Miért pont a legnagyobb háborúk és válságok idején robbannak be a konteók? – Kustán Magyari Attila

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat, nézőinket és minden rendszeres hallgatott nézőt megkérek, hogy iratkozzon fel a csatornára, ha ezt még nem tette meg.

[00:00:06]És nagyon nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm Kustány Attilát, szociológust.

[00:00:09]Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:14]Üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:16]Köszönöm szépen.

[00:00:18]Amivel te foglalkozol, legalábbis én a magyarországi írásaidat láttam.

[00:00:19]Az legfőképpen, ha jól láttam, akkor a konteó kutatás, vagy a konteóknak a háttere, ami egy rendkívül izgalmas téma szerintem itt Magyarországon is.

[00:00:32]Gondoltam arra, hogy kezdhetnénk ott, hogy egyáltalán mit nevezünk Konteónak.

[00:00:36]Mi a konteó?

[00:00:36]Én egyszer hallottam egy olyan meghatározást, hogy ugye ilyen nagy világpolitikai folyamatokat vagy olyan dolgokat, amiben az embereknek úgy általában kevesebb a tudása, vagy nem nem látják át a dolgot, akkor ott ezeket a hézagokat kitöltik bizonyos információkkal, hogy így összeálljon a kép, merthogy valahogy meg kell magyarázni, hogy mi miért történik, hogyan tehát főleg az ilyen megfoghatatlan dolgokkal kapcsolatban jelenik ez meg.

[00:01:02]És akkor ez már végül is a konteok világába tartozik.

[00:01:05]De hogy ez egy ilyen természetes emberi pszichológiai folyamat, hogy valahogy meg kell magyarázni magunknak, hogy mi történik és miért.

[00:01:13]Mennyiben értesz egyet ezzel a meghatározással, és neked milyen meghatározásod van erre?

[00:01:20]Ez egy sokkal barátságosabb megfogalmazás, mint amivel általában találkozunk, úgyhogy hálás is vagyok érte.

[00:01:26]Az egyesült, bocsánat, a a az Európai Uniónak van egy meghatározása még hitekről, meg nem tudom, mindenféle ilyen furcsa szempontokból közelíti meg a konteókat.

[00:01:37]Nagyjából azt a klasszikus megközelítést alkalmazza, ami szerint Konteo az, amibe mi nem hiszünk.

[00:01:44]És ebben nagyon azt hiszem, hogy rossz úton járnak, amikor így határozzák meg.

[00:01:49]A konteo az én úgy szoktam kezdeni a a megközelítést, hogy mi nem konteó.

[00:01:51]És nem konteo a tévedés, nem konteo az, amivel ugye nem értünk egyet.

[00:01:56]Nem konteó az, amit a számunkra nem tetsző felek mondanak.

[00:02:01]Nem konteó az heír, a dezinformáció, a miszinformáció.

[00:02:03]Ezek teljesen különböző fogalmak és nem szinonaként alkalmazandók.

[00:02:11]Az összeesküvés elméleteknek, hogyha egy ilyen nagyon minimumot akarunk meghatározni, három alappillére van.

[00:02:17]Az egyik a az összeesküvők.

[00:02:19]Nyilván szükség van valakikre, akik ugye megbeszélik, hogy akkor hogyan, nem tudom, törjenek az életünkre, vagy véletlenül valami jót tegyenek velünk.

[00:02:29]Egyedül nem lehet ugye összeesküdni, még Soros Györgynek sem lehet ugye a történet szerint összeesküdnie önmagával, ezért van állítólag ugye egy hálózata.

[00:02:40]Tehát szükség van összeesküvőkre.

[00:02:42]Szükség van mindig egy tervre, tehát hogy ez nem egy ilyen össze-visszacsapkodás a a légtérben, és abból lesz majd valami, hanem nyilván leszögezik azt, hogy mit akarnak, ugye a történet szerint ismét, és szükség van a titoktartásra.

[00:02:53]Tehát az nagyon furán nézne ki, hogyha nagy plakátokon tennék ki azt, hogy mi most meg fogunk titeket mérgezni, vagy rátok eresztjük a katonáinkat.

[00:03:01]Tehát, hogy természetesen, hogy a titoktartás az egy nagyon fontos elem, és valóban a kíváncsiságot a titoknak a feltételezése, vagy valóban a megléte teszi nagyon fontossát, tehát titok nélkül az egész történet nem lenne egyáltalán érdekes.

[00:03:19]Úgyhogy nagyjából egyetértek a meghatározásoddal.

[00:03:22]És igen, az emberek különösen azokban a korszakokban, amikor nem juthatnak hozzá szerintük hiteles információkhoz, vagy akár bármilyen információhoz, olyankor szoktak nagyon élénken vagy fantáziálni, vagy összerakni különböző különböző elemeket, amiket találnak, jeleket, félmondatokat, kikacsintásokat, és abból raknak aztán össze valamit saját maguknak.

[00:03:45]Meg nyilván vannak hivatásos kontegyártók, akik mondjuk egy másik szintje ennek a az egésznek.

[00:03:53]Arra majd visszatérhetünk, hogy azok kik meg hogy milyen milyen módon működnek, de még itt az az elején hadd kérdezzem már meg azt, hogy egyáltalán honnan számítjuk a konteok létezését, ha lehet ilyet kérdezni, vagy mikor válik ez társadalmiak trendé, mikor kezdik mondjuk, ha nem is tömegek, de már látható vagy mérhető mennyiségű ember mondjuk elhinni azt, hogy valóban egy-egy konte az az magyarázza nekünk a világot.

[00:04:22]Tehát ez ezt honnan számoljuk?

[00:04:25]Hát feltételezem, hogy ezt nem tudjuk ilyen nagyon konkrétan meghatározni, mert ezt társadalomtudományok, tehát nem egy pozitivista tudomány, amelyikben ilyen nagyon fixen megállapítjuk, hogyha 4%-a a társadalomnak hisz abban, hogy mondjuk Finnország az én jelenlegi hazám nem létezik, mert van egy ilyen összeeskövüvéselmélet, akkor az már egy konteó, viszont 3%-on ez mondjuk még nem az.

[00:04:47]Hát azt hiszem, hogy kell legyen valami relevanciája adott esetben esetleg valamiféle hatása a társadalomra legyen szó, nem tudom, politikai döntésről, szavazásról, akár egy egy egy kis közösségben is előfordulhat az, hogy hogy kialakulnak összeesküvés elméletek.

[00:05:04]Az én szülővárosomban, Sebsientgyörgyön a 80-as évek végén például egy robbanás történt a főtéren, ahol egy Vaszi Jánoska nevű kisgyerek meghalt, és rengeteg összeesküvés elmélet született ezt illetően, és a mai napig nem lehet pontosan tudni azt, hogy mi történt, ki robbantott, miért robbantott.

[00:05:25]Mindenféle elméletek azóta is keringenek.

[00:05:27]Azóta van ott egy műemlék, amelyik erre emlékszik.

[00:05:28]De hát igazából ez egy nagyon kis közösség egy jelenleg nem tudom 50000-es városnak a a konte saját sztorija, ami amit pörget már tényleg lassan 40 éve.

[00:05:46]Itt a konteoknál még itt a akár az eredet történetére utalva is kérdezném azt, hogy itt amikor ugye te úgy kezdted a meghatározást, hogy mi az, ami nem konteó.

[00:05:58]Igen.

[00:06:00]Ugye én azt látom, hogy akikre így rámondjuk, hogy konte hívők, azok általában van egy ilyen keretrendszer, amin belül magyarázzák a világot, és sok esetben akármilyen mondjuk eseménnyel, ténnyel, hírrel találkoznak, akkor ebben a keretrendszerbe bele tudják illeszteni, mint egy odaillő építőkockát, vagy ilyen puzzle darabocskát, tehát hogy nem szokott ahogy én látom általában problémát okozni egy újabb és újabb hírnek ténynek a beleillesztése ebbe a világnézetbe vagy keretrendszerbe.

[00:06:36]Tehát a konteóról lehet azt mondani, hogy egyébként egy olyan koherens világnézet amit mondjuk lehet, hogy azért mondunk konteak, mert nem tudjuk bizonyítani, de az adott személy számára, aki ez alapján értelmezi a világot, abszolút egy logikus, egy magától értetődő természetes dolog.

[00:07:00]Nagyjából egyetértenénk.

[00:07:00]Az egyetlen problémám az mindig, hogy ki az, akit tehát, hogy nyilván vannak emberek, akik tényleg az édesanyjuknak a pincéjében egy ilyen alufóliás sisakkal várják a világ végét, vagy a nem tudom kiknek a támadását.

[00:07:14]Van ez a réteg, de ez valószínűleg, hogy ez egy nagyon egy nagyon szűk réteg, és és igazából inkább egy ilyen karikaturisztikus változata annak a akit így konteusnak képzelünk el.

[00:07:27]Igazából itt egymást szoktuk konteak nevezni, és talán ez inkább egy skála, vagy nem is tudom, hogy hogy képzeljem el, de én azt szoktam mondani, hogy hogy mindenki konteós, mert nem igazán ismerek olyan embert, aki mondjuk, hogyha nem tudom, feltétlenül elhisz mindent, amit Urszula von der lejem mond, az azzal egy időben nem gondolná azt, hogy Vladyimir Putyin minden egyes létező nap összeeskik ellenünk.

[00:07:53]Tehát, hogy azt hiszem, hogy sokkal inkább arról van szó, hogy politikailag ki hol merre áll, és ki mi kinek hisz inkább, melyik kormányoknak, melyik ideológiai játékosnak hisz, de akkor viszont a a az ellenzékének, a másik oldalnak meg nem fog hinni.

[00:08:09]Ilyen szempontból mindannyian konteósok vagyunk.

[00:08:14]Nyilván ezt a relativizálást nagyon nem szeretik egyesek, de én nem politikai játékot játszom, hanem szakértőként próbálok viselkedni.

[00:08:19]Ilyen módon nem fogok mondjuk olyan nyilatkozatokat tenni, hogy én a az euroatlanti egységnek az elkötelezett híve vagyok.

[00:08:30]Ezt meghagyom más szakértők számára.

[00:08:30]Azt hiszem sokkal fontosabb, hogy koherensen általában véve lássuk a világot.

[00:08:36]És az összeesküvés elméleteknek a meghatározásában sem tartozik az, hogy összeesküvés elmélet az, amit keleti emberek vagy konzervatív emberek vagy számunkra nem tetsző politikai vezetők művelnek, hanem a teljesen másról szól az, hogy mit jelent a konteo.

[00:08:55]Az Egyesült Állam, bocsánat, a az Európai Uniónak is vannak összeesküvései, ott sem tudjuk pontosan, hogy mi történik.

[00:09:02]bizonyos hát mondjuk lobbisták például milyen munkát végeznek, vagy milyen háttéralkuk születnek, ezek mind valamilyen módon összeesküvések egyébként, és ezekről mi szőlhetünk különböző elméleteket.

[00:09:15]Félációk, nulla információ vagy bizonyos hivatalos információk alapján.

[00:09:21]Nagyon jó, hogy ezt a példát hoztad itt.

[00:09:23]Én az én személyes tapasztalatom az, hogy itt az elmúlt években főleg amikor azt mondták, hogy konteó, akkor az általában mondom általában is, az lehet, hogy csak az én szubjektív tapasztalatom, de általában jobboldali emberekre gondoltak, akik mondjuk az Európai Unióval kapcsolatban szkeptikusok, Amerikával kapcsolatban szkeptikusok, ugye mondjuk kritizálják az Európa vagy az euróatlanti világot, ha már ezt a fogalmat is használtad.

[00:09:52]Tehát, hogy én itt ezekben az esetekben hallottam a Konteót.

[00:09:54]Urszula Fondánál összefüggésben még nem hallottam.

[00:09:59]Hát ez az érdekes benne, és hallhattad bőven mondjuk baloldali politikusokkal szemben is, akik folyamatosan ilyen konteókat mondanak, például, hogy a nem tudom, a tőkés osztály mondjuk nem kifejezetten a mi előnyünket szolgálja.

[00:10:13]Hát ez ezeket is simán lehet ugye konteónak nevezni és nevezik is.

[00:10:18]Van egy olyan elképzelés egyébként, hogy valaki minél inkább hisz abban, hogy egy nyílt társadalomban él, ugye ez a Car Popperféle, Sorosféle nyílt társadalomban, annál kevésbé konteós a saját társadalmi elitjével szemben.

[00:10:32]viszont azokkal a kormányokkal, azokkal az országokkal, szereplőkkel szemben, ahol kevésbé beszélhetünk nyílt társadalomról, nyilván ilyen mondjuk Kína, Oroszország, Észak-Korea satöbbi, azzal szemben szemben sokkal gyanakvóbb.

[00:10:46]Azt nem értik sokan, hogy ettől függetlenül nem biztos, hogy mindenki elfogadja azt, hogy mondjuk az Európai Unió, vagy nem tudom, a Dor, bocsánat, megütöttem a mikrofont, remélem nem hallatszott, vagy akár a D kormány, vagy mit tudom én, a Finn kormány egy nyílt társadalmat épít.

[00:11:01]Tehát itt nekem az a problémám gyakran, hogy a konteos címkével azt a jogot vitatjuk el emberektől, hogy a gyanút, a kétkedést fenntartsák bizonyos szereplőkkel szemben.

[00:11:17]Tehát valamiféle hitet kellene tennünk akár az Európai Unió, akár bármilyen más szereplő mellett, csak azért, mert nekünk rettegni kell attól, hogy a Konteos címkét ránk nyomják.

[00:11:28]Én azt gondolom, hogy ezt vissza is kell utasítani teljesen függetlenül attól, hogy valaki jobboldali, baloldali liberális.

[00:11:33]Hogyha valakiben nem hiszek, akkor el tudom képzelni azt, hogy mondjuk az én hátam mögött valamiféle nem feltétlenül kedvező tetre készül.

[00:11:47]Említettel itt az előbb a meghatározásnál, hogy mindenki egy kicsit konteós, vagy mindenki konteós, pedig ezt az ember magára vonatkozólag nem igazán szereti elismerni vagy hallani sem, hogyha rá azt mondják, hogy ő konteós, mertogy kikéri magának, ő egy nagyon felvilágosult, nagyon széles spektrumon gondolkodó ember, aki tud disztingválni, és nem fekete-fehérben látja a világot.

[00:12:09]De akkor a a te tapasztalatod az, hogy az emberek jó részének, nagy részének vagy mindenkinek van olyan terület mondjuk a gondolkodás módjában, vagy van olyan terület, amiről elhisz konteókat, és akkor ezek a konteók azok, amiket nem tudunk bizonyítani, valószínűleg nem is lehet bizonyítani a jelenlegi eszközökkel, de mégis azt gondoljuk, hogy ez úgy van, mert úgy áll nekünk össze a kép.

[00:12:36]Hát igen, és ez persze nem csak az én tapasztalatom, hanem nagyon sok szakirodalom is születik arról, hogy tulajdonképpen egyáltalán az, hogy hogyan kutatjuk a konteókat, az tehát hogy az egy fontos kérdés, hogy hogyan kutatjuk a konteókat, kiket tartunk annak, miért tartjuk őket annak, hol ez a határ?

[00:12:56]Tényleg képesek vagyunk-e arra reflektálni, hogy attól, hogy mi valamit nem fogadunk el, még nem biztos, hogy konteó, és attól, hogy valami nekünk tetszik, attól az még lehet konteo.

[00:13:05]A konteo az egy logika, és nem pedig tehát, hogy nem az állítása fontos, hogy Putyin vagy vagy nem tudom Corbin vagy Biden vagy Urszula von der elején.

[00:13:18]Nem ez a kérdés, hanem az, hogy mi a logika.

[00:13:22]A logika az, hogy valaki háttérben valamiféle tervet sző, ami általában ugye egy negatív terv, tehát a társadalomra nézve negatív.

[00:13:30]Itt ez a fő kérdés, és hát azért nagyon sokan, mondjuk engem belevéve természetesen azt gondoljuk, hogy Vladyimir Putyin nem a leg, nem tudom ártatlanabb szándékokkal szokott mondjuk háborúkat kirobbantani meg folytatni, és mondjuk nem szokta közölni, hogy holnap mit fog csinálni, ami egészen természetes dolog egy háborúban.

[00:13:51]De hát attól én még gondolhatom azt, hogy mondjuk holnap is fog támadni.

[00:13:57]Ez is egyfajta konte logika.

[00:13:57]Az, amit ő mondjuk hivatalosan mond a háborúról, az nem biztos, hogy igaz.

[00:14:02]Ez ez akkor egy konteoss gondolkodás a részemről, amivel nagyon sokan egyetértenek, hogy hát igen, valóban Vladyimir Putyin amit mond, hogy mit tudom én, a nácitlanítása Ukrajnának, az inkább egy kifogás és nem a valóság.

[00:14:16]De hát mondjuk ugyanezt gondolom az Egyesült Államok összes létező háborújáról is, hogy mindaz, amit műveltek vagy művelnek, az nem azért történik, amit ők állítanak.

[00:14:24]Akkor tulajdonképpen én is valóban konte vagyok, de ilyen formán nagyon nehéz találni embert, aki nem az.

[00:14:30]Hát ki az a naiv ember, aki mindenkinek hisz?

[00:14:35]Tulajdonképpen az a kérdés, hogy amit fel kell tennünk magunknak.

[00:14:37]A világ amúgy is nagyon bonyolult ráadásul, és tényleg nagyon sok titok van benne, úgyhogy nagyon furcsa lenne, hogyha valaki elfogadna minden létező hivatalos állítást, különösen, hogy ezek egybe szembe is mennek egymással gyakran.

[00:14:52]A kutatásaid alapján egyébként meg lehet határozni ilyen pontokat most akár a magyar társadalom szempontjából, a magyar politikai életben, ahol mondjuk a konteók ilyen hullámszerűen felcsapnak.

[00:15:05]Most hirtelen a covid jutott eszembe.

[00:15:07]Talán az volt az az időszak, amivel kapcsolatban nagyon sok olyan magyarázat látott napvilágot, amit ugye nehezen lehetett bizonyítani, vagy van, amit azóta lehetett egyébként és akkor konteónak tűnt, de van amit még azóta sem lehetett bizonyítani, tehát a mai napig végül is azt mondhatjuk, hogy egy olyan magyarázat, ami nem nyert bizonyosságot.

[00:15:25]Tehát vannak ilyen pontok, amikor ezek így nagyon előtérbe kerülnek, és vannak olyan időszakok, amikor kevesebb ilyen fut a nyilvánosságban?

[00:15:37]Hát amennyire látjuk, ugye a a krízis az, ami ami a válság, a bizonytalanság az ami mindig előhozza a konteókat nagyobb mennyiségben, mint mondjuk egy kicsit nyugodtabb időkben.

[00:15:46]És hogyha igazuk van más szakértőknek, akkor ugye polikrízisben élünk.

[00:15:50]ez a divatos fogalom, miszerint ugye egyszerre nagyon sok nagyon sok válság van, tehát van demográfiai, meg van klíma, meg meg háborúk és tudom én infláció bizonyos országokban, lakhatási válság, van egy csomó válság, kisebb nagyobb válságok vannak, teljes bizonytalanság van.

[00:16:11]Ez ugye világszerte többnyire így van, de hát most Európáról, azon belül akkor Magyarországról beszélünk.

[00:16:16]Nagyon-nagyon sok problémánk van, vagy így így fogjuk fel.

[00:16:22]Hát nyilván kényelmesebb az élet, mint 1502-ben, de ettől függetlenül valóban nagyon sok problémával szembesülünk, és nem igazán vagyunk elégedettek sem a politikai vezes sem a tőkének a szerepével az életünkben.

[00:16:35]Tehát igazából nem csoda az volna a furcsa is.

[00:16:39]Említed a covidot?

[00:16:41]Hát a a furcsa tényleg az volna, hogyha a covid alatt nem születtek volna összeesküvés elméletek.

[00:16:47]Én személy szerint a legtöbben nem értettem egy, vagy nem fogadtam el ezeket, de hát ettől függetlenül értettem azt, hogy az emberek óckodnak, amikor egyébként mélyen a zsebükbe nyúlnak és erősen kontrollálják őket.

[00:17:00]Nem szerették.

[00:17:00]Azt hiszem, hogy minden joguk megvolt arra, hogy nem szerették.

[00:17:04]Lehet, hogy sok intézkedés jogos volt, de az a reflex, hogy mi nem szeretjük ezeket a dolgokat, az teljesen természetes volt az emberek részéről.

[00:17:14]Megint csak az lett volna nagyon-nagyon furcsa és nagyon bizar, hogyha az emberek ezt tárt karokkal fogadták volna, hogy hogy vakcina, maszk satöbbi, satöbbi.

[00:17:25]Ilyen kellemetlen dolgok ezek.

[00:17:27]egy járvány természetesen, hogy ki fog váltani különböző nem mindig jó reakciókat az emberekből.

[00:17:36]Úgyhogy úgyhogy nyilván ezek a hullámok inkább ezen múlnak, és és természetesen a társadalom más szeletét mozgatják meg.

[00:17:44]Tehát az Orbán kormány különböző rétegekből különböző összeesküvés elméletszerű vagy összeesküvés hát végig tulajdonképpen ez akár reális összeesküvés elméleteket hozott ki.

[00:17:53]Most a magyar kormány másik rétegből fog más típusú összeesküvéselméleteket kihozni.

[00:18:01]Ez ez tulajdonképpen teljesen természetes.

[00:18:04]De ha már a politikai életet említed, akkor lehet látni azt, hogy egyébként ez a konteos bélyeg, ez mint eszköz bizonyos politikusoknak a lejáratására vagy mé mé válására is szolgál.

[00:18:14]Most ugye gondolok akár Trumpra a gondolok a a a Amerikai egészségügyi miniszterre, ugye Kennedyre, akivel kapcsolatban aztán nagyon sok olyat lehetett hallani, hogy milyen konteós, hogy ebben hisz, abban hisz, milyen nevetséges, ugye mémek készülnek ilyenkor ezekről a politikusokról, és jóformán le is lehet járatni őket, vagy cikivé tenni őket a nyilvánosság előtt.

[00:18:45]Hogy mondjam?

[00:18:45]Szóval az én személyes megállapításom szerint nem nehéz őket mondjuk lejáratni, de az biztos, hogy nem így nem ezen a szinten kellene történjen a diskurzus.

[00:18:53]Tehát én sem tudom sem Trumpot, sem Szegény Kennedyt komolyan venni, de és nagyon szeretem, amikor utánozza Kennedynek a hangját, de ez csak egy ilyen személyes hobbim, vagy nem tudom.

[00:19:04]Viszont viszont az állításokkal az állítások szintjén kellene szembenni.

[00:19:13]És természetesen igen, tehát hogy nyilván ezt a címkét szokták alkalmazni.

[00:19:17]Ez is minden oldalra meg mindenkire érvényes dolog, de valóban nem különösebben szeretem.

[00:19:23]Tehát én is voltam már konteos vagyok is egyébként és és tulajdonképpen mondom, mindenki az ez egy nagyon olcsó ez egy nagyon olcsó dolog.

[00:19:32]Ez olyan, mint amikor a konteokról úgy akarunk beszélni, hogy tényleg az alufóliá sisakot vesszük elő példaként, meg a meg a holdraszállástagadókat, meg a laposföldeseket.

[00:19:43]A laposföldeseket kell nagyon könnyű elbánni, de mi a tétje?

[00:19:49]Mi a lényege ennek?

[00:19:49]Tehát én azt gondolom, hogy egy megszorításpárti neoliberális közgazdász, aki a Trickle Down economyban ugye ebben a leszivárgás elméletben hisz, az társadalmilag sokkal nagyobb károgat okoz, és tulajdonképpen sokkal nagyobb kuruzsló, mint az a bolond, aki azt mondja, hogy lapos a föld.

[00:20:07]És mégis azokon röhögünk, akik azt mondják, hogy lapos a föld, holott kevesen vannak, semmi tétje nincs a dolognak, csak hát nagyon jól el lehet rajtuk szórakozni.

[00:20:16]És ezt a címkét lehet egyébként pörgetni, hogy Konte.

[00:20:21]Tulajdonképpen ez egy nagyon megúszós játék, és ugyanígy Kennedy Wel Trumppal vagy másokkal szemben is.

[00:20:29]Tehát ugye itt a ugye a konteokókat ha kibontjuk, ez ez érvényes.

[00:20:32]Ugye a covidot említettük, de akár itt van az orosz-ukrán háború, amivel kapcsolatban szintén maga a vád megfogalmazódik, hogy konte és összeesküvés elméletes, nem tudom, akár elemzők, akár magyarázók, akár csak az utcán egymással találkozó emberek ezt akár egymásra tudják sütni.

[00:20:52]De vannak itt ugye akár amit említettél ugye a a kenedi gyilkosság, az ufóakták, az epin akták is szerintem egy olyan dolog, amihez azért sok minden hozzá is van pluszba magyarázva azon túl, amit tudunk tényszerűen, hogy itt mi történt, hogy történt, ugye, hogy összerakják a a képeket, a kockákat az emberek.

[00:21:12]Hogyan lehet ezeket úgymond szakértőként értékelni?

[00:21:15]Tehát vannak olyan konteók, amik mondjuk segítik a magyarázatokat, és vannak olyan konteók, amik veszélyesek, ártalmasak akár társadalmi szempontból?

[00:21:28]Igen, igen.

[00:21:28]Itt a fogalommeghatározás az mindig egy kicsit sikamlós, mert mert ha egy kalap alá veszünk mindent, aminek mondjuk tényleg ez a három eleme megvan, hogy összeesküvők egy tervvel, amit titokban tartanak, akkor tényleg a világ összes ilyen történetét egy kalap alá vesszük, és ez sem egészséges.

[00:21:44]Tehát nyilván a a holdraszállásos történet az nem ugyanaz, mint mint az, hogy Finnország létezik vagy nem létezik.

[00:21:51]Ez egy teljesen másik szintű konteó, vagy az, hogy akkor most mi Urszula Fonde Leennek vagy Vladyimir Putyinnak milyen állítását hiszük el, vagy nem hiszük el.

[00:22:03]Szóval de na de nagyon nehéz igazságot tenni, ugye, mert a a fő probléma tulajdonképpen az, hogyha valami titok, akkor igazából nem tudjuk, hogy mi van.

[00:22:14]És ezt teszi így nyilván izgalmassá ez az, ami lászba hoz embereket, de ez az, ami miatt aztán tényleg nagyon, ahogy mondom, sikamlós lesz ez a történet, mert hát ki az, aki megmondja, hogy akkor mi az igazság?

[00:22:26]Persze ezzel megint csak vissza lehet élni, mert hogyha nem lehet megmondani, akkor aztán jönnek mindenféle felek, és tovább tudják bonyolítani a történeteket.

[00:22:33]De hát én én azt szoktam mondani, hogy kicsit türelmesnek kell lenni.

[00:22:42]Lehet, hogy néha meg kell várni, amíg lecseng egy történet, és már nem akkora a tétje.

[00:22:47]Persze kinek van ideje 20 évet várni még a kenedi gyilkossággal, és még mindig nem derült ki, ugye, hogy ott mi történt.

[00:22:53]De hát ilyen például az Északi Áramlat 2-nek a felrobbantása.

[00:22:57]Tehát hogyha emlékszünk, akkor rengeteg történet egyszerre megjelent.

[00:23:03]mindenféle szereplő, szakértő, kormányok satöbbi, médiaszereplők bejöttek a képbe és mindenfélét mondtak, és tulajdonképpen még most sem teljesen tiszta, hogy mi történt, de hát csak pár év telt el.

[00:23:14]Mondom, kinek van ideje még 20 évet várni ezzel is, de talán nem kell előre sietni gyakran.

[00:23:22]Tulajdonképpen az a mondat, hogy nem tudom, az egy sokkal egészségesebb mondat, mint hogy meggyőzzük magunkat egy éppen aktuális politikai nézetünk szerint, hogy akkor valami történt, nem történt, vagy így történt, úgy történt.

[00:23:35]Egy kicsit nyugodtabbak kellene legyünk ilyen szempontból, főleg aminek valóban nincs tétje.

[00:23:40]Tehát ez nem olyan, mint az, hogy az aszfaltban van-e azbest, vagy nincs, vagy hogy nem tudom, mérgezett egy kút, azok közvetlenül fontosak, vagy a covid alatt nagyon sok minden fontos volt.

[00:23:53]De hát ilyen csipcsup kérdések, hogy ki robbantotta fel az Északi Áromlatt kettőt az én életemre nézve?

[00:23:57]Teljesen mindegy, hogy ki volt az, szóval igazán tudok várni.

[00:24:00]Azt hiszem, ilyen szempontból helyén kell kezelni ezeket a dolgokat, hogy mi az, ami tényleg fontos, mi az, ami nem, mi az, ami tök mindegy, hogy mi történt, mert úgy se tehek róla, vagy vagy ellene semmit.

[00:24:11]Szóval ezt valahogy nehéz szétszálazni, nincsenek ilyen készült kategóriáim, de de mindent a helyén kell kezelni.

[00:24:16]Még annyit van egy olyan filozófiai megközelítése, aminek az a a lényege, hogy nem egy kalap alá vesszük a konteókat, hanem azt mondjuk, hogy igen, minden tulajdonképpen egyfajta összeesküvés elmélet, de minden összeesküvés elméletnek nevezett magyarázatot a maga helyén kezelünk, megvizsgáljuk és valamit gondolunk róla, de nem vesszük őket egy kalap alá.

[00:24:42]Mi a különbség mondjuk egy agresszív politikai propaganda és a konteokó között?

[00:24:48]És ha van közöttük kapcsolat, akkor az hol és hogyan fedezhető fel a kapcsolat?

[00:24:53]Most emlé említetted itt a mérgezett kutat, és azonnal beugrott az, hogy végül is a az antiszemita propaganda ügye itt a második világháború alatt is némileg nevezhető lenne esetleg ilyen konteós elméleteknek is, mert ugye jó részt arról szólt a a történet, hogy itt összeesküdtek a zsidók a a az európaiak, vagy hát a németek ellen, vagy a világ ellen, a társadalom ellen.

[00:25:18]És hogy tehát hol látod itt a kapcsolat?

[00:25:21]Ott van a kapcsolat, illetve amit én most hoztam pár huzamot, arra arról mit gondolsz?

[00:25:27]Tehát mennyiben lehet ezt a konte kutatás alatt vizsgálni?

[00:25:33]Abszolút lehet.

[00:25:33]És nyilván azon hiszem, itt a konteok azok nagyon sokszor kiemelt helyet élveznek, vagy élveztek mondjuk ilyen történetib kutatásokban, mert hát az egy nagyon markáns példája annak, hogy mondjuk akár Európában tényleg tulajdonképpen hogyan működtették az összeesküvés elméleteken keresztül a rasszizmust, az antiszemitizmust, aminek egyébként a mai napig látjuk nyomát.

[00:25:54]Szóval azért a migráció kapcsán a nemi erőszak, a fizikai erőszak, a bűnözés az folyamatosan megjelenik.

[00:26:00]És most egyetértünk, nem értünk egyet, de azért az is hasonlít.

[00:26:06]Különböző statisztikák eleve különböző dolgokat mondanak.

[00:26:08]Van, ahol nem mérik, van, ahol másképp mérik.

[00:26:11]Szóval hát ez egy bonyolult dolog, de hogy igazából az idegenengyűlőlet és valamiféle bűnözésnek a kapcsolatának a kimutatása az egy konteó, és az az egy nagyon általános dolog.

[00:26:22]Itt megint mindig az az érdekes, hogy dolgokon már itt az ideje ne lepődjünk meg.

[00:26:27]Szóval ezek nem furcsa dolgok.

[00:26:29]Hát a az Ujgur kérdésben is Kínában valószínűleg hasonlódó történetek jelennek meg a román-magyar kapcsolatban, romákkal kapcsolatosan, Amerikában, mexikai bevándorlókkal kapcsolatosan.

[00:26:42]Itt tulajdonképpen mindenki körbe konteozóz mindenkit, és akkor ez nagyjából ez egy általános jelenség.

[00:26:48]A másik kérdésedre pedig válaszolnék, ha hirtelen eszembe jun.

[00:26:54]Igen, igen, tudom, mi volt.

[00:26:54]Bocsánat.

[00:26:56]Tehát, hogy nyilván a konteo és egy agresszív politikai kommunikáció az két különböző dolog, de hát nagyon gyakran találkoznak.

[00:27:01]Tehát természetesen, hogy a a konteókat, azokat nagyon alkalmazza a politika, de igazából mindenki alkalmazza megint, csak ugye nem ez nem politikai oldalfüggő, ez nem attól függ, hogy valaki Joe Biden vagy Donald Trump vagy Magyar Péter vagy Orbán Viktor, ezeket használják rend szerint.

[00:27:21]És de de léteznek nem agresszív konteok, és létezik egyébként de de tehát, hogy hogy nagyon sok az össze függés nyilvánvalóan.

[00:27:29]Igen, de ha már itt a politikáról beszélünk, akkor itt is gondolom külön lehet választani mondjuk egy konteós politikust, aki mondjuk tényleg azt gondolja, hogy nem történt meg a holdrazállás, most csak egy ilyen fiktív példát mondok, és akkor ezt mondjuk kiejti egy sajtótájékoztatón, vagy nem tudom, tesz egy Facebook bejegzést ezzel kapcsolatban, meg akkor vannak azok a politikusok, vagy van az a politikai kommunikáció, ami szándékosan használja mondjuk a konteókat a politikai célok elérése érdekében.

[00:28:03]Hát én retorikai jellemzéseket szoktam írni, és ott engem mindig a a vezetőtanárom arra figyelmeztet, hogy soha ne írjon le az ember olyant, hogy valaki azt gondolta, hogy mert én nem tudhatom.

[00:28:16]Tehát én elemeztem például Orbán Viktor beszédeket, azt nem merném leírni, hogy Orbán Viktor mire gondolt, mert én azt ugye nem tudom.

[00:28:22]Tehát az, hogy valaki őszintén konte, vagy pedig ezeket alkalmazza, de tulajdonképpen a legkevésbé se hisz benne.

[00:28:33]Én ezt nem tudom megállapítani.

[00:28:35]Szerintem kevesen vagyunk.

[00:28:35]Tehát lehet, hogy Lévai Anikó tudja, hogy a soros konteokban hisz-e Orbán Viktor.

[00:28:40]Én nem vagyok Lévai Anikó, ezért én nem tudhatom.

[00:28:45]És Orbán Viktor se vagyok, úgyhogy én ezt abszolút nem tudom megállapítani.

[00:28:48]Nagyon kevesen tudhatják, hogy ő valóban mit gondol.

[00:28:51]Szóval ez ez a szakma megkülönbözteti akkor a szakma megkülönbözteti, amikor használják ezeket.

[00:29:01]És és és akkor ezek szerint most abból, amit elmondtál, abból a úgy értem, hogy ezek szerint nem lehet megállapítani külső elemzőként, hogy valaki ezt csak használja, vagy valóban hisz benne.

[00:29:14]Mondjuk nem tudom, hogy ez enyhíel bizonyos konteoknak a terjesztésén, ha valaki nem hisz benne, csak használja.

[00:29:20]Igen, Adiendrének volt valahol valamilyen egy publicisztikájában, hogy ezek most aljasok vagy gonoszok.

[00:29:24]Az vagy bocsánat, gonoszok vagy buták, valami ostoba vagy gonoszok, valami ilyesmi volt.

[00:29:30]Hát nem igazán érdemes különbséget tenni, legalábbis ugye, hogyha nincs egy hangfelvételünk, ami bizonyítottan Orbán Viktoré, ahol a azon röhörésznek, hogy hát azt a Soros Konteót is, hogy elhitték, pedig én Orbán Viktor abszolút nem hiszek benne, és ezt így megkapjuk mi egy hangfelvételen, és bizonyítottan az ő hangja és ezt ő mondta.

[00:29:51]hogyha nekünk nincs ilyen hangfelvétel a a tulajdonunkban, akkor akkor tényleg nem tudhatjuk, hogy ő ezt komolyan gondolja vagy nem.

[00:29:59]Nem is biztos, hogy különösebben fontos, mert ez egy picit talán nemhogy magánügye, de igazából nag nagyon sokat nem változtat a helyzeten, hogy tényleg most valaki gonosz vagy aljas vagy ostoba vagy tehát, hogy ez teljesen mindegy, ha úgy vesszük.

[00:30:13]A kérdés az, hogy hogy milyen társadalom az, amelyik jól tud rezonálni a konteokókal, vagy milyen állapotba kerített be vittek bele egy társadalmat, amelyikben ez működik.

[00:30:29]Most mondok egy példát.

[00:30:29]Ugye volt pár évvel ezelőtt a a Great Resetnek a a kontei körül, amikor valaki írt egy cikket, ami arról szólt, ugye, hogy nem lesz semmid és boldog leszel.

[00:30:40]És akkor ebből nagyon sok konte született.

[00:30:42]Most itt mindenki nevetgélt, hogy hát ezek a buta konteok.

[00:30:47]Én meg azon gondolkodtam, hogy nem is az a kérdés, hogy valaki elhiszi, hogy ez egy ez egy szer globális szervezetnek a valamiféle hivatalos álláspontja, és akkor minket meg akarnak fosztani a tulajdonunktól.

[00:31:00]Nem ez a kérdés számomra, hanem az a kérdés, hogy tulajdonképpen milyen állapotba kerültek a társadalmak, hogy egy ilyen mondat olyan jól rezonál az emberekkel és azonnal hihetőnek tűnik.

[00:31:13]Tehát nem arról van szó, hogy lassan 50 év neoliberális államleépítés, feltőkésítés, privatizálás, árliberalizáció satöbbi, satöbbi után az emberek úgy érzik, hogy hát igen, valójában tényleg kifosztanak ezek minket.

[00:31:30]Tehát a történelemnek nem azon a nem abban a szakaszában vagyunk, ahol jóléti államot építenek európai országok, hanem abban, amikor leépítik ezeket.

[00:31:38]Na most nagyon furcsa lett volna, hogyha egy ilyen mondatra, hogy nem lesz semid és boldog leszel, nem reflektálnak emberek.

[00:31:44]Egy jóléti korszakban, amikor mondjuk felépültek a az erős államok, ahol erős szociális háló volt és és nagyon kicsi munkanélküliség, és mondjuk a lakhatást egészen hatékonyan megoldották, a bármelyik paprikajancsi előállhatott volna ezzel a mondattal, senki nem vette volna komolyan egy percig sem.

[00:32:03]De most egy olyan korszakot élünk, ahol bárki ír egy ilyen cikket, ott a szervezet, most nem jut eszembe a szervezetnek a a neve, a mi volt az a nem az ENS valami világbank, vagy nem azt hiszem a világbank volt a annak volt a honlapján egy ilyen cikk, de ez most egy olyan a világgazdasági fórumra gondolsz esetleg?

[00:32:26]A világ Igen, bocsánat.

[00:32:26]Igen, igen, abszolút.

[00:32:28]Igen, elnézést.

[00:32:28]Tehát a világgazdasági fórumnak a honlapjára x ember ír egy cikket ezzel a címmel, és és ekkora balhé lesz belőle.

[00:32:35]Ez ez nem arról szól, hogy az emberek hülyék, hanem arról szól, hogy ez egy olyan korszak, amikor igenis ez hihetővé vált.

[00:32:46]Inkább azzal kellene foglalkoznunk, hogy ez miért vált hihetővé, és nem ostorozzuk azokat az embereket, akik számára ez hihetővé vált.

[00:32:52]Nem velük van a baj.

[00:32:56]Tehát, hogy van egy olyan társadalmi közeg, amely ilyen mondjuk, ha amikor elterjednek a konteok, és akkor én itt ilyen pontokat határoztam meg, hogy mondjuk a covid vagy az orosz-ukrán háború, de ez azt is jelenti, hogy van a társadalomnak egy olyan, hogy mondjam, egy olyan helyzete, állapota, mondjuk egy sebezhetősége, amikor az emberek nagyobb része hajlamos arra, hogy akár nagy mértékben vagy nagy üzemben fogadjon el magyaráz ázatokat.

[00:33:26]Pontosan.

[00:33:26]Tehát embereket kirekesztünk, teljes bizonytalanságban tartunk, és utána azt várjuk el tőlük, hogy állva tapsoljanak minden mondatunk után.

[00:33:32]Hát azért ez egy kicsit szemtelenség, én azt gondolom.

[00:33:36]Tehát és és egyébként egy csomó, tehát hogy tényleg nagyon titokzatosan működnek államok, amit egy adott pontig értesz.

[00:33:42]Persze nyilván nem szoktad kiteregetni a titkos ügynökségednek a különböző információit, de az a helyzet, hogy a hatalom, hogyha eltávolodik a néptől, hogy ilyen nagyon egyszerűen és populistán mondjam, akkor akkor a nép azt úgy fogja nem fogja magáénak érezni a hatalmat.

[00:34:01]Tehát hogyha nehéz bejutni a hatalomba, hogyha hogyha nem kommunikál veled megfelelően, ha nincs párbeszéd akár egy önkormányzati szinten, akkor egyébként nagyon sok összeesküvés elmélet meg fog jelenni.

[00:34:12]A nem azon kellene dolgozni elsősorban, hogy okosabbá tegyük az embereket.

[00:34:18]Ez egy ilyen nagyon könnyű és lusta megoldás.

[00:34:21]Inkább azon kellene dolgozni, hogy részes részesévé váljanak a társadalomnak, és a hatalom és a társadalom az tulajdonképpen bizonyos értelemben egy legyen, és akkor sokkal könnyebb volna kommunikálni, sokkal kevesebb konte volna, mert nagyobb volna a bizalom.

[00:34:36]Általában a bizalmon múlik az, hogy hiszünk vagy nem hiszünk ugye bizonyos hivatalos állításokban, hogyha leépítenék ezt a bizalmatlanságot, akkor nem kellene azon siránkozni, hogy milyen sok összeesküvés elmélet van.

[00:34:51]Ugye Donald Trump miután elnök lett, utána szándékosan látszott, hogy folytat egy olyan politikát, hogy dolgokat nyilvánosságra hoz.

[00:34:59]Ugye az Kenedi aktákat nyilvánossá tették.

[00:35:01]Akkor most ugye UFOaktákról lehet olvasni, amelyek nyilvánossá válnak.

[00:35:06]Előtte volt ugye az orosz beavatkozással kapcsolatos dokumentumköteg, amit szintén nyilvánosságra hoztak.

[00:35:14]Most az jó kérdés, hogy az egészet vagy csak azt, ami nekik érdekük volt, de hát ez már a kontehónak a része.

[00:35:20]De a lényeg, amit kérdezni szeretnénk, hogy az, amikor egy politikus úgymond legalább úgy próbál csinálni, mintha itt minden átlátható lenne, minden nyilvános, mindenhova bemehetsz, úgymond választópolgárként benézhetsz, az iratokba is belelátsz, satöbbi, satöbbi.

[00:35:36]Ez egyébként csökkenti szerinted a konteuknak a népszerűségét, vagy pedig ez v és és növeli a társadalmi bizalmat, vagy nem?

[00:35:50]Hát itt itt itt ugye Amerikában most egyszerre két dolog történik.

[00:35:52]Tehát Trumpnak a népszerűsége az a BK-nak a hátsó része alatt van.

[00:35:57]Tehát tulajdonképpen ő nem élvez túl nagy bizalmat.

[00:36:01]Úgyhogy miközben valóban, ahogy mondod, az egyik oldalon lehet, hogy fele más módon, de valamiféle transzparenciát ígérnek és valóban biztosítanak néha az akarata ellenére mondjuk az epstein aktákkal, addig a másik oldalon egyébként ezzel a háborúval például meg hogy általában a az életszínvonal jelentős csökkenésével azért Trumpnak a a Trump iránti bizalom nem túlzottan magas mostanában, tehát valószínűleg, hogy az egyik a másikat próbálja feltornászni.

[00:36:31]Tehát, hogy az az simán elképzelhető, hogy hogy ezekkel a lépéseivel pont azt akarja, hogy ő azért egy kicsit helyre billentse a az iránt a levő bizalmat.

[00:36:43]Mivel lehet a társadalmi bizalmat egyébként növelni?

[00:36:47]Demokráciával.

[00:36:47]Milyen érdekes volna ugye, ha egyszer kipróbálnánk ezt is, tehát hogy milyen az, amikor az embereket tényleg bevonjuk, nem tudom.

[00:36:56]De mondok egy nagyon röviden, lehetőleg egy egyszerű példát.

[00:36:58]Tehát Finnországban az önkormányzati választásokon, lehet az állaministert most nem tudom pontosan, boldog boldogtalan megpróbálhat indulni adott párt színeiben.

[00:37:08]Gondolom ezek a pártok megnézik, hogy azért ki az, aki csatlakozik, de igazából én is indulhatnék.

[00:37:17]És nem az van, hogy egy párt egy ilyen két sorrendet felállít, hogy akkor Attila lesz az első, és akkor így lefele.

[00:37:23]A többiek, nem tudom Magyarországon van, Romániában úgy van, hogy mondjuk egy önkormányzat, így van egy kész lista.

[00:37:30]és egy sorrend.

[00:37:30]Itt itt az van, hogy emberek csak úgy indulnak egy párt színében, nyilván kiegyezve a párttal.

[00:37:37]Tehát tulajdonképpen bárki csatlakozhat ehhez a folyamathoz sokkal könnyebben, tehát sokkal alacsonyabb a belépési küszöb, mint mondjuk otthon.

[00:37:45]Ez azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel fog bekerülni olyan ember, aki hát egyébként néha írja, hogy ki kicsoda.

[00:37:53]Egy takarító, egy ápoló, egy munkanélküli, egy diák.

[00:37:58]Tehát, hogy itt gyakran látod a nevek alatt azt, hogy tulajdonképpen ezek az emberek mit csinálnak.

[00:38:01]Sokkal nagyobb esélye van, és valamiért nem jogászok és nem tudom, doktorok és nem tudom, kik kerülnek be gyakran, hanem mindenféle emberek a társadalom különböző szeleteiből.

[00:38:12]És ez például szerintem átláthatóbbá teszi a folyamatokat.

[00:38:18]Tehát nem ugyanazt az arcot nézed 30 éven keresztül, hanem nagyon gyakran cserélődnek, és a szomszédodból is lehet valamiféle képviselő.

[00:38:26]úgy, hogy nem a rózsadomban érsz és mégis képviselő lett.

[00:38:30]Hát ez ez csodálatos.

[00:38:30]Nem, tehát nem egy ilyen kádárlépcsőháznak a hatodik emeletéről is lehetne valaki például.

[00:38:36]És szerintem ez például transzparensebbé teszi a dolgokat és csökkenti a konteus gondolkodást, hogyha feltétlenül ez a problémánk.

[00:38:43]Akkor az elitista politika pedig nyilván növeli ennek a lehetőségét, amikor egy zárt rendszer van, nem lehet bekerülni, valakinek a valakije juthat csak oda, az lehet csak mondjuk valami pozícióban, aki ott nőtt fel, ott nevelkedett jóformán a pacsorok között.

[00:38:59]Ugye az európai politikáról egyébként ezt szokták elmondani.

[00:39:02]Úgyhogy gondolom, hogy ez ez esetben, ha egy ilyen jön létre, az pedig növeli azt, hogy mivel nem tudjuk, mi zajlik a zárt falak között, akkor kitaláljuk, hogy mi lehet vajon.

[00:39:14]Pontosan.

[00:39:14]Tehát, hogy úgy vagyunk ezzel, mint a csiga, amikor át akar menni a másik oldalra, és mondja ugye a haverjának, hogy hát oda születni kell.

[00:39:21]Tehát, hogy ez egy kicsit ez így működik sokszor az európai politikában.

[00:39:26]Legalábbis így képzeljük.

[00:39:26]Hát van nekem is ismerősöm, aki Brüsszelben dolgozik, de hát igazából ez valószínűleg, hogy ritka, hogy van ismerősünk.

[00:39:35]Így van.

[00:39:35]Nagyon szépen köszönöm Kustány Attilának, hogy a vendégünk volt, tudtunk beszélni erről a témáról.

[00:39:39]Hát arra volt most időnk, hogy egy kicsit kapargassuk a felszínt, de én bízom benne, hogy azért a jövőben még fogunk tudni beszélni erről a témáról.

[00:39:47]Nagyon köszönöm még egyszer a beszélgetést.

[00:39:51]Köszönöm szépen én