[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, de rendszeresen hallgat bennünket, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:08]Nagy szeretettel, tisztelettel köszöntöm Vukics Ferencet, a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány alapítóját.

[00:00:13]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:15]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:15]És akkor ez itt a reklámhelye.

[00:00:17]Hadd mondjam el még itt gyorsan a műsor elején, hogy július 3a és 5-ek között Ópusztaszerán a történeti emlékparkban lesz a Magyarországos gyűlése.

[00:00:25]Jól mondtam, több mint 200 előadó lesz ezen az alkalmon is jelen.

[00:00:31]Úgyhogy gondolom szeretettel vártok minden érdeklődőt.

[00:00:34]Így van.

[00:00:34]koncertek lesznek, nagy történelmi élőkép, egy igazi nagy magyar vásár, gyógyító falutól elkezdve nagyon sok gyerekprogram mindenfajta egyéb családi program, ami lehetőséget biztosít mindenkinek arra, hogy egy kicsit találkozzon a régi ismerőseivel, barátaival, de hát azért való arra való ópusztaszer szerét ejtjük a dolgainknak.

[00:00:53]A Magyar Társadalom legfontosabb kérdéseit próbáljuk megbeszélni, az előttünk álló kihívásokat, és hát rengeteg olyan előadóval lehet majd találkozni, akik nálad is rendszeresen szereplők.

[00:01:03]Ha már a kihívásokról volt szó, a magyarok előtti előtt álló kihívásokról, akkor hadd kérdezzek először ilyen nagy képben az orosz-ukrán háborúval összefüggésben, aztán majd természetesen Magyarországgal összefüggésben is, hiszen mégis csak a szomszédunkban zajlik ez a háború.

[00:01:17]Én most már viszonylag hosszú ideje nem találkoztunk egymással így stúdión belül belül, úgyhogy nagyon érdekel az, hogy te hogyan értékeled azokat az éveket, amik a hátunk mögött vannak.

[00:01:27]Tehát az orosz-ukrán konfliktusnak a következményeit, a hosszútávú következményeit, azt, amit most látunk, hogy a minden reményünket belevetettük abba, hogy Donald Trump esetleg valamit fog tudni alkotni ebbe a béke terrületén, de eddig úgy tűnik, hogy nem.

[00:01:43]Sőt, ha gondolod, majd egy kicsit a közelkeletre is kitérhetünk.

[00:01:46]És hát most ugye a legfrissebb hírek alapján az európai vezetők állítottak össze egy olyan öt pontos feltételrendszert, aminek Oroszországnak meg kéne felelnie ahhoz, hogy a háborút le lehessen zárni, mint az oroszok egy mondatban utasítottak jóformán vissza.

[00:02:00]Hogyan értékeled mindezt?

[00:02:03]Amúgy nagyon jó.

[00:02:03]Leírja a mostani helyzet, az éppen most zajló történések.

[00:02:08]Az elmúlt mondjuk másfél két évnek az eseménysorát nagyon jól jelképezik.

[00:02:10]Ö valójában itt hallhatjuk, hogy nyílt levél került megírásra az Elenszki részéről, amit Putyinnak írt.

[00:02:20]Abramovicon keresztül valamifajta üzenetet is küldtek.

[00:02:22]Az biztos, hogy nagy valószínűséggel nem a nyílt levéllel azonos típusú üzenet volt.

[00:02:26]És azt láthatjuk, hogy úgy mutatják be magukat, mind az európai felek, mind az ukrán fél, minthogyha ők ténylegesen valami béke felé akarnának tartani, vagy valamifajta tűzszüneti megállapodás felé szeretnének tartani, de jól látható módon ez, ha ha tényleg komolyan gondolták volna, akkor tárgyalható feltételrendszert helyeztek volna a kirakatba.

[00:02:51]Vagy például a Putyinnak írt levél mondjuk nem egy ilyen megalázó jellegű levélírás lett volna, ami a diplomáciailag kezelhetetlen, tehát az egy értékelhetetlen levél, azt nem lehet felhasználni semmi egyéb másra, inkább csak a saját lakosságnak történő hazabeszélés volt.

[00:03:11]És nagyon sokan mondják azt, hogy valójában ezzel Zelensk elsősorban Trumpnak akart üzenni, mintogyha jelezte volna, hogy igen, ők azok, akik továbbra is a békében gondolkodnak, meg a saját lakosságnak, hogy nem kell már sokáig kitartani, mindjárt itt a béke, meg egy kicsit az orosz lakosságnak is, hogy fel lehetne jobban erősíteni a béketörekvéseket Oroszországban, mert amúgy elérhető, mert mi az ukránok is akarjuk a a békét, de jól látható módon azok a feltételek, például Az az öt pont, amit itt most a a német francia, brit, ukrán csúcstalálkozó után közétek.

[00:03:53]Ezek mind azt mutatják, hogy nem gondolták komolyan.

[00:03:54]Tehát hogyha a mondjuk a feltételrendszerben ilyenek vannak benne, hogy akkor a határok megváltoztathatatlansága, vagy a vagy amikor arról beszélünk, hogy majd akkor kapják vissza az oroszok az árolt pénzüket, hogyha a ukrajnánok megfizetik a teljes kárpótlást és mondjuk ennek az összege mondjuk a többszöröse annak a pénznek, mint amit zároltak az orosz számlákról, akkor egyértelművé válik, hogy ezt nem gondolta senki komolyan.

[00:04:23]olyan miközben pedig zajlik, aki figyelte, van egy bírósági döntés, az Eurocar meg több mint 200 milliárd euróra perelve van, és ugye a bíróság meg is ítélte az oroszoknak a az ezzel kapcsolatos pénzeket, amit természetesen majd mindenfajta jogi csűrcsavarással majd úgyse fognak kifizetni az európaiak, tehát ez nem fog igazából bekövetkezni, de a legfontosabb része, hogy maga a feltételrendszer azt mutatja, hogy inkább Ezt talán Kuleba mondta nagyon jól most nemrégiben tegnap vagy ma nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy hogy ugye nem hiszi el, hogy az ukránok azoknak most megfordították a háborút.

[00:05:10]És szerintük egy szerinte egy butaság azt állítani kicsit Igen.

[00:05:15]durvábban fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy hogy nem igaz, hogy az ukránok most fordították meg a háborút, meg hogyha meg is fordítják a háborút, azt majd a történelem eldönti, hogy mikor az a pillanat, amikor megfordították a háborút, hogy az tényleg Sztalingrádnál vagy hol történt meg.

[00:05:34]Az az nem a mostani embereknek a döntései, és főleg nem pedig, hogy két faluval többet vagy kevesebbet foglaltak el az ukránok, mint az oroszok, és akkor ez lenne a fordult fordítópont.

[00:05:41]De ő egy nagyon jó kifejezést használt, ami azt mondta, figyelemgazdaság van.

[00:05:49]Figyelemgazdaság, vagyis, hogy az, hogy a amit nagyon jól művel Kiev, az, hogy mindig nagyon aktuális célpontokat választ meg, amire a akár az európai szövetségesek figyelmét, akár az amerikaiaknak a figyelmét, a akár a saját lakosságnak a figyelmét oda lehet terelni.

[00:06:07]Tehát ők ebben nagyszerűek, hogy a figyelemgazdaságot nagyon jól működtetik.

[00:06:13]Mindig megtalálják azokat a pontokat, amivel magukra tudják irányítani a figyelmet.

[00:06:17]Ezt láthattuk a a közel új közelkeleti válság kirobbanásakor, mert hirtelen azonnal azonosították magukat a problémával.

[00:06:27]Egyből a shahedek azok iráni sahedek voltak, és a geránok már csak sahedek.

[00:06:33]Úgy szabad róluk beszélni Ukrajnában.

[00:06:34]Nem lehet azt mondani, hogy azok geránok vagy gerányok, hanem sakként kell róluk beszélni, mert így akkor kapcsolatba hozhatók minden azonnal Iránnal.

[00:06:42]Ugye beszéltek arról is, hogy ha kell, akkor nekik Irán is az ellenség.

[00:06:47]Megjelentek, körbejárták a környező országokat, mindenhol fölajánlották a segítségüket, hogy akkor csak az ő drónszakembereik működhetnek.

[00:06:56]Jól látható módon Ukrajna abban érdekelt, hogy hogyan lehetne a konfliktusát, a saját konfliktusát nemzetközi konfliktussá tenni, kívül kivinni a határokon kívül, és összekötni más konfliktusokkal, olyanokkal, amiben úgy érzik, hogy most egy kicsit jobban érdekelt akár például az amerikai fél.

[00:07:16]Tehát minden törekvésük abba az irányba mutat, hogyha lecsúszik róluk a figyelem, a figyelemgazdaság esetleg sérül, akkor azonnal, hogyha mind ha mindenképpen a hormózi szorosra figyel, akkor Zelenskék ott fognak táncolni a hormóz szorosba, és mindent meg fognak tenni arra ar a avval kapcsolatosan, hogy ott is őket lássák meg, az ő céljaikat lássák meg, és ne tudjanak másra gondolni.

[00:07:38]Európában ez tökéletesen működik, mert ha valaki csak egy enyhe kritikát megfogalmaz Ukrajnával kapcsolatban, mondjuk éppen a legutolsót, hogy mondjuk a szélsőségesen nacionalista amúgy náci elveket valló katonai parancsnokok éppen most hoztak létre egy politikai pártot azért, hogy a nacionalista eszméiket azt még jobban tudják képviselni Ukrajnán belül, akkor ez ezekről nem szabad ezeket nem szabad minősíteni, erről nem szabad beszélni, mert mindenek fölött van.

[00:08:09]Ugye nemrégiben a a Najher Citunk írt egy hosszabb elemzést azzal kapcsolatosan, hogy túl sok mindent megbocsátanak az ukránoknak, és a csupán a katonai ellenállási képességekre alapozva igazából azt tehetnek, amit akarnak, és úgy nyilatkoznak, vagy úgy cselekedhetnek az országon belül, ahogy akarnak és úgy nyilatkozhatnak a nemzetközi sajtóban, ahogy akarnak, de ezt nem szabadna megtenni, mert velük szemben is elvárások vannak.

[00:08:35]Ha az Európai Unióhoz akarnak csatlakozni, azzal kapcsolatban is vannak elvárások.

[00:08:41]Ha ha demokratikus jogállamot szeretnének kiépíteni, azzal kapcsolatban is vannak elvárások.

[00:08:45]Tehát minden nem bocsátható meg nekik, csupán azért, mertogy éppen az oroszokkal harcolnak.

[00:08:51]És nem is mindenki bocsátja meg, bocsánat, mert azért itt a lengyelek eléggé felhúzták a szemöldöküket ezeken a lépéseken.

[00:08:55]Ugye am az ukrán felkelő hadsereggel kapcsolatos események azért egyértelműen jelzik a lengyel társadalomnak a a az igényeit, hogyha ezek a náci jellegű elemek ezek továbbra is jelentős szerepet fognak betölteni Ukrajna közéletében, akkor nem számíthatnak a lengyel támogatásra hosszú távon.

[00:09:16]Tehát ebbe ebben biztosak lehetnek.

[00:09:18]És érdemes amúgy megnézni, hogy az oroszok hogy tekintenek a konfliktusra.

[00:09:23]A legtöbb orosz elemző arról beszél, hogy hosszú távon nekik se érdekük a háborúnak a folytatása.

[00:09:31]Azért is, mert a hosszútávú háború folytatás az szinte biztos, hogy újabb eszkalációk felé visz.

[00:09:36]Talán amikor elbúcsúztunk egymástól, akkor itt már vörös vonalakról beszéltünk, hogy hihetetlen, hogy milyen vörös vonalakat léptünk át.

[00:09:44]Hát azóta tucatjával, öl léptekkel ugrották át a a szereplők a különböző típusú vörös vonalakat, hiszen itt volt időszak, amikor aki orosz területen lévő célokat nem is volt szabad támadni.

[00:09:55]Most meg már hogyha éppen meneti rend szerinti buszjáratról vagy vonatról vagy valami egyébről van szó, most már az is lehetséges.

[00:10:05]De de ugye a ezek az orosz elemzők is azt mondják, hogy hogy az is győzelem már, ameddig Oroszország most jelen pillanatban eljutott, mert nem Ukrajna ellen harcol.

[00:10:15]Tehát az ő megállapításuk az, hogy valójában egy 50 országból álló koalíció ellen harcolnak, ami lényegében igaz is.

[00:10:22]És az, hogy ők fönn tudják tartani a harcot velük szemben, és legalább ezt az eredméniséget fel tudják mutatni, az egy komoly eredmény, és ezt el lehet adni akár győzelemként is.

[00:10:32]Illetve van még egy nagyon fontos dolog, amit tisztázniuk kell, amit ők tisztázni szeretnének.

[00:10:38]ők úgy látják, hogy tényleg ez a 2000 2630, az elkövetkező három-4 év az elég komoly változásokat fog generálni a nagyvilágban.

[00:10:48]Előfordul, hogy egy még nagyobb konfliktus robban ki, és ők nem szeretnék, hogy ezalatt az időszak alatt Oroszország le legyen kötve egy ilyen végtelenített konfliktusra, hogy az erőforrásoknak egy jelentős része itt lekötésre kerüljön.

[00:11:04]Akkor hadd kérdezzelek arról is, amit már említetted.

[00:11:07]Ugye ő egy 50 fős koalícióval szemben gondolják magukat ebben a háborúban az oroszok, hogy ez hogyan néz ki ilyen nagy szempontból.

[00:11:14]Én említettem Trumpot, aki ugye megígérte, hogy békét fog tudni kötni ebben a háborúban, nem tudta megcsinálni, és ahogy telik az idő, úgy csökken az esélye annak talán, hogy sikeres diplomáciát tud folytatni.

[00:11:25]főleg az iráni háborúnak a árnyékában úgymond, mert azért ez az amerikai presztízsen elég komoly csorbát vétett valószínűsíthetően.

[00:11:34]Hogyan látod így?

[00:11:36]Tehát hogyha a nagy képet nézzük, Oroszország, amikor még Biden volt hatalmon, akkor többször elmondtad te is, ha jól emlékszem, hogy ez egy proxi háború.

[00:11:43]Itt igazából Amerika próbálja meggyengíteni Oroszországot ezen a háborún keresztül.

[00:11:46]Ha már Oroszország elkezdte, akkor úgy voltak vele, hogy akkor próbáljunk meg minél nagyobb kárt okozni.

[00:11:52]Most Trumpnak az elnöksége alatt hogyan látod ezt?

[00:11:54]Hogyan értékeled?

[00:11:56]ilyen furcsa kettősség van, mert egyértelmű, hogy a trumpi adminisztrációnak az a meglátása, hogy nekik az amerikai érdek, hogy ez a háború minél hamarabb befejeződik.

[00:12:04]Ez amúgy el kell, hogy áruljam, hogy az, hogy nem eszkalálódik jobban ez a konfliktus, ez döntő részében továbbra is az Egyesült Államoknak köszönhető.

[00:12:13]Tehát vannak olyan szereplők, akik azt mondják, hogy semmilyen eredményt nem ért el.

[00:12:18]Hát amikor arról van szó, hogy előbbre kellett volna lépni, és akkor tűzszünet és béke felé, akkor nekik lehet, hogy igazuk van, de van egy másik iránya is a egy fegyveres konfliktusnak, amikor olyan mértékben eszkalálódik, hogy a végén mondjuk európai szereplők és mondjuk az meg az orosz föderációk között háborút tör ki, de ez az irány, hogy nem alakul ki, hogy nem került ennyire közel, ez döntő részem az Egyesült Államoknak köszönhető, aki folyamatosan nyomást gyakorol az oroszokra, az ukránokra és az európai kormányokra is.

[00:12:47]Ami viszont jól látható, hogy a háború azért tud folytatódni továbbiakban is, mert az európaiak bevállalták a háború folytatásához szükséges erőforrások Ukrajnába történő eljuttatását bármi áron.

[00:12:59]Tehát vagy NATO államokon keresztül újból 71 nehány milliárdot, a 90 milliárdot, illetve a a plusz 60 milliárdot, ahonnan majd a többi országtól, Kanadától, Japántól is sok mindenki egyéb mástól kell majd valahogy összekoldulni, hogy mert tudni kell, hogy a az a bizonyos két éves ukrán költségvetés az az nincs fedezve ezekből a pénzekből jelen pillanatban.

[00:13:23]És úgy tűnik, hogy minden alkalommal, minden hónapban a hiány csak növekszik.

[00:13:28]Méghozzá azért, mert az a igaz, hogy az ukránok nagyon eredményesen támadnak orosz célpontokat, de nagyságrenddel, tehát mindig tízszeres szorzóval kell számolni az orosz pusztításnak a mértékét a másik oldalon, amiről ugye egy keveset beszélünk, merthogy az nem számít, úgy látszik, hogy hány ukránnak kell ezért meghalni, vagy milyen mennyiségű pusztítást kell elvégezni az vagy elszenvedni az ukrán társadalomnak azért, hogy ő oda tudjon piszkálni az orosz medvének.

[00:13:53]Ö és ez itt itt van egy ilyen furcsa állapot, hogyha tényleg komolyan gondolja valaki azt, hogy hogy a humanizmus nála számít valamit, az biztos, hogy ott kezdődik, hogy egy háborúnak valahol véget kellene, hogy érjen.

[00:14:05]Nekünk magyaroknak itt ugye itt belpolitikai nagy szándékok vannak azzal kapcsolan, hogy most már minden jogot kivívtak a a kárpátajai magyaroknak.

[00:14:14]De szeretnék felhívni a figyelmet egy nagyon fontos jogra, élni az élni hagyás jogára, mert a kárpátaljai magyaroknak a legfontosabb joga ott kezdődne, hogyha életben maradhatnának, ha nem kellene meghalni ebbe a háborúba.

[00:14:29]Tehát az, aki el tudja érni, hogy hogy tűzszünet legyen, vagy béke legyen, az éri el a legtöbbet.

[00:14:33]Nem pedig az, aki a különböző ígéreteket, amiket már az elmúlt időszakban nem tudom hányszor megígértek különböző ukrán kormányzatok, hogy majd mi mindent fognak itt teljesíteni, meg kell kérdezni mondjuk akár a román kisebbséget is, vagy a bolgár kisebbséget, hogy milyen milyen enged, tehát milyen eredményeket sikerült elérni, mert amúgy, hogyha valaki érdeklődik, éppen nemrégiben a a bulgárok jelentették be, hogy az ő kisebbségüket is szeretnék megvédeni Ukrajnában, és hogy ők is tiltakozni fognak az ott lévő atrocitások meg az ott lévő kisebbség ellen történő fellépés kapcsán, de a legfontosabb része ahhoz, hogy nekünk bármilyen egyéb jogunk legyen, először élni kellene tudni hagyni bennünket.

[00:15:13]És hogyha hogyha ha embereknek nem tudjuk biztosítani azt, hogy hogy a túlélésre a következő évtizedekre biztosított legyen, akkor ott beszélhetünk iskoláról meg minden egyéb másról, meg nyelvhasználatról, meg hogy lesz-e kultúrházba függöny, vagy nem lesz-e függöny, az nem túlságosan sok mindent érdekel, hogyha amúgy a halottas ház a leggyakrabban látogatott közösségi helység, illetve hát ez imént beszéltünk arról, hogy folyik egyfajta ilyen náci nosztalgia, vagy hogyan nevezzem ezt?

[00:15:44]Ugye vannak, voltak olyan lépések az ukrán politika részéről az elmúlt időszakban, nem csak ez a átnevezése ennek a bizonyoségtől kezd, tehát hogy sok minden volt, nem egy dolog, arra akartam csak célozni.

[00:15:55]Tehát ezt hogyan lehet úgymond összehozni azzal a kérdéssel, hogy egyébként itt a kisebbségekkel minden rendben lesz, mert ugye itt egy társadalomról van szó, nem csak politikai akaratról.

[00:16:06]Jogi szinten meg lehet ígérni, hogy lesz iskola, de vajon jó kedvvel fog-e oda bejárni bárki, hogyha atrocitások érik?

[00:16:14]Egyébként ahogy és a legfontosabb, nemrégiben a a Clark egyetemnek az egyik kutatója, ott tudni kell, hogy van egy holokausztal kapcsolatos, illetve a különböző szélsőséges csoportoknak a a az emberiség elleni bűncselekményeivel egy kutatóközpont van.

[00:16:32]És ennek van egy ukrán történész, hölgy, aki a az egyik vezető kutatója, az nemrégiben közétett egy elemzést azzal kapcsolatban, hogy az ukrán hadseregnek milyen erős náci problémája van, és hogy itt nem csak arról van szó, hogy kinek milyen jelvényei vannak, ki milyen eszméket vall, hanem az, hogy magában, hogy hogy normává válik.

[00:16:54]Tehát nem csak az, hogy van egy néhány szűk csoport és akkor néhány nazionista zászló, dandár hadtest az ilyen elemeket visel, vagy mondjuk a drón parancsnok Lufafének hívja a saját erőit, vagy bármi egyéb mást, hanem hanem arról van szó, hogy hogy ez relativizálva kezd lenni és és normává kezd válni az ukrán elők kötelékében.

[00:17:15]És ők úgy gondolják, hogy ezek az erőket azért tűrik meg a kieviek, mert ők azok, akik toboroznak, akik kényszertobboroznak, ők, akik erőszakoskodnak, ők, akik előreküldik a a többi csapatot, k ha kell erőszakkal kényszerítik őket a a harcnak a további folytatására.

[00:17:34]Tehát számukra a legpotensebb katonai erő, és nem lehet nélkülük működni.

[00:17:40]És ugye arra is fölhívják az elemzők a figyelmet, hogy hogy Zelenszki ezért kell, hogy nagyon óvatosan fogalmazzon, akár mondjuk Oroszországgal történő békemegállapodás kapcsán, hiszen a saját fejével is játszik, mert előfordulott, hogy belpolitikai bukást okozhat ezen erőknek a fellázadása.

[00:17:56]Itt mindenki elmondta azt, hogy ezek ezek egy nagyon szűk rétege csak az ukrán társadalomnak, de úgy látszik, hogy az a háború csak tovább termelte a támogatottságukat, és egyre nagyobb teret nyernek a az ukrán társadalmon belül is.

[00:18:11]És még rosszabb, hogy hogy az elvtársaikat, az elvbarátaikat egész világról a Új-Zélandtól Kanadáig összegyűjtötték maguk körül, hogy ez mit okoz.

[00:18:20]Az azt okozza, hogy ezeket az embereket a legkorszerűbb katonai kiképzésben részesítik.

[00:18:27]Most gondoljuk meg, hogy a a szélsőséges csoportok, mondjuk ári fels fehér felsőbb rendűséget hirdető csoportok egész nyugaton katonai kiképzést kapnak, mondjuk azért, mert án ezt megkaphatják.

[00:18:43]Voltak olyan elemzők, akik azt mondták, hogy nem baj, hogy ők odamennek, úgyis meg fognak ott halni, és akkor ezzel mint probléma a nyugatnak megoldódnak.

[00:18:50]De nagyon sokszor láttuk akár mondjuk akár legutóbb Olaszországba, hogy ezek az emberek utána visszaérkezve, pénzzel megtömve, kapcsolati hálóval megerősítve, a legmodernebb technológiákat megtanulva, a dróntechnológiát használva, a végén amúgy komoly veszélyforrást jelentenek a saját társadalmaikra.

[00:19:13]És csak még egy másik dolog közben az is kiderült, hogy mondjuk ez a dróntechnológiának a az orosz-ukrán fronton történő megerősödése és kiteljesedése a végén azt hozta el, hogy Afrikától elkezdve Dél-Amerikáig a különböző drogkártelek is küldenek már Ukrajnába drónpilótákat, hogy ott képezzék őket a az ukránok, és utána fel tudják őket használni.

[00:19:37]É csak Kolumbiába ugye több 1000 dróncsapás következett be az elmúlt egy-két évben pont ezeknek a technológiáknak a fejlesztése kapcsán.

[00:19:48]És hogy el nem tudnánk gondolni, hogy mondjuk Kongóba vagy Szudánba vagy a többi helyen, a végén most már tényleg ott is a drónok kezdik leuralni a a a harctereket és döntő részében ezek a tapasztalatok kerülnek felhasználásra.

[00:20:04]Mi a véleményed?

[00:20:04]Itt ugye sornek a hírek, főleg az elmúlt időszakban, meg aztán a magyar belpolitikai változásoknak a következtében egészen öröm örömhírként tállalják, hogy Ukrajna csatlakozhat az Európai Unióhoz, megindulhat esetleg a gyorsított eljárás.

[00:20:20]Te biztonságpolitikai szempontból hogyan látod ezt a történetet?

[00:20:24]Mert ez az aspektus egyébként, amiről viszonylag keveset szoktak főleg Brüsszelben beszélni, míg a mezőgazdaság, a gazdaság szóba jön, a korrupció, a kisebbségek kérdése, említés szintjén legalábbis, hogy majd minden rendben lesz, egy ilyen ígéret elhangzik.

[00:20:39]De hogy néz ki ez katonai szinten?

[00:20:41]Tehát, mert az látszik, hogy van egy olyan remény, hogy majd az ukránok fognak bennünket, mint európaiakat megvédeni.

[00:20:47]Érdemes oda ezért ennyi összeget, amiket te is említettél, összegeket küldeni, felépíteni ott egy hadsereget.

[00:20:55]De hát azért itt tagállamokról van szó, itt vannak a lengyelek, itt vannak a németek, tehát hogy azért ez biztos, hogy nem ilyen egyszerű.

[00:21:03]Biztos, hogy nem.

[00:21:03]egy fogalmat azért behoznék, hogy annak idején a a ö a nagyon sokat beszéltünk azzal kapcsolatban, hogy ez egy felőrlő jellegű háború lett, de most már úgy beszélnek róla, hogy egy inerciós háború, vagy inerciális háború, vagyis, hogy az oroszok úgy látják, hogy ennek van egy tehetetlenségi ereje.

[00:21:25]be lett lökve, és ez szép lassan be fog érni, és ők ne, hogy az idő nekik dolgozik.

[00:21:31]És akkor erre beszélünk avval kapcsol, hogy ez egy inerciós stratégiai elképzelésük van ezzel kapcsolatban.

[00:21:38]Itt be lett lökve a valahol a lejtő tetején, vagy a domb tetején be lett lökve az autó, és hogy az az még haladni fog egy csomó ideig előre.

[00:21:48]Őnekik itt csak minimális menedzselést kell hozzárakni ehhez a ehhez a történethez.

[00:21:54]És közben viszont van egy nagyon fontos történés, az az Ukrajnának az Európai Uniós csatlakozása, amiben ugye most már rengeteg hogy mondjam akadály elhárulni látszik.

[00:22:09]És a az oroszoknak ugye az általános hozzáállása az, hogy őket, hogyha egy gazdasági közösségbe akarnak csatlakozni, odacatlakoznak az ukránok, ahova akarnak.

[00:22:17]De ha az Európai Unió katonai szövetségé akar átalakulni, és lesz egy külön Európai Uniós hadsereg, akkor ők ugyanott tartanak, mert azt mondják, hogy ez egy a NATO más néven.

[00:22:30]Tehát, hogy akkor ott ők nem nem tudnak mit mit kezdeni ezzel a történettel.

[00:22:35]Nemrégiben ugye tegnapi napon Kaj Kal Kas azt nyilatkozta, hogy nincs szükség európai külön hadseregre, mert az megduplázná a tehát hirtelen két feladata lenne a nemzeti hadseregeknek, mert nemzeti hadseregek vannak, azok a NATO tagjai, és akkor nem volna értelme, hogy párthuzamos szervezeteket hozzanak létre.

[00:22:52]Az ez az amerikai meglátás, tehát hogy nincs értelme párhuzamos szervezeteket a NATO mellett létrehozni, de jól látható módon a NATO még soha nem volt olyan mértékben meggyengülve belülről, mint amennyire most meg van gyengülve.

[00:23:04]És ez döntő részében, amikor mondjuk a az amerikai védelmi miniszternek a normandiai partaszállással kapcsolatos beszédét halljuk, akkor a akkor továbbra is az a az a meglátás, hogy a hogy az európaiakat továbbra is ostorozza azzal kapcsolatosan, hogy a saját védelmük érdekében túl sok mindent nem tettek meg.

[00:23:24]Az amerikaiaknak amúgy az a meglátása, hogy ők a hagyományos fegyverzet kapcsán inkább hátrébb lépnének Európából.

[00:23:29]ö biztosítják az a a védernyőt, az a a nukleáris védernyőt Európa fölé, tehát azt az eszközrendszert azt adják, de a többit mindent most már jó lenne, ha az európaiak biztosítaná.

[00:23:40]És persze megy a vetélkedés a lengyelek és a a franciák és a németek és a britek között is, hogy valójában kinek lesz lehetősége egy igazi nagy hadsereget fölépíteni.

[00:23:52]Most úgy néz ki, hogy a németek a legelkötelezettebbek abban, hogy mindenképpen megelőzzék a lengyeleket, mint legnagyobb hadsereget ebben a térségben, és újra felelősséget vállaljanak Európáért.

[00:24:04]Ez egy kicsit kezd rosszul hangzani, mert ugye a történelmi tapasztalatok alapján itt volt már két komoly felelősségvállalás Európáért, és az nem túlságosan jó irányba mutatott.

[00:24:14]És főleg az nem tűnik jónak, hogy Európában ezek a nagy hatalmaknak a vezetői, ezek ilyen ilyen 10-20%-os népszerűségnek örvendenek.

[00:24:23]Tehát olyan mértékben meggyengült akár a brit vezetés, akár a német vagy a francia vezetés iránti bizalom, hogy az elképesztő mértékű.

[00:24:33]És mégis ezek az elitek mondják meg a továbbiakban is, hogy merrefelé tartson tovább Európa, miközben a társadalmi támogatottságok szinte a nullával egyenlő.

[00:24:42]Ezért ez elgondolkodtató, hogy ez nem okoz-e majd egy komoly problémát az elkövetkező időben, mind belpolitikai hatásrendszert vizsgálva, mind pedig kőpolitikai történéseket vizsgálva.

[00:24:53]A az oroszok pedig úgy vannak vele, hogy ők már annyi mindent írtak alá az európaiakkal.

[00:25:00]Tehát itt ha menjünk akár a majd megelőző tárgyalásokra, és utána 24 óra múlva azok nem értek semmit a Minsk 12 megállapodásokra, amiről maga ugye a német kancellárasszony vallotta be, hogy valójában csak időhúzó megállapodások voltak, és eszükbe se jutott betartani.

[00:25:20]Amúgy a ukránoknak tényleg eszükbe se jutott betartani, mert egyetlen pontját se tartották be.

[00:25:24]Tehát, hogy egy ilyen mértékű bizalomvesztés után nagy valószínűséggel sokkal hosszabb ideig fog tartani a kiegyezésnek a az időszaka, és sokkal több kényszernek kell megjelenni.

[00:25:37]És most látjuk, hogy Európa azt is bevállalja, hogy akkor, amikor a hormózis szoros le van zárva, most amikor kiderül, hogy a a huszik megint a vöröstengernek a lezárásával fenyegetőznek, és azt mondják, hogy ott nem haladhatnak majd át mondjuk amerikai vagy izraeli hajók.

[00:25:54]Ö miért fontos ez?

[00:25:57]Mert ugye Szaudarábián keresztül, illetve a az Ésült Arab Emirátusokon keresztül van egy vezeték, ugye még a 80-as években építették, amivel a vörös tengerre próbálják kijuttatni azokat az olajmennyiségeket, amiket most nem lehet az öbölbe fölpakolni a hajókra.

[00:26:09]Ha ha ez bekövetkezik, akkor ez a menekülési útvonal is lezárásra kerül, mert akkor itt is mondjuk a huszi rakéták el tudják érni azokat a hajókat, amelyek itt a vöröstengeren, a Bábelmand és illetve a Sues között közlekednek.

[00:26:24]És ö ugye bevállalták azt is, hogy hogy nagyon rosszul állnak energetikailag, és ennek ellenére mégis a zöld programot akarják végre véghez vinni, az európai centralizációt csinálják végig, és vannak sikereik.

[00:26:41]Látható itt a magyarországi belpolitikai események is az ő sikereiket mutatják.

[00:26:46]És most ugye úgy úgy tekintik, hogy az örményválasztás is az ő sikerüknek köszönhető döntő részében.

[00:26:51]Azt ne felejtsük el, hogy ott azt, ha jól emlékszem 17-ben ott is egy utcai megmozdulásnak a következtében jut hatalomra az Apasinyan, aki most jelen pillanatban szintén vezeti Örményországot, és fogja is az elkövetkező időszakban.

[00:27:05]és Trumpfolyosó van, és avval fenyegették a lakosságot, hogyha nem őt választják, akkor biztos, hogy egy egy pusztító Azerbajsán elleni háború lesz.

[00:27:16]És milyen érdekes meglátás, hogy most egyszerre Európai Unió is, meg Irán is ugyanaztnak a szereplőnek ö gratulált a örményválasztások kapcsán, mert mind a kettőnek ugyanaz a szereplő jó.

[00:27:30]Na, ilyenkor föltesszük magunkban a kérdést, hogy akkor ez hogy lehetséges, hogyha hogyha mondjuk egy mondjuk Iránról úgy beszélünk, mint egy terrorállamról, vagy egy terrorállamnak hogyan lehet pont ugyanaz a külpolitikai érdeke, mint mondjuk a mint az Európai Uniónak.

[00:27:44]És akkor itt visszatérve a dologra mit láthatunk, az elmúlt két évtizedben az európai gazdaság az olyan mértékű gyengülésen megy keresztül, tehát amikor vizsgáljuk azt, hogy a világpiacból mekkora a részesedése, és azt látjuk, hogy másfél évtizeddel ezelőtt még közel egyforma volt az amerikai gazdasággal a az amerikai gazdaság nagysága és az európai gazdaságnak a nagysága közel egyforma volt.

[00:28:09]Ö most ott látjuk, hogy 30%-kal nagyobb az amerikai gazdaság, és sose felejtsük el, hogy majdnem 200 millió emberrel pedig több a lakossága Európának, és ennek ellenére nem így van.

[00:28:22]Vagyis, hogy a egy jelentőség vesztésen megy keresztül Európa gazdaságilag.

[00:28:27]Ez jól láthatóan a legmodernebb technológiákban is jelentkezik, mind a mesterséges intelligencia, mind a robotika, a a ipari robotgyártás, vagy a homonolonit robotgyártásban is nagy lemaradásban van a világ többi részéhez képest.

[00:28:45]Itt mondhatják, mindig azt szokták mondani, de a robotsűrűsége egész jó Európának, merthogy 10000, az jól emlékszem, 10000 munkásra vagy 10000 emberre jut körülbelül 800 7-800 ipari robot, csak azokat elfelejtjük, hogy ezeket a robotokat döntő többségében Kínába gyártották le.

[00:29:03]Viszont a kínaiaknál pedig sokkal magasabb ez a szám, és a gyártás meg még inkább, mert tíszer nagyobb, mint amekkora mondjuk az Egyesült Államoké és kilencszer nyolcszor kilencszer nagyobb, mint a mint az európaiaké.

[00:29:19]Vagyis az látszik, hogy itt is egy teljesen átrendeződik a világ.

[00:29:23]És amit igazából szerintem érdemes egy kicsit történelmileg végiggondolni, hogy az elmúlt 2000 évben India és Kína volt a világ két meghatározó hatalma.

[00:29:34]Az elmúlt k-300 év egy kivételesen ritka alkalom volt, amikor nem ők voltak a meghatározó hatalom.

[00:29:43]És úgy tűnik, hogy a az a tömeg meg az erő meg az ezzel kapcsolatos emberi erőforrás is egy nagyon fontos dolgot kell tisztáznunk.

[00:29:51]Ő mondjuk egy ipari hatalom, a legerősebb ipari hatalom Németország.

[00:29:56]Itt Európában ugye német ipar viszi hátán a a világot.

[00:30:01]40000 mérnököt képeznek egy évben Németországba, Iránban 3300et v bocsánat, 2300et Oroszországban 4500et egy évben mérnököt, annyit bocsátanak ki Kínában 1300000 mérnököt bocsátanak ki.

[00:30:19]Tehát azt kell megérteni, hogy nagyságrendnyi különbség van mindenben, és hogy hogy miért olyan fontos az emberi erőforrás, mert itt mindig csak legyítünk egyet.

[00:30:28]De akkor, amikor 1 milliárd embert elkezdünk edukálni és komoly oktatásba részesíteni és elkezdjük a tehetségeket kiválasztani, és az egyiknek jut 10 tehetség, a másiknak meg 10000, és azoknak a kezébe hagyják azokat az erőforrásokat, amivel keresni és kutatni is lehet, nem tudjuk elmondani, hogy mekkora különbség lesz, mert itt mindenki beszél mesterséges intelligenciafejlesztésről, meg sok minden egyéb másról, de az emberi elme gyakorisága, mármint a annak a felkészültsége, meg a a felkészült emberi elmének a gyakorisága az is meghatározza, hogy egy civilizáció hova juthat el.

[00:31:04]És most jelen pillanatban azt látjuk, hogy Kína óriási előnyben van.

[00:31:09]Egy átlagos kínai fiatal úgy gondolja, hogy a sikerét meg a szerencséjét az úgy csinálhatja meg, ha jól tanul, ha sokat tanul, és képzi magát folyamatosan.

[00:31:16]Na, ezt próbáljuk meg a nyugati fiatalsággal elhitetni, mert jelen pillanatban ez nem így áll.

[00:31:23]Egy mondat elejé csak visszakanyarodok ide Ukrajna csatlakozásához, ha már ugye van olyan remény vagy latolgatás, hogy itt az ukrán hadsereg majd mit jelent Európa számára, mint hadcsereg, hogyan látod azt, hogy az ukránokkal fog bírni úgymond Európa?

[00:31:39]Mert ugye most ezt azért kérdezem így, mert úgy tűnik, hogy azért az ukránokkal Trump sem bírt el, ha most arra gondolunk, hogy itt az Alaszkában leütött dealt, amit az oroszokkal ugye sikerült tető aláhozni az amerikaiaknak, mennyire tudták áttolni az ukránokon.

[00:32:00]Hát azért és biztos, hogy Európának is nagy szerepe van ebben, de ott van az ukrán akarat is.

[00:32:06]Hát az ukrán akarat addig tart, amíg az amíg a külföldi pénzek tartanak.

[00:32:08]Hát jelen pillanatban, hogyha ha bármelyik forrás leakadna, akkor az az ukránok kész helyzet elő állnának egy másodperc alatt.

[00:32:18]Tehát itt valójában jól látható mondom persze az a a kievi vezetés ki kiszolgálja az európai érdeket.

[00:32:24]Neki vannak a saját céljai, amiket ő el szeretne érni.

[00:32:28]Ezek ilyen lehetetlen célok, tehát valaki majd mindenki tájékoztasson arról.

[00:32:32]Megint csak felhívnám a figyelmet erre, hogy tehát attól, hogyha valaki nem esik hasra, mondjuk az ukrán hadsereg teljesítményétől, akkor már orosz pártinak gondolják.

[00:32:41]De én úgy gondolom, hogy attól, hogy valaki orkoknak nevezi az oroszokat, vagy hoholoknak nevezi az ukránokat, az az nem azt jelenti, tehát az nem az a szint, ahova mondjuk egy elemzőnek el kellene tudni jutni.

[00:32:54]És én azt gondolom, hogy kellene egy kicsi távolságot tartani a az eseményekkel kapcsolatban.

[00:33:02]Itt nagyon sokan, akár az egyik, akár a másik oldal kapcsán túlságosan mély érzelmekkel kötődnek bizonyos csoportokhoz, de amivel a az én számomra a mély érzelem egyetlen dolgot jelent, az embereknek az élete, és szerintem az megismételhetetlen.

[00:33:16]Tehát ha fölöslegesen áldozunk fel egy emberi életet, akkor valamit nagyon rosszul csináltunk ebben a a világban.

[00:33:21]És lehet valaki azt gondolja, hogy a Ukrajna még folytassa a háborúját tovább.

[00:33:26]Ott úgy mindig fölteszem a kérdést, hogy ha őket neki az oroszok annyira nem számítanak, akkor mondja már meg, hogy mennyi ukrán élete éri meg mondjuk Oroszország bukását.

[00:33:35]Adjon egy mondjon egy számot, hogy szerintem ennyi emberé.

[00:33:38]És akkor a 18 éveseket is küldjük el a háborúba, hogy azok is halljanak meg.

[00:33:42]Meg talán a 16 éveseket is a végén, úgy mint Németországba.

[00:33:47]Tehát ő szerinte az is az is megfelelő mennyiségű áldozat ahhoz, hogy ez a cél elérésre kerüljön.

[00:33:57]És ugyanezt teszem föl az oroszok oldaláról is, hogy vajon mennyi orosz fiatalnak kell még meghalnia, hogy a végén valaki kérje jelenteni azt, hogy Oroszország a a saját különleges műveletei elérték a céljukat.

[00:34:07]Tehát ez is fontos kérdések, de itt most nagyon sok mindenkit veszítünk el, tehát nem tudjuk elmondani.

[00:34:14]Lehet, hogy a a következő 30 év legjobb balettáncosát veszítjük el.

[00:34:19]Lehet, hogy a legjobb zenészét, a legjobb sakkozóját, lehet, hogy egy kiváló fizikust, aki a legnagyobb problémá emberiségek legnagyobb problémájá találná a megoldást.

[00:34:29]Amikor emberi életet áldozunk föl, a legfontosabb erőforrásunkat áldozzuk föl.

[00:34:34]is azért akartam erre kitérni, hogy ez ez az, hogy valaki humanista, az nem ukrán barát vagy orosz barát elkötelezettség kapcsán alakul ki, hanem azért, mert emberről van szó.

[00:34:47]És még egyszer mondom, hogyha valaki mondjuk a ukránokat hoholnak hívja, és és csúfolja őket, óriási hibát követel, és ugyanezt teszi, amikor orkoknak nevezi a az oroszokat, szerintem pont ugyanebbe a hibába jutnak el.

[00:35:01]Ö, és akkor itt visszatérve a az ukránok, hogy hogy lehet-e velük bírni meg az ukrán hadsereggel, tény és való, az ukrán haderő a legpotensebb és legtapasztaltabb erő Európában.

[00:35:10]Viszont ebben a haderőben néha 40 kgs, 55 éves öreg bácsik vannak, akik vagy olyanok, akik veseátültetésre várnak, és mégis kiküldték őket a frontra, vagy súlyosan tehát pszichiátriai esetek, és a a fronton lévő dandárpancsnokok meg zászlajpancsnokoknak a jelentéseit érdemes olvasgatni, amiben elmondják, hogy most kiküldtek ide 2000 embert, de ez a 2000 ember teljesen hadrafoghatatlan.

[00:35:42]Tehát az oké, hogy behajtották őket a a TCK-sok a a rendszerbe, de jelen pillanatban ezekkel nem nagyon tudnak mit kezdeni, mert ezeket ezeket külön még etetni, itatni vagy bármi kezelni kellene, vagy folyamatosan orvoshoz kell őket vinni.

[00:35:56]Ami lehetetlenné teszi, hogy amúgy a nagyon nagy és feszes tevékenység, ami a fronton zajlik, hogy abban ők részt tudjanak venni.

[00:36:06]Én azt tudom mondani, hogy ennek az ukrán haderőnek körülbelül a harmada az a potens erő, amit a a amiről beszélnek, de nem a 800-900000 meg az 1 millió meg nem tudom már milyen számokat mondanak egyesek.

[00:36:19]És mindenkinek csak azt ajánlom, hogy nézze meg, hogy az elmúlt ugye már nagyon régóta tart a háború, hogy ez bizony nagyon-nagyon sok hónap, de minden hónapban az ukránok nyilvánosságra hoztak egy adatot, hogy hány önkéntes csatlakozott a hadsereghez, vagy hányat toboroztak.

[00:36:36]Ha a számokat összeadják, akkor mindenki észreveheti, hogy több milliós számról van szó.

[00:36:45]És hogyha csak egy 800000 fős ukrán haderő van, és mindig csak 800000 fős ukrán haderőről beszélünk, akkor feltesszjük a kérdést, hogy hogyha ennyi embert kellett besorozni, akkor hol vannak a többiek?

[00:36:55]Ez egyszerű matematika.

[00:36:57]Nem kell hozzá se ukrán barátnak, se orosz barátnak lenni, hogy ezeket a számításokat valaki valamilyen úton, módon elvégezze.

[00:37:04]És van még egy másik fontos része, hogy mennyire bírnak az ukránokkal.

[00:37:09]Az ukránok mennyire fognak önmagukkal bírni, mert ha véget is ér a háború, a katonai tapasztalatok azt mutatják, hogy a fronton elesett katonáknak a háromszorosa az, aki utána a posztraumás stressz következtében súlyos problémákkal küzd, és akár az öngyilkosságig is eljut.

[00:37:27]Tehát vannak olyan számok, amikor az derül ki, hogy háromszor többen halnak meg öngyilkosság következtében, mint a kint a fronton.

[00:37:34]Az látszik, hogy fölnőtt egy nemzedék, aki föld alatt járt iskolába.

[00:37:39]Ugye korábban ezt láthattuk a szepatista orosz köztársaságoknak a gyerekeinél, hogy hogy a föld alatt kezdte az általános iskolát, és ott érettségizett.

[00:37:52]És ez most utolérte az ukrán társadalom döntő többségét is.

[00:37:54]Aki még emlékszik az üzengetésnek, mert ugye itt porosenkóik meg a többiek is olyanokat üzentek, hogy ott a föld alatt fognak majd ott töltik majd minden perszüket majd a a akár a Luhanski vagy a a Donyecky diákok, merthogy az orosz világhoz akarnak tartozni.

[00:38:13]De ez útól utolérte az ukrán társadalmakat is.

[00:38:15]És most gondoljuk végig, hogy azok a gyerekek, akik úgy nőnek, egy háborúban nőnek fel, ahol az utcán a szemük láttára rabolnak el embereket és visznek el, vagy az édesapját viszik el, az otthonokból is verik bilincsbe és dobják be egy egy kocsiba, majd utána pedig ott kell állni a temetőben, amikor felmagasztalva egy ukrán zászlóval önnak a kísérletében eltemetik, és közben azt látják, hogy folyamatos becsapódások vannak, hogy füst van, hogy találatok vannak, hogy légiriadó van, hogy hogy minden második nap le kell menni a pincébe, el kell bújni, hogy és ténylegesen most ugye ott tartanak, hogy 110valahány iskola került már véglegesen a föld alá és ott zajlik a az oktatás, hogy ez milyen mértékben fog sérülni a a társadalom.

[00:39:00]Vagy nézzük azt, hogy a fiatal fiúk elhagyják az országot, mielőtt olyan 16 éves kor környékén, és azt lehet látni, hogy a felsőoktatásban, vagy az érettségiző fiatalok között szinte csak lányok vannak, mert a szülők megpróbálják a fiatal fiúkat kimenteni, hogy nekik majd a végén nehogy nehogy rájuk öregedjen ez a bizonyos háború és utolérje őket valamilyen úton, módon.

[00:39:24]Ez pedig azt jelenti, hogy amúgy Ukrajna népességének az összetételét tekintve minden csak nem egészséges.

[00:39:33]Tehát amellett, hogy nagyon kevés gyerek születik, hogy óriási mennyiségű ember hagyta el a az országot, az összetétele is brutális helyz, tehát brutális változásokat mutat.

[00:39:44]És jelen pillanatban azt tudjuk mondani, hogy ezt már akkor, amikor innen elmentem, akkor próbáltam mindenkivel érzékeltetni, hogy amikor arról beszélnek, hogy az egy 42 egy 41-42 milliós ország, akkor az nem igaz, és hogy nem avval az erőforrással rendelkeznek.

[00:39:57]Most már ugye vannak ukrán források, amelyek beszélnek a 20-22 milliós lakosságról, tehát hogy Kev körülbelül ennyi embert tart a a kezében.

[00:40:06]És ez az erőforrás azért nagyon nagyon kérdéses.

[00:40:10]És hogyha megnézzük Oroszországnak az erőforrásait, akkor tudjuk, hogy egy atríciós felörlő háborúban mi van, és egy inerciális háborúban, ahol az oroszok abba bíznak, hogy ők belökték ezt a vonatot.

[00:40:21]Hát lassan gurul, de gurul lefelé.

[00:40:23]És a a végén ez súlyos problémákat fog okozni.

[00:40:29]ö mindig arra várni, hogy majd Putin mikor betegszik meg végre, vagy mikor fog esetleg lemenni az olajnak az ára, mikor fog az az orosz gazdaság tönkremenni, mikor fognak a nyenyecek, az evenk, a tungúzok meg nem tudom kicsodák fellázadni, és akkor majd Oroszország szét fog esni, mint utolsó gyarmatbirodalom, ahogy itt néhányan leírják, és nagyon komoly tanulmányokat szentelnek, meg meg konferenciákat ennek a a történésnek.

[00:40:55]De ez csak remény.

[00:40:55]A remény meg nem stratégia.

[00:41:00]Maradt még egy öt percünk, úgyhogy szeretném, hogyha kicsit beszélnél arról is, hogy a közelkeleti konfliktusnak hogyan látod a hatásait.

[00:41:08]Nem pont az olajárra gondolok meg ilyenekre, mert ezt van akivel kielemezzük itt majdnem, hogy hétről hétre, hanem így a geopolitikai nagyképet tekintve milyen következményei lesznek?

[00:41:19]Ö hát súlyos összefüggések vannak az orosz-ukrán hadszintér és ö az izraeli, amerikai iráni háború között.

[00:41:27]Most mondok egy egyszerű példát.

[00:41:31]És hogy kettős dolog, ugye trumpék szerették volna, hogy a háború minél hamarabb végetérjen, de nem vonták meg a a kievi vezetéstől a felderítési adatokat.

[00:41:42]Tehát továbbra is az amerikaiak biztosítják a legfontosabb fel a célhatározási adatokat a kijöv számára.

[00:41:48]A csapások, amik bekövetkeznek, amerikai segítséggel történik meg.

[00:41:50]Mi történt ennek következtében az öbölben?

[00:41:56]Úgy tűnik, hogy a az oroszok pedig felterítési adatokat adtak át az irániaknak, és az irániak döntő részében az amerikai bázisokat ezen adatok alapján támadták meg.

[00:42:13]Vagyis az oroszok jelezték, hogy ha továbbra is megkapják az adatokat, a felderítési adatokat a az ukránok, akkor ők biztosítják fű alatt továbbra is biztosítani fogják a az irániaknak, hogy minél nagyobb hatékonysággal tudjanak csapásokat végrehajtani.

[00:42:28]Ugye akkor, amikor Trumpot erről kérdezték újságírók, akkor erre egy ilyen felületes választ, vagy egyáltalán nem adott választ azzal kapcsolatosan, hogy akkor most kik is adták, de úgy tűnik, hogy azért ebben Kína is benne van, mert a légvédel, az új iráni légvédelmi rendszernek a fejlesztésében szinte biztos, hogy az ő ö informatikai kapacitásai megjelentek, és úgy tűnik, hogy ezáltal is egymásra ugyanúgy nyomást gyakoroltak.

[00:42:57]Eddig annyi történt, hogy Trump mindenkire tudott nyomást gyakorolni, tehát egyszerre tudott gazdasági, politikai vagy vagy katonai nyomást gyakorolni például Oroszországra, vagy Európára, vagy Ukrajnára, vagy bármelyik szereplőre a világon.

[00:43:16]És most meg bekövetkezett az, hogy ő részt vett egy konfliktusban, és nyomást gyakoroltak mondjuk az oroszok is rá.

[00:43:23]És itt van a veszélyforrása ennek a történetnek, hogy tényleg, hogyha az ukránok tudják-e nemzetközi esíteni a saját konfliktusukat, és minél inkább kivinni, itt láthattuk a különböző dróncsapásokat, aminek döntő többségéből mindig kiderült, hogy ukrán drónok vannak a a háttérben, de mindig kötelező lehír lehúzni az első híreknek arról szólni, hogy ezek orosz drónok, és hogy ez itt már akár a a ötödik cikkely szerinti eljárásokat jelent.

[00:43:51]Aztán látjuk, hogy hát az a Görögországba ment víz drón, hát ez bizony ukrán volt.

[00:43:58]Akkor az ukránoknak bocsánatot kellett kérni, ha jutóbb, ha minden igaz, ugye a tegnapi napon Moldovába érkezett meg egy ilyen jellegű drón, megint csapás zajlott le, de kiderült, hogy ez is az ukránok kezébe van.

[00:44:13]És hogyha meg ha orosz esik le, ami esetleg eltérítésre kerül, akkor az az oroszok bűne.

[00:44:18]Hogyha hogyha ukrán drónt térítenek el az orosz rádióelektronikai harcsapatok, akkor ez ugyanúgy az oroszok bűne lesz ebben a történetben.

[00:44:29]Csak ilyenkor mindig fölteszik a kérdést, hogy mit keresnek a az ukrán drónok továbbra is mondjuk a balti légtérbe, vagy a Finn légtérbe, mert amúgy nem volna ott keresnivalójuk az oroszok ugye azt állítják, hogy amúgy ezen államoknak a segítségével történnek ezek a csapások végrehajtásra, vagy pedig konténerhajókról szállnak fel ezek a drónok, amelyek a balti tengeren vagy az északi tengeren haladnak át.

[00:44:50]A mi a mi a problémánk igazából?

[00:44:56]Az igazi problémánk az lehet, hogy tényleg, hogyha ez a ezek a konfliktusok átlépik a határt és összekapcsolódnak a többi konfliktussal, itt például akár a az iráni, izraeli, amerikai konfliktussal, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a többi konfliktus is egyből csatlakozni fog hozzá, mármint, hogy szépen összegyúrásra kerül.

[00:45:17]Ugye ez, amitől féltek két évvel ezelőtt, hogy mi történik akkor, amikor amikor ezek a konfliktusok egyesülni fognak.

[00:45:23]Az amerikai jól látják ezt, tisztában vannak ezzel, sőt ők azok az egyetlenek, akik nyíltan kimondják, hogyha az ukrajnai háború tovább folytatódik, akkor az elképzelhető, hogy európai orosz konfliktussá alakulhat ki.

[00:45:36]És ők abban nem érdekeltek, hogy egy ilyen konfliktus kialakuljon, mert ők egészen másra összpontosítanak.

[00:45:43]Ők Kínára akarnak összpontosítani, és nem szeretnék, hogy az erőforrásaik ott kopjanak elő.

[00:45:48]És közben pedig az is kiderült, hogy bár az amerikai hadsereget korábban az úgynevezett másfél háborús stratégiája mentén építették fel és határozták meg a feladatrendszerét, vagyis hogy egy nagy konfliktus és mellette egy fél, mondjuk amilyen most az iráni konfliktus egyszerre képes legyen megvívni.

[00:46:07]Tehát a hadsereget úgy olyan nagyságúvá tették, olyan nagá tették, illetve olyan tartalékokkal látták el.

[00:46:14]Csak egy baj van, hogy a tartalékokról kiderült, hogy azok elfogytak, mert elküldték őket Ukrajnába.

[00:46:21]És ennek ugye az ukránoknak kellenének az amerikai fegyverek és rakéták, hogy meg tudják magukat védeni.

[00:46:25]Abból most nagyon kevés van, nagyon rosszul áll az ukrán légvédelem.

[00:46:31]Az amerikaiak meg jelzik, hogy ők meg nem fognak odaadni semmit, merthogy három évbe telik, mire pótolni tudják azokat a a hiányosságaikat, amelyeket eddig fölépítettek.

[00:46:41]És van még egy nagyon fontos dolog, az szerintem el kell mondanom, mert itt még nem sikerült, akkor még nem beszéltünk, nem tudtunk erről beszélni, hogy sokan azt gondolják, hogy a Trumpik tényleg most nagyon elrontottak valamit és össze-vissza csapkodnak.

[00:46:55]Hát előfordulhat, hogy rossz döntéseket hoztak, de hogyha megkérdezzük, hogy az oroszok mit gondolnak mondjuk a a hormózi konfliktusról, akkor ők azt látják, ők azt mondják, hogy valójában itt a globális világgazdaság szétverése zajlik, és a gazdaság újrafelosztása zajlik amerikai vezetéssel.

[00:47:14]Ez az ő meglátásuk.

[00:47:17]Hogyha ezt nézzük, meg megnézzük, hogy a mondjuk az energiaipari cégek milyen haszonra tettek szert az Egyesült Államokraban, illetve hogy mennyire a végén egy sikúvá tették.

[00:47:28]Ugye mindenki arról beszélt, hogy ő hogy fogja majd szofisztifikáltan kialakítani a az energiaháztartását.

[00:47:36]És majd akár 10-15 forrásra támaszkodó.

[00:47:40]Most azt látjuk, hogy nagyon egysikúvan vált szinte minden az amerikaiaknak a kezében van.

[00:47:43]Vagyis úgy tűnik, hogy az amerikaiak avval avval jól gazdálkodnak.

[00:47:48]hogy a konfliktust abba az irányba tolják, hogy mindenki inkább egyre inkább beletolódik az ő érdekszférájukba, és őtőlük függ a függőség egyre erőteljesebb Amerikával kapcsolatban val szemben és természetesek a tiltakozások mondjuk Európában ezzel kapcsolatosan, de nagyon mást nem tudnak tenni, de hosszútávon azt tudjuk elmondani, hogy a Trumpék nag valószínűleg kigondoltak valamit, nem biztos, hogy sikerül keresztülvinniük.

[00:48:16]A valószínűleg a tervük nekik is az, hogy ők jobban fogják bírni, mint a többi állam, mint az ázsiaiak, mint az európaiak, mint az oroszok, mint az irániak.

[00:48:23]De ne felejtsük el, hogy a legtöbb katonai szakértő szerint azt a csapást, amit Izrael és az Egyesült Államok Iránra mért, azt nagy valószínűséggel két évvel korábban kellett volna mérni, méghozzá azért, mert az a mennyiségű drón termelési kapacitás, ugye majdnem kétszer annyi drón termel Irán egy évben, mint az Egyesült Államok, és másfélszer annyi rakétát gyárt, mint az Egyesült Államok.

[00:48:51]Tehát hogyha ezt tovább hagyták volna, akkor néhány év múlva teljesen egyértelművé vált volna, hogy Irán egyeduralkodója a térségnek, és hogyha ebben megjelennek mondjuk nukleáris fegyverek is, akkor ettől a Pinatofoval túl sok kérdést nem kellett volna feltenni akár Izrael túlélésével kapcsolatban, vagy hogy mondjuk a török szaúdi iráni nagy középhatalmi versenyan is zárult le ebben a térségben, mert egyértelműen Irán felé mutattak volna a jelek.

[00:49:19]Ö itt megtörtént egy ilyen visszavágás, hogy ez mennyire volt sikeres és mennyire nem, azt még a jövő el fogja dönteni.

[00:49:24]A legtöbb elemző azt mondja, hogy nem volt elég sikeres és eléggé hogy mondjam, kemény tudott maradni a az irányi rezsim az elkövetkező időszakokban.

[00:49:34]És ez azt is jelenti, hogy az amerikai biztonság, az amerikaiak által nyújtott biztonsági garanciák egyre kevesebbet érnek a a világban.

[00:49:43]Tehát ezek devalválódtak a az elmúlt időszakban, de továbbra sem megkerülhetők.

[00:49:49]A Trump kormányzat szerintem az elkövetkező időben továbbra is egy dolgon töri a fejét.

[00:49:52]Hogyan lehet a világ hegemon hatalmából átmenedzselni az Egyesült Államokat a világ vezető hatalmává, vezető, tehát legerősebb hatalmává.

[00:50:02]Hogyha őnekik ez sikerül, akkor azt kell mondanunk, hogy a multipoláris világrendbe történő átmenetel az valószínűleg kevésbé lesz erőszakos és veszélyes, mint abban az esetben, ha az Egyesült Államok minden pozícióját elveszíti.

[00:50:16]ugyanis hogyha a nagy csoportok, hogyha nagy hatalommal rendelkező csoportok elveszítik a korábbi pozíciójukat, a világ újrafosztása mindig nagyon durva irányokba lép.

[00:50:30]Nagyon szépen köszönöm Vukics Ferencnek itt a nyelv folyamán is.

[00:50:31]Szeretettel várunk, szívesen látunk és folytatjuk.

[00:50:36]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:50:36]M.