Fekete Rita 42:18

Tóth Máté: Már csak egy hónapra elegendő biztonsági tartaléka maradt a világnak

energiaenergiapolitikaenergiaválsággeopolitikaukrán háborúközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Tóth Máté: Már csak egy hónapra elegendő biztonsági tartaléka maradt a világnak
tl;dr
  • A védett üzemanyag-rendszer túlfeszített, mert a stratégiai készlet olcsó olaja fogy; a fenntartás 180 milliárd forintba kerülhet, a piaci ár 600 Ft felett jár, eltörlésnél 700-ig menne.
  • A MOL szerb NIS-felvásárlásánál a szerb kormánnyal már létrejött megállapodás (5% tulajdon, vétójog, ellátási garanciák), de az orosz Gazprom Nyefttel még tárgyalnak, az USA egy hét határidőt adott.
  • Tóth Máté szerint ez az „évszázad lehetősége” a magyar befolyás balkáni kiterjesztésére, de kockázata, hogy az EU-ban Magyarország céltáblává válik.
  • Ukrajna uniós csatlakozása a villamos hálózat inkompatibilitása miatt feszültségingadozásokkal fenyegeti Európát; a rugalmatlan atomerőművek zsinórárama tovább terhelné a kiegyenlítő kapacitásokat.
  • Az ország hatalmas gáztárolói mit sem érnek, mert földgáz hiányzik, és a háború miatt senki nem tárol ott; Magyarország naponta 400 ezer m3 gázt ad el Ukrajnának, ami valójában orosz molekula.
  • Az EU szankciói kudarcot vallottak: az orosz energiabevételek rekordokat döntenek, miközben Európa olaj- és gázhiányban szenved; a 21. csomag tervezése ezt súlyosbítaná.
  • A hormuzi szoros konfliktusa miatt a globális olaj- és LNG-szállítások akadoznak, a károsult infrastruktúra évek alatt épül újjá, az árak tartósan 90 dollár/hordó körül mozognak.
  • „A válság már itt van. Tehát amikor arról beszélünk, hogy Olaszországban repülőgépek nem szálltak fel, járatokat vontak össze, a kerozin ellátási probléma miatt, akkor az a válság itt van.” – Tóth Máté

  • A Nemzetközi Energiaügynökség elnöke szerint a világ biztonsági készletei akár egy hónapon belül kimerülhetnek.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A magyarországi védett üzemanyagár és a rendszer túlfeszítettsége

Tóth Máté, a vendég energiajogász részletesen elemezte a magyarországi üzemanyagpiac jelenlegi állapotát. A beszélgetés kiindulópontja Kapitány István, a gazdaságért és energetikáért felelős miniszter döntése volt, aki megemelte a védett üzemanyag nagykereskedelmi árát. Tóth Máté szerint ez a lépés közvetlenül nem érinti a lakosságot a kutaknál, de komoly üzenetet hordoz: a stratégiai készletből biztosított ellátási rendszer túlfeszített állapotban van. A zárt rendszert egy főző kuktához hasonlította, ahol a túlnyomást valahol ki kell engedni, különben a rendszer károsodik.

Kifejtette, hogy a miniszter valójában két árat módosított: a készletfelszabadítási árat, amennyiért a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a stratégiai készletből felszabadított üzemanyagot átadja a nagykereskedőnek, a MOL-nak, valamint a viszontértékesítői nagykereskedelmi árat. Az ok világos: az az olcsóbb olaj, melyet még az iráni válság előtt tároltak be, illetve finomítottak üzemanyaggá, három hónap után már elfogyott, vagy jelentősen fogyóban van. Most már mindenki a drága olajat használja, a globális árak magasak, és a hatósági ársapka fenntartása egyre nagyobb költséggel jár.

Tóth Máté számításokra hivatkozott, melyek szerint a védett ár fenntartása már júniusban, de legkésőbb júliusban 100 milliárd forint feletti, akár 180 milliárd forintos többletköltséget is jelenthet az államháztartásnak. A probléma érdemi megoldása nem a rendeletekkel való játék, hanem a költségek valamilyen szintű megjelenése a fogyasztói árakban is, hiszen „nincs ingyen ebéd".

„A baj az, hogy ez folyamatosan emelkedik. Tehát a világpiacon is azt látjuk, hogy független attól, hogy a hordónkénti ár valami Trump általi bejelentésre éppen lefele korrigál, vagy felfele korrigál, a maga a trend és a világban rendelkezésre álló mennyiségek fogyása okán mindenhol a várakozás az egyértelműen az üzemanyag emelkedése, a végfelhasználói üzemanyag emelkedése.” – Tóth Máté *

Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerülne a benzin és a gázolaj a védett ár eltörlése esetén, Tóth Máté elmondta: a piaci ár már átlépte a 600 forintos lélektani határt, és egy esetleges azonnali eltörlés után a hatások végiggyűrűzése után a hónap végére már a 700 forintos szinthez lennénk közelebb, és az emelkedés tovább folytatódna.

A MOL és a szerb NIS felvásárlása: geopolitikai játék és kockázatok

A beszélgetés egyik legfontosabb témája a MOL és a szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) tranzakciója volt. Tóth Máté hangsúlyozta, hogy bár a szerb energiaügyi miniszter bejelentette a nyitott kérdések rendezését, az üzlet még messze nincs lezárva. A háromszereplős tárgyalássorozatból – ahol a MOL a vevő, az orosz Gazprom Nyeft az eladó, és a szerb állam a kisebbségi tulajdonos – egyelőre csak a szerbekkel sikerült megállapodni, az oroszokkal még nem. Az Egyesült Államok kétszer is meghosszabbította a határidőt a tranzakció véglegesítésére, és most egy utolsó egyhetes időablak van érvényben.

A szerbekkel kötött megállapodás részleteiről Tóth Máté elmondta, hogy a szerb állam három fő feltételt támasztott:
1. Garancia arra, hogy az ügylet nem érinti hátrányosan Szerbia nagy- és kiskereskedelmét, azaz a MOL biztosítja a jelenlegi ellátást.
2. A pancsovai finomító továbbra is kihasználtan, „túltermelési” módban üzemel, mert ez a szerb állam működése szempontjából garanciális kérdés.
3. A szerb állam egy 5%-os részvénypakettet is kap, amellyel blokkoló pozícióba kerülhet a stratégiai döntéseknél, és extra vétójogot szerez a vezető tisztségviselők megválasztásánál.

Tóth Máté szerint az oroszok alapvetően érdekeltek az eladásban, hiszen az amerikai szankciók miatt a tulajdonrészük „elsüllyedt beruházássá” válhat, ha a NIS működése ellehetetlenül. Az elsődleges orosz érdek a minél magasabb eladási ár. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tényleges tárgyalásokon geopolitikai természetű többletkövetelések is megjelenhetnek, amelyek a még meglévő orosz beruházások továbbműködtetéséhez kapcsolódnak.

„Ha az infrastruktúra szempontjából nézzük és a geopolitikai térnyerés szempontjából nézzük, akkor mind a kettő kérdésre a válasz az, hogy nem. Tehát ez akkor is előnyös, ez az évszázad lehetősége, ha élhetek ezzel a képpel, hogy a MOL és ezáltal a magyar geopolitikai érdek ilyen módon felskálázásra kerül.” – Tóth Máté *

Tóth Máté történelmi párhuzamot is vont: utoljára az Osztrák–Magyar Monarchia idején, Bosznia-Hercegovina annektálása után (1878/1908) volt akkora magyar befolyás a Balkánon, mint amilyet ez a tranzakció biztosítana. Ezt egy 20 koronás pénzérme példájával illusztrálta, amelynek címerében a történelmi balkáni területek is megjelennek. A tranzakció szerinte a „trianoni börtönketrecből” való kitörés első lépése lehet az energetika révén.

A kockázatokról szólva kifejtette: a geopolitikai környezet megváltozása esetén Magyarországot céltáblává tehetik az Európai Unióban, különösen, ha az EU rossz szemmel nézi, hogy egy tagállam így szerez nagyobb önállóságot a határain kívül. Ez a veszély már most is létezik.

Ukrajna uniós csatlakozásának energetikai hatásai

A műsorvezető Fekete Rita az Európai Parlament honlapján található információkra hivatkozva kérdezte Tóth Mátét Ukrajna potenciális csatlakozásának energetikai következményeiről.

A villamosenergia-hálózat integrációja

Tóth Máté szerint a villamosenergia-hálózat részleges összekapcsolása Ukrajnával már most is komoly problémákat okoz. A politikai döntés miatt elsietett integráció nem oldotta meg az alapvető technológiai különbségeket, hiszen Ukrajna hálózatának nagy része szovjet/orosz gyártmányú, és csak korlátozottan kompatibilis az európai rendszerekkel. A háború tovább súlyosbítja a helyzetet: a folyamatos termeléskiesések, illetve az atomerőművek miatti túltermelés feszültségingadozásokat okoz, melyeket a magyar rendszerirányító, a MAVIR igyekszik a határon megfékezni, de a teljes európai hálózat összekapcsoltsága miatt minden ország kitett ezeknek a hatásoknak. Példaként említette a tavalyi spanyol áramszünetet, amely a naperőművek túltermelése miatt következett be.

„Annyira összekapcsolt az európai villamosenergia-hálózat, hogyha egy valaki hibázik, nem kell, hogy ezek mi legyünk. A lónak négy lába van, megbotlik a hátsó lába, akkor borul a ló.” – Tóth Máté *

A teljes piaci integráció – amikor nemcsak a hálózat, hanem maga az áram mint termék is összekapcsolódik – még nagyobb gondot jelentene. Ukrajna túl nagy piaci szereplő ahhoz, hogy a jelenlegi európai aukcionálási szabályok közé beilleszthető legyen anélkül, hogy alapjaiban rengetné meg az árszínvonalat és az ellátási láncokat. Ráadásul Ukrajnában az EU nagyszabású napelem-telepítési programot támogat, ami tovább növelné az európai hálózatokra nehezedő volatilis termelési terhet.

Az atomenergia kérdése

Ukrajna a zaporizzsjai atomerőmű nélkül is Európa egyik legnagyobb nukleáris energiatermelője lenne a három működő atomerőművével (dél-ukrán, rivnei, hmelnickiji). Tóth Máté rámutatott, hogy ezek az erőművek VVER típusú blokkokkal zsinóráramot termelnek, a termelésük nem szabályozható rugalmasan. Ukrajnának már most is problémát okoz az atomenergia-termelés és a hálózat összehangolása, különösen amikor alállomásokat ér támadás, vagy a hálózaton túl sok az áram. Ha ezt a problémát behoznák az EU-ba, a közös baj hirtelen minden tagállamé lenne. Európában éppen a gáztüzelésű, gyorsan indítható erőművek – a megújulók ingadozásait kiegyenlítő, harmadik „harmad” – fogynak el, így a rendszer egyre sérülékenyebb.

A földgáztárolók mítosza

Bár Ukrajna Európa legnagyobb, mintegy 31 milliárd köbméteres földalatti gáztároló kapacitásával rendelkezik, Tóth Máté szerint ez nem oldja meg a kontinens gázellátási gondjait. Európának nem üres üregekre, hanem magára a földgázra van szüksége. Ráadásul egy háborúban álló országba senki sem szívesen tárol be, hiszen a gáztárolók könnyű célpontok. Magyarország jelenleg is napi 400 ezer köbméter földgázt ad el Ukrajnának Berekdarócnál, amely orosz molekula – így az a gáz, amelytől a hivatalos kommunikáció elhatárolódik, körbeér és biztosítja Ukrajna ellátását.

„Nem a probléma gyökere az, hogy kalácsuk nincs, hanem kenyerük nincs. Itt is ugyanez a gond. Tehát nem üregünk nincsen, hanem földgáz, amit beletöltsünk.” – Tóth Máté *

Az EU szankciós politikájának értékelése a 21. csomag kapcsán

Tóth Máté élesen kritizálta az Európai Unió szankciós politikáját, melyet egy üvegpalackba zárt, a napfény felé menekülni próbáló méhecskéhez hasonlított: hiába van nyitott kijárat más irányban, a politika csak a megszokott, sikertelen irányba próbál kitörni. Míg a 20. szankciós csomag épp hatályba lépett, már készítik elő a 21.-et, ami szerinte irracionális lépés, különösen a jelenlegi energiapiaci környezetben.

Rámutatott, hogy az orosz energiaszektor bevételei rekordokat döntenek: májusban 44%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, köszönhetően a hormuzi válság okozta globális áremelkedéseknek. A szankciók így teljesen céltalannak bizonyultak. Európa eközben súlyosan olaj- és gázhiányos helyzetbe került: az iraki olaj nem érkezik meg Franciaországba és Belgiumba, a szaúdi olaj Lengyelországba, a katari cseppfolyós földgáz a közös európai beszerzésekhez. A 21. csomag pedig olyan elemeket is tartalmaz, mint harmadik országbeli közvetítő cégek szankcionálása, ami Tóth Máté szerint már végleg eltávolodott a racionális gondolkodástól.

Az ellentmondást jól jelzi, hogy miközben tovább szigorítanák az olajár-maximalizálási mechanizmust, felmerült annak felfüggesztése is a válság idejére. Tóth Máté szerint ez annak a beismerése, hogy a politika önsorsrontó, hiszen az európai beszerzést tovább rontaná egy súlyosan olajhiányos időszakban, míg az oroszok máshova adják el a kieső mennyiséget.

A hormuzi válság és globális következményei

A beszélgetés második felében a globális energiaválság, különösen az iráni helyzet és a hormuzi szoros eseményei kerültek középpontba. Tóth Máté szerint a válság nem a jövő kérdése, hanem a jelen valósága, melyet olyan jelek mutatnak, mint az olaszországi járatösszevonások a kerozinellátási gondok miatt, vagy a magyarországi túlfeszített üzemanyagár-rendszer.

A szoroson áthalad a világ olajforgalmának ötöde és a cseppfolyós gáz ötöde, valamint a műtrágya harmada is. A szaúdi Aramco vezérigazgatójának szavait idézte, miszerint ha holnaptól béke is lenne, egy teljes évbe telne, mire a felgyülemlett hajómennyiség eléri eredeti rendeltetési helyét. Az infrastruktúra károsodása azonban ennél is súlyosabb: az iráni olajkikötő, Bandar Abbasz és a Kark szigeti gázlétesítmények szét vannak bombázva, Katarban a földgáz-elosztó központot 2030-ra tudják csak újjáépíteni.

„A válság már itt van. Tehát amikor arról beszélünk, hogy Olaszországban repülőgépek nem szálltak fel, járatokat vontak össze, a kerozin ellátási probléma miatt, akkor az a válság itt van. Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországon is túláras a védett üzemanyag rendszer… akkor ez a válság itt van.” – Tóth Máté *

Tóth Máté részletesen kitért arra, hogy a piac többször is reagál Donald Trump bejelentéseire, de mivel annyira túlfeszített, minden „békemorzsára” korrigál lefelé, hogy aztán másnapra ismét kilőjenek az árak. Ezt a mechanizmust akár végtelenségig el lehet játszani, de a lázas alapállapoton – a 90 dollár körüli hordónkénti áron – ez nem változtat. Az aktuális példa: Trump bejelentette, hogy 200 hajó átjutott a szoroson, amire a piac örült, de másnapra Irán és az USA kölcsönös támadásai miatt az illúzió elmúlt.

A beszélgetés végén Tóth Máté a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elnökének, Fatih Birolnak a szavait idézte, miszerint a biztonsági készletek rohamos fogyása miatt a világ már egy hónapon belül kifogyhat a tartalékokból. Ezt nem riogatásként, hanem tényszerű közlésként mondta, hozzátéve, hogy ennek igazsága hamarosan kiderül.

„Azt mondja a Nemzetközi Energiaügynökség elnöke, hogy olyan rosszul áll a világ a tartalékokkal, hogy már egy hónapon belül vagyunk a biztonsági készletekkel, amiket világszerte fogyasztanak. Tehát ez Fatih Birolnak… a mondása, nem nekem, hogy ez riogatás-e vagy sem. Ezt meg fogjuk látni egy hónap múlva.” – Tóth Máté *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót, nézőt megkérek, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:05]És nagy szeretettel köszöntöm Tóth Mátét, energiajogászt ügyvédet.

[00:00:09]Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:11]Szervusz, köszönöm szépen a meghívást és sok szeretettel köszöntöm a nézőket, hallgatók.

[00:00:15]Aktuális magyar ügyekből fogunk kiindulni, de majd szeretnélek kérdezni az iráni helyzetről is, még egy picit ilyen nagyobb nagyobb ívű politikai kérdésekről.

[00:00:22]Kapitány István, a gazdaságért és energetikáért felelőső miniszter megemelte a védett üzemanyag nagyker árát.

[00:00:29]Mit fogunk mi ebből érezni?

[00:00:32]Mi semmit.

[00:00:32]viszont ettől függetlenül sokat üzen nekünk is pontosan azt, hogy az a zárt rendszer, amin keresztül a készlet felszabadítással, erről ugye viszonylag sokat beszéltünk már, a magyar állam képviseletében a magyar szénhidrogén készletező szövetség által betározott biztonsági üzemanyag készletből biztosítják nekünk a lakosságnak a a véghasználtak az ellátását.

[00:00:56]Az már túlnyomásos.

[00:00:56]Ez azt jelenti, hogy úgy képzeljük el ezt a rendszert, mint a a főző kukta, hogy valahol meg kell emelkedni a kalapjának, hogy kijöjjön a gőz, mert különben túlfeszültség van.

[00:01:06]Azt üzeni ez nekünk, no ha nem érint minket a a benzinkutak totem oszlopán, nem emelkedik meg a a végső ár, hát a védett ár, hogy a a rendszer már túlterheléses.

[00:01:15]Ami történt, az az, hogy valójában két árat is módosított most Kapitány István.

[00:01:20]Az egyik az a készletfelszabadítási ár, tehát amennyiért a a stratégiai készletből most folyamatosan felszabadított üzemanyagot átadja a színitrogénkészletező szövetsége a nagykereskedőnk, pedig a MOLnak.

[00:01:35]És a másik ár pedig a MOL mennyiért adhatja tovább.

[00:01:39]Tehát a viszontértékesítő jár, ez a szűkemb nagykerár.

[00:01:41]Mind a kettőt megemelte most Kapitány István rendelettel, ami mutatja, hogy a rendszer már elképesztően kényes.

[00:01:47]Vannak számítások, amik alapján már júniusban is, de legkésőbb júliusban már 100 milliárd feletti akár 180 milliárd Ft-os többletköltséget jelent valakin jelenleg az államháztartáson a fenntartása a védett táraknak.

[00:02:03]És ennek az oka nagyon egyszerű.

[00:02:04]Az oka az, hogy az az olaj már elfogyott, vagy jelentősen fogy, fogalmazzunk így, amit még azelőtt tároltak be, illetve amit amiből azelőtt finomítottak üzemanyagok, hogy elkezdődött volna az iráni válság.

[00:02:16]Ugye eltelt három hónap, most már a drága olajat, drága üzemanyagot használja mindenki.

[00:02:22]A világban túlnyomás van, a globális árok nagyon magasak.

[00:02:24]És ennek a túlnyomását egy zárt rendszerben, hiszen hatósági áras, ársapkás az utolsó elem, a véghasználói erem elem.

[00:02:32]kell ezzel már játszani, hogy a gőz valahol kijöjjön, de ez csak a probléma elodázása.

[00:02:35]A probléma már adott, tehát ezt üzeni nekünk jelenleg lakosságnak, hogy már a rendszer túlnyomásos, valamilyen módon majd ezt a túlnyomást hosszú távon fel kell tudni oldani, mert különben tehát nincs ingyen ebéd, ahogy Milton Friedman mondja, valakinek viselni kell a többletköltséget.

[00:02:51]Ha most megszűnne a védett ár, akkor körülbelül lehet-e kalkulálni, kik kikalkulálni azt, hogy mennyit kellene fizetnünk?

[00:02:57]H látjuk a a piaci árat persze kölcsönhatásban van a védettárral értelemszerűen, hogyha nincs magyar forgalmink, akkor mennyiért tudnánk tankolni, vagy ha nem autóba tankolunk, hanem Marmonnába, vagy Demizsonba, mert ugye az az is már a a piaci áras, ugye most már a 600 Ft-ot átlípta a benzin és a dízel is a a piaci ár.

[00:03:15]A gond az, hogy ez folyamatosan emelkedik.

[00:03:18]Tehát a világpiacon is azt látjuk, hogy független attól, hogy a hordónkénti ár valami Trump általi bejelentésre éppen lefele korrigál, vagy felfele korrigál, a maga a trend és a világban rendelkezésre álló mennyiségek fogyása okán mindenhol a várakozás az egyértelműen az üzemanyag emelkedése, a végfelhasznál üzemanyag emelkedése.

[00:03:38]Tehát amit most mondunk, szinte irreleváns.

[00:03:40]Az az érdekes, hogy mondjuk hol állna meg, hogyha ugye minden jogszabálynak van egy hatályba lépése, ha mondjuk a mai nap eltörölnék a a védett üzemanyagárat, és elkezdenének a a a teljes értékláncon végiggörögve az üzemanyag a a benzinkútig, tehát ténylegesen megérkezni a hatás.

[00:03:57]Mondjuk ez a hóvégére érkezne meg, június végére, akkor valószínűleg már a 700 Fthoz lennénk közelebb, mint a 600-hoz, és az emelkedés még ott sem állna meg.

[00:04:07]Csak egy zárójeles kérdés ide, aztán még visszatérek majd Magyarországra.

[00:04:11]De hogy ugye hallottam, hogy így összeszámolták már, hogy 37-szer, lehet, hogy most mikor mi beszélgettünk már 38 vagy 39-szer hangzott el Donald Trumptól az, hogy nagyon közel a megállapodás és most már mindjárt béke lesz.

[00:04:23]És hát nyilván, hogy a piacok egy ideig reagálnak ezekre a hírekre.

[00:04:28]eljöhet egy olyan állapot, amikor mondjuk nem reagálnak, vagy nem olyan mértékben reagálnak, ahogy Donald Trump arra számít, és akár mondjuk egy valódi megállapodás, békekötés, tűzünet sem hozza el azt az eredményt, hogy ugye ezek a ami a piacon van, ez a mozgás, ez ez a kellő mértékű legyen.

[00:04:46]Üm logikus a a kérdés teljesen jogos, és logikus is lenne az a reakciója a piacnak, hogy nem lehet sokat szorra is hülyére venni ugyanazokkal az ígéretekkel, hogy holnap már itt a béke és mindjárt minden rendben jön.

[00:04:57]Ugye van ez a mém, ahol a Rosmára a Melkasán két raktapasszal, ugye nagy fogaival álltotyog a a jégtáblán, és hátulról kiabálnak neki, hogy James nézze le, és mondja, hogy még egyszer nem csaptok be, ugye nem fog újra sebeket ejteni magán, de nem így működik a piac.

[00:05:12]Érdekes módon a végtelenségig elhiszi Trumpnak, és ez a jövőben is így lesz, illetve bárkinek az, hogy megnyugváset, ennek nagyon egyszerű az oka.

[00:05:20]Annyira túlfeszített a piac, annyira túltelített és annyira már a 90 dollár is egy olyan árszínvonal, ami messze a békebeli keresletkínálat optimális egyensúlyán túl van, hogy minden hírmorzsára újra és újra a piac lefele korrigál órákra.

[00:05:37]Tehát más kérdés, hogy aztán aztán következő reggel már újra felfele indul, ha nem következett be a békebeli állapot.

[00:05:43]De ezt ezt végtelenszerrel tudom játszani a piaccal az Egyesült Államok elnökeként, vagy akár OPEC vagy valami.

[00:05:49]Tehát befolyásos a a keresletre és a kínálatra is befolyással rendelkező szereplőként.

[00:05:56]Ha itt ülnénk decemberbe és még ugyanez a probléma fenn állna, ugyanígy reagálna a piac.

[00:05:59]Tehát valójában a pont ez a túlfeszítettség okán a piac végtelens elhiszi.

[00:06:04]A gond az, hogy ugye ezek a korrigálások, ezek tényleg annyira rövidek időben, hogy hogy csak a példa ugye amikor Trump bejelentette most egy nappal ezelőtt, hogy 24 órán belül vagyunk, hogy sikeres volt az a katonai művelete az Egyesült Államoknak, ahol nagyjából 200 hajót át tudtad szögtetni a hormuzi szoroson.

[00:06:24]Nem tudjuk, hogy de ha hiszünk neki, az nagyjából egy 100 millió hordó olajnak a piacra vitelét jelenti.

[00:06:31]Ez nagyon jó hír volt.

[00:06:31]Nagyon megörült neki a piac.

[00:06:34]azonnal megindultak lefele az árak, ahogy minden bejelentésre, hogy holnap egy óra múlva, öt perc múlva itt a tűzszünet, amit ugye három hónapja hallgatunk, de ma reggelre már megint kilőttek az árak, hiszen ami reggelre történt, függetlenül attól, hogy átjött-e az a 200 hajó, vagy nem a dupla blokádon, de hogy ugye iráni vagy Irán elleni célpontokat támadott az Egyesült Államok az éjszaka folyamán, Irán pedig válaszként jordániai, bakreini és kuvaiti célpontokat támadt.

[00:07:01]Tehát nagyon hamar elmúlt az az illúzió, de ha ma este megint valamit bejelent Trump valami szuperakciót, annak az eredményét, vagy akár a szokásos tűzszüneti szöveget, megint azt fogjuk látni, hogy lefele korrigál, végtelenségig el lehet ezt játszani.

[00:07:11]A baj az, hogy egy olyan sávba mozgunk, tehát azért nem a békemeli meli szintre megy le ilyenkor az üzemanyag, vagy hát az olajhordonként járra, egy olyan sávbal mozgunk, ami már réggyulladásos állapot.

[00:07:22]Tehát itt csak arról beszélünk, hogy 39 fokos vagy 41 fokos az a láz, de azt viszont nem tudja befolyásolni egyetlen bejelentéssel, hogy hirtelen a boldog békeidők visszaálljanak egy ilyen varázsütésre, mintha mi se történt volna.

[00:07:34]Tehát csak a lázas állapoton belül tudja ez a ez egy-egy bekiabálás egyfajta borogatásként lejjebb vinni a lázat, és csak pillanatokra.

[00:07:41]Gondolom Donald Trumpnak ilyenkor már beírják a napirendjébe, vagy az órarendjébe, hogy mikor kell elmondani azokat a bizonyos mondatokat.

[00:07:48]De visszatérünk még Iránra.

[00:07:50]Viszont előtte még Magyarországgal kapcsolatosan egy viszonylag friss hír.

[00:07:54]Ugye tegnap este szerda este jelentette be az Instagram oldalán egyébként a szerbe energiaügyi miniszter, hogy lezárták a nyitott kérdéseket, amelyek eddig voltak.

[00:08:02]A Szerbia és a MOL, ugye a szerbiai kő tehát kőolajipari vállalat.

[00:08:09]Tehát magyarul a NISnek a megvásárlásáról megszületett a megállapodás.

[00:08:12]Itt ugye nyitott kérdésekről beszélnek.

[00:08:14]Tudjuk-e mi azt egyébként, hogy miért húzódott ez eddig?

[00:08:18]Mik voltak ezek a nyitott kérdések?

[00:08:20]Abszolút.

[00:08:20]De rögtön azzal kezdeném, hogy nem vagyunk még kész.

[00:08:23]Tehát a szerbekkel megállapodtunk, de az eladó az orosz, és még ez nem sikerült.

[00:08:27]Tehát mielőtt valaki megörülne, és a hallgatva most minket a podcastot hátrarúgná a széket és rohanna ki a konyhába, jó hírrel, hogy végre a Mólianis, még egy pici türelmet kérnénk tőle, mert ez sajnos nem teljesült, sőt ott nagyon a az utolsó pillanatban vagyunk, hogy kicsússzunk a tényleges tranzakcióból, mert hogy az Egyesült Államok már kétszer a vonatkozó hivatala meghosszabbította azt a határidőt, ami alatt az eladóval, az oroszokkal, ez a Gaspromnyft meg kellene tudnia állapodni a Magyarországnak a MOLnak a részletekről.

[00:08:57]És ez viszont még nincs meg.

[00:08:59]Ami történik itt egy háromszöget képzeljünk magunk elé.

[00:09:00]Nyilván az oroszok a szerbekkel is beszélgetnek, ezt nem látjuk.

[00:09:04]Mi beszélgetünk az oroszokkal, ők az eladók.

[00:09:07]Ez a legfontos, ez az átfogója a tranzakciónak.

[00:09:10]És a másik befogója meg, hogy a szerbekkel beszélgetett Magyarország, mert mégis csak a szerb állami vállalaton a Nissan belül vásárolunk.

[00:09:18]Tehát az a az a target, ahogy a tranzakciós nyelvezetbe mondják.

[00:09:24]És ami a beszélgetés tárgya volt, ez pedig a kérdésed volt.

[00:09:25]Nagyon jól tudjuk, hogy miről ment a diskurzus.

[00:09:29]Tehát az volt a szerbeknek a kérése, ők akkor támogatják a tranzakciót, akkor nem vétózzák meg a a cél társaságban, a NISben a magyar állam tulajdonszerzését, ami az orosz részvénypakett megvásárlását jelenti.

[00:09:44]hogyha garantálja nekik a MOL, mint kérő, hogy egyrészt nem érinti hátrányosan a az egyébként nagyon nagyon kitett szerbiai üzemanyagellátás, tehát nagy kereskedelmét és a kis kereskedelmet is a tranzakció, tehát lényegében garanciát vállal arra a MOL, hogy biztosítja a jelenlegi ellátást, szolgáltatást, illetve arra is garanciát vállal, hogy a pancsuvai finomító egy, ami egy nagyon feszített termeléssel, tehát gyakorlatilag túltermel, azt lehet mondani, tehát nagyon kihajtják a a pancov finomítót, ami a NISnek a tulajdona, az ugyanilyen túltermeléses módon működni fog, mert ez ez garanciális kérdés a szerb állam működésének.

[00:10:20]És emellett még kértek egy 5%-os részvénypaketet.

[00:10:22]Ugye van a szerb államnak most is tulajdona a Nisben.

[00:10:25]Az oroszok a többségi tulajdonos.

[00:10:28]Ugye erre a többségi tulajdonra megy most az alku a a ML és a Gasprom az oroszok között, de hogy a kisebbségi részvényes szerb állam, az kapjon még egy 5%-ot, úgyis 50% fölött lesz majd a NISben a MOL tulajdon része, akkor lesz 51% körül, most 54%-ról indult az alkotozás, de ezzel a szerb állam abba a helyzetbe kerül, hogy tud egyfajta blokkoló pozícióba kerülni a stratégiai döntéseknél.

[00:10:58]egyébként azt még a MOLtól szintén kisikerült alkudni, hogy majd a döntéshozatalnál, a vezető tisztítségviselők megválasztásánál legyen egy ilyen extra vétója, vagy egy ilyen ilyen kulcspozíciója a szerb államnak.

[00:11:10]Na ezekben a garanciákban megsikerült állapodni.

[00:11:12]Tehát, ami a szerb államnak fontos volt a tranzakcióról, ez jó, mert a szerbek legalább nem húzzák be a kézféket, de azért a sárgában topog az egész tranzakció, merthogy már pirosra váltott volna a lámpa, maga a lámpa pedig az Egyesült Államoknak az oroszok elleni szankcióit jelenti, hiszen annak a a az okán kell egyáltalán az a tranzakció, hogy azt mondta az Egyesült Államok, hogy hogy nem lehetnek ilyen orosz tulajdonrészek harmadik országbeli vállalatokban.

[00:11:37]Ezért kell az oroszoknak kényszer értékesíteni.

[00:11:41]Más kérdés, hogy ez mennyire helyes, hogy a tengeren túlról mondanak meg ilyen viszonyokat.

[00:11:44]Tehát erről is tudunk beszélgetni.

[00:11:46]Másrészt meg, hogy vajon hogy tudják ezt kikényszeríteni?

[00:11:49]Itt azért felsejlik azt, hogy az oroszok nem véletlenül hagyják.

[00:11:52]Itt szankciókkal történt meg ez a kikényszerítés.

[00:11:54]Nem szankciókkal történt meg, tehát a szerbek ellen, tehát a szerbek jártak volna rosszul.

[00:11:58]Sőt, hát ugye pontosan ez volt a tárgya is.

[00:12:00]Ugye télen többször segített Magyarország humanitárius módon a MOL üzemanyagszállítmányokkal, amikor ugye le is állt a pancsuvai finomító ezeknek a szankcióknak.

[00:12:08]köszönhetően.

[00:12:10]Tehát ez a mission nem jöhetett volna létre messzire vezet, hogyha nyilván az oroszok ezt nem hagynák.

[00:12:14]Tehát azért nincsen atomháború, mert azért itt a háttérben valakik zsugáznak.

[00:12:17]Tehát azért miközben Trump visszaengedte a nyílt tengeri orosz olajforgalmat, gyakorlatilag amit szintén szankcionáltak, az a Kremt naponta 100 millió dollár plusz bevételhez juttatja.

[00:12:31]Nem véletlen, hogy nem hangoskodnak az oroszok, hogy nagyon rosszul járnának.

[00:12:34]Tehát sokkal nagyobb valószínűleg a háttéralkuknak a a jelentőségeik, mint amit látnánk.

[00:12:38]De amit mi látunk a felszín az ez, hogy ugye kényszerértékesíteni kell a NISben Fenel Oroszdoni hányatot.

[00:12:43]És ott utolsó pillanatban vagyunk, tehát az eredeti határidő már eltelt, amit az amerikaiak adtak a tranzakció véglegesítésére.

[00:12:49]Ezt meghosszabbították egy héttel, ez most megint letelt, és ahhoz képest az utolsó hét indul.

[00:12:55]Na, innentől nagyon éles a helyzet, hogy vajon sikerül-e eltalálni a lábunknak, hogy a fékre vagy a gázra lépünk.

[00:13:02]Egy hét van, nagyon szűk időablak, hogy megsikerül-e a Molnak, ezzel pedig Magyarországnak egy fontos geopolitikai pozíciót ukródeskát szerezni.

[00:13:10]És ez tehát még nincs meg.

[00:13:11]Tehát ehhez képest ami megvan, az egy nem az átfogó, hanem a befogó a háromszögben, ahol a szerbekkel sikerült megállapodni.

[00:13:17]Azt tudjuk én, hogy az oroszokkal való megállapodásban ők mit kérnek, vagy mi az a kompromisszum, amire ők hajlandóak egyáltalán?

[00:13:26]Mik lehetnek azok az érdekek, mozgatógók, amik ő őket mozgatják ebben?

[00:13:30]egyáltalán érdekük kell adni ezt, el akarják-e adni, vagy pedig játszanak, és egy színház zajlik?

[00:13:37]mindenképpen érdemes eladniuk, mert különben ugye a jog nyelvén lehetetlenül az a beruházásuk, ami a NISben való tulajdon részt jelenti, tehát elértéktelenedik, hogyha ugye úgy üzemel a NIS minden a tulajdoni hányadott megtesésítő részvény értéket értékét veszíti, hogy maga a vállalat meg nem üzemel, hiszen majd nem fog tudni értékesíteni a finomító, nem fog tudni finomítóítani és így tovább.

[00:14:00]Tehát azért, hogy ne legyen elsüllyedt beruházás, ugye a közgazdaságtan nyelvén így hívjuk a az ilyen tulajdonszerzéseket, amit az orosz állam eredendően tett a NISben, ez a S investment, és ne legyen befagyott költség.

[00:14:13]Ez meg a Strandid Cost, ugye a nemzetközi közgazdaságtani nyelven mindaz, ami ott jelenleg orosz tulajdon.

[00:14:20]Nekik érdekük, hogy eladják.

[00:14:20]Az elsődleges érdek és ez a kérdésedre a válasz az, hogy minél jobb áron adják el.

[00:14:25]Tehát az elsődleges orosz érdek az a magas ár.

[00:14:27]Úgyhogy ek körül folyik nyilvánvaló módon az elsődleges vita, de ne legyenek illúzióink af felől, hogy hogy mivel itt azért az energia geopolitika, és ez a régióban is igaz, ez a Balkánra is igaz, és a Niszre is fokozottan igaz, azért itt lehetnek, és hát vannak is, csak a feltételes mód az udvariasságnak szól, olyan többletkövetelések, amik viszont geopolitikai természetűek, amik a a az orosz beruházások, még meglévő beruházásoknak a a működésével kapcsolatosak.

[00:14:57]a a meglévő struktúrának a továbbműködtetésével kapcsolatos.

[00:15:02]Azért csak egy dolog, hogy érzékeljük a a jelentőségét a tranzakciónak MOL szempontból is, hogy egy jól működőbb vállalatot beszállt a MOL, vagy annak a többségi tulajdonrészét.

[00:15:12]Ez még az eszközökre is igaz.

[00:15:14]Tehát pont a pancsovai finomítót, ahol mi szívesen pancsolnánk, ugye a magyar nyelv som mindent meg tud magyarázni, ami Nisznek az égköve, az az a elmúlt években nagyon korszerű technológiával felújították az oroszok.

[00:15:27]Tehát az egy hatalmas beruházás.

[00:15:27]Nyilván érdeke a a beruházónak is, hogy úgy adja át, hogy megtérüljön neki egyrészt a beruházás, másrészt pedig a tényleges értékén menjen tovább.

[00:15:35]Tehát ekörül azért nagyon-nagyon sok apró érdeknek kell találkoznia.

[00:15:39]És hát azért mivel az energiageopolitika itt azon is megy az egyensúlyozás értelemszerűen, hogy azért ez egy kényes történet.

[00:15:46]Tehát azért az orosz államtól meg azpromev, hiába piaci cég, azért a mai napig úgy nézne ki egyébként a a az orosz a moszkvai ilyen vállalati ülések, hogy mint egy minisztertanácsi ülés, tehát nagyon nem változott a munkaszervezés 1990 óta, tehát minthogyha egy minisztériuma lenne az orosz államnak.

[00:16:06]Azért úgy néznek ki ezek a vállalatok.

[00:16:07]Tehát itt azért az orosz állammal kapcsolatos minden kérdőjel, ami ilyenkor felmerül, és az orosz állam kivonulásával kapcsolatos minden válasz is, amit most meg kell adni, és ebben azért az Európai Unió egészen biztos láthatatlan vagy kevésbé láthatatlan elvárásokkal viseltetik Magyarország és a MOL irányába is, meg egy eleve olyan környezetbe érkezik meg az egész tranzakció, ahol itt valójában tart már egy másfél évtizedes geopolitikai háború.

[00:16:32]Gondoljunk csak a Molly ina vitára, ahol ugye megint csak az erőviszonyok lényegesen meg fognak változni a régióban, a m tulajdons szerzésével.

[00:16:40]Tehát ezzel teljes a kép, aminek a szempontrendszere a tranzakciós dokumentációban, ami tehát nem egy darab adásvételi szerződést lesz néhány részvényről, aminek a hátulján a forgatmányt átírják orosz állam kihúzzák és odaírják, hogy mó, hanem itt azért egy sokkal nagyobb megállapodás együttes az, ami a végén tető alá kell, hogy kerüljön, méghozzá csak napjaink vannak rá, tehát napokon belül.

[00:17:03]Jó, itt még egy nagyon laikus kérdést engedj meg, és akkor megyek majd a többi kérdésünkre, hogy ez egyébként a MOL számára és azon belül Magyarország számára jár-e bármilyen kockázattal?

[00:17:13]Gondolok itt arra, hogy ahogy változik a háború szele árnyéka, ahogy ezt szokták mondani, vannak geopolitikai változások.

[00:17:21]Tehát, hogy fájhat-e miatt a magyarok feje-e majd a jövőben, hogy mert a mert amivel kezdted is, hogy ugye a tengeren túlról mondanak meg ilyen és olyan dolgokat, várható a jövőben hasonló?

[00:17:34]Nagyon jó kérdés és nagyon fontos kérdés.

[00:17:35]Ha az infrastruktúra szempontjából nézzük és a geopolitikai térnyerés szempontjából nézzük, akkor mind a kettő kérdésre a válasz az, hogy nem.

[00:17:42]Tehát ez akkor is előnyös, ez ez az évszázad lehetősége, ha ha élhetek ezzel a képpel, hogy a a MOL és ezáltal a magyar geopolitikai érdek ilyen módon felskállázásra kerül.

[00:17:52]Hát utoljára nekünk a Balkánon befolyásunk 1914, vagy hát 1918 előtt volt.

[00:17:58]Ezt kevesen tudják.

[00:18:00]Én gyűjtöm az érméket.

[00:18:00]aki gyűjti, az az viszont tudja, hogy a a magyar osztrák-magyar Monarchia aranyúkoronásán, ami egy fantasztikusan gyönyörű pénz, ami a magyar középcí címmel szerepel, a másik oldalon meg értelemszerűen Ferenc József, a 20 koronáson megjelent az első világháború alatt a a magyar középcí címerból a szív pajzson, a mostani címer van korona felül, Horvátország, Erdély, Szlavónia és ugye alul fiume a címeren a Fiume mezőt megosztva bosni Bosni Hercegovina képe, merthogy a a a Bosnien Hercegovina annektálásával, kupálás majd annektálásával, ugye 78 az annektálás, 1878, 1908-ban pedig okup annektálta a monarchia, az a közös minisztériumok szempontjából Magyarországhoz került.

[00:18:46]Na utoljára tehát több mint 100 éve volt Magyarországnak akkora befolyása a Balkánon, amit ez a 20 koronás a mai napig tanús itt most.

[00:18:55]Igen.

[00:18:55]Igen.

[00:18:55]Most egy új 20 koronást lehetne verni.

[00:18:57]Nyilván ez kis költői túlzás, ez óriási dolog.

[00:18:58]Tehát a trianoni börtönketrecből a 93000 n kmből először törünk ki valamivel, amivel nagyobb a hangunk, mint a 93000 n km, mint a szűkös erőforrások.

[00:19:07]Ez pedig az energetika földgázban az MVM-en keresztül, ami 100%-os állami lányvállalat, de az orosz gázon keresztül lett egy ilyen régiós eurosztó pozíciónk, olajban pedig a Mólon keresztül, ami ugye nyílt részvénytársaság, de a ezt tényleg higgyük el mindenki, örök kérdés, hogy nekem naiv népi járókelőként hol számít, hogy a mall mit vesz meg, meg mit nem.

[00:19:26]hát nyílt részvénytársaság nagyon is sokat, mert ha megnézzük csak Európát, Európában minden piaci cég, tehát ami nem állami tulajdonban áll, az olajiparban is, azért az mindenhol a mögötte lévő, tehát a a a Honos államnak az érdekeit képviseli.

[00:19:40]Tehát ez igaz, ez csak a Mólina háború, mint példára gondolva.

[00:19:44]Nem véletlen vannak a horvátok felháborodva, és magyar horvát politikai kérdést csináltak ebből azért, hogy a ugye a Mol szerezte meg nyílt részvénytársaság.

[00:19:53]De ki elől szereztük meg?

[00:19:53]azen fa elől, tehát az osztrák államból érkező cég elől vásároltuk fel, ami meg az osztrák állami érdeknek volt egy előre helyősége.

[00:20:01]Tehát azért a gazdaság valahol a mai napig is az energetikából ez különösen igaz, azért a honos államok érdekeit megtestesítő vállalkozásokon keresztül mutat geopolitikai mozgásokat.

[00:20:12]Ez jelenleg is így van.

[00:20:14]Tehát a jelentősége ez viszont a kockázat az ott van szerintem, mert gyorsan leütöttem, hogy évszázad üzlete a MOLnak abszolút régiósan nekünk is.

[00:20:22]Ott tud terhessé válni, ha valóban megváltozik a nemzetközi környezet, és elkezdenek ránk mutogatni, hogy na ti vagytok azok, akik ott a Balkánon erőszakosan teret nyertetek.

[00:20:33]Tehát annyira megváltozna a globális politikai környezet Európai Uniót mindenkit ide értve, hogy mi leszünk miatt a rossz fiú, akit köpötcsöbnek akár az Európai Unióban.

[00:20:43]Ez jelenleg is megvan.

[00:20:43]ez a kockázat, ami a tranzakciónak a szomorú végét is jelentheti, hogy az Európai Unió rosszalja azt, hogy Magyarország ilyen módon szintet lépjen.

[00:20:52]Ráadásul az Európai Unió határain kívül szerezzen ilyen módon egy sokkal nagyobb önállóságot a a saját geopolitikai érdekvényesítésében, ami nem biztos, hogy még nem a mi hibánk, hogy Szerbia még nem Európai Uniós tag, azt hiszem abszolút 20 éve nem engedik be, ugye.

[00:21:07]Na most akkor hadd kérdezzek itt, és akkor kicsit rá is fordulhatunk erre Európa, Ukrajna satöbbi, mert hogy ugye az Európ vagy az ukra ukrán integrációnak van egy ilyen vetülete is, hogy hogyan fog megváltozni az energetika infrastruktúra, hogyan lesz akár egymásra való hatás például ezekben a kérdésekben.

[00:21:26]Ugye én most megnéztem egy-két ilyen úgymond tudományos tanulmányt is ezzel kapcsolatban, és ugye azt állítják, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása alapjaiban rajzolja át az európai energiatérképet, illetve kétirányú energetikai függőséget és strukturális átalakulást hoz magával.

[00:21:45]Az első ilyen kérdésem a villamosenergiapiac lenne, mert hogy én úgy tudom meg ezt hát az Európai Uniónak a vagy az Európai Parlamentnek a honlapján láttam, hogy ugye Ukrajna villamosenergia hálózatát részben már integrálták az európaihoz, de hogyha tag lenne, akkor a ez egy teljes integrációt jelenthetne.

[00:22:03]Mivel jár ez, és mit jelent számunkra?

[00:22:06]Valóban nagyon korrekt volt a a kérdés, meg a felvezetés, mertogy itt külön kell választani az infrastruktúrát.

[00:22:13]és magát az áramlást, feszültségfrekvenciát, ami rajta van, egyszerűsítsük le terméknek.

[00:22:19]Jogi értelem egyébként az áram is termék.

[00:22:20]Tehát a a termék a vezetékben és a vezeték, mint infrastruktúra sorsát.

[00:22:23]A vezeték mint infrastruktúra most is össze van kötve, ami rögtön hozzátennem, hogy egy elképesztően elhibázott politikai döntés volt, mert leszámítva Ukrajna hát négy nagy áramhálózati körzetéből a a WOWI körzetet, az összes többi körzet technológiailag maradéktalan az utolsó szegig orosz szovjet, ami azt jelenti, hogy valójában az európai hálózatokkal ezek igen kis mértékben kompatibilis rendszerek.

[00:22:51]Tehát még háború nélkül, az oroszok állandó rakétázása nélkül, és ami ezáltal zúdul Európára folyamatos feszültség és frekvencia ingatozások nélkül.

[00:22:59]Tehát még ha nem így lenne, ez akkor is vetne fel komoly kérdéseket.

[00:23:04]Viszont noha elindult sokkal korábban egy ilyen hálózati integrációs beszélgetés már Ukrajna és az Európai Unió között, mint az orosz-ukrán háború, az oroszuk-kán háború felgyorsította ezt, és politikai okokból úgy döntöttek már a háború évében, hogy innentől egyesül a két hálózat.

[00:23:19]Ez nem oldotta meg azokat a technikai problémákat, amiket valószínűleg egy évtized lett volna ténylegesen finomhangolva összekötni.

[00:23:27]Mégis össze van kötve hálózat.

[00:23:29]Miért veszélyes ez?

[00:23:29]Túl ezeken, hogy itt azért vannak lényeges technológiai különbségek.

[00:23:33]De még az alkatrészek tekintetében is, tehát hogy honnan lehet a trafóházakhoz meg alállomásokhoz pótlásokat szerezni egy minden elemében szovjet gyártmánynál, az az, hogy Ukrajna ugye egy háborúban álló ország.

[00:23:48]a folyamatos termeléskiesések, vagy sokszor a pont a túlzott termelés a hálózaton, merthogy ilyen is van.

[00:23:53]Az atomerőművekkel például az a gond Ukrajnában, hogy sokszor le kell őket terhelni a hálózatról, merthogy annyi áram kerül, most nyilván butitva mondom, de a feszültség meg a frekvencia túlszabályozás okán ezeket le kell terhelni.

[00:24:08]Márpedig nem lehet rángatni egy atomerőművet.

[00:24:10]Na, ez mind ránk zúdul, tehát ez most sem áll meg a határnál.

[00:24:13]Ez ami az infrastruktúra összekapcsoltságot jelenti.

[00:24:15]Jelenleg a Mavirnak az egy komoly feladata ez a magyar rendszerirányító, hogy a határon átjövő nagyfeszültségű vezetékeken a feszültség és frekvenciaprémák ne gyűrűzzenek tovább, tehát ne rántsanak el minket magyarul szólva.

[00:24:30]Márpedig a teljes Európai villamosenergiahálózat összekötött.

[00:24:34]Ha kedves nézők, hallgatók emlékeznek rá, ugye tavaly azért foglalkoztunk annyit a spanyol blackouttal.

[00:24:39]volt egy nagy spanyol áramszület.

[00:24:41]Pont nyáron egy éve volt.

[00:24:41]A megújulók túltermelése miatt lett ott.

[00:24:43]Ott nem kellett háború se hozzá.

[00:24:45]Spanyolok megoldják anélkül is, hogy baj legyen.

[00:24:46]H a Szeszta idején a sok rátermelő naperőmű elrántotta Spanyolországot és Dél-Franciaországot, de nem kellett volna sok.

[00:24:54]Tehát frekvenciában egy 0,1 Hz, hogy ez ez végiggyűrűzzön és mi is megérezzük.

[00:24:59]Tehát annyira összekapcsolt a az Európai villamosenergia hálózat, hogyha egy valaki hibázik, nem kell, hogy ezek mi legyünk, a lónak négy lába van, megbotlik a hátsó lába, akkor az az tehát borul a ló.

[00:25:08]Tehát konkrétan ez a gond ezzel és a hálózati összekapcsoltság okán jelenleg a Mavinnak most is ilyen megszakító problémája van Ukrajnával.

[00:25:15]A másik probléma, vagy a másik fele viszont a teljes integráció, ahogy ugye mondod is, hogy hogy azzal, hogy Ukrajna EU tag lenne, vagy akár már a csatlakozási folyamatban egy korábbi ponton, ez a várható forgatókönyv egyébként, ténylegesen bekapcsolják a jelenlegi európai hálózatba, ami már a terméket jelenti a a vezetékbe, tehát nem az infrastruktúrát, mert ott már régen rossz.

[00:25:38]Ö akkor olyan közös aukcionálási szabályok vannak a az európai hálózatokon, amikbe a Ukrajna bekerül, akkor valóban borítja a jelenlegi árszínvonalat, a jelenlegi piaci kapcsolatokat, a jelenlegi ellátási láncokat.

[00:25:52]Egyszerűen azért, mert Ukrajna túl nagy.

[00:25:53]És ráadásul Ukrajna olyan képlékeny is, hogy jelenleg az Európai Unió például egy elképesztő zöldítési projektet támogat Ukrajnában, tehát rengeteg napelemet telepítenek.

[00:26:02]van létjogosultsága, hiszen ezek a dekoncentrált napelemes termelések mondjuk kevésbé a tipikus orosz háborús célpontok, de van ennek rögtön terhe is, merthogy pont zöld energiából van túl sok az európai hálózatokban, ami azért volatilisen termel, ami azt jelenti, hogyha süt a nap, akkor az ott mind termel.

[00:26:20]Tehát az tovább növeli a az összekapcsolt európai problémákat, amik itt se kevesek.

[00:26:24]Tehát valóban, és ezzel teljesen egyetértek, hogyha ha az a teljes integráció megvalósulna, tehát nem csak a hálózat, hanem a termék is összekapcsolásra kerül, akkor itt azért komoly fejfájásokat jelentene a magyarországi kereskedőknek is.

[00:26:36]És azért Magyarországon van egy nagy állami kereskedő az MVM, tehát nekünk is, az MVM kereskedő cégein, MVM Trade, ezeket most ugye összevonták.

[00:26:44]Ezeken keresztül ez minket is komolyan érintene egyszerűen, mert nem egy ekkora méretű országra ennek a labilis villamosenergia termelésének az európaal való közös integrálására van kitalálva jelenleg az európai piac sem, nemhogy a hálózat, amit már ugye elrontottunk, a piac maga sem.

[00:27:02]De akkor ez azt is jelenti, hogy ez nyilván a piaci árakat befolyásolja, és ezért mondod, hogy fejtörést okozna.

[00:27:07]Igaz, pontosan így van, de egyáltalán az aukcionális szabályok, tehát ahogy most kinéz, nem arra találták ki, hogy egy ekkora ország a maga labilis viszonyaival bezúdul ebbe, és innentől őket is ez ebbe a nagy közös kalapba kell tudni kezelni.

[00:27:19]Ez meglehetősen átgondolatlan.

[00:27:21]És egyébként ez a legnagyobb baj az elmúlt négy ében az Európai Unió minden egy futószalagon meghozott döntésében, még a szankciókkal is, hogy ezek nem szakmai módon mindenféle megvalósíthatósági tanulmánnyal lefuttatott elemzések, hanem egyszerű politikai, ideológiai döntések, aminek a következményeit meg aztán viseljük.

[00:27:38]Úgyszintén az Európai Parlamentnek a honlapján lehet látni egy olyan információt is, miszerint a csatlakozás esetén egy kimagasló atomenergia előállítási fölény jönne be Európával együtt egyébként, vagy na Ukrajnával együtt Európába, merthogy ő lenne az unió egyik legnagyobb nukleáris energiatermelője.

[00:27:58]De most arra szeret az nem derült ki számomra, hogy ez a zaporizséi atomerőművel együtt érvényes, vagy nélküle-e, mert ugye ez jelenleg most orosz kézen van, és úgy tudom, hogy Európának ez a legnagyobb atomerőműve.

[00:28:10]Tudunk-e erről többet, hogy hogy gondolják ezt, vagy hogy áll meg ez a mondás?

[00:28:13]Abszolút.

[00:28:13]Ez az a szerencsés eset a apostol együtteset együttes remek művét parafrazálva ez a se velet se nélkület, hogy itt is is tehát ez vele is, meg nélküle is a legtöbb lenne, mertogy a amennyiben a Zaporizsét félretesszük, ez most ugye orosz hálózatra ter.

[00:28:27]Érdekes, Zaporizse ukrán területen van, maga a település, viszont a az erőmű nem, és az meg orosz hálózatra termel, és a Krí felé használják fel egyébként meg Jelnicki megyébe a az ellátás.

[00:28:38]De a másik három működő atomerőműve Ukrajnának szintén hatalmas.

[00:28:43]Tehát a délukrán meg a chrvnói atomerőművek.

[00:28:47]Önmagukbó most nem fogok tudni ö kapacitást mondani, de hát ezek mind ilyen 3000 Mw fölötti létesítmények.

[00:28:52]A és ott van még a Mjelnyicki, tehát a Rovnói, a délukrán és a Nyelnyici.

[00:28:57]Ez a három nagy atommerűben Ukrajnának, ez jelenleg Ukrajnának is gondot okoz.

[00:29:03]Tehát az az probléma, amit az előbb mondtam, az a gond az atomerművekkel, ezek ugye VVR típusú blokkok, hogy ugye ezek zsinóráramot termelnek, nem lehet a rángatni a termelését, tehát ez nem olyan, mint egy gáztüzelési erőmű, hogyha a hálózatban sok a villany, most ugye megint leegyszerűsítve mondom, akkor egyszerűen lekapcsolják a blokkokat és majd 10 perc múlva felkapcsolják.

[00:29:21]Ennek így kell termelni.

[00:29:23]Ez egy stabil környezetet igényel.

[00:29:25]Ráadásul vannak olyan backup meg hűtővíz meg egyéb igényei, amik meg mag önmagukban is áramot fogyasztanak a hálózatról.

[00:29:31]ezek nem kapottak áramot, márpedig sok ilyen pillanat van az ukrán hálózaton, akkor a nagy erőmű termelése az, amit rángatni kell.

[00:29:38]Illetve, hogyha a hálózaton túl sok a villany, mert olyan alállomásokat támadtak az oroszok, akkor meg az a baj, hogy termel.

[00:29:46]És de ezt nem tudom rángatni.

[00:29:48]Tehát Ukrajnának már magában is gondja van az atomerművekkel.

[00:29:51]Most ha én ezt behozom az Európai Unióba, akkor az ukrán baj, amiért persze sajnáljuk az ukránokat, hirtelen közös baj lesz.

[00:29:57]Tehát onnantól nekünk kell tudni megoldani.

[00:29:59]Úgy, hogy a hálózatunk, még egyszer csak a spanyol példa okán, a megújulókkal Európában most is túlterhelt.

[00:30:05]Tehát hogyha még beimportálunk egy újabb problémát, ami az atomerőművi ukrán probléma, akiknek most is megvan minden bajuk az atomerőművi termeléssel, ami meg egy zsinór villany.

[00:30:14]Tehát van egy gondom a hektikus termeléssel.

[00:30:16]Bejönne egy probléma a zsinór villannyal.

[00:30:18]Ugye szinte adja magát, hogy egy egészséges energiamixben sem ebből a kettőből áll a termelés, hanem van egy harmadik hányad.

[00:30:26]Ez pedig ami a zsinó termelés fölött, de a hektikus ugye volatilisnek nevezzük, megújló termelésnek a kilengéseit tudja kiegyenlíteni.

[00:30:34]Ez a harmadik harmad.

[00:30:36]Pont ez fogy jelenleg Európában.

[00:30:36]Ezek a gyorsnyíítású gáztűzelésű erem blokkok.

[00:30:40]Tehát innentől a baj ordító, hiszen kalapács és üllő közé kerül a teljes európai villanyhálózat, hiszen a megújlók ingadozásai, meg az atomerművi zsinórvillany, amit meg készként kell elfogadni a rendszerben, között van a legkevesebb eszköze, és ha ez a kettő nő, akkor a harmadiknak kellene nőni, de ez a harmadik meg pont zsugorodik Európában.

[00:30:59]Többek köz pont az orosz energiaozókról való leválások.

[00:31:03]Na akkor még a gázról gyorsan hadd kérdezzek, és akkor áttérek Iránra.

[00:31:06]Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb föld alatti gáztáraló kapacitásával mintegy 31 milliárd köbméterrel.

[00:31:10]Nem én vagyok okos az Európai Parlament napján lehet ezt is megtalálni.

[00:31:15]És hát azt várják attól, hogyha csatlakozna Ukrajna, akkor stabilizálná a kontinensnek a téli gázpiacát.

[00:31:24]Egyetértesz ezzel vagy sem?

[00:31:24]És ha nem, miért nem?

[00:31:26]Azért nem, mert ez nagyon jól hangzik, de egy ki akar betárolni egy háborúban álló országból, gyakorlatilag a legkönnyebb célpontok a gáztárolók.

[00:31:35]senki, hiszen most is megtetnék az európai cégek, hogy az ukránok hirdetik magukat.

[00:31:39]Tehát ilyen villódzó neonumfények vannak kiev utcáin kis túlzásai tárolj nálam.

[00:31:42]Senki sem akarott gázt tárolni, mert veszélyes.

[00:31:44]Meg egyébként nyilván tranzit költsége is van, de a másik gond az, hogy nem az Európának jelenleg a szűk keresztmetszete, hogy hol tárolja a gázt, hanem hogy mit.

[00:31:53]És azt nem oldja meg az, hogy Ukrajnában van egy csomó üres üreg, amit maguk is Európa felől töltenek, hiszen Magyarországon most is Berekdarócnál 400000 köbm óránként az a földgáz, amit Magyarország ad Ukrajnának azért, hogy az ukránoknak legyen gázuk.

[00:32:11]És ez egyébként természetesen orosz molekula, tehát mondanom se kell, hogy körbeír az orosz molekula, ami ellen a az ukránok hangoskodnak, hogy az európaiak ne vegyenek orosz molekulát, de de mi is azt tudjuk nekik adni, hiszen mi mást is azzal működik Ukrajna.

[00:32:23]Tehát itt ér körbe az egész, és a saját farkába harap a a kígyó, hogy hogy Ukrajnának nem földgáza van, hanem üres üregei, és Európának sem több üres üregre van szüksége, hanem földgázra, amit beletesz.

[00:32:35]Tehát valójában ez megint egy olyan jól hangzó vagy jól sajtózható üzenet Brüsszelből, ami ami mondjuk felületes újságorvasóknak lehet, hogy megnyugtatólag hat, hogy na megint feltaláltak valami spanyol viaszt félét a brüsszeli elefántsontoronyba, de valójában semmilyen módon nem kezeli a problémát.

[00:32:50]Ez ugyanolyan, mint a most szintén halljuk sokat Brüsszelből, hogy a a közelgő orosz gázhiányt, mert hogy valójában erről kell beszélni, az orosz gázhiányt nem tudjuk most a közelkeletről fedezni, tehát most fogjuk igazán megérezni.

[00:33:00]Kiváltjuk villannyal, tehát hogy tehát műtrágya nem lesz villanybolt, csak földgázzal, ahogy mondjuk egy csomó ipari folyamathoz is földgáz kell, illetve olaj kell például a a petpa palackókhoz, a neonzacskókhoz a fogrém, tehát hogy nem nem tudjuk az olajat meg a gázt kiváltani villannyal.

[00:33:18]Ez a Mari Antoanetnek tulajdonított mondás, amit állítak sose mondott, hogy az emberek éreznek, nincs kenyerük, egyenek kalácsot.

[00:33:23]Tehát, hogy nem a probléma gyökerre nem az, hogy hogy kalácsuk nincs, hanem kenyerük nincs.

[00:33:29]Itt is ugyanez a gond.

[00:33:29]Tehát hogy a itt is nem üregünk nincsen, hanem földgáz, amit beletöltsünk.

[00:33:34]És jelenleg Ukrajna maga is egy hiánnyal küzdő ország, aki akinek üres ürege van, nem pedig gáz, nekünk pedig a gáz kellene.

[00:33:45]Itt elfelejtkeztem róla, hogy még az Európai Uniós szankciós csomagról mindenképpen szeretnélek kérdezni, úgyhogy majd csak utána jön Irán, úgyhogy majd meglátjuk, hogy sor kerül-e rá.

[00:33:52]Tehát az Európai Unió készíti elő ugye a 21.

[00:33:55]szankciós csomagot Oroszország ellen.

[00:33:56]Ebben vannak olyan dolgok is, amelyek úgymond nem annyira újak, csak szigorítanak ezeken a dolgokon, illetve vannak újak is.

[00:34:04]Például a tőkehal nekem az nagyon tetszett, hogy arra is szankciót fognak kivetni, de ez csak zárójel.

[00:34:06]Ugyanis az energetikai szankciók azok azt jelentik elvileg, hogy továbbra is érvényben maradnak az olaj, a szén és a gázbehozatalra, valamint az orosz energiaipar technológiai támogatását érintő korlátozások is életben lépnének.

[00:34:22]Hogyan ítéled meg ezt a jelenlegi helyzetet?

[00:34:24]Ugye a szankciós politikát rengeteg kritika éri.

[00:34:25]Mit várjunk a 21-től?

[00:34:29]Üm igyekszem sok más lenni.

[00:34:29]Valóban nehéz követni ezt, meg gyorsan is jönnek.

[00:34:34]A 20 szankciós csomag az most lépett hatályba, tehát éppen csak elfogadták és már a 21-et mutatják be.

[00:34:40]Kicsit olyan ez a szankciós csomag, mint nem tudom, valaki folytatott-e ilyen kísérletet méhecskével.

[00:34:44]Ha nem, akkor ne is tegye, hogy méhecskét, ha üvegpalackba zárok, és a napfény felé fordítom a a palack fenekével, a méhecske mindig arra próbál meg kitörni.

[00:34:55]Hiába nincs a másik fele bedugaszolva, a nap felé, tehát nem fog kijutni.

[00:34:57]Az Európai Unió kicsit így van ezzel a szankciós politikával.

[00:34:59]Nem sikerült a az előző 20 fene, akkor a 21.

[00:35:02]koppanásnak is nekimegy, mert jelenleg azt látjuk, hogy a az orosz gazdaság köszöni jól van.

[00:35:08]Sőt, a nagy globális átrendeződés és pont a hormuzi válság miatti áremelkedések okán az oroszok rekordot keresnek.

[00:35:15]Tehát a most azt látjuk, hogy májusban a a az orosz energiahordozókból származó bevételek azok azok rekordot döntöttek.

[00:35:23]A tavalyi év azonos időszakához képest 44%-kal többet tett zseb Oroszország.

[00:35:27]Tehát egyáltalán nem a a hanyatlás irányába mozog Oroszország már, ami az energiaszektorát illeti.

[00:35:35]Tehát ilyen értelemben tehát ezek ezek teljesen céltalan eszközök voltak.

[00:35:37]De a másik gond az, hogy Európa szempontjából viszont ez nem a leválás pillanata.

[00:35:44]Tehát amikor a a közelkelete ugye a hormózi válság okán Európa személyesen is érintett, tehát nem csak az a gond, hogy a nemzetközi árkörnyezet magas, és ez mindannyiunknak kellemetlen, tehát nekünk is, hanem az az olaj Irakból Franciaországban meg Belgiumban nem érkezik meg, az olaj Szaúdiudarébiából Lengyelországban nem érkezik meg, az a csefolyós földgázatarból a közös európai beszerzésekhez nem érkezik meg.

[00:36:05]Tehát itt Európa nagyon kellemetlen helyzetben navigálta magát.

[00:36:08]Na ez nem az a pillanat, amikor tovább kellene lökni magunkat.

[00:36:11]Az a gond, hogy pénzt lehet nyomtatni olajat meg gázt.

[00:36:13]Nem, Európa nem tud nyomtatni olajat meg gázt.

[00:36:15]És ebbe a helyzetben van.

[00:36:17]És sajnos ez a 21.

[00:36:19]szankciós csomag.

[00:36:19]Egyetértek a tőkehallal, gyakorlatilag csak a háromlábú kisszéket nem szankcionálták már.

[00:36:24]De hogy ami az energetikai szankciókat illeti, tovább löki magát Európa ezen az úton, mertogy hogy már olyan harmadik országbeli a 20.

[00:36:31]szankciós csomagban is egyébként már volt ilyen, harmadik országbeli közvetítő cégeket is szankcionálnak.

[00:36:35]már nem az oroszokat, akik valamilyen módon az oroszokkal üzletelnek, ami már régen régen szerintem a a racionálistól nagyon nagyon eltávolódó gondolkodást jelent.

[00:36:47]Az árnyékflottát akarják megint szankcionálni, ezeket a a kettős felhasználású termékeket.

[00:36:51]Ugye a 20.

[00:36:53]szankciós csomagban is volt már ilyen történet.

[00:36:55]Tehát most már elmentünk a farig annyira, hogy ezt az Európai Bizottság már maga is érzi, ami nagy szó, hogy tehát most már tényleg lehet, hogy túl tolták a biciklit, mert a a úgy akarnak az olaj kapcsán tovább szigorítani, tehát harmadik közvetítő országokba érkező orosz feldolgozott olajtermékekre, hogy valójában már most sem tudják fenntartani azt a jelenlegi olajár maximálási mechanizmust, ami a ami valójában az olajá szankciót jelent.

[00:37:24]És rögtön a szankciós csomag ötletével párhuzamosan az is kijött, hogy lehet, hogy ezt felfüggesztenék, amíg tart a válság.

[00:37:32]De hát akkor meg mit szankcionálok?

[00:37:33]Tehát azt látni, hogy hogy Európa elment a falig a lehetőségek tekintetében, már régi irracionálisak a lépések és rég önsorsrontó.

[00:37:39]Ezt már ők is érzékelik, mert hogyha tovább szigorítanának ezen az olajármaximálsi mechanizmuson, az megint csak Európának lenne rossz.

[00:37:47]egy súlyosan olajhiányos állapotban a beszerzésoldal fogok rontani.

[00:37:51]Az oroszok azok vidáman eladják majd máshova.

[00:37:53]Innen meg innen pedig nagyon hiányozni fog az a mennyiség, amit egy ilyen ársapkával még még ellökök magamtól.

[00:38:00]Irán maradt rá egy pár percünk.

[00:38:00]Tehát egy részben érintettük nyilván azt, hogy valamikor ide fog érni ez a válság.

[00:38:05]Te egyébként hogyan hogyan látod, hogy körülbelül mikora és mekkora válság lesz ez?

[00:38:11]Tehát lesz ebből valóban világválság, vagy azért ezt túlzás?

[00:38:15]Mennyire függ attól, hogy meddig tart ez a háború?

[00:38:17]Ennyire függ attól, hogy most ugye az amerikaiak bejelentették, ahogy mondtad is, hogy pár hajót ki tudtak onnan hozni, hogy ezeknek milyen hatása lehet.

[00:38:25]Most elvileg volt egy tüsszünet, de most egymást lőtték az elmúlt napokban a felek.

[00:38:30]Ugye Irán is támadta az öbölmenti országokat, Kuvaitot is érte találat.

[00:38:34]És hát Iránban úgy tűnik benne van a potenciál arra, hogy az öbölmenti országoknak az energiainfrastruktúráját tönkretegye, és akkor itt van a kérdőjel a végén.

[00:38:45]Mindegyik részletre válaszolok.

[00:38:45]A válság már itt van.

[00:38:46]Tehát amikor arról beszélünk, hogy Olaszországba repülőg nem szálltak fel, járatokat vontak össze, a kerozin az egy nagyon érzékeny ellátási ö elem a az energiaszektornak egy speciális szegmensében, ugye a légközlekedésben.

[00:38:59]Ö akkor az a válság itt van, amikor arról beszélünk, hogy Magyarországon is túláras a a védett üzemanyag rendszer, túlfeszültséget jelent a rendszerbe, és hozzá kellett nyúlnia gazdasági és energetikai minisztériumnak, de ez még meg se oldotta a problémát, merthogy egyszerűen óriási veszteséget termel, akkor ez a válság itt van.

[00:39:18]És pontosan ez a ez a baj, tehát már nem feltételes módban beszélünk a a válságról.

[00:39:23]Elkezdődött a válság.

[00:39:23]A kérdés, hogy meddig eszkalálódik, és mennyire jöhetnek súlyosabb fázisok.

[00:39:27]A gond az, hogy ha csak a tranzitot nézem, a hormuzi történet okán, ugye azt a számot mindenki tudja, hogy az ötöde a az olajforgalomnak, nagyjából az ötöde a gázforgalomnak ott megy keresztül.

[00:39:38]Egyébként a műtrágyának is a harmada, tehát nagyon aggasztóa, de azt félre is teszem.

[00:39:41]Az a mondás a szúdi Aramco vezérigazgatójától, hogyha holnaptól ott béke lesz szeretet és ropicsoki körhinta és virágokat eszik mindenki, akkor is egy teljes év, mire az a felgyülemlett hajómennyiség, mint egy ilyen városépítő játékban, minden eltalál az eredeti rendeltetés egy év.

[00:39:56]És ez csak a tranzit.

[00:39:58]És a gond az, ahogy mondtad, ez a másik fele a vagy másik szakasza a kérdésnek, hogy hogy itt a gond nem csak az, hogy hogy mi megy át a szoroson, hanem hanem hogy mit raknak arra a hajóra, mert az a ott az infrastruktúra pusztulás olyan mértékű, hogy fel se tudjuk mérni.

[00:40:12]Az iráni oldalon is igaz ez.

[00:40:15]A bandarabb az a legnagyobb olajkikötő, az például szét van bombázva.

[00:40:18]A karksziget, ahova meg a csef folyós földgázt viszik ki, szét van bombázva.

[00:40:22]Ez a távolkelet baja, mert odaviszik eredendően a a az olajat meg a földgázt.

[00:40:27]De higgyük el, globális világban élünk, a távolkelet baja rögtön a mi bajunk is, merthogy innen is elszívja majd a a hiányzó energiaozózet, felhatja az árát.

[00:40:34]De a másik gond meg az, hogy hogy tényleges mennyiségek Európából is hiányoznak.

[00:40:38]Ahogy mondtam is, ugye Lengyelország például az orosz leválás az többek közt a szaúdi olajjal oldotta meg és a a szaúdi raslaffan finomító az teljesen kiesett.

[00:40:50]Ugye kiesett a Katari földgáz, kiesett az iraki legnagyobb rumaila olajmező.

[00:40:56]Ezek Európából hiányoznak tényegesen.

[00:40:59]És az a gond, hogy ezt az infrastruktúrát viszont helyreállítani nem lehet egy csettintésre, nem lehet egy Trump bejelentésre, ami majd egyszer tényleg igaz lesz a sok Trump bejelentésből egy majd tényleg elhozza a békét, merthogy ezeket az eszközöket újra fel kell építeni.

[00:41:12]Csak a hogy hogy néz ki ez Katarban, az a mondás, hogy a az ottani nagy iparvárost, ami ami a földgáz elosztásért felel, azt nagyjából 2030-ra tudják újraépíteni.

[00:41:25]hogy milyen ütemben fogja ez visszahozni a termelést, az más kérdés.

[00:41:28]Na, ez teszi aggasztóvá azt az időhorizontot, hogy ez a válság, ez egyáltalán hol tud valóban nyugvásra lelni, akár akkor is, hogyha ez most szerencsés módon mondjuk a következő pár hétben az alapok, tehát a hormózi válság az megoldódna.

[00:41:41]Ennek azért hosszú lesz az árnyéka.

[00:41:43]A gond pedig az, hogyha nem oldódik még meg, márpedig egyelőre, hogy három hónap alatt nem sikerült a statisztika, egyelőre nem igazolja a vállalkozásukat, hogy majd éppen most fog, akkor ez növelni fogja a gondot.

[00:41:54]Csak egy utolsó szám ehhez.

[00:41:54]Azt mondja a Nemzetközi Energiaügynökség elnöke, hogy olyan rosszul áll a világ a tartalékokkal, hogy már egy hónapon belül vagyunk a biztonsági készletekkel, amiket világszerte fogyasztanak.

[00:42:05]Tehát ez fatív bírolnak, nem nekem a a mondásom, hogy ez riogatás-e vagy sem.

[00:42:11]Ezt meg fogjuk látni egy hónap múlva.

[00:42:13]Nagyon szépen köszönöm Tóth Máténak, hogy eljött.

[00:42:15]Köszönöm szépen a lehetőséget.

[00:42:15]H