Veszélyes játszma: Valójában a NATO akarja elfoglalni Kaliningrádot? – Kusai Sándor
- A NATO-országok részéről elhangzott Kalinyingrád elfoglalását latolgató nyilatkozatok és csapatösszevonások miatt Oroszország természetes válaszlépéseket tesz, amit a nyugati narratíva agresszióként tüntet fel – ez pszichológiai kivetítés.
- A háborús híreknél érdemes néhány napot várni a tények tisztázásáig, mert minden érintett fél gátlástalanul torzít; a valós tendenciák csak hosszabb távon, a fronthelyzet alakulásából olvashatók ki.
- A balti államok Ukrajna gyors EU- és NATO-csatlakozását sürgető nyilatkozata súlytalan, mert a döntést a nagy tagállamok (Németország, Franciaország, Olaszország) érdekei határozzák meg.
- A nyugat-európai nagyhatalmaknak valójában soha nem állt érdekükben Ukrajna azonnali felvétele, de a magyar és szlovák vétó megszűnése után már nem bújhatnak a „spanyolfal” mögé, így óvatosabbá váltak.
- Az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültség oka nem kínai „túltermelés”, hanem Európa belső versenyképességi válsága; a protekcionista korlátozások hosszabb távon tovább rontják az európai ipar helyzetét.
- Hszi Csin-ping phenjani látogatása lezárta azt a folyamatot, amelyben Kína a korábbi szégyenkezés helyett nyíltan felvállalja Észak-Koreát partnerként, miután a nyugati elszigetelési politika összeomlott.
- Az orosz–észak-koreai védelmi szövetség és a kínai–orosz vétó következtében az ENSZ szankciós ellenőrző rendszere megszűnt, ami lehetővé tette Észak-Korea gazdaságának fellendülését.
- A nem szándékolt eszkaláció veszélye valós, de a politikai és katonai vezetők atomháborútól való félelme egyelőre korlátozza a konfliktus kiszélesedését.
„Minden háború első áldozata az igazság. Magyarul ez azt jelenti, hogy a háborúban az érintett felek folyamatosan minden kérdésben gátlástalanul hazudnak.” – Kusai Sándor
Részletes összefoglaló megjelenítése
A NATO-orosz viszony és a kalinyingrádi katonai fejlemények értékelése
Kusai Sándor a riportokban megjelent hírekkel kapcsolatban, melyek szerint orosz vadászgépek jelentek meg Kalinyingrád térségében és Oroszország a Balti-térség elleni támadást gyakorolja, pszichológiai magyarázattal szolgált. Álláspontja szerint a nyugati narratíva, amely Oroszországot agresszorként tünteti fel, valójában a saját szándékok kivetítése.
„Tehát Kaliningádot mi NATO országok akarjuk elfoglalni minél hamarabb, minél gyorsabban. És ezt a szándékunkat azzal álcázzuk, hogy ráfogjuk az oroszokra, hogy ők akarnak Kariningrádból kiindulva valami szörnyű csinálni.” – Kusai Sándor *
Kifejtette, hogy az elmúlt másfél évben rendszeresen jelentek meg olyan nyilatkozatok befolyásos német és francia politikusoktól, illetve katonai vezetőktől, amelyek Kalinyingrád elfoglalásának lehetőségét latolgatták. Szerinte Oroszország nem nézheti tétlenül ezeket a kijelentéseket és a NATO részéről Kalinyingrád környékén végrehajtott csapatösszevonásokat, rakétatelepítéseket, ezért természetes válaszlépéseket tesz (pl. további rakéták telepítése, katonai erők növelése, légierő gyakorlatozása). Ezt a jelenséget a pszichiátriából ismert "kivetítés" fogalmával írta le.
Véleménye szerint a többi propaganda-hír mindaddig nem érdemel figyelmet, amíg tényleges fegyveres konfliktusra nem kerül sor. A beszélgetés későbbi pontján hozzátette: a jelenlegi folyamatok közepette egy nem szándékolt eszkaláció veszélye is valós. Például egy lelőtt drónra vagy katonai objektumra adott elhamarkodott válaszcsapás bármelyik pillanatban eszkalálódhat. Ugyanakkor úgy véli, a politikai és katonai vezetők eléggé félnek egy atomháborútól ahhoz, hogy ezt a küszöböt ne lépjék át.
„[…] egyelőre úgy tűnik, hogy az orosz és az európai politikai vezetők meg katonai vezetők is jobban félnek egy atomháborútól, sem minthogy az eszkalációt korlátlanul folytassák, de ezt nem lehet biztosra venni, hogy ez hosszú ideig vagy tartósan így marad.” – Kusai Sándor *
Az ukrajnai háborús hírek kezelése és az információ-hadviselés természete
A műsorvezető által felvetett romániai és moldovai drónincidensek kapcsán a nagykövet óva intett a háborús hírek azonnali készpénznek vételétől. Tanácsa szerint az ilyen eseteknél érdemes néhány napot várni, mert a tények általában utólag kezdenek kibontakozni. Emlékeztetett rá, hogy a balti államokban is több olyan eset volt, amikor elsőre orosz drón támadásról szóltak a hírek, ám később kiderült, hogy ukrán drónról volt szó, amelyeket a balti országok akár szándékosan is átereszthettek területük felett orosz célpontok felé. Sőt, megemlítette, hogy bizonyos balti országokban ukrán drónindító telepek is működnek (öt ilyenről tud), ami a háborúban való részvételnek minősül.
A dezinformációt értékelve a nagykövet egy régi bölcsességet idézett fel:
„Minden háború első áldozata az igazság. Magyarul ez azt jelenti, hogy a háborúban az érintett felek folyamatosan minden kérdésben gátlástalanul hazudnak. Igazat senki nem mond azok közül, akik részt vesznek.” – Kusai Sándor *
Mindezek alapján azt javasolta, hogy a napi szintű, felfokozott érzelmi töltetű híreket érdemes tudatos távolságtartással kezelni, mivel azok elsősorban pszichés befolyásolást szolgálnak. Európában a nyugati torzítások dominálnak, míg Oroszországban természetesen a saját torzításaikat terjesztik. Az igazi tendenciák szerinte hosszabb időtávon (hetek, hónapok) figyelhetők meg a fronthelyzet és a katonai műveletek alakulásán keresztül.
Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése és a nyugat-európai álláspontok változása
A balti államok nyilatkozatának jelentősége
A beszélgetés első témájaként felmerült, hogy a "balti nyolcak" közös nyilatkozatban szorgalmazták Ukrajna mielőbbi EU- és NATO-csatlakozását. Kusai Sándor élesen bírálta ezt az állásfoglalást, mondván, hogy ezek az országok nem képviselnek meghatározó erőt az Európai Unióban.
„[…] pillanatnyilag ők adnák az Európai Unióba sem a gazdaság, sem a hadsereg, semmi másnak a nagy részét. Pillanatnyilag az Európai Unióban ez Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország az, ami az erőt képviseli. […] nem kell komolyan venni, ez a kóborapácák megtévesztését célzó hablatcs.” – Kusai Sándor *
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csatlakozásának üteme attól függ, hogy a nagy tagállamok – elsősorban Németország, Franciaország és Olaszország – mit akarnak. Párhuzamként Törökország esetét hozta fel, amellyel több mint harminc éve folynak csatlakozási tárgyalások, de a tagság valójában egyre távolabb kerül.
A mögöttes nyugat-európai érdekek és a politikai fordulat okai
Kusai Sándor részletesen elemezte az észlelt fordulatot, miszerint a korábban Ukrajna gyorsított csatlakozását szorgalmazó nyugat-európai vezetők (külön kiemelve Friedrich Merz német kancellárt) most óvatosabbá váltak. A fordulat mögött szerinte meghúzódó logika kettős: egyrészt a német belpolitikai erőviszonyok, másrészt a korábbi "fékek" (Magyarország és Szlovákia) eltűnése.
Szerinte Friedrich Merz politikáját sokkal inkább a személyes és az őt támogató gazdasági-politikai erőcsoportok érdekei befolyásolják, semmint a komplex német nemzeti érdek. Rámutatott, hogy az AfD minden mutatóban megelőzi a CDU-t, és az AfD ellenzi Ukrajna gyorsított tagságát. Ezért Merz elkezdte hozzáigazítani saját álláspontját ahhoz a nézethez, amely nagyobb belső támogatást élvez.
Mindazonáltal a szakértő szerint a nyugat-európai nagyhatalmak (Németország, Franciaország, Olaszország) valós nemzeti érdekei soha nem is indokolták Ukrajna azonnali felvételét.
„[…] sem Németországnak, sem Franciaországnak, sem Olaszországnak nem érdeke valójában, hogy Ukrajna azonnal az unió tagjává váljon gyorsítottan, […] mert egyszerűen ennek olyan gazdasági, politikai, katonai, háborús és egyéb következményei lennének, amelyek ezeket az országokat is nagyon-nagyon súlyosan megterhelnék.” – Kusai Sándor *
Eddig a magyar és szlovák vétó kényelmes helyzetet teremtett: a nyugati vezetők fennhangon követelhették a gyors csatlakozást, miközben nem kellett tartaniuk annak valós következményeitől, hiszen a folyamat blokkolva volt. A magyar és szlovák ellenállás megszűnésével azonban felszínre került a valós, elutasító érdek. Most, hogy a "spanyolfal" ledőlt, számításokat kell végezni az ukrán tagság német költségvetésre, nyugdíjrendszerre és ipartámogatásokra gyakorolt hatásairól, és színt kell vallani.
Az Európai Unió és Kína közötti gazdasági és kereskedelmi feszültségek
A beszélgetés végén a műsorvezető az EU és Kína közötti feszült kereskedelmi viszonyt, a dömpingárak és a kínai "túltermelés" kérdését, valamint az európai ipar versenyhátrányát firtatta.
Kusai Sándor élesen bírálta az európai vezetés (benne Manfred Weber és Ursula von der Leyen) retorikáját, amely szerint a probléma Kína "túltermelésében" keresendő. Ezt a "túltermelés" fogalmát tudományosnak álcázott politikai maszlagnak nevezte. A valóság szerint nem túltermelési válság van, hanem a piac természetes igényei kerülnek kielégítésre egy versenyképesebb szereplő által.
„Ha a kínai termék olcsóbb vagy ugyanannyiba kerül, de jobb, vagy csak kicsit rosszabb, de sokkal olcsóbb, mint az európai termék, akkor a világpiacon azt fogják megvenni. Sőt, […] az európai fogyasztó is azt fogja megvenni. Ez nem túltermelés, ez a piac igényeinek kielégítése.” – Kusai Sándor *
A gyökérproblémát szerinte Európa belső versenyképességi válsága jelenti, nem pedig Kína sikere. Az európai gazdaság az olcsó orosz energiáról való leválás és más intézkedések miatt lelassult, míg Kína gazdasági növekedési üteme továbbra is két-két és félszerese az európainak. Ahelyett, hogy ezt elismernék, a politikusok a kínai áruk piacra jutását akarják mesterségesen korlátozni, ami a nagykövet szerint hosszabb távon tovább rontja az európai versenyképességet. Ezt a protekcionista logikát 300 éve meghaladottnak tartja a közgazdaságtudomány: ha az olcsó kínai napelemeket kiszorítják, akkor Európában drágábban és rosszabb minőségben fognak gyártani, ami világpiaci versenyhátrányt okoz.
Érve alátámasztására felhozta, hogy az EU és az USA korlátozó intézkedései ellenére Kína kereskedelmi többlete rekordot döntött: 1 trillió dollár feletti volt a közelmúltban. Ez azt bizonyítja, hogy a kereslet valós, a kínai árukat más piacokon – Indiában, Afrikában – el tudják adni. Európa nem változtat a stratégiáján, mert az a hiba beismerését jelentené; a jövőben is a kínai–EU kereskedelmi feszültségek fennmaradására kell számítani.
Hszi Csin-ping észak-koreai látogatása és a geopolitikai átrendeződés
A záró témaként Hszi Csin-ping június 8–9-i phenjani állami szintű, kétnapos látogatását értékelte a szakértő, amelyet egy középtávú folyamat lezárulásaként jellemzett. Értékelése szerint a kínai politika alapvetően változott meg Észak-Koreával kapcsolatban.
Korábban Kína "szégyenkezve" kezelte a kapcsolatot, szükséges, de titkolt ütközőállamként tekintve Észak-Koreára az amerikai dél-koreai csapatokkal szemben. Az utóbbi évek nemzetközi átrendeződése, különösen az orosz–észak-koreai védelmi szövetség létrejötte után azonban a kínai vezetés is felismerte: a nyugati elszigetelési politika összeomlott, és Kínának immár nyíltan fel kell vállalnia partnerét.
Ennek a nyílt kiállásnak volt a csúcspontja a látogatás, de korábban is voltak jelei. A szakértő emlékeztetett, hogy másfél évvel ezelőtt Oroszország és Kína közösen vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Észak-Korea elleni szankciókat ellenőrző nemzetközi struktúra mandátumának meghosszabbítását. Ennek következményeként a szankciós rezsim a gyakorlatban megszűnt: az ellenőrző intézményrendszer lejárt, a kereskedelmi és pénzügyi folyamatokat az ENSZ New Yorkban már nem monitorozza.
Az eredmény egy virágzóbb észak-koreai gazdaság: Észak-Korea emelkedő életszínvonal mellett megkapja a szükséges nyersanyagokat, technológiát és élelmiszert Oroszországtól és Kínától, cserébe fegyvereket és más iparcikkeket exportál.
„Sidin Pingin demonstrálta, hogy Kína az észak-koreai partnert most már nem szégyelli, nem dugdossa, hanem nyíltan fölvállalja. És ha ez nem tetszik Amerikának vagy Európának, akkor törhetnek az almásból.” – Kusai Sándor *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „[…] amit a a közelmúltban, most már több mint egy éve az Európai Unió még nagy szabású jelentést is kiadott, hogy mi a probléma a versenyképességel.” – Az átiratban “versenyképességel” szerepel, ami valószínűleg az ASR torzítása, a helyes szó “versenyképességgel”. A szövegkörnyezet alapján egyértelműen javítható, a konkrét hivatkozás feloldásához nincs elég információ.
- „[…] most már nem emlékszem másfél évvel ezelőtt az ENS biztonsági tanácsában volt egy szavazás azzal arról, hogy a Korea ellen bevezetett szankciókat és korlátozásokat ellenőrző nemzetközi struktúra mandátumát meghosszabbítsák.” – Az átiratban a „biztonsági tanácsa” és „Észak-Korea” szavak torzultan szerepelnek. A javításuk egyértelmű, de a folyékony beszédből adódóan a pontos dátumot a beszélő sem határozta meg.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat, és nagy szeretettel köszöntöm a vonal Túlsó végén, Kusai Sándort, korábbi pekingi nagykövetett kínes szakértőt, egyetemi tanárt.
[00:00:07]Jó napot kívánok.
[00:00:11]Jó napot kívánok.
[00:00:11]Üdvözlöm a hallgatókat is.
[00:00:15]Amivel kezdeni szeretnék, az egy összetett kérdés.
[00:00:17]Egyrészt ugye lehetett olvasni a friss hírekben, itt az orosz-ukrán háborús hírekkel összefüggésben, hogy orosz vadászgépek tűntek fel a NATO legsebezhetőbb pontja.
[00:00:29]pontján.
[00:00:29]Ez ugye Kalinyingrád és azt állítja az Army Recognition lap, hogy Oroszország azt gyakorolja éppen, hogy a balti térség ellen hogyan lehetne támadási műveleteket végrehajtani.
[00:00:41]Ez itt a hírünk egyik fele.
[00:00:44]A másik fele pedig, hogy nyolc észak-európai és balti ország egy közös nyilatkozatban fejezték ki a kívánságokat aziránt, hogy Ukrajna mielőbb csatlakozzon az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
[00:00:58]Úgyhogy ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni a véleményét, mert most úgy tűnik, hogy ugyan Magyarország kiállt a a blokkolás mögül, és hát megnyílhatna az út Ukrajna számára.
[00:01:07]Viszont most az Európai Unió látja úgy, hogy azért a gyorsított csatlakozás mégis csak túlzás lenne, tehát ebből azért egy picit visszavesznek.
[00:01:16]És hát itt van akkor a Balti nyolcak nyilatkozata.
[00:01:18]Ők azt kérik, hogy mielőbb történjen ez meg.
[00:01:23]Hát hadd kezdjem a végével.
[00:01:23]A Balti nyolcokat én rendkívül tisztelem.
[00:01:29]Én nem hallottam, nem olvastam arról, hogy pillanatnyilag ők adnák az Európai Unióba sem a gazdaság, sem a hadsereg, semmi másnak a nagy részét.
[00:01:39]Pillanetny az Európai Unióban ez Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország az, ami az erőt képviseli.
[00:01:50]A többiek meg csap mamognak, amit akarnak.
[00:01:57]Tehát nem kell komolyan venni, ez ez a kóborapácák megtévesztését célzó hablatcs.
[00:02:06]Úgyhogy az unióban majd akkor is olyan ütemben fogják Ukrajnát bevenni, amilyen ütemben ezt Németország, Franciaország, Olaszország akarja.
[00:02:15]És könnyen meglehet, hogy úgy jár Ukrajna is, ahogy Törökország, amelykel most már több mint 30 éve nyavajog az Európai Unió, és most már mindenről szó van, csak arról nem, hogy ennek a vége egyszer egy török uniós tagság legyen.
[00:02:31]Úgyhogy erről ennyit.
[00:02:36]A másik kérdéshez, a Kaliningrát kérdéshez azért érdekes, mert itt minden azon múlik, hogy hogyan állítjuk be a történéseket, ugye?
[00:02:47]Az európai politikában ma az a vezérszólam, hogy Oroszország agresszor és előbb-utóbb meg fogja támadni, mikor mit Németországot, Lengyevországot, mikor mit jelölünk ki balti tenger satöbbi.
[00:03:02]A valóság ezzel szemben az, hogy több mint másfél éve befolyásos európai, valóban befolyásos, tehát nem balti, nem ilyenolyan, hanem valóban beszoljásos európai vezetők, német kormánytagok, francia kormánytagok, vezérkari főnökök és így tovább lamentálnak arról, hogy az Európai Unió vagy az európai hadsereg, vagy a NATO fogja elfoglalni.
[00:03:34]Kalinyingrádot.
[00:03:36]Erről minden két hétben valami ilyen fontos valóban fontos valóban befolyásos európai vezető mond néhány mondatot.
[00:03:43]Nem tudom, ki miért gondolta, hogy az oroszok azok meg ülni fognak, malmoznak és hallgatják az ilyen kijelentéseket, és végignézik azokat a katonai előkészületeket, csapatösszvonásokat, rakétatelepítéseket és így tovább, amit az európai NATO országok Kalinyingrád környékén végrehajtanak.
[00:04:12]Természetes, hogy ezt nem nézik tétlenül, és megteszik a saját ellenépéseiket, ami többek között nyilván jelent további rakéták Kariingrátba telepítését, meg jelenti az ottani katonai erők megnövelését, meg a vadászgépek röpködését és mindenféle ilyeneket.
[00:04:33]Tehát itt egyszerűen az történik, ezt úgy hívják a pszichiátria tudományában, hogy kivetítés.
[00:04:41]A saját gondolatomat kivetítem az ellenfélre és vagy másra, és azt állítom, hogy az az ő gondolata.
[00:04:47]Tehát Kaliningádot mi NATO országok akarjuk elfoglalni minél hamarabb, minél gyorsabban.
[00:04:58]És ezt a szándékunkat azzal álcázzuk, hogy ráfogjuk az oroszokra, hogy ők akarnak Kariningrábból kiindulva valami szörnyű csinálni.
[00:05:06]A valóság ehhez az összes többi propaganda hablatja, ami valójában figyelmet sem érdekel, érdemel, mindaddig, míg az első lövések el nem dördülnek.
[00:05:21]Aztán ha az első lövések eldördülnek, majd meglátjuk, hogy mi fog történni.
[00:05:28]Látja egyébként ezt a fajta szándékot.
[00:05:31]Most akár itt a balti országokra ha gondolunk, ugye kommunikációs szintj szinten elég aggasztó dolgok szoktak elhangzani.
[00:05:38]Most itt van ugye a Románia esete is, ahol két dróntámadás is történt, vagy drónincidens, inkább így fogalmazok, a nem támadásnak nevezném.
[00:05:48]Az országot, ami érte, és itt is ugye ment a vita.
[00:05:51]Először általában, ha egy drón megjelenik, az még a levegőben látják, hogy orosz.
[00:05:56]Utána szép lassan kiderül, hogy mégsem, meg nem úgy, meg igazából ukrán ugye a konstanai esetnél az ukránok el is be is vallották, vagy bevállalták, hogy igen, az egy ukrántengeri drón volt, de hogy hogyan látja ezeket az eseményeket, mert öhéz nehéz tisztán látni, hogyha az ember a mainstream médiából próbálja meg megérteni a dolgokat.
[00:06:23]Én úgy gondolom, hogy és ezt tanácsolom nem csak önnek, hanem az összes hallgatónak is, hogy az ilyen dróntámadás, ez meg az hirtelen fölfokozott, fölhypeolt, tomboló mé propagandak idején.
[00:06:44]Ha muszáj, akkor be kell venni egy nyugtatót és várni egy két-három napot.
[00:06:52]ugyanis a tények bizonyos idő után elkezdenek kiderülni.
[00:06:58]Tehát a balki országokban is többször előfordult, hogy orosz drón így meg úgy.
[00:07:04]És akkor kiderült, hogy ukrán drónról volt szó, amelyet a balti országok szándékosan engedtek át a saját területük fölött, hogy támadja Oroszországot onnan.
[00:07:16]Sőt, van olyan balti ország, ahol tudjuk, hogy öt ukrán drónító telep van.
[00:07:27]Tehát a Baltsiország megengedte, hogy az ő területéről lőjék Oroszországot.
[00:07:33]Az oroszok meg ezeket a drónokat, amikor tudják, lelövik.
[00:07:36]Nem mindig, de még de gyakran sikerül.
[00:07:38]És azok bizony leesnek ö a Balti országban, a Romániában, meg itt meg ott meg amott.
[00:07:46]És amikor a roncsokat előszedik, akkor ha nem voltak elég körültekintők az ukránok és a különböző alkatrészekre nem orosz gyártási számokat meg egyebeket írtak, hanem maradtasz a saját csuk vagy nyugat-európai, akkor kiderül, hogy ez nem is az volt.
[00:08:07]Tehát a a ezeknek a napi hetzelő híreknek a megoldása az, hogy nyugodtnak kell lenni, nem kell beugrani azonnal.
[00:08:17]várni kell néhány napot, és akkor elkezd kiderülni, hogy mi történik.
[00:08:24]Általában nekem az a meglátásom ezekkel kapcsolatban, hogy van egy nagyon régi filozófiai igazság, amit amit minden nap érdemes fejben tartani.
[00:08:36]Minden háborún első áldozata az igazság.
[00:08:41]Magyarul ez azt jelenti, hogy a háborúban az érintett felek folyamatosan minden kérdésben gátlástalanul hazudnak.
[00:08:52]Igazat senki nem mond azok közül, akik részt vesznek.
[00:08:55]Na most mivel ebben a háborúban Ukrajna mögött vagy támogatójaként, vagy most már részben, mint a balti államok, részben résztvevő országként, hiszen ha egy ország megengedi, hogy a területéről lőjenek egy másik országot, az a háborúban való részvételnek számít.
[00:09:19]Tehát itt van Nyugat-Európa, Amerika többé-kevésbé az egyik oldalon, a másik oldalon Oroszország, meg néhány ország, amelyik őt nyíltan támogatja, például Észak-kore és mind a kettő a saját pillanatnyi vagy hosszabbtávú érdeke szerint hamisítja az információkat, haudik.
[00:09:45]Ennyi a tanulság ebből.
[00:09:45]Meg kell várnia az ilyen hosszabb folyamatokat, két hét, három hónap, fél év, ami alatt a a valódi harci cselekmények, a fronthelyzet, a különböző rakéta meg dróntámadások meg egyebek, azok megmutatják azt, hogy valójában milyen tendenciák vannak.
[00:10:07]Ezek a napi tomboló, lelkesedő vagy hisztériázó hírek.
[00:10:13]Ezek mind a pszichés befolyásolást szolgálják.
[00:10:15]Ez a mi agyunk mosása mind a két fél részéről itt Európában, mivel az orosz információk nagy részét az Európai Unió letiltotta, ezért ezért nagyon nehéz utánni és kideríteni, és erre csak néhány ember szán időt.
[00:10:33]Itt nálunk elsősorban a a mi nyugati, mondjam mondjuk úgy, hogy torzításaink érvényesülnek.
[00:10:45]Oroszországban természetesen fordítva van.
[00:10:47]Ott a saját torzításaik érvényesülnek.
[00:10:49]Úgyhogy nyug nyugodtságot tudok csak ajánlani, és azt az örök igazságot, hogy minden háború első áldozata az igazság.
[00:11:00]Ezekben az incidensekben nincsen benne potenciálisan egy olyan veszély, hogy ha rossz úgymond lelki pillanatban történik egy ilyen incidens, egy rossz döntés követi ezt és elhamarkodottan egy olyan válasz kíséretében, de magyarázolva, hogy akár a balti országokkal, akár mondjuk itt ugye Románia volt érintett, meg Moldova is érintett volt egy ilyen esetben, fegyveres konfliktus törjön ki akár tévedésből, de ha meg már kitört, akkor mindegy.
[00:11:33]Természetesen ez a veszély benne van.
[00:11:33]Én tudom, hogy a magyar közvélemény elsöprő többsége annyira megszokta ezt a lassan négy és fél éve folyó háborút, hogy nem érzi a veszélyét.
[00:11:45]Tehát ö a magyar közvélemény elsöprő többsége számára ez valami távoli a mi életünket nem befolyásoló valami, de jó lenne, ha ennél egy kicsit nagyobb veszélyérzetünk lenne, ugyanis ami történik, és ebben önnek igaza van, nem feltétlenül szándékoltan fog kitörni egy nyugat orosz háború, hanem ez kitörhet Hát kvázi egy véletlen vagy egy nem szándékolt okból is.
[00:12:23]Lelőnek, odalőnek, valaki itt elkapkodja, visszalő.
[00:12:26]Ez bármelyik pillanatban megjöhet megtörténhet.
[00:12:32]bír egyetlen dologban lehet bízni, hogy az ilyen döntéseket meghozó politikai, illetve katonai vezetők félnek a eléggé egy atomháborútól ahhoz, hogy ne eszkaláljanak, ne csináljanak, visszacsap, odacsap, tudja mindig minden azzal kezdődik a, hogy visszaütnek.
[00:12:58]Tehát én én amondó vagyok, hogy ennek a veszélyét, amire ön célzott, mondott, igen, ezt ezt a veszélyt érteni kell, ezt látni kell, de nem kell attól tartani, hogy ezt bármelyik pillanatban kitörhet, mert egyelőre úgy tűnik, hogy az orosz és az európai politikai vezetők meg katonai vezetők is jobban félnek egy atomháborútól, sem minthogy az eszkalációt korlátlanul folytassák, de ezt nem lehet biztosra venni, hogy ez hosszú ideig vagy tartósan így marad.
[00:13:35]Nos, szeretném kérdezni arról is, mit gondol, hogy Nyugat-Európa érdekke mi lehet?
[00:13:40]És itt most az ukrán EUs csatlakozásra gondolok elsősorban, mert ahogy itt említettem is az első kérdésnél, ugye itt azt hallgatjuk évek óta, hogy Ukrajnának itt a helye, ebben a közösségben van a helye, mindenképpen el kell indítani ezt az integrációt.
[00:13:54]Itt sokáig ugye Magyarország, illetve aztán Szlovákia volt, aki blokkolta ezt, Fekete Báránynak is minősültek az európai közösségen belül, hogy nem értettek egyet a Fősodorral.
[00:14:08]Most, hogy úgy tűnik, hogy egyébként itt megoldódott ez a kérdés, most pedig az Európai Uniónak az egyik mondjuk vezető hatalma, Németország feje.
[00:14:18]Merc mondja azt, hogy itt azért mégse a gyorsított eljárás lenne a legjobb megoldás, hanem valami köztes dolgot kellene kitalálni, tehát engedményeket tenni, közelebb hozni Ukrajnát, de nem gyorsítottan felvenni.
[00:14:31]Hogyan látja, hogy mi lehet vajon a nyugat-európai tagállamoknak az érdeke, politikának az érdeke ezzel kapcsolatban?
[00:14:38]Mikor most megpróbálnak, úgy tűnik, legalábbis picit kihátrálni, vagy hátrébb lépni abból, amit évek óta hallunk.
[00:14:48]Azt nagyon nehéz megmondani, hogy mi a nyugat-európai országok valódi érdeke.
[00:14:53]Ugyanis egy olyan korba jutottunk, amikor a politikai vezetők nem feltétlenül az objektív nemzeti érdeket jelenítik meg.
[00:15:08]Tehát például Merc kancellár szerintem sokkal jobban a saját személyes meg az ő támogató különböző gazdasági és politikai erőcsoportok érdekeit jeleníti meg, mint Németország nemzeti érdekeit.
[00:15:28]Németország nemzeti érdekei azok összetettek, ott különböző társadalmi üzleti és egyéb csoportok vannak.
[00:15:37]És amióta Németországban az AFD, az ellenzéki jobboldalinak minősített párt, minden mutatóban megelőzte a CD Merckcellár kormánypártját, és az AFD álláspontja az az messze nem Ukrajna gyorsított uniós tagsága.
[00:16:01]Sőt, ő úgy értelmezi az AfD a német nemzeti érdeket, hogy az nem foglalja magába Ukrajna gyorsított uniós tagságát, és ehhez nagyobb belső támogatást szerez ehhez az állásponthoz, mint amilyen belső támogatása Merck kancellárnak van.
[00:16:25]Ezért Merc kancellá elkezdett a német érdek interpretációján, kifejtésén változtatni.
[00:16:35]A valóságban ez egy ez egy hosszabb távú folyamat.
[00:16:41]sem Németországnak, sem Franciaországnak, sem Olaszországnak nem érdeke valójában, hogy Ukrajna azonnal az unió tagjává váljon gyorsítottan, vagy így meg úgy, mert egyszerűen ennek olyan gazdasági, politikai, katonai, háborús és egyéb következményei lennének, amelyek ezeket az országokat is nagyon-nagyon súlyosan megterhelnék.
[00:17:06]sok gondot okoznának.
[00:17:11]Eddig ezt nem mondták egyébként ilyen szempontból az, hogy a az előző magyar kormány meg a szlovák kormány helyenként ezzel szembent, ez egy nagyon kényelmes helyzetet teremtett Nyugat-Európa számos vezetőjének, mert megtehették azt, hogy szóban nyilvánosan követelték, szorgalmazták, imádták Ukrajna azonnali tagságát.
[00:17:38]hiszen nem volt kockázata annak, hogy ez megtörténjen, mert Magyarország és Szlovákia blakolta ezt a folyamatot.
[00:17:46]Most, hogy megváltozott a helyzet, most hirtelen ki kell józzanodni, el kell végezni a számításokat, hogy mit jelent a német költségvetés, a német nyugdíjrendszer, a német ipartámogatás és egyéb szempontjából, ha belép Ukrajna.
[00:18:06]És most már nincs ott Magyarország, nincs ott Szlovákia, aki ezt ellehetetlenítse.
[00:18:12]Most föl kell állni és ki kell mondani, hogy ez Németorszának semmi jó.
[00:18:18]Ezért látjuk ezt a változást az álláspontokba, de nem csak német részül, ugyanezt látjuk az olasz álláspontba, egy kicsit más stílusban megfogalmazva ezt látjuk a francia véleményben is.
[00:18:29]Ö mert egyszerűen arról van szó, hogy most már szint kell vallani, nem lehet mögé bújni áttételesen mondom Orbán Viktor meg Ficó szoknyájának, és eljátszani azt, hogy mi nagyon akarjuk, miközben tudjuk, hogy úgy se lehet, és az nekünk jó, ha nem.
[00:18:53]Most ki kell állni, mert most már nincsenek szoknyák.
[00:18:56]Úgyhogy én úgy gondolom, hogy Európának a valódi érdeke az Ukrajnával való együttműködés különböző területeken akkor, ha Ukrajna a háború után számot tevő országként fennmad.
[00:19:10]Ezt majd meglátjuk.
[00:19:13]A harctéren még nem dőlt el semmi.
[00:19:15]Hogy mi marad Ukrajnából, az majd még kiderül.
[00:19:20]Lehet egyébként, hogy Ukrajna győz, hogyha minden európai vágy sikerül, és Moszkva az egy ukrán megyének a fővárosa lesz, nem pedig oroszországi, szélsőséges esetben akár ez is előfordulhat, ha összeomlik Oroszország, de mindenesetre most még annyit lehet biztosan mondani, hogy Nyugat-Európán a Ukrajna azonnali eutagsága nem érdekel, millióból nem érdekel, de Most már ezt nem lehet elrejteni, eltitkolni.
[00:19:52]Most már ezt valahogy ki kell mondani, merthogy az az a spanyolfal, ami ami ezt eddig eltakarta, az megszűnt.
[00:20:03]Ez úgy szokott lenni, hogy amikor valaki nagyon nagyot győz, nagyon nagyot nyer, például a magyar vagy a vagy most az örményválasztásokkal, Nyugat-Európa Urszula Fonderen vezette irányvonal nagyot nyert.
[00:20:24]De ez azzal is jár, hogy megváltozik a helyzet, új kérdések, új kihívások jelennek meg, és azokra válaszokat kell adni.
[00:20:31]Ez sok ilyen van.
[00:20:34]Ezeknek az egyik esete az a változás, amit látunk vezető nyugaturópai országok, részben még az Európai Bizottság részéről is.
[00:20:49]Eddig tombolva követelték Ukrajna azonnali tagságát, mert tudták, hogy egy ilyen követelésnek nincs kockázata, hiszen úgyse engedik a magyarok meg a szovákok.
[00:20:58]Most a magyarok azt mondták, hogy mi beállunk a sorba.
[00:21:01]Cicó is azt mondta gyakorlatilag, következésképpen most most az a helyzet van, hogy uramisten, lehet, hogy ez teljesül, és most hirtelen mindenki elkezd kibújni a mindenkinél elkezd kibújni a szök a zsákból, és kiderül, hogy nem is nagyon akarjuk ezt.
[00:21:20]Így működik a modern politika.
[00:21:25]Maradok Európánál, de szeretném az Európa-Kína kapcsolatot egy picit megérteni, és ebben kérem a segítségét.
[00:21:32]Ugye a hírek úgy szólnak, hogy Kína és az Európai Unió között feszült kereskedelmi háború zajlik, versengés zajlik a dömpingárak és a kínai túltermelés miatt.
[00:21:41]Eddig a hír, illetve hoztam egy Manfred Weber idézetet is, aki úgy fogalmazott, hogy a naivitás korszaka végetér, és az EU-nak lépnie kell, mielőtt Kína megbítja az európai ipart.
[00:21:55]Ugye itt a túltermelés által ő is a túltermelésre hívta fel a figyelmet.
[00:22:00]Mi történik itt?
[00:22:00]És miről szól egyébként ez a kérdés?
[00:22:02]Mert valaki nagyon frappánsan fogalmazott itt az elmúlt időszakban az egyik műsorban, hogy Európának sikerült egyébként úgy megoldani a nemzetközi kapcsolatait, hogy Kínával is összeveszett, Donald Trumpal is, tehát Amerikával is össze összeveszett, és ugye Oroszországgal sincsenek jó kapcsolatai.
[00:22:23]Hát igen, ez egy nagyon finom megfogalmazás volt.
[00:22:25]Oroszországgal gyakorlatilag háborúzik Európa.
[00:22:31]az ukrán lakosságon keresztül, de Európa háborúzik.
[00:22:37]Ö valóban Donald Trumppal permanensen leszekszik, ö a kínaiakkal meg mindenféle más módokon ütközik össze.
[00:22:45]Ez a helyzet, ez abból adódik, hogy az európai vezetés, és itt nem csak a brüsszeli uniós vezetés, hanem a meghatározó tagállamok vezetései, azok nem léptek át a 21.
[00:23:02]századba, sőt a 19.
[00:23:06]század vagy a 20.
[00:23:06]század második felébe se ők a 19.
[00:23:08]században ragadtak agyilag, ami szerint Európában vannak a nagy gyarmattartó hatalmak, és ezek parancsokat osztogatnak az indiai rabszolgáknak, a kínai rabszolgáknak és mindenkinek.
[00:23:22]Eközben a világ megváltozott, ők ezt még nem vették észre.
[00:23:27]Tehát az attitűd, a stratégiai geopolitikai attitűdben van egy ilyen probléma.
[00:23:33]A másik probléma a következő az az, hogy a gazdasági fejlődés, a technológiai fejlődés, a gazdaság dinamikája, az az teljesen áttolódott a külső szereplőkhöz.
[00:23:51]Jelenleg Kína gazdasági fejlődési üteme az továbbra is két, két és félszerese az európainak.
[00:23:58]az Egyesült Államoké is több mint kétszerese.
[00:24:03]Egyszerűen az Európai Unió különböző döntések következtében, például az olcsó orosz energiáról való levállás következtében, és más döntések most nem megyek bele a részletekbe következtében.
[00:24:18]Az Európai Unió gazdasága lelassult, akadozik, sőt egy sor országban valójában recesszióban van.
[00:24:23]Ha leszámítjuk a statisztikai manipulációkat, amiket egyébként rendszeresen végeznek.
[00:24:31]Ennek az az eredménye, hogy Európa ipari alapú gazdasága az a szűkül, az nem versenyképes.
[00:24:42]Erről a közelmúltban, most már több mint egy éve az Európai Unió még nagy szabású jelentést is kiadott, hogy mi a probléma a versenyképességel.
[00:24:52]Na most ezt nem vállalják be, nem ismerik el az európai politikai vezetők, hanem ahogy ezt a szakmában mondják, egy pördöletet, egy spint adnak ennek a dolognak, és azt állítják, hogy nem az a probléma, hogy az európai ipar versenyképessége csökken, hanem az a probléma, hogy a kínai ipar meg versenyképes.
[00:25:19]Ö a probléma az, hogy Kínában túltermelés van.
[00:25:21]Kínában nincs túltermelés.
[00:25:25]Ez ez egy propaganda, egy egy tudományosnak álcázó propaganda maszorg.
[00:25:32]Ugyanis Kínában annyit termelnek, amennyit a világpiacon meg otthon a belsőpiacon el tudnak adni.
[00:25:38]Az nem túltermelés, az a piaci igénye kiegész kielégítése.
[00:25:48]Ha a kínai termék olcsóbb vagy ugyanannyiba kerül, de jobb, vagy csak kicsit rosszabb, de sokkal olcsóbb, mint az európai termék, akkor a világpiacon azt fogják megvenni.
[00:26:00]Sőt, uram, bocsán, az európai fogyasztó is azt fogja megvenni.
[00:26:06]Ez nem túltermelés, ez a piac igényeinek kielégítése.
[00:26:10]A probléma nem a kínai oldalon van, ott is van számos gazdasági probléma, meg mindenféle gondok ott is vannak.
[00:26:15]De ez az alappréma, ez nem a kínai oldalon.
[00:26:17]Ez az alappréma az európai oldalomban.
[00:26:24]Na most ezt hazudja a német kancellár kínai túltermelésnek.
[00:26:31]Szó sincs túltermelésről.
[00:26:34]Mi a szabadpiac hívei vagyunk.
[00:26:34]A piacon az árúk versenyezzenek.
[00:26:39]Amelyik jobb és olcsóbb, azt megveszik.
[00:26:42]Amelyik rosszabb és drágább, azt nem.
[00:26:46]Na most ez történik az európai termékekkel.
[00:26:48]Nemcsak az európai piacon, azon is, de főként a világpiacon, más országok piacán az európai termékek és szolgáltatások rohamosan szorulnak vissza, veszítik a piaci részesedésüket, és aki ennek a legnagyobb részét Kína nyeri meg, nem csak Kína nyeri egyébként, Indonézia is nyer belőle, India is nyer belőle, tehát más szereplők nyernek abból, amit Európa elveszi, de ez nem az ő hibájuk, ez Európa hibája.
[00:27:22]Na most ami a legegyszerűbb, és ezt mondja Mercancellár meg Urszula von derlen meg mások sokan Európában, ugye erre az a megoldás, hogy különböző kereskedelmi korlátozásokkal, más korlátozásokkal, embargókkal, szankciókkal és egyebekkel nehezítsük meg a kínai termékek bejutását az európai piacra.
[00:27:49]magyarul hassunk oda, hogy azok drágábbak legyenek, mint az európai termékek, és akkor kiszorulnak erről a piacról.
[00:27:57]Ez a logika.
[00:28:00]Ezt fogják követni, mint ahogy eddig is ezt követték.
[00:28:03]Ezt egyébként a a közgazdaságtudomány annak a kereskedelemrel foglalkozó tudományos alapjai ezt határozottan cáfolják.
[00:28:15]több mint 300 éve tudjuk, hogy az ilyen típusú hozzáállás nem segíti, hanem rontja a versenyképességünket.
[00:28:26]Ha kivesszük az európai piacról a versenyképes, olcsó, jó minőségű kínai napelemeket, akkor az azzal fog járni, hogy a Európában napelemeket kezdenek majd gyártani, csak rosszabbat és drágábban.
[00:28:46]és a világ többi piacán még nagyobb hákrányba kerülnek a kínaiakkal szemben.
[00:28:52]Úgyhogy ez a ez egy nagyon téves logika.
[00:28:55]maximum 1-2 ö évig tartható fönn, mert utána az európai versenyképesség oly mértékben romlik, hogy ki fogunk szorulni a világ piacainakról végélvényesen.
[00:29:09]Tehát itt egy téves logika szerint megy a gazdaságpolitika, a Kínával való viszonyezelése.
[00:29:21]Természetesen a kínaiak meg ezt, ahogy tudják, kihasználják.
[00:29:27]Természetesen még egy témát csomó árút átküldenek.
[00:29:30]Egy csomó árút átküldenek más piacokra, amit Európában nem lehet eltenni, el elhelyezni a piacokon.
[00:29:37]Csak mondom, ennek a politikának ugyanezt csinálja egyébként a Trump kormányzat Amerikában.
[00:29:42]Ennek a politikának a legfontosabb mutatója az, hogy miközben Európa és az Egyesült Államok minden eszközzel igyekszik a kínai árókat távoltartani a piacától, azaz csökkenteni a Kínából történő árú behozatalt.
[00:30:02]Eközben Kína külkereskedelme nem csökken, hanem nő.
[00:30:08]Ez azt jelenti, hogy amit nem tud eladni Európában meg Amerikában, azt el tudja adni máshol.
[00:30:17]Tavaly Kína akkora kereskedelmi többletet ért el, mint soha a történelemben.
[00:30:26]1 trillió dollár fölötti kereskedelmi többlete volt, ilyen sose volt.
[00:30:33]Ez azt jelenti, hogy a kínai árúkat, a kínai exportcikkeket igenis el tudták adni.
[00:30:38]más országokban, nem Európában és nem Amerikában.
[00:30:44]Ez azt a logikát támasztja el alá, amit az előbb mondtam.
[00:30:46]Valójában az történik, hogy Kínában nincs túltermelés, mert ha túltermelés lenne, akkor a kínai árókat Indiában, Afrikában nem tudnák eladni.
[00:30:59]valós piaci igényre termelnek.
[00:31:03]Csak az a piaci igény nem az európai és az amerikai, mert ide nem engedik vagy korlátozzák a kínai áruk bejutását.
[00:31:08]Szó is túltermelésről.
[00:31:11]Ez egy politikai maszlag, amivel indokolják az eddigi elhibázott európai és amerikai kereskedelemppolitika folytatását.
[00:31:24]Ahelyett, hogy változtatnának, ahelyett, hogy Európában versenyképességet növelnének, ehelyett mesterségesen próbálják korlátozni a kínai járókat.
[00:31:36]Ez egy téves stratégiai irány, de láthatóan ahhoz, hogy ezen változtassanak, be kéne ismerni először, hogy ez rossz.
[00:31:48]Úgyhogy ez van.
[00:31:48]Arra kell készülni, hogy Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi és más gazdasági kapcsolatokat terhelő feszültségek, korlátozások, ezek fönn fognak maradni, és ők folytatódni fognak.
[00:32:05]Egy utolsó témát engedjem még meg.
[00:32:05]Ugye Siciping kínai elnök észak-koreában járt 8-án, június 8-án és 9-én, és elhangzott egy olyan mondat, jóban mondva, ha pontos akarok lenni, akkor egy köszönő levélben volt egy ilyen sor, amelyben Sech Chipping kínai elnök úgy fogalmazott, hogy Kína és Észak-Korea kapcsolatai új történelmi szakaszba léptek.
[00:32:28]Arról szeretném kérdezni, hogy ez vajon mit jelent, hogyan értékeli magát ezt a találkozót.
[00:32:32]Így a hírek szintjén kiemelték azt, hogy ez egy kétnapos állami szintű találkozó volt, egy magas szintű találkozónak felel meg.
[00:32:45]Maga az idő miatt is, amiatt is, hogy maga a kínai elnök ment el.
[00:32:47]Hogyan értékeli?
[00:32:53]Hát én azt tudom mondani, hogy ez egy középtávú folyamatnak a gyakorlatilag a lezárulása.
[00:33:03]Ez arról szól, hogy Kína részéről megváltozott a hozzáállás észak-koreához.
[00:33:13]eddig észak-koráát egy kicsit szégyenkezve, már a nyugat előtt szégyenkezve kezelték a kínaiak.
[00:33:21]Ez olyan, mint egy csúnya menyasszonyt, amikor jön a vendég, becsukunk a a főbőszobába, hogy ne lássák.
[00:33:29]eddig így volt a men a csúnya menyasszony eddig is menyasszony volt.
[00:33:36]Tehát és a Korea nagyon hosszú ideje stratégiai távlati értelemben azért létezik, mert Kínának szüksége van egy ütköző államra a Dél-Koreában fölsórakozott amerikai csapatokkal szemben.
[00:33:56]Ez eddig is így volt.
[00:33:56]Ez szám is így lesz.
[00:33:58]Csak eddig a csony menyasszonyt, a kínaiak igyekeztek eldugni.
[00:34:05]Most pedig az van, hogy az utóbbi mondjuk öt évben megváltozott a nemzetközi helyzet, megváltoztak az erőviszonyok.
[00:34:15]felhívom a figyelmet, hogy Oroszország és Észak-kora között védelmi szövetség jött létre, és ennek következtében a kínai politika is rájött, hogy a csúnya menyasszonyt nem kell dugdosni, hanem nyíltan ki kell állni vele, és amikor jönnek a nyugati vendégek, akkor be kell nekik mutatni.
[00:34:40]A valóságban az történik ugyanis, hogy az Észak-korea elszigetelésére folytatott nyugati politika az összeomlott.
[00:34:52]És Kína egyébként először Oroszország tette meg ezt Kína csak másodikként rájött, hogy neki se jó, hogyha gyengíti magát azzal, hogy hallgatólagosan eltűri a nyugati elszigetelési politikát.
[00:35:09]Sőt, az a jó neki, ha együttműködik északkorával nyíltan fölvállalva.
[00:35:18]Ennek egyébként a hallgatók lehet, hogy nem emlékeznek rá.
[00:35:20]Ennek egyébként már korábban is megvoltak a jelei, amit most a látogatáson láttunk Siginting észak-korai látogatásán, az ennek a szimbolikus, nyilvános kinyilvánítása volt, ami a korábbi jel, azt csak emlékeztetem a hallgatókat, hogy most már nem emlékszem másfél évvel ezelőtt az ENS biztonsági tanácsában volt egy szavazás azzal arról, hogy a Korea ellen bevezetett szankciókat és korlátozásokat ellenőrző nemzetközi struktúra mandátumát meghosszabbítsák.
[00:36:10]És itt Oroszország és Kína is vétózott.
[00:36:15]Magyarul ma az a helyzet, hogy Észak-koreában szemben van egy csomó kereskedelmi pénzügyi és egyéb korlátozás jogilag de viszont nem létezik az az intézményrendszer.
[00:36:30]megsűnt.
[00:36:30]Lejárt a mandátuma, ezért megszűnt.
[00:36:32]Az ENS központjában New Yorkban nem figyeli az ENS, hogy milyen átutalások történnek, milyen hajók mennek, mit szállítanak, hova visznek satöbbi.
[00:36:43]Tehát az ellenőrzés megszűnt, mert Oroszország és Kína úgy döntött, hogy nem.
[00:36:53]És ennek a következménye az, hogy most Észak-koreában dübörög a gazdaság, Észak-koreában emelkedik az életszínvonal, Észak-korea minden szükséges nyersanyagot, technológiát megkap Kínától is, meg Oroszországtól is, élelmiszert és mindent, amit kell neki.
[00:37:14]Ő pedig gyártja többek között fegyvereket és más termékeket, aminek megvan az ipara, hafeltételés azokat exportálja Kínában is, meg Oroszországba is.
[00:37:24]Gyakorlatilag az észak-koreával szemben bevezetett nemzetközi szankciós rezsim halott.
[00:37:33]Jogilag ugyan létezik, de a valóságban tényszerűen nem létezik.
[00:37:39]És ez ennek az új helyzetnek a látható leképezése volt Sidin Pingin látogatásra.
[00:37:46]Sidin Pingin demonstrálta, hogy Kína az észak-koreai partnert most már nem szégyelli, nem dugdossa, hanem nyíltan fölvállalja.
[00:37:59]És ha ez nem tetszik Amerikának vagy Európának, akkor törhetnek az almásból.
[00:38:07]nem érdekli Kínát, hogy erre mi a reakció.
[00:38:10]Itt itt van egy változás.
[00:38:10]Eddig is támogatta Kínát, Kína északkorát, de most már ezt nem rejtegetve, dugva teszi, hanem nyírtan fölvállalva nyílcsisakkal.
[00:38:23]Ez az új helyzet.
[00:38:25]És ezt megmutatta az egész világnak Szégyenping elnök látogatása.
[00:38:32]Nagyon szépen köszönöm.
[00:38:32]Kusai Sándor volt a vendégünk.
[00:38:34]Nagyon szép napot kívánok, és köszönöm, hogy segített ezeknek a híreknek az elemzésében.
[00:38:40]Nagyon köszönöm a figyelmet.
[00:38:40]Viszonth hallásnak!