IS THERE STILL RULE OF LAW IN HUNGARY? A debate between Zoltán Fleck and Péter Hack /// F.P. 125.

[00:00:01]- Belátom, hogy a jogállam az nem illeszkedik szervesen a populista demokráciához.

[00:00:07]- Zoltán szerint ez már fel van számolva, ha jól értem, amit mond, szerintem még nincs felszámolva teljesen a jogállamiság.

[00:00:15]Én vitatom azt az állítást, hogy a Fidesz antidemokratikusan működik.

[00:00:18]- Minél populistább egy demokrácia, annál erősebben szükségesek a jogállami korlátok.

[00:00:23]Nem lehetünk biztosak abban, hogy a választások azok megrendezésre kerülnek.

[00:00:28]Én szerintem a legrosszabb opciókra is érdemes felkészülni.

[00:00:31]Ugyan mi akadályozza meg a köztársasági elnököt, hogy a törvényhozást lebénítsa?

[00:00:36]- A legrosszabb kormányzásnál van rosszabb variáció, ez az anarchia.

[00:00:42]- Mi történik akkor, ha a politikai akarat szándékosan a jogi keretek kijátszására irányul?

[00:00:48]- Akkor van a polgárháborús helyzet.

[00:00:50]Az egyik oldal hazaárulónak nevezi a másikat, a másik tolvajnak az egyiket, tehát a választók előtt az az alternatíva, hogy a tolvajokra vagy a hazaárulókra szavazunk, és ebből a diskurzusból az értelmiség nem mutat kiutat, valószínűleg azért, mert nem is tud.

[00:01:07]- Nagyon sokat kockáztat a hatalom elvesztésével az a kormányzat, amelyik tisztátalan eszközökkel, elképesztő mennyiségű korrupcióval, hatalmi visszaélésekkel, mindenféle bajjal van a vállán a hatalom székében, és a hatalom székét elveszíti, akkor ezek a bajok összenyomják.

[00:01:29]- Van garancia arra, hogy ha Magyar Péter lesz a miniszterelnök 2026-ban kétharmaddal, akkor nem vezeti be az elnöki rendszert?

[00:01:39]- Én annak látom nagyobb veszélyét, hogy visszatérünk egy olyan helyzetbe, hogy a következő kétharmados hatalom könnyen létrejöhet, és megint nem lesz demokratikus politikai akadálya annak, hogy ezt valaki számonkérje tőlük.

[00:01:55]- Idén júniusban egy Tiszasziget rendezvényen Fleck Zoltán jogász, szociológus arról beszélt, hogy egy ellenzéki választási győzelem esetén sem biztos, hogy a győztes párt kapná meg a kormányalakítási megbízást, ugyanis a köztársasági elnök jogköre akár arra is lehetőséget ad az elnöknek, hogy a választáson vesztes párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással.

[00:02:19]Erre tekintettel, és ezt fejtette ki a tiszás rendezvényen a jogászprofesszor, nyomást kell gyakorolni a köztársasági elnökre, hogy ne az őt kinevező hatalomhoz való hűség szerint, hanem a demokratikus elvek alapján járjon el, tehát hogy mindenképpen a győztes ellenzéki pártot bízza meg kormányalakítással.

[00:02:39]- Ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, azon nyomban el kell mennie a győztesnek!

[00:02:45]Ahol ígérni, fenyegetni és zsarolni kell az illetőt, és ez konkrétan a köztársasági elnök.

[00:02:51]- Fleck Zoltán ezeket a szóban forgó rendezvényen elhangzott mondatait azóta sokszor elmagyarázta, a saját szóhasználatát valóban hibásnak minősítve, fenyegetésen és zsaroláson ugyanis azt értette, hogy előzetesen nyomatékkal fel kellene hívni a köztársasági elnök figyelmét, hogy az ilyen eljárása társadalmi robbanással fenyegethet, és ezért kizárólag őt terhelné a felelősség.

[00:03:15]Fleck professzor kijelentésére sokan reagáltak, de érdemben és kellő komolysággal egyedül Hack Péter, az ELTE korábbi büntetőjogi tanszékvezetője nyilatkozott meg, aki úgy vélte, bár lehetnek politikai viták és előfordulhat nyomásgyakorlás, de az alkotmányos rend tényleges megdöntésének veszélye nem realitás, mint ahogy véleménye szerint a jogállamiság sincs veszélyben Magyarországon.

[00:03:41]Ma egy asztalhoz ültetjük a két jogászprofesszort, hogy egyeztessék, vitassák meg nézeteiket, leginkább arról, hogy manapság van-e még jogállam Magyarországon.

[00:03:51]Előre felhívom a figyelmüket, hogy nagyon figyelni kell a két szakember érvelésére, amelyek itt-ott némi alkotmányjogi ismeretet is igényelnek, de aki követi az érvek és ellenérvek ütközését, sok ismeretet szerezhet mindarról, amiben élünk.

[00:04:08]Tehát a Friderikusz Podcast vendége ezúttal Fleck Zoltán és Hack Péter jogtudósok.

[00:04:28]Továbbra is hangot kell adjak kisebbfajta döbbenetemnek, ami annak szól, hogy hallgatóink és nézőink 47%-a még mindig nem iratkozott fel csatornánkra, annak ellenére sem, hogy rendszeresen követnek bennünket, sorra nézik vagy hallgatják podcastjeinket.

[00:04:46]Bár a legutóbbi kérésemet e tárgykörben többen teljesítették, de még mindig nem elegen.

[00:04:52]Újra kérek egy kis szívességet, mielőtt belekezdünk ebbe a mostani adásba.

[00:04:57]Amennyiben általában tetszik a sorozatunk, amit hetente, kéthetente készítünk önöknek, és támogatni szeretne bennünket, csak kattintson egyet a 'Feliratkozás' gombra itt a YouTube-on a képernyő alatt, a Facebookon pedig a 'Követem' gombbal kell ugyanezt tenniük.

[00:05:16]Ha ön ennyit, összesen ennyit tesz értünk, én és csapatom tagjai következetesen és folytatólagosan mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez a podcast sorozat, azaz beszélgetéseink hétről hétre jobbak és még jobbak legyenek, és például azzal is az ön kedvébe igyekszünk járni, hogy figyelembe vesszük visszajelzéseiket, téma és vendégajánlataikat, meghívjuk ide azokat, akiket például ön javasol nekünk.

[00:05:45]Így tettünk legutóbb is a debreceni TheVR-os fiúk, vagy a Borbély Alexandra, Nagy Ervin színészházaspár meginvitálásával is, hogy ezekkel együtt is egyre teljesebb legyen ez a mi önökkel együtt több mint négy éve építgetett közös történetünk.

[00:06:02]Köszönöm szépen, ha ön most eleget tett kérésünknek és feliratkozott.

[00:06:12]- A helyzet az, hogy másfajta vitának nemigen adtam volna helyt, mert az ügyben a sárdobálások számát, azt gondoltam, hogy nem kell gyarapítani, volt abból bőven, sőt megvártuk azt is, hogy nagyjából az lecsöngjön, de biztos voltam benne, hogy önökkel racionális és indulatmentes vitát lehet folytatni az ügyről, pontosabban már az ügyön túlmutató kérdésekről, hogy mindebből még a laikus nézők, hallgatók is sokat tanulhassanak.

[00:06:41]Köszönöm, hogy vállalkoztak erre a találkozásra.

[00:06:44]És akkor kezdjük azzal, hogy Fleck Zoltán hogy fogadta a vitatott kijelentése nyomán szűnni nem akaró támadásokat?

[00:06:51]Pályafutása során volt már része ilyen fokú offenzívában?

[00:06:57]- Rosszul fogadtam, de nem annyira nagyon rosszul.

[00:07:00]Az ember magabiztos abban az értelemben, hogy tudja, hogy igaza volt, és ugyan tévedhetett, de stilisztikailag azonban nem bánom.

[00:07:09]- Hack Péter miért gondolta, hogy szakmai alapon bele kell kapcsolódnia ebbe az adok-kapokká fajult vitába?

[00:07:16]- Én nagyon ritkán szólalok meg saját magamtól, de ez egy fontos vita, és azt gondolom, hogy jó lenne, hogyha a közéleti vita a dolog érdeméről szólna.

[00:07:28]- Hát majd belemegyünk a részletekbe.

[00:07:30]Itt az a szokás, hogy bevezetésként ismertetem a mindenkori vendég vagy vendégek rövid életrajzát, ahogy mondani szoktam azért, hogy a későbbiekben elhangzottakat legyen mihez viszonyítani a bennünket követőknek.

[00:07:45]- Fleck Zoltán Budapesten született 1965-ben, 59 éves jogász, szociológus.

[00:07:51]Apja aktív korszakában külkereskedő, anyja tervstatisztikus volt, öccse szociológus végzettségű szakács, egyik féltestvére pedagógus, másik marketing szakember.

[00:08:01]Fleck Zoltán 1990-ben az ELTE Állam és Jogtudományi Karán diplomát, 1994-ben pedig szociológusi oklevelet szerzett.

[00:08:09]A PhD fokozat megszerzése után 2001-ben egyetemi docens lett, 2003-tól pedig a Jogszociológiai Tanszék vezetője, 2011-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

[00:08:20]Kutatási témái a jogalkalmazó intézmények, a jogászi hivatás, a jogi kultúra és a normák társadalmi érvényesülésének kérdései.

[00:08:28]Foglalkozott a bírói jogérvényesítéssel, a társadalmi előítéletekkel, kutatta a jogállam működésének témaköreit is, valamint a jogászok társadalmi összetételét, a jogalkalmazás szociológiáját és az előítéletek működésének mechanizmusát.

[00:08:43]Tudományos munkái, publikációi miatt korábban többször is összeütközött a bíróságok vezetőivel is.

[00:08:48]Fleck Zoltán angolul beszél, felesége jogász, négy gyereke van, felnőttkorú legidősebb fia elemző közgazdász, kisebbik fia szoftverfejlesztő, lánya szociológus végzettségű, legkisebb lánya pedig jövőre érettségizik.

[00:09:02]Kitüntették a Szabadsajtó díjával, a Magyar Kriminológiai Társaság Vámbéry Rusztem díjával, valamint az Emberi Jogokért emlékplakettel.

[00:09:11]Szabadidejében sokat olvas és zenét hallgat.

[00:09:14]Hack Péter.

[00:09:14]Budapesten született 1959-ben, 66 éves jogtudós, egykor politikus is volt, jelenleg az ELTE professzor emeritusa, a Szent Pál Akadémia egyetemi tanára.

[00:09:26]Aktív életszakaszában anyja gondnok, apja matematika-fizika szakos tanár volt.

[00:09:31]Hack Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán 1983-ban szerzett diplomát.

[00:09:37]Végzése után két évig a Jogtudományi Kar Büntetőeljárásjogi Tanszékének tudományos ügyintézője, majd tudományos ösztöndíjasa volt.

[00:09:45]Harminc évvel később, 2014-től ugyanitt tanszékvezető, 2018-ban pedig egyetemi tanárrá nevezték ki.

[00:09:53]Kutatási területe a rendőrség, valamint az igazságszolgáltatás működése és szervezete, az emberi jogok érvényesülése a büntetőeljárásban, a korrupció elleni fellépés jogi eszközei és az átmenet igazságszolgáltatásának joga.

[00:10:07]1988-ban alapítója volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, amelyből később kialakult a Szabad Demokraták Szövetsége.

[00:10:15]1988-89 között a Fidesz tagja is volt, azonban a kettős párttagsági tilalom miatt kilépett a Fideszből.

[00:10:23]1990-91 között az SZDSZ ügyvivője, az SZDSZ-ből 2002-ben lépett ki.

[00:10:30]Három cikluson át 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő is volt.

[00:10:36]1987 óta tagja a Hit Gyülekezetének, '89 óta diakónus, azaz keresztény egyházi segítő, 2004 óta a gyülekezet lelkésze, 2016-ig a dunaújvárosi, 2016 óta pedig a pécsi közösség vezető lelkésze.

[00:10:52]Hack Péter angolul és oroszul beszél, felesége főiskolai tanár, két felnőtt lánya közül az egyik teológus és fordító, másik lánya külpolitikai szerkesztő az ATV-nél.

[00:11:02]Az ELTE jogi karának hallgatói háromszor választották meg az év kiváló oktatójának, 2023-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács mestertanár aranyéremmel tüntette ki, ugyanebben az évben megkapta az ELTE Szenátus Pro Universitate emlékérem arany fokozatát.

[00:11:19]Szabadidejében túrázással és kertészkedéssel foglalkozik.

[00:11:23]Nos, ha az adatok mindkét esetben stimmelnek, már csak öt másodpercre kérem a türelmüket, bejelentkezik támogatónk, és aztán bele is kezdünk az érdemi beszélgetésbe.

[00:11:38]- Ebben a mostani podcastben Fleck Zoltán és Hack Péter jogászprofesszorok alapvetően arról beszélnek, vitáznak, hogy van-e még jogállam Magyarországon, és mi történhet egy ellenzéki választási győzelem után: békés kormányváltás vagy mélyreható politikai válság, esetleg az autokrácia lebontásának óvatos, vagy igen zűrös kísérlete.

[00:12:02]A kiindulópontot kicsit előbbre helyezem, mint ahol kirobbant a Fleck Zoltán kijelentése körül kialakult vita.

[00:12:10]Legelőször azt kérdezem önöktől, hogy mit gondolnak, lesz-e egyáltalán választás 2026 tavaszán Magyarországon?

[00:12:18]Megmondom, hogy miért merült fel bennem ez a kérdés.

[00:12:21]Fleck Zoltán meghatározása szerint Magyarországon kiépült egy legalista autokrácia, tehát egy olyan hatalomgyakorlási forma, amelynek keretei között amit lehetett lepapírozott, amit lehetett jogszabályi formába öntött a jelenlegi hatalom, illetve kormány.

[00:12:38]Ugyanakkor az Alaptörvényben benne van, hogy hadiállapotban és szükségállapot esetén nem tartható országgyűlési választás.

[00:12:48]Miután az Országgyűlés fideszes többsége jóvoltából sokféle vészhelyzetben, illetve veszélyhelyzetben élünk öt év óta, mi az akadálya annak, kérdezem, hogy ezek mellé még egy szükségállapotot vagy hadiállapotot is elrendeljen Orbán Viktor, és akkor szintén elhalaszthatja a választást bizonytalan időre?

[00:13:09]- Hát amikor én azt mondom, ez a kiindulópontom, hogy Magyarország nem jogállam elég régóta, akkor pont arra gondolok, hogy nincs akadálya ennek, ahogy nem volt akadálya az elmúlt tizenöt évben semmilyen változtatásoknak, tehát hogy az Alaptörvény maga is nyitott a politikai változtatások számára, úgyhogy ha éppen a pillanatnyi érdeke azt követeli meg, és ez egy nagyon nagy érdek, tehát ugye a hatalom elvesztése egy ilyen hatalom számára az életfontosságú.

[00:13:40]Az a tapasztalatunk tizenöt éve, hogy mind a közjogi intézmények élére, mind a közjogi intézmények hatásköreinek a szabályozásában a kormányzatnak nem sok akadálya van.

[00:13:53]Ugye ezt nevezzük önkénynek.

[00:13:54]Tehát jó a kérdés abban az értelemben, hogy nem vagyunk teljesen, nem lehetünk biztosak abban, hogy a választások azok megrendezésre kerülnek.

[00:14:04]Én szerintem a legrosszabb opciókra is érdemes felkészülni.

[00:14:07]- Hack Péter mit mond?

[00:14:08]Lesznek 2026-ban választások?

[00:14:10]- Én szerintem lesznek, a jelenlegi kormányzat nem hagyja figyelmen kívül a tömegeknek a nyomását, a választói akaratot, bizonyos értelemben sokkal jobban befolyásolja a választói akarat, mint a korábbi kormányzatokat.

[00:14:26]Én azt látom, hogy a Fidesz kormányzási technikája nagyon más, mint a XX.

[00:14:29]század utolsó évtizedében.

[00:14:34]Nagyon szisztematikusan tesztelik a közvéleményt folyamatosan, hogy mi az, amit a lakosság elfogad, eltűr, kíván.

[00:14:45]És hogyha a lakosság többségében az a vágy van, hogy legyen választás, akkor a Fidesz ezzel nem fog szembemenni.

[00:14:52]Tehát nagyobb esélyt látok arra, hogy 2026-ban lesz választás, mint arra, hogy nem.

[00:14:58]A XXI.

[00:14:58]században szembe kellett azzal nézni, hogy ma a demokrácia egyszerűen a külső környezet megváltozása következtében lett erősen populista.

[00:15:12]Tehát ha a klíma megváltozik körülöttünk, nem lehet ugyanazokat a növényeket termeszteni, mint előtte.

[00:15:18]És az a közeg, amiben a politikai aktorok szerepelnek, az lényegesen megváltozott.

[00:15:23]Ezek a változások nem csak Magyarországot érintették, érintik az Egyesült Államokat, érintik Nyugat-Európát, mindenhol a populista pártok egyre erősebben szerepelnek, és ugye a jogszabályokra lehet hivatkozni, de hát a jogszabályok ugyanúgy érdekek mentén születnek, mint a jelenlegi kormányzati döntések.

[00:15:42]- Ebben a logikában összekeveredik a demokrácia és a jogállami érvrendszer.

[00:15:47]A populista demokrácia ma már ellenállhatatlan erővel lepte el a modern demokráciákat is.

[00:15:53]Teljesen megváltozott a pártrendszer is, és sok minden más, nem csak a média.

[00:15:57]De ne keverjük össze a populista irányba hajló demokratikus működésmódokat a kormányzati hatalom korlátaival.

[00:16:08]Tehát amivel nekem van problémám, az az, hogy a populista jellegű politikai igazolásrend az összekapcsolódik egy olyan típusú közjogi berendezkedéssel, ami nem működteti a kormányzati hatalom korlátait.

[00:16:24]- Leegyszerűsítve tehát ön szerint Magyarország már nem jogállamként működik, míg Hack Péter szerint a jogi keretek továbbra is működnek.

[00:16:35]- Egy olyan országban, ahol a kormánnyal kritikus civil szervezetek, Helsinki Bizottság, TASZ, Átlátszó sorra nyeri a pereket a kormánnyal szemben - most lehet azt mondani, hogy jó lenne, hogyha per nélkül is a kormány ezt megtenné, de megnyeri a pereket, sőt, kúriai bíró a Kúria elnökével szemben pert nyer -, ott a jogokat lehet érvényesíteni, tehát az emberek nincsenek végtelenül kiszolgáltatva a kormányzatnak.

[00:17:08]Ráadásul a választásokon indultak politikai pártok, voltak alternatívák.

[00:17:14]Az, hogy ezeket az alternatívákat nem tudták eladni a lakosság jelentős részének, az szerintem nem a demokrácia hiányából fakadt, hanem abból, hogy nem voltak jó üzenetek.

[00:17:27]Tehát nem volt a közönség számára hiteles alternatíva.

[00:17:34]- Szóval a Péter érvelése nagyon konzekvens abban a tekintetben, hogy állandóan a demokráciára hivatkozik a jogállami kérdések feltevésekor, de azért méltatlan lenne azt mondani - ha már Helsinkit, TASZTt és Transparensyt említette a Péter -, minthogyha nem lenne közben évek óta háború a civilek ellen, ahol éppen most legutóbb szeptemberre ígérték be, hogy egy ilyen eltakarítási törvénnyel megpróbálják megszüntetni.

[00:18:07]Ezek egyébként azért nem szűntek meg, mert viszonylag jelentős nemzetközi támogatottságuk is van, tehát nagyon kellemetlen lenne rögtön felszámolni őket.

[00:18:18]De nem ez a lényeg, hanem az a lényeg, hogy a hatalommegosztás elvét például, amely ugye az Alkotmányban persze pro forma benne van, de mégis egy csomó helyen nagyon súlyosan sértik meg.

[00:18:30]Tehát azon a helyen például, ahol mondjuk személyre szabott jogalkotással neveznek ki legfőbb ügyészt vagy kúriai elnököt, vagy ahol a Legfelsőbb Bíróság átnevezésével váltják le a mandátumát még megtartani szándékozó Baka Andrást például, amelynek következtében aztán a magyar államot el is marasztalták az Európai Bíróságok.

[00:18:52]Tehát, hogy van egy sorozata az elmúlt tizenöt évben annak, hogy a kormányzati hatalom hogyan építette le a saját korlátait például az alkotmánybírák kiválasztásával, rögtön az elején az alkotmánybírák jelölésének, folyamatának a megváltoztatásával, tehát a kétharmados többség elég legyen ahhoz, hogy le tudják cserélni az alkotmánybírákat, hogyan cseréltek ki mindenkit az igazságszolgáltatásban a megyei elnökökig bezárólag, tehát lényegében a demokratikus elv, tehát hogy van egy parlamentáris döntés, és a parlamentáris döntés mögött van egy minősített többség, egy kétharmad, az mindenre felhatalmazást adott, hogy a közjogi rendszert átalakítsák egészen az alkotmánymódosításig.

[00:19:35]Tehát hogy sem az Alkotmány megalkotása, sem az Alkotmány módosítása, sem a közjogi berendezkedés egészének, beleértve a személyek kiválasztását is, nincsen akadálya.

[00:19:47]És hát ha valaki végignézné ezt az apparátust, ezt a névsort, akkor kiderülne, hogy hát ezek azért..., és a működésüket különösen, nemigen látszik, hogy a kormányzat szándékának ellenálltak volna bármikor is.

[00:20:01]- Nagyon sok mindenben, amiket a Zoltán elmondott, egyetértek, ezek a lépések gyengítik a jogállamiságot, abban van közöttünk különbség, hogy Zoltán szerint ez már fel van számolva, ha jól értem, amit mond, szerintem még nincs felszámolva teljesen a jogállamiság, szerintem van lehetőség szabad választásokra, ugye önkormányzati választásokon jelentős városokat itt is, ahol ülünk, Budapestet is meg tudta nyerni a kormánnyal ellentétes politikai erő, ez egy diktatúrában vagy autokráciában nem nagyon szokott előfordulni.

[00:20:35]Politikai foglyok Magyarországon nincsenek, az elmúlt tizenöt évben politikai okból embereket nem börtönöztek be.

[00:20:44]A bíróságok, az egyes bírók személyében alapvetően függetlenek.

[00:20:49]Nem állítom, hogy nem voltak olyan lépések, amik kikezdték a bíróság integritását, de például a jelenleg hatályos szabályok alapján a bírák által választott bírói tanács egyetértése nélkül sem elnököket, sem bírósági vezetőket, sem az új kúriai elnököt nem lehet megválasztani.

[00:21:10]Kétségtelen, hogy jó lenne ezekben változásokat hozni és átláthatóbb szabályokat tartalmazni.

[00:21:16]Tehát én nem állítom, hogy ez a mostani világ a minden világok legjobbika, még azt se, hogy jó, csak azt állítom, hogy a demokratikus választásnak a lehetőségei megvannak, a személyi jogokat, tehát az emberi jogokat lehet érvényesíteni.

[00:21:30]- Hadd húzzak ide egy nyolc évvel ezelőtti példát, de öntől!

[00:21:34]Amikor a CEU-t, a Közép-európai Egyetemet a kormány 2017-ben elüldözte az országból, mint sorosista szervezetet, és ennek érdekében még törvényt is hozott, Hack Péter akkor úgy fogalmazott, idézem: "Az Alkotmánybíróság döntése fogja megmutatni, nevezhető-e még Magyarország jogállamnak vagy sem."

[00:21:54]Ezzel nyilván arra utalt, hogy a lex CEU az egyetem működését ellehetetlenítő törvénnyel, nemcsak szakmai, hanem alkotmányossági kérdéseket is felvetett.

[00:22:04]És ha jól emlékszem, Hack Péter akkor felhívta a figyelmet a törvényhozók, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság felelősségére, hogy ne csak jogi technikákban gondolkodjanak, hanem az alkotmányos berendezkedés alapelveit is tartsák szem előtt, mert a jogállamiság nem pusztán jogszabályokból, hanem azok demokratikus alkalmazásából is áll.

[00:22:26]És ugye a CEU elüldözése óta ugyanilyen alapon bizony rengeteg dolog történt.

[00:22:32]- Én ma is azt gondolom, hogy a CEU elüldözése az egy hiba volt, a CEU elüldözése... Sok mindenben nem értek egyet azzal, amit a CEU képviselt, nagyon sok olyan publikáció jelent meg a CEU keretében, amivel nagyon-nagyon nem értek egyet, nagyon sok előadó, akivel nagyon-nagyon-nagyon nem értek egyet, de ezzel együtt én azt gondolom, hogy a demokratikus sokszínűséghez hozzátartozik.

[00:22:57]Akkor érte egy csapás a jogállamiságot, amit úgy tűnik, hogy ki tudott heverni, mert láthatóan a tömegeket nem mozgatta meg a CEU-nak az elüldözése.

[00:23:10]Ha egy intézmény a társadalom jelentős hányada számára fontos, akkor az az intézmény képessé vált arra, hogy elegendő erővel jelenjen meg a közjogi vitában.

[00:23:27]- Ez hogyan függ össze?

[00:23:28]Hogy a tömegek valamit nem támogatnak, attól még valami lehet antidemokratikus.

[00:23:33]- Így van, abszolút lehet antidemokratikus, de ugyanezen az alapon lehet, de ugyanígy az is lehet demokratikus, hogyha egy kormány azt mondja, hogy ő például nem hajlandó anyagilag támogatni, vagy jogi kereteket biztosítani egy olyan szervezetnek, amely a nézeteivel ellentétes.

[00:23:53]Na most ebben a demokrácia vitában ezeket a vitákat, amik értékalapú viták, odaviszik a választók elé, és a választók döntik el, hogy a két értékválasztás közül melyik az, amit ők támogatnak, melyik mögé állnak.

[00:24:07]- Erre csak négyévente van lehetősége az állampolgároknak, nem gyakrabban.

[00:24:11]De akkor miért hívta föl akkor a figyelmet arra, hogy a törvényhozók, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság felelős, tehát felelősen kell, hogy gondolkodjon és eljárjon, hogy ne csak jogi, technikai kérdésben gondolkodjanak, hanem az alkotmányos berendezkedés alapelvét is tartsák szem előtt?

[00:24:26]- Így van.

[00:24:26]Ez nem múlt el, de abban a tekintetben, hogy a választók mérlegére kerül ez, és a választók eldöntik, hogy ez számukra belefér-e még.

[00:24:36]Az én ízlésembe nem fér bele, én azt gondolom, hogy ez egy rossz döntés volt.

[00:24:40]A parlament rossz döntést hozott, amikor hozott, azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság rossz döntést hozott, de azt, hogy kinek van igaza a vitában, a választáson dől el, hogy ez a magyar választók számára elfogadható-e vagy sem.

[00:24:54]És az ellenzéknek az a feladata, és ez az, amiben eddig nem volt nagyon sikeres, hogy meggyőzze a választókat, hogy nekik jobb, hogyha a dolgok nem így dőlnének el, ahogy eldőltek.

[00:25:05]- Szóval, amikor Európában igazán megerősödik az az alkotmányos gondolat, hogy a demokrácia érvrendszere, tehát hogy a választásokon majd megítélik az emberek, hogy mi történt, és felhatalmazást adnak, vagy elvesznek felhatalmazást egy kormányzati működésmódtól, az súlyos tragédiákhoz is vezetett, és nem elég garanciarendszer az egyéni szabadságok megóvása érdekében.

[00:25:28]Tehát tulajdonképpen a jogállami berendezkedés, amiről most beszélünk, a hatalommegosztás erős működésmódja, az alkotmánybíróságok nagyon jelentős hatásköre a parlament döntéshozása felett, az ombudsmanok megjelenése, a bírói hatalomnak a növekedése, a jelentőségének nagyságrendekkel nagyobb a szerepe, mint a második világháború előtt.

[00:25:53]Szóval az a tapasztalat vezetett ide, hogy a demokratikus felhatalmazást, azt nagyon könnyű megszerezni, különösen olyan országban, ahol mondjuk gazdasági válság van, vagy nincs erős hagyománya a demokratikus korlátoknak, és hát Magyarország, lássuk be, ilyen, tehát nincs hosszú, egybefüggő demokratikus korszak, ahol az emberek megtanulták volna, hogy mi a veszélyes, egy CEU ellenes döntésben, vagy mi a veszélyes a civilek elleni háborúban, vagy mi a veszélyes az alkotmánybírák kinevezésében, vagy az igazságszolgáltatás manipulálásában, hogy mi a veszélyes abban, hogy a korrupció elleni bűncselekményekben nincsen vádemelés, satöbbi, satöbbi.

[00:26:33]Tehát azért kellett egy tulajdonképpen demokráciaellenes, a többségi elvvel szembemenő intézményrendszert beépíteni, és ezt nevezzük jogállamnak.

[00:26:44]De egy konkrét dolgot hadd mondjak, amit a Péter mondott, hogy európai nyomásra született meg az az igazságszolgáltatási reform, amelyik visszaadta a Bírói Tanácsnak azokat a jogköröket, amik meg kellett volna illetnie őket 2010-től kezdve, de hát közben kinevezték azokat a vezetőket nem kicsi időre, akik ott ülnek, és ott fognak ülni a következő választások után is.

[00:27:09]- Tehát már visszacsinálni nem lehetett.

[00:27:10]- Nemigen lehet, és hát igazából ez a technika egy nagyon fontos elem a Fidesz kormányzásában, hogy ahol nem tudja hatásköri módosításokkal elérni, amit akar, a személyekkel el fogja tudni érni.

[00:27:21]- Igazán persze soha senki nem magyarázta el világosan, hogy az elvi jelentőségén túl az emberek hétköznapi élete szempontjából miért fontos jogállamban vagy annak hiányában élni.

[00:27:33]Azért kérem, hogy röviden mondják el, hogy ez egyébként miért alapvetés, miért fontos?

[00:27:38]- Az, hogy én a jogaimat mondjuk betegként tudjam érvényesíteni, vagy szülőként tudjam érvényesíteni, vagy oktatóként az egyetemen, vagy hallgatóként az egyetemen, vagy egy újságírót ne lehessen kirúgni egy közmédiából, mert nem a kormánynak megfelelő viselkedést tanúsít, ez mind olyan dolog, amely közvetlenül a demokráciát is érinti, hiszen az, hogy egy jól képzett újságíró a közmédiában dolgozzon, vagy egy jól képzett oktató, jól képzett orvos ne legyen lehetetlen helyzetben, ezekhez jogállami garanciák kellenek, megnyerje azokat a pereket, munkajogi pereket, satöbbi, satöbbi.

[00:28:16]Szóval nagyon sok helyen kapcsolódik ez össze, de belátom, hogy a jogállam az nem illeszkedik szervesen a populista demokráciához.

[00:28:25]Az egyik kimenet az, amit Magyarország is választott, hogy egy autokratikus populista irányba viszi el, ami azt jelenti, hogy a maradék jogállami garanciák sem fontosak, egyetlen dolog fontos, hogy népszerű maradjon.

[00:28:37]- A hatalom?

[00:28:37]- Hát a kormányzat népszerű maradjon.

[00:28:42]Ezt minden eszközzel igyekszik biztosítani.

[00:28:44]A médiatérfél lejtőssé tevésével, a közszolgálatiság megszüntetésével, a propagandagépezettel, az elképesztő sok közpénznek politikai célokra való használatával, és akkor sorolhatnánk még sok ilyen elemet, de ennek az útnak a végén csak az van, hogy egy olyan típusú demokrácia lép életbe, amit én már nem neveznék demokráciának, hiszen azt gondolom, hogyha nincsenek jogállami korlátok, akkor nincs biztonságban a választók joga sem.

[00:29:17]- Hack Pétertől ugyanezt hadd kérdezzem meg, hogy ön szerint miért fontos a jogállam, a jogállamiság?

[00:29:22]- Fontos, hogy legyen a mindenkori hatalomnak korlátja, fontos, hogy kiszámítható viszonyok legyenek, tehát a szabályok határozzák meg az emberek életét, és ezeket a szabályokat ismerve az ember az életstratégiáját, az egyén az életstratégiáját szabadon tudja alakítani, kiszámítható szabályok legyenek az emberek életében, tehát hogy ne egyéni személyes napi döntések határozzák meg az életünket meghatározó keretfeltételeket.

[00:29:56]Ehhez kell a jog uralma, ehhez kell azt, hogy a jogaink kikényszeríthetőek legyenek.

[00:30:02]A kettőnk közötti vita abban van, hogy én azt állítom, hogy az a jogállami modell, amiről Zoltán beszél, ombudsman, Alkotmánybíróság, fékek, ellensúlyok rendszere és így tovább, súlyos válságban van, Angliában jöhet egy olyan politikai erő, amely eddig nem létezett, az évszázadokig uralkodó politikai irányzatok egyik pillanatról a másikra eltűnhetnek.

[00:30:30]A probléma az, amire utaltam a beszélgetés elején, hogy a körülmények változnak meg, tehát hogy ugyanazokat az elveket, amik a XX.

[00:30:37]században működnek, ezek az elvek változatlan formában valóban működnek-e, és a nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy úgy tűnik, hogy nem.

[00:30:49]- Ha jól értem a szavait, ön most azt mondja, hogy a Fidesz-kormány elmúlt tizenöt évének, én úgy fogalmazok, hogy antidemokratikus működését legitimálja a demokrácia válsága?

[00:31:02]Tehát, hogy a demokrácia világszerte válságban van, és a Fidesznek erre ez volt a válasza, vagy Fidesz-kormánynak, amit tizenöt éve itt tapasztalunk.

[00:31:08]- Én azt mondom, hogy ez nem antidemokratikus, ez jogállami, tehát a liberális jogállam elveivel nem egyezik az a tizenöt év, de az szerintem nem antidemokratikus, mert demokratikus felhatalmazás birtokában teszi ezt meg.

[00:31:23]Az első választásokon teljesen szabad választás volt, ugye a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején volt 2010-ben a választás.

[00:31:34]- Amit én kérdeztem, arra válaszoljon kérem szépen.

[00:31:37]Tehát, hogy itt a demokrácia válsága legitimálja a Fidesz tizenöt éves antidemokratikus működését?

[00:31:44]- Én vitatom azt az állítást, hogy a Fidesz antidemokratikusan működik.

[00:31:48]Én azt állítom, hogy a liberális demokrácia elveivel nem egyezik meg a működése, de ettől még demokrácia.

[00:31:54]- A jogállam az a demokrácia betegségeire, túlzásaira, a többség megvezetésére való korlátrendszer.

[00:32:02]Tehát azt mondani, hogy az emberek nem bánták ezt vagy azt a lépését, ami a jogállammal szembement a kormányzatnak, és ezért utólag legitimálták, és ezért tulajdonképpen nincsen probléma, mert fennmaradt a demokrácia, az emberek nem adtak volna felhatalmazást erre, hogyha nem gondolták volna úgy.

[00:32:19]Én meg azt állítom, hogy azért éppen az a tapasztalat vezetett a jogállami intézményrendszer erősödésére az elmúlt 70-80 évben, hogy a demokrácia az képes veszélyes lenni, tehát hogy képes a többség uralma nagyon súlyos veszélyeket előállítani.

[00:32:37]- Hát például Amerika.

[00:32:37]- És minél populistább egy demokrácia, annál erősebben szükségesek a jogállami korlátok, mert a populista demokráciának éppen az a sajátossága, hogy megpróbálja állandóan termelni a saját maga támogatottságát, és megpróbálja valahogyan előállítani ezt a támogatottságot.

[00:32:53]A probléma az az, hogy a populista demokrácia jelenségére a jogállamok szabályainak erősödése lenne a megfelelő válasz, tehát hogy éppen az a korlát, hogy a többségnek ne legyen felhatalmazása arra, hogy leépítsen valamit azért, mert vagy nem érdekli a többséget, vagy egyetért vele.

[00:33:16]- Most már az elvi vitán túl a kérdést a maga konkrétságában vizsgálnám, mégpedig azt az alapkérdést, amit a Fleck Zoltán kiváltotta vita tulajdonképpen körvonalazott.

[00:33:28]A köztársasági elnök kormányalakítási megbízásával kapcsolatosan, hogy jogilag a köztársasági elnök nincs kötve a választást megnyerő párthoz.

[00:33:39]Tehát az elnök azt kér fel kormányalakításra, akit akar, illetve azt, akitől a parlamenti többség támogatását és politikai stabilitást várhat.

[00:33:48]Ez tehát azt jelenti, ha jól gondolom, hogy a demokratikus szokások nem jogi garancia.

[00:33:54]Mennyire veszélyes, ha a politikai kultúra nem tartja tiszteletben ezt az íratlan normát?

[00:34:00]- A köztársasági elnöknek az a feladata, hogy a parlamenti választások eredményének, a parlamenti összetételnek megfelelően az ország kormányozhatóságait biztosítsa, tehát olyannak fog kormánymegbízást adni, aki biztosítja őt arról, hogy koalícióban vagy egyedül képes lesz kormányozni.

[00:34:19]Ez a mandátumszámoktól, a pártok közötti megegyezésektől függ stb.

[00:34:23]stb.

[00:34:23]De van korlátja ennek a köztársasági elnöki felhatalmazásnak, tehát másodszor már nem teheti meg a köztársasági elnök, hogy valami olyasmit csinál, ami ellene megy a választási eredménynek.

[00:34:37]Ezzel azonban azért jelentősen el tudja húzni a kormányalakítást, mert ugyan mi akadályozza meg a köztársasági elnököt, hogy a törvényhozást lebénítsa, tehát az, hogy a köztársasági elnökről feltételezi-e valaki azt, hogy a funkciójának megfelelően jár el egy olyan helyzetben, amikor nagyon élesek a politikai különbségek, és mondjuk nagyon kicsi a mandátumkülönbség, és esetleg olyanok vannak a látótérben, akiket össze tud kényszeríteni egy koalícióban.

[00:35:05]Beszéljünk világosan, tehát mondjuk bekerül a Mi Hazánk a Parlamentbe, nagyon pici mandátummal és a Fidesz és a Tisza közötti mandátumkülönbség az pont annyi, hogy a Mi Hazánkkal együtt a Fidesznek van többsége, akkor vajon a köztársasági elnöknek nincs-e szerepe abban, hogy ki fog kormányozni Magyarországon?

[00:35:24]- Amikor a 2022-es választás előtt azon ment a vita, nyilván emlékszik rá, hogy mit tehet az esetleges győztes ellenzék kétharmad nélkül, Hack Péter azt mondta, idézem: " Ha az új kormány kétharmad nélkül nyúlna a kétharmados törvényekhez, ezzel jogellenes eszközöket alkalmazna, így voltaképpen polgárháborús helyzetet idézne elő."

[00:35:49]De ha most a köztársasági elnök látványosan semmibe venné a választói akaratot, miért nem tart polgárháborús helyzettől, amitől Fleck Zoltán mondatait hallgatva, sorait olvasva igenis ő tart.

[00:36:03]- Én is tartok ettől, tehát itt minden szereplőnek kalkulálni kell.

[00:36:08]2022 előtt is az a vita alakult ki, hogy mit tegyen az ellenzék, hogyha csak egyszerű többséget szerez.

[00:36:16]Most ugye az ellenzék csak úgy tud egyszerű többséget szerezni, és nem kétharmadot a választási rendszerünk logikájából, hogyha nagyon szoros az eredmény a két oldal között.

[00:36:26]Ha az ellenzék 2026-ban kis többséggel olyan helyzetbe kerül, hogy kormányt tud alakítani, akkor a köztársasági elnöknek óriási felelőssége van abban, hogy hogy dönt, mert ha a demokratikus szokásokkal vagy az elvárható normákkal szemben lép, akkor arra kényszeríti a másik oldalt, hogy kilépjen az alkotmányos keretek közül, tüntetést kezdjen, útelzárásokat, hídelzárásokat, ugye erre volt példa 2002-ben, és ha a másik oldal erre erőszakkal reagál, akkor az erőszak spirálja fel tudja emészteni az országot.

[00:37:09]Tehát ezért a Zoltánnak a Tisza-szigeti beszédénél az a fordulat, hogy zsaroljuk, kényszerítsük, azért nem tetszett nekem (nem stilárisan), mert egy olyan helyzetre, amire van alkotmányos megoldás, olyan helyzetre olyan megoldást kínál, ami nem alkotmányos és félreérthető és a hallgatóságot esetleg rossz irányba viszi.

[00:37:35]- Most arra gondol ugye, hogy a köztársasági elnököt hozzák abba a helyzetbe, tehát már-már kényszerhelyzetbe, hogy jó felé döntsön, legalábbis a választói akaratnak megfelelően.

[00:37:44]- Ha ezt hangzott volna el, nem lett volna vita, de ehelyett az hangzott el, hogy kényszer és fenyegetés.

[00:37:50]- Kényszer és fenyegetéssel hozzák abba a helyzetbe az elnököt.

[00:37:53]- Így van.

[00:37:54]És ez rosszul hangzik, mert arra ösztönöz, hogy azt, amit meg tudnánk oldani ésszel, azt erővel oldjuk meg.

[00:38:01]Ha a köztársasági elnök megjelöli a vesztes párt vezetőjét, aki nem tud kormányt alakítani, megjelöli miniszterelnök-jelöltnek, akkor meg kell választani ezt a személyt, és még aznap konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal leváltani.

[00:38:18]- Kigolyózzák az elnök által javasolt személyt, aki esetleg a vesztes párt, vagy a második pártnak a jelöltje, és a többség, a parlamenti többség azt mondja, hogy... - Egy napon belül a tényleges többség, amely tud kormányozni.

[00:38:29]- ... a mi emberünket válassza meg miniszterelnöknek.

[00:38:31]- Így van.

[00:38:31]Tehát ezt a helyzetet, ami előállhat, ebben én egyetértek Zoltánnal, nem azért, mert Sulyok Tamásról rossz véleményem van, hanem azért, mert ez egyszerűen lehetőség van erre.

[00:38:41]Az osztrák köztársasági elnök is meglépte a legutóbbi választásoknál, hogy nem a legnagyobb párt vezetőjének adott kormányalakítási megbízást, akinek adott, az nem tudott kormányt alakítani, akkor adott utána a legnagyobbnak, ő se tudott, és akkor végül ők a harmadiknál jutottak révbe.

[00:39:00]De ez a veszély kétségtelenül feláll, és ugyanakkor azt is gondolom, hogy mind a két oldalnak a lépéseivel azzal kell számolni, hogy van másik fél is.

[00:39:09]Tehát ez a politikai küzdelem olyan, mint a sakk, nem elég arra gondolni, hogy én mit lépek, hanem végig kell gondolni, hogy a másik fél mit lép.

[00:39:16]- A konstruktív bizalmatlansági indítvány, ami kivezet ebből a válságból, vagy kivezethet, az egy nagyon cizellált, demokratikus, parlamentáris megoldás.

[00:39:26]Azt feltételezi, hogy mindenki, aki a parlamentben ül, demokratikus elkötelezettséggel működik, a köztársasági elnök, a frakciók, a politikusok, mindenki, a pártok mögöttük.

[00:39:36]Na most, én tizenöt évnyi kormányzás után nincsen jó hiszemem abban, hogy a Fidesz frakció és a Fidesz Orbán által vezetett párt, az egy ilyen helyzetben demokratikus reflexekkel működik.

[00:39:53]Tehát mi fog történni egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal?

[00:39:57]Azzal a gazdasági, kulturális, politikai és egyéb hatalommal, amely a rendelkezésükre áll, egészen világosan fogalmazva elkezdi felbontani a győztes frakciót, és megvásárlással és egyéb módokon megpróbálja lehetetlenné tenni.

[00:40:14]Mert arról van szó, hogy mondjuk van két-három mandátumkülönbség, tehát elég lesz két-három embert meggyőzni arról, hogy lépjen át hozzájuk, és nem szavazzák meg a miniszterelnököt.

[00:40:23]A konstruktív bizalmatlansági indítvány olyan dolog, amiben magas fokon szükséges a demokratikus elkötelezettsége mindenkinek.

[00:40:32]- Bocsáss meg Zoltán, de azt gondolom, hogy ez egy jogos felvetés, amit mondasz, teljesen jogos, de ez az alapproblémát nem oldja meg, mert ha meg lehet venni három ellenzéki képviselőt, akkor simán megválasztják a vesztest, ha a köztársasági elnök annak ad megbízást, tehát itt ez ellen, hogy megvehető képviselők legyenek, ez ellen a jelölő pártok tudnak tenni, olyan személyeket kell jelölni, akik nem megvehetőek, mert az ellen nincsen norma, tehát nem tudunk normát hozni az ellen, hogy emberek elárulják azt az ügyet, ami mellett kiállnak, tehát ez ellen nem lehet jogszabályt alkotni.

[00:41:15]- Hát ezért lenne fontosabb, hogy rögtön az elején az elnök annak adjon megbízást.

[00:41:20]- De hogyha meg vannak véve a képviselők, akkor hiába ad annak, akkor nem lesz meg neki a többségi szavazata.

[00:41:25]- Jó.

[00:41:25]Az ki fog derülni a követ... Hát jó, de igazából akkor az az egész politikai kultúráról olyan bizonyítvány, ami nem volt érdemes... - Szóval tökéletes megoldás nincs.

[00:41:34]Tehát sok tekintetben az emberi alapra kell építeni, ugye?

[00:41:39]- Így van.

[00:41:39]- Az én meglátásom szerint az elmúlt tizenöt évnek az egyik szándéka az volt a Fidesz kormányzásban, hogy olyan helyzetet állítson elő, amelyik rosszabb esetben a választások elvesztésekor sem veszélyezteti a tényleges hatalmukat.

[00:41:53]Tehát vagy nagyon gyorsan képes visszatérni, vagy nagyon gyorsan tudja bizonyítani azt, hogy a következő kormány az nem tud kormányozni, mert nemcsak a kétharmados törvények, hanem a sima törvényalkotás is akadályozva van.

[00:42:11]Tehát az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök és minden közjogi funkció, ha átáll arra az üzemmódra, hogy nem a funkciójának megfelelően jár el, akkor nagyon könnyen előállítható az a helyzet, hogy a következő kormány le fog bénulni.

[00:42:28]Nem fog tudni elfogadni egy sima törvényt sem, hiszen a köztársasági elnöknek azért mégiscsak fontos hatásköre van a törvény elfogadásakor, az alkotmánybíráknak szintén, tehát az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök együtt nem hiszem, hogy ne tudná a törvényhozást lebénítani.

[00:42:47]Én nem hiszek az alkotmánybírák demokratikus elkötelezettségében vagy jogállami működésmódjában - ez engedtessék meg nekem, hogy tizenöt év után a működésüket tekintve nem hiszek ebben - tehát hónapokon belül megszűnik akkor a legitimitása a kormánynak.

[00:43:01]Ugye a lengyel példa nagyon érdekes, hogy a lengyel választók azt várták el, hogy hatékonyan kormányozzon, és mivel látják a bénázást, ugye jogállami bénázást, ebből az következik, hogy elvesztette a népszerűségét a Tusk-kormányzat.

[00:43:14]Tehát van itt egy politikai játék.

[00:43:16]Ez nem olyan, mint egy sima demokráciában egy négyévenkénti kormányváltás.

[00:43:22]Ezért beszélünk folyamatosan rendszerváltásról, mert nagyobbak a tételek, és más játékszabályok működnek a politikai mezőben.

[00:43:31]- Hadd hozzak ide egy másik történetet, bár a közelmúltból: Orbán miniszterelnök idei tusványosi kijelentése, amely szerint idézem: "Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen."

[00:43:51]- Önök szerint ez mi volt?

[00:43:53]Politikai elszólás vagy ennél több?

[00:43:53]És ha több, mi lehet az a több?

[00:43:59]Miféle eszközei lehetnek a jelenlegi hatalomnak arra, hogyha lesz is választás, megakadályozza vagy elvegye az esetleges győzelmet a demokratikus ellenzéktől?

[00:44:10]- Jóhiszeműen én úgy értelmezem, hogy a választási küzdelemben a saját pártja táborát arra ösztönzi, hogy mindent tegyenek meg, hogy ezek a politikai erők ne kerüljenek hatalomra, mert ők úgy érzik, hogy ez nem lenne jó az országnak.

[00:44:24]Amit én gondolok, hogy a legrosszabb kormányzásnál van rosszabb variáció, ez az anarchia.

[00:44:31]Mind a két félnek megvan a lehetősége arra, hogy tönkretegye az országot.

[00:44:37]Tehát mind a két fél rendelkezik ehhez erővel, meg képességgel, és ebből a szempontból a mai választási küzdelem nem a racionális döntésekre épül, hogy a választók megnézik a programokat és mérlegelik, hogy az ország javát melyik szolgálja, hanem érzelmekre.

[00:44:59]A Fidesz ezt felismerte és most már az ellenzék is, hogy érzelmi alapon kell motiválni a saját táborát, hogy az érzelmi azonosulás fogja azt meghatározni, hogy rá szavaz-e vagy sem.

[00:45:13]- Ezt értem.

[00:45:13]A jóhiszemű megfejtést elmondta.

[00:45:15]Mi a rosszhiszemű megfejtése erről az orbáni kijelentésről?

[00:45:18]- Ha jogi alapon vagy politikai alapon azt nézzük, hogy egy kormányzat meg tudja-e akadályozni a demokratikus választást, akkor meg tudja akadályozni.

[00:45:27]Ha a valószínűségét kérdezi vagy esélyét kérdezi, hogy a Fidesz erre készülhet, én azt gondolom, hogy nem készül erre, mert ez szuicid lépés lenne az ő részéről, mert olyan mértékben nemzetközi beágyazottsága van az országnak és a gazdaságnak, tehát nemcsak az Európai Unió, hanem egyszerűen a magyar gazdaság, azok a munkahelyek, amiket létrehoztak, azok döntő részben a nyugati befektetőktől függenek, és ha nincs választás, akkor ezek a befektetők egyik napról a másikra felállhatnak.

[00:45:58]- Hát én tizenöt évnyi kormányzás után elvesztettem a jóhiszememet.

[00:46:04]A miniszterelnök tizenöt éve miniszterelnök már, és egyszer már volt korábban is, és ismerjük a politikai karakterét.

[00:46:12]Ismerjük a korlátait és gyengeségeit.

[00:46:16]Egyelőre a kétharmados parlamenti többség birtokában a jogszabályok, beleértve az Alaptörvényt is, teljesen nyitottak az ő politikai szándékai számára, tehát mind a választójogi törvény, mind az Alaptörvény teljesen abszurd és teljesen váratlan módosításoknak vannak kitéve.

[00:46:34]Mondok egyet, ami mostanában kering a sajtóban.

[00:46:37]Ugye az, hogy mi történne akkor, hogy mi akadályozza meg azt, hogy Orbán Viktor egyszer csak azt gondolja a választási előrejelzések következtében, hogy valóban lehet, hogy elveszti a választásokat, de a hatalmának megtartásának egyik fontos eleme lenne, hogyha ő mondjuk nem miniszterelnök, hanem köztársasági elnök lenne, mi akadályozza meg az egyébként megtépázott presztízsű köztársasági elnök lecserélését és az Alaptörvény olyan átírását, ami lehetővé teszi az ő beiktatását.

[00:47:05]Akár még azt is jelenthetné, hogy egy félprezidenciális rendszer is létrejöhet.

[00:47:09]Ez mondom, abszurdnak hangzik, csak a jogi lehetőség megvan, hiszen bármi megtehető.

[00:47:15]Tehát amiről szó..., amiről mi beszélünk, az pusztán csak az, hogy politikai kultúra, politikai íratlan normák, nemzetközi beágyazottság, európai uniós tagság vajon elégségesek-e ahhoz, hogy a jogi lehetőségeket és a politikai szándékot korlátozzák.

[00:47:33]Na most én a tizenöt évnyi kormányzásból nem látom, hogy hatékonyan korlátoznák ezek igazából a politikai akaratot.

[00:47:43]- Visszatérve még erre a kijelentésre, hogy azt mondja Orbán, hogy eldöntöttük se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra.

[00:47:49]Egy normálisan működő jogállamban milyen jogi vagy politikai következményei lehetnének egy ilyen miniszterelnöki kijelentésnek?

[00:47:58]- Hogy kiveti magából az a politikai kultúra azt a politikust, aki ilyen szándékkal rendelkezik.

[00:48:04]Tehát azt kockáztatná egy demokratikus hagyományú országban, egy demokratikus kultúrával rendelkező országban, hogy elveszti a népszerűségét.

[00:48:11]Nem tekintik többé demokratikusnak, hiszen úgy lehet értelmezni a szavait, mint aki hajlamos felülírni a demokratikus alapvető szabályt, azt, hogyha egy választásokon nem ő kap bizalmat, akkor azt tiszteletben tartja.

[00:48:26]De ő maga azt mondta, hogy a nemzet nem lehet ellenzékben.

[00:48:30]Tehát ő kifejezetten azt gondolta, hogy ő nem veszíthet, mert azzal tulajdonképpen az ellenség nyer, és ez az ország ellensége.

[00:48:37]Hát azért az egész beszédmód arra utal, hogy aki a másik oldalon van, az nem egy fair módon legyőzhető ellenfél, hanem valami módon az ország ellensége.

[00:48:48]- Hack Péter több helyen is kinyilvánította, hogy a jogállam megőrzéséhez nem elég a politikai akarat, hanem jogi fegyelem is kell.

[00:48:56]De mi történik akkor, ha a politikai akarat szándékosan a jogi keretek kijátszására irányul?

[00:49:02]- Akkor van a polgárháborús helyzet, de ezek a víziók ugyanígy igazak az ellenzék vezetőire és milyen garancia van arra, hogyha az ellenzék, a jelenlegi ellenzék kétharmadot kap, akkor nem vezetik be a prezidenciális rendszert, nem számolják fel a megmaradt szabadságjogokat, ezekre nincsenek garanciák, tehát erre semmilyen garancia nincs.

[00:49:24]- Egyelőre nem ők vannak hatalmon.

[00:49:26]- Jó, hát nem ők vannak hatalmon, de garancia nincsen rá, hogy nem az ellenkezőjét fogja tenni, mint amit megígért előtte.

[00:49:34]Vegyük észre, hogy egy nagyon-nagyon törékeny helyzetben vagyunk, hogy az a béke és az a nyugalom, amivel sokan nagyon elégedetlenek az élethelyzetük vagy a kormányzás miatt, ez nagyon törékeny, és mindkét oldalra egyformán vonatkozik.

[00:49:52]Mert van garancia arra, hogyha Magyar Péter lesz a miniszterelnök 2026-ban kétharmaddal, akkor nem vezeti be az elnöki rendszert?

[00:50:03]Van erre valamilyen garancia?

[00:50:05]- Hát például az biztosan egy fontos lépés lenne, hogy van-e tapasztalata arra vonatkozóan, hogy egy autokrácia is elvesztheti a társadalom bizalmát olyan szintig, hogy az ellenfelét fogják kétharmaddal megválasztani, annak ellenére, hogy lejt a pálya sok szempontból.

[00:50:24]De a demokráciában van egy dolog, amiről nem tudunk nem beszélni, ez a kockázat.

[00:50:32]Csak a kockázat az mindig ott nagyobb, ahol a jogállamot már leépítették.

[00:50:36]Magyar Péter egyelőre még csak az ígéret abban az értelemben, hogy nem mond eléggé egyértelmű kijelentéseket arra vonatkozóan, hogy a jogállam visszaállítása, a demokrácia stabilizálása, ez egy fontos politikai program lenne, de pontosan azért, mert ez nem népszerű.

[00:50:55]Tehát, hogy a jogállammal nem lehet választásokat nyerni, de én ezért hangsúlyozom mindig, amikor ilyen beszédhelyzetbe kerülök, vagy legalábbis megpróbálom a beszélgetést arra elirányítani, hogy próbáljuk meg egy alkotmányozási folyamattal ezt kiegészíteni, ahol hatékonyabb garanciák kerülnek bele a mindenkori kormányzattal szemben, tehát hogy ne lehessen visszaélni a kétharmaddal, hogy nagyobb legitimitása legyen az Alkotmánynak, ne lehessen hozzányúlni akárhogyan.

[00:51:23]Próbáljuk meg valamilyen módon a népszuverenitást komolyan véve egy társadalmi konszenzus felé elmozdítani az alkotmányozást.

[00:51:31]- Akkor itt most tartunk egy nem több, mint tíz másodperces szünetet, bejelentkezik, támogatunk, és aztán folytatjuk a vitát, illetve a beszélgetést.

[00:51:51]- Folytatjuk a vitát vagy beszélgetést Fleck Zoltán és Hack Péter jogtudósokkal arról, hogy a jelenlegi magyar politikai rendszerben milyen alkotmányos és demokratikus korlátok érvényesülnek, illetve hogyan lehet jogállami eszközökkel vagy politikai logikával válaszolni a hatalom koncentrációjára.

[00:52:08]Hack Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában fejtette ki még 2021 decemberében, hogy bár a magyar választási rendszer valóban aránytalan és torzító hatású.

[00:52:21]Szó szerint ezt mondta: "Az aránytalan választási rendszer nem jelenti a jogállam megszűnését, hanem egy olyan struktúra, amely a kormányzati stabilitást szolgálja."

[00:52:31]De vajon nem éppen ez a Fidesz-kormány által létrehozott aránytalan választási rendszer az, ami lehetővé teszi a demokratikus akarat eltorzítását?

[00:52:41]- Egyfelől a választási rendszer, amiben a Fidesz 2010-ben kétharmados parlamenti többséget kapott - és ugye ezt fontos az ő esetükben is hangsúlyozni, hogy soha nem volt a választók kétharmada a kormány mögött, hanem a választók 51-néhány százaléka, 51-52, nem, azt hiszem a legnagyobb arányban 54 százalék, de volt, amikor 50 százalék alatt -, a választási rendszer következtében több mandátumot hozott-e.

[00:53:10]Ez az aránytalanság '90 óta benne van a választási rendszerben.

[00:53:15]2010-ben még kevésbé volt aránytalan, ugye 2010 után az egyfordulós választási rendszer bevezetése és még néhány elem növelte ezt az aránytalanságot.

[00:53:30]De ez az aránytalanság, ez mindig a győztesnek kedvez.

[00:53:33]De ha a választók változást akarnak, akkor ez az aránytalan rendszer, ez éppen hogy a Fidesz vesztét okozhatja, tehát ez egyáltalán nem zárja ki a demokratikus változást, sőt, lehetővé teszi, hogy egy párt egyszerű többséggel kétharmadot szerezzen, tehát hogyha a jelenlegi ellenzék szerez kétharmadot, ő is tud egy teljesen új alkotmányt létrehozni.

[00:54:01]- Fleck Zoltán, amikor válaszolt az ellentámadást kiváltott mondatai nyomán a köztársasági elnöknek, szerintem egy nagyon fontos dolgot mondott, illetve írt, idézem: "Semmi radikálisat nem állítok, amikor azt mondom, hogy politikai eszközök vannak a jogilag nem szabályozott terekben.

[00:54:19]Ha a rezsim szolgálatának politikai logikái érvényesülnek a demokratikus elvek és íratlan szabályok helyett, akkor a demokratikus elvek védelme is politikai logikát igényel.

[00:54:30]Ez az a pont, amikor kézzelfoghatóvá, könnyen érthetővé válik, hogy a jogállam miként szorul rá a demokratikus elvekre, és a demokratikus rend miért kívánja meg a jogállami korlátokat.

[00:54:42]Nem tehetünk úgy, mintha például a köztársaság elnökének pozícióját betöltő személyt megbízható demokratikus és jogállami szellem hatná át."

[00:54:51]- Én csak azt állítottam ebben az ominózus mondatban, hogy az, amit a NER kormányzása csinált tizenöt év alatt, annak egészen biztosan volt egy közjogi intézményeket átalakító drive-ja, tehát hogy ezt hogyan lehet egypártivá alakítani, és volt egy személyekre koncentráló politikai logikája, tehát olyan személyeket kell választani, akinek a politikai megbízhatósága vagy lojalitása fontosabb, mint a szakmai képessége.

[00:55:21]Ezt leginkább az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök esetében lehet kimutatni, ahol azért van egyfajta szakmai és politikai konszenzus is, hogy az elmúlt harminc évben van egy süllyedése ezeknek a kvalitásoknak.

[00:55:40]Na most, ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy politikai értelemben a lojalitásuk tényező.

[00:55:46]Ha tényező, akkor élesen fog felmerülni egy elvesztett választás esetén, mert a helyzetben benne van ez a logika, mind a két erő maga mögött tud valamilyen társadalmi csoportot, amely kiegyenlítődött, tehát nagyon éles... - Érzelmileg fel van.

[00:56:02]- ...és érzelmileg lehet, hiszen a politika így működik, és tizenöt évnyi kormányzás után a változás szándéka és a hatalom megtartásának a szándéka nagyon erős mind a két oldalon, akkor a köztársasági elnöknek, az alkotmánybíráknak, ezeknek a közjogi pozícióknak lesz egy kiemelkedően fontos szerepe.

[00:56:22]Ha nem működik az a típusú jogállami demokratikus elkötelezettség, hogy ő azért köztársasági elnök, mert a köztársasági elnöknek egy komoly jogállami alkotmányos funkciója van, függetlenül attól, hogy ki választotta meg és ki küldte el oda, akkor nagy bajban vagyunk.

[00:56:42]Hogyha abban bízunk, hogy milyen karakterek ülnek a pozícióban, akkor azt kell látnunk, hogy az elmúlt tizenöt év alatt romlottak ezek a karakterek abban az értelemben, hogy a politikai lojalitás felülírta az alkalmasságot.

[00:56:57]Amikor azt mondtam, hogy zsarolni, ígérni kell az elnöknek, mert a zsarolás egy politikai jellegű működésmód.

[00:57:06]Én csak arra gondoltam, hogy azt a helyzetet, ami előáll, arra azt mondani, hogy kedves elnök úr, jelen pillanatban az ön felelőssége, ha bármi történik, mert mérsékelni tudja az összecsapás élét.

[00:57:19]El tudja venni, megvan a hatásköre arra, hogy konszolidáltan történjenek meg azok a lépések, amelyek a kormányváltáshoz szükségesek.

[00:57:29]- Amikor úgy döntött a Fidesz, hogy az ellenzék nélkül választ köztársasági elnököt, attól az ország nem borult fel, az ország működése megmaradt, de ha egy válsághelyzet előáll, az elnök nem várhatja azt az őt nem támogató közvéleménytől, hogy elfogulatlan, pártatlan mediátorként a konfliktus rendezésén dolgozik, hanem minden cselekedetét, még ami esetleg lehet, hogy jó szándékú, azt is úgy fogják értelmezni, mint az őt jelölő oldalnak a segítése, és ami a többségi akarat megakadályozására irányul.

[00:58:11]- Nem tudjuk kiemelni csak a köztársasági elnököt ebből.

[00:58:14]Hogyha nem látjuk egészében a közjogi berendezkedés sajátosságát, akkor ugye a veszély csak még nagyobb, mert ha az elnök azt látja, hogy ez csak az ő egyéni politikai szándéka, hogy ő segíti az elvesztett kormányrúdhoz vissza az urát, de nem, hát maga mellett tudhatja a legfőbb ügyésztől az alkotmánybírókig, a Kúria elnökéig egy csomó potenciális sajátos támogatót.Az Alkotmánybírósággal együtt és az összes közjogi méltósággal együtt, ha van egy ilyen összezártság, akkor bizony súlyos helyzetbe kerülhet - és nem négy év múlva, hanem néhány hónap múlva - az új kormány.

[00:58:52]- Szóba hoznám itt a felelősség kérdését.

[00:58:54]Amikor Fleck Zoltán tette azt az ominózus kijelentést, akkor ön rögtön állást foglalt utána, hogy ez nem bűncselekmény, de politikailag vitatható.

[00:59:02]Ezzel kapcsolatban azt kérdezném, hogy milyen felelőssége van egy jogásznak, ha a közéleti kérdésekben nyilvánosan állást foglal?

[00:59:10]- Ma már néhány tinédzser TikTokernek sokkal nagyobb befolyása van, mint az összes jogász professzornak együtt, de nekünk is van a nyilvános megszólalás felelőssége, hogy milyen indulatokat vált ki amit mondunk, és milyen cselekvésre ösztönöz embereket.

[00:59:28]Énnekem azért nem volt ízlésem szerint, mert lehetett volna egy olyan megoldást is, ami azt mutatja, hogy ezt alkotmányos eszközökkel is meg lehet oldani, kényszer vagy fenyegetés tartalmú, de bizonyos mértékig az erőszakra utaló kifejezés nélkül, és ezzel bizonyos értelemben fel lett dobva a labda azoknak, akik azt mondják, hogy lám, hát itt egy puccs készül, merthogy lám, az elnököt erőszakkal akarják kényszeríteni.

[00:59:58]Ez szerintem egy szerencsétlen fogalmazás volt, ami politikai értelemben szerencsétlen, de változatlanul azt gondolom, hogy ez benne van a véleménynyilvánítás szabadságában, és benne van a kockázat is, hogy valaki félreérti, félreértelmezi, és ad egy apropót arra, hogy olyan értelmezést adjon, ami nem kívánatos.

[01:00:19]- Jó, és legyünk pontosak, tehát hogy a kényszert nem említettem, tehát fenyegetés, zsarolás, ígérés.

[01:00:25]Ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, azon nyomban el kell mennie a győztesnek!

[01:00:30]Ahol ígérni, fenyegetni és zsarolni kell az illetőt, és ez konkrétan a köztársasági elnök.

[01:00:37]De bizonyos értelemben megérte a kockázatot, mert valamiről beszélünk most is, és valamiről én el tudtam mondani hosszan, nagyon sok médiában azt a véleményemet, hogy baj van, hogy baj van, vagy lehet baj, és azt is elmondtam ott ezen a helyszínen is, hogy az a kívánatos, hogy ez ne történjen meg, hogy azok, akik felelősek, azok most gondolkodjanak el azon, hogy megjátsszák-e ezt a lapot vagy nem, az ő felelősségük lesz, ha igen, mert még nagyon sok mindenre lehet számítani.

[01:01:05]- Ugye ahogy fogalmazott korábban egyik nyilatkozatában nemcsak a politikusoknak, hanem az ellenzéki választóknak is fel kell készülniük arra, hogy mire számíthatnak egyrészt győzelem esetén, tehát hogy a Fidesz átadja-e a hatalmat, és ha nem mi a teendő, másrészt, hogy a kormányzás esetleges akadályozásához hogyan viszonyuljanak.

[01:01:23]Hack Pétertől kérdezem, ön szerint is szükség van-e erre, tehát az ellenzéki választók felkészülésére vagy felkészítésére, és aztán már mindkettejüktől kérdezem, ha szükség van erre, akkor mi a választók felkészítésének a módja?

[01:01:40]- Nyilvánvalóan minden politikai szereplőnek minden lehetséges kimenetelre fel kell készülni, először saját magának, tehát minden lehetséges változatot végig kell gondolni, függetlenül attól, hogy mekkora esélyt ad neki vagy nem.

[01:01:58]Óriási politikai hiba, hogyha valaki akkor kezdi el felmérni, hogy mit kell tenni, amikor már bekövetkezett egy állapot.

[01:02:07]Erre a saját választókat mind a két oldalnak fel kell készíteni, minden politikai szereplőnek mindenhol, hogy reálisan lássák az esélyeket és a kockázatokat.

[01:02:18]- De mi a választók felkészítésének a módja?

[01:02:20]- Az, amit most teszünk, vagy tett a Zoltán, a Tisza Párt gyűlésén, hát erről szól a választási kampány, hogy a politikusok és a párt szakértő támogatói járják az országot, vagy járják a stúdiókat, és megosztják a nézeteiket és felvázolják a lehetőségeket.

[01:02:39]- De önök szerint a magyar társadalom rendelkezik kellő tapasztalattal az autokrácia belső lebontásában?

[01:02:46]- Biztos, hogy nem rendelkezik, tehát hogy nincsen tapasztalatunk, és ez valóban nehézzé teszi a helyzetet.

[01:02:51]Ugyanakkor van egy felfokozott helyzet egy ilyen tizenöt évnyi kormányzás után, van egy változtatási szándék, és ha ez megjelenik választói akaratban és mandátumkülönbségben, akkor a győztes félnek azt hiszem az lesz a felelőssége, hogy megpróbálja kinyitni ezt a folyamatot abban az értelemben, hogy nem kizárni a Fideszre szavazóknak a tömegét ebből a folyamatból.

[01:03:16]És beszéljünk arról, hogy milyen legyen az ország tíz év múlva, és ez nem fog menni egyik napról a másikra, de elkezdeni egy vitát arról, hogy milyen legyen ez a berendezkedés, akár az arányos választásról, akár a köztársasági elnök közvetlen választásáról, akár a kétkamarás parlamentről.

[01:03:33]Vannak pro és kontra érvek, amiket el lehet mondani, de nemcsak közjogi berendezkedés vonatkozásában, hanem az ország nemzetközi helyzetét tekintve.

[01:03:42]- Na de hol?

[01:03:42]Milyen fórumon ezt Zoltán, amikor a közmédia úgy működik, ahogy működik?

[01:03:47]Annak lenne az elsődleges feladata, nem?

[01:03:49]- Én azt gondolom, hogy én magam is nagyon szkeptikus vagyok, hogy hogyan lehet egy politikai kultúrát megváltoztatni, de van politikai szándék, hogy legyen egy ilyen típusú demokratikus stabilizáló folyamat, ami nemcsak jogállami intézményekkel akarja stabilizálni a demokráciát és az önkényt kizárni, tehát nemcsak az önkorlátozásban bízunk, hanem abban, hogy lesz egy demokratikus kultúra, akkor ezt a dolgot el lehet kezdeni.

[01:04:13]Hogy egészen konkrét legyek: ezen a Tisza-szigeteken, és bármikor hívnak meg ilyenre, ha még meghívnak, a következőt fogom mondani, ha erre lehetőségem lesz.

[01:04:21]Hogy amikor az ország jövőjéről beszélnek, vagy a választások előtt, vagy a választások után, de inkább a választások után, egyrészt maradjanak meg, mint helyi demokratikus vitakörök.

[01:04:32]Ez nagyon fontos, hogy az emberek leüljenek és beszéljenek politikai kérdésekről.

[01:04:37]Tehát a demokráciát stabilizálni a helyi demokrácia erősítésével lehet.

[01:04:41]- Az egész ország pillanatnyi hiszterizált hangulatát figyelembe véve lát erre esélyt a következő 6-7-8 hónapban?

[01:04:48]- Én annak látom nagyobb veszélyét, hogy visszatérünk egy olyan helyzetbe, hogy a következő kétharmados hatalom könnyen létrejöhet, és megint nem lesz demokratikus politikai akadálya annak, hogy ezt valaki számonkérje tőlük.

[01:05:01]Hogy ne csak a jogállami intézményekben és a politikai önkorlátozásban bízzunk, mert mind a kettő romokban hever jelenleg.

[01:05:09]Most van erre esetleg egy cseppnyi esély, mert bizonyos értelemben az apátia megszakadt.

[01:05:16]Tehát hogy arról szólnak a hírek, hogy kis falvakban is elkezdtek politizálni az emberek.

[01:05:22]Elkezdenek elmondani véleményeket.

[01:05:24]- Hát nem annyira közömbös most a többség, mint mondjuk négy évvel ezelőtt volt.

[01:05:28]- Az elemi helyi demokratikus érdek mégiscsak azt követeli meg, hogy bizonyos ügyekben értsünk egyet.

[01:05:33]És hogyha ez elég sok helyen történik helyi szinten, akkor ez akár magasabb szintre is emelhető.

[01:05:40]Én nem állítom, hogy ez könnyű folyamat.

[01:05:43]Azt sem, hogy minden feltétel rendelkezésre áll.

[01:05:45]Például a politikai akarat.

[01:05:47]De a demokratikus válságnak az egyik kimenete az az, hogy próbáljuk meg ebben a túl mediatizált és elektronizált világban ezt a face to face kapcsolatot visszahozni, amely nélkül valószínűleg demokrácia nem működik, és a demokrácia egyik válsága az, hogy mindenki a saját hálószobájában alkot politikai véleményt.

[01:06:06]- Nekem május óta van egy tulajdonképpen elméletem arról, hogy mi fog történni, hogyan lehetséges jogállami keretek között a jelenlegi hatalomnak fennmaradnia, hogyan lesz jogállami szempontból is kikezdhetetlen a jövő évi választás.

[01:06:20]Pár hónapon, tehát rövid időn belül, és erről már azt hiszem, talán Fleck Zoltán beszélt is, lemond a köztársasági elnök, mert Orbán akármilyen mondvacsinált indokkal lemondatja Sulyok Tamás köztársasági elnököt, a még most meglévő saját parlamenti többségével pedig megválasztatja önmagát köztársasági elnöknek Orbán Viktor, egyúttal az Alkotmány újabb átalakításával felhatalmaztatja magát széles vagy közepesen széles elnöki jogkörrel, kvázi prezidenciális köztársaságot hoz létre Magyarországból, mint amilyen van például most Franciaországban, mert ugye a köztársasági elnök, tehát Macron irányít, és tulajdonképpen a miniszterelnök csak végrehajtja az elnök akaratát.

[01:07:04]Az én elméletem szerint nem véletlenül hozták vissza az utóbbi időben Varga Juditot olyan sokszor a politikai beszéd színterére, ha őt miniszterelnökké jelöli a Fidesz élére a köztársasági elnök és megválasztatja a meglévő többségével, akkor az egy külön pikáns dolog, hogy a házaspár két tagja küzd egymással.

[01:07:22]Ha a Tisza, tételezzük fel, hogy a Tisza jelentős többséget szerez, tehát magyarul a kétharmad vagy kétharmad közelébe kerül, akkor ugyan megbízhatja kormányalakítással a Tisza Párt elnökét, tehát Magyar Pétert, viszont bármikor bármilyen jogszabályt elküldhet az Alkotmánybírósághoz, és ott döntenek az ő emberei úgy, ahogyan neki vagy a korábbi hatalomnak tetszik.

[01:07:45]Ha csak kisebb többséget szerez a Tisza, tehát csak éppen hogy átlépi az ötven százalékot, abban az esetben akár koalícióra lép mondjuk a Mi Hazánkkal, és megint csak ott van, hogy ő kerül kormányzati pozícióba.

[01:07:57]Alkotmányjogilag ebbe szerintem nem lehet belekötni, viszont ily módon létrejön az bármilyen eshetőség esetén, hogy Orbán és a pillanatnyi vezetés kezében tartja a hatalmat.

[01:08:09]- Kéri Lászlótól is hallottam ezt a... - Nem, Kéri László csak addig ment el, hogy a köztársasági elnöki pozícióba Orbán magát fogja jelölteni.

[01:08:17]- Én azt gondolom, hogy jogilag ez lehetséges, hogy ilyen történjen, de szerintem azért lenne ez egy hibás döntés, mert ez olyan indulatokat válthat, ez egy olyan mozgósító erő lenne a másik oldalon, ami növelné a Tisza kétharmadának kockázatát, és ha a Tiszának kétharmada van, akkor egy nap alatt át lehet szabni az Alkotmányt, ugyanúgy, ahogy az előbb beszéltünk, ahogy most át lehetne szabni, hogyha van kétharmadnyi szavazó.

[01:08:48]- Na de majd azt nem fogja az elnök aláírni, átutalja az Alkotmánybíróságnak, aki beleköt alkotmányjogi szempontból.

[01:08:53]- Az Alkotmánybíróság eldöntötte azt, hogy az Alkotmány tartalmát nem vizsgálja, tehát ő saját magának adott egy ilyen normát, csak a megalkotás körülményeit, és hogyha azt szabályosan teszi, akkor lehetetlen.

[01:09:07]De ha mindenki minden jogszabályt figyelmen kívül hagy, akkor megszűnik a demokrácia, megszűnik a jogállam, akkor újra jön az utcai harcok szcenáriója.

[01:09:18]Tehát én azért adok egy ilyen variációnak kisebb esélyt, mert hihetetlen kockázattal jár.

[01:09:25]Ha ezt most meglépné, akkor szerintem még olyanokat is arra ösztönözne, hogy a Tiszára szavazzon, akik ma még nem gondolják úgy.

[01:09:34]Nagyon leegyszerűsítve négy kimenetele lehet a választásnak.

[01:09:38]Fidesz kétharmad, Fidesz egyszerű többség, ellenzéki kétharmad, ellenzék egyszerű többség.

[01:09:45]A négy közül tulajdonképpen a problémás helyzet az, hogyha az ellenzéknek nincs kétharmada, mert akkor korlátozott lehetőségei vannak.

[01:09:55]A másik három esetben nagyon egyértelműek a szabályok és egyszerűek.

[01:10:00]Ha a Tisza mögött van kétharmad, akkor nagyon sok szereplő számára egyértelmű, hogy mi a teendő.

[01:10:06]Létre tud jönni egy kormány, meg tudja változtatni az Alkotmányt, át tudja írni az Alkotmányt, meg tudja fosztani a korábbi elnököt a hatalmától, ugye erre vannak a jelenlegi Alaptörvényben is szabályok.

[01:10:22]Az Alaptörvény vagy az új Alkotmány elfogadásával ezt át tudja hidalni.

[01:10:27]- Azzal egészíteném ki Sándornak a feltételezését, hogy hát miért ne lehetne azt mondani egyben, hogy mondjuk az Alaptörvény megváltoztatásához, vagy a köztársasági elnök megválasztásához nem elég a kétharmad, hanem négyötöd kell.

[01:10:39]Azért ezt a Tisza kétharmadát is ki lehet előre játszani, hozzányúlhat, és megváltoztathatja a köztársasági elnök hatáskörét.

[01:10:47]Akkor ebbe az is beleférhet, hogy azt mondja, hogy ez egy olyan fontos funkció, hogy ahhoz nem elég a kétharmados parlament, tehát nem a kétharmados parlament választja meg.

[01:10:55]Tehát ha csak a politikai racionalitás és a formális szabályok akadályozzák, az kevés lesz, mert adott esetben ez a racionalitás oda is vezethet, amit egyébként Pokol Béla meg is fogalmazott, hogy hogyan lehetne megvédeni a NER Alaptörvényét és az egész berendezkedést, annak ellenére, hogy elvesztik a választást.

[01:11:11]Tehát egyelőre csak azt látom ebben a vitában is, hogy van egyszer egy ilyen formális szabály, amit láthatólag átírhat a jelenlegi hatalom a kétharmaddal, és van egy politikai logika, amelyben bízunk, hogy ez nem racionális.

[01:11:24]Az más kérdés, hogy ez politikai kockázat, mert akkor azt kockáztatja, hogy egy népharaggal kell szemben állnia, na de hát én meg azt feltételezem, hogy nagyon sokat kockáztat a hatalom elvesztésével az a kormányzat, amelyik tisztátalan eszközökkel, elképesztő mennyiségű korrupcióval, hatalmi visszaélésekkel, mindenféle bajjal van a vállán a hatalom székében, és a hatalom székét elveszíti, akkor ezek a bajok összenyomják.

[01:12:01]- Tehát ez mondjuk nagyobb baj lenne, minthogy bármilyen eszközzel ez ellen keljen.

[01:12:05]- Én csak azt gondolom, hogy az autokráciák ilyen természetűek.

[01:12:08]- Fleck Zoltán az emlegetett új könyvében, melynek címe 'Csalók és csalódások - Morális dilemmák az új magyar autokráciában', az értelmiség felelősségéről is ír, akiket egyrészt bedarál, lekenyerez, megfélemlít, elhallgattat a rendszer, akit meg nem, az többnyire kényszert érez arra, hogy akár az elveit, értékeit is feladva már azon se gondolkozzék, hogy mi következik ezután.

[01:12:32]Még akkor sem, ha netán újabb vészjeleket lát a potenciális új rendszerben.

[01:12:37]Van-e kiút ebből a csapdából, erről mit gondolnak?

[01:12:41]- Most van egyfajta remény arra, hogy újrapolitizálódnak bizonyos folyamatok.

[01:12:49]Egyetemen is van változás.

[01:12:52]Létezik egy értelmiségi újraaktivizálódása a politikai érveknek, és ami ennél sokkal fontosabb, az az, hogy helyi szinten is van egy újabb politikai lendület, hogy beszéljünk az ország sorsáról.

[01:13:07]Nem feltétlenül az alkotmányos politikai berendezkedésről, hanem hogy hogy is állunk egymással, hogyan lehetne egy társadalmi integrációs folyamatot elkezdeni.

[01:13:16]Szóval ebben van mérhetetlen felelőssége az értelmiségnek, amelyik ki kell, hogy jöjjön ebből az elefántcsonttoronyból, amibe szeret visszamenekülni.

[01:13:26]Sokkal kényelmesebb egyébként otthon olvasni és írogatni.

[01:13:29]- Na de hát az értelmiség is csúnyán megosztott.

[01:13:32]Irodalmárok, nyelvészek, társadalomtudósok esnek neki, időnként minősíthetetlen hangon azoknak a kollégáiknak, akik a rendszerváltókon is elveket és morális tartást kérnek számon.

[01:13:46]- Szomorúan látom egyébként, és azt gondolom, hogy ilyen plebejus módon én jobban bíznék az emberek racionalitásában, mint a saját értelmiségi barátaim önmérsékletében.

[01:13:56]Tehát én azt hiszem, hogy egy véletlenül kiválogatott harminc embert, akit leültetnénk egy három órára, hogy beszélgessünk fontos kérdésekről, moderáltabb vita lenne, mintha harminc értelmiségit ültetnénk le.

[01:14:08]- Én úgy látom, hogy az elit nemcsak Magyarországon, a világ számos pontján pozíciókat vesztett és bezáródott egy saját gondolkodási körébe, ami nincs összhangban az emberek tömegeinek gondolkodásával.

[01:14:23]Ugyanakkor azt gondolom, hogy az egy veszélyes út, és azzal is óvatosnak kell lenni.

[01:14:30]A szociálpszichológiai irodalom részletesen foglalkozik az agresszió igazolásának társadalom lélektani folyamatával, hogy minél sötétebb képet festek az ellenfelemről, annál többet engedek meg vele szemben magamnak, ez a nagyon egyszerű leírása az agresszió igazolásának.

[01:14:53]Szóval itt az előbb is beszélgettünk erről, hogy akkor így fogja megtartani a hatalmát, úgy fogja megtartani.

[01:15:01]Az értelmiségen belül is olyan ellenségképeket gyártanak mind a két oldalt.

[01:15:07]Az egyik oldal hazaárulónak nevezi a másikat, a másik tolvajnak az egyiket, tehát a választók előtt az az alternatíva, hogy a tolvajokra vagy a hazaárulókra szavazunk, és ebből a diskurzusból az értelmiség nem mutat kiutat.

[01:15:22]Valószínűleg azért, mert nem is tud, mert ez a diskurzus már... ennek már nem ura az értelmiség.

[01:15:27]Én Zoltánnal abban vitatkozom, hogy az a gondolati modell és intézményi modell, ami a XX.

[01:15:33]században működött, az a XXI.

[01:15:37]század 25.

[01:15:37]évében tud-e úgy működni a megváltozott körülményekre tekintettel.

[01:15:45]És ebben az értelmiség bizonyos értelemben, hát azt kell mondanom, hogy oldalvonalon kívülre sodródott.

[01:15:53]- Na de, a 2022-es választás előtt élénk szakmai viták folytak mindezekről a kérdésekről, amelyekről most is és az előzőkben beszélgetünk.

[01:16:02]Ma miért nincsenek ilyen szakmai viták?

[01:16:05]- Az én magam definíciója szerint egy autokrácia kereteiben élünk, és ott nehéz demokratikus beszédmódokkal kritizálni a kormányzatot.

[01:16:16]Tehát valóban tragikus, hogy nem arról beszélünk, hogy szociáldemokrata vagy konzervatív kormányzás következzen be, hanem arról beszélünk, hogy autokrácia vagy demokrácia.

[01:16:25]Ebben a diskurzusban, ami autokrácia vagy demokrácia diskurzus, ebben túl nagyok a tétek, mert nem csak arról van szó, hogy négy évig ki fog kormányozni, hanem arról van szó, hogy egy rendszerváltás bekövetkezik-e vagy folytatódik egy ilyen katasztrófakormányzás.

[01:16:40]Tehát valóban az értelmiség felelőssége az azért nehéz, mert miközben elveszik a mikrofont tőle, részben, mert mások befolyásolják a politikai véleményáramlatokat, közben mégiscsak azt a felelősséget ráterhelik, hogy bizonyos komoly dolgokról mondjon valamit.

[01:16:57]- Zoltán, többször mondod a rendszerváltást, amire készülünk.

[01:17:00]Ez alatt mit értesz?

[01:17:02]Rendszervisszaváltás, tehát helyreállítása a 2010 előtti?

[01:17:08]- Akkor miben fog különbözni ez?

[01:17:10]Mert 2010 előtt a jelszó a jogállami liberális demokrácia volt.

[01:17:15]- A tizenöt évnyi autokratikus kormányzás után, ahol nincsenek meg a kormánynak az ellensúlyai, ezeket az ellensúlyokat vissza kell építeni.

[01:17:22]- Hogyan történik?

[01:17:23]- Nyilván amiről szó van, az az, hogy hogyan jön létre megint egy olyan alkotmányos berendezkedés, ahol az alkotmányos elveknek és a kormányzati hatalom önkényének vannak igazi korlátai.

[01:17:36]Tehát az Alkotmánybíróságtól az ombudsmanon át a legfőbb ügyész függetlenségig.

[01:17:38]- De most akkor Zoltán, az Alkotmánybíróságba kik kerülnének be a maiak helyett?

[01:17:44]- Most olyan dolgokról kezdünk beszélni, ami arra vonatkozik, amit 2022-ben meg is jelentettünk száztíz oldalon, hogy hogyan lehet a konkrét technikai megoldásokat kivitelezni.

[01:17:54]Ugye ez egy másik szintje a beszélgetésnek, mert arról szólna, hogy vajon a következő kormányzatnak, amelyik helyre akarja állítani a jogállamot, milyen felhatalmazásos eszközei vannak arra, hogy a NER Alaptörvényén belül valahogyan megpróbálja a jogállamot helyreállítani.

[01:18:14]Na most a jogállam helyreállítása az nem a rendszervisszaváltást jelenti, hanem azt jelenti, hogy egy jól működő jogállamot, stabilabbat, mint 2010-ig működött, valahogyan működésbe kell hozni.

[01:18:25]És ez lehet, hogy nem néhány hét alatt történik, amibe beleértendő az is, hogy egy új alkotmánnyal kell felváltani a NER Alaptörvényét, mert meggyőződésem, hogy a NER Alaptörvényével nem lehet hosszú távon, középtávon sem demokratikusan egy országot vezetni, tehát a rendszer váltása egyszerűen csak azt jelenti, hogy nem elég egy kormányváltás, mert abban valószínűleg egyetértünk, hogy egy kormány, amelyik ebben a rendszerben hasonlóan akar működni, az ugyanolyan autokratikus potenciálokkal rendelkezik, mint a jelenlegi.

[01:18:58]Tehát ez nem lesz jó.

[01:18:59]- De ugye vannak, akik azt mondják, hogy hát akkor történik egy kormányváltás, akkor milyen jó, hogy ott van ez az Alkotmánybíróság, ez lesz az ellensúly, hát fékeket, ellensúlyokat akarunk.

[01:19:08]De abban a pillanatban, hogyha leváltjuk az Alkotmánybíróságot egy olyan testületre, amely az értékeinkkel egyetért, akkor már nincsen ellensúly.

[01:19:17]- De szó sincs erről.

[01:19:17]- Tehát akkor ugyanez ismétlődik.

[01:19:19]- Te is tudod, hiszen benne ültél abban a bizottságban, amelyik az alkotmánybírákat jelölte, és ez egy paritásos bizottság volt 2010-ig, ami azt jelentette, hogy konszenzusra kényszerítette a mindenkori többséget, azt mondta, hogy úgy nem lehet alkotmánybírót választani, hogy az csak az enyém legyen.

[01:19:35]Na most, amikor arról van szó, hogy a rendszerváltás, akkor ebben a konkrét esetben például ez visszaváltás.

[01:19:42]- Ez a visszaváltás.

[01:19:42]- Igen, de ugye a konszenzuális elemnek a beemelése, ami azt jelenti, hogy a parlamenti kisebbségnek is nagyon komoly jogai vannak.

[01:19:50]Ugye ez teljesen világos, hogy a parlamentarizmus is ezer sebből vérzik, hiszen a bizottságok szerepe megszűnt, igazából a többség mindenkori logikája működik a rendszerben.

[01:20:03]Tehát amikor alkotmányos rendszerváltásról beszélünk, akkor pusztán csak azt értjük alatta, hogy a kormányzati többségnek a lehetőségeit korlátozzuk, és ebben az önkorlátozás is benne van.

[01:20:16]Ugye nem arról van szó, hiszen én azt feltételezem, hogy az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök és a többi közjogi méltóság, a legfőbb ügyész, Kúria elnöke, satöbbi, satöbbi, akiket a Fidesz azért nevezett ki hosszú távra, hogy biztosítsa a saját hatalmát, és ne legyen igazi ellensúlya az ő kormányzásának, ezek átalakulhatnak egy kormányzást akadályozó tényezővé.

[01:20:39]- Én azért vagyok szkeptikus, mert én azt gondolom, hogy ez egy tizenöt évig hatékonyan működő módszer volt.

[01:20:46]Azt mondtad, hogy a kérdés, hogy az autokráciát leváltjuk-e demokráciára.

[01:20:50]Mi a garancia, hogy az autokráciát nem egy másik autokráciára, a te fogalmaid szerint?

[01:20:55]- Írott garancia nincsen erre, tehát azért beszélek én ilyen módon, konkrétan a Tisza-szigeteken is, hogy kapjon az a párt, amelyiknek lehetősége lesz kormányozni, és esetleg a parlamentben akár még kétharmaddal is nyerni, az kapjon valamilyen alulról jövő korlátot, hiszen nincsenek írott korlátok, tehát tényleg veszélyes a helyzet, mert vagy az van, hogy akadályozza a kormányzást, vagy az van, hogy visszaél a hatalmával.

[01:21:25]- Végezetül egy személyes kérdéssel, majd egy alapkérdéssel zárnám a beszélgetést.

[01:21:30]A személyes kérdés Fleck Zoltánhoz szól.

[01:21:32]A már említett társadalmi, értelmiségi megosztottságból fakadóan önnek a szemére hányta néhány kollégája, hogy egy Tisza szigetre ment el előadást tartani, tehát ilyenformán Magyar Pétert támogatja, de mint aztán olvastam, nem ebből az okból ment oda.

[01:21:49]Hanem?

[01:21:50]- Abból az okból, hogy én minden olyan politikai, demokratikus erőt támogatok, ha kérdeznek, akkor válaszolok, ha hívnak, akkor elmegyek, amelyik azon dolgozik, hogy a magyar társadalom lehetősége a demokratikus pályára állításra esélyes legyen.

[01:22:09]Tehát én kifejezetten így működtem az előző választások előtt is, semmilyen szándékom nem volt Márki-Zay Péterrel kapcsolatban, és ez a politikai igény jelent meg, hogy szakmailag mondjunk valamit erről a helyzetről, akkor mondtunk valamit, és bárki kért volna, mondtunk volna valakit a demokratikus elkötelezettség tesztelése után.

[01:22:30]Tehát egyszerűen csak erről van szó, hogy én az értelmiségi vagy szakmai felelősségemet abban látom, hogy keresek magam mellé olyanokat, akik szakmai potenciállal rendelkeznek, és egyetértenek abban, hogy ezt az autokratikus kormányzást demokratikus irányba kell leváltani, akkor ezekkel én együtt fogok működni, és ha nem találok ilyeneket, akkor egyedül fogom ezt csinálni.

[01:22:53]És ezt fogom csinálni akkor is, hogyha Magyar Péter autokrata lesz, és egy újabb Tisza-kormány, majd esetleg, én nem tartom valószínűnek, de az autokratikus eszközöket használja, akkor számíthat rám bárki, aki azt mondja, hogy ezt kritizáljuk.

[01:23:09]- És az alapkérdés, ez már mindkettejükhöz szól, folyton a demokráciára hivatkoztak, hivatkozunk.

[01:23:15]Azt kérem szépen, hogy zárásképpen nagyon röviden fogalmazzák meg: miért fontos a demokrácia, miért emlegetik ma is sokan Churchillt, aki a maga idejében valahogy úgy fogalmazott, hogy a demokráciának ugye sok hibája van, de ennél jobbat még nem találtak ki.

[01:23:30]- Azért, mert ez teremti meg az élet működésének a keretrendszerét, a demokrácia adja a felhatalmazást a törvények megalkotóinak.

[01:23:40]A többségnek lehet igaza és tévedhet is a többség, tehát senki nem állítja azt, hogy a demokratikus többség az mindig az igazságot szolgálja, tehát a demokratikus többség is tévedhet, de ezek a játékszabályok, amely játékszabályok minden más játékszabálynál jobbak, mint ahogy Churchill említette.

[01:23:59]- A demokrácia az valami olyasmi, ami a hétköznapi életünkben is fontos, tehát az, hogy hogyan szólunk egymáshoz.

[01:24:04]Például az emberi méltóság egész garanciarendszere, hogy tiszteljük egymás különbségeit, és tiszteljük a másik ember méltóságát, az nem demokratikus környezetben egyszerűen pillanatok alatt összeomlik.

[01:24:18]Röviden én azt gondolnám, hogy talán ez az egyik legfontosabb.

[01:24:23]A jogaink mellett a saját személyes biztonságunk és méltóságunk az csak a demokráciákban működik.

[01:24:30]- Ja, és még egy pótzáró kérdés végezetül.

[01:24:33]Ha 2026-ban az ellenzék nyer, mit tartanak a legvalószínűbb forgatókönyvnek?

[01:24:40]Sima, békés kormányváltást vagy politikai válságot, netán komoly társadalmi konfliktusokat, felfordulást?

[01:24:49]- Én most azt látom, hogy rossz irányba mennek a dolgok, tehát az érzelmileg felfokozott hangulat még fokozottabb lesz a választásoknál, és ez egy veszélyes elegyet hozhat létre, akármilyen eredménnyel zárul a választás.

[01:25:08]- Az a természete ezeknek a típusú változásoknak, hogy szemben egy sima demokratikus kormányváltással, egy ilyen típusú tét, amit rendszerváltásnak vagy többnek, mint kormányváltás nevezünk, hogy az emberek többsége azt látja, hogy a tétek nagyobbak és kiszámíthatatlanabbak a magatartásmódok.Tehát ha kormányváltásról van szó, akkor minden kiszámítható.

[01:25:33]Hát hogy vagy ez kerül hatalomra, vagy az.

[01:25:35]De most nem erről van szó.

[01:25:38]Arról van szó, hogy megmarad-e egy típusú kormányzás, vagy egy másik politikai kultúra kerül a helyére.

[01:25:44]Na most, hogy egy másik kerül-e tényleg a helyére, azt nem tudjuk, mert lehet, hogy ennek a folytatása következik, de az opciók azok nagyon nehezen láthatók előre.

[01:25:53]- Mindkettőjüknek köszönöm szépen a jelenlétet és ezt a vitát vagy eszmecserét.

[01:25:57]Bárcsak ilyenből lenne sokkal több ma Magyarországon, és nem az acsarkodásokból!

[01:26:03]Köszönöm szépen még egyszer.

[01:26:04]- Mi köszönjük.

[01:26:04]- Köszönjük.

[01:26:07]- Fleck Zoltán és Hack Péter jogtudósokkal arról szólt ez a mostani beszélgetés, hogy jövőre, 2026-ban az országgyűlési választásokon valóban szabadon dönthetnek-e a választók, és mit ér a jogállam, ha a politikai akarat másfelé húzza.

[01:26:24]Ha úgy érzik, érdemes támogatni azt a munkát, amit kollégáimmal együtt végzünk, például az ilyen beszélgetések létrehozása érdekében, és ezt anyagilag is megengedhetik maguknak, köszönjük, ha hozzájárulnak podcast készítésünkhöz, amit többféleképpen megtehetnek, például a donebly.hu-n a Friderikusz Podcastre keresve, vagy itt a YouTube-on a képernyő alatt található 'Köszönet' gombra kattintva egyet, vagy a patreon.com oldalán, ahol szintén megtalálható a Friderikusz Podcast oldala.

[01:26:57]A legegyszerűbb támogatási forma mégis talán az, ha a YouTube-on a képernyő alatt a tartalomismertető szöveg után olvasható leírásban a lehetőségek rövid útmutatóját végigpásztázzák.

[01:27:10]Akármilyen formát is választanak, megköszönjük, ha támogatják munkavégzésünket.

[01:27:16]Ugyanígy természetesen megköszönöm azt is, ha feliratkoznak YouTube csatornánkra, ahol már 615-616 ezres közösség követ minket, itt a 'Feliratkozás' gomb megnyomásával csatlakozhatnak közösségünkhöz, illetve ha Facebookon is csatlakozni kívánnak a közel 304-305 ezres táborunkhoz, ott a 'Követem' gombra kell egyet kattintaniuk.

[01:27:46]- Mai terveink szerint legközelebb két hét múlva, szeptember 18-án, csütörtök este nyolckor jelentkezünk egy újabb beszélgetéssel.

[01:27:54]Addig is a YouTube csatornánkon a hatodik vízszintes sorban már 360-nál is több archív műsor és műsorrészlet között válogathatnak, köztük egykori televíziós beszélgetéseim színészekkel, rendezőkkel, koreográfussal, számos ismert emberrel, de ott találhatók az Én mozim című sorozatom, dokumentum és riportfilmjei valóságos életmesékkel, valamint tudományos beszélgetések leginkább a csillagászat témaköréből, vagy éppen korábbi szórakoztató műsoraim részletei, így a Friderikusz Show, a Váratlan vendég, a Meglepő és mulatságos, az Osztálytalálkozó vagy a Gyerekszáj sok-sok emlékezetes beszélgetése, pillanata, illetve az egykori közéleti műsoraim, a Szólás szabadsága, valamint a Friderikusz MOST nagyon sok részlete, köztük például interjú Esterházy Péterrel, a világhírű íróval.

[01:28:55]Az elmúlt napokban egyébként néhány most feltöltött anyaggal is bővült ez a bizonyos archívum, így amíg új adással nem jelentkezünk, bőségesen találnak nézni, adott esetben hallgatnivalót.

[01:29:06]Ne feledjék, terveink szerint jövünk újra két hét múlva, szeptember 18-án este nyolc órakor.