Zelenszkij és Putyin dróndiktatúrája átírta a globális erőviszonyokat - Bernek Ágnes

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]Ez itt az új világrend legfrissebb adása.

[00:00:08]Dr.

[00:00:08]Bernek Ágnes, a vendégünk, geopolitikai szakértő, a BME oktatója.

[00:00:13]Nagy tisztelettel köszöntöm.

[00:00:15]Sok szeretettel köszöntöm én is a nézőket és a hallgatókat, és nagyon köszönöm az ismételt felkérést.

[00:00:21]Amiről beszélgetni fogunk egymással, az az Orosz Davos.

[00:00:23]Ugye talán itt az én műsoraimból onnan emlékezhetnek erre a június első hetében lezajló eseményre a hallgatóink, hogy akkor volt egy dróntámadás, egy ukrán dróntámadás ugye pont az ezen a terület ellen, ahova aztán Vladyimir Putyint várták erre a nemzeti vagy nemzetközi gazdasági fórumra.

[00:00:41]És akkor csak ennyit mondtunk el, mert ott a dróntámadásról beszéltünk sokat.

[00:00:45]De hát most egy picit beletekintünk Berná segítségével a nemzetközi gazdasági fórumba is, hogy mi is történt ott és mi minden hangzott el, és fogunk beszélni majd Roman Abramovic Abramovic személyéről is, úgyhogy érdemes lesz velünk tartani.

[00:01:01]De akkor kezdjük a leges legelején, hogy mi miért is volt most megtartva ez a gazdasági fórum, ez egy rendszeresen megtartott dolog-e avagy sem?

[00:01:10]És beszéljünk arról is, hogy mondjuk itt a dróntámadás fényében például mennyien mentek el, vagy mennyien mondták akár vissza a részvételt.

[00:01:20]A Nemzetközi Gazdasági Fórum az egy rendszeres fórum.

[00:01:22]Egyébként már 1997-től minden évben megrendezik, de természetesen ugye 2000-ben kezdte meg Vladyimirő Putyin első elnökségi ciklusát.

[00:01:31]Igazából ez Putyin időszakához kapcsolódik az, hogy egyre inkább nemzetközi szinten is fontos lett, nem csak az elnevezésébe.

[00:01:40]És Vladyimir Putyinnak ugye a második elnökségi ciklusa az, amikor az orosz gazdaság már egyre kezdett jobban teljesíteni, hogy szoktam mondani, Vladyimir Putyin visszatette Oroszországot a világgazdaság és a világpolitika színpadára, úgyhogy igazából ez a kétrezes évek második felétől lesz egy olyan nemzetközi fórum, amit jegyeznek világszinten, odafigyelnek arra, hogy például Vladimir Putyin a plenáris ülésében milyen beszédet mondott, vagy legfőképpen odafigyelnek arra, hogy milyen nagy nemzetközi illusz vendégeket hívnak meg.

[00:02:11]Mielőtt még Oroszország annektálta a Krim félszigetet 2014 márciusában, azelőtt egyébként a fórum abból a szintből is nemzetközi volt, hogy kiemelt prominens személyeket hívtak meg.

[00:02:22]Például Angéla Merkel az nagyon sokszor volt a Nemzetközi gazdasági fórumon, de amerikai vendégek is voltak.

[00:02:29]Most egyébként 20000 fő ez hivatalosan, legalábbis a hivatalos szervező cég szerint ennyien vettek rajta részt 130 országból, de korábban egyébként, ez még 2014 előtt, ez sokkal nagyobb mértékű volt.

[00:02:44]Igazi nagy nemzetközi fórum volt abból a szempontból, hogy a Európai Unió országaiból is nagyon nagy delegáció érkezett.

[00:02:51]Az Amerikai Egyesült Államok del az Amerikai Egyesült Állomból is nagy delegáció érkezett.

[00:02:55]Ez mára azért megváltozott.

[00:02:58]Tehát hogyha most megnézzük, hogy a résztvevőknek milyen nemzetiségi megoszlása van, akkor ugyan 130 országból érkeztek résztvevők, de a 130 ország között nincsenek benne igazából a hagyományos értelemben vett fejlett országok.

[00:03:15]Bár ettéren azért most volt némi változás, mert az Amerikai Egyesült Államokból is érkezett egy háromtagú delegáció.

[00:03:21]Igaze háromtagú delegációnak a megítélését azért némilegnyalja, hogy erőteljesen szélső jobboldali képviselők voltak, akik ilyen nézeteket képviselnek.

[00:03:31]Volt egy román szélső jobboldali hölgy is, aki az Európai Parlamentben található.

[00:03:36]Tovább árnyalja a képet, hogy a téfivérek, akiket ugye Romániában nagyon sok bűncselekménnyel köröznek és vádolnak, ők is ott voltak a fórumon.

[00:03:49]egyébként német üzletemberek is voltak, hiszen például a Nemzetközi Gazdasági Fórum hivatalos közlése szerint körülbelül még egy olyan jó pár ezer német vállalat azért változatlanul működik Oroszországban, tehát ők is ott voltak.

[00:04:03]De mióta az orosz-ukrán háború megkezdődött, azóta igazából a plenáris ülésnek, tehát a díszmeghívottak körében nincsenek mondjuk így a nyugatnak az emberei.

[00:04:13]Most egyébként a kiemelt vendégek között volt a kínai Népköztársaságnak az elnökhelyettese, Üzbekisztánnak az elnöke és Tanzániának az elnöke.

[00:04:23]Ez mindig természetesen ugye ez egy előre megkomponált dolog, hogy kik a díszvendégek.

[00:04:30]Az alapján, hogy ezeknek az országoknak milyen kapcsolatai vannak Oroszországgal.

[00:04:34]Például elhangzott a fórumon, hogy Özbekisztánba a rosszatom az milyen új nukleáris erőművet épít.

[00:04:41]Elhangzott az, hogy Tanzánia elnök asszonya elmondta, hogy nagyon örül a meghívásnak, már nagyon reméli, hogy Tanzánia minél inkább közkedvelt célpont lesz az orosz turistáknak.

[00:04:52]elmondta, hogy most is nagyon sok orosz turista érkezik.

[00:04:54]És természetesen ugye hát mivel Oroszország és Kínának megbonthatatlan a barátsága, a kínai előlnek is elmondta azt, hogy Oroszország és Kína szövetség az sokkal erősebb, mint valaha is volt.

[00:05:08]Itt a nyugati meghívottakról még annyit, mármint hogy nincsenek jelen ugye nyugati országokból most, hogy nem is hívják őket, vagy való vagy hívják, de nem mennek el, vagy erről tudunk valamit?

[00:05:21]Én azt hiszem, hogy már nem is hívják.

[00:05:23]nem is hívják.

[00:05:23]Majd ugye mindjárt rátérünk arra, hogy Vladyimir Putyin mit mondott el a plenáris ülésen elhangzott beszédében.

[00:05:29]Én azt hiszem, hogy nem is hívják.

[00:05:31]Természetesen a lehetőség meg van adva, de igazából mindazok, akik most a nyugaton Oroszországgal szemben mennek, azok nem is tennének eleget egy ilyen meghívásnak.

[00:05:41]És ez abból a szempontból baj, hogy így csak mondjuk így a szélső jobb oldalnak a képviselői vannak itt nyugatról.

[00:05:49]Hát igen, nyugatról, ami ugye hát azért erőteljesen árnyalja a képet, hogy akik mondjuk orosz barátoknak tekintik önmagukat, azok valójában mit jelentenek?

[00:05:59]Hát például az amerikai küldöttség között volt az az amerikai akciófilmsztár, akit például ugyanimir Putyin még sokkal korábban kitüntetett az orosz barátság érdeméremmel, de nagyon-nagyon sok hölgy a mai napig szexuális abúzus meg szexuális erőszak miatt a mai napig perlé, tehát bárki megnézi, egészen döbbenetes.

[00:06:20]Tehát én úgy gondolom, hogy azért ez árnyalja a képet.

[00:06:22]Ez valószínűleg egyáltalán tesz jót a fórumnak és így a meghívott vagy a résztvevő vendégeknek.

[00:06:28]De amit lehet még látni, ami szintén fontos, hogy itt volt például Szaudarábiának az energiaügyi minisztere, aki egyébként az a szúdi, tehát a királyi családnak a tagja, és természetesen hát az orosz kormány minden tagja képviselteti magát.

[00:06:43]Tehát például beszélgettünk sokat már egy korábbi adásban, Kir Dimitrievről, aki az orosz közvetlen befektetési alapnak a vezetője.

[00:06:52]Ő is ott ült az első sorba, tehát mondjuk így orosz részről is az illusz vendégek mind ott voltak.

[00:06:57]Vagy talán a nézők emlékeznek Karen Nesserre, aki korábban Ausztriának volt a külügyminiszterasszonya, akit hát ugye arról híres, hogy Vladyimir Putyin meglátogatta az esküvőjén és táncolt is vele, és majd utána egészen komoly Ausztriában egészen komoly támadás kezdődött ellene.

[00:07:15]Ő azóta már kitöltözött egyébként Szent Pétervárra.

[00:07:20]Ő is föltett egyébként egy kérdést.

[00:07:24]Hát ez ugye mindig árnyalja a képet.

[00:07:24]Ő egyébként úgy vezette be a kérdését valamikorrák külügyminiszter asszony, hogy sajnos a hazájában azt hiszik róla, hogy már 40 éve Oroszországot szolgálja, de ez így nyilván nem igaz.

[00:07:36]Nagyon érdekes kérdést tett fel Vladyimir Putyinnak.

[00:07:39]Nevezetesen az, hogy a drónviselést azt hogyan, milyen módon kell nemzetközi szinten szabályozni, hiszen ugye az, hogy civileket támadnak vagy katonákat támadnak, az két teljesen különböző dolog.

[00:07:52]Kicsit azért abszurd ez a kérdés egyébként, mert hogyha most megnézzük az orosz-ukrán háború állását, akkor pontosan Ukrajna az, hogy jobb helyzetben van, az annak köszönheti, hogy hatalmas szintre fejlesztette fel a harci drónoknak a gyártását.

[00:08:06]És azt is mondják, hogy egyébként jelenleg egészen döbbenetes módon Ukrajna világ legnagyobb harci dróngyártószága.

[00:08:15]Pontosan ez volt az ugye, hogy ezt ezt is jelezte, így jelezte egyébként Zelenski Vladyimir Putyinnak, hogy egészen döbbenetes drón támadás kezdődött meg Szent Pétervár ellen.

[00:08:23]Így kezdték meg egyébként a Nemzetközi Fórumot, és az utolsó nap is dróntámadás volt.

[00:08:30]Úgyhogy ez azért is baj, mert ugye az illusz vendégek közül nagyon sokan a nem nyugati vendégek magánrepülővel érkeznek.

[00:08:37]Tehát ha valaki megnézi egyébként a fórum honlapját, ott fönt is van, hogy a magánrepülővel érkezőknek milyen engedélyeket kell beszerezni, és ugye ilyenkor a légtér teljes egészében lezárásra kerül, tehát nagyon sokan meg se tudtak érkezni a fórum első napjára.

[00:08:53]Na, akkor térjünk rá arra, hogy június 5-én elhangzott beszédében miről is beszélt Vladyimir Putyin, mi volt a jelentősége ennek a beszédnek, milyen volt ez a beszéd, kinek üzent, mit mondott?

[00:09:04]Én azt hiszem, hogy az egész világnak üzent.

[00:09:06]A beszéd, amikor elindult azzal, hogy egy több pólusú világgazdaság formálódik, nekem úgy tűnt, és valószínűleg a nézők is, hogyha megnézik, hiszen ezt a videófelvétel megnézhető a Kremlin, tehát az elnöki hivatalnak a honlapján, akkor azt lehetett látni, hogy ez egy ilyen normál beszéd lesz abból a szempontból, ahol hogy elmondja, hogy egy több pólusú világ alakul ki.

[00:09:27]Elmondja azt, hogy a nyugati szankciók ugye azok nem csak a nyugatnak, hanem gyakorlatilag mindenkinek az egész világon ártanak.

[00:09:34]Majd utána a beszéd azért nekem legalábbis elemzőtt szempontból két váratlan fordulatot vett.

[00:09:41]Az egyik utána, hogyha nem is direktbe, hiszen az orosz elnök direktbe nem vallhatja azt be, hogy az orosz gazdaságba egészen komoly problémák vannak, de közvetve azért bevallotta, mert elmondta azt, hogy lassult az orosz gazdaságnak a növekedéseme.

[00:09:55]Korábban egyébként Vladyimir Futyin rendszeresen azt kommunikálta, hogy 4,5% az orosz GDP növekedési üteme.

[00:10:03]Még a háború elkezdésének az évében is ezt mondta.

[00:10:05]Az utóbbi években már a Nemzetközi Valutaalap ezt nagyon felülbírálta, és azt mondta, hogy ez a növekedési ütem, ez már csak 2,5% lehet.

[00:10:14]Most viszont Vladyimir Putyin azt mondta, hogy a növekedési ütem az 1%-ra visszaesett, ami egészen azért döbbenetes, mert erre az évre egyébként, tehát ez a 2025.

[00:10:26]évi GDP növekedési adat volt.

[00:10:29]Erre az évre már 1%-os növekedési ütemet sem várnak.

[00:10:35]És sokak szerint itt kezdődik meg az, hogy amit korábban háborús gazdaságnak neveztek Oroszországba, és azt mondták, hogy az állandó fegyverkezés és az állandó katonai megrendelések azok nagyon nagy mértékű egy növekedési impulzust adnak az orosz gazdaságnak.

[00:10:51]Most egyre több szakértő mondja azt, hogy ez valószínűleg kifullad ez a növekedési ütem.

[00:10:55]Úgyhogy az is elképzelhető, hogy visszaesés lesz, ami azért nagyon nagy baj, mert ugye ilyenkor már nem lehet tudni azt, hogy az orosz társadalomnak milyen reakciója lesz bizonyos dolgokra, a háború további folytatására.

[00:11:09]Az, hogy becsülések szerint egy mémi egy egészen döbbenetes szám, havonta Oroszország 300 katonát veszít el az orosz-ukrán háborúba, ami rendszeresen odáig fajul, hogy már egészen döbbenetes munkaerőhiány van egyébként Oroszországban.

[00:11:24]Tehát most kezdenek jelentkezni már azok a strukturális problémák, amit hát korábban idáig úgy tűnt, hogy a nagyháborús megrendelések elfedtek.

[00:11:32]Ezt azért Vladyimir Putyin úgy mondta el, hogy most jutottunk el az eurozóna szintjére, mert az eurozónában is körülbelül ilyen növekedésérta van.

[00:11:42]és hozzátette azt, hogy amíg ezen országokban az államadósság az körülbelül egy olyan 80 7080%-a GDP-nek, addig Oroszországban ez mindössze egyébként, ahogy ő elmondja, ez mindössze csak 20%-ra tehető, egy olyan 15-20%.

[00:12:02]És ami szintén ennek a beszédnek még egy másik szempontból is döbbenete volt, és valószínűleg így is van, mert visszakérdezett, ott ült az orosz energiaügyi miniszter is, hiszen korábban ugye mindig úgy vallottuk, hogy az orosz költségvetés bevételeinek több mint a felét azt az orosz kóla és a földgáznak a világpci értékesítése jelenti.

[00:12:22]Most azt mondta, hogy a kőolaj és a földgáz világpiaci értékesítése az körülbelül az orosz költségvetéshez csak 20%-ban járul.

[00:12:30]hozzá, ami egy nagyon kicsi arány ahhoz képest, hogy korábban ez sokkal magasabb volt.

[00:12:35]Hát nem véletlen, amikor Ladyimir Putyin elkezdi a legelső elnökségi ciklusát, akkor még nyugaton azt is mondták, hogy Oroszország az nem más, mint egy benzinkút.

[00:12:44]Tehát csakis kizárólag ehhez hasonlították.

[00:12:47]Most ez megváltozik, de ez nem biztos, hogy annak köszönhető, hogy nagyon nagy technológiai fejlődés van, hanem sokkal inkább a különböző szankcióknak a kőulajira és a földgázra vonatkozóan.

[00:12:58]Úgyhogy ez is egy döbbenetes bejelentés volt.

[00:13:00]Érdekes volt, hogy vissza is kérdezett az energiaügyi minisztertől várt és a megerősítést, hogy akkor igen, csak 20%.

[00:13:09]És ami a beszédnek a legfontosabb része volt, és én úgy gondolom, hogy itt az egész világnak is üzent, meghirdette azt, hogy Oroszországnak szuverénné kell válni gazdasági értelemben is.

[00:13:18]És elnézést, ő itt a gazdasági szuverenitás alatt el is mondta, hogy mit ért.

[00:13:26]Elmondta például azt, hogy milyen nagy technológiai fejlődést kell elérni Oroszországnak, hogy ezt a szuverenitását elnyerje.

[00:13:31]elmondta azt, hogy az oktatási rendszert a továbbiakban is hogyan kell fejleszteni, és legfőképpen, mintogyha csak egy nyugati országnak hallanánk az elnökét, azt mondta, hogy a kis és a középvállalkozásokat kell sokkal nagyobb mértékben fejleszteni.

[00:13:45]Elmondta azt, hogy az adórendszert azt fogják változtatni.

[00:13:50]Tehát például az éves jövedelem adó szintjét lejjebb fogják vinni a tekintetben, hogy akkor kevesebb adót kell befizetni.

[00:13:56]Tehát ezek mindezek, ezek nagyon-nagyon jó irányok.

[00:14:01]És a beszédnek még ezen túl is én úgy gondolom, amivel a nyugatnak igazából üzent, az, hogy teljes egészében meghirdette, hogy Oroszország le fog válni a nyugati technológiáktól.

[00:14:09]Ennek egyébként már neve is van, ez az úgynevezett decoupling, vagy egy technológiai levállás.

[00:14:15]És ő ezt a leválást abból a szempontból hirdette meg, hogy három fő célt nevezett meg itt is.

[00:14:22]Az egyik legfontosabb az, hogy a mesterséges intelligencia kutatását minél nagyobb mértékben kell Oroszországban támogatni.

[00:14:28]Utána elmondta azt, hogy Oroszországnak minél több saját maga által fejlesztett webplatformot kell létrehozni.

[00:14:36]És természetesen elmondta azt, hogy a ugye az iparban használható teljesen automatizált vagy robotalizált ipari termelési rendszereket minél nagyobb mértékben kell alkalmazni.

[00:14:47]Ugye mindenki abban reménykedik, hogyha vége lesz az orosz-ukrán háborúnak, akkor valami azért enyhülés újra lesz Nyugat és Oroszország között.

[00:14:56]Most ezzel a programmal úgy tűnik, hogy nem.

[00:15:00]Egyáltalán nem.

[00:15:00]Sőt, sokkal inkább ez a beszéd egyértelműen arra irányult, és el is mondta beszédébe, hogy hiba volt idáig az, hogy a nyugattól függtünk e téren ilyen technol dolgok terén, mert azt mondta, hogy Oroszország semmi más nem lett, mint egy technológiai félperiféria, és innentől kezdve saját technológiai fejlesztés kell elmondta azt, hogy a felsőoktatást is hogyan kell megerősíteni ahhoz, hogy Oroszország technológiai nagyhatalom legyen, ami szintén egy azért nagyon érdekes felvetés, Tehát az, hogy Oroszországnak ki kell törni abból, és nem csak a kőolajtól és a földgáztól függjön az orosz gazdaság, ez egyébként akárhány elnöki ciklus volt idáig, ez mindig megjelent.

[00:15:42]Tehát ez már Vladyumi Putyin ezt a legelső elnöki ciklusából is elmondta.

[00:15:46]Ez mindig is szerepet játszott.

[00:15:48]Most úgy tűnik, hogy ez a kérdés minél inkább fontosabb lesz.

[00:15:53]Például amikor erről beszélt, hogy nem lehet például a nyugati technológiai platformokat használni, merthogy ez milyen függőségi helyzetet jelent, akkor például oda is nézettisztán elnökére és mondta, hogy a Witberies, itt meg is néztem, ez egy ilyen nagykereskedelmi platform, mintogyha a TEMUT például gondolnánk el, ahol szinte mindent lehet venni, hogy ez mennyire sikeres és milyen nagy mértékű forgalmat bonyolít le.

[00:16:18]Úgyhogy valószínűleg adva van.

[00:16:18]Hát itt most a világ sokkal inkább arra a kérdésre viszont vár választ, hogy akkor igaz a felvetés, a jövőben technológiai nagyhatalom lesz Oroszország.

[00:16:28]Beszéljünk erről is mindjárt, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ilyen ekkora ország ilyen ilyen adottságokkal rendelkező ország technológiai nagyhatalom legyen.

[00:16:36]De előtte még a szuverenitás had kérdezzek vissza, hogy világos legyen, hogy itt Oroszország vagy Vladyimir Putyin kitől akar függetlenebbé válni, mert ugye az elmúlt négy évben arra szokták tenni a hangsúlyt, hogy Kínával kerül egy nagyon erős függőségbe Oroszország pont a nyugattal való feszültség miatt.

[00:16:53]Tehát hogy itt most kiről van szó?

[00:16:56]a nyugattól akar teljes egészében független lenni.

[00:17:00]Nagyon érdekes, hogy ez, hogy gazdasági szuverénnek kell lenni, ez többször hangsúlyozés a beszédében, hogy ez nem az izolációt jelenti.

[00:17:06]Ez nem azt jelenti, hogy teljesen önellátóak vagyunk, mert ilyenkor mindig fölmerül a kérdés, hogy Oroszország tud-e teljesen függetlenedni a világgazdaságtól.

[00:17:14]És az igazság az, hogy természeti erőforrások terén, mivel, hogy Oroszország ugye már élelmiszertermelésbe és világszinten kiemelkedő a világ legnagyobb gabonáxportőre, ezt már meg tudná tenni, hogy izolálódik, de hogy ezt többször elmondta, nem szó sincs róla.

[00:17:30]Ez nem azt jelenti, ez sokkal inkább azt jelenti, hogy nem a nyugati technológiai platformokkal, hanem például odanézett Kínának az elnök helyettesére, Kínai Népköztársaság elnök helyettesére, hogy akkor a nem nyugati országoknak, a BRIX országoknak milyen közös technológiai fejlesztéseket kell megvalósítani.

[00:17:50]De ez is egyfajta függőség, akkor csak egy másik szövetségi rendszeren belül.

[00:17:54]Nem, most ha ezt nem is hát ez is egy fajta függőség.

[00:17:55]Ugye ilyenkor mindig ezt fölveti a kérdést.

[00:17:57]Ő a beszédében ezt mondta el, ezt tudjuk, hogy valójában ez a beszéddel mire utalt, én szerintem egyértelműen a nyugatnak akarta jelezni azt, hogyha lesz is békekötés, akkor sem hajlandó már Oroszország arra, hogy a nyugattól függjön technológiail.

[00:18:15]Az tény és való, hogy most Kínától függ.

[00:18:17]De kérdés az, hogy e függőség alatt ő mit ért, vagy úgy gondolja, hogy ez a Kínával való együttműködés, ez egy közös technológiai fejlesztés jelent.

[00:18:28]Ilyenkor nyilván azért bizalmatlanság van.

[00:18:29]Hát el kell mondani, egy mesterséges intelligencia kutatás az nyilvánvalóan nemzetbiztonsági titok.

[00:18:35]Ott minden ország sziklaszilárdan védi az elért eredményeit.

[00:18:39]Tehát azért annak a valószínűsége, hogy Kína egyre több és érzékeny mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási eredményt, vagy akár technológiai megoldást, azt átad Oroszországnak.

[00:18:51]Ezt én nem tartom valószínűleg.

[00:18:53]Azt tartom valószínűleg, hogy bizonyos szintű információ megosztás van, de teljes egészében nem.

[00:19:00]Jó, akkor hadd kérdezzem meg azt, amit az előbb is már beharangoztam itt, hogy mi kell ahhoz, hogy akár Oroszország, de általánosságban is technológiai nagy hatalommá váljon?

[00:19:09]Hát ez egy nagyon nehéz kérdés ezt megmondani, mert ugye hogyha például most visszatérve a természeti erőforrásokra, hogyha egy ország föl például talál hatalmas nagy kőolaj lelőhelyeket, akkor megindítja a kitermelést, létrehozza ez a vállalatokat, exportálja, kiépíti ehhez a szállítási útonokat.

[00:19:28]Ez az idő, amíg mindezen keresztül átmegy.

[00:19:31]Ha nagyon gyors ütemben megy, akkor ez körülbelül egy év alatt megvalósítható.

[00:19:36]De ahhoz, hogy egy ország technológiai nagyhatalom legyen, oda viszont egy sokkal egy több évtizedes kitartópitika szükséges, egy nagyon-nagyon átgondolt gazdaságpolitika.

[00:19:47]Most gondoljuk el, hogy egy technológiai fejlesztés, amíg eljut odáig egy kutatócsoport, hogy tegyük föl az űrtechnikán belül egy különleges ötvöző anyagot kikísérletez, ez egy több évi munka, csak a kutatás, akkor utána azt tesztelni kell a gyakorlatban is, hogy az megvalósul vagy nem.

[00:20:04]Tehát azt kell látni, hogy egy több évtizedes nagyon átgondolt politikával egyébként egy ország technológiai nagyhatalom lehet.

[00:20:11]Oroszországnak egyébként ami a felhalmozott tudást jelenti, ez a felhalmozott tudása, ha még nincs is meg, de meglehetne.

[00:20:22]Nagyon-nagyon képzettek az orosz fiatalok.

[00:20:23]Köztudott az, hogy az orosz általos és középiskolákban nagyon jó a természettudományos képzés, tehát nem olyan, mint nyugaton.

[00:20:30]Tehát igenis ezt a hallgatók megkapják.

[00:20:32]egyre több új felsőoktatási intézményt adnak át.

[00:20:37]Például egyetlen nem közt tudott az, hogy a rosszatomnak saját nukleáris egyeteme van, amit a legkiválóbb orosz hallgatóknak hoznak létre pontosan azért, hogy a igazából kiváló szakember utánpótlása legyen.

[00:20:47]De ugyanúgy például a Gaspromp is létrehozott egy olyan speciális olyan főiskolát, ami földgázkmeléssel foglalkozó mérnököket képez, mert ebből is hiány van a világpiacon.

[00:21:00]Tehát nagyon-nagyon jó ilyen kezdeményezések vannak.

[00:21:02]Nagyon sokan végeznek egyébként informatika szakon Oroszországban nagyon sok mérnök diplomát adnak ki.

[00:21:08]Itt szerintem sokkal inkább már a kérdés az, hogyha végeznek is a fiatalok, akkor a fiatalokban hogyan lesz meg az a hát, hogy is mondjam, talán inkább bizalom, ami ahhoz kell, hogy ténylegesen erre teszik az életüket és arra teszik az életüket, hogy a saját hazájukat jelenlegeset jelen esetben Oroszországot fejlesztik.

[00:21:30]Ezért van, hogy azt szokták mondani, hogy egy technológiai fejlesztés meg kutatás való igaz, hogy kell hozzá pénz, hatalmas mértékű ráfordítás kell, specializálódni kell, ugye minden nem lehet kutatni, de utána oda még egy olyan társadalmi, olyan inspiratív közeg is kell, ami igazából a kutatókat rendkívüli nagy mértékben inspirálja arra, hogy minél újabb és újabb ilyen eredményeik legyenek.

[00:21:54]Tehát kellett vagy atmoszféra, a hangulat?

[00:21:55]Így is lehet mondani.

[00:21:55]Igen, köszönöm szépen.

[00:21:57]Igen, igen.

[00:21:57]Az atmoszféra és a hangulat az nagyon fontos hozzá, hogy a kutatók higgyenek abban, amit csinálnak.

[00:22:03]Igen.

[00:22:04]Oroszországban van erre precedens, hogy akár bármelyik területen létre tudják ezt hozni, hogy az orosz fiatalok vannak vannak olyan kutatások, amikben nagyon jól áll Oroszország.

[00:22:13]Tehát például nem véletlen, hogy a rosszatom a világ legnagyobb nukleáris építő cége, ahol minden, ami az atomenergiával kapcsolatos ott, nagyon komoly fejlesztések vannak.

[00:22:24]Tehát teljes a nukleáris vertikumon át, ugye például az úszó atomerőmű már, ami arra képes, hogy az a Oroszországnak a jegestengeri bartvonalán megy, és lehorgonyo az egy adott helyen, és ott termel áramot, hogy az ott élőknek legyen árama.

[00:22:39]Ebben is nagyon-nagyon kiválóak a Kula és a földgázfeltárásban is nagyon-nagyon kiváló.

[00:22:46]Meg egyedi olyan orosz mérnökök vannak, hát ugye így tudnak most a jeges tengeri partvonalon is minél nagyobb mértékű feltárásokat eszközölni.

[00:22:53]hogy ehhez már teljes egészében megvan a technológiájuk.

[00:22:58]Az, hogy mesterséges intelligenciában hol áll Oroszország, ezt azért nem tudom megmondani, mert erre nincs nincs egyáltalán adat.

[00:23:04]Tehát ez szinte egy nemzetbiztonsági titoknak minősül.

[00:23:06]És a másik nagyon nagy probléma, hogy amik, hogyha például azt akarjuk megtudni, hogy a adott nyugati ország az hol áll például szoftverfejlesztésbe vagy bizonyos internetes platformok fejlesztésében, akkor meg tudjuk nézni azt az adott vállalatot, aki ezzel foglalkozik.

[00:23:23]És ezeknek a vállalatoknak, a nyugati vállalatoknak a nagy része az részvénytársaság, tehát magánembereknek a kezébe vagy befektetési alapok kezében van.

[00:23:33]De Oroszországban a legfontosabb fejlesztéssel foglalkozó vállalatok azok mind 100%-ban állami tulajdonú vállalatok, mint például a rosszaton.

[00:23:42]Vannak kivételek.

[00:23:42]A gázpump az több mint 50%-ban állami tulajdon.

[00:23:45]A Novatech abba például az állami tulajdon az nagyon minimális, csak egy olyan 10-15%.

[00:23:53]De ugyanakkor, mivel, hogy Oroszországban nagyon sok olyan állami cég van, ami kifejezetten kutatásokat támogat, ezért szoktuk azt mondani, hogy itt egy nagyon erős állami dominancia van.

[00:24:03]És kérdés, hogy ez az állami dominancia, mint például ugye most Vagyimir Putyin meghirdette azt, hogy a kis és középvállatokat kell fejleszteni, tehát azért ugye Oroszországban közt tudott, hogy például egy középvállat akkor lett igazán sikeres, ha csatlakozni tud valamelyik állami szövetségi fejlesztési programhoz.

[00:24:19]És ehhez már nyilvánvalóan megint egy olyan belső információ kell, ami a Kremmel való kapcsolattartást jelenti.

[00:24:26]Tehát nagyon nagy kérdés az, hogy egy ilyen egyközpontú rendszerben, mint Oroszország, milyen lehetőség van egyébként a szabadvállalkozásra?

[00:24:34]Van egyáltalán lehetőség, vagy kifejezetten csakis a Kremmel való kapcsolat jelenti az alapot?

[00:24:41]illetve ugye ha már itt említésre kerültek a saját platformok, közösségi média platformok és a többi és a többi.

[00:24:50]Hát itt ugye többször beszéltünk az elmúlt hetekben a mobil internetnek a korlátozásáról és egyébk bizonyos platformok korlátozásáról.

[00:24:59]Tehát itt ez is gondolom felmerül kérdésként, hogy hogy megvan, mert ugye az egy dolog, hogy én létrehozok akár államilag egy saját platformot, de hát ki fogja azt használni, ha nincs meg vele kapcsolatban a bizalom?

[00:25:09]Ez természetesen meg, hogyha nincs internet kapcsolat, akkor egyáltalán ki fogja tudni használni.

[00:25:14]Hát azért az interneten is nagyon sok ilyen ilyen, ahol egyéni orosz embereket kérdeztek meg arról, hogy azáltal, hogy korlátozzák az internetet, aki az mit jelent.

[00:25:22]Például volt egy ápolónő, aki azt mondta, hogy ránézve ez egészen katasztrófa, hiszen így nem tudja tartani az ügyfeleivel a kapcsolatot, és ha nem tudja tartani, akkor neki a megélhetési forrás is veszélybe kerül.

[00:25:34]Tehát ez egy többoldalú folyamat.

[00:25:37]Egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben az orosz társadalom elviselné újra egy ilyen nagyon jelentős internetkorlátozást.

[00:25:44]Tehát Oroszország mindig is egy kettős ország volt egyébként.

[00:25:48]Tehát például Nagy Katalinc Árnő is már azt mondta, hogy ilyen országot, ilyen hatalmas nagy országot, mint Oroszország, csakis kizárólag egy erős uralkodó vezethet.

[00:25:57]Ez egy nagyon nagy kettősség ebben a kérdésben, hogy erős vezetés kell hozzá, de ugyanakkor az emberek meg igényelnék azt a demokratikus berendezkedést, még akkor is, ha nyilvánvalóan a demokrácia Oroszországban sohasem jelentheti azt, mint nyugaton, hiszen egészen más a történelmi múlt, egészen másak a hagyományok.

[00:26:16]De hát egy nagyon nagy kérdés, hogy majd a feltörekvő új generáció az hogyan, milyen módon fog ehhez viszonyulni?

[00:26:23]Bár ez sem annyira egyértelmű már, mert ugye most megnézzük, hogy Oroszországban milyen egészen döbbenetes oktatási reformok zajlanak le, hát a hazafias nevelés meg a katonai nevelés az nagyon előtérbe került, ugye egészen odáig, hogy akkor az orosz nemzeti öntudatoszt azt hogyan milyen módon fejlesztik ki.

[00:26:44]Egészen döbbenetes jelentést olvastam arról, hogy már az orosz elit körében is mennyire bevett gyakorlat lesz az, hogy a fiatalokat, a nagyon-nagyon jó módban élő fiatalokat is katonai táborba küldik nyáron, hogy mindenfajtaképpen tanuljanak meg egy kitartást, egy küzdésszellemet.

[00:27:03]Úgyhogy azért ez egy többoldalú dolog.

[00:27:05]Nagyon nagy kérdés, hogy a jelenlegi Oroszország az ki tud-e nevelni olyan hazafia szellemű fiatalokat, akik el fogják azt fogadni, hogy igenis bizonyos kötöttségek mindenfajta képpen vannak?

[00:27:17]Ez az egyik legfontosabb kérdés egyébként.

[00:27:19]Tehát Oroszországról, amikor a nyugat gondolkozik, mindig a nyugati demokrácia elveket, a nyugati demokrácia mintát akarja viszont látni Oroszországban, hol ott soha nem volt ilyen.

[00:27:31]Tehát nyilvánvalóan ez itt ez egy egészen más kategóriát jelent.

[00:27:35]Csak egy zárójalás mondat ide, vagy kérdés, és aztán rátérek a következő témánkra is.

[00:27:39]De hogy ugye a nyugat szempontjából nézve akár ez a hazafias nevelés meg katonai táborok, ezek én azt látom, hogy nagy aggodalmat keltenek, mert ők ezt úgy fordítják le leggyakrabban, hogy egy nagy háborúra való készülést látunk, méghozzá a következő generációk szintjén.

[00:27:58]Nem csak arról van szó, hogy akik most élő vezetői Oroszországnak, azok azt gondolják, hogy erre az önvédelemre szükség van.

[00:28:05]Hanem már képzik a következő generációt.

[00:28:08]Igen, igen, igen.

[00:28:08]Ez ezért lesz az orosz fóbia, az most sokkal erősebb.

[00:28:10]Ezért lesz egyre inkább számomra döbbenetes módon egyre több NATO vezető körében is már az egy meggyőződés, hogy Oroszország meg fogja támadni a nyugatot.

[00:28:20]És akkor mindig ilyen interjúk vannak, ahol elmondják, hogy 2030-ra 2035-re majd Oroszország megtámadja nyugatot.

[00:28:28]Holott?

[00:28:30]Vladyimir Putyin és Szerge Lavarov is minden egyes beszédében elmondta azt, hogy Oroszországnak sohasemmikor nem áll szándékában nyugatot megtámadni.

[00:28:36]De ugyanakkora a dolognak azért van egy másik oldala.

[00:28:41]Hát most legyünk teljesen őszinték, az Amerikai Egyesült Államokban is, ha nem is ebben a formában, de ott is vannak nyári katonai táborok, ott is egyre inkább elterjedtebb.

[00:28:50]Hát ez egy érdekes kérdése ennek a világnak, hogy a mindenható általános demokrácia modell mellett a saját nemzeti öntudatunk és a következő generáció nemzeti öntudata, az hogyan, mikor fér meg egymással.

[00:29:02]Mikor lesz egy olyan pont, mondjuk így ebbe a liberális demokratikus modellbe, amikor az emberek elfordulnak ettől, és azt mondják, hogy nem, nekünk sokkal inkább a saját hagyományainkat kell védeni.

[00:29:17]No hát itt a plenáris ülésen ugye ami a Nemzetközi gazdasági fórumon volt, Vlágyimir Putyin egy kérdésre adott választánál említette vagy reagált Zelenskének a nyílt levelére, illetve itt jött szóba ugye Román Abramovic neve, akinek remélem ki fogom tudni mondani a nevet.

[00:29:34]Így van az ő neve.

[00:29:34]Ő egy üzletember, és akkor szeretnék is rátérni, mert itt amikor ez a gazdasági fórum volt azon a héten, többször előjött ennek az üzletembernek a neve, mint egyfajta közvetítő, és hogy majd akkor itt itt itt volt egy-két olyan nagyon reményteljes üzenet is, amiből sokan arra következtettek, hogy na itt itt most biztos, hogy akkor békét fognak kötni.

[00:29:55]Hát azóta már eltelt egy jó két hét még tart ez a háború.

[00:29:58]De akkor beszéljünk arról, hogy ki ő ki hívta, hova ment, valóban közvetítő lehet-e?

[00:30:05]Mit tudunk egyáltalán róla?

[00:30:05]egyébként most még visszatérve a kérdésnek azon a részére, hogy tehát hogy Amravoicnak most itt milyen szerepe volt, hiszen a Nemzetközi és a gazdasági fórum előtt volt, most körülbelül májusban volt kijjebbe.

[00:30:17]Vladyimir Putyin er ezt megemlítette egy formátumban, mert a plenáris ülésnek mindig van egy olyan része, hogy kérdéseket lehet feltenni.

[00:30:27]És az egyik kérdés arra irányult, arra irányul, hogy mit szól Zelenskének ugye a nyílt leveléhez, hiszen Zelenszké nyílt levelet intézett Vladyimir Putyinhoz, és hogy mi erről a véleménye.

[00:30:38]És az egyik kérdés az arra irányult, hogy akkor a a közvetítőről mit lehet tudni.

[00:30:43]Na most azért hozzá kell tenni, hogy ez egy orosz fórum.

[00:30:46]Tehát egy orosz olyan orosz fórumon a demokrácia abban az értelemben, hogy bárki bármit kérdezhet, ez teljes egészében ki van zárva.

[00:30:54]Tehát ez nyilvánvalóan ez egy megkomponált dolog volt, hogy ez a kérdés is elhangzik.

[00:30:57]Itt Vladyimir Putyin a válaszában nem említette Abramovic nevét.

[00:31:02]A választ olyan szinten adta meg, hogy azt mondta, hogy őt megkereste egy orosz üzletember, jó még jó pár héttel ezelőtt, hogy ők meghívták Kievbe, és hogy szeretné tájékoztatni az elnököt.

[00:31:15]Mondta így Putyin, hogy mondta neki, hogy azért, hogy ő tájékoztassa, és hogy őt kérdezi, hogy elmenjen-e kijbe, és hogy Vladyimir Putyin mondta neki, hogy igen, menjen el Kiebbe.

[00:31:24]És mondta Putyin, hogy miután visszajött erre a kievi tárgyalásról, tájékoztatott is engem.

[00:31:30]nem említette Abramovics nevét, hogy Abbramovic volt a közvetítő, ezt pedig Zelenskitől tudjuk, hiszen Zelenski ugyanakkor ezt meg közzétette, hogy Abramovic járt ki ebben.

[00:31:40]Nem egészen egyértelmű számomra, hogy ki küldte Abramovicot, mert Zelenski azt nyilatkozta, hogy Vladimir Putyin küldte.

[00:31:49]És a nemzetközi elemzőknek az a véleménye, hogy valószínűleg azért küldhette Vladyimir Putyin, mert meg akarta tudni azt, hogy Ukrajna mire lenne hajlandó a háború lezárásának az érdekében.

[00:32:03]Ugyanakkor Putyin azt mondta, hogy Zelenské hívta.

[00:32:05]Minden valószínűség szerint sokkal inkább Ladyimir Putyint küldte.

[00:32:11]Abrams azért egy nagyon érdekes ember, és ez is jelzi azt, hogy a diplomáciának sokszor nem a megszokott formái alkalmazhatók.

[00:32:17]Nem az, hogy például az Európai Unió vezetői, vagy például Stevekov, ugye, aki rendszeresen jár már Moszkvába, és Szent Pétervárra, ő megy ugye, aki Donald Trumpnak a személyes megbízottja a tekintetben, hanem például az az Abrahamovics, akiben Vladyimir Putyin maximálisan megbízik.

[00:32:37]Egy életrajzíró Abramovicról egyébként azt mondta, hogy Putyin és Abramovic viszonya az olyan, mint az apának a legjobb fiúhoz való viszonya, tehát maximálisan megbízik benne.

[00:32:44]És Abramovic egyébként az az ember, aki hát valószínűleg az ukránok is úgy veszik, hogy sokkal inkább meg tudja érteni ezt a helyzetet, vagy hogy ők mondták, hogy hogy elfogadják azt, hogy megtűrik egyáltalán Abramovicot.

[00:33:01]Hát nagyon sokszor ugye ez a háború előtt azért ez messze nem volt annyira egyértelmű, hogy itt ki az orosz és ki az ukrán.

[00:33:09]Ugyanúgy, mint Rinat Ahchmetov, ugye akiről már beszélgettünk, aki Ukrajna leggazdagabb embere, aki egyébként a szülei származása révén orosz, de hát így most ő ugye ukrán állampolgárnak minősül.

[00:33:19]Úgyhogy én úgy gondolom, hogy Vladyimir Putyin küldte, úgy gondolta, hogy Abramovics egy kiváló közvetítő lesz ehhez.

[00:33:26]Ugye ez nem egy hivatalos diplomáciai csatorna.

[00:33:28]Meg lehet tudni, hogy Zelenskek milyen szempontjai vannak, vagy hajlandó egyáltalán újratárgyalni, vagy nem.

[00:33:34]És ugye Abramovicnek azért nagy gyakorlata van ebbe, hiszen miután elkezdődött a háború, márciusban Abramovic már nagyon fontos közvetítő volt egyébként a felek között.

[00:33:44]Ugye volt egy olyan időszak, amikor ugye Törökországban gyűltek össze, és úgy gondolták még 2022 tavaszlán, hogy ebből lehet békekötés, és le tudták volna zárni a háborút.

[00:33:56]Akkor állítólag azért nem lett ebből békekötés, mert a nyugat nem hagyta, hogy Ukrajna békét kössön.

[00:34:00]És ezután volt egyébként az az érdekes eset, hogy Abram is újra ment egyeztetni kijbe, ahol állítólag megmérgezték őt is, meg a tárgyaló delegációnak a több tagját.

[00:34:13]Erről Abram is egyébként a mai napig egyébként nem nyilatkozik, de egyébként az utóbbi időszakban is sok fontos szerepe van.

[00:34:19]Például a hadifogolóly cserében, Aprics egy nagyon fontos közvetítő volt Oroszország és Ukrajna között.

[00:34:25]Ennek szintén nem volt publiczitása.

[00:34:27]Tehát én úgy gondolom, hogy Abramovic informálisan az egyik legfontosabb összekötő ember a két elnök között.

[00:34:35]Mit tudunk még róla akár így a úgymond az elő életéről?

[00:34:37]Tehát azon túl, hogy most Abramovic egy nagyon illusz ember.

[00:34:41]Abrahamc azt kell, hogy mondjuk a 91-ben ugye szétbomlik a Szovjetunió, az innentől kezdő teljesen átalakuló Oroszországnak egy prominens személy személye.

[00:34:51]Abracs az idén lesz 60 éves és a 90-es évtized ők is úgy is szokták róla írni, meg ilyen könyvet is írtak róla, hogy a semmiből jött milliárdos, mert ő az, aki a 90-es években, amikor már lehetett vállalkozni, vállalkozásba kezd.

[00:35:06]először az akkori feleségével egy babagyárat indít, majd a piacokon árul.

[00:35:12]Neki az áttörést az jelenti, amikor megismeri ugye Boris Berezovskét, erről is beszéltünk már egy korábbi adásban, hogy Boris Berezovski volt az az illusz ember, ugye, aki nagyon nagy hibát követett el, mert ugye Borisz Jelcinnek ő javasolta, hogy Vladyimir Puty legyen az utód, mert akkor még azt hitték róla, hogy ez egy ideális csinobnyik, azt fogja majd csinálni, amit a Jelcinklán emberei diktálnak.

[00:35:33]Abramovicnak is egyébként az áttörést, hogy be tud kerülni Jelcin körébe, ezt Boris Berezovski hozza meg.

[00:35:39]Nagyon sokáig Boris Berezovski az üzlettársa.

[00:35:42]És a 90-es években mikor nemcsak Berezovski, hanem még egy másik kulisztős személy, Vladyimir Potanyin, aki most onnan ismert, hogy valószínűleg ő most Oroszországnak a leggazdagabb oligarchája, ő egyébként a Norrius Nikkelnek a világ legnagyobb palladium és nikkelgyártó cégének majdnem a 100%-os tulajdonosa.

[00:36:03]Tehát Berezovski Vladyimir Potanyinnal dolgoz ki hát egy olyan programot, amire azt szoktuk mondani, hogy kölcsönökér részvényt, ami azt jelentette, hogy ezek az üzletemberek, ezek kölcsönöket biztosítottak az orosz államnak, cserébe pedig az orosz állam az részvényeket adott a privatizálandó nagy orosz állami vállalatokból.

[00:36:24]És mivel ugye nagyon erős kapcsolatuk volt Boris Jerszínhez, ők nagyon jól tudták, hogy a privatizációnak, mert több körben ment a privatizáció, privatizációnak a melyik körébe fognak bizonyos állami vállalatokat privatizálni.

[00:36:38]Úgyhogy ezek az üzletemberek hatalmas nagy vagyonra tettek ítszert, hiszen nagyon-nagyon olcsó áron jutottak hozzá ezekhez a vállalatokhoz.

[00:36:47]Például ami Abramovicsnak a legnagyobb, tehát az egész vállalati komplexumának meg a vagyonának a legnagyobb igazi égköve volt, az a szivyefty.

[00:36:56]A szívnytyát 95-ben veszi meg.

[00:37:00]Ez több kisebb privatizálásra kiírt orosz korábban állami vállalatnak egy ilyen konglomerációjaként jött létre.

[00:37:06]Ez Boris Berezovskijal üzemeltette ezt egyébként, hogy mennyi volt a vételár, arra mai napig nem lehet találni egyértelmű adatokat, de rá 10 évre, 2005-ben viszont a Gázprom veszi meg a szívnyeptet Román Abramovicstól.

[00:37:22]Ez egy nagyon-nagyon illusz ez az eladási kép, több fajta szempontból is.

[00:37:29]Egyrészt az, hogy a Gasprom nevében maga Vladyimir Putyin írja alá a szerződést egyébként Román Abramovicsal.

[00:37:36]És innentől kezdve lesz, hogy a Gázpromon belül az állami részesedés az mindig döntő lesz.

[00:37:42]A mai napig is így van.

[00:37:44]Ezért szokták azt mondani maguk az oroszok, hogy a gázpromp állam az államban, mert korábban a gázpromp az a magánrészvényeseknek a kezében, pontosabban a jelzinklánnak a kezében volt.

[00:37:56]Tehát így az állam visszaveszi.

[00:37:58]Tehát az, hogy a szívnyvtet így megveszi és a gázpromphoz kerül, ezt azt is lehet akkor mondani, hogy ez egy úgynevezett reprivatizációt jelent.

[00:38:07]Tehát az állam az visszavette egy magánkézben kiadott vállalatot.

[00:38:12]Hát hatalmas nagy összegér adja el.

[00:38:15]De azért ennek van egy előtörténete is nevezetesen az, hogy előtte már ugye nem Román Abromovics volt Oroszország leggazdagabb embere, hanem az a Mihail Hodorkowski, aki viszont úgy gondolta, ugye az övé volt a Jukosz, ami szintén egy kőolajipari vállalat volt, és úgy gondolta, hogy saját politikai ambíció is lehetnek.

[00:38:33]De hát ugye szintén beszéltünk már erről egy korábbi műsorban, hogy Vladyimir Putyin a első beiktatása utáni másnap közölt az oligarchákkal, hogy az a játékszabály, hogy az oligarchák csak akkor tarthatják meg a vagyonukat, hogyha semmilyen politikai ambíciójuk nincs.

[00:38:48]Ugye ezt Hodorki nem tartja be.

[00:38:50]Hodorkovskit letartóztatják, teljes egészében elkobozzák a vállalatát.

[00:38:54]És ugye tudjuk azt, hogy már azt hiszem csak egy fél év lett volna vissza a büntetéséből.

[00:39:00]És mielőtt Szocsiban a téli olimpia megkezdődött, az Vladyimir Putyin mint egy ilyen gesztust akar gyakorolni, és elengedte neki a büntetését, és ekkor tudta meg egyébként mindenki, hogy nem is szibériában volt börtönben, hanem egészen döbbenetes a jeges tengerpart vidékén egy olyan körülmények közepett, hogy az is csoda, hogy egyáltalán ott nem fagyott meg, és ezeket a borzalmakat túlélte.

[00:39:24]Abramovic nagyon sokat tanul ebből.

[00:39:27]Abramovicra egyébként az ellensége is azt szokták mondani, hogy kiváló stratégiai érzéke van.

[00:39:31]Abramovic megtanulta a játszmának a lényegét.

[00:39:36]Megtanulta azt, hogy semmilyen önálló politikai ambíciója nem lehet, és megtanulta azt, hogyha a Krem meg akarja tőle venni a vállalatot, akkor neki semmilyen más lehetősége nincs, mint hogy eladja.

[00:39:46]Egyébként ez volt a szívnyelv, ezt szoktuk mondani, ez volt a lányköri neve, mert ez bekerül a gázprom holdinghoz.

[00:39:52]Gázpromneye lesz.

[00:39:52]És ez a Gázprom, ez pedig onnan lehet ismerős egyébként most a hallgatóknak és a nézőknek, hogy ez a Gasprom a NISnek Szerbia legnagyobb kőolajipari vállalatoknak a többségi tulajdonosa.

[00:40:07]Most ugye ezt el kell adni.

[00:40:07]És most a gázprom az valószínűleg a MOLnak fogja eladni.

[00:40:12]Hát ezt azért várjuk ki, bár a múlt heti hír az volt, hogy már létrehozták ehhez a vállalatot, hogy gyakorlatilag a Molnak azon vállalatát, ami átveszi a gázpromnyevnek a tulajdonát, ezt várjuk ki.

[00:40:23]Ezt most még egyelőre nem tudjuk megmondani, de a gáz oroszokkal folyik most egyelőre még a tárgyalás.

[00:40:29]Természetesen így van.

[00:40:29]a Gázprom nyelvte az gyakorlatilag ez korábban az ő vállalata volt.

[00:40:33]És akkor utána azért Abramovicnak nagyon jó több más stratégiai érzéke is van, hiszen ugye Berezovski még az, aki szintén úgy gondolja, hogy neki lehet önálló politikai ambíciója, az a Berezovski, aki utána majd Londonban nem igrál, és hogy minél messzebb legyen Vladyimir Putyintól, ugye tudjuk azt, hogy ott is hal meg, öngyilkos lesz a kremhivatalos verziója szerint, hogy valójában mi történt, azt egyáltalán nem tudjuk, de Abraham azt nagyon-nagyon jól felmérte, hogy nem lehet szembenni Vladyimir Putyinnal.

[00:41:03]egyébként nagyon sok olyan akciója is van, hogy például ő saját maga is fölajánlja a Kremnek bizonyos mértékű vállalatait.

[00:41:11]Abramic tudja azt, hogy Oroszországban egy oligarcha szó sincs róla, hogy azt kezd a vagyonával, amit akar, kizárólag azt teheti, amire gyakorlatilag a kremnek igénye van.

[00:41:22]Ezt ő tökéletesen felismeri, és gesztusokat is tesz egyébként a kremnek.

[00:41:27]Például egyáltalán nem köztudott az, hogy Abrahamnak komoly kormányzati szerepe volt.

[00:41:34]Ő volt Csukcsföldnek a kormányzója 2000-től 2008-ig.

[00:41:39]Ezen a nyugaton egyébként mosolyogni szoktak, mert ugye hol van Csukcsföld?

[00:41:43]Hát Csukcsföld ez Oroszországnak ez a legészakabbi területe.

[00:41:45]Ennek viszont kiemel stratégiai jelentősége volt már akkor is, mert ugye Csuksföld és Alaszka között van a Bering Soros.

[00:41:53]Ugye ez itt van legközelebb egymáshoz.

[00:41:56]az Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok.

[00:41:59]Úgyhogy Csukoldnak a stratégiai fejlesztése éppen ezért az mindig is egy kiemelt szempont volt.

[00:42:04]Arról nem is beszélve, hogy amikor Román Abraham volt Csukcsföldnek a kormányzója, akkor tárják fel, hogy Csukcsföldön állítólag a világ legnagyobb réze és aranyérsz lelőhelye található, és ehhez akkor létre is hoznak egy nagy állami vállalatot.

[00:42:19]Ö Abracnak még azért is stratégiaérzéke volt, mert a saját magánvagyonából is nagyon sok pénzt adott Csuksfölnek a fejlesztésére.

[00:42:27]Tehát nagyon kedvelték egyébként a Csuksföld.

[00:42:31]De akkor magán vagyon, vagy ez az elváltó?

[00:42:33]Hát ezt nagyon nehéz ezt megmondani, hogy mi itt a magánvagyon és mi nem.

[00:42:35]Hát hivatalosan mondjuk a nyugati törvények alapján ez a magánvagyon.

[00:42:39]Hát nem hivatalosan, nem igazán, hiszen ilyen, ahogy az előbb mondtam, ilyen módon jutott hozzá ehhez a pénzhez.

[00:42:45]De hát mondjuk így kvázi a magán vagyonából is nagyon-nagyon sok pénzt adott hozzá.

[00:42:50]Hát most Abramovisnek a pályája ugye érdekes azért, mert ugye a háború révén ő is szankció alá kerül.

[00:42:57]Ráadásul a ugye ő most már hivatalosan londonba lakik, tehát neki londoni rezidenciája is van, de a londoni bíróság beperelte őt nagyon komoly adócsalásért.

[00:43:10]Megállapodtak abban, hogy csak akkor nem fogják folytatni a pert, hogyha vannanából egy hatalmas összeget jótékonysági alapra ad, nevezetesen az orosz-ukrán háború áldozatainak a megsegítésére.

[00:43:21]Ezt még nem utalták ki, mert Abram nem említette meg a bíróságon azt, hogy ő nem csak az ukrán áldozatok, az orosz áldozatoknak is akar adni.

[00:43:30]Úgyhogy még van egy kis vita e tekintetben, de szintén Abramovicnak a londoni életéhez, ami az egész londoni, mondjuk így jogásztársadalmat teljes egészében megrázta, amikor még sokkal korábban Berezovski pert indított a londoni Old Bélin, ugye a legnagyobb londini bíróságon Abramovic ellen, miszerint Abramovic kényszerítette arra, hogy adja el a akkor még létező szívnyfnek a részvényeit, és egészen hatalmas összeget követelt Abramovicól, és a bíróságot őt egészen megrázta egyébként az, amikor Berezovki és Abramovic is elmondta ott azt, hogy milyen módon viszonyultak ugye a Kremhez, a vezetéshez.

[00:44:11]Tehát egészen ledöbbentek ott akkor a londoniak, hogy valójában milyen az orosz rendszer.

[00:44:15]Tehát ez egy mennyire egy központú rendszer.

[00:44:18]Berzovski elveszti a pert.

[00:44:18]Sokak szerint ekkor már nagyon eladósodott, ekkor már a vagyona is egyre inkább zsugorodott, állítólag visszaak vissza akart menni Oroszországba, de ezt Vladyimir Putyin nem engedte neki.

[00:44:32]Nem olyan régen adtak a muzikba egy filmet, a Krem mágusa című filmet, ami egy kiváló film volt abból a szempontból, hogy ezt a történetet is, ezt megörökítették ebbe.

[00:44:42]Tehát ebbe ez volt, hogy Berezovski vissza akar menni, csak Vladyimi Putyin nem engedi.

[00:44:47]Tehát nagyon-nagyon sok Abramovic gyakorlatilag a 90-es évektől megkezdődő orosz valóságnak a legprominensebb figurája, aki az orosz gazdasági és a politikai életnek tehát minden szinten egyébként a szereplője, hatalmas nagy jótékonysági alapítványai vannak.

[00:45:06]Ugye övé volt a Chelsea futball csapata az angoloknál, de ezt ugye már rákényszerült arra, hogy ezt eladja.

[00:45:13]Ugye a magánvagyonáról, a jaktjairól egészen döbbenetes információk vannak, de ő az, aki viszont mind végig tudja azt, hogy tudja azt, hogy bár több ő izraeli állampolgár is, portugál állampolgár is, Izraelben is nagyon komoly befektetései vannak.

[00:45:29]Tehát például technológiai szinten a Bromics az egyik legnagyobb befektető Izraelbe.

[00:45:36]Külön egyébként egy vias szobrot is tettek neki Telavíba, nem tudom melyik reptéren.

[00:45:41]Tehát ő a nemzetközi üzleti világnak ő egy nagyon-nagyon prominens személyisége, de számomra mégis az a különleges benne, hogy soha nem felejte el azt, hogy orosz.

[00:45:51]És ő, mint orosz, tökéletesen tudja, hogy az orosz valóság milyen, és nekihez kell igazítani stratégiáját.

[00:45:57]ismeri a határokat maximálisan.

[00:46:00]Maximálisan.

[00:46:02]És akkor azt lehet róla gondolni, hogy mint közvetítő és akár sikerre juttathat egy ilyen megállapodást.

[00:46:08]És és akkor térjünk is rá arra, hogy mekkora realitás, ahogy a közeljövőben születik egy orosz ukrán, nem tudom fegyverszünet vagy békemegállapodás, vagy valamilyen megállapodás, amivel nyugvópontra jut.

[00:46:22]Igen.

[00:46:22]Sikeres lehet.

[00:46:22]sikeres lehet, amikor természetesen, ha békekötés lesz, akkor nem Abramovicsot fogják feltüntetni, mint aki ezt a békét hát elnézés kifejezésér, de összehozta, de valójában az Abramó is lesz.

[00:46:35]Ő az ember, aki ezt meg tudja tenni.

[00:46:38]Hogy van-e realitása?

[00:46:39]Én úgy gondolom, két szempontból van.

[00:46:42]Egyrészt az, hogy most úgy tűnik, hogy egyre inkább orosz érdek lesz az, hogy le kell zárni a háborút.

[00:46:49]Pont azért, amiről az előbb beszélgettünk.

[00:46:50]Rezetesen úgy döbbenetes mértékben elkezd lassulni az orosz gazdaság.

[00:46:54]Tehát az orosz gazdaság, ha most beülések szerint ebben az évben már csak 0,6%-kal nő, akkor már semmifajta olyan forrás nem lesz, hogy a következő évben nagyobb mértékű bővülés legyen.

[00:47:06]Ha recesszió lesz az, azaz akkor pedig az egy egészen komoly probléma lesz.

[00:47:11]Ugye az, hogy technológiai nagyhatalom akar lenni, ez pedig egy 2030 40 éves project.

[00:47:16]Ezt nem tudjam megtenni már holnapról.

[00:47:19]Nem is szabad elfeletkezni, hogy oda is újabb és újabb beruházások kellenek.

[00:47:25]Soroszországon ugye hát hatalmas nagy projektjei vannak.

[00:47:27]Az északi sarki útvonalnak a megteremtése.

[00:47:32]Ugye maga a rosszatom, ami 100%-ban állami tulajdonú vállalat, ami gyártja azokat a nukleáris jégtörő hajókat, amiután megy az LNG szállító hajó.

[00:47:39]olyan összegekbe kerül a sarkvidék fejlesztése, meg a távolkelt fejlesztése, ami hát egyébként tehát elképzelhetetlen.

[00:47:48]Ehhez egyébként nyilván külföldi befektetések is kellenek.

[00:47:52]Na de hát ki fog befektetni?

[00:47:52]A legnagyobb befektető egyébként Kína.

[00:47:55]A kínai állami tulajdonú állatok fektetnek be ehhez.

[00:48:00]De hát ugye ez megint ez egy állami állami gyakorlatilag hát megegyezést, ez egy nagyon komoly állami politikai szövetséget jelent.

[00:48:07]Tehát az, hogy magán részvénytársaságok befektetnek, nagyon bizalmatlanok.

[00:48:11]Nem véletlenül Oroszország iránt, nem tudják, hogy valójában mi lesz.

[00:48:15]Tehát ami miatt békekötés lehet, ez egy ez az egyik nagyon fontos szempont, hogy úgy tűnik, hogy most Oroszországban ez egy nagyon erős gazdasági kényszer lesz, hogy le kell zárni a háborút, mert nem valószínű, hogy Oroszország még ezt a háborút egy pár évig tudja finanszírozni.

[00:48:32]A másik nagyon nagy probléma az pedig egy társadalmi probléma lehet.

[00:48:36]hogy az előbb mondtam, hogy az ukránok szerint, tehát Zelenski azt szokta mondani, hogy 20-300-re tehető, ami egy döbbenetes szám Oroszországban, hogy ennyi lehet a havonta elhunyt vagy megsérültnek katonáknak a száma.

[00:48:50]Igen ám, csak Oroszországban hatalmas nagy demográfiai krízis van.

[00:48:54]Rendszeresen azt mondja az orosz statisztikai hivatal, hogy 142 millió fő orosz van.

[00:48:58]A C szerint szó sincs róla, ez már csak 137 millió fő.

[00:49:04]Tehát ez egy drasztikus, egy egészen komoly demográfikai krízis van.

[00:49:06]És most gondoljuk el, hogy pontosan ez a fiatal férfi generáció, ez esik ki úgy, hogy Oroszország még egyébként a második világháborús férfiveszteséget sem tudta igazán behozni.

[00:49:18]Oroszországban a mai napig nő többlet van, nem véletlenül.

[00:49:22]Tehát orosz részről én úgy gondolom, most ez az igény megvan.

[00:49:25]És én azért gondolom, hogy Putyin azért küldte el Abramovicot, hogy megtudja azt, hogy Zelenski mire lenne hajlandó a háború lezárása érdekében.

[00:49:33]Ukrajna részéről is pedig én úgy gondolom, hogy bár, és ez érdekes, hogy mégis, hogy lehet az, hogy Zelenski hangja ilyen szinten megerősödött az utóbbi időben, mert azért úgy megerősödött.

[00:49:44]Érdekes, hogy ez a nyílt levél, amit írt Vladyimir Putyinhoz, ebbe hát nem egészen diplomatikus módon Vladimir Putyin is egyébként azt mondta plenáris ülésben, hogy sértő módon kezelt engem.

[00:49:56]utalt például Ladyir Putyinnak az életkorára, hogy már az életkora nem teszi lehetővé azt, hogy megfelelő elnök legyen.

[00:50:03]Ebbe a nyílt levélbe utalt arra, hogy ez Vladyimir Putyinnak a személyes bosszúja Ukrajnával szemben.

[00:50:10]Leírta azt, hogy a 26 évéből Ladyimir Putyin elnökségi időszakának 26 évéből 12 évet tölt háborúzással.

[00:50:19]Tehát hogyha hozzávesszük, hogy a Krémfélszigetet annektálják.

[00:50:21]És azt mondta Zelenszki, hogy azért írta ezt a nyílt levelet, hogy az orosz elit szembesüljön végre azzal, hogy mit jelent a háború, és hogy ne csak Ladymir Putyin retorikáját fogadják el.

[00:50:32]És ami miatt szintén megnő Zelenskének a hangja, meg megnőhet Ukrajna pozíciója, az, hogy egészen döbbenetes módon mit hoz a háború Ukrajnának, az, hogy a dróngyártást olyan szintre fejlesztették föl, hogy katonai dróndártás terén Ukrajna a legnagyobb hatalom most, ami egészen döbbenetes, hogy egy háborúban lévő ország.

[00:50:54]Olvastam egy olyan tanulmányt, amit az egyik Európai Uniós agytrözt állított össze, hogy jelenleg körülbelül 500 vállalat foglalkozik Ukrajnámal drónfejlesztéssel.

[00:51:06]És ugyanakkor olyan magas szinten van ez már, hogy ezt világszinten is tudják értékesíteni.

[00:51:12]Hát amikor például ugye Irán megkezdte a különböző dróntámadásokat ugye az amerikai iráni háború kapcsán a a Közelkeleten, akkor Zelenski ment el például az Egyesült Arab Emirátusokba, vagy Szaudarábia, hogy felajánlja mindazt a tudást, amit Ukrajna e téren megszerzett, vagy az Amerikai Egyesült Államoknak is, ami szintén egy egészen döbbenetes dolog.

[00:51:31]Na most az, hogy ugye valószínűleg Oroszország azon követelése, hogy a Donbas, a Donycmen medence az teljes egyértelműen orosz kézbe kerüljön át, ugye ezzel ki erre nemet mondott, de valószínűleg ez lesz a tét, ez lesz a tét, hogy ez mennyiben lesz nemzetközi igazgatás alatt, vagy a két ország meg tud-e állapodni.

[00:51:55]Ezt egyelőre nem tudom megmondani.

[00:51:57]Nem tudom megmondani, de azt látom, hogy most először orosz részről egy gazdasági kényszer az, hogy le kell zvárni a háborút.

[00:52:07]Azért érdekes ez, mertogy közben azt ha lehetett hallani, ugye főleg a mainstream média részéről, hogy azért az iráni háború az orosz gazdaságnak játszik, úgymond ezekkel a magasolajárakkal.

[00:52:19]Én pont nemrég hallgattam egy elemzőt, aki azt taglalta, hogy egyébként az, hogy most háború van, az együtt jár egyfajta hadigazdasággal, ami valamennyire pörgeti az orosz gazdaságot is, mertogy ugye termelni kell, és akkor ez mindig hoz egyfajta konjunktúrát az adott országba, és majd akkor lesznek nagy problémák, ha lezáródik ez a háború.

[00:52:41]Hát most úgy ez egyébként az, hogy ez is egy elképzelés egyébként, de hozzá kell tenni, hogy az, hogy mi az, hogy háborús gazdaság, ez soha nem definiált a szakma igazából.

[00:52:51]Tehát nem létezik azért egyébként ez a fogalom.

[00:52:52]Tehát mondjuk így a makroekonómia azt nem modellezte soha, mert ez nem tisztán egy közgazdasági fogalom, ez egy politikával teljes egészében átitatott fogalom.

[00:53:01]Ez is egy vélemény.

[00:53:04]Nagyon sokáig ezt is mondták az orosz gazdaságról.

[00:53:06]Most úgy tűnik, hogy ez mégsem érvényes.

[00:53:08]Most úgy tűnik, hogy mégis csak drasztikus mértékben visszaesett.

[00:53:13]És való igaz, hogy Irán Oroszországnak a kiemelt partnere.

[00:53:17]De hát azért Irán nem annyira, bár Oroszország iráni drónokat használ, az is tény és való, de hát úgy tűnik, hogy Irán mégsem lesz az a partner.

[00:53:25]Ugye a kiemelt partnere Kína, ez ami mindent megszab ebben a játzmában.

[00:53:30]Irán az mégsem annyira ugyanaz észak-délközlekedési folyosó, ami Oroszország Iránnak és Indiának a főközlekedési folyosója, ami Mumbéból megy egészen Szentpétervárral.

[00:53:41]Tehát ez egy teljesen új jellegű logisztikai kapcsolat.

[00:53:45]És Putyin egyébként a beszédében el is mondta, hogy mindig újabb és újabb logisztikai útvonalakat kell megteremtenünk.

[00:53:50]Ez való igaz, hogy adott, de hát ezen olyan nagy mértékű forgalom egyáltalán nincsen.

[00:53:55]A fő forgalom, ami az orosz logisztikát megszabta, az a Kínából Európában menő forgalom volt.

[00:54:02]Ugye ez volt az, amikor Kínából jöttek a konténerszállító vasúti kocsik, és elérkeztek ugye a Kazak határa.

[00:54:10]Ez a legnagyobb átrakóállomás, ez DOSK a Kazakkínai határon, ahol ugye át kell rakni, hiszen Kínában szendernyomtáb van, míg a volt Szovjetunió országaiban mind széles nyomtában van.

[00:54:20]átrakták.

[00:54:20]És innentől kezdve, mivel hogy Oroszország, Kazachán és Belorusszia vámunióban van, tehát ha minden vámpapírt meg mindent elintéztek, akkor a kocsik akadálytalanul mehettek egészen a Belorus Presztig, ahol majd a lengyel Malaszevicében mentek át, ahol már csak akkor kellett újra intézni a vámokat, hiszen az Unió területre lépe be, és át kellett rakni a vasúti kocsikat.

[00:54:43]Ez a tranzit forgalom, de most a tranzit forgalomra is embargó van.

[00:54:48]Hogy ez visszarendeződik-e, én azért azt mondanám, hogy igen.

[00:54:50]Az eddigi geopolitikai szakértői tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy szerintem a világpolitikában nincsenek olyan fogalmak, hogy soha és örökké.

[00:55:02]Az érdekek játszmája szabja meg.

[00:55:02]Ugye Harry Kissingernek volt ez egy korábban egy híres mondás, ahol azt mondta, hogy az Amerika Egyesült Államak nincsenek baráti és ellenfelei, csak érdekei vannak.

[00:55:12]Ez minden ország esetében így van.

[00:55:14]Ha az érdekek azt fogják diktálni, és lesz békekötés, akkor újra lehet egyébként pár lehet kapcsolat.

[00:55:20]Ez nyilvánvalóan egy kis idő lesz, amíg ez helyre áll, de hát ezt várjuk.

[00:55:25]Ében, nagyon sok bizonytalan tényező van még.

[00:55:29]Nagyon szépen köszönöm Dr.

[00:55:29]Bernek Ágnásnek, hogy itt volt és tudtunk beszélni erről a gazdasági fórumról itt a dróntámadásokon innen és túl.

[00:55:38]Nagyon-nagyon szépen köszönöm még egyszer a felkérést.

[00:55:39]Köszönöm szépen.

[00:55:41]Ha tetszett a videó, kérem a hallgatóinkat és nézőinket, hogy lájkolják, illetve a komment szekcióban nyugodtan osszák meg velünk a véleményüket, és meg köszönjük azt is, hogyha megosztják esetleg a közösségi médiában, ezzel segítenek minél több emberhez eljuttatni.

[00:55:54]A viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:55:56]H