Among Whites, a Gulácsi /// Friderikusz Podcast 130.
Gulácsi Péter, a magyar labdarúgó-válogatott 58-szoros kapusa és a német RB Leipzig jelenlegi játékosa beszélget Friderikusz Sándorral az életrajzi könyve, a „Csendben a csúcsra" megjelenéséről. A beszélgetés középpontjában a kapus lét magánya, a felelősség terhei, a sérülések és újrakezdések lelki próbái állnak.
Gulácsi szerint a futballtól függetlenül is értékes embernek érzi magát – ezt a sérülésből való visszatérés során tanulta meg. A kapus posztot választotta gyerekként, mert a visszahúzódó természete jól passzolt ehhez a pozícióhoz, ahol a labda hozzá jön, nem pedig ő szalad utána. Diplomás értelmiségi családból származik, szülei támogatták a futballkarriert, de kitűnő tanulmányi eredményt is megköveteltek tőle.
A modern futballban a kapus szerepe alapvetően megváltozott: már nem csak véd, hanem a játék szervezésében, a csapat nyugalmának fenntartásában és a kommunikációban is kulcsszerepe van. A mai élsportolónak képesnek kell lennie kezelni a stresszt és a nyomást – ez a legfontosabb tulajdonság a csúcson.
Liverpoolban 52 alkalommal ült a kispadon, de ezt nem bánta: a világklasszis közegben fejlődhetett, és amikor 21-22 évesen kérte a kölcsönadást, már tudta, hogy szüksége van a mérkőzésekre a fejlődéshez. Salzburgban és Lipcsében alkalmazta az „ötmeccses szabályát": az első öt mérkőzésben nem kockáztat, hanem biztonságra játszik, hogy megszerezze a bizalmat.
2022 októberében súlyos sérülést szenvedett (elszakadt elülső keresztszalag, majd bakteriális fertőzés), de nem adta fel. Megtanulta, hogy az értéke nem csak a futballtól függ – ez volt a sérülésből való visszatérés legnagyobb tanulsága. A hosszú rehabilitáció alatt rengeteget kellett dolgoznia a mentális egyensúlyon.
Felesége közgazdász, aki saját vállalkozásait vezeti – ezt Gulácsi inspirálónak tartja. A család Lipcsében él, tíz éve ugyanabban a házban, amit nem szeretnének cserélni, mert a gyerekek otthonának érzik. Két fia folyékonyan beszél három nyelven, és már kapusedzésekre is járnak.
2020-ban nyilvánosan kiállt az LMBTQ-jogok mellett, amikor a „Család az család" kampányhoz csatlakozott. Ez támadásokat váltott ki, de nem bánta meg – a szeretet, az elfogadás és a tisztelet olyan értékek, amelyeket otthonról hozott. Később, a válogatott karrierje alatt tudatosan nem nyilvánult meg politikai kérdésekben, hogy ne veszélyeztesse a csapat egységét.
Gulácsi szerint a magyar futballra ránehezedik a politikai befolyás, de az infrastruktúra fejlődése és a körülmények javulása pozitív. A szurkolók között vannak szélsőséges elemek, de a futballnak van összetartó, kohéziós ereje. Szerinte a futball lelke megmaradt, bár a pénz és a média szerepe megnőtt.
Jótékonyságban aktív: a válogatottból járó prémiumokat felajánlja, a könyv bevételeiből pedig mozgássérült gyerekeket segítő intézményt támogat. Szerencsésnek érzi magát, és fontosnak tartja, hogy visszaadjon a közösségnek.
A jövőjét tekintve szeretne a Lipcséénél maradni, de tisztában van azzal, hogy a futballban gyorsan megváltozhatnak a dolgok. Edzőként nem szeretne dolgozni, de sportvezetői pozíció szóba jöhet. Szeretné, hogy emberként és sportolóként egyaránt példaképnek látsák – a kettő összetartozik számára.
A kapus poszthoz vezető út
Gulácsi Péter gyerekként nagyon aktív volt, szülei ezért az BVSC pálya mellé költöztek, hogy kipróbálja a futballt. Kezdetben nem tudott érvényesülni a gyerekfutballban, mert természete szerint visszahúzódóbb, csendesebb típus volt. Az egyik nap önként jelentkezett kapusnak, és ekkor jött rá, hogy ez az ő pozíciója:
„Amikor ott beálltam és láttam a játékot magam előtt, átláttam az egész pályát, valamennyire nyilván az ember ilyenkor, pláne később már egy bizonyos kontrollt is érez a történések felett, és nem pedig csak a labda után szaladgál. Ez nekem nagyon megtetszett, hogy a labda az jön hozzám, nekem csak meg kell várni, és utána egy jó nagyot belerúghatok majd, hogyha kivédtem." *
Diplomás értelmiségi családból származott – szülei közgazdászok voltak, nővére gyerekorvos, húga építészként végzett, de ötvösművész lett. Gulácsi matematikában tehetséges volt, országos versenyeket nyert, tanárai szívükhöz kaptak, amikor a futball mellett döntött. Szülei azonban támogatták, de kimondatlan elvárásuk volt, hogy a tanulás az első marad. Ez arra sarkallt, hogy még inkább effektív legyen az iskolában:
„Én nem bohóckodtam, a szüneteket nyilván átfociztam, de az órákon odafigyeltem, jegyzeteltem, hogy a lehető legkevesebb időbefektetéssel kitűnő tudjak maradni." *
Végig kitűnő volt. Az agárdi Sándor Károly Akadémiára kerüléskor egyezségre jutottak: pár éven belül megnézik, hol tart a futballkarriere, és ha szükséges, vissza lehet térni a tanuláshoz. Végül a futball mellett döntött.
A kapus magánya és felelőssége
A kapus posztnak megvan a maga szépsége és terhe. Gulácsi szerint aki ezt a pozíciót választja, tudnia kell, hogy mit vár el tőle:
„Aki sebésznek megy, ugyanúgy tudja, hogy milyen következményekkel jár, mondjuk, ha hibázik, milyen következményekkel jár, hogyha aznap nem a maximumot nyújtja kapusként, ez a fajta magány ott hátul nyomasztó tud lenni, de ezzel együtt kell tudni élni." *
A játék nagy része távol zajlik tőle, de az adott pillanatban száz százalékosan kell teljesítenie. A kapus egy apró hibájából nagy probléma születhet, ezért nagyobb felelőssége van, mint például a csatároknak, akik tíz kihagyott helyzet után is ünnepelt sztárok lehetnek, ha szereznek egy gólt.
A hibázás után a kezelés kulcsfontosságú:
„Nekem erre, és valószínűleg a legtöbbeknek az egyik legjobb módszer az, hogy abban a pillanatban kidobod ezt a jelenetet, tehát mintha kukába tennéd. Mintha meg se történt volna, sőt a legjobb módszer, ha elhiteted magaddal, hogy valójában te nem is hibáztál. A meccs után nyilván jön a valóság szembe és az önelszámoltatás, tehát az már nyilván egy nehezebb szituáció, de meccsen belül kell tudni ezt a szituációt félretenni vagy kidobni és teljesen túllendülni ezen." *
A kapus posztjának megújulása
A modern futballban a kapus szerepe alapvetően megváltozott. Edwin van der Sar és Manuel Neuer voltak az úttörők: az első behozta a lábbal való játékot és a rövid passzokat, a második pedig a „sweeper keeper" koncepciót, ahol a kapus a csapat támadásépítésében aktív szereplő.
„Tehát az, hogy most már a kapus előre rúgja csak hatvan méterre a labdát, ez nagyon kevés csapatnál működik, mert kapusként is hasonló technikai tudás kell majdhogynem, mint egy mezőnyjátékosnak, hiszen bevonnak minket a labda kihozatalba. Viszont ezáltal nekünk is nyilván jóval nagyobb felelősségünk van, nem hibázhatunk sem lábbal, sem ezekben a döntésekben, és ez a fajta kapu védése most már egy jóval komplexebb és nagyobb feladat lett." *
A mai futballban az a legfontosabb, hogy ki az a versenyző típus, akit a stressz és nyomás nem agyonnyom, hanem még jobb teljesítményre serkent. Ez személyiségkérdés, tapasztalatkérdés, de a technikai háttér és a munka mellett ez a legkritikusabb tényező.
Példaképek és karrierút
Gulácsi Grosics Gyulát említi a magyar futball történetéből, de azt mondja, hogy két teljesen más sportról beszélnek, ezért nehéz összehasonlítani. Az újkori magyar futballban Király Gábor volt az ő példaképe, aki a Bundesligában és a Premier League-ben is védett, és Európa-bajnokságon is játszott a magyar válogatottnak.
„Mind a ketten védtük Európa-bajnokságon a magyar válogatott kapuját, ugye mind a ketten védtünk a német első osztályban, tehát ilyen téren rengeteg párhuzam van a mi karrierünk között, de teljesen különböző karakterek vagyunk." *
Gulácsi szerint ha azt mondták volna neki, hogy olyan sikeres karriert tud majd futni, mint Király, azonnal elfogadott volna.
Liverpool és a kölcsönadások
Liverpoolban 52 alkalommal ült a kispadon. Tizennyolc évesen került oda, egy olyan csapathoz, amely az előző három évben kétszer a Bajnokok Ligája döntőjében szerepelt, és tele volt világsztárokkal. Gulácsi szerint egyszerűen nem volt készen arra, hogy az első csapatban játsszon:
„Tehát azért azt látni kell, én tizenhét éves fiatalként kikerültem Liverpoolba, egy olyan csapathoz, aki az előző három évben kétszer a Bajnokok Ligája döntőjében szerepelt, tele volt világsztárokkal, és egyszerűen az én szintem az még fényévekre volt attól, hogy én a Liverpool első csapatában pályára léphessek." *
Azonban az, hogy ebben a közegben készülhetett és fejlődhetett, rengeteg lehetőséget adott a későbbi pályafutásához. Rafa Benítez alatt volt egy terv az ő felépítésére, de amikor az edzők megváltoztak, ez a terv megbomlott. 21-22 évesen Gulácsi kérte a kölcsönadást, mert folyamatosan védeni és fejlődni akart:
„Tehát bármelyik fiatal játékosnak szüksége van ezekre a meccshelyzetekre, a már említett tapasztalatszerzés miatt is, hiszen csak edzésekből nem fog tudni az ember továbbfejlődni." *
A kölcsönadások során megtanulta az ötmeccses szabályt, amely később Salzburgban és Lipcsében is bevált. Az első öt mérkőzésben nem kockáztat, hanem biztonságra játszik, hogy megszerezze a csapat bizalmát. Ez azért fontos, mert a kapus megbízhatósága és kiegyensúlyozottsága kritikus:
„Hogyha nem hibázol, nyilván ha olyan bravúrok jönnek, amikkel meccset tudunk nyerni az extra, de ha nem hibázol, nem tudnak beléd kötni, és utána, amikor megvan ez a fajta magabiztosság, automatizmusok, akkor onnantól már az ember el tudja kezdeni nyilván fölépíteni a játékát." *
Szoboszlai és az eltérő utak
Szoboszlai Dominik, a Liverpool jelenlegi sztárja és a magyar válogatott vezetője, tizenhét éves kora óta ismeri Gulácsi. Szoboszlai egy kiemelt tehetség volt kiskorától kezdve, aki kiemelkedett a korosztályából, és számára magától értetődő volt az európai top szint.
„Nála ez valahogy mindig magától értetődő volt, hogy ő oda az európai top-top szintre el fog jutni. Tehát az ő útja egy kicsit más, mint az enyém. Én nem mondom, hogy nem voltam tehetséges, de én kemény munka által fegyelem, alázat, kitartás által, rengeteg nehézséget leküzdve jutottam el oda, ahova eljutottam, és én erre nagyon-nagyon büszke vagyok." *
Gulácsi szerint Szoboszlainak van egy ösztönös zsenialitása, amely őt arra predesztinálta, ahová eljutott. Ez nem csak a futball tudásában, hanem a személyiségében is ott van. Gulácsi soha nem mérte össze magát Szoboszlaival – tudta, hogy az ő útja más volt, és erre büszke.
A sérülés és a visszatérés
2022 októberében Gulácsi súlyos sérülést szenvedett: a jobb térdében elszakadt az elülső keresztszalag, majd a műtött térdét egy ritka bakteriális fertőzés is megtámadta. Ez egy hosszú, egy éves kihagyást jelentett. Ekkor a riválisa nagyon jó teljesítményt nyújtott, és volt egy fél éves szakasz, amikor Gulácsi már egészséges volt, de a riválisa tovább védett.
A sérülésből való visszatérés során Gulácsi megtanulta a legfontosabb leckét:
„Sok mindent, leginkább azt, hogy én a futballtól függetlenül is egy értékes ember vagyok. Eddig én akkor éreztem magam értékesnek, hogyha jól teljesítettem. Ha jól teljesítettem, akkor én egy értékes apukának éreztem magam, akkor én egy értékes férjnek éreztem magam, akkor én egy jó labdarúgónak éreztem magam, de hirtelen kihúzták alólam a futballt, és ott voltam, hogy oké, de akkor én most mit érek valójában?" *
Nem gondolt a visszavonulásra, de nem hitt abban, hogy vissza tud kerülni arra a szintre, ahol volt. Azonban három-négy hónap után, amikor már edzésbe visszakerült, újra jó volt, és ekkor újra jött az éhség a futballra. Az egész folyamat megtanította neki, hogy az értéke nem csak a futballtól függ.
Mentális felkészülés és rituálék
Gulácsi fix programja van a mérkőzésekre való felkészülésben. Ez már a meccs előtti este elkezdődik vizualizációs gyakorlattal:
„Ez már elkezdődik a meccs előtti este, egy vizualizációs gyakorlattal, mérkőzés jelenetek elképzelésével, tudnom kell, hogy milyen színű mezben játszom, nyilván a stadionokat ismerem, elképzelem az öltözőt, tehát hogy az ember így felkészül azokra a pillanatokra, amik másnap egyébként így érik." *
Ha otthon játszanak, a vendégszobában végzi ezt a tizenöt perces programot, majd meccsnapon még kétszer megismétli. Az öltözőben is vannak apróságok: melyik sípcsontvédőt húzza fel először, a családja képe van a sípcsontvédőjén, megpuszilom őket, mielőtt felveszi. A bal cipőjét veszi fel először, de utána a jobbat, de a jobbat köti meg először és utána a balt.
„Ez megint egy ilyen apróság, ami segít. Mielőtt leveszem a jegygyűrűmet, azt is háromszor megpuszilom, van egy karkötőm, ami a családomat jelképezi, az a kapuskesztyű alatt van, azt is meg szoktam meccs előtt háromszor puszilni. Tehát, hogy nekem alapvetően a családi háttér, meg a család az egyik legfontosabb támpontom az életben." *
A csapat irányítása és kommunikáció
Kapusként Gulácsi hátulról rálát az egész játékra, és ez az egyik legfontosabb feladata. Nagyon hangosan kell tudni kiabálni, hogy a játékosok hallják őt a stadionban, ahol nyolcvanezren vannak, vagy akár harmincötezren csak a kapu mögött.
„Erre még rájön az, hogyha egy multikulturális védelem van előtte, tehát nekem volt már olyan mérkőzés, ahol angolul, németül kellett egyszerre irányítani, sőt a válogatottban is előfordult már, hogy németül és magyarul irányítom a védelmet, tehát attól függően, hogy melyik játékosnak mit kell mondani, akkor ehhez igazítom az irányítást." *
Függetlenül attól, hogy nem ő a csapatkapitány, a kapus pozíciója a pályán. A csapatkapitánynak főleg az öltözőben van nagy szerepe, a pályán kívül, hogy a csapatot vezetőként vezesse.
Csapatlegitimáció és vezetői személyiség
A teljesítmény az mindig az első és legfontosabb szempont. Szoboszlai Dominik nagyon fiatalon lett csapatkapitány, mert a teljesítménye alapján teljesen megérdemelte ezt a pozíciót. Az, hogy a többiek elfogadják vezetőnek, a teljesítménytől függ:
„Tehát teljesen mindegy, hogy valaki hány éves, hány meccset játszott le, a futball az arról szól, hogy minden három napban teljesíteni kell. Tehát, hogy az, amit a múltban tettél, vagy aki vagy, amit elértél, az egy bizonyos pontig számít, de valójában az adott meccsen nyújtott teljesítmény a legeslegfontosabb." *
Csapat légköre és szelleme
A csapat légköre a karakterektől függ. Olyan játékosoknak kell egy csapatot alkotni, akiknek a személyisége passzol egymáshoz. Ez nem azt jelenti, hogy huszonkettő ugyanolyan típusú embernek kell lennie, hanem egy szimbiózist kell kialakítani:
„Tehát csak jó egyéni képességekből álló csapat, az nem lesz igazi csapat, hanem a személyeknek is passzolnia kell, és erre is rengeteg példát látunk egyébként a világfutballban, és erre egyébként a magyar válogatott is egy nagyon-nagyon jó példa." *
A magyar válogatott gyakran legyőz olyan ellenfeleket, akik papíron jobbak, de a csapaterő miatt sikeresek.
Az emberi kapcsolatok a futballban
A futball klubszinten csapatsport, de közben egyéni sport is, hiszen minden játékos a lehető legjobb karriert szeretné futni. Ezért nagyon nehéz igazi barátságokat kialakítani csapaton belül:
„Emiatt nagyon-nagyon nehéz igazi barátságokat, szoros kapcsolatokat kialakítani csapaton belül, hiszen az ember mindig azt nézi, hogy az ő szituációjának, karrierjének mi a lehető legjobb következő lépés vagy megoldás. Tehát mindenki a saját érdekeit nézi." *
Vannak haverok, akikkel az adott időben és csapatban kapcsolatokat alakít ki, de nem kevés példa van arra, hogy ha egy játékos elhagyja a csapatot, utána soha nem beszélnek többet. Esetleg közösségi médián kommentelnek, vagy egy-két üzenetet váltanak, de az, hogy évek múlva is találkozzanak, ritkább.
Edzők és az öltöző elvesztése
Ha egy edző elveszíti az öltözőt, ha a csapat nem hisz már abban a filozófiában, amit az edző képvisel, akkor onnan nincs nagyon visszaút. José Mourinho karrierjének elején nagyon sikeres volt, de a foci fejlődött, és az ő metódusai már nem feltétlenül az irányba mennek, amerre a futball halad.
A Real Madridnál most úgy tűnik, hogy a játékosok nem hajlandók Xabi Alonso játékfelfogása szerint játszani. Gulácsi szerint itt lehet egy belharc, hogy ki az erősebb, de a Realnál olyan külső nyomás van a játékosokon, hogy nem tehetik meg, hogy nem száz százalékot nyújtanak.
„Az más kérdés, hogy mennyire hatékony a játéka, mennyire sikeres a csapat abban a szisztémában, amit ők játszanak, de azért azt száz százalékra tudom mondani, hogy olyan futballista még nem volt, aki kiment a pályára és ne akart volna nyerni." *
A futball és a pénz
Nagyon sok futballista van, aki a hirtelen jött anyagi helyzet miatt elveszíti a kontrollt és a mértékeket, ami később rengeteg problémát okozhat:
„Nagyon sok futballista van, aki a hirtelen jött anyagi helyzet miatt nyilván elveszíti a kontrollt és elveszíti a mértékeket, ami főleg a későbbi életben egyébként rengeteg problémát tud nekik is okozni." *
Gulácsi 26-27 évesen írta alá az első komolyabb szerződését a Lipcsével. Egy olyan családból jön, ahol a tervezés és az anyagi szituáció kezelése alapvető dolog. Apja gazdasági igazgató volt a Richternél, ezért valamennyire a pénzügyi dolgokat magával hozta.
Az, hogy a Liverpool-ban a heti fizetés 120-350 ezer font között mozog (52-152 millió forint hetente), csak a jéghegy csúcsa. Nem arról van szó, hogy minden futballista ennyi pénzt keres, hanem aki eljut a csúcsra, az ilyen pénzekről beszél. Ez eszméletlen teljesítményt, hihetetlen munkabírást, nyomás elviselését igényel.
„Hogyha azt nézzük, hogy filmsztárok akkor mennyit keresnek, vagy egy-egy filmért mennyit kapnak, ugye ott is eszméletlen összegek vannak. A társadalmi szerepünk vagy a társadalmi pozíciónk nem adná ezt nekünk, hogy mi ennyi pénzt keresünk, mert nyilván a mi személyünk nem áll bárki fölött, tehát mi nem vagyunk jobb emberek, nem tudunk többet, csak egy olyan hivatást végzünk, amit utána millióan vagy milliárdok néznek meg tévében, és ez generálja igazából ezeket a pénzeket." *
Luxus és fogyasztás
Gulácsi szerint azzal nincs semmi baj, ha valakinek van szenzációja, ami lehet egy autó, egy óra, vagy bármi más, amit gyerekkori álmának tartott, és megvan az anyagi helyzete, hogy megvásárolja. A kérdés az, hogy ezt mennyire akarjuk kifele mutogatni, és miért tesszük meg:
„Szerintem azzal nincs semmi baj, hogyha valakinek van valami szenvedélye, ami lehet egy autó is ebben az esetben, lehet egy óra, lehet bármi más, ami mondjuk egy gyerekkori álma volt, célja volt, és megvan az anyagi helyzete, hogy ezt meg is vegye, szép helyekre utazzon. Itt nyilván az a kérdés, hogy ezt mennyire akarjuk kifele mutogatni, és miért tesszük meg ezt valójában." *
A család és a stabilitás
Gulácsi felesége közgazdász végzettségű, aki manapság saját vállalkozásait vezeti. Ezt Gulácsi inspirálónak tartja, mert egy olyan személy van mellete, akinek tágasabb a látótere, aki mindig megtalálta önmagát és újítani tudott:
„Inspirál. Nekem ez mindig is nagyon fontos volt, hogy egy olyan személy van mellettem, akinek azért jóval tágasabb a látótere, aki mindig megtalálta önmagát, és mindig újítani tudott, és ez nekem nagyon inspiráló." *
Felesége először a Red Bull Media House-nál a Red Bull TV beindításában segédkezett, majd Lipcsébe kerüléskor saját vállalkozásait kezdte. Először egy esküvőszervező céget alapított, majd másfél éve egy pilates stúdiót nyitott Lipcsében egy business partnerével. Most nyitják majd a második stúdiót Spanyolországban.
Gulácsi szerint nagyon fontos, hogy ne csak ő legyen sikeres, hanem a felesége is. Ő is érvényesüljön és sikeres legyen, nem csak anyagi szempontból.
A házasság és az életforma
A felesége idő kellett ahhoz, hogy beleszokjon a futballistaéletbe. Gulácsi egyik hétvégén sem van otthon, utaznia kell, nincsenek szabadnapjai. A futball az A-tól Z-ig beosztja az idejét, és a köré kell a családnak tenni az életét. De a futball azt is meghatározza, hogy hol laknak.
Gulácsi és felesége akkor ismerkedtek meg, amikor Liverpoolban volt, ott három évet laktunk. Amikor Salzburgba kerültek, a felesége befejezte az egyetemi tanulmányokat és gyakornokként kijött. Amikor Gulácsi azt mondta, hogy Lipcsébe mennek, a felesége karrierjét valamennyire kettétörte. Ezért volt az ötlet, hogy akkor vállalkozóként, függetlenül attól, hogy hol laknak, kezdett el dolgozni.
A család Lipcsében él, tíz éve ugyanabban a házban. Gulácsi azt mondja, hogy lehetett volna nagyobbra, szebbre, újabbra cserélni, de ez őket soha nem motiválta. A gyerekek születésük óta itt laknak, ez számít az otthonuknak, és őket meg nem akarta fosztani ettől csak azért, mert valami szebb és jobb és újabb.
Két kisfia közül a nagyobbik az idén kezdte az általános iskolát, kisebbik fia óvodába jár. Mind a ketten folyékonyan beszélnek három nyelven – magyarul, angolul és németül. A nagyobbik most már német általános iskolába megy, ahol kétnyelvű oktatás van.
A mentális egyensúly megőrzése
Gulácsi olyan környezetből jön, olyan családi háttérrel rendelkezik, ahol más dolgok is fontosak az életben. Ha az ember csak saját magára koncentrál, akkor az érzékenységet el tudja veszíteni. De ha ebből kilépünk és tágabban látjuk a dolgokat, nem tudunk elmenni bizonyos dolgok mellett:
„Én olyan környezetből jöttem, olyan családi háttérrel rendelkezem, olyan családi háttérből jön egyébként a feleségemmel is, ahol azért más dolgok is fontosak az életben. Hogyha az ember önző és csak saját magát nézi, vagy saját magára koncentrál, akkor ezt az érzékenységet el tudja valamennyire veszíteni, de ha ebből kilépünk, egy kicsit elemelkedünk, és azért tágabban látjuk a dolgokat, akkor nem tudunk elmenni szerintem bizonyos dolgok mellett." *
Szeretnek utazni, világot megismerni, különböző kultúrákat és embereket látni, nyitottak sok mindenre. Szerinte ez a kulcsa annak, hogy az érzékenység megmaradjon.
Az LMBTQ-jogok melletti kiállás
Négy évvel ezelőtt nagy figyelmet kapott, amikor csatlakozott a „Család az család" civilek által kezdeményezett kampányhoz, kiállva amellett, hogy minden gyereknek joga van szerető családban felnőni, függetlenül attól, hogy a szülők milyen neműek.
„A célunk igazából az volt, hogy egy erkölcsi és társadalmi témában, ami számunkra egyébként fontos, ahol úgy éreztük, hogy a mi értékeinkkel esetleg szembemennek a dolgok, ott megszólaljunk, hogy egy gyermek egy szerető családban nőhessen fel, annál fontosabb dolog nincsen." *
Nővére rengeteg gyermekotthonban dolgozott, nyilván látta az ottani helyzeteket. Gulácsi szerint ezt az esélyt elvenni tőlük, ez nem politikai kérdés, hanem egyszerűen egy erkölcsi kérdés. Sosem szeretett volna ebből politikai témát csinálni, de az, hogy fel lett kapva, már nem volt a kezében.
Számított arra az indulatáradatra? Nem, de az online verziójában nagyon felkapott lett, sok támadás érte emiatt. A válogatottban nem annyira érzékelte, mert keveset volt itthon, de az online felületeken szembesült vele.
„Egyébként nagyon sokan személyesen is gratuláltak a kiálláshoz is, az értékekhez is, amiket közvetítettünk, mert ki az, aki nem szeretne szeretetben, tiszteletben, elfogadás mellett élni. Ilyen ember szerintem a világon nincsen, éppen ezért nem volt sose az bennem, hogy bárcsak ne tettem volna ezt a kijelentést." *
Szülei és testvérei büszkék voltak rá, mert ezek olyan értékek, amiket otthonról hoznak, és amit tovább szeretnének adni a gyerekeiknek.
A politikai nyomás a magyar futballban
A magyar futballra ránehezedik a politikai befolyás, mint ahogy azt a Kádár-korszakban is volt. Az, hogy a miniszterelnök számára a labdarúgás személyes és szenvedélyes ügy, és a válogatott teljesítményét az ő szűnni nem akaró, aktív közreműködése kíséri, ez egy sajátos viszonyrendszer.
Gulácsi szerint az infrastruktúra fejlődése és a körülmények javulása pozitív. A magyar válogatottnál minden olyan szakmai, technikai háttér jelen van, ami top teljesítményhez szükséges. Ezt a futballisták érzékelik, de itt inkább egy nyomás lehet azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénz áramlik a futballba.
„Nyilvánvalóan tudjuk jól, hogy alapvetően a sportba, illetve a futballba mennyi állami pénz jut, ezért szerintem ez okozhat nyilván konfliktust vagy külső nyomást, hiszen azok, akik itthon futballoznak, ugyanúgy csapatokban játszanak, ugyanúgy kapják a fizetésüket, és ők nyilván nem tehetnek arról, hogy ez a pénz most honnan és hogy kerül oda." *
A szurkolók és a nemzeti szimbolika
A magyar fociválogatott mérkőzésein gyakran jelenik meg erőteljes nemzeti szimbolika, még súlyos vereségek után is, a csapat a B közép elé vonul, és szívre tett kézzel elénekli a Himnuszt. A szurkolótábor egy része politikailag markánsan szélsőséges.
Gulácsi szerint a futballnak van egy nagyon fontos összetartó ereje, egy kohéziós ereje. A válogatott hazai meccsein hatvanötezer magyar együtt, egy célért, politikai nézetektől függetlenül tud szurkolni. Az, hogy együtt éneklik el a Himnuszt, az szerinte egy nagyon pozitív dolog, ami valljuk be, szerintem Európában csak nálunk van.
De a szélsőséges szurkolók által mutatott rasszizmus, faji megkülönböztetés nem fér bele. Ezeket az eseteket a szövetséggel próbálja a csapat is a stadionból kizárni. Az UEFA zártkapus mérkőzéseket rendel el, az MLSZ pénzbüntetéseket ró ki.
„Viszont a törekvés az ott van, ami nyilvánvalóan nagyon-nagyon nehéz, hogy ez a tábor adja a válogatott szurkolásának a ritmusát, a menetét, és ez az, ami utána az egész stadiont igazából életre kelti. És itt kell megtalálnunk szerintem azt a fajta középutat, hogy ne legyünk szélsőségesek, ne legyünk kirekesztőek, de ettől függetlenül a hangulat az maradjon meg a stadionban." *
A sajtó és az online támadások
A nyugati sajtó kereszttüzében élnek a játékosok. A legkisebb hibáért is leszedik róluk a keresztvizet, aztán lehet, hogy a következő héten mennybe menesztik őket.
Gulácsi szerint ezt meg lehet szokni, de leginkább ki kell zárni. Nem olvas el mindent, amit írnak magáról. Megvan az az egy-két sajtóorgánum, amit elolvas, például a Kicker, amely a legnagyobb német futballportál. De ennél mélyebbre menni szerinte nem érdemes, mert az embernek az energiáját emészti fel.
„Ritkán. Megvan az az egy-két sajtóorgánum, amit mondjuk elolvasok, meg aminek egyébként adok is a véleményére, de utána ennél sokkal mélyebbre menni szerintem nem érdemes, mert az embernek az energiáját emészti fel, nyilván, ha negatívat olvas, akkor az már érzelmeket vált ki belőle, és ez egy olyan folyamat, amivel el lehet szerintem veszni." *
Fontosnak tartja, hogy a kapusedzőjével elemezze a dolgokat, és ha kell, a mentál coachával vagy sportpszichológusával beszélje meg. Van egy olyan köre, akinek adja a véleményét, és ez sokkal fontosabb, mint az, hogy mit írnak kívülről.
A hírnév kezelése
Gulácsi nem zavarja a hírnév. Ő is volt fiatal labdarúgó, amikor felnézett más játékosokra, és tudja, hogy mit jelent egy kisgyereknek, ha váltanak vele pár szót, vagy aláírnak egy labdát:
„Nem zavar, mert én is voltam fiatal labdarúgó, amikor felnéztem más játékosokra, és tudom azt, hogy mit jelent egy-egy kisgyereknek, egy-egy rajongónak az, hogyha mondjuk váltok vele pár szót, megállok egy képre, aláírok egy labdát, és szerintem ez hozzátartozik." *
Azt a fajta örömöt megadni másoknak, ebből táplálkozni is lehet. De az, ami már nem fér bele, az az, ha ez átmegy egy zaklatásba. Mediterrán országokban már nem annyira könnyű futballistának lenni. De nyilván az ismertség nem csak a futballban, az manapság ezzel jár.
Lipcsében kíméletesek a szurkolók. Ha bemegy a városba, egy-két fotóra megállítanak. Van egy alapszabálya, hogy a házuknál nem fotózkodom. Ha valaki odajönne a házuk elé, ott nem. De megvan erre a lehetőség az edzőközpontnál, vannak nyílt edzéseik, ahol a szurkolók ott lehetnek, illetve a városban is bármikor megáll.
A futball lelke
A modern futballban a pénz, a hírnév és a média zaja sokszor elnyomja a játék lényegét. Gulácsi szerint a futball lelke valaha talán a játék önmagáért való örömét jelentette, illetve a közösséghez tartozást, a tiszteletet és alázatot a másik iránt.
Futballistának lenni már egy kicsit más szerintem. A világ gyorsan rohan, gyorsan történnek a dolgok, de a pénz szerepe nagyon-nagyon megnőtt. Sokkal több meccs van, ezáltal a színvonal és a játékosok egészségi állapota rovására is megy.
„Ezáltal, hogy sok meccs van, a játékosok többet akarnak keresni, ezáltal még több pénzre van szükségünk, ezáltal még többet kell játszani, és talán emiatt el tudja veszíteni az ember az érdeklődését a futball iránt. Tehát hogy most már nem az van, hogy várunk egy-egy mérkőzést, hanem bármikor benyomjuk, futballmeccs van a tévében." *
De szerintem nem feltétlenül veszítette el a futball a lelkét. Ha az ember élőben kint van a mérkőzéseken, akkor ezt át tudja élni. Az igazából a sava-borsa a futballnak, ha az ember a stadionban van, akkor az összetartozás érzését érzi.
„Szerintem nem feltétlenül, mert azért hogyha az ember élőben kint van a mérkőzéseken, akkor ezt át tudja élni. Tehát az igazából a sava-borsa a futballnak, hogyha az ember a stadionban van, akkor szerintem ezt az összetartozás érzést, ezt érzi." *
Az, hogy utána a pénz, a felhajtás, a külsőségek miatt az embersége, a közelsége elveszhetett talán a futballnak, de a stadionban lévő élmény vagy ha az ember kijön és megnézi a mérkőzéseket, és ezt a közösségi élményt átéli, szerintem az nem változott.
Jótékonyság és közösségi felelősség
Gulácsi nagyszívű emberként ismert, gyakran jótékonyodik. 2018-ban döntöttek úgy a feleségemmel, hogy minden válogatottból járó prémiumot, bónuszt felajánlanak jótékony célokra.
„Még 2018-ban döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy minden válogatottból járó prémiumot, bónuszt felajánlunk jótékony célokra. Nekem ez azért volt fontos, mert a magyar válogatottban játszani, az egy szívügyi kérdés, sose anyagi kérdés volt." *
Segítettek már koraszülött alapítványnak, egy SMA-s kisfiúnak, állatmenhelyeket támogattak. 2020-ban egy súlyos beteg kisfiúnak hétszázmillió forintba kerülő életmentő kezelésre huszonötmillió forinttal járultak hozzá. 2022 nyarán egy teljes balatoni tábort finanszírozott negyven hátrányos helyzetű gyerek számára a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködve, személyesen el is látogatott a táborba.
A most megjelenő önéletrajzi könyvnek a bevételeiből az önre eső részt a budapesti mozgássérült gyerekeket segítő intézménynek adományozza.
„Azért, mert mi nagyon szerencsések vagyunk. Hogyha körbenézek, megnézem a családomat, megnézem a környezetemet, nagyon-nagyon kiváltságos helyzetben vagyunk, nagyon szerencsések vagyunk, hogy egészségesek vagyunk, hogy ilyen életünk van, és szerintem ennél tovább kell látnia valahogy az embernek." *
A jövő tervei
Gulácsi szerződése a Lipcséénél a szezon végén lejár. Az első számú álma az, hogy a klubnál maradjon. Van egy nagyon tehetséges fiatal kapus mögötte, akit másfél éve igazoltak, és nyilván várja a sanszát, ugyanúgy, ahogy anno Gulácsi is várt.
„Érdekes kérdés, mert egyébként nagyon aktuális az a része nyilván, hogy lejár a szerződésem a szezon végén a Lipcsénél, és hogy most elkezdtük azért úgy nagyjából a jövőt tervezgetni, de nekem az első számú álmom vagy kívánságom az, hogy én szeretnék a klubnál maradni." *
Edzőként nem szeretne dolgozni, mert az edző élete nem passzol ahhoz, ahogy ő szeretné az életet élni. Az edző pályája nagyon kiszámíthatatlan. Egy sportvezetőnek azért már inkább van stabilitás az életében, mert a stabilitás és a biztonság egy nagyon fontos pont neki.
„Az edzőként kevésbé szerintem. Én úgy gondolom, hogy az edző élete nem passzol ahhoz, ahogy én szeretném, vagy ahogy én elképzelem a mi életünket, nagyon-nagyon kiszámíthatatlan az edzői pálya." *
Nem szeretne futballklubba fektetni, mert szerinte olyan futballklub nincsen, hogy az jó befektetés legyen. Voltak érdeklődések az arab ligáktól, tavaly télen volt is lehetősége, de nem passzolt az életfázisához, és nem volt olyan az ajánlat, amire még egy másik helyzetben igent mondott volna.
El tudja képzelni magát a magyar sportéletben, szereti a futballt, fontos neki a magyar futball, de ilyen megkeresésem nem volt. Biztos, hogy van rengeteg olyan dolog, amit ő is átélt és át tudna adni, ha van erre igény.
Az örökség
Végül, amikor majd végleg leteszi a kesztyűt és a futballcipőt, mit szeretne maga után hagyni? Egy fergeteges eredménylistát, vagy egy hosszan tartó példát arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet magunkat minden körülmények között embernek megőrizni?
„Egy kicsit mindkettőt. Én büszke vagyok nagyon a sportsikereimre. Az, hogy honnan jutottam el hova, milyen eredményeket értem el, milyen utam volt, és igazából erről is szól valamennyire a könyv erről az útról, ezekről a nehézségekről, a csalódásokról, azokról a pillanatokról, amikor lehet, hogy már nem sokan hittek bennem, és hogy én hogy verekedtem ezen át magamat, de ugyanúgy szól rólam, mint emberről." *
Szeretné, hogy az emberek ne csak a sport sikereim miatt látsanak őt példaképnek, hanem ugyanazért példaképnek, amilyen ember. A kettő összetartozik számára, és mindkettőre ugyanolyan büszke.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:11]- Vendégünk ezúttal Gulácsi Péter, az 58-szoros magyar válogatott labdarúgó, a kiváló kapus, akinek a napokban jelent meg életrajzi kötete 'Csendben a csúcsra' címmel.
[00:00:22]- Tanult meg önmagáról ekkor valamit, amit korábban talán sosem látott olyan tisztán?
[00:00:28]- Sok mindent, leginkább azt, hogy én a futballtól függetlenül is egy értékes ember vagyok.
[00:00:32]- A beszélgetés a kapus lét magányáról, a felelősség terhéről, a sérülések és újrakezdések lelki próbáiról szól, de szóba kerül az is, hogyan lehet megőrizni a hitet, a mentális egyensúlyt és az alázatot egy olyan világban, ahol a siker, a pénz és a hírnév gyakran eltorzítja az arányérzékeket.
[00:00:53]- Nagyon sok futballista van, aki a hirtelen jött anyagi helyzet miatt nyilván elveszíti a kontrollt és elveszíti a mértékeket, ami főleg a későbbi életben egyébként rengeteg problémát tud nekik is okozni.
[00:01:06]- A szóba hozott témák természetesen túlmutatnak a futballon, Gulácsi Péter erkölcsi döntéseit, társadalmi kiállásait és a hitelességhez való viszonyát is megvizsgáljuk, miközben az is világossá válik, hogy a sport igazi tétje nem kizárólag kupákban és trófeákban mérendő, hanem abban is, hogy hogyan marad valaki hű önmagához, miközben nap mint nap a győzelem és a felelősség keretei között éli az életét.
[00:01:33]- Mert ki az, aki nem szeretne szeretetben, tiszteletben, elfogadás mellett élni?
[00:01:37]Ilyen ember szerintem a világon nincsen, éppen ezért nem volt sose az bennem, hogy bárcsak ne tettem volna ezt a kijelentést.
[00:01:43]- A kiváló sportoló személyében egy gondolkodó, erkölcsi döntéseiben is következetes embert fognak megismerni, aki tisztában van a siker árnyoldalaival, mégis minden körülmények között képes volt megőrizni a józanságát.
[00:01:58]Vendégünk tehát Gulácsi Péter.
[00:02:17]- Csak a könyvbemutatóra érkezett most haza?
[00:02:20]- Nagy részben igen, de összekötöttük nyilván egy családlátogatással is.
[00:02:25]Nyár óta nem voltunk itthon, és egyrészt ugye szüleinket, barátainkat meglátogatni, kisfiainknak is most találkozni az unokatestvérekkel, ez egy nagyon jó lehetőség volt.
[00:02:35]- Ugye életvitelszerűen családjával Lipcsében él.
[00:02:38]Milyen gyakran vagy milyen ritkán térnek vissza Budapestre?
[00:02:41]- Azóta, hogy a válogatottól visszavonultam, most ritkultak ezek a hazalátogatások.
[00:02:46]- Az önnel készülő beszélgetés bevezetőjét is rövid életrajzismertetővel kezdem, ahogy mindig minden vendég esetében.
[00:02:53]Az 58-szoros magyar válogatott labdarúgó a német RB Leipzig kapusa, Gulácsi Péter, aki Budapesten született 1990-ben, 35 éves.
[00:03:04]Szülei mindketten közgazdászok, két testvére közül nővére gyerekorvos, húga ugyan építészként végzett, de ötvösművész lett.
[00:03:12]Gulácsi Péter az ELTE tizenkét osztályos gyakorlóiskolájában, a budapesti Radnótiban járta az általános iskola első nyolc évét, de mert 15 évesen Agárdra, az MTK Sándor Károly Labdarúgó Akadémiájára került, az ottani gimnáziumban kezdte középfokú tanulmányait, majd a Liverpool tartalékcsapatába igazolva a középiskola utolsó két évét már Liverpoolban teljesítette magántanulóként.
[00:03:37]16 évesen írta alá az első profi futballszerződését, 17 éves kora óta pedig külföldön él, Salzburgban, Liverpoolban, jelenleg - immáron tíz éve - Lipcsében.
[00:03:48]Gulácsi Péter Magyarországon kétszer volt az év labdarúgója, egyszer a német Bundesliga legjobb játékosa a Kicker rangsorában, kétszer a Bundesliga legjobb kapusa, és egyszer az osztrák bajnokságban is a legjobb kapus ő volt.
[00:04:01]A Bundesligában háromszor nyerte el a Fehér mellény díjat, amely a legtöbb kapott gól nélkül lejátszott mérkőzésért jár a kapusoknak.
[00:04:10]Az U20-as világbajnokságon elért bronzérem elismeréseképpen 2009-ben ők lettek az év csapata és csapattársaival együtt megkapták a Magyar Sportért Emlékérem arany fokozatát.
[00:04:22]Gulácsi Péter angolul és németül beszél, felesége közgazdász végzettségű, aki manapság saját vállalkozását vezeti.
[00:04:29]Két kisfia közül a nagyobbik az idén kezdte az általános iskolát, kisebbik fia óvodába jár, mindketten folyékonyan beszélnek három nyelven, és természetesen már fociznak is.
[00:04:40]Hát gondolom, nem nagy ráhatásra, apai ráhatásra, ugye?
[00:04:43]- Ugye ők már beleszülettek ebbe a futballbuborékba, amiben mi élünk, és én nyilván nagyon élvezem azt, hogy ez így rájuk ragadt.
[00:04:52]Semmit sem erőltettünk, de azt nyilván szeretnénk, hogy sportoljanak, és örülök, hogy a foci ennyire bejött nekik.
[00:04:59]- Ha stimmeltek az adatok, akkor kezdjünk is bele a beszélgetésbe, de előtte támogatóink még bejelentkeznek.
[00:05:21]- Ezúttal vendégünk Gulácsi Péter, a magyar labdarúgó-válogatott egykori játékosa, a német RB Leipzig kapusa, akit több kiemelkedő nemzetközi kupaszerepléssel és Bundesliga sikerekkel a háta mögött Európában az egyik legmegbízhatóbb, legkiegyensúlyozottabb magyar sportemberként tartanak számon, és akinek a napokban jelent meg önéletrajzi könyve 'Csendben a csúcsra' címmel.
[00:05:47]Miért látta elérkezettnek az időt ahhoz, hogy egy vaskos kötetben foglalja össze az életét, hiszen még csak 35 éves, a sport pályafutását ugye még nem fejezte be, tehát mi volt az oka éppen most a könyvírásnak?
[00:06:01]- Beértem azért most már, ha mondhatom úgy, a sportpályafutásom, futball karrieremnek szerintem az utolsó fázisába, ami nekem egy ilyen jó lehetőséget adott arra, hogy visszatekintsek egyrészt nyilván az egész karrieremre, az életemre, és nekem mindig volt egy ilyen célom, álmom, hogy szeretném ezt így egy könyvbe belefoglalni, amit majd később odaadhatok a gyerekeimnek, esetleg az unokáimnak, amiből más fiatal sportolók vagy más pályát választó fiatalok esetleg tanulni tudnak, erőt meríthetnek.
[00:06:35]- Ilyen céllal írta meg?
[00:06:36]Egyáltalán önmaga két kezével írta, vagy tollba mondta, és valaki leírta, megszerkesztette a mondatait?
[00:06:42]- Tollba mondtam.
[00:06:42]Galambos Dániel volt a könyvnek az írója, de nagyon-nagyon szoros együttműködésben írtuk, rengeteget beszélgettünk, mi utána ketten a feleségemmel rengeteg dolgot esetleg javítottunk, vagy egy kicsit átírtunk, hogy még inkább olyan legyen, mint én vagyok.
[00:06:59]- Gyerekként miért éppen a kapus poszt vonzotta?
[00:07:03]Volt ennek esetleg valami karakterbe vágó oka is?
[00:07:07]- Én nagyon aktív kisgyerek voltam, és anyukámék ezért gondolták, hogyha már odaköltöztünk a BVSC pálya mellé ötven méterre, akkor próbáljuk ki a futballt.
[00:07:15]Nyilván már otthon is rugdostam a kertben a labdát, viszont valahogy nem tudtam ebben a - hangyabolynak hívom - gyerekfutballban úgy érvényesülni, mert pontosan a természetemből adódóan egy ilyen nyugodtabb, visszahúzódóbb, csendesebb típus voltam.
[00:07:32]Az elején úgy működött, hogy akinek épp aznap kedve volt a kapuba beállni és feltette a kezét, ő lehetett aznap a kapus, és az egyik nap én is jelentkeztem, és amikor ott beálltam és láttam a játékot magam előtt, átláttam az egész pályát, valamennyire nyilván az ember ilyenkor, pláne később már egy bizonyos kontrollt is érez a történések felett, és nem pedig csak a labda után szaladgál.
[00:07:55]Ez nekem nagyon megtetszett, hogy a labda az jön hozzám, nekem csak meg kell várni, és utána egy jó nagyot belerúghatok majd, hogyha kivédtem.
[00:08:01]- Diplomás értelmiségi családból jött, mint ahogy azt az életrajzában ugye említettem is, sőt gimnazistaként, ha jól olvastam, országos matematikai versenyeket nyert.
[00:08:13]Tanárai, ahogy szintén olvastam, szó szerint a szívükhöz kaptak, amikor úgy döntött, hogy ennek ellenére a futballkarriert választja.
[00:08:21]De vajon mit szóltak a szülei, amikor látták, hogy ez most már nagyon komolyra fordult és lebeszélhetetlenül fordul a futball felé?
[00:08:30]- Támogattak, de gyerekként nálunk volt egy ilyen kimondatlan elvárás, hogy a tanulás az első, amíg kitűnő vagyok, amíg a suliban minden rendben van, addig a foci is ugyanúgy mehet.
[00:08:41]Ez engem arra sarkallt, hogy még inkább effektív legyek az iskolában, tehát én nem bohóckodtam, a szüneteket nyilván átfociztam, de az órákon odafigyeltem, jegyzeteltem, hogy a lehető legkevesebb időbefektetéssel kitűnő tudjak maradni.
[00:08:55]- Kitűnő is volt végig?
[00:08:55]- Végig kitűnő voltam, igen, igen.
[00:08:58]- De annak idején azért otthon kapott olyan sugallatot, hogy a futball mellett azért valami komolyabb hivatást is kellene választania?
[00:09:07]- Volt egy olyan egyezségünk, hogy amikor az agárdi Sándor Károly Akadémiára kerültem, és ugye ezáltal a tanulás egy kicsit a háttérbe szorult, akkor megegyeztünk, hogy egy pár éven belül megnézzük, hogy hol tart a futballkarrierem, és a tanuláshoz még mindig vissza lehet térni úgymond, de a focit azt most kell megpróbálni a maximumot kihozni belőle, és végül is így kerültem erre a pályára.
[00:09:29]- Amikor nézek egy-egy meccset, nagyon gyakran nem, mindig eszembe jut a kapus magánya, pontosabban, hogy a kapus képviseli az utolsó védelmi vonalat, ahol egyetlen legapróbb hiba is végzetes lehet, miközben a játék nagy része távol zajlik tőle.
[00:09:48]Hogyan éli meg ezt az egyfajta magányt, kiszolgáltatottságot?
[00:09:53]Bizonyos fokig ez nem mentális teher?
[00:09:56]- Aki ezt a posztot választja, annak tudnia kell, hogy mi jár ezzel a poszttal.
[00:09:59]Aki sebésznek megy, ugyanúgy tudja, hogy milyen következményekkel jár, mondjuk, ha hibázik, milyen következményekkel jár, hogyha aznap nem a maximumot nyújtja kapusként, ez a fajta magány ott hátul nyomasztó tud lenni, de ezzel együtt kell tudni élni.
[00:10:13]A játék az nagyon sokáig tőlem függetlenül zajlik, és az adott pillanatban viszont százszázalékosan kell nekem teljesítenem, játékba avatkoznom, de ez a posztnak is magának a szépsége, hogy egy-egy akciómmal nyilván a csapatomat meg tudom menteni a góltól, és nekem mindig is tetszett ez a fajta felelősség, de egy apró hibánkból is nagy probléma tud születni, el tudjuk veszíteni a mérkőzést, ilyen téren jóval nagyobb felelősség van rajtunk, mint mondjuk a csatárokon, akiknek meg pont az ellenkezője van, tíz kihagyott helyzet után is egy gólt ha szereznek, akkor ők az ünnepelt sztárok.
[00:10:48]- A mai futballban, ha jól figyeltem meg, de hát én csak egy ilyen laikus megfigyelő vagyok, egy kapusnak nemcsak a védésekkel kell foglalkoznia, hanem a játék szervezésében, a csapat nyugalmának fenntartásában és a kommunikációban is kulcsszerepe van.
[00:11:05]Ön szerint ezek a mentális és taktikai elvárások átformálták, átformálják a kapus szerepét az elmúlt évtizedben?
[00:11:13]- Teljesen.
[00:11:13]A kapus posztnak igazából a megújítója talán két elég híres kapus: Edwin van der Sar, a holland válogatott és a Manchester United volt kapusa.
[00:11:27]Az első kapus volt, aki ezt a támadásépítést lábbal való játékot, nyomás alatt rövid passzokat behozta a futballba, a második pedig Manuel Neuer, aki pedig angolt használva egy'sweeper keeper', egy söprögetőként kezdett el funkcionálni a csapataiban, német válogatottban és a Bayern Münchenben is, ezáltal pedig a csapatoknak a játéka is megváltozott.
[00:11:51]Tehát az, hogy most már a kapus előre rúgja csak hatvan méterre a labdát, ez nagyon kevés csapatnál működik, mert kapusként is hasonló technikai tudás kell majdhogynem, mint egy mezőnyjátékosnak, hiszen bevonnak minket a labda kihozatalba.
[00:12:02]Viszont ezáltal nekünk is nyilván jóval nagyobb felelősségünk van, nem hibázhatunk sem lábbal, sem ezekben a döntésekben, és ez a fajta kapu védése most már egy jóval komplexebb és nagyobb feladat lett.
[00:12:15]- Amikor góllal bünteti a sors a kapust, ilyenkor a felelősség szinte automatikusan önre hárul, ahogy ezt említette is egy korábbi válaszában.
[00:12:25]Hogyan tudja ezt kezelni, azaz megőrizni a belső egyensúlyt és a csapattársak bizalmát akkor is, amikor minden tekintet önre szegeződik?
[00:12:34]- Nyilván az ember minél többször átél sajnálatos módon ilyen helyzeteket, annál jobban tudja kezelni.
[00:12:40]Nekem erre, és valószínűleg a legtöbbeknek az egyik legjobb módszer az, hogy abban a pillanatban kidobod ezt a jelenetet, tehát mintha kukába tennéd.
[00:12:49]- Mintha meg se történt volna.
[00:12:49]- Mintha meg se történt volna, sőt a legjobb módszer, ha elhiteted magaddal, hogy valójában te nem is hibáztál.
[00:12:56]A meccs után nyilván jön a valóság szembe és az önelszámoltatás, tehát az már nyilván egy nehezebb szituáció, de meccsen belül kell tudni ezt a szituációt félretenni vagy kidobni és teljesen túllendülni ezen.
[00:13:10]- És milyen belső mechanizmus segíti például önt abban, hogy egy hibázás után újra koncentrált legyen?
[00:13:17]- Nehéz szituáció, mert kapusként egy-egy ilyen hibát kijavítani meccsen már nem nagyon tudsz, de onnantól már az a lényeg, hogy az a meccs valahogy legyen egyben, éld túl, csináld végig, és ehhez kell azért egy nagyon magas önfegyelem, egy nagyon magas koncentráció, utána viszont már rá vagy bízva a csapattársaidra, hogy a te hibádat kijavítsák, hiszen hogyha megfordítjuk a mérkőzést, nekem volt ilyen a karrierem során, akkor utána a te hibádnak a mértéke vagy a súlya is jóval kisebb.
[00:13:46]- Mitől lesz valaki nemcsak jó, hanem igazán nagy kapus?
[00:13:50]Magyarán mitől válik valaki nemcsak technikailag kiváló sportolóvá, hanem olyan emberré is, akiben a mentális erő, a jellembeli tartás és mondjuk az emberi méltóság egyszerre van jelen?
[00:14:05]- Szerintem a mai futballban már az a lényeg, hogy ki az a versenyző típus, akit a stressz, a nyomás, az nem agyonnyom, hanem még jobb teljesítményre serkent.
[00:14:17]És nekem a legeslegjobb kapusok vagy a legeslegjobb élsportolóknak ez a legfontosabb tulajdonsága.
[00:14:24]Nyilván ez megint egy személyiségkérdés, egy tapasztalatkérdés.
[00:14:27]Természetesen megvan ott mögötte a technikai háttér, a rengeteg edzés, a felkészülés, a beletett munka, de az nagyon sokaknál megvan.
[00:14:35]Viszont a legeslegfontosabb, hogy a legkiélezettebb helyzetben a legjobbnak lenni.
[00:14:39]- Kit tart ön a magyar és a nemzetközi labdarúgás történetében nagy kapusnak, egyfajta, mondjuk úgy, igazodási pontnak?
[00:14:47]- Kezdeném a magyar futballal.
[00:14:49]Én ugye Grosics Gyula bácsinak az idején nyilván nem születtem még meg, régi videókat láttam, azt a fajta futballt a maival nem lehet összehasonlítani.
[00:14:58]Tehát egy ilyen téren példaképként említeni nehéz, mivel két teljesen más sportról beszélünk, de ettől függetlenül nyilván az Aranycsapat sikerei, illetve az az időszak meghatározó volt a magyar futballban.
[00:15:12]Az újkori magyar fociban én úgy nőttem fel, hogy Király Gábor volt a magyar válogatott első számú kapusa közben a Bundesligában védett, később a Premier League-ben, és hogyha nekem valaki azt mondta volna, hogy egy hasonló, sőt eredményekben, ha azt nézzük, egy még sikeresebb karriert tudok magaménak tudni, akkor mindenféleképpen elfogadtam volna.
[00:15:33]Mind a ketten védtük Európa-bajnokságon a magyar válogatott kapuját, ugye mind a ketten védtünk a német első osztályban, tehát ilyen téren rengeteg párhuzam van a mi karrierünk között, de teljesen különböző karakterek vagyunk.
[00:15:44]Ettől függetlenül nagyon-nagyon jó példa volt az ő útja, az ő karrierje ahhoz, hogy egy magyar kapus mikre lehet képes.
[00:15:53]- Gondolkodott-e azon, hogy mihez kezdett volna, ha nem sikerül a profi sportkarrier?
[00:15:59]- Ami engem érdekel és matekból elég jó voltam, az az építészet, és a mai napig egyébként érdekel az építészet, és talán ez lett volna az az irányvonal, ami - ha a foci nem jön össze - akkor az enyém lett volna.
[00:16:12]- Életében egyszer sem hiányzott a magasabb iskolai végzettség, a bármiféle tudás elmélyítése, tehát a focin kívül?
[00:16:21]- Nem, mert annyira beszippantott a futball világa, és amilyen intenzív lett maga a futball is, és azáltal, hogy utána Salzburgban és Lipcsében is folyamatosan nemzetközi szinten és egyébként a válogatottban is szerepeltem.
[00:16:34]Időm és energiám se lett volna valószínűleg.
[00:16:37]- Felesége, ahogy az életrajzában mondtam, diplomás közgazdász, nem az a tipikus futballfeleség.
[00:16:42]Okoz-e ez például önök között kiegyenlítetlenséget, vagy épp ellenkezőleg, inkább inspirálja önt?
[00:16:51]- Inspirál.
[00:16:51]Nekem ez mindig is nagyon fontos volt, hogy egy olyan személy van mellettem, akinek azért jóval tágasabb a látótere, aki mindig megtalálta önmagát, és mindig újítani tudott, és ez nekem nagyon inspiráló.
[00:17:03]És szerintem nagyon fontos is egy kapcsolatban, hogy ne csak nekem legyenek egyéni sikereim, hanem neki is ugyanígy, és ő megtalálta magát.
[00:17:11]Először egyébként a Red Bullon belül, majd utána pedig az egyéni vállalkozásaiban.
[00:17:16]- Red Bullon belül mit csinált?
[00:17:18]- Amikor Salzburgban játszottam, akkor a Red Bull Media House-nál a Red Bull TV-nek a beindításában segédkezett, és utána kerültünk Lipcsébe.
[00:17:27]- Soha nem unta a focit?
[00:17:27]- Az unni szó az nem a legjobb szó talán erre.
[00:17:32]Tud nagyon monoton lenni, főleg, ha olyan csapatban játszol, ami nemzetközi porondon szerepel és még jössz a válogatottba, az egy óriási nagy darálás tud lenni, ahol a foci élvezete el tud egy kicsit veszni.
[00:17:46]Tehát az, hogyha szombaton nyersz, és nem tudod kiélvezni azt a pillanatot, mert már fel kell venned a regenerációs nadrágot, meginni a shake-et, és másnap felülni a repülőre, mert repülsz a következő meccsre, ez kimerítő tud lenni, ez az embert hosszú távon azért ki tudja zsigerelni.
[00:18:06]A másik pedig, hogy elveszíti valójában egy-egy győzelem is azt az értékét, vagy azt az érzést, hiszen jön a következő feladat, jön a következő feladat, és ebben azért el tud veszni az ember.
[00:18:16]- Sok sportoló szerint a legnagyobb ellenfél nem is a másik csapat, hanem a saját elméjük.
[00:18:23]Hogyan alakította ki ön például a belső rutinját, azt a mentális felkészültséget, amellyel a mérkőzések nyomását elbírja.
[00:18:33]- Nekem megvan egy ilyen fix program a mérkőzésekre való felkészülésben.
[00:18:37]Ez már elkezdődik a meccs előtti este, egy vizualizációs gyakorlattal, mérkőzés jelenetek elképzelésével, tudnom kell, hogy milyen színű mezben játszom, nyilván a stadionokat ismerem, elképzelem az öltözőt, tehát hogy az ember így felkészül azokra a pillanatokra, amik másnap egyébként így érik.
[00:18:54]- Ez azt jelenti, hogy elvonul mondjuk egy külön szobába, és akkor ezt így végiggondolja tisztán fejben?
[00:19:00]- Igen, hát ez úgy néz ki, hogyha otthon játszunk, tehát hazai meccsünk van, akkor én ugye otthon alszom meccs előtt, de akkor már külön a vendégszobában szoktam, és ez lefekvés előtt egy tizenöt perces program, illetve ezt megismétlem meccsnapon még kétszer, de magában az öltözőben is megvannak ilyen apróságok: melyik sípcsontvédőt húzom fel először, a családom, illetve a gyerekek és a feleségem képe van a sípcsontvédőmön, megpuszilom őket, mielőtt felveszem a sípcsontvédőm.
[00:19:28]A bal cipőmet veszem föl először, de utána jobbat, de jobbat kötöm meg először és utána a balt.
[00:19:34]- És mi ennek a magyarázata?
[00:19:34]- Ez megint egy ilyen apróság, ami segít.
[00:19:38]Mielőtt leveszem a jegygyűrűmet, azt is háromszor megpuszilom, van egy karkötőm, ami a családomat jelképezi, az a kapuskesztyű alatt van, azt is meg szoktam meccs előtt háromszor puszilni.
[00:19:47]Tehát, hogy nekem alapvetően a családi háttér, meg a család az egyik legfontosabb támpontom az életben, és valamennyire én mindig azt szoktam mondani, hogy ezt értük, és nyilván a mi jövőnkért, a mi életünkért is csinálom, nem csak saját magamért, és éppen ezért ez a fajta erő, amit ők adnak, ez a mérkőzéseken is segít.
[00:20:08]- Kapusként ugye hátulról rálát az egész játékra.
[00:20:12]Mennyire érzi magát a csapat irányítójának, és hogyan kommunikál a védőivel?
[00:20:18]- Ez az egyik legfontosabb feladatom, mert a kapusoknak nagyon sokszor megvan a lehetősége veszélyes helyzeteket megelőzni azzal, hogyha jól kommunikál, jó döntéseket hoz, jól helyezkedik.
[00:20:28]Nagyon hangosan kell tudni kiabálni, tehát én azért nagyon-nagyon hangosan tudok, mert nyolcvanezren vannak a stadionban, vagy épp az ember Dortmundban játszik az úgynevezett sárga fal előtt, ahol harmincötezren vannak csak a kapu mögött, ott már öt méterre se nagyon hallják a hangját az embernek, tehát tényleg hangosan kell.
[00:20:46]Erre még rájön az, hogyha egy multikulturális védelem van előtte, tehát nekem volt már olyan mérkőzés, ahol angolul, németül kellett egyszerre irányítani, sőt a válogatottban is előfordult már, hogy németül és magyarul irányítom a védelmet, tehát attól függően, hogy melyik játékosnak mit kell mondani, akkor ehhez igazítom az irányítást.
[00:21:06]- Függetlenül attól, hogy nem ön a csapatkapitány, ez a pozíció az öné, a kapusé.
[00:21:10]- Igen, a csapatkapitánynak nem feltétlenül a meccsen belül van a legfontosabb szerepe.
[00:21:15]Nyilván, mint csapat vezére a viselkedésével, a teljesítményével a csapat élére kell állni.
[00:21:22]De a csapatkapitánynak főleg az öltözőben van nagy szerepe, a pályán kívül van nagy szerepe, hogy a csapatot mind vezér vezesse.
[00:21:29]- Van különbség egyébként aközött, hogy valaki jó játékos vagy vezető személyiség is a pályán?
[00:21:35]- A kettő össze is tud függni.
[00:21:37]Ugye a magyar válogatottnál a Szoboszlai Dominik példája ez, aki nagyon fiatalon lett csapatkapitány, mert egyébként a teljesítménye alapján teljesen megérdemli ezt a pozíciót, még akkor is, hogyha esetleg a személyiség fejlődésében még nem biztos, hogy ott tartott, ahol általában egy csapatkapitány, de ezzel a szereppel együtt ő tovább tudott fejlődni, és belenőtt ebbe a szerepbe.
[00:21:58]- És tulajdonképpen a többiek azért fogadják el vezető egyéniségnek, akár csapatkapitánynak, mert a teljesítménye már arra predesztinálja?
[00:22:08]- Igen, a teljesítmény az mindig az első és legfontosabb szempont lesz.
[00:22:11]Tehát teljesen mindegy, hogy valaki hány éves, hány meccset játszott le, a futball az arról szól, hogy minden három napban teljesíteni kell.
[00:22:18]Tehát, hogy az, amit a múltban tettél, vagy aki vagy, amit elértél, az egy bizonyos pontig számít, de valójában az adott meccsen nyújtott teljesítmény a legeslegfontosabb.
[00:22:27]- Valójában mitől függ egy csapat légköre?
[00:22:30]Mitől függ egy csapat szellemisége, az a kép, amelyet sugároz magáról?
[00:22:35]- A karakterektől.
[00:22:35]Tehát, hogy olyan játékosoknak kell egy csapatot alkotni, akiknek a személyisége passzol egymáshoz.
[00:22:42]És ez nem azt jelenti, hogy huszonkettő ugyanolyan típusú embernek kell lennie, de egy ilyen szimbiózist kell kialakítani a játékosoknak egymás között, hiszen az a fajta csapaterő, ami a jó csapatokat jellemzi, az döntő tud lenni egy-egy mérkőzésen.
[00:22:59]Tehát csak jó egyéni képességekből álló csapat, az nem lesz igazi csapat, hanem a személyeknek is passzolnia kell, és erre is rengeteg példát látunk egyébként a világfutballban, és erre egyébként a magyar válogatott is egy nagyon-nagyon jó példa.
[00:23:13]Mert azért ha megnézzük az elmúlt hat-hét évet, nagyon sokszor sikerült olyan ellenfeleket legyőznünk, akik papíron jegyzettebb játékosokból állnak, de nekünk mégis sikerült ellenük teljesen megérdemelten nyerni, mert mint csapat egyébként jobban funkcionáltunk.
[00:23:30]- Erről jut eszembe, hogy azt megkérdezem, ebben a mai futballvilágban mennyire maradt tere még az emberi kapcsolatoknak, az őszinte csapatszellemnek?
[00:23:39]- A futball klubszinten az egy csapatsport, de közben egy egyéni sport is, hiszen minden játékos arra törekszik, hogy a lehető legjobb karriert fussa be.
[00:23:47]Emiatt nagyon-nagyon nehéz igazi barátságokat, szoros kapcsolatokat kialakítani csapaton belül, hiszen az ember mindig azt nézi, hogy az ő szituációjának, karrierjének mi a lehető legjobb következő lépés vagy megoldás.
[00:24:02]Tehát mindenki a saját érdekeit nézi.
[00:24:04]- Akkor igazából véve egy csapaton belül nagy barátságok nincsenek is?
[00:24:10]- Haverok vannak, én így mondanám, akikkel az adott időben, az adott csapatban az ember kialakít kapcsolatokat, de nem kevés példa van arra, hogyha mondjuk egy-egy játékos elhagyja a csapatot, holott egyébként jó viszonyt ápoltunk, én utána vele soha az életben többet nem beszéltem.
[00:24:26]Esetleg a közösségi médián odakommentelünk, vagy egy-két üzenetet váltunk, de az, hogy évek múlva is találkozzunk, ez ritkább.
[00:24:33]- Kicsit az edzőkre térve.
[00:24:35]Ugye tudjuk, hogy José Mourinho szinte minden nagy csapatot megjárt már az európai kontinensen, és jóformán mindenütt a játékosai buktatták meg.
[00:24:47]Az én véleményem szerint is egyébként Mourinho valóban egy elviselhetetlen és meglehetősen nagyképű alak, amire számos csapat játékosai úgy válaszoltak, hogy nem voltak hajlandók jól játszani.
[00:24:59]E tekintetben egybevág a tapasztalatunk?
[00:25:03]- Amit az ember kívülről lát, az, hogy ő a karrierjének az elején nagyon-nagyon sikeres volt azzal a fajta focival egyébként, amit játszott anno a Chelsea-ben, később esetleg még a Manchester Unitednál is.
[00:25:15]Portóval ugye Bajnokok Ligáját nyert.
[00:25:17]Viszont a foci is fejlődött, és szerintem az ő metódusai, az ő stílusa, az már nem feltétlenül az, amelyik irányba most a futball megy.
[00:25:25]- Elavultak.
[00:25:25]- Így is lehet mondani.
[00:25:27]És nyilván ez tud feszültséget kelteni.
[00:25:30]De az biztos, hogyha egy edző elveszíti úgymond az öltözőt, ha egy csapat nem hisz már abban a filozófiában, amit az edző képvisel vagy szeretne, akkor onnan nincs nagyon visszaút.
[00:25:41]- Na, pont ezt akarom kérdezni, hogy most a jelek szerint pedig a Real Madridnál fogják megbuktatni a játékosok Xabi Alonsót, a sikeredzőt, mert egész egyszerűen, ahogy figyelem, nem hajlandók aszerint a játékfelfogás szerint játszani, ami Alonso-t sikeredzővé tette.
[00:25:56]Végül is ki az úr a csapatnál?
[00:25:59]Mitől függ az, hogy - ahogy mondani szokták - az edző elveszíti az öltözőt.
[00:26:04]- Real Madrid azért a világfutballnak tényleg a csúcsa, és hogyha ott a játékosok nem hisznek abban, amit az edző szeretne, vagy nem passzol hozzájuk, vagy nem szeretnék azt a filozófiát követni, akkor ez nyilván rengeteg feszültséget tud szülni.
[00:26:19]A Realnál ugye Carlo Ancelotti volt az előző edző most Xabi Alonso személyében, aki hasonlóan nagy név, mint mondjuk maguk a játékosok, akkor ugye itt lehet egy ilyen belharc az egészből, hogy akkor ki az erősebb, viszont azért látni kell, hogy egy olyanfajta külső nyomás is van ezeken a játékosokon, tehát akár gondolok egy Vinícius Júniorra vagy egy Mbappéra, ő nem teheti meg, hogy a Real Madrid mezét fölveszi és nem száz százalékot nyújt.
[00:26:45]Az más kérdés, hogy mennyire hatékony a játéka, mennyire sikeres a csapat abban a szisztémában, amit ők játszanak, de azért azt száz százalékra tudom mondani, hogy olyan futballista még nem volt, aki kiment a pályára és ne akart volna nyerni.
[00:27:00]- Liverpoolban ön ötvenkét alkalommal ült a kispadon, így testközelből tapasztalhatta meg a világklasszis játékosok játékát.
[00:27:10]Miért nem játszatták Liverpoolban önt?
[00:27:12]- Mert még nem voltam készen rá.
[00:27:14]Tehát azért azt látni kell, én tizenhét éves fiatalként kikerültem Liverpoolba, egy olyan csapathoz, aki az előző három évben kétszer a Bajnokok Ligája döntőjében szerepelt, tele volt világsztárokkal, és egyszerűen az én szintem az még fényévekre volt attól, hogy én a Liverpool első csapatában pályára léphessek.
[00:27:33]Rengeteget fejlődtem, lépegettem szépen előre, és voltak olyan pillanatok, amikor erre lett volna lehetőség, ha egy kicsi szerencsém van, de én mindig azt mondom, hogy az életben semmi sem véletlenül történik, mert valószínűleg akkor és úgy kaptam meg a lehetőséget a top futballban, amikor erre készen álltam.
[00:27:49]De már önmagában az, hogy ebben a közegben készülhettem, fejlődhettem, az nekem rengeteg lehetőséget adott a későbbi pályafutásomhoz is, egy teljesen más szintre emelt, hiszen onnantól én a Liverpool kapusa lettem, még akkor is, hogyha nem szerepeltem az első csapatban.
[00:28:04]- De azt például ön kérte, hogy alsóbb osztályú csapatokhoz adják kölcsön?
[00:28:09]- Volt, hogy én kértem, és volt, hogy a klub ötlete volt.
[00:28:11]Az elején, az első három évemben, amikor spanyol vezetőedzője volt Rafa Benitezzel a Liverpoolnak, és spanyol kapusedzője, az volt az érzésem, hogy van egy terv, hogy engem hogy építenek föl, de ami után ők elmentek, ez a terv egy kicsit így megbomlott.
[00:28:26]Új edzők érkeztek, de nekik már nem az volt a céljuk, hogy fiatal játékost felépítsenek, és éppen ezért ott már volt, hogy én kértem a kölcsönadást, hiszen szerettem volna folyamatosan védeni, fejlődni, mert az edzés önmagában nem elég.
[00:28:40]Tehát bármelyik fiatal játékosnak szüksége van ezekre a meccshelyzetekre, a már említett tapasztalatszerzés miatt is, hiszen csak edzésekből nem fog tudni az ember továbbfejlődni.
[00:28:51]Én egy nagyon fegyelmezett, tisztelettudó és türelmes típus vagyok.
[00:28:56]- A kelleténél talán nem jobban?
[00:28:58]- Szerintem pont egy egészséges türelem van bennem.
[00:29:01]Bíztam sokáig Liverpoolban, egészen addig, amíg 21-22 éves nem lettem, amikor azt mondtam, hogy oké, most elérkezett az a pillanat, hogy ez itt tényleg nem fog működni, nézzük meg, hogy milyen lehetőségek vannak, és akkor már én kértem a Liverpoolt nyilván, hogy engedjenek el.
[00:29:15]- Összegezni képes volt azt, hogy mit tanult meg Liverpoolban, mit hozott magával ebből az időszakból?
[00:29:21]- Egyrészt belekóstoltam a felnőtt futballba a kölcsönadások által, másrészt a világ legmagasabb szintjén edzhettem világsztárokkal, akik világbajnokságokat, Európa-bajnokságokat nyertek.
[00:29:34]Egy Premier League top csapatának a kultúráját ismerhettem meg, az angol futballkultúráját ismerhettem meg.
[00:29:40]De a játékról önmagában a kölcsönadások által például azt megtanultam, hogy hogy kezdjen el az ember, vagy egy kapus főleg egy új klubban játszani, hogyha lehetőséget kap.
[00:29:53]Tehát nekem van egy ötmeccses szabályom, hogy az első öt meccsen nem kockáztatunk.
[00:29:57]És ezt később egyébként mind Salzburgban, mind Lipcsében, amikor megkaptam a lehetőséget, akkor ezt tudtam érvényesíteni, használni és be is vált, hiszen ugye a kapus, ahogy beszéltünk, a megbízhatóság, a kiegyensúlyozottság, az, hogy ne hibázzunk, ez egy nagyon fontos pont.
[00:30:13]Viszont ha hosszabb ideig nem védesz, akkor nincsenek meg azok az automatizmusok még, amik mondjuk, nem tudom, két-három hónappal, tíz-tizenöt meccsel később.
[00:30:23]És amikor a másodosztályban védtem a Hull Citynél, akkor belecsöppentem egy olyan helyzetbe, hogy én az első meccstől kezdve mindent szerettem volna.
[00:30:33]Tehát aktív voltam, kijöttem, a necces passzokat megpróbáltam, de még nem voltam úgy játékban, és ezáltal többet hibáztam, és kikerültem a kapuból.
[00:30:41]És amikor újraindult a pályafutásom, ez volt az elvem, hogy az első öt meccset le kell tutizni.
[00:30:48]Hogyha nem hibázol, nyilván ha olyan bravúrok jönnek, amikkel meccset tudunk nyerni az extra, de ha nem hibázol, nem tudnak beléd kötni, és utána, amikor megvan ez a fajta magabiztosság, automatizmusok, akkor onnantól már az ember el tudja kezdeni nyilván fölépíteni a játékát.
[00:31:03]- Az, hogy Szoboszlai Dominik, a Liverpool egyik sztárja manapság, sőt vezéregyéniség a Liverpool felnőtt csapatában, miközben ön Lipcsében maradt, belegondolt-e, vagy belegondol-e időnként abba a kérdésbe, hogy mi lett volna, ha másként alakul néhány döntés vagy körülmény?
[00:31:23]- Őszintén nem, mert én nagyon-nagyon boldog és elégedett vagyok a karrieremmel, büszke vagyok arra, ahova eljutottam, ahogy eljutottam.
[00:31:31]A Dominik tizenhét éves kora óta ismerem, előtte már tévében nyilván láttam, ő egy kiemelt tehetség volt kiskorától kezdve.
[00:31:42]Tehát ő kiemelkedett a korosztályából, nem csak magyar szinten, európai szinten is.
[00:31:46]Nála ez valahogy mindig magától értetődő volt, hogy ő oda az európai top-top szintre el fog jutni.
[00:31:52]Tehát az ő útja egy kicsit más, mint az enyém.
[00:31:56]Én nem mondom, hogy nem voltam tehetséges, de én kemény munka által fegyelem, alázat, kitartás által, rengeteg nehézséget leküzdve jutottam el oda, ahova eljutottam, és én erre nagyon-nagyon büszke vagyok.
[00:32:10]- Tehát ön azt mondja, hogy ön inkább a szorgalmával, meg a tudatosságával érte el, amit elért, viszont a Szoboszlaiban ott van egy olyanfajta ösztönös, mondjuk úgy, zsenialitás, amely őt arra predesztinálta, ahová eljutott?
[00:32:25]- És ugyanúgy rengeteg munka és szorgalom, de ez az ösztönös zsenialitás ott van benne.
[00:32:31]És ez nem csak a futball tudásában, de valamennyire a személyiségében is ott van.
[00:32:35]Hogyha arról beszéltünk, hogy az én személyiségem passzol ahhoz, hogy kapus vagyok és a kapus poszthoz, az ő személyisége pedig passzol ahhoz, hogy egy kiemelkedett, nem szeretem ezt a szót, szupersztár legyen.
[00:32:50]De neki ez az elejétől kezdve ez valamennyire egy magától értetődő út volt, és erre ő fel volt készülve, és a mai napig nem roppantja össze.
[00:32:58]Azért a nemzetközi futballban ez a külső nyomás, rengeteg futballista kezd egyébként erről megnyílni, hogy hogy esnek depresszióba, hogy gondolkoznak esetleg a visszavonulásról nagyon-nagyon korán, mert ez nagyon-nagyon tudja az embert nyomasztani.
[00:33:15]De ő erre született, vagy így nevelték, de ő erre fel volt készülve az elejétől kezdve.
[00:33:21]- Szóval soha nem mérte össze magukat, hogy neki miért igen, nekem meg miért nem?
[00:33:25]- Nem, nem, abszolút nem.
[00:33:27]Sőt, igazából én tudtam, hogy egy egészen különleges karriert futhat be.
[00:33:31]- Az ön példája nyomán is eszembe jutott az a szempont, hogy voltaképpen mennyire bizonytalan a focisták élete?
[00:33:38]Három szempontból is.
[00:33:39]Egyrészt heteket, hónapokat, sőt sokszor egy teljes évet hagynak ki sérülések miatt.
[00:33:45]Amikor például 2022 októberében ön súlyos sérülést szenvedett, a jobb térdében elszakadt az elülső keresztszalag, majd a műtött térdét még egy igen ritka bakteriális fertőzés is megtámadta, nem tartott-e attól, hogy valaki betölti a helyét a csapatban?
[00:34:06]- Dehogynem, sőt be is töltötte igazából.
[00:34:09]És pontosan ez az a pont, ami egyébként hozzátartozik a mindennapi életünkhöz, ez a fajta harc a posztodért, mert hogyha én elveszítem a pozíciómat, a helyemet, az hosszú távú következményekkel jár nyilván az én karrieremre, akár az én egzisztenciális helyzetemre is, és ez a fajta bizonytalanság ez ott van mindenkinek a karrierjében.
[00:34:28]Egy sérülés.
[00:34:29]Az én esetemben a szerencse az volt, hogy harminckét évesen jött egy ilyen hosszabb sérülés.
[00:34:33]Ha ez tizenkilenc évesen jött volna, akkor valószínűleg a karrierembe került volna, mert nem tudtam volna következő lépéseket megtenni.
[00:34:40]Egyébként a riválisom abban az időszakban nagyon-nagyon jó teljesítményt nyújtott, és volt egy fél éves szakasz, amikor én már egészséges voltam, de ő tovább védett.
[00:34:49]- És mi segítette át a bizonytalanság, illetve a tehetetlenség több mint fél éves időszakán?
[00:34:54]- Ugye nekünk azért az egónk futballistáknak azért elég nagy.
[00:34:59]Tehát nem tudnánk ott állni hatvan-hetvenezer ember előtt, hogyha nem lenne ez a fajta egoizmus bennünk.
[00:35:06]Mi tündökölni akarunk itt a rivaldafényben.
[00:35:09]Viszont egyik pillanatról a másikra veszítettem el mindent, ami volt, a státuszomat, a szenvedélyemet, a hobbimat, az életemet, a karrieremet, és ugye ez nem olyan, hogy erre valaki felkészít vagy megtanít, hanem ezt meg kell élned.
[00:35:21]És ezt megéltem, és ezen rengeteget kellett dolgoznom.
[00:35:24]- Tanult meg önmagáról ekkor valamit, amit korábban talán sosem látott olyan tisztán?
[00:35:30]- Sok mindent, leginkább azt, hogy én a futballtól függetlenül is egy értékes ember vagyok.
[00:35:34]Eddig én akkor éreztem magam értékesnek, hogyha jól teljesítettem.
[00:35:38]Ha jól teljesítettem, akkor én egy értékes apukának éreztem magam, akkor én egy értékes férjnek éreztem magam, akkor én egy jó labdarúgónak éreztem magam, de hirtelen kihúzták alólam a futballt, és ott voltam, hogy oké, de akkor én most mit érek valójában?
[00:35:51]És ezt valahogy helyre kellett magamban tenni.
[00:35:54]- Volt olyan pont ebben a periódusban, amikor akár elgondolkodott azon is, hogy visszavonul?
[00:36:00]- Azon, hogy visszavonulok, nem, de azon, hogy nem fogok tudni visszatérni arra a szintre, abba a státuszba, amiben voltam, mert őszintén nem hittem benne, hogy vissza tudok kerülni.
[00:36:11]És el kellett telnie igazából egy olyan három-négy hónapnak, hogy már edzésbe visszakerüljek, hogy azt érezzem, hogy oké, na most már tényleg igazán jó vagyok.
[00:36:19]Hiszen a kihagyásom az ugye egyéves volt, azért ez nagyon-nagyon hosszú idő, és nem megy egyik napról a másikra, hogy az ember utána így visszarázódik, és ahogy ez igazából megvolt újra ez az érzés, akkor újra jött ez az éhség is a futballra, hogy na, én most már tényleg védeni akarok.
[00:36:35]- Folytatva még a focisták bizonytalan életét, ahogy én látom.
[00:36:39]Mennyire fenyeget vagy visel meg lelkileg egy focistát, például az, hogy kimarad a csapatból, mert az edzője éppen más felfogás szerint képzeli el a csapat játékát.
[00:36:51]Ilyenkor mit tud tenni a játékos a reménykedésen kívül?
[00:36:55]Nem lehet például ebbe belekeseredni?
[00:36:57]- Bele lehet.
[00:36:57]Nekem ilyen téren egyébként a posztom az szerencsés, mert egy edzőváltásnál azért ritka az, hogy mondjuk a kapusodat kiveszed, csak akkor, hogyha a teljesítmény nem stimmelt.
[00:37:09]Viszont hogyha partvonalon kívülre kerülsz, hogyha az edző nem számol veled, az egy nagyon-nagyon rossz érzés, nagyon nehéz érzés, amire kétféle reakció van.
[00:37:18]Meg lehet sértődni, és nyilván tudod vágni a fejeket, meg edzésen kimutatni azt, hogy te frusztrált vagy, hogy te elégedetlen vagy.
[00:37:26]Kontraproduktív, és egyik edzőnél sem fogsz semmit elérni vele.
[00:37:29]Vagy azt mutatod, hogy a frusztrációdat beleteszed a munkába, beleteszed abba, hogy még többet adsz edzésen, azt sugárzod, hogy én játszani akarok, játszani akarok, játszani akarok, ez az egyetlen út.
[00:37:41]De hogyha ez még mindig nem működik, akkor nyilván az ember elgondolkodik egy klubváltáson, vagy hogy milyen más opciók vannak.
[00:37:49]De nagyon sok olyan játékost láttam, aki az első reakciót, ego nyilván, a sértődöttség miatt az első reakciót választotta, és senkinél nem jött még be.
[00:38:01]- A harmadik bizonytalansági tényező pedig az átigazolás.
[00:38:05]Csak hogy az egyik legismertebb példát említsem.
[00:38:08]Philippe Coutinho öt évig volt a Liverpool alapjátékosa, azt hiszem, ez akkor volt 2013-18 között, amikor ön még ott volt, őt imádták, nagyra tartották, de amikor a Barcelona kinyújtotta érte a kezét, megőrült, valósággal megőrült.
[00:38:27]Neki a Barca volt a non plus ultra, mindenáron el akart menni oda, végül Klopp beadta a derekát, elengedte a szövetségi kapitány, de a Barcelonában egyszerűen befuccsolt.
[00:38:37]Nem játszatták, nem felelt meg nekik és kispadozott.
[00:38:41]És tönkrement ezzel a karrierje.
[00:38:43]Végül azt hiszem, talán Brazíliába vonult vissza, oda volt kénytelen visszamenni játszani.
[00:38:48]Tehát mennyire kockázatos a csapatváltás?
[00:38:51]Mert azért ezen is nagyon el kell gondolkodni, még egy klasszisnak is.
[00:38:54]- Nyilvánvalóan, hogyha valami működik valahol, az nem garantált, hogy az máshol is fog, és rengeteg példát láttunk egyébként erre.
[00:39:02]Vannak olyan klubváltások, és nyilván, hogyha most a Coutinho esetében ez egy szívügy volt igazából, és azért mondhatjuk, hogy a Barcelona, a Real Madrid azért a futball csúcsa.
[00:39:14]- Ön is így látja?
[00:39:14]Hogyha szóba kerül a Real Madrid meg a Barcelona, akkor azért általában ez a két spanyol csapat számít a foci megkérdőjelezhetetlen csúcsának, ugye?
[00:39:23]- Presztízsben szerintem igen.
[00:39:24]Például én mindig így vizsgáltam meg minden szituációt, amikor klubváltásra volt lehetőségem, nekem mindig három kritérium volt.
[00:39:32]Az egyik a szakmai előrelépés, a másik az anyagi feltételeknek a javítása, a harmadik pedig az életvitel, az életünknek a klasszikus javulása.
[00:39:42]És hogyha én a Lipcséből a Real Madridba tudok igazolni, de ugyanennyi pénzért, akkor én ezt meg fogom tenni, mert akkor a szakmai, illetve az életviteli szempontokat tartom esetleg szem előtt.
[00:39:55]Voltak lehetőségeim, ahol el tudtam volna menni Sevillába, ahol jobb idő van, de szakmailag és anyagilag nem jártam volna jobban, vagy volt olyan lehetőségem, ahol el tudtam volna menni például Dortmundba, ahol lehet, hogy presztízsben egy kicsit jobb klubhoz tudtam volna igazolni, de az összes többi más aspektusban nem lett volna ez előrelépés, de én nagyon-nagyon értékeltem mindig azt, ami van nekem.
[00:40:15]Szerintem nagyon hiányzik manapság az emberekből az, hogy azt is értékeld, amid van.
[00:40:20]Én Lipcsében megtaláltam a saját utamat, a saját boldogságomat és ráadásul a családom is, akkor nekem nem kell mindenáron azt keresni, hogy hol van még az a nüansznyi, amit ebből ki tudunk facsarni, hova tudok még elmenni egy picit több pénzt keresni, hanem egyszerűen abban lenni és azt kiélvezni, ami van.
[00:40:36]- Szerencsés természet maga, hogy ennyire józan.
[00:40:39]De ha már egy igazi focistával van dolgom, hadd kérdezzem már meg a bírói önkényről, hogy ne mondjam a bírói csalásokról.
[00:40:47]Mennyit változtatott a bíráskodáson a videó bíráskodás?
[00:40:52]Mert nekem időnként az az érzésem, hogy még így is vannak komoly téves ítéletek.
[00:40:57]- Vannak.
[00:40:58]Szerintem a bíráskodásnak nyilván segített és jót tett, a futballnak nyilván nem.
[00:41:03]Tehát ugye azt a fajta eufóriát, amit egy-egy gólnál régebben átéltünk, hogy tudtuk, hogy az gól, bíró nem fújt bele, lehetett ünnepelni, az ugye most megszűnt, mert mindig ott van az emberben, hogy történt-e valami olyasmi, ami miatt nem adják meg a gólt.
[00:41:16]De ugyanígy, amikor kapunk egyet, azért ott van még az a halvány remény, hogy na, hátha előtte valami volt, és les volt, szabálytalanság, bármi miatt nem adják meg.
[00:41:25]A bíróknak ez óriási nagy segítség, hiszen azok a nagyon-nagyon durva jelenetek, amikor egy-egy leshelyzetet elnéznek, amikor egy-egy durvább szabálytalanságot nem látnak gól előtt, azok talán kivesztek a futballból.
[00:41:40]De ugyanúgy szubjektív marad néhány ítélet, néhány szituációnak a megítélése, viszont ez ugyanúgy nehéz.
[00:41:48]- De még egy dolgot akartam szóba hozni, a sajtó kérdését.
[00:41:52]Ugyanis Nyugaton a játékosok valóságosan a sportsajtó kereszttüzében élnek, ha jól figyelem.
[00:41:58]A legkisebb hibáért is leszedik róluk a keresztvizet, temetik, valósággal temetik a játékosokat, aztán lehet, hogy a következő héten pedig mennybe menesztik őket.
[00:42:08]Ezt például meg lehet szokni?
[00:42:10]- Meg, de leginkább ki kell zárni.
[00:42:12]Tehát nagyon ilyen médiumokat, újságokat, webportálokat, szerintem nincs olyan játékos, aki olvas, legalábbis magáról.
[00:42:20]- Nem olvassa el, amit írnak magáról?
[00:42:22]- Ritkán.
[00:42:23]Megvan az az egy-két sajtóorgánum, amit mondjuk elolvasok, meg aminek egyébként adok is a véleményére, de egyébként ők nagyon reálisan is látják, például az említett Kicker, az a legnagyobb német futballportál, ők is osztályoznak, jönnek ki a meccsre, tehát képben vagyok nyilván a rólam alkotott képről, de utána ennél sokkal mélyebbre menni szerintem nem érdemes, mert az embernek az energiáját emészti fel, nyilván, ha negatívat olvas, akkor az már érzelmeket vált ki belőle, és ez egy olyan folyamat, amivel el lehet szerintem veszni.
[00:42:57]De nekem nagyon fontos az, hogy én a kapusedzőmmel kielemezzem a dolgokat.
[00:43:01]Ha kell, egyébként nyilván a mentál coachommal, sportpszichológusommal átbeszéljük ezeket a dolgokat, van egy olyan köröm, akinek adok a véleményére, és ez sokkal fontosabb, mint az, hogy mit írnak kívülről.
[00:43:12]- És akkor jussunk el a szurkolókig, mert azért az is egy nagyon fontos kérdés.
[00:43:16]Voltaképpen ugye minden futballcsapat mellett van kisebb vagy nagyobb, többnyire egyébként nagyobb szurkolói tábor.
[00:43:22]Mitől függ az, hogy a drukkerek, vadak, rombolók, gyűlölködők lesznek, vagy szívbéli szurkolók, akik ugyan énekelnek gúnydalokat az ellenfélről meccs közben, mert azért ez van, de ez belefér végül is a versengés szellemébe, viszont alapjában rajonganak a csapatukért, és nem a másikat akarják megsemmisíteni.
[00:43:44]Ez mitől függ?
[00:43:45]- Ez egy kulturális kérdés szerintem.
[00:43:47]Tehát én mondjuk Németországból indulok ki, ott is vannak ultrák, ott is engem is, hogyha most idegenben védek, megdobálnak néha pénzérmével, néha hot doggal, akármivel, tehát ott sörrel leöntöttek már.
[00:44:01]De én ezt valahogy nem bánom, mert teljesen az érzelmeket a futballból kivenni nem szabad, és nem is tenne jót a sportnak.
[00:44:08]Tehát ez a csöndben ülünk, és mintha színházba mennénk, szerintem ez megölné nyilván a futballt.
[00:44:14]Ahol ugye a probléma van és meg kell húzni a vonalat, azok nyilván a kirekesztő dolgok, a rasszizmus, a faji megkülönböztetés.
[00:44:23]Tehát, hogy vannak olyan dolgok, ami viszont nem fér bele.
[00:44:28]- Ha már ezt említette, a magyar fociválogatott mérkőzésein gyakran jelenik meg erőteljes nemzeti szimbolika, még súlyos vereségek után is, de a csapat, a válogatott akkor is a B közép elé vonul, és szívre tett kézzel elénekli a Himnuszt.
[00:44:44]Ön hogyan viszonyul ehhez a rituáléhoz, különösen annak fényében, hogy a szurkolótábor egy része politikailag markánsan szélsőséges.
[00:44:54]Nem lát ebben ellentmondást ez a csapat?
[00:44:57]- A futballnak azért van egy nagyon-nagyon fontos összetartó ereje, egy kohéziós ereje.
[00:45:02]A válogatott hazai meccsein ugye hatvanötezer magyar együtt, egy célért, politikai nézetektől függetlenül együtt tud szurkolni, szerintem az egy nagyon-nagyon pozitív dolog.
[00:45:15]Tehát az, hogy együtt elénekelni a Himnuszt, az, hogy a B közép előtt vagy az egész stadionban, az szerintem egy különleges dolog, ami valljuk be, szerintem Európában csak nálunk van, és én ezt egy jó dolognak tartom egyébként, mert ez is csak ezt a fajta összetartozást erősíti.
[00:45:30]- De milyen példa az a futballszerető, józan közönség és a meccsre kivitt gyerekek számára, akik szép számmal azért ott vannak a válogatott meccsein, amikor a szélsőséges, irredenta, soviniszta, agresszív szurkolók adott esetben banánt vágnak például az ellenfél színes bőrű játékosához, mert azok majmok, vagy például a világ egyik legjobb játékosát, Ronaldót szimplán lebuzizzák.
[00:45:57]Szóval miért nem merül fel a válogatott tagjaiban a példamutatás és a felelősség kérdése ilyen esetekben, hogy nem erősítjük azzal ezt a tűrhetetlen magatartást, hogy ezen szurkolók elé járulunk, és szívünkre tett kézzel himnuszt éneklünk velük együtt.
[00:46:14]- Ezeket az eseteket szerintem együtt a szövetséggel próbálja egyébként a csapat is a stadionból kizárni, ebben nincs tolerancia, a másik pedig ezáltal egyébként a csapatot is büntetik, hiszen zártkapus mérkőzéseket rendel el az UEFA, pénzbüntetéseket ró ki az MLSZ-re.
[00:46:32]Ez amúgy javult az elmúlt években, ettől függetlenül vannak azért olyan rigmusok szerintem, ami még elhagyható lenne.
[00:46:39]Viszont a törekvés az ott van, ami nyilvánvalóan nagyon-nagyon nehéz, hogy ez a tábor adja a válogatott szurkolásának a ritmusát, a menetét, és ez az, ami utána az egész stadiont igazából életre kelti.
[00:46:55]És itt kell megtalálnunk szerintem azt a fajta középutat, hogy ne legyünk szélsőségesek, ne legyünk kirekesztőek, de ettől függetlenül a hangulat az maradjon meg a stadionban, és erre megy szerintem folyamatosan a törekvése az MLSZ-nek is, erre van a törekvése a csapatnak is.
[00:47:11]De a kettő dolgot szerintem tökéletesen el kéne választani.
[00:47:14]Azt, hogy a kirekesztő dolgokat a stadionból kitiltani és minimalizálni és megszüntetni, és ettől függetlenül azokat a ránk jellemző összetartozást erősítő dolgokat pedig megtartani.
[00:47:27]A feladat az az, hogy ne menjünk át azon a határon.
[00:47:31]- Aztán itt van a másik probléma a magyar futballra, sokak szerint a Kádár-korszakhoz hasonlóan ma is erőteljes a politikai befolyás, ami ránehezedik.
[00:47:41]Hogyan lehet sportolóként megélni ezt a sajátos viszonyrendszert, különösen akkor, amikor egy-egy sportsiker igen gyakran politikai értelmezést is kap.
[00:47:53]Mire gondolok?
[00:47:53]Mennyire terhes úgy futballozni itthon, hogy a magyar miniszterelnök számára a labdarúgás személyes és szenvedélyes ügy, és a válogatott teljesítményét az ő szűnni nem akaró, aktív, nem ritkán proaktív közreműködése kíséri?
[00:48:12]- Ez a fajta külső nyomás, hiszen tudjuk jól, hogy alapvetően a sportba, illetve a futballba mennyi állami pénz jut, ezért szerintem ez okozhat nyilván konfliktust vagy külső nyomást, hiszen azok, akik itthon futballoznak, ugyanúgy csapatokban játszanak, ugyanúgy kapják a fizetésüket, és ők nyilván nem tehetnek arról, hogy ez a pénz most honnan és hogy kerül oda.
[00:48:35]Nyugat-Európában ugye piaci alapon működik a futball, éppen ezért ez a kérdés abszolút nem merül fel, itthon sokkal inkább, viszont ettől függetlenül azok a játékosok is, akik itthon futballoznak, ugye a maximumra törekednek, a lehető legjobb teljesítményt akarják nyújtani, és ebből a sportból szeretnének megélni.
[00:48:53]- A kérdés az, hogy mennyire terhes így futballozni, hogy a miniszterelnök folyamatos figyelme ránehezedik a futballra, a magyar focira?
[00:49:03]- Nyilvánvalóan tudjuk jól, hogy a miniszterelnöknek fontos a futball, és amit mi a futballban átéltünk fejlődést mondjuk az elmúlt tíz évben, az futballistaként az, hogy egy ilyen stadionban játszhatunk mondjuk hazai pályán, az, hogy ilyen körülmények között készülhetünk, az mindenféleképpen nekünk futballistáknak egyébként az egy nagyon pozitív dolog.
[00:49:21]- Tehát azt mondja ezzel, hogy az a rengeteg támogatás, amit a hazai futball kap az államtól, Orbántól, ezért ezt elviselik a focisták?
[00:49:31]Valamit valamiért elve alapján?
[00:49:33]- Mi nyilván, amit érzékelünk, az az infrastruktúra fejlődése, az a körülmények javulása, az a lehetőségek, itt a magyar válogatottnál minden olyan szakmai, technikai háttér jelen van, ami top teljesítményhez szükséges, ezt mi mind megkapjuk, és nyilván ezáltal is tudunk egyébként jó teljesítményt nyújtani, tehát mi ezt nyilván érzékeljük, de itt inkább szerintem egy nyomás lehet azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénz áramlik a futballba.
[00:49:58]- Jó, értem a választ.
[00:49:59]- Már másra térve, a modern futballban, ha jól látom, a pénz, a hírnév és a média zaja sokszor elnyomja a játék lényegét.
[00:50:08]Ön mit gondol, mi maradt meg a futball lelkéből?
[00:50:12]Ahogy én gondolom, a futball lelke valaha talán a játék önmagáért való örömét jelentette, illetve a másik, hogy a közösséghez tartozást, meg a tiszteletet és alázatot a másik iránt, és fontosabb volt minden pénznél, hírnévnél és külsőségnél.
[00:50:30]- Futballistának lenni már egy kicsit más szerintem.
[00:50:33]Nagyon rohanó világ, gyorsan történnek a dolgok, de szerintem kívülről nézve a pénz szerepe az, ami nagyon-nagyon megnőtt.
[00:50:45]Sokkal több meccs van, ezáltal szerintem egyébként ez a színvonal rovására is megy, és nyilván a játékosok egészségi állapotának is akár a rovására megy.
[00:50:53]Ezáltal, hogy sok meccs van, a játékosok többet akarnak keresni, ezáltal még több pénzre van szükségünk, ezáltal még többet kell játszani, és talán emiatt el tudja veszíteni az ember az érdeklődését a futball iránt.
[00:51:05]Tehát hogy most már nem az van, hogy várunk egy-egy mérkőzést, hanem bármikor benyomjuk, futballmeccs van a tévében.
[00:51:10]És talán ez az, ami szerintem nem biztos, hogy a jó irány, de ugye ezt is a pénz diktálja, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy az új generációt mennyire fogjuk tudni így a futballal lekötni, hiszen tényleg ez most már egy ilyen mindennapi lett, mint a reklámok.
[00:51:25]- Mást kérdeztem, Péter.
[00:51:26]Én azt kérdeztem, hogy nem veszítette-e el a futball a lelkét pont attól, hogy ezek a tényezők, javarészt a pénz, a média, a hírnév, ez dönt el mindent.
[00:51:35]- Szerintem nem feltétlenül, mert azért hogyha az ember élőben kint van a mérkőzéseken, akkor ezt át tudja élni.
[00:51:40]Tehát az igazából a sava-borsa a futballnak, hogyha az ember a stadionban van, akkor szerintem ezt az összetartozás érzést, ezt érzi.
[00:51:48]Az, hogy utána ugye most itt a pénz, a felhajtás, esetleg a külsőségek, ez az, ami miatt ez az embersége, ez a közelsége elveszhetett talán a futballnak, de a stadionban lévő élmény, vagy hogyha az ember kijön a stadionba és megnézi a mérkőzéseket, és ezt a közösségi élményt átéli, szerintem az nem változott.
[00:52:08]- Nem szeretnék demagógnak látszani, de mégiscsak szóba hozom, nyilván ön is jól tudja, hogy egy olimpiai bajnok kajakos vagy tornász tíz évnyi munkával sem keres annyit, mint egy középszintű focista egy hónap alatt.
[00:52:23]Ön szerint ez a sportpiac logikája a tömegvonzás ára, vagy egy mélyebb társadalmi torzulás tünete?
[00:52:33]- Alapvetően a piac határozza meg szerintem, hogy milyen irányba megy nyilván a futballnak a pénzügyi helyzete, és ugye hogyha megnézzük akár az elmúlt tíz évet, vagy összehasonlítom mondjuk azzal, amikor én még Liverpoolban voltam, és akkor ott mik voltak a top fizetések, és ma mik a top fizetések, akkor már aközött ugye ég és föld van.
[00:52:51]- Hát ha ezt említette, bocsánat, hogy félbeszakítom, majd folytassa a válaszát, hogy utána olvastam, hogy éppen Liverpoolban az átlagkereset heti 120 ezer font, ami körülbelül 52 millió forintnak felel meg hetente, de vezető játékosoknál 150-350 ezer font a heti fizetés, ami már 65 és 152 millió forint ugyancsak, tehát hetente, és ez csak a klubtól kapott bér, reklámpénzek ebben még nincsenek is benne.
[00:53:20]- Igen, viszont ez a jéghegy csúcsa, tehát nem arról van szó, hogy minden futballista ennyi pénzt keres, hanem aki eljut a jéghegy csúcsára, ami egyébként adott esetben a Liverpool vagy a Real Madrid vagy a Bayern München, akkor nyilván ilyen pénzekről beszélünk, de eszméletlen teljesítményre van szükség, hihetetlen munkabírásra, nyomás elviselésére, teljesítőképességre, amit a piac határozott meg, hiszen ezeket a játékosokat, ezeket a termékeket, akkor ugye így mondom, millióan követik minden egyes megmozdulásukat, minden egyes pályán kívüli pillanatukat, és ennyi az értékük igazából.
[00:53:57]- Tehát azt mondja ezzel, hogy a futballisták fizetése a valódi társadalmi értéküket tükrözi, illetve inkább a szórakoztatóipar logikáját követi, ahol a figyelem nagyságrendje határozza meg az értéket.
[00:54:11]- Hogyha azt nézzük, hogy filmsztárok akkor mennyit keresnek, vagy egy-egy filmért mennyit kapnak, ugye ott is eszméletlen összegek vannak.
[00:54:18]A társadalmi szerepünk vagy a társadalmi pozíciónk nem adná ezt nekünk, hogy mi ennyi pénzt keresünk, mert nyilván a mi személyünk nem áll bárki fölött, tehát mi nem vagyunk jobb emberek, nem tudunk többet, csak egy olyan hivatást végzünk, amit utána millióan vagy milliárdok néznek meg tévében, és ez generálja igazából ezeket a pénzeket.
[00:54:40]- És például a hirtelen jött horribilis anyagi bőség nem torzítja-e el a focisták arányérzékét?
[00:54:46]A több tíz és akár százmilliót érő luxusautókra gondolok, amikkel járnak, a feltűnő ékszerekre vagy a menő designer ruhákra, amiket magukra öltenek, mintha nemcsak a siker, hanem a státusz demonstrálásának is eszközei lennének ezek.
[00:55:05]Ön szerint tükrözi ez a mai futballvilág mondjuk úgy mentális állapotát, vagy csacsiság ezt gondolni?
[00:55:11]- Tükrözi, szerintem ennek egy nagyon fontos pontja az, amit említett, hogy ez a kifele való mutatása igazából a státusznak, az elért sikereknek.
[00:55:22]Szerintem azzal nincs semmi baj, hogyha valakinek van valami szenvedélye, ami lehet egy autó is ebben az esetben, lehet egy óra, lehet bármi más, ami mondjuk egy gyerekkori álma volt, célja volt, és megvan az anyagi helyzete, hogy ezt meg is vegye, szép helyekre utazzon.
[00:55:40]Itt nyilván az a kérdés, hogy ezt mennyire akarjuk kifele mutogatni, és miért tesszük meg ezt valójában.
[00:55:46]Nagyon sok futballista van, aki a hirtelen jött anyagi helyzet miatt nyilván elveszíti a kontrollt és elveszíti a mértékeket, ami főleg a későbbi életben egyébként rengeteg problémát tud nekik is okozni.
[00:56:00]Erre egyébként ma már nagyon sok specialista, nagyon sok tanácsadó van a futballisták körül, tehát ez egy veszélyes világ, de nagyon nehéz megtalálni szerintem a mértéket, hiszen ha belegondolunk, hogy milyen korán milyen összegeket lehet már futballistaként keresni, szerintem erre nagyon nehéz felkészülni és nagyon nehéz érettnek lenni ilyen fiatal korban, ilyen anyagi helyzetben.
[00:56:21]- Igen, pont ez a kérdés, hogy miként lehet megtalálni a józanságot és az önazonosságot ekkora anyagi és társadalmi nyomás közepette.
[00:56:30]Erre vonatkozóan például volt és van önnek védelmi mechanizmusa?
[00:56:35]- Én azért az első, úgymond komolyabb szerződésemet 26-27 évesen írtam alá a Lipcsével, ahol már komolyabb összegeket kerestem, amivel az ember már a jövőre nézve is tud építkezni.
[00:56:46]De én 19-20 évesen nem kerestem olyan pénzeket, hogy az ember azzal igazán durva dolgokat tudott volna csinálni.
[00:56:53]Egy olyan családból is jövök, ahol azért a tervezés, az átgondoltság, az anyagi szituációnak a kezelése az egy alapvető dolog.
[00:57:02]Apukám gazdasági igazgatója volt a Richternek sokáig, tehát valamennyire azért a pénzügyi dolgokat magammal hoztam, ilyen téren nem kellett saját mechanizmust kialakítanom, vagy ha jó környezete van az embernek, az tud segítséget jelenteni, de ugyanúgy tud egy rossz környezet rossz irányba vinni.
[00:57:18]- Ha nem tévedek, javítson ki, ha igen, önök tíz éve például ugyanabban a házban élnek.
[00:57:23]- Lipcsében igen, ugyanabban a házban lakunk, azért is egyébként, mert a számunkra tökéletes házat megtaláltuk tíz évvel ezelőtt, passzol az életünkhöz, nagyon-nagyon szeretjük, de valóban lehetett volna nagyobbra, szebbre, újabbra cserélni, de ez minket úgy sose motivált.
[00:57:41]Ugye a gyerekeink születésük óta itt laknak, ez számít igazából nekik az otthonuknak, és ettől megfosztani őket csak azért, mert valami szebb és jobb és újabb, azért nem akartuk.
[00:57:50]- Egyébként hogy van a hírnévvel?
[00:57:52]Inkább megtiszteltetésként kezeli, vagy némileg tehernek tartja, zavarja, hogy ismertsége miatt a magánélete is így-úgy célkeresztbe kerül?
[00:58:03]- Nem zavar, mert én is voltam fiatal labdarúgó, amikor felnéztem más játékosokra, és tudom azt, hogy mit jelent egy-egy kisgyereknek, egy-egy rajongónak az, hogyha mondjuk váltok vele pár szót, megállok egy képre, aláírok egy labdát, és szerintem ez hozzátartozik.
[00:58:21]Tehát az ember, hogyha eljut erre a szintre, akkor tudja jól, hogy ez vele jár, és szerintem ezt a fajta örömöt megadni másoknak, ebből táplálkozni is lehet.
[00:58:33]Nyilván, ami már nem fér bele, az az, hogyha ez átmegy egy ilyen zaklatásba, mondjuk mediterrán országokban már nem annyira könnyű futballistának lenni, tehát ott már tényleg az, hogyha az ember elmegy egy étterembe, odajönnek az asztalhoz, fotózkodnak, paparazzi fotók, szerintem ez már az a szint, ami nem fér bele, de nyilván az ismertség nem csak a futballban, az manapság ezzel jár.
[00:58:56]- Lipcsében kíméletesek a szurkolók?
[00:58:58]- Abszolút.
[00:58:58]Ha bemegyünk a városba, egy-két fotóra esetleg megállítanak.
[00:59:02]Van egy alapszabályom, hogy a házunknál nem fotózkodom, tehát hogyha valaki ne adj' isten odajönne a házunk elé, és ott szeretne, ott nem, de megvan erre a lehetőség az edzőközpontnál, vannak nyílt edzéseink, ahol a szurkolók ott lehetnek, illetve a városban is bármikor megállok.
[00:59:16]- Itt tartunk egy rövidke pihenőt, addig támogatóinknak adom át a terepet, majd feliratkozás ügyben röviden kérem a türelmüket, és aztán alig egy perc múlva már folytatjuk is Gulácsi Péterrel.
[01:00:20]- Mielőtt folytatjuk mai témánkat, hadd küldjek egy rövid biztatást.
[01:00:24]Ha tetszik önnek ez a beszélgetés, meg jó néhány a korábbi podcastjeink közül, és szeretne értesülni a következőkről is, kérem, iratkozzon fel csatornánkra.
[01:00:35]A feliratkozás nem kerül semmibe, viszont ezzel nemcsak támogatja munkánkat, hanem biztos lehet benne, hogy nem marad le a legfrissebb tartalmainkról sem, hiszen a feliratkozottakat a YouTube automatikusan értesíti.
[01:00:51]Kell, hogy tudják, a visszajelzéseik, a kulturált hangnemben megírt kommentjeik, de feliratkozásaik is, illetve ha megosztják tartalmainkat, barátaik, ismerőseik között, mindezek igen sokat jelentenek nekünk, a többi között azért is, mert segítenek, hogy még jobb tartalmakat készíthessünk.
[01:01:11]Köszönjük, hogy rendszeresen velünk tartanak, a figyelmük és bizalmuk a legnagyobb elismerés számunkra.
[01:01:19]- Folytatjuk a beszélgetést Gulácsi Péterrel, ötvennyolcszoros labdarúgó válogatottal, a német RB Leipzig jelenlegi kapusával.
[01:01:28]A profi sportban csak a teljesítmény számít, ön viszont többször kiállt amellett, hogy a sportolónak nemcsak gépnek, hanem embernek is kell maradnia.
[01:01:41]Hogyan lehet ebben a számok, gólok uralta világban megőrizni az emberi érzékenységet és nem elveszni az őrületes teljesítménykényszerben?
[01:01:51]- Én olyan környezetből jöttem, olyan családi háttérrel rendelkezem, olyan családi háttérből jön egyébként a feleségem is, ahol azért más dolgok is fontosak az életben.
[01:02:01]Hogyha az ember önző és csak saját magát nézi, vagy saját magára koncentrál, akkor ezt az érzékenységet el tudja valamennyire veszíteni, de ha ebből kilépünk, egy kicsit elemelkedünk, és azért tágabban látjuk a dolgokat, akkor nem tudunk elmenni szerintem bizonyos dolgok mellett.
[01:02:17]Szeretünk utazni, ugyanígy a világot megismerni, látni a különböző kultúrákat, embereket, nyitottak vagyunk nagyon sok mindenre, és szerintem ez a kulcsa annak, hogy ez a fajta érzékenység megmaradjon, mert hogyha csak igazából erre a világra, erre a futballvilágra koncentrálnánk, abban nyilván az ember valamennyire ezt el tudná veszíteni.
[01:02:35]- Na jó, akkor mondom konkrétan.
[01:02:37]Négy évvel ezelőtt ugye nagy figyelmet kapott, amikor csatlakozott 'A család az család' civilek által kezdeményezett kampányhoz, kiállva amellett, hogy minden gyereknek joga van szerető családban felnőni, függetlenül attól, hogy a szülők milyen neműek.
[01:02:52]Miért tartotta fontosnak, hogy véleményt nyilvánítson ebben az ügyben?
[01:02:57]Mi volt a célja azzal a bizonyos bejegyzéssel, amit tett?
[01:03:00]- A célunk igazából az volt, hogy egy erkölcsi és társadalmi témában, ami számunkra egyébként fontos, ahol úgy éreztük, hogy a mi értékeinkkel esetleg szembemennek a dolgok, ott megszólaljunk, hogy egy gyermek egy szerető családban nőhessen fel, annál fontosabb dolog nincsen.
[01:03:16]A nővérem rengeteg gyermekotthonban dolgozott, nyilván látta az ottani helyzeteket, ezért nekünk is egy minimális rálátásunk azért volt a dolgokra.
[01:03:24]Szerintem ezt az esélyt elvenni tőlük, ez nem politikai kérdés, hanem egyszerűen egy erkölcsi kérdés, és mi sosem szerettünk volna ebből politikai témát csinálni.
[01:03:33]Az, hogy ez fel lett kapva és így lett felkapva, az nyilván már nem a mi kezünkben volt, viszont maga az üzenet, amit szerettünk volna közvetíteni az számukra fontos volt, hiszen olyan értékeket próbáltunk ezáltal is közvetíteni, meg a mai napig közvetíteni, meg a saját gyerekeinknek is egyébként átadni, mint amiket mi is hozunk otthonról.
[01:03:52]Ez a szeretet, az elfogadás, az egymás iránti tisztelet, a nyitottság, amik mentén mi is élünk, és ennek mondott ellent igazából az, ami történt.
[01:04:02]- Számított arra az indulatáradatra, ami ezt a nyilvános kiállását követte?
[01:04:07]- Ha teljesen őszinte vagyok, nem.
[01:04:09]De ennek volt egy online verziója, ahol ez a téma nagyon felkapott lett, ezt nagyon sokan tovább csűrték-csavarták, de nekünk nem volt már erre ráhatásunk.
[01:04:19]Nem mondom, hogy könnyű időszak volt, mert rengeteg támadás is ért emiatt, de a válogatottban, úgymond itthon ezt nem annyira érzékeltem, keveset voltam itthon, de mondom, az online felületeken ezzel szembesültem.
[01:04:33]- Ahogy visszakerestem a korabeli sajtót, az esetet követően a magyar válogatott szurkolóinak egy része folyamatos kritikával illette az ön teljesítményét a pályán is, és egyre erősebben fogalmazódott meg a nyilvánosságban az a kívánalom, hogy ön helyett a Ferencváros kapusának, Dibusz Dénesnek kellene a válogatott kapujában állnia.
[01:04:55]Dibuszról lehet tudni, hogy nyíltan vállalja, hová tartozik, ezzel persze semmi baj nincsen, de az akkori szakkommentárként működő Hrutka János egykori ugyancsak válogatott focista, mivel nyilvánosan támogatta önt, illetve a kiállását, őt rövid időn belül például menesztették állásából a Spíler TV-től.
[01:05:16]Aztán megszólalt kiállása kapcsán természetesen a magyar miniszterelnök is, azt hangoztatva, hogy Gulácsi az ellenkező irányba tett nyilatkozatot, és minden ilyen vita megbontja a csapategységet.
[01:05:29]Ugyanakkor Marco Rossi szövetségi kapitány tiszteletben tartotta az ön véleményét, legalábbis kívülről ez így látszott.
[01:05:36]Nekem legjobban egyébként a 24.hu felületén megjelent 'Fehérek közt egy Gulácsi' című publicisztika tetszett, melynek szerzője azt hangoztatta, hogy Gulácsi Péter lett a NER-éra első élsportolója, aki többre értékelte a saját morális integritását, mint a közéleti-politikai semlegességgel megvásárolható népszerűségi listát.
[01:06:00]- Egyébként nagyon sokan személyesen is gratuláltak a kiálláshoz is, az értékekhez is, amiket közvetítettünk, mert ki az, aki nem szeretne szeretetben, tiszteletben, elfogadás mellett élni.
[01:06:10]Ilyen ember szerintem a világon nincsen, éppen ezért nem volt sose az bennem, hogy bárcsak ne tettem volna ezt a kijelentést.
[01:06:17]- A focista társai, akár a magyarok, akár a németek szóltak ezzel kapcsolatban önhöz?
[01:06:24]Valamit kommentáltak?
[01:06:25]- Lipcsében a klubom nem is tudta, hogy én ezt ki fogom posztolni, tehát ők erről utólag értesültek.
[01:06:32]Egyébként az a szellemiség, az a gondolkodásmód, amit a klubom képvisel, az ezzel teljesen egybefügg.
[01:06:38]Ugye ezt is sokszor megkaptam, hogy ezt a klubom nyomására kellett kitennem, ami abszolút nem így van.
[01:06:43]Ez egyszerűen a mi döntésünk volt a feleségemmel, ez a mi meggyőződésünk, ez a mi értékrendünk, gondolkodásmódunk.
[01:06:51]Itthon ugye sokáig nem is volt válogatott összetartás, és mire egyébként újra találkoztunk a csapattal, ez a téma már azért eléggé lecsengett, és sose volt téma egyébként a csapaton belül.
[01:07:01]- És mit szólt a családja, a szülei, a testvérei?
[01:07:04]Aggódtak, vagy inkább büszkék voltak önre?
[01:07:07]- Büszkék voltak, mert ahogy mondtam, ezek olyan értékek, amiket mi is otthonról hozunk, és amik mellett mi is felnőttünk, és amit mi is tovább szeretnénk adni a saját gyerekeinknek.
[01:07:17]Ugyanígy a testvéreim, az ő környezetük, tehát a mi közeli baráti körünk ezt teljesen normálisnak gondolta, és hasonlóan gondolkodik mindenről.
[01:07:26]Egyébként a minap láttam egy interjút Jennifer Lawrence híres amerikai színésznővel, aki még Donald Trump első elnöki ciklusa alatt rengeteget kritizálta az elnököt, és most a második ciklus alatt ezt nem tette, és megkérdezték, hogy miért, és azt mondta, hogy mert az az érzése, hogy bármilyen személyes véleményt, értékrendet, gondolatot át akar adni a világnak, az az érzése, hogy csak olajat önt a tűzre, és hogy ez a fajta szakadék, ami most már így az emberek között kezd megnyílni, hogy minden, amit csinálunk, ezzel a szakadékot tovább nyitjuk.
[01:08:01]Ez tényleg nagyon nehéz, hogy hol van az a pont, ahol nyilván te kiállsz a gondolataidért, az értékeidért, de nem akarsz feszültséget szítani, nem akarsz embereket ellened állítani, sőt igazából a munkásságod ellen sem szeretnél, de közben pedig nem akarod elveszíteni önmagadat és a véleményedet továbbra is képviselni szeretnéd.
[01:08:19]- Ez most akkor azt jelenti, hogyha újra ilyen ügy előállna, akkor ugyancsak kiállna vagy már nem állna ki, mert ezeket mind megfontolná, amiket az imént említett?
[01:08:29]- Most már azért egy más helyzetben vagyok.
[01:08:31]Én akkor a magyar válogatottnak a tagja voltam, és az Európa-bajnokságra készültünk, viszont azt tiszteletben kellett tartanom, és tiszteletben is tartottam, hogy van egy nagyon fontos nemzeti érdek, van egy nagyon fontos csapatérdek, hogy mi sikeresek legyünk ezen az EB-n, amit ráadásul a történelem során először hazai pályán játszhattunk le, ami egy nagyon-nagyon különleges dolog, és az, hogy most ott van egy olyan játékos a csapaton belül, aki mondjuk maga ellen fordítja a közvéleményt, az nyilván... - Közvélemény egy részét!
[01:08:56]- ...egy részét, az nem feltétlenül fér bele az adott helyzetbe.
[01:09:02]Éppen ezért én a válogatott karrierem alatt sosem nyilvánultam meg, és sosem reagáltam egyébként erre a témára, ami egy tudatos döntés volt, pontosan ezért, mert nem szerettem volna ezzel bárkinek támadó felületet adni az én személyemben, mint válogatott kapus, és ezáltal a válogatottra, de most már sokkal szabadabban tudok akár más témákban is megnyilvánulni, mert ez a fajta kötelességem, akkor így mondom, hogy a válogatott felé, azzal, hogy visszavonultam, megszűnt.
[01:09:28]- A válogatott tagságról kicsit emiatt is mondott le?
[01:09:32]Tehát mindaz a keserűség, amit a drukkerek vagy a szurkolók egy része kifejtett negatív véleményként az ön személyével kapcsolatban, az úgy rakódott le önben, hogy el akar távolodni a válogatottól?
[01:09:45]- Nem, sőt igazából ez az egész utána lecsengett, de két nagyon fontos indokom volt.
[01:09:50]A legeslegfontosabb a családom, amit ugye emberek nem nagyon látnak, hogy milyen kevés időt vagyunk mi otthon futballisták, a fiaim cseperednek, négy és hat évesek, szükségük van az apukájukra, hogy otthon legyek.
[01:10:03]Rengeteg időt töltöttem távol, az összes fontos pillanatról lemaradtam az életükben, és ezt nem szerettem volna tovább.
[01:10:09]Ez volt az egyik, a másik pedig, hogy azért a hosszú sérülésemből is rengeteget tanultam, próbálom a fizikai terhelést is nyilván úgy beosztani, hogy ne kerüljek még egyszer olyan helyzetbe, hogy esetleg egy ilyen hosszabb és súlyosabb sérülést szenvedek.
[01:10:23]És ez volt a két fő indok, ezt el is mondtam és meg is indokoltam.
[01:10:27]Visszatérésem után is védtem az Európa-bajnokságon 2024-ben Németországban, ahol éreztem a szurkolók támogatását, és azt, hogy ott vannak mellettem.
[01:10:37]- Visszatérve a megnyilvánulására, illetve a közéleti aktivitására, arra mi a magyarázata, hogy azért sokan az élsportolók közül nemigen követték az ön példáját.
[01:10:50]Szóval mi lehet az oka annak, hogy általában az élsportolók ritkán szólalnak meg társadalmi igazságtalanság ügyében, miközben sokan éppen tőlük várnák el, hogy példát mutassanak és kiálljanak fontos ügyek mellett?
[01:11:05]- Szerintem pont azért, mert nem szeretnék azt, hogy a sportteljesítményük ezáltal más megítélést kapjon.
[01:11:10]Talán pont az én példám meg is mutatta, hogy mit tud ez az egész kiváltani, és ez nem biztos, hogy egy jó példa volt egyébként a sportolóknak, hiszen az a fajta, nem tudom, ilyen médiatámadás, vagy online felület támadás, ami mondjuk engem ért, az szerintem lehet, hogy sokat el is rettent mondjuk egy hasonló kiállástól.
[01:11:30]- Az, hogy már több mint tizennyolc éve külföldön él, a sokféle nemzetközi tapasztalat szerepet játszhatott az ön szemléletformálásában?
[01:11:38]Hogy rájött arra, hogy attól, hogy nem mindenki egyforma, csak színesebb lesz a világ, tehát megtanulta értékelni a sokszínűséget és a nyitottságot?
[01:11:50]- Szerintem igen, az ember, amikor külföldre kerül és egy új környezetbe, és ő az idegen, és egyedül a tettei alapján ítélik meg, és be tud illeszkedni egy idegen környezetbe, az szerintem megint csak mutatja, hogy hogy kellene a világnak működnie, mi alapján kéne egymást megítélnünk, hogy kéne működnünk egymással.
[01:12:09]Nekem nincs előítéletem senkivel szemben.
[01:12:10]Én valakit meg szeretnék ismerni, és az alapján nyilván eldöntöm, hogy ez az ember nekem szimpatikus vagy nem szimpatikus a tettei alapján, de sosincs bennem az, hogy előítélettel néznék bárkire is.
[01:12:22]- Hogyan látja ma Magyarországot Németországból nézve?
[01:12:26]Változtak vagy romlottak a hazai viszonyok?
[01:12:29]- Nagyon nem látok bele, hogyha őszinte vagyok, ahhoz túl kevés időt töltök itthon, hogy ezt igazán meg tudjam ítélni.
[01:12:35]- Na de csak olvassa a magyar sajtót.
[01:12:37]- Olvasom a magyar sajtót, nyilván rengeteget beszélünk barátokkal, családdal, és ami szerintem alapvetően egyébként nemcsak Magyarországon, hanem lassan mindenhol problémává válik ez a fajta szakadék, ahogy az emberek kezdenek egymástól eltávolodni, nagyon éles az ellentét, ugye akár a két gondolkodásmód között, hogy mi lenne igazából a jó irány a világnak, és szerintem ez a fajta feszültség, ezt egyre jobban lehet érezni a mai társadalomban, az emberekben, és ez mindenféleképpen valami, ami szerintem ijesztő a jövőre nézve.
[01:13:12]Az, hogy ez mit fog szülni, azt nem tudom, de itthon nyilvánvalóan mindenki tisztában van most a politikai helyzettel, a választásokkal, de ha azt vesszük, azért Lipcsében egy nagyon kiváltságos életet élek, hiszen egy kiemelt szereplő vagyok akár a városban, rengeteg olyan dologhoz van elérésünk, ami kiváltságnak számít.
[01:13:30]Az biztos, hogy amit ugye sokszor olvasok itthoni médiumokban is, hogy Németországban mi a helyzet, abszolút nem igaz, tehát egy teljesen kulturált, rendezett, biztonságos városban, környezetben lakunk, nagyon jó egészségüggyel, nagyon jó oktatással.
[01:13:46]A gyerekeink mind a ketten három nyelven beszélnek, és otthon érezzük ott is ugyanúgy magunkat, ahogy anno gyerekként itthon éreztük magunkat.
[01:13:55]- Minek tekinti magát: magyarnak, vagy egy olyan európai és világpolgárnak, aki sokféle kultúrában otthonosan mozog?
[01:14:03]- Magyarnak, aki sokféle kultúrában otthonosan mozog.
[01:14:06]Én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, én büszke vagyok arra, hogy ebben az országban születtem.
[01:14:11]Én mindig is nagyon büszkén képviseltem egyébként Magyarországot külföldön is, és engem magyarként fogadtak el külföldön, bárhol voltam, Ausztriában, Angliában, Németországban, bármilyen előítélet nélkül, szimplán azért, aki vagyok.
[01:14:23]Viszont szeretem Európának a sokszínűségét, szeretem a világnak a sokszínűségét, szeretem azt, hogy ezeket a kultúrákat megismerhettem, de örülünk annak, hogy a gyerekeink ilyen környezetben nőhetnek föl, és éppen ezért nyilván még nem tudjuk, mit hoz a jövő, de az is elképzelhető, sőt nagyon-nagyon valószínű, hogy külföldön fogunk maradni, de ettől függetlenül büszke vagyok a származásomra és büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok.
[01:14:49]- Ha már a gyerekei többször szóba kerültek, mit gondolna arról, ha gyerekei is a futball felé törekednének?
[01:14:55]Hiszen ugye az életrajzból kiderült, hogy négy és hat éves koruk ellenére máris fociznak.
[01:15:00]Segítené őket ebben akár kapcsolatokkal vagy tanácsokkal, esetleg még anyagilag is?
[01:15:05]- Segíteném, de ugyanaz lenne a szabály, mint ami nálam is volt, hogy a tanulásnak menni kell, arra kell a hangsúlyt fektetni, és amíg a suliban minden rendben van, és amíg olyanok az osztályzatok, addig a foci is mehet mellette.
[01:15:20]Jelenleg óriási futballőrület van otthon, engem ez valamennyire nyilván büszkévé tesz.
[01:15:24]Hogyha ezt a pályát választják, tehetségesek, és eljön az az időpont, amikor hasonló döntési helyzetbe kerülnek, mint ahogy esetleg én voltam, akkor ugyanúgy fogom őket támogatni, vagy ugyanúgy fogjuk őket támogatni, mint ahogy az én szüleim is támogattak engem.
[01:15:38]- Otthon milyen nyelven beszélnek a gyerekekkel?
[01:15:40]- Magyarul.
[01:15:40]De nemzetközi oviba jártak ott angolul, illetve a környezetük miatt németül is megtanultak.
[01:15:46]A kisfiúnk most már német általános iskolába ment, ahol hát kétnyelvű oktatás van, de most egyelőre főleg német, de angol is mellé fog majd csatlakozni.
[01:15:56]Mind a három nyelven hál' Isten folyékonyan beszélnek.
[01:15:59]- Mi a legnagyobb luxusuk az életben?
[01:15:59]- A legnagyobb luxus szerintem a jövőnk.
[01:16:06]Az, hogy megteremtettük a jövőnket a futballon keresztül.
[01:16:11]Nekem ez többet ér minden más materiális dolognál.
[01:16:15]Az, hogy van egy biztos stabil jövőnk, az, hogy nyilván nem kell azon aggódnunk, hogy mi lesz holnap, holnapután, hogy a futball ezt a lehetőséget megadta, ez nekem nagyon-nagyon sokat ér.
[01:16:26]De nagyon szeretünk utazni például, világot látni, különböző kultúrákat megismerni, és ezt a fajta életet, amit jelenleg élünk, ezt nagyon-nagyon élvezzük, büszkék vagyunk arra, ahová eljutottunk, de próbálunk azért továbbra is két lábbal földön járni, anyagi helyzettől függetlenül, sikerektől függetlenül, és a gyerekeinknek ugyanezeket a dolgokat átadni.
[01:16:49]- Ha van egyáltalán szabadideje, mit csinál?
[01:16:51]Miket olvas, miket néz moziban, színházban vagy a streaming kínálatából?
[01:16:56]- Nem sok szabadidőm van.
[01:16:57]Ugye azt látni kell, hogy a foci azért elment most már abba az irányba, hogy mondjuk a pályán töltött idő egy edzésnapon, az mondjuk másfél óra, de én hét-nyolc órát az edzőközpontban vagyok az edzésre való felkészülés, edzés utáni regenerációs dolgok, taktikai elemzések, videózások, média időpontok, ezek azért kiteszik a napom nagy részét.
[01:17:16]Nagyon kevés olyan van, hogy azt mondjuk, hogy fú, ma délután nekem nincs semmi dolgom, és akkor bármilyen hobbit tudok űzni.
[01:17:23]Kipróbáltam egyébként sok mindent, golfoztam már, de nincs olyan igazi hobbim, amire azt mondom, hogy na, most ezt feltölt, vagy ezt gyakran csinálom.
[01:17:30]Amit nagyon-nagyon szeretek, imádok ott lenni a gyerekek edzésén.
[01:17:33]Nekem a szüleim minden egyes meccsen ott voltak, és nagyon sokszor edzéseken ott voltak, és ez adott egyfajta támogatást a futballban, és amit mi is szeretnénk megadni a fiúknak, hogy nézzük őket, hogy érdekel minket.
[01:17:45]Dominik a nagyobb kisfiúnk, most már elkezdett kapusedzésekre járni, és megkérdeztem azt a kis klubot, ahova most jelenleg járnak, hogy lehetnék-e én a kapusedzője, és hétfőnként én tartok most kapusedzést ott, pontosan ezért, mert nagyon nehéz apaként úgy tanácsokat adni, hogy ezt a gyerek tőled, mint szakmabeli elfogadja, ezért gondoltam azt, hogy mondjuk egy más szerepbe lépek be, más gyerekekkel együtt, amikor ő ott edz, akkor ő is teljesen máshogy néz rám, úgy néz rám, mint egy edzőjére, és így szakmai alapon is elfogad tőlem esetleg kritikákat, és eddig jól működik, mert egyébként rengeteget fejlődött.
[01:18:21]- A felesége hogyan tudja, vagy hogyan tudta hosszú távon elfogadni azt a kiszolgáltatottságot, amit egy profi sportoló életének ritmusa, időbeosztása és a munkájából adódó kényszerek jelentenek?
[01:18:34]- Idő kellett neki is ebbe beleszokni, mert ugye ő is úgymond belecsöppent a foci világába egyik napról a másikra, és az elején ezek nyilván újdonságok, hogy én egyik hétvégén sem vagyok otthon, az, hogy nekem utaznom kell, hogy nekem nincsenek szabadnapjaim.
[01:18:49]Én nem tudom azt mondani, hogy ma beteg vagyok, vagy elfáradtam és kiveszek két szabadnapot.
[01:18:53]Tehát a futball az A-tól Z-ig beosztja az én időmet, és a köré kell nekünk nyilván a mi életünket tenni.
[01:19:02]De a futball azt is meghatározza, hogy hol lakunk, és ebben is voltak azért kihívások, hiszen mi akkor ismerkedtünk meg, amikor én Liverpoolban voltam, ott három évet laktunk, és amikor Salzburgba kerültem, akkor befejezte az egyetemi tanulmányokat, kijött gyakornokként, és amikor én azt mondtam, hogy akkor mi megyünk Lipcsébe, és ugye az ő karrierjét ezzel valamennyire kettétörtem.
[01:19:22]És ezért volt azután az az ötlet, hogy akkor tényleg vállalkozóként valamennyire függetlenül attól, hogy hol lakunk, kezdett el dolgozni.
[01:19:31]Először egy esküvőszervező céget alapított itt Magyarországon, ami nagyon jól passzolt igazából a nyári szünettel, viszont nem volt meg az a napi ritmus, hogy valahova elmész, és megvan az a sikerélményed, és most már másfél éve egy pilates stúdiót nyitottak Lipcsében egy business partnerével.
[01:19:48]Mert ez nekem nagyon fontos, hogy ne én legyek az ő sikere, tehát hogy ő is érvényesüljön és ő sikeres legyen, nem csak anyagi szempontból.
[01:19:56]És ez abszolút így van, most nyitják majd a második stúdiót Spanyolországban, és tök jól megy az egész, és nagyon-nagyon büszke vagyok rá, hogy ezt így megtalálta és magának felépítette.
[01:20:06]- És ez a nagyon változó vagy változékony életforma az önök esetében nem tette próbára, vagy épp ellenkezőleg, inkább megerősítette a családi kötelékeket?
[01:20:16]- Megerősítette.
[01:20:16]Rengeteg mindenen keresztülmentünk.
[01:20:19]- Azért tudni kell, hogy én azért így a futball gondjaimat elsősorban vele beszélem meg.
[01:20:24]Tehát ő mindig jól tudta, hogy én hogy érzem magam melyik rivális szerződtetésénél, konkurenciaharcban, sérülés alatt, hogy én hogy érzem magam.
[01:20:33]Nekem ez nagyon fontos, hogy mi száz százalékig megnyílunk egymásnak, és pontosan elmondjuk a problémáinkat, éppen ezért majdhogynem ez a karrier, ez nem csak az én karrierem, ez a mi közös karrierünk.
[01:20:43]És szerintem ez nagyon összefont, összekovácsolt minket, mert minden nehéz helyzetben ott voltunk egymásnak, minden sikernél ott voltunk egymásnak, és ezt együtt éltük át.
[01:20:53]- Nagyszívű ember hírében is áll, gyakran jótékonykodik.
[01:20:56]Milyen célokat figyelembe véve szokott jótékonykodni és milyen rendszerességgel?
[01:21:01]- Még 2018-ban döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy minden válogatottból járó prémiumot, bónuszt felajánlunk jótékony célokra.
[01:21:15]Nekem ez azért volt fontos, mert a magyar válogatottban játszani, az egy szívügyi kérdés, sose anyagi kérdés volt.
[01:21:23]Egy játékos nem azért megy a válogatottba, hogy pénzt keressen, hanem azért megy, hogy az országát képviselhesse, hogy a gyerekkori álmát valóra válthassa, és az ott megkeresett győzelmi prémiumokat mi mindig felajánlottuk jótékony célokra.
[01:21:35]Segítettünk már koraszülött alapítványnak, egy SMA-s kisfiúnak, volt, hogy állatmenhelyeket támogattunk.
[01:21:41]- Ne szerénykedjen, itt én kigyűjtöttem, 2020-ban, amikor híre ment, hogy egy súlyos beteg kisfiúnak hétszázmillió forintba kerülő életmentő kezelésre gyűjtenek, önök nem kevesebb pénzzel, mint huszonötmillió forinttal járultak hozzá például ezekhez a költségekhez.
[01:21:56]Vagy 2022 nyarán egy teljes balatoni tábort finanszírozott negyven hátrányos helyzetű gyerek számára a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködve, sőt személyesen el is látogatott ebbe a táborba, hogy beszélgessen a gyerekekkel álmaik elérésének lehetőségeiről.
[01:22:13]Meg azt is tudom, hogy ennek a most megjelenő önéletrajzi könyvnek a bevételeiből is az önre eső részt a budapesti mozgássérült gyerekeket segítő intézménynek adományozza.
[01:22:23]Szóval mi szólítja meg ilyenkor?
[01:22:24]Miért gondolja azt, hogy fontos visszaadni valamit a közösségnek és törődni a rászorulókkal?
[01:22:30]- Azért, mert mi nagyon szerencsések vagyunk.
[01:22:32]Hogyha körbenézek, megnézem a családomat, megnézem a környezetemet, nagyon-nagyon kiváltságos helyzetben vagyunk, nagyon szerencsések vagyunk, hogy egészségesek vagyunk, hogy ilyen életünk van, és szerintem ennél tovább kell látnia valahogy az embernek.
[01:22:45]Például a könyvvel nekem egy célom volt, az, hogy alkossak valamit, amiből esetleg jobban megismerhetnek, tanulhatnak, de sosem az volt a célom, hogy ezzel pénzt keressek, és éppen ezért az első pillanattól kezdve egyértelmű volt, hogy ezt a könyvből nekem járó bevételt is szeretnénk felajánlani.
[01:23:01]Meg is látogattuk egyébként az intézményt, megismerkedtünk néhány kisgyerekkel, az intézmény vezetőjével, körbevezettek minket, mert szerintem az ember, amikor ezeket a dolgokat látja, akkor megint csak a saját életének az értékelése egy teljesen más szintre kerül, és valakiknek ez nem adatik meg, és nekik segíteni szerintem olyan alapvető emberi dolog, ami nekünk az első pillanattól kezdve normális volt és hozzátartozik az életünkhöz.
[01:23:26]- Már a jövőjére térve, ha a Lipcse fiatalítani akar az ön posztján, elfogadná, hogy beálljon cserekapusnak akár még kevesebb fizetésért is, vagy ezt presztízsrombolásként értelmezné?
[01:23:41]- Érdekes kérdés, mert egyébként nagyon aktuális az a része nyilván, hogy lejár a szerződésem a szezon végén a Lipcsénél, és hogy most elkezdtük azért úgy nagyjából a jövőt tervezgetni, de nekem az első számú álmom vagy kívánságom az, hogy én szeretnék a klubnál maradni.
[01:23:57]Van egy nagyon tehetséges fiatal kapus mögöttem, akit most már két éve, másfél éve igazoltunk, és nyilván várja a sanszát, ugyanúgy, ahogy anno én is vártam.
[01:24:07]Megpróbálom őt, ameddig lehet a kaputól távol tartani, és a lehető legjobb teljesítményekkel a csapatot segíteni, de mi a garancia arra, hogy három hét múlva még mindig védek, hiszen a sérülések, formahanyatlás, stb.
[01:24:16]Ebben élek igazából több mint húsz éve, és tisztában vagyok azzal, hogy nagyon gyorsan meg tudnak változni a dolgok.
[01:24:25]- Ha már ezt említette, mennyit számítanak a múltbeli érdemek a játékosok adott pillanatban történő megítélésében?
[01:24:32]- Hogyha én nem hoztam azt a teljesítményt edzésen, illetve meccsen, amit tőlem elvárnak, teljesen mindegy, hogy én tíz éve a Lipcse első számú kapusa vagyok, abban a pillanatban, hogy én nem ütném meg azt a szintet, vagy a riválisom nálam jobb lenne edzéseken vagy meccseken, megfordulna a sorrend, mert a klubnak csak pillanatbeli érdeke van, az, hogy a csapat a lehető legsikeresebb legyen, és a lehető legjobb játékosok játsszanak.
[01:24:56]- Az aktív éveket befejezve a futball világában a lipcsei csapatnál maradna?
[01:25:02]- Nem feltétlenül Lipcsében, még ez körvonalazódhat, vagy körvonalazódni fog, hogy pontosan hol.
[01:25:10]- Edzőként, de akár kapusedzőként, vagy menedzserként, vagy klubvezetőként, ez mind benne van a tarsolyban?
[01:25:16]- Az edzőként kevésbé szerintem.
[01:25:17]Én úgy gondolom, hogy az edző élete nem passzol ahhoz, ahogy én szeretném, vagy ahogy én elképzelem a mi életünket, nagyon-nagyon kiszámíthatatlan az edzői pálya.
[01:25:29]Egy sportvezetőnek azért már inkább van stabilitás az életében, mert a stabilitás, a biztonság azért egy nagyon fontos pont nekem, hogy ezt érezzem és ezt meg is tudjam adni a körülöttem lévőknek.
[01:25:38]Ezt edzőként nagyon-nagyon nehéz, éppen ezért más pozíciók azok inkább szóba jönnek, de sose mondd, hogy soha, bármi előfordulhat, meglátjuk majd.
[01:25:49]- Például fektetne pénzt a futballüzletbe?
[01:25:52]Venne klubot, mint néhány egykori játékos?
[01:25:54]- Nem, nem.
[01:25:54]Szerintem olyan futballklub nincsen, hogy az jó befektetés legyen.
[01:25:59]Tehát a futball az igazából viszi a pénzt, nyilvánvalóan rengeteg mindent ad az embereknek, de szerintem nagyon nehéz ezt pozitív irányba dönteni.
[01:26:07]- Ön például nem kapott még ajánlatot az arab ligáktól?
[01:26:10]- Voltak érdeklődések.
[01:26:12]Tavaly télen egyébként volt is lehetőségem, de se az életfázisomhoz nem passzolt ez az ajánlat, és nem is volt olyan az az ajánlat, amire még egy másik helyzetben igent mondtam volna, tehát elég gyorsan lekerült az asztalról a szituáció.
[01:26:28]- Nyilván tudja, hogy ott mekkora fizetéseket kínálnak a kapusoknak.
[01:26:32]- Tudom, de egy-egy nagy sztár még azért odakerül nagy-nagy pénzekért, de ez a pillanat már elmúlt a karrieremben, amikor vonzó lettem volna mondjuk egy-egy ilyen klubnak.
[01:26:42]- És például azon elgondolkodott-e, hogy tudna-e vagy szeretne-e szerepet vállalni a magyar sportéletben?
[01:26:49]El tudja-e képzelni magát mondjuk, hogy részt vegyen a hazai futball megújításában, ha adottak lennének a feltételek?
[01:26:56]- El tudom képzelni, mert szeretem a futballt, fontos nekem a magyar futball, de ilyen megkeresésem nem volt, az, hogy később lesz-e, azt nem tudom.
[01:27:04]Biztos, hogy van rengeteg olyan dolog, amit én is átéltem és esetleg át tudok adni, hogyha van erre igény, de hogy ez így lesz-e vagy nem, azt majd a jövő eldönti.
[01:27:13]- Na és végezetül, amikor majd végleg leteszi a kesztyűt és a futballcipőt, mit szeretne maga után hagyni?
[01:27:20]Egy fergeteges eredménylistát, vagy inkább egy hosszan tartó példát arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet magunkat minden körülmények között embernek megőrizni?
[01:27:32]- Egy kicsit mindkettőt.
[01:27:32]Én büszke vagyok nagyon a sportsikereimre.
[01:27:35]Az, hogy honnan jutottam el hova, milyen eredményeket értem el, milyen utam volt, és igazából erről is szól valamennyire a könyv erről az útról, ezekről a nehézségekről, a csalódásokról, azokról a pillanatokról, amikor lehet, hogy már nem sokan hittek bennem, és hogy én hogy verekedtem ezen át magamat, de ugyanúgy szól rólam, mint emberről.
[01:27:55]Mely értékeket képviselek, miket közvetítek a világ felé, miket hoztam otthonról, miket tartok fontosnak, hogy élem az életemet.
[01:28:02]Hogy az emberek ne csak a sport sikereim miatt lássanak engem példaképnek, lássanak esetleg ugyanazért példaképnek, amilyen ember vagyok.
[01:28:11]A kettő nekem összetartozik, és mindkettőre ugyanolyan büszke vagyok.
[01:28:15]- Hát köszönöm szépen, hogy ilyen hosszan a rendelkezésünkre állt, és az külön örömömre szolgált, meg kell mondjam, hogy éppen olyannak láttam ma itt önt, mint amilyennek elképzeltem.
[01:28:27]Köszönöm szépen.
[01:28:28]- Köszönöm a lehetőséget.
[01:28:30]- Podcastünk vendége Gulácsi Péter, a magyar labdarúgó-válogatott korábbi játékosa, a német RB Leipzig kapusa volt, akinek a napokban jelent meg önéletrajzi könyve 'Csendben a csúcsra' címmel.
[01:28:44]Ha úgy érzi, hogy ez a beszélgetés önnek is adott valamit, kérjük, támogassa munkánkat, ezt megteheti a videó alatt található 'Köszönet' gombra kattintva egyet, vagy a donably.hu oldalon, ahol - kell-e mondanom?
[01:28:58]- a Friderikusz Podcast keresésével talál ránk.
[01:29:01]Emellett elérhetők vagyunk a patreon.com felületén is, illetve itt a videó alatti tartalmi leírásban szereplő további támogatási lehetőségeken keresztül.
[01:29:12]Hálásan köszönjük mindazoknak, akik ilyen módon is elismerik munkavégzésünket.
[01:29:17]De természetesen már annak is nagyon örülünk, ha feliratkoznak a Friderikusz Podcast csatornára itt a YouTube-on, ehhez elég a képernyő alatt a bal oldalon található 'Feliratkozás' gombra kattintani egyet, így értesítést is kapnak például, amikor új tartalom kerül fel csatornánkra.
[01:29:35]Ugyanez a feliratkozás elérhető a Facebook oldalunkon is, ott a Friderikusz Podcast oldal fejléce alatt kicsit jobbra találják a 'Követem' gombot.
[01:29:45]Akár itt, akár ott csatlakoznak hozzánk, vagy lájkolnak bennünket, esetleg ajánlják ismerőseiknek például ezt a beszélgetést, vagy akár a csatornánkat, köszönjük szépen.
[01:29:56]Most következnek támogatóink rövid üzenetei, de utána még egy percig számítok a figyelmükre.
[01:30:18]- Új beszélgetéssel, tehát egy hét múlva, jövő csütörtök este nyolc órakor jelentkezünk, addig is, ha szívesen néznének vagy hallgatnának bennünket, egyrészt YouTube oldalunk legfelső sorában már a maival együtt 130 podcast ott sorakozik, amelyeket csatornánk 2021-es indulása óta tettünk közzé.
[01:30:40]A YouTube oldalunk harmadik vagy negyedik sorában pedig nem kevesebb, mint 371 archív anyag várja önöket, amelyeket egykori televíziós munkáimból válogattunk ide.
[01:30:52]Ezek között megtalálhatók szórakoztató műsorok, show részletek, lélekemelő, bensőséges emberi történetek 'Az én mozim' filmjei között, aztán tudományos beszélgetések, valamint számos közéleti interjú korszakokat jelző politikai szereplőkkel, vagy éppen - hogy mondjak egy konkrét példát - Martin Bormannal, Hitler egykori keresztfiával, és még jó hosszan tudnám sorolni az archív anyagokat.
[01:31:18]Érdemes tehát visszanézni ezeket is, hátha sok újdonságot találnak a 10-20-30 éves felvételek között.
[01:31:26]És akkor itt leszünk a jövő csütörtökön is este nyolckor.