Miért kellett Trumpnak szégyenszemre elhagynia a Perzsa-öbölt? - Yaro Patrice

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Mindenol olyan rendszeres hallgatott, nézőt megkérek, hogy iratkozzon fel a csatornánkra, aki ezt még esetleg nem tette meg.

[00:00:08]Ha tetszik a videó, nyugodtan lájkolják, illetve osszák meg a véleményünket is velünk a komment szekcióban.

[00:00:13]Ezzel segítenek nekünk is, hogy minél több emberhez eljussanak ezek a videók.

[00:00:17]Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Jáó Patr, nemzetközi Kapcsolatok szakértőt.

[00:00:23]Örülök, hogy itt vagy.

[00:00:24]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:24]Ugye itt az elmúlt időszakban Zoomon keresztül tudtunk beszélgetni a amerikai tartózkodásod nyomán, úgyhogy majd foglak is kérdezni arról, hogy milyen tapasztalatokkal jöttél haza, és vagy most itthon, de hadd kezdjem egy aktu aktuális kérdéssel, ugye az iráni amerikai megállapodásokkal, már csak azért is, mert egyrészt van-e körül egy káosz, információs káosz mindenképpen, hogy itt most miről állapodtak meg, és hogy mit foglal magában ez, és mit nem.

[00:00:50]Donald Trump kommunikációján egyébként sem egyszerű kiigazodni, de ez a helyzet az iráni politikai kommunikáció miatt még zavarosabbnak tűnik.

[00:01:03]Mi az, amit te ki tudtál hálmozni ebből a jelenlegi helyzetből?

[00:01:04]És most mindezt Amerika szempontjaiból kérdezem, tehát örülnék, ha kicsit bele tudnád szőni azt is, hogy az amerikai társadalom esetleg hogyan viszonyult ehhez az egész konfliktushoz, és ez a lezárás körülbelül mit jelent otthon?

[00:01:19]Hát ugye, ahogy említetted, rendkívül nehéz kibogozni, hogy pontosan miről van szó, és hogy mennyire végleges ez a megállapodás, és pontosan mit tartalmaz.

[00:01:29]De így előjáróban talán annyit látunk, és hát sajnos ez ez egyért szinte egyértelmű, hogy Egyesült Államoknak nem sikerült elérnie a stratégiai céljait.

[00:01:40]Tehát azért, amiért ezt a támadást február végén elindította a Trump kormányzat, azokért a célokért, azok a célokhoz lényegesen közelebb nem került az Egyesült Államok.

[00:01:53]A másik része viszont talán ez is bizonyos, hogy ugye az amerikai kormányzat klasszikusan fél választások előtt különböző külpolitikai cselekmény belebonyolódni.

[00:02:09]És itt ha ez a megállapodás valamennyire élni fog, akkor az eszkaláció lehetőségét azt elkerülte az USA.

[00:02:14]Tehát további emberi vagy anyagi erőforrást nem kell ráfordítania közvetlenül erre a konfliktusra.

[00:02:22]Tehát ilyen szempontból ugye a nagyon komoly arcfesztéssel, de mégis a katasztrófális helyzetet el tudja kerülni Trump.

[00:02:30]Úgyhogy nagyjából eddig ezt látjuk ebből.

[00:02:34]Mi az, amit akkor Amerika és Donald Trump el tudott érni viszont ezzel a háborúval?

[00:02:38]Tehát voltak olyan minimális célok, amire azt lehet mondani, hogy igen, megérte ez a több mint 100 napos háború, az a 4 milliárd dollár, az a 15 emberi élet, és akkor sorolhatnánk tovább a adatokat.

[00:02:51]Hát tulajdonképpen a háború első napjai katonailag sikeresek voltak.

[00:02:54]Ugye lényegében megsemmisítették az iráni legfőbb vezetést.

[00:02:58]Ugye a legfőbb vezetőt ugye Kamene is sikerült likvidálni.

[00:03:02]Na most, hogy ez mennyire siker, ez egy másik beszélgetés témája, hiszen a jelek szerint egy mérsékeltebb Hamenei után egy jóval radikálisabb legfőbbető került pozícióba, illetve a forradalmi gárda is a tudomásunk szerint erősítette a a pozíciót a hatalomba.

[00:03:22]Tehát katonailag volt egy első epizód, ami ami valóban sikeres volt, de alapvetően a politikai célok tekintetében én itt sikert nem látok.

[00:03:35]Sőt, hogyha kibogozzuk a megállapodás részleteit, sok tekintetben Irán még jobb helyzetben van, mint korábban.

[00:03:41]Pont ezt akartam kérdezni, mert ugye egy egy szó volt arról, hogy a szankciók szankciómentességet kapjon.

[00:03:45]Ugye Iránon vagy Iránnal szemben nagyon régóta vannak fennálló szankciók Amerika részéről és több más ország részéről is.

[00:03:53]És én úgy hallottam, hogy még ezeknek a feloldásáról is szó van, ami viszont tényleg abszolút egy iráni győzelem.

[00:03:59]Így van.

[00:03:59]illetve az is olyan olyan hangokat is lehet hallani, hogy a megállapodásnak egy része, vagy a hormoni szoros ellenőrzésében nagyobb szerepet és lehetőséget kap Irán, mint korábban.

[00:04:11]Tehát összességében szégyenszemre vesztesen kell hazakullognia az amerikaiaknak a perzsőbőből.

[00:04:19]De mi szorította ennyire Donald Trumpot, hogy most ebbe a megállapodásba ilyen módon belemenjen akár ezzel a presztízs veszteséggel is?

[00:04:25]Egész egyszerűen az amerikai társadalomban nincsen támogatottsága egy komoly iránelleni katonai akciónak.

[00:04:32]Lássuk be.

[00:04:32]Tehát a két ország közötti katonai különbségek óriásiak.

[00:04:38]Tehát az Egyesült Államok rendelkezik a világ legerősebb hadseregével.

[00:04:43]technikai fölénye van, még egy nukleáris trihád is a rendelkezésére áll, de nincsen semmifajta olyan támogatottsága egy olyan eszkalációnak, ami ami lényegében amerikaiakat odaküldene, még több anyagi erőforrást ráfordítana.

[00:04:59]Tehát ezt terrám is nyilván látták.

[00:05:01]Kihasználták ezt a ezt a gyengeségét az USÁnak, mert tulajdonképpen ez egy gyengeség, amikor valaki az erejét nem tudja, nem használhatja.

[00:05:10]Úgyhogy tulajdonképpen ez szólította rá Trumpot, elkerülvén azt, hogy belegabajodjon egy hosszú, közelkeleti és tulajdonképpen szinte biztos, hogy nagy sikerrel nem járó háborúba, ezért neki vissza kellett most lépni.

[00:05:23]Tehát nagyjából ez történt.

[00:05:27]Tehát nem az amerikai üzemanyagárak az elsődleges oka, hanem inkább a társadalmi támogatottság hiánya.

[00:05:32]Ez is hozzátartozik.

[00:05:32]Ugye az USÁban ősszel választások lesznek, és valóban a gazdaság, a üzemanyagár az meghatározó nagyon Amerikában.

[00:05:40]Tehát az eszkalációt, amikor mondtam, hogy szerette volna elkerülni Trump, ez is csak közrejátszik, hogy a gazdasági következményeit egy Perzőből Beni konfliktusnak mérsékelni akarta, illetve le akarta kerülni a totális világgazdasági válságot.

[00:05:55]Beszéljünk majd arról is kérlek, hogy Amerika és Izrael között milyen a kapcsolat.

[00:05:58]Már csak azért is, mert ebbe a háborúba úgymond együtt mentek bele.

[00:06:02]Tehát egy amerikai izraeli koalícióról beszélhetünk itt az iráni háború kapcsán.

[00:06:06]És ahogy most említetted, hogy végül is Donald Trump ezt úgy kényszerült lezárni, ahogyan itt akkor beszélhetünk egyfajta kudarcról.

[00:06:12]Vannak ennek a kudarcnak gazdái, tehát tudjuk azt, hogy miért nem sikerült ezeket a stratégiai célokat elérni például méghozzá gyorsabban, mint ez a 100x nap, merthogy arról volt szó, hogy ez egy pár hetes akcióat lesz, és hogy ez milyen hatással van az izraeliamerikai kapcsolatokra?

[00:06:34]Hát ugye azért nem sikerült elérni ezeket a célokat, mert egy irán nem omlott össze.

[00:06:39]Tehát a társadalom, amit nagyon sokan reméltek az első hetekben, ugye az eleve forrongó társadalom majd kiáll a rezsim mögül, és ugye megdöntik a rezsimet belülről, és rezsimváltás lesz.

[00:06:49]Ez nem következett be, de önmagában, amit nem ismételnem kell magamat, nem volt Amerikának valós elszántsága, hogy nagyon komoly erőforrások, erő ráfordítások árán is akár egy öt hat, n 10 éves háborúban legyőzze iránt.

[00:07:04]Tehát ezért nem nem volt jó.

[00:07:07]Tehát akkor az időfaktor.

[00:07:08]Így van.

[00:07:09]Tehát ezt nem lehet három hét alatt megcsinálni magyarán szólva.

[00:07:11]Hát én azt gondolom, hogy ha mivel nem omlott össze a rezsim, ezért nem.

[00:07:13]Tehát itt bele kellett volna menni egy egy klasszikus államközi háborúba.

[00:07:19]partaszállás, totális támadás.

[00:07:22]Nyilván erre nem volt politikai, semmifajta politikai racionalitás, ezért, de a felelősök.

[00:07:25]És itt jön Izraelnek a a a szerepe.

[00:07:28]Én azt gondolom, hogy Harry Truman elnöknek a a mondása él Amerikában, hogy the buck stops with me.

[00:07:37]Tehát a a végső felelősség az enyém, mint elnöké, de Amerikában olyan hangok vannak, hogy bizony Benjamin Netanunak és a izzeli lobbinak nagyon komoly szerepe volt ebben, hogy az ő döntés megszületett.

[00:07:51]És éppen ezért egyre többen Amerikában egyébként Izrael ellen fordulnak.

[00:07:59]Mondom, az én személyes véleményem, hogy mindig az elnöki a végső döntés, tehát itt lehet keresni bűnbakokat.

[00:08:02]Ő hozta meg ezt a döntést, de nagyon sokan úgy gondolják, hogy bizony-bizony Izraelnek a nyomása játszott ebbe szerepet.

[00:08:11]A bal oldalon kifejezetten negatívan, a jobb oldalon pedig nagyon sokan, akik Trump elnököt szeretnék védeni, ők is azt mondják, hogy hát tulajdonképpen izraeliek rántották bele Amerikát ebbe a konfliktusba.

[00:08:22]Tehát Izraelnek a szerepe és pozíciója nagyon érdekes, és szerintem a legnagyobb vesztese talán ennek az egész konfliktusnak Izrael lehet középtávon Amerikában, ami ahol klasszikusan rendkívül magas volt a zsidó államnak a támogatottsága a társadalom belül, ugye óriási szembefordulás tapasztalható.

[00:08:47]Hogy egy személyes példát, ha szabad mondanom, egy Amerikai egyetemen tanítok, és több hallgatóm, amikor az amerikai külpolitikát kellett volna neki egészen csak összefoglalni pár mondatban a államalapítástól mai napig, ő azt írta, hogy ő ezzel nem tud foglalkozni.

[00:09:04]Ehelyett egy izrael ellenes mini essét prezentált a dolgozatába.

[00:09:06]Tehát nagyon komolyan nagyon komoly hangulatváltozás van Izrael kapcsán, és ez bizony a zsidó állam számára középtávon már nagyon nagy probléma lehet.

[00:09:18]Ugye azt szokták mondani, hogy hogy ez a változás, amiről beszélsz, a hangulatváltozás, ez ugye a különböző közelkeleti arabországok által finanszírozott egyetemeken van, úgymond csúcson, tehát az ott lévő oktatásban így és úgy sziváro be az anticionizmus, az antiszemitizmus.

[00:09:37]Te ezzel kapcsolatban mit gondolsz, vagy mit tapasztalsz, hogy valóban ez van, vagy mondjuk a társadalomnak olyan rétegei is, akik nem ezeken az egyetemeken szocializálódnak és tehát, hogy azokban is tapasztalható ez a változás?

[00:09:53]Tehát olyan mérsékelt társadalmi rétegekben, akik a Demokrata párt középsős szárnyához tartoznak, vagy éppen már a republikánus párt középső szárnyához tartoznak, és életkorban, generációban is, mondjuk a baby boomer generáció vagy xgenerációs embereknél is már egy óriási elmozdulás van a korábbi állásponttal szemben.

[00:10:15]Tehát az egész amerikai társadalomban van egy elmozdulás.

[00:10:17]Nyilván vannak még olyan csoportok, amelyek támogatják Izraelt, ugye a fundamentalista keresztények, nyilván az amerikai zsidóság egy része, a neokonzervatívok, tehát van még Izraelnek támogatója, de sajnos én azt mondom, hogy itt már középtávon egy jelentős elmozdulás van és várható.

[00:10:35]És ez hatással van Donald Trumpnak a politikájára is.

[00:10:39]Hát persze, hiszen az emberek azt látták, hogy Amerika most az Izraelnek mekkora szerepe volt a döntésben.

[00:10:45]Még egyszer mondom, ez vitatott.

[00:10:46]Én azt mondom, hogy alapvetően az elnöki a végső döntés, de az emberek azok azt gondolják, hogy Izrael nyomást gyakorolt Izrael kedvéért, többek között Izrael kedvéért lépte meg ezt Trump elnök.

[00:10:57]És hát alapvetően azt látják, hogy kudarc, azt látják, hogy magas lett az üzemanyag, azt látják, hogy hogy nem is beszél, hogy Izraelnek ugye a belső problémái, palesztin kérdés, gázzaj vezet, ez is nagyon fel van nagyítva bizonyos körök által, részben jogosan, részben jogtalanul.

[00:11:11]Tehát összességében az egész konfliktus, az egész konfliktus halmaz, ez negatívan csapódik az amerikai társadalom egyre nagyobb többségének a szemébe.

[00:11:22]Még itt ezzel kapcsolatban azért hadd kérdezzem meg azt is, hogy ugye van egy olyan jelenség is, mondjuk, amit talán a leginkább Taker Carsonnak a tevékenységével vagy gondolat világával lehetne leírni.

[00:11:33]Tehát a trumpizmusnak, a republikánus párthoz való kötődésnek egy olyan, de ezt majd kérlek inkább te határozzd meg.

[00:11:42]Én csak így, amit így érzek ezzel kapcsolatban, tehát egy ilyen szélsőségesebb ága, ami szintén egyébként nem mentes az antiszemita a kijelentésektől vagy az Izrael ellenességtől, mégis egyfajta olyan alternatívát mutat, ami ugye eközben elitellenes is.

[00:11:57]És ugye ezzel az elitellenes politikával nyert végül is Donald Trump, tehát azt mondva, hogy lecsapolja a mocsarat, ő kívülről jött, ő ezt az ilyen susmutyos, ilyen ilyen bizniszelős politikát abbahagyja, és akkor innentől valami átlátható dolog fog jönni itt.

[00:12:13]Ez mennyire érzékelhető ennek a jelenléte?

[00:12:18]Nagyon.

[00:12:18]És ugye Trump elnöknek, nyilván erről majd később beszélünk, a népszerűség vesztésének is az egyik oka, hogy neki már 2015-16 óta, tehát a politikai debütálása óta az egyik legfontosabb üzenete volt, hogy nem fog háborút kezdeményezni, nem fog katonai konfliktusba belebonyolódni és kifejezetten ugye ugye a 2016-os elnökválasztásba, ha emlékeznek a hallgatók, akkor ugye formálisan Ted Cru True szenáor volt a fő ellenfele a számok tekintetében Donald Trumpnak, bár ugye True is egy nagyon szélsőséges, elitellenes politikus volt, de valójában ideológiai értelemben ugye Jeb Bush, tehát a Buscsalád és a a bus hagyaték volt, amit Trump legyőzött és hát pont a Buscsaládot és a a George Bus kormányzatát kritizálta azzal, hogy Irak-Afganisztán ugye kudarcos vége vége vége lett háborúk.

[00:13:15]Tehát az, hogy a közelkeletre visszament az USA és ismételten felsült, ez egy nagyon nagy arcvesztés az elnök számára.

[00:13:24]Itt visszatérek egy kicsit Taker Carsonra, már csak azért is, mert kíváncsi vagyok, hogy az ő népszerűsége például hol tart.

[00:13:28]Ugye te Amerikából látva ezt hogyan tapasztaltad, tehát akár az ő általa képviselt kicsit néha konte bélyegzett gondolatkör, gondolatvilág, az milyen teret nyer most Amerikában, ha így be kell lőni, hogy Carsonnak van egy komoly támogatói bázisa, az természetes.

[00:13:47]És ugye, ahogy te is említetted, ő összefogja ezt az úgynevezett Palok konzervatív vonalat.

[00:13:54]Tehát ugye ezek az emberek azért alapvetően libertáriánusok, azt gondolom, társadalmi kérdésekben sokszor inkább azért konzervatívabbak, tehát a a mainstream fősodatú konzervatíz közelítenek, és külpolitikai kérdésekben ők alapvetően azt mondják, hogy Amerika semmifajta intervenciót ne hajtson végre, ha tényleg, ha végső sorban nem muszáj.

[00:14:17]Ö és hát ugye a Trump előttek egyébként nagyon nehéz feladata volt, mert neki ki kellett elégítenie ezt a társadalmi réteget is és szellemi réteget is, de közben neki a klasszikus republikánus szavazótábort, Eszmerendszert is ugye be kellett csatornázni.

[00:14:33]Tehát alapvetően itt most azt látjuk, hogy ezek a érdekcsoportok vagy ideológiai csoportok, akik ettől óvták ugye Trump elnökségét, vagy Trump elnököt, azok egy magasabb pozícióba kerültek, hiszen mondják, hogy hát erről beszéltünk, ismételten felsült az amerikai külpolitika, mert nem is kellett volna odamenni.

[00:14:56]És ugye még egy kontraszt ugye, hogy Trump első elnöksége, ami személyes védelményem szerint egy alapvetően sikeres elnökség volt, elmondhatta magáról azt Trump négy éve, első négy éve után, hogy nagyon hosszú idő óta ő volt az első amerikai elnök, akik tulajdonképpen nem indított új háborút.

[00:15:13]Sem rövid konfliktust, sem hosszút, sem ilyet.

[00:15:16]Hát ezt most nem lehet elmondani Trumpról.

[00:15:18]És ami kulcsa, hogy nem csak, hogy nem tudta ezt beváltani, hanem indított ugye háborút, hanem ismételten sikertelen háborút indított.

[00:15:29]Tehát kijelenthető az szerinted, hogy ezt a háborút elvesztették, és ezt így érzékeli is az amerikai társadalom?

[00:15:36]Abszolút, abszolút.

[00:15:36]Tehát ez benne van a a a közéletben.

[00:15:41]Ez lecsorog.

[00:15:42]Tehát most haragszanak az Izrael kritikusok, hogy egyáltalán ebbe belement Trump és így jött ki Amerika.

[00:15:48]És a gondolom az izrael pártiak meg azért haragszanak, mertogy egy olyan megállapodást kötöttek, ami egyébként Izrael szempontjából nem előnyös.

[00:15:54]Így van.

[00:15:54]Így van.

[00:15:54]Így van.

[00:15:54]Tehát a a neokonzervatívok azok örjöngenek, ugye, hogy hogy tulajdonképpen Irán még erősebben jön ki a dologból, ugye, mint a háború előtt.

[00:16:04]A pá konzervatívok, nyilván a demokraták, akik mindenben támadják Trump elnököt, ők pedig nyilván azt mondják, hogy hát tessék, felesleges volt, és nem ért el a célokat.

[00:16:15]Úgyhogy alapvetően szinte mindenki veszített ezzel a konfliktussal Irán kívül.

[00:16:22]Hamarosan ugye már itt vannak a félidős választások novemberben ősszel.

[00:16:25]Nagyon gyorsan el fog telni ez a pár hónap addig.

[00:16:29]Te hogyan látod?

[00:16:29]Talán egy valamelyik beszélgetésünkben volt erről szó, hogy a demokraták mennyire tértek észhez itt az elmúlt elnökválasztási vereség után.

[00:16:40]Most mit tapasztalsz azzal, hogy Trumpnak a népszerűsége csökken?

[00:16:44]ezzel együtt jön fel a demokrata párt, vagy ez nem ilyen egyszerű.

[00:16:48]Mi történik most politikai szempontból?

[00:16:52]Hát azt gondolom, hogy a demokrata párt keresi önmagát nem tért észhez.

[00:16:59]És önmagában a helyzet az, hogy semmifajta víziót nem kínál az országos párt Amerika számára, az amerikai problémák számára.

[00:17:06]Van egy-két politikus, akinek vannak ötletei.

[00:17:09]Ugye Vámdáni polgármester, most lehet szeretni, nem szeretni.

[00:17:13]Ő egyfajta politikát visz New Yorkban.

[00:17:15]Valaki szereti, valaki nem szereti.

[00:17:18]Meglátjuk, mi lesz a vége.

[00:17:20]De összességében országosan nem érzek olyan közhangulatot, hogy hogy az emberek tudnák, hogy mire szavaznak, hogyha a demokratákra szavaznak.

[00:17:27]hozzá kell tennem, ez nem biztos, hogy számít, hiszen alapvetően egy kétpárti rendszerben, ugye egy többségi választási rendszerrel egy inkumens ellenes választást az ellenzék nyer meg.

[00:17:40]És alapvetően a jelenlegi tudásunk szerint a képviselőházban ez fog történni.

[00:17:47]A szenátus az talán érdekesebb, de már ott is vannak olyan hangok, amelyek azt jósolják, hogy esetleg Trump elnök elveszti a többségét.

[00:17:56]És akkor csak úgy technikailag mi történik utána ugye Trump elnök elnök marad, de hogy kevesebb döntést tud hozni.

[00:18:03]Eddig is azt láttuk egyébként, hogy olyan elnöki rendeletekkel olyan területekre is úgymond betévedt, amit ugye aztán kimondott a bíróság, hogy nem pedig tovább politikával kapcsolatban nem lett volna joga, vagy nem így kellett volna csinálni.

[00:18:15]Tehát megfékezhető Trump.

[00:18:19]Ugye annyit látni kell az amerikai kongresszus működéséről, hogy ugyan az elmúlt másfél évben a republikánusoknak mindkét házban többségük volt, vagy van, de a szenátusban ott a mai napig él a obstrukció intézménye, azt buusternek hívják az amerikai szenátosi zsargomba.

[00:18:38]Tehát egy a kisebbségben lévő párt bármely szenátora a törvényalkotást blokkolni tudja.

[00:18:45]Na most ezt az obstrukciót, ezt 60 szenátor tudja lezárni, tehát három többségkel tulajdonképpen gyakor minden törvényhez.

[00:18:53]Ilyen az elmúlt 50 évben egyszer volt, egyszer fordult elő Obama elnöknek volt bő [torokköszörülés] egy évig 60 szenátoros többsége, szuper többsége.

[00:19:03]Tehát összességében a szenátusban mindig valamifajta kétpárti megállapodás kell a törvények elfogadásához.

[00:19:11]És éppen ezért Trump elnöknek a törvénykezés terén most is azért meg volt meg van kötve a keze.

[00:19:15]Na most itt a változás.

[00:19:18]Ha szenátusban átfordul a többség, akkor tulajdonképpen nem lesz óriási.

[00:19:22]Ugye annyit kell tudni, hogy a a költségvetés az, amihez nem kell ez a szuper többség.

[00:19:28]Tehát azt át lehet sima többséggel vinni.

[00:19:30]Ugye tavaly volt ez a Big Beautiful Bill néven elhíresült törvényjavaslat, amébként végül nem is ezen a néven fogadtak el, de a közvéleményben így ment át.

[00:19:38]Ugye az volt egy ilyen költségvetésre rekonciliáció, Trumpnak az eddigi legnagyobb törvénycsomagja.

[00:19:45]Ilyet se fog majd tudni átvinni, ugye, hiszen nem lesz többsége, de összességében óriási változás a törvénykezés területén nem lesz.

[00:19:51]Tehát a most is nagyon döcögős törvénykezés egy kicsit még jobban lelassul.

[00:19:56]Ami változás lehet, hogy mindkét házban dromogat többség esetén bizony vizsgálatok indulhatnak a ami az elnökkel szemben.

[00:20:08]Epstin ügy, akkor most a háború kérdése.

[00:20:12]számos ügyben lehet ugye vizsgálódni, illetve a demokraták számára nagy kérdés, hogy az impeachment eljárást megindítsák a Trump elnökkel szemben még akár január 6-a kapcsán is, hiszen nagyon érdekes dolog volt akkor ugye a impeachment eljárásnak az a stádiuma, amikor a szenátus megtárgyalja, hogy eltávolítsa az elnököt, ez már [torokköszörülés] akkor ekkor már akkor került sora, amikor ugye a Biden hivatalba lépett.

[00:20:37]És a republikánus szenátorok egy jelentős része azt mondta, hogy szerintük ugyan Trump elnök bűnös, de alkotmány jellenes lenne egy volt elnök ellen az impeachment eljárást végigvinni.

[00:20:48]Tehát a demokraták elméletileg nagyon nehéz helyzetben hozhatják a republikánus szenátorokat, hogyha ismételten megszavazzák az impeachmentet a képviselőházba.

[00:20:56]De hozzá kell tennem, nagyon nagy a vita köztöttük is.

[00:20:59]Tehát egyesek azt mondják, hogy nem kell, hagyjuk most ezt.

[00:21:04]Hagyjuk azt, hogy Trumpot lehúzza a saját politikai kormányképtelensége vagy kudarcai.

[00:21:07]Ugye a nagy különbsége az a két időszak között, hogy 2019-2020 azt gondolom az elmúlt 30 év egyik legjobb amerikai gazdaságát produkálta.

[00:21:20]Tehát a Trump első elnöksége gazdaságilag sikeres volt, és a demokratáknak akkor meg kellett minden eszközt próbálni bevetni, hogy az elnököt valahogyan megsértsék, megsebesítsék.

[00:21:32]Most nem ez a helyzet.

[00:21:32]Tulajdonképpen az emberek elégedetlenek.

[00:21:34]Trumpnak nem sikerült a gazegéreteit teljesíteni.

[00:21:38]Tehát az a opció is működhet véleményem szerint, hogy hagyják.

[00:21:41]Elég, hogyha a Trump elnök a népszerűtlenségbe belebukik.

[00:21:46]Nyilván a belebukást nem szó szerint kell érteni, hiszen ő négy évig elnök.

[00:21:49]Ha egészsége engedi, akkor ki fogja tölteni az elnökségét.

[00:21:51]De a pártja ugye népszerűségvesztésen megy megy már most keresztül, és 2028-ra tekintve a demokraták számára ez nyilván egy jó jel.

[00:22:03]Itt miért nem sikerült a gazdaságot feléinkíteni?

[00:22:04]Tehát itt Donald Trump elszámolta magát azzal, hogy a vámokkal foglalkozott mondjuk az első fél évben biztosan, és méghozzá ilyen ilyen nagyon meglepő és sokoló mértékű vámokat vetett ki bizonyos országokkal kapcsolatosan, mertogy ugye emögött az volt, hogy fizessenek mások is, ne Amerika fizessen mindent.

[00:22:27]Próbáljuk meg egyenlővé tenni itt a a kereskedelmet, akivel aki velünk szemben vámokat vett ki, ott mi is vámokat vetünk ki, sőt magasabbakat.

[00:22:34]Ezáltal több bevétel fog jönni nyilván Amerika számára.

[00:22:39]Viszont ugye az áruknak az ára pedig megnőtt, tehát a fogyasztók pedig azt érzékelték, hogy itt nőnek az árak, miközben úgy tűnt, hogy Donald Trumpnak egyetlen célja van minél több pénzt bekasszírozni Amerika számára.

[00:22:51]Ugye Amerikában vannak krónikus és akut gazdasági problémák.

[00:22:59]A ugye a Trump első elnöksége alatt is már fennálltak a a mély strukturális problémák, de akkor a nagyon magasan pörgő gazdasági növekedés, a rendkívül alacsony infláció, a szinten mérhetetlen munkanélküliség ezeket elfedte.

[00:23:13]Ugye Biden elnöksége alatt amerikai viszonyatban magas inflációs környezet volt pár évig, ugye?

[00:23:23]ami már Biden elnökségének a végére eléggé mérséklődött, de ugye ezt tudjuk, hát Magyarország példája is mutatja, hogy az, hogy az infláció mértékelők, az nem jelenti azt, hogy az emberek megint jobban élnek.

[00:23:32]Az azt jelenti, hogy az életszínvonal növekedés, életszínvonal romlás mértéke mérséklődik, ugye.

[00:23:37]Na most a Biden infláció kezelését ígérte Trump, de itt jöttek ki a azok a strukturális problémák, amikkel nem tud mit kezdeni most már évtizedes viszonatban az amerikai politika.

[00:23:54]miszerint ugye van egy magas inflációs környezet pár évig, az nagyon ritkán fordul elő, hogy ez defrációba fordul, és jó is, ha nem, mert a defráció katasztrófa és a gazdaság számára.

[00:24:02]Egy ilyen inflációs időszakot úgy tud a társadalom nem jóvá tenni, de úgy tudja utolérni magát, hogyha jelentős reálbérnövekedés áll be, ugye.

[00:24:12]Na most a probléma az is most évtizes évtizes viszonylatt Amerikába, hogy a reálbér növekedés szakaszos, és amikor van, akkor is csak a társadalom egy jel egy kis részét érinti.

[00:24:24]Tehát most hiába indult el megint a reál bérnövekedés, az átlag amerikai nem érzi.

[00:24:30]Az átlag amerikai azt érzi, hogy rosszabbul él, mint 2019 őszén, és ez nem javult az elmúlt másfél évben se.

[00:24:37]Sőt, Trump elnök néhány politikája, például a vámpolitika miatt még nagyobb árnövekedés volt bizonyos területeken.

[00:24:45]Tehát most, hogy a a beni inflációt megörökölte Trump, a struktális problémák megakadályozzák azt, hogy az átlag amerikai fejlődést érezzen, és ezért népszerűen az elnök alapvetően.

[00:24:59]Tehát akkor ez azt is jelenti, hogy bizonyos problémák megoldásához több idő kell, de az amerikai társadalom türelmetlen.

[00:25:06]Hát a több idő is kellene, de alapvetően rá kéne jönni, hogy hogyan lehet ezt megoldani.

[00:25:12]Hogyan lehet megoldani azt, hogy a társadalom 20 felső 20%-a gyarapodik, az átlag ember meg stagnál tulajdonképpen most már 50 éves iszonylatba.

[00:25:21]Tehát ezt ezt ezt nem tudta az amerikai társadalom az amerikai elit megoldani.

[00:25:26]Nem tudja egyelőre.

[00:25:29]És hát alapvetően Trump elnöknek a népszerűtlenségét is most alapvetően azt gondolom, hogy ez ez okozza.

[00:25:36]Itt Donald Trump népszerűtlenségéről vagy népszerűség csökkenéséről beszélhetünk, de azért érdekel engem az is, hogy az adminisztrációja hogyan néz ki.

[00:25:44]Tehát azok az emberek, akik közel vannak hozzá, azok úgymond mennyit kapnak ebből az árnyékból.

[00:25:48]Akár Jay Vens, akit ugye utódjaként is szoktak emlegetni, mint aki a következő elnökválasztáson elnökjelölt lehet.

[00:25:54]Itt van Marco Rubio, és hát még ugye több olyan személy, aki esetleg politikai ambíciókat dédelget, rájuk is ez árnyékot vet, vagy hogyan néz ez ki?

[00:26:06]Tehát van, aki akár népszerűbb, mint Trump?

[00:26:07]Nem egyértelműen.

[00:26:07]Donald Trump a legnépszerűbb politikus az amerikai jobb oldalon, sőt a párton belül csak növekszik a népszerűsége.

[00:26:17][horkantás] Ugye Rubio valóban életkorat tekinteté miatt is még remélhet ugye elnöki ambíciókat, vagy remélhetett.

[00:26:28]Hát én azt gondolom, hogy amit én gondoltam, meg sokan gondoltak, az bekövetkezett.

[00:26:33]Egy amerikai modern külügyminiszter nem tud sikeres külügyminiszterséget abszolválni, és ezáltal tulajdonképpen egy külli miniszterség meghatályoz egy amerikai politikust abba, hogy elnök legyen.

[00:26:44]Hát ezután a fiaskó után, Irán után.

[00:26:48]Irán után persze, és hát még van még az addig pár év, amíg lejár a mandát, de lehet, hogy elfelejtik addig, nem?

[00:26:54]Hát ezt a ellenfelei Marco Rubiónak, például JD Vens, aki ha megfigyeltük akár Maduro eltávolítása idején, akár a iráni beavatkozás bejelentésekor nem volt a ott Trump elnök mellett, emlékeztetni fogja a republikánus szavazókat, hogy Má Rubio volt a külügyminiszter.

[00:27:12]Úgyhogy és a másik pedig az, hogyha a Rubió valóban indulni szeretne az elnökségért, akkor gyakorlatilag neki jövő ilyenkor le kell mondani a külminisztégről, hiszen nem lehet egyszerre kampányolni Amerikába 50 államba és a világülyeit intézni.

[00:27:25]Tehát én úgy hogy Rubiónak a az elnöki ambíciói, bár soha nem mond, hogy soha a politikába, azok azok szerintem nagyon elhalványultak.

[00:27:36]Vence valóban lehetséges utódjelölt, és hát azért a mai politika a világban Amerikától Magyarországig bizony nagyon gyorsan ki tud termelni új embereket.

[00:27:47]Tehát nekem van olyan érzésem, hogy elképzelhető, hogy sem a következő demokrata, sem a következő republikánus erőlt személyét még nem tudjuk, hogy ki.

[00:27:55]Tehát elképzelhetőnek tartod, hogy kívülről jött ember lesz úgymond.

[00:27:56]Most egyértelmű, ahogy Donald Trump is az volt 2016 előtt.

[00:28:02]Igen, egyértelmű van erre esély.

[00:28:02]Van erre esély mindkét pártban?

[00:28:06]Gondolod, hogy esetleg vagy van ambíció, látszik bármilyen mozgolódás például a az IT világban?

[00:28:11]Gondolok itt azokra a milliárdosokra, akik ugye a közösségi médiákat uralják Elon Muskól kezdve a többi személyig, akikkel egyébként Donald Trump úgy látom, hogy igyekszik azért normális kapcsolatot tartani.

[00:28:27]Elképzelhető.

[00:28:27]Tehát bárki lehet itt egy pankrátortól kezdve egy IT cég vezetőjéig bárkit el tudok képzelni.

[00:28:34]Színész, futballista, sportoló, tehát bárki lehet elnök, nem tudhatjuk.

[00:28:38]Ugye mindkét pártnak nyílt előválasztási rendszere van.

[00:28:42]Aki a legtöbb küldöttet meg össze tudja gyűjteni, az előválasztás során megszerzi a párt elnökjelöltségét.

[00:28:47]Tehát bár bárki lehet elnök jelölt.

[00:28:51]Beszél beszéltünk itt ugye a Béke elnökéről, Donald Trumpról, hogy ez az iráni háború milyen foltot ejtett ezen az imázson, illetve itt a a gazdasági kérdésekről.

[00:29:01]De hadd kérdezzelek még azzal kapcsolatban is, ami a másik fő ígérete volt Donald Trumpnak, ugye a migrációs politika, amiben valóban elkezdtek elég keményen fellépni.

[00:29:09]Ezzel kapcsolatban ugye botrányokról is tudunk, amikor életét vesztette ö két, én eddig kettőről tudok, javíts ki, ha nem így van, két ember az ICE-nak a intézkedése kapcsán.

[00:29:21]Ehhez hogyan áll hozzá az amerikai társadalom?

[00:29:24]Ez egy olyan pont, amiben mondhatják azt, hogy azért elértek valamit, vannak eredmények, még ha nem is tökéletesen csinálták?

[00:29:32]Én azt gondolom, hogy ugye Trump elnök, ha ígéreteit nézzük, akkor ez egy igenolyan ígéret, amit megpróbált beteljesíteni és dolgozott rajta.

[00:29:42]Na most nyilván itt jött a helyzet, hogy ezt hogyan tette.

[00:29:46]Az emberek többsége szerint túlzásba esett.

[00:29:49]Ugye az ICE nagyon keményen fellépett, nagyon sok igazságtalanság is történt, ugye itt halálesetekről is szó volt.

[00:29:57]Most ezt ne menjünk bele, hogy az konkrétan milyen ügyek voltak.

[00:29:59]Ez nyilván nézőpont kérdése, de és megint itt jön be a gazdaság.

[00:30:04]számos olyan terület van az USAban déli államokban például, ahol a deportálások következményé következtében olyan munkaerőhiány lépett fel, hogy kisvállalkozások nem tudnak embert találni, és cégek szűnnek meg.

[00:30:18]Ezt a környezetemben is tapasztalom.

[00:30:20]És tulajdonképpen Trumpnak a egyik fő szavazó bázisa azzal szembesül, ugye az elnöknek a a döntése következményeképpen hát a gazdaság negatív negatív következményeket produkál.

[00:30:36]Tehát alapvetően van egy árnyoldala ennek a kérdésnek, úgyhogy ugyan ezt az ígéretet teljesíteni próbálja a Trump elnök, de ennek negatív hatásai is bizony vannak.

[00:30:53]Hadd kérdezzelek akkor a délamerikai politikáról.

[00:30:56]Említetted itt Venezuelát az előbbiekben, és most már azt látom, hogy megy a találgatás, hogyha az iráni háborút sikerül lezárni valóban, és itt akár az orosz-ukrán háború is lassan-lassan rendeződni látszik, akkor félnie kell például Kubának vagy sem.

[00:31:13]Ugye két héttel ezelőtt jelentette be az Amerikai Egyesült Államok, hogy újabb szankciókat vetettek ki Kubára és úgy tudom, hogy a Castro család tagjaira.

[00:31:19]is ezzel kapcsolatban érdekelne a társadalmi hangulat is, a politikai, hogy mondjam, logika vagy realitás, ami emögött áll.

[00:31:28]Tehát miért?

[00:31:28]És hogy akár Venezuelával kapcsolatban látunk-e már úgymond olyan következményeket, amiből lehet következtetést levonni.

[00:31:36]Tehát az, hogy elvitték Madurót, azt eddig értjük, bíróság elé fogják állítani.

[00:31:41]Úgy tudom, hogy Venezuelában most kezd felállni egy új áramszolgáltatási rendszer, mert nagy problémák voltak az árammal, de nem teljesen látszik, legalábbis innen Magyarországról, hogy a politikai stabilitást azt elérték-e.

[00:31:55]Hát az Egyesült Államokból se látszik, [nevetés] és nem vagyok Dél-Amerikában jártas, tehát ebből nem nagyon tudok válaszolni.

[00:32:01]Kuba tekintetében az amerikai nézőpontot tudom mondani.

[00:32:04]Hát az amerikai társadalom nagyon nem akarja most Kubával összeakasztani a bajszát.

[00:32:08]Nyilván van egy kisebbség.

[00:32:08]Alapvetően a Floridában élő kubai emigránsok nekik gyerekeik.

[00:32:14]Ők minden áron Castro bukását akarják.

[00:32:16]Ők nyilván támogatnának egy katon katonai akciót bármi áron, de a széles közvédelmény nem szeretne egy ilyet.

[00:32:23]Na most ha a Trump kormányzata elmúlt fél év eseményében azt szűri le, hogy érdemes megpróbálni, hát akkor akkor akkor ezzel nem tudok mit kezdeni.

[00:32:33]Bár nekem az a véleményem, hogy a a félidős választásig szinte biztos, hogy nem vállható újabb akció, hiszen rendkívül rizikós.

[00:32:39]Ö Kubának a vagy a kubai lobbi, a kubai ellenzék lobbija korán sem olyan befolyásos, mint az izraeli lobbi Amerikába.

[00:32:49]Tehát én nem gondolom, hogy hogy ezt meglépi addig Trump.

[00:32:53]És aztán a választások ugye után mi lesz?

[00:32:56]Ugye erről nem beszéltünk még, hogy az, hogy a politikai értelemben az elnök béna kacsává válhat, ha elveszti a többségét, az az elmúlt 30 év trendje alapján azt produkálja, hogy az elnök ilyenkor a külpolitika felé fog fordulni.

[00:33:10]Tehát jövő január után várhatóan a utolsó két évben Trump más lehetőség híán a külpolitikában szeretné majd a hagyatékát meg bebetonozni.

[00:33:25]És hát nyilván Kuba, Grönlandánia és hát még lehetne sorolni, mely országok bizony azért tarthatnak majd ettől.

[00:33:35]De itt konkrétan vagy itt itt mi a stratégiai cél?

[00:33:37]Tehát hogy ugye Iránnal kapcsolatban ezeket meg lehet határozni, akkor szerintem itt Magyarországon ezt kevésbé látják, hogy akár Venezuela miért zavar akkor a vized úgymond, akár Kubával kapcsolatban ez az erőfitoktatás, ez mire jó.

[00:33:49]Tehát, hogy így mit tudsz elmondani arról, hogy mik az amerikai stratégiai célok?

[00:33:55]Nagyon egyszerű.

[00:33:55]A Monro dotrina értelmében az Egyesült Államok tulajdonképpen nem tűri, nem tűrné, hogy a saját [horkantás] érdeksférájába Kuba tekintetében pár százá kilométerre az amerikai partoktól egy nem Amerika barát ellenséges kormány működjön.

[00:34:10]Ilyen egyszerű.

[00:34:12]Ugye Trump, mint egy ilyen megváltó, ugye a 79 óta fentálló iráni konfliktust is szerintem meg akart alapvetően változni, változtatni.

[00:34:20]Hát ez tulajdonképpen sikerült neki, mert Iránt jobb pozícióba hozta, mint bármikor volt.

[00:34:27]És hát nyilvánvalóan a az 50-es évek vége óta fennálló Castro rezsim bukásra is egy nagyon nagy hát ajándék lenne bármely elnök számára.

[00:34:37]Én nem vagyok Dél-Amerikában jártas, nem vagyok a térségnek szakértője.

[00:34:39]Én nagyon óvintenék bármilyen amerikai vezetést, hogy Kubába Kubába beavatkozzon, mert mert bizony nagyon kemény ellenállásba ütközhet ott is.

[00:34:50]És a kulcsa ennek az egésznek az, hogy említettem, az Egyesült Államok ereje elképesztő, de ha ezt az erejét nem használhatja, és márpedig belpotékok miatt általában nem használhatja ki, hacsak nem éri Amerikát olyan támadás, ugye, ami felruházza a bár mindenkori hatalmat, hogy hogy egy teljes körű katonai támadást indítson, akkor nagyon-nagyon rizikó bármilyen ilyen limitált csapást elkezdeni, mert bármilyen kimenetele lehet, nagyon negatív kimenetele is.

[00:35:22]Ugye itt az érdekes egyébként, nem csak a amerikai iráni beavatkozásnál, hanem akár az orosz-ukrán háborúnál is, hogy sokkal nagyobb katonai erővel rendelkező államok sem feltétlenül bírnak el egy kisebb országgal.

[00:35:35]Tehát amire így ránézésre, ha megkérdezünk egy öt évest és megmutatjuk a térképen, hogy ki fog nyerni, és akire rábök, egyáltalán nem egyértelmű ebben a jelenlegi politikai, társadalmi helyzetben.

[00:35:46]És itt ugye Amerika szempontjából a Közelkelet igazából nem igazán hozott soha sikeres háborúkat.

[00:35:53]Tehát ha Afganisztán, ha Irakot nézzük, egyik sem egy sikertörténet.

[00:35:57]Így van.

[00:35:57]A közelkeleten azt gondolom, az elsőből háborút mondhatjuk sikeresnek.

[00:36:02]De akkor az is azért volt ilyen sikeres, mert idősebb bus elnök, miután kiverte Kuvaitból a Irakot, nem úgy döntött, hogy nem megy tovább, tehát nem megy a rezsimváltás felé, időben visszahátrált, és így valóban egy egy katonai és politikai sikert tudott elkönyvelni.

[00:36:22]De alapvetően valóban nagyon jól mondod, azt látjuk, bár nem vagyok katonai szakértő, tehát ebben nem akarok nagyon mélyen belemenni, de a politikai dimenzióban talán azt látom, hogy ennek az oka, ezek alapvetően a társalmi változások, hogy miért nem bírnak nagyobb országok kisebb országokkal.

[00:36:39]Nyilván van ennek katonai oka is, tehát gondolom vannak ilyen védelmi képességek, amik már teljesen mások, mint 60, 70, 100, 150 éve, de azt, hogy a mai főként fejlett társadalmakban, és most már tulajdonképpen a harmadik világban is fejlett társadalmak vannak, tehát felvilágosult emberek, tanult emberek, írástudó emberek, nem lehet egész egyszerűen elvinni embereket a frontra nagyon-nagyon nyomós indokörőrügy nélkül.

[00:37:07]Ez az egyik.

[00:37:07]Nyilván demográfia okok is vannak.

[00:37:10]Tehát mondjuk ott van Oroszország példája.

[00:37:11]A második világháborúban egy orosz paraszti családban volt öt-h gyermek, feltételezem.

[00:37:19]El lehetett vinni valakit a frontra.

[00:37:21]Most, hogy van egy gyermek vagy annyi se, hát így már ez nagyon-nagyon bonyolult.

[00:37:25]Tehát egész egyszerűen nem állnak fent azok a feltételek, amelyek korábban fent álltak a háborúzáshoz.

[00:37:31]Éppen ezért nagyon érdekesek ezek a nagyon drónintenzív ugye összecsapások, amiket látunk a orosz-ukrán háborúban is, Iránnál is.

[00:37:38]Valószínűleg a 21.

[00:37:42]században nagyon más jellegű lesz a háborúzás, mint korábban, és ez nagyon nagy fejtörést okozhat majd szerintem a katonai katonai stratégiáknak és a a hadtudósoknak, hogy ezt megoldják.

[00:37:54]Mit gondolsz, hogy ez a fajta kompromisszumra való rá fanyalodásod általánnak itt Iránnal kapcsolatosan az orosz-ukrán háborúban is érvényesülhet?

[00:38:05]És ezt úgy kérdezem, hogy ugye eddig Donald Trumpnak úgy tűnt, hogy van egy olyan szándéka, hogy Oroszországgal valamilyen módon kiegyezni, a beni politikát megszakítani, amely arról szólt, hogy Oroszországgal nem is beszéltek, nem is kommunikáltak, hanem kizárólag Ukrajina támogatását próbálták erőltetni és ezáltal hatással lenni a konfliktusra.

[00:38:25]Ugye Donald Trump ebben azért hozott egy fordulatot, leült Vladyimir Putyinnal, megpróbált vele megegyezni.

[00:38:30]Aztán itt nagyon sok olyan fordulat történt, amikor nagyon rondákat mondott róla, aztán nagyon jókat mondott róla, tehát az egyik szélsőségből a másikba csapott.

[00:38:40]Tehát most itt a G7 csúcstalálkozón, ami Franciaországban volt, ott olyan hírek jöttek, ugye Friedrich Merc is említette, illetve Emmanuel Macron is, hogy mintha Donald Trump ilyen kompromisszumészebbnek tűnt volna, és adott volna gesztusokat Ukrajna számára most ebben a jelenlegi helyzetben.

[00:38:58]Mit gondolsz, hogy itt is valami hasonló fog érvényesülni, hogy habár mondjuk az amerikai érdekek nem feltétlenül ezek, de most már valahogy zárják le és kész?

[00:39:07]Én azt gondolom, hogy alapvetően más a helyzet.

[00:39:09]Ugye az iráni konfliktusban volt a két a két fő fél, ugye a iráni Iszlámköztársaság és az Egyesült Államok.

[00:39:22]És mondjuk ki, azért ott volt Izrael is, mint egy nagyon komoly stakeholder.

[00:39:26]Tehát egy egy, hogy mondják ezt szépen magyarul, tehát egy egy érdekelt a konfliktusba, közvetlen érdekelt.

[00:39:32]A orosz-ukrán háborúban én alapvetően négy nagy stakeholdert látok.

[00:39:38]Nyilván a két közvetlen fél, Ukrajna és a Orosz föderáció, ott az Egyesült Államok és ott van az Európai Unió, illetve hát Európa, mert biteket is ide érdemes venni.

[00:39:46]Na most Trump elnök hiába egyezne meg Putyinnal, de ha az ukránok ebbe nem mennek bele, és ha európaiak nem mennek bele, akkor ez nem fog működni.

[00:39:56]Tehát mivel Amerika Ikre Iránban attól félt, hogy közvetlenül amerikai amerikaiakat érintő eszkaláció lehet, illetve a világgazdasága mért hatása nagyon-nagyon negatív lehet a háborúnak, ezért vissza kellett hőkölni.

[00:40:13]Az oroszoklan háború több mint négy éve megy.

[00:40:15]Azért Európa gazdasága úgy ahogy de megy.

[00:40:18]Azért energia van úgy, ahogy Oroszország, mint látjuk, bírja a háborút.

[00:40:23]Tehát nincsen olyan közvetlen oka, amiért ki kéne hátrálni.

[00:40:28]amerikai közvetlen ugye csizmák a földön veszély nincsen az amerikai társadalomban, tehát nem kell attól tartani, hogy itt most amerikai fiatalokat kell majd a frontra küldeni.

[00:40:40]Tehát szerintem itt egy más történetről beszélünk, de végsősoron és az elmúlt évnek vagy ennek az évnek is azért a fő tanulsága az, hogy alapvetően egy nemzetállam sorsát a nemzet állam dönti el.

[00:40:52]Tehát hogyha az ukránok azt mondják, hogy ők nem mennek bele valamibe, akkor nagyon nehéz lesz őket rászorítani.

[00:40:57]Főként úgy, hogy nem csak az Egyesült Államok támogatja őket, bár ő a fő jelentős támogató, de bizony az Európai Unió és Európa azért ott van.

[00:41:06]Tehát ez egy sokkal bonyolultabb dolog.

[00:41:09]És az átlag ember számára is, ha csak a emberek pénztcáját nézzük, Európa tulajdonképpen hozzászokott egyelőre ahhoz a helyzethez, ami van.

[00:41:18]viszont itt a iráni konfliktus kapcsán ugye a hormonisztorus miatt itt nagyon-nagyon komoly közvetlen sok érte érhette volna még jobban a gazdaságot.

[00:41:26]Tehát itt egy itt ebben látom a különbséget.

[00:41:28]Trump elnök én azt gondolom valóban legalább fegyverszünetet akarna kötni, de még egyszer mondom, ez nem csak rajta fog múlni, és nem csak Putyin elnökön.

[00:41:39]Ugye Biden időszakában hallhattuk azokat az elemzéseket, hogy az Amerikai Egyesült Államok elveszti a Hegemon szerepét.

[00:41:44]Ugye nem nem tud a világ nagy hatalmaként viselkedni.

[00:41:48]Valóban ugye Bidennek azért olyan megmozdulásai vagy megszólalásai voltak, amelyek nem ezt a képet sugalták az Amerikai Egyesült Államokról.

[00:41:57]Aztán jött Trump és láttam egy ilyen reményt sokakban, akik Amerikával kapcsolatban mondjuk egy kicsit elfogultabbak esetleg, hogy itt akkor most mégis csak helyre lehet állítani ezt a presztízst.

[00:42:08]És most ott tartunk, hogy arról beszélünk, hogy egy újabb háborút végülis vesztett el Amerika, amelyet ő maga kezdett ráadásul.

[00:42:19]Te hogyan látod így a nagy képet, tehát Amerika szempontjából akár a világ rendben elfoglalt helyét, szerepét tekintve?

[00:42:29]Amerika nem találja a helyét.

[00:42:32]És sajnos azt kell mondjam, hogy csúszik le.

[00:42:34]Tehát Donald Trumpnak az elnöksége olyan elképesztő negatív hatással bír a világban, részben jogosan, részben jogtalanul, ami már azt gondolom az amerikai nyers erő számára is problémákat okozhat.

[00:42:47]Tehát az amerikai ellenesség, az Amerikában való kiábrándulás az óriási.

[00:42:55]De ez nem most kezdődött.

[00:42:55]Én azt gondolom, hogy nagyjából a kétes évek elején, tehát George W.

[00:43:01]elnöksége volt az, ami egy negatív irányba nagyon elkezdte vinni Amerikának a szerepét a világba.

[00:43:09]Ezt próbálta Obama stabilizálni.

[00:43:09]a saját karizmájávába valamennyire tudta, de nem volt igazán jó elnöksége neki se külpolitikai tekintetében.

[00:43:20]Trumpot alapvetően nem szeretik, főként a legfőbb szövetségesek, ugye Európa nem nagyon szereti.

[00:43:24]Biden hát tulajdonképpen végére nevetségesítette Amerikát, ugye, és hát most Trumpnál, Trump elnök esetében is egy olyan álmokfutást látunk, ami ami mindenféleképpen negatív fényt vet Amerikára.

[00:43:38]Tehát egyelőre nagyon-nagyon keresi az or a helyét Amerika a világba, és olyan belső konfliktusok és szukturális bajok is vannak, amik szerintem hát középtávon azt fogják eredményezni, hogy kiszorul a világból, a világpolitikával az Egyesült Államok, mert a belső problémákkal kell majd foglalkoznia.

[00:43:59]Nagyon szépen köszönöm Jeró Patrisnak, hogy eljött.

[00:44:01]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:44:01]Ja.