Fekete Rita 40:38

Ukrán válság: Halálos zsarolókártyává válhat Európa ellen a felfegyverzett hadsereg - Horváth József

iráni atomválsággeopolitikahaderőfejlesztésmigrációukrán háborúközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Ukrán válság: Halálos zsarolókártyává válhat Európa ellen a felfegyverzett hadsereg - Horváth József
tl;dr
  • Az USA és Irán között ellentmondásos keretmegállapodás született 60 napos határidővel, miközben a felek másként kommunikálják a dúsított urán sorsát és a megállapodás tényét.
  • A Hormuzi-szoros megnyitása kulcsfontosságú az olajárak és az energiabiztonság szempontjából, de az iráni aknazárak ismeretlen adatai súlyos kockázatot jelentenek.
  • Az USA a megállapodással petrodollárban tartaná az iráni olajkereskedelmet, hozzáférést kapna az iráni piachoz, és stratégiai előnyre tenne szert Kínával szemben.
  • Izrael számára az iráni atomfenyegetés csökkenése eredmény, de a közvetlen terrorfenyegetettség megmaradt, és Trump világpolitikai érdekei néha felülírják a szövetséges biztonsági igényeit.
  • Oroszországban a háborús gazdaság még működőképes, de a lakossági elégedetlenség fő forrása az internetszolgáltatások akadozása, ami akár kormánybuktató tényezővé is válhat.
  • A német haderőfejlesztés tervei látványosak, de a humán erőforrás hiánya miatt a modern hadsereghez nincs elég katona, így a fejlesztés évtizedekig eltarthat.
  • Ukrajna egy 800 ezres harcedzett hadsereggel az EU kezében zsarolókártya lehet, ha a nyugati pénzügyi támogatások kimerülnek, a katonák pedig ellátmány nélkül maradnak.
  • Az EU migrációs paktuma szándékoltan áttekinthetetlen szabályrendszer, amelyen keresztül a migráció politikai okokból, új támogatói csoportok létrehozása céljából tartható fenn.
  • „Az Európai Unió ezer sebből vérzik, repedezik, a belső feszültségek feszegetik az egész rendszert, és a világ meg elmegy mellettünk.” – Horváth József

Részletes összefoglaló megjelenítése

Iráni–amerikai keretmegállapodás: a részletekben rejlő ellentmondások

A beszélgetés első nagy témája az Irán és az Egyesült Államok között létrejött, Donald Trump által bejelentett megállapodás volt. Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint a helyzetet információs káosz övezi, mert a felek másként kommunikálnak a tartalmáról.

  • Ellentmondásos kommunikáció: Míg Donald Trump azt állította, Irán elállt az urándúsítástól, az iráni fél ezt tagadta, sőt magát a megállapodás tényét is kétségbe vonta. A szakértő szerint „a részletekben bújik meg az ördög”, és jelenleg mindkét fél – valamint a harmadik érintett, Izrael – abban érdekelt, hogy a tárgyalások legalább elinduljanak. Az előzetes keretmegállapodás 11 pontból áll, és a véglegesítésre 60 napos határidőt szabtak, ami meghosszabbítható.

  • A Hormuzi-szoros megnyitása: A megállapodás egyik sarkalatos pontja a stratégiai fontosságú tengerszoros újbóli megnyitása a nemzetközi hajóforgalom előtt. Ez az Egyesült Államok és a világgazdaság elemi érdeke, mert az olajárak az egekbe szöktek, és jelentős LNG- illetve kőolajhiány alakult ki. A szakértő megjegyezte, hogy a helyzetből eddig szinte kizárólag Oroszország profitált, amely extra bevételre tett szert a drágán értékesített energiahordozókkal. A szoros biztonságos hajózhatóságának kulcskérdése, hogy az iráni vezetés átadja-e a tengeri aknazárak pontos adatait, és egyáltalán tisztában van-e azzal, hogy a Forradalmi Gárda vagy a hadsereg hová telepítette az aknákat. Egy tankerbaleset súlyos környezeti katasztrófát okozna, és hosszú időre lezárná a szorost.

  • A dúsított urán sorsa: A másik központi elem az iráni dúsított uránkészlet kezelése. Trump kezdetben azt kommunikálta, hogy az Egyesült Államok elszállítja és hatástalanítja a készletet, ám később olyan hírek láttak napvilágot, hogy nemzetközi ellenőrzés mellett – a NAÜ és akár az USA felügyeletével – a több mázsányi anyagot békés célú fűtőelemmé alakítanák atomerőművek számára. Ez összhangban van az iráni állásponttal, miszerint a dúsításról nem mondanak le, csak polgári célokra használják. Hogy milyen biztonsági garanciákat sikerül beépíteni, az egyelőre a jövő zenéje.

„Az irániak is azt mondják, hogy győztek, meg az amerikaiak is azt mondják, hogy győztek. Valószínűleg egyébként az orosz-ukrán háborúban is majd ezt várhatjuk.” – Horváth József *

  • Gazdasági és stratégiai előnyök az USA számára: A kiszivárgott információk szerint az Egyesült Államok jelentős gazdasági pozíciókat szerzett. Egyrészt Irán elfogadta, hogy Kínával folytatott olajkereskedelmét a jövőben ne jüanban, hanem ismét petrodollárban számolják el, ami megállítja a dollár erózióját a kőolajpiacon. Másrészt Irán hozzáférhet mintegy 25 milliárd dollárnyi külföldön zárolt vagyonához. Harmadrészt az Öböl menti államok amerikai garanciával 300 milliárd dolláros újjáépítési alapot hoznak létre, ami az amerikai cégek előtt is megnyitja az iráni piacot.

  • Stratégiai következmények Kínára nézve: Az USA a venezuelai vezetőváltással és az iráni megállapodással gyakorlatilag mindkét kulcsfontosságú kőolajbeszállítóra rátehette a kezét, amelyektől Kína a nehéz- és könnyűolaj-szükségletét fedezte. Ez középtávon is stratégiai eredmény Washington számára.

  • Izrael kettős helyzete: Izrael elsődleges célja az iráni atomfenyegetés felszámolása volt, ami a megállapodással részben teljesülhet. Ugyanakkor a határai mentén húzódó síita terrorszervezetek (Hamász, Hezbollah) teljes megsemmisítése nem sikerült, a libanoni támadások az utolsó pillanatig folytak. A szakértő utalt egy kiszivárgott, indulatos telefonbeszélgetésre Netanjahu és Trump között, ami jól mutatja, hogy az amerikai világpolitikai érdekek és az izraeli nemzetbiztonsági szempontok időnként elválnak egymástól. Izrael számára az atomfenyegetés kiiktatása komoly eredmény, de a közvetlen terrorfenyegetés megmaradt.

„Nem véletlen az, hogy milyen indulatos beszélgetés került napvilágra. […] Nyilvánvaló, hogy az amerikai világpolitikai érdekek és az izraeli helyi biztonsági, nemzetstratégiai érdekeik között azért időnként elválnak az utak.” – Horváth József *

A műsorvezető, Fekete Rita felvetette, hogy az évtizedes amerikai–izraeli szövetség most repedezni látszik, és az USA világpolitikai érdekei felülírják a szövetséges biztonsági igényeit. A szakértő megerősítette, hogy már Joe Biden idején megindult a súlypontáthelyezés az arab országok felé, amit az amerikai muszlim bevándorlók növekvő politikai súlya és a liberális amerikai zsidóság Izraeltől való elfordulása is táplált. Donald Trump igyekezett helyreállítani a hagyományos szövetségi viszonyt, de Netanjahunak így is „tojáshéjon kell lépdelnie”, hogy egyszerre őrizze meg az amerikai barátságot és érvényesítse saját biztonsági érdekeit.

Orosz–ukrán háború: az orosz belpolitika új törésvonalai

A beszélgetés második nagy egysége az orosz–ukrán háború aktuális fejleményeit és Oroszország belső helyzetét elemezte. Fekete Rita utalt Bernek Ágnes korábbi vendégszereplésére, aki a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum kapcsán arról beszélt, hogy az orosz gazdaság lassul, és Putyin is egyre inkább érdekelt a háború lezárásában.

  • Presztízsveszteségek: A szakértő elismerte, hogy az ukrán mélységi dróntámadások az orosz finomítói kapacitás 10–15%-át érintették, ellátási zavarokat okozva. Emellett a győzelem napi moszkvai parádét nem merték megtartani, és a szentpétervári fórumot is sikerült megzavarni, ami Putyin számára jelentős presztízsveszteség.

  • A gazdasági kép árnyaltabb: Horváth József ugyanakkor nem látja tragikusnak az orosz gazdaság helyzetét. Az öbölháború miatt az orosz olajárbevételek az egekben vannak, feltöltötték az államkasszát. A hadigazdaságra való átállás pedig lehetővé teszi, hogy az orosz hadiipar a front igényeinek döntő részét kielégítse, szemben Ukrajnával, amely szinte teljes egészében nyugati fegyverszállítmányokra szorul.

  • Az internet mint belpolitikai kockázat: A szakértő szerint a valódi problémát a belpolitikai színtéren kell keresni, különösen a szeptember 20-ra kitűzött dumaválasztások fényében. Oroszországban is felértékelődött a közösségi média és az internet szerepe: ha szakadozik az internetszolgáltatás, a vállalkozók és a lakosság elégedetlenkedik. Egy több százezres elérésű orosz influencer panasza nyomán a kormány tárgyalóasztalhoz ült vele, ami jól mutatja, hogy az orosz államot is frusztrálja a lakossági elégedetlenség – nem a boltok hiánya vagy a sorozás miatt, hanem az online szolgáltatások akadozása okán. A szakértő szerint az internet akár „kormánybuktató” tényezővé is válhat, és az orosz társadalom ebből a szempontból „sokkal inkább nyugativá lett”.

„Tehát magyarán az orosz államot is frusztrálja az, hogyha a lakossága elégedetlen, és nem azért, mert a boltokban nem kaphatna bármit, […] hanem úgy tűnik, hogy az internet akár egy oroszok úgy mérték föl, hogy kormánybuktató dolog is lehet.” – Horváth József *

Német haderőfejlesztés és Lavrov nácizmusra hivatkozó retorikája

Fekete Rita Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyik nyilatkozatát idézte, amelyben a német haderőfejlesztési tervekre reagált. Lavrov szerint a Nyugat vissza akarja nyerni hegemon szerepét, és ebben az összefüggésben „a nácizmus újraéledése egyre fontosabbá válik”, üdvözölve az ukrán kormány ezirányú erőfeszítéseit. A műsorvezető rákérdezett, hogy a háború kitörésekor hangoztatott orosz „nácitlanítási” célok mennyiben tekinthetők valósnak, tekintettel az ukrajnai folyamatokra, például a lengyel–ukrán feszültségekre.

  • Lavrov kettős üzenete: Horváth József szerint Lavrov rutinos politikus, akinek szavai elsősorban az orosz belpolitikának szólnak. A „nácik”, „Németország”, „háborús készülődés” hívószavak az orosz nemzeti összetartozást erősítik, hiszen a második világháború több tízmilliós orosz áldozatának emléke mélyen él a társadalomban.

  • A német haderőfejlesztés realitásai: A szakértő rámutatott, hogy a német tervek – köztük egy ötödik generációs vadászgép kiszivárgott fejlesztése – látványosak, és történelmi párhuzamként a 30-as évek gazdasági válságból való kilábalás is felidézhető. Ugyanakkor a német hadsereg gyors felfejlesztése német technológiával nem egy-két év, hanem inkább két-három évtized kérdése. A legnagyobb akadály azonban a humán erőforrás hiánya: a német fiatalok nem akarnak katonának állni, a sorkatonaság enyhe bevezetése is komoly ellenállásba ütközik. A jelenlegi belpolitikai helyzetben – ahol az AfD már megelőzte a CDU-t, és Merz kancellár népszerűsége mélyponton van – egy hadsereg ember nélkül mit sem ér. Az orosz–ukrán háború pedig éppen azt bizonyítja, hogy a klasszikus tömeghadseregek kora nem járt le, márpedig Németország a humán támaszt nem tudja megteremteni.

„Németország egy varázspálcával varázsolhat holnap egy ultramodern felszerelést hadseregnek, de nem tud hozzá katonát varázsolni. A német fiatalok nem akarnak katonának menni, nem akarnak harcolni.” – Horváth József *

  • Az ukrajnai nacionalizmus kérdése: A szakértő megerősítette, hogy a lengyel vezetés is igyekezett elhallgatni, hogy a második világháború alatt a náci Németország oldalán harcoló ukrán banderista csapatok lengyelek tízezreinek haláláért felelősek. Zelenszkij elnök rendszeresen tüntet ki katonákat ezen alakulatok ideológiáját idéző jelképekkel, ami már a lengyel politikai színtéren is kiverte a biztosítékot – és a szakértő szerint a németeknél is ki kellene hogy verje.

Ukrajna EU-csatlakozása és a felfegyverzett hadsereg mint zsarolókártya

Fekete Rita felvetette, hogy miközben az EU megnyitja a csatlakozási tárgyalások első köreit Ukrajnával, és azt hangoztatja, hogy Ukrajna az európai értékeket védi, Lavrovval egyet lehet érteni abban, hogy az ukrán állami kitüntetések és a nürnbergi perekben elítélt személyek nevének használata súlyos ellentmondás. A műsorvezető szerint az EU cinikusan, nem pedig jóhiszeműen áll a kérdéshez.

  • A „hibrid hadsereg” koncepciója: Horváth József kifejtette, hogy Nyugat-Európa alapvetően egy hibrid háborúban gondolkodik: európai pénzzel és fegyverekkel ukrán katonákat szerelnek fel és fizetnek, hogy azok harcoljanak helyettük a fronton. Ukrajna NATO-ba hozatalával egy 800 000 fős, harcedzett, nyugati fegyverzetű hadsereget akarnak létrehozni, mert Európa saját erőből nem tud ilyet kiállítani.

  • A negatív forgatókönyv – Ukrajna mint zsaroló: A szakértő szerint ez a hadsereg Ukrajna kezében egy „kőkemény zsarolókártya” lehet. Ha az EU egyszer nemet mond a folyamatos pénzügyi követelésekre – Ukrajna már most 90, majd további 20 milliárd eurót kért –, a mindenkori ukrán vezetés azzal fenyegethet, hogy a fizetetlen, ellátmány nélkül maradt katonák nem hazamennek búslakodni, hanem „elveszik, ami kell” Nyugat-Európától. Ez a zsarolási potenciál folyamatos nyomás alatt tarthatja Európát, amelynek csak addig van válasza, amíg van pénze.

„Ez, ha úgy tetszik, Ukrajna kezében egy zsarolókártya, egy olyan kőkemény zsarolókártya, amivel bármikor azt tudja mondani az uniós országoknak, hogy bocsánat, hai, nem fizettek nekünk […] akkor mit fognak csinálni? Hazamennek és otthon bústlakodnak, vagy azt mondják, hogy akkor a csoda vigye el a nyugat-európaiakat, vegyük el tőlük?” – Horváth József *

  • Korrupció és álszentség: A beszélgetés során szóba került, hogy Ukrajnában a korrupció továbbra is az állam működésének alapja. A fronton szolgáló katonákhoz nem jutott el az élelem, a tojást tízszeres áron adták nekik, a téli felszerelés helyett nyári ruházatot szereztek be. A szakértő szerint a nyugatiak részéről „álszentség és szembehunyás” tartja életben ezt a rendszert, hiszen a korrupciós ügyeket nem viszik végig – a „győri bíróig” (vagy egy konkrét ügyig) érnek csak el, Zelenszkij elnökig és közvetlen környezetéig, például Jermakig soha.

Migráció: Liz Truss figyelmeztetése és az EU migrációs paktuma

A harmadik nagy témakör a migráció volt. Fekete Rita Liz Truss volt brit miniszterelnök egy interjúját idézte, amelyben úgy fogalmazott, hogy a baloldali politikusok szándékosan ösztönzik a tömeges bevándorlást, hogy aláássák a társadalom alapjait, a családot és a nemzetállamot. A műsorvezető rámutatott, hogy Nagy-Britanniában és Észak-Írországban a migráció konkrét biztonsági problémákat, tüntetéseket és a rendőrségbe vetett bizalom megrendülését okozza.

  • A buborék repedése: Horváth József üdvözölte, hogy egy volt miniszterelnök ilyet ki mer mondani, még ha Truss csak 31 napig is volt hivatalban. A szakértő szerint az elmúlt hetek brit és írországi eseményei azt mutatják, hogy a nyugati média által fenntartott „buborék” repedezik, és az emberek tűrésküszöbét átütötte a helyzet. Példaként hozta fel, amikor egy brit születésű szikh férfi megkéselt egy brit diákot, a rendőrök pedig a vérző áldozatot bilincselték meg, a támadót vélve sértettnek – ez a szakértő szerint „a brit rendőrségnek valahol az alja”.

  • Az EU migrációs paktuma – szándékolt áttekinthetetlenség: A szakértő és volt kollégái végigolvasták és elemezték a migrációs paktumot. Szerinte a dokumentum szándékoltan áttekinthetetlen, szövevényes rendszert hoz létre, amelyben a főszabály (túlterhelt ország tehermentesítése, elosztás) mellett ezerféle kibúvó, alternatíva és büntetési tétel szerepel. A cél, hogy „az érintettek se ismerjék ki ebben magukat”. Magyarországon azt kommunikálják, hogy nem érkezik illegális migráns, de ha valakit Nyugat-Európában már regisztráltak és papírt kapott, az onnantól nem illegális migráns – és a tehermentesítés keretében ők „nyugat-európai papírokkal rendelkezőként” jelenhetnek meg Közép-Európában.

„Tehát ki lehet azt mondani nálunk is, hogy ide illegális migráns nem fog érkezni. De hogyha valahol Európában, Nyugat-Európában már beléptettek és regisztráltak és kapott egy tartózkodási engedélyt, vagy bármilyen papírt, ő onnantól kezdve nem illegális migráns.” – Horváth József *

  • Politikai érdekek a háttérben: A szakértő szerint Brüsszel célja, hogy a közép-európai országokat is integrálja a nyugati mintába. A migrációval egy új kultúra és egy új politikai erő jelenik meg, amelyre a baloldal új támogatói csoportként tekinthet, miután a hagyományos munkásosztály Európa gazdasági fejlettségi szintjén elveszett. A gazdasági érvekre hivatkozva tehát valójában „pőre politikai indokok” húzódnak a migráció legalizálása és életben tartása mögött.

Az Európai Unió általános helyzete és a háború utáni migrációs kockázatok

A záró szakaszban Fekete Rita az EU reagálóképességének lassúságát firtatta, és felvetette, hogy az orosz–ukrán háború lezárulta után nemcsak nők és gyermekek, hanem a frontról hazatérő, családjukat Nyugaton kereső férfiak is megindulhatnak, ami újabb migrációs hullámot indíthat el.

  • Brüsszel a „szó mágiájában” hisz: Horváth József szerint Brüsszel és a legtöbb nyugat-európai politikus rövid távú kommunikációs sikerekre hajt, és nem cselekszik. Míg az USA elnöke 500 milliárd dollárt különített el a mesterséges intelligencia terén való lemaradás behozására, Európa csak beszél. Ugyanez a minta ismétlődik minden stratégiai kérdésben.

  • Meg vannak számlálva az EU órái: A szakértő nem a szó szoros értelmében, de úgy látja, hogy az Európai Unió „ezer sebből vérzik, repedezik, a belső feszültségek feszegetik az egész rendszert, és a világ meg elmegy mellettünk gazdasági, katonai, politikai értelemben egyaránt”. Brüsszel kijelentései csak a túlélésről szólnak, hogy a bürokrácia működjön, és kifelé úgy tűnjön, minden rendben van. Példaként említette a magyar uniós elnökség idején született jelentést a gazdasági lemaradás behozásáról, amelynek egyetlen pontját sem valósították meg.

„Tehát valójában a Brüsszelnek nem csak erre, semmi másra sincs valós válasza. […] az Európai Unió ezer sebből vérzik, repedezik, a belső feszültségek feszegetik az egész rendszert, és a világ meg elmegy mellettünk.” – Horváth József *

  • Felkészületlenség a háború utáni migrációra: A szakértő egyetértett a műsorvezető azon felvetésével, hogy sem Magyarország, sem Európa nincs felkészülve arra a forgatókönyvre, hogy a háború után a frontról hazatérő ukrán férfiak a nyugatra menekült családjuk után indulnak. Brüsszelnek erre sincs válasza, ahogy semmi másra sem.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a szómágiában hisz” – A kontextus alapján valószínűleg „a szó mágiájában hisz” (a szavak varázsában, a kommunikáció mindenhatóságában), de az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
  • „a gyevi bírót” – Feltehetően egy konkrét korrupciós ügyre vagy bírósági eljárásra utal, de a pontos név vagy helyszín nem azonosítható egyértelműen. Lehet „győri bíró” vagy egyéb.
  • „Békán-nak a ülepéhez közelít” – A kifejezés valószínűleg „a béka ülepéhez közelít” (azaz mélyponton van), de a torzítás miatt bizonytalan.
  • „Mercancellár” – Nagy valószínűséggel Friedrich Merz német politikusról, a CDU elnökéről van szó, de az ASR a „Merz kancellár” kifejezést torzíthatta.
  • „LRAS” – A szövegkörnyezetből egyértelműen Liz Truss volt brit miniszterelnökre utal, a „Liz Truss” név torzult alakja.
  • „Yamban” – Feltehetően „jüanban” (kínai fizetőeszköz), a kontextus (Kína, olajkereskedelem) ezt támasztja alá.
  • „petrollárban” – A „petrodollár” torzult alakja.
  • „Netanjaak” – Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nevének torzulása.
  • „álsz és a szembekötés” – A kontextus alapján valószínűleg „álszentség és szembehunyás”, de nem teljesen egyértelmű.
  • „bústlakodnak” – Feltehetően „búslakodnak” vagy „búsulnak”.
  • „kormánybtató” – Valószínűleg „kormánybuktató”.
  • „tojás akon kell lébdelnie” – „tojáshéjon kell lépdelnie” (óvatosan kell mozognia).
  • „Bernek Ágnesi” – A műsorvezető által említett vendég neve, valószínűleg „Bernek Ágnes”.
  • „Bauer Bencével” – Egy későbbi beszélgetésre utal, a név valószínűleg helyes, de nem ellenőrizhető az átiratból.
  • „News Max” – A hírcsatorna neve „Newsmax”.
  • „szik, brit születésű szikk férfi” – „szikh, brit születésű szikh férfi”.
  • „búra” – A kontextus alapján „buborék” (médiabuborék).
  • „ezersből” – „ezer sebből”.
  • „elitegett egységekre” – „elit egységekre”.
  • „virágít” – „világít rá”.
  • „fogadószágok” – „fogadó országok”.
  • „pőrepolitikai” – „pőre politikai”.
  • „öt percekre” – Valószínűleg „öt percre” (rövid távra).
  • „energiiséget” – „energiát”.
  • „számon kék rajtam” – „számon kér rajtam”.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót megkérek, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]És nagy szeretettel, tisztelettel köszöntöm Horvát Józsefet, biztonságpolitikai szakértőt.

[00:00:09]Jó napot kívánok.

[00:00:11]Kezé csókol, jó napot kívánok.

[00:00:13]Amiről kérdezni szeretném, az természetesen még mindig a háborúk világa, hiszen zajlanak ezek a konfliktusok, háború körülöttünk.

[00:00:18]És most úgy látom, hogy leg inkább az iráni konfliktus érdekli az embereket, hogy egyáltalán mi történik ott, mert egy olyan informális káoszt lehet tapasztalni a körül, hogy most amit Donald Trump bejelentett, mint megállapodás, az pontosan milyen megállapodás, végleges, nem végleges, keretmegállapodás, abban is lehetett olyan ellentéteket felfedezni, mintogy Donald Trump azt mondta, hogy Irán elállt az Uránnak a dúsításától.

[00:00:44]Irán azt mondta, hogy szó sincs Raja, sőt meg se állapodtak, sőt az egész nem igaz.

[00:00:49]Tehát hogyan látja át ezt egy biztonságpolitikai szakértő?

[00:00:52]Mi történik?

[00:00:54]Hát hasonlóan, mint amit ön vázolt föl, valóban úgy tűnik, mint oly sok esetben itt is a részletekben bújik meg az ördög.

[00:01:04]Tehát én azt látom, hogy pillanatnyilag mindkét fél, és tudjuk, hogy ebben van egy harmadik fél Izrael is, de hogy a első körben az Egyesült Államok és Irán is most abban érdekelt, hogy legalább a tárgyalások meginduljanak, hiszen ez egy ilyen előzetes keretmegállapodás a 11hány ponttal, és majd arról szólnak a történetek, hogy majd 60 nap múlva, vagy ha nem 60 nap múlva, akkor meghosszabbítható, de majd egyszer megállapodnak valamiben.

[00:01:46]Van néhány csomópont, amit viszont már látunk.

[00:01:49]Az egyik a hornúzi szoros megnyitása.

[00:01:54]Ennek kapcsán nyilvánvaló, hogy ez az Egyesült Államoknak és az egész világnak egyébként érdeke, hiszen az olajárak az egekben és az LNGből és a kőolajból jelentős hiány van a világ nagy részén, amit csak jóval drágábban tudnak beszerezni.

[00:02:15]Ami eddigi egyedüliként jól jött ebből a történetből, az Oroszország, hiszen ő extra profitot zsebelhetett be az elmúlt hónapokban, olyan drágán tudta eladni a kőolaját és a földgázt.

[00:02:30]De a hormózi szoros megnyitásánál az alapkérdés ugye az, hogy az irániak átják-e azokat az információkat, amelyek arról szólnak, hogy a tengeri aknazárnak az aknáit hol helyezték el.

[00:02:42]hogy azt utána lehessen hatástalanítani, hogy biztonságosan lehessen közlekedni, mert azon túl, hogyha ott egy tanker ráfut egy ilyen aknára, hogy milyen környezeti katasztrófát okoz, megint hosszú időre járhatatlanná válna a szoros.

[00:03:02]Kérdés az az egyébként egyáltalán, hogy a maguk az iráni vezetés tisztában van-e azzal, hogy abban a kaotikus helyzetben akár a forradalmi gárda, vagy a hadsereg egyáltalán hol telepítette ezeket az aknákat.

[00:03:15]Tehát ebben ez a kritikus rész.

[00:03:19]Másik oldalról, amit önemlít, és ez a megállapodásnak szerintem kulcs kérdése, ez a dúsított urám.

[00:03:24]Ugye első körben Donald Trump azt mondta, hogy ezt a dúsított túránt majd ők elszállítják onnan, és majd így hatástalanítják, és megnyugodhat a világ, hogy nem juthat atomfegyverhez irán, hiszen az egész támadásnak ez volt a kiindulópontja.

[00:03:45]Most arról szólnak a hírek, hogy nemzetközi ellenőrzés mellett a Nemzetközi Atomenergiaügynökség és akár az Egyesült Álmok ellenőrzése mellett ezt a többmázsat dúsított uránt alkalmassá teszik arra, hogy békés célokra használják föl magyarán atomerőművekbe fűtőelemként.

[00:04:10]És ennek lehet a folyománya, hogy úgy mondjam, amiről az irániak beszélnek, hogy a dúsításról nem mondanak le, csak már nem katonai célú, hanem békéspolgári célokra, hogy ebben a kétfél milyen biztonsági garanciákat tud beépíteni, hogy ez valóban így legyen, az az alapvetően még a jövő zenéje.

[00:04:32]Aztán van itt a gazdasági oldala ennek a történetnek egy részről.

[00:04:38]Úgy tűnik, és itt gyorsan egy zárójelben, hogy egy ilyen furcsa háború volt ez, hogy mind a két fél győzelmet hirdetett.

[00:04:47]Az irániak is azt mondják, hogy győztek meg, az amerikaiakikakik is azt mondják, hogy győztek.

[00:04:50]Valószínűleg egyébként az orosz-ukrán háborúban is majd ezt várhatjuk.

[00:04:51]Igen, igen.

[00:04:53]De ha a gazdasági részét nézzük és a kiszivárgott információkat, akkor azért azt kell látnunk, hogy az Egyesült Állok jelentős gazdasági előnyökre tett szert a térségben.

[00:05:08]Egyrészről a hírek arról szólnak, hogy az iráni vezetés elfogadta, hogy a jövőben Kínával az olajkereskedelmét nem Yamban, hanem újra petrollárban számolják el.

[00:05:18]Ez az Egyesült Álok számára ez bármilyen furcsa, egy nagyon nagy nyereség.

[00:05:23]A dollárnak ad újra egy támaszt és azt a fajta eróziót, ami elindult, hogy a kőolajkereskedelben ne dollárral számoljanak, ezt most megállították.

[00:05:37]Másrészről az iráni vezetés hozzáférést kap ahhoz a külföldön zárult vagyonához, ami mintegy 25 milliárd dollár.

[00:05:47]Hatalmas pénz.

[00:05:49]látva egyébként a iráni embargót és a belpolitikai helyzetet, ez nyilvánvaló, hogy nekik fontos.

[00:05:54]És ennek van egy harmadik pontja is, ami arról szól, hogy az öbölmenti államok az Egyesült Államok garanciájával mintegy 300 milliárd dolláros alapot hoznak létre iráni újjáépítésre.

[00:06:11]Ez pedig nyilvánvaló, hogy az Amerikai Egyesült Államok cégei számára is egy új lehetőséget nyit.

[00:06:16]magyarán Irán megnyitja a kapuit ö az amerikai befektetések előtt, ha ez így van, ami az Egyesült Államok számára egy megint egy nagyon fontos dolog.

[00:06:26]És most egy kicsit tekintsünk ki ebből a háborúból a világpolitikai szintérre.

[00:06:33]Magyarán, ha ezek így megvalósulnak, akkor az Amerikai Egyesült Államok azáltal, hogy Venezuellában már elért egy vezetőváltást, és egy Amerika barát kormány kezdte meg, ha lassan is, de a működését, ahonnan Kína a nehéz kőolajat vásárolta nagy mennyiségben, aminek a hígításához az iráni könnyű kőolajat használták a kína az amerikaiak most úgy tűnik, hogy akkor mind a két csapra rátették a kezüket.

[00:07:10]Innentől kezdve ez egy stratégiai kérdésselé válik, hiszen Kína azontól, hogy Oroszországtól vásárol nagy mennyiségben, ez a két ország volt a kiemelt beszállítója.

[00:07:21]Tehát ez egy stratégiai eredmény is lehet már középtávon is az Amerikai Egyesült Államok számára.

[00:07:30]és egy negyedik megjegyzés talán Izrael vonatkozásában, hiszen ha tavalyi amerikai izraeli légicsapásokat és a mostani légicsapásokat nézzük, Izrael számára nyilvánvaló, hogy az volt az elsődleges cél, hogy az iráni atomfenyegetést fölszámolják.

[00:07:51]Na most ahhoz képest, hogy ez a cél volt, Izraelnek volt egy másik célja is, hogy azt a kvázi síta a határai mentén húzódó terrorista hálózatot, amely folyamatosan fenyegette közvetlen közelről Izraelt, azt fölszámolja.

[00:08:11]Itt láttuk a egyrészt a Hamas elleni tavalyi küzdelmüket, illetve a Hezboll libanoni, ami gyakorlatilag a iráni amerikai megállapodás előtti percekig folytatták a támadásokat az izraeliek.

[00:08:29]Tehát nyilvánvaló, hogy Izrael számára most ez egy ö kettős helyzet.

[00:08:39]Magyarán nem mondhatja azt, hogy 100%-osan sikerült fölszámolni ezeket a terrorszervezeteket, amelyek fenyegetik.

[00:08:47]Másrészről viszont, ha ez a megállapodás működik, akkor az iráni atomfenyegetést kiiktatták.

[00:08:57]Nem véletlen az, hogy milyen indulatos beszélgetést került napvilág.

[00:08:59]Azt sem véetlen, hogy napvilágra került, és azt sem véen, hogy Netánu és Donald Trump között egy indulatos beszélgetés volt.

[00:09:08]Nyilvánvaló, hogy az amerikai világpolitikai érdekek és az izraeli helyi biztonsági, nemzetstatégiai érdekeik között azért időnként elválnak az utak.

[00:09:22]Tehát ebből a szempontból Izrael számára egy bizonyos szintű eredmény, és nem is cseké, hogyha az atomfenyegetést letudják.

[00:09:33]Másrész viszont a közvetlen határai mentén lévő terrorfenyegetést nem tudták még fölszámolni.

[00:09:40]Hát kérdés az, hogy letudják-e ezzel a háborúval ezt az atomfenyegetést.

[00:09:43]És pont erre szerettem volna én is rákérdezni, erre az érdekellentétre, amit látunk, mertogy talán tanulságos ezt nézni innen távolról, hogy van egy kis ország, amelynek nyilván ott van egy fizikai fenyegetettsége a a Közelkeleten, aki egyébként hosszú évtizedek óta szövetségese az Amerikai Egyesült Államoknak.

[00:10:06]Tehát ez nem Donald Trumpal kezdődött ez a fajta barátság, hanem mondhatom azt is, hogy elnökökön is, adminisztrációkon átnyúlva kisebb-nagyobb mértékben, de azért ez a szövetség nem volt kikezdhető itt az elmúlt időszakban.

[00:10:19]Most egyébként elkezdődött ennek a kikezdése társadalmi szempontból, de ez egy másik téma.

[00:10:23]És és mégis azt látjuk, hogy azért az amerikai, ahogy ön is fogalmazott, világpolitikai érdekek, azok felülírják akár ezt az évtizedes szövetséget is olyan tekintetben, hogy az izraeli érdekeket nem veszi olyan súllyal figyelembe, mint ahogy kívülről gondolnánk, hogy azok fontosak.

[00:10:44]Valóban így van.

[00:10:44]Ön azt gondolom, hogyha megnézzük Izrael állam legújabbkori történelmét, akkor ugyan létrejötte, mint azóta a léte szempontjából a leg legfontosabb biztonsági garancia az az Amerikai Egyesült Államok nagyon szoros szövetsége volt.

[00:11:06]Ugyanakkor mire ön is utalt, Joe Biden idejében látványosan elkezdték az amerikai demokraták a súlypontot áthelyezni a térségben Izraelről az arabors országok felé.

[00:11:23]És ez azért volt fontos, mert láttuk azt, hogy milyen antiszemita tüntetés hullámsöpört végig Nyugat-Európán és az amerikai keleti és nyugati parton, az egyetemi városokban, központokban és a nagyvárosokban.

[00:11:44]magyarán az Egyesült Államokban is egyrészt a muszlim bevándorlók számának jelentős emelkedése miatt mint új politikai tényezővel a demokraták számolnak számoltak másrészt az amerikai zsidóság demokrata szárnya egyre inkább elfordult Izraeltől mint államtól mint anyaállamtól ha úgy tetszik Azért emlékezünk Soros Györgynek a kijelentése, hogy neki Izrael az semmit nem jelent, és mint állam az ő számára nem értelmezhető.

[00:12:24]Tehát az amerikai liberális zsidó vonulat és a konzervatívok között is egy ellentét alakult ki, ami Donald Trumppal, hogy úgy mondjam, úgy tűnt, hogy az addigi politikai stabilitás, ami megvolt évtizedeken keresztül, ahogy ön is mondta, most Donald Trump igyekezett helyreállítani azzal, hogy látható módon Netanjaak azért ilyen tojás akon kell lébdelnie, hogy megőrizze az amerikai barátságot, sőt lehetőség szerint erősítse.

[00:13:01]Ugyanakkor a saját biztonsági és politikai érdekeit is, mint önálló állam igyekezzen érvényesíteni, ami most egy nagyon bonyolult feladvány ebben a térségben.

[00:13:12]Áttérek gyorsan az orosz-ukrán háborúra, mert itt is van miről beszélnünk.

[00:13:14]És Bernek Ágnesi járt nálunk a héten.

[00:13:16]Ő beszélt a Nemzetközi gazdasági fórumról, amely előtt ugye egy dróntámadás is történt.

[00:13:23]Ukrajna támadta Szent Péter várt, ahova Putyint várták.

[00:13:26]És ezen a nemzetközi gazdasági fórumon elhangzott Vladimir Putyintól egy hosszabb beszéd, amelyben beszélt arról is, vagy hát célzásokat tett arra, hogy ugye az orosz gazdaság éppen milyen helyzetben van.

[00:13:38]És a számok alapján is, meg az ő beszéde alapján is Ágnes azt a következtetést vta le, hogy azért lassul az orosz gazdaság, tehát egyre inkább szüksége lesz Oroszországnak is arra, hogy lezárja ezt a háborút.

[00:13:50]Mit gondol, hogy mi a realitás ezzel kapcsolatosan akár időpontban, akár ennek a módjában?

[00:13:56]Már csak azért is, mert most úgy tűnik, hogy Donald Trump miután úgy érzi, hogy megoldotta Iránt, és azért ő nagyon gyorsan rá tud unni bizonyos ügyekre, most úgy tűnik, hogy újra szeretné fölvenni a fonalat itt Oroszország és Ukrajnával kapcsolatosan.

[00:14:12]Igen.

[00:14:12]Hát talán azzal kezdem, hogy én nagy tisztelője vagyok Bernek Ágnesnek és a tudása előtt meghajlok.

[00:14:15]Ö de noha az kétségtelen tény, hogy úgy az ukrán mélységi támadások, dróntámadások, ami az orosz energetikai rendszert érinti, és a mondjuk a finomítói kapacitás 10-15%-át megsértette, csökkent a kapacitás.

[00:14:37]időnként ellátási zavarok is vannak Oroszországban, ami nyilván egy politikai kérdés, illetve az is, hogy akár azt nézzük, hogy a győzelemnapi moszkvai parádét az oroszok nem merték megtartani, vagy azt, hogy a amit ön említ, a Szentpétervári gazdasági fórumot is meg tudták zavarni.

[00:14:55]Tehát ez Putyin elnök számára jelentős presztízsveszteség.

[00:15:03]Én egy dolgot vennék még ide, és a a gazdaságot annyira én nem látom tragikusnak, mert azért pont itt az öbölháború kapcsán az orosz olajárbevételek az egekben vannak, tehát feltöltötték a apadókasszákat az orosz állam.

[00:15:20]Másrészről az orosz hadigazdaságra való átállással azért önmagában képes az orosz hadipar döntő részében a front igényeit kielégíteni.

[00:15:33]Míg Ukrajnában látjuk azt, hogy gyakorlatilag egész Nyugat-Európa, illetve időnként még mindig az Egyesült Államok is szállít fegyvereket, ha Európa fizeti.

[00:15:45]Én ott látom a oroszok részéről a problémát a belpolitikai szintéren.

[00:15:53]Ez pedig az ugye, hogy most Putytin elnök kitűzte, hogy szeptember 20-án választások lesznek Oroszországban.

[00:15:56]A dumát újraválasztják.

[00:16:02]Na most ö az elmúlt időszakban egy új érdekes tendencia jelent meg, ami az én számomra azt mutatja, hogy Oroszország is egyre inkább a nyugati trendekhez csatlakozik.

[00:16:16]Ez pedig a közösségi média és az internet, mint ö, hogy úgy mondjam, kritikus infrastruktúra fontosságú szintre lépett föl Oroszországban is.

[00:16:29]Tehát amikor Oroszországban akár politikai, akár technikai okokból mondjuk szakadozik az internetátás, akkor a vállalkozók morognak, illetve a felhasználók is.

[00:16:43]az egyedi állampolgár, hogy nem fél hozzá a közösségi médiához, nem tud kapcsolatot tartani satöbbi, és ezért morognak az emberek.

[00:16:52]Nagyon látványos volt például, hogy egy orosz influencer, aki több 100z eléréssel rendelkezik, és elégedetlenségének adott hangot, az orosz kormánytól keresték meg.

[00:17:06]Tehát hogy a hogy úgy mondjam a fontosságát úgy jelzi, hogy akkor leültek vele tárgyalni, hogy akkor hogy kéne erről kommunikálni, vagy ők hogy úgy mondjam miben segíthetnének neki, hogy jobb színben lássa ezt a világot.

[00:17:23]Tehát magyarán az orosz államot is frusztrálja az, hogyha és a lakossága elégedetlen, és nem azért, mert a boltokban nem kaphatna bármit, nem azért, mert nem rendelnek el sorozást, nem kell a fiaiknak a háborúba menni, továbbra is alapvetően önkéntes, zsoldos katonaként, szerződéskesként ki tudják elégíteni a front igényeit, hanem úgy tűnik, hogy a a az internet akár egy oroszok úgy mérték f, hogy kormánybtató dolog is lehet.

[00:17:57]Tehát itt változtak az változtak és az oroszok ebből a szempontból sokkal inkább nyugatiak lettek.

[00:18:05]Ugye ide bennünk az a kép volt, hogy jó hát az oroszok maguk egyszerű életét élik és hát szibériában lehet vagy annak a környékén van.

[00:18:14]És igen, de valójában kiderül, hogy akik ott élnek, mert az a az egy másik problémakör az oroszoknál, hogy nem hajlandóak a fiatalok odamenni, de hogy akik ott vannak, viszont elvárják, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz hozzáférjenek.

[00:18:31]És úgy tűnik, hogy a választások előtt ettől viszont már folyamatosan tart az orosz vezetés.

[00:18:38]Ez egy nagyon izgalmas téma egyébként, hogy a politika és ez az új világ hogyan kapcsolódik össze, és mennyire tudnak ráérezni arra ugye a politikusok, hogy milyen változások történtek az elmúlt évtizedben, de ez egy másik adásnak a témája volna.

[00:18:49]Úgyhogy én most vissza is térek ide egy kicsit Európához is, illetve Szergei Lavrovtól hoztam egy idézetet.

[00:18:55]ugyanis ugye Németország konzekvensen azt kommunikálja az utóbbi időben, hogy Európa egyik legnagyobb szárazföldi hadseregét szeretné felépíteni.

[00:19:04]Ez irányba tesz bizonyos lépéseket is.

[00:19:06]Majd ezt Bauer Bencével megbeszéljük, hogy ez elég-e vagy sem.

[00:19:10]Viszont azt szeretném kérdezni, hogy ugye itt Sergei Lavrov reagált ezekre a lépésekre, és azt fogalmazta meg, hogy a nyugat megpróbálja visszanyerni Hegemon szerepét, hogy mindenki helyett helyett döntsenek vagy döntéseket hozzanak.

[00:19:26]Ebben az összefüggésben a nácizmus újraéledése egyre fontosabbá válik.

[00:19:31]Ráadásul üdvözlik az ukrán kormány erőfeszítéseit a nácizmus újjászületésével kapcsolatosan.

[00:19:34]Az európai országok aktívan vitatják meg Németország korábbi katonai erejének a helyreállításának a szükségességét.

[00:19:42]És itt ugye a német haderőfejlesztéssel kapcsolatban mondta ezt egyébként Ter Szerge Lavrov.

[00:19:48]Úgyhogy szeretnék rátérni erre a témára, mert amikor kitört ez a háború, akkor az orosz célok, amelyeket kommunikáltak, részben a náitás volt.

[00:19:57]Ugye ezzen nagyon sokan mosolyogtak, hogy mégis miről van itt szó, hogy ez valami időutazás-e vagy sem.

[00:20:00]De hát Ukrajnában látunk olyan folyamatokat, amelyek sajnos akár még ugye Lengyelországgal is összetűzéseket okoztak, vagy feszültséget Ukrajna és Lengyelország között, amelyek valóban mintha azt mutatnák, hogy azért ez ott jelen van, még hogyha nem is beszélt róla a nyugati sajtó eddig.

[00:20:16]abszolút mértékben.

[00:20:18]idáig például után akkor kezdjük a lengyel oldalról, tehát a lengyel vezetés is igyekezett zárójelbe vagy a múlt ködébe süllyeszteni azt, hogy a második világháború során azért a ukránok azon csapatai, akik a náci-németország oldalán harcoltak, azok lengyelek tzreinek a halálláért is felelősek.

[00:20:49]És ezeknek a banderista csapatoknak az ideológiáját, ne, logóit használva tünteti ki őket rendszeresen Zelenszki elnök, ami most már a lengyel politikai szintéren is, hogy úgy mondjam, kiverte a biztosítékot.

[00:21:07]Németeknél is ki kéne, hogy verj.

[00:21:07]Igen.

[00:21:10]Na most ha rátérünk Németországra, én azt gondolom, hogy Lavrov egy rutinos róka.

[00:21:17]Egyrészt amit ő nyilatkozott, azaz orosz belpolitikának szól.

[00:21:22]Ez Oroszországban, hogy názik, Németország, háborús készülődés, ezek hívószavak.

[00:21:28]Ez az orosz nemzet egybekovácsolását jelenti.

[00:21:34]Pont a múltra való utalásra azért több 10 millió orosz áldozatról beszélünk a második világháborúban.

[00:21:41]Ezt ők nem felejtik el.

[00:21:46]Ugyanakkor, és majd nyilván erről Bauer Bencével beszélgetnek, de a németeknek ezek a nyilatkozatait, ha serpenő egyik oldalá, vagy a mérleg egyik serpenyébe teszem, akkor azt mondom, hogy igen, hát ők most aztán olyan hadsereget fognak fejleszteni, mert ugye most hogyhogy nem kiszivárogtatták, hogy ők már ötödik generációs vadászgépet fejlesztenek, amiről idáig senki nem beszélt.

[00:22:12]Tehát nyilvánvaló, hogy a német hadíart föl akarják futtatni, és ebben nyilván való, hogy olyanfjta gazdasági megfontolások is vannak, hogy egyszer már a 30-as évek elején ez bejött Németországnak, hogy egy gazdasági válságból éppen a újrafegyverkezéssel tudott kimászni a hitleri Németország.

[00:22:39]Tehát ennek valóban van egy hogy úgy mondjam, rossz bukéja.

[00:22:44]Ugyanakkor ha megnézzük, hogy a német ipar nyersanyag ellátása, energiaellátása honnan és milyen mértékben biztosított, akkor azt mondom, hogy a német hadsereg gyors, látványos fölfejlesztése német technológiával az nem egy-két év, hanem inkább egy-két, de inkább három évtized, mire Ez megvalósulhat.

[00:23:15]És ennek egy másik oldala.

[00:23:18]Németország egy varázspálcával varázsolhat holnap egy ultramodern felszerelést hadseregnek, de nem tud hozzá katonát varázsolni.

[00:23:28]A német fiatalok nem akarnak katonának menni, nem akarnak harcolni.

[00:23:33]Most a sorkatonaság ilyen, hogy úgy mondjam, lightos bevezetése kapcsán is láttuk, hogy Németországban a érintett fiatalok kérében milyen nagy az ellenállás.

[00:23:45]És ez a jelenlegi belpolitikai helyzetben, amikor a CD-t már az AFD megelőzte és Mercancellár népszerűsége a Békán-nak a ülepéhez közelít akkor azt gondolom, hogy látni kell azt, hogy egy hadsereg ember nélkül nem ér semmit.

[00:24:05]És ehhez képest azt is látni kell az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy itt már nem elitegett egységekre van szükség, mert azt mondták sokáig, hogy a klasszikus tömeghadseregek ideje lejárt.

[00:24:16]Hát nem, pont az oroszukrán háború virágít erre rá.

[00:24:19]Márpedig Németország sok mindent tudna biztosítani, de egy tömeghadseregnek a humán támaszát megteremteni azt nem.

[00:24:30]Azért is kérdeztem erre rá, mert hogy közben párhuzamosan lehet hallani azokat a híreket, hogy meg fogják nyitni, vagy megnyitják Ukrajnának az Európai Uniós csatlakozáshoz szükséges első köröket, tanácskozási köröket vagy vitaköröket.

[00:24:45]Ami hát a vitát azt inkább nem nem hoznám itt itt ez a szó nem illik ide, tehát ilyen tanácskozási köröket vagy ilyesmit.

[00:24:51]És közben egyébként Szergei Lavrovval egyet lehet abban érteni, hogy miközben zajlanak ezek akár a kitüntetések, akár olyan neveknek a használata, amelyek ugye úgy fogalmaz Lavrov, hogy a nünbergi perekben is elítélve voltak, tehát hogy hogy ki lett mondva róluk, hogy háborús bűnösök.

[00:25:14]Közben az Európai Unió azt hangoztatja, hogy azért van Ukrajnára szükség az Európai Uniónak, mert Ukrajna az európai értékeket védi.

[00:25:20]Tehát mik ezek az európai értékek?

[00:25:22]És hogyan látja, mekkora problémát okozhat akár biztonságpolitikai szempontból, politikai szempontból, hogyha ennyire, hogy mondjam, ilyen jóhiszeműen állnak hozzá Ukrajnában zajló eseményekhez?

[00:25:36]Nem jóhisszeműen, cinikusan állnak hozzá.

[00:25:39]Én azt mondom, legalábbis megmondom, miért.

[00:25:41]Ö mert amivel a előző gondolatsort zártam, hogy a németek nem tudnak embert biztosítani egy hightech hadsereghez.

[00:25:51]Na most úgy gondolk, és ez igaz a franciákra, az olaszokra, leg gyakorlatilag az európai országok döntő részére.

[00:25:58]Na most mit miben gondolkodnak ők?

[00:26:01]abban, hogy európai pénzzel, európai fegyverekkel ukrán katonákat fegyvereznek föl, ukrán katonákat fizetnek, és ők majd mint ahogy most is teszik, a fronton, ezekben a percekben is harcolnak az oroszokkal.

[00:26:21]Tehát egy ilyen hibrid háborúban gondolkoznak alapvetően Nyugat-Európában szerintem, hogy ezt az ukrán hadcsereget azért kell fönntartani és azért kell Ukrajnát behozni a NATO-ba, hogy ezáltal egy 800000 fős szabadszemmel jól látható erős hadsereg jöjjön létre belátható időn belül, mert saját erőből, saját emberre ezt nem tudja megcsinálni Európa.

[00:26:46]Ez a pozitív forgatókönyv.

[00:26:51]A negatív forgatókönyv az az, hogy létrehoz Európa és beengedi az Európai Unióba egy olyan erős hadsereget, amelyik létszámát tekintve és nyugati fegyverzetét, mert most már azt is elmondhatjuk ugye a háború ötödik évében, hogy jeltős nyugati fegyverzet ömlött az országban.

[00:27:17]és harci tapasztalatokat szereztek, hogy ez, ha úgy tetszik, Ukrajna kezében egy zsarolókártya, egy olyan kőkemény zsarolókártya, amivel bármikor azt tudja mondani az uniós országoknak, hogy bocsánat, hai, nem fizettek nekünk, mint amit láttunk, hogy szükségem van a következő két évre, mondta Ukrajna, 90 milliárd euróra, majd utána azt mondja, hogy ja még kell 20 milliárd euró.

[00:27:43]És amikor ezután akkor még még még még ez egy soha véget nem érő történet.

[00:27:49]És hogyha egyszer mégis azt mondja Európa, hogy nem, akkor bárki is ül majd az ukrán elnöki székben, azt mondja, hogy végigtzettek azt gondolni, hogyha én holnap nem fizetem ki a katonáim zsoldját, nem kapnak ellátmányt, nem kapják meg az élelmiszert satöbbi, satöbbi, akkor mit fognak csinálni?

[00:28:14]hazamennek és otthon bústlakodnak, vagy azt mondják, hogy akkor a csoda vigye el a nyugat-európaiakat, vegyük el tőlük, mert most éppen ők azok, akik minket a háború után, a véráldozataink után nem becsülnek meg.

[00:28:29]Tehát ez egy olyan zsaroló potenciál lesz a mindenkori ukrán kormányok kezében, amivel Európát folyamatosan nyomás alatt fogják tartani, és erre Európának csak addig van válasza, amíg van pénze.

[00:28:46]Miközben azért történtek olyan korrupciós botrányok Ukrajnában is, amelyekben bemutatták azt, hogy egyébként a fronton szolgáló katonákhoz nem jutott el az élelem, merthogy ugye megakadt valahol az úton.

[00:28:56]Hát vagy mit tudom én, egy tojást meg lehetett venni mondjuk egy hrivnyáért, és a katonáknak eladták 10-ér.

[00:29:03]Tehát persze, tehát itt semmi sem szent Ukrajnában.

[00:29:06]Azért azt is lássuk, volt amikor úgy szereztek be téli felszerelést, ruházatot a katonáknak, hogy az nyári volt.

[00:29:13]Tehát ezzel sebből vérzik nyilvánvalóan ez a történet.

[00:29:18]is Ukrajnában a korrupció és erről önrel is többször beszélgettünk már.

[00:29:23]Az állam működésének ez az alapja és nagyon érdekes, hogy mindig elér Zelenszki elnöknek a cipője talpáig.

[00:29:34]Lásd Jermák legutóbbi története, de onnan följe valamiért még nem engedik.

[00:29:39]Márpedig minden arról szól, hogy Zelenszki így dönt mindenről.

[00:29:41]Tehát ez az egész rendszer ebből a szempontból is a nyugatiak részéről egy az álsz és a szembekötés tartja életben, mert nem viszik végig ebből a szempontból a történeteket, noha máskor olyényesek, mindezekre akár az emberi jogra, akár a korrupcióra, Ukrajna esetében csak a kivéve a gyevi bírót odáig érnek el.

[00:30:08]Van még egy fontos témánk, és itt LRustról hoztam egy idézetet.

[00:30:14]A volt brit miniszterelnök a News Max interjújában fogalmazott úgy, hogy a baloldali politikusok szándékosan ösztönzik a tömeges bevándorlást, hogy alássák a társadalom alapjait, a családot és magát a nemzetállamot.

[00:30:27]Ugye ez rendkívül újdonság számunkra, aki beszélgettünk erről viszonylag sokat.

[00:30:32]Mit gondol?

[00:30:35]Mertogy egyébként látszik az, hogy most ugye Nagy-Britanniában is, Észak-írországban is ezek konkrét biztonsági problémákat okozó dolgok, tüntetéseket, társadalmi feszültséget, felháborodást.

[00:30:46]Tehát ő meg valóban megrengetik végül is a társadalom alapjait, mert az emberek a saját államuknak a mondjuk rendőri szerveikben vesztik el a bizalmat azok alapján, amelyek ugye történtek itt.

[00:30:57]És ez nyilván nem az első eset, hanem kisebb-nagyobb történetek voltak itt már az elmúlt években is.

[00:31:03]És közben itt van egy migrációs paktum, amiről itt most Magyarországon is szó van.

[00:31:08]És azt látom, hogy egyébként magyar viszonylatban is egy ilyen információs káosz van-e körül a dolog körül.

[00:31:15]Nagyon nehéz tisztán látni abban, hogy ez most pontosan miről szól, mert ön mennyire látja tisztán, hogy miről szól.

[00:31:24]Talán kezdjük Lstrusszal.

[00:31:28]valóban örömteli, hogy egy volt miniszterelnök már ilyet ki mer mondani.

[00:31:34]Azért azt is tegyük hozzá, hogy LRAS az, aki mintegy 31 napig tudott miniszterelnökös dit játszani.

[00:31:41]Tehát ő a brit konzervatívoknak nem válik nagyobb dicsőségére.

[00:31:47]De az, ami az elmúlt hetekben és erreön utalt, Nagy-Britanniában, Írországban történnek, azok azt mutatják, hogy az a fajta búra, amit a nyugati média ebben a kérdésben idáig gyakorolt, az repedezik.

[00:32:05]Magyarán az emberek tűrésküszöbét most már ez, mert átütötte.

[00:32:15]Tehát az, hogy mondjuk egy szik, brit születésű szikk férfi megkésel egy brit diákot, és utána azt mondja, hogy a ő a támadó és a rendőrök gondolkodás nélkül a vérző embert megbilincselik, és nem hisznek neki.

[00:32:34]A másik sértetlen embert vélik áldozatnak.

[00:32:39]Azt gondolom, hogy ez azért a a brit rendőrségnek valahol az alja.

[00:32:49]És a migrációs paktum, amit az Európai Unió, és ugye most itt vegyük ki a briteket, hiszen ők többek között éppen ezért is csúsztak ki anno az Európai Unióból.

[00:33:01]ahhoz képest képelnek ők is megállítani a migrációt, vagy nem is akarják egyes politikai erők.

[00:33:08]Na most Nyugat-Európában én azt gondolom, hogy ez a migrációs paktum, ez olyan mint a Titanic, hogy süllyed és a zenekar még húzza.

[00:33:19]Tehát az unió vezetése azt hiszi, hogy azzal a migrációs paktummal, amivel már az uniós tagországok egy jelentős része, van aki csendben szabotálja el, van aki már halkan kiismeri mondani, hogy ezt már nem lehet kezelni.

[00:33:40]Most úgy vannak vele, hogy eljött az idő a tekintetben, hogy a közép-európai államokra is ráterheljék azt a miglációs súlyt, ami alatt roskadozik Nyugat-Európa.

[00:33:58]És ebben a kérdésben ön azt mondja, hogy egy ilyen zavar van, hogy nem látunk tisztán hogy valójában mi is történik.

[00:34:04]Én azt gondolom, hogy éppen ez a cél, hogy ne lássunk tisztán, mert az egész migrációs paktumot, ha valaki elolvassa és volt kollégáimmal, ami vettük a bátorságot, hogy végigolvastuk és ki is elemeztük.

[00:34:25]Ez a migrációs paktum úgy áll össze, hogy van egy pont, rögzíti azt, hogy ha egy országba túl sokan jönnek, akkor el kell osztani és be kell fogadni másoknak.

[00:34:36]majd utána jönnek az alpontok és ezerféle hogy úgy mondjam kibúvót, alternatívát, büntetést tehát egy áttekinthetetlen, szándékoltan, úgy megfogalmazott, szövevényes rendszert hoztak létre, aminek egy célja van, hogy az érintettek se ismerjék ki ebben magukat.

[00:35:01]Tehát ki lehet azt mondani nálunk is, hogy ide illegális migráns nem fog érkezni.

[00:35:10]De hogyha valahol Európában, Nyugat-Európában már beléptettek és regisztráltak és kapott egy tartózkodási engedélyt, vagy bármilyen papírt, ő onnantól kezdve nem illegális migráns.

[00:35:25]És hogyha abban az adott országban túl sokan vannak belőlük, az ország kérheti, hogy őt tehermentesítsék.

[00:35:32]És akkor meg fognak jelenni nálunk is nem illegális migránsok, hanem nyugat-európai papírokkal rendelkezők.

[00:35:39]Tehát ebből a szempontból ez egy nagyon bonyolult feladvány és nagyon bonyolult kérdés is lesz.

[00:35:43]És én azt gondolom, hogy Brüsszel szándéka az, hogy a közép-európai országokat, amelyek idáig döntő részében ellen tudtak állni ennek a nyomásnak, ezeket is integrálják a nyugati országok mintáihoz.

[00:36:02]Mert azért az is látszódik, hogy a nyugat-európai országban azon túl, amiről itt is sokat beszéltünk ma, hogy ezek milyen biztonsági meg egyéb kihívásokkal kell, hogy szembesüljenek az adott fogadószágok, megjelenik egy új kultúra és megjelenik egy új politikai erő.

[00:36:20]És ez az új politika erő nyilvánvalóan, hogy abban érdekelt, amit Brüsszel rá tud ülni erre a hullámra.

[00:36:28]Tehát egy új támogatói csoportot, tehát az új baloldal, aki számára, hogy mondjam, a munkásosztály, mint a baloldal alapja, éppen a gazdasági európai fejlettségi szintán elveszett.

[00:36:44]most egy új támogatói csoportot építenek föl maguknak, és sokok mellett, de ez az egyik olyan, ami miatt Brüsszel továbbra is és a mögöttük állóak az illegális migrációt legalizálni akarják, mederben tartva, de folyamatosan életben akarják tartani, gazdasági okokra hivatkozva, de emögött valójában pőrepolitikai indokok húzódnak meggyő szerint utolsó kérdés, ugye itt az Európai Uniós reakcióknál azt lehet látni, és legyen ez bármi, akár a mesterséges intelligencia, akár a migráció kérdése satöbbi, satöbbi, hogy mindig reagálnak az eseményekre, és ez amivel nagyon bürókratikus maga az egész szervezet, ez sokszor ilyen években mérhető csúszást is jelent.

[00:37:35]Hogyan látja azt, hogy számolnak-e azzal, hogyha itt vége lesz ennek az orosz-ukrán háborúnak, akkor valószínűsíthetően nem csak nők és gyermekek fogják elhagyni Ukrajnát, hanem azok a férfiak is, akik mondjuk a frontról térnének haza, de nincs otthon a nő meg a gyerek, tehát utána mennek majd.

[00:37:52]Tehát, hogy mennyire vagyunk akár mi magyarok felkészülve arra, akár a szomszédos ország, akár Európa, hogy itt történhet egy ilyen jellegű migráció is?

[00:38:04]Hogynem?

[00:38:04]Igen, ez egy teljesen jogos kérdés, amit ön fölvet.

[00:38:11]Én azt látom, hogy és amire ön is utal, hogy Brüsszel és a legtöbb nyugat-európai politikus is a szómágiában hisz, tehát hogy ilyen öt percekre akarják megnyerni a kommunikációs tereket, és mondanak valamit.

[00:38:29]Mesterséges intelligencia.

[00:38:29]Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, amikor beült az elnöki székébe, akkor azt mondta, hogy emberek, nagy baj van a mesterséges intelligencia kapcsán, Kína lehagyott bennünket.

[00:38:41]Elkülönítek 500 milliárd dollárt és hatalmas energiiséget, mert be kell hoznunk a lemaradást.

[00:38:50]Ehhez képest Európa csak beszél és nem csinál semmit.

[00:38:58]Ugyanez igaz ezekben a kérdésekben is.

[00:39:01]Tehát én valójában azt látom, hogy az Európai Uniónak ebben a formában, és erről hosszan lehetne beszélgetni, de de meg vannak számolva az órái.

[00:39:11]Most nyilvánvalóan nem a szó igazi értelmében, nem akkor Donald Trumpként számon kék rajtam, hogy én egy nap alatt békét csinálok, mondta ő.

[00:39:19]Na most az Európai Unió ezersből vérzik, repedezik, a belső feszültségek feszegetik az egész rendszert, és a világ meg elmegy mellettünk gazdasági, katonai, politikai értelemben egyaránt.

[00:39:39]Tehát az, amit Brüsszel mond, vagy kijelent, azok nem szólnak másról sajnálatos módon, mintogy a következő egy hónapot, egy évet túléljék, és addig a bürokrácia működjön, úgy tűnjön kifelé, hogy tulajdonképp rendben van minden.

[00:39:59]Egy kicsit majd reszelünk rajta, majd a következő hét éves költségvetésben megoldjuk, majd még fölveszünk hitelt, és még sorolhatnám.

[00:40:08]Tehát valójában a Brüsszelnek nem csak erre, semmi másra sincs valós válasza.

[00:40:14]Emlékezzünk arra, hogy a gazdasági lemaradás kapcsán született még a magyar uniós elnökség idején egy jelentés, hogy hogy lehetne a gazdasági lemaradását behozni Európának.

[00:40:29]Semmi nem történt benne.

[00:40:29]Egyetlen egy pontot sem vettek elő.

[00:40:34]Köszönöm szépen Horvát Józsefnek, hogy eljött.

[00:40:36]Köszönöm.

[00:40:36]És