Ukrán védelmi vonalakat óriási siklóbombákkal radírozzák le az oroszok – Resperger István
- Az orosz-ukrán háborúban a három erődvárosra (Kosztyantinyivka, Szlovjanszk, Kramatorszk) összpontosul a legnagyobb figyelem; Kosztyantinyivka 40%-át már orosz ellenőrzés alá vonták.
- A drónháború fokozódik: az oroszok új, 800 km/órás drónokra tértek át, ami komoly kihívás az ukrán védelem számára, mivel elfogó drónjaik csak 400 km/órára képesek.
- Az ukránok a Krím logisztikai ellátását célzó csapásokkal igyekeznek elszigetelni a félszigetet; a háború kezdete óta 107 000 járművet lőttek ki.
- A veszteségek hatalmasak: Oroszország kb. 1,3 millió, Ukrajna 1,8 millió főt veszített; a demográfiai hatás különösen súlyos Ukrajnában.
- A hadiipar nyertesei közé tartozik a Lockheed Martin (10 milliárd dollár árbevétel) és a Rheinmetall, amely jelentősen terjeszkedik Kelet-Európában.
- Trump nyomást gyakorol a békéért: Zelenszkijre a katonai támogatás megvonásával, Putyinra további szankciókkal hathat.
- Az iráni konfliktusban a tárgyalások első lépéseként a kikötőket nem blokkolják, de a megállapodás kulcskérdései (urándúsítás, proxy szervezetek) még rendezetlenek.
- Izrael előrenyomul Libanonban, és vita van arról, hogy a megállapodás kiterjed-e a Hezbollahra; Trumpnak nem érdeke egy újabb háború finanszírozása.
- Kuba hadereje elavult, gazdasága romokban; a szakértő szerint diplomáciai és gazdasági nyomással lehetne változást elérni.
- Egy tajvani konfliktus 20 000 milliárd dollárral érintené a világgazdaságot, ami messze meghaladja az orosz-ukrán háború hatását.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz-ukrán háború aktuális helyzete
Fronthelyzet és az erődvárosok
Resperger István beszámolója szerint a háború némileg háttérbe szorult a világbajnokság és más nemzetközi események miatt, de a frontokon továbbra is intenzív harcok folynak. A legnagyobb figyelem továbbra is a három erődvárosra – Kosztyantinyivka, Szlovjanszk és Kramatorszk – összpontosul. Geraszimov tábornok eredeti tervei szerint Kosztyantinyivkát elszigetelnék az orosz erők, és ennek megfelelően a különböző frontszakaszokon napi 1000-1500, egyes területeken akár 3000 légicsapást is végrehajtanak siklóbombákkal és rakétákkal.
„Az erődvárosok közül jól látható, hogy Kosztyantinyivkának már lassan a 40%-át az oroszok ellenőrzés alá vonták." – Resperger István *
A szakértő kiemelte: a szürke zónában lévő ukrán erők rendkívül nehéz helyzetben vannak, de a nagy átkarolás még nem valósult meg. A déli frontszakaszon is szereztek területeket az oroszok, miközben kisebb ukrán ellenlökésekről is érkeznek hírek. A területveszteségek aránya: az oroszok idén körülbelül 300 négyzetkilométert foglaltak el, míg az ukránok mintegy 600-at – ez főleg a déli szakaszra igaz, ahol ukrán visszafoglalások történtek.
A halálzóna továbbra is létezik a frontvonalak mentén. Resperger ironikusan megjegyezte, hogy egyes szakértők szerint ez akár hasznos is lehet, hiszen ebben a zónában nincsenek harcjárművek vagy technika, így máris megvan az a sáv, amely elválaszthatja a feleket, ha békefenntartókra lenne szükség – bár kérdéses, mennyi aknamező és fel nem robbant lövedék található ezeken a területeken.
A drónháború fokozódása
Resperger „Drónok éjszakája" címmel jellemezte a jelenlegi helyzetet. Az ukránok rendkívül sok drónt alkalmaznak: június 6-a óta közel 4200 drónt lőttek ki Oroszországra. A másik oldalon az oroszok néha egyetlen éjszaka alatt 6-700 drónt indítanak különböző rakétákkal együtt. A szakértő óva intett attól, hogy elhiggyük, az ukrán légvédelem mindent lelő – a városokban lángoló épületek ennek ellentmondanak.
Májusban közel 400 ukrán dróncsapás érte a megszállt területeket, míg az oroszok részéről mintegy 350 nagyobb csapás történt. A drónok és rakéták tekintetében az ukránok most főként a Krím félsziget elszigetelésére összpontosítanak.
Az oroszok jelentősen fokozták a dróngyártást: a havi 4000 darabos gyártási kapacitást tovább növelték, és ebben a hónapban áttértek egy új típusú, iráni fejlesztésű drónra, amely már nem 300 km/órával, hanem 800 km/órával repül. Ez komoly problémát jelent Ukrajnának, mivel az ukrán drónelfogó drónok csak 400 km/órás sebességre képesek.
„Most már nem 300 km/órával, hanem 800 km/órával fognak repülni ezek a drónok, ami még nagyobb problémát jelent Ukrajnának." – Resperger István *
Logisztikai csapások és a Krím ellátása
A Krím félsziget ellátása a Kercsi hídon, haditengerészeti erőkkel, légierővel, valamint egy kiépített útszakaszon keresztül valósul meg Rosztovtól Mariupolon és Donyecken át. Az ukránok minden teherautót vadásznak ezen az útvonalon, hogy a logisztikai képességeket minél jobban akadályozzák. A háború kezdete óta 107 000 gépjárművet lőttek ki, csak az elmúlt héten 350-et – főként Kamaz és Urál típusú tehergépjárműveket.
A műholdfelvételek szerint a Krím két hídja között pontonhidat készítettek elő az oroszok. Ez egy úszó eszköz, amelyet kis hajókkal biztosítanak, teherbírása 60 tonna. Resperger szerint ez azt mutatja, hogy az orosz logisztika lelassult ezeken a területeken, hiszen egy nagyobb hadsereg ellátása napi több ezer teherautót igényelne.
Az ukránok egyfajta „bingószelvényt" is készítettek, amelyen jelzik, melyik orosz olajfinomítót érte már támadás – nagyon kevés maradt érintetlen. Ez 10 nap alatt 1 milliárd dollár veszteséget okozott az orosz félnek, és a logisztikai anyagok lassabban jutnak el a frontra.
Precíziós csapások és a siklóbombák
Clément Molin francia szakértő elemzései alapján az oroszok rendkívül pontosan lőnek. A GPS-jelvezérelt, úgynevezett „buta" siklóbombák – amelyek 1500 és 3000 kilogrammosak – mindig a támadási irány előtt összpontosulnak, így tudják az adott területeket elfoglalni. Resperger szerint ezekkel a bombákkal gyakorlatilag „leradírozzák" az ukrán védelmi vonalakat.
Az aszimmetria jól látható: az ukránok 1800 kilométeres hatótávolságú drónjaikkal nem tudják egész Oroszország területét belőni, míg az oroszok teljes Ukrajnát képesek támadni. Kárpátalját is érte már támadás, és körülbelül 10 Magyarországnyi az a terület, ahol az oroszok műveleti területe van. Resperger számításai szerint ha minden drónt, rakétát – Storm Shadow, HIMARS, Flamingo és más típusokat – beleszámolunk, akkor is négyzetkilométerenként mindössze 5-10 kilogramm robbanóanyag jut Oroszország hatalmas területére vetítve.
A kulturális javak pusztítása
A szakértő kitért arra, hogy az oroszok kulturális javakat is célba vettek. A Genfi és Hágai konvenciók előírják, hogy a világörökségi épületeket meg kell jelölni, és egy katonának is tudnia kell, hogy iskolát, templomot, kórházat, műemléket nem lő. Ennek ellenére eltaláltak egy nagyon régi székesegyházat, amely idősebb, mint a Notre-Dame.
„Kicsit úgy át kéne gondolni a céltervezést orosz részről is. Érthető. Nyilván a frusztráció, hogy nem találják a katonai vezetőket, nem találják a politikai vezetőket." – Resperger István *
Resperger szerint a háború után Ukrajna be fogja nyújtani a számlát a helyreállításra, és az ilyen megkülönböztetés nélküli támadások egyértelműen az orosz számlára fognak menni – különösen az aranyozott kupolák esetében, ahol „majd megnyomják a ceruzát aranyban".
Katonai veszteségek és demográfiai hatások
A szakértő szerint Oroszország körülbelül 1,3 millió embert veszített – ebből mintegy 400 000 a halálos áldozat az 1570 napos háborúban. Ukrajna veszteségeit 1,8 millió főre becsülik, ami sokkal jobban hiányzik az országnak, mint Oroszországnak az 1,2 milliós veszteség. A technikai veszteségek is óriásiak: közel 6000 harckocsi veszett el a két fél részéről, és ez a szám a drónok miatt még növekedhet.
A statisztikák szerint 1 négyzetkilométer elfoglalásához majdnem 100 katonát kell „adni". A demográfiai hatások drámaiak: Kárpátalján már szinte mindent a nők végeznek – ők ássák a sírgödröket, szerelik és vezetik az autókat.
Haditechnikai fejlesztések és nemzetközi segélyek
Resperger több haditechnikai érdekességet is megosztott:
-
Harckocsifejlesztések: India orosz licenc alapján legyártotta az 1000. T-90-es harckocsit. A legújabb fejlesztéseknél a háromfős személyzet a harckocsi testében helyezkedik el, a toronyban csak a fegyverzet van, és olyan szenzorokkal rendelkezik, amelyek több kilométerről érzékelik a drónokat.
-
Drónvédelem: Izrael piacvezető a Trophy aktív védelmi rendszerrel, amely 100-150 méteren belül indít egy kis rakétát a közeledő drón vagy páncéltörő rakéta megsemmisítésére. Magyarország is gondolkodik ilyen rendszer beszerzésén a Leopard 2A7 harckocsikhoz. Resperger szerint egy 2,6 milliárd forintos harckocsi esetében a védelmi rendszer költsége – ami maximum a harckocsi árának 10%-a – bőven megéri.
-
Német hatodik generációs vadászgép: Németország titokban fejleszti hatodik generációs vadászrepülőgépét, amely sirály alakú kialakítással rendelkezik, és nagyon hasonlít az amerikai F-47-esre.
-
Cseh önjáró tarack: Ukrajna 152 mm-es önjáró tarackokat kap Csehországtól, amelyek ötfős kezelőszemélyzettel működnek, egy perc alatt harckésszé tehetők, 6-800 kilométer megtételére képesek, és darabjuk körülbelül másfél millió euróba kerül.
-
Gripen vadászgépek: Svédországban megkezdődött az első Gripen vadászgépek gyártása Ukrajna számára, és a pilóták kiképzése is folyik. Korábbi bejelentés szerint 100 darab Gripent és 150 darab Mirage gépet kapnak Franciaországtól.
-
Észt haderőfejlesztés: Észtország 44 darab Leopard harckocsit rendelt (eggyel modernebb változatot, mint a magyar), valamint CV90-es gyalogsági harcjárműveket is beszereznek, amelyek 2028 végén érkeznek. A balti országok egy 30 kilométer mély védelmi rendszert kezdtek kiépíteni.
-
F-16-os vadászgépek: Ukrajna megkapta az első amerikai gyártású F-16-os vadászgépet. Körülbelül 15-20 darabbal rendelkeznek, négyet veszítettek el eddig légvédelmi rakéták miatt. A tapasztalatok szerint legalább négy darab S-300-as légvédelmi rakétát kellett indítani egyetlen ilyen gép megsemmisítéséhez.
-
Patriot rakétahiány: A Patriot rendszer rakétagyártását 600-ról 700-ra növelték, de ez még mindig kevés. Az Öbölháborúban három nap alatt 800 darabot lőttek el. A rakéták ára a háború eleji 1 millió dollárról 2-3 millió dollárra nőtt.
-
Vízi drónok: Ukrajna 800 kilométer hatótávolságú vízi drónokat kapott a britektől, körülbelül 100 darabot, amelyekkel nyolc orosz hadihajót sikerült elsüllyeszteniük. Az egyik ilyen drón azonban elveszett Görögországnál.
-
Flamingo rakéta: Bemutatták a 3000 kilométeres hatótávolságú Flamingo rakétát, amely nem ukrán fejlesztés – részeit több nyugat-európai országban szerelték, mert féltek attól, hogy ha egy helyre telepítik a gyárat Ukrajnában, az célponttá válik.
A hadiipar nyertesei
Resperger kiemelte, hogy a Lockheed Martin körülbelül 10 milliárd dollár árbevételre tett szert a precíziós rakéták gyártásával a háború kezdete óta. A Rheinmetall is jelentősen terjeszkedik Moldáviában, Romániában, Lengyelországban és a volt tagköztársaságok területén. A szakértő megjegyezte, hogy Maróth Gáspár vezérigazgató-helyettesként pont ezekért a fejlesztésekért felel a Rheinmetallnál.
A béke esélyei és Trump nyomásgyakorlása
Resperger szerint a háború képességeit tekintve egyfajta patthelyzet alakult ki, körülbelül 60-40 arányban Oroszország javára. Ukrajna a különleges műveletekben, logisztikában és drónképességekben még jó állapotban van, de a személyi állományban és a szárazföldi háborúban elmarad.
Trump elnök bejelentette Putyinnak, hogy nyomást fog gyakorolni az Európai Unióra és Zelenszkijre a megállapodás érdekében. Két nagy nyomást tud helyezni a felekre: Zelenszkijre a rakéták, légvédelmi rakéták, Starlink és felderítés megvonásával – ami Resperger szerint teljes ukrán katasztrófát idézne elő –, Putyinra pedig további szankciókkal.
„Az, hogy most három várost még megszereznek vagy nem, szerintem ennek a haderőnek elég csúfos szereplése volt, hogy itt erőlködik egy 1000 kilométeres arcvonalon. Valójában meg a NATO és az amerikai féllel együtt méri magát. Hát nem teljesen valósult meg ez az elképzelés." – Resperger István *
A szakértő szerint a háború már hosszabban tart, mint az első világháború, és még hónapok fognak eltelni, amíg a felekre hatni lehet.
Amerikai csapatkivonások
Resperger megemlítette, hogy az amerikaiak nem a darabszám, hanem a technikai eszközök minősége és funkciója szempontjából fontos eszközöket vonnak ki a térségből – például a légiutántöltő eszközöket. A Németországból kivonandó 5000 főt nagy valószínűséggel Lengyelország fogja elhelyezni.
Az iráni konfliktus és a megállapodás kilátásai
A tárgyalások helyzete
Resperger szerint Trump elnököt „mindig komolyan, de nem szó szerint kell venni". Az elnök azt mondta, hogy katonailag győztek, és közel van a megállapodás. Az irániak jelezték, hogy a tárgyalásoknak több fordulója lesz. Az első fontos lépés, hogy az iráni kikötőket békén hagyják, nem blokkolják az amerikai hajók – Irán máris tudott olajat exportálni.
Egy nagyobb, 300 milliárd dolláros helyreállítási csomaghoz férhet hozzá Irán, hiszen a jelentések szerint 270 milliárd dolláros kár érte, nem számolva az elmaradt olajjövedelmekkel. Rengeteg hiánycikk van az országban – gyógyszerek, gépi alkatrészek –, és van mit helyreállítani.
Az iráni katonai képességek
A szakértő szerint az iráni ballisztikus rakéták 50-70%-a még megvan a föld alatti létesítményekben és alagútrendszerekben, ahová a bunkerromboló bombák nem tudnak lehatolni. A drónok fele is érintetlen, ami tipikus aszimmetrikus hadviselésre ad lehetőséget. Resperger vitatja azokat a szakértői véleményeket, amelyek szerint alulértékelték volna az iráni haderőt – egy 5-600 fős amerikai törzs által kidolgozott terv esetében ez kizárt. Általában 180-240 napra tervezik a műveleteket, és még csak a 100. nap körül járnak.
„Én azt gondolom, hogy amit egy amerikai haderőnek az 5-600 fős törzse kidolgozott, biztos, hogy nem értékelték alá." – Resperger István *
A megállapodás kulcskérdései
A következő fordulókban több kulcskérdést kell rendezni:
- A Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállítása – az aknákat fel kell szedni, hiszen azok pont a 2-3 kilométer széles hajózási útvonalat érintik.
- Irán ballisztikus programjának és urándúsításának leállítása.
- A proxy szervezetek (helyettesítő terrorszervezetek) támogatásának befejezése.
Resperger szerint ez egy „félbehagyott háború", ami senkinek nem jó: Irán bármikor újra kezdheti, bármikor tud drónokat kilőni, Izraelnek pedig ez félmegoldás, hiszen Libanon bizonyos területeit elfoglalta ugyan, de rakétákkal bármikor lőhető Iránból, Jemenből és Libanonból is.
Az atomprogram kérdése
Az urándúsítás hosszú folyamat: a centrifugákban a 238-as izotópszámról a 235-ösre dúsítanak. Az első dúsításoknál ez egy nagyon kis réteget érint (0,7%), és többszöri folyamat után érhető el az 5%-os szint, ami atomerőművekben fűtőanyagként működhet. A 90%-os szint elérése – amit Benjamin Netanjahu gyakran vizionál – még messze van. Resperger szerint az iráni atomprogram szét van telepítve, föld alatti létesítményekkel, így ennyi csapással megsemmisíthetetlen.
Izrael helyzete és a libanoni front
Izrael előrenyomulása nem lassul: újabb területet határoztak meg, amit ki kell üríteniük a libanoniaknak. A libanoni hadsereget kérik fel, hogy bizonyos területeket ellenőrizzenek, ne a Hezbollah lője Izraelt. Vita van azonban arról, hogy a megállapodás kiterjed-e Libanonra is. Izrael úgy nyilatkozott, hogy ha kell, Bejrútig is elmennek, míg az irániak szerint a Hezbollahra is érvényes a megállapodás.
Resperger az iráni megközelítést tartja közelebbinek: ha Iránnak be kell fejeznie a proxy szervezetek támogatását, akkor Amerika szövetségesének is be kellene tartania ezt. Trumpnak sem érdeke egy libanoni háború finanszírozása, hiszen az összes támogatás, ami Ukrajnába ment volna, Izraelnél landolt – 22 Patriot rendszert telepítettek oda, darabját 1,3 milliárd dollárért, plusz a sorozatvető lőszerek, amelyek darabja 60 millió dollár.
„Én azt gondolom, hogy tud hatást fejteni Benjamin Netanjahura. Volt már egy elég csúnya telefonbeszélgetésük, nem is egy állítólag." – Resperger István *
Amerikai veszteségek és a hadiipari tanulságok
Amerika 15 halottat és 530 sebesültet veszített, a technikai eszközökben pedig 4 milliárd dolláros veszteségnél tartanak. 24 darab MQ-9 Reaper csapásmérő drónt veszítettek el – ezeket korábban az Iszlám Állam és az Al-Kaida ellen használták, de mind a jemeniek, mind az iráni légvédelem képes volt lelőni őket.
Resperger szerint Kína és Oroszország átadta az amerikai bázisok koordinátáit, és a csapások nagyon pontosan célozták a kritikus rendszereket – például a THAAD rendszer radarját, amely 3000 kilométerről képes érzékelni a fenyegetéseket. Tehát „nem vaktában lövöldöztek, hanem nagyon célzottan".
Az F-35-ös vadászgép első harci sérülését is elszenvedte, kényszerleszállást hajtott végre, de a túlélőképessége négyszer jobb, mint a régi F-16-osé – 1 millió repült óra után volt először probléma. A Vaskupola-rendszer is jól vizsgázott: Tel-Aviv fölött iráni rakétát semmisített meg.
Kuba helyzete
Resperger szerint Kuba lehetőségei sokkal nagyobbak lettek volna a térségben. A hidegháború idején a Szovjetunió mindent felvásárolt Kubából – dohányt és cukornádat –, amit Amerika nem akart megvenni, így gazdasági szálon kezdett kötődni, majd jött a kubai rakétaválság és a Disznó-öböl.
A szigetország körülbelül 10 milliós lakossággal rendelkezik, a fővárosban 2,5 millióan élnek. Kubának közel 1 millió tartalékosa van, de a szakértő nem hiszi, hogy az ország háborúzni akarna. A haderő 36 000 fős, rendkívül elavult, régi orosz típusú eszközökkel rendelkezik, a haditengerészet 4000 fős, különböző lokátorokkal és légvédelmi eszközökkel – de mindez a hidegháborúra készült.
Marco Rubio az ellenzékkel tárgyalt, a szigeten már nincs üzemanyag, nem érkezett újabb orosz tankerhajó. Resperger szerint a pápát kellene elővenni, hogy mondja újra Trumpnak: diplomáciailag is lehet itt sikereket elérni. Rendkívül nagy kubai emigráns réteg él az Egyesült Államokban, és az ő anyagi támogatásukkal, a belső ellenzékkel, valamint a gazdaságon keresztül sok mindent el lehet érni Kubában.
Tajvan és a kínai fenyegetés
Resperger emlékeztetett, hogy a világ gazdasági súlypontja Krisztus után 1-ben és 2025-ben is Kínához közelített. A kínai haditengerészet 2014 óta 15 nagyobb haditengerészeti gyakorlatot tartott Tajvan körül, és az orosz haditengerészettel együttműködve fokozta tevékenységét. A kínai haditengerészet nemcsak Malajziáig, de Ausztrália közelébe is eljutott, de a fő cél rövid és középtávon Tajvan lesz.
„Az a nagy kérdés, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen segítséget tud adni. Több milliárd dolláros tételt függesztettek most fel. Ez aláírásra vár, hogy Tajvan újabb fegyvereket kapjon, ami nyilván megint vörös vonal Pekingnek." – Resperger István *
A szakértő szerint míg az orosz-ukrán háború mintegy 2500 milliárd dollárban érintette a világgazdaságot, egy tajvani konfliktus 20 000 milliárd dollárral érintené, hiszen a chipgyártás fellegvára, és a legújabb chipeket itt fogják gyártani. Resperger úgy látja, most „a háborúk vagy a félbehagyott háborúk korszakában vagyunk", és reméli, nem kell újakat kezdeni Kubánál és Tajvannál.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „háttérbe szorult két nagyon fontos esemény miatt a beliika" – a „beliika" szó értelmezhetetlen, valószínűleg „belpolitika" vagy „világpolitika" lehetett az eredeti kifejezés.
- „fin harcjárművet vett Észtország" – a „fin" szó bizonytalan, lehet „finn" vagy egy konkrét típus (pl. CV90) torzult alakja.
- „Flamingo rakéta" – nem egyértelmű, hogy ez egy valós rakéta kódneve vagy ASR-hiba. A kontextus alapján egy 3000 km hatótávolságú, nyugat-európai részegységekből összeszerelt eszközről van szó.
- „Mar Gáspár" – valószínűleg Maróth Gáspár, de az átiratban csak „Mar Gáspár" szerepel, így a pontos név nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:06]Nagy tisztelettel köszöntöm Resperger Istvánt katonai szakértőt.
[00:00:10]Szervusz.
[00:00:10]Tisztelettel üdvözlöm a hallgatókat.
[00:00:12]Szeretnénk ugye az orosz-ukrán háborúról beszélni, aztán az iráni konfliktusról, és hoztál két olyan témát is, amelyet egyébként viszonylag kevésszer beszélgetünk mi is ezekről, illetve nem is nagyon látom azt, hogy foglalkoznának ezzel bővebben az ügyek Kuba és Twánnak a kérdése.
[00:00:28]Úgyhogy érdemes lesz velünk tartani, akik erre kíváncsiak az ilyen csemegékre.
[00:00:31]De kezdjük akkor az orosz-ukrán háborúval.
[00:00:35]Mi mi most ott a helyzet?
[00:00:36]Hát ugye egy kicsit háttérbe szorult két nagyon fontos esemény miatt a beliika.
[00:00:42]És hát ugye azért zajlik a világbajnokság is, azt se felejtsük el.
[00:00:48]És jól látható, hogy a felek, például az Amerikai Egyesült Államok és Irán is ott van, és remélhetőleg pénteken megtörténik, hogy a béke irányába előmozdulunk.
[00:01:02]Ugye Donald Trump Friedrich Merstől egy mezt kapott most a G7-es csúcson.
[00:01:07]annyira nem értékelte, úgy tűnt.
[00:01:09]Igen, hát ugye a úgy van, a németekkel, mint a görögökkel, hogyha ajándékot hoznak, akkor is tartani kell tőlük.
[00:01:16]Lehet, hogy fél egy kicsit a gazdaságtól.
[00:01:18]Hát itt a európai világ és világrend ugye azért még azért meg kell, hogy említsük, hogy az olaj még továbbra is ugye milyen meghatározó volt.
[00:01:27]Ugye ha csak azt megnézzük, hogy 60 országnál rendeltek el energetikai veszélyhelyzetet, hogy valamit tenni kell, tartalékokat kell beszerezni, más beszerzési források után kell nézni, azért ez elég hatásosan megrázta a világot.
[00:01:45]Az atomfegyvert se felejtsük el.
[00:01:48]Ugye sokszor előhozzuk, hogy mi a helyzet vele.
[00:01:51]Most az irániak azt mondták az egyeztetések folyamán, hogy arra törekednek, hogy majd a tárgyalások következő fordulójában próbálnak majd Amerikával egyezkedni ugye a dúsításról, az urán dúsításról.
[00:02:09]Hát meglátjuk milyen lehetőségeink lesznek.
[00:02:13][horkantás] Ha az arcvonalra nézünk, akkor ugye továbbra is a legnagyobb kérdés a három erődvárosnál mit látunk.
[00:02:22]Hát itt az első Konstantyinivka városnál ugye a az eredeti terveknek megfelelően egy elszigetelést ígért Geraszimov tábornok.
[00:02:35][horkantás] Ennek megfelelően a különböző frontszakaszokon 1000 1500, de vannak területek, ahol 3000 légicsapást, siklóbombával, rakétákkal hajtottak végre az oroszok.
[00:02:51]Szintén továbbra is él a halázzóna.
[00:02:54]Hát egyes tréfásabb szakértők szerint ez pont jó, mert akkor ebben nincs harcjármű, nincs technika.
[00:03:02]Mindjárt megvan az a zóna, ami elválasztja majd a feleket, ha békefenntartókra van szükség.
[00:03:06]Hát ugye az a kérdés, mennyi aknamező és fel nem robbant lövedék van ebben a történetben?
[00:03:15][horkantás] Azt lehet mondani, hogy a területveszteségnél eddig 300 n km-t foglaltak el az oroszok ebben az évben, és körülbelül 600-at az ukránok.
[00:03:28]Tehát ez az arány áll fenn.
[00:03:28]Ez főleg a déli szakaszra vonatkozik, ahol az ukránok visszavettek állásokat, de a másik irányba meg nagyon lassú előrehaladás van, köszönhetően a precíziós fegyvereknek.
[00:03:43][horkantás] Ugye mind a két részről azt lehet mondani, ilyen politikai bosszú is vezérli a állametőket.
[00:03:51]Ha az egyik lövi Kievet, akkor másnap biztos, hogy Moszkvában vannak drónok, és ott próbálnak meg különböző csapásokat mérni.
[00:04:01]Egyes számadatok szerint a május hónapban közel 400 ukrán dróncsapás következett be, főleg a megszállt területeken, és mindegy 350 nagyobb csapás az oroszok részéről.
[00:04:21]Viszont azt lehet mondani, hogy a gazdaság és a egyéb területekre is óriási hatással van a háború, hiszen Kurx Oblaszt vagy Kurx megyének a kormányzója jelezte, hogy körülbelül 200000 hektárt valahogy rendbe kellene tenni, mert az ukránok vagy lőtték tüzérségi eszközökkel, vagy amikor megszállták a terület részeit, ott aknát telepítettek.
[00:04:48]Ennyi minden kiesett a termelésből.
[00:04:52]És hát hoztam más technikai dolgokat is.
[00:04:56]India ugye orosz licens alapján legyártotta az 1000redik T90-es harckocsit indiai munkásokkal, indiai gyárakban, tehát van, akik még hisznek a harckocsikban.
[00:05:07]Én is köztük vagyok.
[00:05:11][horkantás] Viszont a fejlesztéseknél hoztam egy kis videót, már abba az irányba megy, és ez mind az orosz-ukrán háború tapasztalata, hogy a három fős személyzet az alul a testben helyezkedik el.
[00:05:23]A toronyban csak a fegyverzet van.
[00:05:25]Tehát egy nagyobb találat általában a tornyot szakítja le, vagy általában azt célozzák, illetve olyan szenzorok vannak rajta, ami több kilométerről érzékeli a drónokat.
[00:05:37]És láthatjuk, valójában a harckocsi is egy számítógép, csak 70 tna vas van körépítve, és nyilván a drónvédelem az, amiben mindenki előre szeretne jutni, de bocsánat, még itt a harckocsinál maradva, csak úgy tudom, hogy azért ez Izraelnek is komoly gondot okoz ugye a drón harckocsi találkozásoknak az esete.
[00:06:00]Az, hogy egyébként a harckkocsikat olyan drónvédelemmel lehessen felszerelni, ez technikailag még messze van a jelenlegi állástól?
[00:06:08]Nincs messze az izraelieknek.
[00:06:10]Pont van ez a tropi védelmi rendszerük, ami ha páncéltörő rakéta vagy drón közel itt a harckocsi köré akkor általában 100-150 men belül indít egy kis rakétát, és azzal megsemmisíti a drónt, vagy lerobbantja úgymond a páncéltörő rakétát.
[00:06:29]Magyarország is gondolkodik ebben, hogy a drága Leopard 2A7 harckocsijainknak ilyen eszközt vegyünk.
[00:06:36]Tehát Izrael ebben a piacvezető, azt lehet mondani.
[00:06:40]És egyébként ez arányaiban már költséghatékonyabb, mert ugye szokták azt is mondani, hogy ugye ez a a drónsemlegesítés elég költséges dolog.
[00:06:48]Igen, csak ugye mindig az is kérdés, mert a légvédelmi rakétánál szokták mondani, hogy miért lövünk le egy drónt, ami 20000 dollár egy 1 millió dolláros rakétával?
[00:06:59]Hát mindig a védett objektumtól függ.
[00:07:01]Egy magyar harckocsi 2,6 milliárd Ft, tehát iszonyú pénz van benne.
[00:07:08]Benne van a személyzet, a kiképzés, tehát kell hozzá ez a egy harckocsi költségeinek mondjuk a 10%-a maximum ennyit megér, hogy meg tudjuk védeni a eszközeinket.
[00:07:21]Továbbra is mielőtt az orosz-ukránra térnék rá, az amerikai kivonásokról még beszélni kell.
[00:07:28]Ugye nem a darabszám, hanem a technikai eszközöknek a minősége és azoknak a funkciója rendkívül fontos, mint például a légiutántöltő eszközöket vonnak ki ezekből a térségekből, illetve a Németországból kivonandó 5000 főt nagy valószínűséggel Lengyelország fogja elhelyezni.
[00:07:50]Hát nézzük a fronthelyzetet.
[00:07:54]Én Drónok éjszaká címet adtam ennek.
[00:07:58]Azt mondhatjuk, hogy az ukránok is rendkívül sok drónt alkalmaztak.
[00:08:05]Hatodik hó hatodika óta majdnem 4200 drónt lőttek ki Oroszországra.
[00:08:08]Nyilván ez egy óriási mennyiség, de a másik oldalon is megvan a válasz, hiszen az oroszok néha egy éjszaka 6-700 drónt indítanak különböző rakétákkal.
[00:08:24]Hát azért mindig ne higgyük el, hogy mindent sikerül lelőni az ukrán légvédelemnek, hiszen nem véletlenül lángolnak a városban a dolgok.
[00:08:32]Illetve hát most már azt látjuk, hogy kulturális javakat is célba vettek az oroszok.
[00:08:41]Erről majd egy későbbi térképen.
[00:08:43]Az erődvárosok közül jól látható, hogy Konstantyinfkának már lassan a hát 40%-át az oroszok ellenőrzés alá vonták.
[00:08:53]És ha ugye ebbe beleszámolom a tüzérségi hatást, a drónhatást, akkor azt lehet mondani, hogy az itt a szürke területeken levő ukrán erők nagyon nagy bajban vannak, de ugye még emögött van szloviansk és Kramatorx nevű város.
[00:09:10]Ez a kettő van még vissza az oroszoknak.
[00:09:15]Jól látható, a szloviansk irányból is szereztek területeket az oroszok, de a nagy átkarolás még úgymond nem valósult meg.
[00:09:27]A déli frontszakaszon ott is szereztek az orosz erők területeket, és kisebb ukrán ellökésekről is kapunk híreket.
[00:09:35]Ami érdekesség, hogy most a drónokat és a rakétákat, főleg a krím félsziget elszigetelésére szeretnék az ukránok fordítani.
[00:09:48]Ugye a Krém félsziget ellátása az megvalósul a kercsi hídon haditengerészeti erőkkel, légierővel, illetve egy kiépített útszakasszal Rostovan Dontól Marioppul, Dyeck és a Krífélsziget irányában az ukránok minden teherautót vadászat alávettek, hogy minél nagyobb számban a logisztikai képességeket megakadályozzák.
[00:10:21]A Clement Molin, egy francia szakértő, ő szokta feldolgozni, hogy hol vannak az ukránállások, és hova lőnek az oroszok.
[00:10:30]Hát sajnos nagyon pontosan lőnek az oroszok, hiszen ezek a GPS jelvezérelte úgynevezett buta siklóbombák, ami 1500 és 3000 kg-os, azok általában mindig a támadási irányuk előttözpontosulnak, és így tudják az adott területeket elfoglalni.
[00:10:52]Jól látszik, hogy a gerán drónok alkalmazásában pirossal pedig a rakéták mennyiségét látjuk.
[00:11:00]iszonyú változás következett be.
[00:11:00]A havi 4000res darabgyártást fokozni tudták az oroszok, [horkantás] illetve ebben a hónapban áttértek egy új típusú iráni drón fejlesztésre.
[00:11:12]Most már nem 300 km/ór-ával, hanem 800 km/-val fognak repülni ezek a drónok, ami még nagyobb problémát jelent Ukrajnának, mert az ő általuk kifejlesztett úgynevezett drónelfogó drón, az csak 400 km órát tud, tehát nehéz helyzet jön.
[00:11:36]kulturális javak védelme.
[00:11:36]Hát ugye a Genfi Hágai konvenció előírják, hogy ezeket az épületeket meg kell jelölni, főleg ha a világörökség része, de egy katonának is tudni kell, hogy iskolát, templomot, kórházat, műemléket nem lövök.
[00:11:53]Ugye második világháború óta is ez nagy probléma, amikor a Monte Cassinót tüzérséggel lőtték az amerikaiak, hogy bevegyék.
[00:12:04]Aztán végül is a lengyel ejtőernyősöknek sikerült.
[00:12:08]Ugye egy nagyon régi székesegyházat is eltaláltak az oroszok.
[00:12:15]Ez idősebb, mint a Notterdam.
[00:12:15]Tehát kicsit úgy át kéne gondolni a céltervezést orosz részről is.
[00:12:20]Érthető.
[00:12:24]Nyilván a frusztráció, hogy nem találják a katonai vezetőket, nem találják a politikai vezetőket.
[00:12:32]Korábban volt egy hír, hogy valamelyik nagyon ősi templom pincéjében van, Zelenszki vagy egyéb hírek is szárnyra kaptak.
[00:12:42]Én nem hiszem, hogy itt kellene bujkálnia, hiszen neki kommunikációs létesítményekre G7 csúcson volt.
[00:12:51]Igen.
[00:12:51]Igen.
[00:12:51]Tehát valamit rosszul tudtak a korosz kémek.
[00:12:55]Moszkva sem hisz már a könnyeknek ezt látjuk.
[00:12:59]Bocsánat.
[00:12:59]Ennek milyen következményei vannak ilyenkor?
[00:13:01]Tehát például egy ilyen templom találata az mit vond maga után?
[00:13:06]Igazából egy ennyebben vagy rázzák a fejüket, hogy hát ezt nem kellett volna?
[00:13:10]Nyilván általában amikor a háborúk végetérnek, vannak szó a jóvátételek fizetéséről.
[00:13:14]Nyilván Ukrajna be fogja nyújtani a számlát, hogy egy olyan megkülönböztetés nélküli támadást hajtott végre Oroszország, ahol nyilván nem katonák rejtőzködtek, meg nem légvédelmi rakéta van a templomtoronyba.
[00:13:30]Tehát ez egyértelmű, hogy ez az orosz számlára fog menni a helyreállítás.
[00:13:33]És gondoljunk bele a világörökség részét képező aranyozott kupolákkal.
[00:13:37]Gondolom azért majd megnyomják a ceruzát aranyba.
[00:13:43]Úgyis jók a ukránok általában.
[00:13:46]Amiben az ukránok nagyon sokat fejlődtek, az a drónok alkalmazása.
[00:13:52]Most már kaptak 150 és 300 kmre eljuttatható drónt.
[00:13:56]Tehát a teljes megszállt területet, itt Donyecket, Mariopol tudnám mutatni.
[00:14:01][horkantás] Ezek azok a területek, amit lőttek, illetve ez az összekötő útvonal.
[00:14:09]A piros kis pontok azt mutatják, hol lőttek ki teherautókat nagy számmal.
[00:14:17]Ugye ez az útvonal, ami jön Rostovból.
[00:14:20]Mariopult megkerüli, majd megy a Krímfélszigetre, illetve Donyecbe.
[00:14:25]Tehát ennek az útvonalnak az ellenőrzése rendkívül fontos.
[00:14:30]Most a többféle drónnal, jól látható, hogy Ukrajna messze a hadműveleti területet tudja lőni, azaz a megszállt területet bőven, illetve a Krmfélszigetet is.
[00:14:44]Az [horkantás] újabb adatok szerint 107000 gépjárművet lőttek ki a háború kezdete óta, csak a múlt héten 350-et.
[00:14:56]Ugye a Kamaz és az urál típusú tehergépjárműveket használják lőszer személyiállomány logisztika szállítására.
[00:15:05]És a diagram is mutatja, hogy vannak csúcspontok, amikor el kellene juttatni ezeket [horkantás] a különböző helyszínekre.
[00:15:14]A másik, most már egy ilyen bingószelvényt csináltak az ukránok, ahol jelzik azt, hogy melyik olajfinomítót érte már támadás.
[00:15:20]Hát nagyon kevés van, amit még nem értek el.
[00:15:26]Ez ugye 1 milliárd dollár veszteséget okozott 10 nap alatt a orosz félnek.
[00:15:32]Ugye ha megnézzük az ukrán képességeket, ezek a csapások nagyon fontosak, hogy a logisztikai részek anyagai lassabban jutnak el a frontra.
[00:15:45]Viszont van egy ugye aszimmetria, hogy ők nem tudják egész Oroszország területét belőni.
[00:15:50]Ez 1800 km, ahova a drónjaik elmehetnek.
[00:15:53]Az oroszok pedig be tudják lőni teljes Ukrajnát.
[00:15:58]Sajnos ugye Kárpátalját is érte támadás, illetve körülbelül 10 Magyarországnyi az a terület, ahol a műveleti területe van az oroszoknak.
[00:16:10]És ugye múltkor kiszámoltuk, hogy ha [torokköszörülés] minden drónt, minden rakétát, Strom Shadow, Hmars, Flamingo és különböző rakétákat beleszámolunk, akkor is négyzet kilommenéterenként 5-10 kg robbanóanyag jön ki.
[00:16:25]Tehát iszonyú nagy területe van Oroszországnak ebben a kérdésben.
[00:16:31]És itt van a ukrán megoldás, ugye a védelmi rendszerek, a sárga azok fővédővonalak.
[00:16:40]És jól látszik, hogy mibe került a Donbasznak ez a részének az elfoglalása, hiszen itt körülbelül hat árokrendszert küzdött le Oroszország, és hát még ugyanannyi előttük van.
[00:16:52]Nem véletlen, hogy most csak a három erődvárosra összpontosítanak.
[00:16:59]Nézzük meg a krímet, amit ugye elég régóta megszálltak az oroszok.
[00:17:01]Van két folytópontja.
[00:17:04]Az egyik a kerchsihid, a másik pedig itt található, ami a logisztikáját tudná biztosítani.
[00:17:14]Ugye [horkantás] a kerchí az két pályája autópálya, kettő pedig vasúti szállítást tesz lehetővé, illetve a hajóforgalom is bőven elfér alatta, mert a hitpillérek között 27 m van.
[00:17:26][horkantás] És a további hidak, ugye az Antonovski híd, ami a Nyiprófolyón van, illetve ez az a két híd, ami biztosítani tudja az ellátást.
[00:17:40][horkantás] Ennek ellenére a támadások miatt a műholdfelvételek mutatják, hogy itt a két híd között például ponton hidat készítettek elő.
[00:17:48]Ez ugye egy olyan katonai létesítmény, amit több darabból raknak össze.
[00:17:55]Ez egy úszó eszköz, amit kis hajókkal biztosítanak, hogy megálljon a helyén.
[00:18:03]60 tonnánnyi eszköz mehet rát rajta.
[00:18:07]Ennyi a teherbírása, de nyilván egy nagyobb hadsereg ellátása, például egy 300 fős ellátása az több 1000 teherautó naponta.
[00:18:20]Tehát itt nyilván lelassult az orosz logisztika ezeken a területeken.
[00:18:27][horkantás] Én azt gondolom, hogy továbbra is az ukrán helyzet azért még kritikus, hiszen hiába állapodott meg a különböző ritkafémek eladásáról, kérdéses lesz, hogy mekkora hadsereget tud majd fenntartani nagyon összefüggésben a demográfiával.
[00:18:48]Ugye már lassan mindent a nők csinálnak, például Kárpátalján.
[00:18:50]A temetéseket, a sírgödröket őkássák, az autót szerelik, az autót vezetik.
[00:18:59]Oroszország helyzete sem a legjobb.
[00:19:01]körülbelül 1,3 millió embert veszített, inkább 400 400000 körül van ez az 1570 napos háborúnak a vesztesége, és nagyon jól mutatja, hogy 1-1 nkmhez majdnem 100 katonát kell adni, hogy el is tudják foglalni.
[00:19:23]Ugye a különböző statisztikák szerint azért [horkantás] Ukrajnának is óriási veszteségei vannak.
[00:19:30]Ez az 1,8 millió fő sokkal jobban hiányzik Ukrajnának, mint Oroszországnak az 1,2 millió.
[00:19:42]A technikai veszteségeknél ugye látjuk, hogy közel 6000 harckkocsi veszett el a két félr részéről, és ez még fokozódhat a drónok miatt ez a szám.
[00:19:52]Ennek ellenére például fin harcjárművet vett Észtország a többi eszköze mellett.
[00:20:03]Folynak a haditechnikai fejlesztések is.
[00:20:09]Gondoljunk bele, Németország így titokban azért a hatodik generációs német varcászati repülőgépét neek a szárnyait próbálgatja.
[00:20:19]Hát ilyen sirál sirály alakú rendszert dolgoztak ki.
[00:20:24]Ez nagyon hasonlít az amerikai F47-esre.
[00:20:31]Erről már több ilyen fantázia kép jelent meg.
[00:20:34]egy olyan generációja ez a hadviselésnek, ami szintén a légiharcot átírhatja.
[00:20:44]További segélyeket kap Ukrajna, például 152 mm-es önjárótarackot a csehektől.
[00:20:46]Ez ugye egy öt fős kezelő személyzetű önjáró tarack.
[00:20:55]Egy perc alatt harcké tehető.
[00:20:58]Itt látjuk a lábait, azt le kell rögzíteni, mert egyébként ha oldalra fordítják a csövet, akkor felborulhat ez az eszköz.
[00:21:06]Viszont 6-800 km megtételére képes, olyan másfél millió euróba kerül darabja, ebből kap többet Ukrajna.
[00:21:17]Ami érdekes még az első szubgrippen vadászgépek gyártása is megkezdődött Svédországban.
[00:21:29]az első 20 darab, illetve a pilóták kiképzése, ami rendkívül fontos Ukrajnának, hiszen ezek olyan csapásmérő gépek, amin több fajta légiharc, légi szárazföldi rakéta, illetve nagy mélységi csapásokat tudnak vele végrehajtani.
[00:21:49]Tehát ukrán katonák mennek Svédországba, és két sziket már ott vannak.
[00:21:52]Ö hiszen ugye ez korábbi bejelentés volt, hogy 100 darab grippent és 150 darab Mirásgépet kapnak Franciaországtól.
[00:22:00]Hát a finanszírozást majd meglátjuk.
[00:22:03]Azt látjuk, hogy jövő héten újra 2,sés5 milliárd eurót kap Európától, az Európai Uniótól Ukrajna.
[00:22:12]Rendkívül nagy szüksége van rá.
[00:22:16]egyrészt a lőszer, másrészt a a közigazgatás működtetéséhez.
[00:22:22]Főleg úgy, hogy ugye a hőerőműveinek a 80 és a vízerőműveiknek az 50%-a nem üzemel.
[00:22:30]Szintén fontos hír, hogy a észtek egy darab leopard harckkocsi zászlóajat rendeltek.
[00:22:38]Ez eggyel modernebb változat, mint a magyar.
[00:22:42]44 darabot vettek, [horkantás] illetve a CV90-es gyalogsági harcjárművet is szeretnék beszerezni.
[00:22:51]Ezek 28 végén kerülnek ugye a balti országba.
[00:22:57]Ugye a balti országok érzik mindig legjobban a orosz medve lehelletét, a fenyegetést.
[00:23:03]Nem véletlen, hogy egyfajta 30 km mély védelmi rendszert kezdtek el kiépíteni.
[00:23:14]A NATO továbbra is támogatja teljes hírszerzéssel, felderítéssel Ukrajnát, illetve védi az európai országokat az úgynevezett ég rendszerrel, amiben [horkantás] több radar és hajóra telepített rakétarendszer működik.
[00:23:33]Oroszország is egyfajta indirekt hadviselést folytat most a Donyec körül.
[00:23:40]Azokat a vasúti és közti útvonalakat is támadja, ahol ezek az erődárosok ellátást kapnának.
[00:23:46]Tehát azt lehet mondani, hogy mind a két fél keresi a másikon a fogást, de egyfajta kifáradás tapasztalható.
[00:23:58]A drónviselésben a 800 km hatótágú vízi drónt kell megmutatnunk Ukrajna részéről.
[00:24:06]Ebből körülbelül 100-at kaptak a brittektől, és nyolc orosz hadihajót sikerült elsüllyeszteniük.
[00:24:15]Ez felderítésre is alkalmas.
[00:24:15]Most viszont elveszett egy ilyen hajójuk.
[00:24:17]Ezt Görögországnál találták meg, ami ugye figyeli az orosz árnyékflotta tevékenységét, illetve az egyéb tevékenységeket.
[00:24:31]Szintén fontos a nagy távolságú csapásokhoz a 3000 kmes flamingó rakétának a bemutatása.
[00:24:41]Ez nem ukrán fejlesztés, ez több nyugat-európai országban szerelték a részeit, a rakétatestet, egyebeket.
[00:24:49]féltek attól, hogy ha egy helyre telepítik ezt a gyárat Ukrajnában, az előbb-utóbb kiderül, és nagyon nagy csapásokat kaphat.
[00:24:58]Tehát ez a fajta lehetőség is rendelkezésre áll.
[00:25:02]Szintén érdekesség, az első amerikai gyártású F16-os vadászgépet is megkapta.
[00:25:09]Körülbelül 15-20 darabbal rendelkezett.
[00:25:12]Négyet veszítettek el eddig légvédelmi rakéták miatt.
[00:25:19]viszont a tapasztalatok szerint legalább négy darab S300-as légvédelmi rakétát kellett indítani egy ilyen eszközre, hogy ez megsemmisüljön.
[00:25:31]Ami a legnagyobb gond Ukrajna részéről, az a Patriot rendszer rakétaiánya.
[00:25:37]600-ról körülbelül 700-ra növelték a gyártását.
[00:25:42]viszont ebből a rakétából ugye az öbölháborúban három nap alatt ellőttek 800 darabot az öbölországok, az iráni drónok és egyéb fenyegetések ellen.
[00:25:55]És hát óriási szükség lenne erre.
[00:25:59]Viszont itt is van egy növekedés, mert ha megnézzük azt, hogy a háború elején még pak egyes típusú rakétákat használtak a Patriothoz, annak a darabja 1 millió dollár volt, ezek már 2-3 millió dollárba kerülnek, tehát lehet, hogy tudnak rakétát venni, csak már sokkal drágábban.
[00:26:18]Ugye Amerika is kiemerült a készletettjeivel, hiszen ez a háború sok mindent elvitt, 50-60%os hiány van a tomahok, rakétáknál a különböző nagy mélységű csapásokhoz.
[00:26:34]És hát azért nézzük meg szerintem a Rain Metal és a Lockhid Martin árbevételét a háború eleje óta.
[00:26:40]Körülbelül [horkantás] 10 millió dollár, 10 milliárd dollár árbevételre tett szert a Lockheid Martin a precíziós rakéták gyártásával.
[00:26:51]Ugye ő gyártja az égisz és a Patriot raktarendszerhez a rakétákat.
[00:26:57]A Reinetál is nagyon szépen fejlődött, ha nem is a bevételen látszik, de az látszik, hogy a Reinetál terjeszkedése, tehát Moldávia, Románia, Lengyelország, illetve a volt fákországok területére is kivetették a hálójukat.
[00:27:14]Ez egy hosszútávú stratégiája a Reinmárnak.
[00:27:16]Én azt gondolom, hogy jó rendszere van ott a terjeszkedésnek, és azt se felejtsük el, hogy Mar Gáspár ott van, mint vezérigazgató helyettes, pont ezekért a fejlesztésekért felel.
[00:27:32]Remélhetőleg Magyarországra is kerül valami ezekből.
[00:27:38]Hát én egy kicsit összevetettem a orosz-ukrán háborúnak a képességeit egy 100%-os skálán.
[00:27:47][horkantás] olyan padhelyzetszerűség alakult ki, olyan 60-40-re áll Oroszország, viszont van, amiben különleges műveletben, logisztikában, drónképességekben még nagyon jó állapotban van Ukrajna.
[00:28:04]A személyiállományban és a szárazföldi háborúban maradt el.
[00:28:09]Ugye Trump elnök most bejelentette Putyinnak, hogy nyomást fog gyakorolni az Európai Unióra és Zelenskíre, hogy legyen valamifajta megállapodás, hogy üljenek asztalhoz, hiszen ez a háború már hosszabban tart, mint az első világháború.
[00:28:28]Nyilván itt még hónapok fognak eltelni, amíg a felekre hatni lehet.
[00:28:33]Két nagy nyomást tud Trump helyezni a felekre.
[00:28:38]Zelenskirre a rakétákkal, a légvédelmi rakétákkal, a Starlingsszel és a felderítéssel.
[00:28:45]Ennek a megvonása szerintem teljes ukrán katasztrófát idézne elő, [horkantás] illetve Putyinra további szankciókkal.
[00:28:54]Tehát Oroszországnak is hosszútávú érdeke, illetve nemzeti érdeke, hogy ez a háború valahogy befejeződjön.
[00:28:59]Az, hogy most három várost még megszereznek vagy nem, szerintem ennek a haderőnek elég csúfos szereplése volt, hogy itt erőlködik egy 1000 kmes arcvonalon.
[00:29:13]Valójában meg a NATO és az amerikai féllel együttméri magát.
[00:29:20]Hát nem teljesen valósult meg ez az elképzelés.
[00:29:27]Ennyit hoztam a orosz-ukránról.
[00:29:30]Irán, ugye Iránnal kapcsolatban most a megállapodásnak a hírei jönnek, de hát ahogy látom, vita van abban, hogy miről is van megállapodás, miről nincs.
[00:29:38]Te mit gondolsz erről az egész szituációról?
[00:29:43]Én azt gondolom, amit korábban is mondtam, hogy Trump elnököt mindig komolyan, de nem szó szerint kell venni.
[00:29:49]Ő mondta, hogy katonailag győztünk, és már lassan el fogunk jönni ebből, és közel van a megállapodás.
[00:29:54]Ennek több fordulója lesz, ezt már az irániak is jelezték.
[00:29:59]Az első, ami nagyon fontos, és tegnap, tegnap előtti jelentésekben olvastam, hogy az iráni kökötőket békén hagyják, nem blokkolják az amerikai hajók.
[00:30:11]Olajat tudott első napon most exportálni Irán.
[00:30:16]Rendkívül nagy szüksége van rá.
[00:30:16]És nyilván hát most hogy értelmezik a megállapodást, egy nagyobb 300 milliárd dolláros helyreállítási csomaghoz férhet hozzá Irán, hiszen a jelentések szerint egy 270 milliárd dolláros kár érte őt, nem számolva azt, hogy az elmaradt jövedelem az olajból.
[00:30:40]Illetve hát rengeteg hiánycikk van ugye Irán [horkantás] területén, amit be kell szerezni.
[00:30:46]Ezek gyógyszerek.
[00:30:48]különböző gépi alkatrészek, és hát van mit helyreállítani Iránnak.
[00:30:54]amerikai részről azért ez egy megtépott helyzet, hiszen majd látjuk, hogy milyen technikai eszközöket veti vesztettek, hiszen az újjelentések szerint a ballisztikus rakéták 50-70%-a még megvan a Föld gyomrában, illetve a különböző alagútrendszerekben, ahova nem tudnak lemenni a bunkerrombolóbombák, és körülbelül a drónok fele is ott van, ami egy tipikus igazi aszimmetrikus hadviselésre ad lehetőséget.
[00:31:29]Ugye ami most még következni kell, és biztos, hogy ben lesz a szerződésben, a hormozis szorosnak a hajóforgalmának a helyreállítása.
[00:31:39]Nyilván lesz vita majd, hogy ki szedhet itt vámot, ki nem, de a aknákat az elég egyértelmű, hogy fel kell szedni, hiszen pont azt a két-3 km széles hajózási útvonalat érinti, ahol a kereskedelem folyik.
[00:31:55]Szintén nagy kérdés Amerika részéről, hogy a balisztikus programját befejezi-e, az urándítást befejezi-e, és a proxi szervezetek, azaz helyettesítő terrorszervezetek támogatását befejezi-e Irán?
[00:32:09]Én azt gondolom, hogy hát korábban volt a hidegháborúban ugye a különböző helyettesítő háború, hogy nem Amerika és az egykori Oroszország háborúzott, hanem Irak és Irán.
[00:32:22]Most pedig azt látom, hogy ilyen félbehagyott háborúk vannak, hiszen ez a megoldás senkinek nem jó.
[00:32:30]bármikor újra kezdheti Irán, bármikor drónokat tud kilőni, ezt a képességét nem tudták megsemmisíteni, illetve Izraelnek is ez félmegoldás, hogy Libanonnak bizonyos területét elfoglalta, de rakétákkal bármikor lőhető Iránból, Yemenből és sajnos Libanonból is.
[00:32:52]Ugye a az a földrajzi megközelítés, mert hallok megszólalni szakértőket, akik azt mondják, hogy alul értékelték az iráni haderőt.
[00:33:04]Én azt gondolom, hogy amit egy amerikai haderőnek az 5-600 fős törzse kidolgozott, biztos, hogy nem értékelték alá.
[00:33:12]Általában 180-240 napra tervezik a műveleteket.
[00:33:18]Ugye még a 100.
[00:33:21]nap körül járunk, tehát biztos, hogy volt még másfajta lehetőség is, de ezt nem viszik végig.
[00:33:27][horkantás] Azt is látjuk, hogy még a hidegháború korszakában a politika türelmesebb volt.
[00:33:34]Most a politika gyors győzelmeket akar, mint Venezuelában.
[00:33:39]Én azt gondolom, hogy egyrészt az az atomprogram, ami szét van telepítve Iránban, ez megsemmisíthetetlen volt ennyi csapással, föld alatti létesítményekkel.
[00:33:52]És hát majd meglátjuk a egyezkedések második fordulóját, hogy mi lesz a dúsított uránnal.
[00:33:58]Szerintem a világnak egy fellélegzése az, hogy ez a szoros kiszabadul, hiszen ugye 40%-ban India, Kína, távolkelet kapta innen az olajat.
[00:34:12]Az az a világnak az a része, aki a termelést végzi.
[00:34:16]Úgyhogy a háború hozott még sok egyéb tapasztalatot is.
[00:34:20]Ugye a Libanon elleni csapásokat látjuk F16-os vadászgéppel éppen, de az első harci sérülést elszenvedte az F35-ös vadászgép is.
[00:34:33]Kényszerleszállást hajtott végre.
[00:34:36]Viszont ami probléma kijött ennél a vadászgépnél, az négyszer jobb, mint a régi F16-osé.
[00:34:41]Itt 1 millió repült óra után volt probléma.
[00:34:44]Tehát rendkívül jó a túlélő képessége ezeknek az eszközöknek.
[00:34:51]Ugye Irán jól használta ki azt a képességét és Libanon is, hogy rakétákat tud indítani, vízi víz alatti drónokat tud telepíteni, aknásítani tud.
[00:35:03]És ugye ott volt a lehetőség, hogy a különböző típusú drónokkal csapásokat mérjenek.
[00:35:14]Szintén jól vizsgázott a vaskupolarendszer.
[00:35:18]Egy rövid videó Telaví fölött iráni rakétát semmisít meg a vaskupola.
[00:35:22]Itt látjuk majd a videón.
[00:35:26]Nyilván ez lakott település fele, ment be kellett vetni a rendszert.
[00:35:35]Az izraeli előrenyomulás nem lassul.
[00:35:38]Újabb területet határoztak meg, amit ki kell őríteni a libanoniaknak.
[00:35:44]Illetve itt is van egy nagy változás, hogy a libanoni hadsereget kérik fellót jelleggel, hogy bizonyos területeket próbáljanak meg ellenőrizni, hogy ne a hezbollak lője őket.
[00:35:56]Erre most vonatkozik a megállapodás, vagy nem vonatkozik, mert ugye ebben van egyfajta vita.
[00:36:00]Izrael, ha jól láttam, úgy nyilatkozott, hogyha kell, a Bejrúig is elmennek.
[00:36:06]De az irániak szerint érvényes lenne a Libanonra is, ugye a Hezbollakra ez a Én az iráni megközelítést látom közelebbinek, hiszen ha azt kezeljük egyben, hogy Irán ne támogassa a proxiszervezeteket, akkor Amerika szövetségesének is be kellene ezt tartani egyrészt.
[00:36:22]Másrészt én azt gondolom, hogy Donald Trumpnak sem érdeke, hogy egy libanoni háborút finanszírozzon, hiszen az összes támogatás, ami Ukrajnába ment volna, az mind Izraelnél landolt.
[00:36:37]Tehát gondoljunk bele a tüzérségi eszközökbe, a légvédelmi rakétákba.
[00:36:42]22 patriot rendszer telepített ide Amerika megvédeni ezt az országot.
[00:36:47]Ez 1,3 milliárd dollár darabja.
[00:36:51]Plusz ugye a sorozatvető lőszerek, annak is darabja 60 millió.
[00:36:57]Én azt gondolom, hogy tud hatást fejteni Benjamin netja ura.
[00:37:00]Volt már egy elég csúnya telefonbeszélgetésű, nem is egy állítólag.
[00:37:07]Hát igen, amiről mi tudunk.
[00:37:07]Igen.
[00:37:10][nevetés] Ugye nekünk nem kell mindenről tudni.
[00:37:13]És ugye ami Izraelnek a legnagyobb problémája, hogy mind a Hezbollak, mind Irán, mind ilyemen tudja lőni.
[00:37:21]Tehát nyilván egy olyan országról beszélünk, aki több évtizede hatban áll, tehát ő ugyanezt másképp látja.
[00:37:26]Mibe került ez a történet?
[00:37:29]Ugye Amerika is azért 15 halottat, 530 sebesültet veszített, és azért technikai eszközben is 4 milliárd dollárnál tartunk.
[00:37:41]Gondoljunk bele csak, a MQ9-es Reaper drónból 24-et veszített el.
[00:37:44]Az egy olyan csapásmérő drón, amivel a Iszlám Államot, az Alkaidát fenyegettük, csapásokat tudtunk mérni, de mind a jemeniek, mind az iráni légvédelem alkalmas volt ennek a lelövésére.
[00:38:02]Ennek megmutatom azért a hátterét is.
[00:38:04]Hoztam egy kis videót.
[00:38:04]A különböző amerikai bázisokat veszi sorra.
[00:38:10]És azért itt előjött, hogy Kína és Oroszország átadta ezeknek a bázisoknak a koordinátáit, és ahol a csapások vannak, nagyon pontosan megmondtam, mit kellene kilőni ahhoz, hogy ne működjenek ezek a bázisok tökéletesen.
[00:38:24]És itt van a nagy hatótávolságú drónok, a TED rendszernek a radarját lőtték ki, ami ugye 3000 kmről megmondja, hogy mi a helyzet.
[00:38:35]Tehát ezek mind ott voltak, tehát nem vaktába lövöldöztek magyaráz vaktába és nagyon célzottal.
[00:38:42]És ugye az urándítás kérdése, ugye ez egy nagyon hosszú folyamat.
[00:38:47]Különböző úgynevezett centrifugákban kezdik el az uránt dúsítani, hogy a 238-as izotopszámról a 235-öst elérjék.
[00:38:59]Ugye az első dúsításoknál ez egy nagyon kis réteget érint.
[00:39:05]Olyan 0,7%.
[00:39:10]Ezt többször le kell folytatni, majd akkor érhető el az állapot, az 5%-nyi, ami már alkalmas arra, hogy atomerőművekben úgynevezett fűtőanyagként működjön.
[00:39:21]a 90%-ot [horkantás] elérni, amit nagyon mindig vizionál Bennyamin Netanja különböző rajzokkal, hogy már csak 5% van vissza.
[00:39:31]Ennek a kérdése azért arrébb van.
[00:39:38]Ugye az amerikai hadi fölényt azért a haditechnikait egy mémmel jól mutatjuk be, hogy mindenképpen ugye a légifölényt, a teljes légiuralmat sikerült kivívni a veszteségek ellenére, de ehhez ennyi mindenre volt szükség.
[00:39:58]És hát ugye szokták mondani, most Trump elnök elment innen, Grönlandon már azért valamit tudnak csinálni.
[00:40:04]felkészül Kuba, azt lehet mondani, Rubio az ellenzékkel tárgyalt, a szigeten már nem lesz üzemanyag, nem érkezett újabb orosz tankerhajó, és azt gondolom, hogy Kubának a lehetőségei sokkal nagyobbak lettek volna ebbe a térségbe.
[00:40:21]Ugye a hideg háborúban kerülő orosz oldalra az akkori Szovjetunió mindent felvásárol, Kubából a dohányt és a cukornádat, amit Amerika nem akart egyszerűen megvenni.
[00:40:33]Azaz egy gazdasági szálon kezdett kötődni.
[00:40:36]Majd jött a kubai rakétaválság a disznóból.
[00:40:43]És hát Amerikát azért annyira nem szerették Kubában.
[00:40:48]Vannak erre különböző kifejezések.
[00:40:51]Ez a terület egy körülbelül 10 milliós lakossággal, a főváros két és fél 2,5 millióval jól mutatja azt, hogy hát itt sok minden várható, hiszen Kubának is van hadcserege, közel 1 millió tartalékosa.
[00:41:10]Én nem hiszem, hogy ez az ország nagyon is háborúzni akarna.
[00:41:15]Valamilyen megoldás lesz.
[00:41:18]Nyilván már ki lehet elemezni, hol lehet partra szállni, milyen egységeket lehet tenni, illetve hát a különböző terve nagyon jól mutatják, hogy hol számít Amerika is, mondjuk aszimmetrikus vagy gerilla hadviselésre Guantanamo környékén.
[00:41:39]Ugye ez a haderő alapból egy 36000 fő, ami normál méretnek mondható, viszont rendkívül elavult régi technikai eszközökkel.
[00:41:48]régi orosz típusú eszközökkel rendelkezik.
[00:41:51]Van némi kis hadiészet egy 4000 fő különböző lokátorokkal van légierjeel, légvédelmi eszközei, de ez mind a hidegháborúra készült.
[00:42:04]Én azt gondolom, hogy itt a pápát kell elővenni, hogy mondja újra Trumpnak, hogy diplomáciailag is lehet itt sikereket elérni.
[00:42:17]rendkívül nagy kubai emigráns réteg van az Amerikai Egyesült Államokban.
[00:42:23]Az ő anyagi támogatásuk, a belső ellenzék, ami azért nyilván nem lehet túl nagy egy ilyen diktatórikus rendszerben, de a gazdaságon keresztül sok mindent el lehet érni Kubában.
[00:42:36]Én azt gondolom.
[00:42:40]Tajvanról hoztam még híreket.
[00:42:40]Hát a ugye azt tudjuk, hogy a világ gazdasági súlypontja Krisztus után egyben is és 2025-ben is Kínához közelített.
[00:42:52]És a kínai haditengerészet az egyrészt ugye különböző tevékenységeket folytat.
[00:42:58]2014 óta 15 nagyobb haditengerészeti gyakorlatot tartott itt Tajvan körül.
[00:43:06]És ami az érdekes, hogy az orosz haditengerészettel együtt, tehát eléggé megvan a támogatás a nagyhatalom részéről is, és fokozta a tevékenységét.
[00:43:18]Tehát a kínai haditengerészet az nemcsak Malajziáig, de a Ausztrália területének a közelét is ugye már tesztelgették, nézegették, de nyilván a fő cél rövid középtávon az Tajvan lesz.
[00:43:38]Én azt gondolom, hogy ez az egy övezet egyútelméletben nagyon jól illik Kínának.
[00:43:43]Az a nagy kérdés, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen segítséget tud adni.
[00:43:48]Több milliárd dolláros tételt függesztettek most fel.
[00:43:53]Ez aláírásra vár, hogy Tajvan újabb fegyvereket kapjon, ami nyilván megint vörös vonal Pekingnek, de [horkantás] azt gondolom, hogyha az orosz-ukrán háborút nézzük, az olyan két 2500 milliárd dollárban érintette a világgazdaságot.
[00:44:12]Ez 20000 milliárd dollárral érintené, hiszen a chipgyártásnak a fellegvára, és a legújabb chippeket itt fogják gyártani.
[00:44:20]Én azt gondolom, most a háborúk vagy a félbehagyott háborúk korszakában vagyunk.
[00:44:26]Reméljük, nem kell újakat kezdeni Kubánál és Tajvannál.
[00:44:32]És valamikor az én kedvenc történetem, hogy a katonák hazamennek.
[00:45:08]Úgyhogy ennyit már akkor a világról.
[00:45:13]Nagyon szépen köszönjük újra, hogy ezeket elhoztad nekünk, a híreket, az adatokat, és aztán a jó kívánságot is, amihez csatlakozunk nyilván mi is.
[00:45:22]Resperger Istán volt a vendégünk.
[00:45:24]Köszönöm.