Fekete Rita 49:58

Elhallgatott összeomlás: titkolják a nyugatiak a katasztrofális ukrán területvesztést? – Üveges Huba

ukrán háborúkatonai stratégiadrónháborúoroszországgeopolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Elhallgatott összeomlás: titkolják a nyugatiak a katasztrofális ukrán területvesztést? – Üveges Huba
tl;dr
  • Ukrajna az idei év minden hónapjában több területet vesztett, mint amennyit visszaszerzett — a februári mérleg is negatív volt a határmenti orosz pufferzóna-műveletek miatt.
  • A kis hatótávolságú drónok terén az év eleji ukrán fölény kiegyenlítődött; közepes hatótávolságon ukrán fölény alakult ki a Starlink orosz kiesése miatt; nagy hatótávolságon megmaradt az orosz fölény, de kevés az értékes célpont.
  • Mindkét fél 7-7 millió kis hatótávolságú drónt tervez legyártani idén, szemben a tavalyi 4 millió orosz és 3 millió ukrán darabbal — ez elsősorban pénzkérdés, és a szankciók nem akadályozzák érdemben az orosz beszerzést.
  • Kosztyantinivka, Limán és Kupjanszk térségében három nagy ukrán vereség következett be: operatív bekerítésben lévő, jól belőtt pozíciókba küldtek folyamatos erősítést, súlyos veszteségeket okozva.
  • A Krím elleni ukrán támadások elsősorban a civil lakosság életét nehezítik, és logisztikailag nem tudták elvágni a félszigetet — a napi 3800 teherautóból mindössze 100-200-at semmisítettek meg.
  • Zelenszkij 40 napos offenzívát hirdetett Oroszország ellen; az olajfinomítókban okozott károk hónapról hónapra nőnek, mert az oroszok nem tudják olyan ütemben helyrehozni őket, amilyen ütemben a csapások érik.
  • Üveges Huba nem tartja valószínűnek taktikai atomfegyverek bevetését — az oroszoknak bőven van még mozgástere köztes lépésekben, például Dnyeper-hidak vagy gátak rombolásában.
  • Az orosz hadműveleti gondolkodás továbbra is a "húsdaráló" koncepciót követi: Kosztyantinivka után Druzskivka, majd a kupjanszki és borovai hídfők felszámolása a cél.
  • Az oroszok kiszélesítik közepes hatótávolságú dróntámadásaikat: 200 km-es mélységben támadják a vasúthálózatot és több száz benzinkutat semmisítettek meg, részben az új, sugárhajtású Gerán-4-es drónokkal.

„Az, hogy az ukránok területileg pozitív mérleggel végeztek volna akár akármelyik hónapban is az idei évben, ez szerintem tényszerűleg megcáfolható." – Üveges Huba

Részletes összefoglaló megjelenítése

A fronthelyzet általános értékelése és a mainstream média torzításai

Üveges Huba, youtuber, történész és író a beszélgetés elején határozottan cáfolta azt a mainstream médiában és egyes elemzőknél megjelenő állítást, miszerint az ukrán erők az elmúlt hónapokban több területet szereztek volna vissza, mint amennyit elvesztettek. Tényszerűen kijelentette, hogy ez az állítás megcáfolható: Ukrajna az idei év minden hónapjában több területet vesztett, mint amennyit visszaszerzett, még a legsikeresebbnek mondott februárban is. Elismerte ugyanakkor, hogy a februári területveszteségek zöme a határvidéken, az orosz pufferzóna-hadműveletekhez kapcsolódóan következett be, ahol gyengébben védett területeket foglaltak el az oroszok.

„Az, hogy az ukránok területileg pozitív mérleggel végeztek volna akár akármelyik hónapban is az idei évben, ez szerintem tényszerűleg megcáfolható. Minden hónapban több területet vesztettek, mint amennyit visszaszereztek, még a legsikeresebben, a februáriban is." – Üveges Huba *

A nyugati média spektrumában jelentős eltolódásokat azonosított. Példaként említette, hogy a Kinburn-félszigeten, a Dnyeper-deltában ukrán különleges erők által felállított zászlók nagyobb hangsúlyt kaptak, mint az a tény, hogy Kosztyantinivka 90%-ban orosz kézre került. Ráadásul utólag kiderült, hogy az említett zászlót drónnal telepítették a szárazföldre, az ukrán különleges erőknek át sem sikerült működniük a folyón. Ezek a "kisebb-nagyobb beltolódások" véleménye szerint valótlan képet sugallhatnak a háború állásáról.

A drónháború fejlődése és a felek közötti erőviszonyok

Kis hatótávolságú drónok

Üveges Huba részletesen elemezte a drónok alkalmazásának fejlődését. Korábbi elemzéseiben gyakran elmondta, hogy bár sok drónt alkalmaznak, nem olyan tömegben, hogy az kritikus legyen, nem elég nagy robbanófejjel és nem elég pontosan. Ez mára alapvetően megváltozott: az ukránok rengeteget fejlődtek, nagyobb robbanófejekkel, jobb navigációs rendszerekkel és nagyobb számban vetik be ezeket az eszközöket. Év elejére, körülbelül márciusra enyhe ukrán fölény alakult ki a kis hatótávolságú drónok terén, azóta azonban ez nagyjából kiegyenlítődött.

Közepes hatótávolságú drónok

A közepes hatótávolságú drónok területén az ukránok egyértelmű fölényre tettek szert, annak ellenére, hogy év elején még óriási lemaradásuk volt. Ebben a Starlink kiesése okozta a legnagyobb zavart az oroszoknak. Bár újabb, saját műholdak felbocsátásával próbálták javítani a hírközlés minőségét, a közepes hatótávolságú drónjaik még mindig nem olyan eredményesek, mint az ukránoké.

Nagy hatótávolságú drónok és rakéták

A nagy hatótávolságú drónok és rakéták területén továbbra is erőteljes orosz fölény mutatkozik, azonban ennek gyakorlati jelentőségét korlátozza, hogy az oroszok számára sokkal kevesebb elsődleges célpont áll rendelkezésre. Ukrajnában nincsenek nagy hadiüzemek, olajfinomítók vagy hatalmas katonai raktárkomplexumok – ezek mind szét vannak szórva, kicsik, és az erőforrások többsége nyugatról érkezik. Így az oroszoknak gyakran kisebb, kevésbé jelentős célpontokat kell támadniuk.

„Orosz fölény van ezen a téren, ugyanakkor az oroszok számára sokkal kevesebb elsődlegesnek mondható célpont áll a rendelkezésre. Nincsenek nagy ukrán hadiüzemek, amiket le tudnának például rombolni. Nincsenek nagy ukrán olajfinomítók, amiket le tudnának rombolni. Nincsenek hatalmas katonai raktárkomplexumok, amiket le tudnának rombolni." – Üveges Huba *

A médiában tapasztalható spektrumeltolódást jól mutatja, hogy egy Moszkva elleni sikeres dróntámadás sokkal nagyobb hírértékkel bír, mint egy Kijev elleni, ami viszonylag megszokottnak mondható.

A dróngyártás finanszírozása és a szankciók hatása

A műsorvezető kérdésére, hogy a nyugati támogatás mennyiben járul hozzá az ukrán drónfölényhez, illetve a szankciók miért nem akadályozzák az orosz dróngyártást, Üveges Huba kifejtette: 2024-ben és 2025-ben is szankciók alá estek ezek az alkatrészek, mégis erőteljes orosz fölény volt a drónok tekintetében. Jelenleg is be tudják szerezni ezeket az alkatrészeket. A dróngyártás elsősorban pénzkérdés.

Az idei tervekről elmondta: mindkét fél 7-7 millió kis hatótávolságú drónt szeretne legyártani, szemben a tavalyi 4 millió orosz és 3 millió ukrán darabbal. Az oroszok azóta kicsit emelték ezt a számot, 7,5 millióhoz közelítve. Ukrajna finanszírozása javult a tavalyi évhez képest, míg Oroszország kezdetben kevesebbet szánt hadi kiadásokra a költségvetésből, mint tavaly, ami lelassította a fejlesztések dinamikus növekedését. A Hormuzi-szoros körüli válság valamennyire segítette az orosz pénzügyi helyzetet.

Az orosz gazdaság munkaerőhiánnyal is küzd: becslések szerint 2-3 millió további vendégmunkásra lenne szükség az optimális működéshez, amit a katonai toborzás és a beáramló vendégmunkások nem tudnak pótolni.

A három nagy ukrán vereség: Kosztyantinivka, Limán és Kupjanszk

Kosztyantinivka és Limán jelentősége

Üveges Huba felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a korábbi években rengeteg szó esett Szeverodonyeckről, Bahmutról, Avgyijivkáról és Pokrovszkról, mostanában Kosztyantinivkáról és Limánról viszonylag kevés szó esik, pedig ezek hasonló méretű ütközetek. Limán városa körülbelül ugyanakkora, mint Avgyijivka volt, hasonló számú ukrán katona védte. Kosztyantinivka esetében pedig egy Pokrovszkhoz hasonló méretű ütközetről van szó.

Mindkét város esetében az ukránok jelentős erőket koncentráltak, annak ellenére, hogy az utolsó hónapokban gyakorlatilag csak egy-két közút állt rendelkezésre az ellátásukra – ezeket a saját sajtójuk is "halálutakként" emlegette. Az orosz előretörésekre válaszul mindig erősítést küldtek, ami az anyagcsata "legtipikusabb és rossz szempontból a legoptimálisabb megvalósulása": operatív bekerítésben lévő, kiszolgáltatott pozíciókba, jól belőtt felvonulási területeken keresztül küldtek újabb és újabb erőket.

A kosztyantinivkai bekerítés

Kosztyantinivka esetében az orosz erők részben keletről, részben nyugatról karolták át a települést. Amikor az északi részen bezárult a harapófogó, a városközpontban még mindig jelentős ukrán erők voltak, akik csak az utolsó pillanatban tudtak kimenekülni – folyamatos drón-, tüzérségi és légitámadások közepette, hatalmas veszteségeket elszenvedve. Ugyanez igaz a Csasziv Jar és Kosztyantinivka közötti részben védekező ukrán csapatokra is, ahol szintén az utolsó napokban zárták rájuk a gyűrűt, és nyílt terepen keresztül kellett kivonulniuk.

„Ukrajna számára óriási áldozatokba kellett fenntartani ezen városok védelmét. Katonailag nyilván ez nem is volt célszerű már egy jó ideje egyik város esetében se." – Üveges Huba *

Kupjanszk helyzete

Kupjanszkról valamivel több szó esett a médiában az ottani ukrán ellentámadás miatt, de amióta az leállt, azóta erről is kevés szó esik. A város nyugati, Oszkil folyótól nyugatra lévő része még félig ukrán kézen van, de a keleti rész teljesen orosz kézen van. Ami ennél is jelentősebb: az Oszkiltól keletre lévő kupjanszki ukrán hídfő nagy része elesett. A partvonal mentén még vannak kisebb településrészek ukrán csapatokkal, de a hídfőt az oroszok nemcsak visszanyomták, hanem lényegében szétszabdalták, és ott is jelentősebb ukrán erők kerültek bekerítés-közeli helyzetbe.

Üveges Huba hangsúlyozta: nem teljes bekerítésekről van szó, mert az oroszok ezeket nem szeretik – ha az ukránok nem tudnak erősítést küldeni, nem tudják fokozni a veszteségeiket, a beásott ellenség pedig tovább védekezik, mint a menekülő. Összességében három nagy méretű szárazföldi vereségről beszélhetünk ukrán részről.

A vereségek elhallgatásának okai

A műsorvezető kérdésére, hogy ezeknek a vereségeknek a médiából való kiszorulása a háború iránti érdeklődés lanyhulásának vagy tudatos elhallgatásnak tudható-e be, Üveges Huba rámutatott: léteznek független elemzők, akik geolokációk alapján beazonosítják a csapatok pozícióit. A mai világban ez nem nehéz, hiszen iszonyatos számú drónfelvételt közölnek mindkét fél részéről. A jobb elemzők ezek alapján követni tudják a frontvonal alakulását, de a mainstream média nem feltétlenül ezeket a forrásokat használja.

Ukrán sikerek és a zaporizzsjai ellentámadás

Üveges Huba elismerte, hogy vannak kisebb ukrán sikerek is szárazföldön. Nyugat-Zaporizzsjában továbbra is folytatódik az ukrán offenzíva, Sztepnohirszknél jelenleg is harcolnak. Február óta körülbelül 20 km-t jutottak előre ebbe az irányba, ami az időintervallumot nézve nem tűnik nagynak, de az ukrán közepes hatótávolságú drónok pusztításával együtt – mind a dél-ukrajnai, mind a krími orosz infrastruktúrában – akár fenyegető is lehet.

Ez a támadási irány azért különösen fontos, mert 2022 vége óta az ukrán ellenoffenzív tervek fő célja az Azovi-tenger elérése, egy dél-ukrajnai, Zaporizzsján keresztül kivitelezett offenzíva révén. Ezt 2023-ban nagy erőkkel megpróbálták, de kisebb sikerrel. Üveges Huba nem valószínűsít egy újabb nagy támadást, mert még mindig közel 100 km-t kellene megtenniük, ami ebben a tempóban nehezen tűnik megvalósíthatónak. Ráadásul ha a helyzet kritikusabbra fordulna, az oroszok bevethetnék a Dnyeper menti csoportosításukat is.

Kelet-Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk határvidékén váltakozó kimenetelű összecsapások zajlanak: az ukránok kicsit előremennek, majd az oroszok visszanyomják őket, és ez ismétlődik – geolokációkkal igazolhatóan a települések gyakran gazdát cserélnek.

Az orosz határmenti hadműveletek stratégiai jelentősége

Az oroszok év eleje óta a határ nagy részén – mind Szumi, mind Harkiv területén – létrehoztak egy valamiféle frontot. Legutóbb Észak-Harkivban bővítették ki a határmenti hadműveleti övezetüket, számos határmenti települést elfoglalva Kazacsa Lopany irányába.

Ennek stratégiai jelentőségét Üveges Huba abban látja, hogy a szovjet idők óta teljesen más a településfejlesztés a két oldalon: orosz oldalon gyér infrastruktúra, egy-két város és falu szétszórva, míg ukrán oldalon összefüggő, folyamatos infrastruktúra van rengeteg településsel. Ha az oroszok offenzívát akarnának építeni Szumi vagy Harkiv irányába, előbb-utóbb szükségük lenne ezen határmenti területek elfoglalására, hogy rendes bázist tudjanak kiépíteni, logisztikát és készleteket felhalmozni. Ez az ukrán védelem szempontjából is jelentős kihívás.

A Krím elleni támadások és hatásuk

A kialakult válsághelyzet

A Krímben súlyos problémák alakultak ki az ukrán támadások következtében. Június 21-én rendelték el az üzemanyag-korlátozást, ami gyakorlatilag nem is korlátozás, hanem teljes vásárlási tilalom volt a civilek számára egészen 27-éig. Problémák voltak az áramellátással, mert a támadások érték a krími hőerőműveket, az elektromos hálózatot és az üzemanyag-lerakatokat. Rengeteg légvédelmi egységet, raktárat semmisítettek meg.

A logisztikai hatás korlátozottsága

Üveges Huba ugyanakkor rámutatott, hogy ezek a támadások elsősorban a krími lakosok életét nehezítik meg, és nincs kritikus hatásuk a dél-ukrajnai harcokra. Ukrán becslés szerint a Krímen naponta körülbelül 3800 teherautó halad át, ehhez képest májusban 100-at, júniusban talán 200-at semmisítettek meg – ez a forgalom 1-2%-át sem éri el. A lerombolt hidakat pontonhidakkal pótolták az oroszok, így logisztikai értelemben nem tudták elvágni a Krímet sem az orosz szárazföldtől, sem a dél-ukrajnai részektől.

„Ténylegesen ezekben az irányokban és a lerombolt hidakat ponton hidakkal az oroszok pótolták. Tehát így logisztikai értelemben habár okoztak gondokat, de elvágni nem tudták az orosz szárazföldtől sem a dél-ukrajnai részektől a krimet." – Üveges Huba *

Politikai nyomásgyakorlás és a Krím szimbolikus jelentősége

A Krím elleni támadások jelentőségét Üveges Huba elsősorban a béketárgyalásokon gyakorolható nyomásként értékelte. Az, hogy Moszkvát, Szentpétervárt és a Krímet ilyen mértékben tudják támadni az ukránok, komoly érv lehet az ő oldalukon. Nem tartja reálisnak, hogy a Krímben kialakult áram-, víz- vagy üzemanyagellátási problémák rábírnák az orosz vezetést a háború elvesztésének bejelentésére.

A műsorvezető felvetésére, hogy a Krímből elmenekülő oroszok másodlagos politikai nyomást gyakorolhatnának, Üveges Huba kifejtette: a szénhidrogén-kitermelésben, -finomításban és -transzportban okozott gondok gazdaságilag egyre inkább érződnek Oroszország számára, és ezek okozhatnak problémát. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a tűzszünet irányába mutatna – a 2022-es ukrán ellentámadásokra sem kivonulás, hanem részleges mozgósítás volt a válasz. Egyelőre az látható, hogy az oroszok újabb és újabb légvédelmi egységeket állítanak fel, és a szárazföldi erőktől vonnak el katonákat ezeknek a területeknek a védelmére.

A Kercsi híd helyzete

A Kercsi híd körüli fejleményekkel kapcsolatban Üveges Huba elmondta: a híd melletti, illetve a híd alatti középső szigeteken lévő légvédelmi egységeket az ukrán drónok megsemmisítették, de magát a hidat nem vették célba. Véleménye szerint az ukránok egy dramaturgiát próbálnak felépíteni, aminek feltehetőleg a híd elleni támadás lesz a csúcspontja. A földrengések okozta esetleges károkkal kapcsolatban szkeptikus: ez egy modern híd, a kivitelező kínai vállalkozó nagy tapasztalattal rendelkezik, és a Fekete-tenger északi vidéke földrengés szempontjából nem olyan veszélyes, mint a déli.

Az orosz hátország elleni támadások és a 40 napos offenzíva

Zelenszkij bejelentése

A műsorvezető felidézte, hogy a beszélgetést megelőző csütörtökön (június 25-én) Volodimir Zelenszkij bejelentett egy 40 napos offenzívát Oroszország ellen, amely olyan csapásokat tartalmaz, amelyek reményeik szerint rábírják Moszkvát a békekötésre. Üveges Huba megjegyezte, hogy ukrán részről nem ritkák az ilyen előre bejelentett offenzívák – már a 2022-es első nagyobb Herszon elleni ellentámadásnál is megfigyelhető volt ez a gyakorlat, ami a későbbi offenzívának nem tett jót. Ebben az esetben azonban ennek nincs kockázata, hiszen jelenleg is nagy erőkkel támadják drónokkal és rakétákkal az orosz hátországi célpontokat – a bejelentés nem árul el új információt és nem igényel plusz erőkészületet. Korábban Zelenszkij már bejelentett egy hasonló, hétnapos "különleges hadműveletet" is, ami szintén drón- és rakétatámadás-sorozat volt.

Jelentős csapások és azok hatása

Az orosz hátországot ért támadások közül kiemelkednek a voronyezsi hadiipari üzemek elleni csapások, ahol elsősorban rakétákhoz gyártanak alkatrészeket – ezek rombolása az orosz csapásmérő képesség növekedését lassíthatja. Moszkva támadása inkább szimbolikus, bár a károk valósak, és jelentős eszközelvonással járt más régiók védelmét illetően: a presztízsokokból az oroszok nagyobb légvédelmi átcsoportosításokra kényszerültek, ami a szárazföldi erőfeszítéseiket sínyli meg.

Az olajfinomítók elleni támadások

Az olajfinomítók elleni támadásokkal kapcsolatban Üveges Huba elmondta: az elmúlt hónapokban az okozott károk nagyobbak, mint amit az oroszok adott idő alatt helyre tudnak hozni, így hónapról hónapra nő a kapacitáskiesés. Idővel lehet adaptálódni – a tartályokat a föld alá lehet vinni, több drónvédő hálót, légvédelmet lehet telepíteni –, de ez újabb és újabb eszköz- és pénzelvonást jelent máshonnan. Az előző évekhez képest ezek a támadások sokkal súlyosabbak.

„Jelenleg így az elmúlt hónapokban azt láttam azért, hogy az orosz olajfinomítókban, lerakatokban okozott károk nagyobbak, mint amit adott idő alatt az oroszok helyre tudnak hozni, és éppen ezért hónapról hónapra nagyobb a kapacitás kiesés." – Üveges Huba *

Vörös vonalak és az orosz válaszlépések kérdése

A vörös vonalak folyamatos átlépése

A műsorvezető felvetette, hogy a háború eleje óta beszélnek vörös vonalakról – a Krím támadása, orosz területek nyugati eszközökkel való támadása –, amelyeken a háború ötödik éve felé haladva már régen túlléptek. Üveges Huba szerint ezeket a csapásokat mindig követi válaszcsapás, de az orosz válaszintézkedések általában nem elégítik ki az orosz hadsereg és vezetés radikálisabb részeinek igényeit sem – legutóbb Kadirov is felvetette, hogy sokkal nagyobb pusztítóerejű fegyvereket kellene bevetni.

A taktikai atomfegyverek bevetésének valószínűsége

Arra a kérdésre, hogy eljuthatnak-e a taktikai atomfegyverek bevetéséig – amit John Mearsheimer friss elemzése is feszeget –, Üveges Huba szkeptikus választ adott. Véleménye szerint a háború korábbi időszakában, például Avgyijivka idején, amikor az orosz csapatok sokkal nehezebben tudtak előrejutni, logikusabb lett volna ilyen fegyvereket alkalmazni, mégsem tették. A mozgósítások terén sem volt szimmetrikus az orosz válasz: Andrij Bileckij, az Azov-alakulat alapítója szerint ha Oroszország 2022-ben, Ukrajnával egy időben rendelte volna el a mozgósítást, nagy valószínűséggel még abban az évben győzni tudott volna – ehelyett jóval később, jóval kisebb mértékű mozgósításra került sor.

„Nem érzem olyannak, hogy innen hirtelen egy nagy ugrással az atomfegyverek alkalmazására térnének át." – Üveges Huba *

Lehetséges köztes lépések

Üveges Huba felvázolta, hogy milyen köztes lépéseket tehetnének az oroszok, mielőtt nukleáris fegyverekhez nyúlnának. A termobárikus fegyverek tömeges alkalmazására már a háború kezdete óta sor kerül – ez az első háború, ahol ezeket nem csak mutatóban, hanem tömegesen vetik be. Ballisztikus rakétákkal le lehetne rombolni a Dnyeper-hidakat, vagy akár a Kijev körüli Dnyeper-gátakat is, ami – különösen tavasszal – hatalmas áradást idézne elő, elöntené Kijev keleti részét, és lerombolhatná a Dnyeper-hídjait is. Tehát lenne mozgástere Oroszországnak, de nem úgy tűnik, hogy ilyen radikális lépéseket meg akarnának lépni.

Az orosz hadműveleti gondolkodás következő lépései

Üveges Huba kifejtette, hogy az orosz hadműveleti gondolkodás továbbra is a "Szurovikin-féle húsdaráló" koncepciót viszi tovább. Kosztyantinivka után Druzskivka lenne a következő, de ott a háromirányú bekerítés kialakítása hadműveleti értelemben iszonyatosan messze van. Kramatorszk esetében – bár csak 15 km-re járnak a várostól – előbb a limáni hadműveleteket be kell fejezni, Izjum irányába is ki kell bővíteni a hadműveleteket, és Druzskivkát is el kell foglalni ahhoz, hogy a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomerációval érdemben foglalkozni tudjanak.

A kupjanszki hídfő nagyrészt felszámolása után a következő a Borovai hídfő lehet, ami szintén az Oszkil partján van, Kupjanszktól délre, Limántól északra. Ezzel párhuzamosan más frontszakaszokon is hasonló pozícióharcokat kell kialakítaniuk. Ebből a szempontból az ukránok zaporizzsjai hadműveletei negatívak az oroszok számára, és Olekszandr Szirszkij döntése, hogy ebbe az irányba indított ellentámadásokat, logikusnak tűnik – annak ellenére, hogy előtte újabb területeket hagytak elveszni.

Az orosz közepes hatótávolságú csapásmérő képesség fejlődése

Az oroszok is kiszélesítik közepes hatótávolságú dróntámadásaikat. Immár nem csak a frontvonal közvetlen hátországát (30-40 km mélységben) támadják, hanem a frontvonal közeli városokat – Harkovot, Zaporizzsját, Dnyipropetrovszkot – próbálják elszigetelni Ukrajna többi részétől. Ennek érdekében 200 km-es mélységben támadják a vasúthálózatot, a vasúti szerelvényeket, a vasút körüli raktárakat. Az elmúlt hetekben felgyorsították az úthálózat használhatóságának csökkentését is: több száz benzinkutat semmisítettek meg dróntámadásokkal.

Ebben segíti őket a Gerán-4-es drón, ami egy sugárhajtású eszköz – sokkal nehezebb elhárítani, nagyobb robbanófejet képes hordozni, és mivel nagyobb robbanófejet hordozhat, olcsóbb repeszromboló robbanófejeket is használhatnak a drágább termobárikus helyett. A Gerán-2-eseknél az 50 kg-os robbanófej miatt át kellett állni a termobárikus robbanófejekre, hogy a kis töltet is nagyobb rombolásra legyen képes. A Gerán-4-esek kínai sugárhajtóművekkel működnek, és egyre nagyobb számban érkeznek be.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "hormódi szoros körüli válság" – a kontextus alapján valószínűleg a Hormuzi-szorosról van szó, ami a globális olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú. Az ASR feltehetően félreértette a kiejtést.
  • "Dabra Pilja" – a kontextus (Kosztyantinivka ellátási útvonala) alapján valószínűleg egy településnév, de pontos azonosítása bizonytalan.
  • "Druskifka iskolika" – a kontextus alapján valószínűleg Druzskivka településről van szó, az "iskolika" pedig feltehetően ASR-hiba (talán "és Kramatorszk" vagy hasonló).
  • "Stapnogors" – a zaporizzsjai ellentámadás kapcsán említett település, valószínűleg Sztepnohirszk.
  • "Kazachilapáni" – az észak-harkivi határmenti hadművelet kapcsán említett település, valószínűleg Kazacsa Lopany.
  • "Volgamenti vagyis a dommenti Voronyes" – a kontextus alapján Voronyezs városáról van szó, a "Volgamenti" és "dommenti" kifejezések bizonytalanok.
  • "person és az aporizsiai véd védvonalak" – a Krím jelentőségének tárgyalásakor hangzott el, valószínűleg "a Herszon és a zaporizzsjai védvonalak" lehetett az eredeti.
  • "baravai hitfő" – a kupjanszki hídfő felszámolása után következőként említett hídfő, valószínűleg Borovai.
  • "Cirskynek" – az ukrán hadműveleti döntések kapcsán említett név, valószínűleg Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
  • "Andrá Bilecki az ukránov alapítója" – valószínűleg Andrij Bileckij, az Azov-alakulat alapítója.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Minden rendszeres hallgatót megkérek, hogy iratkozzon fel a csatornára, ha ezt még nem tette meg, hamarosan elérjük a 1200 feliratkozót.

[00:00:09]Úgyhogy köszönöm, ha támogatják ebben a csatorna munkáját.

[00:00:13]Nagy szeretettel köszöntöm üveges Hubát, youtubert, történészt, írót, akinek szintén van saját YouTube csatornája, amire szintén érdemes feliratkozni.

[00:00:21]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:22]Köszönöm szépen a lehetőséget, és üdvözlöm a kedves közönséget.

[00:00:24]Én is.

[00:00:26]Amiről kérdezni szeretnélek, az a fronthelyzet.

[00:00:28]az utóbbi időben, hetekben az a tapasztalat, hogy a fronttal kapcsolatban vagy ilyen nagyon felszínes, nagyvonalúak az elemzések.

[00:00:38]Úgyhogy nagy külön örülök neki, hogy veled egy kicsit részletesebben bele tudunk abba menni, hogy hol mi történt.

[00:00:44]Itt ugye a mainstream médiát nézve, a magyar híradásokat tekintve pedig általában azt a két-három mondatot szokták leírni az elmúlt hetekben, hogy az orosz áttörési kísérletek lelassultak, az ukrán erők több területet szereztek vissza, mint amennyit elvesztettek.

[00:00:58]A harcok dinamikája vegyes, merthogy itt itt ugye nyomás alatt tartják az oroszok bizonyos régiókat, de nem annyira sikeresek, mint mondjuk ezt gondolták, hogy itt a tél elmúltával majd megindul valamiféle offenzíva.

[00:01:13]Na ugye ez a nagy vonalakban az elemzés általában akár a nyugati mainstream médiát tekintve, akár az elemzők egy jó részét tekintve.

[00:01:22]Te hogyan látod a frontvonalon történő dolgokat, és mennyire értesz egyet ezzel a pár mondatos megfejtéssel?

[00:01:30]Az, hogy az ukránok területileg pozitív mérleggel végeztek volna akár akármelyik hónapban is az idei évben, ez szerintem tényszerűleg megcáfolható.

[00:01:42]minden hónapban több területet vesztettek, mint amennyit visszaszereztek, még a legsikeresebben, a februáriban is.

[00:01:47]Igaz, az elvesztett területek zöme akkor a határvidéken volt, tehát az oroszukrán határ északabbi részein, ahol az oroszoknak a pufferzóna létrehozását célzó hadműveleteihez kapcsán foglaltak el alapvetően gyengébben védett területeket, de akárhogyan is nézzük a területi mérleg, akkor se az ukrán félnek kedvezett.

[00:02:11]Itt nyilván a nyugati média spektrumában vannak kisebb eltolódások.

[00:02:17]Így például az, hogy az ukrán különleges erők a Kimburn félszigeten, Nyepper Delta zászlókat állítottak fel, az az ugye nagyobb hangsúlyt kapott, mint például az, hogy Kosztyinfka úgy néz ki, hogy lassan elesik, 90%-ban a rossz kézen van.

[00:02:36]annak ellenére is nagyobbat kapott amúgy, hogy az ukrán különleges erőknek úgy igazából át se sikerült működ peren és végül is kiderült, hogy azt a zászlót is, amit felállítottak, drónnal telepítették csak a szárazföldre.

[00:02:47]Szóval itt itt a nyugati média nagy részének a spektrumában vannak ilyen kisebb-nagyobb beltolódások, amelyek valamelyest valótlan képet sugalhatnak.

[00:02:59]Az ukránok valóban erősödtek bizonyos területeken, drónok területén.

[00:03:04]elsősorban mind az arcvonalban, mind pedig a közepes hatótávolság, mind pedig a nagy mélységben bevetett drónok területén sokkal többet alkalmaznak és sokkal jobban alkalmaznak.

[00:03:16]A háború korábbi éveiben ugye elég sokat elemeztem akkor is ezt, és legtöbbször el tudtam mondani azt, hogy ezek a drónok, habár sokat alkalmaznak belőlük, de nem olyan tömegben alkalmazzák őket, hogy az kritikus lenne, nem akkora robbanófejjel vannak felszerelve, hogy az komolyabb károkat tudna okozni, és nem olyan pontosak, hogy képesek lennének szintén komolyabb károkat okozni.

[00:03:42]Mostanra viszont az ukránok nyilván már jó pár évük volt rá, és nyilván segítséget is kaptak ehhez.

[00:03:49]Rengeteget fejlődtek ezeken a területekken, sokkal nagyobb robbanófelyekkel szerelték fel ezeket az eszközöket, sokkal jobb navigációs rendszerekkel és sokkal többet is alkalmaznak belőlük, tehát sokkal eredményesebbek is.

[00:04:03]Itt év elejére, talán úgy márciusra a kishatótávolságú drónok területén is enyhe fölényt értek el az oroszokkal szemben.

[00:04:16]Azóta ezt azt mondanám, hogy nagyjából úgy egyenlővé vált ez a két terület.

[00:04:22]Szóval most úgy nagyjából ezen a területen mind a két fél egyformán eredmény egyforma vagy legalábbis nagyon hasonló számú drónt tud bevetni.

[00:04:28]Közepes hatótávolság drónok területén az ukránok.

[00:04:34]Annak ellen év elején óriási lemaradásuk volt még mára a egyértelmű fölényt szereztek.

[00:04:42]ezen a területen okozott az oroszoknak legnagyobb zavart a Starling kiesése, és habár azt újabb műholdak újabb ezúttal saját műholdak fövésével próbálták pótolni, és valamennyire sikerült is javítaniuk a hírközölésük minőségén, de a közepes hatótávolságú drónjaik még mindig nem olyan eredményesek, mint az Ukrának közepes hatótávolságú drónjai.

[00:05:07]nagyhatótávolságú drónok területén, amikhez így hozzájönnek a rakéták is, amiket hasonló funkcióban alkalmaznak továbbra is erőteljes orosz felényt mondanék, bár nyilván egy Moszkva elleni drón, sikeres dróntámadás sokkal nagyobb hírértékkel bír, mint egy kievelleni lévén, hogy már csak azért is, mert hogy a kievelleni viszonylag megszokottnak mondható.

[00:05:32]Szóval, hogyha nem lenne ez a spektrumeltódás a nyugati médiában, akkor is úgy hiszem, hogy egy sikeres és nagyszabású Moszkva elleni támadásokkal nagyobb feltűst keltene, mint egy sikeres és nagy szabású kieveleni.

[00:05:43]De ennek elő mind a két fél részéről ezek jelentősek.

[00:05:47]Orosz fölény van ezen a téren, ugyanakkor az oroszok számára sokkal kevesebb elsődlegesnek mondható célpont áll a rendelkezésre.

[00:05:56]Nincsenek nagy ukrán hadiüzemek, amiket le tudnának például rombolni.

[00:06:01]Nincsenek nagy ukrán olajfinomítók, amiket le tudnának rombolni.

[00:06:10]Nincsenek hatalmas katonai raktárkomplexumok, amiket le tudnának rombolni.

[00:06:14]Ezek mind Ukrajnában szét vannak szórva, kicsik és jellemzően az erőforrások többsége pedig nyugatról érkezik.

[00:06:21]Tehát az oroszok esetében gyakran ezeknél sokkal kisebb, sokkal kevésbé jelentős célpontokat kell célba venniük.

[00:06:31]Ez ez a fölény egyébként nem tudom mennyire látható az vagy tudható, hogy mennyiben mennyiben a nyugati támogatás, a nyugati tudom infrastruktúrális támogatások mondjuk akár alkatrészek tekintetében, akár a tőke tekintetében mennyi tudható be a nyugatnak az ukrán fölénnyel kapcsolatosan.

[00:06:51]És még ide hagy egy mondatot.

[00:06:53]Ugye azt is hallottam, hogy a hogy az oroszok azért nem tudják utolérni ezt az ukrán fölényt a drónok tekintetében, merthogy szankciók alá esnek azok az alkatrészek, amelyeket Oroszország nem tud beszerezni.

[00:07:05]Erről mit tudunk?

[00:07:09]Hát 2024-ben meg 25-ben is szankciók aláestek azok az alkatrészek.

[00:07:12]Mégis erőteljes orosz fölény volt a drónok tekintetében.

[00:07:16]Jelenleg is ezeket be tudják szerezni, és jelenleg is ugye a célokat tekintve lényegesen nagyobb számú drónt szeretnének gyártani, mint tavaly.

[00:07:26]Nyilván itt mind a két félre igaz ez.

[00:07:29]Itt év elején beszéltem is róla, hogy az ukránoknál és az oroszoknál egyent 7-7 millió kis hatótávolságú drónt szeretnének például legyártani idén a tavalyi 4 millió orosszal és 3 millió ukránnal szemben.

[00:07:45]Azóta az oroszok kicsikét emelték, talán kicsikét közelebb a 7, fél millióhoz, hogy valamivel többet gyártsanak azért mégis az ukrán félnél.

[00:07:54]Alap akkor ez pénzkérdés?

[00:07:56]Igen, elsősorban pénzkérdés.

[00:07:56]És itt azt látjuk, hogy Ukrajnának a finanszírozása javult a tavalyi évhez képest, míg Oroszország viszont tavaly azt az érdekes döntést hozta meg, hogy a költségvetésből valamivel kevesebbet szánnak hadre, mint tavaly.

[00:08:13]És ez nyilván lelassítja az orosz fejlesztésnek és a gyártásnak a hasonló dinamikus növekedését, mint ami az előző években megfigyelhető volt.

[00:08:24]Azóta eljutottak amúgy az oroszok odáig, hogy ugy ugyannyit azért, mint tavaly azért rákölthetnek.

[00:08:30]Az kérdéses, hogy eljutnak-e majd odáig is, hogy valamivel többet is rákölthessenek-e.

[00:08:33]Alapvetően ehhez megvan a megvannak a pénzügyi eszközeik.

[00:08:40]Nyilván a költségvetés más területei valamennyire lehet, hogy megsínylik ezt.

[00:08:45]Ugye az elmúlt időszakban a hormódi szoros körüli válság valamennyire segítette azt, hogy az oroszok jobban álljanak pénzügyileg, mint ahogy az év elején indult az első hónapokban.

[00:08:58]Elsősorban pénzkérdés.

[00:08:58]Igen, úgy gondolom, hogy ezt a ezeket a gyártási számokat mennyire tudják emelni.

[00:09:01]Bár Oroszország tekintetében ugye újabban beszélnek a munkaerő kérdéséről is.

[00:09:06]Muk az oroszok is rengeteget beszélnek arról, hogy sokkal több vendégmunkásra lenne szükségük, hogy akár két-3 millió további vendégmunkásai is szüksége lenne az orosz gazdaságnak ahhoz, hogy optimálisan működjön.

[00:09:21]És ugye ezzel szemben a munkaerő mértéke már csak ugye a katonai taborzás miatt is valamelyes csökken.

[00:09:30]És ezt ugye a külföldről beérkező vendégmunkások beáramlása úgy tűnik, hogy nem tudja ugyanolyan mértékben pótolni.

[00:09:39]Visszatérnék még egy picit a fronthoz.

[00:09:40]Ugye Konstantinát említetted, illetve Limánt.

[00:09:43]Úgyhogy itt a ennek a, hogy mondjam, a szerepére kérdeznék rá.

[00:09:50]Hogyha az oroszoknak sikerül teljesen bevenni ezeket a területeket, akkor az a szárazföldi front esetében konkrétan mit jelent?

[00:09:57]Tehát, hogy mekkora a jelentősége, mihez tudjuk egyáltalán hasonlítani?

[00:10:01]Igen.

[00:10:01]Ugye az elmúlt években azért rengeteg szó esett a ezekről a nagy különböző városokhoz köthető anyagcsattákról, akár Severadonyeck, Bahmut, Avgyifka és Pokrovsk.

[00:10:17]Szóval ezekről rengeteget beszéltünk.

[00:10:20]mostanában Kosztycsinfkáról, illetve Limánról viszont viszonylag kevés szó esik, pedig ezek körülbelül hasonló méretű ütközetek.

[00:10:29]Szóval ezek nem ezek ez nem kisebb, mint mondjuk az avgyifkai.

[00:10:33]A limáni Limán városa körülbelül ugyanakkora, mint Avgyifka volt.

[00:10:37]Körülbelül ugyanannyi ukrán katona védte.

[00:10:39]És szóval egy hasonló méretű ütközetről beszélünk.

[00:10:45]Koszantyinka esetében pedig egy hasonló méretiről mind a Pokrovski volt.

[00:10:50]Tehát az is egy viszonylag nagyobb ütközet, ahol is azt láttuk, hogy az ukránok folyamatosan mindkét város esetében jelentős erőket koncentráltak, próbálták azokat ellátni.

[00:11:01]Úgyhogy annak ellenére is, hogy az utolsó jó pár hónapban gyakorlatilag csak egy-két közút állt rendelkezésre, amin keresztül azt el tudták látni, és hogy még a saját sajtójuk is ezekre az utakra már már jó ideje, mint halálutakra hivatkozott.

[00:11:20]ugye a Dabra Pilja és Kosentyfka közötti útra mindenképpen és és Druskifka Druskifka iskolika közötti útra, elnézést és ennek ellenére ugye ezt fenntartották és az orosz előretörésekre válaszul ezen települések esetében mindig erősítést küldtek ide, ami nyilván ugye az anyagcsatának a legtipikusabb és rossz szempontból a legoptimálisabb megvalósulása, hogyha ilyen operatív bekerítésben lévő kiszolgáltatott pozíciókba eleve nagyon nehéz és nagyon jól belőtt felvonulási területeken keresztül újabb és újabb erőket küldenek be.

[00:12:05]Ukrajna számára óriási áldozatokba kellett fenntartani ezen városok védelmét.

[00:12:13]Katonailag nyilván ez nem is volt célszerű már egy jó ideje egyik város esetében se.

[00:12:17]És ha a Limán esetében annyira nem is, de Kosztantyinfka esetében a harcok utolsó szakasza is nagyobb bekerítésekkel folytatódott.

[00:12:29]Kosztinifka esetében az orosz erők részben keletről, részben nyugatról karolták át a települést, részben a keleti, részben a nyugati peremén haladtak.

[00:12:39]És ennek az lett a vége, hogy amikor az északi részén úgy nagyjából bezárult a harapófogó, akkor a város központban még mindig jelentős ukrán erők voltak, akik az utolsó pillanatban tudtak csak úgy, ahogy kimenekülni.

[00:12:50]Nyilván folyamatos drón tüzérségi és légitámadások közepette hatalmas veszteségeket elszenvedve.

[00:12:58]Ugyanez igaz a Csasiar és Kosztyantyinfka közötti részben védekező ukrán csapatokra is, ahol szintén így az utolsó napokban zárták csak rájuk úgymond a gyűrűt, és lényegében nyílt terepen keresztül kellett onnan is kivonulniuk.

[00:13:15]Tehát ezek ukrán szempontból súlyos veszteségek, Limán esetében hasonló a helyzet, és szintén szintén nagyon komoly veszteségeket szenvedtek el.

[00:13:30]Ugye Kupiánskról valamivel több szó esett, már csak azért is, mert hogy ott volt ukrán ellentámadás.

[00:13:35]De amióta nincs ukrán ellentámadás a térségben, azóta arról is elég kevés szó esik.

[00:13:42]Azóta Kupnyánz városának a nyugati, tehát az ask folyótól nyugatra lévő része ugyan még félig ukrán kézen van, tehát az ottani ellentámadások eredményeit azóta lezajló orosz támadások nem vitatták el, de ugyanakkor a város keleti része az egyre több geolokáció mutatja, az teljesen orosz kézen van.

[00:14:05]illetve ami talán jelentősebb is az, hogy az oszkiltól keletre lévő kopjánzki ukrán hittfő nagy résztel esett.

[00:14:10]A partvonal mentén még vannak van egy-két kisebb településrész, ahol vannak ukrán csapatok, de a többi elesett, és az a hitfő is úgy esett el, hogy az oroszok nemcsak visszanyomták azt, hanem lényegében szétszabdalták, és ott is jelentősebb ukrán erők kerültek.

[00:14:27]ilyen hát nem teljes bekerítésekről beszélünk, azt ugye tartsuk észben folyamatosan, mert az oroszok azokat annyira nem szeretik egyfelől, mert hogyha az ukránok erősítést akarnak küldeni, azt nem tudnak küldeni.

[00:14:43]Tehát nem tudják fokozni a saját veszteségeiket.

[00:14:46]Másfelől pedig ugye beást ellenség sokkal tovább tud védekezni, mint a menekülő ellenség, és így sokkal több időbe tellik ugyanakkora a veszteséget okozni.

[00:14:58]Tehát ott is egy hasonló méretű ukrán vereség zajlott le, mint Kasantyinivkánál, A vagy Limánnál.

[00:15:07]Tehát három nagy méretű szárazföldi vereségről beszélhetünk ukrán részről.

[00:15:13]Itt az, hogy ezekről már kevésbé esik szó, vagy nem, ezek uralják úgymond a mainstream médiának a híreit.

[00:15:17]Az mennyiben annak a jele, hogy mondjuk megunták végül is, vagy már nem tudják annyira szorosan, vagy nem is akarják annyira szorosan követni itt a háborúnak az eseményeit, vagy mennyiben van vajon egy tudatos elhallgatása például a Kupian és Limáni történeteknek?

[00:15:36]Pont azért, mertogy egyébként ahogy említettem, és folyamatosan arról lehet olvasni különböző és nem csak magyar portálokon, hanem külföldi portálokon is, hogy itt egy fordulat van, ukrán sikerek, területvisszaszerzés, tehát egy ilyen ukrán sikerpropaganda, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzam ezt meg, tehát hogy inkább ez uralja le a híreket, és annyira nem mennek bele részletesen, hogy valóban mondjuk itt 90%nál járnak az oroszok, mondjuk egy ekkora város esetében.

[00:16:06]Igen.

[00:16:06]Igen.

[00:16:06]Illetve itt könnyű azt mondani, hogy hát az ukrán adatok szerint nem.

[00:16:09]De hát ugye itt nem ukrán adatokról van szó, meg orosz adatokról, hanem arról, hogy vannak azért olyan független elemzők, akik geolokációk alapján beazonosítják az egyes csapatok pozícióit.

[00:16:20]Ez annyira nem nehéz a mai világba lévén, hogy iszonyatos számú drónfelvételt küzelnek, ugye az ellenséges csapatok elleni csapásokról mind a két fél, és ezek alapján beazonosítható mind a két félnek a pozíciói, és ezek alapján a jobb elemzők tudják követni, hogy ezt a térképen konkrétan hogy is mutat.

[00:16:42]Szóval vannak ilyen független források, csak nem feltétlenül ezt szeretik használni a mainstream médiában.

[00:16:52]Másrészt vannak azért kisebb ukrán sikerek szárazföldön is.

[00:16:56]Itt nyugat Zaporízsiát mondhatnám ilyennek.

[00:17:00]Ott ugye még továbbra is folytatódik valamennyire az ukrán offenzíva.

[00:17:04]Ugye Stapnogorsnál harcolnak jelenleg.

[00:17:11]Hát február óta talán egy olyan 20 km-t is előrejutottak ebbe az irányba, ami az időintervallumot nézve nem tűnik olyan nagynak, de azzal együtt, hogy az ukrán közepes hatótávolságú drónoknak sikerült viszonylag nagy pusztítást véghez vinniük mind a dél-ukrajnai orosz infrastruktúrában, mind a krími orosz infrastruktúrában.

[00:17:33]Ezzel együtt lehet akár fenyegető is, mert ne feledjük, hogy gyakorlatilag 2022 év vége óta az ukránok részéről a talán így a fő felvetés így az ellenoffenzív vát illetően, mert nagyobb ellenoffenzívákra vonatkozó terveiket illetően az azovi tengerelérése lenne.

[00:17:52]Tehát egy alapvetően dél-ukrajnai Caporizsián keresztül kivitelezett offenzíva, amit ugye annak idején 2023-ban meg is próbáltak nagy erőkkel, de kisebb sikerrel.

[00:18:02]Tehát ez a támadási irány veszélyes lehet, és az ukránoknak vannak még tartalékaik, amiket az említett csatákban nem, vagy csak korlátozottan vetettek be, és azokat bevet bevetve megpróbálkozhatnak esetleg egy újabb ilyen támadással.

[00:18:21]Én ezt nem valószínűsíttem, mert azért még mindig közel 100 kmen kéne átjutniuk, ami ami azért ebben a tempóban nehezen tűnik megvalósíthatónak, másfelől pedig nyilván az esetben, hogyha ez a helyzet ott kritikusabbra fordulna, a poroszár csoportosításra is számítani lehetne, ami szintén gondokat okozhatna.

[00:18:45]Másfelől pedig az oroszoknak zajlik ugye a határmenté különböző kisebb-nagyobb hadműveleté is.

[00:18:51]Legutóbb például észak Hárkívban bővítették ki a határmenti hadműveleti övezetüket.

[00:18:59]Jelentősebb egy újabb jelentős szakaszon lépve át a határt számos határmenti települést elfoglalva Kazachilapáni irányába.

[00:19:08]És ez ugye nagyon sokadik ilyen határmenti offenzívájuk, és lényegében év eleje óta a határnak mind sumi, mindkivlosztok tekintetében a nagy részén már létrehoztak egy valamiféle frontot.

[00:19:23]korábban év elején meglátásom szerint ezeken a határvidékeken a legnagyobb réseknek a határvidéknek a legnagyobb része viszonylag csendes terület volt, ahol nagyjából ott húzódott volna az arcvonal, hogyha lett volna, ahol a határ is húzódott.

[00:19:40]Gyakorlatilag mostanra ezeknek azében már ukrán oldalon van a frontvonal.

[00:19:45]És hogy ez még miért jelentős, azért is jelentős, mertogy már a szovjet időkben is teljesen más volt a a Rossz, illetve az ukrán területeknek a település fejlesztése.

[00:19:59]Szóval ez térképen azt jelenti, hogy orosz oldalon van egy-két város, egy-két falu így szétszórva egy-két úttal, nagyong gyér infrastruktúrával.

[00:20:09]Még ukrán oldalon viszont egy összefüggő folyamatos infrastruktúra van.

[00:20:12]Rengeteg településsel, kisebb-nagyobb falvakkal, városokkal.

[00:20:16]és hasonlókkal.

[00:20:20]Tehát hogyha az oroszok fel akarnának építeni egy offenzívát, mondjuk Sumi vagy Harkiv irányába, az esetben szükségük lenne előbbutó előbb ezen határmenté területek elfoglalására, hogy ahhoz rendes bázist tudjanak kiépíteni, logisztikát tudjanak, készleteket tudjanak felhalmozni.

[00:20:40]Tehát ez a jövő ukrán védelme szempontjából is egy jelentős kihívás az, hogy ezeket a zónákat viszonylag korlátozottan tartsák.

[00:20:50]Lévén ugye a jelenlegi orosz határmenti területeken egy-két városnak a vonzáskörzetét kivéve az oroszok nem tudnak jelentősebb erőket összegyűjteni támadásokhoz.

[00:21:00]Ám, de hogyha megszerzik ezeket a határmentű ukrán városokat, falvakat, ott már tudnak ilyen csapatösszevonásokat létrehozni, amelyek a jövőben nagyobb fenyegetést jelenthetnek, és ezért az ukránok ezt a zónát se hanyagolhatják el.

[00:21:16]A krímmel kapcsolatban hadd kérdezzelek, merthogy a magyar származású ukrán drón parancsnok szerint a Krífélszigetbe fog belebukni Putyin.

[00:21:23]Itt a friss jelentések is.

[00:21:26]Azt itt az elmúlt hetet néztem, ugye a masszív dróntámadások miatt a krím félsziget felé nincs áram.

[00:21:31]Állítólag menekülnek az oroszok, tehát ilyen dugók alakultak ki az autópályákon.

[00:21:39]Akkor azt úgy láttam, hogy orosz források is elismerték, hogy probléma van az üzemanyagellátással, és akadozik az üzemanyagellátás, illetve itt ugye támadva voltak a hidak is, de itt más okok miatt is úgy úgy tűnik egyébként, hogy a krémi híd sem biztonságos, ugye volt több kisebb földrengés is a térségben, ami miatt bizonytalanná vált a jövője a krími hídnak.

[00:22:02]A lényeg, a lényeg, hogy sok problémával küzdenek, úgy tűnik, a krími félszigeten.

[00:22:05]Úgyhogy ez lenne a kérdésem, hogy te ezt hogyan látod, és mennyire Most tudom, hogy amikor ukránok szólalnak meg az oroszokról, és ugyanúgy, amikor medvegyeb beszél az ukránokról, azokat mindig ilyen, hogy mondjam, helyére kell tenni, hogy azt hogyan is kell értelmezni itt Magyarországon.

[00:22:23]De te reálisnak tartod, hogy tényleg ez lesz az a pont, ahol mondjuk az oroszok megtorpannak, vagy megrendülnek.

[00:22:32]Már csak azért is, mert a krím az egy ilyen szimbolikus hogy mondjam, értelemmel is bír egyébként Oroszországban, nem?

[00:22:39]Vagy a putyini politikának is egy ilyen szimbolikája részben?

[00:22:45]Sok mindent kérdezte.

[00:22:45]Igen, igen.

[00:22:48]Hát a krí az egy rendelkezik bizonyos fontossággal, de szerintem ez a fontossága elsősorban a person és az aporizsiai véd védvonalak tekintetében van meg.

[00:22:59]Itt logisztikailag tudnak gondokat okozni az ukránok, okoznak is gondokat.

[00:23:07]Számos hidat leromboltak.

[00:23:07]Ugye arról már beszéltem, hogy rendelkeznek mostanában már kellő precizitás és kellő rombolóerejű drónokkal.

[00:23:14]ehhez rendelkeznek rakétákkal is.

[00:23:17]Ugye a flamingó cirkáló rakétáik is egyre jobbak, egyre sikeresebben alkalmazzák őket.

[00:23:23]Az utóbbi időben rengeteg Storm Shadow rakétát is felhasználtak, nem csak a Krim irányába, hanem például ugye a Volgamenti vagyis a dommenti Voronyesben is komoly hadipari üzemeket romboltak le velük viszonylag nagy arányban.

[00:23:43]másfelől okoztak nyilván komoly gondokat a Krambben is.

[00:23:45]Itt június 21-én rendelték el, azt hiszem igen, igen.

[00:23:50]Akkor rendelték el az üzemanyag korlátozást, ami tulajdonképpen nem is korlátozás volt, hanem civileknek tilos volt üzemanyagot vásárolniuk egészen 27-éig.

[00:24:00]Ez egy egész hosszú kiesés.

[00:24:00]Nyilván gondok voltak az áramellátással lévén, hogy az ukrán támadások érték a krémi hőerőműveket, elektromos hálózatot, üzemanyaglerakatokat.

[00:24:11]és még nagyon sok mindent, rengeteg légvédelmi egységet megsemmisítettek, renget raktárakat, tehát tényleg ezek nagyon komoly gondokat okoztak, de igazából ez a krimi lakosoknak nehezíti meg leginkább az életét, és a dél-ukrajnai harcokra olyan szinten nincsen kritikus hatása.

[00:24:34]Ugye ukrán becslés szerint Krimen nagyjából 3800 teherautó halad át naponta, és ehhez képest ők például májusban megsemmisítettek ezek közül 100-at, júniusban megsemmisítettek nem tudom talán 200-at eléri, de nem naponta, hanem egész hónapban.

[00:24:54]Tehát nagyon-nagyon minimális 1-2%-át sem üstették csak meg az orosz logisztikai forgalomnak.

[00:25:04]ténylegesen ezekben az irányokban és a lerombolt hidakat ponton hidakkal az oroszok pótolták.

[00:25:11]Tehát így logisztikai értelemben habár okoztak gondokat, de elvágni nem tudták az orosz szárazföldtől sem a dél-ukrajnai részektől a krimet.

[00:25:24]És és ebben a tekintetben nem látom azt, hogy hol lenne ez döntő.

[00:25:31]Másfelől esetleg ugye vagy ha béketárásokra kerül sor, akkor ugye ezek a fegyvertények, mindaz, hogy Moszkvát, mind az, hogy Szent Péter vártelséget, mind pedig az, hogy a Krimet ilyen mértékben tudják támadni az ukránok, egy komoly nyomásgyakorlás, egy komoly érv lehet az ő oldalukon, hogy ezt tudják folytatni.

[00:25:49]Nyilván idővel ez még súlyosabbá válik.

[00:25:50]Nyilván az orosz olajipart is tudják még ennél jobban is támadni, majd ogy ahogy még több fegyvert kapnak, gyártanak és még több orosz hadihajót tudnak megsemmisíteni.

[00:26:06]Yyy, az elmúlt időszakban nem csak a Feketeen meg azovi tengeren, hanem a Kaszpi tengeren és a balti tengeren is számos orosz hajók kapott találatot.

[00:26:18]Tehát ez ezek ez a drónokkal, illetve rakétákkal gyakorolt nyomásgyakorlás akár akár így a béketárgyalásokon is.

[00:26:29]Majd ha azokat nyilván mindkét fél komolyan veszi, lehet az ukránok részéről egy érv arra, hogy egy számukra kedvezőbb megállapodás szülessen.

[00:26:39]Én én ebből a szempontból látnám ennek a jelentőségét.

[00:26:45]Nem hinném, hogy amiatt, hogy a kríben kevés az áram, rosszabb az áramellátás, vízellátás, vagy akár nincs üzemanyag, ez rábírná ugye az orosz katonai politikai vezetést arra, hogy hogy emiatt bejelentsék a háború elvesztését.

[00:27:04]Ezt nem tartom reálisnak, de politikai nyomásgyakorlást sem lehet olyan módon gyakorolni, mondjuk Oroszországban, hogy az már problémát okozzon.

[00:27:13]Vagyimir Putyinnak.

[00:27:13]Tehát arra gondolok, hogy ugye itt arról is lehet hallani, hogy a gazdasági helyzet sem olyan fényes már Oroszországban, tehát van valamiféle elégedetlenség, akkor itt a Starlink óta a mobil internettel kapcsolatos problémák is szültek feszültségeket.

[00:27:29]Akkor itt van ugye a krí, ahol nyilván az emberek nem érzik valószínűsítem magukat biztonságban, ezért ha tényleg elkezdenek onnan eljönni az oroszok, akkor az nyilván Oroszországban is van valamilyen visszhangja.

[00:27:41]Tehát, hogy ilyen másodlagos módon sem gondolod, hogy esetleg úgy úgy okozhat ez problémát, hogy politikai szinten?

[00:27:52]Hát nyilván így a leginkább az szénhidrogéná azt olaj, föld, gáz, ilyesmi kitermelés, finomítás, transzportszor az ilyesmiben okozott gondok, azok gazdaságilag érződnek Oroszország számára egyre inkább.

[00:28:11]Ezek okozhatnak problémát, okoznak is problémát.

[00:28:15]Ez ezzel lehet nyilván nyomást gyakorolni az orosz vezetésre.

[00:28:19]emiatt saját gazdasági szereplők is, avagy éppen a munkaerőhiány miatt, avagy avagy akár a hadipari üzemeket érő támadások miatt is belülről is gyakorolhatnak valami micsyomást arra, hogy hát ugye egyfelől arra, hogy esetleg hagyják abba a háborút, vagy kössenek tűzünetet, másfelől pedig arra is akár, hogy gyorsítsák fel a hadműveleteket.

[00:28:48]Szóval nem biztos, hogy ha sikerülne Ukrajnának ténylegesen nagyobb az oroszok számára hosszú távon elfogadhatatlan szintű problémákat generálnia, az egyenesen a tűzszünet irányába mutatna, és nem pedig újabb mozgósítás irányába például, mert ugye, hogyha 22-es késő nyári őszi ukrán ellen támadásokra visszagondolunk, annak se az lett a következménye, hogy hirtelen újabb területekről akartak volna kivonulni az oroszok, hanem az vett a következménye, hogy hogy elrendeltek egy részleges mozgósítást, hogyha újabb hasonló krízis keletkezik, ezúttal mondjuk nem a fronton, hanem a hátországban a gazdaságot, az üzemanyagellátást érintően, vagy valami hasonló, lehetséges, hogy az is valami hasonló választ vált ki, de egyelőre azt látjuk, ami ugye tényleges az ukránok számára viszonylag kedvező válasz orosz részről azt, hogy újabb és újabb légvédelmi egységeket állítanak fel, hogy a haderőnek a szárazföldi elemeitől katonákat vonnak el arra, hogy ezeket a területeket védjék.

[00:30:00]Akkor kérnélek, hogy menjünk egy picit tovább.

[00:30:02]Itt a szárazföldi Fronttal kapcsolatosan van még olyan, amire felhívnád a figyelmet, amiről nem nagyon beszélnek?

[00:30:07]Nincs benne a hírek frontvonalában, de egyébként lényeges és fontos.

[00:30:14]Hát itt az ukrán ellentámadások kapcsán azt megjegyeztem, h nyugat a parizsiait az még tudják tovább inni az ukránok.

[00:30:22]Ami így ugye váltakozó kimenetelő az a Keletzaporízsia, illetve Nyipro Petrosz határvidékén zajló összecsapások.

[00:30:31]Itt ugye már hónapok óta azt látjuk, hogy kicsit mennek előre az ukránok, utána kicsit visszanyomják őket az oroszok, és utána ez ismét és ismét megismétlődik geolokációkkal igazolhatóan.

[00:30:44]Tehát nem nem csak arról van szó, hogy egyike vagy másik fél bejelent, hanem arról, hogy ezek a települések bizony ott abban a régióban elég gyakran gazdát cserélnek.

[00:30:54]Ezen túl van némi orosz előretörés, bár nem túl gyors Arihi irányába.

[00:31:01]Az oroszoknak gondolkozniuk kell azon, hogy Kosentyinivka, illetve Limán után mik lesznek azok a következő pontok, amik amiken kialakíthatnak hasonló ilyen úgymond húsdarálókat, hogy a Surovikini hústaráló koncepciót viszik tovább.

[00:31:21]Továbbra is az orosz hadművél gondolkodás.

[00:31:25]Következő ugye Kantinivka után Druskivfka lenne, de ott az, hogy háromirány bekerítést kialakítsanak, az iszonyatosan messze van, mármint egy hadműveleti értelemben.

[00:31:37]Földrajzilag azért nincs annyira messze.

[00:31:39]Kramatorsk esetében habár csak 15 km-re járnak már a várostól, de ott is előbb a limán irányi hadműveleteket be kell fejezni, tehát ízium irányába is ki kell bővíteni hadműveleteket, illetve dél druskivfkát is.

[00:31:52]Ahhoz el kell foglalni, hogy a szlovan gramatorsz agglomerációval tudjanak ilyen mértékben foglalkozni.

[00:32:00]Kupjanszki hitfőt nagyrészt felszámolták, hogy a következő talán így a baravai hitfő lehet.

[00:32:04]az szintén az Oskil partján van, de Kupjánl délre, Limántól északra valószínűleg azzal még el tudnak foglalkozni egy ideig, de utána utána, illetve azzal párhuzamosan neki kell állniuk hasonló pozíció harcokat kialakítani más frontszakaszokon.

[00:32:24]És ebből a szempontból viszont az, hogy az ukránok ott Zaporizsában még mindig folytatják a hadműveleteiket, az oroszok számára negatív.

[00:32:33]És ebből a szempontból Cirskynek a döntése, hogy abba az irányban indítsanak ilyen ellentámadásokat.

[00:32:41]logikusnak tűnik, annak ellenére, hogy előtte újabb plét hagyták elveszni, ami annyira nem volt logikus lévén, hogy a az, hogy Orihívnél kialakítsanak egy hasonlót, így nagy mértékben sikerült hátráltatniuk.

[00:32:58]Tehát na Lélenek szerintem ez egyik legnagyobb kérdés, hogy az oroszok fel tudnak-e építeni a közeljövőben valami hasonló szituációt valamelyik ukrán város környékén, mint ezek voltak.

[00:33:07]És a ami számukra ugye rendkívül előnyös abból a szempontból, hogy így koncentrált ellenséges erőket tudnak támadni könnyen, illetve ugye Oroszország is folytat közep beszéltünk elég sokat az ukrán közepes hadótávolságú dróntámadásokról.

[00:33:29]Ezeket Oroszország is kiszélesíti a maga részéről.

[00:33:31]láthatjuk így az elmúlt időszakban próbálja próbálják elszigetelni immáron nem csak a frontvonalat a közvetlen hátországától, tehát nem az első 30-40 km mé az arcvonalnak, hanem immáron nők is a frontvonal közeli városokat, Hark Zaporísia, Nyipropetroszt elszigetelni Ukrajna többi részétől.

[00:33:56]Ennek érdekében gyakorlatilag ilyen 200 kmes mélységben támadják ezekben a vonalakban a vasúthálózatot, az azon közlekedő vasúti szerelvényeket, a vasútkerüli raktárakat, illetve az elmúlt hetekben nagyon erőteljesen látszott az, hogy amit már előtte megkezdtek, de most így talán felgyorsítottak, hogy az úthálózat használhatóságát is igyekeznek csökkenteni azáltal, hogy gyakorlatilag az összes benzinkutat megsemmisítik.

[00:34:25]Itt több 100 benzinkutról beszélünk, amit az elmúlt hetekben dróntámadásokkal megsemmisítettek.

[00:34:31]És ezen a téren ugye nekik is azért valamelyest javul az eszközállományuk lévén, hogy Gerán 4-es dróból egyre több áll a rendelkezésükre.

[00:34:42]Ez ugye a Geránnak a hát nem nem is annyira az alaptípushoz közelálló változata.

[00:34:47]attól egy formailag és technikai megoldásait tekintve is eltérő verziója, de ez egy sugárhajtású drón, tehát sokkal nehezebb elhárítani, illetve sokkal nagyobb robbanófejet képes hordozni, illetve abból fakadóan, hogy nagyobb robbanófejet képes hordozni, tehetnek bele olcsóbb robbanófejet is.

[00:35:08]Ugye a Gerán ketteseknél egy viszonylag központi probléma, illetve hát nem probléma, mert megoldották, de kezdetben ugye okozott némi nehézséget, hogy az csak 50 kg-os robbanófejet képes hordozni.

[00:35:23]későbbi változatainálítették a 90 kg-s hordozását is, de ugyanakkor az 50 kg-os robbanófejek esetében egy idő után át kellett állniuk arra, hogy hagyományos repeszromboló helyett termobárikus robbanófejjel szereljék fel őket, hogy ez a kis töltet is nagyobb nagy rombolása legyen képes, ami viszont drágább.

[00:35:42]Ellenben most a Ger-esek esetében ismét visszatérhetnek az olcsóbb repeszromboló robbanófejekre.

[00:35:49]lévény sokkal nagyobb robbanófelyet képes hordozni és emellett sugárhajtóművekből is egyre több rendelkezésre áll ezekhez ezek amúgy kínai sugárhajtóművek szóval ezeket az Oroszország nem maga gyártja de úgy látjuk hogy egyre nagyobb számban érkeznek be és egyre több ilyen eszközt tudnak így harcba vetni így a műsor vége felé had kérdezzelek akkor még az Oroszországot ért olyan támadásokról amelyeket láthatunk itt az elmúlt időszakban, azokat nyugodtan emeldi, amit te ezek közül fontosabbnak tart tartasz ugye múlt hét csütörtökön mi most kedden beszélgetünk egymással június 30-án tehát ehhez képest múlt hét csütörtökön Voladimir Zelenski egy olyan bejelentést tett hogy jóvá hagyott egy 40 napos offenzívát Oroszország ellen, ami olyan csapásokat tartalmaz, vagy olyan célpontok ellen mérnek csapást, amely reményeik szerint rábírja Moszkvát arra, hogy békét kössön.

[00:36:40]Valahogy így szólt ez a nyilatkozat.

[00:36:46]Mit gondolsz erről a bejelentésről?

[00:36:48]Egyrészt én ha az emlékeim szerint, de aztán te ezt sokkal részletesebben figyeled, nem voltak sűrűek ukrán részről az ilyen és hasonló bejelentések, tehát hogy ők indítanak ilyen-olyan offenzívát ennyi naposat, annyi naposat Oroszország ellen.

[00:37:04]Úgyhogy örülök, ha elmondod erről is a véleményedet.

[00:37:07]illetve akkor beszéljünk arról, hogy valóban mi az, ami Oroszországot éri, mi az, ami valóban fájdalmasan érinti és éri, és hogyan látod ennek a következményeit?

[00:37:20]Igen, hát ugye akkorán részvől volt már szárazföldi offenzívákat illetően jó pár ilyen korai bejelentése, aminek így tanúi lehettünk, hogy már így előre mondták, hogy most most ebben az irányban fogunk támadni hamarosan, hogy az ilyen ellentámadások.

[00:37:34]Igen, igen.

[00:37:35]Ez már a 2022-es augusztusi első talán első nagyobb hersoni ellentámadásnál is megfigyelhető, hogy előre bejelentették.

[00:37:43]Ez nyilván a aztán a későbbi offenzívának nem tett jót.

[00:37:45]Ez esetben ilyen kockázata ennek nincsen lévén, hogy jelenleg is nagy erőkkel támadják drónokkal és rakétákkal az orosz hátországi célpontokat.

[00:37:53]Az, hogy ezek után is nagy erőkkel fogják drónokkal és rakétákkal támadni az orosz hátországi célpontokat, ez nyilván senkit nem fog meglepni.

[00:38:01]És és ez plusz erőkészületet nem igényel.

[00:38:04]Korábban amúgy már volt Zelenskek egy ilyen bejelentése, akkor egy ilyen hét napos különleges hadműveletet jelentett be, vagy az orosz különleges hadműveletet idézve, a ami szintén egy ilyen drónes rakéta támadás sorozat volt.

[00:38:21]Nem tudom, valószínűleg, hogyha nem jelentette volna be, akkor is ugyanúgy nézett volna ki az a hét nap lévén, hogy ugye annyira nem ritki se az előtte lévő, se azután a következő időszakokból.

[00:38:37]Úgy gondolom, hogy ez a következő 30 nap is bele fog illeni az eddigiekbe, ami azért orosz szempontból tényleg nehéz volt, mert ténylegesen Ukrajnának jó pár sikeres rakéta, illetve dróncsapást sikerült kiviteleznie, akár Moszkva irányába, akár a Krim irányába, akár más irányokba, hogy a Dél-oroszország irányába.

[00:39:03]Ezek közül nyilván van amelyik jelentős, van amelyik nem.

[00:39:06]Ez függ a támadott objektumtal is.

[00:39:08]Hát ugye azt láthattuk az elmúlt időszakban így Varonyas esetében, hogy ott például sikerül jelentősebb üzemeket nagy mértékben rombolniuk.

[00:39:18]Ennek nyilván van jelentősége és értelme, különös tekintettel arra, hogy ott elsősorban rakétákhoz gyártanak alkatrészeket, tehát az oroszoknak is hasonló csapásmérő képességét valamelyest hátráltathatja, lassíthatja annak a növekedését.

[00:39:38]magának Moszkvának a támadása az inkább szimbolikus, bár azok azotkárok ott is valósak, illetve ugye az is jelentős eszközelvonással járt ugye más régiók védelmét illetően lévén ugye a presztízsokból az oroszok nagyobb légvédelmi átcsoportosításokra voltak kénytelenek, illetve az is hozzájárult, hogy az oroszok ugye felgyorsítsák a légvédelem bővítésére vonatkozó döntéseiket, ami viszont Amit viszont nyilván a szárazföldön meghozott erőfeszítéseik sílenek meg.

[00:40:13]Tehát akkor ezek a mondjuk az olajfinomító elleni támad olajfinomítók elleni támadások, amelyek egyébként hatalmas tüzekkel járnak, ezek úgymond kívülről fotókon, videókon rendkívül látványosak tudnak lenni.

[00:40:25]Ugye azt nagyon fölkapta a média, amikor az egyik ilyen olajfinomítónak a teteje is lerepült.

[00:40:31]Az bejárta a világsajtót az a kép.

[00:40:34]De ezen túl, ha jól értem, akkor ezek a károk jóformán kezelhetőek Oroszország részéről.

[00:40:43]Nehezen kezelhetőek.

[00:40:43]Szóval jelenleg jelenleg így az elmúlt hónapokban azt láttam azért, hogy az orosz olajfinomítókban, lerakaratokban okozott károk nagyobbak, mint amit adott idő alatt az oroszok helyre tudnak hozni, és éppen ezért hónapról hónapra nagyobb a kapacitás kiesés.

[00:41:04]Nyilván az idővel lehet adaptálódni, le lehet vinni ezeket a tartályokat a föld alá, szóval semmilyen kényszerítő tényező nincsen, hogy ezeknek a felszínen kellene lenniük.

[00:41:15]És az esetben nyilván drónokkal már hiába támadják őket, lehet ezekhez még magasabbra még több drónvédőhálót telepíteni, légvédelmet, de ez ugye újabb és újabb eszköz és pénzelvonást jelent máshonnan.

[00:41:34]Szóval ezt tud, hogy az oroszok majd idővel tudják kezelni, de jelenleg nagyobb a kiesés, amit tudnak így okozni, mint amit úgy helyre tudnak állítani.

[00:41:45]Az előző években kezelhetőbb volt.

[00:41:45]Ahhoz képest ezek a támadások nyilván sokkal rosszabbak, mint akkor voltak.

[00:41:54]Itt ugye még azzal kapcsolatban hadd kérdezzelek, hogy itt ugye a háború eleje óta beszélnek vörös vonalakról, hogy akár a krími félszigetnek a támadása is egy időben egyébként azt mondták, vagy úgy tűnt, hogy egy vörös vonal, akkor a magának az orosz területeknek a nyugati eszközökkel való támadása is egy olyan dolog volt, amit egyébként még a nyugati eszközt a ukrán rendelkezésre bocsájtók sem egyeztek úgymond bele, vagy nem támogatták ezeket az ukrán ötleteket.

[00:42:24]Most ott tartunk, hogy az ötödik évébe lépve ez a háború, vagy haladva az ötödik év felé, ezeken már régen túl van, tehát túlhaladta ezeket az úgymond vonalakat vagy határátlépéseket.

[00:42:37]Ezt te hogyan értékeled, illetve mennyiben jelenti ez az orosz Oroszország az orosz katonai erőnek mondjuk a gyengeségét, hogy mondjuk nem léptek föl erőteljesebben akár itt az olajfinomítókat ért támadások miatt, akár ugye most látjuk a kríben ezt a kialakult nehéz helyzetet, hogy itt nem látunk egy olyan úgymond erősebb válaszreakciót, amit egyébként sejtettek, hogyha ez történne, akkor az oroszok mit tennének.

[00:43:03]Ez ezt ez ez hogyan írható le?

[00:43:05]Ez valóban az történik, hogy az oroszok nem akarnak ezekre válaszolni, mégsem voltak ezek vörös vonalak, vagy egyszerűen van egy ilyen stratégiai türelem?

[00:43:16]Hát ezeket a csapásokat azért mindig követi válaszcsapás.

[00:43:17]Szóval nem itt a taktikai atomfegyver is ugye szóba jött, hogy hogy a krí krém az egy olyan vörös vonal, ami akár már ezt a egy taktikai atomfegyver bevetését is jelenthetné.

[00:43:31]Igen, a kríet azért már 2023 nyarán is az akkori ukrán offenzívát segítendő nagyon komoly támadások értek, mindigs rakétákkal, mind Stormshadow rakétákkal, mint az akkori még kicsikét azért gyengébb ukrán drónokkal, de azért nagy tömegű támadások voltak, és ott is, hogyha vele gondolunk, ott is voltak azért olyan viszonylag híres felvételek, akár szét dróntámadásban van szétbombázott orosz reptérről, akár lángoló olajövő tartályokról, ami amik akkor akkor a korábbiakhoz képest nyilván hatalmas dolognak számítottak, illetve ugye a kercs híd lerombolására is tettek kísérletet.

[00:44:19]Ezúttal arra amúgy nem került még sor.

[00:44:22]Szóval a kercsi híd mellé, illetve akár a kertsi hídan, akár az akár a középső szigetekre, amik ott a amikor a kercs híd nyugszik, az ott lévő légvédelmi egyeket az ukrán drónok megsemmisítették, de magát a hidat nem vették célba.

[00:44:38]Ez amúgy egy érdekes rész.

[00:44:41]Itt nyilván próbálnak próbálnak felépíteni egy dramaturgiát ezekhez a támadásokhoz, aminek feltehetőleg majd az lenne, vagy az lesz a scpontja.

[00:44:52]Ez nyilván az oroszlékvédelemben is áll, hogy ezt a hidat is ismét támadással elveszik.

[00:44:58]Amúgy a hidat ért esetleges károkról így a földrengések kapcsán azért elég szkeptikus vagyok.

[00:45:04]Nem hinném, hogy ez ténylegesen megrongálta volna.

[00:45:10]Ez azért egy modern híd.

[00:45:15]Ugye az az kivitelező kínaial vállalkozó Kínában is rengeteg hasonlót épített, szóval ott is rengeteg hidat épített.

[00:45:23]Tehát nagy tapasztalatuk van ebben.

[00:45:23]És ami azt illeti, ez a földközi tengernek az északi vidéke, azért földrengés szempontból nem olyan veszélyes, mint mondjuk a déli vidéke fekete igen.

[00:45:40]Szóval szóval azt hiszem, hogy talán ebbe az irányba mutathatnak a dolgok.

[00:45:49]akkor nem lesznek úgymond vagy nem számítasz arra, hogy eljutnak a taktikai atomfegyver bevetéséig.

[00:45:54]Most ezt azért kérdezem, ugye Mirsheimernek volt most egy friss elemzés ezzel kapcsolatban, és ő feszegeti ezt a kérdést, és akkor ő miatta többen is feszegetik azóta ezt a kérdést.

[00:46:05]Tehát nem tartod ezt valószínűleg?

[00:46:08]Hát azt a háború korábbi időszakában is célszerűbb lett volna számos alkalommal használniuk.

[00:46:14]Akkor talán talán akkor is például, hogyha Zavgyfkaata időszakára visszagondolunk, akkoriban az orosz csapatok sokkal nehezebben tudtak előrejutni, sokkal nehezebben tudtak mozogni, sokkal jobban meg volt merevve a front.

[00:46:25]Úgymond akkor talán szerintem logikusabb lett volna alkalmazni taktikai atomfegyvereket, mint most.

[00:46:33]Erősebb motivációjuk lehetett volna rá.

[00:46:38]Itt az orosz válaszintézkedések általában nem elég ki.

[00:46:42]hogy igazából a az orosz hadsereg, illetve az orosz vezetésnek ugye radikálisabb részeinek az igényeit sem.

[00:46:51]Itt ugye felhozta legutóbb talán Kadirv is, hogy sokkal nagyobb pusztítóere fegyvereket kellene Ukrajnáva használni.

[00:46:57]Itt nehéz megválaszolni, hogy mi lehet ez, hogyha taktikai nuk ukrais fegyvereket nem akarnak használni.

[00:47:05]Ugye a hagyományosnál egy fokkal erősebb termováikus fegyvereknek a tömeges alkalmazására már sor került a háború során.

[00:47:12]azt az oroszok lényegében a kezdeti időszak óta alkalmazzák nagyon nagy tömegben.

[00:47:17]Ez az első háború lényegében, ahol ez ténylegesen nem csak mutatóban, szórványosan vetnek be ilyen fegyvereket, hanem tömegesen.

[00:47:26]Azután nincsen olyan következő lépcsőfok, ami megelőzni a nukreánis fegyvereket.

[00:47:30]Úgy igazából ballisztikus rakétákat nyilván még tudnak használni, azokkal le lehet rombolni esetleg a nyepperhidakat.

[00:47:40]Ez esetleg egy olyan lépés lehet, amit Oroszország még meg tud lépni, hogyha hogyha erősebben akar fellépni.

[00:47:45]Sőt, lerobbol le lehet rombolni akár a nyeper gátakat is, amivel hasonló pusztítást érhetnek el, mintogy a taktikai fegyvert alkalmaznának.

[00:47:54]Például a Kiev körüli nyeppergátakra gondolunk, Kiev fölött ugye van egy jelentősebb biztározó, annak van egy gátja.

[00:48:02]Nyilván, hogyha azt lerombolják, nem annyira nyáron, hanem mondjuk tavasszal, az esetben hatalmas áradást idézhetnének elő, ami egyfelől Kievnek a keleti részét jelentős részben elöntené, másfelől pedig az árhullám akár lerombolhatná a nyeperhidakat is, a következőket, főképp, hogyha azt kiegészítenék másodlagosét a támadásokkal.

[00:48:26]Tehát lennének lenne ilyen mozgástere Oroszországnak, nem úgy érzem, hogy ilyen szinte radikális lépéseket meg akarnának lépni.

[00:48:38]Ugye Oroszország részéről mozgósítások terén se volt meg a szimmetrikus válasz.

[00:48:43]pedig ugye Andrá Bilecki az ukránov alapítója is, ahogy nyilatkozta nagy valószínűséggel Oroszország 2022-ben, hogyha ugyanakkor, amikor Oroszország Ukraj, amikor Ukrajna elrendelte a mozgósítást, maga is elrendelte volna a mozgósítást, nagy valószínűséggel még abban az évben győzni tudott volna.

[00:49:03]Ennek ellenére viszont ugye erre nem került sor.

[00:49:08]Jóval később, egy jóval kisebb mértékű mozgósításra került orosz részől sor.

[00:49:13]Ezt nehéz megmagyarázni, hogy ezt miért érzik így jónak az oroszok, de valamiért ez így történt.

[00:49:19]És a döntéshozatalnak a jellegé jellegét ugyanazon emberek kezében van továbbra.

[00:49:28]És nem érzem olyannak, hogy innen hirtelen egy nagy ugrással az atomfegyverek alkalmazására térnének át.

[00:49:39]Nagyon szépen köszönöm Üveges Hubának, hogy eljött és tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről, részletesebben is a fronthelyzetről.

[00:49:46]Nagyon köszönjük neked és ajánlom a kedves hallgatóinknak, nézőinknek, hogy Hubának a YouTube oldalát is keressék meg.

[00:49:52]Ott ezeknél még részletesebben ki vannak bontva ezek a kérdések.

[00:49:54]Köszönöm szépen.

[00:49:57]Köszönöm szépen a figyelmet.