentben nincsen többsége, sőt bíróság elé utalták az ügyet.
[00:12:56]És ezt teljesen figyelmen kívül hagyva május 1jével életbe léptették, és most már életben életben van ez a megállapodás.
[00:13:07]És annyira igazak voltak az előzetes aggodalmak, hogy azóta például a húsimport egy részét fel kellett függeszteni, mert egészségügyi kockázatot jelent.
[00:13:15]Most messzire kanyarodtam.
[00:13:18]Nem azt a kifejezést használnám, hogy tanultak belőle, sokkal inkább azt, hogy érzik, hogy bizonyos döntéseiknek nincsen támogatottsága, mégis erőltetik és megpróbálják a jogi eszközöket felsorakoztatni annak érdekében, hogy a a többségi akarat ne ne találjon utat magának.
[00:13:38]Változott a hangulat az Európai Parlamentben a magyar választási eredmények után, és ha igen, milyen irányba?
[00:13:44]Mit szólnak a patrióták mindehhez?
[00:13:47]Hogyan képzelik el a jövőt?
[00:13:50]Orbán Viktor egy rendkívül fontos szereplője volt itt az Európai Patrióta mozgalomnak.
[00:13:57]Mit tapasztalt?
[00:13:57]Tehát mit mondanak?
[00:13:57]Mi a milyen milyen a hangulat?
[00:14:01]Hát a vegyes a dolog.
[00:14:01]Tehát ugye eddig az volt a helyzet, hogy a néppárt a többi baloldali párttal együtt a teljes mellszélességgel kiáll a gyakorlatilag bárki mellett, aki aki a borsot tud törni a Fidesz kormányra alá.
[00:14:24]Nagyjából ez volt a megközelítés.
[00:14:24]Most inkább azt érzem, hogy a Néppárt változatlanul teljes málszélességgel felsorakozik Magyar Péter mögött a baloldali pártok meg mintogyha vinnék tovább ugyanazt, mint korábban, mintogy semmi más dolguk nem len mint Magyarországgal foglalkozni, azért már vannak javaslataik, hogy legyen egy 36 vagy 37.
[00:14:42]vita Magyarországról.
[00:14:44]Azt más kérdés, hogy a Néppárt azt nem támogatja, ezért végül nem lesz ilyen vita, de most egy fokkal vegyesebb a kép.
[00:14:51]Értelemszerűen a patrióták körében nem volt nagy örömünnep.
[00:14:57]Tartottunk ott is értékelő beszélgetéseket.
[00:15:00]ö és ami a jövőt illeti, a most az európai politikában meg azt is mondhatom, hogy a patrióták életében a jövő évi Franciaország franciaországi választás lesz a következő nagy esemény.
[00:15:12]És már most látszik, hogy azok az aktivista csoportok, politikusok, azt is mondhatom, hogy médiumok, akik eddig zömében Magyarországgal foglalkoztak, most szépen ráfordulnak Franciaországra, mert hogyha Franciaországban vagy Németországban születik egy átütő patrióta győzelem, az alapvető változásokat hozza el egyébként az uniós intézményekben is.
[00:15:37]Egyrészt a tanácsban, másrészt pedig az Európai Parlamentben.
[00:15:40]hogyha Franciaországban vagy Németországban születne egy patrióta győzelem, most a patrióta alatt Németországban az AFD-t értem, miközben ők más frakcióban ülnek, de egy markáns jobboldali párt, akkor szerintem az Európai Parlamentben is könnyen vége lehet a nagykoíak a jelenlegi formájában.
[00:15:58]Nyilván tart még az értékelés a magyar választások eredményei miatt.
[00:15:59]Mindenki a maga a munkáját el kell, hogy végezze.
[00:16:05]Viszont én már láttam vagy hallottam olyat, hogy akár Izrael, az izraeli ellenzékben Benyamin Netanyónak az ellenzéke azon gondolkodik, hogy a mi volt a magyar Tiszabát sikerének a receptje, hogyan lehet úgymond egy ilyen markáns, jobboldali politikust legyőzni.
[00:16:23]Ugye Benjamin Nethanyaú is régóta van hatalmon és sorra nyerte a választásokat.
[00:16:27]Ott egy más a választási rendszer, úgyhogy ez bonyolultabb kérdés, de hogy mégis megpróbálnák úgy legyőzni Benjamin Netut, mint ahogy itthon a Tiszapárt legyőzte a Fideszt és Orbán Viktort.
[00:16:37]Hogyan látja, hogy mennyire akarnak mondjuk hasonló recepteket alkalmazni akár a francia választások, ha már behozta a francia választásokat?
[00:16:49]Én nem erre utaltam.
[00:16:49]Én nem erre utaltam.
[00:16:50]Tehát nyilván amikor van egy győztes választás akkor vagy egy választási győzelem egy párt számára, akkor nagyon sokan érdeklődnek, ha mindenki győzni szeretne.
[00:16:58]A ezt korábban mi is tapasztaltuk.
[00:17:04]Nagyon sokan voltak kíváncsiak a tapasztalatokra.
[00:17:06]A a franciaországi esetben nem erre utaltam, hanem arra, hogy ők lesznek a figyelem középpontjában, és minden lehetséges eszközt bevetnek annak érdekében, hogy mainstream jelölt győzzön ott.
[00:17:21]A jogi eszközöket is be fognak vetni.
[00:17:24]Tehát amit Löpenék ellen vagy Löpen ellen bevetettek, ugye napokon belül megszületik az ítélet, bírósági ítélet Franciaországban, ha egyáltalán indulhat-e az elnökválasztáson?
[00:17:38]annak a cheit már látjuk a Bardela elnök úr ellen is.
[00:17:43]Tehát gyakorlatilag, hogyha Löpen nem indulhat, akkor azzal a lendülettel fognak ráfordulni ugyanazokkal az eszközökkel Jordan Bardel.
[00:17:52]Tehát a a jogi eszközök, a bírósági eszközök, mint politikai politikát befolyásoló eszközök, azok sokkal markánsabban vannak jelen például a francia kampányban.
[00:18:06]Hadd kérdezzem akkor Magyar Péter és Urszula von der Lennak a politikai megállapodásáról, amit ugye a Euron News is történelminek nevez.
[00:18:13]Itt ugye az hangzott el a magyar kormány részéről, hogy hazahoznak 16,4 milliárd eurót.
[00:18:22]Azt, amit ugye az Orbánkormánynak nem sikerült hosszú éveken áthzahoznia.
[00:18:27]Itt egyszer és mindenkorra megoldódnak olyan problémák, amik itt hosszú évek óta húzódtak.
[00:18:31]És Magyar Péter azt mondja, hogy igazából nem kíván semmit az Európai Unió csupán a korrupciónak a felszámolását, amit ő egyébként is megígért a kampányban, és amint dolgoznak folyamatosan.
[00:18:41]Miről szól ez a politikai megállapodás?
[00:18:46]Nem voltunk ott, úgyhogy nem ismerjük a részleteit.
[00:18:48]Éppen ezért nekünk is kérdéseink vannak, és mi is szeretnénk ezt a kérdést feltenni, illetve fel is tettük.
[00:18:53]Na most a az uniós pénzekről szóló tárgyalásoknál a ott ott különböző lehetőségek vannak.
[00:19:01]Van a lengyel lehetőség.
[00:19:01]A lengyel lehetőség az azt azt jelenti, ami Lengyelországban történt, hogy bemondásra megkapták az uniós pénzeket, miután volt egy kormányváltás.
[00:19:11]Tehát azt mondták, hogy lesz majd egy akcióterv, vagy van egy akcióterv, és anélkül, hogy változtattak volna bármit, megadták az uniós pénzeket.
[00:19:20]Most ez önmagában is bizonyítéka annak, hogy valójában az egésznek semmi köze nem volt a jogállomisághoz, sokkal inkább ahhoz, hogy nem olyan kormány van hivatalban, vagy volt hivatalban, amely nekik tetszik.
[00:19:30]Tehát ez egy önvál önvallomás is ilyen szempontból, vagy vallomás is.
[00:19:34]A másik lehetőség, hogy feltételeket támasztanak, mondjuk ugyanazokat mint amelyeket a magyar kormánnyal szemben tettek.
[00:19:45]És valójában ez történik.
[00:19:48]Tehát értem én, hogy Magyar Péter azt állította a sajtótájékoztatón, hogy csak és kizárólag átláthatósággal, közpénzvédelemmel kapcsolatos dolgok voltak a vitás kérdések, de ez nincs így.
[00:20:02]És amikor először láttam a sajtótájékoztatóját, akkor arra gondoltam, hogyha valójában nem azt mondja, ami a tárgyaláson történt, a akkor másnap délelőtt kint lesz egy cikk a politikón, hogy valójában más történt.
[00:20:18]És annyiban nem volt igazam, hogy nem másnap délelőtt volt kin cikk a politikón, hanem aznap késő este, ahol is gyakorlatilag leírták, hogy bár Magyar Péter azt állítja, hogy hazahozta az uniós pénzeket, a de ez korán sincs így.
[00:20:31]Tehát valójában a jogi lehetőségét nyitották meg annak, hogy letárgyalják majd augusztus végéig.
[00:20:43]Most azt tudom mondani, hogy szerintem a a feltételek változatlanok.
[00:20:47]Tehát hogyha megállapodást köt Magyar Péter az uniós pénzek ügyében, akkor annak meg fogják kérni az árát.
[00:20:52]És azért ugye itt itt nem csak azok a nagy ügyek vannak, amelyekről sokat beszéltünk, bővítés, migrációs paktum, gyermekvédelmi törvény.
[00:21:02]Ugye nem mi kötjük ezeket az uniós pénzekhez.
[00:21:04]Úzula von der lejen is beszélt erről nyíltan.
[00:21:10]A tehát valójában nem velünk vitatkozik, hanem van derenne.
[00:21:15]De vannak gazdaság jellegű követelések is.
[00:21:18]És itt nem tudok nem kitérni arra, hogy megjelent az új országspecifikus ajánláscsomag az Európai Bizottság részéről és kőkemény dolgok vannak benne.
[00:21:30]Ezeket elemeen már eddig is ismertük.
[00:21:32]Más kérdés, hogy a magyar választóknak ezt olyan szempontból nem kellett nagyon komolyan venni, hogy tudhatták ők is, hogy a magyar kormány ezekre nemet mond.
[00:21:40]Benne van az energiaártámogatások kivezetése, rezsicsökkentés kivezetése, benne van az otthonteremtési támogatás kritikája.
[00:21:47]Azt javasolják, hogy az otthonteremtési programok szociális alapon működjenek, tehát az a mostani általános helyett csak sokkal kevesebben kapjanak ilyet.
[00:21:58]benne van a jövedelemadórendszer kritikája.
[00:22:05]Progresszivitás mellett érvelnek.
[00:22:08]Ugye volt ez 36%-os is, mármint a magasabb adókulcs, most egységesen 15.
[00:22:14]Benne van az állampapírok adómentességének kritikája, benne van a 14.
[00:22:17]havi nyugdíj kritikája, amit nyugodtan kiterjeszthetünk a 13.
[00:22:21]havi nyugdíjra is.
[00:22:24]És ami épp ennyire fontos, tarthatatlannak ítélik a különadók, a multikat sújtó különadóknak a helyzetét, és le is írják, hogy miért.
[00:22:32]Azért, mert jobban sújtja a nemzetközi nagyvállalatokat.
[00:22:36]Tehát még le is írják.
[00:22:39]Na most olvasom, hogy hogy fogalmazott talán a 24.hu, hogy fellélegezhetnek az őpítő ipari cégek, merthogy nem kell befizetniük majd a különadót.
[00:22:49]Ezt olvastam tegnap.
[00:22:49]Most, hogyha megnézi valaki, hogy a nagy építő iipari cégek, a alapanyaggyártó cégekről van szó, tehát nem a kivitelezőkről, alapanyaggyártókról, ők ők külföldiek vagy magyarok, jazt külföldi óriás vállalatok uralják ezt a piacot, tehát ők már fellélegezhetnek.
[00:23:07]Tehát a nagy vitás kérdéseken túl vannak gazdasági követelések is.
[00:23:11]És én látom annak a jeleit, hogy a a Tisza kormány a kertek alatt vagy mögött ezeket elkezdi teljesíteni.
[00:23:22]De hát ugye ez szembe fog menni azokkal az ígéretekkel, amelyeket Magyar Péter tettő azt mondta, hogy a személyi jövedelemadó, habár ott volt szó több kulcsosról is, de a személyiemónak a csökkentését ígérte meg.
[00:23:31]A 13-14.
[00:23:34]nyugdíjnak a megtartását ígérte meg.
[00:23:34]A rezsicsökkentés megtartását ígérte meg.
[00:23:38]meglátj megázásádi pótléknak.
[00:23:38]Tehát hogy igazából minden ami eddig volt az csak jobb lesz.
[00:23:44]Ezt ígérte.
[00:23:44]De egy olyan politikusról van szó, akinek az életéből meg pályafutásából azért tudunk arra példákat mondani, hogy mondott valamit, aztán két nappal később mást.
[00:23:52]Nevezzük ezt a mondjuk TikTok politizálásnak, hogy mindegy, hogy a hárommal ezelőtti videóban mi volt, hogyha az újabb videóval újabb impulzusokat lehet kiváltani.
[00:24:03]Tehát nevezzük bárhogy.
[00:24:03]azért ezek a típusú ellentmondások nem lennének teljesen idegenek az ő pályafutásától.
[00:24:10]Azt majd a törvényjavaslatokban meglátjuk, hogy hogy mit is terveznek.
[00:24:17]Egy egy biztos, hogy a az Európai Bizottság ezekben az országpecifikus ajánlásokban világosan leírta, hogy mit kér Magyarországtól, és az eddiginél egy fokkal keményebb nyelvezetben tette ezt meg.
[00:24:32]Energia támogatásokat fokozatosan ki kell vezetni.
[00:24:36]Így azt említette az előbb, hogy ugye nem voltunk ottula a von derlen és Magyar Péter megbeszélésén, ezért ők tudják azt, hogy miben és hogyan állapodtak meg.
[00:24:44]Viszont azért vannak olyan dolgok, amiket tudunk, amelyek már nyilvánosságra kerültek itt a a vállalt vállalt dolgok között.
[00:24:50]Ugye az európai ügyészséghez való csatlakozást már a választás éjszakáján bejelentette Magyar Péter.
[00:24:56]Ezt meg is ígérte egyébként a kampányban.
[00:24:59]Ez ugye némi szuverenitási kérdéseket vet fel, de ehhez való csatlakozás úgy tűnik, végbe fog menni, illetve megalapítják a nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatalt.
[00:25:08]Ugye ez a korrupció ellenesség jegyében történik, és megerősítik az integritás hatóság jogköreit.
[00:25:14]Zárójelbe teszem, hogy a szuverenitásvédelmi hivatalt pedig megszüntetik.
[00:25:18]De emellett ugye arról is lehetett olvasni a sajtóban, hogy elállt Magyar Péter, vagy feloldotta azt a fajta blok blokkot, amely az európai békekerettel kapcsolatosan állt fent Magyarország részéről.
[00:25:32]Ugye, ha jól tudom, ez egy olyan békekeret, amely ugye az Ukrajna Ukrajnának nyújtott segítséget, vagy támogatást foglalja magában.
[00:25:44]Pontosítok, de előtte még pár szó a a előzőekhez.
[00:25:47]az előzőekhez.
[00:25:47]Tehát az európai ügyészséggel kapcsolatban nekünk a fő problémánk az volt, hogy nem csak kicsi, hanem elég nagy szuverenitásról kell lemondani igazságszolgáltatási ügyekben.
[00:26:00]Érdemes megnézni azoknak az országoknak a tapasztalatait, akik egyébként erre az útra léptek.
[00:26:04]Nincsenek egyébként kevesen.
[00:26:08]De arra panaszkodnak, ez van például Görögországban az ottani igazságszolgáltatási vezetők, hogy hogy túlterjeszkedik ez a ez az intézmény, mármint az uniós intézmény a a hatáskörein.
[00:26:19]Ezért az igazságszolgáltatási szintek között alakul ki egy vita, hogy mi kinek a felelőssége.
[00:26:26]Na most ez egy szerintem bizonytalanságot hoz eléggé.
[00:26:28]A többi ügyben is ez van, tehát a migrációs kérdésekben is ez van például, hogy hogy alapvetően szuverenitási vita van, nem pedig tartalmi.
[00:26:37]Na most ami a békekeret illeti, ezt a keretet a félidős költségvetési a felülvizsgálat idején hozták létre, és nem Ukrajnának szánták, akkor nem ezt állították, hanem gyakorlatilag az Európa védelmét célzó lépések finanszírozására.
[00:26:59]A magyar kormány azért nem járult hozzá ahhoz, hogy ebből az ukrán hadi finanszírozást biztosítsák, mert azt gondoljuk, hogyha egyébként jogosan többet költenének Európa védelmére, akkor azt nem mások háborújának finanszírozásával kell intézni.
[00:27:17]Tehát Magyarország ezért vétózott.
[00:27:19]Mostantól kezdve a magyar kormány ehhez hozzájárul.
[00:27:22]feloldották a vétót, és az szerintem jogos elvárásunk, hogy erről adjanak tájékoztatást.
[00:27:28]Tehát ugye azt már tudjuk, hogy Magyar Péter felveszi a napszemcsit a lengyel kormángépen, meg elmegy a kolbászoshoz Berlinbe, meg felpattan a motorra, meg nagyon jól érzi magát az Elizé palotában, miközben egyébként ott nem készített videókat a moszóról.
[00:27:43]De talán arról egy szót ezeken a sajtótájékoztatókon kellett volna mondani, hogy feloldotta ezt a vétót.
[00:27:49]De ez miért fontos?
[00:27:54]Ugye a összesen 40 milliárd eurós kelet keretről van szó, ami fortban olyan 14000 milliárd.
[00:28:01]Ebből a 40 milliárdból most elengedtek 6,6 milliárd eurót.
[00:28:04]Ez azt jelenti, hogy ilyen összegben egyes tagországok, akik korábban finanszírozták Ukrajna hadi gépezetét, ezek az országok most utólag megkapják ezeket az összegeket.
[00:28:18]saját költségvetésből is költenek rá, de mostantól kezdve uniós költségvetésből is.
[00:28:22]És ami a fennmaradó összeget illeti, eldönthetik, hogy közvetlenül finanszírozzák Ukrajnát, vagy így visszamenőlegesen még megtérítetik az összegeket.
[00:28:32]Egy a lényeg, ebben az alapban a magyar adófizetők pénze is benne van.
[00:28:37]Ez azt jelenti, hogy amit az eddigi kormány, az előző kormány megakadályozott, hogy a magyar adófizetők pénzéből fegyvervásárlásokat ne finanszírozzanak, annak mostantól kezdve vége.
[00:28:48]És ez olyan horderejű ügy, és olyan nagy összegekről van szó, hogy a magyar választók erről nem csak minimális, hanem részletes tájékoztatást is megérdemelnének.
[00:28:58]És ami éppennyire fontos, hogy ez a mostani költségvetést érinti, de látjuk azt, hogy a következő hét éves költségvetésben több ilyen alapot is létrehoznának.
[00:29:10]Több ilyen alapot is létrehoznának, és ezt csak úgy tudják megtenni a mostani gazdasági helyzetben, hogyha más alapokat viszont csökkentenek.
[00:29:17]a kohéziós alapokat, tehát a fejlesztési pénzeket, utak, hidak, kórházak, iskolák fejlesztése a illetve az agrár támogatásokat, az 20%-kal csökkentik, tehát ezek le, hadialapok, Ukrajna finanszírozási alapok fel.
[00:29:37]És ami amit nagyon kell néznünk ebben, hogy a kohíziós alapoknál, illetve főleg az agrártámogatásoknál viszonylag egyenlően oszlik az el, hogy kik kapják meg a pénzeket, mármint, hogy a tagországok.
[00:29:54]Viszonylag automatikus.
[00:29:54]Például az agrár támogatásoknál, hogyha van valakinek földje, x hektár, az alapján kap támogatást.
[00:30:00]Na most egy hadi alapnál az nem garantált.
[00:30:05]Tehát nem biztos, hogy Magyarország megkap egy bizonyos összeget, és ha meg is kapja, akkor jellemzően nem magyar tulajdonban lévő eszközöket fognak belőle vásárolni.
[00:30:20]Tehát azt majd érdemes részletesen megnézni, hogy ezekből az a alapokból valójában mennyi megy vissza a nettó befizetőnek mondott nagy országokhoz.
[00:30:30]Tehát ez a vita még előttünk van a hét éves uniós költségvetéssel kapcsolatban.
[00:30:35]Ez a védelmi keret vita, amire utalt szerkesztő asszony, ez csak a kezdete ennek.
[00:30:41]És ugye ha már a politikót itt nemrégiben említettük, ugye a politikó értesülései szerint Magyar Péter zárt ajtók mögött jelezte azt, hogy elállhat az uniós, tehát Ukrajna uniós csatlakozásának az útjából is, tehát elkezdődhetnek a tárgyalások ezzel kapcsolatosan.
[00:30:55]Ö hadd kérdezzem ezzel kapcsolatban is, mert ugye itt nagyon sok kérdést nem tisztázott, és a magyar, hát az előző magyar kormány, a Fidesz kormány arra hivatkozott, hogy ez sérti Magyarországnak az érdekeit, akár a mezőgazdasági szempontok nincsenek lefektetve, nincsenek tisztázva, hogy hogyan fog ez zajlani, és egyéb más ugye szempontok is voltak.
[00:31:15]Ö mit gondol most erről, hogy lesznek olyanok, akik beállnak és ugyanazt a politikát fogják képviselni, mint amit Orbán Viktor képviselt most, hogy ő úgymond kiesett ebből a körből, vagy pedig valóban, mint későre vajon átmehet a gyorsított uniós csatlakozás?
[00:31:34]Én azt tapasztaltam azt az érdekes jelenséget, hogy azzal, hogy nem Orbán Viktor ül az uniós csúcson, így nagyon sok olyan hang előjött vagy megjelent, amellyel kapcsolatban azt kérdezhetjük, hogy eddig hol volt ez?
[00:31:49]Tehát nagyon könnyű dolguk volt egyes országoknak vagy kormányfőknek, mert megkeresték akár informálisan a magyar kormányt az uniós csúcs előtt, megkérdezték, hogy vétózik-e majd, és a kormány jelezte, hogy igen, és akkor szépen bebújtak mögé, akár úgy, hogy egyébként a nyilvánosságban meg kritizálták a magyar kormány lépését Ukrajnát érintő ügyekben.
[00:32:10]Ez ez kimondottan előfordult.
[00:32:14]Aztán most, hogy Magyar Péter ül a kormányfői székben, és nem várható, hogy vétózik, hogy a külügyminisztert idézzem, nem akar lenni bot a küllők között, a így erre már nem számíthatnak.
[00:32:27]Az azt jelenti, hogy elő kell jönni a farbával.
[00:32:31]És én figyelmes lettem arra, hogy a választások után mennyire népesebbek lettek azok a nyilatkozatok, amelyek arról szóltak, hogy azért nézzük ezt meg, hogy mivel is jár ez a bővítés.
[00:32:45]Ugyanis az alapvető kérdések nincsenek tisztázva.
[00:32:50]Először is az, hogy egy háborúban álló országról van szó.
[00:32:56]Szeretnénk békét?
[00:32:56]Remélhetőleg többen szeretnének békét.
[00:32:58]De hát mivel jár az, hogyha egy háborúban lévő ország csatlakozik az EUhoz?
[00:33:03]Ugye nagyon sokan azzal érvelnek, hogy pont az a jó a háborúban, vagy a háború megoldásához az vezet, hogyha felvesszük őket, mert akkor onnantól kezdve az egy más helyzet.
[00:33:14]Hát ezzel vonják be valójában az Európai Unió egészét a háborús helyzetbe.
[00:33:18]Nincsenek tisztázva a költségvetési kérdések.
[00:33:20]Tehát, hogyha teljes jogú tag lenne Ukrajna, akkor teljesen újra kell számolni azt, hogy melyek a nettó befizető országok és melyek a nettó haszon élvező országok pénzügyi értelemben.
[00:33:32]És nagyon sok olyan ország, amelyikhez eddig azzal kalkulált, hogy többet kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet, hirtelen átkerül a befizetői oldalra.
[00:33:44]Ezek nincsenek tisztázva, hiszen az alapvető számokat sem hozzák nyilvánosságra.
[00:33:47]azon túl, hogy egyébként látjuk, hogy nagyon sok új alap alapot hoznának létre.
[00:33:52]Ha csak a mezőgazdaságot nézem, ugye a mezőgazdasági bizottságban ülek az Európai Parlamentben, ha teljes jogú tag lesz Ukrajna, az azt jelenti, hogy messze ez lesz az ország, amelyik a legnagyobb termőterületekkel rendelkezik, sokkal többen mint Franciaország.
[00:34:11]Ez alapvetően felborítja a jelenlegi költségvetési viszonyokat.
[00:34:18]És egyébként már ezért buherálják a területalapú támogatásokat is.
[00:34:24]Például az idősektől elveszik egy jelentős részét, felső korlátot szabnak neki.
[00:34:29]Tehát ez már az ukrán csatlakozás előkészítése.
[00:34:33]Tehát, hogy a jövőben a magyar gazdák és az európai gazdák kevesebb területalapú támogatást kapnak, a akkor ez ezért lesz.
[00:34:41]Nagyon jól mutatja, hogy milyen következményekkel kell szembenéznünk a kereskedelmi megállapodások kérdése.
[00:34:49]Ugye 2022-ben a háború kirobbanását követően az EU Brüsszelban úgy döntöttek, hogy kinyitják a piacokat Ukrajna előtt.
[00:35:00]Beözrölöttek az áruk alapvetően a keleti tagországokba, kelet-közép-európai tagországokba.
[00:35:05]Ez lenyomta a felvásárlási árakat és nagyon súlyos jövedelmi károkat okozott a gazdáknak.
[00:35:11]Úgyhogy egyébként ezt a vásárlók nem érzékelték, tehát a köztes cégek vitték el ennek a hasznát.
[00:35:19]A magyar kormány beavatkozott, megszíntette, vagy betiltotta a az importot, és az új kormány azzal, hogy rengeteg rendeletet, ilyen veszélyhelyzeti rendeletet törölt, előidézte azt a helyzetet, hogy ez a védelem megszűnt.
[00:35:37]Pár nap leforgása alatt 91 tnal cukor érkezett, és ez csak a cukor Ukrajnából.
[00:35:43]Na most minden egyes ilyen beérkező szállítmány az európai vagy európai és magyar gazdák lehetőségeit szűkíti be.
[00:35:51]És ez olyan téma, amiről egy mondatot nem beszéltünk érdemben a a nyilvánosságban, és nem is lesz róla vita.
[00:35:57]nem akarnak róla vitát, mert úgy zajlik ez az egész, hogy aki felvet bizonyos kérdéseket, azt már megpróbálják kiátkozni, miközben egyébként itt alapvető megélhetési költségvetési kérdésekről van szó, de alapvetően ezt nem ezt ezt közép és hosszú távon nem lehet szőnyeg alásöpörni.
[00:36:17]És most csak egy területet említettem.
[00:36:21]Az európai bizottságnak a vezetése Urzula von der Lion miért ennyire elkötelezett egyébként az Európai Unióban való felvétele iránt Ukrajnának?
[00:36:29]Tehát van erre önnek válassza, hogy egyáltalán mivel állunk szemben?
[00:36:30]Miért ez a nagyon erőteljes akarat, ez a mindent letarolni akaró akarat, hogy ezt végigvigyék?
[00:36:41]Miért?
[00:36:44]Talán beszélgettünk már itt erről.
[00:36:48]Az egyik ok az, hogy mindig van egy nagy terv, amiben hinni kell a a az Európai Bizottságnál.
[00:36:56]Green Deal, E2 stratégia, lisszaboni stratégia, és mindig amikor kiderül, hogy ezek nem igazán teljesülnek, akkor előjönnek egy újabb nagy tervvel.
[00:37:06]És itt a győzelem az orosz-ukrán háborúban, mármint európai és ukrán győzelem az orosz-ukrán háborúban, az az egyik ilyen nagy terv.
[00:37:16]a az elmúlt években ez egy lehetséges magyarázat, de én nem zárnám ki a az üzleti gazdasági megfontolásokat.
[00:37:26]Érdemes megnézni, hogy hogy ennek az elképesztő összegnek, ami eddig háború finanszírozásra ment, alapvetően a tagállamok részéről, azoknak kik voltak a haszonyélvezői, milyen vállalatok?
[00:37:40]Érdemes megnézni például a rind metalnak a részvényárfolyamait.
[00:37:42]Ezt mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg, hogy 2022 után hogyan alakultak azok a részvényárfolyamok.
[00:37:50]A tehát a háborúra költött pénz az nem valahol elvé, hanem azok landolnak bizonyos gyártóknál.
[00:37:57]És az is ebben erősített meg, tehát hogy itt vannak üzleti érdekeltségek, hogy ugye amikor Ukrajna papírra vetette, hogy mennyi pénzre lenne szüksége összesen 1500 milliárd dollárra a következő 10 évben, a akkor akkor ezzel kapcsolatban két terv készült.
[00:38:17]Készült egy háborús, arra 800 milliárd kéne, meg készült egy 700 milliárdos, az meg a gazdasági újjáépítéses terv.
[00:38:24]És ebben a tervben egészen megdöbbentő nyíltsággal írják le, hogy nagy vállalatokat, európai meg tengeren túli nagy vállalatokat hogyan kellene ebbe bevonni.
[00:38:35]És az is benne van ebben a tervben, hogy 3300 ukrán céget kellene privatizálni, hogyha az újépítés majd megtörténik.
[00:38:45]Ilyenkor azért sokan nem tudnak nem arra gondolni, hogy itt valójában nem az ukránok sorsa érdekli őket, hanem a az Ukrajna csatlakozásával, újjáépítésével vagy háborús finanszírozásával kapcsolatban fennálló gazdasági lehetősége.
[00:39:01]Ez egyébként lehet európai, bocsánat, úgy úzonder lejent.
[00:39:02]Érték azzal kapcsolatos vádak, hogy hogyan működik együtt akár védelmi cégekkel miniszterként, vagy éppen gyógyszerrészeti cégekkel.
[00:39:14]Lásd Pfizer botrány.
[00:39:17]SMS-ben letárgyalt 100 milliárdos szerződések.
[00:39:21]Lehet ez uniós érdek szerint, hogy mondjuk úgy látják, lehet, hogy a versenyképességnek a felpörgetése érdekében szükség van Ukrajnára, vagy ez egy tévút?
[00:39:30]Én a ismerve a gazdasági helyzetet és a kockázatokat, én nem látom annak a nagy lehetőségét, hogy ez hozzáadna a Európai verseny képességéhez.
[00:39:40]Viszont sok-sok kockázatot hordoz.
[00:39:42]Nem mondom, hogy ez kőbevés, amit mondok, de azt mondom, hogy az ezzel kapcsolatos vita még csak meg sem indult.
[00:39:51]Utolsó kérdésem lesz akkor ugye Magyar Péter a héten Németországban és Franciaországban is járt.
[00:39:55]Ő is célzott erre és látok egyfajta ilyen optimizmust és örömöt egyeseknél azzal kapcsolatosan, hogy végre Magyarország visszakerül az európai vérkeringésbe, méltóképpen fogadják Németországban, Franciaországban a magyar miniszterelnököt.
[00:40:09]Orbán Viktor is járt Franciaországban, de mondjuk a német kapcsolatok azért nem voltak annyira, hogy mondjam, sűrűek vagy barátságosak az AfD-t leszámítva.
[00:40:18]hogyan értékeli ezeket a találkozókat itt akár a brüsszeli politikával együtt is?
[00:40:27]Hát Macron elnök úr talán úgy fogalmazott, hogy Magyarország visszatért Európába.
[00:40:32]Hahó, évszázadok óta itt vagyunk, időközönként minden erőnk kell védjük.
[00:40:38]Tehát itt vagyunk.
[00:40:40]Az, hogy vannak politikai nézetkülönbségeink időközönként, az azt hiszem demokratikus viszonyok között belefér.
[00:40:49]a látogatásokat illeti, hát azt láttam, hogy az abszolút filmszínháznak mondott valami, az ezekre is kiterjed.
[00:40:56]Tehát mindenféle imás videókat láttam, illetve voltak sajtótájékoztatók is, de az volt az érzésem, hogy ezek nem a lényegi kérdésekről szólnak.
[00:41:07]Mert amikor az ember megnyitja a akár a német sajtót, akár a brüsszeli sajtót, politik, EUserver, EUR, ott véletlenül sem azokat a témákat hozzák fel, mint amiről Magyar Péter beszélt a sajtótájékoztatón.
[00:41:21]Hát amint beszélgettünk erről, tehát a védelmi kerettel kapcsolatos vétó feloldása az szóba se került.
[00:41:29]Az, hogy Magyarország beadta a derekát a gyorsított tagság ügyében, az szóba se került.
[00:41:38]Arról, arról nem volt szó.
[00:41:38]A különadók ügyéről, a sajtótájékoztatón egyáltalán nem volt szó.
[00:41:42]Aztán három napon belül megszületik a döntés, hogy a az építő ipari alapanyag építő ipari alapanyaggyártó cégeknek már ezt nem kell majd befizetnie.
[00:41:52]Azért én látok a kettő között összefüggést.
[00:41:58]Úgyhogy szerintem ellenzékben vagyunk.
[00:42:01]Az a helyes testtartás és magatartás, hogyha kérdezünk és tájékoztatást kérünk.
[00:42:06]És azt hiszem, hogy nem csak a saját magunk nevében tesszük ezt, hanem sok millió magyar ember nevében, nem csak azok nevében, akik minket támogattak.
[00:42:17]Nagyon szépen köszönöm, hogy az én kérdéseimre is válaszoltad.
[00:42:18]Ööm.
[00:42:18]Öötös Csaba volt a vendégünk.
[00:42:19]Ja.