Ukrajna újjáépítése: Brutális leleplezés a romok és a tőke árnyékában - Robert C. Castel
- Ukrajna taktikai sikerei vitathatatlanok, de Castel szerint ezekből hiányzik a stratégiai fordulat lehetősége.
- Oroszország sokkal súlyosabb károkat okozott az ukrán energiaháztartásban (a termelés 36-38 GW-ról 9 GW-ra esett vissza), amit az ukrán csapások nem ellensúlyoznak.
- A Hormuzi-szoros megnyitása miatti olajár-bedőlés jelentette az egyetlen valódi stratégiai változást, de őszre várhatóan újra nőni fognak az energiaárak.
- Castel élesen bírálta az európai vezetők illúzióját, hogy "átfordították" Trumpot; szerinte a volt elnök kizárólag rövid távú érdekeit követi, és nem fogja korábbi mértékben támogatni Ukrajnát.
-
„Ő gyakorlatilag Machiavelli hercegének a tökéletes megtestesítője." – Robert C. Castel
- Az ankarai NATO-csúcson a szövetség belső törésének kezelése lesz a tét, miközben Törökország és az USA stratégiailag egyre távolodik egymástól.
- Ukrajna újjáépítéséről a háború alatt beszélni értelmetlen, szerinte a befektetők csak a profitot látják, az orosz bombázók pedig célpontokat.
- A Krím elleni ukrán nyomás könnyen eszkalációhoz vezethet, mivel Moszkva számára ez szuverén terület, és bevetheti a nukleáris retorikát.
- A fronton az oroszok az ukrán erődövezet bekerítésére játszanak; ha a két megmaradt utánpótlási utat elvágják, az végeredményhez vezethet.
- Irán katonailag meggyengült, de az amerikai időközi választásokig tartó időhúzásban mindkét fél a saját érdekeit követi.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Ukrajna stratégiai helyzete: fordulat vagy taktikai sikerek?
A beszélgetés elején Fekete Rita azt a kérdést járta körül, hogy az utóbbi időszak ukrán katonai sikerei valódi stratégiai fordulatot jelentenek-e az orosz-ukrán háborúban. A NATO főtitkárhelyettese egy Ukrajna újjáépítéséről szóló fórumon arról beszélt, hogy Ukrajna olyan előnyre tett szert, ami megváltoztathatja a konfliktus menetét, de ezt ki kell használni, mert nem marad fenn örökké. Zelenszkij ukrán elnök is azt kommunikálja, hogy Ukrajna gyakorol gesztust, ha tűzszünetet köt, mert Oroszországnak nagyobb szüksége lenne rá.
Robert C. Castel álláspontja szerint Ukrajna vitathatatlanul jobban teljesít, mint korábban, és többéves távlatban is sikeresebb bizonyos területeken. Két fő kampányt emelt ki: az egyik az orosz energiaháztartás elleni támadások (finomítók, gázlétesítmények, legutóbb egy hélium-előállító üzem), a másik pedig a Krímre gyakorolt nyomás. A szakértő ugyanakkor kétségesnek tartja, hogy ezek a taktikai sikerek stratégiai változást tudnának kikényszeríteni.
„Nyilvánvaló, hogy Ukrajna saját magához képest jobban teljesít, és ezt le tudjuk mérni a stratégiai bombázó kampányokon. Tehát ezen a téren Ukrajna sokkal sikeresebb, mint volt, és ez vitathatatlan." – Robert C. Castel *
Az orosz-ukrán energiainfrastruktúra pusztításának aszimmetriája
A két országot ért infrastrukturális károkat összehasonlítva Castel rámutatott, hogy Oroszország sokkal drámaibb károkat okoz az ukrán energiaháztartásnak, mint fordítva. Amíg Oroszországban a károk kezelhetőbb mértékűek, addig Ukrajnában az energiatermelés a 2022-es 36-38 GW-ról 9 GW-ra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna egyre kevésbé képes ellátni magát energiával, és az országos hálózat egyre inkább szétszakad a Dnyeper keleti és nyugati partja között.
A szakértő szerint az a feltételezés, hogy Ukrajna került előnybe, arra épít, hogy az oroszok tűrési küszöbe drámaian kisebb, mint az ukránoké – ezzel kapcsolatban azonban szkeptikus. Hangsúlyozta: ha Ukrajna nem omlott össze, amikor energiatermelésének háromnegyedét elvesztette, miért gondolnánk, hogy Oroszországban ez bekövetkezik?
Az olajár bedőlése és a globális energiakilátások
Fekete Rita felvetette az iráni háború leállítása miatt bekövetkezett olajár-bedőlést, ami Castel szerint az egyetlen igazán stratégiai szintű változás a közelmúltban. Kifejtette, hogy egy óriási energia-árlufi alakult ki, és amikor a Hormuzi-szorost megnyitották, a felhalmozott kőolaj-tartalékok elöntötték a rendszert olcsó energiával. Ugyanakkor a térség szakértői szerint őszre jelentős árnövekedés várható, mivel a zövid-menti országok infrastrukturális problémái nem oldódtak meg.
További fontos szempontként említette, hogy a háború előtt termelési felesleg volt a globális energiaháztartásban, valamint létezik egy olyan hipotézis, miszerint a novemberi amerikai időközi választások után kiújulhatnak a harcok a Közel-Keleten. Ez pont akkor dobhatja meg az energiaárakat, amikor az északi félteke lakosságának a legnagyobb szüksége lenne olcsó energiára, a téli hónapokban.
Donald Trump szerepe és az európai vezetők illúziói
A beszélgetés során szóba került egy szerdai európai találkozó, ahol a NATO-tag öt legnagyobb európai ország tanácskozott, és ahol Donald Trump is részt vett. Az európai vezetők (köztük a lemondott, de még hivatalban lévő Keir Starmer) állítása szerint sikerült "átfordítaniuk" Donald Trumpot Ukrajna oldalára, és rávenni, hogy Oroszországgal szemben keményebben lépjen fel. Emmanuel Macron francia elnök úgy fogalmazott, hogy ezt a franciaországi fordulatot kellene kihasználni, és Trumppal együtt kellene lezárni a háborút úgy, hogy Oroszországra nyomást gyakorolnak, miközben Ukrajnát támogatják.
Robert C. Castel éles kritikával illette ezt az értelmezést. Meglátása szerint az európai vezetők még mindig alábecsülik Donald Trumpot, és tévesen vagy zseninek, vagy teljesen kiszámíthatatlan káoszgenerátornak tartják. A szakértő Machiavelli "A herceg" című művéhez hasonlította Trump politikai működését: egy olyan pragmatikus vezető, aki a konvencionális moráltól és normáktól teljesen elszakadva, kizárólag a pillanatnyi érdekeit követi. Castel szerint Trump tudatos káoszkeltő, aki a káoszban hatékonyabban tud cselekedni, mint mások.
„Ő gyakorlatilag Machiavelli hercegének a tökéletes megtestesítője. A konvencionális moralitástól és normáktól teljesen elszakadt, pusztán a tiszta érdekeket követő politikai vezető, aki hajlandó bármit mondani, bármit megcselekedni azért, hogy a pillanatnyi hasznát növelje." – Robert C. Castel *
Friederich Merz üzenete Oroszországnak
A találkozón részt vevő Friedrich Merz német kancellár azt az üzenetet fogalmazta meg Oroszország felé, hogy Ukrajna erős marad, és Európa támogatása nem fog alábbhagyni. Castel szerint ezeknek a nyilatkozatoknak az Oroszország számára valódi jelentősége eltörpül amellett a tény mellett, hogy az orosz vezetés elsősorban az Egyesült Államok hozzáállását figyeli. Az európai vezetők többségét "székmelegítőknek" nevezte, akik rövid időn belül úgyis lecserélődnek – talán Emmanuel Macron az egyetlen, aki a francia elnöki rendszer miatt tartósabb szereplő.
Trump azon kijelentése, miszerint Ukrajna háborúja nem Amerika háborúja, és hogy Amerika számára Irán sokkal fontosabb, Oroszország számára egyértelmű következtetésekkel járt.
A közelgő ankarai NATO-csúcs
A július 7–8-án esedékes ankarai NATO-csúcs kapcsán Fekete Rita két fő kérdést vetett fel: Törökország vendéglátóként milyen hasznot húzhat a csúcsból, és várhatóak-e olyan események, amelyekből következtetéseket lehet levonni az orosz-ukrán háborúval vagy a NATO jövőjével kapcsolatban.
Törökország és az Egyesült Államok stratégiai eltávolodása
Castel hosszabb távú trendként mutatta be Törökország és az Egyesült Államok stratégiai eltávolodását. Visszatekintve 25 évre, egyre több értékbeli különbség jelentkezik a két hatalom között: Törökország egyre inkább egy személyi diktatúrába csúszik át Erdoğan alatt (különösen a puccskísérlet után, amely mögött a törökök – joggal vagy alaptalanul – az Egyesült Államokat sejtették). Az USA eközben hangsúlyát áthelyezi egy hellén szövetségre, Görögországot építve ki alternatív Törökországként.
Törökország ezzel szemben "konnektivitáspolitikát" folytat: közeledik Oroszországhoz (orosz atomerőmű-építés a Földközi-tenger partján, SZ400-as légvédelmi rakéták beszerzése). A személyes szinten állítólag jó Trump–Erdoğan viszony mellett is a pálya eltávolodik. Jelenleg Trump hízeleg Erdoğannak és pozitív jelzéseket küld, valószínűleg Iránnal kapcsolatban van szüksége Törökország segítségére.
A NATO belső törése
Az ankarai csúcstalálkozó Castel szerint azért különösen fontos, mert ez az első NATO-csúcs a szövetség belső törése, az iráni háború miatt kialakult "gennyes kelés" óta. Kérdés, hogy a csúcs egy hatalmas balhévá fajul-e, vagy sikerül a szőnyeg alá söpörni a problémákat és a NATO egységét renoválni. Ukrajna támogatása, a mesterséges intelligencia, Kína és az iráni rendezési folyamat mind terítékre kerülnek.
A Politico által idézett öt meg nem nevezett diplomata szerint a tagok várhatóan több milliárd dollár értékű új fegyverszállítási szerződés mellett kötelezik el magukat. Castel azonban azt javasolta, ne ezekre a forrásokra figyeljünk, hanem egyetlen emberre: Donald Trumpra. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy Trump olyan bejelentést tenne, hogy Amerika újra korábbi volumenben támogatná Ukrajnát fegyverekkel és pénzügyileg. Ennek oka, hogy a Trump-adminisztráció jelenlegi kirakata JD Vance, aki a Republikánus Párt izolacionista szárnyát képviseli – és éppen ennek a szárnynak udvarol most Trump.
„Látjuk, hogy Trump hajlandó lenyelni minden megaláztatást most Irán részéről, csak hogy az időközi választásokat megnyerje." – Robert C. Castel *
Törökország F35-vadászgépek beszerzése és az amerikai technológiai bizalmatlanság
Fekete Rita felvetette JD Vance azon kijelentését, miszerint felülvizsgálják Törökország F35-ös vadászgépek vásárlásának lehetőségét. Castel kifejtette, hogy az Egyesült Államok célzottan kiéhezteti Törökországot a technológiaátadás területén, és nem bízik a törökökben. Az S400-as orosz légvédelmi rendszer beszerzésének egyik oka éppen az volt, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandók technológiát átadni a Patriot-rendszerekhez, miközben Lengyelországban ugyanezen rendszerek komponenseinek gyártásába beleegyeztek. Ez mutatja a bizalom különböző szintjét a két szövetségessel szemben.
A törökök erős anyagilag az amerikai lobbiban (sok pénzt fektetnek bele), de nincs meg az a demográfiai hátterük, mint a görög-ciprusi vagy a zsidó lobbinak. Castel szerint Törökország Erdoğan politikája miatt körülbelül 20 évet eltékozolt: ha az F35-ös projekt indulásakor csatlakozik, rengeteg technológiát kaphatott volna. Most legjobb esetben is régebbi hajtóműveket kap (F110-eseket, amelyeket az F16-osokba és F15-ösökbe építenek), nem a modern lopakodók hajtóműveit. Ezzel Törökország körülbelül 25 éves technológiai hátrányt halmozott fel.
„Az egész SZ400-as beszerzés Oroszországban, ennek az egyik oka az volt, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandók technológiaátadásra. (...) Teljesen más a bizalomszintje a lengyelek és az amerikaiak között, mint a törökök és az amerikaiak között." – Robert C. Castel *
Ukrajna újjáépítése: gdanski konferencia és a tőke érdekei
A gdanski újjáépítési fórum kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: Ukrajna már nem csupán támogatásra szoruló ország, hanem Európa jövőjének egyik stratégiai befektetési célpontja. Castel rendkívül szkeptikusan nyilatkozott az újjáépítés lehetőségéről, amíg a háború tart. Párhuzamot vont a gázai újjáépítéssel: amíg bombáznak, addig az újjáépítés erősen kérdőjeles. Szerinte az orosz pilóták "nagyon hálásak lesznek" ezekért az erőfeszítésekért, hiszen amit felépítenek, azt másnap újra lebombázhatják.
A szakértő rámutatott, hogy a cégek számára nem a végeredmény (egy helyreállított Ukrajna) a fontos, hanem hogy minél több profitot realizáljanak a szerződéseken. A tőke jelentős érdeklődést mutat az ilyen projektek iránt, és ha ennyire igyekeznek beszállni, az valószínűleg nagy haszonnal kecsegtet.
A lengyel-ukrán viszony árnyoldalai
A látszólag szoros lengyel-ukrán szövetség mögött Castel szerint komoly feszültségek húzódnak. Lengyelországnak egyszerre van szüksége egy erős és szuverén Ukrajnára mint Oroszország és közte lévő pufferre, ugyanakkor nem akarja, hogy Ukrajna egy alternatív Lengyelországgá váljon – Európa új keleti bástyája, az európai pénzügyi alapok haszonélvezője, esetleges amerikai szövetséges.
További feszültségforrást jelentenek a gazdasági érdekek: az ukrán mezőgazdasági és fuvarozói dömping, valamint a lengyel munkaerőpiacra való ukrán beáramlás. A háború előtt már másfél millió ukrán dolgozott Lengyelországban, ami azóta további egymillió menekülttel bővült. Ha Ukrajnában konszolidáció indul, ezek az emberek hazatérhetnek, és Lengyelország 2,5 millió munkással lehet rövidebb. Castel szerint bizonyos szinten Lengyelországnak az az érdeke, hogy minden maradjon a jelenlegi állapotban: egy gyenge Ukrajnával, amely nem alternatív középhatalmi szereplő a "tengerek közötti régióban".
"Trump-erőd" Lengyelországban: amerikai katonai bázis áthelyezése
A lengyel védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok nyitott a lengyelországi állandó amerikai katonai bázis (Trump-erőd) létrehozására, ahová a Németországból kivont amerikai csapatok kerülhetnének. Castel geopolitikai szempontból elkésett lépésnek nevezte ezt: az amerikai bázisokat már a NATO bővítésekor keletebbre kellett volna helyezni.
A szakértő három okot sorolt fel, amiért a bázisok eredetileg Németországban voltak:
1. A németeket "lent kell tartani" (Lord Ismay elhíresült mondása nyomán: "az oroszok kint, az amerikaiak bent, a németek lent")
2. A hidegháború idején a NATO és a Varsói Szerződés határa Németország közepén húzódott
3. A kényelem faktor – kényelmesebb Németországban élni amerikai katonaként, mint Lengyelországban
Lengyelország számára ez "főnyeremény", hiszen semmi nem biztosítja annyira a biztonságukat, mint egy amerikai "botlódrót" a területükön. Oroszország számára egyértelmű fenyegetés. Amerikai szempontból pedig egy olyan alkualap, amit később vissza lehet vonni, gesztust gyakorolva ezzel Oroszország felé.
A Krím elszigetelése és az eszkaláció veszélye
A Krím helyzete kapcsán Fekete Rita kiemelte az infrastruktúrát célzó ukrán támadásokat, amelyek a félszigetet próbálják elvágni az orosz anyaországtól. A hírek szerint üzemanyaghiány alakult ki, orosz lakosok távoznak a területről, és a strandszezont is felfüggesztették a biztonsági fenyegetettség miatt.
Castel szerint a Krím helyzete jelentősen romolhat Oroszország számára a közeljövőben, de Ukrajna könnyen "túltolhatja" ezt a kérdést. Alapvető különbségnek nevezte a Krímet és a kurszki régiót: míg a kurszki ukrán betörés mögött nem volt valódi stratégiai ráció (a szakértő "támadás a sehova" néven jellemezte), addig a Krím Oroszország számára szuverén terület, amely sokkal fontosabb, így Moszkva olyan lépéseket tehet itt, amit Kurszkban nem.
A szakértő felhívta a figyelmet a lehetséges eszkalációs forgatókönyvekre:
- Mélységi eszkaláció: egyre durvább támadások a meglévő kereteken belül, akár Kijev vagy az ukrán civil lakosság ellen
- Nukleáris fenyegetések: Oroszország feltehetően beveti a nukleáris retorikát (Medvegyev, Karaganov akadémikus megszólalásai), emlékeztetve arra, hogy amikor Oroszországot sarokba szorítják, mindig előjön a nukleáris kártya
„Tudjuk Csehovtól, hogy az a fegyver, ami megjelenik az első felvonásban, a harmadik felvonásban elsülhet." – Robert C. Castel *
Belarus szerepe: Schrödinger macskája
Fekete Rita felidézte, hogy Zelenszkij ultimátumot adott Fehéroroszországnak az ukrán északi határ közelében lévő területek leszerelésére, mivel Kijev szerint Vlagyimir Putyin folyamatosan nyomást gyakorol Aljakszandr Lukasenkora a háborúba való belépés érdekében. Castel "Schrödinger macskájának" nevezte Belaruszt: ha akarják, önálló állam, ha akarják, az uniós állam része Oroszországgal együtt.
A szakértő végigkövette Belarus háborús szerepvállalását:
- A háború kezdetén a Kijev elleni első támadás belarusz területről indult
- Azóta egyre mélyülő együttműködés zajlik: belarusz kórházakban kezeltek orosz katonákat, logisztikai bázisként használják az országot, kiürítették a lőszerraktárait
- A Prigozsin-féle lázadás után a Wagner megmaradt egységeit Belarusba küldték
- Orosz taktikai nukleáris fegyverek jelentek meg az országban
- Legutóbb orosz átjátszóállomásokat szereltek belarusz mobiltornyokra és magas épületekre, elektromos buborékot képezve Ukrajna északi területei felett az orosz dróntámadásokhoz
Zelenszkij fenyegetése rövid távon sikeres volt: az átjátszóállomások működése leállt. Castel ugyanakkor hosszú távú integrációt lát Belarus és Oroszország között, és nem biztos abban, hogy Ukrajnának érdeke lenne a front kiszélesítése egy újabb, belarusz határ menti szakasszal.
Jelenlegi fronthelyzet: az erődövezet sorsa
A jelenlegi erőviszonyokat Castel régiók szerint vázolta:
- Északon, Szumi és Harkiv térségében az oroszok minimális mozgásokat hajtottak végre a pufferzóna bővítésére
- Az ukrán erődövezetben két nyitott út maradt: északon Limán/Izjum felé és délkeleten Dobropillja környékén. Ha ezt a két utat az oroszok elvágják (és Pokrovszk, illetve az E40-es út közelében már vannak), az erődrendszer bekerítve, kiéheztethetővé válik
„Abban a pillanatban, hogy ezt a két utat elvágják, az ukrán erődrendszer gyakorlatilag be van kerítve és kiéheztethetővé válik." – Robert C. Castel *
- Délen, Zaporizzsja környékén az oroszok előretolták tüzérségüket, és egyes források szerint már a város bizonyos részeit lövik
- A Dnyeper torkolatánál, a Kinborn-földnyelven az utánpótlási vonalak elvágása miatt részleges orosz visszavonulás történt
Irán: katonai gyengeség és politikai erő a választások árnyékában
Wendy Sherman, az Egyesült Államok volt külügyminiszter-helyettese (demokrata párti politikus) egy interjúban azt állította, hogy Irán a háborúból sokkal erősebb pozícióban került ki, mint Washington. Castel ezt részben "savanyú a szőlő" típusú kommunikációnak minősítette, rámutatva, hogy a demokraták mindent megtettek Amerika iráni pozíciójának gyengítéséért. Katonailag Irán drámaian meggyengült: nukleáris programja, ballisztikus rakéta-iparága, haditengerészete és légvédelme megsemmisült. Politikai-diplomáciai szinten viszont – az amerikai időközi választások miatt – valóban jelentős előnyre tett szert, és ezt maximálisan igyekszik kihasználni.
Az iráni atomprogramról szóló magyarországi nyilatkozat
Egy magyarországi megszólalás kapcsán, amely szerint az ajatollah doktrínájával ellentétes az atomfegyver előállítása, Castel felsorolta a gyanút alátámasztó érveket:
- Irán következetesen megtagadta a NAÜ megfigyelőinek beengedését
- A létesítményeket több száz méter mélyre rejtette a föld alá
- Vállalt egy pusztító háborút, a politikai vezetés és a főváros lebombázását
- Magas fokra dúsított uránmaradványokat találtak a megfigyelők
- Létezik az iráni nukleáris archívum, amit a Moszad elhozott Izraelbe
„Általában, ami úgy néz ki, mint egy kacsa, és olyan színe van, mint egy kacsának, és úgy jár, mint egy kacsa, az általában kacsa." – Robert C. Castel *
Az iráni-amerikai tárgyalások: mindkét fél időhúzása
A tárgyalási folyamat kapcsán Castel hangsúlyozta: a háború április elején véget ért, és azóta Donald Trump különböző kifogásokkal, mesékkel, tűzszünetekkel húzza az időt – és akár novemberig is sikerülhet kihúznia. A magasabb érdek az időközi választások megnyerése. Irán is hasonlóan időhúzásra játszik: a szélsőségesek bosszút akarnak, de a pragmatikus vezetők (köztük Ghalibaf) tudják, hogy ha nem jön pénz, a rendszer összeomlik, mert a biztonsági embereket sem tudják majd fizetni.
A szakértő szerint mindkét fél "térden vánszorgott" a megállapodásig: az egyik gazdasági, a másik politikai okokból. Az iráni rendszer olyannyira érdekelt a folyamat fenntartásában, hogy még a "Halál Amerikára" jelmondat kimondását is betiltották Teheránban – ezt az iráni szélsőségesek a TV-médiában ki is figurázták.
„Minden nappal egy további garas gurul be az iráni kasszába, és jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok." – Robert C. Castel *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Ez itt a Tűzvonalban című műsorunk legfrissebb adása.
[00:00:05]Én Fekete Rita vagyok.
[00:00:05]Robert Szikásztál pedig itt van velünk Mára a vonal túlsó végén, az alapjogokért Központbiztonságpolitikai tanácsadója.
[00:00:13]Szeretettel üdvözöllek.
[00:00:15]Nagy szeretettel köszöntelek Rita téged is és a nézőinket is egy hűvös Jeruzsálemből.
[00:00:19]Ezt csak azért mondom, hogy bosszantsam a magyar közönséget.
[00:00:22]Nem itt itt sincs hűvös egyáltalán.
[00:00:25]Most nálunk valami hőkupola érkezik meg a hétvégére, úgyhogy a 40 fok közeli hőmérsékletekkel küzdünk, de mi nem vagyunk hozzászokva úgy, mint ti Izraelben, úgyhogy minket ez megvisel.
[00:00:35]No, amit hoztam ugye a hétnek a legfontosabb hírei közül, az egyrészt az, hogy már itt több hete téged is kérdeztelek, hogy van-e fordulat, vagy nincs fordulat az orosz-ukrán háború kapcsán, mert ugye több elemzést meg újsághír, cikket, véleményt lehetett olvasni azzal kapcsolatosan, hogy Ukrajna átvette úgymond a vezetést, vagy egy olyan jobb pozícióba került, ami egy fordulatot is jelenthet a háborúban.
[00:00:59]És a NATO szerint is sikerült olyan lehetőséget teremtenie a háborúban Ukrajnának, amely megváltoztatja a konfliktusnak a menetét.
[00:01:07]De ezt az előnyt most ki kell használni, mert nem maradt fent örökké.
[00:01:12]Erre hívták fel a figyelmet.
[00:01:14]A NATO főtitkár helyettese beszélt erről egyébként azon a fórumon, ahol Ukrajna újjáépítéséről volt szó.
[00:01:22]Arra a fórumra vissza is fogunk még térni.
[00:01:24]Viszont kérdeznélek itt azzal kapcsolatban, hogy itt ez ez ugyanannak a kommunikációnak a része, vagy hogyha a NATO főtitker helyettese mondja, akkor azt most már tényleg nagyon komolyan kell venni.
[00:01:36]Ugye Zelenszki arról is beszélt, hogy igazából most már ők gyakorolnak gesztust, hogyha a tűzünetet kötnek, mert Oroszországnak erre most már nagyobb szüksége van, mint Ukrajnának.
[00:01:49]Hát ami kétségtelen, hogy Ukrajna saját magához képest nyilvánvaló, hogy jobban teljesít, és ezt le tudjuk mérni a a ezeken a stratégiai bombázó bombázó kampány kampányokon, itt egy kampány van tulajdonképpen, és annak különböző részei vannak.
[00:02:04]Tehát ezzel le lehet érni, hogy ezen a téren Ukrajna sokkal sikeresebb, mint volt.
[00:02:07]És ez vitathatatlan.
[00:02:09]Ez vitathatatlan.
[00:02:09]Ezt mindenki mindenki látja ezeket a dolgokat.
[00:02:12]Most a kérdés az, hogy ezek a taktikai sikerek, ez egy ezek képesek lesznek egy stratégiai változást ö ráerőszakolni a háború menetében.
[00:02:20]Én evvel kapcsolatban nem vagyok teljesen biztos.
[00:02:24]Tehát látjuk, hogy Ukrajna, azért nem beszéltem kampányokról, mert láttunk egy kampányt az orosz energiaháztartás ellen, az az egyik dolog, a finomítók satöbbi, a gázlétesítmények.
[00:02:34]Most volt talán tegnap egy támadás egy egy orosz hélium előállító üzem ellen is.
[00:02:41]Tehát ez a ez az egyik irány.
[00:02:41]És a másik irány pedig Krímnek a az a az a nyomás, amit a Kríre gyakorol Ukrajna.
[00:02:48]Most akkor ezeket a dolgokat mindannyian látjuk.
[00:02:50]A kérdés az, hogy hogy ez képes képes lesz-e olyan nyomást gyakorolni Oroszországra, ami változást fog behozni a háború menetében.
[00:02:57]Tehát én mind a két fél mindig azt szoktam mondani, ezt mondom a háború eleje óta, hogy ami nehéz az oroszoknak, az nehéz az ukránoknak, ami könnyű az oroszoknak, az könnyű az ukránoknak is.
[00:03:06]És mi az, ami könnyű, könnyű támadni?
[00:03:08]És láttuk például ma éjszaka ezt a támadást a kramcsuki hőerőmű ellen egy balisztikus rakétából, drónokkal satöbbi.
[00:03:15]És azt is látjuk, hogy hosszú távon Oroszország sokkal drámaibb kálokat okoz Ukrajna energiaháztartásának meg az ukrán infrastruktúráknak, mint Oroszország.
[00:03:27]Tehát mást ne mondjunk.
[00:03:29]Láttuk azt, hogy az ukrán energiatermelés 2022-ben tudom én, olyan 36-38 GW körül volt, ez most visszaesett 9-re.
[00:03:37]Tehát Ukrajna egyre kevésbé képes ellátni magát energiával, egyre inkább szétszakad az országos hálózat, a kapcsolat, az energiakapcsolatot Nyepernek a keleti meg a nyugati partja között.
[00:03:49]És ezek ezek ezek sokkal drámaib, sokkal nagyobb változások, mint amiket Oroszországban tudunk lemérni.
[00:03:56]Most akkor ez a feltételezés, és ez itt az utolsó gondolat, mert nem akarok hosszan beszélni, hogy most Ukrajna került előnybe.
[00:04:03]Ez feltételez hogy az oroszoknak a a tűrési küszöbe, a szenvedés elviselési képessége drámaian kisebb, mint az ukránoké.
[00:04:10]És én evvel kapcsolatban nem vagyok biztos.
[00:04:12]Tehát ha Ukrjna nem omlott össze, mikor az energiaháztartásának a 3árom neyedét elvesztette az energiatermelésén, akkor miért gondoljuk, hogy Oroszországon belül ez meg fog történni?
[00:04:21]ami drámai változás Oroszország számára, ez az energiár bedől az iráni háború leállítása miatt.
[00:04:30]Tehát ez az egyetlen dolog, amit látok, ami tényleg stratégiai szintű.
[00:04:34]Nyilván nem vagyunk mi tődei elemzők, de egyébként itt az olajár bedőléssel kapcsolatban azért felhívják a figyelmet arra a ezek ennek a területnek a szakértői, hogy ez nyilván egy ilyen gyors kompenzálás ilyenkor, de ugye akár őszre várnak egy nagyobb árnövekedést, hiszen azok a problémák azért jóformán nem oldódtak meg, amik keletkeztek ebben az iráni háborúban, amelyek az energiainfrastruktúrát érték.
[00:04:56]Tehát akár a zövölmenti országoknak a a helyzete az továbbra sem ugyanaz, mint ami volt itt a háború előtt.
[00:05:05]Annak ellenére, hogy most hajók kijöhetnek, vagy átmehetnek a hormozis szoroson.
[00:05:08]Avval teljesen egyetértek, hogy földülöem lett egy óriási ilyen lufi.
[00:05:13]Fölfújódott egy óriási energi lufi, rengeteg kőolaj rekzből környékén.
[00:05:18]És most mikor kinyitották mondjuk úgy a gátat, akkor ez beleáranott a rendszerbe, és akkor ez elvben elönteni a rendszert olcsó energiával, és eb ilyen szempontból igazuk van.
[00:05:28]A másik dolog, amit figyelembe kell venni, hogy a háború előtt volt egy termelési fölösleg a globális energiaháztartásban, tehát a olaj meg meg földgáz volt egy fölösleg.
[00:05:40]A harmadik dolog, ami egy az ellenkező irányba hat, tehát egy ellentrend, az, hogy az van egy olyan hipotézis, hogy a novemberi időközi választások után újra kiindulnak majd, kiújulnak majd a a harcok a közelkeleten, és nyilvánvaló, hogy ez újra újra meg fogja dobni az energiárakat pont akkor, amikor a világnek legnagyobb szüksége lenne energiára.
[00:06:01]Tehát a déli hónapok alatt, mikor a világnak világ lakosságának a nagy része a az északi féltakén lakik, nem a déli féltekén lakik.
[00:06:07]Tehát mikor jön a tél, akkor lenne szükség olcsó energiára, és valószínűleg akkor fog kiújulni ez a ez az iráni amerikai háború.
[00:06:17]foglak kérdezni, még mondtam erről az újjaépítési konferenciáról, fórumról is, de volt ugye itt még egy találkozó a héten szerdán, az európai országok, NATO tag európai országok az öött legnagyobb ült össze tanácskozni Kirstarmerrel együtt egyébként, aki érdekes módon a héten ugye lemondott, de még úgy tűnik, hogy egy darabig marad ezekben a megbeszélésekben mindenképpen, ami itt ugye talán elhangzott és eredményként érdemes beszélni.
[00:06:45]róla, az, hogy azt mondták, hogy a azon a találkozón, ahol Donald Trump is részt vett, és ahol ugye aláírta az iráni keretmegállapodást, ott sikerült az európaiaknak átfordítani Donald Trumpot úgymond Ukrajna oldalára, jelentsen ez bármit, és rávenni, hogy Oroszországgal szemben keményebben lépjen fel.
[00:07:08]Na most erre utaltak vissza, és Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy ezt a franciaországi fordulatot érdemes lenne kihasználni és most úgy alakítani a helyzetet, hogy Donald Trumppal együtt megpróbálják úgy lezárni ezt a háborút, hogy Oroszországra nyomást gyakorolnak, miközben Ukrajnát támogatják.
[00:07:27]Donald Trumpnak a szerepére kérdeznék rá elsősorban, hogy te hogyan látod, mennyire sikerül Donald Trumpot átfordítani, vagy ez azt jelenti, hogy a nyugat-európai vezetők még egyáltalán nem ismerték meg Donald Trumpot?
[00:07:42]Úgy gondolom, hogy még mindig nagyon sokan vannak, akik alá becsülik Donald Trumpot, és nem veszik figyelembe nem veszik figyelembe azt, hogy itt egy nagyon kiszámíthatat taktikai szinten kiszámíthatatlan és igen veszélyes játékosról van szó.
[00:07:54]Tehát én én úgy gondolom, hogy Donald Trump ezt már elmondtam többször.
[00:07:58]Egyrészt nem nem az a sakjátékos, aki egy 80 táblán képes szimultánt játszani és előre kalkulál 10 lépést.
[00:08:07]Tehát azok, akik ezt állítják Donald Trumpról, egyfajta ilyen zseni, aki előrelátja a pályát, és a a madárkatolla sem rebben anélkül, hogy ne venni számításban.
[00:08:14]Nyilvánvaló, hogy ez egy komikus elképzelés Trumppal kapcsolatban.
[00:08:18]Egy pont ilyen komikus elképzelés, hogy az európai ember gondolkodik, európai politikusok, az európai média gondolkodik.
[00:08:23]Donald Trumppal kapcsolatban, hogy minden szesszély, minden kiszámíthatatlan egy káosz az egész.
[00:08:28]Én úgy gondolom, hogy ha a Donald Trumpot meg akarjuk érteni, el kell olvasni Makiavellitől a herceget.
[00:08:32]Ő gyakorlatilag Makiaveli hercegének a tökéletes megtestesítője.
[00:08:36]A minden a az összes a konvencionális moralitás és konvencionális normáktól teljesen elszakadt, pusztán a az érytiszta érdekeket követő ö politikai vezető, aki hajlandó bármit mondani, bármit megcselekedni rövid azért, hogy a a pillanatnyi hasznát növelje.
[00:09:00]Látjuk azt, hogy egy ilyen politikai zsonglőr képes gyakorlatilag 180 fokban megfordulni egy pillanat alatt és újra visszafordulni, hogyha a pillanatnyi érdeke azt kívánja.
[00:09:09]Látjuk azt, hogy ő úgy gondolja, hogy a káosz mindenképpen az ő érdekeit szolgálja, hogy ő egy olyan ö operátor, aki a káoszban jobban tud cselekedni, mint mások.
[00:09:22]Tehát ezér ezért látjuk ezt a káoszkeltést, egy tudatos káoszkeltést úgy a kommunikációban, mint a cselekedetekben.
[00:09:28]Egyszerűen úgy gondolja, hogy ő ebben a közegben ő hatékonyabban tud cselekedni, mint mások.
[00:09:32]És én így látom Donald Trumpot, egy pragmatikus zsonglőrt, aki a káoszban jobban tud dolgozni.
[00:09:37]És Machiavellinek a hercege, aki semmit semmilyen konvenci, az írott szó nem számít, az adott szó nem számít, semmi nem számít, az érdekei számítanak.
[00:09:44]Tehát hogyha ezt ezt megértjük, akkor nagyjából megértettük Donald Trumpot.
[00:09:50]Szerintem ezen az európai találkozón egyébként Friidrich Mercnéet kancellár üzent Oroszországnak.
[00:09:55]Úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak az az üzenet ebből az egész találkozóból, hogy Ukrajna erős marad, Európa támogatása pedig nem fog alábbhagyni.
[00:10:06]Vajon ezeket az üzeneteket hogyan fogadják oroszul?
[00:10:09]Hogyan fordítják le oroszul?
[00:10:11]Nem szó szerint, hanem mit jelent az Oroszország számára?
[00:10:15]Úgy gondolom, hogy ami a legtöbbet jelenti Oroszország számára, az az, hogy az Egyesült Államok hogy áll ehhez a dologhoz.
[00:10:20]És látjuk azt, hogy Donald Trump egyrészt tudatosan használja ezt az orosz nyomást arra, hogy nyomást gyakoroljon Európára.
[00:10:25]És még előttünk van a NATO csúcs ott Ankarában, ahol majd fogunk hallani dörgedelmeket tőle.
[00:10:32]Tehát ezt szerintem a a füldugókat készítsék elő a akik ott találkozni fognak Donald Trumpal, valószínűleg ki fogja őket ott osztani.
[00:10:38]És ezt a belső megosztottsága, a NATO belső megosztottsága, amelyik annyira nyilvánvalóvá vált az utóbbi hónapokban, ez sokkal ées szólóban beszél Oroszország számára, mint mint az, hogy valamelyik európai politikus, aki öt perc múlva úgyse lesz a székében teljesen mellékes.
[00:10:54]Tehát ezek ilyen ilyen székmelegítők, Kir Starmer meg a többiek, talán Trump talán Macron az egyetlen, aki a francia elnöki rendszer miatt egy tartósabb bútordarabnak bizonyult, de a többi európai vezető nagyjából csak csak csak a bútormelegítők meg megmelegítik a széket ideig egy ideig, aztán úgyis jön valaki más.
[00:11:17]Tehát ezek teljesen súlytalan figurák a az orosz vezetés szemében.
[00:11:20]Aki nagyon fontos az amerikai amerikai hozzáállás.
[00:11:23]Mikor Donald Trump azt mondta, hogy Ukrajna háborúja nem az Amerika nem Amerika háborúja, meg ott van sok ezer mérföldre Amerikától és sokkal kevésbé fontos Amerikának, mint Irán.
[00:11:33]Akkor akkor ebből levonták a következtetéseket az oroszok.
[00:11:37]De ha már említetted ezt a NATO csúcsot, ugye július 6-án 7-én fogják megrendezni ezt a NATO csúcsot Ankarában.
[00:11:42]Érdekelne az is egyébként, hogy mint Törökország, mint vendéglátó ebben az esetben ő mit milyen hasznot húzhat úgymond ebből a csúcsból, illetve, hogy te mire számítasz, mire vársz, ez a NATO csúcsoknak a nem tudom számát fogja bővíteni, vagy vársz, vagy figyelni kell mondjuk egy olyan eseményt, amiből le tudjuk vonni azt a következtetést, hogy mi várható akár az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, akár a NATO jövőjével kapcsolatban?
[00:12:09]Hát ez két külön témakör.
[00:12:11]Az egyik a az amerikai török vagy a NATO török kapcsolatok.
[00:12:15]Ez az egyik téma, erről is lehet beszélni.
[00:12:17]És a másik dolog pedig a tágabb NATO kontextus, ami az amerikai töröknek kapcsolatokat illeti.
[00:12:21]Láttunk azt, hogy van egy fokozatos eltávolodás a stratégiai szinten, hogyha visszatekintük 25 évre visszamenőleg, és onnan kezdjük pörgetni az örök filmet, akkor látjuk, hogy van egy ilyen eltávolodás a a a két a két hatalom között.
[00:12:38]Tehát látjuk azt, hogy az Egyesült Államok és a Törökország között egyre több értékbeli különbség vetődik föl.
[00:12:45]Látjuk azt, hogy Törökországgal, hogy Törökország átúszik egyfajta egyszemélyi diktatúrába Erdogán alatt, hogy fzávki, főleg a PS kísérlet után, ami ami amivel a törökök joggal vagy alappal vagy alaptalanul az Egyesült Államokat is emögött a pucskíséret mögött sejtették.
[00:13:03]Tehát láttuk egy látjunk látunk egyfajta eltávolodást a két két fél között.
[00:13:09]Látjuk azt, hogy Amerika fokozatosan áthelyezi a hangsúlyt erre a Helén szövetségre, ciklusra Görögországra.
[00:13:13]Egy ilyen alternatív Törökorszáként építi ki őket.
[00:13:17]Törökország a maga részéről egy ilyen konnektivitáspolitikát folytat.
[00:13:22]Közeledik Oroszországhoz.
[00:13:22]Oroszok építenek most atomerőművet ott a Földközi tengerpartján.
[00:13:25]Orosz légvédelmi rakétákat vettük.
[00:13:28]Törökország.
[00:13:28]Erről is lehet beszélni.
[00:13:30]Tehát látjuk, hogy a a a pálya eltávolodik.
[00:13:33]És ez teljesen független attól, hogy a személyes szinten Donald Trump és Erdogán állítólag nagyon jó kapcsolatban vannak egymással.
[00:13:40]És látjuk, most Donald Trump megpróbál hízelegni Erdogánnak, és megpróbál pozitív jelzéseket adni Törökország felé.
[00:13:46]Valószínűleg Iránnal kapcsolatban van szüksége az Egyesült Államok Törökországnak a segítségére, ezért van erre szükség.
[00:13:52]De látunk egy ilyen hosszútávú trendet, hogy ezek eltávolodnak egymástól.
[00:13:57]Tehát erről is majd majd lehet majd egyszer beszélni.
[00:13:59]A másik nagyon érdekes dolog ez a, hogy mi lesz a NATO találkozón.
[00:14:03]És az egyik dolog itt, hogy e, hogy ez a legfontosabb talán az, hogy ez az első NATO találkozó NATO csúcs a a belső a szkizma óta a törés, a NATO belüli törés volt az iráni háború miatt.
[00:14:16]Tehát gyakorlatilag itt itt kéne gyakorlatilag ennek a ennek a gennyes kelésnek kifakadnia.
[00:14:22]És látjuk, és ki a kérdés az, hogy most ez a egy hatalmas balhé lesz ebből az egészből, vádaok meg minden, vagy pedig sikerülni fog ezeket a szőnyeg alá seperni, és inkább a NATO egységét próbálják majd renoválni.
[00:14:37]Ezt nem nem tudom nem tudná megmondani, nem tudná meggyorsulni, melyik irányba fog menni a dolog, de terítékre fog k fog kerülni Ukrajnának a támogatása, AI, Kína satöbbi.
[00:14:49]Ezek a dolgok, ezek a dolgok, amik az iráni rendezési folyamat, tehát ezek mind az asztalra fognak kerülni.
[00:14:55]És a kérdés az, hogy hogyan kerül ki ebből a NATO találkozóból a NATO.
[00:15:00]Itt lehet egyrészt egy nagyon pozitív dolog, amikor hogy avval kerülünk ki ebből a találkozóból, hogy megerősödött a NATO, sikerült átbeszélni ezeket a véleménykülönbségeket, sikerült átlépni ezt a válságot, vagy pedig pont az ellenkezőleg egy tovább törés tovább fog máma már nem hasad tovább, igaz, hogy tovább fog hasadni ez a ez a ez a szakadás a nadrágon, ahogy József Attila leírta.
[00:15:21]Igaz, és ez is egy teljesen lehetséges forgatókönyv.
[00:15:25]Kijavítom magamat, mert július 6-et mondtam, de 78, amikor ez a erre a NATO csúcsra sor fog kerülni.
[00:15:31]És ugye a politikó öt olyan megnem nevezett diplomatára hivatkozva azt mondja, vagy azt írja, hogy a szövetség tagjai várhatóan több milliárd dollár értékű új fegyverszállítási szerződést mellett kötelezik majd el magukat, és növelik a fegyverszállításoknak a volumenét Ukrajna irányába.
[00:15:49]Tehát erre várnak részben itt a NATO csúcsideje alatt.
[00:15:55]Hát én úgy gondolom, hogy ne ne ezeket ne ne erre az öt politikusra figyeljünk odt.
[00:15:59]Egyetlen egy ember lesz ott, akire érdemes odafigyelni, és ez Donald Trump.
[00:16:05]Arra számít az, hogy Donald Trump egyébként ilyen bejelentést tenne, hogy mondjuk Amerika újra valamilyen formában pénzügyileg fegyverszállításokkal olyan volumenben támogathatja Ukrajnát, mint mondjuk a Trumpot megelőző időben, vagy ezt kizártnak tartod?
[00:16:21]Én nem tartom ezt túlságosan valószínűnek.
[00:16:22]Látjuk azt, hogy Venst Trump JD Vence tolja maga előtt, mint ő a kirakata most az amerikai kormánynak, és nem Rubio.
[00:16:33]Tehát a Trump adminisztrációnak most JD Vens a kirakata, aki a az izolacionista szárnyak a képviselője a republikánus párton belül.
[00:16:41]És ez az a szárny, úgy valószínűleg ez az a szárny, akinek udvarolni próbál most Donald Trump.
[00:16:46]Ezért van szükség, ezért volt szükség erre a erre a gunyjátékra most Iránnal is.
[00:16:51]Látjuk, hogy Trump hajlandó lenyelni minden bármilyen megaláztatást most Irán részéről, csak hogy az időközi választásokat megnyerje.
[00:16:57]Utána gondolom majd leszólózza velük ezt a dolgot, ismerve a ismerve a a az emberünket.
[00:17:01]De én nem gondolom, hogy ugyanaz az izolacionista szárny, amelyik ellenezte ezt az iráni háborút, támogatni fogja, hogy Amerika jobban beleálljon ebbe az ukrán háborúba.
[00:17:15]De ha már Törökországról szót ejtettünk, van még ezzel kapcsolatosan egy hír a törökamerikai kapcsolat tekintetében, úgyhogy akkor hadd vessem fel ezt is.
[00:17:23]Ugye Jay Vence volt az, aki beszélt arról, hogy felülvizsgálják, vagy vizsgálják azt, hogy Törökország hogyan vásárolhatna F35-ös vadászgépeket.
[00:17:31]Itt emlékszem rá, talán pont a Svédország NATO csatlakozásának ugye a az engedése és nem engedése kapcsán jöttek ezek a dolgok szóba, hogy vadászgépeket szeretne Törökország, de ha jól emlékszem ott akkor nem teljesen azt kapta, amit ő szeretett volna.
[00:17:52]Nem, hát látjuk azt, hogy Törökországot az Egyesült Államok célzottan kiéhezteti, ami a technológiát élet.
[00:17:58]Látjuk, hogy az Egyesült Államok nem bízik Törökországban.
[00:17:59]nevezzük, fogalmazzunk fogalmazzunk parlagiasan.
[00:18:04]Mondjuk úgy, az egész SZ400-as vá beszerzés Oroszországban, ennek az egyik oka a törökök szempontjából az volt, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandók technológia átadásra.
[00:18:14]Tehát hajlandók voltak arra, hogy Törökország megvásárolja jó pénzér ezeket az Esne-t, ezeket a patriot rakétákat az amerikaiaktól.
[00:18:21]Ugyanakkor magát a technológiát nem voltak hajlandók átadni az amerikaiak.
[00:18:25]És ez volt az egyik ok.
[00:18:27]Voltak más okok is, de ez volt az egyik ok, amik Erdogánt abba az irányba lökték, hogy ezt 400-ast vegyen az oroszoktól.
[00:18:35]Történt ez akkor, amikor az Egyesült Államok abba is belement, hogy Lengyelországban ugyanezeknek a patriótoknak bizonyos komponenseit legyártsák.
[00:18:41]Tehát látjuk azt, hogy teljesen más a bizalomszintje a lengyelek és az amerikaiak között, mint a törökök és az amerikaiak között.
[00:18:46]Most avval is tisztábban kell lenni, hogy van egy nagyon erős török lobbi az Egyesült Államokban, de erős anyagilag.
[00:18:53]nagyon sok pénzt fektetnek ebbe a dologba bele.
[00:18:57]Ugyanakkor nincs meg az a demográfiai lobbi, ami a görög meg a vagy a helénikus, tehát a görög ciprusi meg a zsidó lobbi mögött van az Egyesült Államokban.
[00:19:03]Tehát a zsidók és a görögök pénzt is tesznek bele, és van egy nagyon jelentős demográfiai, van egy jelentős lakosság, amelyik támogatja ezeket a dolgokat.
[00:19:11]Törököknek ez nincs.
[00:19:11]A törökök nagyon sok pénzt lesznek az amerikai lobbiba, de nincs nincs egy török kisebbség az Egyesült Államokban.
[00:19:16]És ezért van itt egy van itt egy beépített handikapje az amerikai politika befolyásolásában Törökországnak.
[00:19:21]Most a ha a legpozitívabb forgatókönyvet vesszük, akkor is Törökországgal hibás erdogáni pol hibát.
[00:19:28]Nem, nem akarom mondani, hogy hibás, de az ebből a szempontból nem optimista erdogáni politika miatt elfecsérelt körülbelül 20 évet.
[00:19:36]Tehát Törökországnak az az F35-ös projekt indulásánál ott kellett volna lennie, és akkor evvel rengeteg technológiák kapott volna.
[00:19:43]Most bekapcsolódhatnak ebbe a projektbe.
[00:19:46]Bekapcsolódhat Törökország, megkaphatja öt vagy hat év múlva az első F35-ösét, de ez meg fog történni akkor, mikor Izraelnek már több mint 100 F35-öse van.
[00:19:54]És a világban a világ elment ez alatt az idő alatt.
[00:19:57]És azok a repülőgép hajtóművek, amiket most Törökország megkapna, ezek az F110-esek, ezek a és ezeket építené bele abba a török lopakodó gépbe, amelyik 10 éve gyakorlatilag a padlón van, és nem képes fölemelkedni, mert nincs hajtómű hozzá.
[00:20:12]e egy egy régebbi hajtóművet fog megkapni, egy olyan hajtóművet, amelyik az F16-osokb, F15-ösekbe van beleépítve, de nem azokat a hajtóműveket fogja megkapni Törökország, amik a lopakodókba vannak beleépítve.
[00:20:23]Tehát én úgy gondolom, hogy itt itt vol Törökország hozott egy politikai döntést, és evvel gyakorlatilag elvágta magát az amerikai technológia átadástól, és egy ilyen 25 éves hátrányt hozott össze magának, mondjuk úgy.
[00:20:37]Akkor visszatérek ide a újjáépítési fórumra, konferenciára, amit Gdban rendeztek meg.
[00:20:42]Ugyanis Ukraj Urszula von der Lentől fogok idézni, Ukrajna már nem csupán támogatásra szoruló ország, hanem Európa jövőjének egyik stratégiai befektetési célpontja.
[00:20:51]Új korszakot hirdetett Urszula von der Lien és jóformán bejelentette ünnepélyes keretek között, hogy elkezdődhet az újjáépítés Ukrajnában.
[00:21:01]Mit gondolsz erről a részérről a történetnek?
[00:21:03]És aztán majd beszéljünk itt a lengyel-ukrán feszültségről is, mertogy ez azért árnyékot vetett erre az újjaépítési fórumra.
[00:21:11]Ami az újjaépítést illeti, szerintem nagyon az orosz pilóták nagyon hálásak lesznek.
[00:21:16]vannak ezek látjuk ezeket a siklóbomba támadásokat ma reggel is erről olvasunk mindenütt, hogy főleg a a szlovian krematorsk az ukrán erődrendszert támadják ezekkel a siklóbombákkal az oroszok, de de például Harkibot is támadják.
[00:21:30]Tehát mit építünk újra, amit az oroszok holnap újra lebombáznak?
[00:21:33]Tehát ez kicsit olyan, mint Gázának az újjáépítése.
[00:21:36]Tehát ameddig a háború tart, addig addig ez az újjáépítés egy erős kérdőjelebbek fölötte, mondjuk úgy.
[00:21:42]Ami pedig a lengyel ukrán kapcsolatokat illeti.
[00:21:44]Én úgy gondolom, hogy van itt itt két két dolog van jelen egy egyidejűleg.
[00:21:51]Egyrészt Lengyelországnak szüksége lenne egy erős és szuverén Ukrajnára, mint egy pufferre közte és Oroszország között.
[00:21:55]Ez egyrészt.
[00:21:57]Ugyanakkor Lengyelország nem akarja, hogy Ukrajna legyen az alternatív Lengyelország.
[00:22:01]Tehát úgy úgy, hogy Ukrajna egy alternatív Oroszország is lehet mi, hogy most, hogy átcsapódott a másik oldalra, a másik táborba, most Ukrajna egy alternatív Lengyelország is lehet.
[00:22:11]Egy alternatív Lengyelország lehet, mint Európának a keleti bástyája, mint a a különböző európai pénzügyi alapoknak az él a haszonélvezője mint egy esetleges amerikai szövetséges a jövőben átveheti Ukrajna ezt a helyet.
[00:22:25]Látjuk az ukrán mit tudom én mezőgazdasági dömpinget, látjuk a a fuvarozó dömpinget Európában.
[00:22:33]Tehát Ukrajna egy olcsóbb Lengyelország lehet egy és ilyen szempontból a lengyelek nem feltétlenül örülnek ennek a dolognak.
[00:22:39]Most azt is számításba kell venni, hogy Lengyelországban már a háború előtt más5él millió ukrán dolgozott, és azóta lett még 1 millió ukrán menekült, akik gyakorlatilag bele beleépültek a a a lengyel munkaerőpiacba.
[00:22:53]Most hogyha Ukrajnába elindul egy konszolidáció, ezek esetleg haza fognak térni, és Lengyelország 2,sés fél millió munkással lesz rövidebb, mondjuk úgy.
[00:23:01]Tehát én úgy gondolom, hogy bizonyos szinten Lengyelországnak az értéke, hogy minden így maradjon, ahogy most van.
[00:23:09]Hogy Ukrajna megmaradjon, mint egy gyenge Ukrajna, mint nem nem mint egy alternatív Lengyelország, amelyik egy ilyen új középhatalmi szerepet tölt be ott a tengerek közötti régióban, amit eleve egy fikciónak tartok, bármilyen népszerű is Magyarországon.
[00:23:21]De a lengyeleket ez aggasztja ez a dolog, és ezért nem örülnek ennek.
[00:23:28]Itt az újépítéssel kapcsolatosan nem azért történnek ilyen bejelentések, mertogy egyébként azok, akiknek ez a üzleti lehetőség oda lett ígérve, már tűkönülnek, hogy mikor is állhatnának ennek neki, mert ugye ez egy olyan befektetés is, amiből aztán hasznot lehet húzni.
[00:23:44]Tehát ezt így cinikusan szokták mondani, hogy egyrészt a fegyverkereskedők vagy a fegyvergyárak, amikor háborúzni kell, akkor szoktak ugye nagyobb bevételekre szerttenni ezek a másfajta akár globális cégek, mert azért azt már lehet látni, hogy Ukrajnában ki fogják újjáépíteni ezeket a területeket, tehát ezek már le vannak zsírozva ezek a szerződések, azok pedig akkor tudnak keresni, amikor elkezdődik az újjáépítés.
[00:24:08]Hát igen, nyilvánvaló.
[00:24:08]Nyilvánvaló, hogy a cégek számára nem az a lényeg, hogy a folyamat végén egy legyen egy Chili Villi helyreállított Ukrajnán.
[00:24:13]az a az a az a cél, hogy minél minél több profitra tegyenek szert ezeken a szerződéseken, és az, hogy utána lesz-e egy hely egy csilivili Ukrajna folyamat végén, vagy nem lesz ez Oján mindegy.
[00:24:24]Tehát a a gazdasági érdekek szempontjából ez olybá mindegy.
[00:24:28]És látjuk, nagyon érdekes dolog, látjuk azt, hogy például a gázzai újjáépítéssel kapcsolatban és sok más hasonló projekttel kapcsolatban a a a tőke milyen mekkora érdeklődést mutat ezek iránt a projektek iránt.
[00:24:39]És valószínűleg ezek ezek az emberek jobban értenek a a a pénzügyekhez, mint mi ketten.
[00:24:45]És hogyha ennyire ennyire sietnek beszállni a buliba, akkor valószínűleg igen nagy haszonron lehet ott szerttenni.
[00:24:50]És itt a cél nyilvánvaló, hogy a a bottom line a a bankszámlán, és nem az, hogy Ukrajnának jó legyen, vagy rossz legyen.
[00:24:59]Nos, az Egyesült Államok nyitott lengyelország javaslatára, hogy az országban Trump erőd néven állandó amerikai katonai bázist hozzanak létre.
[00:25:07]Mondta a lengyel védelmi miniszter.
[00:25:07]És ezt is szerettem volna veled megtárgyalni, merthogy itt beszéltünk mi is róla, hogy ugye kivonnak Németországból katonákat az amerikaiak, több 1zer fölső kontingensről van szó, és hogy mi lesz ezeknek a sorsa.
[00:25:20]Hát most a legfrissebb hírek alapján úgy tűnik, hogy akár Lengyelországban jöhet létre egy ilyen állandó katonai bázis.
[00:25:29]Mit gondolsz erről a nagyobb képet tekintve?
[00:25:31]Most így úgy értem, hogy Oroszországhoz így közelebb kerül az a katonai bázus, ami eddig Németországban volt.
[00:25:37]Van-e ennek jelentősége?
[00:25:37]Illetve Lengyelország katonai geopolitikai erejét tekintve, az egy külön hava tortán, hogy most már lesz Trump folyosó, Trump erőd, tehát már még még m nagyon sok ilyen Trump nevéről elnevezett dologról tudunk beszélni.
[00:25:53]Hát igen, nyilvánvaló, hogy mindenki megpróbál az embernek a az emberünknek a a hiúságára apelálni, és így így eladni ezt a dolgot.
[00:26:00]Ugyanakkor ha geopolitikailag nézzük a a nézzük a pályát, akkor teljesen egyértelmű, hogy a a ez ez ez egy kicsit elkésett lépés.
[00:26:10]Tehát a az amerikai bázisokat Németországból áthelyezni kellett Európában azt nem most kellett volna, hanem abban a pillanatban, amikor a NATO kibővült.
[00:26:17]Tehát most beszélek az amerikai vagy az európai logika szempontjából.
[00:26:20]Nyilvánvaló, hogy ez nem Oroszországnak az érdeke.
[00:26:21]Tehát azért miért miért vannak a Németországban ezek az amerikai bázisok?
[00:26:25]Ennek két oka van.
[00:26:27]Az egyik a három oka talán az egyik oka az, hogy a németeket lent kell tartani.
[00:26:31]Ezt tudjuk, ez a NATO-nak az egyik az egyik célja volt, hogy Lord Ismétől tudjuk, hogy az oroszok kint maradjanak, az amerikaiak bent és Németország már lent.
[00:26:38]És tekintve, hogy Németország már kétszer összehozott egy világháborút a világnak, nem egy alaptalan, nem egy alaptalan cél, mondjuk úgy.
[00:26:44]Ez az egyik dolog.
[00:26:46]A másik dolog, valamikor a határ a varsói szerzdés és a NATO között ott húzódott Németország közepén.
[00:26:50]Tehát ezért ezért vannak ott ott ezek az amerikai bázisok.
[00:26:54]Ö viszont azóta egy egyet fordult a világ, és a NATO-nak a keleti határa kitolódott Kelet-Európába, és az a stratégiai logika, ami anno azt mondta, hogy Németországba telepítsünk amerikai bázisokat, most az diktálná, hogy ezeket a bázisokat toljuk előre Lengyelországba.
[00:27:10]Az égvilágon semmi ráció nincs egy Amerika, az am németországi bázisok fenntartásában.
[00:27:16]Talán csak annyi, hogy kényelmesebb Németországban élni, mint Lengyelországban egy amerikai katona vagy katona tiszt számára.
[00:27:20]Tehát ilyen szempontból ez logikus.
[00:27:22]lengyelek szempontjából ez főnyeremény, mert semmi nem biztosítja annyira a biztonságokat, mint egy amerikai botlatózsinor, vagy botlózsinor, mondjuk úgy Lengyelországban.
[00:27:32]Ez többet ér, mint a NATO összes papírja.
[00:27:34]Ez a ez a valódi biztonság.
[00:27:36]Oroszország számára ez egy egyértelmű egyértelmű fenyegetés.
[00:27:38]És az amerikai politika számára ez egy olyan dolog, amit aztán vissza lehet vonni.
[00:27:45]Tehát beteszem a kecskét a házba, és am kis házbeszem a kecskét, még zsúfoltam, amikor kiviszem a kecskét a házból, akkor most hirtelen mennyi hely lett.
[00:27:53]Tehát egy olyan dolog, amit amit aztán vissza lehet vonni, engedni lehet belőle, és egyfajta gesztust lehet evvel tenni Oroszország felé.
[00:28:01]Visszatérek a krémnek a helyzetére.
[00:28:01]Itt ugye amit beszéltünk az elején, hogy van fordulat, nincs fordulat, vannak olyan ö események, amelyek Ukrajnának kedveznek, és itt a Krimet is ide sorolják többek közt, úgyhogy arra gondoltam, hogy erre külön rákérdeznék, mertogy ugye a krímet olyan támadások érték az elmúlt hetekben, amik egyrészt az infrastruktúrát célozták meg, tehát hogy elvágják jóformán ezt a szigetet az anyaterületektől, fogalmazzunk így.
[00:28:26]És egyrészt ugye üzemanyaghiányról számolnak be, másrészt arról is lehetett híreket hallani, hogy az oroszoknak egy jó része elindult a kríből, tehát hogy elhagyják a területet, merthogy egyébként olyan mélységi dróntámadások is történnek, ami miatt a lakosság nem érzi magát biztonságban.
[00:28:43]És a strandszont pedig felfüggesztették, tehát ugye ez egy speciális üdülő területe volt mindig az oroszoknak és szerettek ide járni.
[00:28:54]És hát most ezt megszüntették pont a biztonsági fenyegetettség miatt.
[00:28:58]Na most van egy olyan vélemény is, hogy a krém gyakorlatilag egy teljesen elvágott szigetté válhat a következő időszakban, és az ott államásozó orosz hadsereg pedig lőszer és üzemanyag nélkül maradhat.
[00:29:10]Mit látsz te?
[00:29:10]Mit gondolsz erről az egész szituációról?
[00:29:13]Mi történik, hogyha ez bekövetkezik?
[00:29:18]Hát ennek a a csiráit már látjuk ezt a dolgot.
[00:29:21]Tehát látjuk, hogy a a krími félszigetnek a legnyugatibb csücske, ez a kinborn földnyelv, amelyik benyúlik a a a nyepernek a torkolatába, onnan evakuálni kellett a csapatoknak egy az orosz csapatoknak egy részét, mert az utánpótlási vonalaikat elvágták ezekkel a drónokkal az ukránok.
[00:29:37]Most én úgy gondolom, hogy a a helyzet sokkal rosszabb lehet Oroszország számára a közeljövőben.
[00:29:47]Ugyanakkor ugyanakkor megvan a veszélye annak, hogy ezt Ukrajna tútolja ezt a dolgot.
[00:29:50]Tehát itt egyrészt orosz orosz területről, az oroszok szempontjából szuverén orosz területről van szó, teljesen egyértelmű.
[00:29:59]Ugyanakkor egy olyan orosz területről, ami sokkal-sokkal fontosabb, mint a Kursy régió.
[00:30:02]Tehát a Kurski régió az egy olyan támadás volt az ukránok részéről, hogy támadás sehova.
[00:30:07]Tehát volt egy volt egy nagy vitám Anton Barátommal talán Győrbe evvel a kérdéssel kapcsolatban, és akkor föltettem a kérdést, hogy rendben van, de mi a cél?
[00:30:15]Mi a stratégiai cél?
[00:30:16]Tehát hova akarnak h mi hova akarnak kilyukadni az ukránok a végén?
[00:30:20]Mikor annó el akarták vágni, volt a nagy tavaszi ellentámadás, megértettem a stratégiai rációt.
[00:30:24]A Kurski támadás mögött nem volt semmilyen stratégiai ráció.
[00:30:28]Tehát nem nem láttam az irányát annak a támadásnak.
[00:30:30]És ez a különbség Kurzki és a Krí között.
[00:30:34]Tehát Oroszország olyan lépéseket tehet a a Kr megvédése érdekében, amit talán ott kursz környékén nem tett meg.
[00:30:39]Tehát ott láttunk egy nagyon nagyon jelentős türelmet Oroszország részéről, és meg is magyaráztam annó, hogy miért ez a luxus most nem áll Oroszország rendelkezésén a Krí a krímmel kapcsolatban.
[00:30:49]Úgyhogy most nem akarok mindenféle ilyen szélsőséges forgatókönyveket rajzolni, de de látjuk, hogy az orosz doktrinában vannak bizonyos kitételek avval kapcsolatban, amikor létfontosságú orosz érdeket fenyegetnek.
[00:31:05]És én én úgy gondolom, hogy Ukrajna könnyön túltolhatja ezt a dolgot.
[00:31:10]Ez okozhat, tudom, hogy egy kicsit elcsépelt a szó, de egyfajta eszkalációt is, és ha igen, akkor milyen jellegűt, milyen fajtát, eszközökben, tudom, tűzhasználatban, miben?
[00:31:21]Hát az egyik dolog, amit láthatunk, az egy mélységi eszkaláció.
[00:31:22]Tehát egyre egyre durvább támadásokat hajtanak végre a meg a meglévő kereteken belül az oroszok.
[00:31:29]És ez lehet például támadás Kiev ellen, a Kievi civil lakosság ellen.
[00:31:35]Ahogy az ukrán támadások nyomást gyakorolnak az orosz civil lakosságra a Krben, épp úgy Oroszország is elindíthat egy ilyen általános bombázó hadjáratot az ukrán civil lakosság ellen, és ez egy drámai durvulása lenne a lenne a háborúnak.
[00:31:48]Gondolom Oroszország be fogja vetni a nukleáris fenyegetéseit is, ahogy szokta különböző szinten.
[00:31:52]Itt is van egy az egész Hermant Knak a teljes létrája, amit meg lehet mászni.
[00:31:56]Ö nem kell, de meg lehet mászni, tehát valószínűleg ott is fogunk látni különböző dolgokat.
[00:32:02]És ö én ezeket a ezeket a fő lépéseket látom Oroszország részéről.
[00:32:07]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy van itt egy imbalansz a két a két ország között.
[00:32:12]Ukrajna képes támadni Oroszországot drónokkal, balisztikus, viszont balisztikus rakétái nincsenek.
[00:32:16]ahhoz, hogy Ukrajna komoly kárt tudjon okozni Oroszországnak, egy sokkal komolyabb kárt, mint most stratégiai szintű kárt balisztikus rakétákra lenne szüksége, amik egy nagyságrenddel több robbanóanyagot képesek szállítani, mint ezek a drónok.
[00:32:29]Tehát ez ez lenne Ukrajna szempontjából a a az a dolog, amit tényleg egy stratégiai változást tudna belevinni a háborúban.
[00:32:38]Itt a probléma Oroszországgal az, hogy látjuk, mikor Oroszországot sarok kezdik sarokba szorítani.
[00:32:42]Ezt láttuk 2022 novemberében, akkor mindig előjön a nukleáris kártya, és tudjuk Csehovtól, hogy az a fegyver, ami megjelenik az első felvonásban, a harmadik felvonásban elsülhet.
[00:32:52]Tehát én én nem zárnám ki ennek a lehetőségét, és fenyegetést mindenképpen fogunk hallani.
[00:32:59]A szokásos gyanúsítottak Medvegyev satöbbi, Karaganov akadémikus fogjuk hallani ezeket a nukleáris dolgokat és nem nem egy nem egy pozitív üzenet a jövő számára.
[00:33:11]Beszéljünk akkor Belaruszról is.
[00:33:11]Ugye az elmúlt hetekben Belarusszal kapcsolatban is vannak viszonylag új hírek.
[00:33:17]Az egyik az, hogy Zelenski ultimátumot adott Fehér Oroszországnak, hogy szerelje le az ukrán északi határhoz közel lévő ö területeit ö Fehér Oroszország, merthogy onnan vártak, vagy onnan vélelmeztek az ukránok egyfajta támadási lehetőséget.
[00:33:37]Ugye azt állítják, hogy Vladyimir Putyin folyamatosan nyomást gyakorul gyakorol a fehér orosz elnökre, hogy szálljanak be a háborúba, és ugye Ukrajnát északról támadják meg.
[00:33:47]Most a belaruszok ezt egyébként tagadták.
[00:33:52]Viszont érdekelne a te véleményed.
[00:33:52]Te hogyan látod egyáltalán Belarus szerepét ebben az egész háborúban?
[00:33:57]Talán négy éve, amióta kitört ez a háború, mindig szóba jön.
[00:34:01]Általában felfelbukkan ez a téma.
[00:34:04]Az ukránok mindig vizionálják, hogy onnan érkezik egy támadás.
[00:34:07]Eddig nem érkezett.
[00:34:09]Hogyan értékeled ezt?
[00:34:13]Hát Belarus egyfajta Srödinger macskája, hogy ha akarják, akkor egy önálló állam, ha akarják, akkor a az uniós államnak a része, részei Oroszországgal együtt.
[00:34:20]És ebből fakad gyakorlatilag ez ez az kettőssége a belaruszi politikának.
[00:34:28]Tehát amit láttunk, gyakorlatilag a háború kezdete ott, hogy Belarus részt vesz a háborúban, de nem mint hadviselő fél.
[00:34:34]Tehát az első nagy támadás kie ellen belaruszi területről indult el, és azóta a attól a ponttól kezdve gyakorlatilag az együ az együttműködés Belarusz és Oroszország között egyre inkább mélyült.
[00:34:45]Tehát a az a kievi kiürítés után látjuk azt, hogy belaruszi kórházakban kezeltek orosz katonákat, ilyen logisztikai bázisként használták, kiürítették Belarusznak a lőszeraktárait, az eszközraktárait, hogy az orosz hadsereget fölpompálják vele.
[00:35:00]Akkor jött a Prigozsin lázadás.
[00:35:00]A Prigozsin féle láz lezendülés után a megmaradt a Wagnernek a megmaradt egységeit át Belaruszba, nem akarom azt mondani, hogy száműzték, de Belaruszba küldték el oda lengyel határra.
[00:35:12]Talán vannak, akik még emlékeznek, hogy volt- evvel bizonyos feszültség, bizonyos ijedség, hogy a Wágnert fogják bevetni ott a lengyel, ukrán, belarusz közös határ, hármas határ környékén.
[00:35:22]Utána látjuk a az orosz nukleáris fegyverek megjelenését Belaruszban.
[00:35:26]ö repülőgéperk szerelhetős, balisztikus rakéták, ö ö orosz taktikai nukleáris fegyverek.
[00:35:34]És most a legutolsó epizód, amit láttunk, hogy Oroszország a különböző belarusz belaruszi mobiltelefon tornyokra és magas épületekre ilyen át átjátszóállomásokat szerelt, amiknek a segítségével ezt a drónhadjáratot viselte Ukrajna ellen.
[00:35:52]Tehát gyakorlatilag egy ilyen elektromos buborékot, egy ilyen térerőt képezett Ukrajna egy észak bizonyos területei fölött Belaruszból, amiknek a fölhasználásával a drónok, az orosz drónok támadni tudták Belaruszt.
[00:36:03]És erre reagált Zelenskinek a fenyegetése.
[00:36:05]És egy egyébként nagyon hatékony fenyegetés volt, mert mert látjuk, hogy ezeknek a működése, ezeknek az átjátszóállomásoknak vagy jelléknek ez leállt.
[00:36:14]Ez leállt.
[00:36:14]Tehát ez a ez a rövid távú sikere Ukrajnának Belaruszban.
[00:36:19]Ugyanakkor látunk egy hosszútávú integrációt Belarusz és Oroszország között, annak ellenére, hogy Belarusz egy kiszág kis hadsereggel nem akar részt venni a háborúban.
[00:36:30]És nem vagyok benne biztos, hogy Ukrajnának az érdeke, hogy hogy szét széthúzza ezt a frontot avval, hogy hozzáadja még a az ukrán belarusz közös határt is.
[00:36:40]Ha ha ha megnézzük azt, hogy egyébként hogy néznek ki most a háborúzó felek, csak nagy vonalakban, mert most már időnk nem is lesz, hogy részletesen belemenjünk, de te mit gondolsz erről, mit látsz erről?
[00:36:50]Most ugye nagyon sok negatív hír érkezik Oroszországból, politikai, gazdasági, a fáradtságnak a jelei és a többi és a többi.
[00:36:58]Te hogyan látod most az erőviszonyokat?
[00:37:03]Én azt azt látjuk, tehát északról délfelé haladva azt látjuk, hogy Szomi térségében meg Harkiv térségében az oroszok minimális mozgásokat hajtottak végre, hogy ezt a pufer övezet ki kibővítsék.
[00:37:13]A következő nagyon érdekes terület ez az ez az ukrán erődövezet, erről még nagyon sokat fogunk beszélni.
[00:37:19]majd leszerül egy előadásom is, ami kielemzi katonaföldrazi szempontból ezt az erődővezetet, hogy megértsük.
[00:37:23]Nagyon sokat beszélünk különböző területekről, úgy igazából nem értjük, hogy miről van szó.
[00:37:29]Látjuk azt, hogy van ez az erődővezet.
[00:37:30]Mindenki arról beszél, hogy két-három évben telne még elfoglalja Oroszország az erődővezetet, erre semmi szükség nincs.
[00:37:36]Két nyitott út van, egy északi út Limán felé és vagy Izízium felé és egy délkeleti útó Dobropília környékén, ami még nyitva áll, ami összeköti ezt az erőző erődövezetet Ukrajnával.
[00:37:48]Ha ezt a kettőt elvágják, és az oroszok ilyen Dobropília ott van Pokrovsk mellett egy lépésre, igaz?
[00:37:52]És az oroszok ott vannak nagyon közel.
[00:37:55]Az Iziumi út, az az európai E40-es út pedig ott vannak az oszkil folyó mellett az oroszok szintén nem egy nagy távolságra.
[00:38:04]És nem kell feltétlenül leparkolni az orosz tankokat az útnak az aszfaltján ahhoz, hogy elvágják ezeket az utakat.
[00:38:09]abban a pillanatban, hogy ezt a két utat elvágják, az ukrán erődrendszer gyakorlatilag be van kerítve és kés ki kiéheztethetővé válik.
[00:38:16]Ez ami ott történik, láttuk a a déli fronton Zaporzsia környékén az oroszoknak sikerült előretolniuk a tüzértségüket és Zaporozsír városának bizonyos részeit állítólag az orosz csöves tüzérség már lőtte.
[00:38:32]Az ukránok ezt tagadják, az orosz propaganda ezt nyomja.
[00:38:35]Ha nem is látjuk, ezt még valószínűleg be fog következni, mert ott van nagyon ott vagyunk a dolognak a határon.
[00:38:40]Ott vannak egész közzel ehhez a határhoz, a csöves tűzérsék határához.
[00:38:44]És amit már említettünk, hogy ott lent délen a Nyeper torkolatánál az oroszok kénytelenek voltak visszavonni a a földnyelven állomásod a kínborban állomásozó csapataik egy részét a logisztikai problémák miatt.
[00:38:56]Tehát én úgy gondolom, hogy ami ami érdekes lesz, az az erődővezetés.
[00:38:59]Majd erről érdemes sokat beszélni.
[00:39:03]Iránnal kapcsolatban két idézetet hoztam.
[00:39:05]A Euronews Europe Today című műsorának adott interjút az Egyesült Államok volt külügyminiszter helyettese, Vendy Sherman, aki arról beszélt, hogy Teherán a háborúból sokkal erősebb pozícióban került ki, mint Washington.
[00:39:21]És akkor szeretnél majd, ha véleményeznéd ezt, hogy mit gondolsz erről.
[00:39:24]Illetve ugye itt Magyarországon is történt olyan nyilatkozat az elmúlt napokban, amely jóformán arról szólt, hogy Hameneiatolla doktrináival ellentétes az atomfegyver előállításra készítése, vagy az erre való törekvés.
[00:39:38]Tehát Iránban nem zajlottak olyan folyamatok, amelyről Amerika vagy Izrael beszámolt, hogy itt az atomfegyver létrehozása, megszerzése cél célja lett volna az iráni rezsimnek.
[00:39:52]Ezt a két megszólalást szeretném, hogyha véleményeznéd.
[00:39:57]ami az első dolgot illeti, Vendy Sharman, ne felejtsük el, hogy egy egy demokrata párthoz tartozó politikai figura tulajdonképpen ahhoz a demokrata párthoz, amelyik mindent megtett, hogy gyengítse az Egyesült Államoknak a a pozícióját Iránnal szemben.
[00:40:11]Nem nem folytatták a Trumpféle szankciókat.
[00:40:13]És ez egy kicsit ilyen savanyú a szőlő kommunikációként értelmezem.
[00:40:17]Egyértelmű, hogy Irán katonailag drámaan meggyengült ebben a háborúban.
[00:40:21]Látjuk azt, a libanoni folyamatokon le lehet mérni és egyéb folyamatokon.
[00:40:25]Látjuk azt, hogy a politikai, a az amerikai időközi választások miatt Iránnak van egy nagyon jelentős stratégiai vagy diplomáciai politikai előnye az Egyesült Államokkal szemben, és ezt most megpróbálják kihasználni maximálisan, ameddig le nem futnak ezek az időközi választások, és ameddig ezt az előnyt élvezi.
[00:40:42]De azt állítani, hogy Irán drámaian megerősödött, ez ez nevetséges dolog.
[00:40:45]A háború előtt Iránnak volt egy nukleáris programja, ami most nincs neki.
[00:40:49]A volt egy balisztikus rakéta gyártó teljes iparága, amik most eltűntek.
[00:40:55]Nincs haditengerészete, nincs légierzem, amit Trump mindig visszatér ezekre a dolgokra, de nem mindegy.
[00:41:00]Tehát gondol gondoljunk úgy Oroszországra, hogy már nem tud több rakétát gyártani.
[00:41:03]Nincs orosz légierőn, nincs orosz haditengerészet, nincs orosz légvédelem.
[00:41:08]Mit mondanánk akkor, hogy Oroszország erősebben került ki ebből a háborúból?
[00:41:12]Ezek ezek abszurd állítások.
[00:41:12]Tehát ami a katonai szintet illeti, mert politikai szintet illeti, vendis Ermannak teljesen igaza van.
[00:41:19]Iránt most egy jelentős erőnyt élvez az Egyesült Államokkal szemben a közelő időközi választások miatt.
[00:41:23]Tehát ez a reakcióm erre a dologra.
[00:41:25]Ami pedig a másik állítást illeti, hogy Iránnak nem is volt atomfegyvere.
[00:41:30]Nyilvánvaló, hogy egyikünk se bujkált ott a fordó alsóba, hogy rákönyököljön a bombára, és azt mondja, itt van kérem az atomfegyver.
[00:41:39]Ugyanakkor látjuk azt, hogy mikor egy ország következetesen megtagadja azt, hogy beengedje a Nemzetközi atomenergiaügynökségnek a megfigyelőit, mikor ezeket a létesítményeit elrejti több 100 mélyre a a föld alatt hihetetlen költségekkel hatalmas áldozatokat hoz, hogy ez ezt a ezeket a létesítményeket kiépítse.
[00:42:00]Vállal egy pusztító háborút, vállalja azt, hogy elpusztítsák a politikai vezetését, lebombázzák a fővárosát meg mindent.
[00:42:07]Miért?
[00:42:07]azért, hogy egy fikciót megvédjen, olyasmit megvédjen, ami nincs.
[00:42:10]Hát ha nincs semmi, akkor azt mondják, tessék, tessék bejönni, megnézni, nincs semmi, igaz?
[00:42:13]Mi egyszerűbb a dolognál?
[00:42:14]Tehát én úgy gondolom, hogy a a józan paraszti ész azt mondja, hogy ha ha nincs mit rejtegetned, akkor miért vállalod magadra ezeket a költségeket meg ezeket a károkat?
[00:42:23]És az ember legalább professzor kell legyen ahhoz, hogy ilyesmikbe higgyen, ezekbe ilyen ilyen abszurd ilyen abszurd gondolatokba higgyen.
[00:42:29]És én kíváncsi vagyok, hogy mi lenne az alternatív magyarázat.
[00:42:31]Tehát aki azt mondja, hogy nincs Iránnak nukleáris programja, akkor ezeket a dolgokat mind meg kéne magyarázni egy másik elmélettel, amelyik legalább olyan plauzibilis, hogy miért érte meg akkor Iránnak ezt a hatalmas kárt magára venni, ha nem volt valami nagyon-nagyon fontos dolog a számukra, amit és akkor nem is beszélek arról, hogy vannak itt tárgyi bizonyítékok, amik ami amik amiket megtaláltak a nemzetközi energiaügynökségnek a a megfigyelői magas fokra dúsított uránmaradványokat.
[00:42:57]Ott van a iráni nukleáris archívum, amit a Mossad fölpakolt és elhozott Izraelbe.
[00:43:01]Tehát ezek olyan olyan dolgok, amiket kéne egy alternatív magyarázat ezekre a dolgokra, ha nem egy atomprogram.
[00:43:06]Általában, ami úgy néz ki, mint egy kacsa, és olyan olyan színe van, mint egy kacsának, és úgy jár, mint egy kacsa, az általában kacsa.
[00:43:11]Tehát kivéve, hogyha meg tudod magyarázni, hogy mi az, nem kacsa, hanem ez egy dinoszaurusz.
[00:43:18]Általánosságban kérdezem azt, hogy most mi a mi a helyzet a Irán, Irán, Amerika és Izrael között?
[00:43:24]Tehát ugye múlt héten arról beszélgettünk, hogy egy keretmegállapodás jött létre, folynak a tárgyalások.
[00:43:30]Én azért azt láttam a hírekben a hét folyamán, hogy többször történtek olyan kijelentések, amelyek akár Donald Trump részéről úgy nyilvánultak meg, hogy befejezzik a tárgyalásokat, hogyha ez és ez és ez történik.
[00:43:45]Tehát, hogy még mindig nagyon sérülékenynek vagy boríthatónak tűnik ez a jelenlegi szituáció.
[00:43:50]Te hogyan értékeled?
[00:43:54]Tehát nincs ebben semmi új.
[00:43:54]Tehát hogyha a legpesszimistabb forgatókönyvet veszem mondjuk úgy Izrael szempontjából és Amerika tényleg komolyan gondolja ezt a dolgot, hogy hogy ebből ebből egy hosszútávú szerződés lesz és egy állandó szerződés lesz még akkor is, amit most látunk, az az teljesen belefér abba a történelmi mintázatba.
[00:44:10]Tehát láttuk, hogy a vietnámi háborút lezáró folyamat az is egy folyamat volt.
[00:44:15]Tehát nem az az elképzelés, hogy most leülünk és akkor öt perc alatt megvan a végső papír és minden problémát megoldunk.
[00:44:22]Ez nyilvánvaló, hogy nincs így.
[00:44:24]Ez egy hosszú folyamat.
[00:44:25]Vannak visszalépések, két lépés előre, egy lépés hátra.
[00:44:27]És mondom mindezt, ez Izrael szempontjából ez a legrosszabb forgatókönyv, hogy lesz egy ilyen állandó megállapodás, hogyha eleve nem erről van szó, és Trump Trump elnök szempontjából ez csak egy időhúzás, ahogy láttuk gyakorlatilag ez nem most kezdődött.
[00:44:41]Gyakorlatilag Trump nagyon-nagyon sikeresen húzza az időt április eleje óta.
[00:44:45]Április elején végetért ez a háború.
[00:44:47]Let Face it a háború április elején végetért, és azóta különböző kifogásokkal, mesékkel, tűzszünetekkel, nem akarom mondani, hogy hazugságokkal Donald Trump húzza az időt, és még az is megtörténhet, hogy sikerül kihúzza az időt egész novemberig.
[00:45:01]És én úgy gondolom, hogy Irán szinte semmi olyat nem tud tenni, amit amiért Trump ezt a elállna ettől a céljától, mert ez a magasabb érdek megnyerni az időközi választásokat.
[00:45:09]Irán szempontjából is időt kell nyerni, mert különben a rendszer megbukik.
[00:45:14]Tehát látjuk azt, hogy Iránban a a szélsőségesek bosszút akartak.
[00:45:17]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy jöttek a zsidók és megölték Iránnak a teljes vezetőségét.
[00:45:22]Mondjuk úgy, tehát Irán bosszút akar az Egyesült Államok ellen, Izrael ellen a szélsőségesek.
[00:45:26]Ugyanakkor Galib meg a meg a a pragmatikus vezetők azt mondják, hogy ha nem nem jön pénz, a rendszer össze fog omlani, mert nem nem tudják majd kifizetni a a a biztonsági embereket már nem lehet fizetni.
[00:45:37]Tehát Iránnak is az érdeke, hogy ez a folyamat fenn maradjon ameddig lehet.
[00:45:40]Minden nappal egy további garazs gurul be az iráni kaszába, és jobb majd verébb, mint holnap egy egy tuzog.
[00:45:47]Tehát mind a két fél pragmatikusan áll hozzá ehhez a dologhoz.
[00:45:51]És én úgy gondolom, hogy a a a sikerült elfolytani azt, vagy vagy a per pillanat úgy tűnik, hogy sikerül elfolytani a szélsőségeseket Iránban.
[00:46:01]Látjuk, hogy betiltották például az Amerikának a gyalázását, meg az amerikai zászló égetést, meg ezeket a dolgokat.
[00:46:07]Án az iráni szélsőségesek a TV médiában ezt humorizáltak is evvel kapcsolatban.
[00:46:12]De de látjuk azt, hogy az amit halál Amerikára meg minden, azt most nem lehet kimondani Teheránban.
[00:46:15]Tehát látjuk azt, hogy van egy komoly érdek az iráni részről is.
[00:46:19]Tehát az az állítás, hogy itt Amerika térden vámzorgott, hogy Irán hajlandó legyen lezárni ezt a háborút, mind a két fél térden vámzorgott.
[00:46:26]Az egyik fél a gazdasági okok, a másik pedig a politikai okok miatt.
[00:46:32]Nagyon szépen köszönöm Robert Szikastelnek, hogy tudtunk beszélni ezen a héten és a jövő héten újra találkozunk.
[00:46:36]Ahogy mondtam, lehet kérdéseket küldeni ide a videó alá.
[00:46:40]Kérem, lájkolják, illetve osszák meg a közösségi médiában is adott esetben, hogy könnyítsék azt a folyamatot, hogy minél több emberhez eljusson a videónk.
[00:46:49]Nagyon szépen köszönöm még egyszer, Robert.
[00:46:50]Jó hétvégét kívánok.
[00:46:52]Köszönöm szépen.
[00:46:52]Áldott hétvégét kívánok.