OIL, GAS, MONEY, POLITICS – interview with Attila Holoda, petroleum engineer /// F. P. 131.

[00:00:01]- Az energia, elsősorban a földgáz és a kőolaj ma már nem pusztán technikai háttérfolyamatok része, hanem a XXI.

[00:00:07]század egyik legjelentősebb hatalmi játszmájáé.

[00:00:12]A gáz és az olaj útja a csővezetékeken keresztül nemcsak a mindennapi rezsiszámla végösszegét alakítja, hanem országok sorsát, politikai döntéseket és adott esetben háborúk kimenetelét is alapvetően befolyásolja.

[00:00:26]- Az európai országok azért váltak le az orosz földgáz vásárlásáról, mert nem akarják pénzelni Putyin háborús gépezetét.

[00:00:35]- Magyarország helyzete ebből a szempontból különösen érzékeny.

[00:00:39]Jelentősebb lelőhelyek híján tengerpart nélküli országként az orosz energiahordozókra támaszkodunk, miközben a nemzetközi szankciók és diplomáciai alkuk közvetlenül hatnak mindennapjainkra.

[00:00:52]- Nem vezetékre vetnek ki szankciót, mindig cégekre vetnek ki szankciót, így önmagában azt mondani, hogy a vezetékekre kért mentességet, ez egy butaság, meg félrevezetés.

[00:01:01]- Ebben a mostani podcastben arra keressük a választ, hogyan fonódik össze az energiaellátás a geopolitikával, kik nyernek és kik veszítenek a háttérben zajló alkukon, és miért vált az energia a modern világ egyik legfontosabb tényezőjévé.

[00:01:17]- Van egy oldal is egyébként, amelyik figyeli azt, hogy a háború kitörése óta mennyi pénzt fizetett ki az Európai Unió az oroszoknak fosszilis energiahordozóért, és ebből az jön ki, hogy nagyjából olyan 210 milliárd eurót.

[00:01:32]Ez hatalmas pénz, és csak az Európai Unióról beszélünk.

[00:01:36]- De átfogó energetikai alapfogalom-magyarázat adja majd a beszélgetés gerincét, hogy ezután magabiztosabban tudjunk eligazodni az energetikai alapkérdések igen bonyolult világában.

[00:01:49]- Nagyon sok butaság hangzik el jobbra-balra, nem utolsó sorban a politikusok szájából, és én arra próbálom az embereket ráterelni, hogy mi van mondjuk egy politikus által kimondott mondat vagy kijelentés mögött, az mit takar, pontosan mivel jár mondjuk egy egyszerű fogyasztó számára.

[00:02:05]- Vendégünk a legközérthetőbben fogalmazó olajmérnök, energetikai szakértő, Holoda Attila.

[00:02:20]- Figyelve megszólalásait a nyilvánosságban, úgy képzelem, önt, ha álmából felébresztik is pontosan tudja a legfontosabb és legaktuálisabb energetikai kérdésekre a választ.

[00:02:32]Jól gondolom?

[00:02:33]- Többnyire igen.

[00:02:33]Gyakorlatilag minden napom azzal kezdődik, hogy megnézem, hogy hol tartanak az árak, hol tartanak a mennyiségek, azok, amik elérhetők, stb.

[00:02:40]adatbázisokat kezelek, hihetetlen méretű adatbázisokat, amire rá lehet csodálkozni, az asszisztensem mindig mögém áll, és nézi, hogy Úristen, mikor a 35 ezredik sornál tartok, akkor ez micsoda.

[00:02:52]És akkor mondom neki, hogy mit gyűjtögetek, és miből milyen grafikonokat rakok össze, ez önmagában kell nekem.

[00:02:57]- Naponta mennyi időd foglalkozik energetikai információk begyűjtésével?

[00:03:01]- Nagyjából azért egy olyan két és fél, három óra hosszát, azt igen.

[00:03:06]- Hogy viszonylag gyakran látni és hallani önt tévékben, rádióműsorokban, azt jelenti, ahogy korábban nálunk, amikor itt járt, említette, hogy egyik legfőbb ambíciója minél közérthetőbben tájékoztatni az embereket az energetika kérdéseiről.

[00:03:21]De miért tartja ezt például kiemelt feladatának?

[00:03:24]- Az emberek érdeklődnek ez után a téma után, sokkal jobban, mint akár 5-6 évvel ezelőtt, ugyanakkor nagyon sok butaság hangzik el jobbra-balra, nem utolsó sorban a politikusok szájából, és én arra próbálom az embereket ráterelni, hogy mi van mondjuk egy politikus által kimondott mondat vagy kijelentés mögött, az mit takar pontosan, mivel jár mondjuk egy egyszerű fogyasztó számára.

[00:03:46]- Ugye három éve volt itt már nálunk vendégként, azóta - mondanom sem kell - hatalmasra nőtt a követőtáborunk, az ő kedvükért, ha nem bánja, röviden felolvasom az ön legfőbb életrajzi jellemzőit.

[00:03:58]- Holoda Attila 1964-ben született Hajdúszoboszlón, 61 éves.

[00:04:03]Apja a vendéglátóiparban és a polgári védelemnél dolgozott, anyja általános iskolai pedagógus volt, egy nővére van, aki szintén tanár volt.

[00:04:12]Holoda Attila 1989-ben a moszkvai Gubkin Kőolaj és Földgázipari Egyetemen szerzett bánya- és olajmérnöki diplomát, jeles eredménnyel.

[00:04:21]2000-ben pénzügymenedzseri, majd MBA diplomát is szerzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2011-ben pedig mindezekhez doktori fokozatot is.

[00:04:31]1989-től a MOL jogelődjénél, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál helyezkedett el, ahol a kőolaj és földgáztermelést irányította.

[00:04:41]1993-95 között Kazahsztánban dolgozott a MOL kazahsztáni képviselőjeként, ezt követően különféle vezető beosztásokban tevékenykedett a MOL-nál.

[00:04:52]2007 és 2009 között igazgatósági tag volt a stratégiai földgáztárolónál, 2009 és 2011 között a horvát INA olajvállalatnál.

[00:05:02]Oroszul és angolul felsőfokon beszél, 2012-ben kinevezték a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkárának, azonban erről a pozíciójáról mindössze három és fél hónap után a direkt politikai befolyás elfogadhatatlansága miatt lemondott.

[00:05:20]2013-ban létrehozta saját kőolaj, földgáz és geotermikus bányászati operációs és tanácsadó cégét, jelenleg is ennek ügyvezetőjeként dolgozik.

[00:05:30]2014 és 2019 között szülővárosában, Hajdúszoboszlón egy civil egyesület delegáltjaként önkormányzati képviselő és alpolgármester is volt.

[00:05:41]1986 óta házas, pedagógus feleségével középiskolai osztálytársak voltak.

[00:05:46]35 éves nagyobbik fia ugyancsak olajmérnök, 29 éves kisebbik fia egy nemzetközi tanácsadó cégnél energetikai szakértőként dolgozik.

[00:05:56]Holoda Attila úgy határozza meg saját hobbiját, hogy laikusok számára is érthető nyelven magyarázza el a sokszor misztikusnak és érthetetlennek tűnő energetikai folyamatokat és történéseket.

[00:06:08]Na, hát éppen erre kérjük ezúttal is, hogy magyarázza majd el a maga közérthető módján azokat az elemi energetikával kapcsolatos adatokat és összefüggéseket, amelyek leginkább átláthatatlanok, de legalábbis érthetetlenek a hétköznapi ember számára.

[00:06:22]Ha ebben megállapodhatunk, akkor máris kezdjük, de előtte még néhány támogatónk, összesen 15 másodperces bejelentkezése következik, aztán jövünk és elkezdjük.

[00:06:42]- Ezúttal arról beszélgetünk az energetikai szakértővel, Holoda Attilával, hogy hogyan fonódik össze Magyarország energiaellátása geopolitikai nagy játszmákkal, rezsiszámláinkkal és a nemzetközi szankciók következményeivel.

[00:06:57]Kezdjük, azt ajánlom, alapkérdések tisztázásával, hogy végre megértsük ezt az egész gáz és olajkérdést, ami nagyban összefügg az életünkkel, de ebből az egészből jószerével még a hozzánk eljutó számlákat is alig-alig értjük.

[00:07:14]- Szóval az első kérdés: Manapság tulajdonképpen az egész világ be van hálózva csővezetékekkel, tehát több ezer kilométeres vezetékhálózatok vannak a föld és a tenger alatt a gáz és az olaj szállítására?

[00:07:29]- Inkább azt mondanám, hogy több tízezer kilométerről, tehát egy hatalmas hálózatról beszélünk, és ugyan világhálózatnak mondhatjuk, de azért ezek inkább regionálisan vannak egymással összeköttetésben, tehát mondjuk az európai hálózat részben az orosz-ázsiai területtel összeköttetésben van, de Európából például nincsen vezeték mondjuk Indiába, és nincsen például az oroszoktól Indiába vezeték, de az Európai Unión belül egy nagyon jól felépített és logikusan összerakott úgynevezett energiainfrastruktúra van.

[00:08:00]De például egy ilyen pici ország, mint Magyarország, itt is van egy nagy nyomású vezetékhálózat, ennek a teljes hossza meghaladja az 5400 kilométert.

[00:08:09]Egy ekkora pici országban.

[00:08:10]Akkor el lehet képzelni, hogy mondjuk egy Németország nagyságú országban, vagy mondjuk Franciaországban milyen hatalmas hálózatokat kell működtetni.

[00:08:18]- Aztán egy másik alapfogalom.

[00:08:20]Sohasem értettem, hogy mi az a gáztároló.

[00:08:22]Ha megérkezik az országba az energiahordozó, mondjuk a gáz, azt ilyen nagy, égnek meredő tartályokban helyezik el, de sűrített állapotban?

[00:08:32]- Nem, a föld alatti gáztárolót azért hívják föld alatti gáztárolónak, mert ezek általában kimerült földgázmezők vagy kőolajmezők.

[00:08:40]És a téli időszakban, amikor hideg van, akkor nagyobb mennyiségben hirtelen sok gázt kell elérni, hogy ez egyből rendelkezésre álljon, akinek arra volt lehetősége, azok létrehoztak lemerült mezőkben földalatti gáztárolókat, betárolták a nyári időszakban a földgázt, amit máshonnan vásároltak, és akkor hirtelen egy nagy mennyiséget ki tudnak adni a téli időszakban, amikor megnövekszik az igény rá.

[00:09:04]- És azt méricskélik mindig, hogy hány százalékra vannak feltöltve ezek a gáztárolók.

[00:09:08]- Nem kis mennyiségről beszélünk, mondjuk egy zsanai földgáztároló több mint 20 millió köbmétert tud naponta kiadni, de egyébként az ott elhelyezett földgáz mennyisége az is nagyjából olyan 2 milliárd köbméter körül van, azaz nagy méretről beszélünk például magyar viszonylatban, de a dolognak az a lényege, hogy nem tartály, hanem föld alatti rétegekben van elhelyezve a földgáz.

[00:09:32]- Azt meg lehet mondani, hogy szám szerint Magyarországon hány gáztároló működik?

[00:09:35]- Hogyne, persze.

[00:09:36]Magyarországon öt földalatti gáztároló van, ebből egy stratégiai földgáztároló.

[00:09:40]Ez a tároló nem vesz részt a normál napi működésben, az a feladata, hogyha bármilyen zavar van, akkor az illetékes miniszter engedélye alapján ebből ki lehet tárolni bizonyos mennyiséget.

[00:09:53]- Körülbelül mennyi időre elég a stratégiai tárolóban tárolt gáz mennyisége az egész országra vonatkoztatva?

[00:09:59]- Magának a tárolónak a létrehozását törvény határozza meg, és a törvény úgy határozott, hogy legalább 40 napon keresztül 20 millió köbmétert legyen képes ez a tároló kiadni, erre képes most is ez a föld alatti gáztároló.

[00:10:13]- Na és ami az olajat illeti, azt hol tárolják, ha megérkezik az országba?

[00:10:18]- Százhalombattán található tartályokba érkezik meg az orosz olaj, utána a megfelelő előkészítés után meg ebbe még belekevergetik talán még a Nyugat-Európából vagy máshonnan érkező kőolajat is, meg mondjuk a magyar termelést is.

[00:10:30]Ezen kívül van egy úgynevezett stratégiai készletünk.

[00:10:33]- Na, mit neveznek stratégiai olajtárolásnak?

[00:10:36]- A fejlett országok közösen döntötték el, hogy stratégiai készletet kell létrehozni, és meghatározták, hogy hány napra elegendő nyers kőolajat, illetve hány napra elegendő feldolgozott terméket kell tárolni, hiszen bármikor lehet valamilyen zavar az ellátási rendszerben, és hogyha ilyen zavar van, nem tudhatjuk előre, hogy az meddig tart.

[00:10:55]Először, ha jól emlékszem, 30 napos résszel kezdték, és ma már ott tartanak a fejlett országok, hogy 90 napra elegendő készlettel rendelkeznek mind nyers kőolajból, mind feldolgozott termékből, tehát benzin, dízelolaj és kerozinból.

[00:11:09]- Még egy dolgot magyarázzon el kérem: Amikor a föld vagy a tenger alól kitermelik, felszínre hozzák a gázt vagy az olajat, akkor ott elvileg egy óriási lyuk keletkezhet.

[00:11:22]De ezek hogyhogy nem omlanak be?

[00:11:24]Milyen műszaki megoldásokkal kezelik a kimerített mezők stabilitását?

[00:11:29]- Ez úgy néz ki, hogy a kőolaj vagy éppen a földgáztest alatt van egy víztest, ami folyamatosan nyomódik be a helyére.

[00:11:37]Tehát amikor onnan kitermeljük a gázt, akkor ott nem üregek maradnak, hanem magának a kőzetnek a pórusos térfogatába ugyanúgy a víz is be tud mozogni, azaz nincs az a veszély, hogy mondjuk ez egyszer csak beszakadna, tehát amit kitermelünk vizet, azt vissza is sajtoljuk oda, azaz fenntartjuk gyakorlatilag ezt a fajta egyensúlyt ott a kőzetekben.

[00:11:59]- Egy újabb alfejezetet nyitva a beszélgetésünkben: Mi az LNG, tehát a cseppfolyósított földgáz és mi ennek az előnye?

[00:12:06]- Gyakorlatilag folyékony földgázról beszélünk, de ugye azt is tudni kell mindenkinek, hogy az a földgáz, ami a lakossághoz vagy éppen a fogyasztókhoz eljut, az gyakorlatilag 98%-ban tiszta metán.

[00:12:18]A metánnak van egy hihetetlen jó tulajdonsága, amikor cseppfolyóssá válik, ezt mínusz 162 fokon teszi meg, akkor annyira összezsugorodik, hogy 600-szor kisebb lesz a térfogata.

[00:12:30]Innentől kezdve viszonylag könnyen szállítható, és ez globalizálta magát a földgázpiacot.

[00:12:35]Ma már senki nem ütközik meg azon, hogy például az Amerikai Egyesült Államokból idehoznak hozzánk gázt, és nem azt mondják, hogy hát akkor most építsünk egy marha hosszú vezetéket az Atlanti-óceánon keresztül.

[00:12:46]Nagyon sokba kerülne, így sokkal egyszerűbb ennek a kezelése, viszont mindenképpen kell hozzá egy úgynevezett lefejtő terminál.

[00:12:53]Ugye ezek, amiket LNG termináloknak hívunk.

[00:12:56]Ennek azért két nagy típusa van, az egyik az egy fixen telepített, magában a kikötőben létrehozott nagy terminál, megérkezik a cargo szállítóhajó, és akkor oda kiköt, és az ottani folyékony LNG-t elkezdi átfejteni az ottani tartályba, majd ottani tartályból nyilván felmelegítéssel együtt, meg kompresszor alkalmazással benyomják a vezetékbe, és onnantól kezdve ez már vezetékes gázként működik.

[00:13:21]De ha nincs ilyen lefejtőnk, akkor bizony problémánk van.

[00:13:24]Európa viszonylag kevés ilyen LNG-terminállal rendelkezett, voltak olyan országok, hogy hiába rendelkeztek tengerparttal, például Németország, egyetlen egy darab LNG terminálja sem volt, viszont van a másik változata, nem a fixen telepített, hanem a hajókra telepített.

[00:13:41]A hajóhoz köt ki az LNG szállító cargo hajó, és a hajón történik ennek az átfejtése és az átalakítása.

[00:13:50]Ez logisztikailag bonyolultabb, mint például egy földgázvezetéken eljuttatott földgáz.

[00:13:55]- Magyarország használ-e LNG-t, tehát cseppfolyósított földgázt, vagy csak mostantól fog, miután Orbán Viktor amerikai útja után közölte, abban állapodtak meg Trump elnökkel, hogy Magyarország öt év alatt 2 milliárd köbméter cseppfolyósított gázt vásárol Amerikától?

[00:14:13]Rögtön hozzá is tette egyébként, hogy öt év alatt a magyar gazdaságnak összesen 45 milliárd köbméter földgázra van szüksége, tehát ez az Egyesült Államoktól vásárolandó 2 milliárd köbméter cseppfolyósított földgáz nem jelentős mennyiség.

[00:14:29]Hogyan kell értékelnünk a 45 aránylik a 2-höz viszonyt.

[00:14:32]Inkább csak gesztusnak tekinthető Magyarország részéről az Egyesült Államok felé ez?

[00:14:38]- Igen.

[00:14:38]A magyarországi földgázfogyasztás nagyjából 8-8,3 milliárd köbméter évente.

[00:14:45]Hogyha itt arról beszélünk, hogy ez a 2 milliárd, hát ez az éves fogyasztásunknak is csak körülbelül a negyede, ez 4-5 hideg téli napnak a fogyasztása Magyarországon, tehát önmagában nem jelentős.

[00:14:56]- Akkor most talán nézzük azt, kérem szépen, hogy mi a különbség a különféle gázok és olajok közt.

[00:15:02]Őszintén szólva én azt se tudom, hogy hányféle van, hiszen hallottam már az orosz olajról, azaz az uraliról, aztán a brentről, meg a palagolajról és palagázról.

[00:15:15]Ezekről is csak azért, mert a MOL szerint költséges lenne az átállás az orosz olajról más olajfajtára.

[00:15:22]Szóval mi a különbség a különféle gázok és olajok közt?

[00:15:26]- Jó, akkor vegyük először az olajat.

[00:15:27]Magyarországon mindig csak az urali olajról, meg a brenti olajról beszélünk, de a világban több mint 50 féle különböző típusú olajat forgalmaznak.

[00:15:37]Az egyikben nagyon sok a benzintartalom, a másikban nagyon sok a nehezebb tartalom, tehát a kenőolaj származékok és az aszfalténtartalmú dolgok.

[00:15:47]Az urali olajat, meg a brenti olajat, meg úgy általában az olajakat három tulajdonságával különböztetjük meg, az első mindig a sűrűség.

[00:15:55]A másik a viszkozitás, a harmadik pedig a kéntartalom.

[00:15:58]És ugye az urali olaj az egy viszonylag magas kéntartalmú, a brenti olaj pedig egy sokkal finomabb, jobb minőségű, jobb viszkozitású és alacsony kéntartalmú olaj.

[00:16:09]Azért ezt szokták alapul venni, mert mindig kell valamilyen viszonyítási alap, így a kőolajnál a brenti olaj mindig mindennek az alapja.

[00:16:16]- Tehát a brent egy nemzetközi referenciaértéknek számító nyersolajfajta, amelyet főként az Északi-tenger térségében termelnek ki, és ennek az árát világszerte egyfajta viszonyítási alapként használják más olajfajták árazásához.

[00:16:31]- Mindig mindent a brent olajhoz szoktak árazni, és ehhez képest határozzák meg az árát az adott olajnak, tehát hogyha valaminek gyengébb a minősége, bonyolultabb az előállítása, sok benne a kén és emiatt kénmentesítőt kell, akkor annak nyilván az ára is olcsóbb lesz.

[00:16:47]Mondok egy nagyon egyszerű példát.

[00:16:49]Ez nem úgy van, hogy amikor elhagyom kelet felé a határt, és akkor Oroszországba érek, akkor minden mező urali olajat termel, nem.

[00:16:55]Ott ez úgy alakul ki, hogy a több ezer kilométeren keresztül különböző mezőkből összeszedett olajból kialakul egy keverék.

[00:17:02]Ezt hívják urali olajnak, ami azt jelenti, hogy keverék, de állandó minőségű a keverék, és ezt már így lehet értékesíteni.

[00:17:09]- És egyébként ez a leginkább hasznosítható olajfajta?

[00:17:13]- Számunkra a legjobban hasznosítható, mert történelmileg úgy alakult, hogy a szocialista táborba tartozó országok, azok alapvetően a Szovjetunióból kaptak olajat, amikor erre szükség volt, ugye ezért épült meg a Barátság kőolajvezetéknek több ága is, és amikor egy-egy ilyen olajat kitermelnek, és megérkezik mondjuk a finomítóba, és a magyarországi finomító is, meg úgy általában volt szocialista finomítók az orosz olajra álltak rá, ebből tudjuk a legtöbbet kihozni, ezért ezt szeretjük.

[00:17:42]- Az olajokat akkor már értjük, de mi a különbség a különféle gázok között?

[00:17:47]- Na, a gáz az egy egyszerűbb dolog egyébként, mivel a gáznak szabványa van.

[00:17:51]Tehát hogyha Oroszországban veszek gázt, vagy éppen Norvégiában veszek gázt, az pontosan ugyanaz a minőség.

[00:17:58]De ugyanígy ugyanaz a minőség például a palagáz.

[00:18:01]Hallottam már ilyet is, hogy azért rossz a fűtőérték, mert palagázt kevertek bele.

[00:18:05]A palagáz is metán.

[00:18:07]A metán az CH4, bárhonnan jön, ezek megfelelnek egymásnak, sőt mivel az oroszok Európába kereskednek nagyon sokat, ezért nyilvánvaló, hogy az orosz szabvány is ehhez igazodik, azaz ugyanazt a minőségű földgázt keveri be, ebből következően ezek a gázok egymással összekeverhetők és csereszabatosak.

[00:18:26]- Akkor most térjünk rá Magyarországra, a magyar helyzetre.

[00:18:30]Először is melyek a Magyarországot érintő fő nemzetközi gáz- és olaj-tranzitvezetékek, melyik honnan jön és hová megy?

[00:18:39]Mert lehet olvasni Déli Gázfolyosóról, Adria vezetékről, Barátság vezetékről, Északi Áramlatról.

[00:18:48]- Kezdjük a földgázzal.

[00:18:49]Oroszországból négy ilyen vezeték érkezik Európába.

[00:18:53]A legfelső az az Északi Áramlat.

[00:18:56]Utána van a jamali vezeték, ez a jamali vezeték, ez gyakorlatilag ott a Murmanszk és az a környékén lévő mezőket, annak a gázát szállította Lengyelországon keresztül Németországba, ez volt ugye a második.

[00:19:08]A harmadik a klasszikus ukrán vezeték, ami alapvetően földgázt szállít a nyugat-szibériai mezőkből Európa partjaihoz, és az új vezeték az úgynevezett Török Áramlat, ami Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül Törökország érintésével, majd utána Bulgária, Szerbia - így éri el Magyarországot.

[00:19:28]Ez a négy nagy vezeték van az oroszoktól.

[00:19:30]Ebből a négy nagy vezetékből jelenleg már csak egy működik, csak a Török Áramlat.

[00:19:34]Ugye az Északi Áramlat az leállt 2022.

[00:19:36]augusztus 26-án, majd még fel is robbantották.

[00:19:41]A jamali vezeték állt le leghamarabb, ez a lengyeleknek vitte a gázt, és a lengyelek voltak az elsők, akik közölték, hogyha lejár az oroszokkal a szerződés, márpedig ők nem akarnak új szerződést, az gyakorlatilag 2022 májusában leállt, azóta az nem működik, és ugye az ukrán vezeték volt, ez a klasszikus Testvériségnek hívott vezeték, a Testvériség vezetéknek az az ága sokáig működött, amelyik Ukrajnán keresztül Szlovákiát és Ausztriát látta el.

[00:20:09]Ennek van egy elágazása Magyarország felé, az nem működik már 2021.

[00:20:12]október 1-je óta, mi akkor váltottunk át a Török Áramlatra.

[00:20:18]Az ukránok és az oroszok közösen abban állapodtak meg, hogy az idén, azaz 2025.

[00:20:22]január elsejétől az az ukrán vezeték már nem él, azaz gyakorlatilag Európa irányába egy nagy orosz vezeték van.

[00:20:31]De persze vannak a norvégoknak is vezetékei, vannak az angoloknak is vezetékei, tehát az északi-tengeri nagy földgázmezőkről szintén eléri vezetéken Európa partjait a földgáz, illetve vannak még olyan nagy európai termelők, mint például Hollandia, ahol szintén ők is beadják a rendszerbe.

[00:20:52]Tehát mindenkinek, akinek van saját termelése, az bekerül ebbe a nagy európai rendszerbe, és ami ehhez jön még pluszban Észak-Afrika, elsősorban Algéria.

[00:21:01]Algériából Olaszország, Málta érintésével van egy nagy vezeték Olaszország irányába is, illetve van vezeték Spanyolország irányába is.

[00:21:11]- És melyek a Magyarországot érintő fő nemzetközi olajtranzit vezetékek?

[00:21:16]- Magyarországra két olajvezeték érkezik, az egyik a Barátság kőolajvezeték, annak is a déli ága, ami jön Oroszország felől, vagy Oroszország irányából, de valahol a Kárpátalján kettéágazik ez a vezeték, az egyik ága megy Szlovákia felé, a másik pedig Magyarország felé, illetve van még egy nagy vezetékünk, ez az Adria kőolajvezeték.

[00:21:36]Ez még a jugoszláv időkben épült.

[00:21:39]A '70-es évek elején, amikor a nagy olajválság volt, akkor nagy hiány alakult ki a piacon, és nagyon fölment az olajnak az ára, akkor a nagy Szovjetunió úgy gondolta, hogy sokkal jobban jár ő, hogyha nem a szocialista országoknak ad el kőolajat, hanem mondjuk Nyugat-Németországnak nyugat-német márkáért, ebből következően megengedte úgymond Csehszlovákiának és Magyarországnak, hogy Jugoszláviával közösen építsenek egy vezetéket, ami alkalmassá teszi a tengeri olajfogadásra ezeket az országokat, azaz ez a vezeték eljön hozzánk Magyarországra, majd innen elmegy Szlovákián keresztül egészen a cseh finomítókig.

[00:22:19]Ez a klasszikus Adria kőolajvezeték, ami azt teszi lehetővé, hogy tengeren érkező olajat lefejtenek az Omisalji kikötőbe érkező nagy tartályparknál, és utána belepumpálják ebbe a vezetékbe, amely pumpálás nyomán aztán eljut hozzánk.

[00:22:35]- Összességében tehát hány csövünk van a gáznak és hány van az olajnak?

[00:22:40]- Hat vezetékünk van földgázban, olajban pedig kettő, az Ukrajnából érkező Barátság vezeték, illetve a Horvátországból érkező Adria vezeték.

[00:22:50]- Trump amerikai elnök két orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra vetett ki szankciókat, amelyek elvileg ezekben a napokban léptek életbe.

[00:23:02]Ez a két vállalat az orosz exportnak körülbelül a kétharmadát adja.

[00:23:06]Orbán Viktor azt mondta, hogy két vezetékre kért mentességet, az egyik, amelyik a gázt hozza fel délről, a másik pedig, amelyik az olajat hozza be keletről.

[00:23:18]- A dolgot azért érdemes tisztába tenni, mert nem vezetékre vetnek ki szankciót, mindig cégekre vetnek ki szankciót, így önmagában azt mondani, hogy a vezetékekre kért mentességet, ez egy butaság, meg félrevezetés.

[00:23:33]Arról nem is beszélve, hogy a földgázról eddig szó nem volt.

[00:23:35]Ön is említette ezt a két nagy orosz olajvállalatot, ők gázt nem forgalmaznak, csak és kizárólag kőolajat.

[00:23:41]A nagy földgáz forgalmazó, a Gazprom az pedig nincs szankcionálva még.

[00:23:45]A Rosznyefty és a Lukoil között az az alapkülönbség, hogy a Rosznyefty az állami olajvállalat.

[00:23:51]A Lukoil az pedig egy magánvállalat, ráadásul éppen a Szovjetunió megszűnését követő nagy rendszerváltás után az egyik nagy nyertese volt egyébként ennek az átalakulásnak.

[00:24:02]- Mivel Orbán Viktor szerint a magyar energiaimport az orosz energiakivitel egészen kis részét teszi ki, ennek nincs jelentősége Oroszország megfegyelmezése szempontjából, azt hiszem így mondta a miniszterelnök.

[00:24:14]Ezzel azt akarta mondani Orbán Viktor, hogy Magyarország energiavásárlásai önmagukban érdemben nem befolyásolják Oroszország háborús finanszírozási képességét, ezért a magyar import leállítása nem jelentene komoly nyomást Moszkvára?

[00:24:32]- Hát a miniszterelnök indoklása az nyilván erről szól.

[00:24:35]Tehát ő megpróbálta elbagatellizálni, és hozzáteszem, hogy mondjuk az orosz kőolajexporthoz képest, vagy ahhoz viszonyítva a Magyarországra érkező kőolaj mennyisége az orosz teljes exportnak körülbelül 2%-a.

[00:24:47]Tehát tényleg azt lehet mondani, hogy elenyésző.

[00:24:50]És hogyha még a földgázt is hozzátesszük, és vásárolunk a Gazpromtól évente 4,5 és 6 milliárd köbméter földgáz, hát azért önmagában ahhoz a több százmilliárdhoz képest, amennyit forgalmaz a Gazprom, valóban nem egy nagy mennyiség, de egy ilyen mentesség az lazít a komolyságán egy ilyen intézkedésnek.

[00:25:08]Arról nem is beszélve, hogy miközben a miniszterelnök rendszeresen mondja, hogy ő elintézett mindent, és ezzel megoldotta a déli oldalról jövő földgáz áramlást, arra nem volt szankció, tehát nem kellett ott semmit elintézni, nem is volt tárgykör, nem is akarták szankcionálni, gyorsan hozzáteszem, miközben mindig gázszankciókról beszélnek, a háború kitörése óta nincsen a földgázra szankció.

[00:25:32]Az európai országok azért váltak le az orosz földgáz vásárlásáról, mert nem akarják pénzelni Putyin háborús gépezetét.

[00:25:41]Mi meg ezzel, hogy kimondjuk, hogy nekünk erre szükségünk van, és amúgy is olyan elenyésző, tehát gyakorlatilag azt mondjuk ki, hogy minket nem érdekel, hogy Putyin ennek jelentős részét például arra használja, hogy Ukrajnát támadja.

[00:25:53]- Ehhez találtam egy érdekességet.

[00:25:55]Az energiafelhasználás és a légszennyezés összefüggéseit vizsgáló nemzetközi kutatóintézet - remélem, jól mondom a nevét - CREA szerint a háború kitörése óta Magyarország és Szlovákia együtt 33 milliárd euró értékben vásárolt energiahordozókat Oroszországtól, ebből 5,4 milliárd euró közvetlenül az orosz államkasszába került adóbevételként.

[00:26:23]Egyébként ez is egy érdekes adat, körülbelül ennyibe kerül 1800 darab Iskander-M típusú ballisztikus rakéta, amelyekkel rendszeresen támadják az ukrán városokat az oroszok.

[00:26:35]Ugyanakkor egy másik intézet, egy bulgáriai székhelyű agytröszt és mások mellett a nemzetközi energiafüggetlenség kérdésével foglalkozó think tank adatai szerint az Orbán-kormány az energia beszerzésein keresztül mintegy tizedét állhatta Putyin háborújának az orosz-ukrán háború kitörése óta a körülbelül 9 ezer milliárd forint értékű vásárlásával.

[00:27:01]Akkor tehát van jelentősége, vagy nincs jelentősége a magyar energiaimportnak orosz szempontból?

[00:27:07]- Ez egy nagyon érdekes összehasonlítás, mert ilyen típusút még nem hallottam, de nyilván van ebben is logika, hogy akkor most abból hány rakétát lehet vásárolni.

[00:27:15]A dologhoz az hozzátartozik, hogy van egy oldal is egyébként, amelyik figyeli azt, hogy a háború kitörése óta mennyi pénzt fizetett ki az Európai Unió az oroszoknak fosszilis energiahordozóért, és ebből az jön ki, hogy nagyjából olyan 210 milliárd eurót.

[00:27:34]Ez hatalmas pénz, és csak az Európai Unióról beszélünk.

[00:27:38]Ennek körülbelül a fele földgázra, a másik fele pedig kőolajra.

[00:27:41]Hogyha ehhez mérjük, akkor azt tudjuk mondani, hogy valóban ez a 30 milliárd, hát azért elenyésző, nem egy tétel.

[00:27:48]Ráadásul ugye, ahogy ön is mondta, ennek direkt módon 5 milliárd euró jut körülbelül az államhoz direkt adó formájában, gyorsan hozzáteszem, az állam nem csak adó formájában részesül ebből, hiszen ezeknek a vállalatoknak, például a Gazpromnak az állam a tulajdonosa, tehát osztalékként is elég komoly mennyiségű pénzt tud kivenni.

[00:28:06]De itt azt kell látni, hogy minden egyes kifizetett pénz az Putyin malmára hajtja a vizet, hiszen jelenleg az látható, hogy az orosz költségvetésnek egy jelentős része az a hadikiadásokra megy.

[00:28:21]Hogyha a hadikiadásokba menne mondjuk egy az egyben a Magyarországról és a Szlovákiából érkező pénz, az azt mondhatjuk, hogy 5 milliárd euróval tápláltuk ezt a háborút.

[00:28:31]- De azért abból a szempontból külön jelentősége van, hogy ekkora befolyást gyakorolhat egy viszonylag kis exportőr, mint amilyen Magyarország vásárlása az orosz geopolitikai finanszírozásra.

[00:28:41]- Igen, ráadásul ennek van egy másik típusú jelentősége is.

[00:28:44]A fosszilis energiahordozókért kapott bevétel, azaz a pénz, amennyiért értékesítik, az több mint 50%-kal lett kevesebb, azaz gyakorlatilag mindenhol csökkent ennek az ára.

[00:28:55]Tehát hogyha értékesítenek gázt, akár Kínában eladják a gázt, azt jóval olcsóbban adják el, miközben Magyarországra és Szlovákiába úgy tudják eladni a gázt, hogy az még a korábbi szerződés alapján gyakorlatilag a piaci áron tudják értékesíteni, tehát nem egy nyomott áron vásároljuk meg tőlük az adott földgázt.

[00:29:15]- Mert itt a szerződés érvényben van, azon az áron, amikor megkötötték, viszont akiknek most adják el, fél áron meg még alacsonyabb áron, ugye?

[00:29:23]- Így van.

[00:29:23]Például Kína irányába van egy vezeték, az a neve, hogy Szibéria Ereje 1-es.

[00:29:28]Ennek a vezetéknek a kapacitása 38 milliárd köbméter.

[00:29:32]Ha ahhoz viszonyítjuk, hogy korábban Európa az oroszoktól 160 milliárdot vásárolt, azt a 160 milliárdot nem tudják átforgatni erre a vezetékre, nem véletlen, hogy az oroszok kezdeményezték a kínaiaknál, hogy építsünk egy újabb vezetéket Mongólián keresztül, legyen a neve Szibéria Ereje 2.

[00:29:50]És a kínaiak ugye a maguk sajátos mentalitásával mondták, jó, építs.

[00:29:56]Jó, de hát ki fogja finanszírozni?

[00:29:58]Hát te akarod eladni a gázt, hozd ide a gázt, és akkor én megveszem.

[00:30:02]Tehát látszik, hogy ez a két ország például India és Kína, mennyire kihasználja az oroszoknak ezt a szorult helyzetét, ezért gyakorlatilag az oroszok aprópénzért kótyavetyélik el most a fosszilis energiahordozójukat.

[00:30:15]- És annak mi az oka, hogy ma már 92% Oroszország részesedése a magyar olajbehozatalból, azaz a Magyarország által importált kőolajnak szinte a teljes mennyisége, 92%-a Oroszországból származik, miközben négy éve, 2021-ben, ez a szám még csak 61% volt.

[00:30:35]Milyen piaci, logisztikai vagy politikai tényezők vezettek ehhez a jelentős eltolódáshoz?

[00:30:41]- Leginkább piaci tényezők, méghozzá az, hogy a 2022-es háború kitörését követően nagyon erősen elvált egymástól a brenti és az urali olajnak az ára.

[00:30:51]Volt egy időszak, amikor 35-40 dollárral is olcsóbb volt az urali olaj, és a MOL, amelyik nagy vásárlója az orosz olajnak, még plusz diszkontokkal és egyebekkel, hihetetlen haszonra tett szert.

[00:31:05]Inkább mondott mindenféle indokot, hogy egyébként is az Adria vezeték nem alkalmas rá, meg nem tudjuk fogadni, stb., de hát itt színtiszta és kőkemény pénzről van szó, olyan nagy a haszon az orosz olajon jelenleg, amit egész egyszerűen sem a MOL, sem pedig közvetlen a magyar állam, amelyik adó formájában nagyon komoly bevételben részesedik, nem érdekelt abban, hogy ez a kapcsolat megszűnjön, sőt elkezdték növelni a mennyiséget, ahogy ön is mondta, most már 91%-ra.

[00:31:35]- Nagyságrendileg tudná érzékeltetni, hogy egy évben mekkora a haszon ezen?

[00:31:39]- Ha nagyjából évente körülbelül csak a Magyarországra érkező kőolajról beszélünk, ahol 6,5 millió tonnát vásárolunk, az abból származó haszon az ilyen 2-300 milliárd forint környéki.

[00:31:52]Tehát itt azért nagyon komoly, dollárban is milliárdos bevételek vannak, amiken aztán osztozik a magyar állam és a MOL.

[00:31:57]Nem véletlen, hogy 2022-ben és 2023-ban a MOL rekorderedményt ért el.

[00:32:05]- Milyen érdekes, hogy ezt itthon a benzinárakon az egyéb olajtermékek árán nem nagyon érezzük.

[00:32:12]- Ugye milyen érdekes, hogy azok, akik engem is szoktak kommentelni és jönnek, hogy de hát hagyjuk, hogy ezt az olcsó olajat megvegye, miért akarjuk ezt kipusztítani, és akkor mindig visszakérdezek, hogy "és nálunk olcsóbb az üzemanyag egyébként?".

[00:32:24]Mert ugye a MOL, amelyik forgalmazza, olcsó olajból állítja elő, és azon a pályán versenyez a többi versenytárssal, akik viszont nem orosz olajból, hanem brenti olajból és egyéb más arab és máshonnan beszerzett olajból állítják elő, azaz ugyanannyiért értékesítik, tehát nincsen árelőnyünk belőle, miközben ez ahaszon ez nem más, mint a MOL-nak a saját profitja.

[00:32:46]- Még egy kérdés arról, hogy Trump mentességet adott nekünk, azaz, hogy továbbra is vásárolhasson Magyarország orosz gázt és olajat, annak ellenére, hogy ezekre Amerika szankciókat vetett ki.

[00:32:57]Nos, Orbán, illetve külügyminisztere, Szijjártó Péter első közlései úgy szóltak, hogy az amerikai elnök határidő nélkül adott mentességet az Orbán-kormánynak az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankció alól.

[00:33:11]Szó szerint úgy fogalmazott a magyar miniszterelnök, idézem: "Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség".

[00:33:19]Aztán később, miután az amerikai külügyminiszter egyéves mentességről beszélt már csak, az Orbán-Szijjártó-féle közlés módosult, mégpedig úgy, hogy a mentesség személyhez kötött, azaz amíg Orbán és Trump van hatalmon, addig tart ez a mentesség.

[00:33:37]Miután nincs papír róla, tudható-e egyáltalán, hogy ki mond igazat?

[00:33:43]- A dolog azért érdekes, mert ha valahol, akkor a diplomáciában mindig az írás számít.

[00:33:49]Tehát bárhol bárki bárkivel találkozik, mindig az a lényeg, amit arról hivatalosan megjelenítenek.

[00:33:55]Nem véletlen, hogy az amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy egy évről van szó, és ez teljesen független attól, hogy most kézfogás vagy nem kézfogás.

[00:34:03]És még azt is elhiszem egyébként, hogy valamifajta baráti kapcsolat vagy gesztus miatt rábólintott a Trump, tudván, hogy tényleg alig két százaléka az orosz kőolajexportnak, ami itt érintve van, ráadásul a mentességet a Pénzügyminisztérium adja ki, nem az amerikai elnök.

[00:34:18]De azért ne felejtsük el, hogy az Amerikai Egyesült Államokban azért a kongresszusnak és az alsóháznak még nagyon komoly szerepe van.

[00:34:24]És nem véletlen, hogy épp a napokban jött ki az, hogy a kongresszusi képviselők javaslatára bizony ismét fellángolt az, hogy büntessék meg azokat az országokat nagyon keményen, akár 500%-os vámmal is, akik még továbbra is vásárolnak az oroszoktól kőolajat vagy földgázt.

[00:34:42]Az könnyen elképzelhető, hogy hallgatólagosan azt mondják, hogy jó, hát mivel alacsony mennyiségről van szó, ugyan a Pénzügyminisztérium nem indít ellenetek eljárást.

[00:34:53]De azért azt látom, hogy ahhoz képest, amit először mondtak, hogy itt korlátlan és időkorlát nélküli és mindenféle korlátozás nélküli mentességről van szó, most már ott tartunk, hogy gyakorlatilag átkerült egy ilyen zsaroló pozícióba, amíg Orbán a miniszterelnök, addig nekünk nagyon jó.

[00:35:10]Na most az 'addig nekünk nagyon jó' kategória, az nem nekünk, magyar fogyasztóknak jó, hanem a MOL-nak és egyébként adókon keresztül a magyar államnak nagyon jó és nagyon komoly profitot fog szerezni, ettől nekünk továbbra sem lesz olcsóbb az üzemanyag a benzinkutakon.

[00:35:26]- Egyébként van arra vonatkozóan bármiféle gyanúja, hogy ez a megállapodás miért nem öltött papírformát?

[00:35:33]- Én el tudom képzelni, hogy azért, mert utólag mondták Trump elnöknek, hogy ez nagyon nagy presztízsveszteség lenne, hogyha ő ilyen nagyon harcosan lép, hogy most aztán megmutatjuk Vlagyimir Putyinnak, hogy most kiveszünk minden pénzt a kezéből, és ha elzárjuk a pénzcsapot, akkor mire mégy a háborúddal.

[00:35:49]Nagy valószínűséggel mondták neki, hogy ez egy nagyon rossz diplomáciai lépés lenne, hogyha erről egy írásos megállapodás is születne.

[00:35:57]Nem véletlen, hogy nem a Fehér Ház adta ki a tárgyalások után a közleményt, hanem a Külügyminisztérium, és maga a külügyminiszter is csak szóban nyilatkozott, és azt mondta, hogy egy évre vonatkozik.

[00:36:07]Én azt hiszem, hogy minden olyan dolog, ami azt mutatja, hogy mondjuk az amerikai elnök eltér a saját maga által kimondott dolgoktól, az őt gyengíti.

[00:36:17]Még akkor is, hogyha nagyon jó barátjáról van szó, és szemmel láthatóan támogatni akarja Orbánt mondjuk a következő választási időszakban, és még azt is megengedik neki, hogy elmondhassa, hogy csak addig, amíg én vagyok.

[00:36:29]De ha leírják, akkor ugye főleg Amerikában a precedensjog miatt onnantól kezdve azt bárki előhúzhatja.

[00:36:35]Hogyha a magyarok kaptak, akkor mi miért nem kaphatunk?

[00:36:38]Tehát ez egy nagyon rossz vért szülne, nem véletlen, hogy nem engedték, hogy ez aztán írásba legyen foglalva.

[00:36:44]- Ha mégiscsak egyéves a Magyarországnak szóló amerikai felmentés, ahogy azt egyébként ahogy hivatkozott rá az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio ki is mondta, akkor ez egybeesik az Európai Unió által korábban megszabott határidővel, ameddig Európának le kellene válni az orosz gáz és LNG importról.

[00:37:03]És ahogy olvasom, az orosz kőolaj behozatala egyébként már 2022 óta tilalom alatt áll az Európai Unióban, kivéve Magyarországot és Szlovákiát.

[00:37:13]Orbán szerint ez persze támadás a magyar rezsicsökkentés ellen, akkor Orbán nagy barátja, Donald Trump azt jelenti, hogy szintén a magyar rezsicsökkentést támadná az egyéves mentességgel?

[00:37:28]- Hát elképzelhető, bár hozzáteszem, hogy a rezsicsökkentéshez nem sok köze van a kőolajcégek elleni szankció alóli felmentésnek.

[00:37:37]Egy biztos, hogy megpróbálják ezt a dolgot átfordítani valamifajta belpolitikai nyereséggé, és ebben partner szemmel láthatóan az amerikai elnök, de ez az egy év mentesség ugyanannyi, mint amit az Európai Unió adott.

[00:37:51]Gyakorlatilag ebből az következik, hogy Donald Trump jóváhagyta azt, amit az Európai Unió egyébként korábban bejelentett.

[00:38:00]Gyakorlatilag ebben azért az is benne van, hogy nagyon nem akar szembemenni Donald Trump az Európai Unióval, hiszen azért ne felejtsük el, Magyarország nem az Amerikai Egyesült Államok egyik állama, azaz az, hogy az amerikai elnök mond valami ilyen mentességet, az még nem mentesíti Orbán Viktort az alól, hogy az Európai Unióban bizony vannak szabályok, ráadásul az Európai Unió egy nagyon jó formát talált, miszerint nem szankciókat fog hozni, hiszen ha az Európai Unióban szankciókat hozunk, azt félévente felül kell vizsgálni, és olyankor mindig elő lehet jönni a vétó kártyával, hogy vétózni fogok, hacsak nem kapok ezt vagy azt vagy amazt, hanem az Európai Unió egész egyszerűen kereskedelmi szabályozással fogja ezt a dolgot lekezelni, és innentől kezdve nincsen vétójog, hanem büntetővámokkal vagy egyebekkel arra kényszeríti az országokat, hogy ne vásároljanak az oroszoktól se kőolajat, se földgázt.

[00:38:53]Gyorsan hozzáteszem, amikor 2022-ben megszületett a szankció az olajra vonatkozóan, és ez a két ország, sőt akkor még három ország, mert Csehország és Szlovákia és Magyarország kapott mentességet... - Az Uniótól.

[00:39:07]- ...az Uniótól, akkor egyúttal le volt írva az, hogy mind a három országnak törekedni kell arra, hogy az elkövetkezendő időszakban minél hamarabb váljon le az orosz kőolaj forgalmazásáról.

[00:39:19]Amikor 2022 májusában indult az ezzel kapcsolatos polémia, akkor például a MOL bejelentette, hogy neki nagyjából 2-4 évre van szüksége, hogy átállítsa a technológiát.

[00:39:29]Azóta eltelt több mint három és fél év.

[00:39:32]És hol tartunk?

[00:39:32]Biztos vagyok benne, hogy a MOL, amelyik azért egy professzionális multinacionális vállalat, neki megvan a B terve, a C terve és minden egyéb eshetőséggel számol, nem ültek ölbe kézzel, hanem igenis dolgoztak a háttérben.

[00:39:47]Ennek a háttérnek része az is, hogy a technológiát átalakítják, hogy nem csak urali típusú olajat tud fogadni.

[00:39:53]A másik, ahogy említettem, ez az urali típusú olaj is egy ilyen keverék, egy ilyen cuvée.

[00:39:58]Na most ezt különböző típusú olajból ki lehet keverni.

[00:40:01]Mi kell hozzá?

[00:40:02]Egy nagy tartálypark, meg egy keverő, ami ezt összekeveri és előállítja.

[00:40:06]Én pontosan tudom, hogy a MOL-nál egy 80 ezres tartályt éppen erre a keverésre alakítanak át, tehát miközben a MOL nem cáfolja hivatalosan a politika által bezengett lózungszerű kinyilatkoztatásokat, az nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel ült és nem tett semmit az elmúlt három és fél évben.

[00:40:24]Igenis tett, és meggyőződésem, hogy bár papíron még mindig 30-35%-ról beszélnek, hogy annyit tud fogadni nem urali el eredetű olajat, ma már azért ennél jóval magasabb ez az arány.

[00:40:35]- Csak hát akkor két csapás is éri a múlt, illetve a magyar politikai vezetést, egyrészt nem tud kedvében járni Putyinnak, másrészt pedig egyszer csak ez a nagy haszon elvész, ugye?

[00:40:46]- Egyértelműen erről beszélünk.

[00:40:46]Tehát a nagy haszon elvész.

[00:40:48]Egy tőkés, azaz a MOL úgy gondolkodik, hogy abból csinálok pénzt, amiből tudok, a legtöbb pénzt, még akkor is, hogyha egy jelentős részét a magyar kormány extraprofitadó címén elvonja tőlem, még így is hihetetlen nyereséget tud elérni, és amíg ez a helyzet fennáll, és a politika nekem biztosítékot ad, hogy ne aggódjál, majd én megszerzem vétóval, egyebekkel, Trumpi kézfogással, addig azt mondja, hogy persze, hogy ezt fogom kihasználni, hát buta lenne, nem ezt kihasználni.

[00:41:16]- Még visszacsatolva Trumphoz, azt azért tudni lehet, hogy Trump elnök nagylelkűségének mindig ára van.

[00:41:22]Most például az, hogy Magyarországnak vállalnia kellett, hogy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgázt vásárolunk az Egyesült Államoktól, körülbelül ez 2 milliárd köbméter cseppfolyósított gáz ára.

[00:41:37]Aztán azt is vállalta Orbán Trumpnál, hogy további 700 millió dollár értékű védelmi terméket, amerikai rakétarendszereket és modern haditechnikát vásárolunk külföldi vállalatokon keresztül.

[00:41:52]Emellett ígéretet tett egy fontos kormányközi megállapodás aláírására az Egyesült Államokkal a nukleáris együttműködésről is.

[00:42:00]Szóval független szakértők szerint mindhárom adásvétel elsősorban az Egyesült Államok számára előnyös.

[00:42:07]Orbán tehát kemény valutáért megvásárolta Trump nagylelkűségét.

[00:42:12]Lehet azt mondani?

[00:42:13]- Igen, meg mondjuk úgy, hogy az arcát az ő kampányához.

[00:42:17]Erről szól a dolog.

[00:42:18]És azért ez nagyon komoly és kemény valuta.

[00:42:21]Hozzáteszem, hogy önmagában, ahogy ön is mondta, ez a 2 milliárd köbméter cseppfolyós földgáz nem egy nagy tétel.

[00:42:28]Ugyanakkor például a nukleáris együttműködésre vonatkozó megállapodás az áttört most egy falat.

[00:42:34]Amikor 2014-ben aláírták a Paks II-ről a megállapodást, akkor Orbán Viktor azt mondta, hogy ez magától értetődő, hogy orosz típusú erőművet fogunk építeni, hiszen a másik is az.

[00:42:43]Most meg arról beszélünk, hogy hoppá, mégiscsak lett volna egyébként már a Paks II kiválasztása idején is lehetőség arra, hogy például másokkal, mondjuk amerikaiakkal, vagy mondjuk kanadaiakkal, vagy franciákkal, vagy dél-koreaiakkal szerződjünk.

[00:42:57]És ami újabb lépés, amiről szintén folyamatosan beszél a külügyminiszter, hogy az ilyen típusú erőművekben, mint a Paks I, nem lehet csak orosz fűtőanyagot használni.

[00:43:07]Most meg ott tartunk, hogy megállapodnak Amerikában, hogy akkor az ottani fűtőanyaggyártók ebbe a régi típusú szovjet típusú erőműbe fűtőanyag kazettákat fognak gyártani, azaz mégiscsak lehet valamit.

[00:43:21]És én ezt egy olyan előrelépésnek tartom, ami talán meglendítheti a teljes magyar atomenergiából származó villamosenergia-ipart, mert látjuk azt, hogy kifelé futunk a Paks I-ből, a Paks II nagyon toporog még mindig, nagyon nehezen indul, viszont az úgynevezett SMR erőművek, vagy kis moduláris reaktor erőművek... - Ez amit Amerikától akarunk vásárolni.

[00:43:43]- ...és itt akarnak többet is belőle kipróbálni, az a jövő.

[00:43:50]Tehát én azt látom, hogy például a nukleáris területen az a jövő nem az őrült nagy méretű erőművek, mint a Paks II, hanem sokkal kisebb, rugalmasabb, a piaci viszonyokhoz, az éppen az aktuális igényekhez jobban igazodó kis erőművek.

[00:44:04]Ha ez valóban megindul, akkor meglódulhat Magyarországon az egyébként karbonsemleges, tehát CO2 kibocsátásmentes villamosenergia termelés.

[00:44:16]De azt azért látni kell, hogy ilyen SMR erőművek még nem a polcról levehető erőművek, tehát ebből még nincs működőképes nagyon, de hogyha lehetővé tesszük azt, hogy például a most fejlesztés alatt lévő dolgokban magyar mérnökök magyar tudással részt vehessenek, vagy az, hogy az első kipróbálások, azok mondjuk nálunk is lehessenek, az nagy előnyt jelent Magyarország számára.

[00:44:41]- Mindenesetre Orbánnak nagyon jól jön a saját módosított állítása, hogy tudniillik az amerikai mentesség személyhez kötött, mert addig van Magyarország számára amerikai mentesség, amíg ő a miniszterelnök.

[00:44:52]Idézem Orbán Viktort: "A megállapodás minden magyarnak jó hír, 2022-ben is mondtam, aki nem ránk szavaz, velünk az is jól jár."

[00:44:59]Ezt úgy értette, hogy jövőre is érdemes Orbánt megválasztani, mert különben Trump megszünteti a magyaroknak nyújtott mentességet, és akkor oda a rezsicsökkentés.

[00:45:11]- Hát ez az, és ezt nem véletlenül tudatosan keverték bele, holott maga a mentesség az nem vonatkozik földgázra.

[00:45:17]A földgázra nem is volt szankció, a földgázt forgalmazó orosz vállalatra eddig sem volt szankció, Trump sem akart kiadni rá.

[00:45:25]Kizárólag olajról beszélünk.

[00:45:26]Azt, amikor ő ebbe belekeveri a rezsicsökkentés dolgát, az egész egyszerűen azt jelzi, hogy az embereknél kihasználja azt a tudatlanságot, hogy egyébként az amerikai szankciók nem vonatkoztak földgázra.

[00:45:40]Arról nem is beszélve, hogy az orosz földgáz egy szálat nem olcsóbb, mint a piacon megvásárolható másik gáz.

[00:45:46]- Na, innen a rezsicsökkentéstől fogjuk folytatni rövidesen, most támogatóink üzenetei következnek, majd buzdítom önöket néhány másodpercben a feliratkozásra, és aztán visszajövünk és folytatjuk.

[00:46:39]- Ha még nem tették, kérem iratkozzanak fel YouTube csatornánkra.

[00:46:43]Ez a gesztus nemcsak nekünk jelent támogatást, hanem önöknek is garantálja, hogy mindig időben értesüljenek új tartalmainkról.

[00:46:51]A feliratkozás egyszerű, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösen építhessünk egy erős gondolkodó közösséget, hiszen a tudás akkor válik igazán értékessé, ha minél többen osztozunk benne.

[00:47:03]Így minden feliratkozás egy apró lépés afelé, hogy együtt könnyebben eligazodjunk a világ dolgaiban is.

[00:47:11]Ha míg erről győzködtem önöket, feliratkoztak, köszönöm szépen.

[00:47:15]- Folytatjuk a beszélgetést Holoda Attila energetikai szakértővel, olajmérnökkel, mégpedig a rezsicsökkentés témájával.

[00:47:23]Sokan és sokszor beszéltek már róla, de kérem, hogy magyarázza el, mi ez a rezsicsökkentés, és tényleg jó-e nekünk, és azt is kérem, hogy részletezze, mitől függ, hogy van-e vagy nincs rezsicsökkentés?

[00:47:37]- Ez egy nagyon lényegi kérdés, és ezt jó lenne, hogyha mindenki meg is értené.

[00:47:41]Ez egy politikai eszköz.

[00:47:43]2014-ben vezették be a rezsicsökkentést, amikor folyamatosan érkeznek Európába egyre nagyobb mennyiségben a földgáz szállítmányok, LNG-k és hasonlók, egyre több gáz van, azaz megy lefelé az ár.

[00:47:56]Ez azt eredményezte, hogy 2014-től 2020-ig több mint 50%-kal csökkent a világpiacon, így a nemzetközi európai piacon is az ár.

[00:48:07]- A gáz ára.

[00:48:07]- A gáz ára.

[00:48:09]Ehhez képest mi kaptunk 25%-ot három ütemben, és még örülni is kellett neki.

[00:48:15]Igaz, főleg az elején, meg '18-ban volt egy nagyon rövid időszak, amikor fölé szaladt a rezsicsökkentett árnak a piaci ár, de egyébként alapvetően olcsóbb volt a piacon vásárolt gáz, mint amennyiért nekünk hivatalosan rezsicsökkentett árként ideadták.

[00:48:31]De a 2024-es pénzügyi beszámolója szerint az MVM csoport hivatalosan 761 milliárd forint kompenzációt kapott a rezsivédelmi alapból a magyar kormánytól vagy a magyar államtól.

[00:48:44]Annak kompenzálására, hogy akkoriban egy rövid ideig magasabb volt a világpiacon a gáz ára, mint amennyi itthon a rezsicsökkentett ár volt.

[00:48:53]Ez a 761 milliárd forint, azért elég sok helyről hiányzik.

[00:48:57]És akkor beszéltünk a posták bezárásáról, a MÁV leromlásáról, az egészségügyi intézményekről, bezárt orvosi rendelőkről és sok egyéb másról.

[00:49:05]Tehát azt kellene megérteni mindenkinek, hogy az, hogy alacsonyan tartjuk a rezsi árát, az egy szemfényvesztés abból a szempontból, hogy nem mondjuk el az embereknek, hogy de ennek egyébként a másik oldalon ára van, ezt megfizetjük másoknak csak nem vesszük észre.

[00:49:19]- Ezt is ti fizetitek meg emberek, ugye?

[00:49:21]- Így van.

[00:49:21]- Na de ha ennek az országnak minden lakója hosszú évek óta azt hallja, hogy a rezsicsökkentés, az Orbán-kormány vívmánya és ajándéka a népnek, illetve ha az emberek egy kormányrendeletnek köszönhetően azt olvassák a havi számlaértesítőjükön, hogy hány tízezer forintot spórolt meg a rezsicsökkentéssel, akkor hogyan lehet elmagyarázni tízmillió embernek, hogy hol van ebben a politikai célú átverés?

[00:49:48]- Nagyon nehéz elmagyarázni.

[00:49:49]Az emberek tényleg nagyon sokan elhiszik például a számlákon megjelent kis színes négyzetbe bepakolt ilyen ennyi meg annyi nyereséget, tehát a propagandának tagadhatatlanul nagyon erős hatása van, ezért az embereknek el kellene mondani, hogy például azért ne védjék az olcsó orosz olajat, mert ez csak a MOL-nak jó.

[00:50:08]Azért ne fogadják el a rezsicsökkentést, mert vannak olyanok, akik többszörösét teszik el annak, mint például egy komplett borsodi falu kap.

[00:50:17]És ne adjunk annak támogatást, ugyanannyi támogatást, vagy még többet, aki egyébként meg nem szorul rá.

[00:50:22]Tehát a rezsicsökkentés nem igazságos és nem méltányos.

[00:50:26]- A következőkben az orosz energiahordozókról való leválás kérdéskörét érinteném részletesebben.

[00:50:32]Ki nem mond igazat, csúnyábban fogalmazva ki hazudik?

[00:50:36]A horvátok, akik azt állítják, hogy igenis ki tudnák elégíteni a magyar olajszükségleteket az Adria olajvezetéken keresztül, vagy a magyarok, közelebbről a MOL és Szijjártó külügyminiszter nem mond igazat, amikor azt állítják, hogy a horvát vezeték alkalmatlan erre.

[00:50:54]- Először is, amikor arról beszél például a magyar külügyminiszter, hogy 14 millió tonna olajat kell hozni azon a vezetéken, akkor a magyar külügyminiszter gyakorlatilag a szlovákokért lobbizik.

[00:51:04]A magyarországi fogyasztás körülbelül 6-7 millió tonna évente.

[00:51:09]Soha nem dolgozott még föl együtt a százhalombattai és a pozsonyi finomító 14 millió tonnát.

[00:51:15]Soha.

[00:51:15]A legtöbb is ilyen 12 és 13 millió között van.

[00:51:20]Amiről szintén elfeledkezik a miniszter, hogy Magyarországon van egymillió tonna saját termelés, azaz már eleve annyival kevesebbet kell hozni.

[00:51:29]A harmadik rész az, hogy akkor most ez a vezeték mire alkalmas és mire nem, és teszteljük-e vagy sem.

[00:51:35]Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen a vezetéken tartósan ilyen nagy mennyiséget, tehát ilyen 10-11-12 millió tonnát nem hoztunk, ehhez ki kellene próbálni, tesztelni kellene.

[00:51:46]De hogyha valamit én ki akarok próbálni, mert az előbb-utóbb nekem az egyetlen útvonalam lehet az elkövetkezendő időszakban, akkor nem egy jó politika kígyót-békát kiabálni egymásra.

[00:52:00]Tehát én ezt egy nagyon hibás gondolatnak tartom a MOL részéről is, hogy talán az egyedüli lehetőségünk marad.

[00:52:07]Mert mi van, hogyha Trump elnököt mondjuk nem tudta volna meggyőzni Orbán Viktor, vagy mondjuk az ukránok elzárják a vezetéket.

[00:52:14]Akkor mi van?

[00:52:15]Biztos, hogy ebben a dologban akkor az Adriára hagyatkozhatunk.

[00:52:19]Ezért az Adriát, mint lehetőséget meg kell tartani.

[00:52:23]- De ez a vezeték, hogy teljes mértékben, azaz minden szükséges mennyiséget ki tud-e szolgálni Magyarországnak az orosz olaj és gázimport kiváltására, ez azért nem bizonyított.

[00:52:33]A magyar fél szerint a kapacitás és az átalakítás költségei miatt ez nem lenne gazdaságilag feltétlenül kedvező ez a váltás.

[00:52:42]- De nagyobb mennyiségeket forgalmazni nem akartunk, mert árelőnyünk volt az orosz olajból.

[00:52:47]Egy biztos, amikor 2014-ben a krimi annektálás után a MOL úgy döntött, hogy akkor ő összeköti az Adria vezeték végpontját Százhalombattait és a szlovák finomítót, és ott vezetéket épített ki, és volt ott már korábban is, de azt felújította és kicserélte a csővezeték szakaszokat, akkor a MOL büszkén jelentette, hogy 15 millió tonna olajat képes szállítani mostantól kezdve, ha bármi probléma van, például a Barátság kőolajvezetéken.

[00:53:17]- Akkor ez nem igaz ez az állítás.

[00:53:19]- Így van.

[00:53:19]Azt mondják a horvátok, hogy ez a hozzánk tartó szakasz olyan 10-11 millió tonnára lett méretezve.

[00:53:26]De fel tudják tornázni 14-16 millió tonnára is, ez pedig már bőven elegendő a két finomító ellátásához, különös tekintettel arra, hogy Magyarország termel egymillió tonna kőolajat, és annyival nyilván kevesebb kell.

[00:53:40]Azaz én azt gondolom, hogy az elméleti lehetőség megvan.

[00:53:43]Mert azért lássuk be, rá vagyunk szorulva arra, hogy ezen a vezetéken folyamatos forgalmazással, ha nem is a teljes mennyiséget, de legalább a mennyiség egy jelentős részét tudjuk Magyarországra és Szlovákiába szállítani.

[00:53:57]- Egyébként milyen származású olaj jön ezen az Adria vezetéken?

[00:54:00]- Itt jellemzően egyébként arab és földközi-tengeri, tehát mediterrán térségből származó olajok érkezhetnek rajta.

[00:54:07]Gyakorlatilag ami ki tudott kötni az Adria kikötőnél, azt el tudják ők szállítani Magyarországra.

[00:54:14]- Van itt egy ábrája a Földgázszállító Részvénytársaságnak, ami az ország nagy nyomású földgázvezeték-hálózatának a tulajdonosa és üzemeltetője, mellesleg a MOL-csoport tagja, és kulcsszerepe van a magyarországi gázimport elosztás és export lebonyolításában.

[00:54:32]Az ábrán zöld vonalak a bejövő gázszállításokat mutatják, ebből van egy, kettő, három, négy, három Magyarország déli területén, egy pedig Nyugat-Magyarországon.

[00:54:43]A sárga vonalak azok a kimenő gázszállításokat mutatják, ezek közül egy van Észak-Magyarországon Balassagyarmatnál, egy pedig Kelet-Magyarországon Beregen.

[00:54:55]Na most ezen ábra alapján kérdezem, hogy ha nekünk ekkora probléma a gázvásárlás, mint ahogy ezt az iméntiekben elmondta, akkor miért vannak kimenő vonalak is, azaz miért megy ki a gáz Magyarországról?

[00:55:10]Nem annak kellene örülnünk, hogy végre bejött, ehhez képest egy rész rögtön ki is megy.

[00:55:16]Miért?

[00:55:17]- Ezen az ábrán nagyon jól látszik az, hogy milyen összeköttetésünk van szomszédos országokkal, és az olajjal ellentétben sokkal több a vezetékes kapcsolatrendszerünk.

[00:55:25]És az ábrán az is látszik, hogy egyébként a délről érkező orosz gáz, ugye a Török Áramlat, ez a legnagyobb, de megy a szlovákokhoz is és megy az ukránokhoz is gáz.

[00:55:36]Nagyon fontos ebből a szempontból, hogy Magyarország éppen az ukrán vezeték januári leállításával abba a tranzitáló pozícióban lavírozhatta magát, amire mindig is vágyott itt Európa közepén, azaz a földgázszállítás - az egyébként Európai Uniós szinten egy liberalizált piac, jól átlátható és jól tarifa által lefedett piac - ez lehetővé teszi azt, hogy az összes Magyarországra érkező gáz nemcsak a magyar fogyasztók ellátását szolgálja, hanem része vagyunk annak a nagy nemzetközi európai infrastruktúrának, azaz rajtunk keresztül is kereskednek földgázt és adnak el más területeken.

[00:56:15]A magyar földgázfogyasztás évente olyan 8-8,3 milliárd köbméter, de a földgázszállító vezetéken forgalmazott gáz mennyisége meghaladja a 17 milliárdot, azaz tranzitországgá váltunk, növeltük a saját geopolitikai fontosságunkat a gázpiacon.

[00:56:33]- Na de mennyire jellemző, hogy egy ország egyszerre importál, tehát behoz és tranzitál, azaz kivisz például földgázt azért, mert kereskedelmi pozíciót tart fenn a régióban?

[00:56:44]- Lengyelország szintén tranzitál, a csehek szintén tranzitálnak, tehát az Európa többi országában is teljesen normális dolog.

[00:56:51]Itt úgy kell elképzelni, hogy van a nagy gázrendszer Európában, és ebbe a gázrendszerbe bekerülő molekulákat kereskedők adják-veszik különböző országokban és különböző fogyasztók számára, legyen az lakossági, ipari, mezőgazdasági, bármilyen fogyasztó, és ezek a vezetéküzemeltetők jól átlátható és jól szabályozott rendszeren keresztül teljesítik ezt az értékesítést, azaz jön is be gáz, meg megy is ki gáz.

[00:57:19]- A korábban említett kutatóintézeti források szerint Magyarország nem csak saját részre vásárol egyre több fosszilis energiahordozót, kőolajat és földgázt Oroszországtól, hanem exportál is belőle Szlovákiának, Szerbiának és ezzel a régió központi elosztóhelyévé vált.

[00:57:34]Orbán miniszterelnök meg azt mondta augusztusban, idézem: "Mi egy nap alatt elintézhetnénk Ukrajna összeomlását, mert Ukrajna az áram és a gáz tetemes részét Magyarországról kapja, viszont - így folytatta Orbán - ha történne egy baleset, kidől néhány oszlop, elszakad néhány vezeték, akkor Ukrajna megáll".

[00:57:54]Így van ez?

[00:57:56]- Hát szeretné a magyar miniszterelnök, de ez nem így van.

[00:58:00]Ráadásul téves információk alapján mondott például a villamos energia kapcsán ilyeneket.

[00:58:05]Éves viszonylatban azt tudjuk mondani, hogy az ukránoktól több villamos energiát vettünk, mint amennyit oda értékesítettünk, tehát ez a villanyoszlop kidőlés egyébként sem működik, ráadásul ezek a rendszerek egymással legalább ennyire össze vannak kötve villamosenergia tekintetében, mint földgáz tekintetében, és amikor ezt nyilatkozta, hogy most éppen honnan érkezik villamosenergia, én megnéztem az aznapit, akkor éppen az ukránoktól sokkal több jött hozzánk villamosenergia, mint amennyi tőlünk ment el.

[00:58:33]Egyébként nem szerencsés egy 40 milliós országgal ilyen üzengetésbe fogni, különösen egy olyan országgal, ami most már azért lassan tíz éve háborúzik, ugye a Krím annektálása óta.

[00:58:46]Ez nem egy jó ötlet, különösen azért, mert hogyha tőlünk elzárják a vezetéket, akkor majd fog érkezni hozzájuk Szlovákián, vagy éppen Lengyelországon, vagy éppen Románián keresztül.

[00:58:56]- És akkor még egy percre visszakanyarodnék a beszélgetés első részében taglalt LNG témához.

[00:59:01]A RIA Novosztyi orosz hírügynökség azt állította, hogy Magyarországnak nincs szüksége amerikai LNG-re, cseppfolyósított földgázra, ráadásul az LNG tartályhajókon érkezik, és igen költséges fél Európán át ideszállítani.

[00:59:16]Állítólag 30-45%-kal drágább is az LNG, mint a csövön érkező gáz, ezt mondja az orosz hírügynökség.

[00:59:23]Ebből csak egy kérdés következik.

[00:59:25]Lehet, hogy Magyarország számára az amerikai LNG vásárlás azt jelenti, hogy bár megveszi az amerikai cseppfolyósított földgázt, de azonnal továbbértékesíti más vevőknek, gyakorlatilag kereskedőként működve?

[00:59:37]Emögött nincs semmilyen politikai, csak szimpla gazdasági érdek?

[00:59:42]- Elvileg megteheti és nyugodtan tovább is adhatja, de éppen ez a térkép, amit az előbb néztünk, azon láttuk, hogy Horvátországból érkezik földgáz, az cseppfolyós földgáz, az azon a vezetéken érkezik a horvát kikötőből.

[00:59:55]Márpedig ez azt is jelenti, hogy habár a kormányzat mindig azt mondja, hogy mi csak az oroszoktól tudunk venni, de nem, vásárolunk Ausztriából is, de vásárolunk horvátoktól LNG-t, vásárolunk a románoktól román eredetű gázt, és azt látjuk, hogy az elkövetkezendő 2-3 éven belül olyan nagy fejlesztésekbe fogtak egyébként az amerikai és a közel-keleti LNG termelők, hogy egyre nagyobb mennyiségben fog érkezni Európa partjaihoz LNG gáz, ha nagy mennyiségben érkezik, akkor az nyomja lefelé az árat.

[01:00:26]Ki lesz ennek a haszonélvezője?

[01:00:28]Mi fogyasztók, hiszen lefelé fog menni az ár.

[01:00:31]Ráadásul a románoknak van az úgynevezett fekete-tengeri Neptun Deep nevezetű mezőjük, ez egy tengeri mező, amelyiknek a termelésbe állítása 2027-28-ra várható, onnan körülbelül 4 milliárd köbméter földgáz fogja elérni Európát rajtunk keresztül, azaz inkább gázbőség fog kialakulni az elkövetkezendő időszakban.

[01:00:53]És ha összeadjuk ezeknek a nem orosz eredetű vezetékeknek a kapacitását, azt látjuk, hogy a 8 milliárd köbméteres fogyasztásunkat nevetve tudjuk kielégíteni, nem orosz forrásokból is.

[01:01:06]Az, hogy jelenleg oroszból elégítjük ki, annak megvan a maga anyagi haszna.

[01:01:10]- Nem beszélve a politikairól.

[01:01:10]- Hát meg a politikai, így van.

[01:01:13]- Hogy valami mást hozzak szóba megint.

[01:01:16]És annak mi a magyarázata, hogy a magyar állam több, jellemzően állami tulajdonú, de különböző cégen, például MVM-en, MET-en, FGSZ-en, illetve bizonyos importőrökön keresztül bonyolítja az energia beszerzését és kereskedelmét ahelyett, hogy egyetlen központi szereplőn keresztül tenné?

[01:01:36]- Az, hogy behoznak különböző úgynevezett közvetítő cégeket, és nem is látjuk ezeket, hiszen a hosszú távú szerződések azok mind titkosak.

[01:01:45]De az, hogy hány cég van még közbeiktatva mondjuk a magyar nagykereskedő és az orosz nagykereskedő közé, az azért érdekes szituációkat mutatna be, hogy hányan sápolják még meg, és ezek a hasznok végül is hol és kinél csapódnak le, ezek borzasztó nehezen követhetők, hiszen titkosítva van.

[01:02:02]- De mi ennek az oka?

[01:02:02]- Egész egyszerűen ennek az az oka, hogy így lehet pénzhez juttatni különböző olyanokat, akiket nem akarom, hogy lássák az emberek, hogy azok pénzhez jutottak.

[01:02:13]Ezt nem véletlenül titkolják előlünk.

[01:02:16]- Ez akkor azt jelenti, hogy behozzák egy áron, beépítik ezeket a kis cégeket, azok ráteszik a maguk hasznát és úgy adják tovább a magyar államnak?

[01:02:23]- Úgy, hogy hozzá se nyúl.

[01:02:23]Nem a magyar államnak, hanem a Magyar Villamos Műveknek, az MVM-nek van egy olyan részlege, CEEnergy-nek hívják, ez a cég felel a gáz nagykereskedelemért, a gáz vásárlásért.

[01:02:33]Neki adják tovább.

[01:02:36]- De miért ne tudná ő megvenni közvetlenül?

[01:02:39]- Mert megkapja utasításba, hogy te ezeken keresztül fogod megvásárolni.

[01:02:43]- Nagyon átláthatatlan ez a rendszer.

[01:02:44]- Ennek pontosan ez a célja, hogy átláthatatlanná váljon a rendszer, a köztes cégek pedig nagy valószínűséggel azokhoz az oligarchákhoz és kormányzati szereplőkhöz köthetők, akik gondoskodnak arról, hogy ez a szerződés titokban maradjon, és senki ne tudja meg, hogy éppen hány közvetítő cég van közéiktatva.

[01:03:04]- Tehát azért, hogy nehezebben lehessen nyomon követni, hogy ki mennyiért, kitől vásárol adott esetben gázt, könnyebben rejthetők így el az extraprofitok, a közvetítési díjak, és még ki tudja, hogy mi minden.

[01:03:15]És egyébként szabályok mentén működő országokban milyen átláthatósági mechanizmusok léteznek a versenyképes energiaellátás biztosítására, és hogyan lehet kiszűrni az esetleges visszaéléseket?

[01:03:27]- Minden országban létezik egy úgynevezett energiahivatal, amelyiknek az a feladata, hogy felügyelje az ilyen gázkereskedelemben résztvevőket, és az, hogy a minimális költséggel kell a fogyasztókhoz eljuttatni a gázt, azaz nem lehet ilyen rejtett költségeket rápakolni.

[01:03:44]Csakhogy a magyar esetben a Magyar Energia Hivatal elnökét, elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki.

[01:03:50]Innentől kezdve az ő létük és az ő pozíciójuk az azon múlik, hogy a miniszterelnök kit tart oda alkalmasnak vagy sem.

[01:03:58]- Önmagában már azt sem értem, hogy lehet egy fosszilis energiában szegény országban többlethaszonnal kalkulálni.

[01:04:04]- Az energetikában mindig sok pénz volt.

[01:04:07]A politikusok meg nagyon szeretik a sok pénzt, és hogyha valamilyen úton-módon megpróbálnak hozzányúlni, akkor ebből a pénzből ők szeretnének részesedni, még ha csak fillérekről is beszélünk, épp az energia nagy mennyisége miatt, hát gondoljunk bele, 8 milliárd köbméterről beszélünk, vagy mondjuk kőolajnál is több millió tonnáról beszélünk, hát itt bizony a centek is - sok kicsi sokra megy - hatalmas pénz, ráadásul valutában.

[01:04:33]- De persze, ha most erre az a válasz születne, hogy a magyar költségvetés lefölözi ennek a hasznát, és ebből adódóan több pénz jut mondjuk egészségügyre vagy oktatásra, vagy a szegénység felszámolására, akkor azt mondja az ember, hogy ez így rendben van, de tartok tőle, ahogy mondja is, hogy nem erről van szó, akkor pedig felháborító ez az egész.

[01:04:54]- Ez így van.

[01:04:54]Tehát az az alapprobléma, hogy van az az úgynevezett rezsivédelmi alap, azt nem abból teremti meg a kormány, hogy mondjuk azt mondja, hogy jó, akkor én takarékoskodok, és akkor százzal kevesebb helyettes államtitkárt nevezek ki, mert most már annyi van belőlük, hogy Dunát lehet rekeszteni, és akkor mondjuk elkezdem a saját költségeimet csökkenteni, és eladom mondjuk a luxus jeteket, stb., hanem mit mondott?

[01:05:17]Azt mondta, hogy jó, akkor én megadóztatom azokat a cégeket, bankokat, repülőtársaságokat, satöbbi, akik én szerintem extraprofitot termelnek, de azt már senki nem veszi észre, csak aki a közlönyöket bújja, hogy mindig bejelentik, hogy amúgy a rezsivédelmi alapba összegyűlt hatalmas összeget nem költik el az egészet rezsicsökkentésre, mert nem kell a kompenzálása, viszont elköltik sportesemények, sportlétesítmények, határon túli, ilyen, olyan, amolyan területekre, ahol a kormány a saját politikai szándékainak és érdekeinek megfelelően zsebből ad támogatást, egész egyszerűen ebből a rezsivédelmi alapból.

[01:05:57]- Ebből a rezsivédelmi alapból?

[01:05:59]- Így van.

[01:06:00]Ezeket vissza lehet nézni, hogy mi mindenre fordították még.

[01:06:03]Hoznak róla egy kormányhatározatot, ráadásul mivel nem felügyeli őket a parlament, hiszen jelenleg a parlament csak utólag megy ezeknek a dolgoknak, így a kormány meg azt csinál gyakorlatilag ezekkel a pénzekkel, amit akar, és azt látjuk, hogy nem a szociális, nem az egészségügy és nem az oktatás fejlesztése, vagy éppen nem a MÁV-os fejlesztésekre költi a pénzt, holott ott lenne inkább a helye.

[01:06:27]Akkor még el is néznénk, hogy milyen nagyszerű dolog, hogy mondjuk a rezsivédelmi alapba egy kicsit többet fizettek be ezek a cégek, adjuk oda a MÁV-nak, ne késsenek már annyit a vonatok.

[01:06:36]- Vagy ne kelljen megállni két megálló között azért, mert megtelt a pisi tartály, mint amit a minap valamelyik vonat esetében, ugye?

[01:06:43]- Hát ugye, na például ezt.

[01:06:45]- És ki kellett üríteni a tartályt, és ezért meg kellett állni.

[01:06:48]Egyszerűen megáll az ember esze.

[01:06:48]Tiszta középkor.

[01:06:50]- Igen.

[01:06:51]- Beszélgetésünk hátralévő részében lépjünk egy kicsit a világba.

[01:06:55]Az ön szakismeretei szerint az amerikai szankciók, amelyek korlátozzák az orosz olaj- és gázkereskedelmet, ténylegesen mennyire jelentenek komoly hátrányt Oroszországnak?

[01:07:06]- Nagyon komoly hátrány.

[01:07:08]Tehát itt azt kell látni, hogy nem csak a két nagy cégről beszélünk, tehát van a Rosznyefty, van a Lukoil, van a Gazprom Nefty, amelyik ugye a Gazpromnak az egyik leányvállalata, és van a Szurgutnyeftyegaz, ezek gyakorlatilag a gerincét adják az orosz energiavállalatoknak, különösen az olajterületein, azaz gyakorlatilag a gazdaság működtetése, az orosz gazdaság működtetése rajtuk múlik.

[01:07:32]Ha ennek az öt cégnek megtiltják azt, hogy bármiféle kereskedelmi kapcsolata legyen, az azt jelenti, hogy nagyon szűkre zárják azt, persze a fekete csatornák ettől még megmaradnak, meg a félig szürke csatornák megmaradnak, de sokkal erőteljesebben szűkítik azt a pénzügyi forráslehetőséget, ami az orosz költségvetést erősítette.

[01:07:53]Amikor Putyin nekivágott ennek a háborúnak, az orosz költségvetés szufficites volt, azaz többletet termelt, éppen a háború előtt magasba röppenő energiaáraknak köszönhetően is, és azt gondolta, hogy ez bőven elegendő fedezet lesz majd ahhoz, hogy Oroszország ezt a háborút megvívja.

[01:08:09]De pontosan ezt jól érezte meg az amerikai elnök, hogy bizony, hogyha nem lépek valamit drasztikusan, akkor ugyanígy fönn tudja tartani örök időkig Vlagyimir Putyin, éppen ennek az öt cégnek a segítségével folyamatosan tud fegyverkezni.

[01:08:27]- Van olyan forgatókönyv, hogy valamiféle általam elképzelhetetlen ajánlattal Oroszország rá tudja venni a közel-keleti országokat, mondjuk Iránt, hogy nyomják fel az olaj árát, ami így Oroszországot is magasabb bevételhez juttatná?

[01:08:43]- Igen, az oroszoknak tagadhatatlanul van egyfajta szerepük például a nemzetközi olajár alakításában, de nem olyan magas, mint amennyit ők szeretnek maguknak tulajdonítani.

[01:08:53]Az OPEC országoknak nem tagja Oroszország, ő az OPEC+ országoknak tagja, és ebből következően az orosz ilyen típusú érdekérvényesítés részben működhet, de ahhoz, hogy fölnyomják az árat, ehhez az kell, hogy csökkentsék a kibocsátott mennyiséget.

[01:09:12]Viszont ez pont ellentmond az orosz érdekeknek, hiszen ők most ott tartanak, hogy éppen amiatt, hogy a pénzügyi bevétele meglegyen, inkább növelni szeretnék a mennyiséget, ami viszont azt jelenti, hogy a világpiacon nagyobb mennyiségű kőolaj lesz elérhető, azaz csökkenni fog az ára.

[01:09:31]Na most az Irán ilyen szempontból egy nagyon érdekes tényező.

[01:09:33]Ön Iránt említette, Irán is embargós ország, miközben hatalmas nagy földgáz és kőolajkészlettel rendelkezik, de azt is látni kell, hogy az nem jó az olajtermelő országoknak, hogyha túl magasra megy az ár.

[01:09:48]Milyen érdekes ez, azt gondolnánk, hogy annak örülnek, hogyha fölszalad 100 dollár fölé, nem, mert akkor az emberek elkezdik a helyettesítő termékeket és eszközöket keresni, és azt nem szeretik az olajtermelő országok, hogyha túl magasra szalad az ár, mert az végeredményben az eladott mennyiség csökkenésével jár.

[01:10:06]És ugye Trump elnök a saját választási kampányában azt ígérte meg az amerikai középosztálynak, hogy ő gondoskodik arról, hogy ne legyen ilyen drága például az üzemanyag.

[01:10:16]Azaz ő sem érdekelt abban, hogy például az árat nagyon magasra nyomják, hiszen akkor az az amerikai belföldi forgalomban is azonnal látszani fog, és az neki rontja a saját népszerűségét, és ugye azért félidőhöz közelítve nem hiszem, hogy az oroszoknak ilyen hatásuk tudna lenni például az olaj árra.

[01:10:34]- Ha már az imént azt hozta szóba, meddig tartható fenn a verseny a gáz és kőolajtermelő országok között?

[01:10:41]Ezzel azt kérdezem, hogy fenyeget-e rövid vagy középtávon egyes nagy lelőhelyek kimerülése, azaz monopolhelyzetbe juthatnak-e mások, ami meg azt jelentené, hogy az égbe szökik ezeknek az energiahordozóknak az ára?

[01:10:54]- Ugye ez egy örök dilemma, amikor én kezdtem fiatal mérnökként, akkor azt mondták, hogy 50 év múlva el fog fogyni az olaj.

[01:11:01]Aztán hogyhogy nem, mindig haladtunk előre, és ugye a korszerű technikák és technológiák segítségével jelenleg azt tudom mondani, hogy a fosszilis energiahordozókból való kifogyás veszélye nem fenyeget minket, azaz lesz bőven elegendő kőolaj és földgáz és szén is.

[01:11:19]De fosszilis energiahordozók korának nem azért lesz vége, mert elfogynak a fosszilis energiahordozók és monopolhelyzetbe kerül valaki, és akkor utána majd ő tud játszani, hanem tagadhatatlan, hogy a megújuló energiák egyre nagyobb arányt képviselnek, de közben azt is látjuk, hogy a világ energiafogyasztása az meg folyamatosan nő.

[01:11:39]Tehát gyakorlatilag a megújuló energiákban történő forradalmi növekmény az valójában arra elegendő, amennyivel többet fogyaszt a világ.

[01:11:48]Nálunk a fűtési célú energiafelhasználásban a földgáz szerepe közel kétharmad, 60% körül van.

[01:11:55]Ez borzasztó sok.

[01:11:56]Viszont fűteni mással is lehet, villamos energiával vagy éppen geotermiával.

[01:12:01]Tehát, ahol radiátorok vannak, ott majd geotermikus energia melegvíz forrás fog fűteni nekünk, vagy éppen hőszivattyúkra fogunk cserélni, tehát ki kell váltani a földgázfelhasználást, és ugyanígy, amikor majd elterjednek nagyobb mennyiségben például az alternatív üzemanyagot használó gépkocsik, akkor majd elindulunk abba az irányba, most már elindultunk, de nagyon kicsit tettünk még ahhoz képest, hogy bárki azt mondja, hogy akkor mondjuk közép vagy belátható hosszú távon belül lecseréljük az összes belső égésű motort, mondjuk elektromos meghajtásra, vagy mondjuk hidrogén meghajtásra.

[01:12:37]Tehát a magyarországi fűtési célú energia kiváltásnál a földgázt elkezdjük kiváltani, de ne felejtsük el, hogy például nagyon sokan fűtenek mondjuk tűzifával, és nagyon kevesen még mindig villamos energiával.

[01:12:51]És amikor azt mondjuk, hogy mondjuk áttereljük villamos energiára, akkor nézzük meg, hogy például villamosenergia rendszerünk alkalmas-e arra, hogy a hirtelen megnövekedett igényeket nem tudnánk ellátni villamos energiával, mert nincs ennyi.

[01:13:02]Tehát nekünk úgy kell megcsinálni az átmenetet, az energia átmenetet, hogy közben azért gondoskodnunk kell arról, hogy ne legyenek áramszünetek, ne legyenek fűtési szünetek, de az emberek azért élni akarnak.

[01:13:14]- Néhány napja Varró Lászlóval, a Shell magyar alelnökével készített interjút a hvg.hu Belátható időn belül át kell alakítanunk a világ teljes energiarendszerét címmel.

[01:13:25]Ebben a Shell alelnöke arról beszél, hogy az áramfogyasztás rövid időn belül megduplázódik.

[01:13:33]Egyfelől kérdés az, hogy mit jelent ez a hétköznapi emberek számára, hogyan fogja befolyásolni a rezsiköltségeket, az energiaellátás biztonságát és a mindennapi életünket, de ebben a hivatkozott interjúban elhangzik az is, hogy a földgáz még hosszú ideig nélkülözhetetlen marad például az áramtermelésben és az iparban.

[01:13:52]Hogyan lehet úgy csökkenteni a gázfüggőséget, hogy közben ne veszélyeztessük az ellátásbiztonságot és a lakosság megfizethető energiaárakhoz való hozzáférését.

[01:14:04]- Igen.

[01:14:04]De amíg nem fogjuk tudni megoldani a villamos energia nagy mennyiségű, hosszú távú tárolási kérdését, amivel egyébként nemcsak mi küzdünk magyarok, hanem mindenki szerte a világban, addig bizony a földgázra, mint helyettesítő és időjárásfüggő és napszakfüggő megújulókat helyettesíteni képes energiahordozóra, szükségünk van.

[01:14:27]Ráadásul a lehető legrugalmasabb energiaforrás számunkra a földgáz, azaz még hosszan nem fogjuk tudni a földgázt kiváltani mondjuk a villamosenergia termelésből.

[01:14:38]De a fűtési célúaknál ott lehetséges előrelépni, mondjuk a geotermia előtérbe helyezésével, mondjuk a biomassza előtérbe helyezésével, és nem utolsó sorban, ami nálunk most még nagyon gyerekcipőben jár, például, hogy rengeteg hulladék képződik, nem csak nálunk szerte a világban, a hulladéknak az energetikai hasznosítása a jövőben nagyon komoly lehetőségeket rejt, hiszen folyamatosan termeljük a hulladékot.

[01:15:05]- Ebben az interjúban aztán hangsúlyosan szerepelt, hogy az emberek magatartásában viszont eddig alig látszik változás.

[01:15:12]Ön szerint milyen ösztönzőkre vagy szabályozókra lenne szükség ahhoz, hogy a lakosság ténylegesen energiatakarékosabb életmódot folytasson, és ez ne csak a nagyvállalatok vagy a kormányok döntésein, tehát ne csak központi kényszereken múljon?

[01:15:27]- Hogyha ezt rábíznák mondjuk piaci szereplőkre, hogy hogyan vegyék rá a lakossági fogyasztókat arra, hogy akkor fogyasszanak több áramot, amikor több áll rendelkezésre, és ne akkor, amikor mindenki hazamegy, vannak erre kísérletek, de ehhez például a tarifarendszer átalakíthatóságához hozzá kéne nyúlni.

[01:15:45]Jelenleg nem érdekeltek a lakossági fogyasztók benne.

[01:15:49]A villamos energia ára 5 forint plusz a rendszerhasználati díj, így vagy úgy, akkor is, ha délben fogyasztom el, amikor nagyon sok napelem van, meg akkor is, amikor este, amikor a napelemek kiszálltak a rendszerből, és én gázzal vagyok kénytelen, meg importtal pótolni ezt.

[01:16:05]És az emberek nem látják azt, hogy például a villamos energia ára napon belül képes akár 3-400 eurót is ugrani, és mivel a rezsicsökkentett ár elaltatja őket, ezért az embereket megpróbáljuk érdekeltté tenni, és azt mondani, hogy ha te napközben mondjuk beprogramozod a mosógépedet, meg a sütőt, meg a szárítógépet, hogy mosson ki, majd mikor hazamégy, akkor meg majd kiteregeted, de el tudod indítani akkor, akkor én olcsóbban kínálok neked.

[01:16:35]Tehát érdekeltté tudom őket tenni ebben a dologban, akkor az embereket is elkezdi érdekelni, ráadásul egyre többet fognak költeni például az úgynevezett okos rendszerek kialakítására.

[01:16:46]Most azt látjuk, hogy a lakossági fogyasztóknak nincs pénzük okosmérőre, de már azért egyre többen, főleg a fiatalok egyébként, akik mindenféle kütyüket használnak, és akkor elkezdik programozgatni a dolgot, hogy jó, akkor majd akkor fűtök, mielőtt hazajövök, satöbbi, ez mind-mind a tudatosság irányába hat.

[01:17:05]Én találkoztam emberekkel, akik mutatták, hogy ők már ebben a tudatosságban vannak, bár mondta, hogy egyelőre nincs különbség, mindig 5 forint a kilowattóránkénti ár, de milyen jó lenne, hogyha ő ilyenkor kaphatna például egy kis kedvezményt.

[01:17:19]- Hát jó messzire jutottunk, de szerintem igen fontos energetikai kérdéseket, nem kevés alapfogalmat jártunk körül ebben a mostani beszélgetésben.

[01:17:27]Bízom benne, hogy nézőink, hallgatóink az ön világos magyarázataiból, bár hozzáteszem, hogy igen komoly szakszerűségéből is nemcsak ezeket az alapfogalmakat értették meg, hanem ezek nyomán fontosabb összefüggéseket is.

[01:17:40]Köszönöm, hogy közérthetően segített tisztábban látni az igen bonyolult témakörben.

[01:17:45]- Köszönöm szépen.

[01:17:45]- Holoda Attila olajmérnökkel, geopolitikai szakértővel ezúttal arról beszélgettem, hogyan fonódik össze az energia, a gazdaság és a geopolitika a mindennapi életünkkel, honnan jön a gáz és az olaj, hová megy tovább, ki profitál belőle, és miért vált az energia a XXI.

[01:18:02]század egyik legnagyobb politikai játszmájának alaptételévé, amelyben természetesen Magyarország, a magyar politika sem maradhat tétlen szereplő.

[01:18:14]Ha úgy gondolják, hogy hasznos volt ez a beszélgetés is, köszönettel vesszük, ha támogatják munkánkat és a rendszeres podcast készítést.

[01:18:23]Ezt megtehetik a YouTube-on a képernyő alatt a 'Köszönet' gombra kattintva egyet, vagy a patreon.com-on a Friderikusz Podcast oldalán keresztül, illetve a műsor tartalomismertetője alatt található további lehetőségeken keresztül.

[01:18:39]Fél percet kérek még, aztán vége ennek a mai találkozónknak.

[01:18:54]- Mához egy hétre, jövő csütörtök este nyolc órakor újra itt leszek, addig ajánlom korábbi beszélgetéseinket, fent van már a YouTube oldalunkon ezzel a mostanival együtt, ha nem tévedek, 130 vagy 131 podcast, és további 370 vagy kicsivel annál is több archív anyag egykori televíziós tevékenységem jellemzőnek tartott részletei.

[01:19:17]Nézzék leljék kedvüket ezekben is, és akkor találkozunk nemsokára.