Globális energia-összeomlás: Újabb háborúkkal vágja el Kína torkát az USA - Erbszt Adrienn

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden kedves hallgatót, nézőt, aki még nem tette meg, de rendszeresen hallgat bennünket és fogyasztja a tartalmainkat, hogy iratkozzon fel a csatornáinkra.

[00:00:10]Illetve nagy szeretettel köszöntöm újra itt a stúdióban ERBST Adrient, az Energy Report Geopolitika és energetikai elemzőjét.

[00:00:17]Nagyon örülök, hogy újra üdvözölhetlek itt.

[00:00:19]Egy jó darabig nem tudtunk találkozni.

[00:00:21]ilyen stúdiós keretek között egyáltalán nem, de nagyon örülök, hogy itt vagy.

[00:00:26]Én is köszönöm szépen a meghívást, illetve üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:31]És amivel ezt amivel kapcsolatban kerestünk téged, illetve kérdeznélek is itt első körben, az ez a nagy kép az energetikai átalakulással kapcsolatosan.

[00:00:42]Ugye amikor már elindult az orosz-ukrán háború, akkor emlékszem rá, hogy többen fogalmaztak úgy, hogy zajlik egyfajta olyan változás, váltás fordulat, ami ugye átrajzolhatja egész Európának az energetikai térképét, a hozzáállását, a stratégiáját.

[00:00:57]És hát azóta itt az év elején, 2026 év elején elindult egy másik háború, amivel kapcsolatban szintén ezt szokták megjegyezni.

[00:01:04]A te fejedben egyébként ezek ilyen összekötött dolgok, tehát összekötődnek, egymásra épülnek, akár most az orosz-ukrán konfliktusnak az energetikai, geopolitikai részére gondolok, akár az iráni közelkeleti konfliktusnak, és ennek kapcsán hogyan ítéled meg akár az amerikai nagy stratégiát, vagy később beszélhetünk akár Kínáról vagy magukról az oroszokról, Európáról is, de ugye Amerikának azért mind a két konfliktusban jelentős szerepe van.

[00:01:35]Igen.

[00:01:35]Hát aki ugye rendszeresen olvassa az elemzéseimet, az tudja, hogy én nagyjából bármit bármivel össze tudok kötni.

[00:01:41]És hát sajnos tulajdonképpen a globalizáció következtében a világban zajló folyamatok valóban össze vannak kötve.

[00:01:49]Nagyon nehéz hogy úgy történjen meg bármi is a világ bármelyik pontján, hogy az ne hasson a világ teljesen távol távoleső pontjára.

[00:02:02]És hát ami még egy nagyon érdekes az elmúlt évekből, hogy bármilyen bármilyen esemény történik, legyen ez egy világjárvány, legyen ez egy közelkeleti háború, egy ukrán háború, minden tulajdonképpen az energetika téma körébe torkollik bele.

[00:02:19]Tehát egyből látjuk az elszabaduló árakat, a hiányokat, megjelenik az energia, mint zsarolótényező, megjelenik az energetika, mint geostratégia.

[00:02:29]ö nemzetállamok biztonságát garantáló stratégiai elem.

[00:02:35]Tehát tehát tulajdonképpen mindent átsző.

[00:02:37]És végül is, ha megnézzük az életünket tulajdonképpen onnantól kezdve, hogy hogy közlekedek, főzök szórakozok, mindenben benne van az energetika, tehát nem csoda.

[00:02:51]Fűtök, hűtök, ugye henkonyáron.

[00:02:53]Így van.

[00:02:53]Így van.

[00:02:53]És hát egyre inkább ugye egyre nő a a világ fogyasztása, hiszen ugye csak 2024-ben is 2%-ot nőtt majdnem az energiafogyasztása a világnak egy év alatt.

[00:03:07]És hát ugye a következő két évre vagyis hogy itt a 2025 és 27-es két évre 4,3%-os villamosenergiafogyasztás növekedést jósolnak.

[00:03:21]ami egyelőre teljesen beigazolódni látszik.

[00:03:25]Ennek pedig a jelentős részét Ázsia fogja használni, vagy használja már a aztán ezt követi Észak-Amerika az USA vezetésével, majd Európa.

[00:03:33]Tehát tehát a fogyasztás az folyamatosan nő.

[00:03:40]Ez pedig arra készteti az országokat és arra készteti a nagyhatalmokat, hogy az energetikára még több hangsúlyt fektessenek, a biztonságukra még több hangsúlyt fektessenek.

[00:03:52]Ha az amerikai stratégiát nézzük ebből a ebből a szempontból, ugye azért itt az orosz-ukrán háború Joe Biden időszakában tört ki.

[00:03:59]Ugye az a az az iráni háborút jóformán Amerika és Izrael együtt indították el, ami már Donald Trump nevéhez fűződik.

[00:04:06]De ha még korábbra megyünk, akkor igazából az előző Trump adminisztrációnál is láttunk már olyan lépéseket, amelyek az energetikával, az amerikai energia infrastruktúrával kapcsolatosak.

[00:04:16]fel lehet rajzolni egy olyan világos stratégiát innen Európából nézve a dolgokat, amelyből megértjük azt, hogy egyébként Amerika mit miért csinál.

[00:04:27]Mondjuk, hogy most éppen az oroszokkal kapcsolatban miért olyan döntést hoznak Iránnak a megtámadása mögött, milyen logika áll.

[00:04:33]Tehát ezt detektálni lehet.

[00:04:36]Azt gondolom, hogy egy nagyon átlátható folyamat zajlik.

[00:04:38]Ugye az Egyesült Államok domináns nagyhatalomként van jelenleg a világban.

[00:04:43]Ez a szerepem hosszú évtizedek óta tart.

[00:04:46]Viszont ezt a szerepét egyre inkább veszélyezteti már nem ugye a Szovjetunió, hanem most már Kína.

[00:04:55]Illetve Kínával karöltve szoktuk mondani, hogy ugye Oroszország is próbálkozik gyengíteni az amerikai befolyást.

[00:05:05]És az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy ugye megtartsa az ő domináns szerepét, nagyon komoly stratégiát kell felépítenie.

[00:05:13]egyfelől erősítenie kell a pozícióit, a világ mindenpontján szinte, másfelől gyengítenie kell az ellenfeleit.

[00:05:19]És erre egy nagyon jó eszköz maga az energetika, csak a kérdés az, hogy a másik félnek ehhez mi lesz a mondanivalója.

[00:05:27]Tudniik, az Egyesült Államok jelenleg azt próbálja elérni, hogy amit sikerült is neki eddig, hogy leuralja a fosszilis energiahordozók piacát világszinten.

[00:05:42]Tehát itt elsősorban a kőolaj és a földgáz földgázra gondoljunk.

[00:05:47]Itt nagyon jó példa a az említett iráni, illetve venezuelai beavatkozás, merthogy mind a kettőn mind a kettő országnak az egy nagyon fontos sajátossága, hogy jelentősen részt vesznek Kínának az energiaellátásában.

[00:06:02]Tehát mind a két ország rengeteg kőolajat exportált Kínába.

[00:06:09]Ezek a beavatkozások nyilvánvaló, hogy itt az olaj szállítványokat akadályozzák meg.

[00:06:14]A másik jó példa az ugye az szintén említett ukrán orosz konfliktus, ahol tulajdonképpen az Európai Unió leválasztása történt meg Oroszországról.

[00:06:26]Az európai ipar leválasztása az olcsóbb energiahordozóról.

[00:06:33]illetve átalakítása az energiaszektornak olyan szinten, hogy jelenleg a néhány évvel ezelőtt elenyésző csefolyósított földgázbehozatal mára 30%-ban van jelen a teljes gáz importjában Európának, és ennek már 60%-át az Egyesült Államok teszik ki, ami pár évvel ezelőtt egy ilyen teljesen elképzelhetetlen elméletnek tűnhetett volna.

[00:06:58]Ma ez valósággá vált, tehát napi szinten érkeznek be a csefolyosított földgázszállító hajók Európa kikötőibe.

[00:07:08]Tehát az összefüggések egyértelműek.

[00:07:11]Hogy az Egyesült Államoknak ma meg kell akadályoznia azt a kínai robbanásszerű növekedést, amit most már év évek óta látunk.

[00:07:21]És ehhez ő ahhoz a fegyverhez nyúlt, hogy korlátozza tulajdonképpen Kína hozzáférését a kőolajhoz és földgázhoz.

[00:07:29]Kínának pedig erre rettentő módon szüksége van.

[00:07:32]Viszont ugye Kína sem egy tehetetlen elszenvedője ennek a folyamatnak, mert ő ugye a megújuló energia befektetésébe hisz.

[00:07:44]tulajdonképpen a zöld forradalom élére állt, amit az Európai Unióban ugye sajátnak gondolnak, annak ma az élén Kína áll, tehát a kínai befektetések ezen a területen jócskán meghaladják a a világban bárhol levő zöld vagy megújuló energiát támogató intézkedéseket.

[00:08:06]Tehát ma a Kína 70-75%-ban legalább uralja ezt az ágazatot, mint technológia.

[00:08:13]mint kiépítés, mind export szintjén.

[00:08:18]De ugye akkor itt az Amerikai Egyesült Államoknak részben van egy olyan stratégiai célja is, hogy piacot szerezzen, gondolok itt Európára.

[00:08:26]Másrészt pedig ugye, hogy a versenytársát rosszabb versenykörülmények közé szorítsa ugye itt Kínával kapcsolatos megjegyzéseidre utalva.

[00:08:34]De még visszatérve egy kicsit Európához és itt a piacszerzéshez, itt egyébként van emögött szerinted mögöttes érdek is.

[00:08:41]Tehát ha nem Oroszországtól, hanem ha eljátszunk a gondolattal, mondjuk Kazachstánból szerezte volna be Európa ezt a rengeteg olcsó olajat, akkor is problémás lett volna ez az Európ vagy a az Amerikai Egyesült Államok számára, vagy pedig itt Oroszország miatt is volt ez fontos számára.

[00:08:58]Heát, hogyha kazasztánból szerezte volna be, akkor ma kazasztán lenne egy rendkívül befolyásos és gazdagszág.

[00:09:03]Úgyhogy igen, talán az lenne a válaszom a kérdésedre, hogy akkor is ez egy problémát jelentett volna.

[00:09:11]Európának egy olyan érdekes helyzete alakult ki, hogy ma tulajdonképpen három nagyhatalom küzd az ő azért, hogy tőle függjön Európa.

[00:09:21]Emellett viszont Európa azt hiszi, hogy neki az energiafüggőség egyébként a fő problémája, de nem az energiafüggőség Európának a a legnagyobb gondja, hanem az, hogy geopolitikailag egyre súlytalanabb, mert ah attól, hogy függő, tehát most nézzük meg az Egyesült Államokat, számos alapanyagtól függ, függ kínai ásványi anyagoktól, függ orosz műtrágyától, egy csomó terméktől függ a még mégpedig a saját rivál riválisaitól.

[00:09:50]Ez persze teremt neki egy kockázatot, de ettől a az, hogy nem lenne ö súlyozó tényező a mai világ alakulásában, ez ez tény.

[00:10:01]Ö míg az Európai Unió egy egy nagyon súlytalan szerepet tölt be a világban, láthatjuk a béketárgyalásokon, hogy szinte egyedüliként meg se hívják, nem is merül föl az ő jelenléte, egyszerűen nem is számítanak rá.

[00:10:18]Amíg az orosz meg az amerikai egy asztalhoz békében leül, amíg az amerikai elnök és az orosz elnök Kínába utazgat és a kínai elnökkel tárgyalgat, addig az Európai Unió az mint valami hát mint mint a közelkeleti országok, mint lassan az afrikai országok egy ilyen teljesen elszenvedője az ő döntéseiknek.

[00:10:45]Tehát itt ugye és ugye ha itt Kínát is említhetnénk, mert említetted azt, hogy az olajtól milyen mértékben függ, mégis azt a fajta, hogy mondjam, fejlődést, amit ő produkál, nem tudják mások reprodukálni.

[00:10:57]De visszatérnék még ide Oroszországhoz, ugyanis van egy olyan narratíva is, hogy ugyan persze sikerül leválasztani Európát Oroszországról, és ezt a piacot elvenni az oroszoktól, mint energetikai piacot, de hát az oroszok köszönik szépen, nagyon jól vannak, akkor eladják Kínának, Indiának, illetve van ott abban a térségben még olyan ország, aki nagyon szívesen fogadja az orosz olajat.

[00:11:20]És hogy ezzel Oroszországnak akkora fájdalmat mégsem tudnak okozni.

[00:11:22]Mi itt az igazság?

[00:11:24]Mert ugye egyik részről halljuk a szankciós csomagok folyamatos hogy mondjam, újabb és újabb ötletelését és az újabb csomagoknak a létrejöttét, mint ami most aztán megroppantja a gazdaságot.

[00:11:33]Másik részről meg azt lehet hallani, hogy hát annyi annyi történik, hogy akkor nem ide adjuk el, hanem odaadjuk el.

[00:11:41]Igen, ez egy paradox helyzet Európa szempontjából, hogy ugye a husbalahanyadik szankciós csomagot készítjük elő, aminek ugyanaz a célja, mint az elsőnek, hogy ez lesz a végső csapás ugye az orosz gazdaság ellen, ami nem történik meg.

[00:11:57]Nyilvánvaló, hogy ez nem azt jelenti, hogy Oroszország számára ez nem jelent gondot, tehát ez egy másik véglet, amikor ugye azt mondjuk, hogy Oroszország az vígan él, csak így megfordítjuk a vezetékeket és másfele, mert ez ezek a dolgok nem így történnek.

[00:12:10]Tehát nyilván ez egy nagyon komoly infrastruktúrális beruházást igényel, ami rengeteg pénzt igényel, ami Oroszországnak nincs olyan mértékben, hogy egyik pillanatról a másikra vezetékeket húzzon föl, illetve kereskedelmi partnereket kényszerítsen magára.

[00:12:24]Ö erre nincs lehetősége.

[00:12:24]Azonban valahol a kettő között mégis van mozgástere, és pontosan az ázsiai, illetve keleti országok azok az országok, akik tová akik igényt tartanak az ő jó jó minőségű ö kőolajára, illetve földgázára.

[00:12:44]Ö viszont ugye Oroszországnak a problémája az ott mutatkozik meg, hogy a kínai gazdaság nem szeretne teljes mértékben függni Oroszországtól, tehát nem akar egy olyan helyzetbe belekerülni, mint valamilyen mértékben Európa, vagy legalábbis Európának az Oroszországhoz közelebb eső része.

[00:13:07]Ö, tehát nem akar teljesen elköteleződni az orosz olajnak, orosz földgáznak, ezért folyamatosan fékezi az orosz törekvéseket, míg az oroszok ugye nyomnák a gázt és mennének szó szerint is, meg átvitt értelemben is Kínába.

[00:13:18]Ezt a kínai kormány fékezi, merthogy hogy inkább a diverzifikáltabb ellátásban hisz.

[00:13:28]Azonban ennek viszont a hátulütője olyankor jelenik meg, amikor mondjuk az Egyesült Államok elindít egy hadműveletet Irán ellen, vagy egy napos beavatkozást Venezuela ellen, ami teljesen fölborítja például az olajszállítmányokat Kínába, az eljutásokat felborítja.

[00:13:46]Ö, és ilyenkor megjelenik egy nagyon érdekes kép számomra legalábbis, hogy hogy olyan, mintogyha a világunkban kialakulna két front.

[00:13:58]Az egyik front egy szénhidrogén párti, egy szénhidrogén koalíció, aminek két nagyon erős tagja van.

[00:14:06]Ez az Egyesült Államok és Oroszország, illetve egy zöld front, akik a megújuló forradalomban hisznek.

[00:14:13]Ennek pedig két legerősebb tagja, Kína és az Európai Unió.

[00:14:18]És ez a két front tulajdonképpen ma összecsapott intenzíven, és ez az összecsapás mutatkozik meg mind Iránban, mind az ukrán háborúban, mind az Európai Unió földgáz függőségének kialakításában az USA-tól, tehát számos területen.

[00:14:36]És itt minthogyha lenne valamiféle együttműködés az orosz és az amerikai vezetés között.

[00:14:44]hiszen csak ha a tényeket nézzük meg, hogy az iráni háború eredményeképpen igazából ki járt jól, mert most természetesen tudjuk, hogy Donald Trumpnak a támogatottsága soha nem látott mélységekig zuhant.

[00:14:57]Meg tudjuk ezeknek a amerikai belpolitikai következményeit, legalábbis a jelenleget.

[00:15:03]Ez azért változhat novemberig.

[00:15:06]Viszont azt is látjuk, hogy a az energiapiacokon dominál még jobban új vásárlókat talált azokat a vásárlókat, akiktől elvonta ugye a közelkeleti földgázt és kőolajat.

[00:15:21]Például Katar helyére be tud lépni Európába, mert ugye Katar nem tud a hormózis szorvoson keresztül szállítani jelencsét Európának.

[00:15:27]Például Oroszország helyett be tudott lépni Európába.

[00:15:30]Ezek teljes, ez teljesen új piac neki.

[00:15:36]Emellett le tudja csökkenteni a lehetőségeit a közelkeleti országoknak, tehát az az OPEC országoknak tulajdonképpen megszüntette a kereskedelmét majdnem, legalábbis néhány hétre mindenképpen.

[00:15:49]az infrastruktúráit olyan szinten tönkretették, hogy több év mire ezt ugye helyre tudják annyira állítani, hogy ugyanolyan szinten tudjanak termelni, illetve exportálni.

[00:16:00]És ugye az OPEC az egy jelentős ellenfele volt az Egyesült Államoknak.

[00:16:05]Erre az évre is már ugye azt jósolták, hogy az OPEC le fel fogja nyomni a termelését, amit eddig ugye fékezett az amerikai palaolaj miatt, mert azt ugye áramoltatták ki a piacra.

[00:16:21]olyan szinten, hogy hogy az árakat folyamatosan vitte volna le, az olajárakat.

[00:16:26]Viszont az OPEC kénytelen volt visszavenni a saját termelését azért, hogy az árak nagyjából normális körülmények között legyenek.

[00:16:34]És ezt elegélte meg tulajdonképpen Szaudarábia.

[00:16:38]Az lett volna a terv ugye Irán előtt, hogy elkezdik ezerrel kitolni ők is az olajat, és egyszerűen kitisztítják a piacról a drágában előállítható vagy kitermelhető palaolajat, amerikai palaolajat.

[00:16:51]Ezt tulajdonképpen az iráni háború ezt a tervet teljesen megakadályozta.

[00:16:53]És akkor Oroszország ugye, aki elvileg ugye itt elszenvedője az orosz-ukrán háborúnak, már olyan tekintetben, nyilván nem háborús tekintetben, hanem energetikai tekintetben, elkezdett nyitni keletre.

[00:17:08]És mi történik az iráni háború után?

[00:17:08]Hát ugye azért, hogy a piacok rendesebben tudjanak működni, erre hivatkozva az Egyesült Államok feloldja a másodlagos szankciókat.

[00:17:17]Ö például India esetében Kína is ki tudta kerülni ezeket a szankciókat.

[00:17:24]Tehát tulajdonképpen Oroszország nagyon magas árakon tud kereskedni.

[00:17:28]Hát ettől nem fog egyébként nyilván az orosz gazdaság itt óriási győzelmi menetet produkálni.

[00:17:36]Ez biztos.

[00:17:36]De az a az is biztos, hogy többet keres most, mint januárban.

[00:17:44]De ugye ez is egy paradoxon egyébként, amit a közelkeleti országokkal kapcsolatban látunk, mert ugye az elején, amit ebből nem energetikai szakemberként az ember látott, hogy elindult egy háború és Irán elkezdte lőni azokat az országokat, amelyek Amerika szövetségesének számítanak a térségben.

[00:18:03]És akkor itt történik egy olyan dolog, hogy igazából a szövetségesünk, de mondjuk az olajbizniszből megpróbáljuk őket kiebrudalni.

[00:18:12]Most Amerika szemszögéből mondom a történetet, de közben mégis megvédjük őket, mert amit Ukrajnának küldenk patriot rakétákat, azért odavisszük a Közelkeletre, hogy amerikai rakétarendszerek védjék ezeket az országokat, ugye Szaarábi, Katart, zemérségeket és a többit, de közben valóban, amit mondasz, hogy a ha így ránézünk hirtelen a képre, akkor a legnagyobb vesztese ennek az iráni háborúnak azok ezek az országok.

[00:18:39]Igen.

[00:18:42]És azt se felejtsük el, hogy Irán is tudott kereskedni a háború alatt is, illetve jelenleg is.

[00:18:48]Igaz, hogy nem olyan szinteken, de azért tudod.

[00:18:50]Tehát a közelkeleti országok nyilvánvalóan a legnagyobb vesztesei, illetve közvetett módon Ázsia és Európa, hiszen ezek azok a piacok, amiket messze ki tehát, hogy a arányaiban, óriási százalékban ezeket a piacokat látta el eddig a Közelkelet mind kőolajjal, mind földgázzal.

[00:19:14]És most elindul egy iszonyatos, vagy már elindult egy iszonyatos árverseny Európa és Ázsia között az éppen szabadon uszkáló ellencsi szállítmányokért a tengereken.

[00:19:25]És ugye az Egyesült Államok pedig erősen üzletvezérelt politikát folytat ebben.

[00:19:32]Tehát ha a kínai többet fizet érte, vagy bármelyik másik ázsiai szereplő, akkor oda fogja szállítani a csefolyósított földgázát, és nem Európába, még akkor is, hogyha Európa állítólag ugye a a szövetségi rendszer kiemelt tagja.

[00:19:47]Vissza szeretnék még térni Európára, csak akkor, hogy itt az Közelkeletbe már belementünk egy picit, akkor a hormózi szorossal kapcsolatban is kérdeznélek.

[00:19:52]Ö már csak azért is, mert itt úgy tűnik, hogy ezzel a ennek a háborúnak az elindításával megdőlhet az a több évtizedes státuszkó, akár a hormozi szorossal kapcsolatban, ami eddig fent fenn állt.

[00:20:05]Ugye vannak olyan hírek, hogy Irán szeretne ezért díjat szedni.

[00:20:07]Ö most is ebben a keretmegállapodásban a megegyezés alapján itt 60 napra lenne díjmentes az irániak szerint ez a átkelés, de utána ők mindenképpen díjat szeretnének szedni, illetve hát a státuszkót ugye itt az opekkel kapcsolatban is megdőlnek, látjuk és nem lehet látni ennek, hogy mikor lehet helyre állítani, ha helyre lehet állítani az eredeti állapotot.

[00:20:30]A hormoziszorossal kapcsolatosan te hogyan látod ezeknek az érdeknek a kapcsolódását?

[00:20:36]Tehát például a hormozorosban mi Amerika érdeke, mert beszél arról, hogy nyissák meg, meg kell nyitni, de közben azért néha odaszól az európaiaknak, hogy ha kell olyan olaj, akkor nyissátok meg ti.

[00:20:48]Az Egyesült Államoknak az érdeke a hormózi szoros kapcsán az, hogy minél nagyobb kontrollja legyen fölötte.

[00:20:52]És ugye még visszacsatolnék, amit említettél, ugye a Patriot rakarendszerekkel kapcsolatban.

[00:20:58]Ö ez egy ország szempontjából ez nekem védelem, vagy pedig ez valamilyen szinten az én szuverenitásomnak a igazából feláldozása.

[00:21:12]Tehát ez nem egyértelmű erre az erre nem tudunk egyértelműen válaszolni.

[00:21:15]Tehát nyilvánvaló, hogy hogy ad védelmi kereteket, de nem én védem meg magamat, hanem más véd meg engem, tehát kiszolgáltatott, vagyis függő leszek általa.

[00:21:25]Tehát az, hogy az Egyesült Államok esetleg növelni tudja a jelenlét a gazdag olajkitermelő arabors országokban, akik egyébként egészen nagy függetlenségi törekvéseket mutattak az utóbbi években az USA-tól.

[00:21:43]Ez ez mindenképpen érdeke az Egyesült Államoknak.

[00:21:45]Az, hogy a hormózi szoroson díjakat fognak kiszabni, ez ez már igen régóta felmerült az iráni vezetés részéről, mint követelmény.

[00:21:57]És tulajdonképpen ez úgy fog lecsapódni majd, hogy megnövekszik nemcsak a háború következtében megnövekedett biztosítási árak, megnövekedett szállítási költségek, hanem megnövekszik még ezáltal is a a az olajnak meg a gáznak a az ára.

[00:22:13]És ez hát nyilvánvaló, hogy a vásárlókon fog lecsapódni, tehát ismételten Európán és Ázsián elsősorban mint két fő kiszolgáltatottja ezeknek a nyersanyagoknak.

[00:22:25]Nyilván a végső megállapodásnak irán és Amerika között a pontjait még nem ismerjük, de ez a keretmegállapodás, amiről eddig lehetett hallani, ugye szól arról is, hogy akár az iráni szankciókat feloldják, ugye amiről beszélünk, hogy akár díjat szedhetnek a hormozisz szorosnál, és több olyan pontja van, amiből két következtetést lehet levonni.

[00:22:46]egyik, hogy Amerika nagyon elvesztette ezt a háborút, és azokat a stratégiai céljait is, amit maga elé a háborúval kapcsolatban kitűzött, nem tudta érvényesíteni.

[00:22:54]Vagy nem is ezek voltak igazából a célok, hanem valami egészen más.

[00:22:58]És neki ez lehet, hogy nem is fontos kérdés, hogy most úgymond Iránnal mi lesz, meg hogy most szankcionálják vagy sem, hanem egy másodlagos cél érdekében zajlik.

[00:23:06]Igen.

[00:23:09]Igazából Kutusov tábornokot tudnám idézni, hogy ahhoz, hogy megnyerjük a háborút, föl kell adnunk Moszkvát.

[00:23:12]Tehát itt is egy kisebb áldozatot kell vállalni ahhoz, hogy egy nagyobb egészt le tudjon uralni.

[00:23:20]És ez pedig visszakanyarodva a beszélgetésünk elején, az a nagyhatalmi versengés tulajdonképpen a az ott kialakult eredmény lesz ez a nagy egész, ami az USA és Kína között zajlik.

[00:23:33]Tehát igen, az iráni háborút tulajdonképpen értékelhetjük úgy, hogy az Egyesült Államok nem tudta legyőzni, pedig azt mondta, le fogja győzni.

[00:23:41]több alkalommal is fenyegetőztek ehhez ügyben.

[00:23:48]Irán megmaradt, az iráni vezetés ugyanaz majdhogynem, leszámítva ugye akiket megöltek, mert nyilván most egy néhány évtizednyi vezetőt sikerült kiiktatni, de hát van utánpótlás az országban, tehát ugyanaz a rezsim maradt ugyanazokkal az elképzelésekkel.

[00:24:03]Én nem látok változást az iráni politikai elképzelésekben, szerintem más sem.

[00:24:12]mégis történni fog egy elméletileg egy békemegállapodás.

[00:24:20]Itt barátság nyilván nem fog kialakulni már a két ország között.

[00:24:22]Ez nem is fog tudni kialakulni.

[00:24:24]Inkább egy szátusz, egy új státuszkó helyzet fog kialakulni az Egyesült Államok és Irán között.

[00:24:31]Viszont ami megtörtént az iráni háborúnak köszönhetően, az amit beszéltünk, ugye, hogy az energiapiac átalakult, legalábbis a fosszilis energiapiac erőteljesen átalakult.

[00:24:42]Ennek pedig a fő célpontja a kínai gazdaság, tehát azt egy kicsit visszafogni a a felfele törekvésétől.

[00:24:53]Csak ugye itt a kérdés az, hogy vissza lehet-e még fogni?

[00:24:55]lehet lassítani.

[00:24:55]Ez tény, tehát hogy ezek a folyamatok lassítják.

[00:25:00]És az is egyértelmű különböző számítások alapján, hogy Kínának még 1015 évig rettentő módon szüksége van az export, tehát a behozott kőolajra, illetve földgázra.

[00:25:13]Tehát még 10-15 évig lehet őt lassítani és fékezni.

[00:25:16]viszont az országban a megújuló energia olyan szinten terjeszkedik, és olyan szinten erre kezdi építeni Kína a gazdaságát, ahogy a az atomenergiára is, hogy előbb-utóbb vissza fogja tudni szorítani olyan egyszerű dolgokkal, idézőjelbe téve az egyszerűt, hogy például a kőolajpiac visszaszorítására jött a kínai elektromos autó robbanás, mert ugye Az elektromos autó szépen vissza fogja szorítani.

[00:25:49]Hát az óriási eladási számok.

[00:25:51]Ugye Kína vezeti az elektromos autó eladását a világon.

[00:25:56]Ennek egyetlen egy célja, hogy villamosenergiával lehessen működtetni és nkőolajjal.

[00:26:04]Kínánál maradva még és akkor mondom rátérünk mindjárt Európára is.

[00:26:05]Ugye itt a Kínával kapcsolatban emlékszem rá, hogy az iráni háború elején látszott egyfajta vita, hogy most ez Kínának nagyon rossz.

[00:26:15]És mi lesz így a kínai gazdasággal?

[00:26:18]Az év elején Venezuela, aztán most Irán.

[00:26:20]Meg megtorpanhat a kínai növekedés, fejlődés.

[00:26:24]És akkor erre jöttek azok a válaszok, hogy nem, nem, mertogy Kína egyébként olyan jelentős tartalékokat halmozott fel ezen anyagokból, ugye akár kőolajból, akár a földgázból, hogy hogy ezzel egyébként tudja a belső szabályozást is tehát, hogy szabályozni akár az árakat, hogy ne legyen robbanásszerű árnövekedés az országban.

[00:26:45]illetve bőven és vígan tudja az iparát működtetni a már eleve felhalmozott anyagokból.

[00:26:52]Most akkor hol az igazság?

[00:26:55]Tehát vissza lehet fogni, vagy egyáltalán lehet-e fájdalmat okozni ezekkel a lépésekkel Amerikának, vagy Kína már er már egy lépéssel megint előrejár, és nem tudnak úgymond fogást találni rajta?

[00:27:10]Nagyon nehéz erre ilyen egyértelmű választ adni, hogy lehet-e vagy nem lehet.

[00:27:14]Mind a kettő nagyhatalom annak azért tesz, hogy egy lépésselől a másik előtt legyen.

[00:27:21]És tulajdonképpen egy ilyen játékot látunk a két nagyhatalom között.

[00:27:26]A kínai gazdaságot meg lehet fogni a kőolaj és a földgáz hiányával, illetve az árak megemelésével.

[00:27:31]Tehát ez pusztán matematikailag is ha beleg belegondolunk, hogyha ugye drágább a kőolaj, akkor drágább lesz az előállítás a gyártás Kínában.

[00:27:44]Ö.

[00:27:44]Tehát ez ez tény.

[00:27:44]Viszont ugye ahogy említettem, olyan mértékben beleálltak a megújulók terjesztésébe, előállításába, illetve telepítésébe, hogy ez már egy kemény alapot ad neki arra, hogy függetlenebbé tudjon válni a nemzetközi energiapiaci folyamatoktól, amiket jelenleg legelsősorban az Egyesült Államok próbál irányítani.

[00:28:12]A kínai cél ma az talán a rövid középtávú cél, hogy importőrből exportőré váljon.

[00:28:19]Ő nem fog kőolajat és földgázt exportálni.

[00:28:22]Ő zöld megújuló energiát, vagyis hogy az ezekhez szükséges technológiát, illetve alapanyagokat fogja exportálni.

[00:28:30]Jelenleg is dominálja ezt a piacot.

[00:28:32]Tehát 70-80%-ban a napelemeket, a szélturbinákat ő gyártja akkumulátorokat.

[00:28:42]A kínai a kínaiak rendelkeznek a legfontosabb ezekhez legfontos ezekhez szükséges legfontosabb ásványi anyagok 70%-ával átlagban.

[00:28:55]Itt körülbelül 20 ásványi anyagról van szó, amik ezeknek a megújuló energiákhoz szükséges technológiáknak az alapanyagai.

[00:29:02]Tehát neki a célja az, hogy ezt a piacot továbbra is vezesse, sőt növekedjen benne.

[00:29:09]És ezen felül, hogy a világot átállítsa erre a piacra.

[00:29:12]Ehhez az kell, hogy tőle vásároljanak és ő legyen a piacon leuralja a piacot.

[00:29:21]illetve ehhez az kell, hogy azokat az országokat, akik még ilyen ásványi anyagokkal rendelkeznek, és itt elsősorban afrikai országokra gondoljunk, illetve közép-ásiai országokra gondoljunk, ezeket az országokat is valamilyen mértékben, de a lehető legmagasabb mértékben a maga irányítása alá vonja.

[00:29:40]Erre jönnek létre az olyan kezdeményezések, mint a a az új sejemút programja, illetve a különböző infrastruktúrális beruházások, a kikötővásárlások, hát azt, hogy a vörös tenger két oldalát sorra vásárolja föl, hogy biztosítsa a saját hajóinak az áthaladását.

[00:29:59]Tehát rengeteg példát mondhatunk a egészen a Panama csatorna jjáép, vagy hát nikaragújai megépítésének tervéig.

[00:30:11]Tehát rengeteg olyan folyamatot tart kézben vagy tart kilátásban, amik mind az ő szerepét növelik a világban.

[00:30:24]Tehát neki ez a legfontosabb, hogy ő uralja a piacot, ő uralja azokat az országokat, akik esetleg versenytársai lehetnének.

[00:30:32]ezen a piacon, illetve, hogy a szállítási folyosók fölött is legyen nagyfokú ellenőrzése, mert látjuk, hogy milyen sérülékenyek akár a hormuziszoros esetében, vagy ugye pár évvel ezelőtt a szezi csatorna esetében, amikor ugye keresztbe fordult a szállítóhajó, hát vagy ugye a jemeni husziknak a ez a következő.

[00:30:50]Így van.

[00:30:50]Tehát az is egy az is egy szűk keresztmetszet.

[00:30:56]Rákanyarodok akkor Európára, de még kicsit Kinnánál maradnék, mert ugye azt mondtad, hogy globálisan két ilyen nagy blokk azonosítható.

[00:31:02]Egyrészt ugye akik a fosszilis energiát hangsúlyozzák, vagy ennek a pártján állnak, fogalmazzunk így.

[00:31:09]A másik pedig a zöld út, ahova Európát és Kínát soroltat be két nagyobb szereplőként.

[00:31:14]És mégis azt látni egyébként, és lehet, hogy ez magyarázata is ennek, bár nekem nekem picit ellentmond látszólag, hogy van Amerika és az Euró nem Kína és az Európai Unió között egyfajta feszültség, például pont az elektromos autók esetében.

[00:31:30]Tehát, hogyha mind a kett mind a két hatalom úgy gondolja, hogy ez a jövő a zöld átállás, akkor nyilván ugye az elektromos autókat jelent, mertogy akkor nem vagyunk kitéve ugye az üzemanyag árának növekedésének satöbbi, satöbbi.

[00:31:47]Akkor miért támadja be az Unió például a kínai elektromos autóknak az Európában való behozatalát?

[00:31:53]Olyan módon, hogy olyan eszetlen vámokat szab ki, amelyek nyilván a kínaiak számára sem éri már meg, vagy legalább mintha az lenne a cél, hogy ne érje meg nekik.

[00:32:02]Tehát hol van ebben a logika?

[00:32:04]Miért nem tudnak akkor kompromisszumot kötni abban, hogy mi jó, hozhatjátok az elektromos autókat, mi pedig akkor mondjuk viszünk ezt meg azt, ami nekünk hoz profitot.

[00:32:16]Tulajdonképpen ma az Európai Unió bármilyen döntést hoz, a kínai autók, akkor is jönnek továbbra is.

[00:32:21]Tehát ez ráadásul ugye a kínai gyárak itt vannak már, tehát a a kínai elektromos autó gyártása, tervezése, programozása már most is zajlik európai országokban.

[00:32:33]Tehát terjeszkedik helyi szinten is Kína.

[00:32:39]De azt ugye látni kell, hogy Európának Kína vetélytársa.

[00:32:41]Hát hogyha csak az autóipart vesszük, akkor nyilvánvaló, hogy a Volkswagennek vetélytársa lesz a BID.

[00:32:47]Ez egyértelmű.

[00:32:47]És még van valamennyi hát ilyen életben maradási ösztöne talán az európai iparnak, amiért ez ellen ágál, hogy ugye ne ne Kína vegye át a a vezetőszerepet.

[00:33:02]Ebben viszont ugye az Európai Unió jelenleg ezt a fosszilis függését ugye megújuló energiákra akarja tulajdonképpen átváltoztatni.

[00:33:15]Csak hogy az a baj ezzel, hogy bár a megújuló energia, tehát mondjuk egy napenergia tényleg helyben termel, tehát itt állít elő energiát, viszont maga a technológia az nem előállítható Európában.

[00:33:31]Tehát nincs meghozzá a technológiai háttér, nincs meghozzá az alapanyagi háttér, tehát ebben egyértelműen Kínára van utalva.

[00:33:43]Tehát ez egy technológiai függőség.

[00:33:44]Igen.

[00:33:44]Ezt ugye zöld függőségnek szoktuk nevezni.

[00:33:47]tulajdonképpen egy fosszilist váltunk zöld függőségre, de ki kell emelni, hogy valóban míg a kőolaj ott termelődik és onnan jön, addig ennek a technológiája jön létre más országban, harmadik országban.

[00:34:02]Viszont maga az energiatermelés tényleg itt történik, de azoknak a pótlása az ugye azért ezeknek is véges a használati ideje, tehát azokat is pótolni kell.

[00:34:14]Tehát ez is tulajdonképpen egyféle függőséget fog teremteni.

[00:34:18]Csak hogy ugye Európa szemszögéből nincs olyan megoldás jelenleg, ami függetleníteni tudná, hiszen szénhidrogénekben szegény, hiszen a napelemekhez, szélturbinákhoz szükséges alapanyagokban szegény, és uránnal sem igazán rendelkezik, amivel ugye az atomerőműveket tudná működtetni.

[00:34:42]Tehát mindegyiknél rászorul a behozat arra.

[00:34:44]Ezért is mondtam, hogy Európában nagyon téves az az elképzelése, hogyha azt a célt fogalmazza meg, hogy neki energiafüggetlenné kell válni, mert nem tud energiafüggetlenné válni.

[00:34:54]neki sokkal nagyobb geopolitikai súlyt kell elérnie más területeken, hogy ezzel tudja kompenzálni az energia függőségét, merthogy ezt eddig is tudta, tehát korábban is tudta kompenzálni az energia függőségét azzal, hogy sokkal nagyobb beleszólása volt a világ folyamataiba, mint ami most van.

[00:35:15]Na de ehhez mi kell?

[00:35:17]És pont ezzel szerettem volna folytatni, hogy említetted, hogy hogy ugye ez a geopolitikai súly veszett el az Európai Unió számára.

[00:35:25]És egyébként látszik, és ugye itt akkor külön is kell választani, hogy most az Európai Unióról beszélünk, vagy Európáról beszélünk, mert sok esetben azt látni, hogy akár a kínaiak szívesen tárgyalnak bizonyos európai országok vezetőivel, sőt sokakkal, miközben az Európai Unióval nem hajlandóak tárgyalni.

[00:35:42]Ugyanezt látjuk Oroszország esetében és ugyanezt látjuk Amerika esetében Donald Trump részéről.

[00:35:48]Tehát, hogy attól is függ ez a geopolitikai súly egyébként, hogy a három meghatározó nagy hatalom hogyan viszonyul például az Európai Uniónak az intézményéhez, intézményrendszeréhez, annak képviselőihez.

[00:36:00]Vagy pedig ezt ki kellene tudni építeni úgy, hogy ha van egy ellenzél, akkor is az Európai Uniót egységként kell kezelnünk.

[00:36:10]Ugye ez egy olyan szerveződés, ami tulajdonképpen egységesen képviseli a tagállamoknak az érdekeit.

[00:36:16]Hát ez a ez az optimista képe ugye viszont nagyon nagyok az eltérések akár földrajzi szempontból, akár politikai múltból adódóan, tehát nagyok az eltérések az országok között, ami megosztottságot tud természetesen is teremteni.

[00:36:31]Ezt nap mint nap látjuk.

[00:36:34]viszont a ez a megosztottság talán a legnagyobb sérülékenysége az Európai Uniónak, és ahogy mondtad, hogy ugye a három nagy hatalomnak a vezetői azok rendszeresen külön külön utas találkozókat szerveznek, merthogy nekik is az a céljuk, hogy minél megosztottabb legyen az Európai Unió, hiszen ha egységben van, biztos, hogy erősebb döntést fog hozni.

[00:37:00]Az egység viszont megint veszélyekkel fenyeget.

[00:37:03]Ugye itt mindenképpen emlékeztetnék Dráginak a riportjára, ami ugye nem olyan régen jött ki, ahol egyébként igazságot fogalmazott meg, hiszen az Európai ipar versenyképességének a rohamos romlásáról beszélt, és hogy hogy ennek ennek megályt kell parancsolni, illetve erre vetett föl megoldási lehetőséget, csak hogy az ő megoldási lehetősége, és ő ugye azért egy elismert jelenleg elfogadott ott politikai m vezető, mondjuk úgy, és az ő megoldási javaslata az, hogy az Európai Unió konföderációból váljon föderációvá.

[00:37:45]Tehát itt ugye jön elő az Európai Egyesült Államoknak a koncepciója.

[00:37:52]Tehát ez a ez tulajdonképpen a az Európai vezetés jelenlegi megoldási javaslata, merthogy akkor nem tudnának vétózni egyes tagállamok egyes döntéseket, tehát egységesebben tudnának működni.

[00:38:08]Oroszország, Kína és az USA egyértelműen arra törekszik, hogy az Európai Unió minél gyengébb legyen, de csak annyira, hogy a fogyasztó ereje ne veszítsen, tehát a fogyasztó erejéiből ne veszítsen nagyot.

[00:38:22]Tehát az Európai Unió jelenleg az egyik legjobb üzlet mindenkinek.

[00:38:27]Tehát az a az a féle fogyasztói életvitel, ami ezen a kontinensen zajlik, az elképesztő pénzügyi hozamot, bevételt ad ennek a három nagyhatalomnak, akár energetika, akár műanyag, nyavaják terén, akár bármi korábban az oroszoknak is ugye energetika terén.

[00:38:47]Tehát itt itt a cél az egy egyensúly fenntartása.

[00:38:51]Legyen megosztott, de ne teljesen.

[00:38:53]Legyen erős, de ne teljesen.

[00:38:57]Ez azért működhet így, mert hogy Európa jóléti államokból áll, és ezért nagyon sok olyan juttatás van, ami mondjuk akár más országokban, akár Oroszországban és Kínában és Amerikában sincsenek meg.

[00:39:09]Tehát ettől jött létre végül is ez a fogyasztói társadalom, és nem annyira a termeléstől, nem?

[00:39:17]Igen, ez tulajdonképpen egy egy folyamata annak, hogy hogy itt tulajdonképpen egy egy vezető kontinensről van szó, aki évszázados múlttal rendelkezik, és évszázadokon át egy stabil irányítója volt tulajdonképpen a a világnak, akár a gyarmatosításra visszagondolunk.

[00:39:34]Ö például csak ezt a szerepét kezdi elveszteni.

[00:39:40]Kicsit olyan ma az Európai Unió helyzete, mintogyha évszázadokon át egy lovassereg élén lovagolt volna, és menetközben tulajdonképpen csak annyi változott, hogy ő így megfordult a lovon, de közben mindenki elé ment, és ő továbbra is azt hiszi, hogy ő van az élen és mindenkit lehagyott.

[00:39:57]Csak, hogy vissza kéne fordulni, mert akkor látná, hogy ott vannak előtte a többiek.

[00:40:05]geopolitikai szempontból egyébként számít az ilyen tekintetben, hogy mondjuk Franciaország elvesztette azok fölött a régen gyarmati területek fölött is azt a maradék kis befolyását, ami volt például Afrikában az elmúlt években.

[00:40:18]Tehát meg az, hogy a briteknél mi a helyzet, tehát hogy többször váltanak miniszterelnököt, mint ahányszor, nem tudom, nem akarok párhuzamot hozni inkább.

[00:40:29]Tehát, hogy hogy sokszor és ez egyfajta ilyen gyengeséget mutat a külvilág számára.

[00:40:36]Így van.

[00:40:36]Ez ugyanaz a megosztottság, amit nagyban látunk az Európai Unióban.

[00:40:40]Ugyanezt a megosztottságot láthatjuk ugye az államok szintjén is, csak ez a kettő összerakva már sok ahhoz, hogy hogy egy független döntésképes, gyors reagáló szervezetet tudjunk felmutatni az Európai Unió címe alatt.

[00:40:56]Úgyhogy igen, igen.

[00:40:56]Az, hogy a nyilván a történelmi igazságtalanságát félretéve a gyarmatosításnak az tény, hogy a gyarmatosítás következtében Európa nagyon nagy előnyhöz jutott a többi országhoz képest hosszú időre, aminek egyébként még most is van ugye nyilván hozománya.

[00:41:19]De nyilván ugye ezeknek a lépéseknek mindig van egy erkölcsi oldala, amiről lehet beszélni, de azt nem lehet elvitatni, hogy akár ez, akár Amerikának mondjuk az a fajta lehengerlő politikája is erkölcsileg megkérdőjelezhető, de mégis ad egy geopolitikai tekintélyt az adott hatalomnak.

[00:41:35]Igen, hát itt a sokszor fölülírják igen az erkölcsi elképzeléseket, a geopolitikai érdekek.

[00:41:40]Te hogyan látod egyébként, hogy hogy ilyen nagyon erős központosítás és föderáció nélkül az Európai Unió legalább egy fikarcnyit egy picit tud visszaszerezni ebből a geopolitikai, hogy mondjam súlyból, tekintélyből, vagy ez attól is függ, hogy mondjuk akár Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Németországnak kik a vezetői?

[00:42:00]Tehát mennyire függ politikai személyektől, vezetőktől?

[00:42:06]a politikai folyamatok, ugye a belpolitikai folyamatok nagyon gyorsan változnak, és nem egységesen.

[00:42:11]Tehát emiatt erre építeni nehéz.

[00:42:18]A az Európai Uniónak tulajdonképpen egy szemléletmódváltást kellene tennie.

[00:42:22]Tehát azt kéne tulajdonképpen saját érdekeit kéne előtérbe helyezni, és nem más érdeket kiszolgálni, elfogadni, megalkudni satöbbi.

[00:42:35]Tehát ebbe ebben az irányban lenne a megoldás.

[00:42:38]Tehát valami sokkal mélyebb folyamatot kell elindítani.

[00:42:43]Itt megint csak arra tudok visszautalni, hogy nem az energiafüggőség a gond, hanem az, hogy ezt kihasználva minden szinten függünk.

[00:42:54]Tehát védelmi szinten függünk, gazdaságilag függünk.

[00:43:00]Ez ilyen dolgoknak köszönhetően, de akkor valószínűleg ez a ez a kérdés egyébként már az elején problémákat jelentene, mert hogy azt meghatározni, hogy mi az európai érdek, már önmagában ugye ez is egy vita kérdés vagy vitás kérdés, mert ha csak a zöld energiákra gondolunk, hát van Európának olyan vezetőállama, ami egy teljesen atomenergiaellenes, van aki pedig az atomenergiára még nagyobb hangsúlyt tenne.

[00:43:25]És ezek egymás mellett vannak, és mind a kettő egy nyugat-európai nagyhatalomnak számít most ugye az európai szinttéren.

[00:43:31]Tehát már önmagában ezek az alapkérdések, hogy mi az érdek sincs megegyezés.

[00:43:38]Így van.

[00:43:38]De ezért volt tulajdonképpen az a az lefektetve az Európai Unióban, hogy az energia az egy szuverén, tehát az orszáergia ellátása az egy szuverén ügy, merthogy teljesen másik a lehetőségei Németországnak, mondjuk szélenergia tekintetében, mint Magyarországnak, ahol szélenergiánk lenne, akkor nagyjából nem világítanánk semmit, ha csak arra építenénk.

[00:44:03]Van akinek jól kialakult együttműködései vannak az észak-afrikai országokkal, van akinek Norvégiával, ez ugye földrajzi közelséget is feltételez mögötte.

[00:44:16]Van akinél a nap sütéses órák száma adja meg a lehetőséget.

[00:44:19]Tehát azt gondolom, hogy hogy el kéne fogadni, hogy hogy különböző adottságai vannak az országoknak, ha energetika szintjén nézzük ott mindenképpen.

[00:44:29]És ebben kéne támogatni, hogy ezeket ezeket fejlesszék, ezeket az adottságaikat, ezekre építsék jobban a saját energiastratégiájukat, merthogy ezzel tudnák támogatni egyébként a teljes Európai Uniós energiamixet, ugyanis az Európai Unió kiváló a összeköttetésekkel rendelkezik.

[00:44:50]Viszont ha mindenki csak napenergiára épít, akkor állnak elő az olyan helyzetek, mint ami egyre gyakoribb, hogy mindenkinél mondjuk itt a környező országokban süt a nap nagyon, mert nagyjából hasonló az időjárás.

[00:45:06]Mindenkinél rettenetes mennyiségben termelődik a napenergia, tehát kénytelen ugye eladni a naenergiát, de nem tudja, mert senkinek nem kell.

[00:45:13]Tehát jön az, hogy akkor negatív áron tudja eladni csak a napenergiát.

[00:45:18]viszont lemegy a nap, és akkor meg ugyanez megtörténik fordítva.

[00:45:23]Senkinél nem termelődik annyi naenergia, tehát mindenkinek importálnia kell a villamosenergiát, viszont magasabb áron az átlagárnál, merthogy többre rá a vevő.

[00:45:33]Tehát itt ebben az esetben sokkal előnyösebb lenne, hogyha lenne egy-egy térségben egy ország, aki ebben erősebb ebben a típusú energiában.

[00:45:44]Legyen az napelem, legyen az atomenergia, legyen az szélenergia.

[00:45:48]Tehát jobban kihasználni a helyi sajátosságokat.

[00:45:50]Hát igazából az Európai Uniónak is van ilyen elképzelése ugye a decentralizációról, hogy az ugye egy nagyon hatékony energiatermelési mód módozat lenne.

[00:46:05]Meglátjuk, hogy ebből mit tudnak megvalósítani.

[00:46:06]Egyáltalán meg tudnak-e jegyezni abban, hogy melyik utat kövessék.

[00:46:10]Erpsz Adrien volt a vendégünk.

[00:46:12]Nagyon szépen köszönöm az Energy Report geopolitikai és energetikai szakértője, és gondolom, hogy a cikkeidet meg lehet találni egyébként a Facebook oldalonod is, illetve itt az Energy Reporton.

[00:46:23]Így van.

[00:46:23]És én is köszönöm szépen a meghívást, illetve a figyelmet.

[00:46:27]Úgyhogy itt megtalálják a hallgatóink és a nézőink, illetve mi is nagyon szívesen látunk, nyilván legközelebb is.