Fekete Rita 50:22

Totális hazugság az ukrán fölény: a frontvonal kulcsvárosai sorra omlanak össze? – Demkó Attila

ukrán háborúdrónháborúpropagandadiplomáciairáni atomválságközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Totális hazugság az ukrán fölény: a frontvonal kulcsvárosai sorra omlanak össze? – Demkó Attila
tl;dr
  • Az ukrán drónháborúban technológiai előny mutatkozik (AI-alapú Hornet drónok, Starlink-korlátozás), de ez nem jelent területi visszafoglalást és a donbaszi agglomerációban továbbra is orosz előrenyomulás zajlik.
  • Demkó Attila figyelmeztet, hogy a hivatalos ukrán és orosz közlemények, valamint a brit védelmi tárca jelentései egyaránt a propagandaháború részei, így ezek alapján tévútra lehet jutni.

    „Tehát aki ebből indul ki, hogy az ukránok hivatalosan mit mondanak, hogy az oroszok hivatalosan mit mondanak, az félrevezeti magát. És még hozzátenném a brit védelmi minisztériumot […] ezek a propagandaháború részei.” – Demkó Attila

  • A donbaszi frontszakaszon Kosztyantinivka bekerítésben van, a város 30%-a orosz kézen lehet; a városok védelmét mindössze néhány száz katona látja el, mivel a logisztikát nagyrészt drónok végzik.
  • A diplomáciai helyzetet az jellemzi, hogy Zelenszkij keresi a fegyverszünet lehetőségét (mind a szárazföldi, mind a légi hadjáratban), míg Oroszország a harctéri döntést erőlteti és elutasítja a tűzszüneti ajánlatokat.
  • Az európai diplomáciában nincs egységes álláspont, és a szakértő aggasztónak tartja, hogy magas rangú diplomaták magánbeszélgetésekben is irreális célokat (pl. Oroszország legyőzése, Szentpétervár megfojtása) fogalmaznak meg.
  • A közel-keleti konfliktus stratégiai zsákutcába jutott: Irán rendszere a hatalmas veszteségek ellenére is működőképes, és ha a 60%-ra dúsított uránt nem sikerül kivinni, atomfegyver-küszöbállammá válik.
  • A jelenlegi iráni atomválság közvetlenül Donald Trump 2018-as döntésének következménye, amikor felmondta az Obama-kori nukleáris megállapodást, amely alatt a program nemzetközi ellenőrzés alatt állt.
  • A háború stratégiai tanulsága, hogy a nukleáris fegyvert megszerző diktatúrák (mint Észak-Korea) érinthetetlenné válnak, ami rendkívül káros üzenet a világ autoriter rendszerei számára.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az orosz-ukrán frontvonal valós helyzete – drónháború és területi változások

Demkó Attila szerint a nyugati médiában megjelent állítások, miszerint Ukrajna átvette volna a fölényt a fronton, részben igazak, de nem jelentenek döntő fordulatot. A drónháborúban valóban történt egy technológiai váltás Ukrajna javára: az ukránok egyre mélyebben, akár 3000 km-re is elérik az orosz hátországot, ami korábban elképzelhetetlen volt. Ebben kulcsszerepe van annak, hogy az oroszok elvesztették a Starlinkhez való hozzáférésüket (korábban lopták a terminálokat), és az ukránok jelentős amerikai segítséget kaptak, különösen a mesterséges intelligenciával felszerelt Hornet drónok formájában. Az AI forradalom megjelent a harctéren, ami a célpontkiválasztásban, a drónok autonómiájában és a támadási útvonalak tervezésében is előnyt jelent Ukrajnának.

„Tehát amióta nincs Starlinke az oroszoknak, ugye lopták a Starlinket, az egy nagy hátrány. […] rengeteg külső segítséget is kaptak mostanában az ukránok, főleg a Hornet nevű drónok, amelyek az Egyesült Államokba érkeznek, AI-al vannak felszerelve, tehát az AI is, az amerikai AI forradalom is megjelent a fronton, és ez az oroszoknak nincs meg” – Demkó Attila *

Ez a drónháborús siker azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna területeket tudna visszafoglalni. A drónok soha nem foglalnak vissza területet – hangsúlyozta Demkó. Az orosz előrenyomulás lelassult, májusban nettó 20 négyzetkilométer körüli volt az orosz területnyereség, de a stratégiailag legfontosabb térségben, a Donbasz megmaradt ukrán kézen lévő részén (Szlovjanszk, Kramatorszk, Kosztyantinivka agglomeráció) az oroszok továbbra is nyomulnak előre. A szakértő szerint aki kizárólag az ukrán vagy az orosz hivatalos jelentésekre, illetve a brit védelmi minisztérium közleményeire hagyatkozik, az félrevezeti magát, mert ezek mind a propagandaháború részei.

„Tehát aki ebből indul ki, hogy az ukránok hivatalosan mit mondanak, hogy az oroszok hivatalosan mit mondanak, az félrevezeti magát. És még hozzátenném a brit védelmi minisztériumot, vagy az ilyesmét, ezek ez nem igaz. Tehát ez így ebben a formában nem igaz, amit mondanak, mert ők is a propagandaháború részei.” – Demkó Attila *

Demkó Attila részletesen beszélt a donbaszi frontszakaszról. Kosztyantinivka védői gyakorlatilag bekerítésben vannak, a város 30%-a már orosz kézen lehet a legoptimistább ukrán becslések szerint is. Hangsúlyozta, hogy a városok védelmében nem több ezer, hanem csupán néhány száz katona vesz részt, mivel a drónok a logisztika jelentős részét is átvették – lőszert, kötszert, élelmiszert szállítanak, sőt a sebesülteket is gyakran földi robotok viszik ki. Ez a kép élesen szemben áll a médiában gyakran megjelenő legendáriumokkal.

„Tehát a régi dolgokat el kell felejteni, hogy mennyi ember van a fronton. Sokkal kevesebb ember van a fronton. Ugye drónok, gyakorlatilag drónok szolgálják ki még a logisztikai egy jelentős részét is.” – Demkó Attila *

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati sajtóban sorra jelennek meg szinte azonos című cikkek a háború megfordulásáról („Turn the Tide”), a BBC-től a CNN-ig, anélkül hogy érdemben vizsgálnák a frontvonal valós helyzetét. Eközben az Oryx oldal – amely szerinte inkább Ukrajna felé húz – adatai szerint az eszközveszteségek aránya drámaian megváltozott: míg korábban az oroszok négyszer annyi eszközt veszítettek, az utóbbi hónapokban az ukrán veszteségek elérték, sőt meg is haladták az oroszokat. A háború eleje óta összesen mintegy 24 000 orosz és 12 000 ukrán eszközveszteséget regisztráltak, ami azt mutatja, hogy a trend megfordult.

Az orosz előrenyomulás lassulásának okairól Demkó Attila elmondta: bár Pokrovszk elfoglalása után sokan gyorsulásra számítottak, ez nem következett be, mert a város agglomerációjában el lehet rejteni a készleteket, és az ukránok folyamatosan visszaszivárognak. Június első tíz napjában azonban ismét gyorsulás figyelhető meg. A szakértő szerint a nyár folyamán eleshet Kosztyantinivka, ami a donbaszi agglomeráció négy nagyvárosának egyike, és ezzel az oroszok felzárkóznak Szlovjanszk és Kramatorszk alá.

A légiháború kapcsán Demkó Attila kifejtette: bár az ukrán csapások komoly katonai és PR-gondot okoznak Oroszországnak – például Szentpétervár mellett lőszerraktár robbant, a Krímben nincs elég üzemanyag a nyári szezonra, a csongari hidat is bombázták –, önmagukban nem képesek megállítani a háborút. Az oroszok továbbra is elérik Ukrajna egész területét, míg az ukránok Oroszországnak csak egy részét. A háborút nem lehet megnyerni a levegőből.

„Az oroszokat lassítja ez. És az oroszoknak nagyon komoly katonai és PR gondot okoz ez a sikeres ukrán légi hadjárat. De ez nem fogja, ha csak politikailag nem lesz az annyira drága Putyinnak, ez önmagában nem állítja meg a háborút.” – Demkó Attila *

Diplomáciai helyzet – európai békekezdeményezés és orosz elutasítás

Demkó Attila szerint a diplomáciai folyamatokból egyértelműen látszik, ki áll rosszabbul: a fegyverszünetet mindig az ajánlja fel, aki rosszabbul áll. Ukrajna és Zelenszkij elnök keresi a befagyasztás lehetőségét, akár a légi hadjárat, akár a szárazföldi harcok terén, miközben Oroszország nem kérelmező fél. Putyin és Lavrov egyértelművé tette, hogy a konfliktus a harctéren fog eldőlni, és ők harcolni fognak.

„Az ajánlja föl a fegyverszünetet, aki rosszabbul áll. Ki akarja a fegyverszünetet? Ki akar találkozni a másikkal? Putyin vagy Zelenszkij? Zelenszkij ajánlotta fel, találkozott Abramoviccsal is. Ő keresi, hogy fagyasszuk már be a légi hadjáratot is, meg a szárazföldit is. Ha Ukrajna megfordította volna ezt a háborút, akkor miért keresné?” – Demkó Attila *

Az európai vezetők – Keir Starmer, Emmanuel Macron és Friedrich Merz – által felvázolt feltételrendszer (biztonsági garanciák, többnemzetiségű ellenőrző erő, orosz vagyon zárolásának fenntartása a jóvátételig) Demkó Attila szerint egyoldalú, és csak egy orosz vereség esetén lenne reális. Oroszország nem fog jóvátételt fizetni, legfeljebb valamilyen segítségben lehet megállapodni. Lavrov elutasította a kezdeményezést.

Az európai diplomácia alapvető problémája, hogy nincs közös álláspont: a britek és a skandinávok „az utolsó ukránig” kitartanának, a németek, olaszok, spanyolok másképp látják a helyzetet. Nincs olyan tárgyaló, akiben az oroszok is megbíznának – Schröder talán megfelelne, de Kaja Kallas például alkalmatlan lenne, mert folyamatosan az orosz vereségről beszél. Demkó Attila egy litvániai útján tapasztalta, hogy magas rangú európai diplomaták magánbeszélgetésben is teljesen irreális célokat fogalmaznak meg, például Szentpétervár megfojtását és Oroszország legyőzését, ami szerinte ijesztő.

„Tehát olyan zűrzavar van a fejekben, ami félelmetes. És az még rosszabb, ha magánbeszélgetésben mondják el, mert akkor az azt jelenti, hogy halál komolyan gondolja. Tehát én ijesztőnek tartom.” – Demkó Attila *

A szakértő hangsúlyozta: az oroszok egyértelműen a béke akadályai, mert ők akarják bevenni a Donbaszt, és nem hajlandók megállni a jelenlegi frontvonalon. Putyin és Lavrov arra hivatkozik, hogy Ankarában megállapodtak az amerikaiakkal a Donbasz, Zaporizzsja és Herszon megye átadásáról, valamint a jelenlegi frontvonalról, és a többi megszállt területről (pufferzónákból) később kivonulnának. Demkó Attila szerint ez a háború Oroszország számára stratégiai hiba volt, de taktikai győzelemmel végződhet: 90%-os bizonyossággal állítja, hogy az ukránok nem fogják nagy területekről kiverni az oroszokat.

A közel-keleti konfliktus – Irán, Izrael és az amerikai stratégiai zsákutca

A beszélgetés második felében Demkó Attila részletesen elemezte az Irán és Izrael közötti konfliktust, valamint az Egyesült Államok szerepét. A 100 napja tartó háborúban Donald Trump adminisztrációja eredetileg gyors győzelemre számított, de Irán nem Irak és nem Venezuela – a rendszer 47 éve kész meghalni, és akár a lakosság jelentős részét is feláldozza. A venezuelai modellel ellentétben itt nem következett be rendszerváltás.

„Irán egy olyan vezetést visz 47 éve, ami kész meghalni és kész akár a népe jelentős részének az életét is feláldozni. Tehát Venezuelában nem volt kész Delcy Rodríguez meghalni, hanem beállt az amerikaiak sorába. […] az iráni rendszer az, hogy a nép kétharmada vagy 70%-a mit gondol, az nem téma, mert halomra lövik őket, ha kell.” – Demkó Attila *

A szakértő szerint Trumpot Netanjahu győzte meg a háborúról, eladva a venezuelai modellt, de az amerikai adminisztráción belül voltak ellenzői is – például Tulsi Gabbard, aki azóta lemondott a DNI posztról. A háború katonailag sikeres volt: 2025-ben a 12 napos háborúban az izraeliek leváltották az iráni nukleáris tudósokat és a Forradalmi Gárda vezetésének felét, betemették a dúsított uránt. Ám kiderült, hogy az iráni rakéta- és drónkapacitást nem sikerült teljesen kiiktatni – a rakétavárosok nagy része április 8. óta újra működőképes, és Irán a Hormuzi-szorost is zárni tudja, ami hatalmas stratégiai kártya.

Demkó Attila a legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy sikerül-e kivinni Iránból a 400 kg, 60%-ra dúsított uránt. Ha ez bent marad, Irán gyakorlatilag egy lépésre van az atomfegyvertől, és a dúsítás folytatása is sokkal könnyebb. A szakértő emlékeztetett: ez a helyzet azért alakult ki, mert Trump 2018-ban kilépett a 2015-ös nukleáris megállapodásból, ami alatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség teljes rálátással bírt az iráni programra. Az irániak 2021-ben dúsították 60%-ra az uránt, válaszul az amerikai lépésre.

„A nemzetközi nukleáris ügynökség, atomenergia ügynökség felügyelte az iráni programot, átlátták az iráni programot, telefonszámaikat tudták az izraeliek minden iráni tudósnak. Nagy részüket meg is ölték, tehát nem voltak a közelében. Ez egyszerűen nem igaz. Nem kellett volna kilépni 2018-ban, mert az ami most van, az, hogy a nukleáris program tényleg egy lépésre van, az […] az amerikai hiba eredménye, a Donald Trump hibájának az eredménye.” – Demkó Attila *

A kompromisszum valószínűleg hasonló lesz az Obama-féle megállapodáshoz, de a helyzetet nehezíti, hogy a mérsékelt iráni vezetőket, akik kiegyeztek volna, nagyrészt megölték. A jelenlegi vezetők – köztük olyanok, akiknek családtagjai haltak meg a harcokban – keményen fognak tárgyalni. A háború stratégiai zsákutca, és a vége nem lesz egyértelmű győzelem egyik fél számára sem. A huszik esetleges aktivizálódása a Vörös-tengeren további kockázatot jelent.

„Tehát az a legborzasztóbb az egészben, hogy ők megcsinálták és ők érinthetetlenek. […] ez rettenetesen rossz üzenet egyébként, hogy ez a diktatúra sikeres tudott lenni.” – Demkó Attila (Észak-Koreáról, de a párhuzam Iránra is vonatkozik) *

Örményország – nyugati fordulat és orosz nyomás

A műsorvezető kérdésére Demkó Attila elemezte az örményországi választásokat, ahol Pasinján 49%-kal újraválasztották. Az örményekben óriási csalódást okozott, hogy Oroszország nem állt ki mellettük a karabahi háborúban, és 2023-ban Azerbajdzsán felszámolta a maradék Karabahot, ahonnan 100 000 örmény menekült el. Ez a trauma lökte Örményországot a nyugati orientáció felé, amit a franciák aktívan támogatnak – hasonlóan ahhoz, ahogy a britek Ukrajnában.

A szakértő szerint azonban Örményország rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van: gazdasága nagymértékben függ Oroszországtól, és ha az oroszok lezárják piacaikat (pl. örmény konyak helyett grúzt vagy azerit vesznek), az súlyos csapás lesz. Ráadásul az ország Törökország és Azerbajdzsán között fekszik, két olyan állam között, amelyekkel nem baráti a viszony, és Európa messze van, nem képes erőt projektálni. Demkó Attila szerint az oroszok gazdaságilag tönkre fogják tenni Örményországot, és bár katonailag nehezen tudnának beavatkozni (nincs közös határ, Grúzián vagy Azerbajdzsánon kellene átmenniük), a nyomásgyakorlás így is hatékony lesz.

„Örményországot viszonylag könnyebb a vízfelszín fölött tartani. Az nem annyiba kerül 3 millió ember, mint a 25 milliós Ukrajna.” – Demkó Attila *

A szakértő rámutatott arra is, hogy Oroszország Ukrajnában való lekötöttsége miatt sorra veszíti el befolyását a perifériáján: Örményország mellett Azerbajdzsán és Kazahsztán is egyre inkább szembefordul Putyinnal. Alijev és Pasinján olyan dolgokat engednek meg maguknak, ami korábban elképzelhetetlen volt, és ez mind az orosz gyengeség jele.

Észak-Korea és Kína – a háború nyerteseinek találkozója

A beszélgetés zárásaként Demkó Attila Hszi Csin-ping phenjani látogatását elemezte. Szerinte az ukrán háború két nagy nyertese találkozott: Észak-Korea és Kína egyaránt hatalmasat profitált abból, hogy a Nyugat és Oroszország egymást gyengíti. Kína számára különösen előnyös, hogy az Egyesült Államok a közel-keleti konfliktussal is le van kötve, ami stratégiai vereséget jelent Washingtonnak.

Hszi Csin-ping hét év után utazott ismét Phenjanba, ami diplomáciai gesztus: nem Kim Dzsongun ment Pekingbe, hanem a világ egyik szuperhatalmának vezetője kereste fel a világ legborzasztóbb diktatúráját. A szakértő szerint ennek oka, hogy Kína meg akarja akadályozni, hogy Észak-Korea teljesen az oroszok alá kerüljön, hiszen az oroszokkal az utóbbi időben szoros kapcsolatrendszer épült ki. Észak-Korea sikeresen egyensúlyoz a két nagyhatalom között, és mindkettőtől a maximumot hozza ki.

„Tehát az a diktatúra, ami már x alkalommal úgy tűnt, hogy a végstádiumban van, mert éhezik a nép, tönkrement, satöbbi. Nézzük meg, hogy Észak-Korea hogy felemelkedett ahhoz képest […] de megmarad ez a rendszer.” – Demkó Attila *

Demkó Attila felhívta a figyelmet arra a kellemetlen tanulságra, hogy Észak-Korea azért maradhatott fenn és válhatott érinthetetlenné, mert megcsinálta az atomfegyvert – szemben Líbiával vagy Irakkal, amelyeket lerohantak. Ez rendkívül rossz üzenet a világ többi diktatúrája számára. A szakértő szerint a dél-koreaiak egyre biztosabbra veszik, hogy Kim Dzsongun lánya lesz az utód, így akár 50 év múlva is fennállhat ez a rendszer. A találkozó ennek a sikernek a szimbolikus megjelenítése.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Szatohirki Kolostor” – a kontextus alapján valószínűleg a Szvjatohirszki kolostorról (Szvjatohirszk, Donecki terület) van szó, de az ASR által produkált alak pontosan nem azonosítható be.
  • „Stabának megfalt a felesége, apja, gyereke” – a név nem rekonstruálható egyértelműen. A kontextus (iráni vezető, akinek családtagjai meghaltak) alapján valószínűleg egy magas rangú iráni katonai vagy politikai szereplőről van szó, de a pontos név nem állapítható meg.
  • „Vens Tusy Gabbar” – Tulsi Gabbard volt DNI, a név torzult alakja.
  • „kajakallaszt” – Kaja Kallas észt miniszterelnökről van szó, a név erősen torzult.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]Üdvözöljük azokat, akik az elmúlt hetekben tették ezt meg.

[00:00:10]Ha tetszik a videó, akkor kérem, hogy lájkolják, mert ezzel segítik a munkánkat, hogy még több emberhez elérjen, illetve nyugodtan kommenteljenek a komment szekcióban, és kérdéseket is nyugodtan küldhetnek.

[00:00:17]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm Dem Attilát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetőjét.

[00:00:25]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:27]Köszönöm a meghívást.

[00:00:27]És akkor még egy mondat a reklámhoz.

[00:00:29]Demok Attila Facebook oldalát érdemes követni, mert ott is hosszabb elemzésekkel szoktál kijönni úgymond a nyilvánosság elé.

[00:00:35]És egy-egy kérdést sokkal részletesebben ki lehet ott elemezni, mint ami egy ilyen műsorba belefér.

[00:00:41]Úgyhogy azt érdemes megkeresni.

[00:00:44]És hát akkor hadd kezdjem itt az orosz-ukrán háborúnak a front szakaszának a az elemzésével vagy a helyzetével, merthogy ő most már hetek óta lehet látni.

[00:00:53]Talán én három hete biztosan találkozok olyan cikkekkel és elemzésekkel, amelyek arról szólnak, hogy Ukrajna átvette a fölényt bizonyos területeken ebben a háborúban.

[00:01:03]Szokták mondani itt a drónokat, szokták mondani azt, hogy sikeresen legyűrték az orosz élőerő túlerőt, és hogy most már kiegyenlítődik a frontszakaszokon úgymond ez a fajta elehát előnye az az oroszoknak.

[00:01:19]illetve most újabban azt láttam, hogy itt a területi szerzések esetén is Ukrajnának tulajdonítják az előnyt.

[00:01:26]Mi a realitás mindből?

[00:01:31]Ez bonyolult.

[00:01:31]Van részben van ebben igazság, de nem az, hogy valami döntőfordulat történt volna magán a fronton.

[00:01:38]Van egy fordulat a drónháborúban, hogy Ukrajna egyre inkább el tudja érni az orosz mélységet, tehát a két akár már 3000 kmig el tudnak jutni.

[00:01:50]Ez egy technológiai forradalom, ami zajlik.

[00:01:53]Starling kat elvesztették az oroszok.

[00:01:56]Ez egy jelentős hátránya az oroszoknak.

[00:02:00]Rosszveten, tehát az orosz rendszeren most dolgoznak egy hasonló rendszeren, mint a Starling, de még nincs kész.

[00:02:06]Tehát vannak olyan technológiai tényezők, amik most a drónháborúban az ukránok javára váltak az elmúlt fél évben.

[00:02:17]Tehát amióta nincs Starlinke az oroszoknak, ugye lopták a Starlinket, az egy nagy hátrány.

[00:02:21]Ö és és rengeteg rengeteg külső segítséget is kaptak mostanában az ukránok, főleg a Hornet nevű drónok, amelyek az Egyesült Államokba érkeznek, AI-al vannak felszerelve, tehát az AI is, az amerikai AI forradalom is megjelent a fronton, és ez az oroszoknak nincs meg, ami ami sok mindent jelent akár a célpontok kiválasztásánál, autonómiájánál egy drónnak, akár a támadási útvonalak kiválasztásánál, tehát egész egyszerűen nagyon sok minden gépesített, szoftveresített az ukránoknál, amit az oroszok még nem tudtak elérni.

[00:02:56]Tehát ez a drónháború, ami nem azt jelenti, hogy volumenbe ne tudnának az oroszok többet.

[00:03:02]Tehát volumenbe többet tudnak, de most az oroszoknál is megvan az a érzés, hogy a háború fáj.

[00:03:07]Tehát amikor Szent Pétervár mellett fölrobban egy lőszerraktár, és a lakosság azt hallgatja, hogy hogyan robban fel sok 100 tonna lőszer, és ez egy elég hangos dolog.

[00:03:18]tüziáték, de órákon át meg ráadásul veszélyes is.

[00:03:21]Tehát ha egy lőszer felrobban, az az bizony veszélyes is tud lenni a környékre, vagy egy lőszerraktár.

[00:03:27]És ugyanígy Moszkvát is elérik, de nagyon mélyen az urálig elérik az ukrán drónok.

[00:03:33]Mondom ezeknek ez az amerikai segítség nélkül azért ez így nem menne.

[00:03:38]Van konkrét segítség, vannak főleg a a Hornet drónjaik.

[00:03:41]Tehát van egy van egy van ebbe itt van egy jelentős váltás, hogy fáj az orosz lakosságnak már a háború.

[00:03:50]Ez korábban nem volt.

[00:03:52]Meg az a kérdés, hogy ez hozzávezet-e ahhoz, hogy az oroszok abbahagyják ezt.

[00:03:55]De ez nem olyan értelemben nem fordulat, hogy a drónok sose foglalnak vissza területet.

[00:04:01]Nehezítik az oroszok előreyomulását, ami eddig lassabb volt jóval az előző év ugyanezen időszakánál.

[00:04:09]Ugyanakkor az ez egy ez egy számháború, hogy foglaltak-e vissza a ukránok területet.

[00:04:13]Én hajlok arra, hogy jelentős területet nettóban nem foglalnak vissza.

[00:04:19]Mindig van ukrán területfoglalás, akár 100-200 n km is, csak ennél gyakorlatilag minden hónapban többet foglalnak vissza az oroszok.

[00:04:26]Kivéve az ukrán hivatalos jelentéseket nézzük, amit persze átvesz a nyugati média, csak ez pont úgy nem igaz az ukrán hivatalos jelentés, mint az orosz hivatalos jelentés.

[00:04:36]Tehát aki ebből indul ki, hogy az ukránok hivatalosan mit mondanak, hogy az oroszok hivatalosan mit mondanak, az félrevezeti magát.

[00:04:42]És még hozzátenném a britvédelmi minisztériumot, vagy az ilyesmét, ezek ezek ez nem igaz.

[00:04:48]Tehát ez így ebben a formában nem igaz, amit mondanak, mert ők is a propagandaháború részei.

[00:04:52]És aki azt képzeli, hogy ezek a források, amiket széles körben idéznek Magyarországon is, ezek a források nem nem a PR háború részei, az szerintem naiv.

[00:05:04]Tehát amit lát látunk el, tehát tehát egyik oldalon se álló forrásokból, az az, hogy nagyon lelassult az orosz előtel és májusban 20 n km körüli volt, ami nettó orosz előttel.

[00:05:16]És persze lehet koncentrálni arra, hogy az ukánok előre mennek valahol 100 n km-t vagy 200-at ráadásul.

[00:05:24]Ezeknek a nagy része egyébként a szürke zónában van, tehát lehet így is értelmezni, elfoglalták az oroszok vagy nem.

[00:05:30]Tehát van amikor úgy értelmezik a terület visszavételt, hogy korábban mondjuk a deepstate le se ho oroszok elfoglalták, de már visszavenni azt vissza, vagy a az ukránok már visszavették mit?

[00:05:39]Amit el se foglaltak az oroszok.

[00:05:40]Tehát itt nagyon sok manipuláció van és én értem, ha valaki drukkol, csak a drukkolás nem elemzés.

[00:05:49]Ez nem elemzés.

[00:05:51]Ráadásul a frontvonalat azért szektoronként kell elemezni.

[00:05:56]Melyik szektorban van orosz előrenyomulás?

[00:05:58]mely szektorba vág tudnak visszavágni az ukránok.

[00:06:02]És a legfontosabb szektorpolitikai szempontból az oroszoknak az a Donbas maradéka, ami ukrán kézben van.

[00:06:10]Ugye ez a slaviansk, kramator, kramatosk, Konstantinivka és még néhány kisebb város agglomeráció.

[00:06:20]Az egy összesen egy fél milliós agglomeráció.

[00:06:21]Ez szinte város várost követ.

[00:06:23]Tehát ez egy kicsi rúrvidék, mondjuk így, egy ipari vidék.

[00:06:26]Vasbeton lakótelepekkel, dombokkal, hegyekkel.

[00:06:32]Ez egy dombos része a dombasznak.

[00:06:36]Tehát nem egy egyszerű terep.

[00:06:36]Bár egyébként a mai világban a város az sokszor könnyebb, mint a nyílterep, meg az erdő, meg a domb.

[00:06:42]Ugye itt van a gyönyörű Szatohirki Kolostor meg templomkomplexum.

[00:06:50]Nagyon szép része az északi részén ez a Donbasnak.

[00:06:53]Ez az ott egy erdős vidék van délen.

[00:06:55]Meg ez az ipari ipari zóna.

[00:06:55]Majd azt ki is fogom rakni.

[00:06:58]Itt számos filmet csináltam, amikor ezt a térséget bejártam.

[00:07:02]Ezeket majd ki fogom tenni a Facebookomra, hogy lássák az emberek, hogy milyen ez.

[00:07:05]Tehát itt mennek előre az oroszok.

[00:07:09]Tehát amikor arról beszélünk, hogy hogy Nyepró Petrovsk és Zaporizsia megye találkozásánál akár k 250 n km-t visszavettek az ukránok, akkor az egy eleve egy szürke zónás.

[00:07:25]Nagyon kérdéses, hogy mennyire volt az oroszok kezébe az a terület.

[00:07:30]De arról nem beszélnek azok, akik drukkolnak, hogy elesett Siversk, fölzárkóztak az oroszok Szavira és Kamatoroszra, és Konstantinka 30%-a legoptimistább az ukrán.

[00:07:40]Ugye néztük a térképet, a deep state térképét, ami előtt leültünk.

[00:07:45]Hát a deepsté térképe szerint is gyakorlatilag bekerítésben vannak Konstantinévka ukrán védői.

[00:07:49]Most ez itt nem sok ezzer, van egy legendárium, hogy itt ezeket a városokat sok ezer ukrán védi.

[00:07:55]Ez Magyarországon is van.

[00:07:56]Ugye még mindig keresem vitatkoztam emberekkel, hogy Pokrovszban hány embert fogtak el.

[00:08:01]Nem volt 10000 ember Pokrovszban, meg mirnokrátba se.

[00:08:05]Pár százan védték ukránok.

[00:08:05]Tehát a régi dolgokat el kell felejteni, hogy mennyi ember van a fronton.

[00:08:10]Sokkal kevesebb ember van a fronton.

[00:08:12]Ugye drónok, gyakorlatilag drónok szolgálják ki még a logisztikai egy jelentős részét is.

[00:08:18]Tehát a drón odarepül, nem tudom, megvan-e valakinek a az éhezők viadala, amikor Katnisz kéri a vagy Katnisznak hozzák a gyógyszert.

[00:08:26]Ez egy régi film, már a fiatalok talán nem emlékeznek rá, egy kiváló film, Hunger Games.

[00:08:30]És ez van, hogy odahozza a drón az álláshoz, az ukrán álláshoz, mondjuk a lőszert, kötszert, élelmiszert.

[00:08:42]Ez van.

[00:08:42]Az akkor oda már nem kell ember, mert korábban a logisztikát és a egy pickuphoz kellett egy sofőr minimum.

[00:08:47]Nem kell, de még a sebesülteket is sokszor egy gép viszi ki szárazföldi dologra.

[00:08:54]Rápakolják a sebesültet és kiviszi, ami nem azt jelenti, hogy hogy nincsenek benne ukránok, de ez 100-as nagyságrendű, akit esetleg bekeríthettek.

[00:09:03]Nem több.

[00:09:03]Tehát az össz az meg az ilyen orosz legendárium.

[00:09:06]Tehát van az ukrán legendárium, ami az, hogy itt hatalmas területvisszavételek vannak ott, meg az, hogy mennyi embert kerítettünk be, ezt nem kell elhinni.

[00:09:14]Tehát nincsenek sok ezren a bekerítésben, Konstantinába se, ahogy Pokrozban meg Mirnográdban se voltak, mert mutassa meg nekem valaki a foglyokat.

[00:09:23]Nincsenek meg a halottakat se.

[00:09:25]Nincs annyi.

[00:09:25]De nem, nem is ez itt a lényeg.

[00:09:27]Az a lényeg, hogy a stratégailag fontos térségben az oroszok mennek előre.

[00:09:31]Ha Konstantinka elesik, akkor gyakorlatilag a négy nagyvárosából ennek a térségnek eggyel esik.

[00:09:37]Lehet, hogy 26-ban nem veszik be Szlavianskot és Kramatorskot, de azért felzárkóztak rá az oroszok.

[00:09:43]És ezt nem belevenni az elemzésbe, hogy a legfontosabb területen az oroszok mennek előre, az szerintem megtéveszti az embereket.

[00:09:51]Tehát persze az ukránok nagyon drónhagyjáratban nagyon nagy eredményeket érnek el, csak ez nem védi meg a területet.

[00:09:57]Ez az oroszok helyzetét nehezíti, és politikailag nagyon kellemetlen Putyinnak az, hogy Szentpétervárt támadják, miközben a szentpétervári gazdasági fórum van, úgyhogy nincs elég vizemanyag a Kríben.

[00:10:07]A krími nyári szezont el lehet felejteni.

[00:10:09]Ezt az ukránok tökretették.

[00:10:11]Tehát és ugye az oroszoknak ez volt az egyik nyári nyári idülőhelye, vagy ez a leg legfontosabb a fekete tengen.

[00:10:19]Ezt el lehet felejteni, mert nincs üzemanyag.

[00:10:22]Most a csongári hidat bombázták le, ugye most Armans felé kell, meg a egyéb kisebb utakra kell átvinni a logisztika egy részét.

[00:10:30]Tehát nagyon sok problémát okoznak az ukránok az oroszoknak, csak ez nem elég ahhoz, hogy megálljon az orosz előnyomás.

[00:10:35]Arra elég, hogy lelassuljon, és a legfontosabb területeken még talán ez se.

[00:10:38]Tehát most már június hónapban, az elmúlt 10 napban gyorsulást látunk.

[00:10:44]Tehát ezek nem ezek nem permanens állandó dolgok.

[00:10:46]Nem arról van szó, hogy azért, mert lassult fél éven át az orosz.

[00:10:51]Ez azt jelenti, hogy a következő fél évben is lassulni fog.

[00:10:55]Másik, amit amit amit én is belátok, én is azt gondoltam, hogy Pokros után gyorsulni fog az orosz elomás, mert egy nagy csatát megnyertek, Pokrosz egy logisztikai hub tud lenni, meg nyirnokrá, de ugye ez egy nagy agglomeráció, el lehet rejteni a készleteket, de nem gyorsult fel.

[00:11:09]Tehát ott még Rodinskiben még mindig harcok vannak.

[00:11:13]Amikor egy éve beszéltünk arról, én is írtam, hogy elfoglalták az oroszokrészkét, mert akkor elfoglalták, de az ukránok visszaszivárognak még most is.

[00:11:21]Tehát tehát nagyon bonyolult ez a képlet.

[00:11:23]És azok, akik én is összegyűjtöttem, kirakom a Facebookra egy legalább 10 címet, de 50-et láttam a a a nyugati médiában, hogy Turn the Tide, most már az ukránok a hadszintér.

[00:11:38]Kérem, amikor szó szerint még a címek is ugyanazok, a BBC-től a CNNig, tehát egészen elképesztő, tehát sorba ugyan gyakorlatilag ugyanazok a címek jönnek.

[00:11:47]Hát mi ez?

[00:11:47]És ezek valójában vizsgálják a frontvonalat, ami történik.

[00:11:53]Tehát tehát ez és ez a nyugati fővonalbeni médiának nem egy jó dolog, hogy gyakorlatilag a bedob valaki egy ilyen tételt és végigfut az egészen a dalcsevellétől mindenhol és nem néznek bele.

[00:12:04]Tehát nagyon nagy lesz a a meglepetés, ha elesik elesik az egyik legfontosabb város a Dombasnak.

[00:12:11]Ez a nyáron megtörtéját.

[00:12:12]Nem tudom, mert jóval lassabb az előlomulás, de hogy nagyon nagyon rosszul állnak az ukránok most Konstantinka, az biztos.

[00:12:21]A lassabb előrenyomolásnak mi lehet az oka?

[00:12:23]Ez egy szándékos visszafogása az orosz hadseregnek, és merthogy most mondjuk, ha a légiháborúra teszik a hangsúlyt, vagy más okai vannak.

[00:12:28]És ugye itt a légiháborúnál maradva még egy picit, amit most az elmúlt hetekben, sőt talán már két hónapban is hallunk az orosz-ukrán háború, azok az általában ezek a támadások, dróntámadások, rakétatámadások, de ugye számtalan elemző elmondta szerintem itt is, hogy nem lehet háborút nyerni a levegőből.

[00:12:49]Mit gondolsz erről?

[00:12:49]Akkor merre tart ez a háború?

[00:12:52]Egyrészt az ukránoknak nehezebb még így is, mert az oroszok elérik Ukrajna egész területét, ők meg nem ér Oroszország egész területét.

[00:13:02]Tehát azt mondani, hogy a légitámadások nagyobb hatással vannak az oroszokra, mint az ukránokra, szerintem túlzás.

[00:13:07]És az más kérdés, hugye az ukránok rengeteg mindent kapnak nyugatról, és a nyugati országokat nyilván Romániában becsapódott egy drón, meg ugye vannak légtérsés hértések a Baltikumba, bár azok valz ukrán drónok.

[00:13:21]Azt nem tudja az orosz elérni, de Ukrajna egész területét elérik.

[00:13:23]Tehát ez is egy olyan, most az atokai hidat is támadják, az egy fontos logisztikai csomópont.

[00:13:31]Kérdés, hogy a gyeperhíakat meg miért nem támadták meg?

[00:13:32]Persze, hogy nem lehet megnyerni.

[00:13:34]Az oroszokat lassítja ez.

[00:13:34]És az oroszoknak nagyon komoly katonai és PR gondot okoz ez a ez az ukrán sikeres ukrán légi hadjárat.

[00:13:43]De ez nem fogja, ha csak politikai lag nem lesz az annyira drága Putyinnak, ez önmagában nem állítja meg a háborút.

[00:13:50]Mindig azt kell nézni, hogy ki ajánlja föl a fegyverszünetet akár a légiháborúban, akár magán a fronton.

[00:14:00]Az ajánlja föl a fegyverszünetet, aki rosszabbul áll.

[00:14:04]Kiánja a fegyverszünetet?

[00:14:04]Ki akar találkozni a másikkal?

[00:14:06]Putyin vagy Zelenski?

[00:14:09]Zelenski ajánlotta fel, találkozott Abramovical is.

[00:14:11]Ő keresi, hogy fagyasszuk már be a légi hadjáratot is, meg a szárazföld is.

[00:14:16]Ha Ukrajna megfordította volna ezt a háborút, akkor miért keresné?

[00:14:20]Tehát az alapvető logikai kérdéseket nem teszi fel sokszor a média, meg szerintem sok elemző se.

[00:14:26]Akkor miért Ukrajna akar megállni, ha már ott tartanak, hogy megfordították a háborút?

[00:14:30]Tehát de hát nyilván nyilván tudjuk, aki drukkol, az nem gondolkodik, vagy sokszor nem gondolkodik.

[00:14:37]Ezt az orosz oldalon is látni.

[00:14:40]Tehát Magyarországon is van olyan, aki egyszerűen nem lát ki a a fejéből, és azt gondolja, hogy az oroszok oroszok csak a hatalmas nyári offenzívára készül készülnek, és és akkor holnap majd beveszik Slavianskot meg Kramatorskot.

[00:14:53]Erről is nincs szó, mert ezzel a ezzel a képességekkel, amikkel a drónok ma rendelkeznek, hát ez se érik a frontvonalat.

[00:15:00]sokszor se az oroszok, se az ukránok.

[00:15:01]Ugye még valami érdemes megnézni most különösen azoknak, akik akik Ukrajnának drukkolnak, nézzék meg az Orix oldalt, ami nem egy orosz párti oldal, hogy hogyan módosult a veszteségeknek az aránya.

[00:15:13]A háború elején, sőt az első, kivéve a 23-as ukrán elő offenzívát, sokkal több volt az orosz eszközveszteség.

[00:15:22]Elmúlt hónapokat nézzük, ugye ukrán ellentámadások vannak.

[00:15:24]Az ukrán veszteségek elérték, sőt sokszor duplája vannak olyan hónapok, mint az orosz veszteség eszközben, harckocsiban, gyalogsági harcjárműben egyebek, tehát a támadó eszközökben, mert az ukránok tényleg támadnak a frontszámos szakaszán, de óriási veszteségeket szenvednek el ezzel.

[00:15:42]Az oroszoknak majdnem négyszeres volt az eszközvesztesége.

[00:15:47]Az Orix szerint mondom szintén, az Orox az nem teljesen független, vagy nem teljesen, de Ukrajna felé húz.

[00:15:54]Meg az ukránoknak nyilván a drónok többet használták a drónokat, azok fel is veszik ugye a találatokat, még az oroszok többet használnak, olyan eszközöket, amiknek nincs kamera, amiken nincs kamera.

[00:16:04]Tehát ez is egy torzítás.

[00:16:06]Van egy olyan torzítás, amit az emberek nem értenek meg.

[00:16:08]Ukrajnában az ukrán találatoknak nagyobb százalék-át látjuk, mint az orosz találatok még most is, mert egy légibombán, egy másfél tonnás légibombán nincs kamera, de ha egy 1500 kg-s robbanóaggal megtöltött bomba becsapódik valahova, ott még ember se lesz.

[00:16:24]Tehát gyakorlatilag ott a nem marad ember, tehát nem nem marad testrész, amit meg lehet találni.

[00:16:29]És ezeket ezeket hol hol látjuk sehol?

[00:16:34]Na mindegy.

[00:16:34]A lényeg az, hogy eleinte majdnem négyszeres volt.

[00:16:38]Voltak olyan időszakok, még a négyszeres volt az orosz eszközveszteség.

[00:16:42]Az utóbbi időszakban az ukrán eszközvetesség az akkora, de van amikor nagyobb, mint az orosz.

[00:16:45]Most ha megnézzük az orik számait, talán valami 24000 a kerekít 12000 elvesztett eszközzel szemben.

[00:16:52]Ez kétszeres.

[00:16:52]Tehát ami azt jelenti, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan az ukránok már nem többszörösen lőtték ki az oroszokat.

[00:17:03]Most ez nyilván matematikailag meg kéne nézni, hogy hogyan alakult ez, de látható a trend.

[00:17:07]Tehát ezeket nem figyelembe venni szerintem szakmailag nem vállalható.

[00:17:14]Nos, egy kicsit hátrébb lépve és megnézve a diplomáciai szituációt, helyzetet, ezzel kapcsolatban mennék tovább.

[00:17:19]Ugye Európa vezetői Kirstarmer Emmanuel Macron és Friedrich Mercött pontban álló feltételrendszert vázolt fel a háború lezárására.

[00:17:26]Most az a úgy látszik, hogy az az új kommunikáció, hogy itt Európa valamilyen módon belépne a béke teremtésnek a folyamatába.

[00:17:33]És ennek az egyik ilyen lépése volt az is, hogy ilyen feltételrendszert szabtak.

[00:17:42]Ugye biztonsági garanciákat, több nemzetiségű ellenőrző erőt és az orosz vagyon zárulásának fenntartását tartalmazza egyébként egészen a jóvátételig ez a feltételrendszer többek között.

[00:17:52]Szergei Lavrov pedig elutasította és azt mondta, hogy a konfliktus arcttéren fog eldőlni.

[00:17:57]Ugye úgy is írták, hogy európai békek kezdeményezést, de hát itt a feltételekből is látható az, hogy azért elég egyoldalóra sikeredett ez a békek kezdeményezés.

[00:18:10]Ugye nem csak Lavrov, hanem Putyin is elmondta, hogy ők harcolni fognak.

[00:18:12]És mondom, vagy nagyon nem látják a saját erejüket, vagy látnak valamit, amit mi nem igaz, hogy 22-ben nem látták.

[00:18:22]Mert ugye belementek úgy a háborúba, hogy nem volt elég a rossz erő, ami Ukrajnára támad.

[00:18:27]De azért szerintem most nem erről van szó.

[00:18:29]Egyszerűen arról van szó, hogy látják már azt, most nem holnap, nem a nyár végéig, de mondjuk egy éven belül beveszik a Dombaszt, és ők még egy évig elketynek.

[00:18:37]Legfeljebb a légi hadjáratot leállítják, ugye egy kölcsönös lég légi tűzszünet az lehet, vagy ha nem, akkor de a telet nem tudom, hogy hogy éli túl Ukrajna, mert már nagyon necces volt ez is.

[00:18:47]Persze ez is igaz, tehát ezt is rakjuk be.

[00:18:49]ö aenletbe, hogy Ukrajna az gyakorlatilag mindig jobban teljesített a túlélésben, mint bárki várta.

[00:18:59]Tehát lehet, hogy ezt is túlél Ukrajna, nem tudom, de nagyon-nagyon nehéz a helyzet.

[00:19:04]Nagyon-nagyon nehéz a helyzet, mert az az infrastruktúra, ami megsemmisült a a múlt élen, egy részét már nem lehet helyreállítani, egy jelentős részét.

[00:19:11]egyébként hihetetlen, hihetetlen innovatívak az ukránok, meg nyilván rengeteg segítséget kapnak, csak az a litván erőmű, amit leszereltek egyszer és abból újra alkatrészekből újra helyrehozták az ukrán erőműveket, azt már nem tudják újra, mert helyrehozni, mert az a litván erőművár nincsen.

[00:19:28]Tehát a Baltikumból nagyon sok helyről alkatrészeket átadták, már azok is elpusztultak.

[00:19:32]Tehát azért ezt figyelembe és ugye ezek szovjet típusú erőművek, amiknek nincs már alkatrésznyugat, nem tudjuk legyártani.

[00:19:41]Ezt félretéve én azt látom, hogy az oroszok egyértelműen katonai döntés, tehát az oroszok az akadályai a békének.

[00:19:46]Ezt mondjuk ki, ugyanis meg lehetne állni ezen a frontvonalon azzal, hogy nem vették be a Dombaszt, de ők be akarják venni a Dombaszt.

[00:19:53]Tehát határozottan mondom, hogy az oroszok már nagyon régen az oroszok a az akadályai annak, hogy megegyezés legyen, mert és ők arra hivatkoznak, Putyin is, meg Lavrov is, hogy a Ankoricban megállapodtak az amerikaiakkal, hogy ugye a Dombaszt megkapják, Zaporizse meg Herson megyében, meg a jelenlegi frontvonal, és akkor előbb-utóbb a többi helyről meg kivonulnak, hogy ezekből az úgynevezett pufferzónákból, Harkívzumi megyében.

[00:20:22]Hát tehát mindig mind kell nézni, hogy ki hogy viselkedik.

[00:20:24]Tehát nem a kérelmező, nem Oroszország.

[00:20:26]Kérelmező Ukrajna és Európa.

[00:20:29]És akkor az, hogy mondjuk a vagyonok lefoglalása, hát lehet róla beszélni, az oroszok egy részéről lemondanának mindenről meg úgy mintogyha ők vesztettek volna.

[00:20:37]Mondjuk létrehozzuk azt a PR képet, hogy az Oroszország elveszítette ezt a háborút.

[00:20:43]Stratégailag nem nyerte meg, de nem is feszí szenvedette stratégiai verességet.

[00:20:47]Ez egy taktikai győzelem, ezt már három éve leírtam.

[00:20:49]Ez lesz eht ez 90%-ot van mondom, milyen 100% nincsen.

[00:20:53]Mindenki, aki egy picit is foglalkozik el, az tudja, hogy nem fogják az ukránok kiverni nagy területekről.

[00:21:02]50 n km, egy falu, két falu, de nagy városokból, nagy területekről nem fogják az oroszokat kiverni.

[00:21:08]Kupjansk is már nem áll olyan jól.

[00:21:11]Ott volt ott egy jelentős győzelmet aradtak az ukránok ugye tavaly év végén, amikor nagyon megalázták az oroszokat, hogy bejelentették az oroszok, hogy elfoglalták jó piacot.

[00:21:18]Aztán volt egy ukrán ellentámadás, és azért az oroszok nagyon kellemetlen helyzetbe kerültek.

[00:21:24]Most Kupjanszki is kezd kezd elmenni.

[00:21:27]Erről még nem beszéltem, erről se beszél BBC meg a meg a economist.

[00:21:29]Mindig az angol szászok kezdik el ezt egyébként.

[00:21:33]Micsoda véletlen?

[00:21:33]És akkor átveszi a többi is, mert mint a horda szaladnak egy irányba, és nem gondolkozik a dicsőséges és szeretve tisztelt nyugati sajtó.

[00:21:45]Egészen, egészen érdekes a helyzet.

[00:21:48]Mondom, ebből ha kivéve tudnak valamit, mondjuk nagyon meglepődnék, az oroszok tényleg elvesztenék mondjuk mondjuk Huliapolét, vagy vagy valami komolyabb települést, amit elfoglaltak.

[00:22:00]Tehát azt azt látni, hogy a diplomáciának az esélyei most éppen nem állnak túl jól, és az oroszok a a hadszintér döntöttek újra.

[00:22:10]Visszafog, bocsánat, bocsánat, csak nem választoltam az európai kezdeményezésre.

[00:22:13]Tehát az európaiak ugye kimaradtak nagyrészt a békefolyamatból, és most próbálnak visszamászni, és próbálják ugye kitalálni, hogy ki legyen a főtárgyaló európai részről.

[00:22:21]És akkor itt jönnek elő Európa inherens gyengeségei.

[00:22:26]Én ezt nem kritikaként mondom, egyszerűen ez tény, hogy amikor a amikor a britek, németek, skandinávok, franciák, olaszok, spanyolok, a nagyok mást akarnak, nem ugyanazt akarják, nem ugyanúgy látják, hogy a skandinávok meg a britek az tartson ki az utolsó ukránik, így így állnak hozzá.

[00:22:46]Nem hiszem, hogy különösebben aggódnának az ukrán emberekért.

[00:22:53]A németek nyilván egy kicsit más.

[00:22:55]Olaszok meg izék, hagyjuk már ezt abba, így állnak hozzá.

[00:22:57]Akkor ki legyen a főtárgyaló?

[00:23:00]Mi legyen a tárgyalási lap?

[00:23:02]Mit akarunk elérni?

[00:23:02]Mit akarunk elérni?

[00:23:05]És ezek az ajánlatok, amik Európából jönnek, azok azok mondom egy orosz ver, tehát egy orosz vereség esetén mondhatnánk ilyeneket, hogy akkor majd jóvátétel.

[00:23:12]Jóvátételt nem fog Oroszország fizetni.

[00:23:14]esetleg megállapodhattnak abban, hogy valami segítséget kap Ukrajna.

[00:23:20]Tehát ez a probléma Európából, hogy nincs egy közös, nem is tud egy közös álláspont lenni, mert nem nem ugyanabba az irányba húznak az érdek.

[00:23:26]Meg a meg a dicsőség, ki legyen a tárgyaló?

[00:23:31]Slöder.

[00:23:31]Hát nyilván Schröder nem, mert kellne egyébként, ha elvállalja, ki az, akinek elég nagy súlya van, és akiben az oroszok is megbíznak, mert egy olyan tárgyaló nem lehet, aki aki folyamatosan az orosz verességről beszél, el tudom képzelni, kajakallaszt, amit amit tárgyal, mondjuk Putyinnal.

[00:23:48]Hát nyilván nem állnának szóba vele.

[00:23:50]Tehát ez a problémája az európai megközelítésnek az jól legalább, hogy idáig eljutottak, hogy tárgyalni kell az oroszokkal.

[00:23:56]De én olyat is ludtam, most voltam Litvániában, nagyon magas rangó európai diplomata, le fogjuk győzni az oroszokat és magánbeszélgetésbe megfolytjuk Szent Pétervárt, legyőzzük az oroszok, és kérdezem, hogy akkor ezt az oroszok erre mit fognak lépni?

[00:24:10]Semmit, majd hagyják magukat.

[00:24:11]Tehát olyan zűrzavar van a fejek ami ami félelmetes.

[00:24:17]És az még rosszabb, ha magánbeszélgetésben nemzik el, mert mert akkor az azt jelenti, hogy egy fogadásom magánbeszélgetésben, tehát halál komolyan gondolja.

[00:24:23]Tehát én ijesztőnek tart.

[00:24:25]Ez egy skandináv diplomata volt.

[00:24:27]Tehát ott azok a történelmi gyűlöletek, amik egyébként érthetőek a Baltikumban meg meg ugye svédek se bocsájtották meg soha, hogy Finnországot elvesztették.

[00:24:38]Ugye holtavai csata egyebek, tehát a svédekre komoly vereséget mértek az oroszok.

[00:24:41]Ugye Szent Pétervár is egy svéd erőd volt korábban egyébként.

[00:24:46]Finnek, vagy legalábbis valami finnugor nép lakott ott, amit az oroszok elpusztítottak.

[00:24:51]Tehát eg brutál hódítás volt egyébként azon a területen, ugye rossz részről, de ezt nem felejtették el, de ilyen szemüvegen át nézik mondjuk a skandinávok.

[00:25:00]Szerintem a britek mellett a skandinávok a leg leginkább az oroszokat minden áron legyőzni akarok.

[00:25:07]És mondom a minden ára az az Ukrajnával, az ukrán nem látom az igazi törődést az ukrán nép szenvedésével kapcsolatban.

[00:25:13]Uriembernek majdnem megmondtam, hogy tudja, hogy mi van Ukrajnában, tudja, hogy mi vár arra az országra.

[00:25:18]legyőzzük az oroszokat.

[00:25:20]Kinek a Na mindegy.

[00:25:20]Tehát már ellenszenves volt az, hogy mennyire nem érdekli az ukránoknak a az ukrán népszenvedése.

[00:25:29]Nos, nyilván, hogy itt az európai kezdeményezés azért is történik meg ebben az időpontban, merthogy Donald Trump úgy tűnik, hogy hosszú távon van lekötve a közelkeleti konfliktussal.

[00:25:41]Ugye most már a 100 napot meghaladta annak a konfliktusnak az ideje is, hol ott az első bejelentéseknél úgy tűnt, hogy néhány nap, aztán pedig néhány hét alatt le lehet zavarni az egészet.

[00:25:49]Most ugye itt az elmúlt napokban történt egy újabb fegyveres konfliktus.

[00:25:53]Ugye április eleje óta tartott egy fegyverszünet, amit Amerika kötött Iránnal.

[00:25:58]És az végig vitatárgya volt, hogy Libanon beletartozik, nem tartozik, a hezbollakot bele kell venni, vagy nem kell belenni.

[00:26:05]Izrael csapásokat mért Beutra az elmúlt napokban, és erre válaszul.

[00:26:10]Irán pedig rakétákat küldött Izraelbe, aki pedig erre is válaszolt.

[00:26:16]És itt a hát a félig bulvár hírek szerint ugye Donald Trump ez nagyon mérges a jelenlegi helyzetre.

[00:26:24]Ezt most nagyon finoman fogalmaztam meg és és nő a feszültség Izrael és Amerika között is.

[00:26:30]Hogyan értékeled ezt a háborút?

[00:26:33]Mi lesz ennek a vége?

[00:26:33]Donald Trump azt fogja mondani, hogy elege van belőle és hátralép.

[00:26:37]Megteheti ezt egyáltalán Amerikának az elnöke, ha nem tud erőt venni Iránon?

[00:26:41]Vagy milyen kompromisszumra számítasz itt?

[00:26:45]Lehet kompromisszum.

[00:26:45]Tehát az, hogy egy újraindultak ugye Izrael és Irán közt a támadások, most leálltak, lehet, hogy holnap újraindulnak.

[00:26:54]Rakétastop van.

[00:26:54]Igen, rakétastop van, de ugye Izrael továbbra is támadja Dibanont, méghozzá keményen.

[00:27:00]És most már keresztény körzeteket is.

[00:27:03]Ugye korábban Izrael ezt nem tette meg.

[00:27:06]Nyilván nem akarom Izraelt kritizálni, mert voltam észak Izraelben, és láttam a betonfalakat, ami védi az embereket.

[00:27:12]Amikor az úton megy az ember, van egy betonfal, ugye a Hezbollak belőttek még a Robi, a Caster Robi vitte el oda, és ott a betonfal és akkor kis vannak kis rések, ahol lehetne átni, és akkor ott lebeg a nem a nem libanoni zászló, hanem a Hezbollak zászló a túloldalon.

[00:27:24]Ugye Hezbollak elrabolta délbont.

[00:27:29]Tehát ez is egy nagyon komplex dolog, hogy ott mi történik.

[00:27:31]Tehát nyilván az ízek nem véletlenül próbálnak ott egy pufferzónát kialakítani, de Irán ezt nem hagyja, nem is hagyhatja, mert akkor a Hezbullakot végképp elengedni.

[00:27:40]Ott is van egy kompromisszum keresés, hogy esetleg pakisztáni békefenntartók menjenek be.

[00:27:46]Ög van bent egymisszió, halnak is időnk mint az EN katonák, de egy valami robusztusabb missziót, ami a Hbolakot Hbolha és az izraeliek közella, lehet ott is megoldás, meg lehet Iren tekintetében is megoldás, de ez a megoldás nem az lesz, amit Donald Trump meg Benjamin nagyon remélt a háború kezdet, akkor ezt a háborút elszabták katonailag gyönyörű, szép műveletek, csak Irán nem Irak, Irán nem Venezuela.

[00:28:17]iránt egy olyan vezetést viszi 47 éve, ami kész meghalni és kész akár a népe jelentős részének az életét is feláldozni.

[00:28:25]Tehát Venezuelában nem volt kész Delsi Rodriguez meghalni, hanem hanem beállt az amerikaiak sorába.

[00:28:31]Tehát hogy nyilván Venezuela most azt csinálja, hogy többé-kevésbé, mint az amerikaiak mondanak neki.

[00:28:36]Szerintem a kubaiak se fognak az utolsó csepvérjükig küzdeni, de az irániak igen.

[00:28:44]A az iráni rendszer az, hogy a nép kétharmada vagy 70%-a mit gondol, az nem az nem téma, mert halomra lövik őket, ha kell.

[00:28:51]Az idei rendszer azért tud stabil lenni, itt az észak-koreai, megbeszéltünk észak-koral is, mert ha kell, halomra lövik a saját népüket.

[00:28:57]És ezt nem belerakni az egyenletbe, az az szerintem óriási hiba volt, mert azt gondolták, hogy majd megbukik az iráni rendszer.

[00:29:04]Tehát egyre világosabb, hogy ebbe e így vette rá Netanyahu Trumpot, hogy menjenek be.

[00:29:09]Hát ez könnyű lesz, venezuelai modell, megbukik a rendszer, odarakunk valakit és akkor lesz egy baráti irán.

[00:29:14]Nyilván az izraelek lehet, hogy nem hittek ebbe, de az amerikaiaknak ezt eladták, vagy Donald Trumpnak eladták.

[00:29:19]Ugye voltak ellenzői a műveletnek az Egyesült Államokból.

[00:29:23]Vens Tusy Gabbar Tusy Gabbar már nincs lemondott.

[00:29:28]Ő volt a DNI.

[00:29:28]Vens az tár főtárgyaló lett, de azért, mert ő volt az, aki megmondta, hogy ebből baj lesz.

[00:29:35]Milyen jó opciója van Donald Trumpnak?

[00:29:35]A jó opció az lenne, ha Irán föltenni a kezét.

[00:29:39]Az iránok nem teszik föl a kezüket.

[00:29:41]Tehát lesz egy deal valószínűleg előbb-utóbb, ami nem egy végleges megegyezés lesz, mert az irányok nem fogják odaadni a dúsított uránt, majd tárgyalunk róla, és akkor telnek a hónapok, megállapodnak most valamiben, hogy az amerikaiak próbálják majd eladni, hogy ez győzelem, ez jobb, mint az Obama féle megegyezés.

[00:29:57]ugye 2015-ben 18-ban kiléptek, de a vége valószínűleg valami hasonló lesz, mint az Omféle megegyezés, hogy ugye megmarad vagy felfüggesztik az uránítást.

[00:30:10]Az már nagy eredmény lenne, ha kivinnék a dúsított uránt, tehát ezt a 400 kg 60%-ra dúsított túránt, de pénzt majd oda kell adni az irániaknak.

[00:30:16]A rendszer pedig egy el fogja tudni adni a világnak mindenképpen, de még a saját népe egy részének is, hogy voltaképpen győzött az iráni rendszer.

[00:30:25]az iráni rendszer, amit egyébként megaláztak, nagyon megvertek.

[00:30:30]2025-ban is a 12 napos háború, az ebből az értelemben egy egy jelentős vereség volt.

[00:30:35]Az izraelek leválták a nukleáris tudósaikat, a fél forradalmi gárda vezetését.

[00:30:40]Tehát óriási siker volt katonailag is, meg sok szempontból politikailag is.

[00:30:44]A 25-ös ugye betemették a dúsított Turánt.

[00:30:48]Valószínűleg ugye nyilván h a sajtó megír az vagy igaz vagy nem, de máshonnan is hallom, hogy betemették.

[00:30:54]Tehát egy siker volt, ez nem lesz egy olyan siker.

[00:30:55]Az a kérdés, hogy Trump el tudja ezt adni.

[00:30:57]Ez most már az a spind doktorság lesz, hogy akkor hogyan hogyan mondjuk azt, hogy ez jobb, mint az Obama féle dolog.

[00:31:03]Valami lesz.

[00:31:03]Tehát ez fenn fenntarthatatlan a világgazdaság számára.

[00:31:07]Azért is fenntarthatatlan, mert az irániaknak még vannak kártyái.

[00:31:13]Mi van, hogyha a vörös tengeren elindulnak a huszik, és a vörös tengert is elkezdik lőni?

[00:31:17]Ugye most ebben a konfliktusban, ami most történt, már a huszik is jelek voltak.

[00:31:21]Igen.

[00:31:21]Igen.

[00:31:21]De hát ők alapvetően Izraelt lőtték.

[00:31:23]Így van.

[00:31:23]Tehát Izraelt támadták a huszik, de de ők csendben voltak az elmúlt hónapokban.

[00:31:28]Hát ugye nem tudjuk, hogy mennyire vannak iráni kézben.

[00:31:29]Ez is egy olyan, hogy azt mondani, hogy Hezbull, a Hamasz meg a Huszik, ezek iráni proxik és azt csinálják, amit Irán mond.

[00:31:35]Ugye Ukrajnára is azt mondták, hogy Ukrajna az amerikaiak proxija, dehogy az amerikaiak proxia.

[00:31:39]Persze nagy a nagy a befolyása az Egyesült Államoknak, de nem tud mindent rá, nem tud Zelenskit, nem tud nem tudják Zelenskit, mint a bábut rakogatni, vagy az európaiak se.

[00:31:50]Persze, óriási befolyásuk van.

[00:31:52]befolyásuk van az irániaknak is, de mondjuk a Huszival vagy a Hezbollal tamaszvezetést nem kérdezte meg október 7-e előtt, hogy takar, hogy ti mit gondoltok erről.

[00:32:02]Tehát a Hamasz húzta be iránt ebbe a pusztító háborúba.

[00:32:04]Tehát ez nem ez nem egy ilyen aláfelrendeltségi viszony, ez nem egy nem egy nem egy hadsereg.

[00:32:10]Ezér, mint a középkorban vagy Game of Thronesban, hogy ide állok, odaállok.

[00:32:17]Tehát még az is lehet, hogyha az irániak irániaknak nem maradt pénze, akkor azt mondják, hogy akkor keressünk más patrónust.

[00:32:23]Tehát ez nem ezek nem kőbevés dolgok, de azért szerintem itt a Husziknak van egy adott esetben egy tehát ez tehát kártya, amire az irániak valószínűleg rá tudják venni őket, hogy támadják akkor a vöröstengert, de nem 100%-es se.

[00:32:40]Tehát nyilván nem tudjuk ezeket a belső dinamikákat, esetleg az amerikaiak meg az izraeliek tudják, illetve az, hogyha nagyon nagy, nagyon elszállnak a dolgok, akkor akkor ők simán meg tudják támadni a környező a rab országok olajmezőit.

[00:32:53]Simán ez bebizonyosodott, most is bebizonyosodott, hogy az iráni rakétakapacitást meg drónk kapacitást nem kapcsolták ki.

[00:32:59]Megvan.

[00:32:59]Sőt, az elmúlt, ugye április 8-a óta ezekkel a rakétavárosoknak a nagy része újra működőképes.

[00:33:07]É persze próbálhatják bezárni, de teljesen nem fogják tudni.

[00:33:10]Ehhez bebizonyosodott.

[00:33:10]Az is bebizonyosodott, hogy a hormozisor zárni tudják.

[00:33:13]Tehát egy csomó olyan dolog bebizonyosodott, amit csak sejtettünk korábban.

[00:33:16]Iránnak ezek óriási kártyák.

[00:33:19]Ez egy stratégiai hiba volt ez a háború.

[00:33:21]Az a kérdés, hogy hogy ley, hogy tudjuk lezárni.

[00:33:23]Ez valamivel könnyebb, mint az oroszoknak Ukrajna, ami szintén egy stratégiai hibba volt Oroszország számára, de Donald Trumpnak a vitos szavá nem lesz ugyanaz ezután a háború után.

[00:33:32]De egyáltalán megteheti azt Amerika, hogy ezek után köt egy olyan szintű kompromisszumot, mint ami ami az Obama érát jellemezte, mert azért az Obama féle nukleáris egyességnek, ugye Iránnal én úgy tudom, hogy azért is volt sok kritikusa, hát Izrael az egyik fő kritikusa volt, de amellett is voltak kritikusai, mert hogy a lehetőséget sose lehetett kizárni, tehát hogy Iránon úgymond a világfél személynek mindig rajta kell lennie, hogyha kompromiszumos úton ezt a kérdés, de de ez nem akarat kérdése.

[00:34:06]Meg tudod-e tenni vagy nem.

[00:34:09]Tehát az ember akarhat sok mindent, de ha nem képes elérni, mi az alternatívája egy rossz kompromisszumnak?

[00:34:14]Az alternatívája vagy egy olyan kompromisszumnak, ami nem sokkal jobb, mint az Obamaféle kompromisszum.

[00:34:21]Annyiban nyilván jobb idézőjelben, hogy azért nagyon komoly sérüléseket szenvedett el az iráni nukleáris program.

[00:34:27]Ezt nem könnyű helyreállítani.

[00:34:30]Én Én az Alfa és Omega a legfontosabb kérdés, hogy kihozzák-e a dúsított uránt vagy nem.

[00:34:34]Az összes többi az a púder, mert ha a dúsított urán Iránbaan marad, akkor az a lehetőség, hogy nukleáris bombát készítsenek már a 60%-ra a dúsított uránból.

[00:34:43]Ez ott van.

[00:34:43]Már abból lehet, nem vagyok technikai szakember, tehát az én olvasmányaim szerint már ebből is lehet, nyilván egy jóval fejletlenebb eszközt készíteni, mint a 90%-ra dúsított uránból.

[00:34:54]De a dusítás is sokkal könnyebb.

[00:34:57]Tehát ha újra létrehoznak centrifugákat valahol 200 m mélyen egy hegyen belül, és nem, amit már nem tudnak elérni a legjobb amerikai eszközök sem, még egy nukleáris töltet sem, akkor mi van?

[00:35:10]Tehát ezt ki kéne hozni.

[00:35:13]Szerintem ez a ez a ez a legfontosabb kérdés.

[00:35:15]Az összes többi, ha ezt azt ezt megteszi Trump, akkor eladhatja győzelemet, de azt hozzá kell tenni, hogy ez a 400 kgodottál nem lenne, ha benne marad az Obama féle megállapodásban.

[00:35:26]Ezt 2021-ben túsították ennyire az irániak, amikor már ők is azt mondták, hogy jó, nem, 18-ban ti felmondtátok, Amerika kezdte ezt el.

[00:35:35]Ez egy nagyon nagy hiba volt, tehát hogy Irán erre a pályára rállt.

[00:35:38]És most ráadásul megölték, ahogy mondtam már sokszor talán a te műsorodban is, a mérsékeltek nagy részét tölték meg.

[00:35:45]Akik kiegyezni akartak, azokat ölték meg.

[00:35:50]Tehát érted a helyzetet?

[00:35:50]Most kivel?

[00:35:54]Ezekkel az irániakkal.

[00:35:54]Stabának megfalt a felesége, apja, gyereke, ő ő fog majd nagyon meg a többieknek is.

[00:36:03]Barátai, bajtársai tömegesen haltak meg.

[00:36:06]Ezek lesznek majd a nagy kiegyezedés.

[00:36:08]Tehát az irániak szerintem nagyon keményen tárgyalnak.

[00:36:09]Egyrészt azért, mert mert mondom más a gondolkodás.

[00:36:13]Mindig meg kell tudni, hogy kivel tárgyalunk.

[00:36:14]Kivel tárgyalunk, ki az ellenfél?

[00:36:17]Hát ez nem egy dél-amerikai ország, ahol minden nap Siesta és minden este fiesta.

[00:36:23]Ezek nem ezek az emberek.

[00:36:25]Tehát egészen, tehát ez és az, amikor az, amikor az oroszokat se kezeljük úgy, hogy vajon miért gondolják ezt az oroszok, csak azt mondjuk, hogy rosszak.

[00:36:35]Persze, hát nyilván nem egy szép rendszer a Putyini rendszer, de ugyanez ez is, ez se egy szép rendszer, csak mit akarunk elérni?

[00:36:40]Mi a cél, elérjük-e?

[00:36:42]Rossz kompromisszum lesz, ez szinte biztos, de ha azt, amit mondjom Trump hibájának köszönhetően elkészült 400 kg dúsított uránt se hozzák ki, akkor ez egy katasztrófa, ha az benn marad.

[00:36:54]Tehát nagyon nagyon azt látom, hogy a terv tényleg az most már, hogy valahogy jöjjünk ki ebből, de hogy iszonyú nehéz.

[00:37:03]És nem nem tud mit, mert mondom a katasztrófát akkor elindíthatják azok irániak.

[00:37:08]Tehát az irá azt mondják, hogy rohan a két autó egymás felé, mi nem rántjuk el a kormányt.

[00:37:14]És ezt folyamatosan azt látjuk, hogy az amerikaiak már rántanák el a kormányt, de az irániak nem hagyják.

[00:37:18]Jönnének már ki belőle, valami legyen már.

[00:37:22]És és az irániak mondják, hogy nem.

[00:37:24]Ettől még lehet megállapodást, de nem lesz jó.

[00:37:27]visszakanyarodok egy kicsit Oroszországra, ugyanis itt a napokban választások voltak Örményországban.

[00:37:30]Ugye Pesinyent választatták meg újra miniszterelnökké, tehát azt az úgymond Európa felé forduló politikai vezetőt, aki eddig is volt.

[00:37:40]Na most vársz-e bármilyen feszültséget itt ebben a térségben oroszországi sorményországral?

[00:37:47]Gondolok elsősorban, mert itt az elmúlt napoknak és ugye az EU csúcs óta, ami májusban volt, azóta egészen feszültté vált a viszony.

[00:37:54]Az oroszok kommunikációja is már ilyen Ukrán Ukrajnával párhuzamba hozta ugye a az örmény gondolkodást, meg nyugat felé fordulást.

[00:38:04]És hát most úgy tűnik, hogy a következő évekre ezen nem lesz változtatás.

[00:38:10]Tehát ugye 49%-ot kapott, megvan a többsége Pasinyannak.

[00:38:16]Nyilván az örményeknél egy óriási csalódás volt, hogy a karabachi háború esetében az oroszok nem álltak oda eléggé az örmények mellé.

[00:38:24]És hogy akkor ugye 2023-ban fel is számolták Karabak maradékát.

[00:38:30]Az ottan lévő 100000 örmény az elmenekült.

[00:38:32]Tehát ez egy borzasztó tragédiája Örményországnak.

[00:38:38]Nyilván Azerbajdzsánnak győzelem.

[00:38:41]És ez a örménycsalódás ez megvan.

[00:38:41]És akkor forduljunk a nyugat felé.

[00:38:44]És a franciák ott is, ott a franciák, Ukrajnában britek, ott a franciák keverik, keverik a szálakat, ígérnek mindent Örményországnak.

[00:38:53]Csak ezt hogy lehet megvalósítani?

[00:38:55]Ugye az örmények örménygazdaság nagy mértékben függ az orosztól.

[00:39:01]Eddig eddig ugye csak Grúzia volt az egyetlen egy kijárat.

[00:39:05]Most ők abban reménykednek, hogy ezzel a Trump útvonallal, ugye az Angezur koridoron át, majd körül Törökországon át Európával is kereskedhetnek, és ők lennének a középső koridornak egy fontos eleme, és ebből sok bevétel lesz, és akkor majd ellensúlyozzák azt, amit elveszítenek azzal, hogy Oroszországban nem fognak egy csomó mindent exportálni.

[00:39:28]Az oroszok most mit mondanak?

[00:39:30]Örménykonyak helyett majd veszünk Gruszt.

[00:39:31]örmény ilyen meg olyan mezőgazdasági termékek szerint veszünk azerit, és ezeket folyamatosan jelentik ki.

[00:39:38]Ja, persze, meg hát nyilván van egy katonai meg egy gazdasági szövetségünk, abban ti már nem lesztek benne, nem enged, tehát akkor Örményország kvázi egy maga lesz.

[00:39:49]Törökország és Azerbajdzsán között teljesen kiszolgáltató egyébként annak a két országnak, amivel nem túl baráti a viszony.

[00:39:55]Tehát ez egy óriási és Európa messze van, és azt láttuk, hogy Európa képes erőt projektálni, meg hogy képes mondjuk egy törökországszerű országot, ami egy középhatalom fenyíteni.

[00:40:05]Tehát itt azért ez egy óriási kockázat.

[00:40:12]Nem tudom, hogy bejön-e.

[00:40:14]Tavaly jártam be a térséget.

[00:40:14]Nagyon érdekes egyébként a az örménygondolkodás, egy tényleg egy tragikus sorsú nép, de nincsenek jó választásaik.

[00:40:22]Most akkor megpróbálják a nyugati integrációt, azt látjuk, hogy Ukrajnának hogy sikerült.

[00:40:27]Igen, meg Rúziának is.

[00:40:27]Tehát tehát nem tudom, mert ugye van ott assiszem Gumri nevű városban van egy orosz bázis.

[00:40:36]Nyilván Oroszország katona nehezen tud beavatkozni, mert mert nem határos.

[00:40:40]Gruzián kéne átmenniük vagy Azerbajdzsánon, de gazdaságilag óriási kárt tud Örményországnak okozni.

[00:40:48]Örményországban nincsenek kisebbségek, hát esetleg az oroszok felhasználhatnak, mert 90x%-ban örmény.

[00:40:51]Tehát ez egy egységes 3 milliós kis állam.

[00:40:58]nagyjából egy Magyarország egymada a területe.

[00:41:03]Hegyes terület egyébként ilyen szempontból nem is egyszerű történet lenne, meg de nem tudják megtámadni az oroszok, de nem is kell, mert gazdaságilag teszik majd tönkre.

[00:41:10]Meg van egy másik dolog, az irániak.

[00:41:11]Tehát Iránnak itt is van szerepe, mert Örményország meg Grúzia a Kapocs Irán fele, mert Azerbajdzsán ugye most derült ki most már a sajtóban, hogy az izraeliek ott voltak katonailag Azerbajdzsánban.

[00:41:26]Azerbajdzsán az nem az orosz tömben van.

[00:41:29]Azerbajdzsánnal is egyébként nagyon rossz az oroszok viszonya.

[00:41:32]Itt térnék vissza egy pillanatra, amit már nagyon régen mondok, hogy milyen stratégailag nagyon rossz az oroszoknak ez, mert Örményországot is elvesztik, Azerbajdzsánt is, Kazachztánt is.

[00:41:39]Tehát amíg az le vannak kötve Ukrajnában, addig veszítik el a perifériájukat, ami ahol nagy befolyásuk volt korábban.

[00:41:48]Tehát amit AliEv megengedett Putyinnal az utóbbi egy-két évben, az elképesztő, amit Azerbajdzsán megengedett Putyinnal szem, amit most Pasinyam megenged Putyinnal szem.

[00:41:56]Ez mind az orosz gyengeség.

[00:41:57]Tehát tehát ne gondoljuk azt, hogy az oroszok ezt nem tudják, csak Örményországgal szemben könnyebb fellépniük.

[00:42:03]És Örményországgal szerintem árat fognak fizettetni.

[00:42:05]Az európaiak meg vagy segítenek, vagy nem.

[00:42:09]Kisország egyébként, tehát Törményországot viszonylag könnyebb a vízfelszíne fölött tartani.

[00:42:11]Az nem annyiba kerül 3 millió ember, mint a 25 millió és Ukrajna.

[00:42:15]Ukrajnak meg nincs több lakosa már, mint 25 millió.

[00:42:17]Tehát ez is egy sikeres történet lesz, hogy egy 52 milliós országból hogyan lesz majd 20 milliós mondjuk 10 év múlva.

[00:42:27]Tehát na mindegy.

[00:42:27]Tehát kiváló kiváló járt Ukrajna is ezzel az elmúlt x évtizeddel, ahelyett, hogy maradt volna ugye a a lebegésben a két oldal között.

[00:42:38]Ezt most Örményország is ezt megteszi.

[00:42:40]Szerintem állatfizetnek, csak mondom Örményországot könnyebb a víz felszíne fölött tartani, meg nincs kisebbség, amit kihasználhatnának.

[00:42:45]Nincsenek oroszok tömegesen Örményországban.

[00:42:50]Utolsó kérdés akkor Észak-Korea és Kínának a viszonya.

[00:42:52]Ugye Szicipin kínai elnök Fenyban tartózkodott, tartózkodik.

[00:42:58]Ugye egy-két napos látogatástról lehetett hallani már, miután egyébként az oroszokkal is volt egy találkozó, miután Trumppal volt egy találkozó.

[00:43:08]Úgyhogy azért kérdezem ezt így összekötve ezekkel, mertogy a nagyképet tekintve mi a jelentősége ennek?

[00:43:15]Egyrészt ugye mondtam, hogy mindenki veszített az ukrán háborúval, Európa is, Nyugat is, nyilván Ukrajna meg Oroszország még többet.

[00:43:22]Kik a nyertesek?

[00:43:25]Itt most az ukrán háború két nyertese találkozik.

[00:43:28]Hatalmasat profitált ebből Észak-korea, de sokat profitált ebből Kína is.

[00:43:34]Abból, hogy a nyugat meg Oroszország egymást üti, meg szerintem Iránból is, főleg Kína profitál, mert ez amerikaiaknak nem lesz győzelem.

[00:43:43]Ez egy stratégiai stratégiai vereség lesz az Egyesült Államok számára.

[00:43:48]Tehát itt két győztes találkozik.

[00:43:50]Ugye hét év után ment el Sigin Ping megint Fenyamba.

[00:43:55]Ugye ez két szövetséges ország, tehát a kínaiaknak egyéb szövetségük nincsen, csak Észak-koreával ott van egy védelmi szerződés, de nem két baráti ország.

[00:44:04]Tehát itt nem arról van szó, hogy ész itt is az, hogy az északoriak nem vazalusai a kínaiaknak.

[00:44:08]nagyon keményen ö eltértek a kínai iránymutatásoktól például a nukleáris programmal.

[00:44:15]Azt Kína nem feltétlenül akarta.

[00:44:19]Sőt még szankciókat is ugye n szankciókat azt elfogadták.

[00:44:22]A kínaiak megvéttozhatták volna, ha akarják, és nem.

[00:44:27]Most nyilván ott is van egy közeledés, ez látható ugye ad valamit.

[00:44:29]Siin ping ad valami nagyot az észak-koreai diktátornak.

[00:44:34]De miért?

[00:44:34]Semmi nem jó indulat, semmi nem barátság.

[00:44:37]azért, hogy észak-koreaiak ne álljanak be teljesen az oroszok alá.

[00:44:44]Tehát az oroszokkal kiépült egy erős kapcsolatrendszer.

[00:44:47]És akkor kicsibel azt csinálja, amit amit mondjuk Ukrajna is próbált egy ideig csinálni, hogy egy nagy hatalom itt, egy nagy hatalom ott, és mind a kettőtől a maximumot próbálom kihozni, és ez sikerült.

[00:44:59]Tehát az a diktatúra, ami ami ami már x alkalommal úgy tűnt, hogy hogy már már a végseb stádiumban van, mert éhezik a nép, tönkrement, satöbbi.

[00:45:08]Nézzük meg, hogy Észak-Korea hogy felemelkedett ahhoz képest nyilván hát Dél-Korea százszor jobban él, meg sokkal jobb az emberek élete, de megmarad ez a rendszer.

[00:45:17]És ennek egy jelképe az, hogy a világ egyik szuperhatalmának vezetője elmegy oda, tehát nem nem Kim megy Pekingbe.

[00:45:29]Ez egy gesztus diplomáciilag.

[00:45:31]Ez egy gesztus.

[00:45:33]Ez ez egyébként a világ legborzasztóbb diktatúrája.

[00:45:35]Tehát ilyen nincs a földön, mint Észak-korea.

[00:45:37]Ugye ez egy családi királyság gyakorlatilag ugye Kimirsen kezdte 1945-től, kiirtott mindenkit maga mellett, még családtagokat is, és ez folytatta ezt a hagyományt Kim Jsong Gil is meg Kim Jongun is.

[00:45:55]Ez egy borzasztó diktatúra, de nézzük meg.

[00:45:57]atomfegyvert csinált.

[00:45:57]Van egy hadsereg, ami ami tudott az oroszoknak látható módon segíteni, ugye a Kurski műveletekben.

[00:46:09]És ezt látjuk, hogy fönn maradtak.

[00:46:09]És még még egy dolog, hogy miért maradtak fönt.

[00:46:12]Ugye a líbiaiak föladták a a atomfegyver, nem is atomfegyver, az is volt, de mondjuk vegyi fegyverprogramjukat, Libát lerohanták.

[00:46:22]Ugye Iraknak igazából nem volt 2003-ban semmije.

[00:46:24]Lerohanták.

[00:46:24]Irán se csinálta meg az atomfegyvert.

[00:46:26]Nézzük meg Iránt.

[00:46:28]Tehát az a az a legborzasztóbb az egészben, hogy ők megcsinálták és ők érinthetetlenek.

[00:46:32]Nyilván ott van egy van az is, hogy Kína meg Oroszország a közvetlen szomszédjuk, mert a geopolitikai helyzet is más, de ez rettenetesen rossz üzenet egyébként, hogy ez ez a diktatúra sikeres tudott lenni.

[00:46:42]Trump is próbálta az első Trump adminisztráció alatt ugye ezt megoldani, nem sikerült.

[00:46:47]Előtte Obamáék, Clintonék már nagyon régen próbálták az amerikaiak ezt megakadályozni, nem sikerült.

[00:46:51]És győzött ez a ez a szörnyű diktátor, meg ez a szörnyű diktatúra.

[00:46:55]És ennek egy jelenetét látjuk, és már készítik elő.

[00:47:00]Azt mondom, a lányát akarja, ha minden igaz.

[00:47:01]Nyilván nem tudjuk.

[00:47:01]Délkoraiak már egyre biztosabbra veszik, hogy a lánya nem a huga lesz a következő diktátora északorának.

[00:47:09]Az is lehet, hogy 50 év múlva is látjuk ezt a diktatúrát.

[00:47:11]Én remélem, hogy nem a koreai népnek jobbat tenne, ha nem lenne észak-korea, de Kínának meg Oroszországnak viszont ez egy geopolitikai haszon, hogy van.

[00:47:20]És most ezt a hasznot learatja ez a diktatúra.

[00:47:25]De ugye pont még mondatot engedj meg, ugye pont ezt szokták párhuzamként fölhozni Iránnal kapcsolatosan, hogyha Irán atomfegyverhez jutna, akkor ugyanúgy, ahogy tehetetlen a világ észak-koreával szemben, úgy ugyanez történne meg a közelkelet szív.

[00:47:40]Persze, tehát ez nagyon rossz lenne, ha Iránatom fegyverhez jutna.

[00:47:41]Azt elősegítette Donald Trump azzal, hogy kilépett 2018-ban a 2015-ös nukleáris megegyezésből.

[00:47:51]A nemzetközi nukleáris ügynökség, atomenergia ügynökség felügyelte az iráni programot, átlátták az iráni programot, telefonszámaikat tudták az izraeliek minden iráni tudósnak.

[00:48:01]Nagy részüket meg is ölték, tehát nem voltak a közelében.

[00:48:06]Ez egyszerűen nem igaz.

[00:48:06]Nem kellett volna kilépni 2018-ban, mert az ami most van, az, hogy a nukleáris program tényleg egy lépésre van, azért nem egy kicsi lépés azért technikailag, mert miért mondom, még egy dúsítási kör kéne, meg integrálni kéne rakétákra a nukleáris fegyvert.

[00:48:22]Az, hogy itt tartunk, az az amerikai hiba eredménye, a Donald Trump hibájának az eredménye.

[00:48:28]És akkor most a hibából hogy jöjjünk ki?

[00:48:30]Persze tök igazad van, meg igaza van mindenkinek.

[00:48:32]Azt mondja, hogy ki kéne, hát én is azt mondom, hogy ki kéne hozni a 400 kg dúsított Turánt.

[00:48:34]Le kéne állítani az iránni programot.

[00:48:36]Mit adunk cserébe?

[00:48:38]Mert nem vertük meg az irániakat.

[00:48:40]Hormuszt kézbe tudják tartani az irániak.

[00:48:43]Egy hatalmas stratégiai ajándékot adtunk Iránnak.

[00:48:44]Hormusz sose lesz már az, mint ami ezelőtt a háború előtt volt.

[00:48:49]Tehát a stratégiai hibáknak a sorozata, ami ide vezetett, az Washingtonból indul ki.

[00:48:53]Az izraelek azt nem kritizálom, hogy megértem, hogy ők ők ők nyilván egzisztenciálisan félelemben vannak, amióta Izrael állam megalakult, de nem kellett volna rájuk hallgatni ebben.

[00:49:03]Ez egy ez egy stratégiai hiba, és még Izrael se fog ebből jobban kijönni, mert Izrael akkor jót, hogyha vagy Irán szétesik, és akkor bele van foglalva magával, az nekünk európaiaknak az USÁnak nem lett volna jó.

[00:49:16]Na menekült hullám, egyebek ugye az az nekünk fájt Zusának nem, de nekünk fájt volna.

[00:49:22]vagy a vagy vagy a rezsim megbukik, és akkor megnyugodhatnának az izé, de még ez se lesz.

[00:49:26]Tehát még meg se nyugodhatnak, ott lesz ez a szörnyű rendszer iránban, és nem fognak tudni ezzel mit kezdeni még akár hosszú évtizedekig.

[00:49:33]Remélem, hogy tévedek, de jelenleg per pillanat így látszik, mert mondom, aki ezen túl kimegy az utcára tüntetni, miután ez történt az elmúlt elmúlt 100 napban, mert most a 100 második napon vagyunk, ugye ezt kedden vesszük fel.

[00:49:53]Ugye vasárnap volt a 100 nap, tehát nem Izrael se fog ebből jobban kijönni.

[00:49:56]Ez egy stratégiailag egy egy zsákutca, amiben vagyunk.

[00:50:00]és hogy a zsákutcából hogyan verekedjük ki magunkat, mint nyugat, mint mint merthogy nyilván én örülnék, ha sikerült volna.

[00:50:06]Én ennek örülnék, csak ez csak nem sikerül.

[00:50:11]Nagyon szépen köszönöm Damko Attilának, hogy eljött.

[00:50:12]Egyébként itt ez rögtön adásba is fog kerülni még így kedd délelőtt, úgyhogy frissen fogják hallani a hallgatók és nézők.

[00:50:18]Minden jót kívánok.

[00:50:20]Köszönöm szépen.