Betiltással akarják elnémítani a legerősebb német pártot? – Bauer Bence

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót, nézőt megkérek arra, hogy iratkozzon fel a csatornánkra, ha eddig nem tette volna meg.

[00:00:06]És nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket Bauer Bencét, az MCC Magyar Német Intézetének igazgatóját.

[00:00:12]Ez itt Csakom és üdvözlöm a nézőket és a hallgatókat egyaránt.

[00:00:16]Amiről kérdezni szeretném, természetesen Németországgal kapcsolatos hírek lesznek.

[00:00:20]Az első ilyen hírünk, amely a közelmúltban történt, bár én úgy láttam, hogy nem kapott nagy publicitást, mert itt az iráni meg egyéb más ügyek azért elviszik a fókuszt, hogy volt itt egy G7 csúcstalálkozó.

[00:00:32]Mit külön kérdezném majd arról, hogy Németország hogyan szerepelt ezen, mit lehet elmondani arról, hogy egyáltalán ugye Friidrich Merc például ezekben a ezeken a csúcsokon mi a majd arról is beszélünk, hogy mit tud hazavinni, mint politikai siker.

[00:00:44]De ugye történt itt egy olyan döntés, aminek aztán láttam részben a cáfolatát is, hogy Németország katonákat küldene az iráni konfliktus rendezésére, kezelésére.

[00:00:56]Ugye ez egy Donald Trumpnak tett gesztus volna, de én láttam ezt már ilyen finomított verzióban is, hogy azért ez nem nem így meg nem úgy, hanem itt megvannak ennek a maga feltételei, meg szeretnék tudni azért, hogy mik az iráni megállapodás feltételei.

[00:01:11]Mit tudunk most erről?

[00:01:14]Érdekes egyébként ez a fejlemény, és egy nagyobb keretezésbe szeretném belerakni.

[00:01:19]Ugye az elején Friedrich Merc amikor Don amikor Donald Trumpnál járt, akkor próbálta gesztusokat tenni, próbálta nem elmérgesíteni a viszonyt, hanem valamilyen módon kiegyezően fellépni.

[00:01:27]Ez a későbbér nem sikerült, amikor volt egy erős mondása Friedrich Mertcnek pár hónappal ezelőtt az iráni konfliktus kapcsán.

[00:01:36]Erre ugye az Amerika elnök kilátásba helyezt, hogy vissza vonnak 5000 katonát Németországból, amerikai katonát.

[00:01:43]Most megint egy érdekes gesztus történt.

[00:01:45]Az utolsó találkozás alkalmából Donald Trump egy német foci kapott ajándékba Früich Mertől.

[00:01:52]Egy német felségell ellátott a Dolch Nacionál McFnak a felsége ellátott és Trump 47 felirattal.

[00:02:00]Az amerikai elnök reakció az elég meglepett volt.

[00:02:03]Szóval nem biztos, hogy értékelik az ilyenfajta ajándékokot ugye Trumpnak 80.

[00:02:06]születésnapja alkalmából.

[00:02:08]És most ugye az a hír, hogy Németország katona is részt vesz a konfliktus megoldásában, vagy a konfliktus lezárásában, et a béke biztosításában, ez csak te féligmdig igaz, hisz az aknamentesítéséről szór ügy.

[00:02:21]Itt arról szól, hogy a Hornuszi Sorosnál ugye Omán és Irán között németek végeznék el ezt a feladatot, de a német külügyminiszter Johann Váful már egyértelműen jelezte, hogy ez csakor akkor történhet meg, ha egyértelmű mandátumot kap rá Németország.

[00:02:34]esetleg egy ENC mandátumra is gondolhatunk itt.

[00:02:39]De mindenképpen Irántól meg Omántól mindenképpen egy felkérést kérnek és egy beleegyezést, hogy itt a németek aktívkodhatnak.

[00:02:46]Látszik nagyon, hogy a német külpotika e téren óvatos, lassan lépked, és nem akar károkat okozni, és minden semmiképpen nem akarják azt a benyomást kelteni, hogy ők teljes mértékben az amerikaaknak a úgymond másodrangú követőik vagy kiszolgálóik lennének.

[00:03:05]Az az ők önálló entitásként akarnak fellépni.

[00:03:07]És egyébként mutatja ez a kérdés, hogy Németország ebben a konfliktusban nagyon óvatosan foglal állást.

[00:03:13]És az utolsó hetek külpolitika eseménye egyébként indukálják azt, hogy Németországnak óvatosnak kell lennie, hiszen nagyon csúnyán elveszítette Németország az ENSZ biztonsági tanácsi pozícióért folytatott küzdelmet Portugáliával és Ausztriával szemben.

[00:03:30]Ugye sokkal kisebb országokról beszélünk, de Portugália és Ausztria érdekérvényesítő képessége sokkal jobb volt.

[00:03:37]És ugye a kettő Európának járó helyből három jelölt volt, és Németország alul maradt, és azt mutatja, hogy azért van még mozgástere a német külpotikának, és lehet még úgymond javítani és ebbe az értelmezésbe raknám ezt az egészet.

[00:03:52]Azaz meg kell találni azt a nehéz egyensúlyt, hogy az amerikaiakkal is valamilyen módon baráti szövetségi viszont ápoljanak, hisz egyik legfontosabb szövetségesük a NATOban.

[00:04:02]Donald Trump személyesen, aki bevallottképpen nem túl egyszerű tárgyalópartner, azért gyakran változtatja az álláspontját.

[00:04:08]Meg ebben az egész közelkelti konfliktusban abból a háttérrel ugye, hogy Németországban nagyon sok muzulmán ember él, okosan kell navigálni a német politikának.

[00:04:18]És én ennek tudhatom be ezt a nagyon-nagyon óvatos tényleg még a németeknek is, németeknek is szokatlanul óvatos hozzáállását.

[00:04:28]Visszatérek egy kicsit itt erre az ENS kapcsolatos kudarcra, hogy kinek a kudarca ez, mert ugye ez egy jó pár hete történt esemény.

[00:04:34]Gondolom, hogy azóta ezt azért elemzik, vagy megfejtették, akár a németek is fejtik, fejtegetik, hogy mi miatt történhetett meg ez.

[00:04:41]Tehát ez Mercnek úgymond a személyes kudarca ilyenkor, vagy ez Németországnak szól, hogyan értelmezik ők?

[00:04:48]Áttett kérdés.

[00:04:48]Én úgy látom, hogy három probléma kört lehet identifikálni az elbukott szavazással kapcsolatosan.

[00:04:54]Az első első kérdéskör az egyszer technikai ok, míg Ausztria és Portugália másfél évtizede kampányol ezért a helyér.

[00:05:05]Németország csak 2019-ben jelentkezett be, ami nagyon késő.

[00:05:07]Ez egyszerűen folyt itt egy folyamatos kampány, és Ausztria és Portugália sikeresen tudtak országokat maguk mellé állítani.

[00:05:17]Németország viszonylag későn szállt ebbe be.

[00:05:18]És ez nem mindenképpen Friedrich Merc vagy Johann Vadefulnak a személyes kudarca, hanem az összes német diplomatának, az egész német diplomáciának a kudarca.

[00:05:25]És és másodjára az is egy nagy probléma volt, hogy Németországnak a megítélése az enszen belül két faktor által negatívan érintődött.

[00:05:35]Az egyik az úgy az, hogy Ukrajna mellett teljes mértékben kiállnak.

[00:05:38]Ez sokak számára negatív.

[00:05:38]És Vádefur külügyminiszter úr egyből Oroszországot véte felfedezni, mint sötét mahinátor a háttérben.

[00:05:45]Ezt azért nem teljesen fedi a valóságot.

[00:05:48]Azért nem annyi befolyása van az oroszoknak ebben az ügyben, hogy tényleg megakadályztak volna Németországot.

[00:05:54]Tehát a második, ami szerintem sokkal falsóabb, az az, hogy Németország mindig nagyon nagy melléességgel jár Izrael mellett.

[00:06:00]És az ENZben tudjuk, hogy azért nagyon sok izraelnesenes ország sorakozik fel.

[00:06:04]Ez nem sok szimpátiát váltott ki, és a németek ezzel a politikával nem tudták meggyőzni a tagoknak a többségét.

[00:06:12]És harmadikok, amit mindenképpen el kell mondanunk, és abszolút tettel érhető, Anarina Berbok, ENC közgyűlés elnökének a szerepe.

[00:06:22]Ananira BBOK ugye Németország volt külügyminisztere és egy nagyon csúnya húzással ült ebbe a pozícióba be tavaly, amikor lekköszönő külügyminiszter volt, akkor egyébként Németország által erre a pozícióra ért csúcsdiplomatát, szakdiplomatát, egy tapasztalt szakembert kitúrt a pozíciójáról.

[00:06:44]Éppen a hölgy majdnem hogy elfoglalta már pozícióját, de Análina Bérbok, mint regnáló leköszönö külügyminiszter bejelentkezett, és ő lett a levezető elnöke, vagy a közgyűlés elnöke.

[00:06:54]És ez nagyon negatív reakciókat váltott ki.

[00:06:58]Nemzetközi közegben.

[00:06:58]Úgy ütélték meg, hogy ez nem a professzionalizmus jele.

[00:07:03]És magánál bérboknak a munkássága, rossz angolsága, nagyon ö zöld párti elfogultsága nem tett jót ennek az egésznek.

[00:07:12]Azaz itt meggyengült.

[00:07:12]És én tényleg nem szeretném most megvédeni Friedrich Merc kancellárt vagy Johán Vádeful külügyminisztert, mert nem ez a tisztem, de azért nem lehet a nyakukba varni ezt a kudarcot egy az egybe.

[00:07:24]Nyilvánvalóan kötött pályán mozogtak.

[00:07:27]Ez a három faktor, ez már ott volt.

[00:07:29]És a legjobb kampánnyal, a legjobb politikával nem biztos, hogy ezt át lehetett volna vinni egy pozitív tartományba elérve a kétharmados többséget.

[00:07:38]Azaz ez nem az ő hibájuk, de természetesen így van ez a politikában az ő kormányzati teljesítményére fogják ezt hozzáírni, amikor összeírják majd a pluszt meg a mínuszt Merckormánynak a számvetését elvégezve.

[00:07:55]Németország nagyjából nyolc évenként páott, eddig mindig sikerült, most először nem sikerült ez a kudarc, ha nem is tehet róla, de Friedrich Merc kancellrálságállás lesz összekötve.

[00:08:07]Visszakanyarodok egy picit a G7-hez.

[00:08:09]Ugye Friedrich Merc azt nyilatkozta csúccsal kapcsolatosan, hogy az orosz-ukrán háború szempontjából a remény napja volt ugye a G7 csúcstalálkozó, és hogy közeledtek az álláspontok Donald Trumpal is.

[00:08:19]Az európaiak és az amerikai amerikaiak együtt dolgoznak azért, hogy béke legyen.

[00:08:25]Ez ugye nagyon szépen hangzik, meg megszoktuk, hogy ezek az üzeneteket ilyenkor illik is valamilyen szinten elmondani, de mi van emögött?

[00:08:31]Tehát, hogy a gyakorlati szinten valóban ez a G7 csúcs mondható bármilyen fajta közeledésnek.

[00:08:38]Tehát látható volt ez a közeledés.

[00:08:41]Nagyon sok ilyet láttunk már az utolsó években, és nagy remény volt, amikor 2024 novemberében Donald Trump megválasztásra került.

[00:08:47]Sajnos még mindig nincsen béke, és több mint négy éve tart a háború Ukrajnában.

[00:08:53]Én nagyon szkeptikus vagyok, hogy bármilyen ilyen pillanatot az áttörés pontjának értelmezném.

[00:08:59]Vagy az ukránok, vagy az oroszok.

[00:09:01]Mindig van valamilyen olyan fél, aki nem mindenképpen akar tárgyalni, nem mindenképpen akar hosszú távú békét, mert éppen a csatamezőn úgy ítéli meg, hogy egyébként további három vagy hat vagy kilenc hónap időhúzást mondjuk neki kedvezne.

[00:09:14]És szerintem ez egy cinikus hozzáállás, hisz összességében a békeivel mindenki tudna nyerni.

[00:09:19]Tehát a háborúnak az a rossz dinamikája, hogy egyszer benne van az ember, akkor nehezen megy onnan ki, mert azt hiszi, hogy na akkor most már csak ezt az egy csatát kell megnyerni, most már csak ezt az egy lépést kell megtenni.

[00:09:30]És ez olyan, mint egy olyan, mint egy rossz pókerjátékos, aki folyton veszít, és aztán azt mondja, még egy kör, még egy kör, még egyszer belerakom mindent, amin van, hogy mert aztán visszanyerem az összes eddigi veszteségemet, és így van ez az egész háborúval, és így van ez egyébként az európai szerepvállalással is, hisz már annyi pénz ment ebbe bele, annyi erőforrás és nyilvánvalóan sokan úgy gondolják Európában, hogy Ukrának meg kéne nyerni.

[00:09:54]Ez persze szép és jó lenne, de nem biztos, hogy így van.

[00:09:57]és a realitásokkal szembe kell nézni.

[00:09:59]És az is lehet, hogy az oroszok állnak nyerésre, az is lehet, hogy végül az ukránok.

[00:10:04]Ezt nem tudjuk most eldönteni.

[00:10:06]Okos lenne lezárni a konfliktust, de úgy látom, hogy nagyon óvatosan kell az ilyen híreket kezelni.

[00:10:10]Én még nem láttam azt a nagy áttörést.

[00:10:13]Akkor hiszem el, amikor Trump, Putyin meg Zelenski esetleg még az Európai Unió, ha úgymond osztanak neki lapot, tényleg egy tárgyalos osztonál ül, és készfogással lezárják ezt a dolgot.

[00:10:27]Ugye itt a haderőfejlesztéssel kapcsolatban és az ezzel kapcsolatos kijelentéseknél én azt figyeltem meg, hogy az elmúlt időszakban többször jelent meg az a motívum valahol finoman van kicsit erőteljesebben, hogy kell a európai közös hadsereg, merthogy ne csak a NATOra vagy az amerikai segítségre legyen rászorulva Európa.

[00:10:45]És ez a német kommunikációban is megjelenik.

[00:10:48]egyfajta ilyen nem szembenállás, de de egy ilyen szembeállítás az amerikai segítségnyújtással szemben, hogy nekünk igenis kell egy saját saját erő.

[00:10:58]Ez mennyire jele annak egyébként, hogy merre milyen irányba tartanak mondjuk a német-amerikai kapcsolatok?

[00:11:07]Ez egy abszolút fontos jel.

[00:11:07]És gondoljunk még arra, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök több ízben még a 2010-es évek derekán követelte ezt, hogy legyen egy európai hadsereg.

[00:11:15]És egyébként ez a német politika követeléseknek a sztandzard repertuárjába tartozik régóta.

[00:11:19]Ezek a hangok mindig akkor erősödnek, amikor egy republikános elnök van, kivált kép Donald Trump éppen az elnök.

[00:11:26]Ezek a hangok egy kicsit csillapodnak, amikor éppen egy demokrata elnök van.

[00:11:30]Azaz teljesen más dihotómiában vagyunk itt Németországban, mint egyébként Magyarországon sokáig voltunk vagyunk.

[00:11:38]És én úgy ítélem meg, hogy Európának egyébként függetlenül attól, hogy éppen most milyen pártállású elnökül a fehér házban, saját sorsát kezébe kell tudni venni.

[00:11:47]De érdekes, hogy most ez egy nagyon fontos aspektus lett, hisz ugye van itt egy háború a régióban, van itt egy háború Európában, de szerintem a háborútól függetlenül okos lenne, ha Európa magát tudná megvédeni, de Európának a jelentősége az utolsó években meggyengült.

[00:12:02]A gazdasági ereje, a kulturális ereje, a katona ereje meggyengült.

[00:12:07]Azaz szépen haladunk a történben előre, és megítelésem szerint egyre nagyobb a szükségessége egy ilyen hadseregnek, egyre nagyobb a szükségessége, hogy Európa sátlábon álljon, de úgy tűnik, hogy egyre kisebb a realitása és egyre kisebb a lehetősége, hisz egészen más lehetőségekkel tud gazdálkodni Európa, és egy szembenállás az Egyesült Államokkal sose jó.

[00:12:31]Viszont azt is el kell mondani, hogy nem gondolnám úgy, hogy a amerikaiak ezt egy konfliktusnak élnének meg, ha a Európa önálló lenne, hisz sokáig finanszírozta Amerika Európa biztonságát, szavatolta azt.

[00:12:43]Nem biztos, hogy ez mindegyik jövőbeli amerikai adminisztráció így fogja tenni.

[00:12:47]És az amerékaknak a súlypontja ugye az ázsiai régióra is koncentrálódik.

[00:12:52]Európa már talán nem olyan fontos, mint például 'án egyértelműen volt.

[00:12:56]És látszik ez a globális elmozdulás sok más tekintetben is, de úgy gondolom, hogy Európának sok más téren is fontos lenne, hogy kialakítja saját hatásköreit, a saját kompetenciáját, de azt is el kell ismernem, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése nem biztos, hogy erre teljesen felkészült erre a szerepre.

[00:13:17]Beszéltünk már a múltkori adásban is ugye a hadkötelezettséggel kapcsolatban a arról, hogy hogyan viszonyul ehhez a társadalom, de ugye nagyon sokszor lehet hallani azokat a mondatokat, hogy a legnagyobb szárazföldi hadsereget készül Németország felállítani.

[00:13:31]Az érdekelne csak egy tényleg egy pár mondat erejéig, hogy egyébként a német társadalomban van ezzel kapcsolatban vita, vagy hogyan van ez kommunikálva a társadalom felé, hogy egyrészt mondjuk a az adók nagy százaléka, vagy nagyobb százaléka, mint eddig most ilyen célokra fog menni, illetve ehhez nyilván, hogy fog kelleni ember, aki ezeket majd működteti, mert ön ugye egy hadsereg az nem csak gépekből meg eszközökből áll.

[00:13:54]Tehát, hogy hogyan fogadják ezt?

[00:13:58]A német társadalom ezekre a reátásokra még nincsen felkészülve.

[00:14:00]És a német társadalom ezeknek a változásoknak a dimenzióját talán még nem is értette annyira meg.

[00:14:06]Csak példagyanánt, hogyha most az anyagi szerepvállásról beszélünk, kiszámították okos emberek, hogyha így mennek tovább a kiadások, a kiadásfajták a Német Államháztartásban, hogy eddig alakultak, akkor 2029-2030 táján nagyjából az egész államháztartás vagy védekezésre, vagy szociális kiadásokra fog rámenni, vagy kamatfizetésre.

[00:14:28]erre a három fő kiadásfajtára fog elköltődni a pénz, és az összes többi dologra kevés kevesebb jut.

[00:14:35]Ez már eleve egy rossz szárió.

[00:14:35]És az, hogy gyakorlatilag a 2008-ban született fiatal férfiaknak kötelező jelleg ki kell tölteni egy kérdőívet, és orvosi vizsgálaton kell átesniük azzal a kitekintéssel, hogy lehet, hogy besorozzák őket egy-két év múlva, az nem egy pozitív kép, hisz a németek azt látják, hogy ugye romlik az életszínvonal, azért nagyon sok adót fizetnek, nagyon sok pénzt elköltenek szociális juttatásokra.

[00:14:59]polgári juttatás ugye 60 milliárd euró, nagyon sok pénz elmegy Ukrajnába, de rául még az ukrán férfiak Németországban kiváló helyzetben vannak.

[00:15:09]Német állam finanszírozza őket.

[00:15:11]Egy fiatal német meg nem csak, hogy adót fizet, meg munkával hozzájárul, hanem még a végén besorozzák is most egy kicsit extrém fogalmazással élve, és tényleg egy kicsit sarkítva a helyzetet, de ez nem egy jó kép.

[00:15:22]És a németeknek a német fiataloknak egy jó nagy része már a saját hazáját nem akarjá megvédeni, hogy aztán még Ukrajnában harcoljon az európai békér, az teljes mértékben a dimenzió a gondolkodásán kívül esik.

[00:15:33]És én úgy gondolom, hogy nagyon sok társadalmi konfliktus lesz abból, hogyha a 1800-es létszámba bundeszvért tényleg 260000es létszámra akarják növelni, és nem lesz elegendő önkéntes.

[00:15:45]Ugye most önkéntesekre teszik a hangsúlyt, de ha nincsen, akkor kötelező erővel fogják bevinni a fiatalokat, a fiatal férfiakat, és erre szerintem a német társadalom nincsen felkészülve.

[00:15:59]Hadd kérdezzek egy kicsit ugye a a migrációs kérdésekről is, csak olyan tekintetben, hogy Nagy-Britanniában és Észak-Írországban ugye tüntetések voltak nagyon komoly incidensek nyomán.

[00:16:08]És itt van egy Elon Musk német közszolgálati csatorna vita is.

[00:16:14]majd a oda csak egy pár mondat erejéig térnék ki, de hogy például Németországban ezeket a híreket, amik Angliában most történnek, Észak-írországban történnek, ugye Magyarországon is foglalkoznak vele, hogy ezt hogyan fogadják, mennyire tartják ezt olyan problémának, ami igen, nálunk is társadalmi ügy, mondja mondjuk egy német, és igen, itt is meg kéne oldani, tehát hogy mennyire játszik rá akár mondjuk az AFD által képviselt politikai kommunikációra az, ami ott történik most Németországban?

[00:16:44]Persze mindig különbséget kell tenni a hivatalos állami média, a mainstream média szolgáltatók, meg egyébként a nagyon sok úgymond alternatív média között.

[00:16:52]Ugye az alternatív médiát azt időnként még úgy új jobboldalinak is szokták nevezni.

[00:16:56]Ezt a fogalmat nem tartom igazán jónak, de ők rámutatnak olyan problémákra, amiről nem ildomos úgymond beszélni a fősodrat médiában, ha így akarjuk.

[00:17:06]És ugye a Elon Musk CDF konfliktus ugye arról szólt, hogy Elon Musk ott olyannal vádoltak, vádolták a CDF-ben, ami ugye nem volt igaz, és őt egy ilyen szélső jobb oldali emberként bemutatva.

[00:17:18]Talán zárulás megjegyzés nyilvánvalóan van némi köze Elen Mnak a német belpolitikához a tekintetben, hogy több ízben az AFD mellett ugye ő kiállt és már korábban akkor még annyira nem volt ez reflektorfényben még egy azt hiszem Sandhátban volt öt évvel ezelőtt tartományi választás akkor már az Afd mellett állást foglalt akkor annyira nem volt még fontos Elon Musk de amikor 2025 januárjában ugye Alice Widerre csinált Xen egy interjút és az nagyon sokan több millió ember nézte, akkor legkésőbb akkor közvetlenül német belpolitikai szereplő lett, és így gyakorlatilag a CDF-t keretezni tudta.

[00:17:54]Őt egy ilyen szélés jobboldali emberként beállítva.

[00:17:59]Aztán egyébként Elon Musk az egyik legdrágább német ügyvédi irodához fordult.

[00:18:04]A Steinnhőferette ügyvédirodához, és az egy profi iroda, és ő nyert, és a CDF-nek módosítani kellett ezt a bejátszást, ahol élonkot úgymond szélső jobboldalainak tekintenek, vagy szélső jobb oldaliként hivatkoznak rá.

[00:18:19]És ez azt mutatja, hogyha az ember tiltakozik és úgymond sarkára áll, akkor a CDF-el szemben is van esélye.

[00:18:27]És egyébként sokat mutat, hogy Elon Musk, aki nyilvánvalóan most inkább egy konzervatív ember, és talán a családképe, gazdaságpolitikáról történt elképzelései inkább sarkalatosan libertáriánosok, ha talán így fogalmazhatnánk, vagy jobboldaliak, konzervatívabbak, őt már egyből jobb szélső jobb oldaliként tudnak beállítani.

[00:18:45]Ez az minden, ami nem passzol ebbe a fősodratú elképzelésbe, az már úgymond szélsőségesként van aposztrofálva.

[00:18:52]És ezt nem tartom jónak, hisz reálisan kellene kezelni a helyzetet, és reálisan kellene ezeket a dolgokat bemutatni, és Ilon Mástról sok rosszat lehet mondani, meg sok jót is, de hogyha az eg szélső jobb oldali lenne, azt szerintem tudjuk, hogy egy némi túlzás.

[00:19:07]De ha már itt tartunk, és majd szeretnélek szeretném kérdezni a a politikai hangulatról, aktualitásokról, amelyek Németországot jellemzik, akár ugye, hogy milyen szinten hol állnak a különböző pártok és például Friidrich Mersnek a népszerűsége, ezekben a kérdésekben, ott a politikai folyamatokban, népszerűségi mutatókban helyet kap-e például a migrációs politika?

[00:19:28]Az, hogy ki mit mond a migrációról?

[00:19:33]Ez egy nagyon fontos kérdés.

[00:19:33]És ugye évek óta a migráció kíséri a német közéletet, és 2015 óta több millió ember érkezett.

[00:19:40]És megítélésem szerint már ez már nem csak egy migrációs probléma, hanem egy integrációs probléma.

[00:19:46]megjelent a migráció okozta probléma a társam különböző szegmenseiben is, mint például az oktatás, a lakhatás, a munkaerőpiac, a közbiztonság, a városkép, vagy akár az általános német életérzés, hogy milyenek a városaink, hogy lehet élni, lehet-e szabadon élni, vagy az ember akár bűnesetektől is tart.

[00:20:07]És ezt az AFD tematizálja, és egyébként kényszerszerűen az AFD felbukkanása meg az AFD helyzet felismerése miatt a CDU is tematizálja, és a CDU egyébként nagyon hasonló dolgokat mond.

[00:20:20]Ők talán nem annyira sarkalatosan fogalmaznak, de egyébként alapjában ők is korlátozni akarják, és a illegálisan az országban tartózkodókat már vissza akarják küldeni.

[00:20:30]De a CDU-nak ugye van egy politikai realitása, az az, hogy a szociemokrata párttal kormányoz.

[00:20:34]És bár Freak Mertz nagyon jól szokta ezeket a problémákat megfogalmazni, és rávilágít időnként ilyen tényleg kirívó esetekre, meg ilyen problémákra is, problémagócokra is.

[00:20:46]Ő összességében nem jutott túl politika elemző szerepén.

[00:20:49]Ő egy német kancellár, és neki cselekednie kellene, de meg vannak kötve a kezei, mert a szociemokrata párt ellen érdekelt fél.

[00:20:58]Meg kell értenünk azt, hogy bár a populáció ezt felismert, a német lakosság ez felismertő a migráció gondol okoz, sőt még a szociáldemokrata szavazóinak is a 60%-a tavaly úgy fogalmazta meg, hogy itt egy radikális fordulat kell a migrációban.

[00:21:11]De azért a kormányzó pártok és a kormányzó szociáldemokrata pártnak az elitje változatlanul azon a véleményen van, hogy a migráció egy jó dolog.

[00:21:20]És hogyha felhígul úgymond Németország, több muzmán van, több migráns, az alapvetően jót tesz.

[00:21:27]Németországnak és egyébként az ő szavazóbázisának is egyébként jót tesz, csak ezt nem mondják hangosan.

[00:21:33]Azaz ez egy fontos téma és amíg a CDU ezt nem tudja megoldani és még tragikusabb, hogy látja a problémát és tudja, hogy cselekednie kellene, de nem tud cselekedni, nem tudja megoldani, addig az árdi erősödik.

[00:21:44]És most konkrétan közvémi kutatási számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a legújabb mérések szerint 29%-on áll az AFD és 20%-on áll a CDU CSU pártszövetség.

[00:21:56]És az azért el kell mondanunk, hogy CDU CSU pártszövetség két pártról beszélünk.

[00:22:00]A CSU 5%-on áll, a CDU 15%-on.

[00:22:04]Azaz talán ilyet még nem hallottak a magyar hallgatók, de gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy az AFD gyakorlatilag dupla olyan erős, mint a CDU, mint a CDU, aki 15%-on áll.

[00:22:14]A CSO 5, így lesz 20.

[00:22:19]De ez egy tragikus érték.

[00:22:21]a szociáldemokraták 12-13%-on állnak, és ugye a regnáló koalíció messze nem kapná meg az abszolút többséget a bundesztákban, és az AVD lenne a legerősebb párt.

[00:22:33]És most már nem csak az AVD legerősebb ellenzéki párt, mert az már a választás alkalmával is az lett, hanem a legerősebb párt General.

[00:22:39]És ez azt is mutatja, hogy minden egyes hónap, amit Merc kormányoz, és nem tud eredményeket produkálni, az az AFD malmára hajtja a vizet.

[00:22:50]És a német politikai megfigyelők egy olyan úgynevezett átbillenési pontról beszélnek.

[00:22:57]Kippkt, amikor borul az asztal.

[00:23:00]Ez az lenne az a kippunkt, amikor 10% pont különbség van a két formáció között.

[00:23:05]Ez ugye egy 30%-os AFD-t és egy 20 egy 20%-os CDU célszút jelent.

[00:23:10]1% választ minket el ettől a kippunktól.

[00:23:13]Az én meggyőződésem, hogy ez a kipont, ez az átfordulási pont valamikor nyáron bekövetkezik, és akkor már csak egy pár nap vagy pár hét a szászanáti tartományi választás szeptember 6-án, ahol-siker születhet, akár ugye 42-43%-on állnak most az árdések, akárhogy abszolút többség, és akkor tényleg nagyot mozdul a német politika, és egy olyan diszrupció következik be, amiről csak beszéltünk az utolsó években, de tényleg be fog következni, amikor az ád kormányoz majd Magdeburgban, akkor szerintem már a német szövetségi kormány se marad a helyén, és óriási nyomás alá kerül Früdichmerc.

[00:23:53]Visszatérek ide a politikai mozatokra, csak megütötte a fülemet az, hogy ugye a migráció nem csak migrációs kérdés már, hanem integrációs probléma, vagy integrációs kérdés is.

[00:24:01]És ez azért érdekes, mert hogy pont Németországban nem 2015-ben kezdődött úgymond a migráció, tehát ott azért van egy év több évtizedes tapasztalat azzal kapcsolatosan, hogy akár a közelkeletről érkező vendégmunkások vagy kisebb migrációs hullámok vagy csoportokat hogyan lehet esetleg be integrálni a német társadalomban.

[00:24:22]Ez miért nem működik egyébként?

[00:24:23]Tehát amikor az 50-es60-as évektől a török vendégmunkások megjelentek, akkor is volt ez a probléma.

[00:24:29]Tehát ez egy fél évszázados probléma, vagy pedig most nem alkalmazzák azt, ami az akkori mondjuk sikerreceptje volt.

[00:24:36]Az első vendégmunkásokat befogadó egyezmény 56-ban kötődött, és a vendégmunkásokat azért hívta Németország, hogy a Vircsá Wondert felépítsék, és ugye munkaerőhiány volt.

[00:24:49]Németországban háború után nagyon sok emberre volt szükség, akik felépítik a Németországot, felépítik a német gazdasági csodát.

[00:24:55]És ugye sokkal később jöttek csak rá arra a nagyon alapos vagy igazán egyszerű gondolatra, hogy ugye munkásokat hívtunk, de emberek jöttek.

[00:25:06]És ez mit jelent?

[00:25:09]Ez azt jelenti, hogy a munkás az nem csak munkás, aki elvégzi nyolc órában a a rábízott feladatot, és aztán egyébként csöndben van, hanem ember a történelmi hátterével, a kultúrá, a tradíciójával, a családjával, a nyelvével, a vallásával, a társadalomfogásával, ami eltérhet a mienktől vagy az európaiaktól, és akkor megjelennek előbb-utóbb a gondok.

[00:25:31]Ez nyilvánvalóan egy portugál, akkoriban Jugoszláviából, Spanyolországból, Olaszországban érkezett vendégmunkásnál abszolút nem probléma, h hisz egy kultúrkörből valóak vagyunk.

[00:25:40]Ez nyilván nem probléma egy akár a közép-kelet-Európából érkezettekre, ugye gondolunk német magyarokra, lengyelekre, csehekre abszolút nem gond.

[00:25:49]A sőt még a törökök se jelentettek igazán nagy problémát, mert mindig dolgoztak, és azért mégis dolgoz szorgos emberek voltak.

[00:25:58]Csak ugye amikor már ez egy kicsit kiborul, a dimenziók elferdülnek.

[00:26:02]Ugye nagyon sok oroszországi német érkezett Németországban 8990 91 után.

[00:26:09]Nekik is már voltak nehézségeik, bár ők tudtak integrálódni, de azért még mindig ők oroszokként vannak hivatkozva.

[00:26:13]Holott egyébként német felmenőkkel rendelkeznek.

[00:26:16]És az igazi probléma ott kezdődődt, amikor úgy kontrollálatlanul jöttek be.

[00:26:20]olyan emberek, ahol nem lehet tudni, főleg fiatal férfiak, akik nem mindenképpen vendégmunkások voltak, hanem inkább a szociális ellátórendszer érdekelte őket.

[00:26:30]Akkor a társadalomnak az egész kohéziója felborult.

[00:26:32]Nyilvánvalóan 2015 előtt is voltak problémák, és a arab országokból érkezők ugye kirívóak ebben a problémakörben, bűnözés minden más.

[00:26:43]Tehát 15-ben tényleg úgy nagyon elfordultak a dolgok rossz irányba, és akik 15 után jöttek, azoknak egy döntő része nem dolgozik.

[00:26:50]Ugye van erről vita, hogy hány százalé-ot tudták integrálni a munkaerőpiacra, de általában azt lehet mondani, hogy hogy nagy részük nem.

[00:26:58]És akkor megjelenik a bűnözés és minden más integrációs kérdés, amiket ugye felvázoltam előbb.

[00:27:06]És ö akik már régebb óta ott vannak, azok nagyon kritikusak ezzel a migrációval.

[00:27:13]Én számtalanszor járok Németországba, és múltkor egy török taxisofőr parackodott arra, hogy a migránsok nem dolgoznak.

[00:27:19]egyébként a németek se mondja ő, aki azt mondja egyébként még a hétvégén is dolgozik és 50 éve ott van és tökéletesen messzi a nyelvet.

[00:27:25]van egy kis taxicége, és ők maguk egyébként nagyon gyakran nagyon kritikusak ezzel, és már olyan is előfordult, hogy a nagyon régóta ott élő akár török háttérrel rendelkező emberek a végén még az Árdére szavaznak, mert azt mondják, hogy ők olyan Németországot akartak, amik egyébként ők is támogatják, hogy munkával szorgosan, dolgosan társadalommal integrálva, részt véve a társadalomba sikereket érnek el.

[00:27:49]És ez a Németország, ez ez háttérbe szorult, és nagyon gyakran ő ő így fogalmaznak meg, hogy ők azt a szép régi Németországot akarják visszakapni, ami miatt ők egyébként 30-40-50 éve odamentek, és az újonán érkezők ugye teljesen más világképet visznek magukkal.

[00:28:05]És hogy most muzulmán, nem muzulmán, nyilvánvaló, hogyha nagyon sok muzulmán van, az az megváltoztatja a társadalomnak az összetételét.

[00:28:12]De hogyha ez egy jól integrált kis kisebbség, akik mondjuk a törökök, akik úgy tisztességben tart tisztességesen kezelik az ügyeket, azzal nincs nagy gond.

[00:28:21]Meg ugye sokan dolgoztak is.

[00:28:21]A gond az akkor van, amikor szociális elhátórendszer nem integrálódik, kultúriidegen és még akár még extrémista politika nézeteket is vall, vagy vallási nézeteket vall.

[00:28:33]Akkor már egy nagy gond, és jelenleg ebben a stádiumban vagyunk Németországban.

[00:28:39]2025 őszén publikált a Német Statisztikai Hivattal olyan adatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy mennyi migrációs hátterű ember él ugye Németországban.

[00:28:48]És itt most csak egy adatot hoznék.

[00:28:50]Ugye azt írják, hogy a lakosság a teljes népesség, tehát a teljes népességnek a százalék-ában, kimutatva ezt 27,48% az, aki migrációs hátterű.

[00:29:00]Ez hát kicsit kerekítve 30%-a akkor a német társadalomnak.

[00:29:06]Ez már politikailag, kulturálisan és minden tekint tekintetben egy mérhető szám, tehát egy nagy számnak minősül.

[00:29:13]Nem az érdekes, hogy a migrációs hátterű embereknek a száma folyamatosan növekszik, ugye, mert ugye a korfát elnézve is ugye ez növekedésnek indult, és ez növekedni fog folyamatosan, de ha olyan ütemben folytatja Németország a honosítási programját, mint eddig tette, akkor úgymond a külföldieknek az aránya valószínűleg csökkenni fog.

[00:29:34]Ez most meglepő.

[00:29:35]Ez azért van így, mert a most bejövő migráció azért tényleg csökkent, ezt el kell ismerni.

[00:29:39]És a már meglévő emberekkel van időnként probléma, ott viszont folyamatosan honosítják a öt éve ott élőket.

[00:29:46]Az az a külföldi állampolgárnoknak a számaránya az folyamatosan az el csökkenésnek fog indulni.

[00:29:52]Most nyilvánvalóan a 27% migrációs háttérő emberebben benne vannak ugye mondjuk a lengyelek is, a magyarok is, a portugálok is, a spanyolok is, az olaszok is, de ők azért egyre kisebb számarányt képviselnek.

[00:30:03]Ezt is el kell mondani, és a társadal meg fog változni.

[00:30:09]Nagyvárosokban a diákoknak, a iskolásoknak már a 40-50%-a migrációs hátterű.

[00:30:16]Berlinben, Rurgebbitben vannak olyan negyedek, ahol a muzulmánok messze már többséget képeznek az iskolákban, és gyakran ez a oktatási problémákhoz is vezet, nyelvtanulási problémákhoz is vezet.

[00:30:28]Sokan nem beszélik a nyelvet.

[00:30:30]Sőt, nagyon gyakran a muzulmán diákok nem tisztelik a tanárnőket.

[00:30:33]Muzulmán apukák nem hajlandók a tanárnővel szót váltani, nem fogadják el emberként.

[00:30:38]Ezek gondok és ezek problémák, és ezekről szerintem beszélni kell.

[00:30:42]És én úgy gondolom, hogy a nagyvárosokban egyre inkább ez a kép fog dominálni.

[00:30:46]És talán még az a Németország kép, amit mi magyarokon a Sváz klinikból ismerünk, ez talán vidéki helyszíneken még talán inkább tetten érhető.

[00:30:57]Múlt hétvégén voltam Németországban, már a nagyvárosban olyan volt, hogy tényleg többségben láthatóan migrációs háttéremberek voltak, és 10 km arrébb egy kisfaluban gyakorlatilag csak németek voltak.

[00:31:09]Szóval ez ez a dihotómia ez szerintem erősödni fog.

[00:31:12]És ugye beszéltünk arról, hogy a németek nagyszámban kivándorolnak.

[00:31:15]Ugye beszélünk bevándorlástról, beszéljünk kivándorlásról is.

[00:31:19]Minden éven 300000 német hagyja el hazáját.

[00:31:21]És ők egyébként nem csak nyugdíjasok, hanem jól képzett középkorú emberek.

[00:31:27]akik akár családdal is rendelkeznek, kisgyerekekkel rendelkeznek.

[00:31:30]Sokan úgy mondják, hogy Németországban nincsenek már meg az okalehetőségek, nincs már meg az az élhető ország, amit ők egyébként ismertek, és máshol keresik a szerencséjüket.

[00:31:39]Spanyolország, Svájc, Ausztria és sokan Magyarországra jönnek.

[00:31:44]És én úgy gondolom, hogy sokat elárul rólunk magyarokról, hogy mi egyébként örömmel fogadjuk az ideérkező németeket.

[00:31:52]Mi szeretjük a németeket és örülünk, ha idejönnek.

[00:31:54]Bár egyébként mindenkinek azt kívánom, hogy a saját hazájában tudjon boldogulni, az lenne a kívánatos.

[00:31:59]Tehát sajnos most ilyen tendenciák vannak.

[00:32:03]Érdemes erre is figyelni, nem csak a bevándorlásra, hanem a kivándorlásra is.

[00:32:08]Akkor visszatérve a politikára, ugye itt az Ávt említette, mint akinek a népszerűsége egy folyamatos növekedésben van, és éppen ezért kérdezném azt meg, hogy várható-e az, hogy erre valamilyen reakciót ad a mainstream politikai elit az AFD-nek a növekedésére?

[00:32:26]Tehát akár jogi szám, tehát jogi reakciókra is gondolok, mert még itt egy hát körülbelül egy évvel ezelőtt, pont tavaly nyáron volt arról szó, hogy az AFD-nek a betiltásáról gondolkodtak.

[00:32:38]Hol tart ez az ügy és egyáltalán ilyen jogi eszközei vannak-e a politikában?

[00:32:45]Na, az egy nagyon komplex kérdés.

[00:32:45]Több részre szeretném lebontani.

[00:32:47]A betiltás eljárást hagynám a végére, mert az hogy az ultima ráció, úgymond a tábulá rázá, amikor úgymond mindent lesöpörnek az asztalról.

[00:32:55]Sok stádiuma van az AFD kirekesztésének.

[00:33:00]Ez úgy kezd egyébként nézni, hogy az AFD egy új játékos, ami 2013-ban jelent meg, és igazán 2015-ben tudott növekedni a migrációs válság következtében.

[00:33:12]A pártalapítványnak a finanszírozása bizonytalan az AFD-nél, hisz az összes többi párttalapítványt úgy beszélte meg egymással, hogy bizonyos feltételek mellett lehet csak pénzhez jutni.

[00:33:21]az AFD párttalapítvány nem jutott, akkor az AFD-sek pereltek, akkor rájöttek, hogy nincsen törvényi alap, akkor csinálták egy törvényt, akkor ott úgy voltak a feltételek megnevez, hogy az AVD ne tudjon megfelelni.

[00:33:31]Amikor most az AVD megfelel a feltételeknek, ugye háromszor kell most a bundesztákban már bent lenni egymás után, akkor most megint nem kapott pénz.

[00:33:39]Vagy viszont a bundesztákban nem kapják meg az elnökségi tisztségeket, ugye a bizottsági elnökségi tisztségeket, nem kapják meg a parlament alelnöki helyét.

[00:33:47]egy olyan a régi FDP-nek a régi termében kell össze zsúfolni jók, ahol nem férnek el 152 LFD-s képviselő van.

[00:33:53]Sok ilyen apróság van.

[00:33:56]Ludwiig HFn egy helyi választáson nem indulhatott el a polgármester jelöltjük, mert a helyi választási bizottság úgy ítélte meg, hogy alkotmányes a párt.

[00:34:03]Ez nem a helyi választási bizottságnak a kompetencia egyébként, de nem lett ebből semmi, nem indult el.

[00:34:09]És aztán a CDU meg az SPD egymás közt osztotta le lapokat minimális részvétel mellett.

[00:34:14]És sok ilyen apró tételt lehetne mondani, hogy embereket kizárnak a munkahelyükről, vagy köztisztviselőként nem dolgozhatnak.

[00:34:23]Most az evangélikus egyházban is volt ilyen eset, nem sorolom.

[00:34:26]A lényeg az, hogy a Damoklis kardja mindig ott lóg a német politikában az AFD nyaka fölött, torka fölött, ugye betiltási eljárás.

[00:34:33]Hogy történik ez?

[00:34:35]a bundeszták, a bundesztrát vagy a német szövetségi kormány indítványozhatja ezt, és az alkotmánybíróságnak kell elő döntést hoznia.

[00:34:45]Ez egy két élű fegyver, hisz ha nemleges lenne az alkotmánybíróság döntése, akkor ott van a hivatalos papír, hogy ez egy teljesen rendben lévő párt.

[00:34:53]Ez is egy nagy veszély a demokráciára nézve, vagy úgymond a megszokott pártokra nézve, de ugyanúgy egy pártbeteltási eljárás évekár át húzódhat, és anélkül, hogy konkrét eredmény születne, ugye eleve az, hogy ilyen eljárás van, eleve, hogy ott a veszélye annak, hogy betétják az ávdét, azért mégis sok törvénytudó vagy törvénytisztelő németben azért némi félelmet kelt.

[00:35:16]Ugye 152-t mondtam, mint az AVT frakció létszáma.

[00:35:20]tévedtem 151 már csak ugyanis amikor tavaly kilátásba helyezték a pártbetási eljárást volt egy-s képviső aki viszont azt mondta na ilyen körülmények között én nem szeretnék az ád frakció ölni és kiment az ád frakciójából és van egy független képviselő zárójeles megjegyzés és én úgy ítélem meg hogy ez inkább egy ilyen fenyegető eszköz a CDU ebben megosztott van egy pár CDós képviselő akik nagyon az agendára rakják ezt mert úgy gondolják hogyha betiltják az AVD-t akkor hoppá megszűnik És az a 28 vagy 30%-nyi szavazó egyből átjön a CDU-hoz.

[00:35:55]Szerintem egy nagyon rossz, naiv számítás, hisz közjogilag egy dolog történik, ha az AVD megszűnik, vagy betültják, akkor megszűnnek az AVD parlamenti helyei, instant módon ezeket úgymond Einsteolják, bekaszírozzák, és aztán vonjuk ki azt a 151 képviselőt a 630-as bundesztákból, akkor hirtelen már csak 479 képviselő van a bundesztáknak, és ebben 479-ben viszont a baloldalnak van többsége, és akkor egy perc alatt Ö egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal egy baloldali kancellát lehet rakni Friedrich Merc székébe, csak erre a CDU nem gondol.

[00:36:30]És szerintem ez egy nagyon rövidtávú gondolkodás, hogy akár támogatnának egy ilyen AFT betiltását indítványozó ötletet.

[00:36:39]Ez egy éve nagyon a napirenden volt.

[00:36:42]Szerintem mindig akkor szedik elő, amikor úgy látják, hogy az AVD-t egyébként politikai, argumentatív, intellektuális eszközökkel úgymond nem lehet megverni, akkor jön ez a jogi jogi eszköz, amit én nem tartok egyébként korrektnek.

[00:36:54]Nem csoda, hogy Magyarországon azért ilyen nem nagyon van, és szerintem ez jó így, hogy argumentatívan kell a politikaversenyt megvívni, és nem adminisztratív eszközökkel.

[00:37:05]Utolsó mondat.

[00:37:05]Ög azért láttunk már olyat, ahol európai uniós ügyek mentén lettek aztán következmények, most ugye löpendre gondolok, Franciaországban, ilyenre sem számít, hogy ha így nem sikerül, akkor esetleg európai parl vagy tehát itt európai módon nyúlnak ebbe vissza bele.

[00:37:26]Nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy egy 30%-os német pártnál, vagy 29%-os német pártnál ilyen akciókra kerül sor.

[00:37:34]Nem nagyon látom a a törvényi alapot, de ugye azt is el kell mondanunk, hogy Löpen esetében ugye több mint 30%-os támogatottságú pártról van szót.

[00:37:42]Ez egy francia döntés.

[00:37:42]Egyébként sok emberrel beszéltem ez ügyben, még egyébként sok emberrel beszélek mindenféle ügyben.

[00:37:47]Úgy gondolják, hogy ez írendben van, ha löpent emiatt eltítják.

[00:37:52]Ugye gondoljunk, emlékszünk vissza, aki követi a francia politikát, de ez már tényleg túl messzevezet.

[00:37:55]Azért Siráknak is volt egy hasonló ügye, hogy illegális foglalkoztatás a párizsi városházán.

[00:38:01]Későbbiekben Sirák államelnök lett Ó Zsinor probléma nélkül.

[00:38:05]Azért talán ott is egy kicsit kettős mérce van.

[00:38:07]Én most nem igazán gondolkodtam ezen, hogy Alice Widert hogy lehetne úgymond kizárni a versenyből, de az viszont biztos, hogy nem csak az Avdi a legnépszerűbb német párt, hanem már Alice Wider is a legnépszerűbb német kancellá jelölt.

[00:38:19]És előbb-utóbb itt történik valami, de azért azt is mondjuk el.

[00:38:24]Ö Németországban egy arányos választási rendszer van.

[00:38:28]Az az, hogyha valaki 30%-on áll, akkor a mandátumok 30%-át éri el, de ugye 50%-kell, hogy valaki kancellán legyen.

[00:38:34]Ha Németországban egy magyar választási rendszer lenne úgy, ahogy ismerjük Magyarországon, ugye nagyjából felearányban egyéni választózetek, nagyjából feleán listás szavazatok, hát akkor az AFD a következő választás alkalmából ezzel az eredménnyel gyakorlatilag abszolút többséget tudna szerezni, de Németországban nem többségi választási rendszer, hanem arányos, ezért az AVD-nek valamilyen koralciós társat vagy valamilyen együttműködést kellene keresnie.

[00:39:01]Nagy valószínűséggel ez a CDU lehet, csak az az AFD pozícióba kerülése a CDU-tól is függ.

[00:39:08]És a CDU-nak el kell dönteni, hogy azt az utat választja, hogy folyamatosan a baloldali pártokkal együttműködik az AFD ellen az AFD-t továbbá erősítve, vagy viszont előbb-utóbb vagy ők egy kisebbségkormát alakítanak, vagy az AFD, vagy ennek valamilyen konstrukciója, kombináció, ezt még nem tudjuk.

[00:39:25]Ezt az utat a CDU-nak kell eldönteni, és ez akár pártszakadáshoz is vezethet.

[00:39:28]De talán már túl messze mentem a műsor keretét teljes mértékben kimaxolva.

[00:39:34]Nagyon szívesen egy másik alkalommal erről is beszélgethetünk.

[00:39:39]Nagyon szépen köszönöm Beer Bencének.

[00:39:41]Köszönöm szépen, hogy itt lehettem.

[00:39:41]M.