Sürgősen le kell állítani Zelenszkijt, különben elkerülhetetlen az összeomlás - Földi László
- Földi László bírálja a „Tisztító tűz” hadműveletet: szerinte nem bűncselekmény után keresnek elkövetőt, hanem fordítva, ami politikai leszámolásra utal.
- A Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalt szakmai nonszensznek tartja; egy új vízfej blokkolni fogja a meglévő szervek munkáját, és visszaélésekre adhat lehetőséget.
- A lengyel beavatkozás a magyar választásokba szerinte nem szenzáció, a valódi probléma, hogy a magyar védelem nem működött, ami alkalmatlanságra vagy árulásra utal.
- Ukrajna gyorsított EU-felvételét helyteleníti, mert az egy háborús ország felvétele biztonságpolitikai katasztrófa és közvetlen határháborút jelentene Oroszországgal.
- Az ukránok nem válogatnak a célpontokban, civileket is támadnak, ami végső eszkalációt, akár nukleáris válaszcsapást kockáztat, ha Zelenszkijt nem állítják le.
- A NATO-csúccsal kapcsolatban úgy véli, az európai tagok tévedésben vannak, mert a katonai képesség 75%-a amerikai, és Trump nem fog háborúzni Oroszországgal.
- A migrációs paktum elfogadása esetén a feltételeket nem Magyarország határozná meg, és a tömeges beengedés a nyugdíjak megnyirbálásához vezetne.
- Az Irán elleni háborút izraeli biztonsági és amerikai gazdasági olajérdekek motiválják, de Irán hagyományos eszközökkel nem legyőzhető.
„Irán nem legyőzhető. A hagyományos eszközökkel nem legyőzhető, egyáltalán nem legyőzhető. Ö 3000 éves Perzsabirodalom soha nem volt legyőzhető.” – Földi László
Részletes összefoglaló megjelenítése
Belpolitika: a „Tisztító tűz” hadművelet és az elszámoltatás kezdete
A beszélgetés kiindulópontja a magyar parlamentben június 23-án bejelentett „Tisztító tűz” hadművelet, amely az előző évek cselekményeinek elszámoltatását célozza. A műsorvezető, Fekete Rita ismerteti az eddigi lépéseket:
- Őrizetbe vették Bús Balázst, aki az NKA kifizetéseiért volt részben felelős.
- Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az egészségügyben is hasonló folyamatok indulnak; a Semmelweis Egyetemhez készenléti rendőrség vonult ki.
- Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter pedig jelezte, hogy a honvédelemben is megkezdődik ez a folyamat.
Emellett egy új szervezet, a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását is tervezik, várhatóan ősszel. A hivatal a közvagyont érintő ügyekben járna el, akár hivatalból, akár állampolgári vagy szervezeti bejelentések alapján.
Földi László kritikája a módszerrel kapcsolatban
Földi László élesen bírálja a kormányzat megközelítését. Álláspontja szerint a sorrend fordított: nem a bűncselekmény után keresik az elkövetőt, hanem az elkövetőt keresik, és utólag próbálnak bűncselekményt találni.
„Én úgy emlékszem, hogy a bűnöst keressük, és nem a bűnt. Ez ugye azt jelenti, hogy van bűncselekmény, és utána keresem az elkövetőt. Jelen pillanatban fordítva történik. Keressük, hogy történt-e bűncselekmény, és ahhoz képest vonulunk ki.” – Földi László *
Földi szerint ez egy veszélyes tendencia, ami egyértelmű politikai leszámolásra utal. Kritikájának főbb pontjai:
- A bizonyítás hiánya: Először a konkrét bűncselekmény bizonyíthatóságát kellene felmutatni, és csak utána rámutatni a felelősökre, nem pedig vélelmezés alapján őrizetbe venni embereket. Ez kontraproduktív lehet, ha utólag kiderül, hogy tévedés történt.
- A rendvédelmi szervek bénítása: Különösen veszélyesnek tartja ezt a folyamatot a rendvédelmi szerveknél (honvédség, rendőrség), mert ott rendkívül szigorú az elszámolási és dokumentációs fegyelem. Állítja, hogy ezeken a helyeken korábban „ftok sem tűnhettek el”. Az állomány ilyen „falhoz állítása” komoly károkat okoz, mert a munkatársak féket kapnak, ami sérti Magyarország biztonságát, különösen akkor, amikor Európa-szerte maximális erőfeszítésre lenne szükség a biztonsági szervektől.
- Az elnevezés ostobasága: A „Tisztító tűz” kifejezést politikai tévedésnek nevezi.
> „…már bocsánatot kérek. Hát menjünk akkor a filmekbe, vagy akárhova, és ott tisztítsuk a tüzet. Kicsit hadd lőj vissza. Ez ostobaság, ez egy politikai tévedés.” – Földi László
A tervezett Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal bírálata
Földi László a tervezett hivatal kapcsán is szkeptikus. A műsorvezető felvetése szerint a szervezet az ügyészség, a NAV bizonyos szervei és a rendőrség munkáját fogná össze egy csúcsszervként, hogy gyorsabban lehessen végigvinni az ügyeket. Földi ezt szakmailag nonszensznek és abszurdnak tartja. Érvei:
- Párhuzamosság: A meglévő szerveknek (rendőrség, ügyészség, NAV) törvényben meghatározott feladatuk van, és eddig is összedolgoztak. Egy új, felettes szerv csak blokkolni fogja az amúgy is elvárható munkát, mivel új feladatokat ad, de plusz státuszt nem biztosít hozzá.
- Koordináció: Az intézmények közötti koordináció a kormány, a minisztériumok feladata lenne, nem egy új „vízfejé”, ami politikai megrendelésre, nem szakmai alapon jön létre.
- Visszaélés lehetősége: Az állampolgári bejelentések alapján induló eljárások régi rossz beidegződéseket idéznek fel, ahol személyes bosszúk és alaptalan feljelentések is elindíthattak vizsgálatokat. Félő, hogy a hivatalt dömpingszerű bejelentésekkel fogják ellehetetleníteni, ami szétzilálhatja a nyomozati szervek munkáját.
> „Tehát csinálunk egy olyan platformot, ami politikailag jó üzeneteket küld a társadalomnak, nem jutatható módon, hisz a társadalom, ahogy látom picit vért is kíván e az elmúlt időszakhoz képest.” – Földi László
Külföldi beavatkozás a magyar választásokba
A beszélgetés második nagy témája egy német oknyomozó lap cikke volt, amely szerint a Donald Tuskhoz köthető lengyel kormányhálózat a TISZA Párt mellett avatkozott be a 2026-os magyar választásokba. A cikk visszanyúlik Panyi Miklós és Szijjártó Péter lehallgatási ügyéhez.
Földi László szerint ebben nincs semmi rendkívüli szenzáció, a titkosszolgálatok világa érdekazonosságok és érdekkülönbségek mentén működik, barátságok és ellenségeskedések helyett. Egy NATO-tagország titkosszolgálata akkor folytat befolyásoló tevékenységet egy másik NATO-tag ellen, ha a szóban forgó kormány számára elfogadhatatlan a másik.
A valódi probléma szerinte az, hogy az eset utólag, egy külföldi oknyomozó által derült ki, ami azt jelenti, hogy a magyar védelmi mechanizmus nem működött hatékonyan. Ennek két oka lehet: vagy alkalmatlanság, vagy árulás.
„Az egyik esetben alkalmatlanság, a másik esetben árulásról van szó, mondjuk nyíltan. Tehát az, hogy a védelem gyenge, annak két oka lehet. Vagy nem értünk hozzá, vagy együttműködünk a támadóféllel. Más variációt nem tudok elképzelni.” – Földi László *
Földi utalt rá, hogy a beavatkozás valószínűleg nem egyedül a lengyelek műve volt, hanem szövetségeseik (pl. németek, britek) bevonásával történt, és az információ egy egyeztetés eredményeként kerülhetett a sajtóba.
Az orosz-ukrán háború
Ukrajna felvétele az EU-ba
A Politico egy cikkére hivatkozva a műsorvezető elmondja, hogy az Európai Bizottság sürgetné Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba. Az új magyar kormány nem írt alá egy erről szóló nyilatkozatot, kitartva amellett, hogy a gyorsított eljárással nem ért egyet. A magyar álláspont szerint a felvétel feltétele a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaállítása, amiben érdemi előrelépés nem történt.
Földi László ezt helyes döntésnek tartja. Rámutat, hogy Ukrajna ígérget, de nem teljesít, ami nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára veszélyes. Külön kiemeli az ukrán mezőgazdaság jelentette fenyegetést, ami a magyar és a francia gazdák számára is óriási problémát jelentene. Biztonságpolitikai szempontból is katasztrofálisnak tartja egy háborús ország felvételét, mert az gyakorlatilag közvetlen határháborút jelentene Oroszországgal. Az EU-s buzgólkodást részben belpolitikai színjátéknak tartja, amellyel a nyugati vezetők a saját, válságokkal küzdő társadalmuk elégedetlenségét próbálják elterelni.
A háború menete és az eszkaláció veszélye
Földi László szerint technikai fronthelyzet-változás történt, a drónok dominanciája miatt. A dróncsapások veszélyesek, mert gyakran kivédhetetlenek. Ugyanakkor felhívja a figyelmet egy minőségi különbségre: míg az oroszok igyekeznek elkerülni a civil áldozatokat, az ukránok nem válogatnak a célpontokban.
„Az ukránok nem nagyon válogatnak a célpontokban. Ugye iskolás buszokat és egyebeket is eltalálnak komoly haláleseteket okozva. Az oroszok kínosan vigyélnek még mi ma is arra, hogy egy-két civil esetleg áldozatul esik, az sem jó és az sem elfogadható.” – Földi László *
Úgy látja, hogy Ukrajna ezzel a viselkedéssel egy végső eszkalációt kockáztat, és ha nem hagyják abba, Oroszország a civilek elleni támadásokkal fog válaszolni, ami akár nukleáris dimenziót is ölthet. Sürgősen le kell állítani Zelenszkijt, különben Európa belesodródik egy súlyos háborúba. Megjegyzi, a nemzetközi sajtó nem szentel elég figyelmet ennek a potenciális jövőképnek.
Geopolitikai eszkalációs pontok
A műsorvezető az eszkaláció egyéb jeleit sorolja:
* A lengyel-ukrán kapcsolat megromlása.
* Putyin állítólagos nyomásgyakorlása Fehéroroszországra, hogy az vállaljon aktívabb szerepet.
* Az USA bejelentett csapatkivonásai Németországból, melyek révén egy állandó amerikai katonai bázis jöhet létre Lengyelországban, közelebb Oroszországhoz.
Földi szerint mindaddig, amíg Trump az elnök, nem lesz amerikai-orosz összecsapás. A probléma az, hogy a második világháború utáni katonai egyensúly végleg felborult. Az amerikai erők kelet felé tolódása már nem védelmi, hanem támadó rendszerként értelmezhető, amire Oroszország reagálni fog. A fehérorosz bevonásáról szóló híreket Zelenszkijék trükkjének tartja, hogy egy esetleges konfliktus esetén védekezőként tüntethessék fel magukat. Valójában Fehéroroszország nem akar belekeveredni, mert az Oroszország elleni embargó és a gazdasági nehézségek őket is sújtják.
A közelgő NATO-csúcs és az európai remények
A július 7-8-i ankarai NATO-csúcs előtti találkozóról, ahol öt európai vezető (köztük Macron és a lemondott Starmer) egyeztetett Ukrajna támogatásáról, Földi lesújtó véleménnyel van. Szerinte az európai NATO-tagok súlyos tévedésben vannak. A NATO katonai képességének 75%-a amerikai, 10%-a török, és a maradék 15% próbál úgy tenni, mintha fontos lenne és dirigálhatna Washingtonnak. Trump világossá tette: nem lesz háború Oroszországgal, és a NATO-nak nem Európa védelmével kell foglalkoznia.
„Én azt gondolom, hogy a az európai NATO országok tévedésben vannak, súlyos tévedésben vannak. A NATO katonai képességnek a 75%-a amerikai, 10%-a török. És a maradék 15%-ról beszélünk itt. Akik úgymond úgy tesznek, mintha fontosak lennének.” – Földi László *
Földi szerint a csúcson semmi nem fog történni. Amerika nem tér el a stratégiájától, mert Trumpnak politikailag káros lenne. Ő békét ígért, amit Ukrajna és az európai hatalmak miatt nem tudott megteremteni. Ha nem sikerül, az veszélyezteti a republikánusok választási sikereit.
A britországi zavargások és a migrációs paktum
Az észak-írországi és nagy-britanniai zavargások kapcsán a műsorvezető a magyar kormány migrációs paktummal kapcsolatos álláspontjáról kérdez. A kormány kijelentette, hogy nem enged be migránsokat, és fizetni sem hajlandó.
Földi László szerint Magyarországnak nincs nagyobb mozgástere, mint az előző kormánynak volt. Ha elfogadja a paktumot, akkor a feltételeket nem Magyarország, hanem a végrehajtást irányítók határozzák meg, és ha azt mondják, hogy bizonyos számú ember jöhet, akkor jönni fognak.
„Nem, hogyha ezt elfogadod, mint tagország, akkor az feltételeket nem mi határozzuk meg, hanem azok, akik irányítják ennek a végrehajtását. És hogyha azt mondják, hogy idejön, mit tudom én, 10000, 20000, 30000, akkor itt lesz.” – Földi László *
Érvelése szerint az országnak nincs gazdasági kapacitása tömegek eltartására, mert az a nyugdíjak megnyirbálásához vezetne. A kormánynak világosan kell látnia, hogy amennyiben beadja a derekát, a saját társadalmát fogja lebontani.
Az Amerika–Irán háború háttere és céljai
A beszélgetés utolsó nagy témája az iráni háború valódi okainak elemzése. Földi László szerint két fő cél vezérelte az amerikai részvételt:
- Izraeli érdek: Izrael rángatta bele Amerikát a háborúba, mert biztonságpolitikailag Irán a legnagyobb kihívója, és egyedül nem tudták volna meggyengíteni.
- Amerikai gazdasági érdek: Az olajár 100 dollár fölé emelkedése hatalmas profitot hozott az amerikai olajérdekeltségeknek. Emellett gazdaságstratégiai cél volt a kínai befolyás csökkentése a „Venezuela–Irán–Kína” olajháromszögben. A venezuelai nehézolajat (ami immár amerikai tulajdon) korábban Iránon keresztül vegyítették könnyűolajjal és szállították Kínába. Egy Amerika-barát iráni kormány ezt az üzletet tudná befolyásolni.
Trump hibázott, amikor azt hitte, Irán egy csapással legyőzhető. Földi szerint Irán hagyományos eszközökkel nem győzhető le, és a 3000 éves Perzsa Birodalom soha nem is volt az.
„Irán nem legyőzhető. A hagyományos eszközökkel nem legyőzhető, egyáltalán nem legyőzhető. Ö 3000 éves Perzsabirodalom soha nem volt legyőzhető.” – Földi László *
A beszélgetés végén Földi azt is megjegyzi, hogy Iránban a politikai rezsim megváltoztatása, amit a nyugati hatalmak szeretnének, nem oldható meg olyan egyszerű logikával, mint amit Európában gondolnak. Magyarül ez a konfliktus is belpolitikai sikerként eladható, mert itt Amerika (Izraellel) indította a háborút, így a béketeremtés politikai sikernek tűnhet, szemben az ukrán háborúval, amit nem ők kezdtek.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Bús Balást": Az átiratban ez a név szerepel. A kontextus (NKA kifizetésekért felelős, őrizetbe vették) alapján valószínűleg elírás, de az összefoglalóban az átirat szövegét idéztük.
- "Szemelve Egyetem": Nyilvánvaló ASR hiba, a "Semmelweis Egyetem" javítást alkalmaztuk.
- "Rusin Sendi Romolus": A referencialista alapján "Ruszin-Szendi Romulusz" névre javítva.
- "Panyi Szabolcs": A referencialista alapján a fideszes képviselő "Panyi Miklós" lehet, de mivel a kontextus egy lehallgatási ügyről szól, és a név a "Szijjártó Péter" mellett szerepel, a beszélő valószínűleg a képviselőre utal, aki az ügyben érintett lehetett. A torzítás jellege ("Szabolcs" vs. "Miklós") bizonytalan, a referencialistában a helyes név "Panyi Miklós". Az összefoglalóban a javított alakot használtuk.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót és nézőt megkérek, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.
[00:00:06]Tisztelettel köszöntöm Földi Lászlót, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumi elnökét.
[00:00:11]Jó napot kívánok.
[00:00:12]Jó napot kívánok.
[00:00:13]Hoztam az orosz-ukrán háborúval, Iránnal kapcsolatos kérdéseket, NATOs kérdéseket is.
[00:00:18]Akár egy picit beszélhetünk egyébként az Angliában, Nagy-Britanniában történt zavargásokkal kapcsolatban is, mert az is egy érdekes téma.
[00:00:26]Viszont előtte hadd kezdjem egy olyan aktualitással, ami Magyarországot érinti.
[00:00:30]Ugye ennek a hétnek, mi most június 25-én beszélgetünk egymásról, és ennek a hétnek az elején, hétfőn a parlamentben bejelentették a tisztító tűz hadműveletet, ami egyfajta ilyen elszámoltatást takar.
[00:00:42]Erre létre is fognak hozni majd egy nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatalt az előzetes bejelentések alapján majd szeptemberben, vagy az ősz környékén.
[00:00:53]Viszont elindultak már olyan folyamatok most, amelyek bejelentések alapján is azt mutatják, hogy elkezdődik egyfajta ilyen elszámoltatás itt az előző évek cselekményeivel kapcsolatosan.
[00:01:02]Ugye Bús Balást, aki az NKA kifizetésekért volt részben felelős, hogy a döntéshozatalban vett részt őrizetbe vették a napokban, illetve bejelentette Hegedű Zsolt is, hogy az egészségügyben is elkezdődik egy ilyen folyamat.
[00:01:18]Ott a tegnapi nap folyamán a Szemelve Egyetemhez ki is vonult a készelléti rendőrség és Rusin Sendi Romolus honvédelmi miniszter is beszélt arról, hogy a honvédelem berkein belül is megkezdődik ez a fajta folyamat és anélkül, hogy most bármelyik részébe belemennénk mélyen, én csak arra tennék, azzal kapcsolatban tennék fel kérdést, hogy ezeknek a politikai programoknak vagy hadműveleteknek most idézőjelben milyen hatásai lehetnek ezekre a szervezetekre, És itt most a rendvédelmi szervekre gondolok, elsősorban a honvédelemre, akár ugye itt a rendőrséggel kapcsolatban is történtek mindenféle változások.
[00:01:58]Tehát ilyenkor mi történik ezeken a szervezeteken belül?
[00:02:02]Hát ha megenged egy picit másképp indítanám a választ.
[00:02:04]Én úgy emlékszem, hogy a bűnöst keressük, és nem a bűnt.
[00:02:11]Ez ugye azt jelenti, hogy van bűncselekmény, és utána keresem az elkövetőt.
[00:02:15]Jelen pillanatban fordítva történik.
[00:02:18]Keressük, hogy történt-e bűncselekmény, és ahhoz képest vonulunk ki.
[00:02:23]Tehát ez szerintem egy veszélyes tendencia, mert ugye két dolgot azonnal sugal.
[00:02:29]Az egyik az, hogy egyértelműen politikai leszámolás része van a dolognak.
[00:02:35]abból indul ki, hogy ami előttünk volt az korábbi időszakban, ott elképesztő bűnös cselekmények történtek.
[00:02:41]Most azért ezzel vigyázzunk, hiszen nem arról van szó, hogy van egy fiktív cég például, vagy valamiféle fiktív, mit tudom én, hivatal, hanem van szó, hogy létező hivatalok, úgy mint hadügyminisztérium, úgy mint rendőrség, úgy mint különböző állami intézmények, egészségügy és tovább.
[00:03:01]Most ugye azt azért mindenki elhiszi és vélelmezi, hogy itt van egy gazdálkodási formula, ugye, [horkantás] amelyiket be kell tartani mindenkinek, hiszen évente elszámolás van a költségvetésről, a NAVengedélyek, erre igazolások, egyebek vannak.
[00:03:17]Tehát én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy egy egyébként működő intézménynél olyan cselekményt kövessenek el, ami tulajdonképpen túllépezen.
[00:03:26]De ha igen, akkor én azt gondolom, hogy először ennek a konkrét bizonyíthatóságát kellene valamilyen szinten fölmutatni, és utána rámutatni arra, hogy azért ki volt a felelős, és ki nem.
[00:03:39]Tehát pillanatnyilag ha őrizetbe veszünk valakit vélelmezés alapján, mert azt gondoljuk, hogy túl sok költségvetési pénz kapott, vagy nem tudom micsodát, ugye az egy idő után nagyon kontraproduktív tud lenni, mert mit kezdünk azzal a későbbi tényállással, hogy tévedtünk most politikai értelemben, ott mégsem történt ilyen.
[00:04:01]Viszont megrángatunk embereket, prejudikálunk cégek, hivatalok és egyebek ellen, minisztéum ellen fog dolgokat.
[00:04:08]De ugye a kérdés ázek egy elvi véleményen.
[00:04:13]Ezekben az intézményekben, rendvédelmi szervekről van szó.
[00:04:15]Elsősorban, amit én ugye tudok végül is modellezni, elképesztő katasztrófát okoz.
[00:04:20]Miért is?
[00:04:20]Mert ott még szigorúbbak az ilyen értelmű elszámolási és napi tevékenységek.
[00:04:26]a pénzel való kezelés és annak a, hogy úgy mondjam dokumentálása.
[00:04:34]Nincs arra felület, hogy azt, hogy ilyen helyen bármi is történjen.
[00:04:37]Ismétlem, nem arról beszélek, hogy történhetne-e, arról beszélek, hogy számomra ez egy teljes talány, hogy miről beszél, milyen kutakodás folyik majd a rendőrségen, a titkosszolgálaton vagy bárhol, mert az én emlékeim szerint, amik én ott dolgoztam, ott Ftok sem tűnhettek el, vagy kerülhettek kérdőjellé, hogy mi is történt velük.
[00:05:01]Lehet, hogy változott a világ, és akkor kicsit naív vagyok eh ez az egész problémához.
[00:05:04]Na most ez az egyik fele, hogy találnak vagy nem, az nyilvánvalóan egy folyamatnak a következménye.
[00:05:08]De az, hogy az állományt tulajdonképpen falhoz állítják ezzel, én azt gondolom, hogy nagyon komoly károk keletkeznek, mert ilyen esetben történik az, hogy az állomány tevékenysége, hogy ő mindjártan féket kap.
[00:05:25]És márpedig Magyarország nem abban a helyzetben van, hogy egész Európa, hogy a biztonsági oldalon ne maximális energiával dolgozzanak azok az intézmények és szervek, amelyeknek például a megelőzés a dolguk, vagy konkrétan a bűnök, hogy mondjam, kutakodása.
[00:05:39]Tehát az a fajta meghirdetek egy szót.
[00:05:43]Mi volt a cit is mondod?
[00:05:45]Bocsással meg, nem nagyon követtem ezt a milyen érz nemzeti vagyonvédelmi gondolom, hogy beindul a a Ja, a tisztító tűzhadművelet.
[00:05:52]tűz, hát már bocsánatot kérek.
[00:05:54]Hát menjünk akkor a filmnekbe, vagy akárhova, és ott tisztítsuk a tüzet.
[00:05:58]Kicsit hadd lőj vissza.
[00:06:01]Ez ostobaság, ez egy politikai tévedés.
[00:06:03]Ismétlen, nem a bűnt keressük, hanem a bűnösöet keressük a bűn elkövetése követően.
[00:06:08]De ez megint nyilvánvalóan nem azért mondom, mert nem vérmezhető akár az is, hogy történtek mit tudom én micsodák, de rossz a sorrend.
[00:06:20]És azt viszont határozottan állítom, hogyha ezeket a rendvédelmi szerveket ilyen értelemben közelítik meg az ott dolgozókkal kapcsolatban, az mindenféleképpen sérti Magyarország biztonságát.
[00:06:35]Meg lehet csinálni, csak tartok tőle, hogy eddig sem voltunk túl rózsás helyzetben ezeken a területeken.
[00:06:38]És ugye például a választással kapcsolatban is kiderült, hogy azért nagyon sok idegen hatalom tudott beleszólni.
[00:06:45]Az most, hogy milyen oldalon és miért, azt most én figyelmen kívül hagynám.
[00:06:49]De maga az a tényszerűség, hogy ma már külföldi oknyomozók tudnak arról beszélni például, hogy Magyarországon lengyel meg nem lengyel meg milyen titkoszolgálatok igenis részt vettek egy választási kampánynak az irányításában, befolyásolásában.
[00:07:04]Az azért nagyon szomorú mondat számomra, mert akkor mit csinált a védelem?
[00:07:11]Vissza fogok ide térni, de még egy kérdést hadd tegyek fel ezzel a felállítandó hivatallal kapcsolatosan.
[00:07:16]ugye itt említette, hogy a hogy a bűnöst keressük, amikor van egy bűncselekménye.
[00:07:21]Ez az alapállás.
[00:07:21]Na most ugye ez a társadalmi egyeztetésre is bocsájtott törvénytervezet, amely felállítja majd ezt a nemzeti vagyon visszaszerzés és védelmi hivatalt, jogosult lesz arra, hogy a közvagyont érintő kérdésekben járjon el.
[00:07:35]Ez ugye történhet hivatalból, állampolgári vagy szervezeti bejelentések alapján.
[00:07:41]Ha ezt jól értelmezem, vagy fordítom le magamnak egy egyszerű szöveggé, akkor ez azt jelenti, hogy én is mondhatom azt, hogy nekem gyanús az, hogy itt valami rosszul történik.
[00:07:53]Ezért küldök egy emailt, vagy nem tudom milyen felületten lehet majd ezt bejelenteni, és akkor elkezdődnek vizsgálatok.
[00:08:00]Na most ugye ez itt azért Magyarországon hát, hogy mondjam, beindít némi félelmet meg aggodalmat is, mert volt már olyan rendszer sajnálatos módon, hogy állampolgári bejelentések alapján olyanokat is meghúzkodtak, akik úgymond egy kicsinyes bosszúak voltak az áldozatai, vagy sorolhatnám itt azokat?
[00:08:21]Ugye a demokratikus országok jogrendjének az alapja az ártatlanságvé.
[00:08:25]Ne felejtsük el, ugye, ami önről, amiről ön beszél, az 50-es évek egész pontosan, amikor bejelentések főjelentések tömege okozott elképesztő hogy mondjam, katasztrófát tulajdonképpen a társadalomban, mert valóban egyéni bosszútól kezdve egy csomó mindent tulajdonképpen megtettek.
[00:08:45]A megoldást nem értem.
[00:08:45]Bárki bejelentett bármit, ugye megint csak nem arról van szó, hogy konkrétumokat tud mondani, hanem ő úgy gondolja, mindet hogyan vizsgálják ki, hol van ez az apparátus, amelyik konkrétan és tágszerűen le tudja vezetni a dolog problémáját, vagy arról van szó, hogy ez nem is olyan súlyos, ez annyira nem tetszik, ezt ez mondta, ezt az mondta.
[00:09:09]Tehát mi lesz ennek a vége?
[00:09:09]Ugyanis, hogyha itt nagyon meg akarom még dramatizálni a helyzetet, akkor azt kell mondjam, hogy teljesen tönkre tudom tenni tulajdonképpen a a nyomozati értékrenddel rendelkező ügyészségek, rendőrségek munkáját azzal, hogy dömpingszerűen fog bejelenteni.
[00:09:25]Tehát hogyha most megint itt egy ellenérdekű rendszer úgy gondolja, hogy ártani tud vagy akar Magyarországon, akkor bizony semmi mást nem kell csinálnia, mint a meglévő platformokon keresztül folyamatosan információt szolgáltatni azon intézménynek, amiről ön beszél, ami egyébként szerintem megint tévedés, mert hogyha vannak törvényei egy országnak, van rendőrsége az országnak, van ügyészsége az országnak, vannak rendvédelmi egyéb megoldásai, tulajdonképpen a nemz A hát a a nemzeti most értem akartam mondani nyomozó irodán túl is olyan intézmények amelyek eddig is működtek akkor miért kell új?
[00:10:10]Mi az újnak a lényege?
[00:10:13]Tehát hogy fog ő plusz hozzátenni ahhoz, amit a rendőr nem tud megoldani?
[00:10:18]Egy módon teheti meg.
[00:10:20]Fölszólítja a rendőrt, hogy nyomozzon.
[00:10:23]De hát Istenem, a rendőrnek az a dolga, hogy nyomozzon.
[00:10:25]az a dolga, hogy a törvények szerint eljárjon.
[00:10:27]Tehát csinálunk egy olyan platformot, ami politikailag jó üzeneteket küld a társadalomnak, nem jutatható módon, hisz a társadalom, ahogy látom picit vért is kíván e az elmúlt időszakhoz képest.
[00:10:39]Ez az legyen az ő felelőssége.
[00:10:41]De hogyha ezt szolgálom ki, akkor megint csak mi van a törvényekkel?
[00:10:46]Mi van az eddigi szabályokkal?
[00:10:48]Mi van azokkal az intézményekkel, amelyeket egyébként föl akarok használni?
[00:10:52]vagy létrehozok egy másik rendőrséget, milyen szakemberek lesznek ebben a bizonyos bizottságban, ha nekik egyébként nyomozati jogkörük lesz.
[00:10:59]Nincs nyomozati jogköre, csak a rendőrségnek, az ügyészségnek és a titkoszolgálatnak és pont ha ezen túllépek, akkor gyakorlatilag ezeket lenullázom, az eredmény pedig meglehetősen kétes lesz.
[00:11:11]Ugye ez egy olyan csúcsszervezet lesz az elmondottak alapján, ami úgymond egybe magában foglalja az ügyészséget, a NAVnak bizonyos szerveit, tehát az adóhatóságot és a rendőrséget is.
[00:11:24]Tehát én úgy értelmeztem, hogy itt egy tető alatt van ez a három akár tevékenységkör, és ezért sokkal gyorsabban végig lehet vinni az adott ügyeket.
[00:11:36]Ugye ezt mondják róla, mert az ügyészség megnézi, hogy itt tényleg van-e mit vizsgálni.
[00:11:39]Ha igen, akkor átmennek a következő szobába, ott szólnak a nyomozóhatóságnak, hogy igenis ezt vizsgálja, és hogy el is lehet rögtön járni.
[00:11:48]Ez abszurdom, ne haragudjon.
[00:11:48]Az aki ezt mondta, az életében nem csinált még ilyet, életében nem találkozott problémával.
[00:11:54]Ugyanis ezen intézményeknek megvan a saját feladatuk, ugye a rendőrnek nyomoznia kell bűncselekmények után, az ügyészségnek szintén ezt meg kell tennie, a NA dolgát reggeltől estig rengeteg ügyben.
[00:12:07]Na most van egy szervezet pluszban.
[00:12:10]amik azt mondja, hogy ez nem annyira fontos, amit te eddig csináltál, vagy csinálsz, mert én adok most neked feladatot, az sokkal fontosabb.
[00:12:16]De mitől fontosabb az?
[00:12:18]Mint mondjuk egy emberülés egyes bűncselekmény kinyomozása, mint a rendőrség irányában, mint az, hogy valakinek valami politikai problémája volt valakivel, és azt kell nyomozni.
[00:12:26]Ez a ez szakmailag egyrészt teljesen nonszens, másrészt blokkolni fogja az egyébként elvállható munkát ezeknél a szervezeteknél, merthogy plusz státuszt nyilván nem kapnak hozzá, hanem csak feladatot.
[00:12:40]De menjünk még tovább.
[00:12:40]Tegyük föl, hogy képes koordinálni ezeket a szervezeteket, de ezt a szervezetnek a koordinációját a kormánynak kell megtenni.
[00:12:51]Tehát miért kell még egy intézményt aláhozni?
[00:12:53]hiszen minisztériumokról beszélünk, úgy mint belügyminiszter, úgy mint ugye a a NAVOT felügyelő, most nem tudom, hogy igazságügyminiszter vagy kinél lesz.
[00:13:03]Tehát vannak olyan miniszteri szintű egyeztetési fórum lehetőségek, ahol ugyanazt a kvázi információ mozgást meg lehet csinálni.
[00:13:12]Eddig is volt, tehát az eg tévedés, hogy eddig a az intézmények, a különböző szervezetek nem dolgoztak volna össze, mert hatáskörileg le van írva, hogy kinek mi a feladata.
[00:13:21]Ha a rendőrségen megjelenik egy ügy, ami mondjuk operatív szempontból túlmutat az ő lehetőségein, akkor szól a titkoszolgálatnak eddig is szólt.
[00:13:31]Hogyha a NAVnál ugyanez van, akkor szól az illetékes ügyészségnek, vagy éppen bármelyik más szervezetnek.
[00:13:37]Eddig is volt.
[00:13:39]Mi fog megváltozni attól, hogy lesz egy vízfej, én ezt hadd hívjam így jelen pillanatban, politikai meg rendelésre és nem a szakmai munka támogatására.
[00:13:49]És majd ő fog itt mindenféle koordinációt csinálni.
[00:13:52]Tudja mi lesz a lége?
[00:13:54]Mert hogy az elmúlt 35 évben sok ilyen kezdeményezés volt.
[00:13:57]Jól magam is részt vettem egy ilyen amikor még az Ormány, et a Horn kormány idején titkosszolgálat részéről, híszés részéről gyakorlatilag blokkoltuk a munkát, semmit segítettük volna, mert mindenki úgy kezelte a saját szervezete, hogy direktbe szeretne jelenteni a kormánynak saját magát kicsit pronkálni arra, hogy én vagyok és nem valaki miatt vagyok, hanem azért vagyok, ami miatt a törvény elírja.
[00:14:22]És itt már rengeteg operatív probléma lesz belőle, de hát én csak szóltam.
[00:14:28]Na térjünk rá akkor a másik témára, ami Magyarországot érinti.
[00:14:30]Egy német oknyomozó lap írt arról, hogy Donald Tuskhoz tartozó vagy általa irányított lengyel kormányhálózat avatkozott be a magyar választásokba a Tiszapárt mellett.
[00:14:40]Egyébként a védettársadalom blognak a honlapján lehet erről olvasni.
[00:14:45]Be is fogjuk tenni majd ide a cikket a videó alá.
[00:14:47]Hogyan történhetett ez?
[00:14:47]Ugye ha jól láttam a cikket, akkor ez egészen egyébként visszanyúlik Panyi Szabolcshoz és Szárto Péter lehallgatási ügyéhez, amely nevek egyébként hát hiphop, mármint Panyi Szabolcsra gondolok, kikerültek a a témák közül, tehát most már nincs szó arról, hogy ő kinek mit és hogyan csinált, hanem el a tisztító tűzről kell, hogy beszélgessünk.
[00:15:12]De de visszatérve ide itt a beavatkozást, akkor kérem segítsen egy kicsit megérteni, hogy hogyan értéktetten, vagy hogyan lehet következtetni arról, hogy történt ilyesmi.
[00:15:25]Ugye hát ez arról szól, hogy vannak a külföldi titkosszolgálatok, most induljunk innen, [horkantás] akiknek az a dolga, hogy információt szerezzenek egyrészt, másrészt az a dolga, hogy a saját politikai mondjuk úgy kormányaik szempontjából, amit ők befolyásként akarnak más irányba végrehajtani, azt végrehajtsák operatív szempontból.
[00:15:45]Én mindig elmondom, most is hangsúlyozom, hogy ebben a világban nincsen barátság és ellenséges fogalmi rendszer meg a filmektől eltérően, [horkantás] hanem érdekazonosság vagy érdek különbözőség van.
[00:15:58]És ez azt jelenti, hogy Lengyelország nátótag.
[00:16:02]Magyarország NATO tag.
[00:16:02]Hogyan fordulhat elő egyébként formálogikailag, hogy két NATO tag titkos szolgált értelemben a másik irányába befolyást gyakoroljon?
[00:16:12]Hát úgy, hogy mondjuk a lengyel kormánynak az akkori éppen regnáló magyar kormány nem volt elfogadható, szimpatikus, vagy bárhogy fogalmazok, és úgy döntött, hogy segít az ezzel a kormánnyal szemben megjelenő ellenzéket hatoromra juttatni.
[00:16:25]Ebben semmi rettenetes szenzáció abban a szempontból nincsen, hogyha meg tudja oldani, akkor megfogja.
[00:16:33]Hát erre fizetik a titkosszolgálatát Lengyelországban is, vagy bármelyik más országban.
[00:16:36]Ugye a kérdés az számomra legalábbis, hogy hogy tudták ezt megtenni úgy, hogy utólag derült ki, mert hogyha kiderült volna korábban, azaz a magyar rendszer védelme működik.
[00:16:49]Most megint nem az a kérdés, hogy az Orbán kormány jobb vagy a Tisza kormánya jobb, hanem van egy védelmi mechanizmus minden országban.
[00:16:55]Tehát ha engem támadnak, akkor ezt a támadást ki kell védenem, hogyha Washingtonból támadnak, ha Berlinből támadnak, ha Moszkvánból támadnak, vagy Japánból támadnak, teljesen mindegy.
[00:17:05]Az én védelmi szisztémám az, hogy megvédjem a támadással szemben az ország biztonságát, mert az operatív támadás az mindig törvényen kívüli elfogadhatatlan.
[00:17:18]Ezért van az, hogy a kémeket, hogyha elfogják, akkor magukra adja a titkosszolgálat, merthogy nem vállalja be azt, hogy ő megnem meg nem engedett tevékenységet végez egyetegban, mert ez alkotmány ellenes.
[00:17:30]Tehát ebből a szempontból én úgy gondolom, hogy ez egy fontos kérdés, amit ugye ön kérdez, hogy ez egy külföldi oknyomozó újságírónál vagy az hírportálnál jelent meg.
[00:17:42]Miért?
[00:17:46]Mert valószínűleg ez az információ bizonyos körökben egyeztetett információ volt.
[00:17:50]Tehát nem a lengyelek találták ki és csinálták egyedül, hanem nyilvántak szövetségeseik, németek, a brittek, vagy még nem tudom kicsoda.
[00:17:58]Tehát ez az információ ezért kerülhet ki egyszer csak a napvilágra.
[00:18:02]És megint nyilván vannak bizonyos tényszerű adatok a háttérben, amiatt ezt egy újságíró kieli hozni, vagy lemeri írni, mert mert az eg egy egy súlyos vád mondjuk a lengyel titkolszolgáltal szemben.
[00:18:16]Ugye itt az alak, ahogy említette is, hogy nem volt megfelelő a védelem.
[00:18:18]Itt ezalatt mit értsünk, hogy nem hatékony, vagy nem volt valószínűleg hatékony a védelem, vagy itt nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel?
[00:18:29]Igen.
[00:18:29]Az egyik esetben alkalmatlanság, a másik esetben árulásról van szó, mondjuk nyíltan.
[00:18:36]Tehát az, hogy a védelem gyenge, annak két oka lehet.
[00:18:39]Vagy nem értünk hozzá, vagy együttműködünk a támadóféllel.
[00:18:41]Más variátszót nem tudok elképzelni.
[00:18:49]Beszéljünk akkor kérem egy kicsit az orosz-ukrán háborúval összefüggésben is egy-két kérdésről.
[00:18:52]Ugye az első kérdés, ami még egy picit érinti Magyarországot, azt hozom ide most első körben a politikón lehetett olvasni arról, hogy ugye a bizottság sürgeti azt, hogy egyfajta gyorsított eljárás keretében vegyék föl az uniós, tehát vegyék föl az unióba Ukrajnát.
[00:19:09]És egy brüsszeli diplomata szerint, aki név nélkül nyilatkozott a politikónak, a magyar kormány, az új kormány nem írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben egy úgy úgy szintén egy hangúságra lett volna szükség, és ú és azt szolgálta volna, hogy gyorsítsanak a folyamatokon.
[00:19:28]Ugye Magyarország új kormánya kiállt abból a vétóból és blokkból, amely arra vonatkozott, hogy felvegyék Ukrajnát az Európai Unióba.
[00:19:37]meg is nyitottak több tárgyalási klasztert.
[00:19:41]Ugye ezeknek van idő intervalluma, amik ezeknek végig kell futniuk.
[00:19:44]És hát az Európai Tanács és a bizottság úgy gondolta, hogy hát ezt valamiért meg kell gyorsítani.
[00:19:50]És most erről a nyilatkozatról van szó, hogy ezt nem írta alá az új magyar kormány, aki egyébként többször elmondta azt, hogy a gyorsított eljárással nem ért egyet.
[00:20:00]Hogyan értékeli ezt a szituációt?
[00:20:00]ez mennyiben lényeges kérdés vagy lépés a magyar kormány részéről, és mennyiben nem?
[00:20:08]Tehát van-e ennek mondjuk politikai kockázata egyáltalán, vagy itt csak egy időintervallumról van szó?
[00:20:15]Ugye a magyar az új magyar kormány azt ígérte, hogy azokban a témákban, amelyben egyet tudott érteni a korábbi Fidesz kormány elláspont elláspontjával, mégpedig azzal, hogy Magyarország szovenitását megpróbálja megtartani és megőrizni.
[00:20:29]Ugye ez egy olyan tétel, amiben bizonyíthatja, hogy igen vagy nem.
[00:20:33]Az, hogy az unióba fölv az tehát nem akadályozza tulajdonképpen a az Ukrajna Ukrajna fölvételét majd egyszer valamikor.
[00:20:42]Ugye azt a magyar kormány jutalom ahhoz kötötte, hogy a magyar kisebbség ügye Kárpátaján hogyan alkol és hogyan történik.
[00:20:48]Ukránok mindent megígértek.
[00:20:52]Ez rendben van.
[00:20:52]És hogyha ez azért vétózta meg, vagy mondjuk úgy nem támogatta jelenleg a következő etapot, tehát az, hogy gyorsítotens legyen, [horkantás] merthogy egyébként konkrét esemény és tevékenység nem történt a magyar kisebbség védelmi érdekében, vagy a jogainak a visszaállítására, amit ugye erről van szó, hogy megvoltak a jogak korábban, csak azt elvették egyszer csak egy bizonyos történelmi helyzetben, akkor ezt helyesen tette, mert kell valami féket tenni a mögé, hogy mit mond Ukrajna, mert kijel és ahhoz, hogy egyébként mit cselekszik, Mert ugye azt a világ már találkozott vele sokszor, és nem csak mi, hanem a nagyon szoros szövetségesei is, hogy bizony Zelenski szeretnek ígérni, aztán nem tartják be, vagy egy idő után nem ígérni nem akarnak, hanem követelőznek.
[00:21:33]Én azt gondolom, hogy nagyon veszélyes az ukrán történet ilyen szempontból minden európai országra nézve, az unióra általában, de a szomszédos országra különösen, mert Ukrajna képessége most túl azon, hogy akarja vagy nem akarja, hiszünk neki vagy nem hiszünk.
[00:21:48]Gondoljuk bele, hogy Magyarországnak az ukrán mezőgazdasággal szemben milyen esélyei lennének akkor, hogyha a hiphopt bevesszük mindenféle védelmi vagy mondjuk úgy megkötések nélkül.
[00:22:01]De hogyha fölveszik Ukrajnát, akkor egész Európának nagyon komoly gondja lesz bezgazdasági szempontból, franciáktól kezdve mindenkinek.
[00:22:07]Tehát Ukrajna felvétele én azt gondolom, hogy nem csak politikai értelemben veszélyes, vagy biztonságpolitikai veszélyes, nagyon sok tétele van, de biztonságpolitika meg feltétlen, hiszen háborús ország.
[00:22:20]Hát ugye így is nagy a támogatottsága a nyugatról kimondva, kimondatlanul, de ha fölveszik az unióba akármelyik szakasztba, ahogy említette, onnantól kezdve gyakorlatilag hatbértünk Oroszországgal, nem kéne erőltetni.
[00:22:34]Ezért nem is értem, vagy nem nem érthető, nem logikus számomra az Európai Bizottságnak és a tanácsnak ez a fajta buzgolkodása, amivel szeretnék ugye meggyorsítani.
[00:22:43]Persze lehet ezt lehet egyébként ez egy politikai színjáték Zelensk felé, meg az ukránok felé, mert úgy is tudják, hogy valaki majd nem fogja aláírni, és akkor hát mi szerettük volna, de nem tudtuk megcsinálni.
[00:22:53]Ö de ha komolyan gondolják, akkor annál nagyobb a baj, merthogy nem teljesen értik azt, hogy mi történik, vagy pedig ö jelentene bármi olyan pluszt, mondjuk akár a támogatásban, a segítségnyújtásban a felvétel, ami ezt a háborút segítené.
[00:23:09]Tehát, hogy van ilyen pont, ami miatt azt gondolják, hogy Ukrajna úgy tudná megnyerni ezt a háborút, hogyha közelebb lenne hozzánk.
[00:23:19]Megenged, nem arra gondolok, hogy Ukrajnánok akarnak itt gesztust gyakorolni valamilyen formában.
[00:23:25]És arra sem majd komolyan gondolják Oroszország a rahatba lépést.
[00:23:26]Ez egy belpolitikai üzenet.
[00:23:28]Ugye látjuk nagyon jól, hogy Nyugat-Európa nagyon komoly országai, értem itt Németországot, briteket, ugye franciákat és másokat is gyakorlatilag nagyon komoly belső válsággal küzködnek.
[00:23:41]Társadalmi válság ugye a migráció miatt főként és gazdasági válsága orosz blokád miatt, energia és egyéb okok miatt.
[00:23:49]Na most de igen ám, csak a társadalom elégedetlenségét valamilyen szinten, hogy mondjam, fékezni kell, vagy megpróbálják fékezni a saját érdekükben.
[00:23:59]Most a politikáról beszélek, és azt mondják, hogy Oroszország támadni fog, komoly kihívás előtt állunk, van egy védelmi rendszerünk, azt úgy hívják, hogy Ukrajna.
[00:24:08]Ha ő nem lenne, akkor az oroszok már régen Berlinben menetelnének, meg hasonló már bocsánat, butaságokról beszélnek.
[00:24:14]És ugye ebből a szempontból tulajdonképpen napirenden kell tartaniuk azt, hogy ez a veszély folyamatosan fönt van.
[00:24:22]Moszkva rongyosra beszélte a száj által arról kezdve Putyinig, hogy eszük ágában nincs.
[00:24:27]Én meg hozzátenném, hogy nem is tudják megoldani az oroszok, bármennyire is túl van dimenzionálva az ő lehetőségük.
[00:24:35]Tehát magyarul ez szerintem inkább egy belpolitikai játéknak egyfajta szerete része ezen országok részéről, hogy Ukrajnábal mint egy potenciális együttműködő, de ugyanakkor a a nagy veszélyelhállítónak az együttműködését próbálják valamilyen szinten a társadalom felé prezentálni.
[00:24:53]És ebből következően például olyan jelendetek is vannak, hogy a német autóipart Trumphoz hasonlatosan megpróbáljuk átállítani majd hadígyártásra, tehát fegyverek gyártására.
[00:25:04]Ugye a Volkswagenban, a legközelebb ehhez, amelyiknek a az igazgatótanácsa már ott tart, hogy gyakorlatilag be kell zárni a gyárakat.
[00:25:11]Mit tesznek a rengeteg munkással, feltétel rendszerekkel, egyebekkel?
[00:25:16]Hát majd valószínűleg fegyvereket próbálnak gyártani, ami megint egy nagyon bonyolult nemzetköti világhoz fogok vezetni Európában.
[00:25:23]Nem beszélve arról, hogy hol fogják fölhasználni.
[00:25:25]Most nem mennék ebbe az irányba.
[00:25:27]Tehát mindenféleképpen ez az egész hadigazdálkodás, háborús pszichózis, ennek a fönntartása mind abból fakad, hogy ezt megelőzi nagyon rossz döntéseket hoztak, ami a saját országukat negatívan érinti, és ebből próbálnak valamilyen módon kimászni.
[00:25:46]Nyilván nem fog sikerülni.
[00:25:49]Akkor hadd kapcsoljam ide rögtön ezt a kérdést.
[00:25:51]Ugye a tüntetések zavargásokkal kapcsolatban, amit Észak-írországban és Nagy-Britanniában is lehetett látni az elmúlt hetekben, ugye ott Kirstmer miniszterelnök, brit miniszterelnök egyébként le is mondott a héten.
[00:26:03]Az utódját még nem tudjuk, hogy ki lesz és hogy mennyi ideig lesz kormányon.
[00:26:08]A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy Magyarországon is téma a migrációs paktum elfogadása, nem fogadása, ha elfogadjuk, de mit fogadunk el pontosan?
[00:26:19]Ugye a magyar kormány most azt mondja, hogy nem nem fognak beengedni immigrációs hátterű embereket, de fizetni sem szeretnének ezért, mert nem tartják fernek, tehát valami más megoldásban gondolkodnak.
[00:26:32]Van ekkora mozgástere egyáltalán Magyarországnak, ha eddig nem volt?
[00:26:34]Most van ekkora mozgástere, hogy ő határozza meg, hogy a migrációs paktum alatt ő mit ért?
[00:26:41]Hát mozgás mozgást az, ami az előző kormány volt.
[00:26:44]Nem.
[00:26:44]És pont nem kell megindodni, hogy miért nem.
[00:26:49]Mert nem engedjük be, mert látjuk, hogy mi történt az elmúlt 10- néhány év alatt Nyugat-Európával, amikor beengedték, hogyan alakítják a társadalmat.
[00:26:58]Magyarországnak a létszámát tekintve is egy kiszág, de a gazdasági lehetőségeit tekintve pedig minimális esélye van arra, hogy eltartson 100z embereket vagy akár milliókat, mert őket el kell tartani, mert emberek, mert ha itt vannak, akkor rákényszerülünk arra, hogy eltartsuk őket.
[00:27:15]Miből fogjuk eltartani?
[00:27:15]Hát így is kitettek vagyunk ugye az oroszországi embargók és hogy hadd ne sorolja meg minden miatt.
[00:27:21]Hát majd a nyugdíjakat meg nyirbálják.
[00:27:25]Tehát a magyar kormánynak nem azzal kell szembenézni, hogy most őt szeretni fogják-e Brüsszelben, vagy nem föld ebben a kérdésben, hanem világosan kell látni, hogy a saját társadalmát elkezdi szépen lebontani, amennyiben benne megy.
[00:27:38]A vállalja a felelősséget tegye, de nem tud kibújni azalól, hogyha elfogadja a paktumot.
[00:27:44]Mert itt magyarázhat persze arról, hogy nem fizetnek, fizet, jönnek vagy nem jönnek, vagy technikai segítséget nyújtunk, nem tudom mit jelent.
[00:27:52]Nem, hogyha ezt elfogadod, mint tagország, akkor az feltételeket nem mi határozzuk meg, hanem azok, akik irányítják ennek a végrehajtását.
[00:28:03]És hogyha azt mondják, hogy idejön, mit tudom én, 10000, 20000, 30000, akkor itt lesz.
[00:28:08]És onnantól kezdve nem tudunk ezel mit tenni politikailag.
[00:28:11]Tehát technikai segítséget nyújtottunk a határítés építésével, nem?
[00:28:16]Tehát az is egy technikai segítség, hogy megpróbáltuk ott feltartani azt a tömeget, ami érkezett 2015-ben, és utána de nem sok pénzt kaptunk hozzá, ha jól tudom.
[00:28:26]Hát azért mondom, hogy Magyarország e tekintetben azért már teljesített, csak nem akarták ezt így elfogadni.
[00:28:30]No, akkor hadd kérdezem az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, mert nagyon megy az időnk.
[00:28:36]Egyrészt ugye azt látjuk, hogy a fronton, a szárazföldi frontszakaszokon olyan nagyon változások nem történtek.
[00:28:42]Viszont mióta legutóbb nálunk járt, az ugye több héttel ezelőtt volt, azóta látjuk ezeket a nagyobb légi támadásokat olyan részeken is, ami eddig nem sokan gondolták volna, hogy megvalósul.
[00:28:56]Hát akár tömeges dróntámadás Moszkva ellen, Szent Pétervár ellen, azt láttam a hírekben, hogy a kríme ellen folyamatosak a támadások, és elég komoly problémákat is tudtak okozni az ukránok, az oroszoknak üzemanyagellátás tekintetében és a többi, és a többi.
[00:29:10]Tehát fájdalmas csapások ezek Oroszország számára mindenképpen ezt talán el lehet mondani.
[00:29:14]Hogyan látja összességében ennek a háborúnak a menetét?
[00:29:18]Most nagyon sokan beszélnek arról, hogy Ukrajna ezzel meg is fordította a háborút, és van egyfajta áttörés.
[00:29:23]Sőt, az ukránok úgy nyilatkoztak, hogy igazából most ők gyakorolnak kegyet egy tűzszünettel, mert az oroszoknak most már egyre nagyobb szükségük van, egy nagyobb szükségük van a tűzszünetre, mint nekik.
[00:29:35]Ön is látja ezt a fordulatot?
[00:29:38]Nézz, egyrészt valóban megváltozott a technikai fronthelyzet, tehát nem az élőerő az, amelyik dominál, nem a hagyományos tüzésségi és gyalogsági megoldások, hanem a drónok megjelentek, ami valóban azért veszélyes, amit mondott is, mert olyan csapásokat mér, amely egyébként nagyon sokszor kivéthetetlen, hiszen én döntöm el, hogy milyen irányba indítom.
[00:30:00]A védelem pedig nem tud mindenhol kiépíteni egy abszolút védelmet.
[00:30:05]Tehát lesznek sérülések, támadási pontok.
[00:30:07]Azért van egy különbség a két drónámadás között orosz-ukrán irányba, meg ukrán orosz irányba.
[00:30:12]Az ukránok nem nagyon válogatnak a célpontokban.
[00:30:16]Ugye iskolás buszokat és egyebeket is eltalálnak komoly haláleseteket okozva.
[00:30:22]Az oroszok kínosan vigyelnek még mi ma is arra, hogy egy-két civil esetleg áldozatul esik, az sem jó és az sem elfogadható.
[00:30:30]De nincs tömeges, hogy mondjam, katasztrófa ezt követően, de az ukránok tovább folytatják.
[00:30:37]És erre főleg a Medvegyeev, aki elég gyakran szokott erre visszautalni, ugye volt kormányfője, meg elnöke is egy időben Oroszországnak, mintha ő lenne a fekete bárány ebben a dologban.
[00:30:49]Nekem úgy tűnik a nemzetközi térben, hogy ha ezt tovább csinálják, akkor megismerik Ukrajna megismerkedik azzal a megoldással, amit az oroszok tudnak, hogy a civileket fogják támadni.
[00:31:00]komolyan kijebá kezdve bármit, vagy akár nukránis háború is keletkezhet ebből.
[00:31:06]Én úgy gondolom, hogy a az ukránokat most nem támogatni kellene semmilyen formában meg Euróba behúzogatni, hanem nagyon keményen felhívni a figyelmet, hogy sürgősen hagyják abba, mert én azt gondolom, hogy most elérkezett az a pont, nem az, hogy ők átveszik az irányítást, nem az a pont, hogy egy végső eszkaláció indulhat el.
[00:31:27]És hogyha még ehhez hozzátesszük azt, hogy Oroszország mértéktartó volt a támogató országok irányába, akkor az semható ki, hogy ott is megjelennek viszontámogatási vagy mondjuk célpontok orosz részről.
[00:31:41]Tehát nagyon-nagyon súlyos a helyzet.
[00:31:43]Szerintem nem is igazán kap olyan figyelmet ez a fajta mondjuk potenciális jövőkép, mint ahogy kellene.
[00:31:49]A nemzetközi sajtóban sem.
[00:31:49]Sok miatt Irán és egyebek ugye elviszik a hangsúlyt.
[00:31:54]De szerintem nagyon veszélyes most a most a helyzet.
[00:31:56]Zeleneckit nagyon sürgősen le kell állítani, vagy különben Európa valóban belekeveredik egy súlyos háborúba.
[00:32:04]És itt akkor az eszkalációról is hadd kérdezzem, mertogy egyrészt ugye amit mondjuk diplomácia eszkalációnak neveznék adott esetben, ugye ez a lengyel-krán kapcsolatnak az a megromlása, amit látunk.
[00:32:14]Tehát ez sem jó hír egyébként nyilván a felek számára abszolút nem.
[00:32:20]Aztán itt van ugye Belarusz, akivel kapcsolatosan azt lehet olvasni, hogy Vladyimir Putyin egyre erősebben próbál nyomást gyakorolni a Belarusz elnökre, hogy valami aktívabb szerepet vállaljon ebben a háborúban, ugye északról, és Ukrajna pedig éppen ezért az északi határát elkezdte erős megerősíteni minél inkább, merthogy vár várnak onnan valamiféle támadást.
[00:32:42]Ö, miközben pedig Amerika úgy gondolja, hogy a csapatkivonásokat, amit Európában bejelentett, azt úgy fogják végrehajtani, hogy Lengyelországban egy állandó amerikai bázist, katonai bázist fognak létrehozni.
[00:32:55]Ugye itt Németországból jelentett be csapatkivonásokat még annó egy jó pár héttel ezelőtt.
[00:33:01]Na hát ezek most Lengyelországban landolhatnak, ami ugye itt a geopolitikai térkép miatt nem mindegy, mert Lengyelország fizikailag közelebb van Oroszországhoz, mint Németország.
[00:33:13]hogyan értékeli ezt a szituációt?
[00:33:13]Tehát ami itt történik, a belaruszok, a lengyelmegerősítés és és amit itt az imént mondott, nyilván ezekhez csatlakozik.
[00:33:25]Ez nekem az a véleményem, hogy amik Trump az elnök, addig nem lesz amerikai orosz összecsapás.
[00:33:29]Mindegy, hogy hova telepítenek bármit is.
[00:33:31]A probléma az, hogy gyakorlatilag a nemzetközi jog eltűnt még akkor is, hogyha formálisan létezik.
[00:33:39]ugyanis az, hogy az amerikai csapatok Európában létezhetnek, az a második világháború utáni mondjuk úgy megállapodás vagy valamiféle együttműködésnek a következménye, amikor volt NATO és vasi szerződés, emlékszünk rá, és tulajdonképpen az ütközőpont Németország volt az NDK és az akkori NSZK viszonylatában.
[00:33:58]NDK-ban voltak a szovjet csapatok és NSZK-ban voltak az amerikai csapatok.
[00:34:04]Na most megszűnt a szocialista világrend, legalábbis itt Európában ez eltűnt.
[00:34:09]Németország egyesült még ráadásul, tehát NDK NSZK egyesült.
[00:34:14]Az amerikai csapatok maradtak, a szovjetek kivonultak.
[00:34:17]Ma orosznak hívjuk ugyanezt.
[00:34:19]Felbillent az egyensúly.
[00:34:21]Na most, hogyha megyünk az egyensúly oldalán, még tovább billentünk és kelet felé halad ugyanez a védelmi rendszer, amelyik innentől nem védelmi, hanem támadó rendszer, akkor megint ne csodálkozunk azon, hogy az orosz oldal ezt nehezményezni fogja és nyilván megfelelő ellencsapásokat hajt végre.
[00:34:37]Az pedig szerintem nettó hazugság, hogy a ruszok próbálnak támadni Ukrajna irányába.
[00:34:46]Nem.
[00:34:46]Hát ahogy említette, Putyinnak is nehéz rávenni őket arra, hogy többet tegyenek annál, mint amit most tesznek, vagy nem tesznek egyáltalán.
[00:34:55]Ez megint a zelenszkéknek a trükkje arra, hogy amikor elindul egy összecsapás valamilyen formában, akkor ők abból indulnak ki, hogy nekik védekezni kellett volna.
[00:35:05]Mi ellen?
[00:35:05]A belőszoknak a hát közepére nem kívánja, mert bocsánat, így így mondom a dolgot, hogy belekeveredjék ebbe a konfliktusba.
[00:35:13]egyébként is nagyon sok rövidet húztak belőle, hiszen az Oroszország elleni embalgó őket is érinti nyugatirányban, és szükségük lenne ebből kitörni, mert nagyon komoly problémáik vannak.
[00:35:23]Tehát náluk a hadigazdaság nem úgy működik, mint az oroszoknál, hogy minden rendben van egyébként a társadalomban.
[00:35:28]Ott súlyos gondok vannak.
[00:35:30]Tehát nem, hogy nem akarnak lépni, nem akarnak belekeveredni semmilyen formában, csak hogyha megint órmányos módon ugye kijebb ki megpróbálja kihasználni ezt a légüres teret arra, hogy tovább fokozza tulajdonképpen a a háborús készültségnek egyfajta újabb eszkalációját.
[00:35:49]Hát nézzel, én nekem az a véleményem, hogy amíg zelenszkéek hatalmon vannak, addig a békéről szó nem lehet, amíg gyakorlatilag a nyugat-európai társadalmak vezetői nem a saját országaik érdekében dolgoznak, addig a békéről szó sem lehet.
[00:36:04]És hogyha a Trump bukik, akkor pedig a békéről szó sem lehet.
[00:36:11]szerdán volt egy olyan találkozó, amely az öt európai Európa legnagyobb hatalmát, lehet így fogalmazni, országát hozta össze ugye egy beszélgetésben.
[00:36:22]A lemondott Kirst Star, mert például jelen volt, ugye aki hétfőn mondott Ledes szerdárt részt vett ezen a NATO csatlakozás vagy NATO csúcs előtti tárgyaláson.
[00:36:31]Ez a tárgyalás egyébként Ukrajna támogatásáról szólt, és Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy ki kell használni azt a pillanatot, amit a franciaországi csúcs pillanata volt, amikor is úgy tűnt, hogy Donald Trumpot sikerül úgymond átállítani a arra az oldalra az európaiaknak, sikerül meggyőzni arról, hogy Ukrajnát támogassák jobban az amerikaiak, és Oroszországgal szemben pedig keményebben lépjenek fel, mert ugye most lesz július 7-én 8-án Ankarában egy kulcsfontosságú NATO Ó, csúcstalálkozó, ahol nyilván Ukrajnának a támogatása is elő fog kerülni.
[00:37:07]Mit vár ettől a csúcstól?
[00:37:07]És hát ezeket a folyamatokat látva ön szerint Donald Trumpot ennyire egyszerű átbillenteni egy vacsorán?
[00:37:16]Mondjuk az eddigi amerikai stratégiai céloktól például, hogy Oroszországgal is valamilyen szinten konszolidálják a kapcsolatot?
[00:37:25]Én azt gondolom, hogy a az európai NATO országok tévedésben vannak, súlyos tévedésben vannak.
[00:37:31]A NATO katonai képességnek a 75%-a amerikai, 10%-a török.
[00:37:38]És a maradék 15%-ról beszélünk itt.
[00:37:41]Akik úgymond úgy tesznek, mintha fontosak lennének.
[00:37:45]Úgy tesznek, hogy majd ők dirigálnak Washington irányába.
[00:37:50]Washington világosan két dolgot megmondott.
[00:37:51]Az egyik nem lesz háború Oroszországgal NATO és Oroszország között, amíg mi amerikaiak adjuk a katonai képesség 75%-át.
[00:38:02]A másik, amit mondott, hogy [horkantás] gyakorlatilag a NATO-nak nem az a dolga, azaz az az amerikai védelmi rendszernek nem az a dolga, hogy Európa védelmével foglalkozzon, amely Európa egyébként a saját maga védelmével hát meglehetősen hogy mondjam, kiszámítható, de gyenge módon foglalkozott az elmúlt időszakban.
[00:38:23]A NATO, ha így folytatjuk, véget.
[00:38:23]Tehát az, hogy most itt bármilyen következő csúcson hatalmas dolog történne, szerintem semmi nem fog történni.
[00:38:32]Amerika nem fog eltávolodni a stratégiától, nem kezdeményezi ugye az Ukrajnának a támogatását azért, hogy az orosz feszültséget növelje.
[00:38:39]Amerika ezelőtt a trumpi hivatalba lépését követően egyértelműen fogalmazott békét akar Ukrajna és Oroszország között.
[00:38:51]Nyilván nem egy oldalú békét, azér nem csak az orosz érdeket figyelembe véve, de békét akar.
[00:38:55]Ezt elutasította Ukrajna, mégpedig az európai hatalmak, mondjuk így, szerintem már nem azok támogatása és mondjuk úgy háttér manipulálásának következtében.
[00:39:07]Azaz Trump azzal találkozik, hogy ugyanazok a politikusok, most egy-kettőt leszámítva, de amelyik Macron ott van, például próbálják őt olyan helyzetbe hozni, ami neki politikailag káros.
[00:39:19]Miért is?
[00:39:19]Mert ő azt ígérte az amerikai társadalomnak a választása idején, hogy békételem, nem tudta megtenni Ukrajnában.
[00:39:29]Miért?
[00:39:29]Az európai országok tevékenysége miatt.
[00:39:31]Ha ő nem tud békét teremteni, ez kockáztatja a következő elnökválasztást, sőt a mostani félidős amerikai választásnak a sikerét is a republikánusok szintjén.
[00:39:43]Tehát neki egyáltalán nem érdeke, hogy elfogadjon egy ilyen egyébként abszurd megoldást vagy irányt.
[00:39:52]No, akkor térjünk rá Iránra, mert még van egy pár percünk, és ha már itt a béketeremtés volt Donald Trumpnak az igére, tehát itt Irán valószínűleg azért nagyobb szákát jelent az amerikai társadalomnak a körme alatt, fogalmazzunk így, mint ami, hogy nem sikerült az orosz-ukrán háborút lezárni, mert hogy ezt a háborút Amerikáak ugye vagy Izrael Amerikával együtt indította el Irán ellen.
[00:40:14]Tehát itt a békektést is el lehet adni végülis politikai sikerként, csak hát ők kezdték el.
[00:40:19]Itt a kérdésem az lenne, hogy itt ha nagy képet nézzük, akkor lehet-e azt látni, hogy mi volt ennek a háborúnak egyébként a célja?
[00:40:31]Most ezt azért kérdezem így, mert az a fajta keretmegállapodás, ami kikerült a nyilvánosságba, ugye a véglegeset még nem tudjuk, azok alapján nem mondhatjuk azt, hogy Amerika itt minden kétséget kizárólag győzött, és sikerült volna a stratégiai céljait elérni.
[00:40:47]Nem az a nem az volt a célja, ami látszik.
[00:40:49]Tehát nem az volt a célja, amiről most beszélünk.
[00:40:50]Ugye két célja volt szerintem lehet, hogy több is, de kettő biztos.
[00:40:54]Az egyik tulajdonképpen az izraeliek rángatták bele Amerikát ebbe.
[00:41:00]Mi pedig saját védelmi szempontjaink szerint.
[00:41:03]Mégpedig azért, mert ők pontosan tudják azt, hogy Irán az igazi nagy kihívója Izraelnek most biztonságpolitikailag.
[00:41:10]Tehát meg kellett gyengíteniük.
[00:41:10]Egyedül nem tudják meg megoldani, és nem tudták volna megoldani.
[00:41:14]Ezért Trumpot b behúzták ebbe a történetbe.
[00:41:16]Trump pedig azért ment bele, mert megint matematika következik.
[00:41:21]Ugye az az amerikai olajérdekeltségek, fogalmazzunk így, nagyon sok milliárd dollárt kerestek ezen a háború.
[00:41:29]Pontosan azért, mert az a olajára fölment 100 dollár fölé, mint tudjuk.
[00:41:35]Tehát megjelent egy gazdasági érdek egy külpolitikai szövetségi érdek mentén.
[00:41:41]Na most ugye Trump azt gondolta a véleményem szerint, hogy az első csapással Iránban megteszik a dolgokat, gyakorlatilag az iránytársadalom bizonyos voltig kezelhetőbb lesz egy új menedzsmentel, mint akiket ugye likvidáltak szó szerint.
[00:41:55]És akkor nagyjából ezt el is értük a politikai célt.
[00:42:00]A gazdasági cél pedig az, hogy a a kínai befolyást csökkenteni tudjuk Iránban, mert hogyan nézett ki Venezuela, Irán és Kína szerepe?
[00:42:07]azért ezt ne hagyjuk kívől.
[00:42:09]Ugye Venezuelát amerikaiak elfoglalják.
[00:42:12]Igen.
[00:42:12]Nem csak Venezuelán nehéz olajban.
[00:42:14]Ugye arra azt mindig a kínaiak úgy használták fel a venezuai nehéz olajat, hogy Iránba szállították, vegyítették az iráig könnyű olajjal és vitték tovább Kínába.
[00:42:26][horkantás] Ugye a nehéz olaj már amerikai tulajdon.
[00:42:27]Ha Iránban olyan kormány van hatalman, amelyik az amerikai érdeket is figyelembe veszi, akkor tulajdonképpen zablát dobtak Kína, hogy mondjam, nyakára is, mert így módon befolyásolják ezt a korábbi üzletet.
[00:42:41]Tehát itt elsősorban üzletről volt szó.
[00:42:44]Az egy másik kérdés nyilván, hogy Trumpék szerintem tévedtek.
[00:42:46]Irán nem legyőzhető.
[00:42:51]A hagyományos eszközökkel nem legyőzhető, egyáltalán nem legyőzhető.
[00:42:52]Ö 3000 éves Perzsabirodalom soha nem volt legyőzhető.
[00:42:59]De ugye itt nem is, ha jól értettem én, nem is a perzsákat akarják legyőzni feltétlenül, hanem azt a politikai rezsimet, ami ugye a 70-es években átvette az uralmat Irán felett.
[00:43:08]Hát ez az, amikor mi európaiakról szó gondolkozunk a világról, ott ezt így nem lehet megoldani.