Mohács: 500 éve egy pusztító és hamis mítosz rabjaként él a nemzet? - Gesztesi Máté, Varga Szabolcs

[00:00:00]Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót, nézőt megkérek arra, hogy iratkozzon fel a csatornánkra, ha eddig ezt még nem tette meg.

[00:00:07]Egy különleges adással készültünk.

[00:00:10]Két vendégünk is van a stúdióban, akiket nagy tisztelettel köszöntök.

[00:00:12]Gesztesi Máté forgatókönyvíró, kreatív producer és az országos rabbik képző doktorandusza van velünk.

[00:00:19]És nagy tisztelettel köszöntöm Barga Szabolcsot, történészt, az ELTE HTK történettudományi kutatóintézet főmunkatársát.

[00:00:26]Sziasztok!

[00:00:26]Mert megegyeztünk abban, hogy tegeződni fogunk itt a beszélgetés kedvéért.

[00:00:32]Szia!

[00:00:32]Szervusz!

[00:00:32]És köszöntjük a hallgatókat, nézőket is.

[00:00:36]Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek.

[00:00:36]A azért hívtunk benneteket, mert most márciusban volt a bemutatója a Mohács, a Világok Harca című filmnek, amelyben Máté forgatókönyvíró és kreatív producer, illetve Varga Szabolcs, mint tudományos munkatárs is részt vesz ugye magában a filmben, a produkcióban.

[00:00:54]Akik még nem látták, szerintem van még lehetőség megnézni.

[00:00:58]Én a múlt kedden kerítettem rá sort, hogy el tudjak menni megnézni az Uránia filmszínházba.

[00:01:03]És egyébként tömbe volt a terelem, azt el szeretném mondani.

[00:01:08]Tényleg.

[00:01:08]Rita egyébként bocsánat, nem akarom átvenni a kontrollt a beszélgetés során, amit ugye tanítanak a kommunikációból, biztos politikusoknak nem ez a célom, de hogy őszintén érdekel, hogy mondtad, hogy te ezt most láttad, hogy mik voltak a reflexióid, vagy vagy mik voltak a hibák, mik voltak a pozitívumok, vagy mi hogyan hatott rád, vagy akár a többi emberre, mert annyira kevés visszacsatolást kapunk arra, hogy határ érzelmileg meg ilyen szor kezdem én a visszacsatolással.

[00:01:36]Tehát én egy viszonylag fárasztó munkanap után mentem el, délután megnézem, viszonylag fárasztó élmény volt végignézni.

[00:01:45]És az volt az az a legfelüdítőbb tapasztalatom, hogy arra számítottam, mivel tudtam, hogy egy történelmi témájú film, hogy azért hát biztos, hogy fáradtabban jövök majd ki.

[00:01:54]És az volt a tapasztalat, hogy folyamatosan fent maradt a figyelem.

[00:01:59]Tehát nem volt benne olyan rész egyébként, ami úgy az ember úgy érzi, hogy laposabb volt, vagy hát azok túl sok volt, hanem hanem abszolút így az ember nagyon várta, hogy mi jön ki itt a végén.

[00:02:10]Tehát úgy volt felépítve az egész, hogy szerintem izgalmas volt.

[00:02:14]Egyébként a mondom, hogy tele volt a terem.

[00:02:15]És a másik tapasztalat, ami így kicsit mosolyogtunk is a végén a férjemmel, mert velementem el megnézni, hogy miután vége lett, még legalább két percig mindenki nagyon csendben ott ült.

[00:02:27]Azta!

[00:02:27]És igazából a mi voltunk azok, akik hát fölálltunk először és elindultunk kifelé, és utánunk jöttek a többiek.

[00:02:34]Tehát, hogy egy darabig ott ültünk, és így lehet, hogy aludtak.

[00:02:39]Nem, nem, nem aludtak.

[00:02:40]Az utolsó mondatok olyanok voltak szerintem, ugye pont arról szóltak, hogy ezeknek az embereket meg kell érteni, akik abban az időben éltek, és ezt átélték, és ezt az áldozatot vállalták, az életüket áldozták.

[00:02:53]ö hogy hogy én ezt úgy éreztem inkább, hogy ezek után úgy nem lehetett rögtön fölállni és elindulni.

[00:02:58]Én nem tudom, hogy más vetítéseken ez hogy volt, de mondom, ahol mi ültünk, ott abszolút csend, és még ott ültek, és olyan mintogyha az emberek így egy kicsit így hát nem tudom, egy ilyen katarzés lett volna inkább.

[00:03:09]Tehát ez volt az élmény, nem?

[00:03:12]És akkor most kérdezzem meg, hogy mik voltak a visszajelzések.

[00:03:16]hasonlóak is.

[00:03:16]Egyébként amikor én először láttam a filmet moziban az első vetítésen, előtte mindig csak részleteket meg a munkaverzió, de akkor az ember nem filmként néz rá, hanem feladata van vele, kellet-e még rajta javítani?

[00:03:31]Jól van-e az adott mondat?

[00:03:31]És akkor nem a nem a film egésze az, ami hat a szerintem az alkotókra, vagy akik benne voltak, vagy többet láttunk belőle, de hogy én így tényleg a a végén, amikor egyben láttam Vásznon, én meghatódtam.

[00:03:48]Tehát, hogy én nagyon régóta érzem azt, hogy második Lajos magyar és Cs királynak kijárna az 500.

[00:03:56]évforduló kapcsán egy másfajta tisztelet, merthogy eddig semmilyen tisztelet nem övezte őt.

[00:04:00]Ő az egyik leggyászosabb uralkodónk, aki elveszítette a Mohácsi csatát és lehetne még sorolni a vele kapcsolatos toposzokat, de hogy ez most rehabilitálja őt 500 év táblatából.

[00:04:12]Én szerintem ez így a fontos, tehát hogy erre kísérletet sem tettek sem a 450, sem a 400 évforduló kapcsán.

[00:04:21]Ennek most jött el az ideje is ezzel a filmmel.

[00:04:23]De mi kellett ehhez?

[00:04:25]Mert ugye a fűszövegben, ha jól emlékszem, ott volt az is, hogy új kutatási eredmények alapján készül a film.

[00:04:31]Tehát ehhez új kutatási eredmények kellettek, vagy egyszerűen szándék a megértésnek a szándéka, hogy mi történt?

[00:04:40]Mind a kettő, tehát hogy kellett hozzá új kutatás.

[00:04:43]Azt gondolom szinte példátlan, hogy az elmúlt öt-h évben, talán már nyolcban is, viszonylag sok magyar történész foglalkozik intenzíven ezzel az eseménnyel, ennek a korszaknak a kutatásával.

[00:04:57]És ennek egyszerűen megvan, nagyszámok törvénye alapján megvan az eredménye, tehát hogy új tanulmánykötet, forráskötet, korábban nem ismert levéltári iratok lettek publikálva, amik még a hatását föl sem mérjük.

[00:05:10]akik benne vagyunk napi szinten, azok már találkoztak vele.

[00:05:12]Tehát, hogy így ez már a filmbe bekerülhetett, de hogy hogyan fog bekerülni majd újabb könyvekbe, vagy történelem tankönyvbe, ez a jövőnek a a feladata még, de hogy igen, van egy ilyen, és ez óvatatlanul magával hozta, hogy ennyit beszéltünk és gondolkoztunk erről, hogy ezt lehet máshonnan is nézni.

[00:05:32]új perspektívából azt gondolom lehet nézni ezt a moácsi csatát, hogy ahol ahol nem csak a tehát nem nem a történelem, a múlt mint vereség szerepel a Mohács.

[00:05:45]Mohács lehetne erőforrás is.

[00:05:47]Nem szoktunk rá soha így gondolni, de hát valójában túléltük, tehát azok azokat leszámítva, akik ott áldozatul estek, de 150 év szenvedést követően azért ez a társadalom, ez az ország ezt túlélte.

[00:06:02]Ebből lehetne táplálkozni.

[00:06:04]Tehát a a múlt önmagában az eseményei megváltoztatlan, de az, hogy a múltra hogyan gondolunk vissza, azáltal mégiscsak befolyásolni tudjuk, hogy ez engem pusztít vagy épít.

[00:06:15]Elhallgatom magamban, eltemetem, meghamisítom, vagy szembenézek vele, és a saját múltamként kezelek, és kezelem, és értékként tekintek rá.

[00:06:26]És hogy Lajos egy jó példa arra, hogy hogy lehet így ezt a ezt az eseményt, az egy mélyen kanonizálódott rossz mítosz vele kapcsolatban, ami szinte tényleg a csata ideje után közvetlenül megszületett, aztán folyamatosan egyre terebélyesedett ez a az ő befeketítése, hogy 500 éves mítoszokat is felül lehet írni, ha egyszerűen táv, tehát hogy ha tudatosan fölvállaljuk azt, hogy értjük, de most mi máshogy szeretnénk elmondani, és van egy másik el történet is, ami elmesélhetővel lesz kapcsolatban, és most volt rá lehetőség elmesélni.

[00:07:11]Máté, neked mit adott ez a munka akár folyamatában?

[00:07:13]Mert te nem mint történész vettél ebben részt, még hogyha vannak benne is olyan tudományos részek, mondjuk amihez hozzájárultál, de ugye amit az ember kap mondjuk a történelemoktatás nyomán Mohácsról és mondjuk ahhoz képest, amikor elmélyülten dolgozni kell egy ilyen munkában, te milyen pluszt kaptál ezáltal?

[00:07:34]Hát például barátokat, ilyen ilyen ö embereket, mint a Szabolcs, mint a János, Bzabó János.

[00:07:40]Szóval nagyon ö érzelmileg is kötődtem.

[00:07:46]Én mindig mindig inkább az emberekhez kötődök egy történetben is, ami akár a múltban játszódik.

[00:07:51]És hát én nem voltam semmilyen szinten maes szakértő silyen fajta történésszakértő.

[00:08:00]Foglalkoztam korábban történelmi filmeket dramatizált, tehát dramatizáltam történelmi helyzeteket.

[00:08:06]Például 56-tal egész sokat foglalkoztam.

[00:08:12]De de de a középkor valahogy elkerült, úgyhogy ezért egy őszinte nézőnek a kíváncsiságával tudtam belevágni ebbe a projektbe is.

[00:08:21]És és nem kötött le az, hogy már ismertem, hogy milyen narratívák, milyen viták vannak, hogyan szokták ezt megközelíteni.

[00:08:31]És és a lényeg az, hogy hogy miután rengeteg mindent elolvastam, nyilván másodlagos forrásokat, tehát tehát ez fantasztikus, hogy a hogy hogy Szabolcs és és társai az elmúlt évtizedekben a az összes levelet hát Norbertnek Ctort Norbertnek most jelent meg egy 600 oldalas vagy 800 oldalas, ezt János mondta a múltkor levél gyűjteménye, ami kifejezetten Második Lajos okleveleinek a kiadványa, vagy vagy Mi ez?

[00:09:00]Pontosan?

[00:09:01]Így van.

[00:09:01]A Második Lajos által kiállított oklevelek 1521 és 26 között, amiből az egész magyar kormányzatnak a munkája kirajzolódik.

[00:09:09]Ez sose volt meg korábban.

[00:09:12]Mindig beszéltünk arról, hogy a Jagellókor ilyen meg olyan, meg az utolsó öt év meg önző nagy valahában nem tudtunk róla semmit, vagy nagyon keveset.

[00:09:20]De most itt van az, hogy van egy aktív király, van egy aktív királyi kormányzat, de hát val van egy lehetetlen helyzet, amit nem lehet megoldani.

[00:09:28]Tehát, hogy ez a kapkodunk fűhöz, fához, pénzre van szükségünk, katonára van szükségünk, szövetségesre van szükségünk, követeket küldünk, terveket gyártunk, mindent csinálunk, és ez a vége.

[00:09:41]Na és ezt ezt tehát ők ilyen szinten olvasták végig.

[00:09:44]Az akkor is ugye itt nem első, tehát itt sokszor indirekt módon következtettek a módszert.

[00:09:49]Arról külön lehetne egy a ezt 56-nál is a a megtorlások jegyzőkönyveiből, kihallgatásaiból is nem tehát nagyon bonyolult kinyerni az információt, hogy mi zajlott valóban a történelemben.

[00:10:04]Sokszor elhajlították, vagy hazudtak, vagy megváltoztatták, vagy politikai érdekből írtak dolgokat.

[00:10:08]Tehát csak azt akarom mondani, hogy ők amit végigolvastak elsődleges irodalmat és abból megszületett a másodlagos irodalom, tehát már az eredménye a kutatásnak, én azokat olvastam el, és ez alapján mint egy rácsodálkozva az egészre kvázi mint egy konferenciaszerkesztő, vagy konferencia vagy kötet szerke tanulmánykötet szerkesztő igyekeztem összeállítani azokat a narratív szinteket, amik egy mai egyszerű embernek, mint én, el tudják mondani, minden oldalról ezt, hogy én ezt meg tudjam érteni.

[00:10:41]Tehát, hogy legyen benne ne csak a magyar helyzet, hanem Suleimánt is mutassuk be.

[00:10:45]Tehát a két hős, vagy az egyik antihős, a két pólus, ha úgy tetszik, Darth Vader és Luke Skywalker, bár az majd a Mohács 2-ből kiderül, hogy ugye rokoni szálak is vannak Lajos király és Sulejmán között.

[00:11:00]Ö, tehát a, és ugye az európai szintérható, legyen egy metafizikai vonulata az egésznek, amit ugye rugási professzor elmond, hogy itt az Istenharc, Teomakia, hogy működik, hogy hogy ez segít szerintem, ha valaki lehet, hogy nem annyira ért ehhez dramaturként EOPSo, mert hogy ugye a világok harca.

[00:11:23]Igen.

[00:11:23]Igen.

[00:11:23]Mert a abban a világban 16.

[00:11:27]század elején járunk, az a szó, hogy tolerancia.

[00:11:29]A más is elfér mellettem a planétán, az nincsen meg.

[00:11:31]Azt majdnap éppen, hogy a 16-17.

[00:11:35]század vallási küzdelmei hozzák el.

[00:11:39]Mire gondolok arra, hogy ötödik Károly, német római császár nem tudta elképzelni azt, hogy ő ne egy egy univerzális hatalom legyen, akinek az egész keresztény világ fölött egyedüliként hatalma van.

[00:11:51]És ugyanez van a gondolat motoszkád szüle szultán fejében is, hogyha már Mekka meg Medina is az enyém, így az oszmán birodalom, és én vagyok a szultán, én vagyok minden muszlimoknak a legfőbb vezetője, hát akkor a nincs két nap az égen, egy nap.

[00:12:10]Az az egy nap az én vagyok.

[00:12:12]És hát ez a világok harca, amikor itt tényleg felnő mind egy spanyol birodalom Európában, aminek mi a végét nem is látjuk, mert a vége az Antilláknál van.

[00:12:22]És van egy oszmán birodalom, aminek szintén nem látjuk a végét, mert az meg Iraknál van, hogy és sajnos a metszéspontjuknak egy sarkalatos része az meg a Kárpátmedencében van, de hogy ez a ez a világok harca, hogy egy iszonyatosan rossz történelmi helyzetben valahogy az ember a busz alá került, tehát hogy ez a Magyar Királyság bekerült a busz alá.

[00:12:43]És a ennek a szimbolikus eseménye az a Mohácsi csata.

[00:12:51]talán így áll össze, hogy ezt a ezt a világot egy kicsit megpróbáljuk megérteni, hogy ebbe tényleg mind a két ember egyébként megbukik.

[00:12:59]Tehát, hogy ez fontos.

[00:13:01]Mindötödik Károly élete végén hát csalódott, nemhogy nem nem egyesít minden keresztényt katolikusként a saját egysége alatt, de még a német-római császárságban a reformáció térhódítását sem tudja megakadályozni.

[00:13:16]És ez annyira csalódik az augsburgi vallásbéke miatt, hogy lemond a császári hatalomról és visszavonul egy kolostorba.

[00:13:22]Azt hiszem az utolsó ilyen uralkodó, aki önként lemond a hatalmáról, és utolsó két évét egy kolostorban tölti.

[00:13:30]És a Szüleimán ugyanúgy csalódik az utolsó éveiben.

[00:13:32]Ő, aki annyira becsvágyó volt az elején, és tényleg mindent akart Nagy Sándor örökösének lenni, Hódító Mehmednek az örökösének lenni és az egész világ urának lenni.

[00:13:44]Hát a végén lett belőle egy szufzetes, egyszeri ruhákban járt fatányérokból étkezett, és nagyjából szembe kellett azzal nézni, hogy ebből ebből nem sok minden valósult meg, amit ő elképzelt, de ezt 1526-ban még nem tudták.

[00:14:00]Más az ember fiatalom, nem?

[00:14:00]Mint amikor már közeledik úgymond a a távozáshoz, és akkor értékeli át, hogy mi minden történt.

[00:14:07]De még vis apróság most olvastam és megosztom veletek a van egy ilyen barajta, ez egy korai zsidó szóbelitan szöveg, hogy a csak hogy a gondolkodásmód, hogy mondod ezt, hogy a hogy ahogy öregszik az ember meg egyebek.

[00:14:25]És talán erre is vonatkozik, hogy hogy úgy fogalmaz a szöveg valamelyik rabbi, hogy a az egy az egy dísz a a véneken, egy szép dísz a fiatalság.

[00:14:37]Tehát a a az identitása a lényege már fiatalon is az embernek, hogyha bölcs, hogyha a bölcsek közé, írástudók közé fog tartozni, az az már eleve a személyiségének a lényege a vénség, azon egy szép dísz, egy darabig a fiatalság.

[00:14:52]Szóval, hogy ki tudja, hogy a Szlejmánban ez hogyan ment végbe.

[00:14:53]Így van.

[00:14:58]Visszatérek egy kicsit oda, ahogy említetted, hogy rehabilitálódik talán második Lajos, mint uralkodó.

[00:15:03]És maga az egész szituáció vajon meg az esemény, meg a mohácsi csata tud-e rehabilitálódni?

[00:15:12]Ezt azért kérdezem, mert ugye amikor tanuljuk ezeket az eseményeket, akkor egy kicsit nekem olyan érzésem volt mindig, mint amikor tudom, a magyar válogatott veszít, és akkor ha veszít a magyar válogatott, akkor általában fosszistákat se szokták annyira szeretni.

[00:15:26]Tehát, hogy van ennek egy ilyen pszichológiai hatása, és mintogyha ezzel a korszakkal kapcsolatban maga a mohácsi csata, azok, akik részt vettek benne, azok a magyarok, azokkal kapcsolatban is lett volna egy ilyen ellenérzés, hogy hát hogy hát mit rontottak el, ki ott a hibás, miért ez, miért így történt?

[00:15:43]Ez maga ez a Szlai meg az Illés Béla nem voltak ott a pályán.

[00:15:49]Hát ez volt a probléma.

[00:15:52]Átkeretezés kérdése.

[00:15:52]Mire gondolok?

[00:15:55]Zrinyi Miklós 1566-ban azért elvesztette Szigetvárat, meghalt kudarc.

[00:15:58]Mégis Zrényi Miklós számunkra egy egyértelműen pozitív hős, hogy vagy a spártai 300 leonidásszal az élen.

[00:16:11]Hát elvesztették termopillai szorost.

[00:16:14]A perzsák legyőzték őket és meg is ölték őket.

[00:16:16]Mégis föl sem merül, hogy ne ők lennének az erkölcsi győztesei ennek a történetnek.

[00:16:22]Tehát, hogy a lehet sokféleképpen veszíteni, és az emlékezet fogja eldönteni azt, hogy ezt most pozitívan egy heroikus küzdelem, amiben túlerővel szemben ez így alakul, vagy azt mondjuk, hogy hát győznötök kellett volna, ti falábúak megkaptatok mindent ahhoz, hogy 3-0á-ra megnyerjétek a világbajnoki döntőt.

[00:16:45]Ti meg ki se juttok oda, hogy akkor most haragszunk rátok.

[00:16:50]De és nem volt na ilyen szempontból a moácsi csata hőseivel kapcsolatban a bocsánat, én már átvettem ezt a szóhasználatot, de hogy tehát hogy tényleg azoknak gondolom őket, merthogy tudatosan vállalva egy többszörös túlerő elleni csatát, úgy, hogy csatába nem mennek úgy, hogy ne ha nem hiszik el, hogy nem győzhetnek.

[00:17:11]Tehát, hogy így ők ezt a legvégén meggyőzték magukat, hogy ebből más is lehet.

[00:17:18]azért sokáig volt egy olyan narratíva is, hogy hát igen, ők a nemesek azért voltak ott, mert a vérükkel ez volt a dolguk, hogy szolgálják a a királyukat meg a a az országot.

[00:17:28]Megtettek mindent, de hát a túlerő legyőzte őket, és hát zöldebb a fű Mohács mezején.

[00:17:34]Tehát, hogy még van ilyen vers az 1840-es években, ami azt mondja, hogy hát a hősök vérétől zöldebb, de hogy kellett az ő áldozatuk ahhoz, hogy most jó legyen.

[00:17:45]Akár ez is lehetett volna a kánon, amit Mohácsról gondolunk, de volt egy sötét is.

[00:17:50]Az árulók, az alkalmatlanok, a bűneikért Isten által megbüntetettek.

[00:17:59]De ez egy egy szolt a több közül.

[00:17:59]Az, hogy ez maradt a a fő, annak köszönhető, hogy 1849 után ez beleillett abba a történetmesélbe, ami elmesélte az 1848-as szabadság hazbukását.

[00:18:13]És ebbe a történelmi pillanatban születik meg a magyar népiskolai törvény, születnek meg az első történelem tankönyvek magyar nyelven, amiben meg ez a kép rögzül bele.

[00:18:26]Ha ez nincs, akkor ez még virágzott volna, meg lett volna könnyebben esély módosítani, de most már valójában 160 évnyi magyar történelemtönyvi kánont kell felülírni.

[00:18:39]Tehát nemhogy mi így tanultuk, nemhogy a szüleink így tanulták, de még az üg szüleink is így tanulták.

[00:18:44]a Moácsi csattát, hogy hát igen, ez egy vereség, és nem érdemes nagyon sok dicsérő szót pazarolni az ott meghaltakra.

[00:18:55]Pedig hát miért ne?

[00:18:57]Igen, mindenképp a megtorlás teológiát kell alkalmazni.

[00:19:00]Tehát a ugye mit mondanak, hogyha jól tudom, a reformáció azt mondja, hogy hát a a katolikusok bálványimádása miatt sújtott le az örökkévaló haragja valamiképpen az országra.

[00:19:14]Majd a rekatolizáció során azt mondják, hogy a hogy éppen a a török azért volt itt megint csak büntetésképpen, merthogy a katolicizmust a reformáció visszaszorította.

[00:19:22]Tehát mindenképpen valami valami ilyen istenítéleti mátrixban kell, hogy benne legyen.

[00:19:30]Végülis Rugási Gyulának nem maradt benne az arra adott válasza, majd valami rendezői változatba beletesszük, mertogy ugye itt a filmben is a az a nagy kérdés, hogy hogy mennyire mutat túl az áldozat az adott korszakon, hogy ezek az emberek hittek abban, hogy esetleg Isten kinyújtja a karját, ahogy olvassuk a Bibliában számtalanszor, vagy hihettek-e abban?

[00:19:54]És megkérdeztem a a teológus professzor urat, hogy miért nem nyújtotta ki Isten a karját?

[00:20:02]És és akkor erre Rugási Gyula azt mondta, hogy hát honnan tudjuk, hogy nem nyújtotta ki, mert azért mégsem jutottunk a Balkán sorsra, és mégis csak van magyarság, és nem az egész országot pusztították el.

[00:20:16]Tehát tehát az a fajta véráldozat kicsit lehetne a a korai a patrisztikai korszakot, tehát a a korai apostoloknak a mártír halálát is akár úgy keretezni, hogy hát Iréneusz Péter apostol, Pál apostol ö azért haltak kín halált, merthogy hát elrontották, és ez egy hamis teológia volt.

[00:20:40]Ám, az Isten jól megbüntette őket, és akkor sem arra koncentrálnánk, hogy de éppen az ő tanúságnak a hitelessége miatt is terjedt tovább a kereszténység.

[00:20:53]Ebben az analógiában ugyanúgy el lehet mondani, hogy esetleg Mohácsnál az a véráldozat, ami ott kiöntetett mégis csak a a Föld azt azt ott megemésztette.

[00:21:05]Lehet, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság fenn maradt és innen is lehetne nézni.

[00:21:11]Nem volt hiába való, szerintem erre még történeti adatok is vannak.

[00:21:13]Tehát, hogy a mi történik Szerbiában és mi történik Boszniában?

[00:21:19]Az egyik egy görög keleti, a másik egy katolikus királyság állam.

[00:21:22]a Balkán a nagycsata, ők is kikapnak, tehát hogy mindenkinek megvan a a maga Mohácsa a Balkán félszigeten, és ott is a fölmerül az, hogy akkor mi a mit csinál az elit, tehát hogy a a és ott behódolnak a túlélés érdekében egy idő után azt mondják, hogy jó, ez az, átállunk, igen, muszlimizálni fogunk, tehát hogy így muszlimmá leszünk.

[00:21:51]És a pár éve még Kolostornak a donátora volt a család, most pedig egy mecsetet fog alapítani.

[00:22:03]Milyen következményekkel jár mindez?

[00:22:03]Hát az alattok szolgáló nemnemesek, nevezzük őket parasztságnak, azt fogja mondani, hát ha ő megteheti, akkor én is meg fogom tenni.

[00:22:13]És tömegesen iszlamizálnak.

[00:22:18]Magyar Királyság területén ezek a túlélő nemesek nem iszlamizálnak.

[00:22:21]föl az ő útjuk is meglenne az oszámbirodalomban.

[00:22:26]Ők is lehetnének a mi fogalmaink szerint árulók, de a mi fogalmaink szerint árulók lennének.

[00:22:30]És a korabeli is úgy fogták föl, hogyha odamész, akkor te áruló vagy.

[00:22:34]Ez az árulás, ez ott már nem játszott, mert ott már a túlélésről szólt a bosnyákoknál meg a szerbeknél.

[00:22:42]És hogy a kellett hozzá szerintem a csata áldozatai és a csata túlélőinek az, hogy fölvállalták azt, hogy nem, mi nem leszünk árulók, tehát hogy mi nem tagozódunk be az oszán birodalomba, nem jövünk, nem megyünk el nemes báró Perényi Péterként és jövünk vissza be, nem tudom, valami muszlim névvel, egy turbánnal a fejünkön, hogy ez nem, hanem megtartjuk a magunk identitá ását.

[00:23:11]Tehát, hogy ilyen szempontból a Moácsi csata áldozatainak a vére az tényleg a szerepet játszott abba, hogy a magyar társadalom még a megszállt területeken is 150 évig kitart, úgy, hogy fizeti a többletadót, a hitetlenek adóját.

[00:23:31]Egyszerűbb lenne mindenkinek, hogy ők át átálljanak.

[00:23:33]Egyszerűbb lenne az életük.

[00:23:36]A iszonyatos pénzeket fizetnek, hogy a saját bíróikat kinevezhessék, megválaszthassák, és a saját jogrendjük szerint ítélkezzenek fölöttük.

[00:23:43]Ez is olcsóbb lenne, és ha azt mondanák, hogy na jó, akkor jöjjön a kádi szlimmá leszünk, végre jogvédettek leszünk, mert így egy alávetett zimmik vagyunk, egy egy meghódított semmik a az a oszmán jogrend szerint, úgy meg lenne egy védett jogi státuszunk, és nem ezt csinálják.

[00:24:05]Nincs papuk 150 évig, és mégis összejönnek a templomba, és a hosszú magyar templomi énekeknek a a szokása azért jön létre, mert énekelni tudnak énekelni pap nélkül is.

[00:24:16]Valami a liturgiából ez marad meg, és de ez ez viszont megmarad.

[00:24:24]Igen, ez is elképesztő párhuzam a a Rómával kapcsolatban, mert is ugye annyi volt.

[00:24:29]Tehát ezek a politikai típusú, politikai érvényesülésért való megalkulvások ott annyit kellett csinálni, hogy a császár portréja előtt csak egy kis tömjént belehintesz a a tűzbe.

[00:24:41]Ennyi az egész.

[00:24:44]És utána hazamehetsz.

[00:24:46]És és akkor már nem egy szupersztíció lesz, hanem egy relígió, ahogy mondani szokás.

[00:24:51]Tehát a tehát be belépsz a a az üldözött kategóriából, a megtűrt kategóriába, vagy nem tudom, hogy ez pontosan akkor ott hogy volt, de tudom, hogy ez a a korai keresztény világban is egy hatalmas vita volt, hogy egyáltalán kereszténynek tekinthető-e az, aki a császár portréja elé tömjént hintett sok tehát őket is meg lehet érteni.

[00:25:12]Hát ki akarja, hogy oroszlánok elévessék?

[00:25:17]Mindegy, most nem akarok ebben nagyon hosszan elidőzni, csak azt mondom, hogy azért ezek a párhuzamok megvannak, és ezek az emberek nem hozták meg ezeket a ezeket a megalkulásokat végsősoron.

[00:25:30]Ott és akkor nem.

[00:25:30]És talán ez számít.

[00:25:33]Tehát, hogy mielőtt szenté avatnánk őket, és ebbe szerintem pont ez a szép, mert el erriasztja a mai kor emberét joggal, hogy így kivételes képességű emberekről beszélünk, de ha megérték azt is, megérték a fiatalok is, meg nem is korfüggő, hogy nem ők ugyanolyan gyarló emberek, tehát az akiket ma úgy látunk, hogy áldozatot hoztak, hogy emlékezetre méltóak, ők semmivel sem jobbak minőségileg nálad.

[00:26:01]nálunk, hanem ott és akkor hoztak egy olyan döntést, ami miatt ez így működik, hogy nem hős nem hősök iránt kell kötelezően rajongani, hanem ezek átlagos emberek, rendkívül átlagos emberek lehettek, de mégis még a történelem más ügye időpontjaira is nyilván ezt elmondhatjuk is.

[00:26:22]Igen, igen.

[00:26:22]Én szerintem ez fontos, mert az olyan bénnítóan hat a történelemben, amikor mindig a nagy emberek nagy tetteiről beszélünk, és sokan merülhet föl, hogy jó, jó, de hol vagyok ebbe én?

[00:26:32]hogy tényleg én vagyok a a fikusz a a színpad szélén, akit föltesznek meg levesznek.

[00:26:37]ö hogy nem tehát, hogy a láthatólag a azok, akikről beszélsz a császárkor üldöztetése során, vagy itt a Mohácsi csata áldozatai, vagy az egész törökkornak a a sanyargatott népe teljesen átlagos emberek voltak, akik egyszer csak úgy döntöttek, hogy vállalják, hogy hoztak egy döntést egy adott helyzetben.

[00:27:00]Tehát, hogy ez a Sánta Ferencnek talán az ötödik pecsét cím ugyan akartam, pont ezt akartam ledobni az ötödik pecsét.

[00:27:09]Igen, de fejezd be nyugodtan.

[00:27:11]Csak pont ezt akartam a magyar kultúrában, ha van olyan filmművészeti alkotás, vagy akkor beszéljünk csak a regényről, ami összeköti az időtlenséggel ezeket a történelemben mindig megismétlődő mártírszerű dolgozó, az pontosan az ötödik pecsét, amely a második világháború poklában játszódik, mint egy Jelenések könyve, előkép satöbbi az antikrisztusi korszakra előremutatva.

[00:27:40]de mégis a második világháború, de felidézve a mindenkor ilyen típusú mártíromságokat, ahol ott áll az a négy átlagember, ugye Gyurica úr az egyetlen, akiről nem is gondolnád, de és ugye zseniálisan van kifordítva, hogy aki a Krisztus alakot megpofozza, az élhet tovább.

[00:27:57]És ott is erről van szó, hogy ott szóval nem biztos, hogy minden esetben annak van igaza, aki vállalja a mártír halált, mert neki gyerekekről kell otthon gondoskodni, akiket bújtat.

[00:28:07]Tehát ez már egy másik bocs, mondd nyugodtan.

[00:28:13]De csak ez, hogy a szánalmas bűneikkel nyomorult emberek ott akkor kiegyenesednek, és azt mondják, hogy nem, és vállalják érte az üldöztetést, meg a kivégzést.

[00:28:26]És igen, minden egyes eset más, mert az, aki túléli, az tényleg másokért él túl.

[00:28:33]Tehát, hogy ez a ez is egy nagyon izgalmas.

[00:28:35]És hány embert emészetett a mohácsi csata után a bűntudat, hogy ő túlélte?

[00:28:40]Nem gondolunk bele.

[00:28:42]Tehát, hogy a akkor egy egy ilyen csatáról mesélünk, azért kinek a a beszámolóiból tudunk erről?

[00:28:48]A túlélők.

[00:28:50]Moácsi csatában a keresztény sereg fele meghal.

[00:28:53]Ez azt jelenti, hogy a az áldozatok felének a sorsa ismeretlen.

[00:29:01]Tehát, hogy ők nem tudják elmondani, hogy mi történt velük, mert ők meghaltak.

[00:29:03]Tehát, hogy mi már a csak a szerencsésebbeknek a szövegeivel találkozunk, akik túlélik, hogy nem gondolunk bele ilyen nagy kataklizmákban, mert mi van?

[00:29:11]Te tényleg, ahol nem tud lezuhan egy repülőgép és három ember túlél és hár mind hárman elmondják, hogy ők hogy élték túl, vagy mit éreztek akkor.

[00:29:20]De a másik 300, aki meg ott marad, annak annak nincs elmesélve a története, mert nincs, aki elmesél, hogy ezek mindig torzók, az ilyen kataklizma történetek, mert az pont a legnagyobb áldozatok a meghaltak, hiányoznak belőle.

[00:29:38]De hogy lehetett bűntudata rengeteg a túlélők számára, aki tudta jól, hogy még kitarthatott volna, tehát előbb hagyta el a csatteret, vagy hogy vagy miért nem védte meg a királyát?

[00:29:46]Tehát, hogy ez rengeteg olyan dolog lehet mögötte, aminek nem látjuk a a í forrásokban a nyomát, vagy nem szoktunk erre gondolni, de hogy ezeket az embereket valószínűleg ez végigkísértette.

[00:30:01]Annak ellenére merem ezt mondani, hogy magán levelezésekben olyan túlélők, akik utána hosszú ideig élnek és sokáig leveleznek sokakkal magánügyekről, sose hozzák fel Moácsot példaként, hogy ott így volt meg úgy volt, soha.

[00:30:17]Mintha ilyen megnémultak volna a csatával kapcsolatban.

[00:30:24]Engem ez nagyon meglep.

[00:30:24]Tehát hogy mintha ez tényleg egy olyan olyan, mintha úgy traumatizálta volna őket, amire hallgatással válaszolnak.

[00:30:30]Hát láttunk már ilyet is a történel.

[00:30:32]Hát vagy néma cselekvéssel, mert a azért talán ez a Holocaust történetből is látszik, hogy vagy talán úgy is látható, hogy egyetlen dologgal reagálni a túlélők akik ugye szokták mondani, hogy a legjobbak ott maradtak.

[00:30:56]és hogy csak azzal reagálhatnak a túlélők, hogy hogy egy olyan jövőt biztosítanak, vagy olyasmit építenek, ami méltó az elesetteknek a az emlékéhez, vagy pontosabban az áldozatához.

[00:31:12]Ugye vannak olyan olyan nagymamák Brooklynban, akiknek több 100 dédunok unoka dédunoka időpontot kell foglalni.

[00:31:20]Tehát hogy az élet az végül is győzött meg létre lehet hozni Izrael államát.

[00:31:27]Most lehet, hogy ennek az ortodoxok nem örültek, de vagy másfajta közösséget.

[00:31:32]Tehát, hogy hogy a továbbésnek egy olyan minőségét kell produkálni, ami amivel mégis csak az ember, ez szavakkal nem lehet, tehát a nyelv az kiüresedik egy ilyen esemény után, mert nincsenek szavaink arra, ami történt.

[00:31:46]Nem tudjuk elmondani.

[00:31:48]Új nyelv kellene.

[00:31:51]Úgyhogy a Mohács kapcsán a dadaizmus egy korai változatát majd esetleg felderíthetjük.

[00:31:56]Had kérdezzek rá valamire.

[00:31:57]Meg van egy pár percünk ugye ami Mohácsal kapcsolatban és ez előjön ugye a filmben is, hogy van egy ilyen népi érzés, vagy nem is tudom, hogy minket ott is egyedül hagytak, mi egyedül vagyunk, mi segítséget kértünk, de a magyaroknak senki nem segített.

[00:32:12]Mi voltunk azok, akik nem tudom, védtük a nyugatot az osztmán hódításhoz szemben, mégsem segítettek.

[00:32:19]Ugye ez az életérzés feltör akkor Trianon esetében, hogy senki nem állt mellénk, nem segítettek, igazságtalanság satöbbi, satöbbi.

[00:32:25]És az ez azért nekem az a tapasztalatom, hogy hiába a történelemről van szó, azért mélyen belehívódik valahogy a magyar embereknek a nem is tudom, a lelkébe vagy a gondolkodásmódjába is, hogy amikor komoly kihívás előtt állunk, akkor csak magunkra számíthatunk.

[00:32:43]Igazából senki másra.

[00:32:45]Még akár ezt most ilyen transzcendens szempontból is mondom, hogy még istenre sem, mert ilyeneket is lehet ugye hallani, hogy hogy tényleg csak te vagy és csak te tudod megoldani.

[00:32:54]Például azzal, hogy egy ilyen történetet, törtelmi eseményt megpróbálnak másképpen elmesélni, másképpen keretezni a történészek, lehet ezen változtatni?

[00:33:06]Szerintem ez a történelem művelésének a feladata, tehát hogy nem az a dolgunk, hogy több adatot ássunk elő a múltból, és akkor okosabbak legyünk, hanem az, hogy egy társadalmi közjót szolgáljon.

[00:33:19]Mire gondolok, hogy egy helyesebb önértékeléshez, egy helyesebb társadalmi önkép kialakításához jó egy helyesebb múltkép.

[00:33:28]Tehát, hogy ez a és ezért nem lehet ebben csalni se pozitívan, se negatívan.

[00:33:34]Ugyanolyan pusztító, mintha az ember az egyéni életére lefordítja az, hogy mindig alulértékelem magamat.

[00:33:40]Az az élet végére biztosan kiderül, hogy ez egy kudarcos élet, hogy én mindig azt mondtam, hogy ezt se tudom megcsinálni, meg ezt se tudom megcsinálni, nem is vágtam vele semmibe, és életem végén meg arra gondolok, hogy hát ezt ezt nem jól csináltam.

[00:33:53]És a másik pedig a beteges túlértékelés.

[00:33:56]a én vagyok messze a legjobb mindenkinél, és nincs előttem akadály.

[00:34:02]Ebből is a végén azért egy összeomlás szokott jönni.

[00:34:04]Ugye az a boldog életnek a titka, hogy az ember tisztában van a saját képességeivel, a saját vágyaival.

[00:34:11]És ha egyéni szinten igaz, akkor a közösségi szinten is igaz.

[00:34:15]És szerintem a történettudománynak ez a szerepe, hogy megmutassa minden korban, mik azok a mozgásterek, lehetőségek, amiben egy adott társadalomnak lehetősége volt mozogni.

[00:34:27]Tehát nem kérhetünk olyat számon Mohácsi csatában részt vettektől, hogy a példánál maradjunk.

[00:34:32]Miért nem nyertetek?

[00:34:34]Nem nyert senki az oszmán birodalommal szemben.

[00:34:37]Miért kérjük számon a 49-es, 1849-es magyar politikai elitán, hogy miért nem nyert a szabadság az?

[00:34:44]Európában sehol nem nyert forradalom 1848-as forradalmakról beszélünk.

[00:34:47]Miért gondoljuk, hogy pont ott?

[00:34:50]Tehát, hogy 1956 mit kellett volna csinálni?

[00:34:53]Meg kellett volna nyerni a szabadságharcot Szovjetunióval szemben.

[00:34:58]Ki nyerte meg?

[00:35:01]Tehát, hogy az az 10 év Afganisztán, ki tette volna ez bele.

[00:35:03]Tehát, hogy az egy teljesen más szituáció.

[00:35:05]Tehát, hogy a kor szuperbirodalma, akinek a függési rendszerében voltunk, tehát a olyanokat vágyunk, és ezek rossz vágyak a múltban, hogy miért nem történt úgy, aminek realitása sem volt, hogy úgy történjen.

[00:35:24]És ez a nagy probléma, és ez a olyan veszélyes gondolatok az, amiket megfogalmaztál, hogy megfogalmazunk.

[00:35:31]Igen, hogyha ha komoly dolgok vannak, mi mindig egyedül maradunk.

[00:35:33]Milyen társadalmi bizalom ez, hogy a tehát, hogy az a természetes, közösségben élünk, hogyha olyan nagy a feladat, akkor úgy is lesz valaki, aki segíteni fog, mert úgy, mert ha másnak úgy olyan nagy a feladat, akkor én ott fogok mellette állni, és én fogok neki segíteni.

[00:35:52]Tehát, hogy mert ebbe az a másik oldal, hogy nekem senki nem segített, de én se segítek ám senkinek, mert én olyan egyedül vagyok.

[00:35:59]Hát és akkor ebből mi lesz?

[00:36:01]Hát ebből semmi empátia, semmi szolidaritás, ebből nem nincs semmi jövő.

[00:36:08]Eből ebben ebben nincs közösség.

[00:36:09]Hát de akkor meg az ember egy közösségi lény.

[00:36:11]Tehát, hogy az egész evolúciónk arról szól, hogy külön-külön annyira gyengék vagyunk, hogy egy csimpánz kivégez bennünket.

[00:36:18]De ha 50-en vagyunk, akkor 50 csimpánzzal már mi fogunk elbánni, mert mi szervezettek vagyunk.

[00:36:24]Erről szólt az egész ember fejlődése.

[00:36:24]És ebbe az empátia, a másik iránt való odafordulás, hogy a történetmesél kapcsán nem a zebrák vajon mesélnek történeteket egymásnak?

[00:36:37]Tehát, hogy kétlegelés közben elmeséli, hogy hát figyelj, arról álmadoztam, hogy sokkal nagyobb füvet szeretnék valahol rágni, de az embernek vannak történetei, és a történet hallgatás kapcsán a hallgató bele tud helyezkedni a mesélőnek a a szerepébe.

[00:36:56]Meg várj, meg ugye identitást alkot saját magában.

[00:36:59]Hát igen.

[00:36:59]És ezek a történetek identit ahhoz kellenek.

[00:37:02]Ezek élettapasztalatok, aminek a legjobb lesarabolt része azok a népmesék.

[00:37:08]Tehát amiben már mindegy, hogy a király melyik király, meg hol király.

[00:37:13]A király meg a királyfi, meg a királylány, de hogy abba egy nagyon mély erkölcsi tapasztalata van a túlélésnek.

[00:37:21]És a történelmünk, ami ugyancsak a túlélésről szól, ez szolgálja ezeknek a történeteknek is valójában ez ez a ez a funkciója.

[00:37:30]Ezt nem tudom eltagadni, eltagadhatom, de hát azzal magamnak hazudok.

[00:37:35]Ennél nagyobb borondságot nem lehet csinálni.

[00:37:39]Tehát, hogy a és ebbe a közösségvállalás az empátia nagyon nagyon hiányzik, tehát hogy olyan ez egy gyermeki függésben megmaradt gondolkodás a magyar történelemről, ahol egyszerre vagyunk iszonyatosan büszkék a rengeteg olimpiai érmünkre, a Nobeldíjunkra, és ugyanakkor ugyanabban a mondatban meg szétkeseregjük magunkat, hogy hát és mi mindig mindenhol egyedül vagyunk, és olyan különlegesek vagyunk, hogy a hogy azt már a többiek nem is tudják elviselni, hogy mi milyen különlegesek vagyunk.

[00:38:15]Minden szülőnek a saját gyereke a különleges, de szerintem annál fárasztóbb szülő nincs a játszótéren, aki mást se mond az összes többi anyukának, hogy az én gyerekem az annyira fantasztikus.

[00:38:26]Mindenkinek a saját gyereke a fantasztikus.

[00:38:28]És ez így normális.

[00:38:30]Tehát, hogy ez a amikor abszolutizálom magamat és csak magamat látom, az nem egy egészséges személyiségnek a a jele, hogy ebbe ebből az látszik, hogy ez a magyar társadalom, amelyik így gondolkozik, ezt a mintát örökítjük.

[00:38:45]Ez a történelem nem erőforrás számára, hanem egy kudarcgyűjtemény.

[00:38:51]Az az egy traumatizált társadalom.

[00:38:51]Nem, nem tehetünk úgy, mintogy normális emberek mesélnének meg beszélgetnének egymással.

[00:38:58]Hát aki így gondolkodik, az nem normális ember, annak van baja.

[00:39:00]És nem az, tehát hogy lelkileg azon kell dolgozni.

[00:39:07]Hát erre erről erről is szól ez a film, hogy képes volt egy mindenki által ismert történetet egy teljesen más perspektívából elmesélni, és valójában olyan perspektívából, és szerintem ez fontos, hogy elhangozzon, hogy külön-külön vették föl Máté, dió Misék a külföldi történészekkel való interjúkat.

[00:39:29]Nem beszéltünk össze, sose találkoztunk.

[00:39:31]Tehát, hogy és mondatról mondatra össze tudták vágni.

[00:39:35]Azaz a mi történetünk az nem egy magyar történet, nem egy kárpátmedencei, mert azt nem ismerte volna az olasz meg a török történész, de mégis összevágott, mert a mi történetünk az övékbe illeszkedett bele, egy külső nézőpontba illeszkedett bele.

[00:39:53]Felülről néztünk erre a dologra, meg empáti néztünk erre a dologra.

[00:39:56]És ezzel sikerült szerintem kihúzni a méregfogát, hogy ne a magyar történelmi gondolkodás toposzai azok, amik visszaköszönjenek a filmben.

[00:40:08]És láthatólag van rá igény, tehát hogy nagyon kevés negatív visszacsatolása volt a filmnek a nézők közül.

[00:40:16]Szakértők, történészek, nem szakértők, laikusok, bárki.

[00:40:18]Tehát sokan megnézték, van is a visszajelzés, de hogy alapvetően pozitív, miközben olyat hallanak, meg olyat látnak, ami elüt az eddigi mintázattól, és mégis értékelik, vagy ezzel együtt értékelik, és tartja fenn a figyelmet, ahogy te is mondtad a műsor elején, a kezdetektől fogva, merthogy úgy érzik, hogy hogy valami itt most valami oda kell figyelni, mert itt nem azt hangzik el, hogyha kihagyok három mondatot, tudom, hogy mi miről szól, mert ez egy más történet.

[00:40:51]És lehet, hogy ez adja meg ennek most a jelentőségét 2026-ban.

[00:40:56]És ha azt meg lehet csinálni a Mohácsi csatával, akkor lehet, hogy a magyar történelem többi sorsfordulójával is meg lehetne csinálni ezt a perspektíva váltást.

[00:41:04]javaslom a tatárjárást, de még ha leg ahol most készült egy fantasztikus filmalkotás, és úgy tudom ez a nyugat kapujában, ami arról szól, hogy hogy milyen jó fejektak a tatárok, nagyon sok pénzből készültem magá.

[00:41:21]Én én nekem voltak meghívott vendégeim a tatárjárásról.

[00:41:26]Ők is egy picit ugye így másképpen beszéltek róla, mintogy a történfilmben, de nem nem ilyen nem nem a jó fejtatárokról a másik kirány, amitől Máté említ, de igen, a tatárjárásnak a borzalmait a tehát, hogy igen, ezeket el kellene újra mesélni.

[00:41:43]Történetekben élünk.

[00:41:43]A történeteink nélkül semmik vagyunk, sőt azok vagyunk, amik a történeteink.

[00:41:48]Ha mi csak rossz történeteket tudunk saját magunkról elmondani, akkor mi azok vagyunk.

[00:41:52]De ami képesek vagyunk jó történeteket mondani magunkról, az fölemel bennünket.

[00:42:00]Egy-két mondatra van még időnk, mert le kell zárjuk a beszélgetést.

[00:42:02]Máté, hadd kérdezzem meg, ha már így szó jöttek a külföldi történészek, csak nem tudtam róluk már kérdezni, mert egyébként minden más is annyira fontos és érdekes, hogy egyébként az, hogy ők hogyan beszéltek ezekről az eseményekről, az mit jelentett számotokra.

[00:42:15]tehát, hogy perspektívát és hitelességet, tehát az, hogy nyilvánvalóan például Fodor Pál és az ő műhelye nagyon hitelesen beszélhetett volna Suleimáról és a ezekről a bizonyos birodalmakról vagy azokról az időszakokról, de például, hogyha Kaja Shain mondja el ezt az egészet, aki a Szulimán legutóbbi Szulmán monográfia szerzője, tehát hogy és még mégis csak egy valamennyire onnan származó illetőség az az valamelyest hitelesebb.

[00:42:54]Vagy amikor Nikcolo Capponi mondja el a az itáliai háborúknak és az egész európai térképnek a szemszögét, úgyhogy ott van mögötte több 100 évnyi firencezei nemesi családi hagyaték, vagy hogy mondjam a akkor ő máshogyan beszél a politikáról.

[00:43:13]Érdekes volt ez.

[00:43:13]Fodor Tamás adja a magyar hangját.

[00:43:16]Nikola Caponinak és Tamásnak egyetlen instrukciót adtam talán, amikor amikor szinkronizálta ezt a szerepet, hogy hogy attól annyira misztikus, ahogyan Nikcoló beszél a politikáról, mert nem elemzőként beszélt róla, nem elemzőként beszél róla, hanem olyas valakiként, aki találkozott, mint egy talán, mint egy misztikus találkozás egy szellem, egy szellemi valósággal.

[00:43:39]és ő onnan visszajött és elmondta azt, hogy hogyan működik a politika.

[00:43:45]Ettől annyira huncut vagy csalafinta, de egyszerre nagyon mély és sötét az, amit ő átad ezen keresztül.

[00:43:56]Szóval, hogy azért más így beszélgetni, vagy máshogyan beszélnek talán ilyen emberek, mert mert mögöttük 50 évnyi történelem.

[00:44:08]Gesztesi Máté és Varga Szabolcs volt a vendégünk.

[00:44:10]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek.

[00:44:12]Aki pedig még nem látta, keresse meg az interneten.

[00:44:14]Biztos, hogy még lehet találni vetítést.

[00:44:16]Mohács, a világok harca az 500.

[00:44:18]évfordulóra készült.

[00:44:20]Köszönöm szépen.

[00:44:21]Mi köszönjük.

[00:44:22]Köszönjük.

[00:44:22]y