Veszélybe sodorja az országot Magyar Péter félgőzzel végzett tisztogatása? – Elek István

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatott nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]És nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket, Elek Istvánt, közírót, aki a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja.

[00:00:13]Fideszes országgyűlési képviselő volt 2002 és 2004 között, illetve 2009-ben a Lehet más a politika, tehát az LMP alapító tagja is, illetve a Heti Válasz főszerkesztője.

[00:00:28]Nagyon örülök, hogy eljött.

[00:00:28]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:30]Hadd kezdjem azzal a kérdéssel, ha megengedi, pont amiatt, mertogy aktuális ügyekről is fogunk nyilván beszélni, hogy egy kicsit képbe hozzuk a hallgatóinkat, azokat a hallgatóinkat, akik esetleg nem ismerik önt annyira, hogy hogyan alakult ez a politikai pályafutás.

[00:00:47]Tehát, hogy itt el is mondtam, MDF, Fidesz, LMP, egy pár szót szeretném, hogyha egy kicsit erről beszélne.

[00:00:56]Feltétlenül, mert egy kicsit pontosanom is kell.

[00:00:59]Nem 2002 és 2004 között voltam Fideszes képviselő, hanem 93 őszétől 94 tavaszáig.

[00:01:07]És hát ennek az a fontos előzménye van, hogy én ugye az MDSZ-nek voltam országgyűlési képviselője, az alapító MDF tagság után az első választáson nyertem Füzesabony körzetében egyéni.

[00:01:22]És hát a párton belüli viták, amelyről sokan hallottak akkoriban, Csurka István szélső jobb felé tájékozó irányzatával szembeni küzdelmekben az egyik fontos jelarcos szereplő voltam.

[00:01:39]És ez a vita odavezetett, hogy engem kizártak a frakcióból együttemben, debreceni Jóskával és Csurka Istvánnal együtt a két vitatkozó felett 93 nyarán.

[00:01:53]És hát ezek után független képviselő lettem, és ősszel kerestek meg a fideszesek, hogy nem lenne kedvem csatlakozni hozzájuk.

[00:02:03]Csatlakoztam.

[00:02:04]És onnantól Orbán Viktor az újjászerveződő pártelnöki tanácsadó testületében is meghívott, hogy vegyek részt benne.

[00:02:12]es innentől gyakorlatilag 93 őszétől 98-ig a Fidesznek ezt a nagy átalakulási folyamatát támogattam, amiben ugye egy pragmatikus liberális pártból átalakult egy jobb közép szabadelvű konzervatív irányzat vártá ez az úgynevezett polgári Magyarország programja ennek a kidolgozásában is.

[00:02:38]Roszlán részt vettem.

[00:02:42]Tellér Gyula is én voltam.

[00:02:45]Akik azt a nevezetes [horkantás] 96-os polgári Magyarországér című vitairatot írták.

[00:02:51]A az értékekkel, az ideológiával kapcsolatos bevezető fejezete az én szövegemre támaszkodik.

[00:03:01]És hát ebből következett, hogy aztán az első kormányzás a ideje alatt is miniszterelnöki tanácsadóként dolgoztam.

[00:03:10]és 2002-es vereség után távolodtam el folykozatosan a Fidesztől.

[00:03:14]Válaszül arra a változópolitikára, amit a Fidesz elkezdett.

[00:03:21]az a populista irányba nagy, széles jobboldali pártot létrehozó irányba alakuló kőz folyamat, amin a Fidesz akkor átment, az nekem nem tetszett már.

[00:03:37]Én egy hagyományos jobb közép irányvonalat képviselő Fideszt támogattam.

[00:03:42]Úgy éreztem, hogy az egész polgári programtól távolozik ez retorikában, stílusban abban az időszakban.

[00:03:50]És hát ennek lett aztán következménye, hogy gyakorlatilag 2005-től már az új zöld párti szerveződésekben részt vettem az élőláncba először, aztán mivel az nem indult, nem lett tényező belőle a évtized végén a az LMP-ben, azért, mert én voltaképpen az MDF-ben és a Fideszben is egy olyan szabadelvi konzervatív irányt képviseltem, ami hangsúlyos nemzeti érzékenységet és ökológiaiér érzékenységet is képviselt.

[00:04:20]Abban igyekeztem, azon igyekeztem, hogy a polgári korszakban is a programja, politikája egyre érzékenyebb legyen a ökológiai kérdésekre a Fidesznek.

[00:04:33]És hát ezért is voltam aztán a természetes társadalombarát fejlődését közalapítvány elnöke, amit a polgári kormány hozott létre.

[00:04:44]És hát ez a közalapítvány állította aztán lábra a heti válasz című hetilapot, aminek egy időben én főszerkesztője is voltam.

[00:04:52]És hát mindezzel pálhuzamosan persze folyamatosan írtam is, mert az kezdettől fogva jellemezte a pályafutásomat, hogy a politikusi szerep, a tanácsadói szerep és a közírói szerep az váltakozó hangsúlyokkal, de együtt járt voltak éppen.

[00:05:10]És hát ebből következett mindebből az is, hogy én 2010 óta radikálisan szemben állok azzal a politikával, amit a kétharmados támogatásra szerett Fidesz elkezdett, mert hát majd gondolom [nevetés] ez előkerül ez szögesen ellentétes azzal, amiben korábban támogattam.

[00:05:34]Igen.

[00:05:34]De ezt az ez az ellenállás, ez mitől jött létreed?

[00:05:36]Nyilván nem attól, hogy kétharmadot szerzett a Fidesz, hanem tehát mi volt az az első lépése az akkori Fidesznek, aki kétharmaddal elkezdte a kormányzást, ami amely egy ami úgymond átfordította önt olyan irányba, hogy ami ott történik, azzal egyáltalán nem tudott közösséget vállalni, sőt ugye kritizálta is ezeket a lépéseket.

[00:05:57]Így van.

[00:05:57]Hát ahogy mondtam, ugye ez már 2005-től tart ez a folyamat.

[00:05:59]Én soha nem voltam formálisan tagja a Fidesznek, csak ahogy képviselőtestületben voltam ugye néhány hónapig, aztán tanácsadóként, tehát támogattam, ez nem kétséges, sőt lelkesen támogattam abban az időszakban a Fidesz, de a két ugye időszak között volt az a nagy átalakulási folyamata, ami egyre kevésbé tetszett nekem.

[00:06:25]És hát ennek ellenére azt gondoltam, hogy 2010-ben egy nagy lehetőséget kapott a Fidesz, és reméltem, hogy ezzel a nagy lehetőséggel volt, aki éppen azt a programot fogja véghez vinni, amiről sokat beszélt korábban, hogy nagy feltalmazás, nagy változás.

[00:06:44]A korábbi liberális demokrata rendszerrel szemben nagyon sokféle kritikát megfogalmaztak.

[00:06:50]ők is, mi is, LMP-sek is, ugye a Jobbik is, tehát nem is csak a Fidesz ugye szerzett itt hatalmas többségű győzelmetben, hanem az egész korábbi politikai elit, az egész korábbi két évtizedes időszakkal szemben mondott egy határozott nemet a magyar társadalom, hiszen a Jobbik is, az LMP is voltak éppen ennek az előző két évtizedes rendszernek a bírálatával került hatalom ra, de én úgy értelmeztem a felhatalmazását a Fidesznek, hogy ez a liberális demokrácia korábbi keretei, az alkotmányos demokrácia korábbi keretei között arra szólt ez a felhatalmazás, hogy sok elvégezetlen problémát végezzen el, igazítsa ki azokat a hibákat, amiket korábban elkövettünk, legyen szociálisan érzékenyebb, legyen ökológiailag érzékenyebb, nemzet ügyekben legyen határozottabb, legyen egy önálló, kétségtelenül, szverén magyar politika letéteményese, végezzen el olyan átalakításokat, amiket sokan hiányoltak.

[00:08:05]már legyen részvételibb és a részvételnek, tehát a politikai közéletben való részvételnek is több új lehetőséget teremtő formája a kormányzása.

[00:08:18]Most ezzel szemben, ami történt az én fölfogásom szerint, hogy nagyon villámgyorsan gyakorlatilag a politikai nyilatkozat elfogadásától, ugye 2010 elejétől a rendszer az Alkotmányos demokrácia korábbi rendszerének a módszeres felszámolásába kezdett bele az egyéni és közösségi szabadságjogok folyamatos korlátozása, azoknak az intézményeknek az átalakítás pártemberek által történt ugye megszállásra jellemezte ezt a folyamatot, aminek eredetileg az volt az értelme, hogy a fékek és az ellensúlyok rendszerét jelenítsék meg, és a mindenkori végrehajtó hatalommal, illetve a mindenkori többséggel szemben is az alkotmányos demokrácia alapértékeit, alapelveit védelmező szerepet töltsön be.

[00:09:14]És hát erre nem kapott felhatalmazást kétharmaddal se.

[00:09:20]Ez a nagyon radikális alkotmányjogi álláspontom, hiszen nem is kaphatott az a liberális demokrácia, amit mi közösen rendszerváltó politikai erők 899-90-ben létrehoztunk, közöttük a Fidesz is, mi is MDF-esek.

[00:09:40][torokköszörülés] Az abból indult ki, hogy egy olyan politikai verseny van, aminek vannak közös szabályai.

[00:09:46]alapértékeket, alapelveket, eljárási szabályokat ez az alkotmány tartalmaz.

[00:09:49]A politikai versenyre van lehetőség ezek között a keretek között, de egyoldalúan átalakítani ezt a rendszert, úgyhogy hátrányos helyzetbe hozzuk a többi politikai szereplőt.

[00:10:03]Kétharmados felhatalmazással sem megengedett, mert ezzel nemcsak a versenyző politikai szereplőket hozzuk hátrányos helyzetbe, hanem az állampolgári közösség tagjait is.

[00:10:17]Hiszen miről szól a demokrácia végsősorra arról, hogy az állampolgári egyenlőség alapján mindenkinek a többiekkel azonos hasonló joga van a politikai akaratérvényesítési folyamatba bekapcsolódni, abban részt venni.

[00:10:36]Ehhez tisztességes feltételek szükségesek, nem csak a szűk választási időszakban, hanem két választás között is.

[00:10:45]Hiszen az emberek akkor szereznek információkat arról, hogyan kormányoznak az éppen kormányzók, hogyan teljesítenek az éppen ellenzékben lévők.

[00:10:56]Ez alapján az alapján, hogy vitákban látják a különféle erők képviselőit megnyilvánulni különféle kérdésekben, alakíthatják ki a maguk meggyőződését arról, hogy újabb négy évre adunk-e felhatalmazást a kormányzóknak, vagy helyettük valakik levált leváltjuk őket, és valaki mást akarunk kormány rúthoz engedni.

[00:11:21]hogyha nincs a választópolgárnak a egyenlő joga választópolgároknak erre, akkor sérül a demokrácia, sérül az állampolgároknak az a joga, hogy a személyes szuverenitásokat a választási folyamatban egy ilyen közösségi szuverenitássá fogalmazzák meg, hiszen erről van szó az, hogy népfelség, népfelhatalmazás, hogy a rendszerünk az erre alapul, az végsősoron azt jelenti, hogy minden állampolgárnak tisztességes feltételek között van lehetősége négy évről négy évre összegezni a többiekkel a személyes szuverenitását és ezáltal megbízást adni erre vagy arra.

[00:12:05]Na most az a rendszer, amelyik a közszolgálati televízióknak, rádióknak a fórumait elzárja az ellenzéktől, az a politikai erő, amelyik a kormányzati hatalom birtokában korlátlanul használja az állami eszközöket, a közös erőforrásokat, pénzt arra, hogy a saját pártpolitikai pozícióját erősítse és hátrányba hozza az ellenzéki pozíciókat, az nyí nyilvánvalóan sérti ezeket a feltételeket.

[00:12:37]És hát egy olyan politikai erő, amelyik alkotmányellenesen megteremti magának a lehetőséget, hogy semmiféle korlát ne érvényesüljön a végrehajtó hatalmi tevékenységével a törvénymódosító, az alkotmánymódosító és az alkotmányozó tevékenységével szemben sem.

[00:12:59]Hát az önkényuralmi rendszert hozott létre.

[00:13:03]Ez ugye az alapállításom gyakorlatilag, hogy 2010-től 13 tavaszáig végbent egy úgynevezett lopakodó államcsény.

[00:13:16]azért lopakodó, mert mindezeket az átalakításokat, amiket véghez vitt az Orbán kormány, a választási időszakban nem mondta el, nem tájékoztatta erről a választókat egyfelől, másfelől nem is volt rá felhatalmazása alkotmányjogi értelemben, hiszen a magyar korábbi érvényes alkotmány az, mint mondtam, egy liberális demokrata rendszerről szólt.

[00:13:41]ban fékek és ellensúlyok korlátozták a mindenkori két hatalmas kétharmados hatalmat is újra meg újra ezekben a vitákban, amikben én évek óta részt veszek cikkekkel, interjúkkal, leszögezem, hogy én nem vontam kétségbe az Orbánkormánynak azt a jogát, hogy alkotványmódosításokba kezdjen.

[00:14:04]Kilencre 2010 után a kétharmadával.

[00:14:07]Ehhez volt joga, sőt ahhoz is volt joga, hogy az én szememben elfogadhatatlan módon, stílusban hozzon alkotmánymódosító törvényeket, például úgy, hogy nem egyeztet megfelelően az ellenzékkel.

[00:14:24]Ez nagyon sajnálatos.

[00:14:27]Még azt is tudomásul lehet venni, mondjuk, hogy a jogálkotási törvény előírásaival ellentétben a kötelező egyeztetési folyamaton sem viszi át ezeket a lépéseit.

[00:14:39]Nagyon sok esetben ugye az volt a módszere, hogy egyéni képviselői indítvány formájában terjesztette az ötleteit a parlament elé, és ezzel elkerülte azt, hogy a kötelező egyeztetési folyamaton végig kelljen vinni a törvénytervezeteit.

[00:14:58]Erre is azt mondhattam én, vagy mondhatta az ellenzék bármelyik képviselője, hogy igen, ez szerünkünk alkotmányellenes is eljárásjogi szempontból, és ezért az alkotmánybírósághoz megyünk és kezdeményezzük ennek a felülvizsgálatát, mert még volt alkotmánybíróság, még volt alkotmánybíróságnak olyan hatásköre, amire lehetett apellálni.

[00:15:20]Na de 93 tavaszára eljutott oda ez a bocsánat 2013 tavaszára eljutott oda ez az átalakulási folyamat, hogy különféle lépések [torokköszörülés] eredményeként, amelyekhez hozzátartozik mondjuk az Alkotmánybíróság létszámának a átalakítása, olyan emberek bevitele oda, akik csak a kormánypártok álláspontját képviselik, mert már egy olyan jelölési folyamat eredményeként kerül ültek oda, ami a korábbiakkal ellentétben nem tette el töré az, hogy az ellenzék is javasoljon, beleszoruljon a személyek kiválasztásába.

[00:16:05]Ugyanilyen típusú átalakítást végzett a médiarendszerben.

[00:16:10]Zárójelbe jegyzem meg.

[00:16:10]Én az LMP-nek a médiatanács fölállításakor az egyik jelöltje voltam, pontosabban én voltam a jelöltje, akit a korábbi ugye elfogadott metódus szerint az ellenzéki pártok is még javasolhattak.

[00:16:25]És hát előállt az a pillanat, hogy a kétharmados többség úgy állította össze a média tanácsot, hogy egyetlen egy ellenzéki pártok által javasolt embert sem választott be.

[00:16:39]Sőt a saját szövetségesének, a KDNP-nek a jelöltjét sem, ami [torokköszörülés] hát teljes abszurdum volt.

[00:16:47]Többek között ilyen lépések jelezték azt már 2010 tavasz tavaszától, tehát kormányra kerülésüktől, hogy itt kétségtelenül erről halad az a folyamat, amit egyébként az alkotmányunk úgynevezett ellenállási paragrafusa eleve alkotmányellenesnek minősített és tiltott.

[00:17:08]Ez ugye úgy szólt a régi alkotmányban, és ma is voltaképpen így szól, mert szinte érintetlenül átvette az alaptörvény is ezt a passzust, hogy a kizárólagos hatalomra való törekvés az alkotmányellenes, stíos.

[00:17:22]Ezzel szemben minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége is föllépni.

[00:17:32]Most a kizárólagos hatalomra törekvésnek a folyamata az, amit én lopakodó államcsínek nevezek, hogy nem egyszerre egy csomagban nevezte meg, jelentette be ezt a Fidesz kormány, hogy ő egy ilyen átalakítást akar csinálni, hanem így egymás után, amiről első körben vagy első lépések során a ellenzéki pártok se a véleményformálók jelentős rés része sem érzékelte, hogy milyen jelentő ősségű átalakulási folyamat.

[00:18:01]Ez 2012-ben, ha jól emlékszem, volt az első jelentős lépés, amikor egy alkotmánybírósági beadvány készült, amit Vörös Imre volt alkatmányjogász, Kajdi József, az Antal kormány közigazgatási államtitkár is talán Bokros jegyzett, az akkori MMA nevű bokros alakulatnak a holdudvarában gondolkodtak ezen a problémán, és az volt A lényege, hogy ők érzékelik ezt a folyamatot, ezt a kizárólagos hatalomra törekvésre való folyamatot, és arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy ezzel szemben lépjen fel az Alkotmánynak erre a paragrafusára hivatkozva.

[00:18:49]Az alkotmánybíróság, amelyik akkor már részben átalakult, ugye korábbi átalakulás folyamán [torokköszörülés] új emberekkel töltötték föl, és már a vezetői kiválasztás jogát is elvették.

[00:19:02]tőle korábban ugye a saját testülete választotta meg az elnökét utóbb már az országgyűlés [torokköszörülés] odajutott ez a testület, hogy nem találta az okát annak, hogy foglalkozzon értemben ezzel az indítvánnyal, mert nem tudta azonosítani a álláspontja szerint, hogy kinek van joga ennek a parancsolatnak a szellemében föllépni ilyen igénnyel.

[00:19:29]zárójelben jegyzem meg, hogy egy azóta már elhalálozott tagja ennek az alkotmánybíróságnak, az egyik beterjesztőnek egy magánbeszélgetésen úgy nyilatkozott utóbb, hogy nagyon nehéz helyzetbe hoztatok bennünket, mert hogyha rákényszerültünk volna, hogy tárgyaljuk, akkor nem tehettük volna meg, hogy nem adunk helyt ennek az indítványnak.

[00:19:54][torokköszörülés] Tehát ez az eset a szememben már azt bizonyította, hogy a kizárólagos hatalomra törekvés folyamatában eljutott az alkotmánybíróság átalakításával az orbáni kétados többség ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság már nem volt olyan helyzetben szellemhirtelemben összetétele alapján, és nem volt olyan politikai helyzet sem.

[00:20:18]Valószínűleg ez is közrejátszik.

[00:20:20]úgy érezte, hogy nincs ehhez olyan politikai társadalmi támogatottsága, hiszen az ellenzék nagyon megosztott volt.

[00:20:27]Ugye annak a pártja is egymással szemben vitatkoztak, egymás legitimitását is kétségbe vonták.

[00:20:35]Ugye a GK, a Jobbik, az LMP egymással késhegyekre, késhegyre menően vitazkodott.

[00:20:42]sokszor úgy tűnt, hogy a Jobbik távolabbá áll ugye a többi ellenzéki párttól, mint magától a kétharmados kormánypárttól is satöbbi.

[00:20:52]Tehát [torokköszörülés] érezhette úgy az alkotmánybíróság, hogy egy olyan gőzhengerrel áll szemben, egy olyan felhatalmazású ugye többséggel, amivel szemben hát nincs mire hivatkozni.

[00:21:07]Na, ez a folyal, hogy lezárja, mert eljutott 2013 tavaszán oda, hogy az közben ugye elfogadtak egy olyan választójogi törvényt, ami radikálisan rontotta az esélyét az ellenzéknek.

[00:21:21]elfogadtak egy sor egy alk egy új alaptörvényt, amiről megint én azt állítom, hogy bár nem hirdette ezt sem a korábbi kormány többség, még ehhez is volt joga, hogy az ellenzék tevőleges részvétele nélkül elfogadjon egy új alaptörvényt.

[00:21:42]Csak éppen ahhoz nem volt joga, hogy az alkotmányon és az alaptörvényen olyan változtatásokat vigyem végbe, merthogy nem is csak az alaptörvénnyel állunk szembe már 2013 tavaszán sem, hanem villámgyorsan elkezdődik az elfogadott alaptörvény módosítása is a parlamentbe.

[00:22:02]ába nevezték gránitszillárdságúnak, és ennek a módosítássorozatnak a végén jutunk el 2013 tavaszán az alaptörvény negyedik módosításához, amely többek között kimondja, hogy a jövőben az alkotmánybíróság nem tekintheti irányónak a korábbi alkotmánybíróság előző időszakban született határozatait állásfoglalás ásait, és ami még ennél is fontosabb, nem foglalhat állást az alkotmányi módosítások alkotmányosságával kapcsolatban tartalmi tekintetben, csak kizárólagosan eljárásjogi szempontból vizsgálhatja az alkotmány módosításokat, vagyis azt mérheti meg, hogy megvolt-e a kétharmados többség a megszavazása, akkor szabályosan hirdették-e ki a magyar közlőybe?

[00:23:02]satöbbi, satöbbi, de azt nem vizsgálhatja meg, hogy az alkotmányban megtestesülő alkotmányos demokrata értékrenddel összeegyeztethetetlen-e a módosítás, vagy nem?

[00:23:19]Innentől fogva tehát nincs.

[00:23:19]Erre szoktam mondani, hogy fölkerült a zárókő az önkényuralmi rendszer konstrukciójának a tetejére, mert innentől nincs olyan korlát, ami bármiféle tekintetben gátat szabhatna annak, hogy a mindenkori többség, hangsúlyozom, nemcsak a kétharmados Fidesz többség, hanem az éppen kétharmados többséget birtokló politikai erő bármit csinálhas asson formális jogi szempontból szabályosan, vagyis az eljárás jogi törvényeket, szabályokat betartva akár 10 évekre ugye meghosszabbítsa egy-egy választói időszakát, átalakítsa az egész alkotmányos rendszert, létrehozzon egy elnöki rendszert, bármit megtehet, mert sem az alkotmány módosításait, sem az alkotmánnyal kapcsolatos bármiféle tevékenységét nem lehet alkatmánybírósági felülvizsgálat elé vinni.

[00:24:24]Ugye ez a lehetőség egyébként a mai napig fenn áll, akár az új kormány kezében is lehetne ez egy eszköz, de hadd menjek egy nagyon picit vissza ide 2010 és 2013 közé és köszönöm ezt az összefoglalóját.

[00:24:35]Ö viszont ugye az, hogy ez létrejöhetett ebben a magyar politikai térben, közhangulatban, az annak köszönhető, hogy 2010-ben egy olyan választói akarat nyilvánult meg, hogy kétharmados többséget tudott szerezni a Fidesz úgy, hogy még nem az az úgymond megbúherált választási törvény volt érvényben, amit ugye aztán sok kritika ért.

[00:24:57]Tehát volt a Magyarországon egy olyan közhangulat, mint amit ma is tapasztalunk, hogy bármi legyen, csak ami volt, az múljon el.

[00:25:07]Tehát aki akkor kormányzott, azzal azt nem akarjuk látni, mást akarunk látni, és igazából utána ö valószínűleg ezért nem is annyira figyelte a társadalomnak egy jó része, hogy mi történik itt ezekben a hogy mondjam, intézményekben, meg ki kerül az élére, meg mik a szabályok, meg mi az eljárásrend.

[00:25:24]És ugye ugyanez a ugyanez a hangulat a mai napon is érződik.

[00:25:29]Tehát 2026 április 12-én egy olyan választói akarat nyilvánult meg, hogy akármilyen önkényt akart építeni a Fidesz, annak most egyelőre vége van.

[00:25:38]Ezt kimondhatjuk.

[00:25:38]És van egy új kormány, amelynek itt van a feladat.

[00:25:44]És akkor ide kérdeznék erre rá, mi a feladata ennek az új kormánynak?

[00:25:49]Miért gondolja azt akár ön, akár bárki, aki abban reménykedik, hogy ez most a jogállam irányába fog visszatolódni, hogy nem éppen fog élni azokkal az eszközökkel, amik már meg vannak teremtve, és igazából csak mondhatja azt, hogy az elmúlt 16 évben is így működött.

[00:26:05]Ez a kérdés, ez a következő napokban, hetekben, hónapokban kap választ.

[00:26:08]erősen remélem, és az elmúlt időszakban is, a választási kampány idején is azóta is elég sokat nyilatkoztam, írtam arról, hogy hogyan kellene eljárnia az új kétármados többségnek annak érdekében, hogy ez valóban az alkotmányos helyreállító folyamat legyen, hogy megfeleljen a jogállami ismérveknek, ugyanakkor gyors, hatékony, eredményes legyen, és szembenézzen azzal, ami itt az elmúlt időszakban történt.

[00:26:46]van kritikám azzal szemben, ami azóta zajlik, és van, az pontosan az, hogy nem született meg a új parlament nyitányán, vagy a kormányra kerülés után egy világos helyzettisztázó politikai nyilatkozat, vagy egy parlamenti határozat, amelyben világosan leszögezte volna az új kétharmados hatalom, hogy hogy tekint a mögötte hagyott múltra.

[00:27:15]leszögezte volna azt, amire áttételesen a politikai kampányban is utalt, és a követeléseiből következne, hogy ez egy alkotmányellenes önkényuralmi rendszer volt, hogy ezt nem is lehetett volna létrehozni, hogyha az előző kétharmados hatalom a alkotmány, eredeti alkotmány értékrendjén belül maradt volna.

[00:27:42]Itt itt itt belekérdezhetek, hogy mit mit értünk eredeti alkotmány alatt?

[00:27:46]A 2010 előtt létező alkotmányt, ami egyébként ugye a rendszerváltás előtt is létezett már, csak módosítások történtek benne.

[00:27:56]Már hogy érti, hogy rendszervál melyik rendszerváltás?

[00:27:58]A 90-es rendszerváltásra gondolok.

[00:28:01]Na, ugorjunk egy pillanatra.

[00:28:01]Egy zárójel nyissunk meg.

[00:28:06]1989-ben létrejött egy tárgyalásos megegyezéssel egy új politikai rendszer.

[00:28:11]A kerekasztaltárgyalások eredményeként egy forradalom történt a tárgyalóasztaloknál.

[00:28:20]egy békés, azért mondom, hogy forradalom, mert a forradalomnak az a kritériuma, a helyes kritériuma, hogy a korábbi állapotokhoz képest az egyéni és közösségi szabadságjogok tekintetében minőségi ugrást eredményez-e.

[00:28:40]Ha ez az ismér, akkor megállapíthatjuk, hogy bár névleg a 49-es alkotmányrok maradt, ugye, de ez olyan mértékű átalakításon ment.

[00:28:49]Tehát már akkor 89-ben, amin egy kicsit igazítottunk ugye rögtön a 90-es választás után, hogy létrejött egy nyugati típusú liberális demokráciának a fékek és ellensúlyok rendferére épülő karaktere.

[00:29:10]Abban egyeztünk meg akkor volt ottani politikai szereplők, amiről a bevezetőben beszéltem.

[00:29:15]Olyan rendszert akarunk, ahol egymást legitim szereplőknek tekinték a többiek, és közösen elfogadott szabályrendszer szerint méltányos versenyben küzdtünk egymással.

[00:29:26]Ezen az alkotmányon történtek változtatások 2010-ig is itt ott még egy új alkotmány létrehozással is voltak tárgyalások.

[00:29:38]Ezek ezen a karakterén, értékrendjén nem változtattak az alkotmánynak.

[00:29:42]Tehát ezért azt mondhatom, hogy 2010-ben amit átvett a kétharmados többség, az értékrendjében az eredeti rendszerváltók által létrehozott alkotmány volt.

[00:29:54]És ezen az alkotmányon változtatott 2010 és 13 között, illetőben már a általa hozott alaptörvényen is oly módon a kéthados többség, amilyen módon nem tehette volna meg kétharmados többsége birtokában sem.

[00:30:14]Ezt állítom, merthogy volt egy bizonyos karaktere ennek az alaptörvénynek, pontosabban alkotmánynak, alaptörvénynek, amin nem lehet változtatni, ha azt állítjuk, hogy demokratákként a nyugati típusú liberális demokrácia értékrendjin belül gondolkodunk.

[00:30:38]Azzal, hogy létrehozta 13 tavaszára ezt az alkotmányjogi konstrukciót, a Fidesz kilépett ebből a rendszerből.

[00:30:44]Maga súlyom László nyilatkozta rezignáltan szegény 13 tavaszán, amikor ez a negyedik alaptörvény módosítás történt, hogy hát ez sajnos egy más értékrendű alkotmány, amit most itt létrehoznak.

[00:31:03]Ez már nem az az alkotmányos értékrendet képviselő alkotmány, amit mi valamikor létrehoztunk.

[00:31:09]Csak nem mondta elő se a konzekvenciáit ennek, mert mindegyekben most ne menjünk bele, hogy miért.

[00:31:15]Tehát azt állítom, igen, hogy ez elfogadhatatlan pontosan ezért.

[00:31:21]Tehát formális jogi lehetősége megvolt a kétados többségnek, de alkotmányjogi lehetősége nem.

[00:31:30]Ha tudomásul vesszük azt a tényt, hogy jogállamnak, alkotmányosságnak egy vagy alkotmányosnak egy törvényt, egy alkotmánymódosítást, abban az esetben tekinthetünk csak, ha egyszerre teljesíti az eljárásjogi kritériumokat és a tartalmi kritériumokat, ha eljárás jogilag úgy változtat a rendszeren, hogy azzal nem lép ki az eredeti értékrendből, és hogy volt ilyen eredeti értékrend, hogy volt identitása, öna [torokköszörülés] az eredeti alkalmányos értékrendünknek.

[00:32:10]Azt manifeszt módon éppen ez az ellenállási parancsolat jelzi.

[00:32:12]Ez hívja föl a véelmet arra, ha belegondolunk abba, hogy az alkotmányunkban sehol nincs máshol egy olyan parancsolat, ami arról szólna, hogy valamit nem lehet megcsinálni, hogy valamivel szemben pontosabban minden állampolgárnak joga föllépni.

[00:32:31]Nem a nem is azt mondta ki ez az eredeti alkotmány, hogy egy létrehozott önkényuralmi rendszerrel szemben jogosult föllépni, mert ez a megalkotóinak a fejében meg sem fordult, hogy ez a lehetőség előállhat, hanem már a törekvéssel szemben hangsúlyozta a fellépés indokottságát.

[00:32:53]Mi magyarázza azt, hogy ezt az egyetlen tiltóparancsot találjuk ebben?

[00:32:56]a az a magyarázat, ahogy voltaképpen a alkotmány magját, értékrendjének magját, identitását akarta védeni.

[00:33:05]Ezért fogalmazok én úgy különféle írásaimban, hogy ezt egy indirekt változtathatatlansági klauzulának tekinthetjük.

[00:33:14]Ugye vannak olyan liberális demokrata alkotmányok Nyugat-Európában, többek közt a német is ilyen, ahol vannak úgynevezett változtathatatlansági klauzulák.

[00:33:27]Tehát kimondják magában az alaptörvényben alkotmányban, hogy bizonyos passzusokat eleve nem lehet megváltoztatni direkt módon.

[00:33:35]Én azt állítom, hogy a funkciója ennek a akadmányos parancsolatnak pontosan ez, csak nem direkt módon azt mondja, hogy ezt vagy azt az intézményt nem lehet megváltoztatni, hanem azt mondja, hogy a intézményes változtatásoknak nem lehet eljutni odáig, hogy maga az alkotmányos értékrend az megsemmisül.

[00:33:59]illetve elnöki fél félelnöki rendszerekben van ilyen alkotmány paragrafus, amely az alkotmánybíróságokat korlátozza valamilyen szinten, ugye, hogy tartalmi módon módosítsák, vagy változtassanak az alkotmány szövegén.

[00:34:12]Én most nem az Alkotmány bíróságról beszélek, hanem a mindenkori többségről.

[00:34:17]Tehát, hogy a mindenkori többség is korlátozva van, például a német alkot alkot alaptörvényben is.

[00:34:25]Tehát arról szól pontosan, hogy ők kimondják manifeszt módon, hogy nem képzelhető el, hogy akár 100%-os többséget szerez egy választáson egy többség, akkor sem változtathat bizonyos elemein az alkotmánynak, mert hogyha eljutna oda, hogy változtat, akkor félő, hogy olyan helyzetbe hozza az állampolgárok közösségének egy részét, hogy nem tudja majd érvényesíteni ezt a sziszt témát, a váltógazdaság lehetőségét veszi el, vagy korlátozza megengedhetetlen módon.

[00:35:02]Világos bocsán, megszakítottam itt az eredeti alkotmány alatt, hogy mit értünk, csak hogy tisztázva legyen a kérdés, de akkor a lényeg, a lényeg, hogy a Tiszapártnak az lenne most a feladata, ha vissza akarna térni, hogy úgymond ehhez az eredeti alkotmányhoz térjen vissza.

[00:35:16]Nagyon köszönöm, hogy közb szólt, mert eszembe juttatta, hogy igen, ezt akartam, ide akartam eljutni, hogy voltaképpen a tiszta helyzet és az alkotmány jogilag is a jogállami ismérvek alapján is védhető, minden tekintetben védhető álláspont az lenne, ha ilyen tiszta helyzetet teremtene.

[00:35:38]teremtett volna már, még mindig teremtett a tisztásn, mert ezzel azt is kimondaná, hogy nem korlátlanul, nem önkényesen akar belenyúlni az alkotmányba ebben az ebbe az alaptörvénybe pontosabban, hanem olyan típusú változtatásokra érzi magát csupán most felhatalmazottnak első körben, amik megsemmisítik, pontosabban érvénytelení az alkotmánynak azokat a passzusait, amelyekkel létrehozta a korábbi többség ezt az önkényalmi rendszert.

[00:36:11]Ebből a tekintetből teljesen logikus lenne.

[00:36:18]Én azt javasoltam, ugye még a kormányalakulás előtt néhány nappal az indexben írtam egy jelentős terjedelmi dolgozatot arról, hogy mi a kívánatos menetrendje az alkotmányos átalakításnak.

[00:36:34]És ebben azt mondom, hogy leszögezve, hogy ez egy alkotmányellenes önkényű rendszer, és hogy felhatalmazottnak érzi magát, nem csupán azért, mert kétharmados tebbséget szerzett, hanem azért, mert eleve léte sem hozhatta volna ezeket a változtatásokat a korábbi két hammaros többség.

[00:36:58]Itt megint csak egy zárójel.

[00:36:58]Én ugye már 21 előtt sokat vitatkoztam arról, hogyha az ellenzéknek egyszerű többsége lenne, akkor mihez lesz felhatalmazása.

[00:37:10]már akkor azt állítottam, hogy egyszerű többség birtokában is megsemmisítheti, pontosabban érvénytelenítheti majd az új többség a korábbi kétharmados többség által az alkotmányba bevitt és általam alkotmányellenesnek tekintett módosításokat.

[00:37:29]Pontosan azért, mert ugyan nekik volt kétharmados többségük, hogy eljárás jogilag szabályosan csinálják meg, de nem volt ahhoz, hogy tartalmilag alkotmány, ellenesen hozzanak változtatásokat, és ezért ezt egyszerűen érvénytelennek lehet nevezni.

[00:37:49]Az alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában ugye voltak erre példák, hogy törvényt érvénytelennek nyilvánított, és ekkor ugye hát el kellett dönteni, hogy ezt megsemmisíti, tehát abban a időpontban, amikor megszületett, tekinti semmisnek, vagy nyilatkozik arról, hogy bár ezt öt évvel korábban elfogadták, és most érvénytelennek nyilvání, de tekintve a azt, hogy azóta változások történtek, ugye a jogrendsben nem lehet automatikusan semmisnek tekinteni.

[00:38:19]Azt mondom, hogy a következő dátumtól kezdve léphat hatályba az érvénytelensége a korábbi lépésnek.

[00:38:29]Tehát volt [torokköszörülés] erre példa.

[00:38:32]Ugyanezt a logikát kell élvényesíteni voltaképpen az alkotmány módosításokkal is.

[00:38:38]És hát miután az Alkotmánybíróság elvesztette azokat a jogait, amik alapján ő megtehetné, mert ennek a lépésnek az alkotmánybíróság lenne a letéteményese a korábbi rendszerben lett volna, ha el nem vette volna ugye az orbáni többség azt a jogát, hogy tartal szempontok szerint vizsgáljon.

[00:39:03]Tehát ha ez a módosítás nem kerül be 13 tavaszán az alkat alaptörvénybe, akkor most az Alkotmánybíróságnak meglenne az a joga, hogy azt mondja, hogy én érvényesítem az eredeti alkotmányos értékrendet, pontosan abból az alaptörvénybe áthott alkotmányos parancsot, hogy a kizárólagos hatalomra törekvés az alkotmányellenes.

[00:39:28]Ennek szellemében azt mondom, hogy mindazok a lépések 10-től kezdve, amelyekkel fölépítette ezt a alkotmányellenes önkényuralmi rendszert, az orbáni kétharmados többség, azok érvénytelenek, de nem érzi magát felhatalmazottnak.

[00:39:48]Egyszerűen arra a kétharmados új többség sem, a mostani tiszás többség sem ebből a felfogásból következen, hogy adhok beleavatkozzon és bele piszkáljon az alaptörvénybe, azt megteheti, amit a korábbi nyilatkozatai alapján meg is akar tenni, hogy egy új véglegesnek szánt alkotmányt majd ha látja elérkezettnek a pillanatot az alkotmányos vagy alk alkotmányozó pillanatot úgy érzi, hogy megszerezhető a széles társadalmi többség ahhoz, hogy egy a ellenzéki pártok, kormánypártok széles társadalmi támogatással a hátta mögött elfogadhasson majd egy új alaptörvényt, pontosabban egy új alkotmányt, akkor abba érdemes bevinni azokat a változtatásokat, amelyek mögé konszenzus teremthető.

[00:40:42]Tehát ebből a logikából nézve én nekem nem tetszik az, hogy most a legújabb alkotmány módosítási tervezetben benne szerepel mondjuk a országgyűlési képviselők mandátumának a korlátozása.

[00:40:59]ö három ugye ciklusra, bár a miniszterelnöki ugye mandátum korlátozása a [nevetés] választási kampány során előkerült.

[00:41:10]Itt is hivatkozhat arra a Tisza, hogy ő erre felhatalmazást kapott.

[00:41:16]Ez igaz, de ennek se örültem őszintén szólva, mert én azt gondolom, hogy azok a típusú változtatások az alkotmányos rendszeren, [horkantás] amelyek azt a célt tükrözik, hogy a korábbiakkal ellentétben ne fajulhasson el még egyszer az alkotmányos rendszerünkre.

[00:41:35]Hát a kísértést érezne bármikor egy kétharmados többséget elérő politikai hatalom, hogy olyan módon változtassa meg a rendszert, amivel korlátozza az ellenfeleit, hátrányos helyzetbe hozza az ellenfeleit, ezt ne tehesse meg, mert ez lehet a célja az alkotmányos átalakításnak.

[00:41:56]Ezt a tanulságot kellene levonnunk abból, ami itt lejátszódott, hogy ezt nem lett volna szabad megtenni.

[00:42:06]És jogos az igénye a magyar társadalomnak, hogy azt mondja, hogy ezek szerint nem volt tökéletes ez az alkotmányos rendszer, mert a egyszerű kétharmados többségével az orbáni időszak ugye olyan változtatásokat tudott végrehajtani formális jogi ugye szempontok szerint szabályosan, amikkel korlátozta a magyar társadalom politikai akarat érvényesítési jogát.

[00:42:31]Tehát azt mondom, hogy nem elég radikális az én szememben a mostani Tisza, és ebből következően nem elég átgondolt, és ezért merülhetnek fel jogállamisági kritikák vele szemben, mert az én álláspontomból, és itt be is fejezem a logikát, hogy világ közbe tudjon szólni, bocsánat, hogy ennyire hosszúra nyújtom.

[00:42:54]Tehát az én álláspontom szerint azt kellett volna tennie, hogy egy lépésben nem külön mahinációkkal, barkácsolással próbálni meg eltávolítani a köztársasági elnököt, a legfelsőbb bíróság elnökét satöbbi, hanem azt állítani, kimondani, hogy mivel ezek a úgynevezett független intézmények élén álló szereplők már mindannyian egy nyilvánvalóan alkotmányellenes önkényű ami rendszer hatalombitorlóitól kapták a megbízatásukat.

[00:43:29]tisztában kellett lenniük azzal, hogy az ő feladatuk már nem a fékek és ellensúlyok rendszerének az életben tartása, hanem annak a kulisszának, annak a látszatnak az életben tartása, hogy ez még nyugati típusú demokrácia egyfelől, másfelől meg az lett volna a jogosítványuk, hogyha csak egyszer ütösséget tud szerezni az új politikai hatalom, akkor majd akadályozzák abban, hogy normálisan tudjon kormányozni.

[00:43:59]Mert ugye olyan hosszú időszakra vannak hatalomba állítva, annyi embert állított ezeknek az intézmények élére nyilvánvalóan politikailag elfogult embert a korábbi kormánytöbbség, ami a formális jogosítványaival az egyszerű többséggel hatalomra kerülő Tisza kormányt vagy bármilyen kormányt egyszerűen fél év alatt meg tudta volna akadályozni abban, hogy a programját végrehajtsa, és káoszba torkolt volna a kormányzása, és győzedelmesen visszatérhetett volna, fölmutatva, hogy lám lám, hát nem tudnak kormányozni, alkalmatlanok satöbbi.

[00:44:42]Tehát minden joggal megvan az új tisztás többségnek, hogy egyetlen lépéssel érvénytelenítse a kinevezési aktusát ezeknek a vezetőknek, a médiatanács valamennyi tagjának, a bírósági hivatal elnökének, a legfőbb bírónak, az áznak, a adatvédelmi bizottság vezetőjének valamennyi alkotmánybírónak és a köztársaságsági elnöknek is együtt.

[00:45:13]ütemben ugyanerre az évre hivatkozva, és ugyanakkor el kellett volna törölnie rögtön az alkotmánybíróság jogkörének azt a korlátozását, amit a 13 tavaszi aktusban elvégzett a többség, vagyis lehetővé kellett volna tennie, hogy tartalmi szempontból is felülvizsgálhassa az alkotmány módosításokat a jövőben az alkotmánybíróság el kellett volna kezdenie új alkot alotmánybíró választást és új tisztségviselő választást minden esetben, ahonnan leváltott a korábbi szabályok szerint, vagy legfeljebb annyit igazítva a korábbi szabályokon, amit torzított az átalakulás során, tehát az ellenzék bevonásával lehetőséget adva nekik, hogy a jelölési folyamatban, ahol volt korábban, módjuk ebben részthessenek.

[00:46:09]és ennek az új alkotmánybíróságnak a hatáskörébe utalva aztán azokat a újabb változtatásokat, amelyeket szerintem is szükséges lenne elvégezni, mert hát ha igaza annak igazam van, amiről korábban beszéltem, akkor egy csomó olyan változtatás történt itt az alkotmányos rendszerben, amit meg kellene vizsgálni, de akkor nem külön kellene most a kormánynak ezzel már foglalkozni, hanem egy új új jogkörét visszakapó, új összetételű alkotmánybíróságnak joga lenne az egész közjogi rendszert átvizsgálni, átfésülni, és a korábbi alaptörvény és alkotmány értékrendjét figyelembe véve már meg sem születhető jogellenesen megszülető alkotmánymódosításokat egyszerűen kipucolhatná, érvénytelenítetni a rendszerből.

[00:47:04]Magyar Péter megszólalásaiból nem az derül ki, hogy ő egyébként akár a 89-90-es rendszerváltáshoz bármiféleképpen akarna visszatérni, hanem ugye ő neki ezzel kapcsolatban is inkább kritikái vannak.

[00:47:20]Ugye amikor arról beszél, hogy az ügynökaktákat nyilvánosságra kell hozni, a privatizációs ügyeket, merthogy itt ő egy olyan rendszerváltást hirdetett, ami a 89-90-es rendszerváltásnak a hibáit is szeretné jóvá tenni, illetve nyilván az elmúlt 16 évet is kritizálja.

[00:47:35]Most kérdés az számomra, hogy itt a politikai szándék arra, amit ön most itt viszonylag hosszan elmondott, hogy itt mit tartana jó gondolatnak, ötletnek, egyáltalán megvan erre a politikai szándék, mert én nem azt szűrtem eddig ebből le, amit ő elmondott akár a kampányban, akár utána, ahogyan kommunikál, hogy ő bármiféleképpen oda szeretne visszatérni.

[00:47:57]Ugye a kormányában nem is nagyon kaptak olyanok szerepet, akik mondjuk a 89-90-es rendszerváltásnak úgymond az emblematikus figur lennének.

[00:48:06]De cáfoljon meg nyugodtan, ha van ilyen, csak én nem látom, mert itt inkább a politikába behoztak egy teljesen új úgymond új új embereket, akiket lehet, hogy ismertünk, de nem is a politikából ismertük őket, hanem egészen máshonnan.

[00:48:21]Tehát ő valami nagyon újat szeretne, úgy tűnik.

[00:48:22]És akkor ide hadd mondjam azt fel hozva, hogy Török Gábor politológus ugye úgy fogalmazott, hogy szerinte a mostani kétharmados többség is azt fogja bizonyítani, hogy nincsenek fékek, korlátok és ellensúlyok.

[00:48:36]Alkotmányos értelemben fékje az akaratáramlásnak nem létezik.

[00:48:41]Most nem mondok el mindent, amit mondott, mert gyors akarok lenni.

[00:48:44]Illetve ugye az Amnesty International is kritizálta egyébként Súlyok Tamással kapcsolatosan hozott alkotmánymódosítást.

[00:48:49]ők is úgy gondolják egyébként, hogy Súlyok Tamásnak távozni kell, de nem így.

[00:48:53]És erre ugye a TASZ is felhívta a figyelmet.

[00:48:55]Ön ezeket nevezte olyan jogállamisági kritikáknak, amik azért jöhetnek létre, mert itt nem egy tabula rázza történik, hanem ilyen foltozgatása, toldozgatása a rendszerek.

[00:49:07]Tehát én ezt megértettem, csak azért akarom elmondani, hogy én ezt értem.

[00:49:11]Csak az a kérdésem, hogy miért gondolja bárki azt akár ön is, hogy Magyar Péternek politikailag szándéka egyáltalán az, hogy ő odatérjen vissza.

[00:49:21]És akkor erre viszonylag most már rövid válasz kritika.

[00:49:24]És pontosan azt hangsúlyozom, hogy a saját álláspontjuk megértetése érdekében is azt javaslom nekik most, ha tetszik, így fölszólítom még Magyar Pétert és a tisztás többséget is, hogy éljenek azzal lehetőséggel, hogy most még éppen társadalmi vitát kezdeményeztek ezekkel a alkotmány módosításokkal kapcsolatban.

[00:49:47]adjanak erre több időt, és adjanak maguknak is időt arra, hogy tegyék világossá a magyar társadalom számára, világosabbá, amint a jelek szerint eddig látható, hogy igen, nem korlátlan hatalmat akarnak, hogy vissza akarnak térni ahhoz az alkotmányos demokrata értékrendhez, mert én azt gondolom, hogy különféle nyilatkozataikból azért megalapozottan vélelmezhetem, hogy ez a szándékok, hiszen pozitív módon hivatkozott ugye az első Orbán kormány időszakára, többek között Antal Józsefék időszakára, és a tekintetben pedig persze igaza van önnek, hogy kritikáját fogalmazza meg az egész 90-ig visszamenő időszaknak, de hát az Orbán kormány is kritikáját fogalmazta meg.

[00:50:38]Hát én is a 2010-es kétados többség is.

[00:50:44]És természetesen azt mondom, hogy ma nem lehet már visszatérni a 2010 előtti világhoz úgy, hogy ne vonnánk le a tanulságait annak a 90-től 10-ig teljedő időszaknak.

[00:50:57]Igen, az nem tisztázta például a pénz és a politika egymáshoz való viszonyát.

[00:51:02]Ez a rák fenéje 90-től folyamatosan erősödően él.

[00:51:07]Nem hozott ügynöktörvényt, nem csinált elég éles cezúrát többek között 90-ben.

[00:51:12]Az előző rendszer és az új között so mindennel joggal kritizálható.

[00:51:22]Tegye világossá, hogy ő az értékrendjéhez annak a világnak vissza akart érni.

[00:51:28]És éppen ezért fogadja el például ezt az alkotmánnyugorosító indítványt, amivel rögtön jelzi nagy nyilvánosságnak, hogy ha az új alkotmánybíróságnak visszaadja ezt a jogkört, hogy tartalmi szempontból is vizsgálhassa az alkotmányi módosításokat, akkor ez az új alkotmánybíróság már az új Tisás Tiszás többséggel szemben is megfogalmazhatja majd a alkotmányfogi kritikáját, ha szükséges.

[00:51:55]Na hát ugye szeptemberre vagy az őszre ígértek egy nagyobb alkotmányozási folyamatot.

[00:51:58]Magyar Péter csak pont erről van szó, hogy nem szabad addig olyan változtatásokat véghez vinni, amelyek joggal keltik föl.

[00:52:07]Aztán a kri most Tamással valamit kezdeni kell, mert megígérték, hogy kezdene vele valamit.

[00:52:14]Ezt kell elfogadni, amit javas egy mozdulattal érvényteleníteni a kinevezési eljárás, ami alapján pozícióba kerültek, mert hogyha nem csak Sullyok Tamásra vonatkozik, hanem együttemben az összes többi szerepről, és ott van a világos alkotmányugérvel is, hogy azért történik meg ez a radikális lépés, ez radikálisabb, amit képviselek, mint amit a ti se képviselek pillanatban.

[00:52:42][nevetés] Hát, mert ők különböz ürügyeket, [torokköszörülés] alkalmakat teremtennek.

[00:52:47]Most például a bíróságnak, bírósági dolgozóknak vagy bíróknak teremtenek lehetőséget, hogy ők vondják le a konzekvenciáit annak, aminek le kell vonni, de nem, nem kell ezt a bírókra hárítani.

[00:53:00]Hát alkotmányjogilag érvénytelennek kell tekinteni az összes ilyen kinevezési lépést.

[00:53:06]És erre kell hivatkozni, hogy pont ezért teheti meg, és [horkantás] ezért nem tehet meg aztán más radikális lépéseket, amik már nem igazolhatók az önkényő rendszer lebontásával.

[00:53:21]Utána már csak a normális alkotmányjogi érzékenységet, érdeket figyelembe véve lehet megtenni változtatásokat.

[00:53:33]Összeokosabbak leszünk.

[00:53:33]Térjünk rá vissza.

[00:53:35]Köszönöm szépen.