MANY USEFUL FINANCIAL TIPS from two financial experts /// Friderikusz Podcast 129.

[00:00:00]- Mi az első lépés, amit egy átlagember megtehet annak érdekében, hogy pénzügyileg tudatosabbá váljon?

[00:00:06]- Legyen tisztában a saját bevételeivel és kiadásaival.

[00:00:10]És törekedjen arra, hogy kevesebbet költsön, mint amennyit havonta megkeres.

[00:00:17]- Mi az a pénzügyi szokás, amit igen sok ember elhanyagol, pedig ha figyelne rá, hosszú távon anyagi gyarapodásához is vezethetne ez?

[00:00:25]- Egész egyszerűen szabályokat kellene leírnunk, minden hónap elején ennyit és ennyit félreteszek.

[00:00:30]Pont.

[00:00:31]- Ne fektessünk olyanba, amit nem értünk.

[00:00:35]Tehát amikor elhisszük a szomszédnak, hogy ez nagyon jó lesz, mert ő nagyon sokat keresett vele, az nem jó.

[00:00:41]- A pénzügyeink leginkább akkor kerülnek terítékre, amikor már baj van.

[00:00:45]Mi viszont időben szeretnénk szólni róla.

[00:00:48]Ebben a mai podcastben megtakarításokról, befektetésekről, hitelekről és pénzügyi szokásokról beszélgetünk, remélhetőleg közérthető módon.

[00:00:57]A pénz mögött döntések, szokások, félelmek és vágyak is meghúzódnak.

[00:01:02]- Például én meg szoktam kérdezni magamtól, hogy tényleg szükségem van az adott dologra?

[00:01:06]És hogyha hetek múlva is még mindig arra gondolok, hogy hú, de jó lenne az a robotporszívó, akkor az lehet, hogy egy jel, hogy ez tényleg nem egy impulzusvásárlás.

[00:01:15]- Szó lesz ebben a mai beszélgetésben arról is, hogyan hatnak az érzelmeink, a kapcsolati hálónk a pénzügyi döntéseinkre, megvizsgáljuk, miért nem elég takarékoskodni, hogyan lehet felismerni a pénzügyi átveréseket, és miért válhat veszélyessé az ingatlan, vagy akár még az állampapír is, ha vakon bízunk bennük.

[00:01:35]- Van egy olyan probléma, hogy az állampapíron nem lehet bukni.

[00:01:40]De bizonyos esetekben lehet bukni akkor, hogyha az infláció magasabb, mint amennyit az állampapír kamat hoz számomra.

[00:01:48]- Hogyan épül fel egy tudatos megtakarítási stratégia, mikor jó döntés a hitel, és hogyan lehet a pénzügyi jövőnket devizában, aranyban vagy kriptóban felépíteni?

[00:01:59]A célunk ezzel az egésszel lebontani a hétköznapi pénzügyek mítoszait, és megmutatni, hogyan érdemes valódi biztonságot építeni - nemcsak vagyonból, hanem tudásból is.

[00:02:10]- Mindenképpen azt mondanám, hogy tanulni, tanulni és olvasni.

[00:02:14]- Ehhez két tapasztalt befektetési és pénzügyi tanácsadót hívtunk meg, Kun-Welsz Editet, a HOLD Alapkezelő egyetlen női portfóliómenedzserét és Sándorfi Balázst, a bankmonitor.hu alapító ügyvezetőjét.

[00:02:28]Egy valamit hangsúlyozni szeretnék így elöljáróban.

[00:02:31]A következőkben hallható információk nem minősülhetnek tanácsadásnak, természetesen nem tudunk felelősséget vállalni az önök ezek alapján hozott döntéseiért.

[00:02:50]- Erre a speciális adásra azért kerítettünk sort, mert sok-sok nézőnk fura mód pénzügyi kérdésekkel kereste meg szerkesztőségünket, illetve igen sokan ajánlották, hogy foglalkozzunk pénzügyi kérdésekkel is.

[00:03:06]Kíváncsi vagyok, önök mit gondolnak a magyarok pénzügyi tudatosságáról?

[00:03:12]- Rendkívül széles skálán mozog, végzettségtől függetlenül, jól felkészült gondolatokkal és teljes félreértésekkel lehet találkozni.

[00:03:20]- A legtöbbet idézett egy 2020-as OECD felmérés, ami alapján kicsit átlag alatti a magyarok pénzügyi tudatossága, viszont vannak témák, ahol az átlagnál sokkal jobban elmaradunk, ilyen mondjuk a megtakarítási ráta, míg alapfogalmakból egyébként nem olyan rossz a helyzet.

[00:03:37]- És aki pénzügyileg tudatosan él, az nagy valószínűséggel jól is él?

[00:03:42]Vagy azért ilyen összefüggés nem feltétlenül van a kettő között?

[00:03:46]- Hosszú távon feltétlenül van összefüggés.

[00:03:49]Tehát nagyon nehéz úgy sokáig szerencsésnek lenni, hogy nem vagyok tudatos, de mégis boldogan tudok élni.

[00:03:54]Tehát pénzügyileg tudatosnak kell lenni valamennyire ahhoz, hogy stabilitás legyen mögöttem egzisztenciálisan, anélkül nagyon nehéz boldogan jelen lenni az életben.

[00:04:05]- Az önök esetében is rövid életrajzukkal fogom kezdeni, már csak azért is, hogy akik követnek bennünket és kíváncsian figyelik a válaszaikat, hadd tudják meg, hogy pénzügyekben mennyire jártasak is önök.

[00:04:17]Tehát előbb Kun-Welsz Edit, aki Szegeden született 1991-ben, anyja informatikus, apja üzletkötő, húga villamosmérnök.

[00:04:26]Kun-Welsz Edit 2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel szakán summa cum laude végzett.

[00:04:34]Szakképesítése befektetéselemző.

[00:04:37]Az egyetem elvégzése után, 2015-től rögtön a HOLD alapkezelőhöz került, azóta is ott dolgozik portfóliómenedzserként.

[00:04:45]Angolul és spanyolul felsőfokon beszél, férje gépészmérnök, aki saját vállalkozását vezeti, kisfiuk másfél éves.

[00:04:52]Rendben van?

[00:04:53]- Igen.

[00:04:54]- Sándorfi Balázs 1973-ban született, 52 éves, szülei üzemmérnökök voltak, akik a szállítmányozás és logisztika területén dolgoztak.

[00:05:03]Bátyja asztalosipari vállalkozást vezet.

[00:05:06]Sándorfi Balázs 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát végezte el, szakképesítése közgazdász, a főiskola után három évet töltött különböző bankokban, hitel-, majd befektetéselemzőként, aztán kollégáival megalapította a portfolio.hu gazdasági hírportált.

[00:05:24]2013 elején pedig már a bankmonitor.hu-t alapította meg, amelynek elsődleges célja, hogy érthetővé és összehasonlíthatóvá tegye a mindennapi pénzügyi döntésekhez szükséges rengeteg információt.

[00:05:37]A bankmonitor.hu-t alapítása óta ügyvezető igazgatói pozícióból irányítja Sándorfi Balázs, aki angolul is beszél, felesége ugyancsak közgazdász, ő nonprofit szervezet munkatársaként társadalmi szemléletformálással foglalkozik.

[00:05:52]Három lánya közül kettő gimnazista, a legkisebb általános iskolába jár.

[00:05:56]Sándorfi Balázs háromszor kapta meg a legjobb tőzsdei újságíró díját.

[00:06:02]Az ön esetében is stimmeltek az adatok?

[00:06:04]- Abszolút rendben voltak.

[00:06:06]- Akkor már csak az van hátra, hogy néhány másodpercben bejelentkeznek támogatóink, aztán belekezdünk a pénzügyi ismeretterjesztésbe.

[00:06:30]- És akkor már itt is vagyunk, és belekezdünk a pénzügyi ismeretterjesztésbe Kun-Welsz Edittel, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzserével és Sándorfi Balázzsal, a bankmonitor.hu alapító ügyvezetőjével.

[00:06:44]Mivel rengeteg kérdést állítottunk össze kollégáimmal, az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy minden kérdésre minél konkrétabban és minél rövidebben válaszoljanak, természetesen a teljesség igényével.

[00:06:57]Szerkezetileg körülbelül úgy osztottuk fel a kérdésköröket, hogy lesznek úgynevezett pénzügyi alapkérdések, aztán a megtakarításokról és a kiadáskezelésről fogom kérdezni önöket, utána lesz szó a befektetésekről, külön is a deviza alapú megtakarításokról és forintkockázatokról, aztán a tőzsde és az ingatlanbefektetések témakörei kerülnek majd megbeszélésre, de szóba hozom a hitelek és a nyugdíj, illetve a nyugdíj megtakarítások témakörét, utána vetünk egy pillantást az alternatív pénzügyi eszközökre, a kriptovalutákra és az aranybefektetésekre, végül a pénzügyi biztonság néhány fontosabb szempontjára hívjuk fel a figyelmet, és ezzel zárjuk a beszélgetést.

[00:07:38]Kezdjük, ahogy mondtam az alapoknál.

[00:07:41]Mi az első lépés, amit egy átlagember megtehet annak érdekében, hogy pénzügyileg tudatosabbá váljon?

[00:07:49]- Legyen tisztában a saját bevételeivel és kiadásaival, és törekedjen arra, hogy kevesebbet költsön, mint amennyit havonta megkeres.

[00:07:59]- De általában az ember tisztában van a bevételeivel és a kiadásaival, vagy ez nem jellemző?

[00:08:04]- Nagyon sok ember nem tudja, hogy mire megy el a pénze.

[00:08:07]Nem olyan rég találkoztam valakivel, havonta kétmillió forintot keres, és egész egyszerűen nem marad a hó végén pénze.

[00:08:16]És elkezdte követni, hogy mire megy el.

[00:08:20]Utána ebből tanult valamit.

[00:08:22]De ha nem tudjuk, hogy mire költünk, és csak úgy spontán létezünk és költünk, ami megtetszik, azt megvesszük, akkor szinte mindegy, hogy mennyit keresünk, nem biztos, hogy jó nyomvonalon vagyunk.

[00:08:34]- Pénzügyi tudatosság az azt is magában foglalja, hogy tervezünk.

[00:08:38]Tervezni pedig borzasztóan nehéz úgy, hogy nem tudjuk, mennyi pénzzel tudunk tervezni a jövőnkre nézve, mennyit tudunk félrerakni, mennyit tudunk elkülöníteni különböző célokra.

[00:08:47]- Mi az a pénzügyi szokás, amit igen sok ember elhanyagol, pedig ha figyelne rá, hosszú távon anyagi gyarapodásához is vezethetne ez?

[00:08:56]- Egész egyszerűen szabályokat kellene leírnunk, minden hónap elején ennyit és ennyit félreteszek.

[00:08:58]Pont.

[00:09:01]Például amikor elkezdtem dolgozni és elkezdtem pénzt keresni, és nem volt semmi megtakarításom, ezt csináltam.

[00:09:07]Volt egy Excel táblám, minden költésemet felírtam, kategorizáltam, imádtam kimutatásokat csinálni, és ez segített hozzá ahhoz, hogy most már nem kell ezt ennyire nagyon szigorúan nézni.

[00:09:19]- Hogyan lehet megtanulni pénzügyileg gondolkodni, ha az ember úgy hiszi, hogy nem pénzközpontú a szemlélete?

[00:09:26]Sokan ugyanis ezt vallják magukról.

[00:09:28]- Ez ilyen varázslatos szónak hangzik, hogy pénzügyi gondolkozás, pedig alapvető matematika, tehát általános iskola alsó tagozat összeadás-kivonásból már nagyon messzire tudunk jutni, ha rögzítjük azt, hogy mit csinálunk a pénzünkkel.

[00:09:42]- Akkor menjünk konkrétan bele a kérdésekbe, hogy milyen arányban érdemes beosztani a havi jövedelmet, van-e erre vonatkozó univerzális szabály?

[00:09:50]- Elég gyakran előkerül ez az 50-30-20-as szabály, 50%-át a havi bevételemnek a szükségleteimre költöm, 30%-ot a vágyakra és 20%-ot pedig megtakarítok.

[00:10:01]Átlagfizetésből azt mondom, hogy körülbelül ez így rendben van, sokkal kevesebb havi bevételnél azért problémás mondjuk 20%-ot megtakarítani, minimálbérnél mondjuk ez nehéz.

[00:10:15]A havi megélhetésnek vannak bizonyos fix költségei, amiből nehéz faragni.

[00:10:20]- Azt tudjuk, hogy Magyarországon a lakosság a megkeresett jövedelemnek körülbelül a 10-12%-át takarítja meg.

[00:10:26]De összességében a magyar lakosság körülbelül egyharmada egyáltalán nem takarít meg, egyharmada rendelkezik annyi összeggel, ami egyhavi kiadásait tudja fedezni, tehát hogyha ma megszűnne a munkahelye, akkor még egy hónapon keresztül tudja fedezni a saját életét a kiadások szerint, és a maradék egyharmad, akinek több, akár lényegesen több megtakarítása van.

[00:10:49]Összességében arra kell törekedni, hogy amennyit racionálisan tudunk, takarítsunk meg.

[00:10:55]És szerintem ne legyenek szégyenlősek azok, akik érdemben átlag fölött keresnek, nyugodtan takarítsák meg a fizetésüknek az 50%-át.

[00:11:03]Mert az egy nagyon nagy probléma, hogy rögtön a jövedelemnövekedésből az 'Én megérdemlem akkor most' típusú kiadások következnek, és ez is egy elsődleges pont, amit meg lehet fogni, hogyha emelkedik a jövedelmem, akkor megpróbálok abból többet megtakarítani, mint korábban.

[00:11:21]- És mi a leggyakoribb pénzügyi hiba, amit a fizetésből élők elkövetnek?

[00:11:27]Mik a tipikus buktatók?

[00:11:29]- Az egyik buktató, hogy túl kevés lesz a kamat.

[00:11:33]Először azért takarítunk meg, és nem költök el, hogy legyen vésztartalékom.

[00:11:37]Kamattól függetlenül.

[00:11:40]És alapvetően, hogyha ez a szokás kialakul, akkor tud továbblépni, és akkor tud a következő lépésben a kamatra és a hozamra fókuszálni.

[00:11:50]- Az ember olyan, hogy szeret nagyot álmodni, amivel nincs is gond, csak a nagy álmokhoz akkor tegyünk mellé egy időtávot, hogy azt több idő elérni.

[00:11:59]Hogyha nagyon rövid távról beszélünk, akkor mindenképp a vésztartalékkal kell kezdeni, ami mondjuk, hát hat hónapnyi megélhetést szoktuk mondani, annyit érdemes félretenni, és itt tényleg akár hogyha ötezer forintot tudunk megspórolni egy hónapban, az is valami, a kicsit is becsülni kell, ugyanis tettünk valamit azért, hogy biztonságban legyünk a jövőben.

[00:12:19]- Mi az a legfontosabb pénzügyi szokás, illetve magatartás, amit minden embernek be kellene vezetnie függetlenül a jövedelmétől?

[00:12:30]- Egy adott szokást én nem tudnék megnevezni, de ha nincsen jelenleg egyetlen egy forint megtakarításom sem, akkor nem biztos, hogy első körben a nyugdíjas éveimre kell félretenni, hiszen ahhoz a pénzhez nem fogok tudni hozzáférni.

[00:12:44]Tehát konzisztensen abban az élethelyzetben, amiben vagyok, ahhoz alkalmazkodva kell cselekednem.

[00:12:51]És ahogy az Edit is említette, először vésztartalék, utána valamilyen nagyobb kiadásra gyűjtünk, mint például egy új lakásberendezés, esetleg egy autó, több éven keresztül lakás, gyermekek jövője, nyugdíjas kor.

[00:13:07]Megvan a megtakarítási hierarchia.

[00:13:10]- Ezt nevezi megtakarítási hierarchiának?

[00:13:12]- Nevezhetjük így is.

[00:13:13]Ugye amíg nem mentem fel az első emeletre, addig ne ugráljak a harmadik felé.

[00:13:18]Tehát néha sikerül, de általában ott visszapottyanás szokott lenni.

[00:13:22]- Miért van az, hogy sok ember számára szinte lehetetlennek tűnik tartalékot képeznie?

[00:13:29]Ugye mind a ketten hangsúlyozták a tartalékképzés szükségességét.

[00:13:33]Szóval ez pszichológiai, gazdasági vagy kulturális probléma inkább?

[00:13:38]Mert nem lehet, vagy mert nem akarjuk eléggé?

[00:13:42]- Mindegyik faktor szerepet játszhat.

[00:13:44]Mondjuk a pszichológiai tekintetben itt transzgenerációs sémákra is lehet gondolni.

[00:13:51]Hogyha például a szüleinknél azt láttuk, hogy nem tudnak jól megtakarítani, felélik a havi bevételüket, akkor ezt a mintát látja a gyerek, és nagyon nehéz ebből kitörni és ezt meghazudtolni.

[00:14:03]- Felnőttként.

[00:14:03]- Így van.

[00:14:05]Vagy ha mondjuk a nagyszüleink, szüleink nélkülöztek, de mondjuk a gyerekeiknek mindent meg szeretnének adni, akkor az a gyerek nehezen fogja megtanulni azt, hogy hogyan kell jól gazdálkodni, hogyha nem kellett megküzdenie semmiért.

[00:14:17]- Már gyerekkorban érdemes odafigyelni, hogy mit látnak tőlünk, és mit javaslunk mi a gyerekeknek, mert ha van - teljesen mindegy - ötezer forint zsebpénze a gyereknek, és ő ötezer forintért vesz valamit, akkor tudja-e, hogy akkor másnap nem lesz egyetlen egy forint zsebpénze sem.

[00:14:35]- Ha már ennyit foglalkoztunk a pénzügyi fegyelem kérdésével, hadd toldjam meg még eggyel.

[00:14:39]Hogyan tudja valaki fenntartani a pénzügyi fegyelmet abban az esetben, ha rövid távon egyébként igen csábító a költekezés?

[00:14:48]- Vannak erre módszerek.

[00:14:50]Például én meg szoktam kérdezni magamtól, hogy tényleg szükségem van az adott dologra?

[00:14:54]És hogyha hetek múlva is még mindig arra gondolok, hogy hú, de jó lenne az a robotporszívó, akkor az lehet, hogy egy jel, hogy ez tényleg nem egy impulzusvásárlás.

[00:15:03]Vagy a másik ilyen kérdés, hogy kinéztem egy csúcskategóriás tévét, és van annyi pénz a bankszámlámon, hogy hát meg tudnám venni.

[00:15:12]Akkor miért ne vegyem meg?

[00:15:13]Hát azért ne, mert tegyük föl magunknak a kérdést: ott tartok már, hogy én vegyem meg a csúcskategóriás tévét?

[00:15:20]Nem tartok ott, mert átlagos fizetésből élek, akkor nekem egy átlagos tévé jár.

[00:15:25]- Én egy ilyen nagyon önsanyargató megközelítésből indultam, és mindegy, hogy mennyi pénzem volt, ha nem volt rá szükségem, akkor nem vettem meg.

[00:15:33]Édesanyám nagyon szigorú volt pénzügyileg, és innentől egészen egyszerűen átvettem azt a szokást, hogy kell, vagy nem kell.

[00:15:41]És ha nem nagyon kellett, nem vettem meg, és önmagától kialakult, hogy így nagyon komoly megtakarítást sikerült viszonylag hamar elérni.

[00:15:48]- Azzal a vélekedéssel mennyiben értenek egyet, hogy apró, következetes pénzügyi szokások - például a pénz automatikus félretétele - hosszú távon többet érnek, mint a ritka, nagy volumenű befektetések?

[00:16:03]- Abszolút egyetértek.

[00:16:05]Nagyon fontos, hogy kialakuljon egy rutin és egy szokás, amit viszünk magunkkal tovább az életben.

[00:16:10]Lehet, hogy amikor elindulunk a munkában, akkor nem tudunk olyan sokat félretenni, de hogyha ezt mindig csináljuk, akkor ez a szokás megmarad akkor is, amikor magasabb a fizetésünk és többet tudunk félretenni.

[00:16:22]És egyébként a kis pénzeknek is megvan a helye a befektetésekben manapság, mert nem kell óriási összegekkel rendelkezni ahhoz, hogy befektessünk, hogy a megtakarításunkat valami olyan eszközbe tegyük, ami értéktartó, esetleg még reálhozamot is el lehet vele érni, tehát abszolút a kis összegeket én támogatom.

[00:16:40]- Aki folyamatosan nem takarít meg, azok közül nagyon kevesek képesek arra, hogy mondjuk az éves bónuszukból teszik el a 70%-ot.

[00:16:48]Mondjuk, amikor év vége van, és nem a normál havi jövedelmüket kapják meg az emberek, hanem az éves jutalmukat - hívják ezt prémiumnak, bónusznak, bárminek -, amikor ez megérkezik, és hogyha valaki nem szokta meg azt, hogy folyamatosan takarékoskodjon, ott nagyobb a valószínűsége, hogy annak a pénznek a jelentős része is eltűnik a fogyasztásban.

[00:17:09]- És milyen módszerekkel, mit ajánlanak?

[00:17:12]Lehet csökkenteni a havi kiadásokat anélkül, hogy az ember életminősége romlana?

[00:17:17]Itt praktikus, életszerű tippeket szeretnék hallani a spórolásra vonatkozóan.

[00:17:22]- Hogyha mondjuk a márkamániánkból feladunk, tehát mondjuk nem a legfelsőbb kategóriát szeretnénk az adott termékből megvenni, hanem lejjebb tudunk menni egy vagy két szinttel, akkor már ott abból egy elég komoly megtakarítás elérhető.

[00:17:37]- Például nézhetjük az étkezést.

[00:17:39]Hogyha gyakran járunk étterembe, abból is lehet faragni, vagy például, hogyha minden nap kimegyünk a kollégákkal ebédelni a közeli kifőzdébe, és mondjuk helyette heti két alkalommal főznénk otthon, az is segítség, tehát találhatunk olyan kiadásokat a hónapban, amit mondjuk olyan szolgáltatásért fizetünk ki, amit esetleg mi is meg tudunk csinálni.

[00:17:59]- Lenne még egy praktikus tanácsom, tehát például az emberek nagyon jelentős része úgy fizet a bankszámlájáért, hogy közben teljesen ingyenes bankszámlát elérhetne.

[00:18:09]- Magyarul tehát fizetnek azért, hogy bankban tartják a pénzüket és számlájuk van, miközben lehetne ingyenest is elérni egy kis utánajárással?

[00:18:17]- Abszolút így van.

[00:18:18]Az embereknek a 70%-a több teljesen ingyenes bankszámlát érhetne el, de azt látjuk, hogy a lakosságnak csak nagyon kis része hajlandó megmozdulni, pedig ez mondjuk havi átlagosan 3000 forint körülbelül, amit a Nemzeti Bank kimutat, mint költség, az évente 36 ezer forint, de aki már egy kicsit összetettebben használja a bankszámláját, vannak rajta devizaváltások, satöbbi, az bőven elmegy 50-70 ezer forint közé az éves bankszámlaköltsége, miközben lehetne olyan logikus megoldása, ami ténylegesen teljesen ingyenes, akár kettőtől öt évig terjedően.

[00:18:57]- Miben látja ennek az okát?

[00:18:57]A lustaságban vagy a tudatlanságban?

[00:19:01]Vagy a kettő keverékében?

[00:19:03]- Is-is.

[00:19:04]Év elején nagyon sokan rendbe szeretnék tenni a pénzügyeiket, az egész életüket rendbe szeretnék, látjuk azt, hogy indulnak, átnézik az elérhető számlákat, mennyibe kerül, utána megvan a szándék, és valahol a folyamatban mégis a fele elveszik, mert talál egy mozifilmet, amit inkább megnézne.

[00:19:25]Plusz van egy percepció, van egy olyan vélekedés, hogy nagyon-nagyon bonyolult bankszámlát váltani.

[00:19:31]Egyébként lehetne egyszerűbb, hogyha őszinték vagyunk, de azért egy pár órát rá lehetne szánni erre a pár tízezer forintra.

[00:19:38]- És például hogyan lehet felkészülni a váratlan kiadásokra annak, aki hónapról hónapra él?

[00:19:44]- Aki hónapról hónapra él, nekik biztosan nagyon-nagyon nehéz a vésztartalékot is összeszedni, de itt tényleg a kicsi összegeket is becsülni kell.

[00:19:53]Hogyha néhány ezer forintot tudunk félretenni egy hónapban, akkor azt tegyük félre, és legalább ha történik valami, nem azzal a helyzettel szembesülünk, hogy abszolút nulla forint áll rendelkezésünkre.

[00:20:03]- Egyébként a vésztartalék képzésének van valamiféle metodikája?

[00:20:07]Van erre valamilyen ötletük?

[00:20:09]- Mindig a hó elején különítsük el az erre szánt összeget.

[00:20:12]Lehet ez egy bankszámlán, aki már kicsit tudatosabban működik pénzügyek tekintetében, tarthatja ezt valami alacsony kockázatú befektetésben.

[00:20:21]- Azért a társadalom alsó 30%-a így jövedelem szempontból borzasztóan nehéz helyzetben van, mert ők nem nagyon tudnak megtakarítani.

[00:20:30]- De akkor ezeknek az embereknek például mit tanácsol?

[00:20:33]Tehát akik ténylegesen nem tudnak megtakarítani.

[00:20:35]- Talán a jövedelmi helyzetünket legjobban befolyásoló tényező a képzettségünk.

[00:20:40]Számokról beszélve egy középfokú végzettséghez képest egy főiskolai végzettség az egy 50%-os jövedelmi többletet jelent.

[00:20:53]Egy egyetemi végzettség 70% feletti jövedelmi többletet jelent.

[00:20:58]Ha én nagyon-nagyon rosszul keresek, ugyan nem biztos, hogy el fogok kezdeni egy egyetemet, viszont meg tudom nézni azt, hogy egy rövid távú képzéssel, valamilyen szakmai felkészüléssel el tudom-e juttatni magam oda, hogy egy jobban kereső tudás legyen a birtokomban és így helyezkedjek el, akkor azt gondolom, hogy megtettem a legtöbbet.

[00:21:19]Csodát várni nem szabad, vizsgáljuk meg azt, hogy a tudásunkat is tudjuk-e fejleszteni.

[00:21:25]- Innen elrugaszkodva mit tanácsolnak azoknak, akiknek tehát nincs megtakarításuk, de szeretnének elkezdeni anyagilag építkezni?

[00:21:34]Tehát mik legyenek az első lépések, ha valaki el akarja kezdeni a megtakarítást?

[00:21:40]- Szerintem az első lépés az, hogy tisztában vagyunk a bevételekkel és kiadásokkal.

[00:21:45]Tényleg innen indul minden, hogyha ezeket tudjuk, akkor lehet pénzügyi tervezést csinálni, és onnantól pedig meg kell határozni egy összeget, amit biztosan félre tudunk tenni minden hónapban.

[00:21:58]- Egyébként létezik olyan hozzáférhető, tehát nyilvános fórum, amelyen hasznos információkat kaphat valaki, aki szeretne eligazodni mondjuk pénz és vagyonkezelés nem könnyű kérdésében?

[00:22:11]- Ma már végtelen az információforrások tárháza, egyre kell figyelni, és szerintem ez is biztosítható, hogy válasszuk ki azt, hogy minőségi információforrással állunk-e szemben.

[00:22:22]Találunk-e arról az információforrásról véleményt az interneten, visszaigazolást, hogy ez egy megfelelő minőségű információforrás.

[00:22:29]És alapvetően szerintem erre ha valaki időt szán, akkor fog találni megfelelő mennyiségű anyagot, amivel el tud indulni.

[00:22:38]- Sokan gyakran mondják, hogy nem is tudom, valójában mire folyik el a pénzem.

[00:22:43]Milyen módszerrel lehet kontrollálhatóvá, egyszerűen áttekinthetővé tenni a napi pénzmozgásainkat?

[00:22:50]- Ma már a legtöbb banki szolgáltatásnak része az, hogy az embereknek a 75%-ának ott van a mobilján a banki applikáció, és ezen belül meg lehet keresni azt a kiadások csoportosítását, automatikusan a bank nekünk összecsoportosítja, hogy mire költünk.

[00:23:06]Ha ezen túl szeretnénk menni, akkor ezt lehet finomítani, saját magunk is még részletezzük, és ezzel kapunk egy olyan tiszta képet, amivel el tudunk indulni.

[00:23:16]- Ha ma valaki csak bankszámlán tartja a pénzét, az infláció miatt valójában veszít?

[00:23:23]Egyáltalán milyen alternatívát javasolnak egy átlagembernek, aki simán csak bankszámlán tartja a pénzét?

[00:23:30]- Igen, veszít, az infláció a félretett pénzünknek a vásárlóértékét folyamatosan csökkenti, tehát érdemes ezt valami nagyon alacsony kockázatú vagy kvázi kockázatmentes befektetésbe tenni, mint például állampapírba.

[00:23:46]- Szerintem első lépés az lesz, hogy betét, bankbetét, tehát lekötjük nagyon alacsony kamaton, majd rá kell szánni az időt, hogy megismerjük azt, hogy mi az az állampapír, ettől nagyon sokan megijednek, mert más jellemzőkkel bír, mint a bankbetét.

[00:23:59]- De például erre vonatkozóan is, hogy mi az az állampapír, rengeteg információt lehet az interneten találni, és ha megbízhatót keres az ember, akkor előbb-utóbb azért a realitások közelébe tudja magát hozni, ugye?

[00:24:11]- Igen, és relatív kicsi a tévedés veszélye ebben a zónában még.

[00:24:17]Hogyha továbbmegyünk, az állampapír esetében inkább a hiedelmekkel lesz gond, mert vannak negatív hiedelmek.

[00:24:23]Hogy mi van, ha államcsőd lesz?

[00:24:25]Alapvetően a saját devizájában egy ország szinte minimális valószínűséggel tud csődbe menni, hiszen a saját devizáját elő tudja állítani, itt a probléma az infláció lesz.

[00:24:39]Tehát van egy államcsődtől való félelem.

[00:24:42]Esetleg van egy olyan probléma, hogy az állampapíron nem lehet bukni.

[00:24:49]De bizonyos esetekben lehet bukni akkor, hogyha az infláció magasabb, mint amennyit az állampapír kamat hoz számomra.

[00:24:57]De alapvetően, hogyha valaki már elindul, akkor azt gondolom, hogy mindenképpen beljebb lesz, mint hogyha a számlán tartja a pénzét.

[00:25:04]- Ráadásul gyakorlatot lehet szerezni a pénz kezelésében, nem?

[00:25:07]Tehát hogyha az ember elkezd ezzel foglalkozni, akkor előbb-utóbb a saját rutinjait önmaga is képes kialakítani, nem?

[00:25:15]- Így van, ki kell próbálni.

[00:25:17]Tehát pont az állampapír egy nagyon jó példa arra, hogyha vannak fenntartásaink, idegenkedünk tőle, akkor akár csak egy pici összeggel megnézni, hogy milyen az a számla, milyen az az applikáció, mit látok rajta, hogy működik a vásárlás, milyen az, amikor kamatozik egy állampapír.

[00:25:34]Egy nagyon egyszerű állampapír a diszkont kincstárjegy, ami éven belüli lejáratú állampapír, ott nagyon egyszerűen eladhatom idő előtt.

[00:25:41]- Állampapírt, hogyha kincstárnál veszünk, akkor teljes egészében költségmentes.

[00:25:46]A kincstár az gyakorlatilag a magyar államnak a bankfiókja, hogyha itt nagyon leegyszerűsítem, hétköznapi nyelven megfogalmazva, ahol nyitunk egy értékpapír számlát és költségmentesen tarthatjuk a pénzünket.

[00:26:00]- Be lehet csak az utcáról sétálni és nyitni egy ilyen számlát?

[00:26:03]- Be lehet, sőt online is meg lehet nyitni a számlát.

[00:26:06]- Hogy még tovább konkretizáljam a kérdéseket: létezik-e ma olyan befektetési forma, amely megalapozottan 10%-ot vagy afeletti hozamot kínál, vagy ez már spekulációnak számít?

[00:26:20]- Olyan befektetés van, aminek a várható hozamára azt tudjuk mondani, hogy 10% felett van, de ez ma már kockázatos lesz, ez azt jelenti, hogy nem feltétlen fogjuk megkapni a 10%-ot.

[00:26:33]Elképzelhető, hogy időlegesen mi negatívba is kerülünk, azaz veszteséget fogunk látni a számlaegyenlegünkön, de ha valaki azt mondja, hogy fixen meg fogok kapni 10%-ot kockázatmentesen, akkor én ott kételkednék a mai napon.

[00:26:48]- Erről jut eszembe, hogy hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a biztonságos megtakarítás és a kockázatosabb, de nagyobb hozamú befektetések között?

[00:26:58]- Nagyon fontos, hogy amikor azon gondolkodunk, hogy a kockázati skálán hol helyezzük el magunkat, hogy milyen pénzügyi céljaink vannak, és azokat milyen időtávon értelmezzük.

[00:27:09]Hogyha vannak rövid távú céljaink, teszem azt egy-két éven belül szeretnénk ingatlant venni, gyűjtjük az önerőt, akkor azt az összeget biztosan alacsony kockázatú befektetésbe, mondjuk valamilyen állampapírba kellene beletenni.

[00:27:23]Hogyha hosszabb távú célokban gondolkozunk, és mondjuk nézzük a skála túlsó felét, nyugdíjcél, mondjuk a gyereknek lakás harminc év múlva, akkor az mehet kockázatosabb befektetésbe.

[00:27:37]A kettő között pedig a saját kockázatvállalási képességünk fogja meghatározni, meg igazából az időtáv hossza, rövidsége, hogy milyen mértékben rakunk kockázatos eszközbe.

[00:27:49]- Létezik egyáltalán kockázatmentes befektetés?

[00:27:52]Mit gondolnak erről?

[00:27:54]- Azt szoktuk mondani, hogy az állampapír kockázatmentes, de ilyenkor az államcsődöt értjük kockázatnak, és hogy attól mentes ez a befektetés.

[00:28:03]- Balázs most nyugtatott meg, hogy azzal azért olyan nagyon nem kell számolni.

[00:28:07]- Így van, azonban nem szabad elfelejteni, hogy vannak más típusú kockázatok is, ilyen például az infláció vagy a devizakockázat, amivel szintén érdemes számolni egy állampapír esetében is.

[00:28:18]- Csak kiegészítésként: nem leszünk nagyon boldogok, hogyha megkapjuk az 5%-nyi forintban mért állampapír kamatunkat, hogyha közben 15%-kal leértékelődött a forint az euróval szemben.

[00:28:31]- Ebben az országban ez szinte teljesen elképzelhetetlen.

[00:28:34]De ennél a pontnál talán azt is érdemes tisztázni, hogy mi a különbség a megtakarítás és a befektetés között, és mikor érdemes váltani megtakarításról befektetésre?

[00:28:45]- A megtakarítás az a mindennapi szükségleteink, váratlan kiadásaink fedezésére szolgál valami belátható időn belül.

[00:28:55]Amikor befektetek, akkor pedig hosszú távról beszélek, és ott kockázatot vállalok a nagyobb hozam reményében.

[00:29:04]Váltani, akkor érdemes, hogyha úgy érezzük, hogy az az összeg, ami a mindennapjainkhoz, váratlan kiadásainkhoz szükséges, az már rendelkezésre áll.

[00:29:13]Akkor szükséges stílust váltanunk.

[00:29:13]És miért mondom azt, hogy szükséges?

[00:29:19]Azért, mert hogyha a hosszú távú befektetésekbe nem lépek át, akkor én bizony alacsonyabb hozamot fogok kapni, és a kettő közötti különbséget én azt elvesztem.

[00:29:32]- Akkor, ha már itt tartunk, szabad-e és ha igen, milyen mértékben érdemes kockázatos befektetést vállalni, ha ilyen esetben ugye az is benne van a pakliban, hogy így akár jelentősebb veszteséget is elszenvedhetünk?

[00:29:47]- Hogyha hosszú távra fektetünk be, akkor igenis érdemes kockázatot vállalni, ugyanis az a tapasztalat, meg azt látjuk a múltból, az árfolyamokból, hogyha mondjuk rövid távra fektetnénk be és éppen egy rossz időszakot fogunk ki, és nincs lehetőségünk kiülni ezeket a veszteségeket, akkor bizony azt el fogjuk szenvedni.

[00:30:09]És kevesebb pénzzel távozunk, mint amivel elkezdtük a befektetést.

[00:30:14]Hogyha van elég időnk, ezt lehet akár már úgy értelmezni, hogy öt évnél hosszabb idő, akkor már nyugodtan lehet kockázatosabb befektetéseket csinálni.

[00:30:23]- Én ehhez gyakorlati oldalról talán annyit még hozzátennék, hogy nézzünk két megkülönböztetést.

[00:30:29]Egyik, hogyha nagyon fiatal vagyok.

[00:30:31]Még nincsen házasság, nincsen gyerek, és megvan az első megtakarításom, ott sokkal szabadabban kísérletezhetek, és nyúlhatok bele egy tőzsdei befektetésbe akár közvetlenül, és megkóstolhatom ezt a mezőnyt, hogy itt milyen ingerek és tapasztalatok érnek engem.

[00:30:50]Ez az egyik.

[00:30:50]A másik, hogyha később érek el oda, hogy kockázatos befektetésekkel kacérkodom, akkor érdemes úgy elkezdeni, hogyha százat tehetek rá a kockázatos befektetésre, akkor kezdjem úgy, hogy mondjuk húsz-harminccal, húsz-harminccal megtapasztalom, hogy ez mit jelent.

[00:31:07]- Hogy magamat is megmérjem, hogy milyen az én kockázattűrő képességem?

[00:31:11]- Igen, mert a kockázattűrő képességet általában úgy méricskéljük, hogy mit szólnánk ahhoz, ha veszítünk a vagyonunkból 15%-ot vagy húszat.

[00:31:21]De ez teljesen más, mint amikor megkapom a számlaegyenleget, és onnan most én vesztettem kétmillió forintot.

[00:31:28]Azt teljesen más megélni, amikor ott van, hogy tényleg elvesztettem valamit, mert a pénzügyi sikerben a kockázatos befektetéseknél ott van a pszichológia.

[00:31:36]- Hogyan lehet felismerni, hogy egy befektetési ajánlat szinte biztosan átverés?

[00:31:41]Mert azért ilyennel igen gyakran lehet különösképpen mostanság szembesülni.

[00:31:45]- Nagyon fontos először is a megfogalmazás.

[00:31:47]Hogyha egy befektetésnél ígérnek valamit, az legyen gyanús, ugyanis nem szoktunk ígérni olyat, ami nem biztos.

[00:31:54]És azt is jó, hogyha tudjuk, hogy vannak bizonyos kapaszkodók, amik segítenek megállapítani, hogy az adott befektetési ajánlat mennyire lehet biztos, hogy mennyire furcsa.

[00:32:05]Például nézzük meg kiindulópontként a kvázi kockázatmentesnek mondható állampapírnak a kamatát.

[00:32:11]Ma lehet 7%-os kamatozású állampapírt venni, tehát ez mondjuk kockázatmentes.

[00:32:17]Hogyha valami ennél többet ígér, vagy potenciális lehetőségként felkínál, akkor biztos, hogy ott kockázatot kell vállalnunk.

[00:32:26]Érdemes azt is tudni, hogy globálisan a részvénypiac, vagy mondjuk az amerikai részvénypiac az elmúlt tíz évben éves átlagban dollárban ilyen 12-14% között hozott, és akkor hogyha mondjuk emellé rakjuk az elmúlt tíz év forint gyengülését a dollárhoz képest, akkor mondjuk egy ilyen nagyjából 15% körül vagyunk, de ez a kockázati skálának a túlsó fele, tehát egy elég kockázatos befektetés.

[00:32:53]- A részvény.

[00:32:53]- A részvény, így van.

[00:32:55]Tehát hogyha valaki nekem azt mondja, hogy elég nagy bizonyossággal, én a következő években évi 15-20%-ot fogok nyerni, akkor az azért gyanús.

[00:33:05]- Amerikában az egyik legnagyobb csalás volt, amit a Madoff követett el, több milliárd dollár.

[00:33:11]Fel volt építve, optikailag arról szólt a történet, hogy oda még ügyfélként bekerülni is megtiszteltetés volt, mert a legmagasabb rangú emberekkel mutatkozott.

[00:33:21]De egyszer egy nyilvánosan megjelent információ rámutatott arra, hogy itt valószínűleg csalás van, és összedőlt minden.

[00:33:28]Tehát mindig kiderül az, hogyha valaki túl szép dolgot mutat nekünk, az nem feltétlenül igaz.

[00:33:36]Tehát fel kell tudni állítani azt a logikai rendszert, amitől a várható hozam, és itt már várhatóról beszélek, nem ígéretről, a várható az valóban ott van, amit mondanak nekünk.

[00:33:49]- Azt látjuk, hogy a befektetési világ azért tele van ígéretekkel, és változatlan az a kérdésem, hogy hogyan különböztethetjük meg a valós lehetőségeket 'a túl szép, hogy igaz legyen' típusú ajánlatoktól?

[00:34:03]- Szerintem lenne nagyon-nagyon fontos, hogy nézzük meg azt a szervezetet, azt a befektetési szolgáltatót, aki ezeket a lehetőségeket kínálja.

[00:34:11]Például a Magyar Nemzeti Bank a felügyelő szerve a pénzügyi rendszernek Magyarországon, és a honlapjukon le lehet ellenőrizni a szolgáltatókat, hogy mire van jogosultságuk, milyen tevékenység végzésére.

[00:34:26]Ezen kívül még ad ki az MNB figyelmeztetéseket olyan szervezetekre, amelyek valamit nem jól csináltak, és ezt a listát is le tudjuk csekkolni.

[00:34:37]- Én ennél egy kicsit talán még tovább is tudnék menni.

[00:34:40]Megnézném a weboldalon, vannak-e arcok, kik vannak rajta, nevesítve vannak-e a szakemberek, mióta dolgoznak a cégnél.

[00:34:47]Az adott cég mit és hogyan nyújtott az ügyfeleknek az utolsó válságnál.

[00:34:53]Volt azért egy pár, tehát hogyan cselekedtek a Covid-időszakban.

[00:34:58]- És a cégek ezt kiteszik az ablakba, még akkor is, hogyha mondjuk negatív megítélést eredményeznek?

[00:35:03]- Ha egy befektetési cégnél nem találunk olyat, hogy rossz hozamot adott egy adott időszakban az ügyfeleinek, akkor onnan el kell menekülni, mert olyan a valóságban nincsen.

[00:35:16]- De a Magyarországon befektetési alapot kezelő cégeknek a befektetési alapjairól minden információ fönt van a BAMOSZ-nak a honlapján.

[00:35:24]- Az mi?

[00:35:24]- A Befektetési Alapok Magyarországi Szövetsége, és meg lehet nézni minden befektetési alapnak a múltját, mióta működik, milyen hozamot ért el.

[00:35:34]- Az egy objektív tájékoztatás.

[00:35:35]- Így van.

[00:35:35]Tehát meg tudjuk nézni, hogy mondjuk a Covid nagy esésben hol járt az árfolyama annak a befektetési alapnak, mi történt a háború kitörésekor.

[00:35:44]- Egyébként milyen befektetési hibákat látnak leggyakrabban a kezdőknél?

[00:35:48]Mások tapasztalatából milyen tanulságokra érdemes figyelemmel lenni?

[00:35:52]- Talán az egyik legveszélyesebb, hogyha az első befektetéssel nagyon sikeresek vagyunk, mert akkor borzasztóan mohóvá válunk, és akkor még a nagymamától is kölcsönkérjük a megtakarítást, gyorsan betesszük az adott befektetésbe, és ott nagyon-nagyon komoly arcra esés lehetséges.

[00:36:07]Ez az egyik.

[00:36:07]A másik, ennek az ellentettje, hogy szép nyugodtan ücsörgünk a befektetett pénzünkön, jön egy hirtelen változás, mondjuk Trump belobogtatja az új vámtételeit, még az amerikai tőzsde is zuhan egy szép 20% környékét, és akkor Úristen, nem tudjuk, hogy mi van.

[00:36:27]Nincsen stratégiánk, nincs elképzelésünk, nem konzultálunk senkivel, és ott pánikszerűen menekülünk.

[00:36:34]Ők jellemzően soha nem szoktak visszatérni a befektetési porondra, merthogy ez borzasztóan fájdalmasan zárult.

[00:36:41]- Lehetséges számszerű kalkulációt készíteni egy tervezett befektetéshez úgy, hogy kedvezőtlen és kedvező alternatívát egyaránt végiggondoljunk?

[00:36:54]- Pénzügyileg tudjuk modellezni, hogy mi lehet a várható veszteség és mi lehet a várható hozam, de tudni kell, hogy ennek vannak korlátai.

[00:37:03]Tehát hogyha valami miatt bekövetkezik egy nagyon erőteljes trendforduló, vagy kitör egy új típusú válság, akkor a korábbi jellemzők, azok nagymértékben megváltozhatnak, és innentől kezdve már egy picit más gondolkodásra lesz szükségünk.

[00:37:20]- És például a mostanában igen divatos mesterséges intelligencia mennyiben képes a befektetési lehetőségeket reálisan áttekinteni, és az ezzel kapcsolatos esélyeket, illetve kockázatokat - mondjuk úgy - a realitás közelében elemezni?

[00:37:36]- Én is szoktam vele kísérletezni és tesztelgetni.

[00:37:39]Amiben szerintem nem olyan rosszul működik, az az információ összegyűjtése és az, hogy felsorolásszerűen odakínálja nekünk.

[00:37:46]Hogyha mondjuk megkérdezem tőle, hogy milyen befektetési lehetőségeim vannak, hogyha ennyi idős vagyok, ebben az országban élek, és mondjuk forintban szeretnék befektetni, tud esetleg ajánlani szolgáltatókat, amelyeknek jó a megítélése, amelyek mondjuk díjakat nyertek, tehát információgyűjtésre lehet használni.

[00:38:03]Az, hogy mondjuk helyesen tudjon számolni, kockázatokat megbecsülni és ezeket számszerűen... - Ráadásul a jövőbe látni!

[00:38:09]- Én ebben nem bíznék.

[00:38:13]Ma egyébként beszélgettem vele, és az, hogy mondjuk az előző példában, amikor elmondtam, hogy az amerikai részvénypiac hogyan teljesített az elmúlt tíz évben, és a forintgyengüléssel milyen éves átlagos hozam volt, hát pont a forintgyengülést az ellenkező irányba vonta ki a képletből, vagy adta hozzá.

[00:38:29]Hogyha nem szólok neki, hogy ez így nem jó, akkor... - Rendesen átveri.

[00:38:33]- Így van.

[00:38:35]- Én pont a napokban futottam bele egy amerikai ajánlatba, ami arról szólt, hogy éves szinten 32 ezer forintért mesterséges intelligencia alapon adnak számomra folyamatosan befektetési ötleteket.

[00:38:48]De a mesterséges intelligenciát is lehet egy picit szofisztikáltabban használni, mert hogyha a szakértők felállítanak egy mesterséges intelligencia alapú ajánlási rendszert, akkor eggyel előrébb tudunk lenni.

[00:39:01]- Mert akkor nemcsak a mesterséges intelligencia van, hanem az ember is, aki valamennyire ezt kontrollálja.

[00:39:06]- Pontosan ide szerettem volna kilyukadni, hogy a mesterséges intelligenciát érdemes még keverni emberi intelligenciával, csak azért, hogy ne legyen belőle nagyon nagy félreértés, és természetesen én megint abból indulok ki, hogy a mesterséges intelligencia meglévő adatokon, a korábban bekövetkezett eseményeken alapulva vetít előre számunkra valamilyen prognózist, de pont azokban a pillanatokban, amikor az egész világ megváltozik, akkor kérdéses lesz, hogy milyen kimenetelt fog adni számunkra.

[00:39:37]- Mit tegyen valaki, ha a befektetése egy idő után már ugyan meghozta az eredetileg elvárt nyereséget, elégedjen meg annyival, és tovább ne feszítve a húrt, nézzen új lehetőségek után, esetleg csak a nyereséget mentse ki, netán, mondom a harmadik variációt, változatlanul hagyva mindent, várjon tovább az extraprofitra?

[00:40:02]- Azt tudom elmondani, hogy én mit csinálok, hogyha... Nézzünk mondjuk egy részvényt, mert arról talán legegyszerűbb beszélni.

[00:40:09]Elemzem a részvényt, kiszámolom és kitalálom, hogy mennyit kellene érnie, ennél kevesebb az árfolyam, megveszem.

[00:40:16]- De ehhez mondjuk csak pénzügyi szakember ért, például ön.

[00:40:18]- Meg lehet tanulni egyébként úgy is, hogy valakinek nincsen ilyen irányú végzettsége, de bele kell tenni a munkát, az biztos.

[00:40:25]Tehát megveszem a részvényt, mert azt látom, hogy a tőzsdén kevesebbe kerül, mint ami az én számításom eredménye, felmegy az árfolyam, természetesen nagyon örülünk, és ilyenkor megkérdezzük magunktól, hogy az eredeti számolásunk még mindig rendben van-e.

[00:40:40]Hogyha azt látjuk, hogy változtak a dolgok az adott cég életében, és mondjuk még többet is érhet a részvény, akkor érdemes lehet megtartani.

[00:40:48]Hogyha azt látjuk, hogy nem, akkor viszont el kell adni és új lehetőség után nézni.

[00:40:52]Tehát a potenciális jövőbeli hozamom szempontjából ez egy nem jó megoldás, hogy benne tartom a pénzem úgy, hogy már nem várok tőle sokat.

[00:41:01]És a nyereséget sincs értelme kivenni, hiszen marad benne pénz úgy, hogy a jövőbeli hozampotenciál nem jó.

[00:41:08]- Kicsit differenciálnék.

[00:41:09]Tehát, hogyha nekem egy aktívan kezelt befektetésem van, amit szakemberek kezelnek, ők el tudják dönteni, hogy a világ változott-e annyira, hogy ezzel mit kell csinálni, és átrendezik egyébként a befektetést, hogyha az szükséges.

[00:41:23]De eltérő megközelítések vannak.

[00:41:26]Tehát vannak olyan megközelítések, amikor azt mondják, hogy befektetnek és harminc évig tartják a befektetést.

[00:41:31]- André Kostolany például nekem ezt tanította.

[00:41:33]Volt módom vele találkozni és beszélgetni többször is, interjú szituációban, meg utána is, és ő mindig azt mondta, hogy az ember, ha részvénybe fektet, ne nézze, nem percenként naponta, még évente sem.

[00:41:46]Elég arra 10-15 évente ránézni, és meg fogod látni, abból csak gyarapodás lesz.

[00:41:51]Igaz ez a szemlélet még ma is?

[00:41:53]- Én nagy tisztelője vagyok André Kostolanynak, annyival egészíteném ki, hogy azért az utóbbi időben kialakultak olyan jelenségek, amik egy ilyen borzasztó nagy növekedési pályát írnak le.

[00:42:05]Tesla, Nvidia, a hét mágikus részvény Amerikában, Apple, tehát itt azért látunk technológiai trendfordulókat is.

[00:42:16]Tehát amikor például maga a részvénypiac emelkedik tovább, de egy-egy adott szupersztár részvény megtörik, akkor azon én egy kicsit többet gondolkoznék, hogy kiszálljak-e.

[00:42:29]- És arra van valamilyen technikai vagy önellenőrzési módszer, amelynek segítségével valaki könnyebben felismerheti, ha a pénzügyi döntéseit inkább a félelem vagy a kapzsiság vezérli?

[00:42:43]- Ugye önmagamat kéne megítélni az adott helyzetben, hogy elég objektív vagyok-e.

[00:42:48]Én azt szoktam ebben a helyzetben tenni, hogy tudatosan keresem az ellenvéleményeket.

[00:42:53]Tehát ha nekem van egy meggyőződésem, hogy ez borzasztóan jó lesz, akkor keresem az ellenvéleményt azt illetően, hogy kinek van ellentétes meglátása.

[00:43:01]És hogyha az ellentétes meglátást nem tudom megcáfolni, akkor azt mondom, hogy akkor lehet, hogy én tévedek.

[00:43:08]A legnagyobb hiba az, hogy kételkedés nélkül hiszek a saját véleményemben, akkor biztos, hogy bukni fogok, a kérdés csak az, hogy mikor.

[00:43:15]Előbb vagy utóbb.

[00:43:17]- És mit tanácsolnak azoknak, akik piaci visszaesés idején pánikba esnek, ugye sokan ezt teszik, és hajlamosak ilyenkor akár áron alul eladni a pénzügyi eszközeiket?

[00:43:29]- Ez egyébként egy nagyon tipikus kisbefektetői magatartás, hogy esés idején pánikszerűen eladunk.

[00:43:35]Az a tanács, hogy mondjuk inkább ne, üljük ki ezeket a veszteségeket, és ezért is mondjuk azt, hogy, ha kockázatos eszközbe fektetünk, akkor legyen egy kellően hosszú időtávunk, hogy ezt a kiülést megtehessük.

[00:43:49]- Magyarul várjuk ki tehát, ameddig jobb periódusba kerül az a bizonyos eszköz.

[00:43:54]- Várjuk ki.

[00:43:54]Így van.

[00:43:54]- És egyébként még nagyon fontos az, hogyha van egy tőzsdei pánik, egy nagy esés, akkor értsük meg, hogy mi történt.

[00:44:01]Tehát előfordulhat, hogy egyszerűen csak a piac túlreagálta az adott helyzetet.

[00:44:06]Hogyha úgy ítéljük meg, hogy ez történt, akkor az egy nagyon jó vételi lehetőséget teremt.

[00:44:10]- Fontos, hogy ne fektessünk olyanba, amit nem értünk.

[00:44:14]Tehát amikor elhisszük a szomszédnak, hogy ez nagyon jó lesz, mert ő nagyon sokat keresett vele, az nem jó.

[00:44:20]Értsük meg, hogy körülbelül mi az, amit várhatunk tőle és miért.

[00:44:24]Ha nem értjük, ne tegyük.

[00:44:26]- Létezik-e olyan módszer, amellyel az érzelmeket ki lehet kapcsolni a pénzügyek kezeléséből?

[00:44:32]- Én erre egyet tudok talán mondani, az, hogy előre eldöntjük, hogy mi az az árfolyamszint.

[00:44:38]Befektetünk 100-on, és azt mondjuk, hogyha nem jól alakulnak a dolgok, akkor 90-en mi ebből kiszállunk, akkor is, ha mínusz 10-ben vagyunk.

[00:44:46]És eladjuk, hogyha 130-on vagyunk.

[00:44:50]- Tehát ön tisztán a racionalitásnak a híve, azt mondja, hogy ne engedjük az érzelmeinket túlterjeszkedni a döntésünkön.

[00:44:57]- Igen, tehát az adott pillanatban, amikor veszteségben leszünk, és előre tudjuk, hogy hol szeretnénk korlátozni az adott veszteségszintet, akkor nem fog az érzelem befolyásolni minket.

[00:45:11]- Kérem, hogy akkor most beszéljünk egy kicsit a deviza alapú megtakarításokról.

[00:45:16]Ha valaki Magyarországon él és nemigen utazik külföldre, akkor is érdemes devizában megtakarítania?

[00:45:24]És miért?

[00:45:25]- Abszolút érdemes akkor is devizában megtakarítani.

[00:45:28]Ennek az az oka, hogy az árfolyamkockázat akkor is mindenkit érint, hogyha mondjuk nem utazik külföldre, vagy nincsenek hosszú távú céljai.

[00:45:37]Ugyanis hogyha mondjuk nagyon begyengül a forint, akkor az át tud gyűrűzni a gazdaságba.

[00:45:43]Tehát hogyha csak egy egyszerű példán keresztül nézzük, vannak magyar cégek, amelyek külföldről importálnak bizonyos anyagokat, gépeket, bármit a termelésükhöz, ez többe fog nekik kerülni, beépítik az árakba, és hogyha sok ilyen van, akkor az az infláción keresztül meg fog jelenni.

[00:46:00]- Na de egy devizának nincsen kockázata?

[00:46:02]Ha a forintnak van?

[00:46:04]- Ha ki nem mozdulunk Magyarországról, akkor is drágább lesz a benzin, hogyha gyengül a forint, és drágább lesz minden, amit külföldről szerez be az ország.

[00:46:15]Tehát nekünk jobb lesz, ha van a megtakarításaink között deviza is.

[00:46:21]Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy volt egy tízéves szakasz nagyságrendileg 2018-cal bezárólag, addig évente 2%-ot gyengült a forint, utána pedig átváltott átlagos 4%-os gyengülésre.

[00:46:35]Ez a trend most tört meg tavalyi év végén, és azt gondolom, hogy pont azért tört meg, mert a korábbi stratégia, ez az óvatosan gyengülő forint gazdaságpolitikájának elértünk a végére, és most egy stabil forintot szeretne az ország.

[00:46:56]Ekkor nyilván jöhet a kérdés: ha stabil forintot szeretne az ország, akkor is van-e szükség euró vagy deviza alapú megtakarításra?

[00:47:05]Személyes meggyőződésem az, hogy igen, mert hogyha megosztjuk a befektetéseinket, hogy mérsékeljük a kockázatot, akkor ebben helye van a devizamegtakarításnak.

[00:47:14]- És hogyan válasszon devizát az ember?

[00:47:17]- Ugye első körös megközelítés az, hogy mik a világ nagy devizái.

[00:47:21]Ebben kettőt tudunk említeni, a dollár a legnagyobb, euró a második tartalékdeviza, ehhez kellene hozzárendeződnünk.

[00:47:29]Ugye Magyarország a földrajzi beágyazottsága miatt inkább euro-orientált, másrészt most a közelmúlt miatt a dollár egy gyengébb trendben van, de én ebben a két devizában gondolkoznék.

[00:47:44]- Például a forintgyengülés ellen - bár az utóbbi egy évben ez a tendencia megszűnni látszik - nem lehet úgy védekezni, hogy nem közvetlen deviza alapú megtakarítást választunk?

[00:47:56]- Dehogynem, rengeteg olyan befektetés van, amit én forintban veszek meg, de utána az a befektetés átváltásra kerül valamilyen külföldi részvényre vagy kötvényre, és onnantól kezdve beépül az én hozamomba a forint árfolyamváltozása.

[00:48:15]Rengeteg ilyen befektetési alap van, a nyugdíjpénztárakban is van ilyen befektetés, tehát hogy tudhatjuk, hogy ami befektetést megveszünk, annak van-e devizatartalma vagy nincsen.

[00:48:30]Magyarországról is tudunk közvetlen devizabefektetéseket is végrehajtani, arra kell figyelni, hogy amikor forintból devizában megyünk, akkor az milyen árfolyamon történik, tehát mekkora különbség van a vétel és az eladási oldal között, az nem túl egészséges, hogyha túl nagy, tehát nagyjából, hogyha egy százaléknál nagyobb a vétel és eladási árfolyam különbözete, az nem igazán egészséges.

[00:48:56]- Miben különbözik az aktív és a passzív befektetés, és melyik ajánlható inkább az átlagembernek?

[00:49:02]- A passzív befektetés valójában azt jelenti, hogy mi valamilyen kitettséget szeretnénk szerezni egy adott piacra.

[00:49:12]- Már azt sem értem, hogy mi az, hogy kitettség.

[00:49:14]- Nézhetünk konkrét példát.

[00:49:15]Szeretném, hogyha az én megtakarításomnak, az én befektetésemnek a hozama tükrözné mondjuk az amerikai részvénypiac teljesítményét.

[00:49:24]Az amerikai részvénypiacon a legismertebb részvényindex az S&P 500 index.

[00:49:29]Tehát hogyha én azt szeretném, hogy az én hozamom annyi legyen, mint az S&P 500 indexnek a hozama, akkor befektethetek úgynevezett ETF-ekbe, ezek ilyen tőzsdén kereskedett befektetési alapok.

[00:49:43]- De nem részvények.

[00:49:43]- Nem részvények, de ugyanúgy lehet őket adni-venni, mint a részvényeket.

[00:49:47]És hogyha én mondjuk egy ilyen befektetést csinálok, és benne tartom a pénzemet, akkor ez egy passzív befektetésnek minősül.

[00:49:53]- Hiszen nekem nem kell vele törődni, rábízom a sorsra, hogy hogy alakul annak az árfolyama.

[00:49:58]- Így van.

[00:49:58]Ez a pénzügyi termék mögött nem jelenik meg vélemény.

[00:50:01]Nem jelenik meg az, hogy most az S&P 500-ban melyik részvény a jó, melyik a drága, melyik az olcsó, mit érdemes megvenni, hogyha valaki azt szeretné, hogy jobb hozamot érjen el, ahhoz már kell egy vélemény, ahhoz kell mögöttes munka, és itt jön be a képbe az aktív portfóliókezelés, az aktív típusú befektetés, amikor mondjuk megveszünk egy olyan befektetési alapot, aminek az a célja, hogy extra hozamot érjen el a piachoz képest.

[00:50:28]Ennek egyébként magasabb is a költsége, hiszen ez a munka, ez az elemzés, ami azt fogja eredményezni, hogy potenciálisan jobb hozamunk legyen, mint a piaci átlag, ez megtörténhessen.

[00:50:40]- A filmek és a bulvárlapok gyakran szólnak a tőzsdézés sikertörténeteiről, de milyen kezdőlépések megtételét javasolnák azoknak, akik akár különösebb előképzettség nélkül is szívesen kipróbálnák magát a tőzsdézést?

[00:50:57]- Mindenképpen azt mondanám, hogy tanulni, tanulni és olvasni, tehát nagyon fontos alapvető fogalmakkal tisztába kerülni, nem csak azzal kapcsolatban, hogy mi az a részvény, egyáltalán milyen termékekkel lehet kereskedni, nem csak részvényekkel, nem csak kötvényekkel, vannak derivatív termékek, ahol már a kockázat, úgy mondjuk, hogy aszimmetrikus, lehet sokkal többet is bukni, mint amennyi pénzt beletettünk.

[00:51:20]Ezeket mind ismerni kell.

[00:51:22]- Jó, de mekkora esélye van egy mondjuk orvosnak, egy tanárnak vagy egy bolti eladónak arra, hogy tőzsdézni kezdjen?

[00:51:31]Tehát banki alkuszi segédlettel tőzsdézzen-e az ilyen ember, vagy kellő kitartással, autodidakta módon is bele lehet ebbe jönni?

[00:51:41]- Láttam már sok példát arra, hogy valaki önszorgalomból megtanulta, ez sem lehetetlen.

[00:51:49]Igazából, hogyha mi magunk tanulunk és olvasunk, akkor lehet ebbe igazán jól belátni.

[00:51:53]Hogyha segítségül hívunk egy alkuszt, egy tőzsdeügynököt, ott javasolni fog valamit, segít a végrehajtásban, abból nem feltétlen tanulunk annyira sokat.

[00:52:03]És még az szerintem egy nagyon fontos tényező, hogy piciben kezdeni.

[00:52:08]Tehát ez legyen, nevezzük egy kísérletnek.

[00:52:11]Olyan pénzt tegyünk föl a tőzsdén, amire nincsen szükségünk.

[00:52:15]- André Kostolanynak ez volt az alapmondata, hogy csak a feleslegedet vitt tőzsdére.

[00:52:20]Sohasem a szükségletedből adjál akárhány százalékot a tőzsdézésnek.

[00:52:24]- Így van, és hogyha úgy érezzük, hogy elbírjuk a kockázatot, az érzelmeinket félre tudjuk tenni, és ezt tudjuk a lehető legracionálisabban csinálni, akkor lehet az ide allokált összegeket növelni idővel.

[00:52:39]- A befektetés is valahol egy szakma.

[00:52:42]És ugye gondolkozzunk el azon, hogy magunk megműtenénk-e saját magunkat, tehát avanzsálunk-e orvossá.

[00:52:51]Ahogy az Edit mondta, lehetséges beletanulni, ahogy a feleségem is már hangalakra meg tudta különböztetni, hogy a legkisebb gyereknek most hurutos köhögése van, vagy tüdőgyulladása, tehát el lehet jutni egy bizonyos szintig, de azért ne becsüljük alá, hogy borzasztóan összetett területről van szó.

[00:53:08]- De a tőzsdei elemzések igen sokszor eléggé ellentmondásosak.

[00:53:12]Akkor hogyan kell ezeket olvasni és értelmezni?

[00:53:16]El kell olvasni minden hozzáférhetőt, aztán átlagolni ezeket, vagy kiválasztani tényleg, ahogy ön is itt most utóbb említette, egy rokonszenvesebb elemzőt, és többnyire mondjuk az ő tanácsait követni?

[00:53:29]- Fontos tudni, hogy ez nem egy egzakt tudomány, ahol a kettő meg kettő mindig négy.

[00:53:35]Tehát túl sok változóval kell együtt dolgoznunk, túl sok minden befolyásolja az árfolyamokat, és alapvetően szerintem itt a fokozatos ismeretszerzés, ahogy korábban említettem, az ellentétes vélemények megismerése, és lehet egy stratégia az is, hogy a pénzemnek egy részét profikra bízom, a másik részéről pedig önmagam döntök.

[00:54:00]Én 18 éven keresztül aktívan befektettem.

[00:54:05]Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag szinte naponta döntöttem valamiről.

[00:54:09]A mai napon mégis úgy nyúlok ehhez a kérdéshez, hogy a pénzemnek a 90%-át professzionális kezelésben tartom, és 10%-ról pedig időről időre, amikor egy nagyon határozott meglátásom van, hogy na most mit kellene csinálni, akkor én azzal befektetek.

[00:54:26]- Igaz az a tőzsdei legenda, hogy aki a tőzsde hullámzó eredményeit lekövetve veszi-adja ugyanazt a részvényt, az ezen az időtávon nagyjából ugyanúgy jár, mint aki ugyanazon az időtávon az égvilágon semmit nem csinált a részvényével?

[00:54:44]- Alapvetően igaz, az átlagos befektetőre mindenképpen igaz, ugyanis nagyon nehéz jól időzíteni.

[00:54:50]Tehát a megfelelő pillanatban venni és a megfelelő pillanatban eladni.

[00:54:54]És egyébként a világ egyik leghíresebb és legismertebb befektetője, Warren Buffett is azt mondja, hogy az átlagos befektetőnek semmi mást nem kellene csinálnia, mint megvenni az amerikai részvénypiacot, tehát mondjuk egy SMP 500 ETF-et és élete végéig azt tartani.

[00:55:10]Azt mondjuk a pénzügyekben, hogy a diverzifikációnak van értelme.

[00:55:14]- Diverzifikáció azt jelenti, hogy megosztjuk, tehát többfelé osztjuk a pénzt, többfelé fektetjük be.

[00:55:19]- Így van.

[00:55:19]Ugyanis a kockázatnak két nagy típusa van a tőzsdén, az egyik az egyedi kockázat, a másik a piaci kockázat.

[00:55:26]Az egyedi kockázat azt jelenti, hogyha mondjuk megveszek egy konkrét részvényt, legyen az a Tesla, mondjuk, és csak ezt veszem meg, akkor ki vagyok téve a Teslával történő minden pozitív és negatív dolognak, tehát akár annak is, hogy elbukom a pénzemnek egy jelentős részét.

[00:55:44]De hogyha én több részvényt veszek meg, és kutatások azt mondják, hogy a diverzifikációnak ilyen 15-20 részvényig van értelme, ennél több darab részvényt tartani már nem csökkenti jelentősen ezt az egyedi kockázatot, akkor azért már tettem valamit a kockázatok érdekében.

[00:56:05]A piaci kockázat megmarad, hiszen hogyha a piacon történik valami nagyon durva dolog, mondjuk egy Covid, mondjuk kitör egy háború, akkor minden részvény esni fog valamennyit, ezt ilyenformán nem tudjuk elkerülni, de az egyedi, rossz dolgokat igen.

[00:56:21]- Létezik egy nagy befektető, Ray Dalio, ő kevésbé ismert, mint Warren Buffett, neki van egy nagyon hosszú adatsora, ami azt mutatja, hogy egy átlagos gazdasági válságban a vagyonvesztés mértéke egyéni szinten a második világháború után körülbelül 15%.

[00:56:39]Na most hogyan viszonyulok én a saját árfolyamveszteségemhez?

[00:56:43]Hogyha mindenki veszít, és én is veszítek, akkor számomra egy kérdés van, hogy én többet veszítek-e, mint a többiek, mert a relatív pozícióm akkor lesz gyengébb.

[00:56:55]Tehát ha visszaesik a teljes tőkepiac, és akkora válság van, hogy még az ingatlanárak is esnek, akkor az én relatív pozícióm nem változott, tehát pánikolni sem kell az egész helyzetben.

[00:57:08]Érdemes tehát ezt egy picit higgadtabban nézni, a veszteség oldalát is, és nyugodtan dönteni.

[00:57:17]- És mi fontosabb egy részvény esetében?

[00:57:20]A napi árfolyamérték vagy az osztalékkifizetési képesség?

[00:57:25]- Ezt nem tudjuk eldönteni, merthogy alapvetően lehet egy jó stratégia, hogy egy tőzsdei vállalat osztalékot fizet, és lehet egy jó stratégia, hogy nem fizet osztalékot.

[00:57:36]Mert ha az adott cég borzasztó jól be tudja fektetni a megtermelt profitot, akkor nem fogja kifizetni osztalékként.

[00:57:44]De ha olyan a gazdálkodása, hogy ő nem tudná egy nagyon magas hozammal visszaforgatni, akkor fizesse ki osztalékként, és ha kellő mértékű az osztalék kifizetése, akkor az nekünk nagyon gyümölcsöző lesz.

[00:57:57]Tehát mind a kettő gyümölcsöző lehet.

[00:57:59]- Térjünk rá akkor most az ingatlanokra kérem szépen.

[00:58:03]Tényleg olyan biztos menedék-e az ingatlan, mint amilyennek sokan gondolják?

[00:58:08]- Az ingatlanra azt szoktuk mondani, hogy azt várjuk tőle, hogy hosszú távon megőrizze a beletett pénzünknek az értékét, védjen az inflációtól, de nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlan értéke is csökkenhet.

[00:58:21]A közelmúltban Magyarországon jelentősen emelkedtek az ingatlanárak, így nagyon sokszor találkozunk azzal a narratívával, hogy ezt az emberek hajlamosak kivetíteni a jövőre is, ami azért veszélyes.

[00:58:33]- Magyarán tehát abban bíznak, hogy továbbra is ilyen nagy léptékben fognak nőni az ingatlanárak?

[00:58:38]- Így van, és sokan elfelejtik, hogy ez egyébként nem mindig volt így.

[00:58:42]- Inflációkövető reál befektetésnek tekinthető az ingatlan, de a fák nem nőnek az égig.

[00:58:50]Az elmúlt tíz évben a magyar lakásárak nagyságrendileg 140%-kal nőttek az infláció felett.

[00:58:59]És hogyha hosszú távon azt mondjuk, hogy ennek valahol infláció környékén lehet a helye, akkor végig kell gondolnunk, hogy lehet-e ennek egy ellentétes oldalú ága, amikor infláció alatt emelkednek az ingatlanárak.

[00:59:14]És nem felejthetjük el, hogy Magyarországon is volt ingatlanár-csökkenés.

[00:59:19]2008 után 35%-kal estek reálértelemben az árak, de hogyha az árcédulát nézem, akkor is 2022 közepe és 2022 vége között volt egy kicsike, ez nem volt nagy, egy 4% környéki visszaesés.

[00:59:38]- A jövőben, a közeljövőben ön például kicsit erre számít?

[00:59:42]Tehát, hogy az ingatlanárak megrekednek egy bizonyos szinten, és akár még eshetnek is?

[00:59:48]- Én abban egészen biztos vagyok, hogy ez a trend nem tarthat örökké, mert ellentmondana minden közgazdasági logikának.

[00:59:56]Én azt gondolom, hogy rettenetes nagy szerepe volt az áremelkedésben a könnyű finanszírozást jelentő olcsó pénznek, a különböző támogatásoknak.

[01:00:07]- Most a 3%-kos hitelre gondol, ugye?

[01:00:07]3%-os kamatú lakásvásárlási hitelre.

[01:00:12]- Gondolok erre is, de ha objektíven megnézem, hogyha megveszek ma Budapesten egy átlagos ingatlant, ami 70-80 millió forint között lesz és én azon mindösszesen a vételárnak a 3-4%-át fogom bérleti díjként visszakapni, akkor én nem biztos, hogy annyira jól érzem magam, és akkor jön be az, hogy de az ingatlanárak úgyis emelkedni fognak, hát nem biztos, hogy az idők végezetéig emelkedni fognak.

[01:00:39]Azt sem mondom feltétlen, hogy ebből most egy ingatlan árzuhanásnak kell lennie, viszont az, hogy stagnáló árak időszaka bekövetkezzen, infláció alatti áremelkedés mértéke bekövetkezzen, az pedig szükségszerű.

[01:00:52]És miért szükségszerű?

[01:00:55]Mert már kormányzati oldalon is kimondták, hogy lakhatási válság van.

[01:01:01]- Ha már a bérelhetőséget említette, mikor okosabb bérelni, mint vásárolni ingatlant, még abban az esetben is, ha valaki meg is engedhetné magának a vásárlást?

[01:01:13]- Hogyha például abban gondolkozunk, hogy mi a jövőbeli szándékom, mennyire szeretnék az adott helyen lenni?

[01:01:20]Vagy hogy gyerekvállalás, családalapítás előtt vagyok, megvegyem-e a kisebb lakást, vagy csak abból a kényszerből veszem meg, mert úgyis száguldanak az árak, és ugyanezzel a tempóval fognak száguldani.

[01:01:34]Tehát most megveszem a kicsit, hogy legalább annak nőjön az ára, amíg megveszem a közepeset.

[01:01:39]Ezeket a döntéseket kell végiggondolni.

[01:01:42]- De a nyugati kultúrában miért van mégis az inkább benne, hogy a többség béreli a lakását, semmint saját tulajdonba veszi?

[01:01:50]- Németországban például a lakosság fele bérel és nem tulajdonol, Magyarországon pedig 90% felett van a tulajdonlás.

[01:01:58]Szerintem ez egy kulturális különbség egyrészt, másrészt pedig van a bérelhetőségnek egy kiszámíthatósága.

[01:02:06]Tehát Magyarországon az albérleti piac azért mutat némi vadkeleti jellemzőket.

[01:02:13]Tehát kevésbé erősek a jogai a bérlőnek, esetenként kevésbé erősek a jogai a bérbe adónak.

[01:02:20]Én konkrétan négy hónapig tudtam albérletben lakni, mert négy hónap után bejelentette a bérbeadó, hogy akkor ő most eladta.

[01:02:29]Ja, mondom, jó, hát én nem biztos, hogy négyhavonta váltani szeretnék, másrészt nem szabályozott az sem, hogy indexálva vagy indexálás nélkül hogyan változtatható a bérleti díj, tehát nincsen kiszámíthatósága a bérlői oldalnak, ezért van egy tulajdon irányába történő menekvés.

[01:02:47]- Ha már az előbb ezt említette, hogyan torzította az elmúlt időszak ingatlan áremelkedése a magyar lakosság ingatlanhoz fűződő befektetési hitét?

[01:02:58]- Ha csak a legnagyobb vagyonnal rendelkező 10%-ot nézem, ebben a kategóriában a családoknak a 75%-a rendelkezik addicionális ingatlannal.

[01:03:07]Tehát maga az ingatlan, mint befektetés a hatalmas áremelkedési hullámnak köszönhetően egy nagyon-nagyon népszerű történetté vált.

[01:03:18]A budapesti ingatlantranzakcióknak jellemzően a 35%-át befektetési célú vásárlások tették ki mondjuk az elmúlt tíz évben.

[01:03:30]Ez egy nagyon nagymértékű kereslet, és egy hit abban, hogy az ingatlan befektetése az szuper lesz.

[01:03:36]- Kérem szépen, hogy akkor most beszéljünk a hitelekről.

[01:03:38]A hagyományos gondolkodás szerint csak akkor vásárolj, ha a vágyott termékre, illetve szolgáltatásra szorgos munkával és takarékoskodással összegyűjtötted a megfelelően szükséges pénzt.

[01:03:51]Ez idejétmúlt gondolkodás, vagy ma is érvényes?

[01:03:55]- A hitelnek van olyan formája, ami minket szolgál, tehát vannak jó hitelek és rossz hitelek.

[01:04:01]A jó hitel az, amivel vagy a jövedelemszerző képességünket tudjuk javítani, vagy a vagyonunkat tudjuk gyarapítani.

[01:04:10]Tehát például egy ingatlan megvásárlására felvett hitel az nem feltétlen rossz, de például egy diákhitel is, amit a tandíjra költünk, az is jó, és a babaváró hitel is egyébként jó, hogyha okosan van elköltve.

[01:04:24]- De hogyan lehet úgy eladósodni, hogy az a jövőt szolgálja, ne pedig a jelen kényszerének bizonyuljon?

[01:04:31]- Az ingatlanvásárlás talán a legegyszerűbb és az egyik leggyakoribb hiteltermék, amikor ingatlanvásárlásra vesszük föl.

[01:04:40]Összegyűjtöttem valamennyi pénzt a vágyott ingatlanra, többet is, mint ami az önerőnek kell, és azt látom, hogy a hitelnek a kamata az alacsonyabb, mint az a hozam, ami nekem be van fektetve az a pénz, amit az ingatlan vásárlásra szánok.

[01:04:57]Akkor nekem érdemes azt csinálni, hogy a lehető legkevesebb pénzt fizetem ki önerőnek, és felveszem a maximálisan felvehető hitelösszeget, hiszen potenciálisan jobban járok, extra hozamra tudok szert tenni.

[01:05:13]- A kamat különbözeten nyer, ugye?

[01:05:15]- Így van.

[01:05:15]Bár nem biztos, hogy végig így lesz.

[01:05:17]Ugye az ingatlanhitelt akár több tíz évre vesszük föl, ez a képlet, amit most felvázoltam, lehet, hogy csak néhány évig él így.

[01:05:25]Hogyha ez a helyzet megváltozik, akkor egyébként lehet lépni, lehet előtörleszteni a hitelt részben vagy akár egészben.

[01:05:32]- És hogyan, milyen szempontok és mérlegelés alapján válassza ki valaki a legelőnyösebb pénzintézetet és hitelfeltételeket?

[01:05:41]- Ez egy összetett kaland tud lenni, mert ez is összeállhat több hitelből, egy 0%-os babaváróból, egy 3%-os Otthon Start hitelből, tudnom kell azt, hogy saját magam számára mi áll rendelkezésre.

[01:05:54]Európában a legtöbb támogatott hitel valószínűleg Magyarországon érhető el.

[01:06:00]Ha támogatott hitelt érek el, akkor az egy borzasztó nagy pénzügyi előny.

[01:06:03]- Mi a támogatott hitel?

[01:06:05]- Támogatott hitel az, aminek nem piaci kamata van, hanem az állam hozzájárul.

[01:06:09]Ez ma Magyarországon vagy nulla százalék, babaváró, vagy pedig Otthon Start vagy CSOK Plusz, mind a kettőnek 3%-os kamatozása van maximálisan és fixen a futamidő végén.

[01:06:25]És hogyha már konkrétan tudom, hogy milyen típusú hitelre van szükségem, akkor meg kell néznem az adott banknak milyen mellékköltségei vannak, milyen hitelfelvételi díjai vannak.

[01:06:38]A hitel mellé nyitott bankszámlának milyen költsége van, illetve nekem lehet, hogy A bank 10 millió forintot ad, mert annyira minősít, és lehet, hogy B bank pedig 14 millió forintot ad ugyanazokra a jellemzőkre.

[01:06:54]Nekik is más a kockázati elbírálásuk, minden egyéb feltétel mellett teljesen eltérő összeget tudnak adni.

[01:07:02]Tehát néznem kell a költséget, mennyi hitelt kapok, és milyen egyéb feltételeket állítanak nekem.

[01:07:08]Ez alapján lehet dönteni.

[01:07:09]- Ha például menet közben javul valaki pénzügyi helyzete, mi alapján és hogyan döntsön a hitel korábbi visszafizetéséről?

[01:07:17]Egyáltalán tanácsos ez?

[01:07:18]- Meg kell néznem, hogy mennyi a hitelkamatom, és hogyha rendelkezésre áll ugyanaz az összeg, amivel ki tudnám fizetni a fennálló hiteltartozást, de azt egy hitelkamatnál magasabb összegen el tudom helyezni, nem kockázatos, tehát hogyha az állampapír kamatszint magasabb, akkor én nem fizetem vissza, hanem a kamatkülönbözetet megnyerve fenntartom a hitelt, és beteszem az állampapírba ezt az összeget.

[01:07:43]- Amit most hallottunk, eszembe juttatja azt a kérdést, hogy előzetesen mennyire lehet beleszólása egy hitelfelvevőnek a kamat és a visszafizetési feltételek alakításába?

[01:07:54]- Ugye adott pillanatban van a bankok között egy verseny, és én meg tudom nézni, hogy melyik bank milyen kamatot kínál nekem.

[01:08:02]Abban már nagyon kicsi mozgástér van, hogy én tőled veszem fel a hitelt, hogyha 0,2%-kal alacsonyabb kamatot adsz.

[01:08:11]Ennek a mozgástere borzasztóan vékony, de van olyan, hogy A és B bank között minden feltétel megegyezik, de az egyiknél az előtörlesztésnek a díja az forintban maximálva van, míg a másiknál százalékos, ezért mondjuk többszörösét fogom kifizetni.

[01:08:29]- És arra van valamilyen szabály vagy jó tanács, hogy egy-egy hitelfelvétellel milyen mértékben szabad eladósodni?

[01:08:37]- Törvényileg van ez a szabály, hogy azt hiszem, havi hatszázezer forint nettó fizetés alatt a havi jövedelem 50%-áig engednek el adósodni, efölött pedig 60%-ig.

[01:08:49]És egyébként úgy összességében, én inkább azt mondanám, hogy ne nagyon menjünk 40% fölé.

[01:08:57]- Borzasztóan fontos, hogy ne csak azzal foglalkozzunk, hogy a bank mennyi hitelt ad nekem.

[01:09:02]A bank meg fogja mondani, hogy ad nekem X-et, a törlesztőrészlet lesz Y.

[01:09:06]És nagyon örülök, hogy felvehetem azt a hitelt.

[01:09:09]Nekem nagyon végig kell gondolni, hogy azzal az Y forintnyi kifizetéssel én együtt tudok-e élni.

[01:09:15]Hogy az elmúlt fél évben én azt a havi kiadásaimból meg tudtam-e takarítani.

[01:09:21]És én sokszor látom azt, hogy nagyon-nagyon lelkesek a hitelfelvevők, és nagyon látják azt a megálmodott célt, amire felveszik a hitelt, és egy kicsit többet lenne érdemes azon gondolkozni, hogy valóban együtt tudnak-e élni azzal a havi törlesztőrészlettel.

[01:09:40]- A valóságos kamatterheket illetően az ügyfelek gyakran elsiklanak a fontos részletek mellett.

[01:09:48]Melyek azok a mutatók, ami alapján számszerűsíthetők egy törlesztés valóságos terhei?

[01:09:56]- A teljes hiteldíjmutatóra kell koncentrálni az összehasonlításnál, viszont vannak olyan tételek, amik ebben sincsenek benne.

[01:10:04]Például nem is lehet beleszámítani a már említett előtörlesztési díjat, azt külön kell vizsgálni.

[01:10:10]De azért hitelt nem hat hónapra veszünk fel.

[01:10:14]Azzal sokáig együtt fog élni a család.

[01:10:17]Hogyha ebbe nem tesz időt és energiát, azon nagyon-nagyon rosszul lehet járni.

[01:10:23]Nem elriasztani szeretnék senkit.

[01:10:25]Meg lehet hozni az okos és racionális döntést.

[01:10:27]Semmi más nem kell hozzá, csak idő és következetesség.

[01:10:30]- De van olyan testület, amely mondjuk a laikusnak segít ebben eligazodni?

[01:10:35]- Ha probléma van, ez a Pénzügyi Békéltető Tanács az MNB mellett, ahol a hitelfelvevő és a bank között kialakul a vita, akkor elsődlegesen ott próbálják megoldani a helyzetet.

[01:10:46]- Na de előzetesen?

[01:10:46]- Olyan intézmény, ami egy valamilyen állami vagy hasonló szervezet, és megpróbálja támogatni, ilyen nem nagyon van, de mindemellett azért a piacon kialakultak a bankfüggetlen közvetítők, és a közvetítőknél ott van a polcon az összes banknak az összes hitele, és szépen ki lehet választani összehasonlítva azt, hogy az egyes bankok között mi a differencia.

[01:11:15]- Na de akkor közvetítőt kell igénybe venni.

[01:11:17]- A közvetítők nagy segítséget tudnak nyújtani, és 100-ból 53 esetben közvetítőn keresztül történik például lakáshiteleknél a hitelfelvétel, és 47 esetben pedig közvetlen a banktól.

[01:11:31]Tehát használják ezt a lehetőséget a lakosság köreiben.

[01:11:34]- És van-e olyan biztosítékrendszer, ami abban az esetben is a segítségünkre lehet, ha a törlesztésünk bármilyen külső vagy személyes okból megnehezülne, tán lehetetlenné válik.

[01:11:47]- Van és nagyon fontos.

[01:11:48]Tehát hitelfedezeti biztosítás, kockázati életbiztosítás.

[01:11:54]Elveszítem a munkámat.

[01:11:56]Fél éven keresztül fizeti helyettem a hiteltörlesztő részletemet.

[01:12:00]Ne adj isten családi tragédia van, és az egyik fél a házaspárból meghal, és egy keresővel kevesebbel is kell fizetnie.

[01:12:11]És ami a legeslegszomorúbb, az az, hogy ma még mindig sokan egy plusz költséget látnak ezekben a megoldásokban, és nem pedig a védekezés lehetőségét.

[01:12:24]- Mielőtt elmegyünk szünetre, hadd kérdezzek még valamit mindezekkel összefüggésben.

[01:12:28]Hogyan lehet visszanyerni a kontrollt abban az esetben, ha valaki már eladósodott, és számára minden hónap csak egyfajta ilyen túlélő üzemmódot jelent?

[01:12:39]- Hogyha olyan élethelyzetbe kerülünk, hogy nem tudjuk fizetni a hitelt, és mondjuk nincs is hitelfedezeti biztosításunk, akkor értesítenünk kell a bankot, hogy problémánk van, nem tudjuk fizetni, az nem megoldás, hogy eltűnünk és egy szó nélkül nem fizetjük a törlesztőrészletet, ugyanis a bank felmondhatja a szerződést.

[01:12:58]Tehát hogyha jelezzük a banknak, hogy problémánk van, akkor az első feladat valamilyen megoldásnak a keresése lesz, és a bankok ebben nyitottak is.

[01:13:08]Ilyen megoldás lehet a törlesztőrészlet átmeneti csökkentése, futamidő-hosszabbítás, aminek az lesz az eredménye, hogy alacsonyabb a törlesztőrészlet.

[01:13:18]Szóval vannak lehetőségek, ezekkel ilyen esetben lehet is élni.

[01:13:22]Hogyha esetleg van valamiféle megtakarításunk, amit a hitelösszegünk csökkentésére tudunk fordítani, akkor az is egy megoldás lehet olyan esetben, hogyha túlságosan el vagyunk adósodva.

[01:13:35]- Egy dolgot szeretnék itt kiemelni, hogy addig tudunk egyeztetni a bankkal, amíg nem estünk fizetési késedelembe.

[01:13:42]Az emberek nagyon sokáig húzzák, amikor nehéz helyzetbe kerülnek, és amikor már két hónapot, három hónapot, négy hónapot nem fizettem ki, teljesen más helyzetben vagyok, mint amikor jelzem, hogy nekem problémám van, és próbáljuk meg átalakítani a szerződést.

[01:13:57]Az elbújás taktikája, hogy akkor most nem veszem fel a telefont se a banknak, az életveszélyes.

[01:14:03]- Itt akkor most veszünk egy kis levegőt, tartunk egy nagyon rövid szünetet, közben bejelentkeznek támogatóink, illetve kicsit buzdítom önöket a feliratkozásra, és aztán már folytatjuk is pénzügyi kérdésekben eligazító beszélgetésünket.

[01:15:10]- Mielőtt folytatjuk mai témánkat, hadd küldjek egy rövid biztatást.

[01:15:14]Ha tetszik önnek ez a beszélgetés, meg jó néhány a korábbi podcastjeink közül, és szeretne értesülni a következőkről is, kérem, iratkozzon fel csatornánkra.

[01:15:25]A feliratkozás nem kerül semmibe, viszont ezzel nemcsak támogatja munkánkat, hanem biztos lehet benne, hogy nem marad le a legfrissebb tartalmainkról sem, hiszen a feliratkozottakat a YouTube automatikusan értesíti.

[01:15:41]Kell, hogy tudják, a visszajelzéseik a kulturált hangnemben megírt kommentjeik, de feliratkozásaik is, illetve ha megosztják tartalmainkat barátaik, ismerőseik között, mindezek igen sokat jelentenek nekünk, a többi között azért is, mert segítenek, hogy még jobb tartalmakat készíthessünk.

[01:16:01]Köszönjük, hogy rendszeresen velünk tartanak, a figyelmük és bizalmuk a legnagyobb elismerés számunkra.

[01:16:07]-Újra itt vagyunk a két pénzügyi szakemberrel, Kun-Welsz Edittel és Sándorfi Balázzsal, hogy számtalan, még hátralévő kérdést tisztázzunk a pénzügyekkel kapcsolatosan.

[01:16:21]Már a nyugdíjra térve, mit gondolnak a mai 30-40 évesek számíthatnak még állami nyugdíjra, vagy ez illúzió?

[01:16:32]- Én egészen biztos vagyok benne, hogy lesz állami nyugdíj.

[01:16:35]A kérdés az az, hogy mennyit fog érni.

[01:16:37]Az alaptrendek nem jók, és emiatt érdemes, halmozottan érdemes felkészülni arra, hogy miből fogunk megélni nyugdíjas korunkban.

[01:16:47]- Már csak azért is, mert mostanában minden nyugdíjprognózis, vagy a legtöbb arról szól, hogy az átlagéletkor növekedésével és az alacsony születési ráta mellett a jelenlegi nyugdíjrendszer aligha lesz fenntartható.

[01:17:01]Tehát amikor ön azt mondta, hogy biztosan lesz nyugdíj meg nyugdíjrendszer, azért egy picit én fölhúztam a szemöldökömet, de akkor onnan közelítve kérdezem, hogy milyen szempontokat kell az időskori anyagi biztonságra gondolva mindenképpen megfontolni?

[01:17:16]- Az biztos, hogy kétszer annyi nyugdíjast kell eltartani az aktív korú dolgozóknak, mint most, és nagyon sok a bizonytalanság.

[01:17:25]Tehát nem tudjuk, hogy mennyi nyugdíjra számíthatunk, hogy ez most a most nyugdíjba menők nyugdíjához képest annak mondjuk a fele, 60 vagy 70%-a, de azt biztosan tudhatjuk, hogy valamilyen öngondoskodásra szükség van, valamennyi pénzt most el kell kezdenünk félretenni.

[01:17:43]- Milyen stratégia mentén kell valakinek az aktuális jövedelmével úgy gazdálkodnia, hogy az adott esetben hozzájárulhasson nyugdíjas éveinek a finanszírozásához?

[01:17:54]- Ki lehet számolni, hogyha havi szinten félreteszek 20-30-50 ezer forintot és tudom, hogy 20-30-40 év van hátra a nyugdíjkorhatárig, akkor körülbelül milyen megtakarított összegre számíthatok.

[01:18:10]Én itt szeretném hangsúlyozni, hogy két eltérő stratégia lehet.

[01:18:15]Az egyik az az, hogy nyugdíjcélú megtakarítást indítok el dedikáltan, ennek lesz adókedvezmény vonatkozása.

[01:18:25]- Tehát ez egy előtakarékosság.

[01:18:27]- Igen, ezt az állam támogatja, a befizetett szja-mból, személyi jövedelemadómból visszakapok a megtakarításba, nem a zsebembe, hanem a megtakarításba, viszont azt tudni kell, hogy elég komoly büntetés megfizetésével nyúlhatok hozzá ahhoz a pénzhez, amihez az állam hozzájárult.

[01:18:45]Tehát van ez a kategória, a másik kategória pedig, hogy nem dedikált nyugdíjcélú megtakarításban, hanem rugalmasabb megtakarításban, mint például a már említett befektetési alap, részvény, kötvény, satöbbiben gyűjtöm a pénzemet, de azzal a tudattal, hogy majd nyugdíjas korban fogom felhasználni.

[01:19:04]- És nagyon fontos szempont az, hogy minél hamarabb elkezdek gyűjteni a nyugdíjas évekre, annál kisebb áldozattal jár ugyanannak az összegnek az összegyűjtése, amire majd szükségünk lesz nyugdíjasként.

[01:19:17]Tehát érdemes minél hamarabb elkezdeni.

[01:19:18]Hogyha 30 évesen elkezdem, akkor elég csak havonta néhány tízezer forintot félretenni, de hogyha 50 évesen kapok észbe, akkor már sokkal több mindenről le kell mondanom havi szinten annak érdekében, hogy biztosítottnak lássam a nyugdíjas éveimet.

[01:19:32]- Milyen nem feltétlenül csak idehaza működő, de itthon is igénybe vehető eszközök, megoldások, megtakarítási vagy befektetési formák jöhetnek szóba már most is a nyugdíjas évek anyagi fedezetének biztosításához?

[01:19:48]- Van az önkéntes nyugdíjpénztár, van a nyugdíjbiztosítás és van a nyugdíj-előtakarékossági számla.

[01:19:55]A legutolsóhoz, a nyugdíj-előtakarékossági számlához nekem saját befektetési döntéseket kell hoznom.

[01:20:02]Tehát meg kell mondanom, hogy a befizetett pénzből mi legyen: kötvény, részvény, befektetés.

[01:20:07]El kell döntenem.

[01:20:09]- Ki intézi ezt?

[01:20:10]- Ezt jellemzően minden olyan cég, ahol értékpapírszámlát vezethetek, ott nyithatok nyugdíj-előtakarékossági számlát, csak még egyszer, a nehézséget az jelenti, hogy nekem döntenem kell, hogy mi legyen a pénzzel.

[01:20:23]Ha önkéntes nyugdíjpénztárat, vagy pedig nyugdíjbiztosítást választok, akkor ott bekerülhet egy portfólióba, és azokat a befektetéseket kezelik.

[01:20:34]Tehát nem kell napi szinten döntenem akkor sem, hogyha a világban nagy változás van, akkor is a pénzemet kezelik.

[01:20:42]- Ez a kényelmesebb ezek szerint.

[01:20:42]- Ez a kettő a kényelmesebb.

[01:20:45]Még érdemes erről tudni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárban egy kicsit kevesebb a választható befektetési portfólió, de alacsonyabb a költsége, a nyugdíjbiztosításban jellemzően több a választható portfólió akár devizanemekben is, hogy forint-euró-dollár, és van hozzá még egy valamekkora életbiztosítási tartam is, tehát hogyha történik velem valami, akkor van egy plusz kifizetés a biztosító részéről, ez viszont egy kicsit drágább, mint az önkéntes nyugdíjpénztár.

[01:21:19]Meg kell ismerni a három lehetőséget, és úgy lehet tudatosan dönteni, hogy milyen irányba indulok el.

[01:21:24]De például egy ingatlanbefektetést is létrehozhatok úgy, hogy veszek egy lakást, és azt bérbe adom, vehetek kötvényeket folyamatosan, akár lakossági államkötvényt, és vehetek részvényeket, befektetési alapot, minden más rendelkezésre áll, sőt kivihetem külföldre is, és speciális befektetésekbe is betehetem a pénzemet.

[01:21:45]Tehát onnantól kezdve, hogy nem speciális nyugdíj-megtakarításról beszélek, minden egyéb szóba jöhet, csak legyen ez logikus.

[01:21:54]- Gyakran lehet hallani, tehát valamennyire divatos téma a korai nyugdíjba vonulás.

[01:22:00]Mit jelent a korai nyugdíjba vonulás és milyen vagyonnal tehető meg ez?

[01:22:04]És még egy kérdés ehhez pluszban, milyen kockázatai vannak ennek?

[01:22:08]- A korai nyugdíjba vonulás azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár előtt befejezzük a munkát.

[01:22:14]Ehhez elég nagymértékű megtakarítás kell, legalábbis ez attól függ, hogy ezt mennyire korán tesszük meg.

[01:22:20]Azt szoktuk mondani, hogy nézzük meg, hogy egy évben mennyi a kiadásunk, mennyi pénzből tudunk megélni, és ennek olyan 25-30-szorosa az az összeg, amire szükségünk van ezekre az évekre.

[01:22:32]- Tehát akkor milyen vagyonnal kell rendelkezni valakinek, aki a korai nyugdíjba vonulásra gondol?

[01:22:38]- Csak a kerek számok miatt: havonta egymillió forint kell megélni, az évi 12 millió forint, ennyi pénzre van szükségünk a megélhetéshez, ennyit szeretnénk tudni elkölteni majd, és ennek a 25-30-szorosára van szükségünk egy összegben, hogy ebből meg tudjunk élni, 25-szörösével számolunk, akkor az 300 millió forint.

[01:22:58]- Tehát hogyha van 300 millió forint megtakarításunk ebben az esetben, akkor azt mondhatjuk, hogy abbahagyom a munkát, és élek abból a pénzből, ami megvan.

[01:23:08]- Na de hol van ebben például számolva az infláció, a 25-30 éves infláció?

[01:23:13]- Ezt anélkül, hogy levezetnénk matematikailag, ez egy működő modell, többszörösen bizonyítva, hogyha az éves kiadásainknak a 25-szörösét fel tudtuk halmozni, akkor elvileg nyugodtan tudjuk folytatni a visszavonulásunkat.

[01:23:29]- Most akkor az alternatív befektetési eszközöket hoznám szóba, például a kriptovalutákat, amelyeket egyesek az új aranynak, mások meg szappanbuboréknak tartanak.

[01:23:41]Mik ezek a kriptók, és önök hogyan látják a kriptovalutákat hosszú távon?

[01:23:46]- Nagyon eltérőek a vélemények a kriptóval kapcsolatban.

[01:23:49]Az biztos, hogy a befektetők keresik azokat a kincsképző értékfelhalmozási eszközöket, ami védi őket hosszú távon az infláció ellen, és az egyik ilyen megoldás a kripto, azon belül is a bitcoinról beszélhetünk, mint a digitális aranyról.

[01:24:04]Nagyon sokan meg vannak győződve arról, hogy ez a jövő, a pénzügyi rendszereknek is ez lehet majd az új alapja.

[01:24:11]És persze vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez nem biztos, hogy annyira hosszú távú lesz.

[01:24:17]Hogyha megnézzük a kripto eszközök árfolyamát, legegyszerűbben mondjuk a bitcoin árfolyamát, az is rendkívüli mértékben ingadozik.

[01:24:25]- Hány ilyen kriptoeszköz van, hány kriptovaluta létezik?

[01:24:28]Körülbelül.

[01:24:29]- Rengeteg.

[01:24:29]Nekem nincs a fejemben hozzávetőleges szám, naponta újak jelennek meg.

[01:24:34]- Ha valaki most lépne be a kriptók világába, milyen alapszabályokra kell tekintettel lennie?

[01:24:41]- Ugye alapvetően kriptót vásárolni, vagy speciális platformokon keresztül tesszük meg, intézményesített klasszikus banki bankszektoron keresztül nem feltétlenül annyira könnyű, de mondjuk Revoluton például be van építve az alkalmazásba.

[01:24:59]Én azt feltétlenül hangsúlyoznám itt is, hogy mielőtt elindulunk ezen az úton, értsük meg, hogy mi ez.

[01:25:06]Ez egy olyan befektetési lehetőség, ahol mondjuk előfordulhat, előfordult már, hogy az értékének a kétharmadát elveszítette, hogyan viselkedünk ebben a helyzetben, de mindenképpen a meglévő pénzünknek a kisebb hányadát érdemes betenni.

[01:25:24]Tehát ez egy definíciószerűen és bizonyíthatóan magas kockázatú, de magas hozamot is potenciálisan kínáló befektetési lehetőség.

[01:25:34]- De azt hozzávetőlegesen meg lehet mondani, hogy mekkora induló tőkével kell rendelkezni annak, aki kriptovalutába kíván fektetni?

[01:25:42]- Ma már kis összegeket is lehet kriptovalutába fektetni.

[01:25:47]Hihetetlen nagy kripto láz van, de nekem nagyon sok esetben az a meglátásom, hogy vannak a higgadt befektetők, akik azt mondják a bitcoinról, hogy az inflációs veszélyek miatt ez egy menekülő útvonal, és én azért fektetek bitcoinba, mások pedig azt mondják, hogy ez pillanatnyilag klasszikus pénzszerepet nem tud betölteni, nem kamatozik, nincsenek olyan funkciói, amik miatt ezt érdemes lenne valós befektetési célpontnak tekinteni.

[01:26:22]- A legmagasabb kockázati fokozatba sorolják ma a kriptobefektetéseket?

[01:26:27]Lehet mondani?

[01:26:28]- Igen, igen.

[01:26:29]Nagyon ingadozó az árfolyam, ezért magas kockázatú.

[01:26:32]- Hogyan jut a pénzéhez az, aki a kripto befektetéséből adott ponton szeretne kiszállni és gyorsan a pénzéhez jutni?

[01:26:40]- Ugyanazon a csatornán jut a pénzéhez, ahol megvásárolta.

[01:26:45]És ezt fontos eldönteni, hogy egyébként hol vásárolja meg, meg voltak olyan platformok, amik csalás áldozatául estek, dőltek be kriptokereskedési platformok.

[01:27:00]Volt olyan török kriptobefektetési platform, amiből, ha jól emlékszem, egyetlen egy fityinget sem láttak vissza az ott befektetők.

[01:27:10]Tehát alapvetően tudni kell, hogy hol vásárolok.

[01:27:13]- Van bármiféle állami vagy bankgarancia a kriptobefektetések hazai piacán?

[01:27:20]- Nincsen.

[01:27:21]Az Európai Unióban egyébként van szabályozás, de az is csak a kriptopiaci szereplőknek a transzparenciájára irányul, befektető védelem, tehát a veszteségek elleni védelem nincsen.

[01:27:32]- És ez miért van így?

[01:27:33]- A kriptopénzeket egyelőre nem tekintik hivatalos fizetőeszköznek, ezért nem is tartoznak a felügyeletek hatálya alá.

[01:27:40]- Na most akkor megint váltva egyet, ha az aranyra térünk.

[01:27:43]Fizikai arany vagy értékpapírosított aranybefektetés?

[01:27:48]Melyik lehet a racionálisabb választás?

[01:27:50]- A fizikai aranynak abszolút többletköltsége van.

[01:27:54]Még az értékpapírosított aranyat meg tudom venni, attól függ, hogy mennyire veszem jól 0.x %-ban kifejezett költségért, addig a fizikai aranyat az átlagember jellemzően meg fogja venni 3, de lehet, hogy 7%-os költségen.

[01:28:14]És emellett jön majd a tárolási költség, hogy hol tárolom, miként tárolom.

[01:28:19]És ugye ha fizikai aranyban gondolkozunk, akkor ott tudatosan kell kiválasztani, hogy milyen minőségű az arany, ki hozta létre azt az aranylapkát vagy aranytömböt, mert ugye az előállító függvényében az elfogadása és a pénzzé tehetősége az nagymértékben eltérő lehet.

[01:28:38]- Milyen befektetői és értékmegőrzési stratégia mellett érdemes például aranyat vásárolni?

[01:28:44]- Én azt gondolom, hogy az aranyat is érteni kell.

[01:28:46]Tehát az aranynak az elmúlt években látott nagyon masszív felfutása mögött az áll, hogy volt egy nagyon szokatlan inflációs környezet, volt egy aranyba való menekülés abból a szempontból, hogy a világ egyes részein a korábban tartott tartalékdevizáknak a lehetősége az megszűnt, volt egy olyan keresleti többlet, ami a világnak a politikai átrendeződéséhez kapcsolódott.

[01:29:16]De nem feltétlenül az van mögötte, hogy az arany az mindig és minden pillanatban meg fogja őrizni az értékének a növekedését.

[01:29:26]Az arany sem fizet önmagában kamatot, ha megveszek egy aranytömböt, akkor abból nem lesz két aranytömb, bármilyen sokáig tartom, tehát annak csak az értéknövekedésében hihetek.

[01:29:37]- Kinél és hogyan lehet vásárolni aranyat?

[01:29:40]- A tőzsdén lehet venni arany ETF-et.

[01:29:43]- Ez az arany papír, ami az arany árát egyébként követi?

[01:29:46]- Az arany árát egyébként követi.

[01:29:47]Az arany ETF mögött az ETF előállítója fizikai aranyat birtokol és tárol, és így az ETF-ben tükröződik az aranynak az árfolyama.

[01:29:56]- De a fizikai aranyhoz talán annyit, hogy alapvetően vannak erre specializálódott cégek, akik biztosítják a megfelelő minőségben előállított aranytömböt, aranylabdákat, náluk meg lehet venni, sőt a tárolásra is biztosítanak alternatívát, nyilván külön költségért.

[01:30:13]- Most az arany ára unciánként 4000 dollár körül áll.

[01:30:19]Kérdezem, hogy ezen a magas áron, legalábbis relatíve magas áron még érdemes beszállni és befektetni aranyba?

[01:30:27]- A közelmúltban 4300 dollár fölött volt az árfolyam, onnan volt egy elég éles esés 4000 dollár alá, és most megint 4000 dollár fölött van egy kicsit.

[01:30:38]Ez most nekem azt mutatja, hogy elért az arany ára egy olyan kifeszítettséget egy nagyon gyors emelkedési szakasz után, amiben érdemes egy kicsit elgondolkozni, merthogy az árfolyamszáguldások idővel esetleg megállnak.

[01:30:54]- Tehát azt nem tanácsolja, hogy itt ezen az árfolyamon most valaki befektessen aranyba.

[01:31:00]- Én ezzel kapcsolatban nem tudok megfogalmazni tanácsot, annyit tudok ehhez hozzátenni, hogy ha befektetünk aranyba, akkor ne legyen az összes pénzünk aranyban.

[01:31:11]Professzionális vélemények szerint nem érdemes 10, maximum 15%-nál több aranyat tartani a befektetéseink között.

[01:31:21]- A műsor bevezetőjében is már hangsúlyoztam, de mondom még egyszer, hogy itt, amik elhangoznak, azok nem konkrét befektetési tanácsok, hanem elméletileg beszélgetünk különböző pénzügyi eszközökről, és annak az ódiumát ugye nem vállalhatjuk, hogy itt valaki tanácsként értelmez egy-egy választ, akkor ha aszerint is fektet be, abból milyen következmények származnak.

[01:31:43]Azért ezt fontos hangsúlyozni.

[01:31:43]Még mindig a fizikai aranyra kérdezek.

[01:31:47]Ha fizikai aranyat vesz valaki, akkor aranyrúd, aranyérme vagy aranyékszer legyen az, amibe fektet?

[01:31:53]- Kezdőknek általában az érméket szokták ajánlani, ez ugye kisebb befektetés.

[01:32:02]- Így aztán forgalomképesebb talán, ugye?

[01:32:04]- Forgalomképesebb, igen.

[01:32:04]Hogyha aranyrudakban gondolkodunk, ott már nagyobb befektetendő összeggel kell számolni.

[01:32:11]Egyébként likviditási kérdések is felmerülnek, hogy melyiket mennyire könnyű eladni, tehát ilyen szempontokat érdemes mérlegelni.

[01:32:19]- Akkor most váltsunk megint, beszéljünk ugyan már a műsor első felében szó volt róla, de most kicsit talán részletesebben az állampapírról.

[01:32:26]Kinek érdemes állampapírba fektetnie?

[01:32:29]- Attól függ, hogy milyen élethelyzetben vagyok, és milyen kockázatot szeretnék felvállalni.

[01:32:33]Annak, aki szeretne egy biztos, kiszámítható hozamot, kamatbevételt elérni, az vegyen állampapírt.

[01:32:43]Viszont számára is fontos tudni azt, hogy az állampapírtól mit várhat.

[01:32:48]Vannak húsz évnél hosszabb lejáratú állampapírok, akár olyan is van, ami magyar kibocsátású és devizában van, viszont tudni kell, hogy ezeknek az állampapíroknak borzasztó nagy lehet az értékingadozása, amikor a kamatok elkezdenek mozogni, vagy az ország megítélése elkezd megváltozni, és egy nagyon hosszú lejáratú állampapírnak akár részvénytípusú kockázati szintje is lehet.

[01:33:20]Összefoglalva rövid lejáratú állampapírt bárkinek bármikor, ha rövid távra fektet be, hosszabb távon pedig legyünk tisztában azzal, hogy mit vásárolunk, és az mit jelent számunkra.

[01:33:33]- Érdemes-e, kérdezem, külföldi állampapírokkal foglalkozni befektetési célból?

[01:33:39]- Vannak olyan helyzetek, amikor igen, de figyelembe kell venni például a devizakockázatot ilyen helyzetben.

[01:33:46]A befektetők a reálhozamot keresik.

[01:33:48]A reálhozam azt jelenti, hogy az inflációt meghaladó mértékű hozamot tudunk generálni valamilyen befektetéssel.

[01:33:56]Adódhat olyan helyzet, hogy találunk olyan külföldi állampapírt, ahol reálhozam elérhető, tehát hogy az inflációnál magasabb kamatot fizet egy adott állampapír, és mondjuk rövidebb lejáratú, tehát az árfolyam mozgásával sem kell annyira nagyon foglalkozni, tehát ezek a spekulatív tényezők nem kerülnek annyira képbe.

[01:34:16]Ilyen esetben igen.

[01:34:17]- És ha már eljutottunk odáig, hogy eurónk van vagy dollárunk van, hogy akkor az ne ácsorogjon ott a bankszámlán lekötetlenül, ráadásul betéti szinten nagy átlagban nem fogunk értelmezhető kamatot kapni, ezért inkább érdemes egy kötvényt választani.

[01:34:37]- Az elmúlt másfél évtizedben a klasszikusnak tekintett külföldi fizetőeszközökhöz, a dollárhoz, euróhoz, svájci frankhoz, angol fonthoz képest hullámzó mértékben, de szinte töretlenül gyengült a forint, leszámítva ezt az utóbbi egy évet.

[01:34:53]Ennek összefüggésében kérdezem, hogy érdemes-e a megtakarított pénzünket inkább külföldi devizában tartani?

[01:35:01]- Bizonyos részét devizában tartani, különösen egy meghatározott vagyoni érték felett szerintem szükségszerű.

[01:35:11]Tehát a pénzügyi ismeretek mai állása szerint az, hogy én megosztom a befektetéseimet forint és deviza között, az egy abszolút racionális kérdés.

[01:35:21]Nyilvánvalóan itt már egy picit magasabb pénzügyi ismeretekre van szükség, hogyha valakinek már 20-30 millió forintnál több megtakarított pénze van.

[01:35:31]- És valóban csak a négy felsorolt divat valuta, tehát euró, amerikai dollár, svájci frank, angol font jöhet szóba, vagy vannak más, kevésbé ismert, de az előbb felsoroltaknál ígéretesebb valuták is, amikre érdemes váltani?

[01:35:46]- Egy átlagembernek nem feltétlen javasolt kilépni ezekből az ismert devizákból, ugyanis az egzotikusabb, akár fejlődő piaci devizákról nagyon nehéz véleményt alkotni, nagyon sok függ az adott ország makrogazdaságától.

[01:36:03]Hogyha valakit ez érdekel, utánanézhet, hogy hogy alakul a GDP, a fizetési mérleg, az államadósság, de szerintem nem életszerű, hogy ezzel ilyen mértékben, ilyen mélységben foglalkozzunk, és hogyha szeretnénk azt, hogy a megtakarításunk különböző devizákban is legyen, akkor bízzuk profikra a pénzünket.

[01:36:21]Tehát egy vagyonkezelési szolgáltatáson belül a vagyonkezelő gondolkodik ezeken a kérdéseken, eldönti ezeket a kérdéseket, és dinamikusan alakítja a mi devizakitettségünket annak megfelelően, hogy mi lesz szerinte számunkra a legjobb.

[01:36:36]- Egy kicsit akkor beszéljünk a digitális pénzügyi világról, mert azért ez is itt topog a küszöbön.

[01:36:42]A digitalizáció, okos bankok, mesterséges intelligencia tanácsadók valóban segítenek a pénzügyi tudatosságban, vagy csak bonyolítják az életet?

[01:36:52]Magyarán a technológiai fejlődés előnyökkel vagy inkább veszélyekkel jár?

[01:36:58]- Nagyon sok előnye van egyébként, mert például a pénzügyi tudatosságot is elő tudja segíteni mondjuk egy applikáció azáltal, hogy segít nyilvántartani a kiadásainkat, vannak olyanok, amelyek akár játékos módon tanítják a pénzügyi alapokat.

[01:37:13]Szóval azt gondolom, hogy nagyon sok pozitív vetülete van ennek.

[01:37:17]A negatív oldala az lehet, hogyha túlságosan hagyatkozunk ezekre a digitális megoldásokra, akkor elveszítjük a gondolkodás erejét, és sokkal kevésbé leszünk benne a saját pénzügyeinkben.

[01:37:31]- Nagyon sok dimenzióban segíthet a technológia, nagyon sok olyan új megoldást hoz, ami mondjuk a devizaváltásban segít, de ismernünk kell ezeket a lehetőségeket, hogy ki tudjuk belőle választani a számunkra hasznosakat.

[01:37:43]- Arra mit válaszolna, érdemes számítógépes programokat, applikációkat keresni, letölteni és használni a befektetési technikák feltérképezésére és egyes konkrét befektetések bonyolítására?

[01:37:57]- Igen, csak győződjünk meg róla, mert ugye azért egy applikáció, ami elkezd hozzáférni a számlánkhoz, és utána elkezdi menedzselni a bankszámlánkon lévő történéseket, tehát ez egy veszélyes zóna is lehet, de vannak itt is nagyon jó dolgok.

[01:38:16]Tehát meg kell tudnunk különböztetni a veszélyes és a minőségi dolgokat.

[01:38:20]- Na de ez a kérdés, hogyan lehet ezek megbízhatóságáról, meg hitelességéről meggyőződni?

[01:38:24]- Hát hogyha felmegyünk bármelyik applikációs boltba, akár Android, akár Apple, akkor meg tudjuk nézni, hogy hányan töltötték le.

[01:38:33]Mondjuk hogyha egy applikációt letöltöttek nyolcezren, az lehet, hogy nagy számnak tűnik, de én még nem biztos, hogy bíznék benne.

[01:38:41]Tehát hányan töltötték le, milyen minősítések vannak szövegesen alatta.

[01:38:47]Nekem azt is vizsgálni kell, hogy az adott nyelven meg tudok-e szólalni, hiába van magyar nyelvű applikáció, hogyha az ott létrejövő szerződés, az mondjuk amerikai jog alatt van, és én nem tudok angolul, az azért egy egészen komoly szkander lesz, és jogi fájdalom lesz, és nekem nagyon sok pénzbe fog kerülni, hogy olyan ügyvéd legyen mellettem, és úgy menjen, stb.

[01:39:09]Szóval ezeket mind végig kell gondolni, de ha tudunk angolul, tudunk kérdezni az ügyfélszolgálattól, magabiztosan tudjuk kezelni az applikációt.

[01:39:21]Nekem egyébként az egy rémálom, amikor egy-egy internetes felületen azt olvasom, hogy konkrétan valaki már elkezdte használni az egyik nagy amerikai szolgáltatót, ami egyébként jó is, de a kérdésből kiderül, hogy nem tudta, hogy milyen befektetést hajt végre.

[01:39:39]Ő végrehajtott ott egy befektetést, és nem tudta, hogy mit csinált.

[01:39:42]A kérdésből derült ki.

[01:39:43]És ez azért egy borzasztó nagy felelőtlenség, ott vitte előre a tömeg, de ő konkrétan nem tudta, hogy mit csinál.

[01:39:51]És egy ilyen felületen félrekattintani, félrekoppintani, az nagyon sok pénzbe kerülhet.

[01:39:55]- Ha már itt tartunk, van-e bármilyen olyan biztosítási forma, ami mentesít a pénzügyi veszteségtől, akár ha valaki a saját hibájából, akár a körülmények szerencsétlen alakulása miatt szenved el jelentősebb veszteséget?

[01:40:12]- Itt nagyon komoly különbséget kell tennünk két tényező között.

[01:40:16]Egyik az, hogy én befektetek, és az adott befektetésnek az árfolyama csökken, az ellen senki nem fog soha megvédeni.

[01:40:25]A másik lehetőség az, hogy én befektettem, és az adott befektetési szolgáltató valamilyen bűncselekményen keresztül azt a pénzt tőlem elvitte.

[01:40:37]Erre a második esetre van a Befektető-védelmi Alap, ami százezer euróig nyújt védelmet, ez egy európai uniós harmonizált védelmi intézmény, százezer euróig nyújt biztonságot arra, hogy ezt a pénzt én visszakaphatom, ha és amennyiben igazoltan, ott bűncselekménynek esett áldozatul az én pénzem.

[01:41:01]- És milyen kontroll lehetőségeket, milyen módszereket ajánlanak egy kezdő befektető számára, amikor befektetése előtt az érzelmeire, illetve gyenge pontjaira próbálnak hatni?

[01:41:13]Mert ilyennel sokat lehet találkozni.

[01:41:15]- Érzelmileg soha nem szabad, hogy felfűtött állapotba kerüljünk.

[01:41:19]Hogyha valaki meghozta az életünk lehetőségét, akkor biztos, hogy átver.

[01:41:22]Tehát egy professzionális, valós szolgáltatást nyújtó befektetési tanácsadó szakértő nem fog olyat megfogalmazni, amitől mi lázba tudunk jönni.

[01:41:33]Ő nem fog hozamígéretet mondani, ami irreális.

[01:41:37]Tehát ha már lázba jövünk, az legyen az első jel, hogy itt valami nem stimmel.

[01:41:42]- Az mennyire felel meg az igazságnak, hogyha mindenki tudatosabban kezdené kezelni a pénzét, attól a gazdaság is jobban működne?

[01:41:52]Úgy is kérdezhetném, hogy a pénzügyi tudatosságnak vannak-e társadalmi hatásai is?

[01:41:57]- Feltétlenül vannak, tehát hogyha egy társadalom képes többségében racionális döntéseket hozni, akkor ott kevésbé kerülnek az adott személyek saját döntésük révén fenntarthatatlan szituációba.

[01:42:14]És ugye egy kiegyensúlyozott, rossz pénzügyi döntések által meg nem rengetett egzisztenciával bíró társadalom az egy sokkal egészségesebb gazdasági közegnek nyújt táptalajt.

[01:42:26]- Annyival egészíteném ki, hogy az államnak kevesebb embert kell kimenteni ilyen helyzetben, valamint az, hogyha a lakosság pénzügyileg tudatosabban működik, az az ország versenyképességéhez is hozzá tud járulni, tehát a tőke a jó cégekhez, a jó ötletek felé, a jó befektetések irányába áramlik, ami szintén előmozdítja ezt.

[01:42:49]- Most ott tartunk Magyarországon, hogy érdemes lenne átgondolni, hogy az államnak mikor és kit kell megmenteni.

[01:42:56]Ez nem azt jelenti, hogy tömegeket kell rossz helyzetben hagyni, de ugye nagyon-nagyon sok olyan megmentési akció volt, és kialakult már egy bizonyos rétegben az, hogy az állam úgyis megment minket.

[01:43:09]Mire gondolok?

[01:43:11]Amikor elindult 2021 után a kamatemelkedés, akkor azelőtt minden bank tájékoztatta az összes hitelfelvevőt, hogy legyen szíves a változó kamatozású hitelét rögzített kamatozásúra váltani, mert változik a környezet.

[01:43:29]Hányan reagáltak rá?

[01:43:29]A hitelvevők 3%-a reagált rá.

[01:43:36]És akik bennmaradtak ebben a történetben, bekövetkezett a kamatemelkedés, és sokkal többet kellett volna hiteltörlesztésre fizetnie, őket elkezdte védeni a kamatstop.

[01:43:46]Azután, miután figyelmeztetést kaptak az államtól.

[01:43:50]- És ön ezt igazságtalannak tartja, ha jól értem.

[01:43:52]- Ugye ennek van egy költsége, tehát hogy mindig minden helyzetnek van költsége, és ezt valaki megfizeti.

[01:44:00]Tehát az egy jó dolog, hogyha az állam védi a polgárokat, de fontos, hogy a túlzott védelem meg ne vezessen oda, hogy fenntartja a rossz döntéseket, és úgyis megmentenek engem, ezért más fogja viselni az én hibás döntésemnek a költségét.

[01:44:18]- Lassan a beszélgetésünk végére jutunk, és azt kérdezem így végezetül, hogy ha csak egyetlen pénzügyi tanácsot adhatnának a nézőknek, hallgatóknak, mi lenne az?

[01:44:30]Legyen ez beszélgetésünk esszenciája, tehát a záró gondolat.

[01:44:34]- Nagyon fontosnak tartom, hogy ismerjük a költségeinket, tudjuk, hogy mennyi pénzre van szükségünk, ezt próbáljuk meg nagyon szem előtt tartani, és nem bedőlni a csábításnak a pénzköltést illetően.

[01:44:49]Hogyha tudjuk, hogy mennyi a költségünk, akkor tudunk tervezni azzal, hogy mennyi pénzt tudunk a jövőnkre félretenni.

[01:44:56]És ebben az egészben legyen tudatosság, szánjuk rá az időt, és valamiféle kimutatást csináljunk erre.

[01:45:05]- A pénzügyekkel foglalkozni kell.

[01:45:07]Ez az életnek ugyanolyan területe, mint bármi más.

[01:45:12]Nem fogunk ingyen ajándékba kapni tökéletes megoldásokat.

[01:45:17]Ha mi nem foglalkozunk vele, a Mikulás nem fogja leszállítani az egészséges pénzügyi környezetünket.

[01:45:24]Az időbefektetés azt is jelenti, hogy nem sajnálhatjuk arra sem az időt, hogy tájékozódunk.

[01:45:32]Tájékozódás nélkül ne hozzunk döntéseket, kerüljük el a túl szép, hogy igaz legyen történeteket, és maradjunk higgadtak.

[01:45:42]- Ebből viszonylag hosszú podcast lett, de egyáltalán nem bánom, mert azt remélem, hogy sokak kérdését sikerült megválaszolnunk, megválaszolniuk, és remélhetőleg sokan tanultak az elhangzottakból, tehát valamennyire közelebb jutottunk a pénzügyi tudatossághoz.

[01:46:00]Köszönöm önöknek a szakértelmet és a konkrétságot, na meg a szuflát, hogy bírták.

[01:46:06]- Köszönjük.

[01:46:06]- Köszönjük.

[01:46:08]- Ezúttal Kun-Welsz Edittel, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzserével és Sándorfi Balázzsal, a bankmonitor.hu alapító ügyvezetőjével folytattunk egy sokrétű beszélgetést a tudatos pénzkezelésről, remélhetőleg sok okos pénzügyi tanácsot is adva nézőinknek, hallgatóinknak.

[01:46:27]Ha úgy érzik, hogy ez az epizód is méltó folytatása a korábbiaknak, és értékelik a belefektetett munkánkat, többféleképpen is kifejezhetik támogatásukat.

[01:46:38]A képernyő alatt jobbra található 'Köszönet' gomb egy közvetlen lehetőség, de a donebly.com-on vagy a patreon.com-on is megtalálható a Friderikusz Podcast oldala, mindkét helyen szintén van mód arra, hogy hozzájáruljanak podcast készítésünkhöz.

[01:46:57]A negyedik támogatási forma részleteit pedig a videó alatti leírásban találják meg.

[01:47:04]De ha csak egyszerűen feliratkoznak csatornánkra, itt balra lent egy gombnyomás segítségével, vagy megosztják beszélgetéseinket ismerőseikkel, barátaikkal, azzal is sokat segítenek, hogy folytathassuk munkánkat.

[01:47:18]Bármilyen formában is állnak mellénk, hálásan köszönjük.

[01:47:22]Jönnek most támogatóink, de aztán néhány percre még kérem türelmüket, mert megosztok önökkel egy igen fontos figyelmeztetést.

[01:47:46]- Szeretném felhívni a figyelmüket egy, az utóbbi időben megint terjedő jelenségre, csalók mesterséges intelligencia segítségével egyre többször hamisított videókat készítenek, amelyekben úgy tűnik, mintha én és bizonyos vendégeim időnként egy-egy interjú szituációban különböző termékeket, gyógyhatású készítményeket ajánlanának.

[01:48:11]Mondanom sem kell, ezek a beszélgetések soha nem készültek el, ezeknek a képi és hanganyaga manipulált, mert sem én, sem Karikó Katalin, sem Lakatos Péter professzor nem áll semmilyen kapcsolatban ezekkel a készítményekkel, illetve gyártóikkal.

[01:48:29]Egyikünk sem árul értisztítót, féregirtót, körömgomba krémet, de még csak ízületi problémákra sós, fahéjas gyógyszert sem.

[01:48:40]Kérem tehát, ne dőljenek be ezeknek a megtévesztő tartalmaknak, és ne adjanak ki pénzt olyan termékekre, amelyet ilyen módon ajánlanak.

[01:48:50]Az önök bizalmával és a mi nevünkkel egyaránt visszaélnek ezek a csalók.

[01:48:55]Ha alaposabban megfigyelik ezeket a megtévesztő reklámokat és hamis videókat, kellő körültekintéssel azért kiszűrhető, hogy a mi beszédünk nem annyira életszerű, inkább monoton, mert mindegyiket egy korábbi podcastünk hamisításával készítették.

[01:49:12]Ha ilyen videóval találkoznak, kérem, egyrészt jelentsék azt az adott platformon, másrészt osszák meg a rossz tapasztalatukat másokkal is, hogy lehetőleg senki ne váljon áldozattá.

[01:49:24]Köszönöm, hogy figyelnek és segítenek megőrizni mindannyiunk hitelességét.

[01:49:29]Amíg pedig újra jövünk, korábbi beszélgetéseinket, már 128-at a Friderikusz Podcast YouTube oldalának első vagy talán második sorában megtalálják, onnan bármelyik visszanézhető, de az igen gazdag archívumunk, egykori televíziós tevékenységem 370-371 darabja is már kínálja magát.

[01:49:51]Éljenek mindezekkel, kérem vagy ajánlom, és akkor friss beszélgetéssel itt leszünk legközelebb is, előreláthatólag két hét múlva.