Fekete Rita 40:02

Rendkívüli: itt van Oroszország válasza az ukrán támadásra! – Robert C. Castel

ukrán háborúdrónháborúfegyverkezésamerikai politikanatoközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli: itt van Oroszország válasza az ukrán támadásra! – Robert C. Castel
tl;dr
  • A háború fő hadszíntere a stratégiai bombázó frontvonal, az ukránok tudatos pszichológiai nyomást gyakorolnak Moszkvára a dróntámadások szimbolikus időzítésével.
  • Ukrajna havi dróngyártása ~1000-ről 7000-re nőtt, ami akár tízszeresére emelheti az orosz légvédelmen áthatoló eszközök számát, elsősorban az olajfinomítókat célozva.
  • Az ukrán bombázó kampány lézernyi pontossággal csap le gazdasági célpontokra, míg az orosz hadjárat szétszórtabb, vegyesen gazdasági-lélektani jellegű.
  • Oroszország a ballisztikus rakéták terén vitathatatlan fölényre tett szert: évi közel 1000 rakétát gyártanak, míg Ukrajnának mindössze 16 Patriot elfogórakétája maradt.
  • Donald Trump szerint Ukrajna nem fontos Amerika számára, az egyetlen releváns szempont a fegyvereladásokból származó európai profit.
  • Az európai szövetségesek nem képesek pótolni az Egyesült Államok hírszerzési képességeit, és a NATO-ba vetett bizalom csökkenését kétoldalú védelmi egyezmények próbálják ellensúlyozni.
  • Az iráni keretmegállapodás a Hormuzi-szoros megnyitásán és egy tűzszüneten alapul; minden más ígéret feltételes módú, és Irán katonailag súlyosan meggyengült a háború során.
  • Törökország haderejének igazi gyengesége a komoly háborús tapasztalat hiánya, az S-400-as beszerzés miatt kizárták az F-35 programból, és fegyverzete nem a csúcskategóriás modern hadviselésre van optimalizálva.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az orosz–ukrán háború stratégiai bombázó hadjáratai

A Moszkva elleni dróntámadás jelentősége

A beszélgetés kiindulópontja az a nagyszabású ukrán dróntámadás volt, amely az elmúlt évek legnagyobb csapását mérte Moszkvára. Robert C. Castel szerint ez is bizonyítja, hogy a háború igazi hadszíntere nem a szárazföldi, hanem a stratégiai bombázó frontvonal. A szakértő hangsúlyozta, hogy a támadásnak pszichológiai üzenete is van: az ukránok tudatosan gyakorolnak nyomást Vlagyimir Putyinra, kihasználva olyan szimbolikus események közelségét, mint a győzelem napi díszszemle vagy az orosz gazdasági csúcstalákozó.

Az ukrán dróntermelés felfutása és hatásai

Castel kiemelte, hogy Ukrajna dróngyártása drámai mértékben nőtt: havi ezerről körülbelül 7000-re emelkedett az előállított eszközök száma. Mivel a légvédelmi rendszerek hatékonysága egyik oldalon sem változott számottevően, ez azt jelenti, hogy akár tízszeresére is nőhet az orosz légvédelmen áthatoló eszközök mennyisége. Az ukrán hadviselés tudatosan egy szűk keresztmetszetre, az orosz energiatermelésre – elsősorban az olajfinomítókra – összpontosít.

A légvédelmi áttörés történelmi kontextusa

A szakértő emlékeztetett a két világháború közötti időszak félelmére, amelyet Stanley Baldwin mondása foglalt össze:

„A bombázó mindig át fog törni.” – Robert C. Castel (Stanley Baldwin híres megállapítását idézve) *

Soha egyetlen légvédelmi rendszer sem volt áttörhetetlen – mutatott rá. A német Luftwaffe már a háború előtt elrettentő erőként működött, a második világháború végén pedig a szövetségesek bombázói az utolsó pillanatokig csapásokat mértek a német városokra. Hasonló jelenséget látunk a Közel-Keleten is. Mindebből az következik, hogy nem az orosz légvédelem különösen rossz, hanem az ukrán termelés egyszerűen túlterheli azt.

A két fél bombázó hadjáratának összehasonlítása

Castel nem osztályozta a feleket, de lényeges különbségre hívta föl a figyelmet: az ukrán bombázó kampány lézernyi pontossággal koncentrál az orosz finomítókra, míg az orosz kampány ennél szétszórtabb – egyszerre támadja Ukrajna energiatermelését, vasútjait, valamint a lakosság morálját befolyásoló víz- és gázellátást. Az ukrán hadjáratot ezért alapvetően gazdasági jellegűnek nevezte, míg az oroszt gazdasági-lélektaninak.

Oroszország ballisztikus rakétafölénye és a Patriot-rendszerek helyzete

Szergej Lavrov kijelentését – miszerint Moszkva a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér Ukrajna harcképességét befolyásoló célpontokra – Castel nem tartja újdonságnak, szerinte ezt eddig is tették. Az igazi változás abban áll, hogy Oroszország vitathatatlan fölényre tett szert a ballisztikus rakéták terén. A New York Times értesülése szerint Ukrajnának mindössze 16 darab Patriot elfogórakétája maradt, miközben az oroszok az évi ballisztikus rakéta termelésüket a magas három számjegyű tartományba, közel 1000 fölé tornázták. A kilőtt ballisztikus rakéták elfogási aránya igen alacsony, és ez a helyzet valószínűleg romlani fog. Az ukránok kétségbeesetten próbálnak német segítséggel légvédelmet építeni, ám Castel szerint, ha az eddigi példákat nézzük, ez nem hónapok, hanem évek kérdése.

A G7 csúcstalálkozó és a tűzszüneti kilátások

Donald Trump álláspontja Ukrajnáról

Friedrich Merz német kancellár a „remény napjának” nevezte a Franciaországban tartott G7 csúcstalálkozót, abban bízva, hogy Trump esetleg szigorúbban lép föl Moszkvával szemben, cserébe azért, hogy Európa segíti az Iránnal kapcsolatos amerikai erőfeszítéseket. Castel mindezt a Közel-Keleten véget ért háború egyik jelének tartja – véleménye szerint a francia hajlandóság a Hormuzi-szorosba küldendő flottaegységekre bizonyítja ezt. Magáról Trump hozzáállásáról a szakértő leszögezte: az amerikai elnök kerek perec kimondta, amit ő a háború kezdete óta hangoztat.

„Ukrajna nem fontos Amerika számára. Az ukrán háború nem fontos Amerika számára. (…) az egyetlen aspektusa ebben a háborúban, ami fontos a számára, hogy jó pénzért fegyvereket adnak el Európának.” – Robert C. Castel Donald Trump szavait tolmácsolva *

Trump számára politikai hasznot hozhat egy újabb tűzszünet, az időközi választások előtt jól mutatna, ám az Egyesült Államok ennél mélyebben nem kíván beleállni a konfliktusba.

Európai szerepvállalás és hírszerzési függőség

Németország fél milliárd dolláros légvédelmi támogatásával és a szakértői véleményekkel kapcsolatban Castel kijelentette: Franciaország sem, sőt az egész nyugati szövetség sem képes pótolni az Egyesült Államok hírszerzési képességeit, amelyek drámaian meghaladják még Kínáét is. Az Egyesült Államok eddig mintegy 300 milliárd dollárt fektetett Ukrajnába, nagyjából annyit, mint Izrael támogatásába 1948 óta, ám míg a Közel-Keleten egy szövetséges államot kapott cserébe, Ukrajnában egy vesztes háborút.

A légvédelmi rendszerek terén ráadásul a közel-keleti tapasztalatok miatt óriási a kereslet, és az arab országok többet is tudnak fizetni értük. Castel ezért úgy véli, a Közel-Kelet lehet Ukrajna „vaterlója”, különösen a ballisztikus rakétavédelem terén.

„Franciaország nem képes a hírszerzési erőforrásokat pótolni. Egész Európa nem képes. Az egész Nyugati Szövetség nem képes.” – Robert C. Castel *

Biztonságpolitikai folyamatok Európában

A német–lengyel védelmi egyezmény és a NATO-bizalom csökkenése

A Varsóban aláírt német–lengyel védelmi egyezmény Castel szerint önmagában még nem hozza el a tavaszt, de az egyre szaporodó kétoldalú biztonsági megállapodások a NATO-ba vetett bizalom csökkenését jelzik. Az orosz és iráni háború tapasztalatai azt mutatták, mennyire erősen függ egy konfliktus kimenetele az amerikai elnök személyes döntéseitől és az amerikai közvéleménytől. A szakértő kérdésesnek tartja, hogy a balti országok védelmében hajlandó lenne-e az amerikai társadalom áldozatokat vállalni.

„A NATO nem fog föloszlatni, senki nem fogja föloszlatni a NATO-t, de egyszerűen kiürül a tartalmából, és egyre több ilyen mellékegyezménnyel próbálják az országok a biztonságukat sámfázni.” – Robert C. Castel *

Az iráni megállapodás elemzése

A keretmegállapodás tartalma és a felek érdekei

Castel szerint a kizárólagos forrás a józan ész: a rövid, mindössze másfél-két oldalas dokumentumot érdemes elolvasni, és szigorúan elválasztani a kijelentő módú, jelen idejű kötelezettségeket a feltételes módú, jövő idejű ígéretektől. Így világossá válik, hogy a megállapodás két pilléren nyugszik:

  • A Hormuzi-szoros megnyitása és Irán olajexportjának engedélyezése (az olajár csökkentése érdekében).
  • Tűzszünet, amely nélkül a szoros megnyitása sem lehetséges.

Minden egyéb – 300 milliárd, atomprogram stb. – a szakértő szerint „mese”, amit nem érdemes belemagyarázni a szövegbe.

A háború mérlege Irán számára

A háború folytatása Castel szerint fatális lett volna Irán számára, így a tűzszünet a túlélést jelenti. Objektív adatokkal érvelt: Irán nukleáris vertikuma a bányászattól a fegyveresítésig le van bombázva, ballisztikus rakétaipara megsemmisült, légvédelme, flottája és légiereje eltűnt, Szíriában és a proxy erők terén is súlyos veszteségeket szenvedett. Ezzel szemben az Obama-adminisztráció idején kötött JCPOA esetében rögtön készpénzszállítmányok érkeztek Teheránba; ilyen most nem történt, és a jövőbeni juttatások Irán viselkedésétől függenek. Ráadásul Trump ígéretet tett rá, hogy a végső egyezményt ratifikáltatja a képviselőházzal – amit Obama meg sem kísérelt. A szakértő abszurdnak tartja azt az állítást, hogy ez a megállapodás rosszabb lenne, mint az Obama-féle változat.

„Ezelőtt néhány nappal Teheránnak a légterében ott sétáltak izraeli repülőgépek. Nem drónok, repülőgépek.” – Robert C. Castel Irán meggyengülésének érzékeltetésére *

Izraeli reakciók és belső feszültségek

Benjamin Netanjahu diplomatikusan nyilatkozott az egyezményről, ám a kormányon belül és a társadalomban is óriási a frusztráció. Castel szerint az izraeli és az amerikai héják úgy érzik, ebből a sajtból csak a lyukat látják, nem a sajtot. Ő maga inkább az elért fizikai eredményeket nézi, de elismeri, hogy az izraeli közvéleményben rendkívüli harag él Trumppal szemben.

A dél-libanoni biztonsági övezet és a tűzszünet kérdése

Az IDF nem vonul ki a dél-libanoni biztonsági övezetből; Netanjahu ezt megerősítette. Az iráni keretmegállapodás előírja Libanon szuverenitásának tiszteletben tartását, ám egy állam szuverenitásának nincs durvább sérelme annál, mint amikor egy külső erő (a Hezbollah) kisajátítja az erőszak alkalmazásának jogát a területén. A tűzszünet logikája Castel szerint világos: ha a Hezbollah visszavonul a Litáni-folyótól északra, a libanoni hadsereg átveszi a biztonság szavatolását, Izrael pedig kivonul. Ez az úgynevezett pilot program eddig nem valósult meg, mert az az elképzelés, hogy Irán megtarthasson egy előretolt helyőrséget Libanonban, miközben Izrael nem védekezhet, nem reális.

Törökország katonai képességeinek értékelése

A Törökországban bemutatott, Attila névre keresztelt 155 mm-es önjáró tarack apropóján Castel kifejtette, hogy a török haderő legnagyobb gyengesége nem a minőségi fegyverzet hiánya, hanem az, hogy az ország Atatürk óta nem viselt komoly háborút. Más egy gerillák ellen hatékonynak lenni, és megint más egy hasonló szintű ellenféllel szemben helytállni. A török high-tech arzenál alapvetően izraeli és amerikai technológiára épült, és máig függ tőle. Az S-400-as rendszer beszerzésével Törökország kizárta magát az F-35 programból, amivel Castel becslése szerint húsz évet veszített. A török fegyverrendszerek az egyszerűbb, „Volkswagen” kategóriába tartoznak, miközben a modern háborúkban a „Ferrarik” döntenek. A szakértő szerint Törökország jelenleg nem alkalmas egy fejlett nyugati hatalom elleni háborúra, még ha papíron nagy létszámú hadsereggel is bír.

„Aki békére készül, az gyakorlatilag befizet a háborúra.” – Robert C. Castel az általános elrettentési paradoxont összegezve *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Ez itt a Tűzvonalban című műsorunk legfrissebb adása.

[00:00:05]Robert Sz.

[00:00:05]Casztell biztonságpolitikai szakértő, az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a vendégünk, akit nagy szeretettel köszöntök.

[00:00:14]Nagy szeretettel köszöntelek Rita egy napsütéses Jeruzsálemből és örülök, hogy újra újra beszélgetünk.

[00:00:23]amit összegyűjtöttem, vagy megpróbáltam összegyűjteni itt a hét legfontosabb híreit, és természetesen fogunk foglalkozni majd az iráni megállapodással is, illetve hoztam Törökországból is egy akár a magyarok számára is nagyon izgalmas hírt.

[00:00:34]Viszont hadd kezdjem itt az orosz-ukrán háborúnak a történéseivel, és hogyha itt visszafelé haladunk az időben, akkor mindenképp a Moszkvát ért nagyjű támadással szeretném kezdeni ezt a beszélgetést.

[00:00:48]ugyanis itt azt látni, hogy akár a az eszközöknek a számában vagy a csapásoknak a méretében úgy tűnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb támadását hajtották végre Moszkva ellen az ukránok.

[00:01:01]Úgyhogy ennek az elemzésére szeretnélek megkérni egy pár mondatban.

[00:01:05]Mit jelent ez katonai szempontból?

[00:01:05]Mit jelent ez akár hát mondhatnám azt, hogy pszichológiai szempontból?

[00:01:10]Mert úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban Putyinra is nyomás helyezedik, akár ugye a a a díszemlének az olyan módon való megrendezése miatt, ami nem az előző éveket tükrözte, akár itt a moszkvai vagy orosz Davos megelőző csapások miatt, tehát most mintogyha Putyinnak az idegein táncolnának az ukránok.

[00:01:37]mindenképpen a látjuk azt, hogy ennek a háborúnak a legfontosabb hadszintere, és erről már nagyon régóta beszélek, tehát én tudom, hogy nagyon sokat foglalkoztunk, vagy aztán később foglalkoztak mások is.

[00:01:46]Én kicsit kicsit visszavettem ebből av valami a hadszintereken történik, de látjuk azt, hogy a valóban fontos hadszintér az nem a szárazföldi hadszintér és nem a tengeri hadszintér, hanem ez a stratégiai bombázás.

[00:01:57]Tehát ez az első megállapítás, hogy ez itt történnek a nagy a nagy nagy változások.

[00:02:02]Mondjuk úgy ez egy.

[00:02:04]Kettő, van ennek a dolognak egy szakirodalma, és ezt érdemes ezt a ezt a párbajt, mondjuk úgy, ezt a bombázó párbajt Ukrajna és Oroszország között a történelmi kontextusba helyezni.

[00:02:16]Van itt a harmadik dologként szeretném elmondani, van itt egy nagyon érdekes anomália.

[00:02:20]Tehát látjuk azt, hogy nagyon-nagyon hosszú időn át a légi fölény vitatott vitatott.

[00:02:24]Ez nem volt így.

[00:02:27]Tehát a korábbi stratégiai bombázó hadjáratok idején, első világháború, második világháború, Korea, Vietnam, Atya, Fiú, és Szentlélek satöbbi.

[00:02:36]Tehát ezek az esettanulmányok során általában voltak időszakok, mikor vitatott volt a légi fölény, de nem ilyen hosszú időn át.

[00:02:42]És itt látjuk azt, hogy következetesen a háború eleje óta egyik fél se képes kicsikartni a légi fölényt.

[00:02:47]Ez az első anomália.

[00:02:47]A másik, hogy ez az első olyan bombázó hadjárat, amit nem pilóta nem pilóta által vezetett eszközökkel hajtanak végre, szinte kizárólagosan.

[00:03:01]Tehát a második világháborúban már láttunk cirkáló robotőgépeket, és láttunk balisztikus rakétákat, főleg a németek részéről bevetni.

[00:03:10]Ögyanakkor a robbanaknak a nagy tömegét pilóták által vezetett nehéz bombázók szállították le.

[00:03:18]Mondjuk úgy.

[00:03:18]Itt ez teljesen átalakul ez a kép.

[00:03:20]Itt látjuk azt, hogy itt gyakorlatilag robotok vívják ezt a háborút, vagy távirányított eszközök vívják ezt a háborút szinte teljes egészében.

[00:03:27]És a legutolsó dolog, amit ez azt hiszem, ezt k kielemeztük a múlt héten, hogy látjuk azt, hogy az ukrán dróntermelés drámaian fölfutott.

[00:03:32]Tehát az utóbbi két év alatt körülbelül havi havi 1000 drón helyett havi 7000 nem tudom hány drónt tudnak az ukránok legyártani.

[00:03:41]És hogyha ezeknek a 10%-a átmegy a az orosz légvédelmen, akkor ez pont hétszer több eszközt tör át a az orosz légvédelmen, mint ezelőtt két évvel.

[00:03:51]Tehát ezek a ezek a nyers számok.

[00:03:53]Azt tehát látjuk azt, hogy Ukrajna többet termel, nagy változás nem állt be se az orosz, se az ukrán drónvédelemben.

[00:04:00]És látjuk azt, hogy Ukrajna nagyon tudatosan egy szűk orosz keresztmetszetre koncentrál.

[00:04:03]Tehát hogyha össze kell hasonlítanom a két bombázó hadjáratot, akkor azt kell megállapítanom, hogy az ukránok lézer egy lézersugárnak a pontosságával koncentrálnak egyetlen egyfajta célpontra.

[00:04:16]Ez Oroszországnak az energiatermelése, főleg a finomítókra.

[00:04:21]Orosz, az orosz bombázó kampány pedig sokkal szétszórtabb, mondjuk úgy.

[00:04:23]Tehát ott van az a ukrán energiatermelés, ezt támadják, egyértelmű, az ukrán vasútak és tovább olyan célpontok, amik az ukrán morált befolyásolják, a vízzellátás, gázzellátás satöbbi.

[00:04:35]Most én nem adok, tehát nem nem osztottam jegyeket, nem osztályoztam, mert nem mondtam azt, hogy az ukrán jobb, mint az orosz, vagy az orosz jobb, mint az ukrán.

[00:04:42]Csupán érdemes figyelembe venni ezt a különbséget a a két bombázó hadjárat között.

[00:04:48]azt mondhatnám, hogy a az ukrán bombázó hadjárat gazdasági, az orosz bombázó hadjárat pedig gazdasági lélektani.

[00:04:54]Tehát ez a különbség, ez lenne az összefoglalóm.

[00:04:58]Ugye van olyan elemzés vagy elemző, aki úgy gondolja, hogy és én ezt nem tudtam utánanézni ennek a számok világában, ezért kérdezlek téged, hogy már kevesebb az az olajfinomító, amit az ukránok nem támadtak volna, mint amit eddig sikerült megtámadniuk.

[00:05:12]Ugye itt Moszkvában is egy olajfinomítót is ért támadás többek között, de bevásárlóközpontokat is találtak el drónok.

[00:05:19]Ugye két gyermeknek a megsérüléséről adtak hírt.

[00:05:24]Halálos áldozatról én nem hallottam, vagy nem láttam a hírekben.

[00:05:28]Tehát hadd kérdezzem meg azt is, hogy egy moszkvai légvédelem, mint Oroszország fővárosának a légvédelme hogyan törhető át ilyen módon Ukrajna számára?

[00:05:41]Én úgy gondolom, hogy a történelmi tapasztalat teljesen egyértelmű ezen a ezen a téren.

[00:05:44]Tehát soha nem volt még egyetlen légvédelmi rendszer sem, amelyik áttörhetetlen lett volna.

[00:05:48]És a két világháború között a legnagyobb félelem az az volt, hogy a bombázó mindig át fog törni.

[00:05:56]Stanley Bwinnek a híres mondása.

[00:05:58]És ez egy olyan dolog, amivel a közönség általában nincs, vagy a laikusok kevésbé vannak tisztában, de a német Luftwaffe a legnagyobb sikereit nem a háború alatt érte le, háború előtt.

[00:06:09]nagyjából úgy működött, mint a szegény embernek a nukleáris fegyvere a két világháború között.

[00:06:13]Nagyon nagy sikerrel elrettentette a szövetségeseket attól, hogy megakadályozzák a német újrafelfegyverzést, mivel avval a arra támaszkodva, hogy a bombázó mindig át fog törni.

[00:06:22]Tehát láttuk a második világháborúban ezeket a bombákat rázuhanni Londonra.

[00:06:26]Látjuk azt, hogy a németek az utolsó ilyen bombázó hullámot 1944-ben indították a britek ellen az utolsó ballisztikus rakétát a blitzigetek ellen talán másfél két hónappal Németország kapitulációi előtt.

[00:06:42]Tehát látjuk azt, hogy ezek az eszközök működnek az utolsó pillanatig, és látjuk a közelkeleten is működni ezeket az eszközöket.

[00:06:48]Tehát Oroszország nem rosszabb ebből a szempontból, mint mindenki más, vagy nem sokkal rosszabb az orosz teljesítmény.

[00:06:54]Egész egyszerűen az ukrán termelés, bármilyen furcsán is hangzik, egyszerűen túl túlterheli az orosz légvédelmet.

[00:07:03]Oroszország az őt tért támadásokra válaszul, rendszeresen tömeges csapásokat fog mérni azokra a célpontokra, amelyek az ukrán fegyveres erőik harcképességét befolyásolják.

[00:07:10]Ezt Szergeely Lavrov jelentette ki.

[00:07:13]Egy laikus újságírói kérdés.

[00:07:15]Eddig mit csináltak?

[00:07:20]Én úgy gondolom, hogy ezt csinálták.

[00:07:22]Tehát én nem nem gondolom, hogy lát fogunk látni valamilyen hatalmas minőségi változást.

[00:07:25]Amit látunk, és ez egy egyértelmű trend, és erről beszélt a New York Times is, ma ma reggel jelent meg egy ilyen cikk.

[00:07:32]Tehát látjuk azt, hogy Oroszországnak egy téren van vitathatatlan fölőnye fölénye Ukrajna fölött.

[00:07:39]Ez a ballisztikus rakéták.

[00:07:41]Ukrajna egyre kevésbé képes kivédeni ezeket a támadásokat.

[00:07:43]Erről is 1 millió alkalommal beszéltünk erről.

[00:07:45]A New York Times szerint Ukrajnának 16 darab Patriot elfogórakétája maradt.

[00:07:49]Az oroszok pedig fölfutatták a balisztikus rakéta termelését.

[00:07:54]Annak szöges ellentétben avval, amit különböző magyarországi jellemzők mondtak néhány évvel ezelőtt, hogy erre Oroszország nem lesz képes.

[00:08:01]Látjuk, hogy igenis képes rá, és látjuk, hogy nem drámaan, de jelentős mértékben, tehát a az alacsony három számjegyűből, a magas három számjegyűbe közel az 1000 fölé strófolták az évi termelést az oroszok.

[00:08:14]És nagyjából amit kilőnek, ballisztikus rakéta, az becsapódik.

[00:08:16]Tehát ennek az elfogási aránya Ukrajnában nagyon-nagyon alacsony és valószínűleg ez tovább fog romlani ez a dolog.

[00:08:23]És látjuk ezeket a kétségbe esett ukrán próbálkozásokat.

[00:08:27]Most a németekkel megpróbálni valamilyen ballisztikus rakétavédelmi rendszert kiépíteni.

[00:08:31]Zelenszki ezt a télig télbeállt előttig hadrendbe akarja állítani.

[00:08:36]Ugyanakkor megnéztem az adatokat és az a négy-öt ország, akiknek ilyen rendszerre rendelkeznek, olyan 20-25 évbe kellett, akik még kiépítették ezt a képességet.

[00:08:44]Tehát nem nem hónapok, hanem legjobb esetben is.

[00:08:47]Tehát van egy kirívó példa a kínai HQU 19-es rakétavédelmi eszközött öt év betellett még Hadrányt beállították.

[00:08:55]Tehát ez is évek semmiképpen és nem hónapok.

[00:09:00]Nagy reményeket fűznek most ahhoz úgy látom Európában, hogy itt a G7 csúcstalálkozó, ami Franciaországban lett megrendezve, és Donald Trump is részt vett rajta, valamiféle fordulatot jelenthet majd akár itt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan.

[00:09:13]olyan hírek jelentek meg, illetve olyan nyilatkozatok Friedrich Merstől, Emmanuel Macrontól, amelyek azt vetítették előre, hogy itt közel lehet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között.

[00:09:24]Ugye Friedrich Merc a remény napjának nevezte a G7 csúcstalálkozót.

[00:09:28]És arról is beszéltek, hogy talán Donald Trump azért cserébe, hogy Európa nagyobb segítséget nyújt Amerikának az Iránnal kapcsolatos kérdéskörben.

[00:09:37]Ezért Donald Trump hajlandó lenne szigorúbban bánni Oroszországgal, akár akár visszaállítanák az olajszankciókat is.

[00:09:48]Mit gondolsz erről?

[00:09:48]Én úgy gondolom, hogy ez a legbiztosabb jele annak, hogy végetért a közelkeleti háború, hogy a franciák hajlandóak csapatokat küldeni oda, vagy katonai katonai egységeket küldeni, flottaegységeket küldeni a hormózi szorvosba.

[00:10:00]Tehát ennél biztosabb jelle annak, hogy végetért a háború nincs.

[00:10:04]És én biztos vagyok benne, hogy Donald Trump nagyon fogja értékelni ezt az áld áldozatkészséget, hogy most, hogy véget ért a háború hajlandónak neki segíteni, biztos vagyok benne, egy megértően fog jóságos mosollyal megértően fog bólogatni erre a dologra.

[00:10:17]Tehát ez az egyik dolog.

[00:10:17]A másik dolog, hallottuk Donald Trumptól azt, amit a háború eleje óta mondok, az ukrán háború eleje óta mondok, hogy Ukrajna objektíven nem fontos Amerika számára.

[00:10:26]És ezt Donald Trump most kimondta Kerekperec azt mondta, hogy Ukrajna nem fontos Amerika számára.

[00:10:29]Az ukrán háború nem fontos Amerika számára.

[00:10:34]Olyan szinten, mint Irán.

[00:10:34]Azt is mondta Donald Trump, hogy az egyetlen aspektusa ebben a háborúban, ami fontos a számára, hogy hogy jó pénzért fegyvereket adnak el Európának.

[00:10:42]Tehát ez az egyetlen érdeke az Egyesült Államoknak ebben a háborúban.

[00:10:47]Most nyilvánvaló, hogy Trump mindig karikatúrákat rajzol, karikatúrákban beszél.

[00:10:50]Én úgy gondolom, hogy van egy igen politikai haszon abban is, hogy el tudja mondani, hogy ő hozott össze még egy tűzszünetet.

[00:10:59]A közelkeleti tűzszünet után itt is sikerült egy tűzszünetet összehozni.

[00:11:01]Ez nem lenne rossz Donald Trumpnak, mondjuk ugye a a az időközi választások előtt.

[00:11:09]Ezenkívül az Egyesült Államok nem akar jobban beleállni ebbe a dologba.

[00:11:11]Tehát megfuttatni Witkofot meg Kusnirt, aki a két a ké két ingatlanos zsidóját Donald Trumpnak megfuttatni, gondolom azt szívesen megteszi, nincs evvel semmi probléma, de ezenkívül komolyabb befektetést az Egyesült Államok nem fog ebben a vállalkozásba tenni.

[00:11:28]Németország fél milliárd dollárral támogatja Ukrajna légvédelmét.

[00:11:29]Ez is az elmúlt heteknek az egyik híre volt.

[00:11:34]ezzel kapcsolatban kérdeznélek, illetve, hogy hallottam olyan orosz véleményeket, tehát orosz szakértőktől származó véleményeket is, miszerint hogyha valóban le akarná zárni a nyugat ezt a háborút, akkor megvonná Ukrajnától a Starling elérést, illetve ugye a hírközlési vagy a hírszerzési adatokat, merthogy a fegyvereket, az eszközöket Európa tudja biztosítani Ukrajna számára akkor is, hogyha Amerika kihátrál ebből, meg látjuk, hogy ezt hogyan oldják meg, de a hírszerzés eszközök nélkül Ukrajnának le kellene tennie a fegyvert.

[00:12:08]Mit szólsz ehhez a fél milliárd dolláros támogatáshoz Ukrajna számára, illetve mi itt a az arány esetleg itt a hírszerzési adatok és az eszközök között?

[00:12:16]Ugye Franciaország azt állítja, hogy ő egyébként tudná pótolni a hírszerzési adatokat is?

[00:12:23]Hát tegyük van itt legalább három kérdés, amit amit meg kell válaszolni, és fontos rendet tenni a dolgokban.

[00:12:29]Talán kezdeném a végéről.

[00:12:29]Franciaország nem képes a hírszerzési erőforrásokat pótolni.

[00:12:34]Egész Európa nem képes.

[00:12:36]Az egész Nyugati Szövetség nem képes.

[00:12:38]Beleteszem a kalapba Dél-Kore, Japánt, Izraelt satöbbi, nem képes pótolni azokat a hírszerzési képességeket, amit az Egyesült Államoknak vannak.

[00:12:45]És aki nem hiszi, az googlizza meg, vagy nézzen utána mesterséges intelligenciában, hogy hírszerzési műholdok, különböző típusok szerint hány van az Egyesült Államoknak, hány van a a a kollektív nyugat többi részének összesítve, és a számok önmagukért beszélnek.

[00:13:00]Tehát drámaian az Egyesült Államok képességei drámaian meghaladják még Kínának a képességeit is.

[00:13:07]Az utóbbi két-három évben az Egyesült Államok 50-60%-kal több indítást hajtott végre, rakétaindítást, tehát műholdindítást hajtott végre, mint Kína.

[00:13:16]Tehát és és Kína fényebkel Európa előtt áll ezen a téren.

[00:13:18]Tehát nincs mit beszélni erről.

[00:13:20]Tehát látjuk azt, a franciák újra úgy beszélnek, hogy nem nincsenek tisztában a legalapvetőbb adatokkal.

[00:13:25]Ez épp olyan, mint az izraeli fegyverembargóval kapcsolatban, hogy amit Macron mondott, hogy egyszerűen nincsenek tisztában a legalapvetőbb adatok.

[00:13:33]Európa nincs ott, nem tudja pótolni.

[00:13:35]Ez egy.

[00:13:35]Kettő, a amit az orosz szakértők mondanak, ez ez igaz, de ez igaz a háború eleje óta.

[00:13:39]Tehát kapitulálni mindig lehet.

[00:13:41]Az egy olyan lehetőség, amit kapitulálni, am Európa mindig tud kapitulálni, és ez rákényszerítené Ukrajnát arra, hogy kapituláljon, de de miért tenné meg?

[00:13:51]Tehát most már tisztábban kell lenni avval, hogy amit beleftetett most nem Európa, hanem az Egyesült Államok, amit az Egyesült Államok belefetett az ukrán kalandba ezalatt a hány év alatt?

[00:13:58]Már nem is számolom Ritan, négy-öt év alatt ebbe a három több mint négy év.

[00:14:03]Igen, több mint né mondjuk négy év alatt.

[00:14:05]Ez pont az 300 milliárd dollár.

[00:14:06]Ez körülbelül az az összeg, amit Izrael támogatásába fektetett bele az Egyesült Államok '8 óta.

[00:14:11]Ezért a Közelkeleten kapott egy ingyen repülőgép elsüllyezthetetlen repülőgép anyhajót.

[00:14:17]Ukrajnában pedig kapott egy vesztes háborút.

[00:14:19]Tehát ugyanezért a befektetésért.

[00:14:20]Tehát miután ennyi pénzt belefektetett az Egyesült Államok és Európa talán még többet, vagy körülbelül annyit nyilvánvaló nagyon nehéz megmagyarázni, hogy mire ment el ez a pénz.

[00:14:29]Tehát én én nem látom azt, hogy Európa ebből ebből kifarolna.

[00:14:32]Látjuk azt, hogy Donald Trumpnak mennyire nehéz kifarolni ebből a dologból, bármennyire is szeretni.

[00:14:37]És ami pedig ezt a fél milliárd dollárt illeti, én a legnagyobb problémát abban látom, hogy mit mit lehet vásárolni ezen.

[00:14:44]Tehát itt a probléma nem a pénz, a probléma a az, hogy van itt egy szűkesztmeet, különösen a a rakétavédelemnek a terén.

[00:14:51]Mindenki ezt akarja most.

[00:14:54]Mindenki rakétavédelmet akar, különösen a a közelkeleti háború tapasztalati tapasztalatai alapján.

[00:14:59]És én biztos vagyok benne, hogy a ezek az arab országok először is, mivel én G2G kormányok közötti engedély kötelől függnek ezek a dolgok, nem szabadpiacos termékekről van szó ezek a patriot rakéták meg patriot rendszerek.

[00:15:15]Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok prioritásai az öböl az öböl be fogják irányítani a dolgokat, és az arabok többet is tudnak ezért fizetni.

[00:15:21]Tehát én úgy gondolom, hogy ahogy írtam erről evvel kapcsolatban egy cikket, hogy nem kizárt, hogy a közelkelet lesz Ukrajnának a vaterlója.

[00:15:31]Ezt még messze a háború kitörése előtt írtam, talán még 2022 vagy 2023 elején, és valóban, ami a ballisztikus rakétavédelmet illeti, valóban úgy néz ki a dolog.

[00:15:42]Európa fokozódó biztonsági kockázatai miatt Lengyelország és Németország szorosabbra fűzi az együttműködést.

[00:15:46]A Varsói védelmi egyezmény keretet ad egy közös közös hadgyakorlatokhoz, logisztikai együttműködéshez, kibertér és balti térség védelméhez.

[00:15:54]Ugye szerdán írtak alá egy újvédelmi egyezményt Németország és Lengyelország képviselői Varsóban.

[00:16:02]Mit gondolsz erről?

[00:16:02]Mert miközben arról van szó, hogy legyen valami közös európai haderőszerűség, hogy ne függjünk a NATO-tól, közben egyébként ilyen kétoldalú megállapodásokat is lehet látni.

[00:16:14]Hogyan néz ez ki?

[00:16:16]Tehát ez teljesen természetes, hogy vannak országok, akik szorosabban együttműködnek.

[00:16:19]akár mondjuk itt Német és Lengyelország tekintetében egyébként ez gondolom speciális helyzet is.

[00:16:27]Vagy pedig te hogyan hogyan látod ezt?

[00:16:31]Hát a ha rendszer szintjén nézzük a dolgot, akkor egy ilyen fecske nem hozza el a tavaszt.

[00:16:35]Viszont hogyha egyre több ilyen bilaterális szerződést látunk, akkor ez annak a jele, hogy a a a bizalom a kollektív, a nagy kollektív védelmi szerződésben a NATO-ban egyre egyre gyengül.

[00:16:46]Egyre inkább gyengül és joggal egyre inkább gyengül.

[00:16:49]Tehát látjuk azt az iráni háborúban, hogy mekkora lauf laufja van egy amerikai vezetőnek, mikor háborúkról van szó.

[00:16:57]Tehát Trump elnök, mikor amerikai érdekekről van szó, nem európai érdekekről, akkor kapott néhány hetes laufot az amerikai közvéleménytől.

[00:17:03]Most akkor a kérdés, hogyha ilyen Isten háta mögötti európai országokról van szó, ott a Baltikumban, amikről nem is az átlagamerikai ember nem is tudja, hogy léteznek ezek az országok, hogy ez elfogadná-e az amerikai közvéleményt, hogy ott amerikai katonák halljanak meg ezekért az országokért, én nem vagyok benne biztos.

[00:17:19]És ezek az összes ilyen bilaterális egyezmény, vagy az egyre több ilyen bilaterális egyezmény, amiről hallunk, ezek a növekvő bizalmatlanságnak a jelei a NATO-val kapcsolatban.

[00:17:30]És látjuk azt bebizonyosodik az, amit mondtam, hogy a NATO nem fog föloszt, senki nem fogja föloszlatni a NATO-t, de egyszerűen kiürül a kiül a tartalmából, és egyre több ilyen mellékegyezménnyel próbálják az országok a biztonságokat sámfázni.

[00:17:43]Mondjuk úgy, hadd térjek hát akkor a közelkeletre és arra a megállapodásra, ami köttetett Amerika és Irán között, ami ha jól tudom, nem végleges megállapodás, hanem egy keretmegállapodás.

[00:17:56]De itt Magyarországon azt tapasztalom, hogy elég nagy az információs káosz egyébként ezzel az egész megállapodással kapcsolatosan.

[00:18:03]Ha az ember megpróbálja az iráni kommunikációt meghallgatni, akkor még jobban összezavarodik, mintha csak Trumpot hallgatná.

[00:18:08]Mi történik?

[00:18:11]Miről szól ez a megállapodás?

[00:18:11]És mi a tudom, véleményreakció ezzel kapcsolatban Izraelben?

[00:18:17]Azt hiszem, hogy a legjobb forrás a józan parasztiész.

[00:18:19]Tehát nem az irániakat kell hallgatni, nem Trumpot, még csak nem is olyan megmondó fejeket, mint én, vagy más jellemzők.

[00:18:25]Egyszerűen le kell ülni, el kell olvasni.

[00:18:26]Tehát ez nem Obamának a a GCPO, amelyik 150 nem tudom hány oldalban rejtette el a gyalázatot.

[00:18:33]Itt van másfél két oldal körülbelül bárki el tudja olvasni, le tudja fordítani a a egy ilyen egy ilyen gépi fordítóval, és sokkal rövidebb, mint egy átlag lakásbérleti szerződés, mondjuk úgy.

[00:18:46]Tehát el lehet olvasni, és akkor el lehet rajta töprengeni.

[00:18:48]És ami nagyon-nagyon fontos ebben a szerződésben, érdemes föltenni magunknak a kérdést, hogy mi az, ami itt és most konkrét, és mi az, ami majd valaha szándékozunk, ha satöbbi.

[00:18:57]Tehát mi az, ami kijelentő módban van, és mi az, ami feltételes módban van leírva.

[00:19:02]És láttam, hogy a nagyon igen igen sokan vannak a újságírók, ellemzők satöbbi, akik a az alapvető szövegértés, tehát a a kijelentő mód és a feltételes mód, a jelenidő meg a jövő időbeli különbsége valahogy így összemosódik náluk.

[00:19:14]Pedig ezek ezek marhára egyszerű dolgok.

[00:19:16]Oda lehet adni egy gyereknek ilyen övási v mit ért ezt az olvasott szövegő reading comprehension szövegértés.

[00:19:24]Igen.

[00:19:24]Reading comprehension.

[00:19:26]Szövegértés.

[00:19:26]Pontosan.

[00:19:28]Tehát én szövegértési gyakorlat negyedikes gyerek pontosan elmondanák, kérem ez jelen idő, ez jövőidő.

[00:19:31]Ez kijelentő mód, ez feltételes mód, és ennyi az egész.

[00:19:36]És hogyha ezen keresztül, ezen a lencsénn keresztül megvizsgáljuk a dolgot, akkor azt látjuk, hogy itt két két fontos dolog van benne.

[00:19:42]Az egyik, ezt is elmondtam már egy milliószor különböző interjúkban, az egyik dolog hormóz megnyitása és az engedély Iránnak exportálni az olajat.

[00:19:49]A másik pedig a tűzszünet.

[00:19:53]Tehát két olyan érdek, ez két közös érdek gyakorlatilag Iránnak és az Egyesült Államoknak.

[00:19:57]És ez az a két dolog, ami szerepelt a többé-kevésbé az amerikai elnöknek a kínai tárgyalásaiban is.

[00:20:05]Tehát gyakorlatilag ez a legkisebb közös nevező, amiben egyet tudnak érteni úgy az Egyesült Államok, mint Irán, hogy szükség van arra, hogy megnyíljon a hormózi szoros, hogy lehessen energiát exportálni, hogy az olajár csökkenjen.

[00:20:18]Irán azt reméli, hogy majd egy pénztárgépet is helyezhet a bejáratánál.

[00:20:22]Tehát mindenképpen meg kell nyitni a szorost.

[00:20:23]A másik a tűzszet, mert ameddig nincs tűzszet, addig nem tud megnyílni a szoros.

[00:20:27]Tehát ez két konkrét dolog.

[00:20:29]Minden más 300 milliárd atom tudom én minden, minden más az pejva mese az egész a jövő század regénye, ahogy Jókaitól hallottuk.

[00:20:39]Tehát minden más az mese, nem is érdemes evvel foglalkozni.

[00:20:44]Ezt majd meglátjuk, hogy lesz-e belőle valami, nem lesz-e belőle valami.

[00:20:45]Én úgy gondolom, hogy mind a két hatalom kapott itt egy vészkijáratot ebből a háborúból, amelyik nagyon kellemetlen mind a két félnek.

[00:20:55]Irán számára ez fatális lehet.

[00:20:57]Hosszútávon az Egyesült Trump adminisztráció időközi választásai számára is fatális lehet.

[00:21:01]Tehát mind a két hatalom nagyon örült, hogy ki tud farolni ebből a háborúból a minimummal.

[00:21:08]A minimummal.

[00:21:08]És ezt látjuk.

[00:21:08]A minimumot látjuk.

[00:21:10]Minden más az mese és magyarázhatják a a sok diplomával és egyéb fogyatékossággal élők magyarázhatják bele a semmit is ebbe az egyezménybe különböző elméleteket.

[00:21:17]Nincs benne semmi ezen kívül a két dolg dolgon kívül.

[00:21:23]A magyar magyar HVG lehozta a Forint Policy kommentárját, ahol egy Katari Georgetowni egyetem katari karának az egyetemi tanára, docens fejti ki a véleményét ezzel a egyezménnyel kapcsolatosan, illetve a történtekkel kapcsolatosan.

[00:21:39]És ő úgy fogalmaz, hogy Donald Trump amerikai elnök által indított háborús stratégiai katasztrófa lett az Egyesült Államok számára.

[00:21:46]egyébként úgy tudom, hogy azért az amerikai jobb oldalon, tehát a republikánusok között is rendkívül nagy vitákat gerjesztett maga a háborúnak az elindítása is, és a befejezése sem annyira tetszik a a az amerikaiaknak sem.

[00:22:00]Ugye Jayen Vens adott Megan Kellyek egy interjút, amelyben volt arról is szó, hogy a republikánusok között is milyen nagy vitákat gerjesztett ez.

[00:22:10]polgárháborús hangatról beszélt, vagy ahhoz hasonlította azt, ami lezajlik a republikánus párton belül ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan.

[00:22:20]Hogyan ítéled meg nagyképben azt, ami most történik?

[00:22:24]Tehát lehet-e azt mondani, hogy Irán Amerikának a következő Afganisztánja vagy Irakja lett, vagy lesz, illetve hogyan ítéled meg ezt akár most a szűk amerikai társadalomra tekintve ennek a megítélését és a hatásait, a következményét?

[00:22:40]Tehát itt van legalább négy-öt kérdés, amit körülbelül három-négy órára l szükség, hogy megválaszoljuk az egészet.

[00:22:46]Tehát tehát kezdeném talán a legalapvetőbb dolgokkal.

[00:22:50]Kezdjük a tényekkel.

[00:22:50]A egy olyan szuperhatalom, amelyik nem képes háborúzni az érdeke érdekében, az már nem szuperhatalom.

[00:22:57]Ez teljesen függetlenül, hogy mekkora katonai erővel rendelkezel.

[00:23:00]Hogyha politikai szándék nincs ott, hogy ezt az erőt használd, akkor már nem vagy szuperhatalom, nem vagy semmi tulajdonképpen.

[00:23:05]Ennyi az egész.

[00:23:07]Tehát ilyen egyszerű a dolog.

[00:23:09]ilyen egyszerű a dolog.

[00:23:09]Nem vagy semmi, hogyha nem vagy hajlandó katonai erőt alkalmazni.

[00:23:13]És látjuk azt, hogy eur az Egyesült Államok is egyre inkább bele belesüpped abba az európai betegségbe, hogy nem tudunk elképzelni olyan célt, aminek az érdekében érdemes lenne harcolni.

[00:23:25]És hogy ez ez engem mire emlékeztet?

[00:23:27]engem ez a már két világháború közötti az oxfordi az Oxford unionnak a kijelentésére emlékeztet, hogy nem fognak harcolni a a királyért és a hazáért.

[00:23:37]És mi lett ennek a következménye?

[00:23:38]Hitler is egy második világháború.

[00:23:40]Tehát van itt egy paradoxon a a ha békét akarsz, tehát van ez a régi latin mondás, hogy kivis passen parabellum, hogy aki békét akar, készüljön a háborúra.

[00:23:49]De ezt meg lehet fordítani, hogy aki békére készül, az gyakorlatilag befizet a háborúra.

[00:23:56]Befizet a háborúra.

[00:23:56]Tehát a paradoxon azt mondja, hogy az egyetlen módja annak, hogy el, hogy elretts egy háborút és b és biztosíts egy hosszútávú békét, hogy állandóan hajlandó legyél arra, hogy gyakorlatilag semmiért háborút indíts egy pillanat alatt.

[00:24:07]Ez egy nagyon-nagyon súlyos paradoxon.

[00:24:09]Minél kevésbé hajlandó erre Európa, az Egyesült Államok a kollektív nyugat, annál inkább ki van téva ezeknek a provokációknak.

[00:24:17]Tehát ez még egy ilyen dolog.

[00:24:19]A harmadik dolog, ami ezt a háborút illeti, tehát egyetlen egy kérdés volt.

[00:24:22]Az Egyesült Államok hajlandó elfogadni azt, hogy lesz egy nukleáris Irán, vagy nem.

[00:24:25]Most akkor ez a ez a kérdés, erre teljesen legitim válasz az is, hogy oké, hajlandóak vagyunk, nem ér annyit meg nekünk, mint Amerika az, hogy elindítsunk egy ilyen háborút.

[00:24:36]Vannak, akik másképp gondolják ezt a dolgot.

[00:24:40]Nyilvánvaló, hogy a Trump adminisztráció semmi olyat nem tud tenni, ami az amerikai baloldalnak vagy a globális baloldalnak a a bollintását elnyerné.

[00:24:49]Mondjuk úgy.

[00:24:49]Tehát itt maradt csak az amerikai jobboldal, és az amerikai jobboldalon is belül is van.

[00:24:52]Épp úgy, mint a két világháború között van egy izolacionista szárny.

[00:24:57]Mindig is megvolt különben.

[00:24:59]Tehát régen a a britekben látták azokat, akik ilyen ördögi praktikákkal próbálják belerántani az Egyesült Államokat különböző világháborúba, aztán jöttek a zsidók, aztán a fegyverkereskedők.

[00:25:10]Mindig volt valaki, aki megpróbálja belerántani az Egyesült Államokat.

[00:25:12]A negyedik dolog, amit meg kell érteni, hogy valahányszor az Egyesült Államok elhagyja a közelkeletet, a közelkelet visszajön és bekopog a 70.

[00:25:19]emeleti ablakon.

[00:25:21]Tehát ha te nem látogatod meg a közelkkeretet, a közelkeret fog meglátogatni téged.

[00:25:24]Az Egyesült Államok nem Belgium és nem Dánia túl nagy célpont ahhoz, hogy hogy kikerülje ezt a dolgot.

[00:25:32]A a dzsihadisták az Egyesült Államokban látják a keresztény világnak a vezetőjét, és mint ilyen a fő célpontot, aki ellen harcolni kell.

[00:25:39]Tehát épp ugye, hogy a törökök mindig arról beszéltek, hogy majd elfoglaljuk Rómát, és majd a a Szent Péter székesegyházban fogom itatni a lovamatomat én a szultán.

[00:25:47]Igaz, most ugyanezt mondják Washingtonnal kapcsolatban.

[00:25:50]És ezt meg kell érteni.

[00:25:52]Most akkor erre különböző válaszokat lehet adni.

[00:25:53]Az is teljesen legitim, hogy azt mondom, hogy hagyjatok békében hanyatlanni, én csak egy hormonzavaros Belgium vagyok, és hagyjatok engem illedelmesen hanyatlanni, mint az európaiakat, vagy vagy nem, én nem vagyok hajrandó ezt eltűrni.

[00:26:05]Tehát ez ez a válaszom erre a kérdésre anélkül belemennék a az amerikai belpolitikának a mélységeibe, mert most erre nincs idők, gondolom.

[00:26:16]fogunk erre valamikor időszakítani mindenképpen, mert ezek a folyamatok zajlannak, és valószínűleg nem is fognak egy hamar megállni.

[00:26:21]De azért még oda had térjek vissza, hogy magára erre a keretmegállapodásra mi úgymond Izraelnek a reakciója.

[00:26:27]Azt láttam, hogy Benjamin Netánu igyekezett nagyon diplomatikusan fogalmazni ezzel kapcsolatosan.

[00:26:33]viszont azért vannak a kormányban olyanok, akik nem tettek úgymond zablát a szájukra, tehát azért mondtak, elmondták a véleményüket.

[00:26:46]A társadalomra lennék kíváncsi, hogy van ezzel kapcsolatban valamilyen álláspont, vélemény, vagy hangulat?

[00:26:51]Tudsz valami hangulatjelentést adni, vagy mit gondolnak mégis csak erről?

[00:26:55]Tehát én én úgy gondolom, hogy úgy az Egyesült Államokban, mint Izraelben, ha a jelenlegi adminisztrációk gyarmatosították volna a Holdat, és megtalálták volna Holdon a ráknak a gyógyszerét, meg az örök életnek a forrását, akkor is a az elektorátusnak a 30%-a vagy az 50%-a azt mondtam, egy borzalmas kudarc meg egy borzalmas kapituláció, tehát nem tud a jelenlegi olyan izraeli kormány nem tud olyat produkálni, amire az ellenzék azt mondaná, hogy hogy le a kalapal, és nem tud az Egyesült Államokban a Trump adminisztráció olyat produkálni, amire azt szélső jobb vagy a vagy az amerikai demokrata párt azt mondaná, hogy hű de szép és hű de jó.

[00:27:30]Tehát ez egy.

[00:27:30]Kettő, van egy óriási frusztráció Izraelben, épp úgy, mint az amerikai héak, vagy az iráni héak körében evvel a háborúbal.

[00:27:39]Úgy érzik, hogy ebből a sajtból csak a lyukat látják, ahelyett, hogy a sajtat sajtot látnak.

[00:27:43]Ez egy olyan sajt, amiből Izraelben csak a lyukat látják, és nem a sajtot.

[00:27:47]Egy rettenetes frusztráció.

[00:27:49]Sokkal többet lehetett volna elérni egy ilyen áldozatárán.

[00:27:50]Ön a magam részéről inkább a sajtot látom ebben a dologban, mert mondok egy nagyon egyszerű dolgot.

[00:27:58]Tehát van tudom, hogy a a modern ember csak egy egy szimulákrumban él, egy elképzelt minden minden imáds, minden a a mi a Facebook világban élünk.

[00:28:05]Nem nem az a valódi élet, amit élünk, hanem az, amit kiteszünk a Facebookra.

[00:28:08]Ebben a világban élünk.

[00:28:10]Ugyanakkor ha megmérjük a fizikai valóságot, mert tudom, hogy most csalódást okozok egyesetnek, de van egy fizikai valóság is.

[00:28:16]Van egy fizikai valóság is.

[00:28:18]Ha megmérjük Iránnak az elejét 2023.

[00:28:20]október 7-én, mikor elkezdődött ez a háború tulajdonképpen, és megkérjük most teljesen más országot látunk.

[00:28:28]egy országot egy nukleáris fegyverprogram nélkül, egy balisztikus ipar, balisztikus rakétaipar nélkül, szétvert proxikkal, Szíria nélkül, konvenció flotta nélkül, légvédelem nélkül, ezalatt a pár nap alatt izraeli repülőgépek ott ott sétáltak még ezelőtt néhány nappal Teheránnak a légterében.

[00:28:45]Nem drónok, repülőgépek.

[00:28:45]Tehát látjuk azt, hogy egy teljesen más a fizikai téren teljesen más a kép, mint mint ahogy ez az izraeli közvéleményből lecseng, de van egy iszonyatos frusztráció, iszonyatos harag Trumppal szemben.

[00:28:59]Hadd kérdezzelek akkor, és itt te említetted azt, hogy ez az egyesség, vagy ez, ami most történik, ez akár Irán számára is fatális lehet hosszú távon.

[00:29:07]Ezt szeretném, ha egy picit kifejtenéd legalább pár mondatban, mert ő az ugye az iráni kommunikáció arról szól, hogy ők most győztek.

[00:29:13]A nyugati kommunikáció, akik nem szeretik Trumpot, tehát a Trump ellenes nyugati mainstream, az pedig azt hirdeti, hogy Amerika ezt a háborút is elvesztette, és igazából teljesen felesleges volt.

[00:29:25]Irán még jobb feltételekkel kötheti meg most ezt az alkut, mint ahogy egyáltalán elindult ez a háború, még akár kereshet is rajta.

[00:29:34]Láttam ilyen összehasonlításokat, hogy mennyiért fog repülőgépet vásárolni meg ilyeneket.

[00:29:39]Ugye egyik fél a másiktól.

[00:29:41]Itt van a hormozis szorosnak a kérdése, amely az keretegyezmény szerint 60 napig díjmentes.

[00:29:45]Az irániak úgy tűnik, ezután szeretnének valami díjat szedni érte.

[00:29:50]Ezt meglátjuk, hogy hogyan fog alakulni.

[00:29:52]Tehát összességében a kép ilyen képet fest róla a média.

[00:29:55]Tehát mit gondolsz, hogy Irán számára miért lehet mégis egy fatális hiba, vagy egy fatális kudarc?

[00:30:04]Ja, nem, én nem gondolom.

[00:30:04]Én úgy gondolom, hogy a háború folytatása lett volna fatális Irán számára.

[00:30:07]Irán számára ez a megmentés, ez a tűzszünet.

[00:30:09]Ö, tehát ez az egyik dolog.

[00:30:12]A másik dolog a ami Irán, tehát megint csak el tudom mondani, amit az előbb mondtam, hogy hol volt Irán a háború előtt, és hol van Irán a háború után.

[00:30:20]Tehát ezt erről már beszéltünk, és ezt nem lehet szétmagyarázni.

[00:30:24]Ezek mérhető mennyiségek.

[00:30:25]Látjuk a műholdas felvételen ezeket a károkat, amik Iránban keletkeztek.

[00:30:28]Különböző számokra taksáják ezt.

[00:30:31]Van, aki 1000 milliárd dolláros kár-ról beszél, van, aki fél 500 milliárd dolláros kár kár-ról beszél Iránban.

[00:30:38]Látjuk, az iráni flotta eltűnt, az iráni légvédelem eltűnt, az iráni légierő eltűnt.

[00:30:42]Tehát ez ezek objektív dolgok.

[00:30:44]Az iráni nukleáris projektnek a teljes vertikuma gyakorlatilag a bányászattól egészen a a fegyveresítési programig le van bombázva.

[00:30:54]Nagyon nagyon számottevő károkat szenvedett.

[00:30:56]Most azt mondani, hogy ez a helyzet rosszabb, mint mint az Obama féle egyezmény előtt, ez egy ez egy abszurdum.

[00:31:02]Ez egy abszurdum.

[00:31:02]Tehát aki úgy gondolja, hogy az mindegy, hogy a a teljes nukleáris programod le van-e bombázva, meg a balisztikus rakéta iparod le van bombázva, az mindegy, hogy előtte enélkül vagy evvel ez igen igen furcsa álláspont.

[00:31:15]Mindig próbáljuk ezt kivetíteni Oroszországnak a Oroszországra vagy Ukrajnára.

[00:31:19]Tehát az, hogy lebombázzuk Oroszországnak a teljes nukleáris vertikumát, a az orosz rakétáknak a az 1ada el van temetve, 1ada tudom én megsemmisült, az orosz rakétagyártó ipar megsemmisült, nincs Oroszországnak nincsenek atomfegyverei.

[00:31:35]Tehát teljesen más országról beszélünk, teljesen más fenyegetésről beszélünk.

[00:31:39]Arról nem is beszélve, hogy Obama úr alatt éjszaka érkeztek a repülőgépek raklap raklapokra lakott pénztömegekkel, több milliárd dollárral készpénzbe.

[00:31:46]Most nem láttunk ilyen pénztga gazdát cserélni ebben a dologban.

[00:31:49]Minden további gazdasági juttatás az olaj szankciók feloldásán kívül az Iránnak a viselkedésétől függ.

[00:31:57]Ezt mondják az amerikaiak, hogy mi lesz, azt nem tudjuk.

[00:32:00]Tehát lehet, hogy holnap Trump tudom én tyuk tyukkal, karácsal fogja várni az irániakat.

[00:32:04]Tehát ezt nem tudjuk.

[00:32:06]Ezek ez a jövő zenéje, de per pillanat ilyet nem láttunk.

[00:32:08]Obama lett ez avval kezdődött, hogy megérkezett a repülőgép néhány raklapnyi pénzzel éjszaka.

[00:32:13]Obama már be be se merte mutatni ezt a szerződést a a képviselőházban tudta, hogy semmilyen esélyen nincs rá, hogy ezt ratifikálják.

[00:32:19]Trump viszont megígérte, hogy ratifikáltatni fogja ezt a a végső egyezményt a a képviselőházban.

[00:32:23]Tehát azt állítani, hogy ez ugyanaz vagy rosszabb, én szívesen elvitat vitatkoznék azokkal, akik ezeket a dolgokat állítják.

[00:32:31]Tehát van itt egy nagyfokú az objektivitásnak egy nagyfokú hiánya, és aki úgy gondolja, hogy mindegy, hogy le van bombázva vagy nincs lebombázva, ez egy igen érdekes álláspont.

[00:32:39]Mondjuk úgy, az IDF nem vonul vissza a délbanoni biztonsági övezetből.

[00:32:44]Ehhez Benjamin Netánu erősítette meg a tegnapi nap folyamán.

[00:32:48]Elméletben ennek, úgy tudom, ennek a keretegyezménynek egyébként része lenne az is, hogy Libanont el kell hagynia az izraeli hadseregnek.

[00:32:54]Mi a helyzet ezzel kapcsolatban?

[00:32:57]Mi lesz Libanonnal?

[00:33:00]Én nem láttam ezt így ezt így kijelentve ebben az egyezményben.

[00:33:02]Tehát az van benne az egyezményben, hogy hogy a tűzszünet az Libanonra is vonatkozik.

[00:33:06]Különben már van legalább két tűzszünet, ami érvényben van párhuzamosan.

[00:33:09]Ez lenne mondjuk a harmadik.

[00:33:11]És az, hogy tiszteletben kell tartani Libanonnak a szuverenitását.

[00:33:14]Libanonnak a szuverenitásához az is hozzátartozik, hogy az iráni forradalmi gárdának az előretölt helyőrsége, a Hizbala nem indít onnan támadásokat.

[00:33:22]Tehát nincs a szuverenitásnak egy durvább megsértése, mint mikor valaki elveszi az államnak a prerogatíváját arra, hogy erőszakot alkalmazzon, háborút indítson a területéről, és ezt bitorolja.

[00:33:32]És ez történik most Iránban, és a Hizbala részéről.

[00:33:36]Tehát mindenki számára nyilvánvaló, hogyha Hizbala visszavonul a litánitól északra, akkor ez a háború le fog állni, és Izrael ki fog vonulni onnan.

[00:33:44]Van egy egyezmény, amit az egy Egyesült Államok hozott össze a libanoni kormány és az izraeli kormány között, hogy ahonnan a libanon ahonnan a Hizbala visszavonul, oda libanoni hadsereg bevonul, biztosítja ott a biztonságot, és Izrael pedig kivonul ezekről a területekről, vagy nem támadja ezeket a területeket.

[00:34:02]Ez az úgynevezett pilot, amiről beszéltek.

[00:34:04]Egyelőre nem lett ebből semmi.

[00:34:06]Tehát az az elképzelés, hogy Irán fönn fog tartani egy előretolt helyőrséget Libanonban, onnan fogja támadni Izraelt, és Izrael kivonul, és nem tesz semmit az önvédelmére, hogy megvédje a a településeit a határ melletti.

[00:34:17]Ez ez nyilvánvaló, hogy nem egy realista elképzelés.

[00:34:21]Nos, a végére hoztam egy kis színes hírt.

[00:34:23]Bemutatkozik az Attila magyar nevet kapott Erdogán legújabb fegyvere.

[00:34:28]Ugye egy törökországi védelmi és repülőipari kiállításon mutatták be.

[00:34:31]Ez egy 155 mm-es önjáró tarack.

[00:34:33]Ö nyilván minden szépet és jót elmondtak róla a törökök, hogy milyen fejlesztés és hogy milyen milyen milyen egységeket fog majd segíteni a jövőben ez a fegyver.

[00:34:44]azért gondoltam csak ezt behozni, merthogy ennek alapján kérdeznélek egy kicsit a török haderő haderőnek az állapotáról, vagy egyáltalán arról, hogy hogyan néz ki Törökország, mint katonai erő most a térségben, mert ezzel kapcsolatban is hát kicsit ellentmondásosak szoktak lenni az elemzések.

[00:35:05]Van, aki, hogy is fogalmazzam, úgy festi le a Törökország haderejét, mint egy ilyen hiper szuper haderőt, és akkor elmondja a számokat, amelyek valóban nagynak tűnnek akár a hadsereglét számára vonatkozóan, akár más kérdésekben.

[00:35:22]És ugye ott a másik oldalán a másik elemzés, amely pedig arról beszél, hogy elavult egyébként ez a haderő, tehát létszámában lehet, hogy nagy, de az eszközeit tekintve egyébként nem túl fejlett.

[00:35:35]Milyen folyamatokat lehet látni most egyébként, hogyha nem túlfejlett most ezt fejlesztik, és mondjuk ez a önjáró tarack is ennek köszönhető?

[00:35:44]Tehát én úgy gondolom, ez az önjáró tarack, ez egy tökéletes példája annak, hogy hol van ma Törökország.

[00:35:47]Tehát a Törökország egy drámaian hatékony új balisztikus rakétavédelmi rendszert mutatott volna be, egy űrhadviselési rendszert, egy kiberrendszert, valamilyen drámai drónt, nem ezeket a tudom én Volkswagen drónokat, amit Törökországgárú a világban, hanem tényleg valamilyen csúcsterméket, egy Ferrarit, akkor akkor akkor akkor tényleg fölkaphattuk volna rá a fejüket.

[00:36:10]Én úgy gondolom, hogy ez tökéletesen tükrözi a török hadseregnek a jelenlegi állapotát, hogy képesek egy igen-igen minőségi önjáró löveget gyártani.

[00:36:15]Tehát én én ezt ezt mindig is elismertem, de nem ez a probléma.

[00:36:20]Én úgy gondolom, hogy Törökország legnagyobb gyengesége az, hogy gyakorlatilag az ország megalakulása óta nem viselt egy komoly háborút.

[00:36:28]Tehát 100 éve gyakorlatilag miután amióta Atatürk kiverte a szövetségeseket Törökországból, megalapította a az osztrán birodalom romjain a modern Törökországot, azóta a Törökország nem viselt egyetlen komoly háborút se.

[00:36:39]Tehát volt egy alkalommal a koreai háborúban a törökök küldtek egy minimális kontingenst Koreába.

[00:36:44]voltak, hogy csurlódások, ciprusel.

[00:36:47]Törökország soha nem harcolt a megalapulása óta nem harcolt egy komoly ellenfél ellen egy háborúban.

[00:36:54]Tehát ezek a látjuk azt, hogy mennyire nem skálázódnak ezek a dolgok.

[00:36:58]Tehát azért, mert egy hadsereg, például az amerikai hadsereg, vagy az orosz hadsereg, vagy Izrael hatékony egy gerilla vagy vagy terrorfenyegetés ellen, az nem teszi automatikusan kompetensé egy körülbelül vele egy szinten álló ellenfélen.

[00:37:13]És gond Törökország esetében egyértelműen Izraelre gondolok.

[00:37:15]Tehát ez az egy ez az egyik dolog.

[00:37:17]A másik dolog, ami egy számotvő gyengesége Törökországnak, ez a függőség az amerikai technológiától.

[00:37:24]Tehát gyakorlatilag minden, ami ami hightech a török rendszerekben, az vagy régi izraeli rendszerek, amiket már nem kapnak, vagy pedig a tehát Izrael turbózta föl annó a török páncélos fegyvernemet, a légierőt satöbbi.

[00:37:36]És gyakorlatilag ezek a repülőgépek mind a mai napig repülnek.

[00:37:40]Tehát látunk egy sorjektet Törökországban, mint például ez a K, ez a lopakodó, bombázó, lopakodó harci repülőgép.

[00:37:47]Itt a probléma az, hogy megfelelő hajtóművük ehhez nincs.

[00:37:49]És azok azok az amerikai komponensek, amiket be akartak szerezni, ezt Hakam Fidáól hallottuk, hogy ezek nem érkeznek meg.

[00:37:57]Amerika nem hajlandó ezeket megnyitni.

[00:37:58]Tehát Törökországnak volt egy drámaan rossz döntése evvel a evvel a az orosz SZ400-as légvédelmi rendszer beszerzésével, amivel kizárta magát a az F35-ös programból.

[00:38:12]És még akkor is, hogyha Törökországot most vissza visszafogadják az amerikaiak, amit én nem nagyon látok bekövetkezni ebbe a programba.

[00:38:19]Törökország elvesztett 20 évet körülbelül.

[00:38:21]Tehát ez volt az az időszak, amikor Törökország kaphatott volna egy sor olyan fejlett technológiát avval, hogy részt vesz ebben a programban, amit aztán bele tudott volna építeni a különböző egyéb fegyverrendszeréib.

[00:38:33]Ettől elesett Törökország ezektől a dolgoktól, és ebből tovább mélyítette ezt a lemaradását.

[00:38:36]Tehát látjuk azt, hogy Törökország képes idézőjelbetett butafegyverrendszerekből, tehát aránylag egyszerű drónokból, páncélosokból helikoptereket képes gyártani, de ezek ez ezek ezek a legjobb esetben Volkswagenek.

[00:38:50]Ezek a legjobb esetben Volkswagenek.

[00:38:52]És látjuk azt, hogy mi történik, mikor egy modern háborúban a a Ferrarik találkoznak a Volkswagenekkel.

[00:38:58]Tehát én úgy gondolom, hogy Törökország a jelenlegi állapotában nem nem alkalmas arra, hogy egy egy fejlett nyugati hatalom ellen háborút viseljen.

[00:39:08]Tökéletesen meg tud küzdeni ezekkel a gerilla és egyéb kihívásokkal.

[00:39:13]A számok itt nem jelentenek semmit.

[00:39:14]Tehát látjuk azt, hogy Izrael egy 100 majdnem 100 milliós Iránnal is fölvette a kesztyűt, és korábban pedig egy nálad tízszer nagyobb Egyiptommal.

[00:39:21]Tehát a számok a számok önmagukban nem döntenek el semmit.

[00:39:28]Nagyon szépen köszönöm Robert Cikelnek, hogy tudtunk beszélgetni az alkalommal is itt a tűzvonalban.

[00:39:32]A jövő héten újra találkozunk nézőkkel, hallgatókkal.

[00:39:35]Én arra kérem a nézőinket, hallgatóinkat, hogyha tetszett a videó, akkor egy lájkkal erősítsék meg ezt a tetszést, illetve nyugodtan küldjenek nekünk reakciókat, kommenteket, véleményeket, akár kérdéseket is Robert Szastelhez, és akkor a jövő hét műsorának az elején ezeket meg tudjuk beszélni, fel tudom tenni ezeket a kérdéseket.

[00:39:55]Nagyon szépen köszönöm, Robert.

[00:39:57]Jó hétvégét kívánok neked.

[00:39:59]Köszönöm szépen.

[00:39:59]A viszontlátásra.