Fekete Rita 51:45

Kusai Sándor: Keir Starmert is utolérte a Zelenszkij-átok, megbukott a brit kormányfő

kínaeurópai unióenergiapolitikakereskedelmi háborúbevándorlásközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Kusai Sándor: Keir Starmert is utolérte a Zelenszkij-átok, megbukott a brit kormányfő
tl;dr
  • Kusai Sándor szerint bármely elemzés, amely Kínát és az EU-t egy oldalra sorolja az energetikában, „fundamentálisan téves", mert Kína nagyhatalom, az EU pedig „szétesőben lévő halódó gazdasági konglomerátum”.
  • Kína 20-25 évre előre tervezve fejlesztett zöld technológiákat és építi a világ új atomerőműveinek 95%-át, míg az EU tiltásokkal és a valóságban kivitelezhetetlen jogszabályokkal próbál irányítani.
  • A kínai elektromos autókra tervezett büntetővámok kontraproduktívak; az európai cégeket bezárják a robbanómotoros technológiába, a Kínával kötendő megegyezés esélyét pedig minimálisnak látja volt diplomataként.
  • Egy új uniós direktíva lehetővé tenné a 20 évre visszamenőleges kínai befektetések felülvizsgálatát; Kusai ezt abszurdnak tartja, ami kínai megtorláshoz vezethet az európai vállalatokkal szemben.
  • Egy friss kínai pártcikk nyíltan fenyeget: ha az EU diktálni akar, akár teljes ritkaföldfém-stop jöhet válaszul, ami súlyos csapást mérne az európai autóiparra.
  • „Starmert is utolérte a Zelenszkij-átok." – Kusai Sándor

  • Szerinte a Zelenszkijjel szoros kapcsolatot ápoló európai vezetők sorra buknak meg; Starmer a „sosincs itthon" gúnynevet kapta a brit belpolitika elhanyagolása miatt, és Nagy-Britannia nem használta ki a brexit adta mozgásteret.
  • A brit társadalmi válság előrevetíti Európa jövőjét: a 38%-os bevándorlási arány és integrációs kudarcok példátlan feszültségeket, akár korábbi ellenségek összefogását is kiváltják.
  • A „lenézett autokrata" Kína jogrendje kreatív megoldásokat talál kulturális problémákra, például az iszlám vallásúak többnejűségének engedélyezésével – Európa miért nem képes ilyen finomhangolásra ahelyett, hogy fejkendőket tilt?
Részletes összefoglaló megjelenítése

Kína és az Európai Unió energetikai-geopolitikai viszonya

A fosszilis vs. zöld energia felosztás kritikája

A műsorvezető (Fekete Rita) egy korábbi adásban elhangzott elemzést idézett fel, amely szerint a globális energetikai térképen két pólus rajzolódik ki: a fosszilis energiákban érdekelt nagyhatalmak (Amerika, Oroszország), valamint a zöld energiák úttörői (Kína, Európai Unió). Ezzel kapcsolatban kérdezte Kusai Sándor véleményét.

Kusai Sándor határozottan cáfolta, hogy az EU és Kína egy csoportba sorolható lenne:

„Bármilyen olyan elemzői modell, amelyben Kína és az Európai Unió egy oldalra kerül, az fundamentálisan téves." *

Érvelése szerint Kína nagyhatalom, míg az Európai Unió egy „szétesőben lévő, halódó, laza gazdasági konglomerátum", ezért nem említhetők egy lapon. Energetikai aspektusból természetesen van különbség a fosszilis energiahordozókkal rendelkező és nem rendelkező országok között, de ez nem teremt valódi stratégiai közösséget Kína és az EU között.

Kína stratégiai előrelátása az energetikában

Kína és az EU közötti alapvető különbséget Kusai abban látja, hogy míg Európa jogszabályokkal, tiltásokkal és korlátozásokkal próbálja az energetikai átmenetet irányítani, addig Kína 20-25 éves távlatokban tervezett, és technológiai fejlesztéseket hajtott végre:

„Európában első úrszól a császárnő és csapata reggeltől estig ontja magából a jogszabályokat, a korlátozásokat, a parancsokat, amiket aztán a gyakorlatban, a gazdaságban alig vagy egyáltalán nem lehet végrehajtani." *

Kína ezzel szemben a napelemek, naperőművek, energiatárolás, akkumulátorok, szélerőművek és elektromos autók területén indított átfogó fejlesztési programokat – nem tiltásokkal, hanem a hagyományos technológiáknál jobb alternatívák kifejlesztésével.

Külön kiemelte az atomenergetika szerepét: a világon jelenleg épülő új atomerőművek 95%-a Kínában épül. Az atomerőművek zsinóráramot termelnek, ami különösen alkalmas a mesterséges intelligencia, adatközpontok és szuperkomputerek működtetésére. Ezzel szemben Európa naperőművekkel és szélerőművekkel próbálna mesterséges intelligenciát fejleszteni, ami egy felhőátvonuláskor leállna energia hiányában.

Az EU-Kína kereskedelmi feszültségek

Vámok és büntetőintézkedések következményei

A műsorvezető felvetette, hogy az európai autóipar valószínűleg elvesztette a csatát a kínai elektromos autókkal szemben. Kusai szerint az EU által fontolgatott büntetővámok kontraproduktívak: a magas (35-50% vagy afeletti) vámok következménye, hogy a kínai elektromos autók nem jutnak be a piacra, az európai vállalatok beszorulnak a robbanómotoros technológia korlátai közé, ami tovább rontja Európa versenyképességét a világpiacon.

A közelgő EU-Kína kereskedelmi tárgyalásokról szkeptikusan nyilatkozott:

„Én 30 évig voltam diplomata. Ezalatt a 30 év alatt egyetlen egyszer nem sikerült olyan tárgyaláson részt vennem, amely sikertelen lett volna. Tehát amit a népnek a médiában meg egyéb helyeken elmondanak, az mindig a siker." *

Hozzátette: a diplomáciában mindkét fél mindig győzelmet kommunikál, de az esetek legalább 50%-a valójában kudarc. A jelenlegi helyzetben nem lát lehetőséget olyan megállapodásra, amely az EU és Kína ütköző érdekei között egyensúlyt teremtene.

Múltbeli kínai beruházások felülvizsgálata

Kusai felhívta a figyelmet egy új uniós direktívára, amely lehetővé teszi az elmúlt 20 év kínai befektetéseinek utólagos felülvizsgálatát:

„Ilyen nincs. Ilyet épeszű ember nem mond." *

Véleménye szerint ez bármely európai kormánynak lehetőséget ad kínai vállalatok kiűzésére, amire a viszonosság elve alapján Kína hasonló lépésekkel fog válaszolni az európai vállalatokkal szemben. Az uniós döntéshozók szerinte még mindig abban a hitben élnek, hogy az EU világuralmi pozícióban van.

Kínai stratégiai figyelmeztetés

A volt nagykövet egy friss kínai kommunista párti folyóiratcikket idézett, amely nyíltan kimondja, hogy az EU illúziókat kerget, ha azt hiszi, diktálhat a kereskedelmi kapcsolatokban. A cikk konkrét fenyegetést is tartalmaz:

„Ha másként nem megy, akkor teljes ritkaföldfém-tilalommal kell Mórest tanítani." *

Ez súlyos csapást mérne az európai autóiparra, amely erősen függ ezektől az anyagoktól.

Mit tehetne az Európai Unió?

Kusai szerint az EU tudna lépni, de nem akar. A megoldás a fundamentalis szemléletváltás lenne:

„Nem abból a pozícióból kiindulni, hogy a kínaiak kis sárga, alacsonyabb rendű emberek, mi meg a nagy fehér ember majd diktálunk." *

Kompromisszumkereső tárgyalási magatartásra lenne szükség, de ehhez az európai válság még nem elég mély. Szerinte még több politikai instabilitásnak, tüntetésnek, sőt „nyilvánosan végrehajtott utcai fejlevágásnak" kell történnie ahhoz, hogy a szemlélet megváltozzon.

Hogyan értékeli Kína Európa helyzetét?

Kína két okból figyeli az európai folyamatokat:

  1. Politikai szempont: minél instabilabb Európa, annál kevésbé megbízható tárgyalópartner. Példaként Emmanuel Macron francia elnököt említette, aki négy év alatt ötször járt Kínában, ötször tett ígéreteket, és egyet sem tartott be – a kínaiak ebből levonták a következtetést.

  2. Gazdasági szempont: a növekvő diszfunkcionalitás folyamatosan leértékeli Európát mint felvevőpiacot. Tavaly a kínai-amerikai kereskedelem 25%-kal csökkent, miközben a kínai-európai még 3%-kal nőtt – de a világ többi részével 30% feletti növekedést produkált. Idén már a kínai-európai kereskedelem is csökkenő tendenciát mutat. Az ASEAN-országok ma már 8%-kal nagyobb kereskedelmi partnerei Kínának, mint az egész EU.

A brit politikai válság és Keir Starmer bukása

A miniszterelnök lemondásának körülményei

Kusai Sándor részletesen elemezte Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök bukását, aki kevesebb mint két év kormányzás után mondott le, miközben pártja történelmi parlamenti többséggel rendelkezett. A lemondás ironikus körülményeit is kiemelte:

„Kirk Starmer úgy megy, mintha jönne." *

Starmer bejelentette ugyan lemondását, de jelezte, hogy utódját csak július közepén vagy akár szeptemberben választják meg – így akár fél hónapig vagy egész nyáron hivatalban maradhat. Kusai szerint valójában már hónapok óta nem ő kormányozza Nagy-Britanniát, hanem a „mélyállam" – a miniszterek csak reprezentálnak, a hivatalok a saját irányvonalukat követik.

A „Zelenszkij-átok"

A volt nagykövet egy sajátos jelenséget mutatott be:

„Starmert is utolérte a Zelenszkij-átok." *

Azok az európai politikusok, akik tüntetően szoros baráti viszonyt ápoltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és minden energiájukat az ukrajnai háborúra koncentrálták, sorra megbuktak. A listán szerepel a belga, a holland és a cseh miniszterelnök is. Starmer a brit közvéleményben a „sosincs itthon" gúnynevet kapta, mert állandóan külföldön volt és Zelenszkijjel ölelkezett, ahelyett hogy a brit belpolitikai problémákat kezelte volna.

Elszalasztott lehetőségek

Kusai hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának a brexit révén kivételes mozgástere volt: nem vonatkoznak rá az uniós szankciók, vásárolhatna orosz energiát, repülői átrepülhetnének Oroszország fölött, és kimaradhatott volna az EU-USA vámvitából is. Starmer ezekkel a lehetőségekkel nem élt, sőt újabb szankciókat vezetett be, a brit haditengerészet pedig orosz „árnyékflotta" hajókat kezdett elfogdosni. Eközben a brit ipar négyszer annyit fizet a gázért, mint az amerikai, és közel ötször annyit, mint a kínai.

Migrációs feszültségek és társadalmi válság Nagy-Britanniában

Demográfiai adatok

Kusai megdöbbentő számokat ismertetett: Nagy-Britannia lakosságának 38%-a nem a brit szigeteken született, és ez az arány 15 éven belül várhatóan átlépi az 50%-ot. Londonban ez az arány még magasabb. A legalacsonyabb Walesben és Skóciában, a legmagasabb Angliában és azon belül Londonban.

A rendőri túlkapások és a jogrendszer diszfunkciója

A közelmúlt tüntetéseit elemezve Kusai két esetet emelt ki:

  • London: egy lengyel származású egyetemistát indiai származású támadója súlyosan megkéselt. A kiérkező rendőrök a haldokló áldozatot bilincselték meg, mert a támadó rasszizmussal vádolta. Kusai szerint a rendőrök kényszerhelyzetben vannak: ha nem járnak el azonnal rasszizmus vádja esetén, karrierjüket kockáztatják.

  • Észak-Írország: egy bevándorló a nyílt utcán próbált meg lefejezni valakit. Az ezt követő tüntetéseken példátlan jelenség volt megfigyelhető: az unionista protestánsok és az ír katolikusok – akik korábban egymást gyűlölték és terroristaként küzdöttek egymás ellen – együtt tüntettek.

„Sikerült Észak-Írország lakosainak egy jelentős részét, akik egyébként egymást jobban gyűlölték, mint bárki bármikor bárkit, sikerült egy táborba terelni." *

Európa jövőjének előképe

Kusai szerint Nagy-Britannia 8-10 évvel jár a kontinentális Európa előtt ezekben a folyamatokban:

„Ha látni akarod Európa, kontinentális Európa jövőjét, vigyázó szemedet Londonra vesd." *

Míg a briteknél 38% a nem helyben születettek aránya, Németországban 27,3%, az európai átlag 25% körül van. Európa ugyanúgy nem tudja integrálni a bevándorlókat, és nincsenek működő megoldásai – a feszültségek Németországban az AfD előretörésében, Franciaországban a külvárosi autógyújtogatásokban jelennek meg.

Kínai példa a kreatív jogi megoldásokra

Zárásként Kusai egy provokatív példát hozott: a „lenézett autokratikus" Kínában a családjogi törvény kimondja, hogy általában monogám a házasság, kivéve az iszlám vallású kínaiakat – ők négy feleséget tarthatnak.

„Lehet jogrendszert úgy alkotni még egy autoriter országban... Ott is lehet rafinált, cizellált, finom megoldásokat találni különböző társadalmi problémákra és helyzetekre. Akkor miért nem lehet az Európai Unióban?" *

Ezzel szemben Franciaország betiltja a fejkendőt az iskolákban, ami csak növeli a feszültséget. Kusai szerint Nagy-Britannia élen jár a tehetetlenségben és a „butaságban", mivel korábban kezdte a saját társadalmi struktúrájának rombolását, és semmilyen kreatív megoldást nem talált.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Hofigizáig" – valószínűleg Hofi Gézára utal az elírás, a kontextus alapján régi magyar humorista.
  • „Risi Sunnát" – Rishi Sunak volt brit miniszterelnök nevének eltorzult alakja.
  • „Andy Bnh BM" – Andy Burnham nevének torzult változata, aki Starmer egyik lehetséges utódjaként merült fel.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Mindenkit megkérek, aki eddig nem tette meg, de rendszeresen hallgatja az adásainkat, hogy iratkozzon fel a csatornára.

[00:00:06]Nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm Kusai Sándort, korábbi Pekingi Nagykövetet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét.

[00:00:13]Jó napot kívánok.

[00:00:16]Jó napot kívánok.

[00:00:16]Üdvözlöm a hallgatókat is.

[00:00:20]Kínával fogom kezdeni, méghozzá Kína és Európának a viszonyával.

[00:00:23]Tudom, hogy erre gyakran visszatérünk erre a témára, de mindig van egy-egy új fejezete ennek a kapcsolatnak, amiről érdemes beszélni.

[00:00:31]És most egy olyan szempontból közelíteném meg, hogy volt egy érdekes hogy mondjam, felvázolása ennek a globális energetikai geopolitikai képnek itt az én műsoromban egy szakértő által, aki úgy fogalmazott, hogy a fosszilis energiáknak a pártfogója vagy a pártján álló nagy hatalmak Amerika és Oroszország, és a zöld energiának meg valamiféleképpen pártolója vagy úttörője Kína és az Európai Unió is.

[00:00:59]És hát fölmerült rögtön bennem a kérdés, illetve egy-két emléke az önnel folytatott beszélgetések során, hogy azért az Európai Unió és Kína milyen viszonyban is van egymással.

[00:01:11]És erről már beszéltünk, hogy egyes tagállamokkal ugyan tárgyalnak Kínában és azoknak vezetőivel, de magával az unióval kapcsolatban elég feszült a hangulat.

[00:01:22]Egyrészt örülnék neki, hogyha egy kicsit hallhatnám az ön véleményét is erről, hogy így akár energetikai, geopolitikai szétválasztásban ő látja ezt a két pólust globálisan, mint a fosszilis energiák vagy a szénhidrogénen alapuló energiák és egyébként a zöld megújuló energiára támaszkodó hatalmaknak a blokjai.

[00:01:42]És ha igen, akkor akkor itt az Európai Unió és Kína közötti feszültségnek oka-e például ez a versengés, ami ebben a tárgörben zajlik?

[00:01:54]Igen, igen.

[00:01:54]Nem.

[00:01:56]Ez a rövid válaszom, ha egy kicsit jobban kifejtem, akkor érthetőbb lesz.

[00:01:58]Ö [horkantás] biztos, hogy geoenergetikai szempontból van értelme az országok, hatalmak ilyen típusú csoportosításának, hogy ki az, aki fosszilis, ki az, aki nem fosszilis.

[00:02:14]Meg ennek biztos, hogy van elemzői haszna, mert így lehet bizonyos politikai, gazdasági cselekvéseket előrejelezni.

[00:02:26]Elvégre az elemzésnek annyi a haszna, hogy megértsük, hogy mi történt a múltban, mi történik a jelenben, és ebből megpróbáljunk következtetni arra, hogy mi várható a jövőben.

[00:02:36]Végül is az elemzés az erről szól.

[00:02:40]Az már nem igaz.

[00:02:40]És tehát ennek a felosztásnak lehet, hogy egy bizonyos szakterületen van értelme.

[00:02:45]Általában a globális folyamatok és erőviszonyok szempontjából nincs.

[00:02:56]Bármilyen olyan elemzői modell, amelyben Kína és az Európai Unió egyoldalra kerül, az fundamentálisan téves.

[00:03:09]Ugyanis Kína egy nagy hatalom.

[00:03:12]Az Európai Unió pedig egy széttesében lévő halódó, laza, gazdasági konglomerátum.

[00:03:19]Ezért egy lapon nem említhetők.

[00:03:19]Kész.

[00:03:23]Tehát az ennek a összevetésnek így ebben a formában konkrét geopolitikai és stratégiai tartalma egyszerűen nincs.

[00:03:34]Nem kerülhet az Európai Unió és Kína egy lapra, mert nem nagy hatalmak.

[00:03:36]Az egyik igen, a másik nem.

[00:03:43]Amiben mégis van némi racionalitás ebben a összehasonlításban, [horkantás] az az, hogy természetesen [zihálás] fosszilis üzemanyaghasználat, fosszilis energiaforrások hasznosítása tárgyában egyfajta általános érdeke van mindazoknak a nagyhatalmaknak, meg kishatalmaknak, meg kisországoknak, amelyeknek van fossilis energiahordozójuk.

[00:04:13]és azoknak az országoknak legyenek nagy hatalmak, kishatalmak, szétteső integrációk, bármi.

[00:04:22]Akiknek nincs fosszilis energiájuk, azok természetesen kvázi egy másik csoportot alkotnak, hiszen nekik a fosszilis energiát importálniuk kell, a másik csoport meg exportálja.

[00:04:34]Innentől kezdve természetesen van egy specifikus viszonyrendszer köztük.

[00:04:43]És az is természetes, hogy a fosszilis energiahordozókkal nem rendelkező országok, országcsoportok, azok igyekeznek alternatívákat találni, hogy a függőségüket a másik csoporttól csökkentsék.

[00:05:00]Ebben óriási előrelépést tett például Kína, de nem úgy, ahogy az Európai Unió próbálkozik ezzel.

[00:05:09]Ezért van köztük fundamentális különbség.

[00:05:12]Európában első úrszól a császárnő és csapata.

[00:05:16]reggeltől estig ontja magából a jogszabályokat, a korlátozásokat, a parancsokat, amiket aztán a gyakorlatban, a gazdaságban alig vagy egyáltalán nem lehet végrehajtani.

[00:05:31]Ezzel szemben Kínában 20-25 éves távlatra tervezik az ország energetikáját, és 20 évvel, 25 évvel ezelőtt rájöttek, hogyha teljesen a fosszilis energiák importjától függenek, akkor nagyon rosszul járnak.

[00:05:47]Ezért az úgynevezett megújulóergiák, az ezzel kapcsolatos technológiák, a napelem, a naperőművek, az energiatárolás, az akkumulátorok, a szélerőművek, etc.

[00:05:59]etcéter etc.

[00:06:03]területén fejlesztéseket indítottak.

[00:06:07]Nem jogszabályokat, nem betiltották a benzinautót ekkortól vagy akkortól, hanem kifejlesztették a benzinautónál hatékonyabb, jobb.

[00:06:17]Egyébként a kínai éghajlati feltételeknek viszonylag jobban megfelelő elektromos autózást és annak mindenféle kapcsolódó technológiáját.

[00:06:30]Emiatt van az, hogy bár látszólag egy csoportba sorolható az Európai Unió és Kína energetikához való viszonya szempontjából valójában nem tartoznak egy csoportba.

[00:06:40]És még egy van, amit mindig elfelejtenek az elemzők, hogy Kína nemcsak a megújuló energiákra fektetett 20-25 éven át dollár 10 és 100 milliárdoknak megfelelő pénzt.

[00:06:58]ennek megfelelő mennyiségű mérnököt, kutatót, fizikust és minden egyebet, hanem Kína ugyanezt tette az atomenergetikával is.

[00:07:12]Kína nukleáris erőműveinek száma gombaódra szaporodik.

[00:07:15]Ma a világon épülő új atomerőművek 95%-a Kínában épül, ugyanis az is független erőforrás a szénhidrogénoktól, a fosszilis erőforrásoktól.

[00:07:31]De ráadásul bizonyos szempontból különösen a modern technológiai fejlődés iránya szerint az atomerőművek zsinóráramot termelnek, azaz folyamatosan azonos teljesítménnyel képesek sok áramot termelni.

[00:07:44]ami például a mesterséges intelligencia működtetéséhez, az adatközpontokhoz, a szuperkomputerekhez kiválóan alkalmas.

[00:07:56]Ezzel szemben első Ursula cászárnő és hívei, azok naperőműveket, széllerőműveket csinálnak, úgy akarnak mesterséges intelligenciát fejleszteni, szuperkomputtert fejleszteni.

[00:08:06]Hogyha elsötétül az ég, mert felhő megy a nap elé, akkor a komputernek nem lesz bemenő feszültsége, és leáll.

[00:08:17]Ennyit az előrelátásról.

[00:08:21]A jövő héten az uniós kereskedelmi biztos fog tárgyalni Brüsszelben a kínai kereskedelmi miniszterrel.

[00:08:26]Mit vár ettől a tárgyalástól?

[00:08:29]Ö itt ugye a múltkor már talán beszéltünk is róla, hogy Európában elég szélsőséges kijelentéseket is tettek azzal kapcsolatban, hogy Kína mekkora veszélyt jelent az Európai Unió gazdaságára, és hogy meg kell fékezni, és nagyon hatós szabályozással, korlátokkal, határoknak a kijelölésével kell Kínát úgymond Kordában tartani.

[00:08:51]Különben itt az európai gazdaságnak vége.

[00:08:53]Na most a az az elektromos autózást mondta ugye egyre szaporodnak egyébként itthon Magyarországon is a kínai elektromos autók, tehát csak nyitott szemmel kell járkálni az utcán és látni fogja mindenki.

[00:09:04]És hát ez az, amiben úgy tűnik, hogy pont emiatt a késedelem miatt a amiatt, hogy nem voltak előrelátóak az európai akár német autó ipar képviselői, valószínűleg ezt a csatát már elvesztették.

[00:09:18]Mit tudnak ilyenkor csinálni?

[00:09:20]Tehát a büntetővám meg hasonló intézkedések ebben az esetben már inkább kontraproduktívak, nem?

[00:09:29]Meghosszabbítják, illetve elmélyíték Európa technológiai lemaradását, megnehezítik az európai társadalmak, gazdaságok normális működését, általában lecsökkentik az európai gazdaság versenyképességét.

[00:09:47]Tessék belegondolni, kivetnek 35% vámott, vagy 40%, vagy 70%, vagy 100, vagy 1000%, mondjuk 50% fölött az összes ilyen vámszám már vicc, mert ami 50, amin 50% vám van, az már nem fog bejutni a piacra, legalábbis érdemben nem.

[00:10:04]Tehát nagyon sok vámot ki lehet vetni az elektromos autókra.

[00:10:08]Ennek az lesz a következménye, hogy az európai vállalatok, cégek akik autót használnak, meg az európai magánemberek is, de a gazdaság szempontjából a kulcskérdés, a vállalati szektor, azok belesznek, azoknak drága lesz a kínai elektromos autó, alig van, vagy nincs európai elektromos autó, következésképpen be fognak szorulni a robbanómotoros technológia korlátaiba, és ennek következtében a világpiacon a termék ékeik versenyképessége lecsökken.

[00:10:43]Tehát sikerülni fog meghosszabbítani Európa versenyképességi hátrányát többek között Kínával szemben.

[00:10:50]Egyébként ezektől a kereskedelmi tárgyalásoktól én én nagy eredményeket nem várok.

[00:11:00]Ö természetesen a tárgyalások sikeresek lesznek.

[00:11:03]Én 30 évig voltam diplomata.

[00:11:08]Ezalatt a 30 év alatt egyetlen egyszer nem sikerült olyan tárgyaláson részt vennem, amely sikertelen lett volna.

[00:11:15]Tehát amit a népnek a médiában meg egyéb helyeken elmondanak, az mindig a siker.

[00:11:21]Mind a két fél mindig győz, érvényesíteni, amit akar.

[00:11:23]A valóságban pedig hát a esetek legalább 50%-a az valójában kudarc.

[00:11:29]Csak ezt nem tudjuk meg.

[00:11:32]azt majd utána lehet kikövetkeztetni néhány hónap vagy év után, amikor kiderül, hogy az állítólagos megállapodások vagy nincsenek, vagy nem olyanok, mint gondoltuk.

[00:11:42]Szóval én nem hiszem, hogy a jelenlegi állapotban az Európai Unió általános hozzáállásával és a kínai gazdaságpolitika hozzáállásával lehetséges olyan kereskedelmi tárgyalás vagy kereskedelmi megállapodás, amely Európa és Kína ütköző érdekei között valamilyen egyensúlyt teremtene.

[00:12:09]ezt az ütközést bármilyen módon föl tudná oldani.

[00:12:14]Itt két teljesen ellentétes irányba haladó gazdaságpolitika, egyébként geopolitika stratégia van.

[00:12:24][sóhajtás][horkantás] Ha annyit sikerül elérni, hogy gyilkolászni egymást a felek, a vállalatok nem azonnal fogják csak egy kicsit később, és ez a gyilkolászás nem lesz olyan mélyreható.

[00:12:40]akkor már jól járunk, de én még ez iránt is kételkedem.

[00:12:43]Ugye a legfrissebb uniós szabályozások egyike például kimondja, hogy nemcsak a kereskedelmi szabályok és vámok és egyebek terén kell Kínával szemben fellépni, hanem utólag fel kell vizsgál, felül lehet vizsgálni az elmúlt 20 évben Európában megvalósult kínai beruházásokat.

[00:13:10]Ilyen nincs.

[00:13:10]Ilyet égesző ember nem mond.

[00:13:14]Hát mostanában de most az Európai Unió mondja már uniós direktíva van róla.

[00:13:21][horkantás] És ez azt jelenti, hogy megszületett a lehetőség, hogy bármilyen európai kormány bármikor kiebrudáljon bármilyen kínai vállalatot, befektetőt, amiből egy dolog következik, és ez szomorú, ezt a diplomáciában bevett viszonosság elve alapján el fogják szenvedni az európai vállalatok Kínába.

[00:13:49]Minden válasz, minden ilyen lépés ma már válaszlépésül.

[00:13:54]Az uniós döntéshozatalban még mindig azt hiszik, hogy az Európai Unió a világura.

[00:13:59]Mi vagyunk a technológiai csoda.

[00:13:59]Mi gyarmatosítottunk mindenkit, nem ők bennünket, mi őket.

[00:14:03]Tehát mi diktálunk.

[00:14:07]A valóság az éppen a múlt héten volt egy nagyon érdekes politikai stratégiai cikk a kínai kommunista párt egyik folyó iratában.

[00:14:18]amelyben leírták, hogy európai illúziókat kerget éppen a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok révén.

[00:14:28]Európa azt hiszi, hogy diktálhatja a viselkedést és a normákat.

[00:14:34]Ha másként nem megy, akkor teljes ritka földfém tilalommal kell Móres tanítani.

[00:14:42]Pont erre akartam rátérni egyébként.

[00:14:44]Igen.

[00:14:45]És ez benne van félhivatalos cikkben, stratégiai iránymutatásban a kínai kommunista párt egyik folyóiratának hasábjain.

[00:14:54]Márpedig ez nyilván az európai autóipart is érinti, tehát ott is elengedhetetlenek ugye ezek a ritka földfémeknek a használata bizonyos technológiáknál.

[00:15:04]És akkor itt jön a másik kérdés, hogy egyébként az Európai Unió ebben a szituációban mit tud tenni?

[00:15:10]Tehát, hogy azt értjük, hogy mit nem tud, meg mit nem kéne, meg hogyan kéne máshogyan hozzáállni ehhez az egész világhoz, de mi az, amit tud tenni, vagy tud tehetne?

[00:15:21]Tudna tenni.

[00:15:24]Így van.

[00:15:25]Tudni, de nem akarja.

[00:15:25]nem is fogja.

[00:15:27]Normális a másikfél érdekeivel is, érdekeire is tekintettel lévő kompromisszum kereslő tárgyalási magatartást kéne tanúsítani és ilyen megállapodásokat kötni.

[00:15:44]Tehát nem abból a pozícióból kiindulni, hogy a kínaiak kis sárga alacsonyabb rendő emberek, mi meg a nagyfér embert majd diktálunk.

[00:15:52]első úrsról a császárnő majd fölül a trónra.

[00:15:58]Nem ebből kéne kiindulni, hanem abból, hogy kompromisszumokat kell keresni.

[00:16:04]Vannak lehetséges elvben lehetségesek olyan megegyezések, megoldások, amely a mi érdekeinket is kielégítik, és az övékét is.

[00:16:12]Olyan, hogy csak nekünk jó, nekik meg rossz.

[00:16:15]ilyen a mai erővöszonyok miatt nem megy.

[00:16:17]Tehát egy fundamentális hogy mondjam koncepcióváltásra, hozzáállás változtatásra lenne szükség Európában.

[00:16:30]Az európai, én erre azt tudom mondani, hogy az európai gazdaság, az Európai Unió válsága még nem elég mély ahhoz, hogy ez a változás bekövetkezzen.

[00:16:44]Ennél még sokkal nagyobb válságba kell kerülni, sokkal nagyobb politikai instabilitásnak be kell bekövetkezni, sokkal több tüntetésnek kell zajlani, sokkal több nyilvánosan végrehajtott utcai fejlevágásnak kell történni és sok egyébnek, hogy Európában a szemlélet megváltozzon, amíg a politikai elit képes úgy manipulálni az európai lakos osságot, hogy őket ne zavarja el, addig ebben nem lesz változás.

[00:17:19]egyébként lehetne mit csinálni.

[00:17:22]komolyan tárgyalni, komolyan kompromisszumot keresni, komolyan azt mondani, hogy nekem erre van szükségem, neked arra van szükséged, csináljunk olyan megoldást, amelyik mind a két félnek jó, de ez most Európában gyakorlatilag kizárt.

[00:17:36]De ha már ezekre a kérdésekre terelődött a téma, akkor azt hadd kérdezzem meg, hogy Kínában egyébként hogyan értékelik, érdekli egyáltalán a kínai kínaiakat, a kínai vezetést az, hogy mondjuk Nyugat-Európában az Európai Unión belül milyen politikai, társadalmi válságok vannak, vagy ott egyszerűen úgy gondolkodnak, hogy nekünk ekkora a tudom a GDP-nk, ennyit fejlődtünk az évben, ti nem fejlődtetek, tehát hogy itt így határozzák meg a az erőviszonyokat, vagy azt is figyelik egyébként, amire most itt fél félmondatban utalásokat tett, hogy milyen társadalmi politikai folyamatok zajlanak.

[00:18:12]Természetesen figyelik méghozzá két okból is.

[00:18:14]Egyrészt azért, mert minél instabilabb az egyes európai országok társadalmi politikai helyzete, illetve magának az Európai Uniónak a politikai helyzete, minél instabilabb, annál kevésbé képes értelmes tárgyalásokat folytatni és megállapodásokat kötni.

[00:18:43]Tehát van egy közvetlen hatása az európai instabilitásnak arra, hogy Európa mennyire megbízható, mennyire értelmes, mennyire megállapodás képes tárgyalópartner.

[00:18:54]Ez az egyik fele a kínai mérlegelésnek, és itt világosan látják a különbséget.

[00:18:59]Egyébként a saját tapasztalataikból le tudják vonni.

[00:19:05]Macron francia elnök, az az utóbbi négy évben talán ötször járt Kínában.

[00:19:09]ötször tett ígéreteket különböző gazdasági és egyéb kérdésekben, és soha egyetlen egyet nem tudott vagy nem akart betartani.

[00:19:21]A kínaiak levonták a következtetést, hogy ezzel a úriemberrel nem biztos, hogy érdemes egyáltalán beszélni, vagy udvariasak vagyunk és beszélünk vele, és aztán ami elhangzott, azt rá leírjuk egy papírrepülőre, és azt a 10 emeleti ablakból kidobjuk, és megnézzük, milyen messze száll.

[00:19:37]Tehát ez az egyik szempont.

[00:19:39]A másik szempont, ami a kínai, ami miatt a kínaiak nagyon figyelik ezeket az európai folyamatokat, az egy ennél összetettebb, mélyebb stratégiai, gazdasági, gazdaságpolitikai szempont.

[00:19:55]ugyanis minél több a válságjelenség az európai társadalmakban, minél több az instabilitás, nem csak a politika szintjén, de a társadalmak szintjén, a társadalmi működés szintjén, annál kevésbé értékes felvevőpiac Európa, annál kevésbé fognak az európai fogyasztók vásárolni, annál kevésbé fognak az európai befektetők befektetni.

[00:20:24]annál kevésbé fognak az európai turisták utazni és így tovább.

[00:20:27]Tehát az európai, úgy szoktuk ezt hívni a tudományban ilyen elegáns latin meg görög szavakat használunk, hogy az európai gazdaság társadalom, az európai unió működésének fokozódó diszfunkcionalitása az folyamatosan értékeli le Európát, mint piacot, mint felvevőpiacot, mint gazdasági partnert, mint kereskedelmi partner.

[00:20:59]És a kínaiak ezzel is számolnak.

[00:20:59]Nem véletlen, hogy tavalyi a kereskedelmi adatok szerint az Egyesült Államokból kiszoruló kínai termékek egy részét még el tudták adni Európában.

[00:21:12]Tehát miközben a kínai amerikai kereskedelem 25%-kal csökkent, ami egy év alatt óriási, eközben a kínai európai kereskedelem még 3%-kal nőtt.

[00:21:29]De közben a világ többi részérevel folytatott kínai kereskedelem meg több mint 30%kal nőtt.

[00:21:34]Tehát tavaly az idén pedig már kínai európai kereskedelem is csökkenő tendenciát mutat.

[00:21:42]Tehát itt már egy kis késéssel, mondjuk egy szűk év késleltetéssel a kínai európai kereskedelmi gazdasági kapcsolatok is most már átjutottak a fordulóponton.

[00:21:56]és ugyanúgy hanyatló szakaszban vannak, [horkantás] mint a kínai-amerikai kapcsolatok.

[00:22:00]És ennek ez azt jelenti, hogy Európa egyre kevésbé fontos partner Kínának.

[00:22:07]Ma az Aszeán, a 11 délkelet-ázsiai ország, Indonézia, Malájia satöbbi, ez ma 8%-kal nagyobb kereskedelmi partnerek kínálnak, mint az egész Európai Unió.

[00:22:26]Ennyi.

[00:22:26]Tehát ezért mondom, hogy a kínaiak ezt figyelik, értékelik.

[00:22:32]Két szempontból is értékelik.

[00:22:32]Van egy rövidtávú és van egy hosszabb távú megközelítés.

[00:22:37]Az egyik meg van egy kicsi politikai túlsúly, a másikban pedig egy gazdasági túlsúly.

[00:22:44]Hadd kérdezzem Nagy-Britanniáról, mert egyrészt azért, mert ugye amikor Európa állapotáról beszélünk, akkor a briteket nem lehet kihagyni.

[00:22:51]azért sem lehet őket kihagyni, mert mindenhol mindig ott akarnak lenni, például a hajlandó koalíciójában is oszlopos tagok.

[00:23:01]És hát úgy tűnik egyébként, hogy kacsingatnak vissza Európába így a Brexit után.

[00:23:05]Meglátjuk, hogy ebből mi lesz, főleg, hogy mit fog képviselni a következő miniszterelnök, ugyanis Kir Starmerb miniszterelnök a tegnapi nap folyamán lemondott.

[00:23:13]Mi most június 23-án ugye kedden beszélgetünk egymással.

[00:23:17]És hát az utódja valószínűleg Andy Bnh BM lesz.

[00:23:23]Hát majd megtanuljuk az ő nevét is.

[00:23:24]A lényeg a lényeg, hogy az elmúlt 10 évben ő lehet egyébként a hetedik miniszterelnök Nagy-Britanniában.

[00:23:34]Hogyan értékeli, vagy hogyan Igen.

[00:23:37]Hogyan értékeli ezt az egész szituációt?

[00:23:39]Már csak azért is, mert nyilván mi is itt vagyunk Európában, az Uniónak a tagjai is vagyunk.

[00:23:43]Tehát azok a folyamatok, amelyek most Nyugat-Európában zajlanak, köztük akár a brit folyamatos kormányválsággal, mert egyébként Kirstarmer az utóbbi időben egy abszolút népszerűtlen politikus volt a saját hazájában, azok nyilván, hogy minket is érintenek.

[00:24:04]Az Egyesült Királyság jelenleg a legvilágosabb példája annak, amit az előbb úgy neveztem, hogy átfogó diszfunkcionalitás.

[00:24:22]Az Egyesült Királyság gazdagsága döglődik nemes egyszerűséggel.

[00:24:27]Az Egyesült Királyság társadalmát 1000 feszültség, 1500 irányba szaggatja.

[00:24:35]Az Egyesült Királyság politikai rendszere romokban hever.

[00:24:38]Tehát kevesebb mint két évvel ezelőtt a Munkáspárt óriási többséget nyert a választásokon.

[00:24:49]olyan parlamenti többsége volt, ami nem is tudom, 70-80 éve soha egyetlen pártnak Angliában még nem volt.

[00:24:58]És kevesebb mint két év alatt sikerült az országot kormányozhatatlanná tennie, sikerült a miniszterelnököt totálisan lejáratnia.

[00:25:08]És csak mondom, ráadásul ugye ez is mutatja maga azt, hogy hogy mondott le szőr Kirk Starm, mert ő egy szőr, nem akármi.

[00:25:19]Szóval ő úgy mondott le, hogy erre egy kicsit ilyen humoros, assasszem Hofigizáig, vagy valamelyik másik régi magyar humoristáig viszonyló fordulattal lehet ezt jellemezni.

[00:25:34]Kirk Starmer úgy megy, mintha jönne.

[00:25:37][zihálás] Ugyanis Kirk Starmer tegnap lemondott, a brit alkotmányos rendszerben ez úgy zajlik, hogy a miniszterelnök benyújtja a lemondását a királynak.

[00:25:50]A király kinevezi a következő miniszterelnököt.

[00:25:53]Ezt még aznap, amikor Liszra azt elpucolták, másnap az utódja volt a miniszterelnök.

[00:26:01]Ehhez képest most a belső, nem is tudok rá jobb szót mondani, tutyiság okán, tegnap bejelentette KK Starmer, hogy ő lemond, és az utódját majd július közepén vagy szeptemberben derítjük ki, mert ugye az utódját azt a parlamenti többséggel rendelkező brit munkáspárt fogja eldönteni.

[00:26:31]Na most ez olyan, hogy Kirk úgy megy el, mintha jönne, hiszen azt jelentette be tegnap, hogy még lehet, hogy egy fél egy hónapig, de az is lehet, hogy egész nyáron ő lesz a miniszterelnök.

[00:26:44]Akkor lemondott, vagy nem mondott?

[00:26:50]Valójában már hónapok óta nem ő kormányozza Nagy-Britanniát, hanem az úgynevezett mélyállam.

[00:26:58]Lefektetett irányvonalakba megy a brit politika.

[00:27:01]Akármit mond, akármilyen miniszter, a hivatalok csinálják, amit jónak tartanak.

[00:27:07]A miniszterek meg ott vannak, autókat kapnak, telefonálgatnak, fontoskodnak és kész.

[00:27:16]Semmi közük ahhoz, hogy mi történik Britániában.

[00:27:17]Na most én ezért mondom, hogy ez mutatja, ez ilyen töményen, tömörítve mutatja azt a súlyos átfogó válságjelenséget, ami egyébként Európa nagy része is halad.

[00:27:32]Minden hallgatóra magára bízom, hogy vonja le a következtetést.

[00:27:35]Két évvel ezelőtt példátlan parlamenti többséget szerzett Kirk Starm miniszterelnök.

[00:27:46]tegnap lemondott, elfogyott körülötte a levegő.

[00:27:49]Nagyon nagyot buktak a kormány alkalmatlannak bizonyult a kormányzásra kevesebb mint két év alatt.

[00:27:54]Ez az egész európai struktúrának a nagyon mély válságátnak az egyik esete.

[00:28:00]És mivel a britek mindig arról voltak híresek, hogy olyan okosak, szépek, átgondoltak, nem véletlenül, ők szerveztek világbirodalmat is, ezért az összes ilyen betegségtünet náluk sokkal nyilvánvalóbban látszik.

[00:28:14]És tett még egy célzást, erre nem bírom megállni, hogy ne reagáljak.

[00:28:21]Körks Tarmer vezetése alatt, de már előtte Risi Sunnát miniszterelnöksége alatt, sőt már azelőtt a Johnson miniszterelnökség alatt próbáltak visszaközeledni az Unióhoz, próbálták nem hivatalosan háttérben kötött titkos alkukkal visszacsempészni az uniós szabályokat, az uniós működést Nagy-Britanniába.

[00:28:54]Ez is egy szerepet játszott abban, hogy KK Starmer ilyen nagyot bukott.

[00:29:01]A brit többség nem véletlenül szavazta meg népszavazáson, hogy nem akar az unióban lenni.

[00:29:09]Hogy ez jó vagy nem jó, ez most ne vitatkozzunk rajta, mert ezt többféleképpen lehet látni.

[00:29:13]De 2016-ban a brit lakosság azt mondta, hogy nem.

[00:29:20]És 2018-19 óta minden brit kormány megpróbálja becsapni a briteket és visszavinni az unió felé Nagy-Britanniát.

[00:29:32]És ez aláássa a belső kohézióját, a társadalmi támogatottságát mindegyik politikai konstrukciónak, pártnak, baráti körnek, aki Britanniát kormányozta.

[00:29:45]Körkstar már elkezdte visszacsempészni Nagy-Britanniába az utóbbi hónapokba az uniós egészségügyié, az uniós halászati és egyéb szabályokat.

[00:29:57]És ezt a britek észreveszik.

[00:29:57]Ettől nem javult a helyzete, hanem romlott.

[00:30:03]Úgyhogy ezért mondom, hogy hogy ez egy olyan fontos tényező.

[00:30:05]Ez a lopakodó visszatérés az Unióba, amit csinált.

[00:30:11]Ez az egyik tényezője volt annak, hogy ilyen csúfos véget ért a kormányzása.

[00:30:19]Na hát itt a az okoknak a felkutatásában én találtam egy ilyen mondatot is, miszerint rendkívül nehéz helyzetben vette át az ország vezetését, és összességében kevés eszköz volt a kezében, hogy ezeket a problémákat megoldja.

[00:30:31]Most feltenném azt a kérdést, hogy hogyan gondolja két évvel ezelőtti helyzethez képest most könnyebb helyzetben van-e Nagy-Britannia, illetve a következő elnöknek vajon milyen milyen eszközöket, milyen képességeket fognak a kezébe adni, hogy ezeket a problémákat megoldja?

[00:30:48]Nagyjából ugyan ugyanolyanokat vagy kisebbeket, mint mint Starmernek, amilyenek voltak.

[00:30:52]Én pedig én egyébként lassan hetedik évtizedhez közeledő életem alatt még soha nem láttam olyat, hogy egy politikai vezető azt mondja, hogy hát én kiváló állapotba vettem les át az országot és leroboltam.

[00:31:07]Ez mindig úgy szokott lenni, hogy mindig mindenki nagyon nehéz helyzetben veszi át, mindig nagyon kevés eszközel rendelkezésére, és ezért nem éri el a sikereket.

[00:31:22]Ez duma.

[00:31:24]Egyébként a britgazdaság tényleg, amikor Körksimer miniszterelnök lett, tényleg súlyos állapotban volt.

[00:31:29]A brit társadalmat millió feszültség szabzalta, a migrációtól a foglalkoztatáson át és így tovább.

[00:31:39]A brit politikai rendszer hol működött, hol nem, ezt is tudjuk, de [horkantás] ez így van már évek óta, és ennek egy részét bármikor megoldhatta volna Kirk Starmer.

[00:31:53]Például Nagy-Britannia versenyképességének legnagyobb gátját, az energiahiányt.

[00:32:01]Ma Nagy-Britanniában az ipar négyszer annyit fizet 1 köbméter gázért, mint az Egyesült Államokban.

[00:32:14]Ki gondolja, hogy a bármilyen iparág a világpiacon versenyképes lehet, ha az energia költsége négyszerese az Egyesült Államokénak, csak csendben mondom, ez azt jelenti, hogy majdnem ötszöröse a kínainak.

[00:32:34]Miért gondolta bárki, hogy a Ford autógyár angliai üzeme versenyképes három fog gyártani, ha négyszer annyiba kerül?

[00:32:43]A villanyáram, a gáz, a benzin.

[00:32:49]Ezt megoldhatta volna Kirk Starmer.

[00:32:53]Elvégre Nagy-Britannia nem része az Uniónak.

[00:32:58]Rá nem vonatkozik a 21, 2247 orosz ellenes szankciós csomag.

[00:33:06]Kiléptek az Unióból.

[00:33:06]Ha akarja, holnap elkezd orosz olajat, orosz gázt, akármit vásárolni.

[00:33:12]És rögtön ugyanannyi lesz az energiaköltsége, mint Amerikának a belső energiaköltsége.

[00:33:19]De ő ezt nem akarta, sőt újabb és újabb szankciókat vezetett be.

[00:33:25]Sőt a brit haditengerészet az orosz úgynevezett árnyékflotta hajóit elkezdte elfogdosni.

[00:33:32]Sőt, nem igaz, hogy nem voltak eszközei, kiváló eszközei voltak.

[00:33:37]Egész Európa döglődik a szankciós csomagok energetikai következményei miatt.

[00:33:43]Egész Európa döglődik.

[00:33:47]Az egész európai repülés, polgári repülés döglődik az Oroszország fölötti átrepülés tilalma miatt.

[00:33:58]Nagy-Britannia nem tagja az Uniónak.

[00:34:01]A brit repülők Londonból Tokióba most is repülhetnének Oroszország fölött.

[00:34:08]Sőt, kimaradt ugye ebből az Európai Uniós amerikai vám vitából is.

[00:34:12]Abból is kimaradt, de ő ezekkel mind nem élt.

[00:34:14]egyébként úgy hívták a őt a a brit közvélemény bíráló vele szemben álló őt bíráló [horkantás] képviselői, hogy sosincs itthon Starmer, mert bármikor bármilyen belpolitikai, gazdasági egyéb dolog probléma volt Nagy-Britanniában, Starmer felkerekedett, elment külföldre, lehetőleg Zelensk elnökkel ölelkezett, és sose volt otthon, amikor egy miniszterelnöknek egy országban ki kell állni és azt kell mondani, hogy ezt a problémát így oldom meg azt a problémát.

[00:34:52]Ő sose volt otthon mindig Zelenskéel foglalkozott.

[00:34:53][horkantás] A másik ilyen jellemző aforizma, amit ma mondanak, hogy Starmert is utólte a Zelenski átok.

[00:35:04]Az utóbbi időszakban számos európai politikus volt, aki különböző fórumokon tüntetően nagyon ölelkezett Zelenski elnökkel, nagyon-nagyon baráti viszonyt ápolt vele, és ezek sorra sorra buktak meg.

[00:35:22]Sorcellár minden nap háromszor ölelgette.

[00:35:27][sóhajtás] Starmer, a belga miniszterelnök, a volt belga miniszterelnök, a volt holland miniszterelnök, a cse miniszterelnök.

[00:35:36]Lehet ezeket sorolni.

[00:35:39]Ugyanis az egyik problémája Starmer kormányzásának az volt, hogy az Oroszország elleni konfliktusra koncertálta minden erejét, és nem foglalkozott azzal, hogy milyen problémák vannak Nagy-Britanniában.

[00:35:54]Nem akart, nem tudott, nem tudjuk, sose fog kiderülni szerintem, de az energiáinak 90%-át, azt az ukrajnai háború, a közelkeleti háború, bármi, csak ne a saját ügyeink vitték el.

[00:36:10]Így járt.

[00:36:13]No, hát ah ugye egy kicsit azért a belpolitikai részéről is hadd kérdezzem, olyan tekintetben csak, hogy ugye itt vannak az északirországi és és a Londont is érintő tüntetések, amelyek más-más okból robbantak ki, de talán a gyökerük azért elég közel van egymáshoz.

[00:36:28]Ugye a migrációs hátterű és az őshonos lakosság között lévő feszültség az oka ezeknek a tüntetéseknek.

[00:36:36]Ugye itt a Londonnal kapcsolatos ügyben az is benne van, hogy itt a rendőrök jártak el úgy egy lengyel származású Nagy-Britanniában élő egyetemistával szemben egy [torokköszörülés] migrációs hátterű férfi javára, mondjuk úgy, amely aztán nem bírta ki az időpróbáját, tehát rossz döntést hoztak.

[00:36:58]És azért itt a britekben látszik az a fajta feszültség, amely már régebb óta ott van.

[00:37:04]Csak ezek az ügyek pattantjá pattintják ki ezeket és viszik ki őket az utcára, miszerint a saját hazájukban kell méltánytalanságot vagy hátrányt elszenvedniük bizonyos okoknál fogva.

[00:37:16]Ö és ha már ugye, mert ezért is egyébként többnyire kért tartják felelősnek.

[00:37:22]Viszont olvastam olyan kommentárt is, miszerint a szélső jobbot hergelték fel, főleg Írországra vonatkozott ez a kommentár.

[00:37:29]A brit és hát itt az angol száz munkásosztály és a és a társadalom alján lévő emberek ellen.

[00:37:38]És most ott ez zajlik.

[00:37:42]Azért kérdezem erről, mert ez is egy olyan probléma, ami nemcsak Nagy-Britannia specifikus, hanem ugye Nyugat-Európára is jellemző.

[00:37:47]És azért ez a migrációs kérdés velünk van most már hát több mint egy évtizede.

[00:37:54]Szóval sőt a Nagy-Britanni sokkal régebb óta van, mint nálunk Európában, már a kontinentális Európában, mert én azért hajlok arra, hogy a briteket is európainak tartsam.

[00:38:06]Bár lehet, hogy ez egy tévedés.

[00:38:08]Na mindegy.

[00:38:08]Szóval ami a dolog lényege, hogy bizonyos tényekkel és adatokkal tisztában kell lenni.

[00:38:20]Jelenleg Nagy-Britannia lakosságának 38%-a nem a brit cégeteken született.

[00:38:33]A jelenleg családonként várható, születendő gyermekek számát is tekintve, ez az arány 15 év után átlépi az 50%-ot.

[00:38:52]Természetes normális jelenség, hogyha egy társadalomra egyhnál nagyobb mennyiségű, nem abban a társadalom szövetében felnőtt embert ráengedünk, akkor ott feszültségek lesznek.

[00:39:15]Komoly feszültségek lesznek kulturálisan.

[00:39:20]étkezésben, viselkedésben, hitben, templomban, mecsetbejárásban, nőkhöz való viszonyban és így tovább.

[00:39:31]Tehát az egész életmódban.

[00:39:34]Londonban ez az arány egyébként még rosszabb, mint az egész országban.

[00:39:36]Legké kevesebb a a Nem Britanniában születettek aránya VZben és Skóciában.

[00:39:46]a legnagyobb Angliában és azon belül is Londonban.

[00:39:51]Na mindegy.

[00:39:51]Tehát amit látunk, ezek a tüntetések, az azokat kiváltó, a gyilkosságok és így tovább.

[00:40:02]Ezek tünetek.

[00:40:04]Ezek annak a tünetei, hogy a brit társadalom próbálja megemészteni, magáévá tenni, beintegrálni a saját világába [zihálás] azokat a bevándorló tömegeket, akik bejöttek és folyamatosan jönnek be az országba.

[00:40:29]Erre nincsenek igazi mechanizmusok, nincsenek szociológiai megoldások, nincs átgondolt politika, van egyfajta buta jogrendszer, amely annak érdekében, hogy ne legyen rasszizmus, mert ugye ezeknek a bevándorlolásnak a nagy része más bőrszínű.

[00:40:46]Itt mindenféle van pakisztánitól, jamaikai feketéig, tehát sokféle.

[00:40:50]Annak érdekében, hogy ebből ne legyen rasszista.

[00:40:58]közhangulat.

[00:40:58]Ennek érdekében a brit jogalkotás, jogalkalmazás minden rasztista cselekményt fokozottan elítél, fokozottan büntet.

[00:41:08]A rendőröknek ki van adva, hogyha megy az utcán két ember és az egyik azt mondja a másikra így, hogy az rasszista, akkor a rendőr elviszi.

[00:41:20]Ez történt a lengyel bevándorló fiatalemberrel, akit egy indiai származású, ha jól emlékszem, indiai származású szíbevándorló tizenvalahány késszúórással megkéselt, kijöttek a rendőrök, és az késelő azt mondta, hogy ő egy raszista.

[00:41:38]Sup.

[00:41:38]A rendőrök megbilirincselték a haldokló agyonzúrt embert, mert a rendőröknek ki van adva a rendőr a karrierjével, a fizetésével játszik.

[00:41:52]Ha nem teljesíti azt, hogy akit rasszistának bélyegeznek, azt meg kell bilincselni, akkor is, ha ártatlan, akkor is, ha őt ölték meg, mert ha egy rendőrt rajta kapnak, hogy nem így jár el, azt elbocsátják.

[00:42:07]Ez egy kísérlete a politikai jogr és jogrendszernek arra, hogy meggátolja azt, hogy Nagy-Britanniában raszista alapon legyenek társadalmi konfliktusok.

[00:42:22]Ez diszfunkció.

[00:42:22]Nem működik a jogrendszer, az igazgatás, a rendőrség.

[00:42:27]Ahelyett, hogy megoldaná a problémát, amit kezelni akar, ahelyett kiélezi.

[00:42:33]Ugyanez történt Észak-kílországba.

[00:42:36]Egy bevándorló a Nyílt utcán próbált lefejezni egy embert késsel.

[00:42:45]Ami a dologban az érdekes, hogy ezek csak ilyen szikrák, amik berobbantják a dolgokat, és ami Észak-írországban történt, annak van még még egy nagyon érdekes [horkantás] szociológiai, politikai, tömegpszichológiai tanulsága.

[00:43:01][sóhajtás][zihálás] Az emiatt kirobbant óriási tüntetéseken észak-írországban együtt tüntettek az uninista propag protestánsok és az írkatolikusok, akik észak-írország el elszakításáért terroristák is voltak eddig robbangattak meg politikailag küzdöttek.

[00:43:24]sikerült Észak-Eirrország lakosainak egy jelentős részét, akik egyébként egymást jobban gyűlölték, mint bárki bármikor bárkit.

[00:43:34]Sikerült egy táborba terelni.

[00:43:34]Na én erre mondom, hogy hogy ez nagyon súlyos válságjelensége a brit társadalomnak.

[00:43:44]Ez is hozzájárult Kirkstarmer bukásához és egyébként a reformpárt Nigel Faradsa előretöréséhez az utóbbi időben.

[00:43:54]De van egy aggasztó jelensége miatt, vagy ebben, amit amit én csak úgy félve mondok ki, Nagy-Britannia ezekben a folyamatokban jelenleg olyan 8-10 évvel jár a kontinentális Európa előtt.

[00:44:14]Nagy-Britanniában már a lakosság 38%-a nem a szigeteken született.

[00:44:18]Európában ez még nem éri el a Németországban 27,3% egyébként.

[00:44:24]Pont most néztem a friss adatokat.

[00:44:27]Tehát mit tudom én átlag Európában mondjuk 25%, a briteknél 38.

[00:44:35]hogy idézzem nagymagyar költőt kicsit parafrazeálva.

[00:44:42]Ha látni akarod Európa, kontinentális Európa jövőjét, vigyázó szemedet Londonra vesd.

[00:44:51]Európa társadalma ugyanúgy nem tudja integrálni ezeket a bevándorlókat.

[00:44:56]Ugyanúgy nincsenek rá megoldások.

[00:44:59]Ugyanúgy nő megvannak a feszültségek, különböző módon jelenek meg.

[00:45:02]A volt Kelet-Netországban ez az AFD előretörésében jelenik meg.

[00:45:10]Franciaországban ez a külvárosokban időre időre, időről időre folytatott fűtési akciókban, amikor az utcán álló kocsikat gyújtják föl, és így teremtenek meleget.

[00:45:23]Na most azért mondom, hogy minden társadalommal másképp, de a tendencia az azért nagyon aggasztó, mert megvan annak a lehetősége, hogy mi a kontinentális Európában, mivel nem tudjuk kezelni a problémát, nincs rá módszerünk.

[00:45:38]Első úrszul a császárnő parancsokat osztogat Brüsszelből, de a parancsok nem működnek.

[00:45:44]És mi körülbelül 10 évvel vagyunk lemaradva az objektív mutatóban ahhoz képest, ahol Anglia ma már van.

[00:45:50]10 évvel ezelőtt Angliában is 25% volt a bevándorló koránya, most 38.

[00:45:59]10 évvel ezelőtt ezt még így- úgy kezelni lehetett, most már nem lehet.

[00:46:04]Tehát ezért mondom, hogy én a brit folyamatokat azért is nagyon aggasztónak tartom, mert egyfajta mintát, egyfajta mintázatot jelenthetnek, ha nagyon sürgősen a az Európa, a kontinentális Európában [zihálás] nem csinálnak valamit másként, mint eddig.

[00:46:23]Hogy hogy kéne csinálni, nem tudom, de nem is ezért kapom a nyugdíjamat, hogy ilyeneket tudjak.

[00:46:31]Még egy még egy mondat ide.

[00:46:31]Ugye ha ilyen számarányok vannak, akkor előbb-utóbb ez nyilván a politikai kultúrára, a kultúrára, akár a vallásra nagyon sok mindenre hatással, jogrendszerre is hatással van, de közben azt látjuk, hogy azért ahogy szokták mondani, a londoni City vagy a brit politika szerves része, mégis a nyugat-európai mondjuk mainstream politikának, ha lehet így fogalmazni, nagy hatása van erre.

[00:46:56]Azért Amerikával is van egy olyan erős kapcsolat, amiben hát láttam olyan tanulmányokat is, hogy milyen ráhatása van akár Donald Trumpra a brit, tehát azt legalábbis láttuk, hogy pszichológiailag biztos van hatása a királyi családnak Trumpra.

[00:47:11]Azt mi is láthattuk a szemünkkel.

[00:47:13]Tehát, hogy van-e vannak ilyen kapcsolódások.

[00:47:15]Tehát ilyen tekintetben maga az a folyamat, ami ott zajlik.

[00:47:19]És ha máshol nem is történne más, ez akkor is hatással lenne egyébként a európai kontinensre.

[00:47:27]Természetesen az utóbbi 100-150 évben a brit szellemi életnek, a brit jogfelfogásnak, a brit társadalomszervezésnek számot tevő hatása volt az európai folyamatokra.

[00:47:44]Természetesen Európának más a joghagyománya, kontinentális jog van, tehát sok mindenben különbözünk, de a hatást nem lehet letagadni.

[00:47:53]Én, ahol a problémát nagyobb, legnagyobbnak érzem, az az a képtelensége ma a Nagy-Britanniának, hogy hogy kreatív, működőképes megoldásokat találjon a problémára, akár hatna Európára, akár nem, mert Európában sem születik semmilyen kreatív döntés erre, hogy hogy ha van még két percünk, hadd mondjak egy egy rémítő példát, már olyan értelemben rémítőt, ami azt mutatja meg, hogy mennyire korlátoltak vagyunk mi Európában.

[00:48:31]Az általunk nagyon lenézett autokratikus Kínában olyan a jogrendszer, például a családjogban, hogy általában monogámházasság van.

[00:48:42]Ez van a kínai családjogi törvényben.

[00:48:49]Monogám a házasság.

[00:48:53]Kivéve az iszlám vallású kínaiakat, az is benne van a törvényben, hogy aki iszlám vallású kínai, annak lehet négy felesége.

[00:49:04]Nem törvénysértő, nem ennek megfelelően azokon a területeken, azokon a kisebbségek lakta területeken Kínán belül, ahol muzmánok élnek, ott négy feleség is lehet.

[00:49:23]Lehet jogrendszert úgy alkotni még egy autoriter országban, ahol nekünk azt mondják, a kommunista párt parancsol, mindenkinek a fejét levágják.

[00:49:31]Nem igaz.

[00:49:34][horkantás] Ott is lehet rafinált, hogy mondjam, cizellált, finom megoldásokat találni különböző társadalmi problémákra és helyzetekre.

[00:49:43]Akkor miért nem lehet az Európai Unióban?

[00:49:49]Miért nem lehet Franciaországban?

[00:49:53]Miért nem lehet Franciaországban?

[00:49:55]Nem mondom, hogy ez az ideális, de valami olyan megoldást találni az ország lakosságának most már tizenvalahány százalék-át kitevő muzmánok számára, hogy be tudjanak illeszkedni, hogy a társadalom befogadja őket.

[00:50:09]Nem, Franciaországban betiltották, hogy a kislányok fejkendőbe menjenek iskolába.

[00:50:17]Tehát egyik oldalon ez növeli a feszültséget, másik oldalon az növeli a feszültséget, amikor engedményeket tesznek és így tovább.

[00:50:23]Ugye Németországban egész [sóhajtás] ilyen társadalmi mozgalmak meg egyebek vannak a saria bevezetésére bizonyos körzetekben.

[00:50:36]Tehát azért mondom, hogy nincs kreatív problémamegoldás, diszfunkciók vannak.

[00:50:42]egyébként ezen a téren élen jár Nagy-Britannia már a tehetetlenség tekintetében, a butaság tekintetében, merthogy [horkantás] ő korábban kezdte, tehát ő már 10-15 éve régebb óta rombolja a saját társadalmi struktúráját, mint a kontinentális Európa.

[00:51:00]és [horkantás] semmilyen kreatív, rendes megoldást nem talált.

[00:51:05]Természetesen lózungok vannak, azt gyártanak a propagandisták nagy mennyiségben, antirasszizmus, testvériség, meg minden ilyen tüccskött, bogarat, de a valóságban, a hétköznapi életben ez nem működik.

[00:51:19]Úgyhogy én attól tartok, hogy a brit hatás, amit említett ez a szellemi általános ráhatás a kontinentális Európára, [horkantás] ez ez azért nem tud működni, mert mertogy ő náluk se működik.

[00:51:38]Ez van.

[00:51:40]Kusai Sándor volt a vendeink.

[00:51:40]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljött.

[00:51:41]Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.